VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok

2014-01-14T23:37:38Z

Idavid: /* 119. Feladat: Hullámellenállás számítása */

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán húzható számolási feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, mivel a vizsgán is csak a számolás menetére és elméleti hátterére kíváncsiak.

'''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletes megoldással is.'''

'''Már az is nagy segítség, ha legalább az általad húzott feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT beírod ide!'''
{{noautonum}}
=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===
Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség <math> J = e_z* 5 {kA \over m^2} </math>. Mekkora a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró <math> A=80 cm^2 </math> felületen átfolyó áram?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
A J áramsűrűség-vektor megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát. A J áramsűrűség-vektor z irányú, nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk.

<math>I = \int_A J dA</math>, esetünkben <math> I = J * A * \sin60^\circ=5000*80*10^{-4}*\sin60^\circ= 34.64A</math>
}}

=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól '''''4m''''' távolságban. Az egyiken '''''2A''''', a másikon '''''3A''''' folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.

H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át az egyik vezeték. Mivel a mágneses térerősségvektor a körvonal minden pontjában érintő irányú, így a vonalintegrál szorzássá egyszerűsödik.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

<math>H_1 2 d \pi = I_1 \longrightarrow H_1 = \frac{I_1}{2 d \pi}</math>

Tudjuk még, hogy <math>B = \mu_0 H</math> vákuumban.

A Lorentz-erő képlete is szorzássá egyszerűsödik, mivel a vektorok derékszöget zárnak be egymással:

<math>F = q (v \times B ) = I (l \times B)</math>, ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m.

Innen a megoldás:

<math>F_{12} = I_2 l B_1 = I_2 l \mu_0 H_1 = \frac{\mu_0 l I_1 I_2}{2 d \pi} = \frac{4 \pi 10^{-7} \cdot 1 \cdot 2 \cdot 3}{2 \cdot 4 \cdot \pi} = 3 \cdot 10^{-7} N</math>

Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, akkor taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:

<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math>
}}

=== 52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója===
Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma <math>N_1</math>, a másiké <math>N_2</math>. A toroid közepes sugara <math>r</math>,
keresztmetszetének felülete <math>A</math>, relatív permeabilitása <math>\mu_r</math>. Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A kölcsönös induktivitás definíció szerint:

<math>L_{12}=\frac{\Psi_{21}}{I}=\frac{N_2\Phi_{21}}{I}=\frac{N_2\int_{A_1} \vec{B_2}\mathrm{d}\vec{A_1}}{I}=\frac{N_2B_2N_1A}{I}=
\frac{N_2\mu_0\mu_rH_2N_1A}{I}=\frac{N_2\mu_0\mu_rIN_1A}{I2r\pi}=\frac{\mu_0\mu_rN_1N_2A}{2r\pi}</math>

}}

=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===
Hányszorosára változik egy '''''L''''' önindukciós együtthatóval rendelkező '''''I1 = 2A''' árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan '''''I2 = 5A''''' -re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.

Egy bármilyen tekercs fluxusa az <math>\Psi=L*I</math> képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: <math>\frac{\Psi_2}{\Psi_1}=\frac{L*I_2}{L*I_1}=\frac{I_2}{I_1}=2.5</math>

Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math>
}}

=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===
Egy '''''r = 0.09m''''' sugarú vékony falú rézcső belsejében, a tengelytől '''''d = 0.03m''''' távolságra, azzal párhuzamosan egy vékony rézvezeték helyezkedik el. Mindkét vezető elég hosszú és '''''I = 5A''''' nagyságú egyenáram folyik bennük, de ellenkező irányban. Mekkora az eredő mágneses térerősség nagysága a tengelyben?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A feladatot bontsuk két részre. Első körben az Ampere-féle gerjesztési törvény segítségével megállapítható, hogy a rézcső belsejében a mágneses térerősség nagysága, csakis a belső rézvezeték elhelyezkedésétől és az abban folyó áram nagyságától függ.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

Ez onnét látszik, hogyha olyan zárt L görbe mentén integrálunk, ami a rézcsőn belül vezet, akkor a görbe által kifeszített síkon csakis a vékony rézvezeték árama megy át.

Második körben meghatározható a vékony rézvezeték által a tengely mentén keltett mágneses térerősség nagysága. Szimmetria okokból a vékony rézvezeték mágneses tere hengerszimmetrikus, az erővonalak koncentrikus körök, ezért a mágneses térerősségvektor mindig érintő irányú, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2 *0.03 \pi} \approx 26.53 {A \over m}</math>
}}

=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===
Egy ideális távvezeték mentén a feszültség komplex amplitúdója az <math>U(z) = (3+4j)*e^{-j \beta z} + (2-j)*e^{j \beta z}</math> függvény szerint változik. Adja meg az állóhullámarányt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A megadott függvényből kiolvasható a hullám beeső (pozitív irányba halad --> - j*béta*z ) és a reflektált (negatív irányba halad --> + j*béta*z ) komponenseinek komplex amplitúdói:

<math>U^+ = 3+4j</math>

<math>U^- = 2-j</math>

''Megjegyzés:'' A feladat megadható úgy is, hogy U(x) függvényt adják meg. Ekkor a beeső komponenshez (U2+) tartozik a pozitív, a reflektálthoz (U2-) pedig a negatív hatványkitevő!

Kapcsolat a két fajta paraméterezés között:

<math>U_2^+ = U^+ e^{- \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^+ e^{- j \beta l} </math>

<math>U_2^- = U^- e^{ \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^- e^{ j \beta l} </math>

Ezekből felírható a távvezeték reflexiós tényezőjének abszolút értéke definíció szerinti "x" paraméterezéssel, majd ebből "z" szerinti paraméterezéssel:

<math>|r|=\left| {U_{reflektalt} \over U_{beeso}} \right|= \left| {U_2^- \over U_2^+ } \right|=\left| {U^- \over U^+ } e^{j2 \beta l} \right| = \left| {U^- \over U^+ } \right| =\left| {2-j \over 3+4j } \right| = {1 \over \sqrt{5}} = 0.447</math>

Ebből pedig már számolható a távvezeték állóhullámaránya:

<math>\sigma = {1+|r] \over 1-|r| } = {1+0.447 \over 1-0.447 } \approx 2.62</math>

}}

=== 81. Feladat: Távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása ===
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültség forrást kapcsolunk rá. Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség <math>U_0/2</math> lesz!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Első körben meg kell határoznunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (alfa), feltéve hogy omega=0, mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:

<math>\alpha=Re\left\{ \gamma \right\}=Re\left\{ \sqrt{(R'+j\omega L')(G'+j\omega C')} \right\}=Re\left\{ \sqrt{R'*G'} \right\}=\sqrt{R'*G'}=\sqrt{0.02*5*10^{-6}}=3.16*10^{-4}{1\over m}</math>

Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:

<math>U_0*e^{-\alpha*z}={U_0 \over 2}</math>

<math>e^{-\alpha*z}=0.5</math>

<math>-\alpha*z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16*10^{-4}}=2.192 km</math>
}}

=== 86. Feladat: Ideális távvezeték feszültségének számítása ===
Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája <math>500\Omega</math>, hossza pedig <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: <math>2A</math> illetve <math>500V</math>. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Tudjuk, hogy <math>\beta = \frac{2 \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math>

Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét, majd behelyettesítünk:

<math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2 = cos \left( {\pi \over 4} \right)*500 + j * sin \left( {\pi \over 4} \right) * 500 * 2 = (354 + j707)V</math>
}}

=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram ===

Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\Phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-\omega*0.03*cos(\omega t)</math>

Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: <math>u_i=-30*cos(\omega t) V</math>

Innen a feszültség effektív értéke: <math>U_{eff}={30 \over \sqrt 2} V</math>

Az áram effektív értéke pedig: <math> I_{eff}={U_{eff} \over R}={6 \over \sqrt 2} A</math>
}}

=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===
Az '''''xy síkon''''' helyezkedik el egy '''''3m''''' sugarú, kör alakú, zárt '''''l''''' görbe. A mágneses indukció a térben homogén, '''''z irányú''''' komponense '''''40ms''''' idő alatt '''''0.8T''''' értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az '''''l''''' görbe mentén?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-A*{ dB(t) \over dt}=-r^2\pi*{ \bigtriangleup B\over \bigtriangleup t}=-r^2\pi*{B_2-B_1\over\bigtriangleup t}=- 3^2\pi*{0-0.8\over0.04}=565.5 V </math>
}}

=== 107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény ===
Egy <math>A=1.5 mm^2</math> keresztmetszetű, '''''3m''''' hosszú hengeres vezetőben '''''10A''''' amplitúdójú '''''50 Hz'''''-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység <math> \delta = 9.7 mm</math>, a fajlagos vezetőképesség pedig <math> \sigma = 3.7*10^7 {S \over m}</math>. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A vezető sugara: <math>r=\sqrt{{1.5\over\pi}}=0.691mm<<\delta</math>

Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima "l" hosszúságú, "A" keresztmetszetű és "szigma" fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.

<math>R={1 \over \sigma}*{l \over A}={1 \over 3.7*10^{7}}*{3 \over 1.5*10^{-6}}=54m\Omega</math>

A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat, csúcsérték van megadva és nem effektív):

<math>P={1\over2}*R*I^2={1\over2}*0.054*10^2=2.7W</math>

}}

=== 109. Feladat: Hengeres vezető belsejében az elektromos térerősség ===
Egy '''''2mm''''' sugarú, hosszú hengeres vezető '''''35 MS/m''''' fajlagos vezetőképességű anyagból van, a behatolási mélység '''''80µm'''''. A térerősség időfüggvénye a vezető felszínén <math>\vec{E}(t)=10*cos(\omega t)*\vec{n}_0</math>. Itt n egy egységvektor, ami a vezető hosszanti tengelyével párhuzamos.
Adja meg az áramsűrűség időfüggvényét a felülettől 2 behatolási mélységnyi távolságra!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Mivel: <math>\delta << r </math>

Így a mélység (z) függvényében a térerősség komplex amplitúdójának változása:
<math>E(z)=E_0*e^{-\gamma z}=E_0*e^{- \left( 1/ \delta + j/ \delta \right) z}=E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta}</math>

A differenciális Ohm-törvény: <math>\vec{J}=\sigma * \vec{E }</math>

Ezeket egybefésülve és áttérve időtartományba: <math>\vec{J}(z,t)=Re \left\{ \sigma * E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta} *e^{j \omega t} \right\} * \vec{n}_0 = \sigma *E_0 * e^{-z/ \delta} * cos \left( \omega t - {z \over \delta} \right) * \vec{n}_0 </math>

Behelyettesítés után <math>z= 2 \delta</math> mélységben: <math>\vec{J}(t)= 35*10^6 * 10 * e^{-2 \delta / \delta} * cos \left( \omega t - {2 \delta \over \delta} \right) * \vec{n}_0 = 47.37 * cos \left( \omega t - 2 \right) * \vec{n}_0 {MA \over m^2}</math>

}}

===111. Feladat: Behatolási mélység===
Vezetőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége minden 3 mm után a felére csökken. Határozza meg a behatolási mélységet, a csillapítási tényezőt és a fázistényezőt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
<math> \gamma = \alpha + j\beta </math> terjedési együttható

<math> \alpha </math> - csillapítási tényező

<math> \beta </math> - fázistényező

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} </math> behatolási mélység

Vezető anyagokban <math> \alpha = \beta </math> , mivel:

<math> \gamma = \sqrt{j\omega\mu (\sigma + j\omega\varepsilon)} </math>, azonban vezető anyagokban <math> \varepsilon << \sigma </math>, így a terjedési együttható: <math> \gamma \approx \sqrt{j\omega\mu\sigma} = \sqrt{j}\sqrt{\omega\mu\sigma} </math>

<math> \sqrt{j} = \sqrt{e^{j \pi/2}} = e^{j \pi/4} = \frac{1}{\sqrt{2}} + j\frac{1}{\sqrt{2}} </math>

<math> \gamma = \sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} + j\sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} </math>

Ebből <math> \delta </math> számításának módja:

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} = \frac{1}{\beta} = \sqrt{\frac{2}{\omega\mu\sigma}} </math> (de most nem ezt kell használni)

A térerősség amplitúdójának nagysága a vezetőben: <math> E(z) = E_0 e^{-\alpha z} = E_0 e^{-z/\delta} </math>

<math> E_0 e^{- (0.003\ \text{m})/\delta} = \frac{1}{2} E_0 </math>

<math> \delta = -\frac{0.003\ \text{m}}{\ln{\frac{1}{2}}} \approx 4.328\ \text{mm} </math>

<math> \alpha = \beta = \frac{1}{\delta} \approx 231\ \frac{1}{\text{m}}</math>
}}

=== 119. Feladat: Hullámellenállás számítása ===

Egy adott μr relatív permeabilitású közegben síkhullám terjed ω=... s-1 körfrekvenciával. A terjedési együttható értéke ismert, γ=... mm-1. Adja meg a közeg hullámellenállásának értékét!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A megoldáshoz két alapképlet ismerete szükséges a síkhullámokkal kapcsolatosan, ezek a távvezeték analógia ismeretében is egyszerűen levezethetők.

<math> Z0 = \sqrt{\frac{j \omega \mu}{\sigma + j \omega \varepsilon }} </math>

<math> \gamma = \sqrt{j \omega \mu * (\sigma +j \omega \varepsilon) } </math>

Az első képlet gyök alatti kifejezésének csak a nevezője nem ismert. Ezt a 2. képletet négyzetre emelve, majd rendezve kapjuk:

<math> (\sigma +j \omega \varepsilon) = \frac{\gamma^{2}}{j \omega \mu } </math>

Behelyettesítés után:

<math> Z0 = \sqrt{\frac{(j \omega \mu)^{2}}{\gamma^{2}}}</math>

A gyökvonás elvégzése után az eredményt megadó formula:

<math> Z0 = \frac{j \omega \mu}{\gamma}</math>

A kifejezésben szereplő konstansok értéke a feladat szövegében adott, Z0 hullámellenállás meghatározható. Behelyettesítés előtt ω és γ értékét alakítsuk megfelelő mértékegységre (s-1 és m-1), ill. figyeljünk hogy μ=μ0*μr

}}

=== 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény ===
Egy Hertz-dipólus az origó síkjában <math>\vartheta =0</math> szögben áll. Írja fel az összes kisugárzott teljesítményt <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományban a Poynting-vektor és a Hertz-dipólus irányhatásának segítségével!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A Hertz-dipólus által kisugárzott teljes teljesítmény:

<math>P={1 \over 2} * I^2 *R_s = {1 \over 2} * I^2* 80 \pi^2 \left( {l \over \lambda} \right)^2</math>

A megadott tartomány az xy sík feletti félteret írja le. Mivel a Hertz-dipólus iránykarakterisztikája az xy síkra szimmetrikus, így a felső féltérbe a teljes teljesítmény fele sugárzódik ki.

}}

=== 149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény ===

Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor),
<br\><math>H(r)=\frac{I_0}{r}*\vec{e_\varphi}</math> (ahol <math>\vec{e_\varphi}</math> a fi irányú egységvektor).<br\>
Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r1, a külső vezető belső sugara r2, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A Poynting-vektor kifejezése: <math>S=E \times H \Rightarrow S(r)=E(r)*H(r)*\vec{e_z}</math> (ahol <math>\vec{e_z}</math> a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: <math>P=\int_{r_1}^{r_2} \int_0^{2\pi} \frac{U_0 I_0}{r^2} \mathrm{d}\varphi \mathrm{d}r=2\pi U_0 I_0(\frac{1}{r_1}-\frac{1}{r_2})=2\pi U_0 I_0 \frac{r_2-r_1}{r_1 r_2}</math>
}}

[[Kategória:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok

2014-01-14T23:35:10Z

Idavid: /* 119. Feladat: Hullámellenállás számítása */

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán húzható számolási feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, mivel a vizsgán is csak a számolás menetére és elméleti hátterére kíváncsiak.

'''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletes megoldással is.'''

'''Már az is nagy segítség, ha legalább az általad húzott feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT beírod ide!'''
{{noautonum}}
=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===
Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség <math> J = e_z* 5 {kA \over m^2} </math>. Mekkora a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró <math> A=80 cm^2 </math> felületen átfolyó áram?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
A J áramsűrűség-vektor megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát. A J áramsűrűség-vektor z irányú, nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk.

<math>I = \int_A J dA</math>, esetünkben <math> I = J * A * \sin60^\circ=5000*80*10^{-4}*\sin60^\circ= 34.64A</math>
}}

=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól '''''4m''''' távolságban. Az egyiken '''''2A''''', a másikon '''''3A''''' folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.

H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át az egyik vezeték. Mivel a mágneses térerősségvektor a körvonal minden pontjában érintő irányú, így a vonalintegrál szorzássá egyszerűsödik.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

<math>H_1 2 d \pi = I_1 \longrightarrow H_1 = \frac{I_1}{2 d \pi}</math>

Tudjuk még, hogy <math>B = \mu_0 H</math> vákuumban.

A Lorentz-erő képlete is szorzássá egyszerűsödik, mivel a vektorok derékszöget zárnak be egymással:

<math>F = q (v \times B ) = I (l \times B)</math>, ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m.

