https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Horny%C3%A1k+Szabolcs 2026-05-19T08:32:46Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_terek_(MSc)&diff=200386 2021-01-11T20:24:14Z

<p>Hornyák Szabolcs: Frissítettem a 2015/16-os jegyzet URL-jét. (A tanszéki honlap elmozgott, vagy ilyesmi.)</p> <hr /> <div>2012/2013 tavaszi félévétől a [[Fizika 3]] alternatívájaként felvehető tárgy.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Elektromágneses terek<br /> | tárgykód = VIHVMA08<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt =<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVM108<br /> | tárgyhonlap = http://emside.bme.hu/index.php/hu/10-tantargyak/42-elektromagneses-terek-vihvma08<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> * A szorgalmi időszakban: egy személyre szabott térszámítási feladat megoldása. A feladat beadása egyéni beszámoló során történik. A beszámolóra a hallgatók érdemjegyet kapnak. Az aláírás megszerzésének feltétele a legalább elégséges beszámoló jegy.<br /> * A vizsgaidőszakban: szóbeli vizsga.<br /> * Elővizsga: Jeles házi feladat beszámoló esetén a pótlási héten elővizsgára van lehetőség.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> Tételek kidolgozása (kézzel írt, scannelt): [https://vik.wiki/images/a/a6/EMT_pdf_19_01_09.pdf EMT_19_01]<br /> <br /> 2015/16 őszi félév előadásai alapján készült, oktató által jóváhagyott jegyzet (Kristof jegyzete): http://www.hvt.bme.hu/images/_emtlab/emt_msc/emt-msc-eloadas-jegyzet_2015-06_1fe.pdf<br /> <br /> 2012/13/2 félévben az órán elhangzott anyag összefoglalója. Vigyázz, nincs benne minden fontos részlet! Csak egy váz, ami alapján áttekinthető az anyag. Ne alapozz csak erre.<br /> * [https://www.dropbox.com/s/splogbs9flzy5z4/emt_osszefoglalo_2012_13_2.pdf emt_osszefoglalo_2012_13_2.pdf (52.58MB)]<br /> * [https://www.dropbox.com/s/5hzpua0ye1kq1fl/emt_osszefoglalo_2012_13_2.zip emt_osszefoglalo_2012_13_2.zip (9.98MB)]<br /> <br /> ==Házi feladat==<br /> A tárgyból a félév vége felé egy Házi feladatot kell megoldani az aláírás megszerzéséért. A feladat egy távvezeték tranziens számolása. Ez elsőre nehézkesnek tűnhet, de viszonylag egyszerűen megoldható a jegyzetből. A megoldáshoz nagy segítséget jelenthet a MATLAB néhány kevésbé ismert funkciója, mint pl. a [http://www.mathworks.com/help/symbolic/syms.html syms] parancs, illetve az [http://www.mathworks.com/help/symbolic/ilaplace.html ilaplace()] függvény. Ezek használatával elkerülhető a kézzel való inverz Laplace-transzformáció és annak buktatói.<br /> <br /> * [[Média:EMT.m.zip|Hasznos ellenörző MATLAB script]]<br /> <br /> '''Tipp:''' ha csak MATLAB kódokat és ábrákat fogsz beadni, akkor számíts arra, hogy meg fogják kérdezni tőled, hogy pld. a MATLAB ilaplace() függvénye hogyan működik. Ez nyilván téged se érdekel, meg őket se, de ha ilyen bambán álltál hozzá, akkor nagyon mást nem lehet kérdezni.<br /> Ők valójában az órán bemutatott Menetdiagramos módszer alapján várják el a feladat megoldását és ezért inkább számold ki kézzel azt a három Laplace-transzformáltat, mert úgy is megkérdezik az idevágó alapdefiníciókat (vagy nem).<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Rendszerarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&diff=199233 2020-06-04T08:38:03Z

