VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Jelek és rendszerek 2

2014-06-10T20:13:43Z

Horvgbor: /* Vizsgák */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|targykod=VIHVA200
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=nincs
|hf=2 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=507%3Ajelek-es-rendszerek-ii-vihva200&Itemid=35&lang=hu
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
*'''NagyZH:''' Nincs a tárgyból.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (30 pont) első fele két darab 7,5 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 1 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 14,5 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Előadásvideók ===

*[http://bme.videotorium.hu/hu/search/advanced?name=Jelek&uploaddatefrom=&uploaddatefromyear=&uploaddatefrommonth=&uploaddatefromday=&uploaddateto=&uploaddatetoyear=&uploaddatetomonth=&uploaddatetoday=&createdatefrom=&createdatefromyear=&createdatefrommonth=&createdatefromday=&createdateto=&createdatetoyear=&createdatetomonth=&createdatetoday=&organization=83&ortelius=&keywords=Dr.+Gyim%C3%B3thy+Szabolcs+&languages=&contributorname=&contributorjob= Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

=== Jegyzetek ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 ?

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] ? J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 30 pontos és két részből áll, mindkettő 15 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 7,5 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 1 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 0,5 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 14,5 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:jelek2_vizsga_szobeli_temakorok.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:

|}

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, béta verzió, még lehetnek hibák és még bővülni fog! :)

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Jelek2 vizsga 20140610.PDF

2014-06-10T20:10:30Z

Horvgbor: Jelek2 vizsga 2014.06.10-ről megoldások nélkül.

Jelek2 vizsga 2014.06.10-ről megoldások nélkül.

Jelek és rendszerek 2

2014-06-10T20:09:29Z

Horvgbor: /* Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|targykod=VIHVA200
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=nincs
|hf=2 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=507%3Ajelek-es-rendszerek-ii-vihva200&Itemid=35&lang=hu
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
*'''NagyZH:''' Nincs a tárgyból.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (30 pont) első fele két darab 7,5 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 1 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 14,5 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Előadásvideók ===

*[http://bme.videotorium.hu/hu/search/advanced?name=Jelek&uploaddatefrom=&uploaddatefromyear=&uploaddatefrommonth=&uploaddatefromday=&uploaddateto=&uploaddatetoyear=&uploaddatetomonth=&uploaddatetoday=&createdatefrom=&createdatefromyear=&createdatefrommonth=&createdatefromday=&createdateto=&createdatetoyear=&createdatetomonth=&createdatetoday=&organization=83&ortelius=&keywords=Dr.+Gyim%C3%B3thy+Szabolcs+&languages=&contributorname=&contributorjob= Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

=== Jegyzetek ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 ?

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] ? J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 30 pontos és két részből áll, mindkettő 15 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 7,5 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 1 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 0,5 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 14,5 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:jelek2_vizsga_szobeli_temakorok.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

|}

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, béta verzió, még lehetnek hibák és még bővülni fog! :)

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:PIR vizsga 20140527.pdf

2014-06-10T13:25:12Z

Horvgbor: PIR vizsga 2014.05.27. teljes nem hivatalos megoldásokkal a plc-s részből

PIR vizsga 2014.05.27. teljes nem hivatalos megoldásokkal a plc-s részből

Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek

2014-06-10T13:23:51Z

Horvgbor: /* Zárthelyik, vizsgák */

{{Tantárgy
| név = Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek
| tárgykód = VIIIA349
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = IIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA349/
| tárgyhonlap = http://sirkan.iit.bme.hu/dokeos/courses/BMEVIIIA349/
}}

A tantárgy célja a beágyazott irányító rendszerekben és az ipari irányítástechnikában alkalmazott programozható irányítóberendezések, valamint a hozzájuk kapcsolódó érzékelő és beavatkozó rendszerek főbb jellemzőinek bemutatása, továbbá a fejlesztésükhöz, alkalmazástechnikájukhoz és üzemeltetésükhöz szükséges legfontosabb ismeretek átadása.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van. A zárthelyi két részből áll, melyek egyenként 50-50 pontosak és mindkettőn legalább 21 pontot kell elérni. Amennyiben csak az egyik rész lett elégtelen, úgy csak abból a részből kell pótzárthelyit írni.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melynek struktúrája megegyezik a nagyzárthelyiével.
*'''Megajánlott jegy:''' A tárgyból megajánlott jegy szerezhető. Amennyiben a nagyzárthelyin az egyik részt legalább négyesre, azaz minimum 35 pontosra teljesíti valaki, úgy ez a pontszám átvihető a vizsgára és kiváltható ennak a résznek a megírása. Ha valaki minkét részből átviszi a pontszámát, úgy vizsga nélkül, automatikusan megkapja az összpontszámának megfelelő jó, vagy jeles érdemjegyet. Fontos, hogy a pótZH-n, illetve a pótpótZH-n elért pontszám alapján is lehet megajánlott jegyet szerezni.

== Segédanyagok ==

* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [http://sirkan.iit.bme.hu/dokeos/courses/BMEVIIIA349/ tanszéki honlapon].
* [[Media:PIR_2008_tételkidolgozás.PDF|2008-as tételkidolgozás]]
* 2009-es [[Media:PIR_2009tavasz_záróvizsga.pdf‎|záróvizsga tételek]] és a hozzájuk tartozó [[Media:PIR_2009tavasz_záróvizsga_tételkidolgozás.pdf‎|tételkidolgozás]].
* Előadásjegyzetek:
**[[Media:PIR_előadásjegyzet_Csubak.PDF‎|Dr. Csubák Tibor]]
**[[Media:PIR_előadásjegyzet_Loványi.PDF|Dr. Loványi István]]
**[[Media:PIR_előadásjegyzet_Katona.PDF|Dr. Katona László]]

== Zárthelyik, vizsgák ==
===ZH===
*[[Media:PIR_2009tavasz_ZH.pdf‎|2009 tavaszi ZH]]
*[[Media:PIR_ZH_2014.pdf|2014 tavaszi ZH]]
===Vizsga===
*[[Media:PIR_2009tavasz_vizsga.pdf‎|2009 tavaszi vizsga]]
*[[Media:PIR_vizsga_20140527.pdf‎|2014 tavaszi 1. vizsga]]
*[[Media:PIR_vizsga_20140603.pdf‎|2014 tavaszi 2. vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek

2014-06-10T13:05:59Z

Horvgbor: /* Zárthelyik, vizsgák */

{{Tantárgy
| név = Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek
| tárgykód = VIIIA349
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = IIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA349/
| tárgyhonlap = http://sirkan.iit.bme.hu/dokeos/courses/BMEVIIIA349/
}}

A tantárgy célja a beágyazott irányító rendszerekben és az ipari irányítástechnikában alkalmazott programozható irányítóberendezések, valamint a hozzájuk kapcsolódó érzékelő és beavatkozó rendszerek főbb jellemzőinek bemutatása, továbbá a fejlesztésükhöz, alkalmazástechnikájukhoz és üzemeltetésükhöz szükséges legfontosabb ismeretek átadása.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van. A zárthelyi két részből áll, melyek egyenként 50-50 pontosak és mindkettőn legalább 21 pontot kell elérni. Amennyiben csak az egyik rész lett elégtelen, úgy csak abból a részből kell pótzárthelyit írni.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melynek struktúrája megegyezik a nagyzárthelyiével.
*'''Megajánlott jegy:''' A tárgyból megajánlott jegy szerezhető. Amennyiben a nagyzárthelyin az egyik részt legalább négyesre, azaz minimum 35 pontosra teljesíti valaki, úgy ez a pontszám átvihető a vizsgára és kiváltható ennak a résznek a megírása. Ha valaki minkét részből átviszi a pontszámát, úgy vizsga nélkül, automatikusan megkapja az összpontszámának megfelelő jó, vagy jeles érdemjegyet. Fontos, hogy a pótZH-n, illetve a pótpótZH-n elért pontszám alapján is lehet megajánlott jegyet szerezni.

== Segédanyagok ==

* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [http://sirkan.iit.bme.hu/dokeos/courses/BMEVIIIA349/ tanszéki honlapon].
* [[Media:PIR_2008_tételkidolgozás.PDF|2008-as tételkidolgozás]]
* 2009-es [[Media:PIR_2009tavasz_záróvizsga.pdf‎|záróvizsga tételek]] és a hozzájuk tartozó [[Media:PIR_2009tavasz_záróvizsga_tételkidolgozás.pdf‎|tételkidolgozás]].
* Előadásjegyzetek:
**[[Media:PIR_előadásjegyzet_Csubak.PDF‎|Dr. Csubák Tibor]]
**[[Media:PIR_előadásjegyzet_Loványi.PDF|Dr. Loványi István]]
**[[Media:PIR_előadásjegyzet_Katona.PDF|Dr. Katona László]]

== Zárthelyik, vizsgák ==
===ZH===
*[[Media:PIR_2009tavasz_ZH.pdf‎|2009 tavaszi ZH]]
*[[Media:PIR_ZH_2014.pdf|2014 tavaszi ZH]]
===Vizsga===
*[[Media:PIR_2009tavasz_vizsga.pdf‎|2009 tavaszi vizsga]]
*[[Media:PIR_vizsga_20140603.pdf‎|2014 tavaszi 2. vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Mikrokontroller alapú rendszerek

2014-06-10T12:37:19Z

Horvgbor: /* Zárthelyik, vizsgák */

{{Tantárgy
| név = Mikrokontroller alapú rendszerek
| tárgykód = VIAUA348
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = AAIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA348/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA348
}}

A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az iparban legelterjedtebben használt mikrokontroller architektúrákkal, azok kiválasztási szempontjaival. A megszerzett ismeretek segítségével a hallgatók képessé válnak mikrokontroller alapú rendszerek hardver tervezésére és alacsonyszintű szoftver rendszerének megvalósítására. A kettő közötti elválaszthatatlan kapcsolatot rövid esettanulmányok mutatják be. A létrehozott egység monitorozási és diagnosztikai információs rendszerét gyors alkalmazásfejlesztő módszerek alkalmazásával alakítják ki a legelterjedtebb ipari platformokon.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során házi feladatként egy Java szimulátorban kell 8051-es mikrokontrollerre kell egy egyszerű assembly szubrutint megírni. A feladat magába foglalja a pontos specifikáció megfogalmazását, a szubrutin megírását, a teszteléshez egy egyszerű főprogram elkészítését, valamint egy néhány oldalas teljeskörű dokumentáció megírását. A pótlás időszakban különeljárási díj ellenében van lehetőség pótbeadásra. Aki azonban a 12. hét végéig leadja a kész házit, annak szükség esetén biztosítanak a szorgalmi időszakban egy extra ingyenes javítási lehetőséget - Érdemes kihasználni!
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen maximum 100 pontot lehet elérni. A jegyek a standard 40, 55, 70, 85 százalékos határok szerint alakulnak.

== Segédanyagok ==

* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA348 tanszéki honlapon].

== Zárthelyik, vizsgák ==
===ZH===
*[[Media:MAR_2010tavasz_ZH.pdf‎|2010 tavaszi ZH]]
*[[Média:MAR_ZH_20140428.pdf|2014 tavaszi ZH]]

===Vizsga===
*[[Media:MAR_vizsga_2011.05.18.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]
*[[Media:MAR_vizsga_2011.06.08.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]
*[[Media:MAR_vizsga_2012.05.16.pdf‎|2012 tavaszi vizsga]]
*[[Média:Mar_vizsga_20130530.pdf|2013 tavaszi vizsga]]
*[[Média:MAR_vizsga_20140522.pdf|2014 tavaszi 1.vizsga]]
*[[Média:Mar_vizsga_20140604.pdf|2014 tavaszi 2.vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Fájl:MAR vizsga 20140522.pdf

2014-06-10T12:35:13Z

Horvgbor: 2014 tavaszi elővizsga.

2014 tavaszi elővizsga.

Mikrokontroller alapú rendszerek

2014-06-10T12:34:38Z

Horvgbor: /* Zárthelyik, vizsgák */

{{Tantárgy
| név = Mikrokontroller alapú rendszerek
| tárgykód = VIAUA348
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = AAIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA348/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA348
}}

A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az iparban legelterjedtebben használt mikrokontroller architektúrákkal, azok kiválasztási szempontjaival. A megszerzett ismeretek segítségével a hallgatók képessé válnak mikrokontroller alapú rendszerek hardver tervezésére és alacsonyszintű szoftver rendszerének megvalósítására. A kettő közötti elválaszthatatlan kapcsolatot rövid esettanulmányok mutatják be. A létrehozott egység monitorozási és diagnosztikai információs rendszerét gyors alkalmazásfejlesztő módszerek alkalmazásával alakítják ki a legelterjedtebb ipari platformokon.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során házi feladatként egy Java szimulátorban kell 8051-es mikrokontrollerre kell egy egyszerű assembly szubrutint megírni. A feladat magába foglalja a pontos specifikáció megfogalmazását, a szubrutin megírását, a teszteléshez egy egyszerű főprogram elkészítését, valamint egy néhány oldalas teljeskörű dokumentáció megírását. A pótlás időszakban különeljárási díj ellenében van lehetőség pótbeadásra. Aki azonban a 12. hét végéig leadja a kész házit, annak szükség esetén biztosítanak a szorgalmi időszakban egy extra ingyenes javítási lehetőséget - Érdemes kihasználni!
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen maximum 100 pontot lehet elérni. A jegyek a standard 40, 55, 70, 85 százalékos határok szerint alakulnak.

== Segédanyagok ==

* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA348 tanszéki honlapon].

== Zárthelyik, vizsgák ==

*[[Media:MAR_2010tavasz_ZH.pdf‎|2010 tavaszi ZH]]
*[[Media:MAR_vizsga_2011.05.18.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]
*[[Media:MAR_vizsga_2011.06.08.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]
*[[Media:MAR_vizsga_2012.05.16.pdf‎|2012 tavaszi vizsga]]
*[[Média:Mar_vizsga_20130530.pdf|2013 tavaszi vizsga]]
*[[Média:MAR_ZH_20140428.pdf|2014 tavaszi ZH]]
*[[Média:MAR_vizsga_20140522.pdf|2014 tavaszi 1.vizsga]]
*[[Média:Mar_vizsga_20140604.pdf|2014 tavaszi 2.vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Fájl:MAR ZH 20140428.pdf

2014-06-10T12:22:27Z

Horvgbor: 2014 MAR sima ZH feladatai.

2014 MAR sima ZH feladatai.

Mikrokontroller alapú rendszerek

2014-06-10T12:21:39Z

Horvgbor: /* Zárthelyik, vizsgák */

{{Tantárgy
| név = Mikrokontroller alapú rendszerek
| tárgykód = VIAUA348
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = AAIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA348/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA348
}}

A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az iparban legelterjedtebben használt mikrokontroller architektúrákkal, azok kiválasztási szempontjaival. A megszerzett ismeretek segítségével a hallgatók képessé válnak mikrokontroller alapú rendszerek hardver tervezésére és alacsonyszintű szoftver rendszerének megvalósítására. A kettő közötti elválaszthatatlan kapcsolatot rövid esettanulmányok mutatják be. A létrehozott egység monitorozási és diagnosztikai információs rendszerét gyors alkalmazásfejlesztő módszerek alkalmazásával alakítják ki a legelterjedtebb ipari platformokon.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során házi feladatként egy Java szimulátorban kell 8051-es mikrokontrollerre kell egy egyszerű assembly szubrutint megírni. A feladat magába foglalja a pontos specifikáció megfogalmazását, a szubrutin megírását, a teszteléshez egy egyszerű főprogram elkészítését, valamint egy néhány oldalas teljeskörű dokumentáció megírását. A pótlás időszakban különeljárási díj ellenében van lehetőség pótbeadásra. Aki azonban a 12. hét végéig leadja a kész házit, annak szükség esetén biztosítanak a szorgalmi időszakban egy extra ingyenes javítási lehetőséget - Érdemes kihasználni!
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen maximum 100 pontot lehet elérni. A jegyek a standard 40, 55, 70, 85 százalékos határok szerint alakulnak.

== Segédanyagok ==

* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA348 tanszéki honlapon].

== Zárthelyik, vizsgák ==

*[[Media:MAR_2010tavasz_ZH.pdf‎|2010 tavaszi ZH]]
*[[Media:MAR_vizsga_2011.05.18.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]
*[[Media:MAR_vizsga_2011.06.08.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]
*[[Media:MAR_vizsga_2012.05.16.pdf‎|2012 tavaszi vizsga]]
*[[Média:Mar_vizsga_20130530.pdf|2013 tavaszi vizsga]]
*[[Média:MAR_ZH_20140428.pdf|2014 tavaszi ZH]]
*[[Média:Mar_vizsga_20140604.pdf|2014 tavaszi 2.vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Fájl:Mar vizsga 20140604.pdf

2014-06-10T12:10:18Z

Horvgbor: MAR 2014.06.04-i vizsga kérdései, teljesen megegyezik a 2013.05.30-i vizsgával.

MAR 2014.06.04-i vizsga kérdései, teljesen megegyezik a 2013.05.30-i vizsgával.

Mikrokontroller alapú rendszerek

2014-06-10T12:08:54Z

Horvgbor: /* Zárthelyik, vizsgák */

{{Tantárgy
| név = Mikrokontroller alapú rendszerek
| tárgykód = VIAUA348
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = AAIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA348/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA348
}}

A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az iparban legelterjedtebben használt mikrokontroller architektúrákkal, azok kiválasztási szempontjaival. A megszerzett ismeretek segítségével a hallgatók képessé válnak mikrokontroller alapú rendszerek hardver tervezésére és alacsonyszintű szoftver rendszerének megvalósítására. A kettő közötti elválaszthatatlan kapcsolatot rövid esettanulmányok mutatják be. A létrehozott egység monitorozási és diagnosztikai információs rendszerét gyors alkalmazásfejlesztő módszerek alkalmazásával alakítják ki a legelterjedtebb ipari platformokon.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során házi feladatként egy Java szimulátorban kell 8051-es mikrokontrollerre kell egy egyszerű assembly szubrutint megírni. A feladat magába foglalja a pontos specifikáció megfogalmazását, a szubrutin megírását, a teszteléshez egy egyszerű főprogram elkészítését, valamint egy néhány oldalas teljeskörű dokumentáció megírását. A pótlás időszakban különeljárási díj ellenében van lehetőség pótbeadásra. Aki azonban a 12. hét végéig leadja a kész házit, annak szükség esetén biztosítanak a szorgalmi időszakban egy extra ingyenes javítási lehetőséget - Érdemes kihasználni!
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen maximum 100 pontot lehet elérni. A jegyek a standard 40, 55, 70, 85 százalékos határok szerint alakulnak.

== Segédanyagok ==

* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA348 tanszéki honlapon].

== Zárthelyik, vizsgák ==

*[[Media:MAR_2010tavasz_ZH.pdf‎|2010 tavaszi ZH]]
*[[Media:MAR_vizsga_2011.05.18.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]
*[[Media:MAR_vizsga_2011.06.08.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]
*[[Media:MAR_vizsga_2012.05.16.pdf‎|2012 tavaszi vizsga]]
*[[Média:Mar_vizsga_20130530.pdf|2013 tavaszi vizsga]]
*[[Média:Mar_vizsga_20140604.pdf|2014 tavaszi 2.vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Fájl:PIR vizsga 20140603.pdf

2014-06-03T20:25:24Z

Horvgbor: PIR 2014 .06.03 2.vizsga 1.része, nem teljes

PIR 2014 .06.03 2.vizsga 1.része, nem teljes

Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek

2014-06-03T20:24:27Z

Horvgbor: /* Zárthelyik, vizsgák */

{{Tantárgy
| név = Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek
| tárgykód = VIIIA349
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = IIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA349/
| tárgyhonlap = http://sirkan.iit.bme.hu/dokeos/courses/BMEVIIIA349/
}}

A tantárgy célja a beágyazott irányító rendszerekben és az ipari irányítástechnikában alkalmazott programozható irányítóberendezések, valamint a hozzájuk kapcsolódó érzékelő és beavatkozó rendszerek főbb jellemzőinek bemutatása, továbbá a fejlesztésükhöz, alkalmazástechnikájukhoz és üzemeltetésükhöz szükséges legfontosabb ismeretek átadása.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során 1 házi feladatot kell legalább elfogadható szintűre megcsinálni.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul.

== Segédanyagok ==

* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [http://sirkan.iit.bme.hu/dokeos/courses/BMEVIIIA349/ tanszéki honlapon].
* [[Media:PIR_2008_tételkidolgozás.PDF|2008-as tételkidolgozás]]
* 2009-es [[Media:PIR_2009tavasz_záróvizsga.pdf‎|záróvizsga tételek]] és a hozzájuk tartozó [[Media:PIR_2009tavasz_záróvizsga_tételkidolgozás.pdf‎|tételkidolgozás]].
* Előadásjegyzetek:
**[[Media:PIR_előadásjegyzet_Csubak.PDF‎|Dr. Csubák Tibor]]
**[[Media:PIR_előadásjegyzet_Loványi.PDF|Dr. Loványi István]]
**[[Media:PIR_előadásjegyzet_Katona.PDF|Dr. Katona László]]

== Zárthelyik, vizsgák ==

*[[Media:PIR_2009tavasz_ZH.pdf‎|2009 tavasz ZH]]
*[[Media:PIR_ZH_2014.pdf|2014 tavasz ZH]]
*[[Media:PIR_2009tavasz_vizsga.pdf‎|2009 tavasz vizsga]]
*[[Media:PIR_vizsga_20140603.pdf‎|2014 tavaszi 2.vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Fájl:Bambi jegyzet 2014 ZHig.pdf

2014-06-02T16:41:57Z

Horvgbor: Bambi jegyzet 2014-ben kézzel írva, de csak a ZH

Bambi jegyzet 2014-ben kézzel írva, de csak a ZH

Beágyazott és ambiens rendszerek

2014-06-02T16:37:05Z

Horvgbor: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek
| tárgykód = VIMIA347
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA347/
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347
}}

A tantárgy egy konkrét alkalmazás architektúrájának és működésének részletes elemzésén keresztül ismerteti a beágyazott rendszerek főbb tulajdonságait, technológiai és alkalmazási jellemzőit, és egyidejűleg példát mutat az emberi (pl. otthoni vagy munkahelyi) környezet részévé váló, elsősorban az életvitel és az életminőség szolgálatában álló beágyazott alkalmazásra, egy úgynevezett ambiens rendszerre.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során 1 házi feladatot kell legalább elfogadható szintűre megcsinálni.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul.

== Segédanyagok ==
* Jegyzetpályázatra badandó jegyzet darabjai
Kérem aki hibát talál bármelyikben, vagy érdemi észrevétele van az szóljon jegyzet írójának.
:*1.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]
:*2.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]
:*3.óra:
:*4.óra:
:*5.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése (,virtualizálás)]]
:*6.óra:
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347/jegyzet tanszéki honlapon].
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].
* 2014 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet_2014_ZHig.pdf‎|jegyzet a ZH-ig bezárólag]]
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]] -Utóbbi pdf-hez megjegyzés: Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál. -A 7. feladatban, az f egyenesen a 3fs/2 hibásan van odaírva. Ott 3fs/4-nek kéne lennie, ahogy mellette is taglalja. -A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.

== Zárthelyik, vizsgák ==

*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]
*[[Media:Bambi_vizsga_2014tavasz_A.pdf|2014 tavaszi 1.vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Beágyazott és ambiens rendszerek

2014-06-02T16:14:19Z

Horvgbor: /* Zárthelyik, vizsgák */

{{Tantárgy
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek
| tárgykód = VIMIA347
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA347/
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347
}}

A tantárgy egy konkrét alkalmazás architektúrájának és működésének részletes elemzésén keresztül ismerteti a beágyazott rendszerek főbb tulajdonságait, technológiai és alkalmazási jellemzőit, és egyidejűleg példát mutat az emberi (pl. otthoni vagy munkahelyi) környezet részévé váló, elsősorban az életvitel és az életminőség szolgálatában álló beágyazott alkalmazásra, egy úgynevezett ambiens rendszerre.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során 1 házi feladatot kell legalább elfogadható szintűre megcsinálni.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul.

== Segédanyagok ==
* Jegyzetpályázatra badandó jegyzet darabjai
Kérem aki hibát talál bármelyikben, vagy érdemi észrevétele van az szóljon jegyzet írójának.
:*1.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]
:*2.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]
:*3.óra:
:*4.óra:
:*5.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése (,virtualizálás)]]
:*6.óra:
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347/jegyzet tanszéki honlapon].
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]] -Utóbbi pdf-hez megjegyzés: Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál. -A 7. feladatban, az f egyenesen a 3fs/2 hibásan van odaírva. Ott 3fs/4-nek kéne lennie, ahogy mellette is taglalja. -A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.

== Zárthelyik, vizsgák ==

*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]
*[[Media:Bambi_vizsga_2014tavasz_A.pdf|2014 tavaszi 1.vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Fájl:Bambi zh 2014.PDF

2014-06-02T16:10:57Z

Horvgbor: Beágyazott és ambiens rendszerek 2014 április 4. sima ZH-ja

Beágyazott és ambiens rendszerek 2014 április 4. sima ZH-ja

Beágyazott és ambiens rendszerek

2014-06-02T16:09:18Z

Horvgbor: /* Zárthelyik, vizsgák */

{{Tantárgy
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek
| tárgykód = VIMIA347
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA347/
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347
}}

A tantárgy egy konkrét alkalmazás architektúrájának és működésének részletes elemzésén keresztül ismerteti a beágyazott rendszerek főbb tulajdonságait, technológiai és alkalmazási jellemzőit, és egyidejűleg példát mutat az emberi (pl. otthoni vagy munkahelyi) környezet részévé váló, elsősorban az életvitel és az életminőség szolgálatában álló beágyazott alkalmazásra, egy úgynevezett ambiens rendszerre.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során 1 házi feladatot kell legalább elfogadható szintűre megcsinálni.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul.

== Segédanyagok ==
* Jegyzetpályázatra badandó jegyzet darabjai
Kérem aki hibát talál bármelyikben, vagy érdemi észrevétele van az szóljon jegyzet írójának.
:*1.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]
:*2.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]
:*3.óra:
:*4.óra:
:*5.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése (,virtualizálás)]]
:*6.óra:
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347/jegyzet tanszéki honlapon].
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]] -Utóbbi pdf-hez megjegyzés: Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál. -A 7. feladatban, az f egyenesen a 3fs/2 hibásan van odaírva. Ott 3fs/4-nek kéne lennie, ahogy mellette is taglalja. -A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.

== Zárthelyik, vizsgák ==

*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]
*[[Media:Bambi_vizsga_2014tavasz_A.pdf|2014 tavaszi vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Laboratórium 2 - 10. Mérés ellenőrző kérdései

2014-03-31T14:42:48Z

Horvgbor: /* 10. Mit jelentenek a következő betűszavak: ISM, FSK, FM, RF, PLL? */

{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 10. Mérés: 900 MHz-es FSK adatátviteli berendezés mérése}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Mi a PLL? Rajzolja fel egy PLL áramkör blokkvázlatát és tipikus zárthurkú átviteli karakterisztikáját!==

A PLL (Phase-Locked Loop) egy olyan szabályozási kör, amely kimeneti jelét egy bemeneti jelhez (referencia jelhez) képes szinkronizálni mind frekvenciában, mind fázisban. Ha a két jel szinkronban van a be- és kimeneti jelek közötti fáziskülönbség a frekvenciától függő értéket (pl. 0-t) vesz fel. Egyes alkalmazásai: FM, AM... demodulátor, szinkronizáció detektor, négyszögjel előállítás, frekvencia sokszorozó stb.

[[Fájl:Labor2 kép13.jpg]]

A tipikus zárthurkú átviteli karakterisztikát, aki tudja rajzolja fel pls! 
Az alábbi kép nem biztos, hogy helyes, google dobta ki: 
[[File:PLLclresponse.gif|400px]]

Általánosan a hurokerősítés (felnyitott PLL kör átvitele): 
<math>G(s)=K_d F(s) \frac{K_v}{s}</math> , ahol 
Kd: Fázisdetektor(PD) átviteli tényezője 
F(s): Aluláteresztő szűrő átviteli karakterisztikája 
Kv: VCO átviteli tényezője

Zárt hurok átvitele ebből: 
<math>H(s)=\frac{G(s)}{1+G(s)}</math>

==2. Mi a DDS? Rajzolja fel egy DDS blokkvázlatát! Hogyan határozható meg a DDS kimenőjelének frekvenciája?==
A DDS (direct digital synthesizer) egy olyan eszköz, ami egy fix frekvenciájú jelből (órajelből) más jeleket állít elő. (A más jelek tulajdonságai függnek a DDS megvalósításától, programozásától és programozhatóságától, stb.)

A laboron használt DDS esetén a kimenőjel frekvenciája szabályozható az A és B kódszó tartalmával (0 illetve 1 üzemmód), illetve FSK moduláció esetén a D kódszó által hordozott frekvencialökettel. A kimenő frekvencia felső határa 4 MHz, a DAC miatt megjelenő zavarójeleket kiszűrő aluláteresztő szűrő miatt. Ezért az <math>f_{CLK}/4</math> által szabott 6,5 MHz-s határ nem érdekes.

