VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Nagyvárosok és haditechnika - kritikus infrastruktúrák energiaellátása

2014-07-19T16:06:51Z

Hryghr: /* Kedvcsináló */

{{Tantárgy
| név = Nagyvárosok és haditechnika - kritikus infrastruktúrák energiaellátása
| tárgykód = BMEVIVEAV00
| szak =
| kredit = 2
| félév =
| kereszt =
| tanszék = VET
| jelenlét = van
| minmunka = előadásra járás
| labor =
| kiszh =
| nagyzh =
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEAV00/
| tárgyhonlap = https://vet.bme.hu/tantargyak/nagyvarosok-es-haditechnika
}}

== Ismertető ==
A tantárgy keretei között bemutatásra kerülnek azok a rendszerek, melyek energiaellátása valamilyen szempontból a hagyományostól lényegesen eltérő követelményeknek kell, hogy megfeleljen. A villamosenergia-rendszerek megbízhatóságával kapcsolatos fogalmak áttekintése után azokat a rendszereket tárgyaljuk, melyeknél elsődleges szempont az energiaellátás megbízhatósága. Megvizsgáljuk, milyen károkat okozhat az egyes alrendszerek energiaellátásának megszűnése, illetve áttekintjük az ezen alrendszerek által megkövetelt speciális tervezési, üzemeltetési eljárásokat, elsődlegesen a szolgáltató szemszögéből. A tantárgy által felölelt tananyag másik nagy csoportját a szigetüzemű energiaellátással működő rendszerek alkotják. A szigetüzemű energetikai rendszerek speciális üzemeltetési körülményeinek áttekintését követően olyan, korunk csúcstechnológiáját képező rendszereket mutatunk be, mint az űrkutatás és a haditechnika egyes egységei. Ezen technológiák az energiaellátás szempontjából black box-ként funkcionálnak: különböző alrendszerek (fegyverzet, navigáció, meghajtás, stb.) egymástól nagyban eltérő teljesítmény- és energiaigényét kell kiszolgálni gyakorlatilag szigetüzemi körülmények között – ez a feladat pedig nagy hasonlóságot mutat a villamosenergia-rendszeren belül megtalálható intelligens mikro hálózatok (smart gridek, micro gridek) energiaellátásával. A tantárgy keretei között bemutatásra kerülnek azok a főbb elvek, melyek mentén az ilyen rendszerek energiaellátásának a tervezése és üzemeltetése zajlik. A hallgatók képet kaphatnak arról, hogyan működik egy repülőgép-hordozó, egy tengeralattjáró, egy vadászrepülőgép, vagy éppen a nemzetközi űrállomás energiaellátása. A tematika haditechnikai tartalmának kialakítását társintézményből bevont oktató (szakértő) felügyelte.

== Követelmények ==
=== Előtanulmányi rend ===
Nincs.

=== A szorgalmi időszakban ===
* A két zárthelyi dolgozat legalább elégséges szintű teljesítése (a zárthelyire való felkészülést orientáló kérdéssor segíti)
* A kontakt órák legalább 70%-án való részvétel
* '''Pótlási lehetőségek'''
**A szorgalmi időszakban mindkét zh egyszeri pótlására, a pótlási időszakban egy zh egyszeri pótlására van lehetőség.
=== A vizsgaidőszakban ===
Nincs.
=== Félév végi jegy ===
A végső érdemjegy a zárthelyiken elért százalékok átlaga alapján kerül kiszámításra.

== Segédanyagok ==
https://vet.bme.hu/tantargyak/nagyvarosok-es-haditechnika

A tárgyhonlapon az összes óra fóliája és a ZH-orientáló kérdések is fenn vannak.

== Számonkérések ==
A számonkérések anyaga a ZH-orientáló kérdések között megtalálható.
* 1. ZH
* 2. ZH
**[[:File:ZH_20131211.docx|2.ZH]]
**[[:File:ZH_20131219.docx|2.ZH pót]]

== Kedvcsináló ==
*[[Szerkesztő:Hoborg|Hoborg]] ([[Szerkesztővita:Hoborg|vita]]) 2014. július 18., 07:12 (UTC)
A tárgy ismeretterjesztő jellegű, rengeteg videóval és multimédiás anyaggal. A számonkérések nem nehezek, a ZH-orientáló kérdések alapján könnyű felkészülni rájuk. A tárgyat négyen oktatják, kb. 30 alatt van mindegyikőjük, a hangvétel így elég kötetlen, bármilyen kérdéssel lehet hozzájuk fordulni.
*[[Szerkesztő:Typeszabi|PaSza]] 2014. július 18., 10:10 (UTC)
Csak ajánlani tudom a tárgyat mindazoknak, akik érdeklődnek az energiaellátáshoz köthető különleges megoldások iránt. Az előadók fiatalok, ebből fakadóan az előadások és maga a tananyag is érdekes és így az elvárt 70%-os jelenlét teljesítése sem szenvedés. A számonkérések nem könnyűek, de teljesen korrektek egy szabadon választható tárgyhoz mérten, így könnyen szerezhető belőle 5-ös. A tárgy esetleg könnyebben teljesíthető azok számára, akiknek van valamennyi alapismeretük villamos energetikából, de enélkül is megszerezhető az 5-ös, mert az órákon a szükséges alapok is tárgyalásra kerülnek.

[[Kategória:Valaszthato]]

Nagyvárosok és haditechnika - kritikus infrastruktúrák energiaellátása

2014-07-19T16:05:44Z

Hryghr:

{{Tantárgy
| név = Nagyvárosok és haditechnika - kritikus infrastruktúrák energiaellátása
| tárgykód = BMEVIVEAV00
| szak =
| kredit = 2
| félév =
| kereszt =
| tanszék = VET
| jelenlét = van
| minmunka = előadásra járás
| labor =
| kiszh =
| nagyzh =
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEAV00/
| tárgyhonlap = https://vet.bme.hu/tantargyak/nagyvarosok-es-haditechnika
}}

== Ismertető ==
A tantárgy keretei között bemutatásra kerülnek azok a rendszerek, melyek energiaellátása valamilyen szempontból a hagyományostól lényegesen eltérő követelményeknek kell, hogy megfeleljen. A villamosenergia-rendszerek megbízhatóságával kapcsolatos fogalmak áttekintése után azokat a rendszereket tárgyaljuk, melyeknél elsődleges szempont az energiaellátás megbízhatósága. Megvizsgáljuk, milyen károkat okozhat az egyes alrendszerek energiaellátásának megszűnése, illetve áttekintjük az ezen alrendszerek által megkövetelt speciális tervezési, üzemeltetési eljárásokat, elsődlegesen a szolgáltató szemszögéből. A tantárgy által felölelt tananyag másik nagy csoportját a szigetüzemű energiaellátással működő rendszerek alkotják. A szigetüzemű energetikai rendszerek speciális üzemeltetési körülményeinek áttekintését követően olyan, korunk csúcstechnológiáját képező rendszereket mutatunk be, mint az űrkutatás és a haditechnika egyes egységei. Ezen technológiák az energiaellátás szempontjából black box-ként funkcionálnak: különböző alrendszerek (fegyverzet, navigáció, meghajtás, stb.) egymástól nagyban eltérő teljesítmény- és energiaigényét kell kiszolgálni gyakorlatilag szigetüzemi körülmények között – ez a feladat pedig nagy hasonlóságot mutat a villamosenergia-rendszeren belül megtalálható intelligens mikro hálózatok (smart gridek, micro gridek) energiaellátásával. A tantárgy keretei között bemutatásra kerülnek azok a főbb elvek, melyek mentén az ilyen rendszerek energiaellátásának a tervezése és üzemeltetése zajlik. A hallgatók képet kaphatnak arról, hogyan működik egy repülőgép-hordozó, egy tengeralattjáró, egy vadászrepülőgép, vagy éppen a nemzetközi űrállomás energiaellátása. A tematika haditechnikai tartalmának kialakítását társintézményből bevont oktató (szakértő) felügyelte.

== Követelmények ==
=== Előtanulmányi rend ===
Nincs.

=== A szorgalmi időszakban ===
* A két zárthelyi dolgozat legalább elégséges szintű teljesítése (a zárthelyire való felkészülést orientáló kérdéssor segíti)
* A kontakt órák legalább 70%-án való részvétel
* '''Pótlási lehetőségek'''
**A szorgalmi időszakban mindkét zh egyszeri pótlására, a pótlási időszakban egy zh egyszeri pótlására van lehetőség.
=== A vizsgaidőszakban ===
Nincs.
=== Félév végi jegy ===
A végső érdemjegy a zárthelyiken elért százalékok átlaga alapján kerül kiszámításra.