<p>Hornyák Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Rendszerarchitektúrák<br /> | tárgykód = VIMIMA08<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = MIT<br /> | jelenlét = ?<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIMA08/<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimima08<br /> }}<br /> <br /> <br /> =Követelmények=<br /> <br /> '''2015'''<br /> <br /> A házi feladat teljesítése az aláírás megszerzésének a feltétele. A vizsgán 10 kérdés és minden kérdés 10 pontot ér. <br /> <br /> Steve<br /> <br /> '''2014'''<br /> <br /> Vizsgán 10 kérdés, minden kérdés 10 pont, házi feladat nem számít a jegybe. Ponthatárok ugyanazok.<br /> <br /> '''2013'''<br /> <br /> Egy házi feladat előírt színvonalú elkészítése. A házi feladat jegy négyszeresének és a vizsga pontszámának (maximum 80 pont) összegéből alakul ki a végleges jegy az alábbiak szerint:<br /> *40%-tól elégséges (2)<br /> *55%-tól közepes (3)<br /> *70%-tól jó (4)<br /> *85%-tól jeles (5)<br /> <br /> =Segédanyagok=<br /> *[http://home.mit.bme.hu/~feher/MSC_RA/ Fehér Béla segédanyagai]<br /> *[http://home.mit.bme.hu/~feher/MSC_RA/F%C3%B3li%C3%A1k/ Órai diák]<br /> <br /> *[[Média:RA_jegyzet_2010_Barabas_Bonifac.pdf | Barabás Bonifác jegyzete 2010-ből]]<br /> *[[Média:RA_jegyzet_2010.pdf | Órai jegyzet 2010-ből]]<br /> *[[Média:RA_jegyzet_2014.pdf | Jegyzet - 2014 (hiba/hiányosság lehet benne)]]<br /> *[[Média:RendszArch_ADBlackFin_19_tavasz.pdf | AD BlackFin kidolgozás (2019 tavasz, lektorálatlan)]]<br /> *[[Média:RendszArch_LabVIEW_19_tavasz.pdf | LabView kidolgozás (2019 tavasz, lektorálatlan)]]<br /> *[[Média:RendszArch_OnChipBuszok_19_tavasz.pdf | On-chip buszok kidolgozás (2019 tavasz, lektorálatlan)]]<br /> *[[Média:RendszArch_Processzorok_19_tavasz.pdf | Processzorok kidolgozás (2019 tavasz, lektorálatlan)]]<br /> <br /> =Házi feladat=<br /> *[[Média:RA_hf_2010_mezo_sipos-takats.pdf | Házi feladat minta: AMBA-USRT periféria illesztő]]<br /> <br /> =Vizsgák=<br /> {{Rejtett | mutatott='''2015.05.28.''' | szöveg=<br /> *Milyen funkcionális egységekből épülnek fel az AD átalakítók? mért előnyös a soros AD átalakítók használata?<br /> *Buszrendszerek csoportosítása, az egyes csoportoknak a jellemzése(rendszerbusz, gyors-lassú periféraiabuszok, áramkörön kialakított buszok)<br /> *Arbitráció fogalma és példa egyes arbitrációs algoritmusokra. A buszoknál a hídmeghajtó részt vehet-e az arbitráció folyamatában?<br /> *Blackfin funkcionális egységei<br /> *Egy adott Blackfin-es műveletet kellett értelmezni. Hány órajel alatt megy végbe? A megadott regiszterek milyen értéket vesznek fel?(Blackfines diákban megtalálható &quot;elvileg&quot; )<br /> *PCI és PCI Express buszcsalád összehasonlítása. A generációváltás programozói szempontból jelentett-e nehézséget?