A csatolt fájlok között az alaklmazott DDS blokkvázlata is megtalálható, de itt egy egyszerűsített verziót rakok be:

[[Fájl:Labor2 kép28.jpg|800px]]

DDS kimenő frekvenciájának meghatározása

Modulálatlan esetben a DDS kimenő frekvenciája:
<math>f_s = N f_{DDS} = N \frac{DDS\_x}{2^{24}} f_{CLK}</math>, ahol

N: A PLL N osztási száma (tehát ennyivel szorozza fel a kimenő frekvenciát) 
DDS_x: "0" vagy "1" üzemmódot meghatározó kódszó, értéke "A" vagy "B" 
fCLK: 26,000 MHz 

FSK esetén: 
DEV: 0-1 (alacsony-magas) adatbitek kiadásakor hozzáadja a DDS frekvenciaregiszter tartalmához 

Felbontás:<math>\Delta f_s=N \frac{f_{CLK}}{2^{24}} \Rightarrow </math> 0 és 1 biteknek megfelelő frekvenciák: <math> f_{LOW}=N \frac{DDS\_x}{2^{24}} f_{CLK} ; f_{HIGH}=N \frac{DDS\_x + 4DEV}{2^{24}} f_{CLK}</math>

Ebből a DDS sávközépi frekvenciája: <math>f_{FSK}=\frac{f_{LOW} + f_{HIGH}}{2}</math>

Lökete pedig: <math>\Delta FSK = N \frac{DEV}{2^{23}} f_{CLK}</math>

==3. Sorolja fel egy FSK jel paramétereit!==
* <math>A</math> - Jel amplitúdója
* <math>f_v</math> - Vivőfrekvencia
* <math>f_D</math> - Frekvencialöket

==4. Rajzolja fel egy FSK adó blokkvázlatát!==

[[Fájl:Labor2 kép29.jpg]]

==5. Rajzolja fel az egyszer transzponált FSK vevő blokkvázlatát! Mit jelent a felső és alsó keverés?==

'''Feladat:''' Milyen frekvenciára kell beállítani a helyi oszcillátort felső keverés esetén, ha 915.2 MHz-es akarunk venni és a keverő utáni sávszűrő (KF szűrő) sávközépi frekvenciája 10.7 Mhz?

'''Megoldás:''' A helyi oszcillátor <math>f_0=915.2+10.7=925.9 \; MHz</math> -re kell állítani a megadott paraméterek esetén.

Felső keverés esetén a helyi oszcillátor frekvenciája a KF szűrő sávközépi frekvenciájával nagyobb mint a vételi frekvencia. Alsó keverés esetén pedig ennyivel kisebb.

Az egyszer transzponált FSK vevő blokkvázlata:

[[File:labor2_mérés10_ábra1.JPG|800px]]

==6. Rajzolja fel egy FSK demodulátor blokkvázlatát!==

Az FSK jel demodulálására itt fázistoló szorzót alkalmazunk:

[[Fájl:Labor2 kép31.jpg]]

==7. Mi az a nagylöketű FSK, és mi határozza meg ekkor az FSK jel sávszélességét?==

Frekvenciamodulációs tényező: <math>m_f={f_D \over f_m}</math>

ahol:
*<math>f_D</math> a frekvencialöket
*<math>f_m</math> pedig a moduláló jel frekvenciája

Ha <math>m_f >10</math> , akkor nagylöketű FSK jelről beszélünk.

Sávszélessége a Carson-szabály segítségével meghatározható: <math>B = 2 \cdot (f_D+f_m)</math>

==8. Ismertesse a spektrumanalizátor felépítését és működését!==

[[Fájl:Labor2 kép30.jpg]]

A bementi csillapító (attenuator) lehetővé teszi, hogy széles bemeneti tartományban működhessen a rendszer. Ezután az aluláteresztőszűrő kiszűri a működési frekvenciasávon kívűli jeleket. A keverő a VCO jelével egy középfrekvenciás jelet állít elő, ami a bemeneti jel frekvenciában való eltolásának felel meg. A VCO jelét egy fűrészjellel folyamatosan változtajuk, így végighangoljuk az egész beállított frekvenciatartományt. Az állítható szélességű sávszűrőn (Res BW Filter) csak egy keskeny frekvenciasáv kerül a detektorra. Itt a demodulált jel a képernyő Y irányú eltérítése, az X irányú eltérítés pedig a frekvenciával (fűrészgenerátor jelével) arányos. Ezért a spektrumanalizátor egy szuperheterodin vevőkészülék, mivel a bemenő frekvenciatartományt egy konstans frekvenciára hangoljuk detektálás előtt.

==9. Mi az a fázis- és a frekvenciadiszkriminátor? Rajzoljon fel egy tipikus frekvenciadiszkriminátor transzfer karakterisztikát!==

'''Feladat:''' Az FSK AÁB melyik blokkjában használják a fázisdiszkriminátort, és melyikben a frekvenciadiszkriminátort?

'''Medáldogás:''' aki nagyon vágja a témát és ért hozzá, az NE tartsa magában a megoldást! ;)

[[File:PDs.JPG]]

A fenti képen van néhány fázisdetektor, amelyből az alső 2 frekvenciadetektor is egyben.

Ez úgy lehetséges, hogy az a bizonyos alsó 2 ún. töltéspumpa szűrővel van ellátva a kimenetén, ami frekvencia eltérés esetén a PD-ből érkező egyre szélesebb \UP vagy \DOWN impulzusok miatt egyre nagyobb feszültséget ad a VCO-nak (vagy egyre kisebbet), így egy idő után "behúzza" omega2-t omega1-hez, és belockol a PLL. A felső 2 nem érzékeli a frekvenciakülönbésget, mivel nincs töltéspumpájuk, és karakterisztikájuk - mint a képen is látszik - periódikusan ismétlődik. Tehát ha 2 különböző frekvenciát adunk egy ilyen PD-re, akkor a VCO vezérlőfeszültsége, és emiatt a VCO kimeneti frekvenciája is csak oszcillálni fog egy adott frekvencia körül, de nem fog lockolni. A 3. számú PD a képen alacsony frekvencia eltérésnél szintén nem tud belockolni, ezért lassan oszcillálni fog a referenciafrekvencia körül a beállítandó omega2.

==10. Mit jelentenek a következő betűszavak: ISM, FSK, FM, RF, PLL?==
* '''ISM:''' Industrial Scientific and Medical - Szabad felhasználású (előzetes engedélyezéshez nem kötött) frekvenciasávok, (pl.: a laboron használt 900 MHz körüli sáv)
* '''FSK:''' Frequency Shift Keying (ferekvenciabillyentyűzés) - A vivő frekvenciájának két fix érték közötti kapcsolgatásával létrehozott digitális modulációs eljárás.
* '''FM:''' Frequency Modulation - Olyan modulációs eljárás, ahol a moduláló jel a vivőhullám pillanatnyi frekvenciájával áll kapcsolatban.
* '''RF:''' Radio Frequency - Rádiófrekvencia.
* '''PLL:''' Phase-Locked Loop (fáziszárt hurok) - Többek között demodulálásra is alkalmazható áramkör (szabályozási kör).

==11. Ismertessen egy egyszerű frekvenciadiszkriminátor megvalósítást!==

[[Fájl:Labor2 kép31.jpg]]

A frekvenciában modulált <math>s_{FM}(t)</math> jel egy fázistolóra jut, ami a jel pillanatnyi frekvenciájával arányos, és sávközépen -90 fok. A szorzó és aluláteresztő szűrő egy kvadratúra demodulátort alkotnak, aminek a kimenete 0 V, ha a szorzó bemenetein lévő jelek kvadratúrában vannak. (Tehát 90 fok fáziskülönbség van köztük.) -> A kimenő <math>V_0 (t)</math> arányos az <math>s_{FM}(t)</math> jel frekvenciájával.

==12. Mi az a csillapítótag? Rajzoljon fel egy asszimmetrikus csillapítótag megvalósítást!==

A csillapítótag (attenuator) egy olyan áramkör, ami a bejövő audió vagy rádiójel amplitúdóját csökkenti lehetőleg torzítás nélkül.

Legegyszerűbb megoldás egy (változtatható) ellenállásokból felépített feszültségosztó.

A kért ábra is erre vonatkozik. Asszimmetrikus - mint különböző be- és kimeneti ellenállású.

"L" tag [http://wiki.ham.hu/index.php/Csillap%C3%ADt%C3%B3 HamWiki]

[[File:Csillapito_L.gif|250px]]

Ismerünk ugyebár PI és T tagot még jelek1-ből, amik szimmetrikusak, mivel teljesen mindegy, hogy melyik oldala a bemenet, és melyik a kimenet, az szépen impedanciahelyesen leosztja a feszültséget. Az L tag viszont csak egyik irányban működik helyesen (ahogy a képen most van), ha megfordítjuk a be-kimenetet akkor már nem fogja leosztani a feszültséget. Ezért ez asszimmetrikus tag.

Előnye viszont, hogy kevesebb alkatrész kell hozzá.

Léteznek természetesen bonyolultabb kapcsolások is...

==13. Mi az a SPAN, RBW, VBW a spektrumanalizátoron?==

* '''SPAN:''' A sweep hossza, tehát az a frekvenciatartomány, amit vizsgálok. Ezt végső soron ugye a VCO-ra adott háromszögjel határozza meg.
* '''VBW:''' A spektrumanalizátor Video szűrőjének 3 dB-s sávszélessége. ''Praktikusan a függőleges felbontás.''
* '''RBW:''' A spektrumanalizátor Res BW szűrőjének 3 dB-s sávszélessége. ''Praktikusan a vízszintes felbontás.''

==14. Hogyan mérjük meg egy szinuszos jel frekvenciáját és teljesítményét spektrumanalizátorral?==

Az ideális szinuszjel spektruma egyetlen dirac impulzus azon a frekvencián, amilyen frekvenciájú a szinusz. A zajok és nemlinearitások miatt azonban a valóságban megjelennek kisebb amplitúdójú felharmonikusok és köztes komponensek is. Tehát megkeresem a legnagyobb amplitúdójú spektrumkomponens helyét és az lesz a szinusz frekvenciája.

Egy jel teljesítménye a Parseval-tétel alapján számítható az amplitúdóspektrum négyzetének integráljaként is.

==15. Hogyan mérné meg egy heterodin vevő érzékenységét és átviteli karakterisztikáját?==

Érzékenységet a bemenő jel amplitúdójának folyamatos növelésével, a kimenetet figyelve.

Átviteli karakterisztikát az amplitúdó/frekvencia növelésével, a kimenetet figyelve.

==16. Mi az a fáziszaj? Miért van fáziszaja a DDS-nek? Hogyan néz ki a fáziszajjal terhelt szinuszos jel spektruma?==

A fáziszaj a különböző zavarok (termikus zaj, sörétzaj) hatására a jelben megjelenő fázisváltozás. A DDS fáziszaja elsősorban a referenciajel fáziszajából származik, ezt a DDS a frekvenciaosztási aránynak megfelelően elnyomja. Létezik az eszköznek maradék fáziszaja is, ami ideális referenciajel esetén kapott fáziszaj lenne. Ez modern integrált áramköröknél kb. -140 dBc/Hz, 10 kHz offsetnél.

Fáziszajjal terhelt szinusz spektruma:

[[File:phase_noise01.gif]]

==17. Hogyan mérné meg egy DDS üzemi frekvenciatartományát?==
"0" üzemmódban folyamatosan növelném az "A" kódszó értékét, közben a kimenetén mérném a frekvenciát.

==18. Mit jelentenek a következő betűszavak: AM, OOK, ASK?==

* '''AM:''' Amplitude Modulation (amplitudómoduláció) - Olyan analóg moduláció, az A(t) időfüggő értéke hordozza az információt.
* '''OOK:''' ON/OFF Keying - Olyan ASK moduláció, ami a 0 továbbítandó jelhez 0 A(t)-t választ.
* '''ASK:''' Amplitude Shift Keying (amplitudóbillentyűzés) - Olyan digitális moduláció, az A(t) időfüggő értéke hordozza az információt.

==19. Ismertesse a Carson-összefüggést!==

Carson-összefüggés: <math>B=2 \cdot (f_D+B_m)</math>, ahol <math>B_m</math> a moduláló jel sávszélessége.

Ez durvább becslés, mint az egyébként szinusz esetére adott.

==20. Mit jelentenek a következő betűszavak: dBm, dBmű, dBc?==

* '''dBm:''' Az 1 mW-ra vonatkoztatott teljesítményviszony dB-ben mérve.
* '''dBmű:''' Az 1 mikroV-ra vonatkoztatott feszültségviszony dB-ben mérve.
* '''dBc:''' A vivőhullámra vonatkoztatott jelszintviszony dB-ben mérve.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 10. Mérés ellenőrző kérdései

2014-03-31T14:38:23Z

Horvgbor: /* 9. Mi az a fázis- és a frekvenciadiszkriminátor? Rajzoljon fel egy tipikus frekvenciadiszkriminátor transzfer karakterisztikát! */

{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 10. Mérés: 900 MHz-es FSK adatátviteli berendezés mérése}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Mi a PLL? Rajzolja fel egy PLL áramkör blokkvázlatát és tipikus zárthurkú átviteli karakterisztikáját!==

A PLL (Phase-Locked Loop) egy olyan szabályozási kör, amely kimeneti jelét egy bemeneti jelhez (referencia jelhez) képes szinkronizálni mind frekvenciában, mind fázisban. Ha a két jel szinkronban van a be- és kimeneti jelek közötti fáziskülönbség a frekvenciától függő értéket (pl. 0-t) vesz fel. Egyes alkalmazásai: FM, AM... demodulátor, szinkronizáció detektor, négyszögjel előállítás, frekvencia sokszorozó stb.

[[Fájl:Labor2 kép13.jpg]]

A tipikus zárthurkú átviteli karakterisztikát, aki tudja rajzolja fel pls! 
Az alábbi kép nem biztos, hogy helyes, google dobta ki: 
[[File:PLLclresponse.gif|400px]]

Általánosan a hurokerősítés (felnyitott PLL kör átvitele): 
<math>G(s)=K_d F(s) \frac{K_v}{s}</math> , ahol 
Kd: Fázisdetektor(PD) átviteli tényezője 
F(s): Aluláteresztő szűrő átviteli karakterisztikája 
Kv: VCO átviteli tényezője

Zárt hurok átvitele ebből: 
<math>H(s)=\frac{G(s)}{1+G(s)}</math>

==2. Mi a DDS? Rajzolja fel egy DDS blokkvázlatát! Hogyan határozható meg a DDS kimenőjelének frekvenciája?==
A DDS (direct digital synthesizer) egy olyan eszköz, ami egy fix frekvenciájú jelből (órajelből) más jeleket állít elő. (A más jelek tulajdonságai függnek a DDS megvalósításától, programozásától és programozhatóságától, stb.)

A laboron használt DDS esetén a kimenőjel frekvenciája szabályozható az A és B kódszó tartalmával (0 illetve 1 üzemmód), illetve FSK moduláció esetén a D kódszó által hordozott frekvencialökettel. A kimenő frekvencia felső határa 4 MHz, a DAC miatt megjelenő zavarójeleket kiszűrő aluláteresztő szűrő miatt. Ezért az <math>f_{CLK}/4</math> által szabott 6,5 MHz-s határ nem érdekes.

A csatolt fájlok között az alaklmazott DDS blokkvázlata is megtalálható, de itt egy egyszerűsített verziót rakok be:

[[Fájl:Labor2 kép28.jpg|800px]]

DDS kimenő frekvenciájának meghatározása

Modulálatlan esetben a DDS kimenő frekvenciája:
<math>f_s = N f_{DDS} = N \frac{DDS\_x}{2^{24}} f_{CLK}</math>, ahol

N: A PLL N osztási száma (tehát ennyivel szorozza fel a kimenő frekvenciát) 
DDS_x: "0" vagy "1" üzemmódot meghatározó kódszó, értéke "A" vagy "B" 
fCLK: 26,000 MHz 

FSK esetén: 
DEV: 0-1 (alacsony-magas) adatbitek kiadásakor hozzáadja a DDS frekvenciaregiszter tartalmához 

Felbontás:<math>\Delta f_s=N \frac{f_{CLK}}{2^{24}} \Rightarrow </math> 0 és 1 biteknek megfelelő frekvenciák: <math> f_{LOW}=N \frac{DDS\_x}{2^{24}} f_{CLK} ; f_{HIGH}=N \frac{DDS\_x + 4DEV}{2^{24}} f_{CLK}</math>

Ebből a DDS sávközépi frekvenciája: <math>f_{FSK}=\frac{f_{LOW} + f_{HIGH}}{2}</math>

Lökete pedig: <math>\Delta FSK = N \frac{DEV}{2^{23}} f_{CLK}</math>

==3. Sorolja fel egy FSK jel paramétereit!==
* <math>A</math> - Jel amplitúdója
* <math>f_v</math> - Vivőfrekvencia
* <math>f_D</math> - Frekvencialöket

==4. Rajzolja fel egy FSK adó blokkvázlatát!==

[[Fájl:Labor2 kép29.jpg]]

==5. Rajzolja fel az egyszer transzponált FSK vevő blokkvázlatát! Mit jelent a felső és alsó keverés?==

'''Feladat:''' Milyen frekvenciára kell beállítani a helyi oszcillátort felső keverés esetén, ha 915.2 MHz-es akarunk venni és a keverő utáni sávszűrő (KF szűrő) sávközépi frekvenciája 10.7 Mhz?

'''Megoldás:''' A helyi oszcillátor <math>f_0=915.2+10.7=925.9 \; MHz</math> -re kell állítani a megadott paraméterek esetén.

Felső keverés esetén a helyi oszcillátor frekvenciája a KF szűrő sávközépi frekvenciájával nagyobb mint a vételi frekvencia. Alsó keverés esetén pedig ennyivel kisebb.

Az egyszer transzponált FSK vevő blokkvázlata:

[[File:labor2_mérés10_ábra1.JPG|800px]]

==6. Rajzolja fel egy FSK demodulátor blokkvázlatát!==

Az FSK jel demodulálására itt fázistoló szorzót alkalmazunk:

[[Fájl:Labor2 kép31.jpg]]

==7. Mi az a nagylöketű FSK, és mi határozza meg ekkor az FSK jel sávszélességét?==

Frekvenciamodulációs tényező: <math>m_f={f_D \over f_m}</math>

ahol:
*<math>f_D</math> a frekvencialöket
*<math>f_m</math> pedig a moduláló jel frekvenciája

Ha <math>m_f >10</math> , akkor nagylöketű FSK jelről beszélünk.

Sávszélessége a Carson-szabály segítségével meghatározható: <math>B = 2 \cdot (f_D+f_m)</math>

==8. Ismertesse a spektrumanalizátor felépítését és működését!==

[[Fájl:Labor2 kép30.jpg]]

A bementi csillapító (attenuator) lehetővé teszi, hogy széles bemeneti tartományban működhessen a rendszer. Ezután az aluláteresztőszűrő kiszűri a működési frekvenciasávon kívűli jeleket. A keverő a VCO jelével egy középfrekvenciás jelet állít elő, ami a bemeneti jel frekvenciában való eltolásának felel meg. A VCO jelét egy fűrészjellel folyamatosan változtajuk, így végighangoljuk az egész beállított frekvenciatartományt. Az állítható szélességű sávszűrőn (Res BW Filter) csak egy keskeny frekvenciasáv kerül a detektorra. Itt a demodulált jel a képernyő Y irányú eltérítése, az X irányú eltérítés pedig a frekvenciával (fűrészgenerátor jelével) arányos. Ezért a spektrumanalizátor egy szuperheterodin vevőkészülék, mivel a bemenő frekvenciatartományt egy konstans frekvenciára hangoljuk detektálás előtt.

==9. Mi az a fázis- és a frekvenciadiszkriminátor? Rajzoljon fel egy tipikus frekvenciadiszkriminátor transzfer karakterisztikát!==

'''Feladat:''' Az FSK AÁB melyik blokkjában használják a fázisdiszkriminátort, és melyikben a frekvenciadiszkriminátort?

'''Medáldogás:''' aki nagyon vágja a témát és ért hozzá, az NE tartsa magában a megoldást! ;)

[[File:PDs.JPG]]

A fenti képen van néhány fázisdetektor, amelyből az alső 2 frekvenciadetektor is egyben.

Ez úgy lehetséges, hogy az a bizonyos alsó 2 ún. töltéspumpa szűrővel van ellátva a kimenetén, ami frekvencia eltérés esetén a PD-ből érkező egyre szélesebb \UP vagy \DOWN impulzusok miatt egyre nagyobb feszültséget ad a VCO-nak (vagy egyre kisebbet), így egy idő után "behúzza" omega2-t omega1-hez, és belockol a PLL. A felső 2 nem érzékeli a frekvenciakülönbésget, mivel nincs töltéspumpájuk, és karakterisztikájuk - mint a képen is látszik - periódikusan ismétlődik. Tehát ha 2 különböző frekvenciát adunk egy ilyen PD-re, akkor a VCO vezérlőfeszültsége, és emiatt a VCO kimeneti frekvenciája is csak oszcillálni fog egy adott frekvencia körül, de nem fog lockolni. A 3. számú PD a képen alacsony frekvencia eltérésnél szintén nem tud belockolni, ezért lassan oszcillálni fog a referenciafrekvencia körül a beállítandó omega2.

==10. Mit jelentenek a következő betűszavak: ISM, FSK, FM, RF, PLL?==
* '''ISM:''' Industrial Scientific and Medical - A 900 MHz körüli, szabad felhasználású (előzetes engedélyezéshez nem kötött) frekvenciasávok.
* '''FSK:''' Frequency Shift Keying (ferekvenciabillyentyűzés) - A vivő frekvenciájának két fix érték közötti kapcsolgatásával létrehozott digitális modulációs eljárás.
* '''FM:''' Frequency Modulation - Olyan modulációs eljárás, ahol a moduláló jel a vivőhullám pillanatnyi frekvenciájával áll kapcsolatban.
* '''RF:''' Radio Frequency - Rádiófrekvencia.
* '''PLL:''' Phase-Locked Loop (fáziszárt hurok) - Többek között demodulálásra is alkalmazható áramkör (szabályozási kör).

==11. Ismertessen egy egyszerű frekvenciadiszkriminátor megvalósítást!==

[[Fájl:Labor2 kép31.jpg]]

A frekvenciában modulált <math>s_{FM}(t)</math> jel egy fázistolóra jut, ami a jel pillanatnyi frekvenciájával arányos, és sávközépen -90 fok. A szorzó és aluláteresztő szűrő egy kvadratúra demodulátort alkotnak, aminek a kimenete 0 V, ha a szorzó bemenetein lévő jelek kvadratúrában vannak. (Tehát 90 fok fáziskülönbség van köztük.) -> A kimenő <math>V_0 (t)</math> arányos az <math>s_{FM}(t)</math> jel frekvenciájával.

==12. Mi az a csillapítótag? Rajzoljon fel egy asszimmetrikus csillapítótag megvalósítást!==

A csillapítótag (attenuator) egy olyan áramkör, ami a bejövő audió vagy rádiójel amplitúdóját csökkenti lehetőleg torzítás nélkül.

Legegyszerűbb megoldás egy (változtatható) ellenállásokból felépített feszültségosztó.

A kért ábra is erre vonatkozik. Asszimmetrikus - mint különböző be- és kimeneti ellenállású.

"L" tag [http://wiki.ham.hu/index.php/Csillap%C3%ADt%C3%B3 HamWiki]

[[File:Csillapito_L.gif|250px]]

Ismerünk ugyebár PI és T tagot még jelek1-ből, amik szimmetrikusak, mivel teljesen mindegy, hogy melyik oldala a bemenet, és melyik a kimenet, az szépen impedanciahelyesen leosztja a feszültséget. Az L tag viszont csak egyik irányban működik helyesen (ahogy a képen most van), ha megfordítjuk a be-kimenetet akkor már nem fogja leosztani a feszültséget. Ezért ez asszimmetrikus tag.

Előnye viszont, hogy kevesebb alkatrész kell hozzá.

Léteznek természetesen bonyolultabb kapcsolások is...

==13. Mi az a SPAN, RBW, VBW a spektrumanalizátoron?==

* '''SPAN:''' A sweep hossza, tehát az a frekvenciatartomány, amit vizsgálok. Ezt végső soron ugye a VCO-ra adott háromszögjel határozza meg.
* '''VBW:''' A spektrumanalizátor Video szűrőjének 3 dB-s sávszélessége. ''Praktikusan a függőleges felbontás.''
* '''RBW:''' A spektrumanalizátor Res BW szűrőjének 3 dB-s sávszélessége. ''Praktikusan a vízszintes felbontás.''

==14. Hogyan mérjük meg egy szinuszos jel frekvenciáját és teljesítményét spektrumanalizátorral?==

Az ideális szinuszjel spektruma egyetlen dirac impulzus azon a frekvencián, amilyen frekvenciájú a szinusz. A zajok és nemlinearitások miatt azonban a valóságban megjelennek kisebb amplitúdójú felharmonikusok és köztes komponensek is. Tehát megkeresem a legnagyobb amplitúdójú spektrumkomponens helyét és az lesz a szinusz frekvenciája.

Egy jel teljesítménye a Parseval-tétel alapján számítható az amplitúdóspektrum négyzetének integráljaként is.

==15. Hogyan mérné meg egy heterodin vevő érzékenységét és átviteli karakterisztikáját?==

Érzékenységet a bemenő jel amplitúdójának folyamatos növelésével, a kimenetet figyelve.

Átviteli karakterisztikát az amplitúdó/frekvencia növelésével, a kimenetet figyelve.

==16. Mi az a fáziszaj? Miért van fáziszaja a DDS-nek? Hogyan néz ki a fáziszajjal terhelt szinuszos jel spektruma?==

A fáziszaj a különböző zavarok (termikus zaj, sörétzaj) hatására a jelben megjelenő fázisváltozás. A DDS fáziszaja elsősorban a referenciajel fáziszajából származik, ezt a DDS a frekvenciaosztási aránynak megfelelően elnyomja. Létezik az eszköznek maradék fáziszaja is, ami ideális referenciajel esetén kapott fáziszaj lenne. Ez modern integrált áramköröknél kb. -140 dBc/Hz, 10 kHz offsetnél.

Fáziszajjal terhelt szinusz spektruma:

[[File:phase_noise01.gif]]

==17. Hogyan mérné meg egy DDS üzemi frekvenciatartományát?==
"0" üzemmódban folyamatosan növelném az "A" kódszó értékét, közben a kimenetén mérném a frekvenciát.

==18. Mit jelentenek a következő betűszavak: AM, OOK, ASK?==

* '''AM:''' Amplitude Modulation (amplitudómoduláció) - Olyan analóg moduláció, az A(t) időfüggő értéke hordozza az információt.
* '''OOK:''' ON/OFF Keying - Olyan ASK moduláció, ami a 0 továbbítandó jelhez 0 A(t)-t választ.
* '''ASK:''' Amplitude Shift Keying (amplitudóbillentyűzés) - Olyan digitális moduláció, az A(t) időfüggő értéke hordozza az információt.

==19. Ismertesse a Carson-összefüggést!==

Carson-összefüggés: <math>B=2 \cdot (f_D+B_m)</math>, ahol <math>B_m</math> a moduláló jel sávszélessége.

Ez durvább becslés, mint az egyébként szinusz esetére adott.

==20. Mit jelentenek a következő betűszavak: dBm, dBmű, dBc?==

* '''dBm:''' Az 1 mW-ra vonatkoztatott teljesítményviszony dB-ben mérve.
* '''dBmű:''' Az 1 mikroV-ra vonatkoztatott feszültségviszony dB-ben mérve.
* '''dBc:''' A vivőhullámra vonatkoztatott jelszintviszony dB-ben mérve.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 10. Mérés ellenőrző kérdései

2014-03-31T14:37:43Z

Horvgbor: /* 9. Mi az a fázis- és a frekvenciadiszkriminátor? Rajzoljon fel egy tipikus frekvenciadiszkriminátor transzfer karakterisztikát! */

{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 10. Mérés: 900 MHz-es FSK adatátviteli berendezés mérése}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Mi a PLL? Rajzolja fel egy PLL áramkör blokkvázlatát és tipikus zárthurkú átviteli karakterisztikáját!==

A PLL (Phase-Locked Loop) egy olyan szabályozási kör, amely kimeneti jelét egy bemeneti jelhez (referencia jelhez) képes szinkronizálni mind frekvenciában, mind fázisban. Ha a két jel szinkronban van a be- és kimeneti jelek közötti fáziskülönbség a frekvenciától függő értéket (pl. 0-t) vesz fel. Egyes alkalmazásai: FM, AM... demodulátor, szinkronizáció detektor, négyszögjel előállítás, frekvencia sokszorozó stb.

[[Fájl:Labor2 kép13.jpg]]

A tipikus zárthurkú átviteli karakterisztikát, aki tudja rajzolja fel pls! 
Az alábbi kép nem biztos, hogy helyes, google dobta ki: 
[[File:PLLclresponse.gif|400px]]

Általánosan a hurokerősítés (felnyitott PLL kör átvitele): 
<math>G(s)=K_d F(s) \frac{K_v}{s}</math> , ahol 
Kd: Fázisdetektor(PD) átviteli tényezője 
F(s): Aluláteresztő szűrő átviteli karakterisztikája 
Kv: VCO átviteli tényezője

Zárt hurok átvitele ebből: 
<math>H(s)=\frac{G(s)}{1+G(s)}</math>

==2. Mi a DDS? Rajzolja fel egy DDS blokkvázlatát! Hogyan határozható meg a DDS kimenőjelének frekvenciája?==
A DDS (direct digital synthesizer) egy olyan eszköz, ami egy fix frekvenciájú jelből (órajelből) más jeleket állít elő. (A más jelek tulajdonságai függnek a DDS megvalósításától, programozásától és programozhatóságától, stb.)

A laboron használt DDS esetén a kimenőjel frekvenciája szabályozható az A és B kódszó tartalmával (0 illetve 1 üzemmód), illetve FSK moduláció esetén a D kódszó által hordozott frekvencialökettel. A kimenő frekvencia felső határa 4 MHz, a DAC miatt megjelenő zavarójeleket kiszűrő aluláteresztő szűrő miatt. Ezért az <math>f_{CLK}/4</math> által szabott 6,5 MHz-s határ nem érdekes.