== Segédanyagok ==
https://vet.bme.hu/tantargyak/nagyvarosok-es-haditechnika

A tárgyhonlapon az összes óra fóliája és a ZH-orientáló kérdések is fenn vannak.

== Számonkérések ==
A számonkérések anyaga a ZH-orientáló kérdések között megtalálható.
* 1. ZH
* 2. ZH
**[[:File:ZH_20131211.docx|2.ZH]]
**[[:File:ZH_20131219.docx|2.ZH pót]]

== Kedvcsináló ==
[[Szerkesztő:Hoborg|Hoborg]] ([[Szerkesztővita:Hoborg|vita]]) 2014. július 18., 07:12 (UTC)
A tárgy ismeretterjesztő jellegű, rengeteg videóval és multimédiás anyaggal. A számonkérések nem nehezek, a ZH-orientáló kérdések alapján könnyű felkészülni rájuk. A tárgyat négyen oktatják, kb. 30 alatt van mindegyikőjük, a hangvétel így elég kötetlen, bármilyen kérdéssel lehet hozzájuk fordulni.

[[Szerkesztő:Typeszabi|PaSza]] 2014. július 18., 10:10 (UTC)
Csak ajánlani tudom a tárgyat mindazoknak, akik érdeklődnek az energiaellátáshoz köthető különleges megoldások iránt. Az előadók fiatalok, ebből fakadóan az előadások és maga a tananyag is érdekes és így az elvárt 70%-os jelenlét teljesítése sem szenvedés. A számonkérések nem könnyűek, de teljesen korrektek egy szabadon választható tárgyhoz mérten, így könnyen szerezhető belőle 5-ös. A tárgy esetleg könnyebben teljesíthető azok számára, akiknek van valamennyi alapismeretük villamos energetikából, de enélkül is megszerezhető az 5-ös, mert az órákon a szükséges alapok is tárgyalásra kerülnek.

[[Kategória:Valaszthato]]

Villamos energetika laboratórium - 9. mérés: Szinkrongép vizsgálata

2014-06-21T10:44:36Z

Hryghr:

*2009
**Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek értelmezését, Up meghatározását üresjárási méréssel, Xd meghatározását rövidzárási méréssel. Meg kell érteni és megjegyezni az áram-munkadiagramot és a V-görbét, illetve nem árt előre átnézni a mérés elrendezésének rajzát, sokkal könnyebb úgy eligazodni.
**Ha ezeket elolvasod és megérted, nem lehet gond:
***elsősorban persze a mérési útmutató
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_retter.pdf | Dr. Retter Gyula: Villamos energetika idevágó rész]]
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_elektrotechnika.pdf | Elektrotechnika jegyzet]]

*2014: A mérés Számel László vezette, konkrét beugró nem volt, csak szóban kérdezgetett.
*Ellenőrző kérdés kidolgozás [https://docs.google.com/document/d/1FOpxsG_S3JPgU5YFqaJSK4Tik3v2saSalBXC_kv1j8s/edit 9.mérés]

[[Kategória:Villamos energetika szakirány]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

Villamos energetika laboratórium - 8. mérés: Egyenáramú gép vizsgálata

2014-06-21T10:44:30Z

Hryghr:

*2009: Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon:
**egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével)
**a kommutátor feladata
**a 3 alapegyenlet
**az áram-fordulatszám görbe
**a gép keresztmetszeti rajza
*Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.
*2014: A mérést Janka Sándor tartotta a beugróban 3-4 feladat volt:
**egyenáramú gép keresztmetszeti rajza, ezt a 8 oldalas pdf-ben NEM találjátok meg, csak abban a jó hosszúban
**egy grafikon volt, javaslom tanuljátok meg mindet, amúgy tőlünk a 6.-at vagy a 7.-et kérte
**3 darab képlet, K,fí,G (5. oldal alja), Ui képlete és M képlete (6. oldal teteje)
** a kommutátor fogalma és haszna
Képleteket mindenképpen nyaljátok be, ha azokat tudjátok, nagy gond nem lehet. Egyetlen beugróval kb 3 másodpercet foglalkozott, szóval nem olyan para ha egy-egy alsó indexet felcseréltek (azokból van bőven)

[[Kategória:Villamos energetika szakirány]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

Villamos energetika laboratórium - 7. mérés: Aszinkron gép vizsgálata

2014-06-21T10:44:24Z

Hryghr:

*2014: Farkas Balázs tartotta a mérést, elég egyszerű és gyors mérés, szóbeli beugró a felkészülő kérdésekből, plusz csillagból deltába hogyan rajzolunk át vagy fordítva.
*[[Media:Villenerglab_meres_2014_04_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]- '''Hibák vannak benne!'''
*[[Media:Vetlab_jegyzokonyv7_2014.pdf | Jegyzőkönyv 2014]]

[[Kategória:Villamos energetika szakirány]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

Villamos energetika laboratórium - 6. mérés: 3 fázisú transzformátor vizsgálata

2014-06-21T10:44:18Z

Hryghr:

*Egy beugró:
**1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
**2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi)

*2014: A mérés Hajdú Endre tartotta, elég hosszadalmas volt, nehéznek nem mondható, a beugrót megírtuk, aztán félre lettek téve, hogy ki lettek e javítva nem tudni. Beugrókérdések voltak:
**1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
**2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
**3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
**4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
**5. : Áttétel számolási feladat.

*másik csoport:
**1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
**2. YY trafóra milyen óraszám jellemző?
**3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
**4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
**5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.

[[Kategória:Villamos energetika szakirány]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

Villamos energetika laboratórium - 5. mérés: Erősáramú méréstechnika

2014-06-21T10:44:12Z

Hryghr:

*2009: Laza, mesélős labor. Bejön a laborvezető, beszél pár órát a témáról, a végén fel kell rajzolni és össze kell rakni egy egyszerű háromfázisú mérést: áram, feszültség, teljesítmény, cosfi... beugró, jegyzőkönyv nincs.
*Az erősáramú mérési útmutatót kell elolvasni és a végén levő ellenőrző kérdéseket írásban megoldani. Ezt oda kell neki adni óra elején mert erre kapjuk a jegyet. Beugró nem volt, de az ellenőrző kérdések alapján haladtunk az órán, szóval az legyen meg jól. Ja és van valami pluszpont rendszere, amit össze-vissza írogat.

*2014: Beugró volt, nekünk majdnem adott 2 ellenörző kérdést, de nem volt hajlandó felolvasni, nekünk meg nem volt ellenörzőkérdés sorunk, ami nem volt kitöltve, így kaptunk egy számolósat, ami nem volt gáz, de az ellenörzőkérdés jobb lett volna. (tanulság: vigyetek kitöltetlen ellenörzőkérdés sort, lehet szerencsétek lesz)
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_05_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]

[[Kategória:Villamos energetika szakirány]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

Villamos energetika laboratórium - 4. mérés: Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata

2014-06-21T10:44:05Z

Hryghr:

*Ha végigolvasod a segédletet, körülbelül tudod majd azokat, de nekünk (délelőtti turnus) csak egy Novák Balázs-féle elbeszélgetés volt a bevezetőnek, semmi beugró, semmi (ugyan jegybe nem tudom mennyire fog beszámítani). Ha átvitel-"labor"-ig végezni akartok, tudjátok mit hogy kell mérni, mert egyszer megmutatta aztán csak hátul mosolygott mit bénázunk, ennyi az egész. Tehát érdemes kinyomtatni a mérési útmutatót.