<br /> *AMBA APB-OPB busztopológia, annak előnyei<br /> *Labview: 3 fő rész megadva: Host, FPGA és a harmadik. Ezeknek a részegységeknek a jellemzése<br /> *LAbview: SUBVI típusai, azoknak a jellemzése, összehasonlítása<br /> <br /> Steve<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2015.05.14.''' | szöveg=<br /> [[Media:RA_elovizsga_2015_05_14.jpg|2015.05.14. elővizsga]]<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2014.06.05.''' | szöveg=<br /> *50-75-1M Ohm változtatható bemeneti ellenállású bemeneti aszinkron fokozat rajza, valamint milyen kapcsolóval csinálnánk mindezt<br /> *GMR galvanikus leválasztás rajta, miért jó, van-e DC átvitele<br /> *Soros kimenetű, bemenetén túlmintavételező A/D miért jó<br /> *Peremfeltételes vizsgálat, JTAG nem szokványos felhasználása<br /> *LabView kérdés a RIO-val kapcsolatban, annak 3 szintjéről (Host,Real-Time,FPGA)<br /> *Kihozatal,MTBF,MTTR,hibaráta,kádgörbe<br /> *Wake-up rádiófokozat szenzorhálózatokban<br /> *AMBA AHB-APB és PLB-OPB topológia, és ez miért jó<br /> *Milyen utasításkészletet/utasításokat tartalmaz a Blackfin és ezek miért jók<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2014.05.29.''' | szöveg=<br /> * programozható analóg bemeneti fokozat, egységek szerepe stb.<br /> * táblázatot kellett csinálni, amiben fel kellett sorolni milyen galvanikus leválasztások vannak és ezeket össze kellett hasonlítani sebesség, fogyasztás, DC átvitel<br /> * 2-2 példa rendszerbusz (PCI, ISA, ...), gyors periféria (USB, Ethernet ..), lassú periféria (soros, párhuzamos port, CAN, UART, stb.), on chip buszok(JTAG, I2C, SPI, ...) <br /> * hierarchikus és egyszerű busz összehasonlítása, és példák ezekre<br /> * BFM-ről kellett írni<br /> * RISC és DSP konvergencia definiálása + Blackfin<br /> * processzor energiafelhasználásának csökkentése (feszültség és frekvencia csökkentés)<br /> * JTAG egy scan egységének a blokkvázlatát kellett leírni <br /> * szenzorhálózatról kellett írni, pontosabban hogy van sok szenzor és mi van ha kiesik egy aztán 10%, 50% stb., és hogy akkor van gond, ha kialakulnak elszigetelt szenzor csoportok<br /> * [[Media:RA vizsga 20140529.jpg|2014.05.29. vizsga]]<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2013.06.12.''' | szöveg=<br /> * bemeneti túlvezérlés feladata, áramköri megvalósítása<br /> * bi-stabil jelfogó használatának előnye a bemeneti fokozatban, egytekercses típus vezérlőjeleinek idődiagrammja<br /> * Milyen áramköri megoldást/alkatrészt alkalmazna a bemeneti fokozatok leválasztott tartományában található egységeinek/konfigurációs kapcsolóinak vezérlésére?<br /> * AMBA 3 szintjének használati tulajdonságai (topológia, átvitel típusa/sebessége/választéka, sávszélesség, masterek-slavek száma)<br /> * socket alapú IP interfész fejlesztés szerepe, előnyei<br /> * Milyen utasítástípusokkal és funkcionális egységekkel támogatja a Blackfin processzor a DSP műveleteket?<br /> * processzor dinamikus teljesítmény szabályozása, paraméterek időbeli beállításának folyamata<br /> * Szenzoregységek blokkvázlata (4 legfontosabb funkcionális elem és szoftverkomponens)<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2013.05.29.''' | szöveg=<br /> * programozható mérésadatgyűjtő bemeneti fokozat<br /> * galvanikus leválasztás típusai, tuljdonságok: sebesség, sávszélesség, energiaigény<br /> * TEDS, virtuális TEDS, kétvezetékes megoldás<br /> * egyszerű és hierarchikus busztopológia - példa, tulajdonságok: huzalozási komplexitás, periféria illeszthetőség<br /> * BFM