Innen a megoldás:

<math>F_{12} = I_2 l B_1 = I_2 l \mu_0 H_1 = \frac{\mu_0 l I_1 I_2}{2 d \pi} = \frac{4 \pi 10^{-7} \cdot 1 \cdot 2 \cdot 3}{2 \cdot 4 \cdot \pi} = 3 \cdot 10^{-7} N</math>

Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, akkor taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:

<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math>
}}

=== 52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója===
Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma <math>N_1</math>, a másiké <math>N_2</math>. A toroid közepes sugara <math>r</math>,
keresztmetszetének felülete <math>A</math>, relatív permeabilitása <math>\mu_r</math>. Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A kölcsönös induktivitás definíció szerint:

<math>L_{12}=\frac{\Psi_{21}}{I}=\frac{N_2\Phi_{21}}{I}=\frac{N_2\int_{A_1} \vec{B_2}\mathrm{d}\vec{A_1}}{I}=\frac{N_2B_2N_1A}{I}=
\frac{N_2\mu_0\mu_rH_2N_1A}{I}=\frac{N_2\mu_0\mu_rIN_1A}{I2r\pi}=\frac{\mu_0\mu_rN_1N_2A}{2r\pi}</math>

}}

=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===
Hányszorosára változik egy '''''L''''' önindukciós együtthatóval rendelkező '''''I1 = 2A''' árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan '''''I2 = 5A''''' -re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.

Egy bármilyen tekercs fluxusa az <math>\Psi=L*I</math> képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: <math>\frac{\Psi_2}{\Psi_1}=\frac{L*I_2}{L*I_1}=\frac{I_2}{I_1}=2.5</math>

Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math>
}}

=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===
Egy '''''r = 0.09m''''' sugarú vékony falú rézcső belsejében, a tengelytől '''''d = 0.03m''''' távolságra, azzal párhuzamosan egy vékony rézvezeték helyezkedik el. Mindkét vezető elég hosszú és '''''I = 5A''''' nagyságú egyenáram folyik bennük, de ellenkező irányban. Mekkora az eredő mágneses térerősség nagysága a tengelyben?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A feladatot bontsuk két részre. Első körben az Ampere-féle gerjesztési törvény segítségével megállapítható, hogy a rézcső belsejében a mágneses térerősség nagysága, csakis a belső rézvezeték elhelyezkedésétől és az abban folyó áram nagyságától függ.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

Ez onnét látszik, hogyha olyan zárt L görbe mentén integrálunk, ami a rézcsőn belül vezet, akkor a görbe által kifeszített síkon csakis a vékony rézvezeték árama megy át.

Második körben meghatározható a vékony rézvezeték által a tengely mentén keltett mágneses térerősség nagysága. Szimmetria okokból a vékony rézvezeték mágneses tere hengerszimmetrikus, az erővonalak koncentrikus körök, ezért a mágneses térerősségvektor mindig érintő irányú, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2 *0.03 \pi} \approx 26.53 {A \over m}</math>
}}

=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===
Egy ideális távvezeték mentén a feszültség komplex amplitúdója az <math>U(z) = (3+4j)*e^{-j \beta z} + (2-j)*e^{j \beta z}</math> függvény szerint változik. Adja meg az állóhullámarányt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A megadott függvényből kiolvasható a hullám beeső (pozitív irányba halad --> - j*béta*z ) és a reflektált (negatív irányba halad --> + j*béta*z ) komponenseinek komplex amplitúdói:

<math>U^+ = 3+4j</math>

<math>U^- = 2-j</math>

''Megjegyzés:'' A feladat megadható úgy is, hogy U(x) függvényt adják meg. Ekkor a beeső komponenshez (U2+) tartozik a pozitív, a reflektálthoz (U2-) pedig a negatív hatványkitevő!

Kapcsolat a két fajta paraméterezés között:

<math>U_2^+ = U^+ e^{- \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^+ e^{- j \beta l} </math>

<math>U_2^- = U^- e^{ \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^- e^{ j \beta l} </math>

Ezekből felírható a távvezeték reflexiós tényezőjének abszolút értéke definíció szerinti "x" paraméterezéssel, majd ebből "z" szerinti paraméterezéssel:

<math>|r|=\left| {U_{reflektalt} \over U_{beeso}} \right|= \left| {U_2^- \over U_2^+ } \right|=\left| {U^- \over U^+ } e^{j2 \beta l} \right| = \left| {U^- \over U^+ } \right| =\left| {2-j \over 3+4j } \right| = {1 \over \sqrt{5}} = 0.447</math>

Ebből pedig már számolható a távvezeték állóhullámaránya:

<math>\sigma = {1+|r] \over 1-|r| } = {1+0.447 \over 1-0.447 } \approx 2.62</math>

}}

=== 81. Feladat: Távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása ===
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültség forrást kapcsolunk rá. Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség <math>U_0/2</math> lesz!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Első körben meg kell határoznunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (alfa), feltéve hogy omega=0, mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:

<math>\alpha=Re\left\{ \gamma \right\}=Re\left\{ \sqrt{(R'+j\omega L')(G'+j\omega C')} \right\}=Re\left\{ \sqrt{R'*G'} \right\}=\sqrt{R'*G'}=\sqrt{0.02*5*10^{-6}}=3.16*10^{-4}{1\over m}</math>

Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:

<math>U_0*e^{-\alpha*z}={U_0 \over 2}</math>

<math>e^{-\alpha*z}=0.5</math>

<math>-\alpha*z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16*10^{-4}}=2.192 km</math>
}}

=== 86. Feladat: Ideális távvezeték feszültségének számítása ===
Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája <math>500\Omega</math>, hossza pedig <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: <math>2A</math> illetve <math>500V</math>. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Tudjuk, hogy <math>\beta = \frac{2 \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math>

Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét, majd behelyettesítünk:

<math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2 = cos \left( {\pi \over 4} \right)*500 + j * sin \left( {\pi \over 4} \right) * 500 * 2 = (354 + j707)V</math>
}}

=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram ===

Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\Phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-\omega*0.03*cos(\omega t)</math>

Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: <math>u_i=-30*cos(\omega t) V</math>

Innen a feszültség effektív értéke: <math>U_{eff}={30 \over \sqrt 2} V</math>

Az áram effektív értéke pedig: <math> I_{eff}={U_{eff} \over R}={6 \over \sqrt 2} A</math>
}}

=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===
Az '''''xy síkon''''' helyezkedik el egy '''''3m''''' sugarú, kör alakú, zárt '''''l''''' görbe. A mágneses indukció a térben homogén, '''''z irányú''''' komponense '''''40ms''''' idő alatt '''''0.8T''''' értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az '''''l''''' görbe mentén?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-A*{ dB(t) \over dt}=-r^2\pi*{ \bigtriangleup B\over \bigtriangleup t}=-r^2\pi*{B_2-B_1\over\bigtriangleup t}=- 3^2\pi*{0-0.8\over0.04}=565.5 V </math>
}}

=== 107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény ===
Egy <math>A=1.5 mm^2</math> keresztmetszetű, '''''3m''''' hosszú hengeres vezetőben '''''10A''''' amplitúdójú '''''50 Hz'''''-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység <math> \delta = 9.7 mm</math>, a fajlagos vezetőképesség pedig <math> \sigma = 3.7*10^7 {S \over m}</math>. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A vezető sugara: <math>r=\sqrt{{1.5\over\pi}}=0.691mm<<\delta</math>

Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima "l" hosszúságú, "A" keresztmetszetű és "szigma" fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.

<math>R={1 \over \sigma}*{l \over A}={1 \over 3.7*10^{7}}*{3 \over 1.5*10^{-6}}=54m\Omega</math>

A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat, csúcsérték van megadva és nem effektív):

<math>P={1\over2}*R*I^2={1\over2}*0.054*10^2=2.7W</math>

}}

=== 109. Feladat: Hengeres vezető belsejében az elektromos térerősség ===
Egy '''''2mm''''' sugarú, hosszú hengeres vezető '''''35 MS/m''''' fajlagos vezetőképességű anyagból van, a behatolási mélység '''''80µm'''''. A térerősség időfüggvénye a vezető felszínén <math>\vec{E}(t)=10*cos(\omega t)*\vec{n}_0</math>. Itt n egy egységvektor, ami a vezető hosszanti tengelyével párhuzamos.
Adja meg az áramsűrűség időfüggvényét a felülettől 2 behatolási mélységnyi távolságra!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Mivel: <math>\delta << r </math>

Így a mélység (z) függvényében a térerősség komplex amplitúdójának változása:
<math>E(z)=E_0*e^{-\gamma z}=E_0*e^{- \left( 1/ \delta + j/ \delta \right) z}=E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta}</math>

A differenciális Ohm-törvény: <math>\vec{J}=\sigma * \vec{E }</math>

Ezeket egybefésülve és áttérve időtartományba: <math>\vec{J}(z,t)=Re \left\{ \sigma * E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta} *e^{j \omega t} \right\} * \vec{n}_0 = \sigma *E_0 * e^{-z/ \delta} * cos \left( \omega t - {z \over \delta} \right) * \vec{n}_0 </math>

Behelyettesítés után <math>z= 2 \delta</math> mélységben: <math>\vec{J}(t)= 35*10^6 * 10 * e^{-2 \delta / \delta} * cos \left( \omega t - {2 \delta \over \delta} \right) * \vec{n}_0 = 47.37 * cos \left( \omega t - 2 \right) * \vec{n}_0 {MA \over m^2}</math>

}}

===111. Feladat: Behatolási mélység===
Vezetőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége minden 3 mm után a felére csökken. Határozza meg a behatolási mélységet, a csillapítási tényezőt és a fázistényezőt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
<math> \gamma = \alpha + j\beta </math> terjedési együttható

<math> \alpha </math> - csillapítási tényező

<math> \beta </math> - fázistényező

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} </math> behatolási mélység

Vezető anyagokban <math> \alpha = \beta </math> , mivel:

<math> \gamma = \sqrt{j\omega\mu (\sigma + j\omega\varepsilon)} </math>, azonban vezető anyagokban <math> \varepsilon << \sigma </math>, így a terjedési együttható: <math> \gamma \approx \sqrt{j\omega\mu\sigma} = \sqrt{j}\sqrt{\omega\mu\sigma} </math>

<math> \sqrt{j} = \sqrt{e^{j \pi/2}} = e^{j \pi/4} = \frac{1}{\sqrt{2}} + j\frac{1}{\sqrt{2}} </math>

<math> \gamma = \sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} + j\sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} </math>

Ebből <math> \delta </math> számításának módja:

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} = \frac{1}{\beta} = \sqrt{\frac{2}{\omega\mu\sigma}} </math> (de most nem ezt kell használni)

A térerősség amplitúdójának nagysága a vezetőben: <math> E(z) = E_0 e^{-\alpha z} = E_0 e^{-z/\delta} </math>

<math> E_0 e^{- (0.003\ \text{m})/\delta} = \frac{1}{2} E_0 </math>

<math> \delta = -\frac{0.003\ \text{m}}{\ln{\frac{1}{2}}} \approx 4.328\ \text{mm} </math>

<math> \alpha = \beta = \frac{1}{\delta} \approx 231\ \frac{1}{\text{m}}</math>
}}

=== 119. Feladat: Hullámellenállás számítása ===

Egy adott μr relatív permeabilitású közegben síkhullám terjed ω=... s-1 körfrekvenciával. A terjedési együttható értéke ismert, γ=... mm-1. Adja meg a közeg hullámellenállásának értékét!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A megoldáshoz két alapképlet ismerete szükséges a síkhullámokkal kapcsolatosan, melyek a távvezeték analógia ismeretében is egyszerűen levezethetők.

<math> Z0 = \sqrt{\frac{j \omega \mu}{\sigma + j \omega \varepsilon }} </math>

<math> \gamma = \sqrt{j \omega \mu * (\sigma +j \omega \varepsilon) } </math>

Látható, hogy az első képlet gyök alatti kifejezésének csak a nevezője nem ismert. Ezt a 2. képletet négyzetre emelve, majd rendezve kapjuk:

<math> (\sigma +j \omega \varepsilon) = \frac{\gamma^{2}}{j \omega \mu } </math>

Behelyettesítés után:

<math> Z0 = \sqrt{\frac{(j \omega \mu)^{2}}{\gamma^{2}}}</math>

A gyökvonás elvégzése után az eredményt megadó formula az alábbiak szerint alakul:

<math> Z0 = \frac{j \omega \mu}{\gamma}</math>

A kifejezésben szereplő konstansok értéke a feladat szövegében adott. Behelyettesítés előtt ω és γ értékét alakítsuk megfelelő mértékegységre (s-1 és m-1), ill. figyeljünk hogy μ=μ0*μr

}}

=== 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény ===
Egy Hertz-dipólus az origó síkjában <math>\vartheta =0</math> szögben áll. Írja fel az összes kisugárzott teljesítményt <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományban a Poynting-vektor és a Hertz-dipólus irányhatásának segítségével!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A Hertz-dipólus által kisugárzott teljes teljesítmény:

<math>P={1 \over 2} * I^2 *R_s = {1 \over 2} * I^2* 80 \pi^2 \left( {l \over \lambda} \right)^2</math>

A megadott tartomány az xy sík feletti félteret írja le. Mivel a Hertz-dipólus iránykarakterisztikája az xy síkra szimmetrikus, így a felső féltérbe a teljes teljesítmény fele sugárzódik ki.

}}

=== 149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény ===

Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor),
<br\><math>H(r)=\frac{I_0}{r}*\vec{e_\varphi}</math> (ahol <math>\vec{e_\varphi}</math> a fi irányú egységvektor).<br\>
Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r1, a külső vezető belső sugara r2, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A Poynting-vektor kifejezése: <math>S=E \times H \Rightarrow S(r)=E(r)*H(r)*\vec{e_z}</math> (ahol <math>\vec{e_z}</math> a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: <math>P=\int_{r_1}^{r_2} \int_0^{2\pi} \frac{U_0 I_0}{r^2} \mathrm{d}\varphi \mathrm{d}r=2\pi U_0 I_0(\frac{1}{r_1}-\frac{1}{r_2})=2\pi U_0 I_0 \frac{r_2-r_1}{r_1 r_2}</math>
}}

[[Kategória:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok

2014-01-14T23:33:43Z

Idavid: /* 119. Feladat: Hullámellenállás számítása */

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán húzható számolási feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, mivel a vizsgán is csak a számolás menetére és elméleti hátterére kíváncsiak.

'''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletes megoldással is.'''

'''Már az is nagy segítség, ha legalább az általad húzott feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT beírod ide!'''
{{noautonum}}
=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===
Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség <math> J = e_z* 5 {kA \over m^2} </math>. Mekkora a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró <math> A=80 cm^2 </math> felületen átfolyó áram?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
A J áramsűrűség-vektor megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát. A J áramsűrűség-vektor z irányú, nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk.

<math>I = \int_A J dA</math>, esetünkben <math> I = J * A * \sin60^\circ=5000*80*10^{-4}*\sin60^\circ= 34.64A</math>
}}

=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól '''''4m''''' távolságban. Az egyiken '''''2A''''', a másikon '''''3A''''' folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.

H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át az egyik vezeték. Mivel a mágneses térerősségvektor a körvonal minden pontjában érintő irányú, így a vonalintegrál szorzássá egyszerűsödik.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

<math>H_1 2 d \pi = I_1 \longrightarrow H_1 = \frac{I_1}{2 d \pi}</math>

Tudjuk még, hogy <math>B = \mu_0 H</math> vákuumban.

A Lorentz-erő képlete is szorzássá egyszerűsödik, mivel a vektorok derékszöget zárnak be egymással:

<math>F = q (v \times B ) = I (l \times B)</math>, ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m.

Innen a megoldás:

<math>F_{12} = I_2 l B_1 = I_2 l \mu_0 H_1 = \frac{\mu_0 l I_1 I_2}{2 d \pi} = \frac{4 \pi 10^{-7} \cdot 1 \cdot 2 \cdot 3}{2 \cdot 4 \cdot \pi} = 3 \cdot 10^{-7} N</math>

Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, akkor taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:

<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math>
}}

=== 52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója===
Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma <math>N_1</math>, a másiké <math>N_2</math>. A toroid közepes sugara <math>r</math>,
keresztmetszetének felülete <math>A</math>, relatív permeabilitása <math>\mu_r</math>. Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A kölcsönös induktivitás definíció szerint:

<math>L_{12}=\frac{\Psi_{21}}{I}=\frac{N_2\Phi_{21}}{I}=\frac{N_2\int_{A_1} \vec{B_2}\mathrm{d}\vec{A_1}}{I}=\frac{N_2B_2N_1A}{I}=
\frac{N_2\mu_0\mu_rH_2N_1A}{I}=\frac{N_2\mu_0\mu_rIN_1A}{I2r\pi}=\frac{\mu_0\mu_rN_1N_2A}{2r\pi}</math>

}}

=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===
Hányszorosára változik egy '''''L''''' önindukciós együtthatóval rendelkező '''''I1 = 2A''' árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan '''''I2 = 5A''''' -re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.

Egy bármilyen tekercs fluxusa az <math>\Psi=L*I</math> képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: <math>\frac{\Psi_2}{\Psi_1}=\frac{L*I_2}{L*I_1}=\frac{I_2}{I_1}=2.5</math>

Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math>
}}

=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===
Egy '''''r = 0.09m''''' sugarú vékony falú rézcső belsejében, a tengelytől '''''d = 0.03m''''' távolságra, azzal párhuzamosan egy vékony rézvezeték helyezkedik el. Mindkét vezető elég hosszú és '''''I = 5A''''' nagyságú egyenáram folyik bennük, de ellenkező irányban. Mekkora az eredő mágneses térerősség nagysága a tengelyben?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A feladatot bontsuk két részre. Első körben az Ampere-féle gerjesztési törvény segítségével megállapítható, hogy a rézcső belsejében a mágneses térerősség nagysága, csakis a belső rézvezeték elhelyezkedésétől és az abban folyó áram nagyságától függ.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

Ez onnét látszik, hogyha olyan zárt L görbe mentén integrálunk, ami a rézcsőn belül vezet, akkor a görbe által kifeszített síkon csakis a vékony rézvezeték árama megy át.