*2014: Elég családias légkör volt, végig dumáltuk az egészet. Volt beugró:
**1: zárlat ellen mit használunk?
**2: milyen fajta kismegszakítókat ismer?
**3: áramok milyen két nagy csoportját különböztetjük meg?
*[[Media:Villenerglab_meres4_2014_hasznos.pdf‎ | Beugróhoz hasznos]]

[[Kategória:Villamos energetika szakirány]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

Villamos energetika laboratórium - 3. mérés: Modern védőkészülékek és a PLS

2014-06-21T10:43:56Z

Hryghr:

*2014: Felharmonikus dolgokat érdemes mélyebben tudni,a feladatokat a mérésvezetővel együtt csináltuk, volt beugró:
**Hogyan lehet csökkenteni az energia fogyasztást?
**Milyen villamos energetika minőségi jellemzőket ismer?
**Harmadik is hasonló kaliberű volt, de már nem emlékszek rá.
**'''Házit mindenkinek kell csinálni'''!!, be is szedte, belepillantott és visszaadta. Maga a mérés könnyű volt, mindent megmutatott gépen előtte.
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_03_ellenorzokerdesek.docx | Kidolgozott kérdések]]
*[[Media:Vetlab_házi.pdf | Kidolgozott házi]]

[[Kategória:Villamos energetika szakirány]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

Villamos energetika laboratórium - 2. mérés: Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata

2014-06-21T10:43:49Z

Hryghr:

*Beugróban csak a mérési útmutatóban lévő két karakterisztikát kérte(U-i, U-l). Csak az egyenáramú mérést kellett megcsinálni, nem sokat segített, de nem is kellett. Figyeljetek oda, hogy előre lebeszélitek, hogy ki mit csinál és gyorsan csináljátok mert elfogy a pálca.... Elég könnyű mérésnek mondanám!
*[[Media:Villenerglab_meres_2012_02.xls | Mérési eredmények, ábrák]]

*2014: Göcsei Gábor volt a mérésvezető,a mérés könnyű, össze volt állítva minden, csak a tolóellenállásokat kellett állítgatni és a toroidot csavargatni, közben feszültséget és áramot leolvasni,volt beugró:
**U-I karakterisztika,
**villamos ív fogalma, hogy jön létre
**volt valami U I és idő függvény, de ezt kb senki sem tudta.Vetett egy pillantást mindenki U-I karakterisztikájára, miután átbeszéltük a dolgokat, aztán mérhettünk is, kb 1,5 óra alatt végeztünk. A mérés könnyű volt, össze volt állítva minden, csak a tolóellenállásokat kellett állítgatni és a toroidot csavargatni, közben feszültséget és áramot leolvasni, pálcák távolságát állítani.

[[Kategória:Villamos energetika szakirány]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

Villamos energetika laboratórium - 1. mérés: Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása

2014-06-21T10:43:33Z

Hryghr:

*Beugró nem volt csak egy kötetlen beszélgetés, bár hallottam olyat is, hogy volt beugrója valakinek, de az se volt nehéz. Ha az ellenőrző kérdéseket tudja az ember megoldható. Nálunk még nem működött a szinkronkapcsoló, de megmutatták, hogy milyen lesz a működő:), szóval a bekapcsolást nem mértük le, a kikapcsolásnál meg a legtöbb idő a panel megtalálásával telt... Így a jegyzőkönyvet helyben meg tudtuk írni, amire rábólintott és ennyi, nem egy túl stresszelt mérés.
*Nekünk volt beugró, de szerencsére szinte csak jelenléti ívként szolgált.
**AC bekapcs 60 foknál, mennyi lesz így az áram csúcstényezője?
**Meg volt egy DC kikapcs, C-t megnövelve kétszeresre. Hogy alakul a fesz a megszakítónál ? Ha behelyettesítesz, 1/sqrt(2) részre csökken.
**Feszültségmentesítés lépéseit tudni kell!!!

*2014: Volt beugró, az első és utolsó ellenőrző kérdést kérdezte. Önálló munka volt, csak akkor segített, ha kértük. Fesz. mentesítés lépéseit, szabályzatot tudni kell!
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_01_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]

[[Kategória:Villamos energetika szakirány]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

Villamos energetika laboratórium

2014-06-21T10:42:36Z

Hryghr: /* Mérések */

{{Tantárgy
| név = Villamos energetika laboratórium
| tárgykód = VIVEA337
| szak = villany
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = VET
| labor = 14 db
| zh = 1 db
| vizsga =
| levlista = vet-bsc@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA337
| tárgyhonlap =
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2008.pdf | 2008. jegyzetek]]
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2010_beugro_5b.pdf | 2010-es beugró kérdések 5/B labornál]]
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2011_meres_5.pdf | 2011. 5. mérés jegyzetek]]

==ZH==
*[[Media:Villenerglab_zh_2008.pdf | 2008. zh megoldással]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2009_minta.pdf | 2009. mintazh]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2013_megoldas.pdf | 2013. zh]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2014_megoldas.pdf | 2014. zh]]

==Mérések==
*[[Villamos energetika laboratórium - 1. mérés: Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása|1. mérés - Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása]]
*[[Villamos energetika laboratórium - 2. mérés: Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata|2. mérés - Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata]]
*[[Villamos energetika laboratórium - 3. mérés: Modern védőkészülékek és a PLS|3. mérés - Modern védőkészülékek és a PLS]]
*[[Villamos energetika laboratórium - 4. mérés: Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata|4. mérés - Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata]]
*[[Villamos energetika laboratórium - 5. mérés: Erősáramú méréstechnika|5. mérés - Erősáramú méréstechnika]]
*[[Villamos energetika laboratórium - 6. mérés: 3 fázisú transzformátor vizsgálata|6. mérés - 3 fázisú transzformátor vizsgálata]]
*[[Villamos energetika laboratórium - 7. mérés: Aszinkron gép vizsgálata|7. mérés - Aszinkron gép vizsgálata]]
*[[Villamos energetika laboratórium - 8. mérés: Egyenáramú gép vizsgálata|8. mérés - Egyenáramú gép vizsgálata]]
*[[Villamos energetika laboratórium - 9. mérés: Szinkrongép vizsgálata|9. mérés - Szinkrongép vizsgálata]]

==Tapasztalatok==
===2014===
A mérésekre készülni kell, egy kivételtől eltekintve mindenhol beugróval fogadtak. A gépes mérésekhez ajánlanám a szakirányos gépek tárgy segédanyagai közé felrakott Retter-féle könyvet. Tisztában kell lenni a vizsgált géptípus elméleti alapjaival (akkor is, ha még nem jár ott a gépek előadás). Ajánlott tudni, hogy mit akarunk mérni, ezt hogy kell mérni, s mit kell kapnunk eredményként. A legtöbbször az ellenőrző kérdésekből választottak párat a beugróba, érdemes jól átnyálazni a segédletben szereplő diagramokat, jelleggörbéket is. A jegyzőkönyveket tipikusan a következő mérésre kellett leadni, de érdemes addig megcsinálni amíg frissek az emlékek. Volt olyan mérés ami után több kört le kellett futnunk mire végre elfogadta a mérésvezető a jegyzőkönyvet. Összességében nem a legkönnyebb labor, de ha készül az ember teljesíthető (a mi csoportunkból senkinek nem kellett mérést pótolnia).

{{Lábléc - Villamos energetika szakirány}}

Villamos energetika laboratórium - 9. mérés: Szinkrongép vizsgálata

2014-06-21T10:42:27Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) 9. mérés - Szinkrongép vizsgálata lapot Villamos energetika laboratórium - 9. mérés: Szinkrongép vizsgálata lapra átirányítás nélkül

Villamos energetika laboratórium - 8. mérés: Egyenáramú gép vizsgálata

2014-06-21T10:42:01Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) 8. mérés -Egyenáramú gép vizsgálata lapot Villamos energetika laboratórium - 8. mérés: Egyenáramú gép vizsgálata lapra átirányítás nélkül

Villamos energetika laboratórium - 7. mérés: Aszinkron gép vizsgálata

2014-06-21T10:41:37Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) 7. mérés - Aszinkron gép vizsgálata lapot Villamos energetika laboratórium - 7. mérés: Aszinkron gép vizsgálata lapra átirányítás nélkül

Villamos energetika laboratórium - 6. mérés: 3 fázisú transzformátor vizsgálata

2014-06-21T10:41:16Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) 6. mérés - 3 fázisú transzformátor vizsgálata lapot Villamos energetika laboratórium - 6. mérés: 3 fázisú transzformátor vizsgálata lapra átirányítás nélkül

Villamos energetika laboratórium - 5. mérés: Erősáramú méréstechnika

2014-06-21T10:40:56Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) 5. mérés - Erősáramú méréstechnika lapot Villamos energetika laboratórium - 5. mérés: Erősáramú méréstechnika lapra átirányítás nélkül

Villamos energetika laboratórium - 4. mérés: Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata

2014-06-21T10:40:22Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) 4. mérés - Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata lapot Villamos energetika laboratórium - 4. mérés: Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata lapra átirán…

Villamos energetika laboratórium - 3. mérés: Modern védőkészülékek és a PLS

2014-06-21T10:39:54Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) 3. mérés - Modern védőkészülékek és a PLS lapot Villamos energetika laboratórium - 3. mérés: Modern védőkészülékek és a PLS lapra átirányítás nélkül

Villamos energetika laboratórium - 2. mérés: Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata

2014-06-21T10:39:26Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) 2. mérés - Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata lapot Villamos energetika laboratórium - 2. mérés: Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata lapra átirányítás …

Villamos energetika laboratórium - 1. mérés: Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása

2014-06-21T10:38:54Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) 1. mérés - Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása lapot Villamos energetika laboratórium - 1. mérés: Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása lapra átirányítás nélkül