A csatolt fájlok között az alaklmazott DDS blokkvázlata is megtalálható, de itt egy egyszerűsített verziót rakok be:

[[Fájl:Labor2 kép28.jpg|800px]]

DDS kimenő frekvenciájának meghatározása

Modulálatlan esetben a DDS kimenő frekvenciája:
<math>f_s = N f_{DDS} = N \frac{DDS\_x}{2^{24}} f_{CLK}</math>, ahol

N: A PLL N osztási száma (tehát ennyivel szorozza fel a kimenő frekvenciát) 
DDS_x: "0" vagy "1" üzemmódot meghatározó kódszó, értéke "A" vagy "B" 
fCLK: 26,000 MHz 

FSK esetén: 
DEV: 0-1 (alacsony-magas) adatbitek kiadásakor hozzáadja a DDS frekvenciaregiszter tartalmához 

Felbontás:<math>\Delta f_s=N \frac{f_{CLK}}{2^{24}} \Rightarrow </math> 0 és 1 biteknek megfelelő frekvenciák: <math> f_{LOW}=N \frac{DDS\_x}{2^{24}} f_{CLK} ; f_{HIGH}=N \frac{DDS\_x + 4DEV}{2^{24}} f_{CLK}</math>

Ebből a DDS sávközépi frekvenciája: <math>f_{FSK}=\frac{f_{LOW} + f_{HIGH}}{2}</math>

Lökete pedig: <math>\Delta FSK = N \frac{DEV}{2^{23}} f_{CLK}</math>

==3. Sorolja fel egy FSK jel paramétereit!==
* <math>A</math> - Jel amplitúdója
* <math>f_v</math> - Vivőfrekvencia
* <math>f_D</math> - Frekvencialöket

==4. Rajzolja fel egy FSK adó blokkvázlatát!==

[[Fájl:Labor2 kép29.jpg]]

==5. Rajzolja fel az egyszer transzponált FSK vevő blokkvázlatát! Mit jelent a felső és alsó keverés?==

'''Feladat:''' Milyen frekvenciára kell beállítani a helyi oszcillátort felső keverés esetén, ha 915.2 MHz-es akarunk venni és a keverő utáni sávszűrő (KF szűrő) sávközépi frekvenciája 10.7 Mhz?

'''Megoldás:''' A helyi oszcillátor <math>f_0=915.2+10.7=925.9 \; MHz</math> -re kell állítani a megadott paraméterek esetén.

Felső keverés esetén a helyi oszcillátor frekvenciája a KF szűrő sávközépi frekvenciájával nagyobb mint a vételi frekvencia. Alsó keverés esetén pedig ennyivel kisebb.

Az egyszer transzponált FSK vevő blokkvázlata:

[[File:labor2_mérés10_ábra1.JPG|800px]]

==6. Rajzolja fel egy FSK demodulátor blokkvázlatát!==

Az FSK jel demodulálására itt fázistoló szorzót alkalmazunk:

[[Fájl:Labor2 kép31.jpg]]

==7. Mi az a nagylöketű FSK, és mi határozza meg ekkor az FSK jel sávszélességét?==

Frekvenciamodulációs tényező: <math>m_f={f_D \over f_m}</math>

ahol:
*<math>f_D</math> a frekvencialöket
*<math>f_m</math> pedig a moduláló jel frekvenciája

Ha <math>m_f >10</math> , akkor nagylöketű FSK jelről beszélünk.

Sávszélessége a Carson-szabály segítségével meghatározható: <math>B = 2 \cdot (f_D+f_m)</math>

==8. Ismertesse a spektrumanalizátor felépítését és működését!==

[[Fájl:Labor2 kép30.jpg]]

A bementi csillapító (attenuator) lehetővé teszi, hogy széles bemeneti tartományban működhessen a rendszer. Ezután az aluláteresztőszűrő kiszűri a működési frekvenciasávon kívűli jeleket. A keverő a VCO jelével egy középfrekvenciás jelet állít elő, ami a bemeneti jel frekvenciában való eltolásának felel meg. A VCO jelét egy fűrészjellel folyamatosan változtajuk, így végighangoljuk az egész beállított frekvenciatartományt. Az állítható szélességű sávszűrőn (Res BW Filter) csak egy keskeny frekvenciasáv kerül a detektorra. Itt a demodulált jel a képernyő Y irányú eltérítése, az X irányú eltérítés pedig a frekvenciával (fűrészgenerátor jelével) arányos. Ezért a spektrumanalizátor egy szuperheterodin vevőkészülék, mivel a bemenő frekvenciatartományt egy konstans frekvenciára hangoljuk detektálás előtt.

==9. Mi az a fázis- és a frekvenciadiszkriminátor? Rajzoljon fel egy tipikus frekvenciadiszkriminátor transzfer karakterisztikát!==

'''Feladat:''' Az FSK AÁB melyik blokkjában használják a fázisdiszkriminátort, és melyikben a frekvenciadiszkriminátort?

'''Medáldogás:''' aki nagyon vágja a témát és ért hozzá, az NE tartsa magában a megoldást! ;)

[[File:PDs.JPG]]

A fenti képen van néhány fázisdetektor, amelyből az alső 2 frekvenciadetektor is egyben.

Ez úgy lehetséges, hogy az a bizonyos alsó 2 ún. töltéspumpa szűrővel van ellátva a kimenetén, ami frekvencia eltérés esetén a PD-ből érkező egyre szélesebb \UP vagy \DOWN impulzusok miatt egyre nagyobb feszültséget ad a VCO-nak (vagy egyre kisebbet), így egy idő után "behúzza" omega2-t omega1-hez, és belockol a PLL. A felső 2 nem érzékeli a frekvenciakülönbésget, mivel nincs töltéspumpájuk, és karakterisztikájuk - mint a képen is látszik - periódikusan ismétlődik. Tehát ha 2 különböző frekvenciát adunk egy ilyen PD-re, akkor a VCO vezérlőfeszültsége, és emiatt a VCO kimeneti frekvenciája is csak oszcillálni fog egy adott freki körül, de nem fog lockolni. A 3. számú PD a képen alacsony frekvencia eltérésnél szintén nem tud belockolni, ezért lassan oszcillálni fog a referenciafreki körül a beállítandó omega2.

==10. Mit jelentenek a következő betűszavak: ISM, FSK, FM, RF, PLL?==
* '''ISM:''' Industrial Scientific and Medical - A 900 MHz körüli, szabad felhasználású (előzetes engedélyezéshez nem kötött) frekvenciasávok.
* '''FSK:''' Frequency Shift Keying (ferekvenciabillyentyűzés) - A vivő frekvenciájának két fix érték közötti kapcsolgatásával létrehozott digitális modulációs eljárás.
* '''FM:''' Frequency Modulation - Olyan modulációs eljárás, ahol a moduláló jel a vivőhullám pillanatnyi frekvenciájával áll kapcsolatban.
* '''RF:''' Radio Frequency - Rádiófrekvencia.
* '''PLL:''' Phase-Locked Loop (fáziszárt hurok) - Többek között demodulálásra is alkalmazható áramkör (szabályozási kör).

==11. Ismertessen egy egyszerű frekvenciadiszkriminátor megvalósítást!==

[[Fájl:Labor2 kép31.jpg]]

A frekvenciában modulált <math>s_{FM}(t)</math> jel egy fázistolóra jut, ami a jel pillanatnyi frekvenciájával arányos, és sávközépen -90 fok. A szorzó és aluláteresztő szűrő egy kvadratúra demodulátort alkotnak, aminek a kimenete 0 V, ha a szorzó bemenetein lévő jelek kvadratúrában vannak. (Tehát 90 fok fáziskülönbség van köztük.) -> A kimenő <math>V_0 (t)</math> arányos az <math>s_{FM}(t)</math> jel frekvenciájával.

==12. Mi az a csillapítótag? Rajzoljon fel egy asszimmetrikus csillapítótag megvalósítást!==

A csillapítótag (attenuator) egy olyan áramkör, ami a bejövő audió vagy rádiójel amplitúdóját csökkenti lehetőleg torzítás nélkül.

Legegyszerűbb megoldás egy (változtatható) ellenállásokból felépített feszültségosztó.

A kért ábra is erre vonatkozik. Asszimmetrikus - mint különböző be- és kimeneti ellenállású.

"L" tag [http://wiki.ham.hu/index.php/Csillap%C3%ADt%C3%B3 HamWiki]

[[File:Csillapito_L.gif|250px]]

Ismerünk ugyebár PI és T tagot még jelek1-ből, amik szimmetrikusak, mivel teljesen mindegy, hogy melyik oldala a bemenet, és melyik a kimenet, az szépen impedanciahelyesen leosztja a feszültséget. Az L tag viszont csak egyik irányban működik helyesen (ahogy a képen most van), ha megfordítjuk a be-kimenetet akkor már nem fogja leosztani a feszültséget. Ezért ez asszimmetrikus tag.

Előnye viszont, hogy kevesebb alkatrész kell hozzá.

Léteznek természetesen bonyolultabb kapcsolások is...

==13. Mi az a SPAN, RBW, VBW a spektrumanalizátoron?==

* '''SPAN:''' A sweep hossza, tehát az a frekvenciatartomány, amit vizsgálok. Ezt végső soron ugye a VCO-ra adott háromszögjel határozza meg.
* '''VBW:''' A spektrumanalizátor Video szűrőjének 3 dB-s sávszélessége. ''Praktikusan a függőleges felbontás.''
* '''RBW:''' A spektrumanalizátor Res BW szűrőjének 3 dB-s sávszélessége. ''Praktikusan a vízszintes felbontás.''

==14. Hogyan mérjük meg egy szinuszos jel frekvenciáját és teljesítményét spektrumanalizátorral?==

Az ideális szinuszjel spektruma egyetlen dirac impulzus azon a frekvencián, amilyen frekvenciájú a szinusz. A zajok és nemlinearitások miatt azonban a valóságban megjelennek kisebb amplitúdójú felharmonikusok és köztes komponensek is. Tehát megkeresem a legnagyobb amplitúdójú spektrumkomponens helyét és az lesz a szinusz frekvenciája.

Egy jel teljesítménye a Parseval-tétel alapján számítható az amplitúdóspektrum négyzetének integráljaként is.

==15. Hogyan mérné meg egy heterodin vevő érzékenységét és átviteli karakterisztikáját?==

Érzékenységet a bemenő jel amplitúdójának folyamatos növelésével, a kimenetet figyelve.

Átviteli karakterisztikát az amplitúdó/frekvencia növelésével, a kimenetet figyelve.

==16. Mi az a fáziszaj? Miért van fáziszaja a DDS-nek? Hogyan néz ki a fáziszajjal terhelt szinuszos jel spektruma?==

A fáziszaj a különböző zavarok (termikus zaj, sörétzaj) hatására a jelben megjelenő fázisváltozás. A DDS fáziszaja elsősorban a referenciajel fáziszajából származik, ezt a DDS a frekvenciaosztási aránynak megfelelően elnyomja. Létezik az eszköznek maradék fáziszaja is, ami ideális referenciajel esetén kapott fáziszaj lenne. Ez modern integrált áramköröknél kb. -140 dBc/Hz, 10 kHz offsetnél.

Fáziszajjal terhelt szinusz spektruma:

[[File:phase_noise01.gif]]

==17. Hogyan mérné meg egy DDS üzemi frekvenciatartományát?==
"0" üzemmódban folyamatosan növelném az "A" kódszó értékét, közben a kimenetén mérném a frekvenciát.

==18. Mit jelentenek a következő betűszavak: AM, OOK, ASK?==

* '''AM:''' Amplitude Modulation (amplitudómoduláció) - Olyan analóg moduláció, az A(t) időfüggő értéke hordozza az információt.
* '''OOK:''' ON/OFF Keying - Olyan ASK moduláció, ami a 0 továbbítandó jelhez 0 A(t)-t választ.
* '''ASK:''' Amplitude Shift Keying (amplitudóbillentyűzés) - Olyan digitális moduláció, az A(t) időfüggő értéke hordozza az információt.

==19. Ismertesse a Carson-összefüggést!==

Carson-összefüggés: <math>B=2 \cdot (f_D+B_m)</math>, ahol <math>B_m</math> a moduláló jel sávszélessége.

Ez durvább becslés, mint az egyébként szinusz esetére adott.

==20. Mit jelentenek a következő betűszavak: dBm, dBmű, dBc?==

* '''dBm:''' Az 1 mW-ra vonatkoztatott teljesítményviszony dB-ben mérve.
* '''dBmű:''' Az 1 mikroV-ra vonatkoztatott feszültségviszony dB-ben mérve.
* '''dBc:''' A vivőhullámra vonatkoztatott jelszintviszony dB-ben mérve.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 10. Mérés ellenőrző kérdései

2014-03-31T14:33:33Z

Horvgbor: /* 8. Ismertesse a spektrumanalizátor felépítését és működését! */

{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 10. Mérés: 900 MHz-es FSK adatátviteli berendezés mérése}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Mi a PLL? Rajzolja fel egy PLL áramkör blokkvázlatát és tipikus zárthurkú átviteli karakterisztikáját!==

A PLL (Phase-Locked Loop) egy olyan szabályozási kör, amely kimeneti jelét egy bemeneti jelhez (referencia jelhez) képes szinkronizálni mind frekvenciában, mind fázisban. Ha a két jel szinkronban van a be- és kimeneti jelek közötti fáziskülönbség a frekvenciától függő értéket (pl. 0-t) vesz fel. Egyes alkalmazásai: FM, AM... demodulátor, szinkronizáció detektor, négyszögjel előállítás, frekvencia sokszorozó stb.

[[Fájl:Labor2 kép13.jpg]]

A tipikus zárthurkú átviteli karakterisztikát, aki tudja rajzolja fel pls! 
Az alábbi kép nem biztos, hogy helyes, google dobta ki: 
[[File:PLLclresponse.gif|400px]]

Általánosan a hurokerősítés (felnyitott PLL kör átvitele): 
<math>G(s)=K_d F(s) \frac{K_v}{s}</math> , ahol 
Kd: Fázisdetektor(PD) átviteli tényezője 
F(s): Aluláteresztő szűrő átviteli karakterisztikája 
Kv: VCO átviteli tényezője

Zárt hurok átvitele ebből: 
<math>H(s)=\frac{G(s)}{1+G(s)}</math>

==2. Mi a DDS? Rajzolja fel egy DDS blokkvázlatát! Hogyan határozható meg a DDS kimenőjelének frekvenciája?==
A DDS (direct digital synthesizer) egy olyan eszköz, ami egy fix frekvenciájú jelből (órajelből) más jeleket állít elő. (A más jelek tulajdonságai függnek a DDS megvalósításától, programozásától és programozhatóságától, stb.)

A laboron használt DDS esetén a kimenőjel frekvenciája szabályozható az A és B kódszó tartalmával (0 illetve 1 üzemmód), illetve FSK moduláció esetén a D kódszó által hordozott frekvencialökettel. A kimenő frekvencia felső határa 4 MHz, a DAC miatt megjelenő zavarójeleket kiszűrő aluláteresztő szűrő miatt. Ezért az <math>f_{CLK}/4</math> által szabott 6,5 MHz-s határ nem érdekes.

A csatolt fájlok között az alaklmazott DDS blokkvázlata is megtalálható, de itt egy egyszerűsített verziót rakok be:

[[Fájl:Labor2 kép28.jpg|800px]]

DDS kimenő frekvenciájának meghatározása

Modulálatlan esetben a DDS kimenő frekvenciája:
<math>f_s = N f_{DDS} = N \frac{DDS\_x}{2^{24}} f_{CLK}</math>, ahol

N: A PLL N osztási száma (tehát ennyivel szorozza fel a kimenő frekvenciát) 
DDS_x: "0" vagy "1" üzemmódot meghatározó kódszó, értéke "A" vagy "B" 
fCLK: 26,000 MHz 

FSK esetén: 
DEV: 0-1 (alacsony-magas) adatbitek kiadásakor hozzáadja a DDS frekvenciaregiszter tartalmához 

Felbontás:<math>\Delta f_s=N \frac{f_{CLK}}{2^{24}} \Rightarrow </math> 0 és 1 biteknek megfelelő frekvenciák: <math> f_{LOW}=N \frac{DDS\_x}{2^{24}} f_{CLK} ; f_{HIGH}=N \frac{DDS\_x + 4DEV}{2^{24}} f_{CLK}</math>

Ebből a DDS sávközépi frekvenciája: <math>f_{FSK}=\frac{f_{LOW} + f_{HIGH}}{2}</math>

Lökete pedig: <math>\Delta FSK = N \frac{DEV}{2^{23}} f_{CLK}</math>

==3. Sorolja fel egy FSK jel paramétereit!==
* <math>A</math> - Jel amplitúdója
* <math>f_v</math> - Vivőfrekvencia
* <math>f_D</math> - Frekvencialöket

==4. Rajzolja fel egy FSK adó blokkvázlatát!==

[[Fájl:Labor2 kép29.jpg]]

==5. Rajzolja fel az egyszer transzponált FSK vevő blokkvázlatát! Mit jelent a felső és alsó keverés?==

'''Feladat:''' Milyen frekvenciára kell beállítani a helyi oszcillátort felső keverés esetén, ha 915.2 MHz-es akarunk venni és a keverő utáni sávszűrő (KF szűrő) sávközépi frekvenciája 10.7 Mhz?

'''Megoldás:''' A helyi oszcillátor <math>f_0=915.2+10.7=925.9 \; MHz</math> -re kell állítani a megadott paraméterek esetén.

Felső keverés esetén a helyi oszcillátor frekvenciája a KF szűrő sávközépi frekvenciájával nagyobb mint a vételi frekvencia. Alsó keverés esetén pedig ennyivel kisebb.

Az egyszer transzponált FSK vevő blokkvázlata:

[[File:labor2_mérés10_ábra1.JPG|800px]]

==6. Rajzolja fel egy FSK demodulátor blokkvázlatát!==

Az FSK jel demodulálására itt fázistoló szorzót alkalmazunk:

[[Fájl:Labor2 kép31.jpg]]

==7. Mi az a nagylöketű FSK, és mi határozza meg ekkor az FSK jel sávszélességét?==

Frekvenciamodulációs tényező: <math>m_f={f_D \over f_m}</math>

ahol:
*<math>f_D</math> a frekvencialöket
*<math>f_m</math> pedig a moduláló jel frekvenciája

Ha <math>m_f >10</math> , akkor nagylöketű FSK jelről beszélünk.

Sávszélessége a Carson-szabály segítségével meghatározható: <math>B = 2 \cdot (f_D+f_m)</math>

==8. Ismertesse a spektrumanalizátor felépítését és működését!==

[[Fájl:Labor2 kép30.jpg]]

A bementi csillapító (attenuator) lehetővé teszi, hogy széles bemeneti tartományban működhessen a rendszer. Ezután az aluláteresztőszűrő kiszűri a működési frekvenciasávon kívűli jeleket. A keverő a VCO jelével egy középfrekvenciás jelet állít elő, ami a bemeneti jel frekvenciában való eltolásának felel meg. A VCO jelét egy fűrészjellel folyamatosan változtajuk, így végighangoljuk az egész beállított frekvenciatartományt. Az állítható szélességű sávszűrőn (Res BW Filter) csak egy keskeny frekvenciasáv kerül a detektorra. Itt a demodulált jel a képernyő Y irányú eltérítése, az X irányú eltérítés pedig a frekvenciával (fűrészgenerátor jelével) arányos. Ezért a spektrumanalizátor egy szuperheterodin vevőkészülék, mivel a bemenő frekvenciatartományt egy konstans frekvenciára hangoljuk detektálás előtt.

==9. Mi az a fázis- és a frekvenciadiszkriminátor? Rajzoljon fel egy tipikus frekvenciadiszkriminátor transzfer karakterisztikát!==

'''Feladat:''' Az FSK AÁB melyik blokkjában használják a fázisdiszkriminátort, és melyikben a frekvenciadiszkriminátort?

'''Medáldogás:''' aki nagyon vágja a témát és ért hozzá, az NE tartsa magában a megoldást! ;)

[[File:PDs.JPG]]

A fenti képen van néhány fázisdetektor, amelyből az alső 2 frekvenciadetektor is egyben.

Ez úgy lehetséges, hogy az a bizonyos alsó 2 ún. töltéspumpa szűrővel van ellátva a kimenetén, ami frekvencia eltérés esetén a PD-ből érkező egyre szélesebb \UP vagy \DOWN impulzusok miatt egyre nagyobb feszültséget ad a VCO-nak (vagy egyre kisebbet), így egy idő után "behúzza" omega2-t omega1-hez, és belockol a PLL. A felső 2 nem érzékeli a frekvenciakülönbésget, mivel nincs töltéspumpájuk, és karakterisztikájuk - mint a képen is látszik - periódikusan ismétlődik. Tehát ha 2 különböző frekit adunk egy ilyen PD-re, akkor a VCO vezérlőfeszültsége, és emiatt a VCO kimeneti frekvenciája is csak oszcillálni fog egy adott freki körül, de nem fog lockolni. A 3. számú PD a képen alacsony frekvencia eltérésnél szintén nem tud belockolni, ezért lassan oszcillálni fog a referenciafreki körül a beállítandó omega2.

==10. Mit jelentenek a következő betűszavak: ISM, FSK, FM, RF, PLL?==
* '''ISM:''' Industrial Scientific and Medical - A 900 MHz körüli, szabad felhasználású (előzetes engedélyezéshez nem kötött) frekvenciasávok.
* '''FSK:''' Frequency Shift Keying (ferekvenciabillyentyűzés) - A vivő frekvenciájának két fix érték közötti kapcsolgatásával létrehozott digitális modulációs eljárás.
* '''FM:''' Frequency Modulation - Olyan modulációs eljárás, ahol a moduláló jel a vivőhullám pillanatnyi frekvenciájával áll kapcsolatban.
* '''RF:''' Radio Frequency - Rádiófrekvencia.
* '''PLL:''' Phase-Locked Loop (fáziszárt hurok) - Többek között demodulálásra is alkalmazható áramkör (szabályozási kör).

==11. Ismertessen egy egyszerű frekvenciadiszkriminátor megvalósítást!==

[[Fájl:Labor2 kép31.jpg]]

A frekvenciában modulált <math>s_{FM}(t)</math> jel egy fázistolóra jut, ami a jel pillanatnyi frekvenciájával arányos, és sávközépen -90 fok. A szorzó és aluláteresztő szűrő egy kvadratúra demodulátort alkotnak, aminek a kimenete 0 V, ha a szorzó bemenetein lévő jelek kvadratúrában vannak. (Tehát 90 fok fáziskülönbség van köztük.) -> A kimenő <math>V_0 (t)</math> arányos az <math>s_{FM}(t)</math> jel frekvenciájával.

==12. Mi az a csillapítótag? Rajzoljon fel egy asszimmetrikus csillapítótag megvalósítást!==

A csillapítótag (attenuator) egy olyan áramkör, ami a bejövő audió vagy rádiójel amplitúdóját csökkenti lehetőleg torzítás nélkül.

Legegyszerűbb megoldás egy (változtatható) ellenállásokból felépített feszültségosztó.

A kért ábra is erre vonatkozik. Asszimmetrikus - mint különböző be- és kimeneti ellenállású.

"L" tag [http://wiki.ham.hu/index.php/Csillap%C3%ADt%C3%B3 HamWiki]

[[File:Csillapito_L.gif|250px]]

Ismerünk ugyebár PI és T tagot még jelek1-ből, amik szimmetrikusak, mivel teljesen mindegy, hogy melyik oldala a bemenet, és melyik a kimenet, az szépen impedanciahelyesen leosztja a feszültséget. Az L tag viszont csak egyik irányban működik helyesen (ahogy a képen most van), ha megfordítjuk a be-kimenetet akkor már nem fogja leosztani a feszültséget. Ezért ez asszimmetrikus tag.

Előnye viszont, hogy kevesebb alkatrész kell hozzá.

Léteznek természetesen bonyolultabb kapcsolások is...

==13. Mi az a SPAN, RBW, VBW a spektrumanalizátoron?==

* '''SPAN:''' A sweep hossza, tehát az a frekvenciatartomány, amit vizsgálok. Ezt végső soron ugye a VCO-ra adott háromszögjel határozza meg.
* '''VBW:''' A spektrumanalizátor Video szűrőjének 3 dB-s sávszélessége. ''Praktikusan a függőleges felbontás.''
* '''RBW:''' A spektrumanalizátor Res BW szűrőjének 3 dB-s sávszélessége. ''Praktikusan a vízszintes felbontás.''

==14. Hogyan mérjük meg egy szinuszos jel frekvenciáját és teljesítményét spektrumanalizátorral?==

Az ideális szinuszjel spektruma egyetlen dirac impulzus azon a frekvencián, amilyen frekvenciájú a szinusz. A zajok és nemlinearitások miatt azonban a valóságban megjelennek kisebb amplitúdójú felharmonikusok és köztes komponensek is. Tehát megkeresem a legnagyobb amplitúdójú spektrumkomponens helyét és az lesz a szinusz frekvenciája.

Egy jel teljesítménye a Parseval-tétel alapján számítható az amplitúdóspektrum négyzetének integráljaként is.

==15. Hogyan mérné meg egy heterodin vevő érzékenységét és átviteli karakterisztikáját?==

Érzékenységet a bemenő jel amplitúdójának folyamatos növelésével, a kimenetet figyelve.

Átviteli karakterisztikát az amplitúdó/frekvencia növelésével, a kimenetet figyelve.

==16. Mi az a fáziszaj? Miért van fáziszaja a DDS-nek? Hogyan néz ki a fáziszajjal terhelt szinuszos jel spektruma?==

A fáziszaj a különböző zavarok (termikus zaj, sörétzaj) hatására a jelben megjelenő fázisváltozás. A DDS fáziszaja elsősorban a referenciajel fáziszajából származik, ezt a DDS a frekvenciaosztási aránynak megfelelően elnyomja. Létezik az eszköznek maradék fáziszaja is, ami ideális referenciajel esetén kapott fáziszaj lenne. Ez modern integrált áramköröknél kb. -140 dBc/Hz, 10 kHz offsetnél.

Fáziszajjal terhelt szinusz spektruma:

[[File:phase_noise01.gif]]

==17. Hogyan mérné meg egy DDS üzemi frekvenciatartományát?==
"0" üzemmódban folyamatosan növelném az "A" kódszó értékét, közben a kimenetén mérném a frekvenciát.

==18. Mit jelentenek a következő betűszavak: AM, OOK, ASK?==

* '''AM:''' Amplitude Modulation (amplitudómoduláció) - Olyan analóg moduláció, az A(t) időfüggő értéke hordozza az információt.
* '''OOK:''' ON/OFF Keying - Olyan ASK moduláció, ami a 0 továbbítandó jelhez 0 A(t)-t választ.
* '''ASK:''' Amplitude Shift Keying (amplitudóbillentyűzés) - Olyan digitális moduláció, az A(t) időfüggő értéke hordozza az információt.

==19. Ismertesse a Carson-összefüggést!==

Carson-összefüggés: <math>B=2 \cdot (f_D+B_m)</math>, ahol <math>B_m</math> a moduláló jel sávszélessége.

Ez durvább becslés, mint az egyébként szinusz esetére adott.

==20. Mit jelentenek a következő betűszavak: dBm, dBmű, dBc?==

* '''dBm:''' Az 1 mW-ra vonatkoztatott teljesítményviszony dB-ben mérve.
* '''dBmű:''' Az 1 mikroV-ra vonatkoztatott feszültségviszony dB-ben mérve.
* '''dBc:''' A vivőhullámra vonatkoztatott jelszintviszony dB-ben mérve.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 10. Mérés ellenőrző kérdései

2014-03-31T14:26:36Z

Horvgbor: /* 7. Mi az a nagylöketű FSK, és mi határozza meg ekkor az FSK jel sávszélességét? */

{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 10. Mérés: 900 MHz-es FSK adatátviteli berendezés mérése}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Mi a PLL? Rajzolja fel egy PLL áramkör blokkvázlatát és tipikus zárthurkú átviteli karakterisztikáját!==

A PLL (Phase-Locked Loop) egy olyan szabályozási kör, amely kimeneti jelét egy bemeneti jelhez (referencia jelhez) képes szinkronizálni mind frekvenciában, mind fázisban. Ha a két jel szinkronban van a be- és kimeneti jelek közötti fáziskülönbség a frekvenciától függő értéket (pl. 0-t) vesz fel. Egyes alkalmazásai: FM, AM... demodulátor, szinkronizáció detektor, négyszögjel előállítás, frekvencia sokszorozó stb.

[[Fájl:Labor2 kép13.jpg]]

A tipikus zárthurkú átviteli karakterisztikát, aki tudja rajzolja fel pls! 
Az alábbi kép nem biztos, hogy helyes, google dobta ki: 
[[File:PLLclresponse.gif|400px]]

Általánosan a hurokerősítés (felnyitott PLL kör átvitele): 
<math>G(s)=K_d F(s) \frac{K_v}{s}</math> , ahol 
Kd: Fázisdetektor(PD) átviteli tényezője 
F(s): Aluláteresztő szűrő átviteli karakterisztikája 
Kv: VCO átviteli tényezője

Zárt hurok átvitele ebből: 
<math>H(s)=\frac{G(s)}{1+G(s)}</math>

==2. Mi a DDS? Rajzolja fel egy DDS blokkvázlatát! Hogyan határozható meg a DDS kimenőjelének frekvenciája?==
A DDS (direct digital synthesizer) egy olyan eszköz, ami egy fix frekvenciájú jelből (órajelből) más jeleket állít elő. (A más jelek tulajdonságai függnek a DDS megvalósításától, programozásától és programozhatóságától, stb.)

A laboron használt DDS esetén a kimenőjel frekvenciája szabályozható az A és B kódszó tartalmával (0 illetve 1 üzemmód), illetve FSK moduláció esetén a D kódszó által hordozott frekvencialökettel. A kimenő frekvencia felső határa 4 MHz, a DAC miatt megjelenő zavarójeleket kiszűrő aluláteresztő szűrő miatt. Ezért az <math>f_{CLK}/4</math> által szabott 6,5 MHz-s határ nem érdekes.