mire alkalmas<br /> * processzor teljesítmény dinamikus állítása<br /> * RISC - DSP konvergálás, Blackfin előnyös tulajdonságai <br /> * szenzor node-os rendszer élettartam definíciók<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2011.06.02.''' | szöveg=<br /> * 75Ohm és 1MOhm között változtatható bemeneti ellenállású egységerősítésű, aszimmetrikus bemenetű, nem-invertáló erősítőkapcsolás felrajzolása és magyarázata<br /> * AMBA AHB-APB buszrendszer alkotóelemei, ezek funkciója, ábra<br /> * Buszrendszerek típusai topológia szerint, ...<br /> * ARM utasításkészlet jellemzői (RISC alapelvek közül, amiket az ARM alkalmaz, szinte mindet alkalmazza), nem volt rá utalás, de elvárták, hogy a Thumb utasításkészletről is írj)<br /> * Programozható logikai eszközök alkalmazásának előnyei a hw.tervezés, tesztelés során, FPGA-k működési elve, alapvető (logikai blokk, IO blokkok, szorzó, blokk RAM, de nem kell részletesen)<br /> * Wake-Up rádióvevő feladata, működése, hogyan lehet vele hatékonyabbá tenni az energiafelhasználást<br /> <br /> összesen 10 kérdés volt, közel azonos pontszámokkal.<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2010.06.03.''' | szöveg=<br /> *Programozható mérésadatgyűjtő bemeneti fokozatának tipikus blokkvázlata<br /> *Bemeneti túlvezérlés védelem feladata, áramköri megoldásai, eszközei<br /> *Egy egytekercses két stabil állapotú SET/RESET típusú relés lehetséges meghajtófokozata és a hozzátartozó hullámforma<br /> *AMBA busz rendszer 3 szintű kommunikációs kapcs. hálózata. Jellemezze a 3 szint tulajdonságait (kommunikációs topológia, átvitelek típusa, sebesség/sávszélesség, master/slave-ek száma stb.)<br /> *Socket IP interfész fejlesztés szerepe? Miért előnyös az IP a fejlesztők számára?<br /> *Mi a NoC, mi jellemzi az így kialakított rendszert? Az ismertetett ST Spidergon rajza, előnye!<br /> *Blackfin processzor műveletvégző egységének fontosabb jellemzői. Hogyan támogatja a videó adatfeldolgozást?<br /> *Mikor használunk szoftver profilingot? Mit tudunk azonosítani a használatával?<br /> *Szenzoregységek blokkvázlata, 4 legfontosabb funkcionális elem. Definiálja az ehhez tartozó szoftverkomponenseket.<br /> *Egy szenzorhálózati egységben az energia hatékonyság az egyik legfontosabb szempont. Ha egy ATmega processzor 4MHz-en 16,5mW-ot, egy ARM Thumb processzor 40MHz-en 75mW-ot fogyaszt, akkor melyik processzort érdemes választani?<br /> }}<br /> <br /> {{Lábléc - Beágyazott információs rendszerek főspecializáció}}</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Rendszerarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&diff=197787 2019-10-26T16:19:23Z

<p>Hornyák Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Rendszerarchitektúrák<br /> | tárgykód = VIMIMA08<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = MIT<br /> | jelenlét = ?<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIMA08/<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimima08<br /> }}<br /> <br /> <br /> =Követelmények=<br /> <br /> '''2015'''<br /> <br /> A házi feladat teljesítése az aláírás megszerzésének a feltétele. A vizsgán 10 kérdés és minden kérdés 10 pontot ér. <br /> <br /> Steve<br /> <br /> '''2014'''<br /> <br /> Vizsgán 10 kérdés, minden kérdés 10 pont, házi feladat nem számít a jegybe. Ponthatárok ugyanazok.