Adatvezérelt alkalmazások fejlesztése

2014-06-20T15:36:37Z

Hryghr:

{{Vissza|BSc_Informatikai_technológiák_szakirány}}

* Ajánlott rövidítés: '''AAF'''

==Hasznos linkek:==
* Tárgy oldala:
** https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA369
* Tárgy adatlapja:
** https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA369/
* A demo-k elérhetősége:
** http://www.microsoft.com/hun/technet/article/?id=d288450d-2b21-46fd-b43b-12ca033406e6

==ZH-k==
* [[Adatvezérelt alkalmazások fejlesztése (AAF) - Zárthelyik gyűjteménye]]

==Vizsgák==
* [[Adatvezérelt Alkalmazások Fejlesztése Vizsgák gyűjteménye]]

==Segédanyagok==

* Google Docs-os közös kidolgozások:
** ZH-k & vizsgák: https://docs.google.com/document/d/10YZnmP7brkuaCoNUlj4zJucHXr7I_XXl5GTY-YRE8k8/edit#
** Jegyzetek: https://docs.google.com/document/d/1FL6z_pcDSGyCFnSmzIrM5r-yzU_XnQXkPDI0nT2sdI0/edit#heading=h.8yeo2w5mkw78

==Jegyzet-összefoglalás==
* [[Média:AAF_2014_full_zh.pdf|A 2014-es előadásdiák]] egyben, demók nélkül, (frissítve. az összes kiadott dia benne van)

* [[Média:aaf_AllInOne_2013.pdf|A 2013-as diák egyben, demók nélkül]]

A 2012-es szlájdok normális tájolásra visszaforgatva, valamint egy PDF-be fűzve.
* [[Media:AAF_AllSlides_ZH-ig_2012.pdf|2012-es AAF előadásdiák]]

A 2010-es szlájdok normális tájolásra visszaforgatva, valamint egy PDF-be fűzve.

* [[Media:AAF_Slides_AllInOne.pdf|AAF_Slides_AllInOne.pdf]]

A jegyzet eléggé bőbeszédű, inkább megértésre mint megtanulásra koncentrál, ezért itt egy összefoglaló, hogy miről is van szó benne.

* [[Adatvezérelt_alkalmazások_fejlesztése_(AAF)_-_ZH-_és_vizsgajegyzetek|Adatvezérelt alkalmazások fejlesztése (AAF) - ZH- és vizsgajegyzetek]]
* [[Adatvezérelt alkalmazások fejlesztése (AAF) - Kidolgozott feladatok|Kidolgozott ZH-/vizsga-/záróvizsga-feladatok]]

Nem teljes, de talán hasznos összefoglalók:
* [[Media:aaf_5-9.docx|05-09. diasorok (DB programozás, lekérdezés optimalizálás, ORM, ADO.NET) (docx)]]
* [[Media:AAF_Gyak_ASP.NET_MVC_The_Request-Handling_Pipeline_asp_net_mvc_poster.pdf|ASP.NET MVC Kérés feldolgozás lépései (PDF)]]

==Gyakorlatok anyaga==

* [[Media:AAF_Gyak_utolsó_ASP_konkurenciakezelés_2009.06.08_aafgyak7.zip|utolsó ASP konkurenciakezelős AAF gyak]]

-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.08.

-- [[CsomorLaszlo|tsw]] - 2009.06.03.

-- [[ZsA|Kucu]] - 2008.06.01.

-- [[KoviBalu]] - 2011.06.04.

{{Lábléc_-_Informatikai_technológiák_szakirány}}

Számítógép-hálózatok

2014-06-14T17:07:33Z

Hryghr: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Számítógép-hálózatok
|targykod=VIHIA215
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=elektronikus
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/
|levlista=szghalok@sch.bme.hu
}}

'''Figyelem!''' A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!
==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Pontozás===
*'''ZH-n''':
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.
*'''Vizsgán''':
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.

===Félévvégi jegy===
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 49 || 1
|-
|50 - 62 || 2
|-
|63 - 73 || 3
|-
|74 - 83 || 4
|-
|84 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]

==Segédanyagok==
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás)
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]
*[https://www.dropbox.com/s/nfb4iuagyv6xdyd/2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása] - még frissülni fog
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf‎ | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf‎ | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]
*Egyéb hasznos anyagok
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']

===Diasorok ===
====2014====
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | All in one 2014 első rész]]
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | All in one 2014 második rész]]
*[[Media:Halok_diak_2014_kijegyzetelve.pdf | A 2014-es diák tömören kijegyzetelve]]
{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}

====2013====
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor.

{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}
====2009====
{{Rejtett
|mutatott=2009-es diák
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf‎ | Bevezetés (2009.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf‎ | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf‎ | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf‎ | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf‎ | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf‎ | Internet protocol (2009.03.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf‎ | IP beállítások (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf‎ | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf‎ | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf‎ | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf‎ | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf‎ | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf‎ | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf‎ | Alkalmazások (2009.05.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]
}}

===Gyakorlatanyagok===
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf‎‎‎ | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf‎ | Gyakorlat 1]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 2]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 3]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)

===Ellenőrző kérdések===
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]

===Tesztek===
*2009
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]

*2008
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]

==ZH==
*Összefoglalók a ZH-ra:
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]
*Előző évek ZH-i:
**2010-11 tavasz
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf‎‎ |1. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf‎‎ |2. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf‎‎ |3. turnus megoldással]]

==Vizsga==
*[[Media:halok_peldavizsgafeladat_20140529.pdf | IP címes és tördeléses feladat kidolgozása]]
*[[Media:halok_ipcimfeladatok_20140529.pdf | IP címes feladattípusok kidolgozása (4 feladat)]]
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]
*Kikérdezők
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]

*Előző évek vizsgái:
**2013-14 tavaszi félév
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.05.29.|2014.05.29.]]
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03.|2014.06.03.]]
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.|2014.06.10.]]
**2011-12 tavaszi félév
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]
**2010-11 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]
**2007-08 őszi félév
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]]
**2006-07 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]

==Kedvcsináló==
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication
** People Don't Need To See Pamela Anderson
** People Do Need To See Pamela Anderson
** People Desperately Need To See Pamela Anderson
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator
** Please Do Not Take Sales People's Advice
** People Don't Need To Study Protocol Analysis
* Most visszafelé!
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups
** All People Seem To Need Data Processing
*vagy:
** PruDeNT SPA

===Brigi===

A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.

Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)

Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.

===gerbazs===

A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.

Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.
 
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.
 
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.
 
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.

==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==

A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.

* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* MAC alapok, Ethernet
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)
* Hálózati alapelvek
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* Routing
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)
* Hálózatok összekapcsolása
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)
* IP
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)
* Szállítási protokollok
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)

=== Feladatsor ===
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx‎ | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.

===Ráépülő===
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.

===Választható tárgyak===
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.05.29.

2014-06-14T17:07:25Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) SzgHálók vizsgasor 2014.05.29. lapot Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.05.29. lapra átirányítás nélkül

{{Vissza|Számítógép-hálózatok}}

===Elmélet===
'''1. Miért nem működik tűzfal használatakor az aktív FTP átvitel és miért működik a passzív?'''

Aktív esetben a szerver kezdeményezi a kapcsolatot, de a tűzfalak általában nem szeretik beengedni a kívülről érkező kéréseket. Passzív esetben a kliens kezdeményezi a kapcsolatot, a választ már be fogja engedni a firewall.

'''2. A stop-and-wait vagy a statikus ablak kihasználtsága jobb? (Indoklással)'''

A statikus ablak kihasználtsága jobb, mert ekkor több csomagot is elküldünk mielőtt ACK-ra várnánk. Tehát az adónak lehet több, még nem nyugtázott csomagja.

'''3. Mi az a Socket pár? Sorolja fel a jellemzőit!'''

A socket egy átjáró az alkalmazás és a hálózat között. A socketet jellemzi a socket pár, ami a helyi host IP címét és portszámát, illetve (opcionálisan) a célhost IP címét és portszámát tartalmazza.

'''4. Rekurzív és iteratív DNS közötti különbség?'''

Rekurzív DNS kéréskor a konkrét c(lient?) gépe egy rekurzív kérést küld a helyi (D?)NS-nek, aki utána iteratív kérésekkel kideríti a választ.

'''5. Mi a Self-Learning (Switch-nél)?'''

A switch megtanulja, hogy mely végpontokat mely interfészen keresztül tudja elérni. Ennek módszere pl. az, hogy amikor rajta keresztül küldenek egy keretet, akkor annak a keretnek a küldőjét felveszi a listájába.