Második körben meghatározható a vékony rézvezeték által a tengely mentén keltett mágneses térerősség nagysága. Szimmetria okokból a vékony rézvezeték mágneses tere hengerszimmetrikus, az erővonalak koncentrikus körök, ezért a mágneses térerősségvektor mindig érintő irányú, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2 *0.03 \pi} \approx 26.53 {A \over m}</math>
}}

=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===
Egy ideális távvezeték mentén a feszültség komplex amplitúdója az <math>U(z) = (3+4j)*e^{-j \beta z} + (2-j)*e^{j \beta z}</math> függvény szerint változik. Adja meg az állóhullámarányt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A megadott függvényből kiolvasható a hullám beeső (pozitív irányba halad --> - j*béta*z ) és a reflektált (negatív irányba halad --> + j*béta*z ) komponenseinek komplex amplitúdói:

<math>U^+ = 3+4j</math>

<math>U^- = 2-j</math>

''Megjegyzés:'' A feladat megadható úgy is, hogy U(x) függvényt adják meg. Ekkor a beeső komponenshez (U2+) tartozik a pozitív, a reflektálthoz (U2-) pedig a negatív hatványkitevő!

Kapcsolat a két fajta paraméterezés között:

<math>U_2^+ = U^+ e^{- \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^+ e^{- j \beta l} </math>

<math>U_2^- = U^- e^{ \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^- e^{ j \beta l} </math>

Ezekből felírható a távvezeték reflexiós tényezőjének abszolút értéke definíció szerinti "x" paraméterezéssel, majd ebből "z" szerinti paraméterezéssel:

<math>|r|=\left| {U_{reflektalt} \over U_{beeso}} \right|= \left| {U_2^- \over U_2^+ } \right|=\left| {U^- \over U^+ } e^{j2 \beta l} \right| = \left| {U^- \over U^+ } \right| =\left| {2-j \over 3+4j } \right| = {1 \over \sqrt{5}} = 0.447</math>

Ebből pedig már számolható a távvezeték állóhullámaránya:

<math>\sigma = {1+|r] \over 1-|r| } = {1+0.447 \over 1-0.447 } \approx 2.62</math>

}}

=== 81. Feladat: Távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása ===
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültség forrást kapcsolunk rá. Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség <math>U_0/2</math> lesz!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Első körben meg kell határoznunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (alfa), feltéve hogy omega=0, mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:

<math>\alpha=Re\left\{ \gamma \right\}=Re\left\{ \sqrt{(R'+j\omega L')(G'+j\omega C')} \right\}=Re\left\{ \sqrt{R'*G'} \right\}=\sqrt{R'*G'}=\sqrt{0.02*5*10^{-6}}=3.16*10^{-4}{1\over m}</math>

Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:

<math>U_0*e^{-\alpha*z}={U_0 \over 2}</math>

<math>e^{-\alpha*z}=0.5</math>

<math>-\alpha*z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16*10^{-4}}=2.192 km</math>
}}

=== 86. Feladat: Ideális távvezeték feszültségének számítása ===
Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája <math>500\Omega</math>, hossza pedig <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: <math>2A</math> illetve <math>500V</math>. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Tudjuk, hogy <math>\beta = \frac{2 \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math>

Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét, majd behelyettesítünk:

<math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2 = cos \left( {\pi \over 4} \right)*500 + j * sin \left( {\pi \over 4} \right) * 500 * 2 = (354 + j707)V</math>
}}

=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram ===

Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\Phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-\omega*0.03*cos(\omega t)</math>

Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: <math>u_i=-30*cos(\omega t) V</math>

Innen a feszültség effektív értéke: <math>U_{eff}={30 \over \sqrt 2} V</math>

Az áram effektív értéke pedig: <math> I_{eff}={U_{eff} \over R}={6 \over \sqrt 2} A</math>
}}

=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===
Az '''''xy síkon''''' helyezkedik el egy '''''3m''''' sugarú, kör alakú, zárt '''''l''''' görbe. A mágneses indukció a térben homogén, '''''z irányú''''' komponense '''''40ms''''' idő alatt '''''0.8T''''' értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az '''''l''''' görbe mentén?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-A*{ dB(t) \over dt}=-r^2\pi*{ \bigtriangleup B\over \bigtriangleup t}=-r^2\pi*{B_2-B_1\over\bigtriangleup t}=- 3^2\pi*{0-0.8\over0.04}=565.5 V </math>
}}

=== 107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény ===
Egy <math>A=1.5 mm^2</math> keresztmetszetű, '''''3m''''' hosszú hengeres vezetőben '''''10A''''' amplitúdójú '''''50 Hz'''''-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység <math> \delta = 9.7 mm</math>, a fajlagos vezetőképesség pedig <math> \sigma = 3.7*10^7 {S \over m}</math>. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A vezető sugara: <math>r=\sqrt{{1.5\over\pi}}=0.691mm<<\delta</math>

Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima "l" hosszúságú, "A" keresztmetszetű és "szigma" fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.

<math>R={1 \over \sigma}*{l \over A}={1 \over 3.7*10^{7}}*{3 \over 1.5*10^{-6}}=54m\Omega</math>

A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat, csúcsérték van megadva és nem effektív):

<math>P={1\over2}*R*I^2={1\over2}*0.054*10^2=2.7W</math>

}}

=== 109. Feladat: Hengeres vezető belsejében az elektromos térerősség ===
Egy '''''2mm''''' sugarú, hosszú hengeres vezető '''''35 MS/m''''' fajlagos vezetőképességű anyagból van, a behatolási mélység '''''80µm'''''. A térerősség időfüggvénye a vezető felszínén <math>\vec{E}(t)=10*cos(\omega t)*\vec{n}_0</math>. Itt n egy egységvektor, ami a vezető hosszanti tengelyével párhuzamos.
Adja meg az áramsűrűség időfüggvényét a felülettől 2 behatolási mélységnyi távolságra!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Mivel: <math>\delta << r </math>

Így a mélység (z) függvényében a térerősség komplex amplitúdójának változása:
<math>E(z)=E_0*e^{-\gamma z}=E_0*e^{- \left( 1/ \delta + j/ \delta \right) z}=E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta}</math>

A differenciális Ohm-törvény: <math>\vec{J}=\sigma * \vec{E }</math>

Ezeket egybefésülve és áttérve időtartományba: <math>\vec{J}(z,t)=Re \left\{ \sigma * E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta} *e^{j \omega t} \right\} * \vec{n}_0 = \sigma *E_0 * e^{-z/ \delta} * cos \left( \omega t - {z \over \delta} \right) * \vec{n}_0 </math>

Behelyettesítés után <math>z= 2 \delta</math> mélységben: <math>\vec{J}(t)= 35*10^6 * 10 * e^{-2 \delta / \delta} * cos \left( \omega t - {2 \delta \over \delta} \right) * \vec{n}_0 = 47.37 * cos \left( \omega t - 2 \right) * \vec{n}_0 {MA \over m^2}</math>

}}

===111. Feladat: Behatolási mélység===
Vezetőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége minden 3 mm után a felére csökken. Határozza meg a behatolási mélységet, a csillapítási tényezőt és a fázistényezőt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
<math> \gamma = \alpha + j\beta </math> terjedési együttható

<math> \alpha </math> - csillapítási tényező

<math> \beta </math> - fázistényező

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} </math> behatolási mélység

Vezető anyagokban <math> \alpha = \beta </math> , mivel:

<math> \gamma = \sqrt{j\omega\mu (\sigma + j\omega\varepsilon)} </math>, azonban vezető anyagokban <math> \varepsilon << \sigma </math>, így a terjedési együttható: <math> \gamma \approx \sqrt{j\omega\mu\sigma} = \sqrt{j}\sqrt{\omega\mu\sigma} </math>

<math> \sqrt{j} = \sqrt{e^{j \pi/2}} = e^{j \pi/4} = \frac{1}{\sqrt{2}} + j\frac{1}{\sqrt{2}} </math>

<math> \gamma = \sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} + j\sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} </math>

Ebből <math> \delta </math> számításának módja:

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} = \frac{1}{\beta} = \sqrt{\frac{2}{\omega\mu\sigma}} </math> (de most nem ezt kell használni)

A térerősség amplitúdójának nagysága a vezetőben: <math> E(z) = E_0 e^{-\alpha z} = E_0 e^{-z/\delta} </math>

<math> E_0 e^{- (0.003\ \text{m})/\delta} = \frac{1}{2} E_0 </math>

<math> \delta = -\frac{0.003\ \text{m}}{\ln{\frac{1}{2}}} \approx 4.328\ \text{mm} </math>

<math> \alpha = \beta = \frac{1}{\delta} \approx 231\ \frac{1}{\text{m}}</math>
}}

=== 119. Feladat: Hullámellenállás számítása ===

Egy adott μr relatív permeabilitású közegben síkhullám terjed ω=... s-1 körfrekvenciával. A terjedési együttható értéke ismert, γ=... mm-1. Adja meg a közeg hullámellenállásának értékét!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A megoldáshoz két alapképlet ismerete szükséges a síkhullámokkal kapcsolatosan, melyek a távvezeték analógia ismeretében is egyszerűen levezethetők.

<math> Z0 = \sqrt{\frac{\jmath \omega \mu}{\sigma +\jmath \omega \varepsilon }} </math>

<math> \gamma = \sqrt{\jmath \omega \mu * (\sigma +\jmath \omega \varepsilon) } </math>

Látható, hogy az első képlet gyök alatti kifejezésének csak a nevezője nem ismert. Ezt a 2. képletet négyzetre emelve, majd rendezve kapjuk:

<math> (\sigma +\jmath \omega \varepsilon) = \frac{\gamma^{2}}{\jmath \omega \mu } </math>

Behelyettesítés után:

<math> Z0 = \sqrt{\frac{(\jmath \omega \mu)^{2}}{\gamma^{2}}}</math>

A gyökvonás elvégzése után az eredményt megadó formula az alábbiak szerint alakul:

<math> Z0 = \frac{\jmath \omega \mu}{\gamma}</math>

A kifejezésben szereplő konstansok értéke a feladat szövegében adott. Behelyettesítés előtt ω és γ értékét alakítsuk megfelelő mértékegységre (s-1 és m-1), ill. figyeljünk hogy μ=μ0*μr

}}

=== 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény ===
Egy Hertz-dipólus az origó síkjában <math>\vartheta =0</math> szögben áll. Írja fel az összes kisugárzott teljesítményt <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományban a Poynting-vektor és a Hertz-dipólus irányhatásának segítségével!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A Hertz-dipólus által kisugárzott teljes teljesítmény:

<math>P={1 \over 2} * I^2 *R_s = {1 \over 2} * I^2* 80 \pi^2 \left( {l \over \lambda} \right)^2</math>

A megadott tartomány az xy sík feletti félteret írja le. Mivel a Hertz-dipólus iránykarakterisztikája az xy síkra szimmetrikus, így a felső féltérbe a teljes teljesítmény fele sugárzódik ki.

}}

=== 149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény ===

Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor),
<br\><math>H(r)=\frac{I_0}{r}*\vec{e_\varphi}</math> (ahol <math>\vec{e_\varphi}</math> a fi irányú egységvektor).<br\>
Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r1, a külső vezető belső sugara r2, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A Poynting-vektor kifejezése: <math>S=E \times H \Rightarrow S(r)=E(r)*H(r)*\vec{e_z}</math> (ahol <math>\vec{e_z}</math> a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: <math>P=\int_{r_1}^{r_2} \int_0^{2\pi} \frac{U_0 I_0}{r^2} \mathrm{d}\varphi \mathrm{d}r=2\pi U_0 I_0(\frac{1}{r_1}-\frac{1}{r_2})=2\pi U_0 I_0 \frac{r_2-r_1}{r_1 r_2}</math>
}}

[[Kategória:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok

2014-01-14T23:30:02Z

Idavid: /* 119. Feladat: Hullámellenállás számítása */

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán húzható számolási feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, mivel a vizsgán is csak a számolás menetére és elméleti hátterére kíváncsiak.

'''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletes megoldással is.'''

'''Már az is nagy segítség, ha legalább az általad húzott feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT beírod ide!'''
{{noautonum}}
=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===
Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség <math> J = e_z* 5 {kA \over m^2} </math>. Mekkora a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró <math> A=80 cm^2 </math> felületen átfolyó áram?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
A J áramsűrűség-vektor megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát. A J áramsűrűség-vektor z irányú, nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk.

<math>I = \int_A J dA</math>, esetünkben <math> I = J * A * \sin60^\circ=5000*80*10^{-4}*\sin60^\circ= 34.64A</math>
}}

=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól '''''4m''''' távolságban. Az egyiken '''''2A''''', a másikon '''''3A''''' folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.

H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át az egyik vezeték. Mivel a mágneses térerősségvektor a körvonal minden pontjában érintő irányú, így a vonalintegrál szorzássá egyszerűsödik.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

<math>H_1 2 d \pi = I_1 \longrightarrow H_1 = \frac{I_1}{2 d \pi}</math>

Tudjuk még, hogy <math>B = \mu_0 H</math> vákuumban.

A Lorentz-erő képlete is szorzássá egyszerűsödik, mivel a vektorok derékszöget zárnak be egymással:

<math>F = q (v \times B ) = I (l \times B)</math>, ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m.

Innen a megoldás:

<math>F_{12} = I_2 l B_1 = I_2 l \mu_0 H_1 = \frac{\mu_0 l I_1 I_2}{2 d \pi} = \frac{4 \pi 10^{-7} \cdot 1 \cdot 2 \cdot 3}{2 \cdot 4 \cdot \pi} = 3 \cdot 10^{-7} N</math>

Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, akkor taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:

<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math>
}}

=== 52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója===
Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma <math>N_1</math>, a másiké <math>N_2</math>. A toroid közepes sugara <math>r</math>,
keresztmetszetének felülete <math>A</math>, relatív permeabilitása <math>\mu_r</math>. Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A kölcsönös induktivitás definíció szerint:

<math>L_{12}=\frac{\Psi_{21}}{I}=\frac{N_2\Phi_{21}}{I}=\frac{N_2\int_{A_1} \vec{B_2}\mathrm{d}\vec{A_1}}{I}=\frac{N_2B_2N_1A}{I}=
\frac{N_2\mu_0\mu_rH_2N_1A}{I}=\frac{N_2\mu_0\mu_rIN_1A}{I2r\pi}=\frac{\mu_0\mu_rN_1N_2A}{2r\pi}</math>

}}

=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===
Hányszorosára változik egy '''''L''''' önindukciós együtthatóval rendelkező '''''I1 = 2A''' árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan '''''I2 = 5A''''' -re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.

Egy bármilyen tekercs fluxusa az <math>\Psi=L*I</math> képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: <math>\frac{\Psi_2}{\Psi_1}=\frac{L*I_2}{L*I_1}=\frac{I_2}{I_1}=2.5</math>

Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math>
}}

=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===
Egy '''''r = 0.09m''''' sugarú vékony falú rézcső belsejében, a tengelytől '''''d = 0.03m''''' távolságra, azzal párhuzamosan egy vékony rézvezeték helyezkedik el. Mindkét vezető elég hosszú és '''''I = 5A''''' nagyságú egyenáram folyik bennük, de ellenkező irányban. Mekkora az eredő mágneses térerősség nagysága a tengelyben?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A feladatot bontsuk két részre. Első körben az Ampere-féle gerjesztési törvény segítségével megállapítható, hogy a rézcső belsejében a mágneses térerősség nagysága, csakis a belső rézvezeték elhelyezkedésétől és az abban folyó áram nagyságától függ.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

Ez onnét látszik, hogyha olyan zárt L görbe mentén integrálunk, ami a rézcsőn belül vezet, akkor a görbe által kifeszített síkon csakis a vékony rézvezeték árama megy át.

Második körben meghatározható a vékony rézvezeték által a tengely mentén keltett mágneses térerősség nagysága. Szimmetria okokból a vékony rézvezeték mágneses tere hengerszimmetrikus, az erővonalak koncentrikus körök, ezért a mágneses térerősségvektor mindig érintő irányú, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2 *0.03 \pi} \approx 26.53 {A \over m}</math>
}}

=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===
Egy ideális távvezeték mentén a feszültség komplex amplitúdója az <math>U(z) = (3+4j)*e^{-j \beta z} + (2-j)*e^{j \beta z}</math> függvény szerint változik. Adja meg az állóhullámarányt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A megadott függvényből kiolvasható a hullám beeső (pozitív irányba halad --> - j*béta*z ) és a reflektált (negatív irányba halad --> + j*béta*z ) komponenseinek komplex amplitúdói:

<math>U^+ = 3+4j</math>

<math>U^- = 2-j</math>

''Megjegyzés:'' A feladat megadható úgy is, hogy U(x) függvényt adják meg. Ekkor a beeső komponenshez (U2+) tartozik a pozitív, a reflektálthoz (U2-) pedig a negatív hatványkitevő!