<br /> <br /> '''2013'''<br /> <br /> Egy házi feladat előírt színvonalú elkészítése. A házi feladat jegy négyszeresének és a vizsga pontszámának (maximum 80 pont) összegéből alakul ki a végleges jegy az alábbiak szerint:<br /> *40%-tól elégséges (2)<br /> *55%-tól közepes (3)<br /> *70%-tól jó (4)<br /> *85%-tól jeles (5)<br /> <br /> =Segédanyagok=<br /> *[http://home.mit.bme.hu/~feher/MSC_RA/ Fehér Béla segédanyagai]<br /> *[http://home.mit.bme.hu/~feher/MSC_RA/F%C3%B3li%C3%A1k/ Órai diák]<br /> <br /> *[[Média:RA_jegyzet_2010_Barabas_Bonifac.pdf | Barabás Bonifác jegyzete 2010-ből]]<br /> *[[Média:RA_jegyzet_2010.pdf | Órai jegyzet 2010-ből]]<br /> *[[Média:RA_jegyzet_2014.pdf | Jegyzet - 2014 (hiba/hiányosság lehet benne)]]<br /> *[[Média:RendszArch_ADBlackFin_19_tavasz.pdf | AD BlackFin kidolgozás (2019 tavasz, lektorálatlan]]<br /> *[[Média:RendszArch_LabVIEW_19_tavasz.pdf | LabView kidolgozás (2019 tavasz, lektorálatlan]]<br /> *[[Média:RendszArch_OnChipBuszok_19_tavasz.pdf | On-chip buszok kidolgozás (2019 tavasz, lektorálatlan]]<br /> *[[Média:RendszArch_Processzorok_19_tavasz.pdf | Processzorok kidolgozás (2019 tavasz, lektorálatlan]]<br /> <br /> =Házi feladat=<br /> *[[Média:RA_hf_2010_mezo_sipos-takats.pdf | Házi feladat minta: AMBA-USRT periféria illesztő]]<br /> <br /> =Vizsgák=<br /> {{Rejtett | mutatott='''2015.05.28.''' | szöveg=<br /> *Milyen funkcionális egységekből épülnek fel az AD átalakítók? mért előnyös a soros AD átalakítók használata?<br /> *Buszrendszerek csoportosítása, az egyes csoportoknak a jellemzése(rendszerbusz, gyors-lassú periféraiabuszok, áramkörön kialakított buszok)<br /> *Arbitráció fogalma és példa egyes arbitrációs algoritmusokra. A buszoknál a hídmeghajtó részt vehet-e az arbitráció folyamatában?<br /> *Blackfin funkcionális egységei<br /> *Egy adott Blackfin-es műveletet kellett értelmezni. Hány órajel alatt megy végbe? A megadott regiszterek milyen értéket vesznek fel?(Blackfines diákban megtalálható &quot;elvileg&quot; )<br /> *PCI és PCI Express buszcsalád összehasonlítása. A generációváltás programozói szempontból jelentett-e nehézséget?<br /> *AMBA APB-OPB busztopológia, annak előnyei<br /> *Labview: 3 fő rész megadva: Host, FPGA és a harmadik. Ezeknek a részegységeknek a jellemzése<br /> *LAbview: SUBVI típusai, azoknak a jellemzése, összehasonlítása<br /> <br /> Steve<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2015.05.14.''' | szöveg=<br /> [[Media:RA_elovizsga_2015_05_14.jpg|2015.05.14. elővizsga]]<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2014.06.05.''' | szöveg=<br /> *50-75-1M Ohm változtatható bemeneti ellenállású bemeneti aszinkron fokozat rajza, valamint milyen kapcsolóval csinálnánk mindezt<br /> *GMR galvanikus leválasztás rajta, miért jó, van-e DC átvitele<br /> *Soros kimenetű, bemenetén túlmintavételező A/D miért jó<br /> *Peremfeltételes vizsgálat, JTAG nem szokványos felhasználása<br /> *LabView kérdés a RIO-val kapcsolatban, annak 3 szintjéről (Host,Real-Time,FPGA)<br /> *Kihozatal,MTBF,MTTR,hibaráta,kádgörbe<br /> *Wake-up rádiófokozat szenzorhálózatokban<br /> *AMBA AHB-APB és PLB-OPB topológia, és ez miért jó<br /> *Milyen utasításkészletet/utasításokat tartalmaz a Blackfin és ezek miért jók<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2014.05.29.''' | szöveg=<br /> * programozható analóg bemeneti fokozat, egységek szerepe stb.