===Gyakorlat===
'''6. Adott a 192.168.100.0/22 IP cím. A hálózatban a router a legnagyobb kiosztható címet kapja meg. Határozza meg a router IP címét, a broadcast címet és a kiosztható IP cím tartományát!'''

VLSM

/22 → subnet mask: 255.255.252.0

broadcast: 192.168.103.255

hosztoknak kiosztható címek: 192.168.100.1 - 192.168.103.253

legnagyobb és így a router címe: 192.168.103.254

'''7. QPSK, Vs 4 QAM úgy, hogy a szimbólum sebesség 30%-al nőtt, mennyivel nőtt a sebesség?'''

QPSK-nek log24 = 2 bit/szimbólum a sebessége, 4QAM-nek szintén ezért: ha 30%-kal növeljük a szimbólum sebességet, akkor 30%kal nő az adatátviteli sebesség, tehát 1,3-szorosára változik a bitsebesség.

'''8. http://wiki.sch.bme.hu/.../Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf ebből a hátulról a 3. feladat, csak nem 3 ACK-ot küld vissza a B, hanem 4-et:'''

Az “A” és „B” végpont közötti kommunikáció során „A” végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) sorban 178, 190, 210, 234. „B” válaszként küldött 4 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210, 210. Erre válaszként az „A” terminal hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő?

'''9. IntServ esetén hasonlóan működik a Guaranteed Quaility, mint ... esetében az Expedited Forwarding.'''

Megoldás: DiffServ

'''10. Egy IP fejrésszel együtt 2020 byte méretű csomagot szeretnénk továbbítani két link között ahol az MTU mérete 1621 byte. Adja meg a tördelés során keletkező második csomag méretét IP fejrésszel együtt.'''

Megoldás: https://wiki.sch.bme.hu/images/2/20/Halok_peldavizsgafeladat_20140529.pdf

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.

2014-06-14T17:07:12Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) SzgHálók vizsgasor 2014.06.10. lapot Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10. lapra átirányítás nélkül

{{Vissza|Számítógép-hálózatok}}

==1. turnus==
===Elmélet===
1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata

2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen

3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség

4) Mi az az exponált terminál

5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya

===Gyakorlat===
1) Vonja össze az alábbi 5 hálózatot a lehető legnagyobb mértékben:

10.0.1.0/26, 10.0.1.64/26 10.0.1.128/25 10.0.2.0/24 10.0.4.0/24

2) Ossza fel az x.y.12.0/23 hálózatot a legtöbb alhálózatra, hogy azokon elférjen 50 gép

3) RTP csomagok, 15 ms-es média keretekből. Mininális IP/UDP/RTP fejrészek, 4:1-es tömörítéssel, mekkora a csomag mérete

4) 5 soros szöveg, melyik protokollok rosszak benne

5) IPv4 csomag 1200 byte, hálózaton az MTU-k: 1500 1400 600 1350 1200. Mekkora overheadet okoz a tördelés byteban?

==2. turnus==
===Elmélet===
1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között

2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség

3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk

4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti)

5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között

===Gyakorlat===
1) IPv4 alhálózatok összevonása

2) IPv4 felosztás

3) RTP-UDP-IP fejléc tömörítés - minimális méret, 2:1-es arány (nem tuti)

4) mondatkiegészítős feladat AIMD/slow start témekörben

5) fast retransmit - konkrét példán, melyiket küldi újra és miért

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03.

2014-06-14T17:06:46Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) SzgHálók vizsgasor 2014.06.03. lapot Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03. lapra átirányítás nélkül

{{Vissza|Számítógép-hálózatok}}

===Elmélet===
1. Adatkapcsolati réteg 2 legfontosabb feladata

2. AIMD működése

3. Mikor használunk TCP és mikor UDP protokollt.

4. Többszörös hozzáférésnél lekérdezés vagy csoportos lekerdezésnél nagyobb a kihasználtság Részletezve.

5. Milyen újszerű címzést ismert meg IPv6 esetén

===Gyakorlat===
1. IPv4 cím felosztása hogy mindenhol legalább 100 gép beférjen

2. IPv4 címtartomány, broadcast cím stb.

3. TCP csomagot küldünk, választ kapunk, x ablak esetén mit küldünk még ACK előtt.

4. Protokollokról szóló szöveg javítása (helyes, helytelen állítások)

5. IPv4 tördelés MTU 1500byte, 1330, 600 , 1500 as routereken keresztül, mennyi plusz adat megy át.

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.05.29.

2014-06-14T17:05:47Z

Hryghr:

Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.

2014-06-14T17:05:44Z

Hryghr:

Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03.

2014-06-14T17:05:42Z

Hryghr:

Médiatechnológiák - 2014.06.02. vizsga

2014-06-14T17:04:27Z

Hryghr:

{{Vissza|Médiatechnológiák}}

Kiskérdések:
* médiatechnológia fogalma?
* miért kék a szem?

Nagykérdések:
* skalárkvantálás, voronói partició
* JPEG tömörítés, ábra
* hang terjedése a fülben, frekvenciaérzékelés
* órán vett példa entrópiával kapcsolatban, a 35 emberhez hány kérdés kell

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Médiatechnológiák - 2014.05.26. vizsga

2014-06-14T17:04:24Z

Hryghr:

{{Vissza|Médiatechnológiák}}

Nagykérdések:

6 pontért:
* átlagos kódszóhossz és entrópia kapcsolatával kapcsolatban néhány kérdés,
* true color-os számítási feladat.
9-10 pontért: - skalárkvantálással kapcsolatban elmagyarázni néhány fogalmat (kvantálási cella, partíció, stb),
* MPEG videó kódoló blokkvázlata + néhány kérdés ezzel kapcsolatban,
* milyen elfedési módszereket ismersz + ábrák.

Kiskérdések közül ami megmaradt, az a médiatechnológia fogalma, jitter, színtér fogalma, szín fogalma, kritikussáv fogalma.

Annyit fűznék még hozzá, hogy az összes táblára felírt számítási feladatot és képletet érdemes nagyon megtanulni, mert mindig van egy vagy több ilyen kérdés, és nagyon sérelmezi, ha erre nem tudtál válaszolni.

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Haladó C++ programozás

2014-06-14T12:05:17Z

Hryghr:

{{Tantárgy
| név = Haladó C++ programozás
| tárgykód = VITMJV18
| kredit = 4
| tanszék = TMIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh = 2
| nagyzh =
| hf = 12 kisházi, 1 nagyházi
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMJV18/
| tárgyhonlap = http://qosip.tmit.bme.hu/foswiki/bin/view/VITMAV18/WebHome
}}

==Vélemények==
*Jani, 2013 - Én 2013 őszén csináltam a tárgyat. A tárgy anyaga 3 nagy témakörre épül: Mélyebb C++ nyalánkságok, STL, valamint programozási minták (az itt elhangzott információk általánosan használhatóak a többi OO nyelvben is). Minden fejezetet külön előadó mutat be. Az előadásdiák folyamatosan kerülnek fel a tárgy honlapjára (Itt történik a házik adminisztrációja is), ennek ellenére szerintem érdemes az előadásokat látogatni (különös tekintettel az STL részre), sok minden elhangzik ami segíti a megértést, és az előadók készségesen megválaszolnak minden kérdést. A leadott elméletet példakódok sokaságán mutatják be, melyek szintén elérhetőek a weben. A félév során 12 kisházi és egy nagyházi kerül kiadásra, ebből 6 kicsi és a nagy elfogadása az aláírás egyik fele. a Másik fele a 2 ZH, melyek egyenként 45 percesek. Ezek nem a szokásos szabvál ZH súlycsoportjába tartoznak, keményen tanulni kell rájuk. A tárgy vizsgával zárul, mely másfél órás és lefedi mindhárom anyagrészt.
:Személy szerint mindent nagyon hasznosnak találtam, a leadott információk jól felhasználhatók, akiket érdekel a programozás, mindenképp ajánlom!
:Mindent összevetve a tárgy egy színvonalas szabvál, fényévekre van az ingyenkredittől, de akit érdekel a téma és hétről hétre készül a házikkal, valamint követi az anyagot, azt nem érheti meglepetés.
:'''FONTOS!''' Infósok is felvehetik, de ők '''NEM''' kapnak érte kreditet!