Kapcsolat a két fajta paraméterezés között:

<math>U_2^+ = U^+ e^{- \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^+ e^{- j \beta l} </math>

<math>U_2^- = U^- e^{ \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^- e^{ j \beta l} </math>

Ezekből felírható a távvezeték reflexiós tényezőjének abszolút értéke definíció szerinti "x" paraméterezéssel, majd ebből "z" szerinti paraméterezéssel:

<math>|r|=\left| {U_{reflektalt} \over U_{beeso}} \right|= \left| {U_2^- \over U_2^+ } \right|=\left| {U^- \over U^+ } e^{j2 \beta l} \right| = \left| {U^- \over U^+ } \right| =\left| {2-j \over 3+4j } \right| = {1 \over \sqrt{5}} = 0.447</math>

Ebből pedig már számolható a távvezeték állóhullámaránya:

<math>\sigma = {1+|r] \over 1-|r| } = {1+0.447 \over 1-0.447 } \approx 2.62</math>

}}

=== 81. Feladat: Távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása ===
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültség forrást kapcsolunk rá. Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség <math>U_0/2</math> lesz!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Első körben meg kell határoznunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (alfa), feltéve hogy omega=0, mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:

<math>\alpha=Re\left\{ \gamma \right\}=Re\left\{ \sqrt{(R'+j\omega L')(G'+j\omega C')} \right\}=Re\left\{ \sqrt{R'*G'} \right\}=\sqrt{R'*G'}=\sqrt{0.02*5*10^{-6}}=3.16*10^{-4}{1\over m}</math>

Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:

<math>U_0*e^{-\alpha*z}={U_0 \over 2}</math>

<math>e^{-\alpha*z}=0.5</math>

<math>-\alpha*z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16*10^{-4}}=2.192 km</math>
}}

=== 86. Feladat: Ideális távvezeték feszültségének számítása ===
Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája <math>500\Omega</math>, hossza pedig <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: <math>2A</math> illetve <math>500V</math>. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Tudjuk, hogy <math>\beta = \frac{2 \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math>

Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét, majd behelyettesítünk:

<math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2 = cos \left( {\pi \over 4} \right)*500 + j * sin \left( {\pi \over 4} \right) * 500 * 2 = (354 + j707)V</math>
}}

=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram ===

Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\Phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-\omega*0.03*cos(\omega t)</math>

Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: <math>u_i=-30*cos(\omega t) V</math>

Innen a feszültség effektív értéke: <math>U_{eff}={30 \over \sqrt 2} V</math>

Az áram effektív értéke pedig: <math> I_{eff}={U_{eff} \over R}={6 \over \sqrt 2} A</math>
}}

=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===
Az '''''xy síkon''''' helyezkedik el egy '''''3m''''' sugarú, kör alakú, zárt '''''l''''' görbe. A mágneses indukció a térben homogén, '''''z irányú''''' komponense '''''40ms''''' idő alatt '''''0.8T''''' értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az '''''l''''' görbe mentén?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-A*{ dB(t) \over dt}=-r^2\pi*{ \bigtriangleup B\over \bigtriangleup t}=-r^2\pi*{B_2-B_1\over\bigtriangleup t}=- 3^2\pi*{0-0.8\over0.04}=565.5 V </math>
}}

=== 107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény ===
Egy <math>A=1.5 mm^2</math> keresztmetszetű, '''''3m''''' hosszú hengeres vezetőben '''''10A''''' amplitúdójú '''''50 Hz'''''-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység <math> \delta = 9.7 mm</math>, a fajlagos vezetőképesség pedig <math> \sigma = 3.7*10^7 {S \over m}</math>. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A vezető sugara: <math>r=\sqrt{{1.5\over\pi}}=0.691mm<<\delta</math>

Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima "l" hosszúságú, "A" keresztmetszetű és "szigma" fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.

<math>R={1 \over \sigma}*{l \over A}={1 \over 3.7*10^{7}}*{3 \over 1.5*10^{-6}}=54m\Omega</math>

A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat, csúcsérték van megadva és nem effektív):

<math>P={1\over2}*R*I^2={1\over2}*0.054*10^2=2.7W</math>

}}

=== 109. Feladat: Hengeres vezető belsejében az elektromos térerősség ===
Egy '''''2mm''''' sugarú, hosszú hengeres vezető '''''35 MS/m''''' fajlagos vezetőképességű anyagból van, a behatolási mélység '''''80µm'''''. A térerősség időfüggvénye a vezető felszínén <math>\vec{E}(t)=10*cos(\omega t)*\vec{n}_0</math>. Itt n egy egységvektor, ami a vezető hosszanti tengelyével párhuzamos.
Adja meg az áramsűrűség időfüggvényét a felülettől 2 behatolási mélységnyi távolságra!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Mivel: <math>\delta << r </math>

Így a mélység (z) függvényében a térerősség komplex amplitúdójának változása:
<math>E(z)=E_0*e^{-\gamma z}=E_0*e^{- \left( 1/ \delta + j/ \delta \right) z}=E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta}</math>

A differenciális Ohm-törvény: <math>\vec{J}=\sigma * \vec{E }</math>

Ezeket egybefésülve és áttérve időtartományba: <math>\vec{J}(z,t)=Re \left\{ \sigma * E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta} *e^{j \omega t} \right\} * \vec{n}_0 = \sigma *E_0 * e^{-z/ \delta} * cos \left( \omega t - {z \over \delta} \right) * \vec{n}_0 </math>

Behelyettesítés után <math>z= 2 \delta</math> mélységben: <math>\vec{J}(t)= 35*10^6 * 10 * e^{-2 \delta / \delta} * cos \left( \omega t - {2 \delta \over \delta} \right) * \vec{n}_0 = 47.37 * cos \left( \omega t - 2 \right) * \vec{n}_0 {MA \over m^2}</math>

}}

===111. Feladat: Behatolási mélység===
Vezetőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége minden 3 mm után a felére csökken. Határozza meg a behatolási mélységet, a csillapítási tényezőt és a fázistényezőt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
<math> \gamma = \alpha + j\beta </math> terjedési együttható

<math> \alpha </math> - csillapítási tényező

<math> \beta </math> - fázistényező

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} </math> behatolási mélység

Vezető anyagokban <math> \alpha = \beta </math> , mivel:

<math> \gamma = \sqrt{j\omega\mu (\sigma + j\omega\varepsilon)} </math>, azonban vezető anyagokban <math> \varepsilon << \sigma </math>, így a terjedési együttható: <math> \gamma \approx \sqrt{j\omega\mu\sigma} = \sqrt{j}\sqrt{\omega\mu\sigma} </math>

<math> \sqrt{j} = \sqrt{e^{j \pi/2}} = e^{j \pi/4} = \frac{1}{\sqrt{2}} + j\frac{1}{\sqrt{2}} </math>

<math> \gamma = \sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} + j\sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} </math>

Ebből <math> \delta </math> számításának módja:

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} = \frac{1}{\beta} = \sqrt{\frac{2}{\omega\mu\sigma}} </math> (de most nem ezt kell használni)

A térerősség amplitúdójának nagysága a vezetőben: <math> E(z) = E_0 e^{-\alpha z} = E_0 e^{-z/\delta} </math>

<math> E_0 e^{- (0.003\ \text{m})/\delta} = \frac{1}{2} E_0 </math>

<math> \delta = -\frac{0.003\ \text{m}}{\ln{\frac{1}{2}}} \approx 4.328\ \text{mm} </math>

<math> \alpha = \beta = \frac{1}{\delta} \approx 231\ \frac{1}{\text{m}}</math>
}}

=== 119. Feladat: Hullámellenállás számítása ===

Egy adott μr relatív permeabilitású közegben síkhullám terjed ω=... s-1 körfrekvenciával. A terjedési együttható értéke ismert, γ=... mm-1. Adja meg a közeg hullámellenállásának értékét!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A megoldáshoz két alapképlet ismerete szükséges a síkhullámokkal kapcsolatosan, melyek a távvezeték analógia ismeretében is egyszerűen levezethetők.

<math> Z0 = \sqrt{\frac{\jmath \omega \mu}{\sigma +\jmath \omega \varepsilon }} </math>

<math> \gamma = \sqrt{\jmath \omega \mu * (\sigma +\jmath \omega \varepsilon) } </math>

Látható, hogy az első képlet gyök alatti kifejezésének csak a nevezője nem ismert. Ezt a 2. képletet négyzetre emelve, majd rendezve kapjuk:

<math> (\sigma +\jmath \omega \varepsilon) = \frac{\gamma^{2}}{\jmath \omega \mu } </math>

Behelyettesítés után:

<math> Z0 = \sqrt{\frac{(\jmath \omega \mu)^{2}}{\gamma^{2}}}</math>

A gyökvonás elvégzése után az eredményt megadó formula az alábbiak szerint alakul:

<math> Z0 = \frac{\jmath \omega \mu}{\gamma}</math>

A kifejezésben szereplő konstansok értéke a feladat szövegében adott, behelyettesítés előtt ω és γ értékét alakítsuk megfelelő mértékegységre (s-1 és m-1.

}}

=== 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény ===
Egy Hertz-dipólus az origó síkjában <math>\vartheta =0</math> szögben áll. Írja fel az összes kisugárzott teljesítményt <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományban a Poynting-vektor és a Hertz-dipólus irányhatásának segítségével!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A Hertz-dipólus által kisugárzott teljes teljesítmény:

<math>P={1 \over 2} * I^2 *R_s = {1 \over 2} * I^2* 80 \pi^2 \left( {l \over \lambda} \right)^2</math>

A megadott tartomány az xy sík feletti félteret írja le. Mivel a Hertz-dipólus iránykarakterisztikája az xy síkra szimmetrikus, így a felső féltérbe a teljes teljesítmény fele sugárzódik ki.

}}

=== 149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény ===

Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor),
<br\><math>H(r)=\frac{I_0}{r}*\vec{e_\varphi}</math> (ahol <math>\vec{e_\varphi}</math> a fi irányú egységvektor).<br\>
Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r1, a külső vezető belső sugara r2, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A Poynting-vektor kifejezése: <math>S=E \times H \Rightarrow S(r)=E(r)*H(r)*\vec{e_z}</math> (ahol <math>\vec{e_z}</math> a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: <math>P=\int_{r_1}^{r_2} \int_0^{2\pi} \frac{U_0 I_0}{r^2} \mathrm{d}\varphi \mathrm{d}r=2\pi U_0 I_0(\frac{1}{r_1}-\frac{1}{r_2})=2\pi U_0 I_0 \frac{r_2-r_1}{r_1 r_2}</math>
}}

[[Kategória:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok

2014-01-14T23:27:19Z

Idavid:

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán húzható számolási feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, mivel a vizsgán is csak a számolás menetére és elméleti hátterére kíváncsiak.

'''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletes megoldással is.'''

'''Már az is nagy segítség, ha legalább az általad húzott feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT beírod ide!'''
{{noautonum}}
=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===
Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség <math> J = e_z* 5 {kA \over m^2} </math>. Mekkora a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró <math> A=80 cm^2 </math> felületen átfolyó áram?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
A J áramsűrűség-vektor megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát. A J áramsűrűség-vektor z irányú, nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk.

<math>I = \int_A J dA</math>, esetünkben <math> I = J * A * \sin60^\circ=5000*80*10^{-4}*\sin60^\circ= 34.64A</math>
}}

=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól '''''4m''''' távolságban. Az egyiken '''''2A''''', a másikon '''''3A''''' folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.

H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át az egyik vezeték. Mivel a mágneses térerősségvektor a körvonal minden pontjában érintő irányú, így a vonalintegrál szorzássá egyszerűsödik.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

<math>H_1 2 d \pi = I_1 \longrightarrow H_1 = \frac{I_1}{2 d \pi}</math>

Tudjuk még, hogy <math>B = \mu_0 H</math> vákuumban.

A Lorentz-erő képlete is szorzássá egyszerűsödik, mivel a vektorok derékszöget zárnak be egymással:

<math>F = q (v \times B ) = I (l \times B)</math>, ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m.

Innen a megoldás:

<math>F_{12} = I_2 l B_1 = I_2 l \mu_0 H_1 = \frac{\mu_0 l I_1 I_2}{2 d \pi} = \frac{4 \pi 10^{-7} \cdot 1 \cdot 2 \cdot 3}{2 \cdot 4 \cdot \pi} = 3 \cdot 10^{-7} N</math>

Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, akkor taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:

<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math>
}}

=== 52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója===
Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma <math>N_1</math>, a másiké <math>N_2</math>. A toroid közepes sugara <math>r</math>,
keresztmetszetének felülete <math>A</math>, relatív permeabilitása <math>\mu_r</math>. Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A kölcsönös induktivitás definíció szerint:

<math>L_{12}=\frac{\Psi_{21}}{I}=\frac{N_2\Phi_{21}}{I}=\frac{N_2\int_{A_1} \vec{B_2}\mathrm{d}\vec{A_1}}{I}=\frac{N_2B_2N_1A}{I}=
\frac{N_2\mu_0\mu_rH_2N_1A}{I}=\frac{N_2\mu_0\mu_rIN_1A}{I2r\pi}=\frac{\mu_0\mu_rN_1N_2A}{2r\pi}</math>

}}

=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===
Hányszorosára változik egy '''''L''''' önindukciós együtthatóval rendelkező '''''I1 = 2A''' árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan '''''I2 = 5A''''' -re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.

Egy bármilyen tekercs fluxusa az <math>\Psi=L*I</math> képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: <math>\frac{\Psi_2}{\Psi_1}=\frac{L*I_2}{L*I_1}=\frac{I_2}{I_1}=2.5</math>

Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math>
}}

=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===
Egy '''''r = 0.09m''''' sugarú vékony falú rézcső belsejében, a tengelytől '''''d = 0.03m''''' távolságra, azzal párhuzamosan egy vékony rézvezeték helyezkedik el. Mindkét vezető elég hosszú és '''''I = 5A''''' nagyságú egyenáram folyik bennük, de ellenkező irányban. Mekkora az eredő mágneses térerősség nagysága a tengelyben?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A feladatot bontsuk két részre. Első körben az Ampere-féle gerjesztési törvény segítségével megállapítható, hogy a rézcső belsejében a mágneses térerősség nagysága, csakis a belső rézvezeték elhelyezkedésétől és az abban folyó áram nagyságától függ.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

Ez onnét látszik, hogyha olyan zárt L görbe mentén integrálunk, ami a rézcsőn belül vezet, akkor a görbe által kifeszített síkon csakis a vékony rézvezeték árama megy át.

Második körben meghatározható a vékony rézvezeték által a tengely mentén keltett mágneses térerősség nagysága. Szimmetria okokból a vékony rézvezeték mágneses tere hengerszimmetrikus, az erővonalak koncentrikus körök, ezért a mágneses térerősségvektor mindig érintő irányú, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2 *0.03 \pi} \approx 26.53 {A \over m}</math>
}}

=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===
Egy ideális távvezeték mentén a feszültség komplex amplitúdója az <math>U(z) = (3+4j)*e^{-j \beta z} + (2-j)*e^{j \beta z}</math> függvény szerint változik. Adja meg az állóhullámarányt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A megadott függvényből kiolvasható a hullám beeső (pozitív irányba halad --> - j*béta*z ) és a reflektált (negatív irányba halad --> + j*béta*z ) komponenseinek komplex amplitúdói:

<math>U^+ = 3+4j</math>

<math>U^- = 2-j</math>

''Megjegyzés:'' A feladat megadható úgy is, hogy U(x) függvényt adják meg. Ekkor a beeső komponenshez (U2+) tartozik a pozitív, a reflektálthoz (U2-) pedig a negatív hatványkitevő!

Kapcsolat a két fajta paraméterezés között:

<math>U_2^+ = U^+ e^{- \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^+ e^{- j \beta l} </math>

<math>U_2^- = U^- e^{ \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^- e^{ j \beta l} </math>

Ezekből felírható a távvezeték reflexiós tényezőjének abszolút értéke definíció szerinti "x" paraméterezéssel, majd ebből "z" szerinti paraméterezéssel:

<math>|r|=\left| {U_{reflektalt} \over U_{beeso}} \right|= \left| {U_2^- \over U_2^+ } \right|=\left| {U^- \over U^+ } e^{j2 \beta l} \right| = \left| {U^- \over U^+ } \right| =\left| {2-j \over 3+4j } \right| = {1 \over \sqrt{5}} = 0.447</math>

Ebből pedig már számolható a távvezeték állóhullámaránya:

<math>\sigma = {1+|r] \over 1-|r| } = {1+0.447 \over 1-0.447 } \approx 2.62</math>

}}

=== 81. Feladat: Távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása ===
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültség forrást kapcsolunk rá. Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség <math>U_0/2</math> lesz!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Első körben meg kell határoznunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (alfa), feltéve hogy omega=0, mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:

<math>\alpha=Re\left\{ \gamma \right\}=Re\left\{ \sqrt{(R'+j\omega L')(G'+j\omega C')} \right\}=Re\left\{ \sqrt{R'*G'} \right\}=\sqrt{R'*G'}=\sqrt{0.02*5*10^{-6}}=3.16*10^{-4}{1\over m}</math>

Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:

<math>U_0*e^{-\alpha*z}={U_0 \over 2}</math>

<math>e^{-\alpha*z}=0.5</math>

<math>-\alpha*z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16*10^{-4}}=2.192 km</math>
}}

=== 86. Feladat: Ideális távvezeték feszültségének számítása ===
Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája <math>500\Omega</math>, hossza pedig <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: <math>2A</math> illetve <math>500V</math>. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Tudjuk, hogy <math>\beta = \frac{2 \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math>

Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét, majd behelyettesítünk:

<math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2 = cos \left( {\pi \over 4} \right)*500 + j * sin \left( {\pi \over 4} \right) * 500 * 2 = (354 + j707)V</math>
}}

=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram ===

Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\Phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-\omega*0.03*cos(\omega t)</math>

Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: <math>u_i=-30*cos(\omega t) V</math>

Innen a feszültség effektív értéke: <math>U_{eff}={30 \over \sqrt 2} V</math>

Az áram effektív értéke pedig: <math> I_{eff}={U_{eff} \over R}={6 \over \sqrt 2} A</math>
}}

=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===
Az '''''xy síkon''''' helyezkedik el egy '''''3m''''' sugarú, kör alakú, zárt '''''l''''' görbe. A mágneses indukció a térben homogén, '''''z irányú''''' komponense '''''40ms''''' idő alatt '''''0.8T''''' értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az '''''l''''' görbe mentén?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-A*{ dB(t) \over dt}=-r^2\pi*{ \bigtriangleup B\over \bigtriangleup t}=-r^2\pi*{B_2-B_1\over\bigtriangleup t}=- 3^2\pi*{0-0.8\over0.04}=565.5 V </math>
}}

=== 107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény ===
Egy <math>A=1.5 mm^2</math> keresztmetszetű, '''''3m''''' hosszú hengeres vezetőben '''''10A''''' amplitúdójú '''''50 Hz'''''-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység <math> \delta = 9.7 mm</math>, a fajlagos vezetőképesség pedig <math> \sigma = 3.7*10^7 {S \over m}</math>. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A vezető sugara: <math>r=\sqrt{{1.5\over\pi}}=0.691mm<<\delta</math>

Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima "l" hosszúságú, "A" keresztmetszetű és "szigma" fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.