<br /> * táblázatot kellett csinálni, amiben fel kellett sorolni milyen galvanikus leválasztások vannak és ezeket össze kellett hasonlítani sebesség, fogyasztás, DC átvitel<br /> * 2-2 példa rendszerbusz (PCI, ISA, ...), gyors periféria (USB, Ethernet ..), lassú periféria (soros, párhuzamos port, CAN, UART, stb.), on chip buszok(JTAG, I2C, SPI, ...) <br /> * hierarchikus és egyszerű busz összehasonlítása, és példák ezekre<br /> * BFM-ről kellett írni<br /> * RISC és DSP konvergencia definiálása + Blackfin<br /> * processzor energiafelhasználásának csökkentése (feszültség és frekvencia csökkentés)<br /> * JTAG egy scan egységének a blokkvázlatát kellett leírni <br /> * szenzorhálózatról kellett írni, pontosabban hogy van sok szenzor és mi van ha kiesik egy aztán 10%, 50% stb., és hogy akkor van gond, ha kialakulnak elszigetelt szenzor csoportok<br /> * [[Media:RA vizsga 20140529.jpg|2014.05.29. vizsga]]<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2013.06.12.''' | szöveg=<br /> * bemeneti túlvezérlés feladata, áramköri megvalósítása<br /> * bi-stabil jelfogó használatának előnye a bemeneti fokozatban, egytekercses típus vezérlőjeleinek idődiagrammja<br /> * Milyen áramköri megoldást/alkatrészt alkalmazna a bemeneti fokozatok leválasztott tartományában található egységeinek/konfigurációs kapcsolóinak vezérlésére?<br /> * AMBA 3 szintjének használati tulajdonságai (topológia, átvitel típusa/sebessége/választéka, sávszélesség, masterek-slavek száma)<br /> * socket alapú IP interfész fejlesztés szerepe, előnyei<br /> * Milyen utasítástípusokkal és funkcionális egységekkel támogatja a Blackfin processzor a DSP műveleteket?<br /> * processzor dinamikus teljesítmény szabályozása, paraméterek időbeli beállításának folyamata<br /> * Szenzoregységek blokkvázlata (4 legfontosabb funkcionális elem és szoftverkomponens)<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2013.05.29.''' | szöveg=<br /> * programozható mérésadatgyűjtő bemeneti fokozat<br /> * galvanikus leválasztás típusai, tuljdonságok: sebesség, sávszélesség, energiaigény<br /> * TEDS, virtuális TEDS, kétvezetékes megoldás<br /> * egyszerű és hierarchikus busztopológia - példa, tulajdonságok: huzalozási komplexitás, periféria illeszthetőség<br /> * BFM mire alkalmas<br /> * processzor teljesítmény dinamikus állítása<br /> * RISC - DSP konvergálás, Blackfin előnyös tulajdonságai <br /> * szenzor node-os rendszer élettartam definíciók<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2011.06.02.''' | szöveg=<br /> * 75Ohm és 1MOhm között változtatható bemeneti ellenállású egységerősítésű, aszimmetrikus bemenetű, nem-invertáló erősítőkapcsolás felrajzolása és magyarázata<br /> * AMBA AHB-APB buszrendszer alkotóelemei, ezek funkciója, ábra<br /> * Buszrendszerek típusai topológia szerint, ...