[[Kategória:Valaszthato]]

Operációs rendszerek

2014-06-11T10:13:22Z

Hryghr:

{{Tantárgy
|nev=Operációs rendszerek
|targykod=VIMIA219
|szak=info
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|hf=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga= írásbeli
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia219
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia219
}}

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: opre

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
[[Számítógép architektúrák]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min 40%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli. Két részből áll, amelyek 12 és 50 pontosak. az elégséges vizsgához az első (beugró) rész min. 7 pontos (~58%), a második rész min. 20 pontos (40%) teljesítése szükséges. A beugró teljesítése a vizsga folytatásának feltétele. (Mivel nem tudják ott azonnal kijavítani, így a vizsga folytatható, csak a beugró nem teljesülése esetén a vizsga második részét nem javítják ki.) A beugró pontszáma nem számít bele a félévvégi jegybe.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.
**A beugró ponthatárai:
::{| class="wikitable" align="left"
|-
! Pont !!
|-
|0 - 5 || nincs meg, és messze a ponthatár (esélytelen sajnos)
|-
|5,5 - 6,5 || nincs meg, de közel a ponthatár (lehet reklamálni, talán elszámolták)
|-
|7 - 12 || rendben
|}

===Félévvégi jegy===
*A jegyet adó pontszámot (P) az aktuális félévben aláírást szerzőknél a ZH és a vizsga második felének (V2) pontszáma adja a következő módon:
*<math>P= 0,3*ZH+0,7*V_2</math>
*Aki korábban szerzett aláírást, annál P= V2.
*''A vizsga első felének (a beugrónak) a pontszáma a végső jegybe nem számít bele, csak a vizsga folytatásának feltétele!''
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
|-
! P !! Jegy
|-
|0 - 19 || 1
|-
|20 - 25 || 2
|-
|26 - 31 || 3
|-
|32 - 39 || 4
|-
|40 - 50 || 5
|}

== Segédanyagok ==
=== Könyv ===
* Kóczy A., Kondorosi K. (szerkesztők): Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben, Panem Kiadó, Budapest, 2000.
** a tárgy általános részét részben lefedi a könyv 17. és 211.. oldalak közti része
* Silberschatz, Peterson: Operating System Concepts vagy Operating Systems Concept with JAVA (7. vagy későbbi kiadás)
''A tárgy tematikája folyamatosan változik, így mára elég elavultak a segédanyagok. A magyar nyelvű könyvvel is ez a helyzet, régi kiadású, elavult, de még az általános részeket jól leírja. Érdemes az angol nyelvű könyveket beszerezni, mivel ezek évek óta frissülnek, így közelebb állnak az anyaghoz.''

=== Opre nemhivatalos jegyzet ===
Legfrissebb változat: [[Media:OPRE_jegyzet.pdf|OpreJegyzet]]
* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások
* 2011-es anyagot tartalmazza
* utolsó szerkesztés dátuma: 2011 nyár
* Továbbfejlesztési lehetőségek:
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)

=== Diák ===
{| style="border-spacing: 1em;"
| style="vertical-align: top;" |
; 1. [[Media:opre_1_intro.pdf|Bevezető előadás]]
; 2. [[Media:opre_2_unix_bevezetes.pdf|UNIX bevezető előadás]]
; 3. [[Media:opre_3_windows_intro.pdf|Windows bevezető előadás]]
; 4. [[Media:opre_4_windows_troubleshooting.pdf|Windows hibakeresés]]
; 5. [[Media:opre_5_windows_utemezes.pdf|Windows ütemezés]]
; 6. [[Media:opre_6_kommunikacio_ellenorzese.pdf|Feladatok közötti kommunikáció ellenőrzése]]
; 7. [[Media:opre_7_scheduling.pdf|Ütemezés]]
; 8. [[Media:opre_8_scheduling2.pdf|Összetett prioritásos és többprocesszoros ütemezés]]
| style="vertical-align: top;" |
; 9. [[Media:opre_9_taskimplementation.pdf|Feladatok implementációja, folyamatok és szálak]]
; 10. [[Media:opre_10_mutex.pdf|Kölcsönös kizárás, szinkronizáció, kommunikáció]]
; 11. [[Media:opre_11_ipc.pdf|Üzenet alapú kommunikáció]]
; 12. [[Media:opre_12_deadlock.pdf|Holtpont és kezelése]]
; 13. [[Media:opre_13_folyamatkezeles.pdf|UNIX folyamatkezelés]]
; 14. [[Media:opre_14_utemezes.pdf|UNIX ütemezés]]
; 15. [[Media:opre_15_kommunikacio.pdf|UNIX kommunikáció]]
; 16. [[Media:opre_16_memory.pdf|Memóriakezelés]]
| style="vertical-align: top;" |
; 17. [[Media:opre_17_ucos.pdf|uC/OS]]
; 18. [[Media:opre_18_windows_memoria.pdf|Windows memóriakezelés]]
; 19. [[Media:opre_19_virtualizacio.pdf|Virtualizáció]]
; 20. [[Media:opre_20_dtrace.pdf|UNIX Dtrace]]
; 21. [[Media:opre_21_files.pdf|A permanens tár kezelése]]
; 22. [[Media:opre_22_unix_fajlrendszerek.pdf|UNIX fájlrendszerek]]
; 23. [[Media:opre_23_hitelesites_engedelyezes.pdf|Hitelesítés és engedélyezés]]
; 24. [[Media:opre_24_windows_biztonsag.pdf|Windows biztonság]]
|}

=== Egyéb segédanyagok ===
* [[Media:opre_mindmap_altalanos.png|Opre általános MindMap]], nem hivatalos [[Media:opre_mindmap_kidolgozas.pdf|kidolgozása]]
* [[Media:opre_mindmap_windows.png|Opre Windows MindMap]]
* [[Media:opre_feladatok_segedanyag.pdf|Számolási példák és algoritmusok]]
* [[Media:opre_raidosszefoglalas_20140610.pdf|RAID összefoglaló a diasor alapján]]

=== Videó ===
2011. őszén az EHK felvette a tárgy előadásait. [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/900,Operacios_rendszerek A videók innen letőlthetöek]

== ZH ==
2011-ben a ZH szerkezete megváltozott kicsit:
* 10 kiskérdés ''(vizsga beugró jellegű)''
* 20 pontos teszt ''(korábbi ZH és vizsga teszt)''
* 2 nagy feladat, feladatonként 10 pontért ''(összesen 20 pont)''

A ZH 50 pontos, 20 ponttól van meg. A szerzett pontokat az aláírást szerzőknél 30%-ban veszik figyelembe a végső vizsgajegy megállapításában (hogy megérje jól felkészülni a ZH-ra is).

==== Számolós példára lehetőségek ====
* Alap ütemezési algoritmusok: ''(FIFO, RR, SJF, SRTF ütemezéssel kapcsolatos mértékek számolása, lásd: Harmadik hét diasora )''
* Klasszikus UNIX ütemezés: ''(lásd: könyv)''
* Holtpont bankár algoritmus: ''(lásd: Ötödik hét diasora)''
* Memória foglalás: ''(lásd: Hatodik hét diasora)''
* Lapcsere algoritmusok: ''(lásd: Hatodik hét diasora) 2011-ben nem kell''

==== Zárthelyi feladatsorok ====
* [[Media:opre_2010_mintazh.pdf|2010-es MintaZH]], [[Media:opre_2010_mintazh_megoldas.pdf|megoldása]]
* [[Media:opre_2011_mintazh.pdf|2011-es MintaZH]]
* [[Media:opre_20100426_ZH_megoldas.pdf|2010.04.26. ZH megoldással]]
* [[Media:opre_20100507_ZH_megoldas.pdf|2010.05.07. ZH megoldással]]
* [[Media:opre_20100520_ZH_megoldas.pdf|2010.05.20. ZH megoldással]]

==Vizsga==
A tárgyból írásbeli vizsga van, ami két részből áll. Beugró és nagyfeladat. A beugrót csak a nagyfeladat megírása után javítják ki. Aki a beugró alapján reménytelennek tartja a helyzetét, a beugró után elmehet. Eredmények a tárgyhonlapra kerülnek fel, ott olvashattok a megtekintések időpontjáról is.

=== Beugró ===
* A 12 elméleti kérdésböl 7-et kell megválaszolni (60%), 15 perc van rá.
* Elméleti kérdéseket tartalmaz, tehát a beugró teljesítéséhez tudni kell az anyagot részletesen.