A csatolt fájlok között az alaklmazott DDS blokkvázlata is megtalálható, de itt egy egyszerűsített verziót rakok be:

[[Fájl:Labor2 kép28.jpg|800px]]

DDS kimenő frekvenciájának meghatározása

Modulálatlan esetben a DDS kimenő frekvenciája:
<math>f_s = N f_{DDS} = N \frac{DDS\_x}{2^{24}} f_{CLK}</math>, ahol

N: A PLL N osztási száma (tehát ennyivel szorozza fel a kimenő frekvenciát) 
DDS_x: "0" vagy "1" üzemmódot meghatározó kódszó, értéke "A" vagy "B" 
fCLK: 26,000 MHz 

FSK esetén: 
DEV: 0-1 (alacsony-magas) adatbitek kiadásakor hozzáadja a DDS frekvenciaregiszter tartalmához 

Felbontás:<math>\Delta f_s=N \frac{f_{CLK}}{2^{24}} \Rightarrow </math> 0 és 1 biteknek megfelelő frekvenciák: <math> f_{LOW}=N \frac{DDS\_x}{2^{24}} f_{CLK} ; f_{HIGH}=N \frac{DDS\_x + 4DEV}{2^{24}} f_{CLK}</math>

Ebből a DDS sávközépi frekvenciája: <math>f_{FSK}=\frac{f_{LOW} + f_{HIGH}}{2}</math>

Lökete pedig: <math>\Delta FSK = N \frac{DEV}{2^{23}} f_{CLK}</math>

==3. Sorolja fel egy FSK jel paramétereit!==
* <math>A</math> - Jel amplitúdója
* <math>f_v</math> - Vivőfrekvencia
* <math>f_D</math> - Frekvencialöket

==4. Rajzolja fel egy FSK adó blokkvázlatát!==

[[Fájl:Labor2 kép29.jpg]]

==5. Rajzolja fel az egyszer transzponált FSK vevő blokkvázlatát! Mit jelent a felső és alsó keverés?==

'''Feladat:''' Milyen frekvenciára kell beállítani a helyi oszcillátort felső keverés esetén, ha 915.2 MHz-es akarunk venni és a keverő utáni sávszűrő (KF szűrő) sávközépi frekvenciája 10.7 Mhz?

'''Megoldás:''' A helyi oszcillátor <math>f_0=915.2+10.7=925.9 \; MHz</math> -re kell állítani a megadott paraméterek esetén.

Felső keverés esetén a helyi oszcillátor frekvenciája a KF szűrő sávközépi frekvenciájával nagyobb mint a vételi frekvencia. Alsó keverés esetén pedig ennyivel kisebb.

Az egyszer transzponált FSK vevő blokkvázlata:

[[File:labor2_mérés10_ábra1.JPG|800px]]

==6. Rajzolja fel egy FSK demodulátor blokkvázlatát!==

Az FSK jel demodulálására itt fázistoló szorzót alkalmazunk:

[[Fájl:Labor2 kép31.jpg]]

==7. Mi az a nagylöketű FSK, és mi határozza meg ekkor az FSK jel sávszélességét?==

Frekvenciamodulációs tényező: <math>m_f={f_D \over f_m}</math>

ahol:
*<math>f_D</math> a frekvencialöket
*<math>f_m</math> pedig a moduláló jel frekvenciája

Ha <math>m_f >10</math> , akkor nagylöketű FSK jelről beszélünk.

Sávszélessége a Carson-szabály segítségével meghatározható: <math>B = 2 \cdot (f_D+f_m)</math>

==8. Ismertesse a spektrumanalizátor felépítését és működését!==

[[Fájl:Labor2 kép30.jpg]]

A bementi csillapító (attenuator) lehetővé teszi, hogy széles bemeneti tartományban működhessen a rendszer. Ezután az aluláteresztőszűrő kiszűri a működési frekvenciasávon kívűli jeleket. A keverő a VCO jelével egy középfrekvenciás jelet állít elő, ami a bemeneti jel frekiben való eltolásának felel meg. A VCO jelét egy fűrészjellel folyamatosan változtajuk, így végighangoljuk az egész beállított frekvenciatartományt. Az állítható szélességű sávszűrőn (Res BW Filter) csak egy keskeny frekvenciasáv kerül a detektorra. Itt a demodulált jel a képernyő Y irányú eltérítése, az X irányú eltérítés pedig a frekvenciával (fűrészgenerátor jelével) arányos. Ezért a spektrumanalizátor egy szuperheterodin vevőkészülék, mivel a bemenő frekvenciatartományt egy konstans frekvenciára hangoljuk detektálás előtt.

==9. Mi az a fázis- és a frekvenciadiszkriminátor? Rajzoljon fel egy tipikus frekvenciadiszkriminátor transzfer karakterisztikát!==

'''Feladat:''' Az FSK AÁB melyik blokkjában használják a fázisdiszkriminátort, és melyikben a frekvenciadiszkriminátort?

'''Medáldogás:''' aki nagyon vágja a témát és ért hozzá, az NE tartsa magában a megoldást! ;)

[[File:PDs.JPG]]

A fenti képen van néhány fázisdetektor, amelyből az alső 2 frekvenciadetektor is egyben.

Ez úgy lehetséges, hogy az a bizonyos alsó 2 ún. töltéspumpa szűrővel van ellátva a kimenetén, ami frekvencia eltérés esetén a PD-ből érkező egyre szélesebb \UP vagy \DOWN impulzusok miatt egyre nagyobb feszültséget ad a VCO-nak (vagy egyre kisebbet), így egy idő után "behúzza" omega2-t omega1-hez, és belockol a PLL. A felső 2 nem érzékeli a frekvenciakülönbésget, mivel nincs töltéspumpájuk, és karakterisztikájuk - mint a képen is látszik - periódikusan ismétlődik. Tehát ha 2 különböző frekit adunk egy ilyen PD-re, akkor a VCO vezérlőfeszültsége, és emiatt a VCO kimeneti frekvenciája is csak oszcillálni fog egy adott freki körül, de nem fog lockolni. A 3. számú PD a képen alacsony frekvencia eltérésnél szintén nem tud belockolni, ezért lassan oszcillálni fog a referenciafreki körül a beállítandó omega2.

==10. Mit jelentenek a következő betűszavak: ISM, FSK, FM, RF, PLL?==
* '''ISM:''' Industrial Scientific and Medical - A 900 MHz körüli, szabad felhasználású (előzetes engedélyezéshez nem kötött) frekvenciasávok.
* '''FSK:''' Frequency Shift Keying (ferekvenciabillyentyűzés) - A vivő frekvenciájának két fix érték közötti kapcsolgatásával létrehozott digitális modulációs eljárás.
* '''FM:''' Frequency Modulation - Olyan modulációs eljárás, ahol a moduláló jel a vivőhullám pillanatnyi frekvenciájával áll kapcsolatban.
* '''RF:''' Radio Frequency - Rádiófrekvencia.
* '''PLL:''' Phase-Locked Loop (fáziszárt hurok) - Többek között demodulálásra is alkalmazható áramkör (szabályozási kör).

==11. Ismertessen egy egyszerű frekvenciadiszkriminátor megvalósítást!==

[[Fájl:Labor2 kép31.jpg]]

A frekvenciában modulált <math>s_{FM}(t)</math> jel egy fázistolóra jut, ami a jel pillanatnyi frekvenciájával arányos, és sávközépen -90 fok. A szorzó és aluláteresztő szűrő egy kvadratúra demodulátort alkotnak, aminek a kimenete 0 V, ha a szorzó bemenetein lévő jelek kvadratúrában vannak. (Tehát 90 fok fáziskülönbség van köztük.) -> A kimenő <math>V_0 (t)</math> arányos az <math>s_{FM}(t)</math> jel frekvenciájával.

==12. Mi az a csillapítótag? Rajzoljon fel egy asszimmetrikus csillapítótag megvalósítást!==

A csillapítótag (attenuator) egy olyan áramkör, ami a bejövő audió vagy rádiójel amplitúdóját csökkenti lehetőleg torzítás nélkül.

Legegyszerűbb megoldás egy (változtatható) ellenállásokból felépített feszültségosztó.

A kért ábra is erre vonatkozik. Asszimmetrikus - mint különböző be- és kimeneti ellenállású.

"L" tag [http://wiki.ham.hu/index.php/Csillap%C3%ADt%C3%B3 HamWiki]

[[File:Csillapito_L.gif|250px]]

Ismerünk ugyebár PI és T tagot még jelek1-ből, amik szimmetrikusak, mivel teljesen mindegy, hogy melyik oldala a bemenet, és melyik a kimenet, az szépen impedanciahelyesen leosztja a feszültséget. Az L tag viszont csak egyik irányban működik helyesen (ahogy a képen most van), ha megfordítjuk a be-kimenetet akkor már nem fogja leosztani a feszültséget. Ezért ez asszimmetrikus tag.

Előnye viszont, hogy kevesebb alkatrész kell hozzá.

Léteznek természetesen bonyolultabb kapcsolások is...

==13. Mi az a SPAN, RBW, VBW a spektrumanalizátoron?==

* '''SPAN:''' A sweep hossza, tehát az a frekvenciatartomány, amit vizsgálok. Ezt végső soron ugye a VCO-ra adott háromszögjel határozza meg.
* '''VBW:''' A spektrumanalizátor Video szűrőjének 3 dB-s sávszélessége. ''Praktikusan a függőleges felbontás.''
* '''RBW:''' A spektrumanalizátor Res BW szűrőjének 3 dB-s sávszélessége. ''Praktikusan a vízszintes felbontás.''

==14. Hogyan mérjük meg egy szinuszos jel frekvenciáját és teljesítményét spektrumanalizátorral?==

Az ideális szinuszjel spektruma egyetlen dirac impulzus azon a frekvencián, amilyen frekvenciájú a szinusz. A zajok és nemlinearitások miatt azonban a valóságban megjelennek kisebb amplitúdójú felharmonikusok és köztes komponensek is. Tehát megkeresem a legnagyobb amplitúdójú spektrumkomponens helyét és az lesz a szinusz frekvenciája.

Egy jel teljesítménye a Parseval-tétel alapján számítható az amplitúdóspektrum négyzetének integráljaként is.

==15. Hogyan mérné meg egy heterodin vevő érzékenységét és átviteli karakterisztikáját?==

Érzékenységet a bemenő jel amplitúdójának folyamatos növelésével, a kimenetet figyelve.

Átviteli karakterisztikát az amplitúdó/frekvencia növelésével, a kimenetet figyelve.

==16. Mi az a fáziszaj? Miért van fáziszaja a DDS-nek? Hogyan néz ki a fáziszajjal terhelt szinuszos jel spektruma?==

A fáziszaj a különböző zavarok (termikus zaj, sörétzaj) hatására a jelben megjelenő fázisváltozás. A DDS fáziszaja elsősorban a referenciajel fáziszajából származik, ezt a DDS a frekvenciaosztási aránynak megfelelően elnyomja. Létezik az eszköznek maradék fáziszaja is, ami ideális referenciajel esetén kapott fáziszaj lenne. Ez modern integrált áramköröknél kb. -140 dBc/Hz, 10 kHz offsetnél.

Fáziszajjal terhelt szinusz spektruma:

[[File:phase_noise01.gif]]

==17. Hogyan mérné meg egy DDS üzemi frekvenciatartományát?==
"0" üzemmódban folyamatosan növelném az "A" kódszó értékét, közben a kimenetén mérném a frekvenciát.

==18. Mit jelentenek a következő betűszavak: AM, OOK, ASK?==

* '''AM:''' Amplitude Modulation (amplitudómoduláció) - Olyan analóg moduláció, az A(t) időfüggő értéke hordozza az információt.
* '''OOK:''' ON/OFF Keying - Olyan ASK moduláció, ami a 0 továbbítandó jelhez 0 A(t)-t választ.
* '''ASK:''' Amplitude Shift Keying (amplitudóbillentyűzés) - Olyan digitális moduláció, az A(t) időfüggő értéke hordozza az információt.

==19. Ismertesse a Carson-összefüggést!==

Carson-összefüggés: <math>B=2 \cdot (f_D+B_m)</math>, ahol <math>B_m</math> a moduláló jel sávszélessége.

Ez durvább becslés, mint az egyébként szinusz esetére adott.

==20. Mit jelentenek a következő betűszavak: dBm, dBmű, dBc?==

* '''dBm:''' Az 1 mW-ra vonatkoztatott teljesítményviszony dB-ben mérve.
* '''dBmű:''' Az 1 mikroV-ra vonatkoztatott feszültségviszony dB-ben mérve.
* '''dBc:''' A vivőhullámra vonatkoztatott jelszintviszony dB-ben mérve.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 9. Mérés: Analóg fáziszárt hurok vizsgálata

2014-03-04T19:44:18Z

Horvgbor: /* Házi feladathoz segítség */

{{Vissza|Laboratórium 2}}

== Gondolatok a mérésről, tippek és tapasztalatok ==

*Ide jöhet minden tipp és tapasztalat a mérésről:
**Mire érdemes figyelni
**Necces mérések bővebb leírása
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni

== Beugró kérdések ==

*[[Laboratórium 2 - 9. Mérés ellenőrző kérdései|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - '''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''
*[[Media:Labor2_mérés9_beugró_2012.pdf|Beugró (2012)]]

*Ide lehet gyűjteni olyan azokat a beugrókérdéseket, amik nem az ellenőrző kérdések közül kerültek ki.
*2014.03.03 Hétfő 11.15-14.00: Ellenőrző kérdések: 4; 7; 5 kHz/V = ? krad/Vs; 0.314 V/fok = ? V/rad
*2014.03.04 Kedd 14.15-17.00: Ellenőrző kérdések: 1; 21; 23; 25

== Házi feladathoz segítség ==

*[[Media:Labor2 mérés9 házi 2010.pdf|Kidolgozott házi feladat (2010)]]
**Van benne egy hiba: 4-es feladat PM jelnél a helyes: "<math>\omega_n</math> pólusfrekvencia <math> \leq </math> '''''minimális''''' modulációs frekvencia."

*Ide lehet felrakni régi házi feladat megoldásokat
*Tipikus hibákra figyelemfelhívás és esetleg megoldási javaslat
*Mire érdemes figyelni
*Egyéb segédanyagok

== Ellenőrző mérés ==

*[[Media:Labor2_mérés9_jegyzőkönyv1.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*[[Media:Labor2_mérés9_jegyzőkönyv2.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*Mérési feladatok voltak:
**PD karakterisztika
**VCO karakterisztika
**Befogási tartomány meghatározása
**Követési tartomány meghatározása (90 kHz-től kell fel és le indulni, Hz-re pontos eredményt várnak)
**FM jel mérése, Bode-diagram felvétele

*Ide jöhetnek kitöltött jegyzőkönyvek
*Ide lehet gyűjteni:
**Milyen feladatot adtak az ellenőrző mérésen
**Mire érdemes figyelni
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni és megoldási javaslat/trükk

[[Category:Villanyalap]]

Laboratórium 2 - 9. Mérés: Analóg fáziszárt hurok vizsgálata

2014-03-04T19:43:55Z

Horvgbor: /* Házi feladathoz segítség */

Laboratórium 2 - 9. Mérés: Analóg fáziszárt hurok vizsgálata

2014-03-04T19:42:36Z

Horvgbor: /* Házi feladathoz segítség */

{{Vissza|Laboratórium 2}}

== Gondolatok a mérésről, tippek és tapasztalatok ==

*Ide jöhet minden tipp és tapasztalat a mérésről:
**Mire érdemes figyelni
**Necces mérések bővebb leírása
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni

== Beugró kérdések ==

*[[Laboratórium 2 - 9. Mérés ellenőrző kérdései|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - '''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''
*[[Media:Labor2_mérés9_beugró_2012.pdf|Beugró (2012)]]

*Ide lehet gyűjteni olyan azokat a beugrókérdéseket, amik nem az ellenőrző kérdések közül kerültek ki.
*2014.03.03 Hétfő 11.15-14.00: Ellenőrző kérdések: 4; 7; 5 kHz/V = ? krad/Vs; 0.314 V/fok = ? V/rad
*2014.03.04 Kedd 14.15-17.00: Ellenőrző kérdések: 1; 21; 23; 25

== Házi feladathoz segítség ==

*[[Media:Labor2 mérés9 házi 2010.pdf|Kidolgozott házi feladat (2010)]]
*Van benne egy hiba: 4-es feladat PM jelnél a helyes: "<math>\omega_n</math> pólusfrekvencia <math> \leq </math> minimális modulációs frekvencia."

*Ide lehet felrakni régi házi feladat megoldásokat
*Tipikus hibákra figyelemfelhívás és esetleg megoldási javaslat
*Mire érdemes figyelni
*Egyéb segédanyagok

== Ellenőrző mérés ==

*[[Media:Labor2_mérés9_jegyzőkönyv1.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*[[Media:Labor2_mérés9_jegyzőkönyv2.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*Mérési feladatok voltak:
**PD karakterisztika
**VCO karakterisztika
**Befogási tartomány meghatározása
**Követési tartomány meghatározása (90 kHz-től kell fel és le indulni, Hz-re pontos eredményt várnak)
**FM jel mérése, Bode-diagram felvétele

*Ide jöhetnek kitöltött jegyzőkönyvek
*Ide lehet gyűjteni:
**Milyen feladatot adtak az ellenőrző mérésen
**Mire érdemes figyelni
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni és megoldási javaslat/trükk

[[Category:Villanyalap]]

Laboratórium 2 - 9. Mérés: Analóg fáziszárt hurok vizsgálata

2014-03-04T17:13:59Z

Horvgbor: /* Beugró kérdések */

{{Vissza|Laboratórium 2}}

== Gondolatok a mérésről, tippek és tapasztalatok ==

*Ide jöhet minden tipp és tapasztalat a mérésről:
**Mire érdemes figyelni
**Necces mérések bővebb leírása
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni

== Beugró kérdések ==

*[[Laboratórium 2 - 9. Mérés ellenőrző kérdései|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - '''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''
*[[Media:Labor2_mérés9_beugró_2012.pdf|Beugró (2012)]]

*Ide lehet gyűjteni olyan azokat a beugrókérdéseket, amik nem az ellenőrző kérdések közül kerültek ki.
*2014.03.03 Hétfő 11.15-14.00: Ellenőrző kérdések: 4; 7; 5 kHz/V = ? krad/Vs; 0.314 V/fok = ? V/rad
*2014.03.04 Kedd 14.15-17.00: Ellenőrző kérdések: 1; 21; 23; 25

== Házi feladathoz segítség ==

*[[Media:Labor2 mérés9 házi 2010.pdf|Kidolgozott házi feladat (2010)]]

*Ide lehet felrakni régi házi feladat megoldásokat
*Tipikus hibákra figyelemfelhívás és esetleg megoldási javaslat
*Mire érdemes figyelni
*Egyéb segédanyagok

== Ellenőrző mérés ==

*[[Media:Labor2_mérés9_jegyzőkönyv1.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*[[Media:Labor2_mérés9_jegyzőkönyv2.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*Mérési feladatok voltak:
**PD karakterisztika
**VCO karakterisztika
**Befogási tartomány meghatározása
**Követési tartomány meghatározása (90 kHz-től kell fel és le indulni, Hz-re pontos eredményt várnak)
**FM jel mérése, Bode-diagram felvétele

*Ide jöhetnek kitöltött jegyzőkönyvek
*Ide lehet gyűjteni:
**Milyen feladatot adtak az ellenőrző mérésen
**Mire érdemes figyelni
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni és megoldási javaslat/trükk

[[Category:Villanyalap]]

Laboratórium 2 - 9. Mérés: Analóg fáziszárt hurok vizsgálata

2014-03-04T11:50:21Z

Horvgbor: /* Beugró kérdések */

{{Vissza|Laboratórium 2}}

== Gondolatok a mérésről, tippek és tapasztalatok ==

*Ide jöhet minden tipp és tapasztalat a mérésről:
**Mire érdemes figyelni
**Necces mérések bővebb leírása
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni

== Beugró kérdések ==

*[[Laboratórium 2 - 9. Mérés ellenőrző kérdései|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - '''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''
*[[Media:Labor2_mérés9_beugró_2012.pdf|Beugró (2012)]]

*Ide lehet gyűjteni olyan azokat a beugrókérdéseket, amik nem az ellenőrző kérdések közül kerültek ki.
*Hétfő 11.15-14.00: Ellenőrző kérdések: 4; 7; 5 kHz/V = ? krad/Vs; 0.314 V/fok = ? V/rad

== Házi feladathoz segítség ==

*[[Media:Labor2 mérés9 házi 2010.pdf|Kidolgozott házi feladat (2010)]]

*Ide lehet felrakni régi házi feladat megoldásokat
*Tipikus hibákra figyelemfelhívás és esetleg megoldási javaslat
*Mire érdemes figyelni
*Egyéb segédanyagok

== Ellenőrző mérés ==

*[[Media:Labor2_mérés9_jegyzőkönyv1.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*[[Media:Labor2_mérés9_jegyzőkönyv2.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*Mérési feladatok voltak:
**PD karakterisztika
**VCO karakterisztika
**Befogási tartomány meghatározása
**Követési tartomány meghatározása (90 kHz-től kell fel és le indulni, Hz-re pontos eredményt várnak)
**FM jel mérése, Bode-diagram felvétele

*Ide jöhetnek kitöltött jegyzőkönyvek
*Ide lehet gyűjteni:
**Milyen feladatot adtak az ellenőrző mérésen
**Mire érdemes figyelni
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni és megoldási javaslat/trükk

[[Category:Villanyalap]]

Laboratórium 2 - 9. Mérés ellenőrző kérdései

2014-03-03T21:51:15Z

Horvgbor: /* 1. Rajzolja fel a PLL tömbvázlatát. */

{{Vissza|laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 9. Mérés: Analóg fáziszárt hurok vizsgálata}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Rajzolja fel a PLL tömbvázlatát.==

A PLL egy olyan szabályozási kör, amely a kimeneti jelét egy bemeneti jelhez (referencia jel) képest képes szinkronizálni mind frekvenciában, mind fázisban.

[[Fájl:Labor2 kép13.jpg|700px]]

Részegységek:
* Phase Detector: A be- és kimeneti jel fázisát hasonlítja össze és a fáziskülönbséggel arányos feszültséget állít elő.
* Hurokszűrő: Kiszűri az <math>u_d(t)</math> AC komponensét.
* VCO: A szűrő kimeneti jelétől lineárisan függő kimeneti frekvenciájú jelet állít elő.

==2. Adja meg a PD kimeneti feszültségét (nemlinearizált alak).==

<math> u_d(t)=0.5 \cdot K_d \cdot U_{1p} \cdot U_{2p} \cdot \sin(\Theta_e) </math>

Paraméterek:
*<math>U_{1p}</math> és <math>U_{2p}</math> - A fázisdetektor bemeneteire juttatott jelek amplitúdói.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektorra jellemző konstans.
*<math>\Theta_e</math> - A PD két bemeneti jel fáziskülönbsége.

==3. Adja meg a VCO kimeneti fázisát a komplex frekvenciatartományban.==

<math> \Theta_2(s) = \frac{K_v}{s} \cdot U_f(s) = \frac{K_v}{s} \cdot F(s) \cdot K_d \cdot \Theta_e(s) </math>

Paraméterek:
*<math>K_v</math> - A VCO átviteli tényezője.
*<math>U_f</math> - A hurokszűrőből kimeneti jelének komplex amplitúdója.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektorra jellemző konstans.
*<math>F(s)</math> - A hurokszűrő átviteli függvénye.
*<math>\Theta_e(s)</math> - A fázisdetektor bemeneti jeleinek fáziskülönbségének a komplex amplitúdója.

==4. Rajzolja fel a hurokszűrő kapcsolási rajzát és adja meg az átviteli függvényét.==

[[Fájl:Labor2 kép14.jpg]]

<math> F(s) = \frac {1+sC(R_1+R_2)}{sR_1C} = \frac {1+s\tau_1}{s\tau_2} </math>

==5. Adja meg a hurokszűrő átviteli függvényét és rajzolja fel a törtvonalas Bode-diagramját.==

<math> F(s) = \frac {1+sC(R_1+R_2)}{sR_1C} = \frac {1+s\tau_1}{s\tau_2} </math>

[[Fájl:Labor2 kép15.jpg|700px]]

==6. Rajzolja fel a PLL nemlineáris alapsávi modelljét.==

[[Fájl:Labor2 kép16.jpg|700px]]

==7. Rajzolja fel a PD nemlineáris karakterisztikáját és azon határozza meg a munkapontot.==

[[Fájl:Labor2 kép17.jpg]]

Ha a fázishiba megnő, akkor ennek hatására megnő PD kimenetén a feszültség, majd a VCO pillanatnyi kimeneti frekvenciája, ami egyben a PD egyik bemeneti jele. Ennek a jelnek úgy kell hatnia, hogy a fázishiba csökkenjen, ellenkező esetben nem jön létre fáziszárt állapot. A fenti elv a alapján megvizsgálva a PD nemlineáris karakterisztikáját 0-ban és <math>\pi</math>-ben megállapítható, hogy a munkapont 0-ban van, mivel csak erre a pontra teljesülnek az előírások.

==8. Adja meg a PLL bemenet és kimenete közti fáziskülönbség értékét. (aktív hurokszűrőre és fáziszárt állapotra értendő).==

Mivel az alkalmazott aktív hurokszűrő erősítése nagy (kb. 200 000, mert nincs DC visszacsatolás), ezért a bementén csak közel 0 V DC feszültség lehet. A hurokszűrő bemenete egyben a PD kimenete, és a PD kimenetén csak akkor lehet nulla fázishiba melett nulla feszültség, ha a két bemeneti jel között a fáziskülönbség <math>\pi/2</math>, vagyis az egyik bemeneti jel szinusz, másik koszinusz.

==9. Adja meg a PD kimeneti feszültségét a lineáris alapsávi modellben kis <math> \Theta_e </math> esetén (nem kell levezetni).==

<math> u_d(t)= K_d \cdot \Delta \Theta_e \approx K_d \Theta_e </math>

<math>K_d \approx 0.5 \cdot U_{1p} \cdot U_{2p}</math>

==10. Rajzolja fel a PLL lineáris alpsávi modelljét.==

[[Fájl:Labor2 kép18.jpg|700px]]

==11. Adja meg a hurokerősítés egyenletét (legegyszerűbb forma).==

<math> G(s) = K_d \cdot F(s) \cdot {K_v \over s }</math>

Paraméterek:
*<math>F(s)</math> - A hurokszűrő átviteli függvénye.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektor átviteli tényezője.
*<math>K_v</math> - A VCO átviteli tényezője.

==12. Adja meg a PLL zárthurkú átviteli függvényét (legegyszerűbb forma).==

<math> H(s)= \frac{\Theta_2(s)}{\Theta_1(s)} = \frac {G(s)}{1+G(s)} </math>

==13. Adja meg a PLL hibafüggvényét (legegyszerűbb forma).==
<math> 1-H(s)= \frac{\Theta_e(s)}{\Theta_1(s)} = \frac{\Theta_1(s)-\Theta_2(s)}{\Theta_1(s)}</math>

==14. Adja meg a hurokerősítés egyenletét másodfokú hurokra (elsőfokú hurok, aktív hurokszűrővel).==

<math> G(s)=K_d \cdot \frac {1+s\tau_1}{s\tau_2} \cdot \frac {K_v}{s} </math>

Paraméterek:
*<math>\tau_1, \tau_2</math> - Az aktív szűrő időállandói.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektor átviteli tényezője.
*<math>K_v</math> - A VCO átviteli tényezője.

==15. Rajzolja fel a hurokerősítés törtvonalas Bode-diagramját (<math> \zeta = 1 </math>).==

*<math>\omega_B = 2 \cdot \zeta \cdot \omega_n</math> - Zárthurkú sávszélesség.
*<math>\zeta</math> - Csillapítási tényező.
*<math>\omega_n</math> - Pólusfrekvencia.

[[Fájl:Labor2 kép19.jpg|700px]]

== 16. Rajzolja fel a hurokerősítés törtvonalas Bode-diagramját (<math> \zeta < 0,707 </math>). ==

[[File:Labor2_mérés9_ábra1.JPG|700px]]

==17. Rajzolja fel a zárthurkú átviteli függvény Bode-diagramját különböző <math> \zeta </math>-ra.==

[[Fájl:Labor2 kép20.jpg|700px]]

==18. Rajzolja fel a hibafüggvény Bode-diagramját különböző <math> \zeta </math>-k esetén.==

[[Fájl:Labor2 kép21.jpg|700px]]

==19. Adja meg a PLL tervezési paramétereit és, hogy az egyes paraméterek mit szabnak meg.==

Paraméterek:
* <math> \tau_1 </math> - A sávszélességet <math>(\omega_n)</math> -t szabja meg,
* <math> \tau_2 </math> - A stabilitási tulajdonságokat <math>(\zeta )</math> -t, illetve a dinamikát szabja meg.
* <math> G_0 </math> - A követési tulajdonságokat <math>( \Theta_e )</math> -t szabja meg. Az alkalmazott aktív szűrőre: <math>G_0 = \infty</math>

==20. Adja meg a PLL frekvenciatartományait.==

[[Fájl:Labor2 kép22.jpg|350px]]

A PLL frekvenciatartományai:
*<math>2 \Delta \omega_H</math> '''Követési tartomány''' (HOLD-IN): Az a frekvenciatartomány, amelyen belül a PLL követni képes a bemeneti jel fázisát, miközben a bemeneti frekvencia az <math>\omega_0</math> frekvenciától távolodik. Ezt a követési tartományt a hurokelemek telítésbe jutása korlátozza.
*<math>2 \Delta \omega_P</math> '''Befogási tartomány''' (PULL-IN): Az a frekvencia tartomány, amelyen belülre kerülve a PLL képes elérni a fáziszárt állapotot.

==21. Rajzolja fel az FM demodulátor tömbvázlatát.==

[[Fájl:Labor2 kép23.jpg]]

==22. Milyen tervezési feltételt kell az FM demodulátornak kielégítenie?==
<math>\omega_n</math> pólusfrekvencia <math>\geq </math> maximális modulációs frekvencia.