<math>R={1 \over \sigma}*{l \over A}={1 \over 3.7*10^{7}}*{3 \over 1.5*10^{-6}}=54m\Omega</math>

A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat, csúcsérték van megadva és nem effektív):

<math>P={1\over2}*R*I^2={1\over2}*0.054*10^2=2.7W</math>

}}

=== 109. Feladat: Hengeres vezető belsejében az elektromos térerősség ===
Egy '''''2mm''''' sugarú, hosszú hengeres vezető '''''35 MS/m''''' fajlagos vezetőképességű anyagból van, a behatolási mélység '''''80µm'''''. A térerősség időfüggvénye a vezető felszínén <math>\vec{E}(t)=10*cos(\omega t)*\vec{n}_0</math>. Itt n egy egységvektor, ami a vezető hosszanti tengelyével párhuzamos.
Adja meg az áramsűrűség időfüggvényét a felülettől 2 behatolási mélységnyi távolságra!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Mivel: <math>\delta << r </math>

Így a mélység (z) függvényében a térerősség komplex amplitúdójának változása:
<math>E(z)=E_0*e^{-\gamma z}=E_0*e^{- \left( 1/ \delta + j/ \delta \right) z}=E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta}</math>

A differenciális Ohm-törvény: <math>\vec{J}=\sigma * \vec{E }</math>

Ezeket egybefésülve és áttérve időtartományba: <math>\vec{J}(z,t)=Re \left\{ \sigma * E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta} *e^{j \omega t} \right\} * \vec{n}_0 = \sigma *E_0 * e^{-z/ \delta} * cos \left( \omega t - {z \over \delta} \right) * \vec{n}_0 </math>

Behelyettesítés után <math>z= 2 \delta</math> mélységben: <math>\vec{J}(t)= 35*10^6 * 10 * e^{-2 \delta / \delta} * cos \left( \omega t - {2 \delta \over \delta} \right) * \vec{n}_0 = 47.37 * cos \left( \omega t - 2 \right) * \vec{n}_0 {MA \over m^2}</math>

}}

===111. Feladat: Behatolási mélység===
Vezetőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége minden 3 mm után a felére csökken. Határozza meg a behatolási mélységet, a csillapítási tényezőt és a fázistényezőt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
<math> \gamma = \alpha + j\beta </math> terjedési együttható

<math> \alpha </math> - csillapítási tényező

<math> \beta </math> - fázistényező

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} </math> behatolási mélység

Vezető anyagokban <math> \alpha = \beta </math> , mivel:

<math> \gamma = \sqrt{j\omega\mu (\sigma + j\omega\varepsilon)} </math>, azonban vezető anyagokban <math> \varepsilon << \sigma </math>, így a terjedési együttható: <math> \gamma \approx \sqrt{j\omega\mu\sigma} = \sqrt{j}\sqrt{\omega\mu\sigma} </math>

<math> \sqrt{j} = \sqrt{e^{j \pi/2}} = e^{j \pi/4} = \frac{1}{\sqrt{2}} + j\frac{1}{\sqrt{2}} </math>

<math> \gamma = \sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} + j\sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} </math>

Ebből <math> \delta </math> számításának módja:

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} = \frac{1}{\beta} = \sqrt{\frac{2}{\omega\mu\sigma}} </math> (de most nem ezt kell használni)

A térerősség amplitúdójának nagysága a vezetőben: <math> E(z) = E_0 e^{-\alpha z} = E_0 e^{-z/\delta} </math>

<math> E_0 e^{- (0.003\ \text{m})/\delta} = \frac{1}{2} E_0 </math>

<math> \delta = -\frac{0.003\ \text{m}}{\ln{\frac{1}{2}}} \approx 4.328\ \text{mm} </math>

<math> \alpha = \beta = \frac{1}{\delta} \approx 231\ \frac{1}{\text{m}}</math>
}}

=== 119. Feladat: Hullámellenállás számítása ===

Egy adott μr relatív permeabilitású közegben síkhullám terjed ω=... s-1 körfrekvenciával. A terjedési együttható értéke ismert, γ=... mm-1. Adja meg a közeg hullámellenállásának értékét!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A megoldáshoz két alapképlet ismerete szükséges a síkhullámokkal kapcsolatosan, melyek a távvezeték analógia ismeretében is egyszerűen levezethetők.

<math> Z0 = \sqrt{\frac{\jmath \omega \mu}{\sigma +\jmath \omega \varepsilon }} </math>
<math> \gamma = \sqrt{\jmath \omega \mu * (\sigma +\jmath \omega \varepsilon) } </math>

Látható, hogy az első képlet gyök alatti kifejezésének csak a nevezője nem ismert. Ezt a 2. képletet négyzetre emelve, majd rendezve kapjuk:

<math> (\sigma +\jmath \omega \varepsilon) = \frac{\gamma^{2}}{\jmath \omega \mu } </math>

Behelyettesítés után:

<math> Z0 = \sqrt{\frac{(\jmath \omega \mu)^{2}}{\gamma^{2}}}</math>

A gyökvonás elvégzése után az eredményt megadó formula az alábbiak szerint alakul:

<math> Z0 = \sqrt{\frac{(\jmath \omega \mu)}{\gamma}}</math>

A kifejezésben szereplő konstansok értéke a feladat szövegében adott, behelyettesítés előtt ω és γ értékét alakítsuk megfelelő mértékegységre (s-1 és m-1.

}}

=== 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény ===
Egy Hertz-dipólus az origó síkjában <math>\vartheta =0</math> szögben áll. Írja fel az összes kisugárzott teljesítményt <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományban a Poynting-vektor és a Hertz-dipólus irányhatásának segítségével!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A Hertz-dipólus által kisugárzott teljes teljesítmény:

<math>P={1 \over 2} * I^2 *R_s = {1 \over 2} * I^2* 80 \pi^2 \left( {l \over \lambda} \right)^2</math>

A megadott tartomány az xy sík feletti félteret írja le. Mivel a Hertz-dipólus iránykarakterisztikája az xy síkra szimmetrikus, így a felső féltérbe a teljes teljesítmény fele sugárzódik ki.

}}

=== 149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény ===

Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor),
<br\><math>H(r)=\frac{I_0}{r}*\vec{e_\varphi}</math> (ahol <math>\vec{e_\varphi}</math> a fi irányú egységvektor).<br\>
Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r1, a külső vezető belső sugara r2, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A Poynting-vektor kifejezése: <math>S=E \times H \Rightarrow S(r)=E(r)*H(r)*\vec{e_z}</math> (ahol <math>\vec{e_z}</math> a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: <math>P=\int_{r_1}^{r_2} \int_0^{2\pi} \frac{U_0 I_0}{r^2} \mathrm{d}\varphi \mathrm{d}r=2\pi U_0 I_0(\frac{1}{r_1}-\frac{1}{r_2})=2\pi U_0 I_0 \frac{r_2-r_1}{r_1 r_2}</math>
}}

[[Kategória:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai

2013-06-06T20:02:03Z

Idavid: /* Vizsgabeugrók */

{{Tantargy
|nev=Elektromágneses terek alapjai
|targykod=VIHVA201
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|vizsga=szóbeli írásbeli beugróval
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA201/
|targyhonlap=https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=641%3Aelektromagneses-terek-alapjai-vihva201&Itemid=35&lang=hu
|levlista=terek{{kukac}}sch.bme.hu
}}

Az '''Elektromágneses terek alapjai''' erőteljesen épít a [[Matematika A3 Villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyak tananyagára. Ezenkívül a [[Jelek és rendszerek 1]] valamint [[Jelek és rendszerek 2]] előismeretek nagyon hasznosak. Magabiztos vektoranalízis és elektrodinamika alaptudás nélkül nem érdemes felvenni a tárgyat!

A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel kötelező, de ezt nem ellenőrzik.
*'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell megírni. Mindkét zárthelyi 1 darab 10 pontos nagypéldából és 5 darab 2 pontos kiskérdésből áll. Az elégségeshez a maximális 20 pontból legalább 10 pontot kell szerezni. Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a nagyzárthelyik átlaga legalább 2.0 legyen!
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeli beugróból és egy szóbeliből. A beugró 10 darab 1 pontos számolási feladatból áll, melyekre tesztes formában 4 válaszlehetőség van megadva. Legalább 5 kérdésnél kell választ jelöni, különben automatikusan elégtelen a vizsga. Helyes jelölés +1 pont, nincs jelölés 0 pont, hibás jelölés -1 pont. 4 ponttól sikeres a beugró, és csak ezután kezdhető meg a szóbeli. A szóbelin két tételt kell húzni: egy számolási feladatot és egy elméleti témakört. Ennek kidolgozására 15-20 perc áll rendelkezésre.

== Segédanyagok ==

=== Jegyzetek ===

*''Szilágyi Tamás'' által részletesen kidolgozott [[Media:Terek_40kidolzott_példa.pdf‎|40 vizsgapélda]] - '''Fontos:''' Most már nem ezek közül kerülnek ki a vizsgapéldák! Gyakorlásnak viszont jók!
*Néhány távvezetékes feladat nagyon jó [[Media:Terek távvezetékesfeladatokkidolgozása.pdf|kidolgozása]] a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.
*Az előadás-videók alapján ''Ecker Tibor Ádám'' által készített [[Media:Terek_előadásvideókjegyzet.pdf‎|jegyzet]].
*''Dr. Sebestyén Imre'' 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján ''Sasvári Gergely'' által készített jól használható [[Media:Terek_jegyzet_2009tavasz.pdf‎|jegyzet]].
*2011/2012 keresztfélévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadó órái alapján ''Mucsi Dénes'' által készített, '''jegyzetpályázatra beküldött, elvileg hibamentes [[Media:Terek_jegyzet2011kereszt.pdf‎|előadásjegyzet]]'''.

=== Egyéb segédanyagok ===

*'''''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''''' című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz!
*'''''Dr. Zombory László: Elektromágneses terek''''' című tankönyv szintén jól használható, mely a ''Műszaki Kiadó'' honlapján [http://www.muszakikiado.hu/files/Konyvek/Dr_Zombory_Laszlo_Elektromagneses_terek.pdf ingyenesen elérhető].
*'''''Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár''''' jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!
*Az [[Media:Terek_képletek_1ZH-hoz.PDF‎|első]] és a [[Media:Terek_képletek_2ZH-hoz.PDF‎|második]] zárthelyihez egy-egy hasznos képletösszefoglaló.
*''Ács Judit'' által összegyűjtött néhány [[Media:Terek_magicképletek.PDF|magic képlet]].
*[http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEEMT Előadásvideók] - A tárgy összes előadásának felvétele elérhető itt.
*[[EmT_video_menu|Előadások címszavai és időpontok]] - Az előadásvideók időpont és téma szerinti tartalomjegyzéke.

== Első zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Terek_2006tavasz_1ZHB.pdf‎|2005/2006 tavasz]] - B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHB.pdf| 2006/2007 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_1ZHAB.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZH.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - MINTA zárthelyi megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHAB.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHAB.pdf‎|2009/2010 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1ZHAB.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_1ZHAB.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZH.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHAB.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_ZH1.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHpót.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_1ZHpót.PDF|2008/2009 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHpót.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHpót.pdf|2009/2010 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1Zhpót.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZHpót.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHpót.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZHpót.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_1.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal

== Második zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Terek_2002tavasz_1ZHA.pdf‎|2001/2002 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2006kereszt_1ZHB.PDF|2006/2007 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHAB.PDF|2006/2007 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/2008 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHAB.pdf‎|2008/2009 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHAB.pdf‎|2009/2010 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHAB.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_2ZHAB.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZH.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZH.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZH.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHpót.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHpót.PDF‎|2007/2008 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHpót.PDF|2008/2009 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHpótAB.pdf‎‎|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHpót.pdf‎|2009/2010 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHpót.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZHpót.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZHpót.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZHpót.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_2.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal

== Vizsgák ==

=== Vizsgabeugrók ===

*2008/2009 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20090112.PDF|2009.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20090119.PDF|2009.01.19]] - megoldások nélkül

*2009/2010 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20091222.pdf‎|2009.12.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100115.pdf‎|2010.01.15]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100122.PDF‎|2010.01.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100129.PDF‎|2010.01.29]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100202.PDF‎|2010.02.02]] - részletes megoldásokkal

*2009/2010:
**[[Media:Terek_beugró_20100528.pdf‎|2010.05.28]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100604.pdf|2010.06.04]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611A.PDF‎|2010.06.11]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611B.PDF|2010.06.11]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618A.PDF|2010.06.18]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618B.PDF‎|2010.06.18]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100826.PDF|2010.08.26]] - megoldásokkal

*2010/2011 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20101222.PDF‎|2010.12.22]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110105.PDF|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110112.PDF‎|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110119.pdf‎|2011.01.19]] - részben megoldásokkal

*2010/2011:
**[[Media:Terek_beugró_20110526.pdf‎|2012.05.26]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110602.pdf|2012.06.02]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110609.pdf|2011.06.09]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110616.pdf‎|2011.08.25]] - részben megoldásokkal

*2011/2012 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20120112.pdf‎|2012.01.12]] - részletes megoldásokkal

*2011/2012:
**[[Media:Terek_beugró_20120531.pdf‎|2012.05.31]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120607.pdf‎|2012.06.07]] - emlékezetből, megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120614.pdf‎‎|2012.06.14]] - emlékezetből, megoldásokkal

*2012/2013 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20121220.PDF|2012.12.20]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldásokkal

*2012/2013- - egyenes
**[[Media:EMTa_vizsga_20130606.pdf|2013.06.06.]] - emlékezetből, megoldás nélkül

=== Szóbeli vizsgához segédanyagok ===

Szóbeli vizsgához a [[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF| kiskérdések kidolgozása]] - '''Néhány hiba előfordul benne!''' Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi [[Terek vizsga kiskérdések kidolgozásában talált hibák javításai| hibajavításhoz]]

[[Terek szóbeli tétel és példa társítási oldal]] hivatott összepárosítani, hogy melyik szóbeli tételhez milyen számolási példát adnak a vizsgáztatók. '''Kérlek bővítsétek!'''

*2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_2007tételek_1-15.pdf‎|kidolgozása]].
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának [[Media:Terek_tételek1-16_2010tavasz.PDF|első]] és [[Media:Terek_tételek17-31_2010tavasz.PDF|második]] fele.
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_tételekkidolgozása2010tavasz.PDF|kidolgozása]].
*2011/2012-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes [[Media:Terek_tételkidolgozás2012.pdf‎|kidolgozása]].
*Szóbeli tételekhez rendszerezett [[Media:Terek_tételekhez_képletek.pdf‎|képletgyűjtemény]].
*[[Elektromágneses terek alapjai - Tételkidolgozás|Szóbeli tételek kidolgozása]] - Még erősen hiányos! '''''Szeresszétek, aktualizáljátok és bővítsétek!'''''

''''' Kérlek, ha valaki újabb tételkidolgozást szeretne létrehozni, akkor azt a fentebb linkelt aloldalon tegye! Egy PDF-be nem lehet belejavítani, nem lehet kiegészíteni. Egy WIKI aloldal viszont bárki által könnyen szerkeszthető, szükség esetén helyreállítható is. Nem utolsósorban így nem kellene minden évben újat készíteni, hiszen egy WIKI aloldalon tárolt tételkidolgozást tized annyi energia aktualizálni mint egy újat csinálni! Megéri a fáradozást! Jah és persze könnyebb cooperálni is ;) :D '''''

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/12?v=Elektrom%C3%A1gneses+terek itt] érhető el a honlapja.

Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.

Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.

== Kedvcsináló ==

Legendás híre van és tényleg nem könnyű tárgy, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni. A ZH-k a vizsgabeugróhoz képest könnyen teljesíthetők. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, ha egyet nem tudsz az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, sokat kell rá gyakorolni. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.

Ennél a tárgynál nem működik a "megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek" magicmódszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételek és tudni kell, hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.

Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, akkor is, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor nehezebb dolgod lesz.

Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő "Sajnos most nem tudom átengedni" típusú jelenségek?

A '''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''' könyvet érdemes forgatni, mert abban normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyvet ki sem érdemes nyomtatni szerintem. Összevissza vannak benne a dolgok, és nem azokkal a jelölésekkel amit használni szokás. A kidolgozott tételsorok meg: "Ez kevés lesz, kolléga". A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, ehhez kell a Fodor-féle könyv. (A könyvtárból ki lehet venni.) ZH-ra tanuláshoz is ajánlott forgatni...