<br /> * ARM utasításkészlet jellemzői (RISC alapelvek közül, amiket az ARM alkalmaz, szinte mindet alkalmazza), nem volt rá utalás, de elvárták, hogy a Thumb utasításkészletről is írj)<br /> * Programozható logikai eszközök alkalmazásának előnyei a hw.tervezés, tesztelés során, FPGA-k működési elve, alapvető (logikai blokk, IO blokkok, szorzó, blokk RAM, de nem kell részletesen)<br /> * Wake-Up rádióvevő feladata, működése, hogyan lehet vele hatékonyabbá tenni az energiafelhasználást<br /> <br /> összesen 10 kérdés volt, közel azonos pontszámokkal.<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2010.06.03.''' | szöveg=<br /> *Programozható mérésadatgyűjtő bemeneti fokozatának tipikus blokkvázlata<br /> *Bemeneti túlvezérlés védelem feladata, áramköri megoldásai, eszközei<br /> *Egy egytekercses két stabil állapotú SET/RESET típusú relés lehetséges meghajtófokozata és a hozzátartozó hullámforma<br /> *AMBA busz rendszer 3 szintű kommunikációs kapcs. hálózata. Jellemezze a 3 szint tulajdonságait (kommunikációs topológia, átvitelek típusa, sebesség/sávszélesség, master/slave-ek száma stb.)<br /> *Socket IP interfész fejlesztés szerepe? Miért előnyös az IP a fejlesztők számára?<br /> *Mi a NoC, mi jellemzi az így kialakított rendszert? Az ismertetett ST Spidergon rajza, előnye!<br /> *Blackfin processzor műveletvégző egységének fontosabb jellemzői. Hogyan támogatja a videó adatfeldolgozást?<br /> *Mikor használunk szoftver profilingot? Mit tudunk azonosítani a használatával?<br /> *Szenzoregységek blokkvázlata, 4 legfontosabb funkcionális elem. Definiálja az ehhez tartozó szoftverkomponenseket.<br /> *Egy szenzorhálózati egységben az energia hatékonyság az egyik legfontosabb szempont. Ha egy ATmega processzor 4MHz-en 16,5mW-ot, egy ARM Thumb processzor 40MHz-en 75mW-ot fogyaszt, akkor melyik processzort érdemes választani?<br /> }}<br /> <br /> {{Lábléc - Beágyazott információs rendszerek főspecializáció}}</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:RendszArch_Processzorok_19_tavasz.pdf&diff=197786 2019-10-26T16:18:27Z

<p>Hornyák Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:RendszArch_OnChipBuszok_19_tavasz.pdf&diff=197785 2019-10-26T16:18:26Z

<p>Hornyák Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:RendszArch_ADBlackFin_19_tavasz.pdf&diff=197784 2019-10-26T16:18:26Z

<p>Hornyák Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:RendszArch_LabVIEW_19_tavasz.pdf&diff=197783 2019-10-26T16:18:25Z

<p>Hornyák Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Logikai_tervez%C3%A9s&diff=196878 2019-06-06T08:51:21Z

<p>Hornyák Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Logikai tervezés<br /> | tárgykód = VIMIMA13<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = MIT<br /> | jelenlét = nem kötelező, de ajánlott<br /> | minmunka = <br /> | labor = 6x2 óra<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIMA13/<br /> | tárgyhonlap = https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimima13<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Nem kötelező, de érdemes bejárni az előadásokra és laborokra.<br /> *'''Házi feladat: ''' A félév során kétfős csapatokban kell egy önálló FPGA tervezési feladatot az elejétől a végéig megcsinálni. Az aláírás feltétele, a legalább elfogadható szintű házi feladat, ami 25%-ban számít bele az év végi jegybe.