==== Beugró kidolgozások ====
* [[OpReVizsgaBeugrokMegoldassal|Vizsgabeugrók és azok megoldásai ÖSSZEGYŰJTVE, ABC-rendbe szedve, egy helyen]] (javítsátok, egészítsétek ki! :) ) -- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.
* [[OpReVizsgaKisKerdesek|Kidolgozott beugró kérdések]] - nem hibátlan, aki hibát talál benne javítsa

==== Beugró feladatsorok ====
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110606.pdf|2011.06.06. beugró]]
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110523.pdf|2011.05.23. beugró]]
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110117.pdf|2011.01.17. beugró]]
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110111.pdf|2011.01.10. beugró]]
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20101220.pdf|2010.12.20. beugró]]
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20100615.pdf|2010.06.15. beugró]]
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20100608.pdf|2010.06.08. beugró]]
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20100601.pdf|2010.06.01. beugró]]
* [[Media:opre_vizsga_beugro_pelda.pdf|2010-es minta beugró]], [[Media:opre_vizsga_beugro_pelda_megoldas.pdf|megoldása]]

==== Igaz-hamis ====
[[Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések|Igaz-hamis kikérdező]]

=== Nagyfeladatlap ===
* A beugrót követi a nagyfeladatlap kitöltése. A nagyfeladatlap 30 tesztkérdést (8 kérdéscsoport), és 2 nagyfeladaot tartalmaz. A vizsgában nagyobb arányban szerepelnek benne Windows, UNIX/Linux, virtualizáció, biztonság, stb. kérdések a ZH-hoz képest.
==== Nagyfeladatlap feladatsorok és kidolgozások ====
* [[Media:opre_vizsga_20100615_megoldas.pdf|2010.06.15. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]
* [[Media:opre_vizsga_20100608_megoldas.pdf|2010.06.08. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]
* [[Media:opre_vizsga_20100601_megoldas.pdf|2010.06.01. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]
* [[Media:opre_vizsga_20100125.jpg|2010.01.25. vizsga nagyfeladata]]
* [[OpReVizsga20100118PrioritasInverzio|2010.01.18. vizsga nagyfeladatai nem hivatalos megoldás]]
* [[Media:opre_vizsga_20100106.jpg|2010.01.06. vizsga nagyfeladata]]
* [[OpReVizsga20090615|2009.06.15. vizsga nagyfeladatai]]
* [[OpReVizsga20090608|2009.06.08. vizsga nagyfeladatai]]
* [[Media:opre_vizsga_20090122.jpg|2009.01.22. vizsga nagyfeladata]]
* [[Media:opre_vizsga_20090112.pdf|2009.01.12. vizsga nagyfeladata]]
* [[Media:opre_vizsga_20081222.jpg|2008.12.22. vizsga nagyfeladata]]
* [[Media:opre_vizsga_20081215.jpg|2008.12.15. vizsga nagyfeladata]]
* [[OpReVizsga2008junius19|2008.06.19. vizsga nagyfeladatai]]
* [[OpReVizsga2008junius11megoldas|2008.06.11. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]]
* [[OpReVizsga2008majus20megoldas|2008.05.01. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]] '''(hiányzik: beugró 3 nagykérdések 2)'''
* [[OpReVizsga2007junius12megoldas|2007.06.12. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]] '''(hiányzik: nagykérdések 1, 2, 3)'''

== Kedvcsináló ==
[[OpReKedvcsinalo|Kedvcsináló]]

==Egyéb anyagok/linkek==
===Észrevételek===
Több probléma is akad a tárgy wiki adatlapjával ill. a felkészüléssel kapcsolatban:
* Hiányos, hibás kidolgozások. Arról van szó, hogy hibás/téves információkat tanulunk meg belőlük.
* Magolás, beugrókérdések betanulása. Amikor nem az anyagrész megértése, hanem a "beseggelése" történik. Vizsgán gyakran szokott olyan történni, hogy felteszik a kérdés ellenkezőjét, vagy kicsit változtatnak rajta. Az a tapasztalat, hogy az emberek ilyenkor is a standard (wikis bemagolt) választ adják vissza, ami természetesen nem jó.
* A wikin található tartalomért, az esetlegesen hiányzó anyagrészekért és az előforduló hibákért nem vállalunk felelősséget. Konzultáltunk az oktatókkal: szerintük minden előadáson elhangzott anyag szerepel, a jelenlegi állapot már alkalmas lehet egy sikeres zh/vizsga felkészüléshez. Ha hibát / hiányosságot találtál az oldalon található anyagokban, vagy esetleg téves információt közöltünk, kérlek írj a tárgy levelezési listájára, vagy a vitalapra.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések

2014-06-11T10:13:13Z

Hryghr: Hryghr átnevezte a(z) Opre vizsga igaz hamis lapot Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések lapra átirányítás nélkül

{{Kvízoldal
|cím=Opre igaz-hamis
}}

== Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "A folyamatok operációs rendszer szintő támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II)." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás mőködés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A folyamatokat a felhasználók indítják. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "A UNIX-szerű operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== "A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket." ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő mőködést lehetővé tevő kiegészítés. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távű ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezéső memóriakezelést használnak. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban mőködnek. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Folyamatok nem hajthatnak végre I/O mőveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A RAID 0 esetén a rendszer addig mőködőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

== A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}
# igaz
# hamis

Fájl:Nagyfreklabor KT ellenorzokerdesek.pdf

2014-06-10T22:44:08Z

Hryghr:

Fájl:Nagyfreklabor HDL ellenorzokerdesek.pdf

2014-06-10T22:43:59Z

Hryghr:

Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium

2014-06-10T22:43:48Z

Hryghr:

{{Tantárgy
| név = Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium
| tárgykód = VIHVA344
| szak = villany BSc
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = 10 db
| kiszh =
| nagyzh =
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA344
| tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~lenart/Vill_A344/A344.html
}}

==Követelmények==
*'''Laborok''': A félév során 9+1 alkalmon kell részt venni, az első egy tanszéki bemutatkozás. A többi 9 mérést háromfős csoportokban, előzetes beosztás alapján kell elvégezni, majd a szorgalmi időszak végéig mérőcsoportonként jegyzőkönyvet kell készíteni róluk.
*'''Félévközi jegy''': A végső jegyet a jegyzőkönyvekre kapott osztályzatok átlaga határozza meg.

==Mérések==
{| class="wikitable sortable"
|-
! Rövidítés
! Mérés címe
! Kidolgozott ellenőrző kérdések
|-
| TB
| Tanszéki bemutatkozás
| –
|-
| EPH
| Csőtápvonalas mérések
| [[Média:Nagyfreklabor EPH ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| OP1
| Optikai szál vizsgálata
| [[Média:Nagyfreklabor OP1 ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| ANT
| Antenna mérések
| [[Média:Nagyfreklabor ANT ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| HDL
| Nagysebességű nyomtatott vonalak
| [[Média:Nagyfreklabor HDL ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| MH
| Pikoműhold energiaellátása
|
|-
| KT
| KábelTV fejállomás vizsgálata
| [[Média:Nagyfreklabor KT ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| FSK
| Kissebességű rádiós adatátvitel FSK modulációval
| [[Média:Nagyfreklabor FSK ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| EMC
| Járműipari EMC mérések
| [[Média:Nagyfreklabor EMC ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás 1]], [[Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium - Járműipari EMC mérések|Kidolgozás 2]]
|-
| CsM
| Mobil rádiócsatorna vizsgálata
| [[Média:Nagyfreklabor CsM ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|}

{{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány}}

Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium

2014-06-10T13:06:24Z

Hryghr: /* Követelmények */

{{Tantárgy
| név = Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium
| tárgykód = VIHVA344
| szak = villany BSc
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = 10 db
| kiszh =
| nagyzh =
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA344
| tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~lenart/Vill_A344/A344.html
}}

==Követelmények==
*'''Laborok''': A félév során 9+1 alkalmon kell részt venni, az első egy tanszéki bemutatkozás. A többi 9 mérést háromfős csoportokban, előzetes beosztás alapján kell elvégezni, majd a szorgalmi időszak végéig mérőcsoportonként jegyzőkönyvet kell készíteni róluk.
*'''Félévközi jegy''': A végső jegyet a jegyzőkönyvekre kapott osztályzatok átlaga határozza meg.