==23. Rajzolja fel a PM demodulátor tömbvázlatát.==

[[Fájl:Labor2 kép24.jpg]]

==24. Milyen tervezési feltételt kell a PM demodulátornak kielégítenie?==
<math>\omega_n</math> pólusfrekvencia <math> \leq </math> minimális modulációs frekvencia.

==25. Rajzolja fel az FSK modulált jel hullámformáját.==

[[Fájl:Labor2 kép25.jpg]]

==26. Rajzolja fel a rendszer válaszát az időtartományban a VCO perturbációjára, ha <math>\zeta>1</math>, <math>\zeta=1</math>, <math>\zeta < 1</math>.==

[[Fájl:Labor2 kép26.jpg|600px]]

[[Category:Villanyalap]]

Laboratórium 2 - 9. Mérés ellenőrző kérdései

2014-03-03T18:41:21Z

Horvgbor: /* 11. Adja meg a hurokerősítés egyenletét (legegyszerűbb forma). */

{{Vissza|laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 9. Mérés: Analóg fáziszárt hurok vizsgálata}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Rajzolja fel a PLL tömbvázlatát.==

A PLL egy olyan szabályozási kör, amely a kimeneti jelét egy bemeneti jelhez (referencia jel) képes képes szinkronizálni mind frekvenciában, mind fázisban.

[[Fájl:Labor2 kép13.jpg|700px]]

Részegységek:
* Phase Detector: A be- és kimeneti jel fázisát hasonlítja össze és a fáziskülönbséggel arányos feszültséget állít elő.
* Hurokszűrő: Kiszűri az <math>u_d(t)</math> AC komponensét.
* VCO: A szűrő kimeneti jelétől lineárisan függő kimeneti frekvenciájú jelet állít elő.

==2. Adja meg a PD kimeneti feszültségét (nemlinearizált alak).==

<math> u_d(t)=0.5 \cdot K_d \cdot U_{1p} \cdot U_{2p} \cdot \sin(\Theta_e) </math>

Paraméterek:
*<math>U_{1p}</math> és <math>U_{2p}</math> - A fázisdetektor bemeneteire juttatott jelek amplitúdói.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektorra jellemző konstans.
*<math>\Theta_e</math> - A PD két bemeneti jel fáziskülönbsége.

==3. Adja meg a VCO kimeneti fázisát a komplex frekvenciatartományban.==

<math> \Theta_2(s) = \frac{K_v}{s} \cdot U_f(s) = \frac{K_v}{s} \cdot F(s) \cdot K_d \cdot \Theta_e(s) </math>

Paraméterek:
*<math>K_v</math> - A VCO átviteli tényezője.
*<math>U_f</math> - A hurokszűrőből kimeneti jelének komplex amplitúdója.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektorra jellemző konstans.
*<math>F(s)</math> - A hurokszűrő átviteli függvénye.
*<math>\Theta_e(s)</math> - A fázisdetektor bemeneti jeleinek fáziskülönbségének a komplex amplitúdója.

==4. Rajzolja fel a hurokszűrő kapcsolási rajzát és adja meg az átviteli függvényét.==

[[Fájl:Labor2 kép14.jpg]]

<math> F(s) = \frac {1+sC(R_1+R_2)}{sR_1C} = \frac {1+s\tau_1}{s\tau_2} </math>

==5. Adja meg a hurokszűrő átviteli függvényét és rajzolja fel a törtvonalas Bode-diagramját.==

<math> F(s) = \frac {1+sC(R_1+R_2)}{sR_1C} = \frac {1+s\tau_1}{s\tau_2} </math>

[[Fájl:Labor2 kép15.jpg|700px]]

==6. Rajzolja fel a PLL nemlineáris alapsávi modelljét.==

[[Fájl:Labor2 kép16.jpg|700px]]

==7. Rajzolja fel a PD nemlineáris karakterisztikáját és azon határozza meg a munkapontot.==

[[Fájl:Labor2 kép17.jpg]]

Ha a fázishiba megnő, akkor ennek hatására megnő PD kimenetén a feszültség, majd a VCO pillanatnyi kimeneti frekvenciája, ami egyben a PD egyik bemeneti jele. Ennek a jelnek úgy kell hatnia, hogy a fázishiba csökkenjen, ellenkező esetben nem jön létre fáziszárt állapot. A fenti elv a alapján megvizsgálva a PD nemlineáris karakterisztikáját 0-ban és <math>\pi</math>-ben megállapítható, hogy a munkapont 0-ban van, mivel csak erre a pontra teljesülnek az előírások.

==8. Adja meg a PLL bemenet és kimenete közti fáziskülönbség értékét. (aktív hurokszűrőre és fáziszárt állapotra értendő).==

Mivel az alkalmazott aktív hurokszűrő erősítése nagy (kb. 200 000, mert nincs DC visszacsatolás), ezért a bementén csak közel 0 V DC feszültség lehet. A hurokszűrő bemenete egyben a PD kimenete, és a PD kimenetén csak akkor lehet nulla fázishiba melett nulla feszültség, ha a két bemeneti jel között a fáziskülönbség <math>\pi/2</math>, vagyis az egyik bemeneti jel szinusz, másik koszinusz.

==9. Adja meg a PD kimeneti feszültségét a lineáris alapsávi modellben kis <math> \Theta_e </math> esetén (nem kell levezetni).==

<math> u_d(t)= K_d \cdot \Delta \Theta_e \approx K_d \Theta_e </math>

<math>K_d \approx 0.5 \cdot U_{1p} \cdot U_{2p}</math>

==10. Rajzolja fel a PLL lineáris alpsávi modelljét.==

[[Fájl:Labor2 kép18.jpg|700px]]

==11. Adja meg a hurokerősítés egyenletét (legegyszerűbb forma).==

<math> G(s) = K_d \cdot F(s) \cdot {K_v \over s }</math>

Paraméterek:
*<math>F(s)</math> - A hurokszűrő átviteli függvénye.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektor átviteli tényezője.
*<math>K_v</math> - A VCO átviteli tényezője.

==12. Adja meg a PLL zárthurkú átviteli függvényét (legegyszerűbb forma).==

<math> H(s)= \frac{\Theta_2(s)}{\Theta_1(s)} = \frac {G(s)}{1+G(s)} </math>

==13. Adja meg a PLL hibafüggvényét (legegyszerűbb forma).==
<math> 1-H(s)= \frac{\Theta_e(s)}{\Theta_1(s)} = \frac{\Theta_1(s)-\Theta_2(s)}{\Theta_1(s)}</math>

==14. Adja meg a hurokerősítés egyenletét másodfokú hurokra (elsőfokú hurok, aktív hurokszűrővel).==

<math> G(s)=K_d \cdot \frac {1+s\tau_1}{s\tau_2} \cdot \frac {K_v}{s} </math>

Paraméterek:
*<math>\tau_1, \tau_2</math> - Az aktív szűrő időállandói.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektor átviteli tényezője.
*<math>K_v</math> - A VCO átviteli tényezője.

==15. Rajzolja fel a hurokerősítés törtvonalas Bode-diagramját (<math> \zeta = 1 </math>).==

*<math>\omega_B = 2 \cdot \zeta \cdot \omega_n</math> - Zárthurkú sávszélesség.
*<math>\zeta</math> - Csillapítási tényező.
*<math>\omega_n</math> - Pólusfrekvencia.

[[Fájl:Labor2 kép19.jpg|700px]]

== 16. Rajzolja fel a hurokerősítés törtvonalas Bode-diagramját (<math> \zeta < 0,707 </math>). ==

[[File:Labor2_mérés9_ábra1.JPG|700px]]

==17. Rajzolja fel a zárthurkú átviteli függvény Bode-diagramját különböző <math> \zeta </math>-ra.==

[[Fájl:Labor2 kép20.jpg|700px]]

==18. Rajzolja fel a hibafüggvény Bode-diagramját különböző <math> \zeta </math>-k esetén.==

[[Fájl:Labor2 kép21.jpg|700px]]

==19. Adja meg a PLL tervezési paramétereit és, hogy az egyes paraméterek mit szabnak meg.==

Paraméterek:
* <math> \tau_1 </math> - A sávszélességet <math>(\omega_n)</math> -t szabja meg,
* <math> \tau_2 </math> - A stabilitási tulajdonságokat <math>(\zeta )</math> -t, illetve a dinamikát szabja meg.
* <math> G_0 </math> - A követési tulajdonságokat <math>( \Theta_e )</math> -t szabja meg. Az alkalmazott aktív szűrőre: <math>G_0 = \infty</math>

==20. Adja meg a PLL frekvenciatartományait.==

[[Fájl:Labor2 kép22.jpg|350px]]

A PLL frekvenciatartományai:
*<math>2 \Delta \omega_H</math> '''Követési tartomány''' (HOLD-IN): Az a frekvenciatartomány, amelyen belül a PLL követni képes a bemeneti jel fázisát, miközben a bemeneti frekvencia az <math>\omega_0</math> frekvenciától távolodik. Ezt a követési tartományt a hurokelemek telítésbe jutása korlátozza.
*<math>2 \Delta \omega_P</math> '''Befogási tartomány''' (PULL-IN): Az a frekvencia tartomány, amelyen belülre kerülve a PLL képes elérni a fáziszárt állapotot.

==21. Rajzolja fel az FM demodulátor tömbvázlatát.==

[[Fájl:Labor2 kép23.jpg]]

==22. Milyen tervezési feltételt kell az FM demodulátornak kielégítenie?==
<math>\omega_n</math> pólusfrekvencia <math>\geq </math> maximális modulációs frekvencia.

==23. Rajzolja fel a PM demodulátor tömbvázlatát.==

[[Fájl:Labor2 kép24.jpg]]

==24. Milyen tervezési feltételt kell a PM demodulátornak kielégítenie?==
<math>\omega_n</math> pólusfrekvencia <math> \leq </math> minimális modulációs frekvencia.

==25. Rajzolja fel az FSK modulált jel hullámformáját.==

[[Fájl:Labor2 kép25.jpg]]

==26. Rajzolja fel a rendszer válaszát az időtartományban a VCO perturbációjára, ha <math>\zeta>1</math>, <math>\zeta=1</math>, <math>\zeta < 1</math>.==

[[Fájl:Labor2 kép26.jpg|600px]]

[[Category:Villanyalap]]

A vezetővé válás pszichológiája

2014-02-02T13:36:34Z

Horvgbor: /* Követelmények */

{{Szabvál
|nev=A vezetővé válás pszichologiája
|kredit=2
|tárgykód=GT52A005
|tanszék=GTK-ERG
|kiszh=nincs
|nagyzh=van
|vizsga=nincs
|hf=online házi
|jelenlét=3 előadáson kötelező
|minmunka=4-6 óra
|tad=http://www.vit.bme.hu/vit/htdocs/oktatas/tantargy.php?tantargy_azon=BMEEOVVAV30
|targyhonlap=http://moodle.appi.bme.hu/
}}

A tárgy fő célja, hogy megismerkedjetek a vezetéslélektan fő témáival, kérdéseivel, dilemmáival, illetve hogy bepillantást kapjatok a vezetővé érés folyamatába, és abba, miként válhat valaki jó vezetővé.

A személyes alkalmak során előadásokat hallhattok és gyakorlati jellegű feladatokat, gyakorlatokat próbálhattok ki a vezetéslélektan témaköréhez kapcsolódóan.

A tantárgyhoz tartozó összes segédanyag, és az online házi is a [http://moodle.appi.bme.hu/ moodle] oldalon elérhető.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' a 2.-6. alkalmak közül minimum 3-on a részvétel, katalógus van
*'''Házi feladat:''' minden előadás után online házi, amit a következő előadásig kell megoldani a [http://moodle.appi.bme.hu/ moodle] felületen. Az online feladatokban legalább 50% összpontszám elérése. Az online házikra biztosított pótlási lehetőség.
*'''NagyZH:''' a félév végén, legalább 50%, 2 pótlási lehetőség.
*'''Jegy:''' a házi feladatok és a NagyZH számtani átlaga.

==Zárthelyi==

2007 őszi zárthelyi kérdései:
* Képes-hajlandó
* Motiváció-elmélet (McClelland)
* Mi az eustressz és a distressz?
* Mi a mi-tudat?
* Lewin: autokratikus, demokratikus, anarchikus (laissez-faire)

2013/2014 ősz:
*A NagyZH 5 darab kifejtős kérdésből állt.
==Vélemények==

===2010/2011===

Az óra nagyobb mértékű befektetést nem igényel. Az előadó neve Répáczki Rita, aki alapvetően kedves és válaszol a kérdésekre, de az előadásokra nem kötelező a bejárás, és igazából annál sokkal többre nem is jó, minthogy legalább egyszer halljál arról, amit később a jegyzetből érdemesebb elolvasni. Az előadások szerkezetük szerint inkább a PPT újra felolvasásából állnak 90%-ban, ezért nem éri meg különösebben. A követelmény egy 5 oldalas esszé írása volt vezetőpszichológiai szabadon választott cikkek alapján (összegzés és saját vélemény kifejtése), és év végén félévközi/vizsgajegynek megfelelően ZH vagy vizsga (a kettő azonos). A vizsgát gépen kellett írni a Moodle-ön keresztül, igazából ha az ember egyszer elolvassa a jegyzetet és a PPT-ket akkor mindenre tudni fogja a választ. - 2010 ősz

===2013/2014/1===

Ha könnyű kreditszerzés reményében vennéd fel, ne tedd. Ettől az évtől kezdve megváltoztatták a követelményeket, így tényleg kell rá szánni időt. Az online házik könnyen hozhatóak, de a ZH-hoz el kell rendesen olvasnod a PPT-ket, mert IQ-ból elég nehéz megoldani őket. Az órákon lényegében a PPT-t olvassák fel, néha van egy kis csoport munka is.

[[Category:Valaszthato]]

A vezetővé válás pszichológiája

2014-02-02T13:35:39Z

Horvgbor: /* 2010/2011 */

{{Szabvál
|nev=A vezetővé válás pszichologiája
|kredit=2
|tárgykód=GT52A005
|tanszék=GTK-ERG
|kiszh=nincs
|nagyzh=van
|vizsga=nincs
|hf=online házi
|jelenlét=3 előadáson kötelező
|minmunka=4-6 óra
|tad=http://www.vit.bme.hu/vit/htdocs/oktatas/tantargy.php?tantargy_azon=BMEEOVVAV30
|targyhonlap=http://moodle.appi.bme.hu/
}}

A tárgy fő célja, hogy megismerkedjetek a vezetéslélektan fő témáival, kérdéseivel, dilemmáival, illetve hogy bepillantást kapjatok a vezetővé érés folyamatába, és abba, miként válhat valaki jó vezetővé.

A személyes alkalmak során előadásokat hallhattok és gyakorlati jellegű feladatokat, gyakorlatokat próbálhattok ki a vezetéslélektan témaköréhez kapcsolódóan.

A tantárgyhoz tartozó összes segédanyag, és az online házi is a [http://moodle.appi.bme.hu/ moodle] oldalon elérhető.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' minimum a 2.-6. alkalmak közül 3-on a részvétel, katalógus van
*'''Házi feladat:''' minden előadás után online házi, amit a következő előadásig kell megoldani a [http://moodle.appi.bme.hu/ moodle] felületen. Az online feladatokban legalább 50% összpontszám elérése. Az online házikra biztosított pótlási lehetőség.
*'''NagyZH:''' a félév végén, legalább 50%, 2 pótlási lehetőség.
*'''Jegy:''' a házi feladatok és a NagyZH számtani átlaga.

==Zárthelyi==

2007 őszi zárthelyi kérdései:
* Képes-hajlandó
* Motiváció-elmélet (McClelland)
* Mi az eustressz és a distressz?
* Mi a mi-tudat?
* Lewin: autokratikus, demokratikus, anarchikus (laissez-faire)

2013/2014 ősz:
*A NagyZH 5 darab kifejtős kérdésből állt.
==Vélemények==

===2010/2011===

Az óra nagyobb mértékű befektetést nem igényel. Az előadó neve Répáczki Rita, aki alapvetően kedves és válaszol a kérdésekre, de az előadásokra nem kötelező a bejárás, és igazából annál sokkal többre nem is jó, minthogy legalább egyszer halljál arról, amit később a jegyzetből érdemesebb elolvasni. Az előadások szerkezetük szerint inkább a PPT újra felolvasásából állnak 90%-ban, ezért nem éri meg különösebben. A követelmény egy 5 oldalas esszé írása volt vezetőpszichológiai szabadon választott cikkek alapján (összegzés és saját vélemény kifejtése), és év végén félévközi/vizsgajegynek megfelelően ZH vagy vizsga (a kettő azonos). A vizsgát gépen kellett írni a Moodle-ön keresztül, igazából ha az ember egyszer elolvassa a jegyzetet és a PPT-ket akkor mindenre tudni fogja a választ. - 2010 ősz

===2013/2014/1===

Ha könnyű kreditszerzés reményében vennéd fel, ne tedd. Ettől az évtől kezdve megváltoztatták a követelményeket, így tényleg kell rá szánni időt. Az online házik könnyen hozhatóak, de a ZH-hoz el kell rendesen olvasnod a PPT-ket, mert IQ-ból elég nehéz megoldani őket. Az órákon lényegében a PPT-t olvassák fel, néha van egy kis csoport munka is.

[[Category:Valaszthato]]

A vezetővé válás pszichológiája

2014-02-02T13:35:26Z

Horvgbor: /* Követelmények */

{{Szabvál
|nev=A vezetővé válás pszichologiája
|kredit=2
|tárgykód=GT52A005
|tanszék=GTK-ERG
|kiszh=nincs
|nagyzh=van
|vizsga=nincs
|hf=online házi
|jelenlét=3 előadáson kötelező
|minmunka=4-6 óra
|tad=http://www.vit.bme.hu/vit/htdocs/oktatas/tantargy.php?tantargy_azon=BMEEOVVAV30
|targyhonlap=http://moodle.appi.bme.hu/
}}

A tárgy fő célja, hogy megismerkedjetek a vezetéslélektan fő témáival, kérdéseivel, dilemmáival, illetve hogy bepillantást kapjatok a vezetővé érés folyamatába, és abba, miként válhat valaki jó vezetővé.

A személyes alkalmak során előadásokat hallhattok és gyakorlati jellegű feladatokat, gyakorlatokat próbálhattok ki a vezetéslélektan témaköréhez kapcsolódóan.

A tantárgyhoz tartozó összes segédanyag, és az online házi is a [http://moodle.appi.bme.hu/ moodle] oldalon elérhető.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' minimum a 2.-6. alkalmak közül 3-on a részvétel, katalógus van
*'''Házi feladat:''' minden előadás után online házi, amit a következő előadásig kell megoldani a [http://moodle.appi.bme.hu/ moodle] felületen. Az online feladatokban legalább 50% összpontszám elérése. Az online házikra biztosított pótlási lehetőség.
*'''NagyZH:''' a félév végén, legalább 50%, 2 pótlási lehetőség.
*'''Jegy:''' a házi feladatok és a NagyZH számtani átlaga.

==Zárthelyi==

2007 őszi zárthelyi kérdései:
* Képes-hajlandó
* Motiváció-elmélet (McClelland)
* Mi az eustressz és a distressz?
* Mi a mi-tudat?
* Lewin: autokratikus, demokratikus, anarchikus (laissez-faire)

2013/2014 ősz:
*A NagyZH 5 darab kifejtős kérdésből állt.
==Vélemények==

===2010/2011===

*Az óra nagyobb mértékű befektetést nem igényel. Az előadó neve Répáczki Rita, aki alapvetően kedves és válaszol a kérdésekre, de az előadásokra nem kötelező a bejárás, és igazából annál sokkal többre nem is jó, minthogy legalább egyszer halljál arról, amit később a jegyzetből érdemesebb elolvasni. Az előadások szerkezetük szerint inkább a PPT újra felolvasásából állnak 90%-ban, ezért nem éri meg különösebben. A követelmény egy 5 oldalas esszé írása volt vezetőpszichológiai szabadon választott cikkek alapján (összegzés és saját vélemény kifejtése), és év végén félévközi/vizsgajegynek megfelelően ZH vagy vizsga (a kettő azonos). A vizsgát gépen kellett írni a Moodle-ön keresztül, igazából ha az ember egyszer elolvassa a jegyzetet és a PPT-ket akkor mindenre tudni fogja a választ. - 2010 ősz

===2013/2014/1===

Ha könnyű kreditszerzés reményében vennéd fel, ne tedd. Ettől az évtől kezdve megváltoztatták a követelményeket, így tényleg kell rá szánni időt. Az online házik könnyen hozhatóak, de a ZH-hoz el kell rendesen olvasnod a PPT-ket, mert IQ-ból elég nehéz megoldani őket. Az órákon lényegében a PPT-t olvassák fel, néha van egy kis csoport munka is.

[[Category:Valaszthato]]

A vezetővé válás pszichológiája

2014-02-02T13:35:04Z

Horvgbor:

{{Szabvál
|nev=A vezetővé válás pszichologiája
|kredit=2
|tárgykód=GT52A005
|tanszék=GTK-ERG
|kiszh=nincs
|nagyzh=van
|vizsga=nincs
|hf=online házi
|jelenlét=3 előadáson kötelező
|minmunka=4-6 óra
|tad=http://www.vit.bme.hu/vit/htdocs/oktatas/tantargy.php?tantargy_azon=BMEEOVVAV30
|targyhonlap=http://moodle.appi.bme.hu/
}}

A tárgy fő célja, hogy megismerkedjetek a vezetéslélektan fő témáival, kérdéseivel, dilemmáival, illetve hogy bepillantást kapjatok a vezetővé érés folyamatába, és abba, miként válhat valaki jó vezetővé.

A személyes alkalmak során előadásokat hallhattok és gyakorlati jellegű feladatokat, gyakorlatokat próbálhattok ki a vezetéslélektan témaköréhez kapcsolódóan.

A tantárgyhoz tartozó összes segédanyag, és az online házi is a [http://moodle.appi.bme.hu/ moodle] oldalon elérhető.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' minimum a 2.-6. alkalmak közül 3-on a részvétel, katalógus van
*'''Házi feladat:''' minden előadás után online házi, amit a következő előadásig kell megoldani a [http://moodle.appi.bme.hu/ moodle] felületen. Az online feladatokban legalább 50% összpontszám elérése. z online házikra biztosított pótlási lehetőség.
*'''NagyZH:''' a félév végén, legalább 50%, 2 pótlási lehetőség.
*'''Jegy:''' a házi feladatok és a NagyZH számtani átlaga.

==Zárthelyi==

2007 őszi zárthelyi kérdései:
* Képes-hajlandó
* Motiváció-elmélet (McClelland)
* Mi az eustressz és a distressz?
* Mi a mi-tudat?
* Lewin: autokratikus, demokratikus, anarchikus (laissez-faire)

2013/2014 ősz:
*A NagyZH 5 darab kifejtős kérdésből állt.
==Vélemények==

===2010/2011===

*Az óra nagyobb mértékű befektetést nem igényel. Az előadó neve Répáczki Rita, aki alapvetően kedves és válaszol a kérdésekre, de az előadásokra nem kötelező a bejárás, és igazából annál sokkal többre nem is jó, minthogy legalább egyszer halljál arról, amit később a jegyzetből érdemesebb elolvasni. Az előadások szerkezetük szerint inkább a PPT újra felolvasásából állnak 90%-ban, ezért nem éri meg különösebben. A követelmény egy 5 oldalas esszé írása volt vezetőpszichológiai szabadon választott cikkek alapján (összegzés és saját vélemény kifejtése), és év végén félévközi/vizsgajegynek megfelelően ZH vagy vizsga (a kettő azonos). A vizsgát gépen kellett írni a Moodle-ön keresztül, igazából ha az ember egyszer elolvassa a jegyzetet és a PPT-ket akkor mindenre tudni fogja a választ. - 2010 ősz

===2013/2014/1===

Ha könnyű kreditszerzés reményében vennéd fel, ne tedd. Ettől az évtől kezdve megváltoztatták a követelményeket, így tényleg kell rá szánni időt. Az online házik könnyen hozhatóak, de a ZH-hoz el kell rendesen olvasnod a PPT-ket, mert IQ-ból elég nehéz megoldani őket. Az órákon lényegében a PPT-t olvassák fel, néha van egy kis csoport munka is.

[[Category:Valaszthato]]

A vezetővé válás pszichológiája

2014-02-02T13:27:11Z

Horvgbor: /* Követelmények */

{{Szabvál
|nev=A vezetővé válás pszichologiája
|kredit=2
|tárgykód=GT52A005
|tanszék=GTK-ERG
|kiszh=nincs
|nagyzh=van
|vizsga=nincs
|hf=online házi
|jelenlét=3 előadáson kötelező
|minmunka=4-6 óra
|tad=http://www.vit.bme.hu/vit/htdocs/oktatas/tantargy.php?tantargy_azon=BMEEOVVAV30
|targyhonlap=http://moodle.appi.bme.hu/
}}

A tárgy fő célja, hogy megismerkedjetek a vezetéslélektan fő témáival, kérdéseivel, dilemmáival, illetve hogy bepillantást kapjatok a vezetővé érés folyamatába, és abba, miként válhat valaki jó vezetővé.

A személyes alkalmak során előadásokat hallhattok és gyakorlati jellegű feladatokat, gyakorlatokat próbálhattok ki a vezetéslélektan témaköréhez kapcsolódóan.

A tantárgyhoz tartozó összes segédanyag, és az online házi is a [http://moodle.appi.bme.hu/ moodle] oldalon elérhető.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' minimum a 2.-6. alkalmak közül 3-on a részvétel, katalógus van
*'''Házi feladat:''' minden óra után online házi, amit a következő óráig kell megoldani a moodle felületen. Az online feladatokban legalább 50% összpontszám elérése
*'''NagyZH:''' a félév végén, legalább 50%, 2 pótlási lehetőség

==Zárthelyi==

2007 őszi zárthelyi kérdései:
* Képes-hajlandó
* Motiváció-elmélet (McClelland)
* Mi az eustressz és a distressz?
* Mi a mi-tudat?
* Lewin: autokratikus, demokratikus, anarchikus (laissez-faire)

==Vélemények==

===2010/11===

*Az óra nagyobb mértékű befektetést nem igényel. Az előadó neve Répáczki Rita, aki alapvetően kedves és válaszol a kérdésekre, de az előadásokra nem kötelező a bejárás, és igazából annál sokkal többre nem is jó, minthogy legalább egyszer halljál arról, amit később a jegyzetből érdemesebb elolvasni. Az előadások szerkezetük szerint inkább a PPT újra felolvasásából állnak 90%-ban, ezért nem éri meg különösebben. A követelmény egy 5 oldalas esszé írása volt vezetőpszichológiai szabadon választott cikkek alapján (összegzés és saját vélemény kifejtése), és év végén félévközi/vizsgajegynek megfelelően ZH vagy vizsga (a kettő azonos). A vizsgát gépen kellett írni a Moodle-ön keresztül, igazából ha az ember egyszer elolvassa a jegyzetet és a PPT-ket akkor mindenre tudni fogja a választ. - 2010 ősz

[[Category:Valaszthato]]

Elektromágneses terek alapjai - Számolós vizsgakérdések kidolgozásában talált hibák javításai

2014-01-08T18:04:13Z

Horvgbor: /* 10-es példa */

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Az elektromágneses terek vizsgára kiadott kiskérdések [[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF| kidolgozásában]] talált hibák javításainak gyűjteménye!

Kérlek, ha ezeken kívül találnál még hibát a kidolgozásban, akkor azt írd le ide, '''pontos magyarázattal'''.

== 11-es példa ==

A szivárgási ellenállásnál nem szorozni, hanem osztani kell a hosszal, úgy már jó a képlet.

Pontos levezetés és megoldás:

# <math> \oint_{A}\bar{J}d\bar{A} = I \Rightarrow 2r\pi*l*\bar{J} = I </math> 
# <math> \bar{J} = \frac{I}{2r\pi l} \Rightarrow \bar{E} = \frac{I}{2r\pi\sigma l} </math> 
# A koaxiális kábel belső és külső vezetője közötti feszültségből számítandó, tehát: <math> U = \int_{r_1}^{r_2}\bar{E}(r)dr = \frac{I}{2\pi\sigma l}\int_{r_1}^{r_2}\frac{1}{r}dr = \frac{I}{2\pi\sigma l}\left[ln(r)\right]_{r_1}^{r_2} = \frac{I}{2\pi\sigma l}*ln\left(\frac{r_2}{r_1}\right) \Rightarrow </math> <math> \Rightarrow R=\frac{U}{I}=\frac{1}{2\pi\sigma l}*ln\left(\frac{r_2}{r_1}\right)</math> 

== 18-as példa ==

Az <math> E </math> nem <math> \frac{1}{r^{2}} </math> -esen csökken, hanem <math> \frac{1}{r} </math> -esen, így <math> U = \frac{q}{2\pi\varepsilon}*ln\left(\frac{2h-r_{0}}{r_{0}}\right) </math> -os kifejezés lesz.