[[Category:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai

2013-06-06T20:01:28Z

Idavid: /* Vizsgabeugrók */

{{Tantargy
|nev=Elektromágneses terek alapjai
|targykod=VIHVA201
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|vizsga=szóbeli írásbeli beugróval
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA201/
|targyhonlap=https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=641%3Aelektromagneses-terek-alapjai-vihva201&Itemid=35&lang=hu
|levlista=terek{{kukac}}sch.bme.hu
}}

Az '''Elektromágneses terek alapjai''' erőteljesen épít a [[Matematika A3 Villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyak tananyagára. Ezenkívül a [[Jelek és rendszerek 1]] valamint [[Jelek és rendszerek 2]] előismeretek nagyon hasznosak. Magabiztos vektoranalízis és elektrodinamika alaptudás nélkül nem érdemes felvenni a tárgyat!

A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel kötelező, de ezt nem ellenőrzik.
*'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell megírni. Mindkét zárthelyi 1 darab 10 pontos nagypéldából és 5 darab 2 pontos kiskérdésből áll. Az elégségeshez a maximális 20 pontból legalább 10 pontot kell szerezni. Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a nagyzárthelyik átlaga legalább 2.0 legyen!
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeli beugróból és egy szóbeliből. A beugró 10 darab 1 pontos számolási feladatból áll, melyekre tesztes formában 4 válaszlehetőség van megadva. Legalább 5 kérdésnél kell választ jelöni, különben automatikusan elégtelen a vizsga. Helyes jelölés +1 pont, nincs jelölés 0 pont, hibás jelölés -1 pont. 4 ponttól sikeres a beugró, és csak ezután kezdhető meg a szóbeli. A szóbelin két tételt kell húzni: egy számolási feladatot és egy elméleti témakört. Ennek kidolgozására 15-20 perc áll rendelkezésre.

== Segédanyagok ==

=== Jegyzetek ===

*''Szilágyi Tamás'' által részletesen kidolgozott [[Media:Terek_40kidolzott_példa.pdf‎|40 vizsgapélda]] - '''Fontos:''' Most már nem ezek közül kerülnek ki a vizsgapéldák! Gyakorlásnak viszont jók!
*Néhány távvezetékes feladat nagyon jó [[Media:Terek távvezetékesfeladatokkidolgozása.pdf|kidolgozása]] a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.
*Az előadás-videók alapján ''Ecker Tibor Ádám'' által készített [[Media:Terek_előadásvideókjegyzet.pdf‎|jegyzet]].
*''Dr. Sebestyén Imre'' 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján ''Sasvári Gergely'' által készített jól használható [[Media:Terek_jegyzet_2009tavasz.pdf‎|jegyzet]].
*2011/2012 keresztfélévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadó órái alapján ''Mucsi Dénes'' által készített, '''jegyzetpályázatra beküldött, elvileg hibamentes [[Media:Terek_jegyzet2011kereszt.pdf‎|előadásjegyzet]]'''.

=== Egyéb segédanyagok ===

*'''''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''''' című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz!
*'''''Dr. Zombory László: Elektromágneses terek''''' című tankönyv szintén jól használható, mely a ''Műszaki Kiadó'' honlapján [http://www.muszakikiado.hu/files/Konyvek/Dr_Zombory_Laszlo_Elektromagneses_terek.pdf ingyenesen elérhető].
*'''''Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár''''' jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!
*Az [[Media:Terek_képletek_1ZH-hoz.PDF‎|első]] és a [[Media:Terek_képletek_2ZH-hoz.PDF‎|második]] zárthelyihez egy-egy hasznos képletösszefoglaló.
*''Ács Judit'' által összegyűjtött néhány [[Media:Terek_magicképletek.PDF|magic képlet]].
*[http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEEMT Előadásvideók] - A tárgy összes előadásának felvétele elérhető itt.
*[[EmT_video_menu|Előadások címszavai és időpontok]] - Az előadásvideók időpont és téma szerinti tartalomjegyzéke.

== Első zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Terek_2006tavasz_1ZHB.pdf‎|2005/2006 tavasz]] - B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHB.pdf| 2006/2007 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_1ZHAB.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZH.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - MINTA zárthelyi megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHAB.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHAB.pdf‎|2009/2010 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1ZHAB.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_1ZHAB.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZH.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHAB.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_ZH1.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHpót.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_1ZHpót.PDF|2008/2009 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHpót.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHpót.pdf|2009/2010 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1Zhpót.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZHpót.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHpót.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZHpót.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_1.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal

== Második zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Terek_2002tavasz_1ZHA.pdf‎|2001/2002 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2006kereszt_1ZHB.PDF|2006/2007 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHAB.PDF|2006/2007 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/2008 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHAB.pdf‎|2008/2009 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHAB.pdf‎|2009/2010 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHAB.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_2ZHAB.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZH.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZH.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZH.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHpót.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHpót.PDF‎|2007/2008 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHpót.PDF|2008/2009 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHpótAB.pdf‎‎|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHpót.pdf‎|2009/2010 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHpót.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZHpót.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZHpót.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZHpót.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_2.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal

== Vizsgák ==

=== Vizsgabeugrók ===

*2008/2009 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20090112.PDF|2009.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20090119.PDF|2009.01.19]] - megoldások nélkül

*2009/2010 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20091222.pdf‎|2009.12.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100115.pdf‎|2010.01.15]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100122.PDF‎|2010.01.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100129.PDF‎|2010.01.29]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100202.PDF‎|2010.02.02]] - részletes megoldásokkal

*2009/2010:
**[[Media:Terek_beugró_20100528.pdf‎|2010.05.28]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100604.pdf|2010.06.04]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611A.PDF‎|2010.06.11]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611B.PDF|2010.06.11]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618A.PDF|2010.06.18]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618B.PDF‎|2010.06.18]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100826.PDF|2010.08.26]] - megoldásokkal

*2010/2011 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20101222.PDF‎|2010.12.22]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110105.PDF|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110112.PDF‎|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110119.pdf‎|2011.01.19]] - részben megoldásokkal

*2010/2011:
**[[Media:Terek_beugró_20110526.pdf‎|2012.05.26]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110602.pdf|2012.06.02]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110609.pdf|2011.06.09]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110616.pdf‎|2011.08.25]] - részben megoldásokkal

*2011/2012 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20120112.pdf‎|2012.01.12]] - részletes megoldásokkal

*2011/2012:
**[[Media:Terek_beugró_20120531.pdf‎|2012.05.31]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120607.pdf‎|2012.06.07]] - emlékezetből, megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120614.pdf‎‎|2012.06.14]] - emlékezetből, megoldásokkal

*2012/2013 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20121220.PDF|2012.12.20]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldásokkal

*2012/2013- - egyenes
**[[Media:EMTa_vizsga_20130606.pdf]] - emlékezetből, megoldás nélkül

=== Szóbeli vizsgához segédanyagok ===

Szóbeli vizsgához a [[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF| kiskérdések kidolgozása]] - '''Néhány hiba előfordul benne!''' Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi [[Terek vizsga kiskérdések kidolgozásában talált hibák javításai| hibajavításhoz]]

[[Terek szóbeli tétel és példa társítási oldal]] hivatott összepárosítani, hogy melyik szóbeli tételhez milyen számolási példát adnak a vizsgáztatók. '''Kérlek bővítsétek!'''

*2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_2007tételek_1-15.pdf‎|kidolgozása]].
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának [[Media:Terek_tételek1-16_2010tavasz.PDF|első]] és [[Media:Terek_tételek17-31_2010tavasz.PDF|második]] fele.
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_tételekkidolgozása2010tavasz.PDF|kidolgozása]].
*2011/2012-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes [[Media:Terek_tételkidolgozás2012.pdf‎|kidolgozása]].
*Szóbeli tételekhez rendszerezett [[Media:Terek_tételekhez_képletek.pdf‎|képletgyűjtemény]].
*[[Elektromágneses terek alapjai - Tételkidolgozás|Szóbeli tételek kidolgozása]] - Még erősen hiányos! '''''Szeresszétek, aktualizáljátok és bővítsétek!'''''

''''' Kérlek, ha valaki újabb tételkidolgozást szeretne létrehozni, akkor azt a fentebb linkelt aloldalon tegye! Egy PDF-be nem lehet belejavítani, nem lehet kiegészíteni. Egy WIKI aloldal viszont bárki által könnyen szerkeszthető, szükség esetén helyreállítható is. Nem utolsósorban így nem kellene minden évben újat készíteni, hiszen egy WIKI aloldalon tárolt tételkidolgozást tized annyi energia aktualizálni mint egy újat csinálni! Megéri a fáradozást! Jah és persze könnyebb cooperálni is ;) :D '''''

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/12?v=Elektrom%C3%A1gneses+terek itt] érhető el a honlapja.

Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.

Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.

== Kedvcsináló ==

Legendás híre van és tényleg nem könnyű tárgy, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni. A ZH-k a vizsgabeugróhoz képest könnyen teljesíthetők. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, ha egyet nem tudsz az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, sokat kell rá gyakorolni. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.

Ennél a tárgynál nem működik a "megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek" magicmódszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételek és tudni kell, hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.

Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, akkor is, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor nehezebb dolgod lesz.

Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő "Sajnos most nem tudom átengedni" típusú jelenségek?

A '''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''' könyvet érdemes forgatni, mert abban normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyvet ki sem érdemes nyomtatni szerintem. Összevissza vannak benne a dolgok, és nem azokkal a jelölésekkel amit használni szokás. A kidolgozott tételsorok meg: "Ez kevés lesz, kolléga". A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, ehhez kell a Fodor-féle könyv. (A könyvtárból ki lehet venni.) ZH-ra tanuláshoz is ajánlott forgatni...

[[Category:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai

2013-06-06T20:01:02Z

Idavid:

{{Tantargy
|nev=Elektromágneses terek alapjai
|targykod=VIHVA201
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|vizsga=szóbeli írásbeli beugróval
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA201/
|targyhonlap=https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=641%3Aelektromagneses-terek-alapjai-vihva201&Itemid=35&lang=hu
|levlista=terek{{kukac}}sch.bme.hu
}}

Az '''Elektromágneses terek alapjai''' erőteljesen épít a [[Matematika A3 Villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyak tananyagára. Ezenkívül a [[Jelek és rendszerek 1]] valamint [[Jelek és rendszerek 2]] előismeretek nagyon hasznosak. Magabiztos vektoranalízis és elektrodinamika alaptudás nélkül nem érdemes felvenni a tárgyat!

A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel kötelező, de ezt nem ellenőrzik.
*'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell megírni. Mindkét zárthelyi 1 darab 10 pontos nagypéldából és 5 darab 2 pontos kiskérdésből áll. Az elégségeshez a maximális 20 pontból legalább 10 pontot kell szerezni. Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a nagyzárthelyik átlaga legalább 2.0 legyen!
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeli beugróból és egy szóbeliből. A beugró 10 darab 1 pontos számolási feladatból áll, melyekre tesztes formában 4 válaszlehetőség van megadva. Legalább 5 kérdésnél kell választ jelöni, különben automatikusan elégtelen a vizsga. Helyes jelölés +1 pont, nincs jelölés 0 pont, hibás jelölés -1 pont. 4 ponttól sikeres a beugró, és csak ezután kezdhető meg a szóbeli. A szóbelin két tételt kell húzni: egy számolási feladatot és egy elméleti témakört. Ennek kidolgozására 15-20 perc áll rendelkezésre.

== Segédanyagok ==

=== Jegyzetek ===

*''Szilágyi Tamás'' által részletesen kidolgozott [[Media:Terek_40kidolzott_példa.pdf‎|40 vizsgapélda]] - '''Fontos:''' Most már nem ezek közül kerülnek ki a vizsgapéldák! Gyakorlásnak viszont jók!
*Néhány távvezetékes feladat nagyon jó [[Media:Terek távvezetékesfeladatokkidolgozása.pdf|kidolgozása]] a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.
*Az előadás-videók alapján ''Ecker Tibor Ádám'' által készített [[Media:Terek_előadásvideókjegyzet.pdf‎|jegyzet]].
*''Dr. Sebestyén Imre'' 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján ''Sasvári Gergely'' által készített jól használható [[Media:Terek_jegyzet_2009tavasz.pdf‎|jegyzet]].
*2011/2012 keresztfélévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadó órái alapján ''Mucsi Dénes'' által készített, '''jegyzetpályázatra beküldött, elvileg hibamentes [[Media:Terek_jegyzet2011kereszt.pdf‎|előadásjegyzet]]'''.

=== Egyéb segédanyagok ===

*'''''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''''' című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz!
*'''''Dr. Zombory László: Elektromágneses terek''''' című tankönyv szintén jól használható, mely a ''Műszaki Kiadó'' honlapján [http://www.muszakikiado.hu/files/Konyvek/Dr_Zombory_Laszlo_Elektromagneses_terek.pdf ingyenesen elérhető].
*'''''Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár''''' jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!
*Az [[Media:Terek_képletek_1ZH-hoz.PDF‎|első]] és a [[Media:Terek_képletek_2ZH-hoz.PDF‎|második]] zárthelyihez egy-egy hasznos képletösszefoglaló.
*''Ács Judit'' által összegyűjtött néhány [[Media:Terek_magicképletek.PDF|magic képlet]].
*[http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEEMT Előadásvideók] - A tárgy összes előadásának felvétele elérhető itt.
*[[EmT_video_menu|Előadások címszavai és időpontok]] - Az előadásvideók időpont és téma szerinti tartalomjegyzéke.

== Első zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Terek_2006tavasz_1ZHB.pdf‎|2005/2006 tavasz]] - B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHB.pdf| 2006/2007 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_1ZHAB.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZH.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - MINTA zárthelyi megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHAB.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHAB.pdf‎|2009/2010 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1ZHAB.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_1ZHAB.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZH.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHAB.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_ZH1.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHpót.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_1ZHpót.PDF|2008/2009 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHpót.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHpót.pdf|2009/2010 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1Zhpót.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZHpót.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHpót.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZHpót.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_1.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal

== Második zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Terek_2002tavasz_1ZHA.pdf‎|2001/2002 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2006kereszt_1ZHB.PDF|2006/2007 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHAB.PDF|2006/2007 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/2008 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHAB.pdf‎|2008/2009 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHAB.pdf‎|2009/2010 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHAB.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_2ZHAB.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZH.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZH.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZH.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHpót.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHpót.PDF‎|2007/2008 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHpót.PDF|2008/2009 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHpótAB.pdf‎‎|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHpót.pdf‎|2009/2010 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHpót.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZHpót.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZHpót.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZHpót.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_2.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal

== Vizsgák ==

=== Vizsgabeugrók ===

*2008/2009 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20090112.PDF|2009.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20090119.PDF|2009.01.19]] - megoldások nélkül

*2009/2010 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20091222.pdf‎|2009.12.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100115.pdf‎|2010.01.15]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100122.PDF‎|2010.01.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100129.PDF‎|2010.01.29]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100202.PDF‎|2010.02.02]] - részletes megoldásokkal

*2009/2010:
**[[Media:Terek_beugró_20100528.pdf‎|2010.05.28]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100604.pdf|2010.06.04]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611A.PDF‎|2010.06.11]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611B.PDF|2010.06.11]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618A.PDF|2010.06.18]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618B.PDF‎|2010.06.18]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100826.PDF|2010.08.26]] - megoldásokkal

*2010/2011 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20101222.PDF‎|2010.12.22]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110105.PDF|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110112.PDF‎|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110119.pdf‎|2011.01.19]] - részben megoldásokkal

*2010/2011:
**[[Media:Terek_beugró_20110526.pdf‎|2012.05.26]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110602.pdf|2012.06.02]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110609.pdf|2011.06.09]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110616.pdf‎|2011.08.25]] - részben megoldásokkal

*2011/2012 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20120112.pdf‎|2012.01.12]] - részletes megoldásokkal

*2011/2012:
**[[Media:Terek_beugró_20120531.pdf‎|2012.05.31]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120607.pdf‎|2012.06.07]] - emlékezetből, megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120614.pdf‎‎|2012.06.14]] - emlékezetből, megoldásokkal

*2012/2013 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20121220.PDF|2012.12.20]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldásokkal

*2012/2013- - egyenes
**[[:File:EMTa_vizsga_20130606.pdf]] - emlékezetből, megoldás nélkül

=== Szóbeli vizsgához segédanyagok ===

Szóbeli vizsgához a [[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF| kiskérdések kidolgozása]] - '''Néhány hiba előfordul benne!''' Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi [[Terek vizsga kiskérdések kidolgozásában talált hibák javításai| hibajavításhoz]]

[[Terek szóbeli tétel és példa társítási oldal]] hivatott összepárosítani, hogy melyik szóbeli tételhez milyen számolási példát adnak a vizsgáztatók. '''Kérlek bővítsétek!'''

*2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_2007tételek_1-15.pdf‎|kidolgozása]].
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának [[Media:Terek_tételek1-16_2010tavasz.PDF|első]] és [[Media:Terek_tételek17-31_2010tavasz.PDF|második]] fele.
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_tételekkidolgozása2010tavasz.PDF|kidolgozása]].
*2011/2012-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes [[Media:Terek_tételkidolgozás2012.pdf‎|kidolgozása]].
*Szóbeli tételekhez rendszerezett [[Media:Terek_tételekhez_képletek.pdf‎|képletgyűjtemény]].
*[[Elektromágneses terek alapjai - Tételkidolgozás|Szóbeli tételek kidolgozása]] - Még erősen hiányos! '''''Szeresszétek, aktualizáljátok és bővítsétek!'''''