==Mérések==
{| class="wikitable sortable"
|-
! Rövidítés
! Mérés címe
! Kidolgozott ellenőrző kérdések
|-
| TB
| Tanszéki bemutatkozás
| –
|-
| EPH
| Csőtápvonalas mérések
| [[Média:Nagyfreklabor EPH ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| OP1
| Optikai szál vizsgálata
| [[Média:Nagyfreklabor OP1 ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| ANT
| Antenna mérések
| [[Média:Nagyfreklabor ANT ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| HDL
| Nagysebességű nyomtatott vonalak
|
|-
| MH
| Pikoműhold energiaellátása
|
|-
| KT
| KábelTV fejállomás vizsgálata
|
|-
| FSK
| Kissebességű rádiós adatátvitel FSK modulációval
| [[Média:Nagyfreklabor FSK ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| EMC
| Járműipari EMC mérések
| [[Média:Nagyfreklabor EMC ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás 1]], [[Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium - Járműipari EMC mérések|Kidolgozás 2]]
|-
| CsM
| Mobil rádiócsatorna vizsgálata
| [[Média:Nagyfreklabor CsM ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|}

{{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány}}

Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium

2014-06-10T13:06:02Z

Hryghr: /* Követelmények */

{{Tantárgy
| név = Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium
| tárgykód = VIHVA344
| szak = villany BSc
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = 10 db
| kiszh =
| nagyzh =
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA344
| tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~lenart/Vill_A344/A344.html
}}

==Követelmények==
*'''Laborok''': A félév során 9+1 alkalmon kell részt venni, az első egy tanszéki bemutatkozás. A többi 9 mérést háromfős csoportokban, előzetes beosztás alapján kell elvégezni, majd a szorgalmi időszak végéig mérőcsoportonként jegyzőkönyvet készíteni kell róluk.
*'''Félévközi jegy''': A végső jegyet a jegyzőkönyvekre kapott osztályzatok átlaga határozza meg.

==Mérések==
{| class="wikitable sortable"
|-
! Rövidítés
! Mérés címe
! Kidolgozott ellenőrző kérdések
|-
| TB
| Tanszéki bemutatkozás
| –
|-
| EPH
| Csőtápvonalas mérések
| [[Média:Nagyfreklabor EPH ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| OP1
| Optikai szál vizsgálata
| [[Média:Nagyfreklabor OP1 ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| ANT
| Antenna mérések
| [[Média:Nagyfreklabor ANT ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| HDL
| Nagysebességű nyomtatott vonalak
|
|-
| MH
| Pikoműhold energiaellátása
|
|-
| KT
| KábelTV fejállomás vizsgálata
|
|-
| FSK
| Kissebességű rádiós adatátvitel FSK modulációval
| [[Média:Nagyfreklabor FSK ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| EMC
| Járműipari EMC mérések
| [[Média:Nagyfreklabor EMC ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás 1]], [[Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium - Járműipari EMC mérések|Kidolgozás 2]]
|-
| CsM
| Mobil rádiócsatorna vizsgálata
| [[Média:Nagyfreklabor CsM ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|}

{{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány}}

Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium

2014-06-09T17:24:11Z

Hryghr:

{{Tantárgy
| név = Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium
| tárgykód = VIHVA344
| szak = villany BSc
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = 10 db
| kiszh =
| nagyzh =
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA344
| tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~lenart/Vill_A344/A344.html
}}

==Követelmények==
{{TODO}}
==Mérések==
{| class="wikitable sortable"
|-
! Rövidítés
! Mérés címe
! Kidolgozott ellenőrző kérdések
|-
| TB
| Tanszéki bemutatkozás
| –
|-
| EPH
| Csőtápvonalas mérések
| [[Média:Nagyfreklabor EPH ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| OP1
| Optikai szál vizsgálata
| [[Média:Nagyfreklabor OP1 ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| ANT
| Antenna mérések
| [[Média:Nagyfreklabor ANT ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| HDL
| Nagysebességű nyomtatott vonalak
|
|-
| MH
| Pikoműhold energiaellátása
|
|-
| KT
| KábelTV fejállomás vizsgálata
|
|-
| FSK
| Kissebességű rádiós adatátvitel FSK modulációval
| [[Média:Nagyfreklabor FSK ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| EMC
| Járműipari EMC mérések
| [[Média:Nagyfreklabor EMC ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás 1]], [[Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium - Járműipari EMC mérések|Kidolgozás 2]]
|-
| CsM
| Mobil rádiócsatorna vizsgálata
| [[Média:Nagyfreklabor CsM ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|}

{{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány}}

Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium

2014-06-09T16:27:58Z

Hryghr:

{{Tantárgy
| név = Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium
| tárgykód = VIHVA344
| szak = villany BSc
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = 10 db
| kiszh =
| nagyzh =
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA344
| tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~lenart/Vill_A344/A344.html
}}

==Követelmények==
{{TODO}}
==Mérések==
{| class="wikitable sortable"
|-
! Rövidítés
! Mérés címe
! Kidolgozott ellenőrző kérdések
|-
| EPH
| Csőtápvonalas mérések
| [[Média:Nagyfreklabor EPH ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| OP1
| Optikai szál vizsgálata
| [[Média:Nagyfreklabor OP1 ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| ANT
| Antenna mérések
| [[Média:Nagyfreklabor ANT ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| HDL
| Nagysebességű nyomtatott vonalak
|
|-
| MH
| Pikoműhold energiaellátása
|
|-
| KT
| KábelTV fejállomás vizsgálata
|
|-
| FSK
| Kissebességű rádiós adatátvitel FSK modulációval
| [[Média:Nagyfreklabor FSK ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|-
| EMC
| Járműipari EMC mérések
| [[Média:Nagyfreklabor EMC ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás 1]], [[Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium - Járműipari EMC mérések|Kidolgozás 2]]
|-
| CsM
| Mobil rádiócsatorna vizsgálata
| [[Média:Nagyfreklabor CsM ellenorzokerdesek.pdf|Kidolgozás]]
|}

{{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány}}

Fájl:Nagyfreklabor OP1 ellenorzokerdesek.pdf

2014-06-09T16:19:54Z

Hryghr:

Fájl:Nagyfreklabor FSK ellenorzokerdesek.pdf

2014-06-09T16:19:40Z

Hryghr:

Fájl:Nagyfreklabor EMC ellenorzokerdesek.pdf

2014-06-09T16:19:27Z

Hryghr:

Fájl:Nagyfreklabor EPH ellenorzokerdesek.pdf

2014-06-09T16:19:14Z

Hryghr:

Fájl:Nagyfreklabor CsM ellenorzokerdesek.pdf

2014-06-09T16:18:59Z

Hryghr:

Fájl:Nagyfreklabor ANT ellenorzokerdesek.pdf

2014-06-09T16:14:42Z

Hryghr:

Űrtechnológia

2014-06-01T19:46:44Z

Hryghr:

{{Tantárgy
| név = Űrtechnológia
| tárgykód = VIHVBV06
| kredit = 4
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/
| tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm
}}

==Követelmények==

*'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:

{| class="wikitable" align="center"
|-
! Pont !! Jegy
|-
|0 - 21 || 1
|-
|22 - 31 || 2
|-
|32 - 41 || 3
|-
|42 - 51 || 4
|-
|52 - 60 || 5
|}
*'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.
*'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.

==Segédanyagok==
[[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]

==Vélemények==

[[Category:Valaszthato]]

Űrtechnológia a gyakorlatban

2014-06-01T19:41:59Z

Hryghr:

{{Tantárgy
| név = Űrtechnológia a gyakorlatban
| tárgykód = VIHVAV07
| kredit = 2
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAV07/
| tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtechgyak/urtechgyak.htm
}}

==Követelmények==
*'''ZH''': A félév során két nagyZH-t kell megírni a 7. és a 14. héten. A ZH-k 12 kérdésből állnak, ponthatáraik a következők:

{| class="wikitable" align="center"
|-
! Pont !! Jegy
|-
|0 - 21 || 1
|-
|22 - 31 || 2
|-
|32 - 41 || 3
|-
|42 - 51 || 4
|-
|52 - 60 || 5
|}
*'''Félévközi jegy''': <math>FJ=\left \lceil \frac{ZH1_{jegy}+ZH2_{jegy}}{2} \right \rceil</math>

[[Kategória:Valaszthato]]

Űrtechnológia laboratórium

2014-06-01T19:40:02Z

Hryghr:

{{Tantárgy
| név = Űrtechnológia laboratórium
| tárgykód = VIHVAV03
| kredit = 2
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = 12 db
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAV03/
| tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtechlab/urtechlab.htm
}}

==Követelmények==
*'''Mérések''': A félév során 12 mérésen kell részt venni az előzetes beosztás alapján, 3 fős csoportokban, melyekről csoportosan vagy egyénileg jegyzőkönyvet kell készíteni. Minden jegyzőkönyvre maximum 5 pont kapható.
*'''ZH''': A 14. héten egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll (mérésenként 1-1 kérdés). A ponthatárok a következők:

{| class="wikitable" align="center"
|-
! Pont !! Jegy
|-
|0 - 21 || 1
|-
|22 - 31 || 2
|-
|32 - 41 || 3
|-
|42 - 51 || 4
|-
|52 - 60 || 5
|}
*'''Félévközi jegy''': <math>FJ=\left \lceil \frac{ZH_{jegy}+JK_{jegy}}{2} \right \rceil</math>, ahol <math>JK_{jegy}</math> a jegyzőkönyvekre kapott pontszámok átlaga.

[[Kategória:Valaszthato]]