Pontos levezetés és megoldás:

# <math> \oint_{A}\bar{D}d\bar{A} = Q \Rightarrow 2r\pi*l*\bar{D} = Q </math> 
# <math> \bar{D} = \varepsilon\bar{E} = \frac{Q/l}{2r\pi} \Rightarrow \bar{E} = \frac{q}{2r\pi\varepsilon} </math> 
# U a vezető és a fémsík között esik ezért <math> r_0 </math>-tól integrálunk <math> h </math>-ig: <math> U = \int_{r_0}^{h}\bar{E}_1(r)+\bar{E}_2(2h-r)dr = \frac{q}{2\pi\varepsilon}\int_{r_0}^{h}\frac{1}{r}-\frac{1}{2h-r}dr = \frac{q}{2\pi\varepsilon}\left[ln(r)-ln(2h-r)\right]_{r_0}^{h} = </math> <math> \frac{q}{2\pi\varepsilon}\left[ln\left(\frac{r}{2h-r}\right)\right]_{r_0}^{h} = \frac{q}{2\pi\varepsilon}\left[ln\left(\frac{2h-r_0}{r_0}\right)\right] \approx \frac{q}{2\pi\varepsilon} ln\left(\frac{2h}{r_0}\right)\Rightarrow </math> <math> \Rightarrow\frac{q}{2\pi\varepsilon} = \frac{U}{ln\left(\frac{2h}{r_0}\right)} </math> 
# <math> E_{max} = E(r_0) = \frac{q}{2\pi\varepsilon} \left(\frac{1}{r_0}+\frac{1}{2h-r_0}\right) \approx \frac{q}{2\pi\varepsilon} \left(\frac{1}{r_0}+\frac{1}{2h}\right) = </math> <math>=\frac{U}{ln\left(\frac{2h}{r_0}\right)} \left(\frac{1}{r_0}+\frac{1}{2h}\right) </math> 

== 27-es példa ==

Ez jól van megoldva a kidolgozásban, de egyszerűbben is lehet:

# Ha <math> \varepsilon_{1}E_{1krit}\prec\varepsilon_{2}E_{2krit} </math> akkor <math> U_{krit}=\varepsilon_{1}E_{1krit}\left(\frac{d_1}{\varepsilon_1}+\frac{d_2}{\varepsilon_2}\right) </math>
# Ha <math> \varepsilon_{1}E_{1krit}\prec\varepsilon_{2}E_{2krit} </math> akkor <math> U_{krit}=\varepsilon_{2}E_{2krit}\left(\frac{d_1}{\varepsilon_1}+\frac{d_2}{\varepsilon_2}\right) </math> 
# Tehát: <math> U_{krit}=min\left\{\varepsilon_{1}E_{1krit},\varepsilon_{2}E_{2krit}\right\} \left(\frac{d_1}{\varepsilon_1}+\frac{d_2}{\varepsilon_2}\right) </math>

== 30-as példa ==

Az eredmény majdnem jó, csak egy negatív előjel hiányzik az egész képlet elé. Ez amiatt van, hogy a rendszer jobbsodrású. A 2009.01.12-én írt beugró megoldókulcsában is így van, lásd csatolt mellékletek.

== 38-as példa ==

Ez ez eredmény még csak fél pontot ér (legalábbis ennyit ért mikor én vizsgáztam). Az 'a' hossznak kisebbnek is kell lennie még 10cm-nél. Ez a feladatban lévő "csak" kulcsszó miatt van. Amennyiben 'a' 10cm-nél nagyobb, akkor már a TE20 módus is terjedhet ezen a frekvencián, 11.18cm-nél meg már TE11 is, stb. Szóval 'a' nagyobb mint 5cm, ÉS 'a' kisebb mint 10 cm.

== 44-es példa ==

Nagy része jó, csak <math> w=\frac{\frac{1}{2}\mu_0H_0^2}{A \delta} </math> nem helyes, mert nem kell osztani <math> A \delta </math>-val.

Tehát helyesen: <math> w=\frac{1}{2}\mu_0H_0^2 </math>

== 62-es példa ==

Itt ez az összefüggés '''nem igaz:''' <math> U^{-} = Z_0 I^{-} </math>

'''Helyesen:''' <math> U^{-} = -Z_0 I^{-} </math>

# <math> U_2^+=Z_0 I_2^+=225V </math> <math> U_2^-=-Z_0 I_2^-=-75V </math> 
# <math> r=\frac{U_2^-}{U_2^+}=\frac{-75}{225}=-\frac{1}{3} </math> 
# <math> \hat{U}_{MAX}=U_2^+*\left(1+|r|\right)=U_2^+*\left(1+\left|-\frac{1}{3}\right|\right)=300V</math> <math> \hat{U}_{MIN}=U_2^+*\left(1-|r|\right)=U_2^+*\left(1-\left|-\frac{1}{3}\right|\right)=150V</math> 

Ennek a feladatnak a végeredményében nem okoz eltérést, de a hiba más feladatokban akár 1 pont levonást is okozhat!

Ennek van egy másik (szerintem egyszerűbb) megoldása:

# <math> r=-\frac{I_2^-}{I_2^+}=-\frac{1}{3}=-\frac{1}{3} </math> 
# <math> U_2=Z_0 * (I_2^+-I_2^-)=150V </math> 
# <math> U_2=U_2^+*(1+r) \Rightarrow U_2^+=U_2 \frac{3}{2}=225V </math> 
# <math> \hat{U}_{MAX}=U_2^+*\left(1+|r|\right)=U_2^+*\left(1+\left|-\frac{1}{3}\right|\right)=300V</math> 
# <math> \hat{U}_{MIN}=U_2^+*\left(1-|r|\right)=U_2^+*\left(1-\left|-\frac{1}{3}\right|\right)=150V</math> 

[[Category:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai - Számolós vizsgakérdések kidolgozásában talált hibák javításai

2014-01-07T12:50:19Z

Horvgbor: /* 10-es példa */

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Az elektromágneses terek vizsgára kiadott kiskérdések [[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF| kidolgozásában]] talált hibák javításainak gyűjteménye!

Kérlek, ha ezeken kívül találnál még hibát a kidolgozásban, akkor azt írd le ide, '''pontos magyarázattal'''.

== 10-es példa ==

Rossz analógiát használ, mert az igaz hogy elektrosztatikában a helyettesítő töltés negatív előjelű, de az stacionárius áramlás esetén azonos előjelű a pontforrás (a képletbe - jel helyett + kell). Lásd Példatár 42.oldal

== 11-es példa ==

A szivárgási ellenállásnál nem szorozni, hanem osztani kell a hosszal, úgy már jó a képlet.

Pontos levezetés és megoldás:

# <math> \oint_{A}\bar{J}d\bar{A} = I \Rightarrow 2r\pi*l*\bar{J} = I </math> 
# <math> \bar{J} = \frac{I}{2r\pi l} \Rightarrow \bar{E} = \frac{I}{2r\pi\sigma l} </math> 
# A koaxiális kábel belső és külső vezetője közötti feszültségből számítandó, tehát: <math> U = \int_{r_1}^{r_2}\bar{E}(r)dr = \frac{I}{2\pi\sigma l}\int_{r_1}^{r_2}\frac{1}{r}dr = \frac{I}{2\pi\sigma l}\left[ln(r)\right]_{r_1}^{r_2} = \frac{I}{2\pi\sigma l}*ln\left(\frac{r_2}{r_1}\right) \Rightarrow </math> <math> \Rightarrow R=\frac{U}{I}=\frac{1}{2\pi\sigma l}*ln\left(\frac{r_2}{r_1}\right)</math> 

== 18-as példa ==

Az <math> E </math> nem <math> \frac{1}{r^{2}} </math> -esen csökken, hanem <math> \frac{1}{r} </math> -esen, így <math> U = \frac{q}{2\pi\varepsilon}*ln\left(\frac{2h-r_{0}}{r_{0}}\right) </math> -os kifejezés lesz.

Pontos levezetés és megoldás:

# <math> \oint_{A}\bar{D}d\bar{A} = Q \Rightarrow 2r\pi*l*\bar{D} = Q </math> 
# <math> \bar{D} = \varepsilon\bar{E} = \frac{Q/l}{2r\pi} \Rightarrow \bar{E} = \frac{q}{2r\pi\varepsilon} </math> 
# U a vezető és a fémsík között esik ezért <math> r_0 </math>-tól integrálunk <math> h </math>-ig: <math> U = \int_{r_0}^{h}\bar{E}_1(r)+\bar{E}_2(2h-r)dr = \frac{q}{2\pi\varepsilon}\int_{r_0}^{h}\frac{1}{r}-\frac{1}{2h-r}dr = \frac{q}{2\pi\varepsilon}\left[ln(r)-ln(2h-r)\right]_{r_0}^{h} = </math> <math> \frac{q}{2\pi\varepsilon}\left[ln\left(\frac{r}{2h-r}\right)\right]_{r_0}^{h} = \frac{q}{2\pi\varepsilon}\left[ln\left(\frac{2h-r_0}{r_0}\right)\right] \approx \frac{q}{2\pi\varepsilon} ln\left(\frac{2h}{r_0}\right)\Rightarrow </math> <math> \Rightarrow\frac{q}{2\pi\varepsilon} = \frac{U}{ln\left(\frac{2h}{r_0}\right)} </math> 
# <math> E_{max} = E(r_0) = \frac{q}{2\pi\varepsilon} \left(\frac{1}{r_0}+\frac{1}{2h-r_0}\right) \approx \frac{q}{2\pi\varepsilon} \left(\frac{1}{r_0}+\frac{1}{2h}\right) = </math> <math>=\frac{U}{ln\left(\frac{2h}{r_0}\right)} \left(\frac{1}{r_0}+\frac{1}{2h}\right) </math> 

== 27-es példa ==

Ez jól van megoldva a kidolgozásban, de egyszerűbben is lehet:

# Ha <math> \varepsilon_{1}E_{1krit}\prec\varepsilon_{2}E_{2krit} </math> akkor <math> U_{krit}=\varepsilon_{1}E_{1krit}\left(\frac{d_1}{\varepsilon_1}+\frac{d_2}{\varepsilon_2}\right) </math>
# Ha <math> \varepsilon_{1}E_{1krit}\prec\varepsilon_{2}E_{2krit} </math> akkor <math> U_{krit}=\varepsilon_{2}E_{2krit}\left(\frac{d_1}{\varepsilon_1}+\frac{d_2}{\varepsilon_2}\right) </math> 
# Tehát: <math> U_{krit}=min\left\{\varepsilon_{1}E_{1krit},\varepsilon_{2}E_{2krit}\right\} \left(\frac{d_1}{\varepsilon_1}+\frac{d_2}{\varepsilon_2}\right) </math>

== 30-as példa ==

Az eredmény majdnem jó, csak egy negatív előjel hiányzik az egész képlet elé. Ez amiatt van, hogy a rendszer jobbsodrású. A 2009.01.12-én írt beugró megoldókulcsában is így van, lásd csatolt mellékletek.

== 38-as példa ==

Ez ez eredmény még csak fél pontot ér (legalábbis ennyit ért mikor én vizsgáztam). Az 'a' hossznak kisebbnek is kell lennie még 10cm-nél. Ez a feladatban lévő "csak" kulcsszó miatt van. Amennyiben 'a' 10cm-nél nagyobb, akkor már a TE20 módus is terjedhet ezen a frekvencián, 11.18cm-nél meg már TE11 is, stb. Szóval 'a' nagyobb mint 5cm, ÉS 'a' kisebb mint 10 cm.

== 44-es példa ==

Nagy része jó, csak <math> w=\frac{\frac{1}{2}\mu_0H_0^2}{A \delta} </math> nem helyes, mert nem kell osztani <math> A \delta </math>-val.

Tehát helyesen: <math> w=\frac{1}{2}\mu_0H_0^2 </math>

== 62-es példa ==

Itt ez az összefüggés '''nem igaz:''' <math> U^{-} = Z_0 I^{-} </math>

'''Helyesen:''' <math> U^{-} = -Z_0 I^{-} </math>

# <math> U_2^+=Z_0 I_2^+=225V </math> <math> U_2^-=-Z_0 I_2^-=-75V </math> 
# <math> r=\frac{U_2^-}{U_2^+}=\frac{-75}{225}=-\frac{1}{3} </math> 
# <math> \hat{U}_{MAX}=U_2^+*\left(1+|r|\right)=U_2^+*\left(1+\left|-\frac{1}{3}\right|\right)=300V</math> <math> \hat{U}_{MIN}=U_2^+*\left(1-|r|\right)=U_2^+*\left(1-\left|-\frac{1}{3}\right|\right)=150V</math> 

Ennek a feladatnak a végeredményében nem okoz eltérést, de a hiba más feladatokban akár 1 pont levonást is okozhat!

Ennek van egy másik (szerintem egyszerűbb) megoldása:

# <math> r=-\frac{I_2^-}{I_2^+}=-\frac{1}{3}=-\frac{1}{3} </math> 
# <math> U_2=Z_0 * (I_2^+-I_2^-)=150V </math> 
# <math> U_2=U_2^+*(1+r) \Rightarrow U_2^+=U_2 \frac{3}{2}=225V </math> 
# <math> \hat{U}_{MAX}=U_2^+*\left(1+|r|\right)=U_2^+*\left(1+\left|-\frac{1}{3}\right|\right)=300V</math> 
# <math> \hat{U}_{MIN}=U_2^+*\left(1-|r|\right)=U_2^+*\left(1-\left|-\frac{1}{3}\right|\right)=150V</math> 

[[Category:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai - Számolós vizsgakérdések kidolgozásában talált hibák javításai

2014-01-07T12:49:55Z

Horvgbor:

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Az elektromágneses terek vizsgára kiadott kiskérdések [[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF| kidolgozásában]] talált hibák javításainak gyűjteménye!

Kérlek, ha ezeken kívül találnál még hibát a kidolgozásban, akkor azt írd le ide, '''pontos magyarázattal'''.

== 10-es példa ==

Rossz analógiát használ, mert az igaz hogy elektrosztatikában a helyettesítő töltés negatív előjelű, de az stacionárius áramlás esetén azonos előjelű a pontforrás (a képletbe - jel helyett + kell. Lásd Példatár 42.oldal

== 11-es példa ==

A szivárgási ellenállásnál nem szorozni, hanem osztani kell a hosszal, úgy már jó a képlet.

Pontos levezetés és megoldás:

# <math> \oint_{A}\bar{J}d\bar{A} = I \Rightarrow 2r\pi*l*\bar{J} = I </math> 
# <math> \bar{J} = \frac{I}{2r\pi l} \Rightarrow \bar{E} = \frac{I}{2r\pi\sigma l} </math> 
# A koaxiális kábel belső és külső vezetője közötti feszültségből számítandó, tehát: <math> U = \int_{r_1}^{r_2}\bar{E}(r)dr = \frac{I}{2\pi\sigma l}\int_{r_1}^{r_2}\frac{1}{r}dr = \frac{I}{2\pi\sigma l}\left[ln(r)\right]_{r_1}^{r_2} = \frac{I}{2\pi\sigma l}*ln\left(\frac{r_2}{r_1}\right) \Rightarrow </math> <math> \Rightarrow R=\frac{U}{I}=\frac{1}{2\pi\sigma l}*ln\left(\frac{r_2}{r_1}\right)</math> 

== 18-as példa ==

Az <math> E </math> nem <math> \frac{1}{r^{2}} </math> -esen csökken, hanem <math> \frac{1}{r} </math> -esen, így <math> U = \frac{q}{2\pi\varepsilon}*ln\left(\frac{2h-r_{0}}{r_{0}}\right) </math> -os kifejezés lesz.

Pontos levezetés és megoldás:

# <math> \oint_{A}\bar{D}d\bar{A} = Q \Rightarrow 2r\pi*l*\bar{D} = Q </math> 
# <math> \bar{D} = \varepsilon\bar{E} = \frac{Q/l}{2r\pi} \Rightarrow \bar{E} = \frac{q}{2r\pi\varepsilon} </math> 
# U a vezető és a fémsík között esik ezért <math> r_0 </math>-tól integrálunk <math> h </math>-ig: <math> U = \int_{r_0}^{h}\bar{E}_1(r)+\bar{E}_2(2h-r)dr = \frac{q}{2\pi\varepsilon}\int_{r_0}^{h}\frac{1}{r}-\frac{1}{2h-r}dr = \frac{q}{2\pi\varepsilon}\left[ln(r)-ln(2h-r)\right]_{r_0}^{h} = </math> <math> \frac{q}{2\pi\varepsilon}\left[ln\left(\frac{r}{2h-r}\right)\right]_{r_0}^{h} = \frac{q}{2\pi\varepsilon}\left[ln\left(\frac{2h-r_0}{r_0}\right)\right] \approx \frac{q}{2\pi\varepsilon} ln\left(\frac{2h}{r_0}\right)\Rightarrow </math> <math> \Rightarrow\frac{q}{2\pi\varepsilon} = \frac{U}{ln\left(\frac{2h}{r_0}\right)} </math> 
# <math> E_{max} = E(r_0) = \frac{q}{2\pi\varepsilon} \left(\frac{1}{r_0}+\frac{1}{2h-r_0}\right) \approx \frac{q}{2\pi\varepsilon} \left(\frac{1}{r_0}+\frac{1}{2h}\right) = </math> <math>=\frac{U}{ln\left(\frac{2h}{r_0}\right)} \left(\frac{1}{r_0}+\frac{1}{2h}\right) </math> 

== 27-es példa ==

Ez jól van megoldva a kidolgozásban, de egyszerűbben is lehet:

# Ha <math> \varepsilon_{1}E_{1krit}\prec\varepsilon_{2}E_{2krit} </math> akkor <math> U_{krit}=\varepsilon_{1}E_{1krit}\left(\frac{d_1}{\varepsilon_1}+\frac{d_2}{\varepsilon_2}\right) </math>
# Ha <math> \varepsilon_{1}E_{1krit}\prec\varepsilon_{2}E_{2krit} </math> akkor <math> U_{krit}=\varepsilon_{2}E_{2krit}\left(\frac{d_1}{\varepsilon_1}+\frac{d_2}{\varepsilon_2}\right) </math> 
# Tehát: <math> U_{krit}=min\left\{\varepsilon_{1}E_{1krit},\varepsilon_{2}E_{2krit}\right\} \left(\frac{d_1}{\varepsilon_1}+\frac{d_2}{\varepsilon_2}\right) </math>

== 30-as példa ==

Az eredmény majdnem jó, csak egy negatív előjel hiányzik az egész képlet elé. Ez amiatt van, hogy a rendszer jobbsodrású. A 2009.01.12-én írt beugró megoldókulcsában is így van, lásd csatolt mellékletek.

== 38-as példa ==

Ez ez eredmény még csak fél pontot ér (legalábbis ennyit ért mikor én vizsgáztam). Az 'a' hossznak kisebbnek is kell lennie még 10cm-nél. Ez a feladatban lévő "csak" kulcsszó miatt van. Amennyiben 'a' 10cm-nél nagyobb, akkor már a TE20 módus is terjedhet ezen a frekvencián, 11.18cm-nél meg már TE11 is, stb. Szóval 'a' nagyobb mint 5cm, ÉS 'a' kisebb mint 10 cm.

== 44-es példa ==

Nagy része jó, csak <math> w=\frac{\frac{1}{2}\mu_0H_0^2}{A \delta} </math> nem helyes, mert nem kell osztani <math> A \delta </math>-val.

Tehát helyesen: <math> w=\frac{1}{2}\mu_0H_0^2 </math>

== 62-es példa ==

Itt ez az összefüggés '''nem igaz:''' <math> U^{-} = Z_0 I^{-} </math>

'''Helyesen:''' <math> U^{-} = -Z_0 I^{-} </math>

# <math> U_2^+=Z_0 I_2^+=225V </math> <math> U_2^-=-Z_0 I_2^-=-75V </math> 
# <math> r=\frac{U_2^-}{U_2^+}=\frac{-75}{225}=-\frac{1}{3} </math> 
# <math> \hat{U}_{MAX}=U_2^+*\left(1+|r|\right)=U_2^+*\left(1+\left|-\frac{1}{3}\right|\right)=300V</math> <math> \hat{U}_{MIN}=U_2^+*\left(1-|r|\right)=U_2^+*\left(1-\left|-\frac{1}{3}\right|\right)=150V</math> 

Ennek a feladatnak a végeredményében nem okoz eltérést, de a hiba más feladatokban akár 1 pont levonást is okozhat!

Ennek van egy másik (szerintem egyszerűbb) megoldása:

# <math> r=-\frac{I_2^-}{I_2^+}=-\frac{1}{3}=-\frac{1}{3} </math> 
# <math> U_2=Z_0 * (I_2^+-I_2^-)=150V </math> 
# <math> U_2=U_2^+*(1+r) \Rightarrow U_2^+=U_2 \frac{3}{2}=225V </math> 
# <math> \hat{U}_{MAX}=U_2^+*\left(1+|r|\right)=U_2^+*\left(1+\left|-\frac{1}{3}\right|\right)=300V</math> 
# <math> \hat{U}_{MIN}=U_2^+*\left(1-|r|\right)=U_2^+*\left(1-\left|-\frac{1}{3}\right|\right)=150V</math> 

[[Category:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai

2014-01-05T19:57:50Z

Horvgbor: /* Vizsgabeugrók */

{{Tantárgy
|nev=Elektromágneses terek alapjai
|targykod=VIHVA201
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=nincs
|vizsga=szóbeli írásbeli beugróval
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA201/
|targyhonlap=https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=641%3Aelektromagneses-terek-alapjai-vihva201&Itemid=35&lang=hu
|levlista=terek{{kukac}}sch.bme.hu
}}

Az '''Elektromágneses terek alapjai''' erőteljesen épít a [[Matematika A3 Villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyak tananyagára. Ezenkívül a [[Jelek és rendszerek 1]] valamint [[Jelek és rendszerek 2]] előismeretek nagyon hasznosak. Magabiztos vektoranalízis és elektrodinamika alaptudás nélkül nem érdemes felvenni a tárgyat!

A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése, valamint a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyakból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel kötelező, de ezt nem ellenőrzik.
*'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell megírni. Mindkét zárthelyi 1 darab 10 pontos nagypéldából és 5 darab 2 pontos kiskérdésből áll. Az elégségeshez a maximális 20 pontból legalább 10 pontot kell szerezni. Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a nagyzárthelyik átlaga legalább 2.0 legyen!
*'''Vizsga:''' Egy írásbeli beugróból és egy szóbeliből áll:
*#A beugró 10 darab 1 pontos számolási feladatból áll, melyekre tesztes formában 4 válaszlehetőség van megadva. Legalább 5 kérdésnél kell választ jelöni, különben automatikusan elégtelen a vizsga. Helyes jelölés +1 pont, nincs jelölés 0 pont, hibás jelölés -1 pont. 4 ponttól sikeres a beugró, és csak ezután kezdhető meg a szóbeli. '''FONTOS: Csak PÁROS számú kérdést van értelme bejelölni!'''
*#A szóbelin két tételt kell húzni: egy számolási feladatot és egy elméleti témakört. Ennek kidolgozására 15-20 perc áll rendelkezésre.

== Segédanyagok ==

=== Hivatalos Jegyzetek ===

*'''''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''''' című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz!
*'''''Dr. Zombory László: Elektromágneses terek''''' című tankönyv szintén jól használható, mely a ''Műszaki Kiadó'' honlapján [http://www.muszakikiado.hu/files/Konyvek/Dr_Zombory_Laszlo_Elektromagneses_terek.pdf ingyenesen elérhető].
*'''''Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár''''' jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!
*'''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:Terek_jegyzet2011kereszt.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadó órái alapján ''Mucsi Dénes'' által készített, jegyzetpályázatra beküldött, az előadó által ellenőrzött előadásjegyzet.
*[http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEEMT Előadásvideók] - A tárgy összes előadásának felvétele elérhető itt - [[EmT_video_menu|Előadások címszavai és időpontok]] (Az előadásvideók időpont és téma szerinti tartalomjegyzéke).

=== Szóbeli vizsgához segédanyagok ===

Sikeres beugró után a szóbeli két részből áll, kettő lapot kell húzni az elején. Az egyik egy tétel, ami a kiadott tételsor valamelyik tétele, ugyanolyan formában, ahogyan látható a tanszéki honlapon (nincs semmi magyarázat vagy vázlatpont stb.). A másik része egy feladat megoldása. Ezek a feladatok korábbi beugró példákból kerülnek ki, nem túl nehezek, de ismertetni kell a megoldást, az elméleti hátteret.

*[[Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok|Szóbeli feladatok]] - Itt gyűjtjük a szóbelin húzható számolási feladatokat. '''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''
*[[Media:Terek_tételkidolgozás2012.pdf‎|Tételkidolgozás]] - 2012/2013-as tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes kidolgozása.
*[[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF|Számpéldák]] - Jópár számolási feladat kidolgozása. Néhány hiba előfordul benne! Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi [[Terek vizsga kiskérdések kidolgozásában talált hibák javításai|hibajavításhoz]]!
*[[Media:Terek_40kidolzott_példa.pdf‎|40 vizsgapélda]] - ''Szilágyi Tamás'' által részletesen kidolgozott vizsgapéldák. '''Fontos:''' Most már nem ezek közül kerülnek ki a beugrókérdések! Gyakorlásnak viszont jók!
*[[Media:Terek_tételekhez_képletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Szóbeli tételekhez rendszerezett képletgyűjtemény.

=== Egyéb segédanyagok ===

*[[Media:Terek távvezetékesfeladatokkidolgozása.pdf|Távvezetékek]] - Néhány távvezetékes feladat nagyon jó kidolgozása, a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.
*[[Media:Terek_képletek_1ZH-hoz.PDF‎|Első ZH]] és a [[Media:Terek_képletek_2ZH-hoz.PDF‎|második ZH]] anyagához egy-egy hasznos képlet-összefoglaló.
*[[Media:Terek_magicképletek.PDF|Magic képletek]] - ''Ács Judit'' által összegyűjtött néhány hasznos képlet.

===Régebbi jegyzetek/kidolgozások===

Itt vannak összegyűjtve a régebbi jegyzetek/tételkidolgozások, melyek már kisebb-nagyobb mértékben aktualitásukat vesztették. Ezeket érdemes a végére hagyni és a fentebbi aktuális anyagokkal kezdeni. Ettől függetlenül, ha valaki valamit nem ért, ezek között is érdemes lehet keresgélni, mert vannak bennük hasznos anyagok!

*Az előadás-videók alapján ''Ecker Tibor Ádám'' által készített [[Media:Terek_előadásvideókjegyzet.pdf‎|jegyzet]].
*''Dr. Sebestyén Imre'' 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján ''Sasvári Gergely'' által készített jól használható [[Media:Terek_jegyzet_2009tavasz.pdf‎|jegyzet]].
*2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_2007tételek_1-15.pdf‎|kidolgozása]].
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának [[Media:Terek_tételek1-16_2010tavasz.PDF|első]] és [[Media:Terek_tételek17-31_2010tavasz.PDF|második]] fele.
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_tételekkidolgozása2010tavasz.PDF|kidolgozása]].

== Első zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Terek_2006tavasz_1ZHB.pdf‎|2005/2006 tavasz]] - B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHB.pdf| 2006/2007 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_1ZHAB.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZH.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - MINTA zárthelyi megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHAB.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHAB.pdf‎|2009/2010 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1ZHAB.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_1ZHAB.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZH.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHAB.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_ZH1.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013ősz_ZH1_AB.pdf|2013/2014 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHpót.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_1ZHpót.PDF|2008/2009 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHpót.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHpót.pdf|2009/2010 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1Zhpót.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZHpót.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHpót.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZHpót.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_1.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_pZH1_2013kereszt.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal

== Második zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Terek_2002tavasz_1ZHA.pdf‎|2001/2002 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2006kereszt_1ZHB.PDF|2006/2007 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHAB.PDF|2006/2007 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/2008 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHAB.pdf‎|2008/2009 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHAB.pdf‎|2009/2010 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHAB.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_2ZHAB.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZH.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZH.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZH.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:terek_ZH2_2013ősz.pdf|2013/2014 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHpót.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHpót.PDF‎|2007/2008 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHpót.PDF|2008/2009 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHpótAB.pdf‎‎|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHpót.pdf‎|2009/2010 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHpót.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZHpót.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZHpót.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZHpót.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_2.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013kereszt_pZH2.pdf‎|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal

== Vizsgabeugrók ==

*2008/2009 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20090112.PDF|2009.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20090119.PDF|2009.01.19]] - megoldások nélkül

*2009/2010 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20091222.pdf‎|2009.12.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100115.pdf‎|2010.01.15]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100122.PDF‎|2010.01.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100129.PDF‎|2010.01.29]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100202.PDF‎|2010.02.02]] - részletes megoldásokkal

*2009/2010:
**[[Media:Terek_beugró_20100528.pdf‎|2010.05.28]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100604.pdf|2010.06.04]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611A.PDF‎|2010.06.11]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611B.PDF|2010.06.11]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618A.PDF|2010.06.18]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618B.PDF‎|2010.06.18]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100826.PDF|2010.08.26]] - megoldásokkal

*2010/2011 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20101222.PDF‎|2010.12.22]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110105.PDF|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110112.PDF‎|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110119.pdf‎|2011.01.19]] - részben megoldásokkal

*2010/2011:
**[[Media:Terek_beugró_20110526.pdf‎|2012.05.26]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110602.pdf|2012.06.02]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110609.pdf|2011.06.09]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110616.pdf‎|2011.08.25]] - hivatalos megoldásokkal

*2011/2012 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20120112.pdf‎|2012.01.12]] - részletes megoldásokkal

*2011/2012:
**[[Media:Terek_beugró_20120531.pdf‎|2012.05.31]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120607.pdf‎|2012.06.07]] - emlékezetből, megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120614.pdf‎‎|2012.06.14]] - emlékezetből, megoldásokkal

*2012/2013 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20121220.PDF|2012.12.20]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldásokkal

*2012/2013:
**[[Media:EMTa_vizsga_20130606.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből, megoldás nélkül
**[[Média:EMTA_beugro_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldásokkal

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/12?v=Elektrom%C3%A1gneses+terek itt] érhető el a honlapja.

Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.

Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.

== Kedvcsináló ==

Legendás híre van és tényleg nem könnyű tárgy, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni. A ZH-k a vizsgabeugróhoz képest könnyen teljesíthetők. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, ha egyet nem tudsz az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, sokat kell rá gyakorolni. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.

Ennél a tárgynál nem működik a "megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek" módszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételeket, azt hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.

Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, akkor is, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor nehezebb dolgod lesz.

Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő "Sajnos most nem tudom átengedni" típusú jelenségek?