''''' Kérlek, ha valaki újabb tételkidolgozást szeretne létrehozni, akkor azt a fentebb linkelt aloldalon tegye! Egy PDF-be nem lehet belejavítani, nem lehet kiegészíteni. Egy WIKI aloldal viszont bárki által könnyen szerkeszthető, szükség esetén helyreállítható is. Nem utolsósorban így nem kellene minden évben újat készíteni, hiszen egy WIKI aloldalon tárolt tételkidolgozást tized annyi energia aktualizálni mint egy újat csinálni! Megéri a fáradozást! Jah és persze könnyebb cooperálni is ;) :D '''''

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/12?v=Elektrom%C3%A1gneses+terek itt] érhető el a honlapja.

Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.

Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.

== Kedvcsináló ==

Legendás híre van és tényleg nem könnyű tárgy, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni. A ZH-k a vizsgabeugróhoz képest könnyen teljesíthetők. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, ha egyet nem tudsz az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, sokat kell rá gyakorolni. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.

Ennél a tárgynál nem működik a "megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek" magicmódszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételek és tudni kell, hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.

Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, akkor is, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor nehezebb dolgod lesz.

Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő "Sajnos most nem tudom átengedni" típusú jelenségek?

A '''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''' könyvet érdemes forgatni, mert abban normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyvet ki sem érdemes nyomtatni szerintem. Összevissza vannak benne a dolgok, és nem azokkal a jelölésekkel amit használni szokás. A kidolgozott tételsorok meg: "Ez kevés lesz, kolléga". A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, ehhez kell a Fodor-féle könyv. (A könyvtárból ki lehet venni.) ZH-ra tanuláshoz is ajánlott forgatni...

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:EMTa vizsga 20130606.pdf

2013-06-06T19:59:45Z

Idavid: MsUpload

MsUpload

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-18T20:54:25Z

Idavid:

''Elégséges határa: 50%''
''Teljesítette: 66%''

'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''

:Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

:''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
:''

'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_2.bmp]]

:Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

'''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:'''
* retinán elhelyezkedő idegvégződések
* színre érzékenyek / fényre érzékenyek
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
* a retina széle felé növekszik a számuk, stb.

:A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.
:
:''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.''

'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?'''

[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]]

:Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.

'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?'''

Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.

Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):

tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk//
X = 16*tg(A/2)

N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.

N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)

'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)'''

SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]

'''7. Mi a hisztogram?'''

:A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.
:
'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?'''

:'''Kis frekvenciákon''' a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.
:
:'''Magasabb frekvenciákon''' a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.

'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?'''

[[Fájl:How_eink_works.png]]

'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!'''

:Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.
:
:Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).

'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?'''

:'''Dolby Stereo:''' a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)
:
:'''Dolby Surround:''' a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.
:
:'''Dolby Surround Pro Logic:''' a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.

'''12. Ismertesse az MPEG-1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!'''

<todo>

'''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.'''

[[Fájl:Mpeg_layers.PNG]]

'''14. Jelölje az alábbi ábrán az MPEG rendszer adatfolyamait! (Itt az ábra volt megadva, a konkrét nevek nélkül)'''

[[Fájl:Mpeg_streams.PNG]]

'''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!'''

<todo>

--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST)

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-18T20:51:59Z

Idavid:

''Elégséges határa: 50%''
''Teljesítette: 66%''

'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''

Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
''

'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_2.bmp]]

Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

'''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:'''
* retinán elhelyezkedő idegvégződések
* színre érzékenyek / fényre érzékenyek
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
* a retina széle felé növekszik a számuk, stb.

A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.

''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.''

'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?'''

[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]]

Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.

'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?'''

Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.

Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):

tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk//
X = 16*tg(A/2)

N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.

N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)

'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)'''

SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]

'''7. Mi a hisztogram?'''

A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.

'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?'''

'''Kis frekvenciákon''' a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.

'''Magasabb frekvenciákon''' a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.

'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?'''

[[Fájl:How_eink_works.png]]

'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!'''

Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.

Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).

'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?'''

'''Dolby Stereo:''' a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)

'''Dolby Surround:''' a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.
'''
Dolby Surround Pro Logic:''' a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.

'''12. Ismertesse az MPEG-1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!'''

<todo>

'''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.'''

[[Fájl:Mpeg_layers.PNG]]

'''14. Jelölje az alábbi ábrán az MPEG rendszer adatfolyamait! (Itt az ábra volt megadva, a konkrét nevek nélkül)'''

[[Fájl:Mpeg_streams.PNG]]

'''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!'''

<todo>

--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST)

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-18T20:51:32Z

Idavid:

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-18T20:51:14Z

Idavid: /* ZH 2013.04.09. */

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-18T20:48:41Z

Idavid: /* ZH 2013.04.09. */

== ZH 2013.04.09. ==

'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''

Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
''

'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_2.bmp]]

Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

'''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:'''
* retinán elhelyezkedő idegvégződések
* színre érzékenyek / fényre érzékenyek
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
* a retina széle felé növekszik a számuk, stb.

A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.

''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.''

'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?'''

[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]]

Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.

'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?'''

Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.

Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):

tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk//
X = 16*tg(A/2)

N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.

N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)

'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)'''

SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]

'''7. Mi a hisztogram?'''

A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.

'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?'''

'''Kis frekvenciákon''' a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.

'''Magasabb frekvenciákon''' a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.

'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?'''

[[Fájl:How_eink_works.png]]

'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!'''

Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.

Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).

'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?'''

'''Dolby Stereo:''' a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)

'''Dolby Surround:''' a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.
'''
Dolby Surround Pro Logic:''' a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.

'''12. Ismertesse az MPEG-1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!'''

<todo>

'''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.'''

[[Fájl:Mpeg_layers.PNG]]

'''14. Jelölje az alábbi ábrán az MPEG rendszer adatfolyamait! (Itt az ábra volt megadva, a konkrét nevek nélkül)'''

[[Fájl:Mpeg_streams.PNG]]

'''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!'''

<todo>

--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST)

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-18T20:47:54Z

Idavid: /* ZH 2013.04.09. */

== ZH 2013.04.09. ==

'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''

Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
''

'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_2.bmp]]

Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

'''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:'''
* retinán elhelyezkedő idegvégződések
* színre érzékenyek / fényre érzékenyek
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
* a retina széle felé növekszik a számuk, stb.

A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.

''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.''

'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]]

Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.

'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?'''

Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.

Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):

tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk//
X = 16*tg(A/2)

N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.

N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)

'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)'''

SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]

'''7. Mi a hisztogram?'''

A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.

'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?'''

'''Kis frekvenciákon''' a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.

'''Magasabb frekvenciákon''' a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.

'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?'''

[[Fájl:How_eink_works.png]]

'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!'''

Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.

Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).

'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?'''

'''Dolby Stereo:''' a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)

'''Dolby Surround:''' a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.
'''
Dolby Surround Pro Logic:''' a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.

'''12. Ismertesse az MPEG-1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!'''

<todo>

'''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.'''

[[Fájl:Mpeg_layers.PNG]]

'''14. Jelölje az alábbi ábrán az MPEG rendszer adatfolyamait! (Itt az ábra volt megadva, a konkrét nevek nélkül)'''

[[Fájl:Mpeg_streams.PNG]]

'''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!'''

<todo>

--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST)

Fájl:Mpeg layers.PNG

2013-04-18T20:45:59Z

Idavid:

Fájl:Mpeg streams.PNG

2013-04-18T20:43:32Z

Idavid:

Fájl:How eink works.png

2013-04-18T20:40:47Z

Idavid: Hogy működik az eInk kijelző?

Hogy működik az eInk kijelző?

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-18T20:40:22Z

Idavid:

== ZH 2013.04.09. ==

'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''

Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
''

'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_2.bmp]]

Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

'''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:'''
* retinán elhelyezkedő idegvégződések
* színre érzékenyek / fényre érzékenyek
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
* a retina széle felé növekszik a számuk, stb.

A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.

''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.''

'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?'''
:[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]]

Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.

'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?'''

Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.

Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):

tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk//
X = 16*tg(A/2)

N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.

N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)

'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)'''

SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]

'''7. Mi a hisztogram?'''

A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.

'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?'''

Kis frekvenciákon a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.

Magasabb frekvenciákon a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.

'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?'''

<IDE KELL EGY KÉP A PPT-BŐL>

'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!'''

Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.

Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).

'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?'''

Dolby Stereo: a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)

Dolby Surround: a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.

Dolby Surround Pro Logic: a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.

'''12. Ismertesse az MPEG-1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!'''

<todo>

'''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.'''

<ide tökéletes lesz a pptből az ábra>

'''14. Volt egy blokkdiagram (MPEG videókódolással kapcsolatban) amiben a megjelölt helyeken kellett leírni az adatfolyamokat'''

<ide tökéletes lesz a pptből az ábra>

'''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!'''

--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST)

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-18T20:30:10Z

Idavid: Idavid átnevezte a(z) Médiakommonikáció ZH 2013.04.09. lapot a következő névre: Médiakommunikáció ZH 2013.04.09.

== ZH 2013.04.09. ==

'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''

Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
''

'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_2.bmp]]

Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

'''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:'''
* retinán elhelyezkedő idegvégződések
* színre érzékenyek / fényre érzékenyek
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
* a retina széle felé növekszik a számuk, stb.

A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.

''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.''

'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?'''
:[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]]

Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.

'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?'''

Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.

Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):

tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk//
X = 16*tg(A/2)

N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.

N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)

'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)'''

SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]

'''7. Mi a hisztogram?'''

A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.

'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?'''

Kis frekvenciákon a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.

Magasabb frekvenciákon a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.

'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?'''

<IDE KELL EGY KÉP A PPT-BŐL>

'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!'''

Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.

Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).

'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?'''

Dolby Stereo: a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)

Dolby Surround: a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.

Dolby Surround Pro Logic: a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.

'''12. Ismertesse az MPEG1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!'''

'''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.'''

<ide tökéletes lesz a pptből az ábra>

'''14. Volt egy blokkdiagram (MPEG videókódolással kapcsolatban) amiben a megjelölt helyeken kellett leírni az adatfolyamokat'''

<ide tökéletes lesz a pptből az ábra>

'''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!'''

--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST)

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-18T20:29:53Z

Idavid: Idavid átnevezte a(z) Médiakommonukiacio ZH 2013.04.09. lapot a következő névre: Médiakommonikáció ZH 2013.04.09.

== ZH 2013.04.09. ==

'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''

Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
''

'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_2.bmp]]

Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

'''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:'''
* retinán elhelyezkedő idegvégződések
* színre érzékenyek / fényre érzékenyek
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
* a retina széle felé növekszik a számuk, stb.

A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.

''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.''

'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?'''
:[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]]

Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.

'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?'''

Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.

Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):

tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk//
X = 16*tg(A/2)

N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.

N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)

'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)'''

SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]

'''7. Mi a hisztogram?'''

A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.

'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?'''

Kis frekvenciákon a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.

Magasabb frekvenciákon a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.

'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?'''

<IDE KELL EGY KÉP A PPT-BŐL>

'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!'''

Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.

Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).

'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?'''

Dolby Stereo: a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)

Dolby Surround: a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.

Dolby Surround Pro Logic: a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.

'''12. Ismertesse az MPEG1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!'''

'''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.'''

<ide tökéletes lesz a pptből az ábra>

'''14. Volt egy blokkdiagram (MPEG videókódolással kapcsolatban) amiben a megjelölt helyeken kellett leírni az adatfolyamokat'''

<ide tökéletes lesz a pptből az ábra>

'''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!'''

--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST)

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-18T20:29:25Z

Idavid: Idavid átnevezte a(z) Médiakommunikáció - ZH Feladatsorok lapot a következő névre: Médiakommonukiacio ZH 2013.04.09.

== ZH 2013.04.09. ==

'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''

Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
''

'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_2.bmp]]

Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

'''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:'''
* retinán elhelyezkedő idegvégződések
* színre érzékenyek / fényre érzékenyek
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
* a retina széle felé növekszik a számuk, stb.

A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.

''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.''

'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?'''
:[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]]

Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.

'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?'''

Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.

Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):

tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk//
X = 16*tg(A/2)

N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.

N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)

'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)'''

SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]

'''7. Mi a hisztogram?'''

A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.

'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?'''

Kis frekvenciákon a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.

Magasabb frekvenciákon a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.

'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?'''

<IDE KELL EGY KÉP A PPT-BŐL>

'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!'''

Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.

Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).

'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?'''

Dolby Stereo: a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)

Dolby Surround: a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.

Dolby Surround Pro Logic: a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.

'''12. Ismertesse az MPEG1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!'''

'''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.'''

<ide tökéletes lesz a pptből az ábra>

'''14. Volt egy blokkdiagram (MPEG videókódolással kapcsolatban) amiben a megjelölt helyeken kellett leírni az adatfolyamokat'''

<ide tökéletes lesz a pptből az ábra>

'''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!'''

--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST)

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-09T12:52:15Z

Idavid: /* ZH 2013.04.09. */

== ZH 2013.04.09. ==

'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''

Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
''

'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_2.bmp]]

Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

'''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:'''
* retinán elhelyezkedő idegvégződések
* színre érzékenyek / fényre érzékenyek
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
* a retina széle felé növekszik a számuk, stb.

A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.

''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.''

'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?'''
:[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]]

Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.

'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?'''

Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.

Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):

tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk//
X = 16*tg(A/2)

N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.

N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)

'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)'''

SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]

'''7. Mi a hisztogram?'''

A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.

'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?'''

Kis frekvenciákon a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.

Magasabb frekvenciákon a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.

'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?'''

<IDE KELL EGY KÉP A PPT-BŐL>

'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!'''

Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.

Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).

'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?'''

Dolby Stereo: a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)

Dolby Surround: a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.

Dolby Surround Pro Logic: a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.

'''12. Ismertesse az MPEG1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!'''

'''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.'''

<ide tökéletes lesz a pptből az ábra>

'''14. Volt egy blokkdiagram (MPEG videókódolással kapcsolatban) amiben a megjelölt helyeken kellett leírni az adatfolyamokat'''

<ide tökéletes lesz a pptből az ábra>

'''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!'''

--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST)

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-09T12:51:20Z

Idavid: /* ZH 2013.04.09. */

== ZH 2013.04.09. ==

'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''

Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
''

'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_2.bmp]]

Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

'''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:'''
* retinán elhelyezkedő idegvégződések
* színre érzékenyek / fényre érzékenyek
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
* a retina széle felé növekszik a számuk, stb.

A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.

''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.''

'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?'''
:[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]]

Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.

'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?'''

Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.

Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):

tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk//
X = 16*tg(A/2)

N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.

N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)

'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)'''

SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]

'''7. Mi a hisztogram?'''

A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.

'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?'''

Kis frekvenciákon a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.

Magasabb frekvenciákon a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.

'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?'''

<IDE KELL EGY KÉP A PPT-BŐL>

'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!'''

Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.

Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).

'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?'''

Dolby Stereo: a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)

Dolby Surround: a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.

Dolby Surround Pro Logic: a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.

'''12. Ismertesse az MPEG1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!'''

'''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.'''

<ide tökéletes lesz a pptből az ábra>

'''14. Volt egy blokkdiagram (MPEG videókódolással kapcsolatban) amiben a megjelölt helyeken kellett leírni az adatfolyamokat''

<ide tökéletes lesz a pptből az ábra>

'''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!'''

--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST)

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-09T12:46:45Z

Idavid: /* ZH 2013.04.09. */

== ZH 2013.04.09. ==

'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?'''

Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
''

'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_2.bmp]]

Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

'''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:'''
* retinán elhelyezkedő idegvégződések
* színre érzékenyek
* fényre érzékenyek
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
* a retina széle felé növekszik a számuk
* stb.

A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.

''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.''

'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?'''
:[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]]

Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.

'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?'''

Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.

Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):

tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk//
X = 16*tg(A/2)

N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.

N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)

'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)'''

SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]

'''7. Mi a hisztogram?'''

A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.

'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?'''

Kis frekvenciákon a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.

Magasabb frekvenciákon a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.

'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?'''

<IDE KELL EGY KÉP A PPT-BŐL>

'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!'''

Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.

Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).

'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?'''

Dolby Stereo: a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornákat mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)

Dolby Surround: a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.

Dolby Surround Pro Logic: a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is előállítja, dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.

===12. feladat===
'''Ismertesse az MPEG1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét!'''

===13. feladat===
''MPEG videókódolással kapcsolatban volt valami, de már nem emlékszem.'''

===14. feladat===
''Volt egy blokkdiagram (MPEG videókódolással kapcsolatban) amiben a megjelölt helyeken kellett leírni az adatfolyamot (?)''

===15. feladat===
'''Írja le a DVB-S rendszerben használatoss hibajavító eljárásokat!'''

--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST)

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-09T11:58:12Z

Idavid: /* 1. Mi a monokromatikus fény definíciója? */

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-09T11:41:43Z

Idavid: /* ZH 2013.04.09. */

== ZH 2013.04.09. ==

=== 1. Mi a monokromatikus fény definíciója? ===

Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)

''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
''

'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)'''
[[Fájl:Mediakomm_zh2013_2.bmp]]

Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.

'''3. feladat
A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:'''
* retinán elhelyezkedő idegvégződések
* színre érzékenyek
* fényre érzékenyek
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
* a retina széle felé csökken a számuk
* ...stb.

===4. feladat===
'''Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?'''
:[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]]

===5. feladat===
'''Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?'''

===6. feladat===
'''Mi a színezetˇTV fogalma?''' (Y,R,G,B -vel meghatározva)

===7. feladat===
'''Mi a hisztogram?'''

===8. feladat===
'''Hogyan hallunk térben?'''

===9. feladat===
'''Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?'''

===10. feladat===
'''Összeadódik-e két hang nyomása, ha az egyik 500 Hz-es a másik pedig 890 Hz-es? Válaszát indokolja!'''
:''nem emlékszem pontosan hogy volt feltéve a kérdés''
===11. feladat===
'''Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?'''

===12. feladat===
'''Ismertesse az MPEG1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét!'''

===13. feladat===
''MPEG videókódolással kapcsolatban volt valami, de már nem emlékszem.'''

===14. feladat===
''Volt egy blokkdiagram (MPEG videókódolással kapcsolatban) amiben a megjelölt helyeken kellett leírni az adatfolyamot (?)''

===15. feladat===
'''Írja le a DVB-S rendszerben használatoss hibajavító eljárásokat!'''

Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.

2013-04-09T11:39:22Z

Idavid: /* ZH 2013.04.09. */

Budapesti erőművek

2013-04-03T22:54:13Z

Idavid: /* Tárgykövetelmény */

{{GlobalTemplate|Valaszthato|BudapestiEromuvek}}

-- Mókusch - 2010.03.23.

Budapesti Erőművek(2 kredit)

Dr. Berta István és Németh Bálint

Követelmény: 2 ZH + A 3 erőmű látogatásból min. 2-n való részvétel.

Tárgyhonlap: http://www.vet.bme.hu/okt/val/nt/be/index.htm

Az órákat különböző meghívott okos bácsik tartják az iparból, akik ilyen területen dolgoznak/dolgoztak. Különböző dolgokat lehet megtanulni az energetikáról és az erőművekről. Szerintem nagyon érdekes maga a tantárgy, a 2 ZH-ra vannak fent a honlapon ellenőrző kérdések amikre egy kis keresgéléssel, a diákból és órán való odafigyeléssel lehet válaszolni.
Az első ZH-n bármit lehet használni elektronikus segédeszközön és egymáson kívül, a 2.-on már nem de megtanulhatóak könnyen a válaszok (magyarul mindkét ZH-ra ugyanabból a 25 kérdéses kérdéssorból kell felkészülni, csak az elsőn használható minden, a másodikon semmi).
2012/2-ben 2. ZH-n ugyanazok a kérdések voltak, mint abban ami itt fenn van wikin (bp-i_eromuvek_20111-12-1_zh2.jpg), sőt a pótZH-n is ugyanaz volt (azaz 17, 12, 18, 22 és 23-25 kérdések).

==Tárgykövetelmény==

Két zárthelyi adja a félévközi jegyet. Az elsőn bármilyen nyomtatott vagy írásos jegyzetet lehet használni, a másodikra már meg kell tanulni az anyagot. Értelemszerűen az első dolgozatot érdemes a lehető legjobban megírni, gyakorlatilag ingyen javítja az átlagot - 90 perc alatt akkor is ki lehet keresni a diákból + a kidolgozásból a válaszokat, ha amúgy közöd nincs az energetikához.:)

Az ellenőrző kérdések listája és az aktualizált, vonatkozó diasorok a tárgy weblapján elérhetőek.

Egy jó kidolgozás, illetve néhány erőműtípus felépítése lentebb elérhető; ezekből a két zárthelyi sikeresen teljesíthető, ha mélységeiben nem is érdekel a tárgy. Csak ne felejtsd el kinyomtatni és párszor átolvasni...

[[Média: Bperomu_zh1_2013tavasz.pdf | 2012/2013 tavasz - 1. ZH]]

<KÉSŐBB BEFEJEZEM AZ OLDAL SZERKESZTÉSÉT> - --[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 4., 00:54 (CEST)

* {{InLineFileLink|Valaszthato|BudapestiEromuvek|Bp-i_eromuvek_full.pdf|Bp-i_eromuvek_full.pdf}}: Teljes tételkidolgozás 2011-ben

%META:FORM{name="KozismeretiForm"}%
%META:FIELD{name="Trgy" title="Tárgy" value="Budapesti erőművek"}%
%META:FIELD{name="Trgykd" title="Tárgykód" value="VIVEAV87"}%
%META:FIELD{name="Tanszk" title="Tanszék" value="VET"}%
%META:FIELD{name="Elad" title="Előadó" value="Minden órán más"}%
%META:FIELD{name="Kreditszm" title="Kreditszám" value="2"}%
%META:FIELD{name="raszm" title="Óraszám" value="heti 1 előadás"}%
%META:FIELD{name="Tmakr" title="Témakör" value="mérnöki"}%
%META:FIELD{name="raijelenlt" title="Órai jelenlét" value="ajánlott"}%
%META:FIELD{name="Jegy" title="Jegy" value="zh"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmin.munka" title="Elvárt min. munka" value="bejárás"}%
%META:FIELD{name="Minimumrajrjegy" title="Minimumra járó jegy" value="2"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmax.munka" title="Elvárt max. munka" value="kis utánaolvasás - kis munka"}%
%META:FIELD{name="Munkrajrjegy" title="Munkára járó jegy" value="5"}%

[[Category:Valaszthato]]

Budapesti erőművek

2013-04-03T22:50:03Z

Idavid: /* Zárthelyi */

{{GlobalTemplate|Valaszthato|BudapestiEromuvek}}

-- Mókusch - 2010.03.23.

Budapesti Erőművek(2 kredit)

Dr. Berta István és Németh Bálint

Követelmény: 2 ZH + A 3 erőmű látogatásból min. 2-n való részvétel.

Tárgyhonlap: http://www.vet.bme.hu/okt/val/nt/be/index.htm

Az órákat különböző meghívott okos bácsik tartják az iparból, akik ilyen területen dolgoznak/dolgoztak. Különböző dolgokat lehet megtanulni az energetikáról és az erőművekről. Szerintem nagyon érdekes maga a tantárgy, a 2 ZH-ra vannak fent a honlapon ellenőrző kérdések amikre egy kis keresgéléssel, a diákból és órán való odafigyeléssel lehet válaszolni.
Az első ZH-n bármit lehet használni elektronikus segédeszközön és egymáson kívül, a 2.-on már nem de megtanulhatóak könnyen a válaszok (magyarul mindkét ZH-ra ugyanabból a 25 kérdéses kérdéssorból kell felkészülni, csak az elsőn használható minden, a másodikon semmi).
2012/2-ben 2. ZH-n ugyanazok a kérdések voltak, mint abban ami itt fenn van wikin (bp-i_eromuvek_20111-12-1_zh2.jpg), sőt a pótZH-n is ugyanaz volt (azaz 17, 12, 18, 22 és 23-25 kérdések).

==Tárgykövetelmény==

Két zárthelyi adja a félévközi jegyet. Az elsőn bármilyen nyomtatott vagy írásos jegyzetet lehet használni, a másodikra már meg kell tanulni az anyagot. Értelemszerűen az első dolgozatot érdemes a lehető legjobban megírni, gyakorlatilag ingyen javítja az átlagot - 90 perc alatt akkor is ki lehet keresni a diákból + a kidolgozásból a válaszokat, ha amúgy közöd nincs az energetikához.:)

Az ellenőrző kérdések listája és az aktualizált, vonatkozó diasorok a tárgy weblapján elérhetőek.

Egy jó kidolgozás, illetve néhány erőműtípus felépítése lentebb elérhető; ezekből a két zárthelyi sikeresen teljesíthető, ha mélységeiben nem is érdekel a tárgy. Csak ne felejtsd el kinyomtatni és párszor átolvasni...

[[Média: Bperomu_zh1_2013tavasz.pdf | 2012/2013 tavasz - 1. ZH]]

* {{InLineFileLink|Valaszthato|BudapestiEromuvek|Bp-i_eromuvek_full.pdf|Bp-i_eromuvek_full.pdf}}: Teljes tételkidolgozás 2011-ben

%META:FORM{name="KozismeretiForm"}%
%META:FIELD{name="Trgy" title="Tárgy" value="Budapesti erőművek"}%
%META:FIELD{name="Trgykd" title="Tárgykód" value="VIVEAV87"}%
%META:FIELD{name="Tanszk" title="Tanszék" value="VET"}%
%META:FIELD{name="Elad" title="Előadó" value="Minden órán más"}%
%META:FIELD{name="Kreditszm" title="Kreditszám" value="2"}%
%META:FIELD{name="raszm" title="Óraszám" value="heti 1 előadás"}%
%META:FIELD{name="Tmakr" title="Témakör" value="mérnöki"}%
%META:FIELD{name="raijelenlt" title="Órai jelenlét" value="ajánlott"}%
%META:FIELD{name="Jegy" title="Jegy" value="zh"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmin.munka" title="Elvárt min. munka" value="bejárás"}%
%META:FIELD{name="Minimumrajrjegy" title="Minimumra járó jegy" value="2"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmax.munka" title="Elvárt max. munka" value="kis utánaolvasás - kis munka"}%
%META:FIELD{name="Munkrajrjegy" title="Munkára járó jegy" value="5"}%

[[Category:Valaszthato]]

Budapesti erőművek

2013-04-03T22:34:53Z

Idavid: /* Zárthelyi */

{{GlobalTemplate|Valaszthato|BudapestiEromuvek}}

-- Mókusch - 2010.03.23.

Budapesti Erőművek(2 kredit)

Dr. Berta István és Németh Bálint

Követelmény: 2 ZH + A 3 erőmű látogatásból min. 2-n való részvétel.

Tárgyhonlap: http://www.vet.bme.hu/okt/val/nt/be/index.htm

Az órákat különböző meghívott okos bácsik tartják az iparból, akik ilyen területen dolgoznak/dolgoztak. Különböző dolgokat lehet megtanulni az energetikáról és az erőművekről. Szerintem nagyon érdekes maga a tantárgy, a 2 ZH-ra vannak fent a honlapon ellenőrző kérdések amikre egy kis keresgéléssel, a diákból és órán való odafigyeléssel lehet válaszolni.
Az első ZH-n bármit lehet használni elektronikus segédeszközön és egymáson kívül, a 2.-on már nem de megtanulhatóak könnyen a válaszok (magyarul mindkét ZH-ra ugyanabból a 25 kérdéses kérdéssorból kell felkészülni, csak az elsőn használható minden, a másodikon semmi).
2012/2-ben 2. ZH-n ugyanazok a kérdések voltak, mint abban ami itt fenn van wikin (bp-i_eromuvek_20111-12-1_zh2.jpg), sőt a pótZH-n is ugyanaz volt (azaz 17, 12, 18, 22 és 23-25 kérdések).

== Zárthelyi ==

[[Média: Bperomu_zh1_2013tavasz.pdf | 2012/2013 tavasz - 1. ZH]]

* {{InLineFileLink|Valaszthato|BudapestiEromuvek|Bp-i_eromuvek_full.pdf|Bp-i_eromuvek_full.pdf}}: Teljes tételkidolgozás 2011-ben

%META:FORM{name="KozismeretiForm"}%
%META:FIELD{name="Trgy" title="Tárgy" value="Budapesti erőművek"}%
%META:FIELD{name="Trgykd" title="Tárgykód" value="VIVEAV87"}%
%META:FIELD{name="Tanszk" title="Tanszék" value="VET"}%
%META:FIELD{name="Elad" title="Előadó" value="Minden órán más"}%
%META:FIELD{name="Kreditszm" title="Kreditszám" value="2"}%
%META:FIELD{name="raszm" title="Óraszám" value="heti 1 előadás"}%
%META:FIELD{name="Tmakr" title="Témakör" value="mérnöki"}%
%META:FIELD{name="raijelenlt" title="Órai jelenlét" value="ajánlott"}%
%META:FIELD{name="Jegy" title="Jegy" value="zh"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmin.munka" title="Elvárt min. munka" value="bejárás"}%
%META:FIELD{name="Minimumrajrjegy" title="Minimumra járó jegy" value="2"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmax.munka" title="Elvárt max. munka" value="kis utánaolvasás - kis munka"}%
%META:FIELD{name="Munkrajrjegy" title="Munkára járó jegy" value="5"}%

[[Category:Valaszthato]]

Budapesti erőművek

2013-04-03T22:30:49Z

Idavid:

{{GlobalTemplate|Valaszthato|BudapestiEromuvek}}

-- Mókusch - 2010.03.23.

Budapesti Erőművek(2 kredit)

Dr. Berta István és Németh Bálint

Követelmény: 2 ZH + A 3 erőmű látogatásból min. 2-n való részvétel.

Tárgyhonlap: http://www.vet.bme.hu/okt/val/nt/be/index.htm

Az órákat különböző meghívott okos bácsik tartják az iparból, akik ilyen területen dolgoznak/dolgoztak. Különböző dolgokat lehet megtanulni az energetikáról és az erőművekről. Szerintem nagyon érdekes maga a tantárgy, a 2 ZH-ra vannak fent a honlapon ellenőrző kérdések amikre egy kis keresgéléssel, a diákból és órán való odafigyeléssel lehet válaszolni.
Az első ZH-n bármit lehet használni elektronikus segédeszközön és egymáson kívül, a 2.-on már nem de megtanulhatóak könnyen a válaszok (magyarul mindkét ZH-ra ugyanabból a 25 kérdéses kérdéssorból kell felkészülni, csak az elsőn használható minden, a másodikon semmi).
2012/2-ben 2. ZH-n ugyanazok a kérdések voltak, mint abban ami itt fenn van wikin (bp-i_eromuvek_20111-12-1_zh2.jpg), sőt a pótZH-n is ugyanaz volt (azaz 17, 12, 18, 22 és 23-25 kérdések).

== Zárthelyi ==

[[Média: Bperomu_zh1_2013tavasz.pdf]2013. tavasz - 1. zh]

* {{InLineFileLink|Valaszthato|BudapestiEromuvek|Bp-i_eromuvek_full.pdf|Bp-i_eromuvek_full.pdf}}: Teljes tételkidolgozás 2011-ben

%META:FORM{name="KozismeretiForm"}%
%META:FIELD{name="Trgy" title="Tárgy" value="Budapesti erőművek"}%
%META:FIELD{name="Trgykd" title="Tárgykód" value="VIVEAV87"}%
%META:FIELD{name="Tanszk" title="Tanszék" value="VET"}%
%META:FIELD{name="Elad" title="Előadó" value="Minden órán más"}%
%META:FIELD{name="Kreditszm" title="Kreditszám" value="2"}%
%META:FIELD{name="raszm" title="Óraszám" value="heti 1 előadás"}%
%META:FIELD{name="Tmakr" title="Témakör" value="mérnöki"}%
%META:FIELD{name="raijelenlt" title="Órai jelenlét" value="ajánlott"}%
%META:FIELD{name="Jegy" title="Jegy" value="zh"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmin.munka" title="Elvárt min. munka" value="bejárás"}%
%META:FIELD{name="Minimumrajrjegy" title="Minimumra járó jegy" value="2"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmax.munka" title="Elvárt max. munka" value="kis utánaolvasás - kis munka"}%
%META:FIELD{name="Munkrajrjegy" title="Munkára járó jegy" value="5"}%

[[Category:Valaszthato]]

Budapesti erőművek

2013-04-03T22:29:28Z

Idavid:

{{GlobalTemplate|Valaszthato|BudapestiEromuvek}}

-- Mókusch - 2010.03.23.

Budapesti Erőművek(2 kredit)

Dr. Berta István és Németh Bálint

Követelmény: 2 ZH + A 3 erőmű látogatásból min. 2-n való részvétel.

Tárgyhonlap: http://www.vet.bme.hu/okt/val/nt/be/index.htm

Az órákat különböző meghívott okos bácsik tartják az iparból, akik ilyen területen dolgoznak/dolgoztak. Különböző dolgokat lehet megtanulni az energetikáról és az erőművekről. Szerintem nagyon érdekes maga a tantárgy, a 2 ZH-ra vannak fent a honlapon ellenőrző kérdések amikre egy kis keresgéléssel, a diákból és órán való odafigyeléssel lehet válaszolni.
Az első ZH-n bármit lehet használni elektronikus segédeszközön és egymáson kívül, a 2.-on már nem de megtanulhatóak könnyen a válaszok (magyarul mindkét ZH-ra ugyanabból a 25 kérdéses kérdéssorból kell felkészülni, csak az elsőn használható minden, a másodikon semmi).
2012/2-ben 2. ZH-n ugyanazok a kérdések voltak, mint abban ami itt fenn van wikin (bp-i_eromuvek_20111-12-1_zh2.jpg), sőt a pótZH-n is ugyanaz volt (azaz 17, 12, 18, 22 és 23-25 kérdések).

[[Média: Bperomu_zh1_2013tavasz.pdf]]

* {{InLineFileLink|Valaszthato|BudapestiEromuvek|Bp-i_eromuvek_full.pdf|Bp-i_eromuvek_full.pdf}}: Teljes tételkidolgozás 2011-ben

%META:FORM{name="KozismeretiForm"}%
%META:FIELD{name="Trgy" title="Tárgy" value="Budapesti erőművek"}%
%META:FIELD{name="Trgykd" title="Tárgykód" value="VIVEAV87"}%
%META:FIELD{name="Tanszk" title="Tanszék" value="VET"}%
%META:FIELD{name="Elad" title="Előadó" value="Minden órán más"}%
%META:FIELD{name="Kreditszm" title="Kreditszám" value="2"}%
%META:FIELD{name="raszm" title="Óraszám" value="heti 1 előadás"}%
%META:FIELD{name="Tmakr" title="Témakör" value="mérnöki"}%
%META:FIELD{name="raijelenlt" title="Órai jelenlét" value="ajánlott"}%
%META:FIELD{name="Jegy" title="Jegy" value="zh"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmin.munka" title="Elvárt min. munka" value="bejárás"}%
%META:FIELD{name="Minimumrajrjegy" title="Minimumra járó jegy" value="2"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmax.munka" title="Elvárt max. munka" value="kis utánaolvasás - kis munka"}%
%META:FIELD{name="Munkrajrjegy" title="Munkára járó jegy" value="5"}%

[[Category:Valaszthato]]

Fájl:Bperomu zh1 2013tavasz.pdf

2013-04-03T22:26:49Z

Idavid: Budapesti erőművek szabvál tárgy első zárthelyije, 2013 tavaszi félév.

Budapesti erőművek szabvál tárgy első zárthelyije, 2013 tavaszi félév.