A '''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''' könyvet érdemes forgatni, mert abban normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyvet ki sem érdemes nyomtatni szerintem. Összevissza vannak benne a dolgok, és nem azokkal a jelölésekkel amit használni szokás. A kidolgozott tételsorok meg: "Ez kevés lesz, kolléga". A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, ehhez kell a Fodor-féle könyv. (A könyvtárból ki lehet venni.) ZH-ra tanuláshoz is ajánlott forgatni...

----

Erősen szubjektív vélemény következik: szerintem a Fodor féle könyv is egy nagy káosz; bár illeszkedik a tematikához, de ha igazán meg akarod érteni a miérteket, ajánlom a következő két könyvet:
* Daniel '''Fleisch -- A Student's Guide to Maxwell's Equations'''
* David J. '''Griffiths -- Introduction to Electrodynamics'''
Ha magyart szeretnél, akkor a Simonyi féle lesz a nyerő. Angol nyelvű mindkettő, de középfokú nyelvismerettel ehetőek. Természetesen nem fednek le minden dolgot a kurzushoz, ezért előadásra érdemes bejárni, ugyanakkor nagyon szilárd alapot adnak az egész kurzushoz. A beszerzésnél a google lesz a barátod. :)
Szintén erősen ajánlott nézegetni Walter H. G. Lewin (MIT) előadásait a youtube-on, ha úgy érzed a fizikai alapok hiányoznak a kurzushoz. Kifejezetten jól magyaráz, érthetővé tesz mindent.
--[[Szerkesztő:Gvekony|Gvekony]] ([[Szerkesztővita:Gvekony|vita]]) 2013. június 8., 16:08 (UTC)
[[Category:Villanyalap]]

Fájl:Terek beugró 20110616.pdf

2014-01-05T19:55:43Z

Horvgbor: Horvgbor feltöltötte a(z) „Fájl:Terek beugró 20110616.pdf” fájl új változatát: Vannak hivatalos megoldásai

Szabályozástechnika - Soros kompenzátorok tervezése

2013-12-22T19:17:53Z

Horvgbor: /* A megírandó myPID függvény az fsolve-hoz */

{{Vissza|Szabályozástechnika}}

== A szakasz és a tervezési előírások megadása ==
<syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 150%;">
% A szakasz a szokásos: Aplant/(1+sT1)(1+sT2)(1+sT3)

Aplant=5;
T1=10;
T2=4;
T3=1;

% A szakasz átviteli függvénye
wp=tf(Aplant,conv(conv([T1 1],[T2 1]),[T3 1]))

% Tervezési előírás: 60 fokos fázistartalék
Phit=60;

</syntaxhighlight>
== P szabályzó tervezése ==
<syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 150%;">

% Kompenzálási stratégia: Ap segítségével beállítjuk a megfelelő
% fázistartalékot.

wc_p=tf(1,1) % A szabályzó átviteli függvénye Ap=1 választás mellett
w0=wc_p*wp % A felnyitott kör átviteli függvénye
figure(1); % Rajzolás az 1. grafikus ablakba
bode(w0); % A felnyitott kör Bode-diagramja

% Leolvasás: Azon a körfrekvencián, ahol a felnyitott kör fázisa -120 fok,
% azaz 180+Phit fok, ott a felnyitott kör erősítése 3.62dB. Tehát ahhoz,
% hogy az adott körfrekvencián az erősítés 1 = 0dB legyen (azaz az adott
% frekvencia legyen a vágási körfrekvencia), Ap-t -3.62 dB-nek kell
% választanunk, azaz a körerősítést csökkentenünk kell. Ezzel együtt a
% vágási körfrekvencia csökken, a zárt rendszer is lelassul kissé.

Ap=10^(-3.62/20) % Ap kiszámítása a dB-es értékből

% Táblázatos módszer: a bode függvényt [mag,phase,w]=bode(w0) módon hívva
% az nem az ábrával, hanem három oszlopvektorral tér vissza, amik a
% frekvencia (w) - amplitúdó (mag) - fázis (phase) táblázat oszlopait
% tartalmazzák. Például a harmadik visszaadott frekvenciaértéken (w(3) - a
% w vektor harmadik eleme) az abszolút érték mag(3) - figyelem! _nem_
% dB-ben! - , míg a fázis phase(3) (fokban).

[mag,phase,w]=bode(w0);

% A teendőnk, hogy megkeressük, melyik visszaadott frekvencián van a fázis
% a legközelebb (akár pozitív, akár negatív irányban) a Phit+180 értékhez.
% A [minv,mini]=min(x) függvény nem csak az x vektor legkisebb elemét
% (minv), hanem annak indexét (mini) is visszaadja. Pl. ha x=[2 1 5], akkor
% minv=1 és mini=2.

[minv,mini]=min(abs(phase+180-Phit))

% Az erősítés az adott frekvencián mag[mini], mi pedig ott szeretnénk látni
% a vágási körfrekvenciát, így Ap-t 1/mag(mini)-nek választjuk (mag elemei
% _nem dB-ben_ értendők!)

Ap=1/mag(mini);

wc_p=wc_p*Ap % A szabályozó erősítése Ap
w0=wc_p*wp % A felnyitott kör
figure(2); % Rajzolás a 2. grafikus ablakba
margin(w0); % A felnyitott kör Bode-diagramja fázis- és erősítéstartalékkal
wcl_p=feedback(w0,tf(1,1),-1) % A zárt kör átviteli függvénye

% Egységnyi merev negatív visszacsatolás esetén tömören:
% wcl_p=feedback(w0,1)

figure(3); % Rajzolás a 3. grafikus ablakba
step(wcl_p); % A zárt kör ugrásválasza
pause; % Várakozás gombnyomásra
close all; % Az összes nyitva lévő grafikus ablak bezárása

</syntaxhighlight>
== PI szabályzó tervezése ==
<syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 150%;">

% Kompenzálási stratégia:
% 1. Ti-vel kiejtjük a szakasz leglassabb pólusát
% 2. Ap-vel beállítjuk a megfelelő fázistartalékot

Ti=T1; % A T1-hez (T1 a legnagyobb időállandó) tartozó pólus kiejtése
wc_pi=tf([Ti 1],[Ti 0]) % A szabályzó átviteli függvénye Ap=1 választással
figure(1);
pzmap(wp,'b',wc_pi,'r'); % A pólus-zérus kiejtés szemléltetése

% A fenti hívás wp és wc_pi pólus-zérus elrendezését egy ábrára rajzolja
% fel, a 'b' opció következtében wp pólusait és zérusait kék (blue), míg az
% 'r' opció következtében wc_pi pólusait és zérusait piros (red) színnel.

w0=wc_pi*wp % A felnyitott kör összeállítása
w0=minreal(w0) % A felnyitott kör átviteli függvényének egyszerűsítése
figure(2);
bode(w0); % A felnyitott kör Bode-diagramja

% Leolvasva (természetesen a táblázatos módszer is használható):
Ap=10^(-12.2/20)
wc_pi=Ap*wc_pi % Ap erősítés beállítása a szabályozóban
w0=minreal(wc_pi*wp) % A felnyitott kör (egy lépésben egyszerűsítve is)
figure(3);
margin(w0); % A felnyitott kör Bode-diagramja fázis- és erősítéstartalékkal
wcl_pi=feedback(w0,tf(1,1),-1); % A zárt kör átviteli függvénye
figure(4);
step(wcl_pi); % A zárt kör ugrásválasza
pause; % Várakozás gombnyomásra
close all; % Az összes nyitva lévő grafikus ablak bezárása

</syntaxhighlight>
== Közelítő PD szabályzó tervezése ==
<syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 150%;">
% Nem ideális deriváló, mert azt nem lehet realizálni, beviszünk egy
% új pólust (-1/Tc), így realizálható lesz.

% Kompenzálási stratégia:
% 1. Beállítjuk az N=Td/Tc arányt
% 2. Td+Tc=(N+1)*Tc-vel kiejtjük a szakasz 2. leglassabb pólusát
% 3. Ap-vel beállítjuk a megfelelő fázistartalékot

N=10; % Td/Tc arány beállítása - Ökölszabályként N=10
Tc=T2/(N+1); % A T2-höz (2. legnagyobb időállandó) tartozó pólus kiejtése
Td=N*Tc; % Td meghatározása
wc_pd=tf([Td+Tc 1],[Tc 1]) % A szabályozó átviteli függvénye Ap=1 mellett
w0=minreal(wc_pd*wp) % A felnyitott kör átviteli függvénye
figure(1);
pzmap(wp,'b',wc_pd,'r'); % A pólus-zérus kiejtés szemléltetése
figure(2);
bode(w0); % A felnyitott kör Bode-diagramja

% Leolvasva (természetesen a táblázatos módszer is használható):
Ap=10^(2.29/20)
wc_pd=Ap*wc_pd % A szabályozó átviteli függvénye
w0=minreal(wc_pd*wp) % A felnyitott kör átviteli függvénye
figure(3);
margin(w0); % A felnyitott kör Bode-diagramja fázis- és erősítéstartalékkal
wcl_pd=feedback(w0,tf(1,1),-1) % A zárt kör átviteli függvénye
figure(4);
step(wcl_pd); % A zárt kör ugrásválasza
pause; % Várakozás gombnyomásra
close all; % Az összes nyitva lévő grafikus ablak bezárása

</syntaxhighlight>

== PID szabályzó tervezése ==
<syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 150%;">

% Kompenzálási stratégia:
% 1. Beállítjuk az N=Td/Tc arányt
% 2. A szakasz két leglassabb pólusának kiejtése Tau1-el és Tau2-vel, majd
% ezekből a szabályozó Ti, Td és Tc időállandóinak meghatározása
% 3. Ap-vel beállítjuk a megfelelő fázistartalékot

N=10; % Td/Tc arány meghatározása
Tau1=T1; % Pólus-zérus kiejtés a két leglassabb pólussal
Tau2=T2;

% Az egyenletek felírása Tau1, Tau2 és Ti, Td, Tc kapcsolatára:
% 1. Tau1+Tau2 = Ti+Tc
% 2. Tau1*Tau2 = Ti*(Td+Tc) = Ti*(N+1)*Tc
% Az 1. egyenletből Ti-t kifejezve (Ti=Tau1+Tau2-Tc)
% és T2-be helyettesítve
% egy másodfokú egyenletet kapunk Tc-re, aminek megoldása:

Tcs=roots([N+1 -(N+1)*(Tau1+Tau2) Tau1*Tau2])

% Tc mindenképpen pozitív és valós, ha mindkét gyök az lenne, akkor a
% kisebbet választjuk

Tc=Tcs(2) % Itt a gyökök közül mindkettő valós és pozitív, a 2. a kisebb
% Automatizált megoldás - vájtfülű érdeklődőknek, nem része az anyagnak!
% A find függvény segítségével megkeressük Tcs nulla
% képzetes részű (imag(Tcs)=0) és (&) pozitív valós részű (Tcs>0) elemeit.
% A find függvény a feltételnek eleget tevő elemek indexével tér vissza,
% így az értékek maguk a Tcs(find(...)) módon kaphatók meg. Ezek közül
% pedig a minimálisat választjuk.
Tc=min(Tcs(find(imag(Tcs)==0 & Tcs>0)))

Td=N*Tc % A Td/Tc arány alapján
Ti=Tau1+Tau2-Tc % Az 1. egyenletből adódik

wc_pid=tf(1,1)+tf(1,[Ti 0])+tf([Td 0],[Tc 1]) % A szabályozó Ap=1 mellett
w0=minreal(wc_pid*wp) % A felnyitott kör átviteli függvénye
figure(1);
pzmap(wp,'b',wc_pid,'r'); % A pólus-zérus kiejtés szemléltetése
figure(2);
bode(w0); % A felnyitott kör Bode-diagramja

% Leolvasva (természetesen a táblázatos módszer is használható):
Ap=10^(2.16/20)
wc_pid=Ap*wc_pid % A szabályzó átviteli függvénye a megfelelő Ap mellett
w0=minreal(wc_pid*wp) % A felnyitott kör
figure(3);
margin(w0); % A felnyitott kör Bode-diagramja fázis- és erősítéstartalékkal
wcl_pid=feedback(w0,tf(1,1),-1); % A zárt kör átviteli függvénye
figure(4);
step(wcl_pid); % A zárt kör ugrásválasza

%% A PID szabályzó által kiadott beavatkozó jel

wur_pid=feedback(wc_pid,wp,-1); % Az r->u átviteli függvény zárt körben
% Ilyenkor az előrevezető ág a szabályzó, a visszacsatolás pedig a szakasz!
figure(5);
step(wur_pid); % Az r->u átviteli függvény ugrásválasza
pause; % Várakozás gombnyomásra
close all; % Az összes nyitva lévő grafikus ablak bezárása

</syntaxhighlight>

== A soros kompenzátorok összehasonlítása ==
<syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 150%;">

figure(1);
% Az összes zárt kör ugrásválasza egy ábrán
step(wcl_p,wcl_pi,wcl_pd,wcl_pid);
legend('P','PI','PD','PID'); % Jelmagyarázat hozzáadása
pause; % Várakozás gombnyomásra
close all; % Az összes nyitva lévő grafikus ablak bezárása

</syntaxhighlight>
== PID szabályzó tervezése maximális beavatkozó jelre ==
<syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 150%;">

umax=10; % Beavatkozó jel maximális értek (t=0-ban lép fel)

% A szakasz két leglassabb pólusának kiejtése, azonban itt nincs előre
% rögzített N=Td/Tc arány!
% Tudjuk hogy T1+T2=Tc+Ti és hogy T1*T2=Ti*(Td+Tc), ahol T1 és T2 a szakasz
% leglassabb pólusainak időállandói. Ezekből könnyen felírható az alábbi két egyenlet:

% 1. Ti=T1+T2-Tc
% 2. Td=T1*T2/Ti-Tc

% A fenti két egyenletből következik, hogy elég Tc-t paraméterként
% továbbvinnünk, majd ha az megvan, akkor 1. és 2. egyenletekkel adódik Ti és Td.

% Három ismeretlenünk: Ap, Tc, wc (vágási körfrekvencia)
% Három egyenlet:

% I. |W0(j*wc)|-1=0
% II. pi+arg{W0(j*wc)}-Phit=0 FIGYELEM: [Phit]=RADIÁN!!!
% III. vPID(0)-umax=0 vPID = PID szabályzó tag ugrásválasza

% Megoldás az fsolve segítségével, amihez a szükséges függvény
% az UTOLSÓ oldalon került megírásra!!!

% Most jöhet a függvény meghívása!
% De ehhez megfelelő kezdőértékeket kell megadnunk (Tk - 166. oldal)

Ap=umax*(T1+T2-T3)*T3/(T1*T2);
Tc=T3;
wc=1/T3;

x=fsolve('myPID',[Ap,Tc,wc])

Ap=x(1);
Tc=x(2);

% További paraméterek meghatározása a fenti 1. és 2. egyenletekből:
Ti=T1+T2-Tc;
Td=T1*T2/Ti-Tc;

wc_pidu=Ap*(tf(1,1)+tf(1,[Ti 0])+tf([Td 0],[Tc 1]))
w0_pidu=minreal(wc_pidu*wp)
figure(1);
margin(w0_pidu) % Fázistartalék ellenőrzéséhez
wcl_pidu=feedback(w0_pidu,1)
figure(2);
step(wcl_pidu) % Zárt kör ugrásválaszának ellenőrzése

% Maximális beavatkozó jel ellenőrzése
wur_pidu=feedback(wc_pidu,wp)
figure(3);
step(wur_pidu)

</syntaxhighlight>

== A megírandó myPID függvény az fsolve-hoz==
<syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 150%;">

% FIGYELEM: Ezt egy külön myPID.m fájlba kell megírni!
% Ez NEM egy általános célú függvény lesz, mivel a T1, T2, Phit és umax
% változókat nem paraméterként kapja meg, hanem az egyszerűség kedvéért
% fixen beleírtam a kódba!!!

% I. egyenlet kifejtése (pólus zérus kiejtést kapásból elvégezve):

% Ap Aplant
% W0(j*wc)= Wc(j*wc)*Wp(j*wc)= --------------------------- * -------------
% Ti * (j*wc) * (1 + j*wc*Tc) (1 + j*wc*T3)

% Ap * Aplant
% |W0(j*wc)|= ------------------------------------------------
% Ti * wc * sqrt{ (1+wc^2*Tc^2) * (1+wc^2*T3^2) }

% Továbbá tudjuk az 1. egyenletből, hogy Ti = T1+T2-Tc,
% valamint a fenti kifejezésből még le kell vonni 1-et hogy megkapjuk f1-et.

% II. Egyenletből f2 már könnyen felírható. A fenti W0(j*wc)-nek tagonként vesszük a fázisát,
% majd ezeket összeadogatjuk (előjelesen). FONTOS, hogy Phit értékét RADIÁNBAN kell megadnunk!!!

% III. Egyenlet kifejtése:
% Amikor a referencia jel megjelenik, a hiba 1, tehát a kezdeti időpillanatban a szabályozó egy 0->1
% átmenetet kap, így a szabályozó válasza megegyezik az egységugrásra adott válasszal (t=0-ban!!).
% Ezután a hiba csökken (ha a szabályozó stabil), ami miatt a beavatkozó jelnek is csökkenni kell.
% Tehát a szabályozó ugrásválaszának t=0 időbeli értéke a beavatkozó jel maximális értékével egyenlő.

% vPID(t=0) = Ap * (1 + Td/Tc)
% Tudjuk a 2. egyenletből, hogy Td=T1*T2/Ti-Tc, ezt beírva a fenti kifejezésbe,
% valamint utána Ti helyére behelyettesítve az 1. egyenletbeli Ti=T1+T2-Tc kifejezést:

% ( T1 * T2 ) T1 * T2
% vPID(t=0) = Ap * ( 1 + ------- - 1 ) = Ap * -----------------
% ( Ti * Tc ) Tc* (T1 +T2 - Tc)

% Ebből levonva umax-ot máris megkaptuk az f3 kifejezést.

function f=myPID(x)

Ap=x(1);
Tc=x(2);
wc=x(3);

Aplant=5;
T1=10;
T2=4;
T3=1;
Phit=60*pi/180;
umax=10;

f1=Ap*Aplant/(T1+T2-Tc)/(wc*sqrt((1+wc^2*Tc^2)*(1+wc^2*T3^2)))-1;
f2=pi-pi/2-atan(wc*T3)-atan(wc*Tc)-Phit;
f3=Ap*T1*T2/(T1+T2-Tc)/Tc-umax;

f=[f1 f2 f3];

</syntaxhighlight>

[[Category:Villanyalap]]

Szerkesztő:Horvgbor

2013-12-22T12:10:52Z

Horvgbor:

Becenevem: Gábor

Fájl:Infokom jegyzet csatornakapacitás.pdf

2013-12-11T12:48:47Z

Horvgbor: Csatornakapacitás, fdm, tdm

Csatornakapacitás, fdm, tdm

Infokommunikáció

2013-12-11T12:47:31Z

Horvgbor: /* Elméleti anyagok */

{{Tantárgy
|nev=Infokommunikáció
|targykod=VITMA301
|szak=villany
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=TMIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=infokomm{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA301/
|targyhonlap=http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/VITMA301/WebHome
}}

Az '''Infokommunikáció''' tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a távközlésre és számítógép hálózatokra is kiterjedő infokommunikáció sajátos kérdésfelvetéseit, valamint e kérdések megválaszolásának legfontosabb módszereit és eljárásait.

A tárgy oktatása törekszik arra, hogy később:
*A témarokon szakirányokon tovább tanulók biztos alapokat kapjanak a leglényegesebb fogalmak és eljárások tekintetében.
*Azok a hallgatók, akik más szakirányok valamelyikén folytatják tanulmányaikat, kellően megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek az új infokommunikációs rendszerek mibenlétének megértéséhez.

Ennek megfelelően a tantárgy minden villamosmérnök számára nyújt „kimenő” ismereteket miközben megalapozza a később az infokommunikáció-rokon szakirányok valamelyikét választók további tanulmányait.

Az előadások, a gyakorlatok és a számonkérés módszere együttesen arra törekszik, hogy a hallgatók a megismert elemeket, módszereket és eljárásokat egyrészt alkotó módon tudják alkalmazni, másrészt elegendően sok fix pontot kapjanak ahhoz, hogy a számukra újdonságnak tűnő vagy ténylegesen új infokommunikációs rendszereket és szolgáltatásokat kevés utánjárással megértsék.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 2]] valamint a [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyak teljesítése.
*'''Változás:''' A tárgy 2007 őszi félévtől megy Infokommunikáció néven. Korábban Híradástechnika volt a neve, ezért a 2007 előtti jegyzetek/segédanyagok külön vannak választva, becsukható boxok mögé vannak gyűjtve. A két tárgy anyaga elég jól fedi egymást, így ha valaki nem talál valamit, érdemes a Híradástechnikás anyagok között is kutakodni.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötetező részt venni.
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyin kell legalább 40%-ot elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, melyen legalább 40%-ot kell elérni az elégségeshez.
*'''Elővizsga:''' Az mehet elővizsgázni, aki legalább négyest szerzett a nagyzárthelyin.

==Segédanyagok==

===Jegyzetek===

*'''Előadásjegyzetek:'''
**[[Media:Infokomm_HT_jegyzet_2004_tavasz.pdf‎|2004. tavasz jegyzet]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2011_11_02-ig.pdf‎|2011. ősz jegyzet (11.02-ig)]]

*'''Gyakorlatok anyagai:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_98_99.pdf‎|1998-1999 jegyzet]] - A teljes gyakorlati anyag
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag.pdf‎|A gyakorlatok elméleti háttere]]
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz.pdf|Jegyzet Marosi Gyula gyakorlatáról]] - kézzel írt jegyzet (2004. tavasz)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz_slides.pdf‎|Diák Marosi Gyula gyakorlatáról]] - 2004. tavasz
** [[Media:Infokomm_gyak_2008_1_2_4.pdf|2008 gyakorlati anyag]] - Az őszi félév első, második és negyedik gyakorlatának anyaga

*'''Példa feladatok:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag_peldak.pdf‎|A gyakorlatokon elhangzó példák]] - részletesen kidolgozott megoldásokkal
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_magyar_andras_2005.pdf‎|Jegyzet Magyar András gyakorlatáról]] - részletesen kidolgozott példák (2005. november)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cella_feladat.pdf‎|GSM cella példa]] - részletes megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cellafeladat_1.pdf‎|GSM cella példa)]] - kézzel írt kidolgozás (2004. december)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_modulacio.pdf‎|Moduláció példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_radiocsatorna.pdf‎|Rádiócsatorna példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_gyak.pdf|PAM rendszer példák]] - 2 részletesen megoldott feladat

===Konzultációk===

* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2003.pdf‎|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2003, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2004.pdf|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2004.10.28, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh2‎.pdf|2. ZH konzultáció anyaga]] - Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_konzi_2011_11_12.pdf‎|ZH konzultáció]] - 2011.11.12

===Könyvek===

* [[Media:Infokomm_HT_konyv_eng.pdf|Angol nyelvű jegyzet]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gacher_hiradastech.pdf|Géher Károly - Híradástechnika]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gyak_segedlet.pdf|Elek Kálmán, Kovács Lóránt - Segédlet a Híradástechnika gyakorlatokhoz]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_tavk_hal_es_inf_szol.pdf|Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások]]
* [[Media:Infokomm_HT_peldatar.pdf|Példatár]]

==Egyéb hasznos segédanyagok==

===Feltétlenül szükséges ismeretek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_db_skala.pdf|dB skálához magyarázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_fontos_mennyisegek.pdf|Fontos mennyiségek]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000.pdf|Híradástechnika fogalmak]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000_v2.pdf|Híradástechnika fogalmak ]] - 2. verzió

===Gyakorlati segédletek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis.pdf|Igaz-Hamis kérdések]] és ezek [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis_mo.pdf|megoldásai]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - gépelt, indoklásokkal
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek_1.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - kézzel írt, csak a képletek

===Szemléltető táblázatok===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_mintavetel_tablazat.xls|Mintavételi táblázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_shannon_tablazat.xls|Shannon táblázat]]

===Elméleti anyagok===

* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_cellas_rendszerek.pdf|A cellás rendszerek]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_gsm.pdf|A GSM rendszer]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_radiocsatorna.pdf|A rádiócsatorna]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_CIE_szinter.pdf|CIE színtér]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_ciklikus_kodok.pdf|Ciklikus kódok]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_digitalis_modulacio.pdf|Digitális modulációs eljárások és tulajdonságaik]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_hang_es_feny.pdf|Hang és fény prezentáció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_modulacios_es_kvadraturafelbontas.pdf|Modulációs és kvadratúrafelbontás]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_PM_FM_modulacio.pdf|PM és FM moduláció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_szimbolumkozti_athallas.pdf|Szimbólumközti áthallás]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálisalapsáviátvitel.pdf|Digitális alapsávi átvitel]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálismodulációseljárások.pdf|Digitális modulációs eljárások]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_csatornakapacitás.pdf|Csatornakapacitás]]

===Hasznos cikkek===

* [http://mobilarena.hu/teszt/a_gsm_halozatok_mukodese/egy_hivas_felepitese_a_gyakorlatban.html GSM - hívás felépítése "konyhanyelven"] - [http://mobilarena.hu mobilarena.hu] (2009.05.13)
* [http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/ Néhány hasznos anyag rádióhoz] - [http://www.puskas.hu/ puskas.hu]

==Nagyzárthelyi==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika zárthelyik'''
|szöveg=

'''Első ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2002_10_25.pdf|2002.10.25.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_03_24.pdf|2004.03.24.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_10_29_mo.pdf|2004.10.29]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2005_osz.pdf|2005 ősz]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2006_10_27_mo.pdf|2006.10.27]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh_2007_03_27.pdf|2007.03.27]]

'''Második ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_04_21.pdf|2004.04.21.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_12.pdf|2004 december]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2005_12_02.pdf|2005.12.02.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2006_12_01.pdf|2006.12.01]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_feladatok_megoldasokkal.pdf|Feladatgyűjtemény]] - megoldásokkal

'''Első pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07_1.pdf|2006.12.07.]] - más feladatok
* [[Media:Infokomm_HT_pzh_2007_05_15.pdf|2007.05.15.]]

'''Második pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
}}
===Rendes ZH===

* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz_kifejtos_mo.pdf|2006/2007 ősz]] - csak a kifejtős feladatok, nem hivatalos megoldással
* [[Media:Infokomm_zh_2007_11_28_mo.pdf|2007/2008 ősz]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17.pdf|2008/2009 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_1.pdf|Megoldások]], valamint két másik kézzel írt megoldás: [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo.pdf|Egyik]] és a [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_2.pdf|Másik]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz.pdf|2008/2009 ősz]] - 2008 őszén kiadott feladatgyűjtemény
* [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09.pdf|2009/2010 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15.pdf|2010/2011 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:infokomm_zh_2012osz.pdf|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_zh_2013osz.pdf|2013/2014 ősz]] - megoldásokkal (Osváth László megoldása, de nem tekinthető hivatalosnak)

===Pót ZH===

* [[Media:Infokomm_pzh_2007_12_06_mo.pdf|2007/2008 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2008_11_24_reszmo.pdf|2008/2009 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2008_osz.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2009_11_23.pdf|2009/2010 ősz]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2010_osz_mo.pdf|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_pzh_2012osz.pdf|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

===Pótpót ZH===

* [[Media:Infokomm_vizsga_ppzh_2008_12_16.pdf|2008/2009 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2009_12_15.pdf|2009/2010 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2010_12_14.pdf|2010/2011 ősz]]

==Vizsgák==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika vizsgák'''
|szöveg=

*1995/1996:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1995_12_20.pdf|1995.12.20]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_03.pdf|1996.01.03]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_30_mo.pdf|1996.01.30]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_31.pdf|1996.01.31]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_05_22.pdf|1996.05.22]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_05.pdf|1996.06.05]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_12.pdf|1996.06.12]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_19.pdf|1996.06.19]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_26.pdf|1996.06.26]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_09_04.pdf|1996.09.04]]
*1996/1997:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_07_mo.pdf|1997.01.07]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21A_mo.pdf|1997.01.21]] - A csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21B_mo.pdf|1997.01.21]] - B csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_02_04.pdf|1997.02.04]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_06_24_mo.pdf|1997.06.24]] - megoldással
*1997/1998:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_01_06.pdf|1998.01.06]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_02_03_mo.pdf|1998.02.03]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_05_28.pdf|1998.05.28]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_06_11.pdf|1998.06.11]]
*1998/1999:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_05_mo.pdf|1999.01.05]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_19_mo.pdf|1999.01.19]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_06_09_mo.pdf|1999.06.09]] - megoldással
*1999/2000:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_12_21_mo.pdf|1999.12.21]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_04_mo.pdf|2000.01.04]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_18_mo.pdf|2000.01.18]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_02_01_mo.pdf|2000.02.01]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_05_25.pdf|2000.05.25]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_22.pdf|2000.06.22]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_30.pdf|2000.06.30]]
*2000/2001:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_12_09.pdf|2000.12.09]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25.pdf|2001.01.25]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25_mo.pdf|2001.01.25]] - megoldással
*2001/2002:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_12_22_mo.pdf|2001.12.22]] - megoldással
*2002/2003:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19.pdf|2002.12.19]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19_mo.pdf|2002.12.19]] - megoldással
*2003/2004:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_20_mo.pdf|2004.05.20]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_27_mo.pdf|2004.05.27]] - megoldással
*2004/2005:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_12_22.pdf|2004.12.22]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_01_10_mo.pdf|2005.01.10]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_05_25.pdf|2005.05.25]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_06_03.pdf|2005.06.03]]
*2005/2006:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_01_18.pdf|2006.01.18]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_15.pdf|2006.06.15]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_22.pdf|2006.06.22]]
*2006/2007:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_12_20.pdf|2006.12.20]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_01_09_mo.pdf|2007.01.09]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_05_22.pdf|2007.05.22]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_06_12.pdf|2007.06.12]]
}}
'''Infokommunikáció vizsgák:'''
*2007/2008:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_02.pdf|2008.01.02]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_11.pdf|2008.01.11]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_17.pdf|2008.01.17]]
*2009/2010:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_15.pdf|2009.12.15]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_22.pdf|2009.12.22]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_06.pdf|2010.01.06]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20.pdf|2010.01.20]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20_mo.pdf|2010.01.20]] - megoldással
*2011/2012:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_12_20_B.pdf|2011.12.20]] - B csoport
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_2012_pack.PDF|2011/2012]] - példa gyűjtemény
** [[Media:Infokomm_vizsga_2012_01_03_A.pdf|2012.01.03]]

==Vélemények==

*'''Ajánlott irodalom:''' Az ínyenceknek ajánlom kizárólag szabadidős tevékenységként (nem ZH-ra vagy vizsgára való felkészülésre!) a következő két könyvet: ''Aisberg: Ilyen egyszerű a rádió!'', illetve ''Aisberg: Most már értem a televíziót!'' A két mű kb. az 50-es, 60-as évek technikai színvonalán (tehát a kapcsolások elektroncsövekből épülnek fel...) ismerteti az analóg rádió- illetve televíziótechnika alapjait párbeszédes stílusban. Két szereplő társalog egymással és közben mindenféle csuda dolgokra derítenek fényt. A rádiós könyv az elején egy elég szemléletes bevezetőt ad, mi a kondenzátor, a tekercs stb. szóval egy kis ismétlés :-), majd a továbbiakban pl. szó van a modulációkról (elsősorban AM-DSB, -SSB, de ha jól emlékszem, a végén átugranak a frekvenciamodulációra is), az egyenes- és a szupervevőkről, tükörfrekvenciákról, frekvenciakeverésről, az automatikus erősítés-szabályozásról stb.) A tévés könyv pedig az analóg TV-adásról, -vételről szól, a régi képcsöves tévék részegységeiről és működéséről, a képalkotás módjáról... Tudom, ezek a dolgok így a XXI. században a DVB korában nagyon avasnak tűnnek, de akinek van hozzá kedve és rászánja az időt, sok olyan megoldással, hasonlattal, szemléltetési móddal találkozhat ezekben a könyvekben, amelyeket lehet, hogy hasznosítani tud a későbbiekben. Ha pedig mégsem, akkor is szerzett magának az olvasó néhány vidám pillanatot. Mindkét könyv beszerezhető a Központi Könyvtárban és az antikváriumokban pár száz forintért. Jó szórakozást!

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:Infokom jegyzet digitálismodulációseljárások.pdf

2013-12-11T12:46:22Z

Horvgbor: Digitális modulációs eljárások: ask, fsk, qam, psk

Digitális modulációs eljárások: ask, fsk, qam, psk

Infokommunikáció

2013-12-11T12:45:14Z

Horvgbor: /* Elméleti anyagok */

{{Tantárgy
|nev=Infokommunikáció
|targykod=VITMA301
|szak=villany
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=TMIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=infokomm{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA301/
|targyhonlap=http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/VITMA301/WebHome
}}

Az '''Infokommunikáció''' tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a távközlésre és számítógép hálózatokra is kiterjedő infokommunikáció sajátos kérdésfelvetéseit, valamint e kérdések megválaszolásának legfontosabb módszereit és eljárásait.

A tárgy oktatása törekszik arra, hogy később:
*A témarokon szakirányokon tovább tanulók biztos alapokat kapjanak a leglényegesebb fogalmak és eljárások tekintetében.
*Azok a hallgatók, akik más szakirányok valamelyikén folytatják tanulmányaikat, kellően megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek az új infokommunikációs rendszerek mibenlétének megértéséhez.

Ennek megfelelően a tantárgy minden villamosmérnök számára nyújt „kimenő” ismereteket miközben megalapozza a később az infokommunikáció-rokon szakirányok valamelyikét választók további tanulmányait.

Az előadások, a gyakorlatok és a számonkérés módszere együttesen arra törekszik, hogy a hallgatók a megismert elemeket, módszereket és eljárásokat egyrészt alkotó módon tudják alkalmazni, másrészt elegendően sok fix pontot kapjanak ahhoz, hogy a számukra újdonságnak tűnő vagy ténylegesen új infokommunikációs rendszereket és szolgáltatásokat kevés utánjárással megértsék.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 2]] valamint a [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyak teljesítése.
*'''Változás:''' A tárgy 2007 őszi félévtől megy Infokommunikáció néven. Korábban Híradástechnika volt a neve, ezért a 2007 előtti jegyzetek/segédanyagok külön vannak választva, becsukható boxok mögé vannak gyűjtve. A két tárgy anyaga elég jól fedi egymást, így ha valaki nem talál valamit, érdemes a Híradástechnikás anyagok között is kutakodni.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötetező részt venni.
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyin kell legalább 40%-ot elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, melyen legalább 40%-ot kell elérni az elégségeshez.
*'''Elővizsga:''' Az mehet elővizsgázni, aki legalább négyest szerzett a nagyzárthelyin.

==Segédanyagok==

===Jegyzetek===

*'''Előadásjegyzetek:'''
**[[Media:Infokomm_HT_jegyzet_2004_tavasz.pdf‎|2004. tavasz jegyzet]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2011_11_02-ig.pdf‎|2011. ősz jegyzet (11.02-ig)]]

*'''Gyakorlatok anyagai:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_98_99.pdf‎|1998-1999 jegyzet]] - A teljes gyakorlati anyag
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag.pdf‎|A gyakorlatok elméleti háttere]]
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz.pdf|Jegyzet Marosi Gyula gyakorlatáról]] - kézzel írt jegyzet (2004. tavasz)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz_slides.pdf‎|Diák Marosi Gyula gyakorlatáról]] - 2004. tavasz
** [[Media:Infokomm_gyak_2008_1_2_4.pdf|2008 gyakorlati anyag]] - Az őszi félév első, második és negyedik gyakorlatának anyaga

*'''Példa feladatok:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag_peldak.pdf‎|A gyakorlatokon elhangzó példák]] - részletesen kidolgozott megoldásokkal
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_magyar_andras_2005.pdf‎|Jegyzet Magyar András gyakorlatáról]] - részletesen kidolgozott példák (2005. november)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cella_feladat.pdf‎|GSM cella példa]] - részletes megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cellafeladat_1.pdf‎|GSM cella példa)]] - kézzel írt kidolgozás (2004. december)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_modulacio.pdf‎|Moduláció példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_radiocsatorna.pdf‎|Rádiócsatorna példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_gyak.pdf|PAM rendszer példák]] - 2 részletesen megoldott feladat

===Konzultációk===

* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2003.pdf‎|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2003, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2004.pdf|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2004.10.28, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh2‎.pdf|2. ZH konzultáció anyaga]] - Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_konzi_2011_11_12.pdf‎|ZH konzultáció]] - 2011.11.12

===Könyvek===

* [[Media:Infokomm_HT_konyv_eng.pdf|Angol nyelvű jegyzet]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gacher_hiradastech.pdf|Géher Károly - Híradástechnika]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gyak_segedlet.pdf|Elek Kálmán, Kovács Lóránt - Segédlet a Híradástechnika gyakorlatokhoz]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_tavk_hal_es_inf_szol.pdf|Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások]]
* [[Media:Infokomm_HT_peldatar.pdf|Példatár]]

==Egyéb hasznos segédanyagok==

===Feltétlenül szükséges ismeretek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_db_skala.pdf|dB skálához magyarázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_fontos_mennyisegek.pdf|Fontos mennyiségek]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000.pdf|Híradástechnika fogalmak]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000_v2.pdf|Híradástechnika fogalmak ]] - 2. verzió

===Gyakorlati segédletek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis.pdf|Igaz-Hamis kérdések]] és ezek [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis_mo.pdf|megoldásai]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - gépelt, indoklásokkal
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek_1.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - kézzel írt, csak a képletek

===Szemléltető táblázatok===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_mintavetel_tablazat.xls|Mintavételi táblázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_shannon_tablazat.xls|Shannon táblázat]]

===Elméleti anyagok===

* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_cellas_rendszerek.pdf|A cellás rendszerek]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_gsm.pdf|A GSM rendszer]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_radiocsatorna.pdf|A rádiócsatorna]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_CIE_szinter.pdf|CIE színtér]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_ciklikus_kodok.pdf|Ciklikus kódok]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_digitalis_modulacio.pdf|Digitális modulációs eljárások és tulajdonságaik]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_hang_es_feny.pdf|Hang és fény prezentáció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_modulacios_es_kvadraturafelbontas.pdf|Modulációs és kvadratúrafelbontás]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_PM_FM_modulacio.pdf|PM és FM moduláció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_szimbolumkozti_athallas.pdf|Szimbólumközti áthallás]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálisalapsáviátvitel.pdf|Digitális alapsávi átvitel]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálismodulációseljárások.pdf|Digitális modulációs eljárások]]

===Hasznos cikkek===

* [http://mobilarena.hu/teszt/a_gsm_halozatok_mukodese/egy_hivas_felepitese_a_gyakorlatban.html GSM - hívás felépítése "konyhanyelven"] - [http://mobilarena.hu mobilarena.hu] (2009.05.13)
* [http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/ Néhány hasznos anyag rádióhoz] - [http://www.puskas.hu/ puskas.hu]

==Nagyzárthelyi==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika zárthelyik'''
|szöveg=

'''Első ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2002_10_25.pdf|2002.10.25.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_03_24.pdf|2004.03.24.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_10_29_mo.pdf|2004.10.29]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2005_osz.pdf|2005 ősz]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2006_10_27_mo.pdf|2006.10.27]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh_2007_03_27.pdf|2007.03.27]]

'''Második ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_04_21.pdf|2004.04.21.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_12.pdf|2004 december]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2005_12_02.pdf|2005.12.02.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2006_12_01.pdf|2006.12.01]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_feladatok_megoldasokkal.pdf|Feladatgyűjtemény]] - megoldásokkal

'''Első pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07_1.pdf|2006.12.07.]] - más feladatok
* [[Media:Infokomm_HT_pzh_2007_05_15.pdf|2007.05.15.]]

'''Második pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
}}
===Rendes ZH===

* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz_kifejtos_mo.pdf|2006/2007 ősz]] - csak a kifejtős feladatok, nem hivatalos megoldással
* [[Media:Infokomm_zh_2007_11_28_mo.pdf|2007/2008 ősz]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17.pdf|2008/2009 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_1.pdf|Megoldások]], valamint két másik kézzel írt megoldás: [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo.pdf|Egyik]] és a [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_2.pdf|Másik]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz.pdf|2008/2009 ősz]] - 2008 őszén kiadott feladatgyűjtemény
* [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09.pdf|2009/2010 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15.pdf|2010/2011 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:infokomm_zh_2012osz.pdf|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_zh_2013osz.pdf|2013/2014 ősz]] - megoldásokkal (Osváth László megoldása, de nem tekinthető hivatalosnak)

===Pót ZH===

* [[Media:Infokomm_pzh_2007_12_06_mo.pdf|2007/2008 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2008_11_24_reszmo.pdf|2008/2009 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2008_osz.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2009_11_23.pdf|2009/2010 ősz]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2010_osz_mo.pdf|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_pzh_2012osz.pdf|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

===Pótpót ZH===

* [[Media:Infokomm_vizsga_ppzh_2008_12_16.pdf|2008/2009 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2009_12_15.pdf|2009/2010 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2010_12_14.pdf|2010/2011 ősz]]

==Vizsgák==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika vizsgák'''
|szöveg=

*1995/1996:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1995_12_20.pdf|1995.12.20]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_03.pdf|1996.01.03]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_30_mo.pdf|1996.01.30]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_31.pdf|1996.01.31]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_05_22.pdf|1996.05.22]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_05.pdf|1996.06.05]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_12.pdf|1996.06.12]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_19.pdf|1996.06.19]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_26.pdf|1996.06.26]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_09_04.pdf|1996.09.04]]
*1996/1997:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_07_mo.pdf|1997.01.07]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21A_mo.pdf|1997.01.21]] - A csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21B_mo.pdf|1997.01.21]] - B csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_02_04.pdf|1997.02.04]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_06_24_mo.pdf|1997.06.24]] - megoldással
*1997/1998:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_01_06.pdf|1998.01.06]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_02_03_mo.pdf|1998.02.03]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_05_28.pdf|1998.05.28]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_06_11.pdf|1998.06.11]]
*1998/1999:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_05_mo.pdf|1999.01.05]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_19_mo.pdf|1999.01.19]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_06_09_mo.pdf|1999.06.09]] - megoldással
*1999/2000:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_12_21_mo.pdf|1999.12.21]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_04_mo.pdf|2000.01.04]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_18_mo.pdf|2000.01.18]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_02_01_mo.pdf|2000.02.01]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_05_25.pdf|2000.05.25]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_22.pdf|2000.06.22]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_30.pdf|2000.06.30]]
*2000/2001:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_12_09.pdf|2000.12.09]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25.pdf|2001.01.25]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25_mo.pdf|2001.01.25]] - megoldással
*2001/2002:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_12_22_mo.pdf|2001.12.22]] - megoldással
*2002/2003:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19.pdf|2002.12.19]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19_mo.pdf|2002.12.19]] - megoldással
*2003/2004:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_20_mo.pdf|2004.05.20]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_27_mo.pdf|2004.05.27]] - megoldással
*2004/2005:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_12_22.pdf|2004.12.22]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_01_10_mo.pdf|2005.01.10]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_05_25.pdf|2005.05.25]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_06_03.pdf|2005.06.03]]
*2005/2006:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_01_18.pdf|2006.01.18]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_15.pdf|2006.06.15]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_22.pdf|2006.06.22]]
*2006/2007:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_12_20.pdf|2006.12.20]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_01_09_mo.pdf|2007.01.09]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_05_22.pdf|2007.05.22]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_06_12.pdf|2007.06.12]]
}}
'''Infokommunikáció vizsgák:'''
*2007/2008:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_02.pdf|2008.01.02]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_11.pdf|2008.01.11]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_17.pdf|2008.01.17]]
*2009/2010:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_15.pdf|2009.12.15]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_22.pdf|2009.12.22]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_06.pdf|2010.01.06]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20.pdf|2010.01.20]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20_mo.pdf|2010.01.20]] - megoldással
*2011/2012:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_12_20_B.pdf|2011.12.20]] - B csoport
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_2012_pack.PDF|2011/2012]] - példa gyűjtemény
** [[Media:Infokomm_vizsga_2012_01_03_A.pdf|2012.01.03]]

==Vélemények==

*'''Ajánlott irodalom:''' Az ínyenceknek ajánlom kizárólag szabadidős tevékenységként (nem ZH-ra vagy vizsgára való felkészülésre!) a következő két könyvet: ''Aisberg: Ilyen egyszerű a rádió!'', illetve ''Aisberg: Most már értem a televíziót!'' A két mű kb. az 50-es, 60-as évek technikai színvonalán (tehát a kapcsolások elektroncsövekből épülnek fel...) ismerteti az analóg rádió- illetve televíziótechnika alapjait párbeszédes stílusban. Két szereplő társalog egymással és közben mindenféle csuda dolgokra derítenek fényt. A rádiós könyv az elején egy elég szemléletes bevezetőt ad, mi a kondenzátor, a tekercs stb. szóval egy kis ismétlés :-), majd a továbbiakban pl. szó van a modulációkról (elsősorban AM-DSB, -SSB, de ha jól emlékszem, a végén átugranak a frekvenciamodulációra is), az egyenes- és a szupervevőkről, tükörfrekvenciákról, frekvenciakeverésről, az automatikus erősítés-szabályozásról stb.) A tévés könyv pedig az analóg TV-adásról, -vételről szól, a régi képcsöves tévék részegységeiről és működéséről, a képalkotás módjáról... Tudom, ezek a dolgok így a XXI. században a DVB korában nagyon avasnak tűnnek, de akinek van hozzá kedve és rászánja az időt, sok olyan megoldással, hasonlattal, szemléltetési móddal találkozhat ezekben a könyvekben, amelyeket lehet, hogy hasznosítani tud a későbbiekben. Ha pedig mégsem, akkor is szerzett magának az olvasó néhány vidám pillanatot. Mindkét könyv beszerezhető a Központi Könyvtárban és az antikváriumokban pár száz forintért. Jó szórakozást!

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:Infokom jegyzet digitálisalapsáviátvitel.pdf

2013-12-11T12:42:13Z

Horvgbor: Infokommunikáció jegyzet digitális alapátvitel, PAM

Infokommunikáció jegyzet digitális alapátvitel, PAM

Infokommunikáció

2013-12-11T12:40:59Z

Horvgbor: /* Elméleti anyagok */

{{Tantárgy
|nev=Infokommunikáció
|targykod=VITMA301
|szak=villany
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=TMIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=infokomm{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA301/
|targyhonlap=http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/VITMA301/WebHome
}}

Az '''Infokommunikáció''' tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a távközlésre és számítógép hálózatokra is kiterjedő infokommunikáció sajátos kérdésfelvetéseit, valamint e kérdések megválaszolásának legfontosabb módszereit és eljárásait.

A tárgy oktatása törekszik arra, hogy később:
*A témarokon szakirányokon tovább tanulók biztos alapokat kapjanak a leglényegesebb fogalmak és eljárások tekintetében.
*Azok a hallgatók, akik más szakirányok valamelyikén folytatják tanulmányaikat, kellően megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek az új infokommunikációs rendszerek mibenlétének megértéséhez.

Ennek megfelelően a tantárgy minden villamosmérnök számára nyújt „kimenő” ismereteket miközben megalapozza a később az infokommunikáció-rokon szakirányok valamelyikét választók további tanulmányait.

Az előadások, a gyakorlatok és a számonkérés módszere együttesen arra törekszik, hogy a hallgatók a megismert elemeket, módszereket és eljárásokat egyrészt alkotó módon tudják alkalmazni, másrészt elegendően sok fix pontot kapjanak ahhoz, hogy a számukra újdonságnak tűnő vagy ténylegesen új infokommunikációs rendszereket és szolgáltatásokat kevés utánjárással megértsék.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 2]] valamint a [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyak teljesítése.
*'''Változás:''' A tárgy 2007 őszi félévtől megy Infokommunikáció néven. Korábban Híradástechnika volt a neve, ezért a 2007 előtti jegyzetek/segédanyagok külön vannak választva, becsukható boxok mögé vannak gyűjtve. A két tárgy anyaga elég jól fedi egymást, így ha valaki nem talál valamit, érdemes a Híradástechnikás anyagok között is kutakodni.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötetező részt venni.
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyin kell legalább 40%-ot elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, melyen legalább 40%-ot kell elérni az elégségeshez.
*'''Elővizsga:''' Az mehet elővizsgázni, aki legalább négyest szerzett a nagyzárthelyin.

==Segédanyagok==

===Jegyzetek===

*'''Előadásjegyzetek:'''
**[[Media:Infokomm_HT_jegyzet_2004_tavasz.pdf‎|2004. tavasz jegyzet]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2011_11_02-ig.pdf‎|2011. ősz jegyzet (11.02-ig)]]

*'''Gyakorlatok anyagai:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_98_99.pdf‎|1998-1999 jegyzet]] - A teljes gyakorlati anyag
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag.pdf‎|A gyakorlatok elméleti háttere]]
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz.pdf|Jegyzet Marosi Gyula gyakorlatáról]] - kézzel írt jegyzet (2004. tavasz)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz_slides.pdf‎|Diák Marosi Gyula gyakorlatáról]] - 2004. tavasz
** [[Media:Infokomm_gyak_2008_1_2_4.pdf|2008 gyakorlati anyag]] - Az őszi félév első, második és negyedik gyakorlatának anyaga

*'''Példa feladatok:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag_peldak.pdf‎|A gyakorlatokon elhangzó példák]] - részletesen kidolgozott megoldásokkal
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_magyar_andras_2005.pdf‎|Jegyzet Magyar András gyakorlatáról]] - részletesen kidolgozott példák (2005. november)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cella_feladat.pdf‎|GSM cella példa]] - részletes megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cellafeladat_1.pdf‎|GSM cella példa)]] - kézzel írt kidolgozás (2004. december)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_modulacio.pdf‎|Moduláció példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_radiocsatorna.pdf‎|Rádiócsatorna példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_gyak.pdf|PAM rendszer példák]] - 2 részletesen megoldott feladat

===Konzultációk===

* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2003.pdf‎|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2003, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2004.pdf|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2004.10.28, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh2‎.pdf|2. ZH konzultáció anyaga]] - Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_konzi_2011_11_12.pdf‎|ZH konzultáció]] - 2011.11.12

===Könyvek===

* [[Media:Infokomm_HT_konyv_eng.pdf|Angol nyelvű jegyzet]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gacher_hiradastech.pdf|Géher Károly - Híradástechnika]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gyak_segedlet.pdf|Elek Kálmán, Kovács Lóránt - Segédlet a Híradástechnika gyakorlatokhoz]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_tavk_hal_es_inf_szol.pdf|Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások]]
* [[Media:Infokomm_HT_peldatar.pdf|Példatár]]

==Egyéb hasznos segédanyagok==

===Feltétlenül szükséges ismeretek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_db_skala.pdf|dB skálához magyarázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_fontos_mennyisegek.pdf|Fontos mennyiségek]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000.pdf|Híradástechnika fogalmak]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000_v2.pdf|Híradástechnika fogalmak ]] - 2. verzió

===Gyakorlati segédletek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis.pdf|Igaz-Hamis kérdések]] és ezek [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis_mo.pdf|megoldásai]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - gépelt, indoklásokkal
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek_1.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - kézzel írt, csak a képletek

===Szemléltető táblázatok===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_mintavetel_tablazat.xls|Mintavételi táblázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_shannon_tablazat.xls|Shannon táblázat]]

===Elméleti anyagok===

* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_cellas_rendszerek.pdf|A cellás rendszerek]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_gsm.pdf|A GSM rendszer]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_radiocsatorna.pdf|A rádiócsatorna]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_CIE_szinter.pdf|CIE színtér]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_ciklikus_kodok.pdf|Ciklikus kódok]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_digitalis_modulacio.pdf|Digitális modulációs eljárások és tulajdonságaik]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_hang_es_feny.pdf|Hang és fény prezentáció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_modulacios_es_kvadraturafelbontas.pdf|Modulációs és kvadratúrafelbontás]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_PM_FM_modulacio.pdf|PM és FM moduláció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_szimbolumkozti_athallas.pdf|Szimbólumközti áthallás]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálisalapsáviátvitel.pdf|Digitális alapsávi átvitel]]

===Hasznos cikkek===

* [http://mobilarena.hu/teszt/a_gsm_halozatok_mukodese/egy_hivas_felepitese_a_gyakorlatban.html GSM - hívás felépítése "konyhanyelven"] - [http://mobilarena.hu mobilarena.hu] (2009.05.13)
* [http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/ Néhány hasznos anyag rádióhoz] - [http://www.puskas.hu/ puskas.hu]

==Nagyzárthelyi==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika zárthelyik'''
|szöveg=

'''Első ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2002_10_25.pdf|2002.10.25.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_03_24.pdf|2004.03.24.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_10_29_mo.pdf|2004.10.29]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2005_osz.pdf|2005 ősz]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2006_10_27_mo.pdf|2006.10.27]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh_2007_03_27.pdf|2007.03.27]]

'''Második ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_04_21.pdf|2004.04.21.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_12.pdf|2004 december]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2005_12_02.pdf|2005.12.02.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2006_12_01.pdf|2006.12.01]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_feladatok_megoldasokkal.pdf|Feladatgyűjtemény]] - megoldásokkal

'''Első pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07_1.pdf|2006.12.07.]] - más feladatok
* [[Media:Infokomm_HT_pzh_2007_05_15.pdf|2007.05.15.]]

'''Második pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
}}
===Rendes ZH===

* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz_kifejtos_mo.pdf|2006/2007 ősz]] - csak a kifejtős feladatok, nem hivatalos megoldással
* [[Media:Infokomm_zh_2007_11_28_mo.pdf|2007/2008 ősz]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17.pdf|2008/2009 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_1.pdf|Megoldások]], valamint két másik kézzel írt megoldás: [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo.pdf|Egyik]] és a [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_2.pdf|Másik]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz.pdf|2008/2009 ősz]] - 2008 őszén kiadott feladatgyűjtemény
* [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09.pdf|2009/2010 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15.pdf|2010/2011 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:infokomm_zh_2012osz.pdf|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_zh_2013osz.pdf|2013/2014 ősz]] - megoldásokkal (Osváth László megoldása, de nem tekinthető hivatalosnak)

===Pót ZH===

* [[Media:Infokomm_pzh_2007_12_06_mo.pdf|2007/2008 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2008_11_24_reszmo.pdf|2008/2009 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2008_osz.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2009_11_23.pdf|2009/2010 ősz]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2010_osz_mo.pdf|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_pzh_2012osz.pdf|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

===Pótpót ZH===

* [[Media:Infokomm_vizsga_ppzh_2008_12_16.pdf|2008/2009 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2009_12_15.pdf|2009/2010 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2010_12_14.pdf|2010/2011 ősz]]

==Vizsgák==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika vizsgák'''
|szöveg=

*1995/1996:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1995_12_20.pdf|1995.12.20]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_03.pdf|1996.01.03]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_30_mo.pdf|1996.01.30]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_31.pdf|1996.01.31]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_05_22.pdf|1996.05.22]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_05.pdf|1996.06.05]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_12.pdf|1996.06.12]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_19.pdf|1996.06.19]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_26.pdf|1996.06.26]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_09_04.pdf|1996.09.04]]
*1996/1997:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_07_mo.pdf|1997.01.07]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21A_mo.pdf|1997.01.21]] - A csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21B_mo.pdf|1997.01.21]] - B csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_02_04.pdf|1997.02.04]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_06_24_mo.pdf|1997.06.24]] - megoldással
*1997/1998:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_01_06.pdf|1998.01.06]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_02_03_mo.pdf|1998.02.03]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_05_28.pdf|1998.05.28]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_06_11.pdf|1998.06.11]]
*1998/1999:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_05_mo.pdf|1999.01.05]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_19_mo.pdf|1999.01.19]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_06_09_mo.pdf|1999.06.09]] - megoldással
*1999/2000:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_12_21_mo.pdf|1999.12.21]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_04_mo.pdf|2000.01.04]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_18_mo.pdf|2000.01.18]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_02_01_mo.pdf|2000.02.01]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_05_25.pdf|2000.05.25]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_22.pdf|2000.06.22]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_30.pdf|2000.06.30]]
*2000/2001:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_12_09.pdf|2000.12.09]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25.pdf|2001.01.25]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25_mo.pdf|2001.01.25]] - megoldással
*2001/2002:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_12_22_mo.pdf|2001.12.22]] - megoldással
*2002/2003:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19.pdf|2002.12.19]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19_mo.pdf|2002.12.19]] - megoldással
*2003/2004:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_20_mo.pdf|2004.05.20]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_27_mo.pdf|2004.05.27]] - megoldással
*2004/2005:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_12_22.pdf|2004.12.22]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_01_10_mo.pdf|2005.01.10]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_05_25.pdf|2005.05.25]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_06_03.pdf|2005.06.03]]
*2005/2006:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_01_18.pdf|2006.01.18]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_15.pdf|2006.06.15]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_22.pdf|2006.06.22]]
*2006/2007:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_12_20.pdf|2006.12.20]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_01_09_mo.pdf|2007.01.09]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_05_22.pdf|2007.05.22]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_06_12.pdf|2007.06.12]]
}}
'''Infokommunikáció vizsgák:'''
*2007/2008:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_02.pdf|2008.01.02]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_11.pdf|2008.01.11]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_17.pdf|2008.01.17]]
*2009/2010:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_15.pdf|2009.12.15]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_22.pdf|2009.12.22]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_06.pdf|2010.01.06]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20.pdf|2010.01.20]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20_mo.pdf|2010.01.20]] - megoldással
*2011/2012:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_12_20_B.pdf|2011.12.20]] - B csoport
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_2012_pack.PDF|2011/2012]] - példa gyűjtemény
** [[Media:Infokomm_vizsga_2012_01_03_A.pdf|2012.01.03]]

==Vélemények==

*'''Ajánlott irodalom:''' Az ínyenceknek ajánlom kizárólag szabadidős tevékenységként (nem ZH-ra vagy vizsgára való felkészülésre!) a következő két könyvet: ''Aisberg: Ilyen egyszerű a rádió!'', illetve ''Aisberg: Most már értem a televíziót!'' A két mű kb. az 50-es, 60-as évek technikai színvonalán (tehát a kapcsolások elektroncsövekből épülnek fel...) ismerteti az analóg rádió- illetve televíziótechnika alapjait párbeszédes stílusban. Két szereplő társalog egymással és közben mindenféle csuda dolgokra derítenek fényt. A rádiós könyv az elején egy elég szemléletes bevezetőt ad, mi a kondenzátor, a tekercs stb. szóval egy kis ismétlés :-), majd a továbbiakban pl. szó van a modulációkról (elsősorban AM-DSB, -SSB, de ha jól emlékszem, a végén átugranak a frekvenciamodulációra is), az egyenes- és a szupervevőkről, tükörfrekvenciákról, frekvenciakeverésről, az automatikus erősítés-szabályozásról stb.) A tévés könyv pedig az analóg TV-adásról, -vételről szól, a régi képcsöves tévék részegységeiről és működéséről, a képalkotás módjáról... Tudom, ezek a dolgok így a XXI. században a DVB korában nagyon avasnak tűnnek, de akinek van hozzá kedve és rászánja az időt, sok olyan megoldással, hasonlattal, szemléltetési móddal találkozhat ezekben a könyvekben, amelyeket lehet, hogy hasznosítani tud a későbbiekben. Ha pedig mégsem, akkor is szerzett magának az olvasó néhány vidám pillanatot. Mindkét könyv beszerezhető a Központi Könyvtárban és az antikváriumokban pár száz forintért. Jó szórakozást!

[[Category:Villanyalap]]