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 40%-ot kell elérni. A vizsga eredménye 75%-ban számít bele az év végi jegybe.&lt;br /&gt;Minden vizsgán maximum 75 pont szerezhető (régen 40 pont, lsd. pl. 2016-os vizsgák), amihez még hozzáadódik a házi feladat osztályzatának ötszöröse (régen kétszerese). Az így elérhető 100 pont alapján a ponthatárok:<br /> **1: 0 - 39<br /> **2: 40 - 54<br /> **3: 55 - 69<br /> **4: 70 - 84<br /> **5: 85 - 100<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> [[Média:Logterv_vizsga_2012_mo.pdf‎ | 2012. januári vizsga megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett | mutatott='''2016.05.31''' | szöveg=<br /> # SRAM versus DRAM 5pont<br /> # Spartan6 szorzás: egészt és törtrészek is 5pont<br /> # Spartan3 IO blokk vázlata, részei 5pont<br /> # Párhuzamos Eprom/Flash memóriából konfigurálás története (bevezetés-&gt;eltűnés-&gt; újra bevezetés) és okai 5pont<br /> # SPI kódolása Verilog/VHDL (mindent elmondanak, csak egy lassú órajelre érkező soros 8 bit párhuzamosítása volt a feladat) 12pont<br /> # Adott kód (itt pergésmentesítés volt) alapján hullámábra felrajzolása. 8pont<br /> }}<br /> <br /> {{Rejtett | mutatott='''2016.06.07''' | szöveg=<br /> # CLB és Slice Virtex6 esetén 5pont<br /> # LUTRAM és BRAM, tulajdonsagok, hogy lehet BRAM-ból 36 bit szeles 2048 szó mélységű-t csinálni 5pont<br /> # Mit jelent: source sync, edge aligned, differential, és hogy lehet Spartan 6-hoz illeszteni 5pont<br /> # Konfiguráció biztonságának kérdése SRAM FPGA-knál, 2 értelmezés és védekezési módszerek 5pont<br /> # FIFO 12pont<br /> # Adott kódból hullámábra felrajzolása. 8pont<br /> }}<br /> <br /> {{Rejtett | mutatott='''2019.06.06''' | szöveg=<br /> # DSP48E1 műveletvégző erőforrásai és azok adatszélességei, hány DSP szelet kell két db 35 bites szám összeszorzásához (10 pont)<br /> # Párhuzamos EPROM/Flash konfig. interfész története: miért volt eredetileg párhuzamos a konfig if, miért tűnt el, miért jött vissza (10 pont)<br /> # 256 tap-es FIR szűrő, 24 bites adatokkal, 35 bites együtthatókkal, 5 MHz adatsebesség, 200 MHz működési frekvencia, hány MAC egység kell, egy MAC-en belül hány DSP szelet, hány BRAM az együtthatóknak és hány BRAM az adatoknak (itt a szükséges portok számára kellett nagyon odafigyelni) (10 pont)<br /> # Forrás szinkron, center aligned DDR if: mi az pontosan, hogyan lehet 1db ilyen lane-t megvalósítani a Kintex-7es kártyán (100 MHz rendszerórajel, 1.2 Gbps kimenő adatsebesség, 8 bites párhuzamos adat, MMCM-et, órajel buffereket, SERDES-t kellett rajzolni) (10 pont)<br /> # RTL kód írása, a gyakorlaton megvalósított ADC illesztés tulajdonképpen, MCLK, SCLK, LRCK órajelek előállítása, soros bemenetből 2x24 bites kimenetet és annak a valid jelzését kellett előállítani (20 pont)<br /> # Verilog kód értelmezése, hullámábra rajzolása, ugyanaz a feladat volt, mint a 2012-es vizsgában, ügyelni kellett rá, hogy minden always blokk a reset jelre is érzékeny volt, tehát a reset hatása aszinkron módon jelent meg (de persze az rst felfutó éléhez nem volt segédvonal) (15 pont)<br /> }}<br /> <br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Logikai_tervez%C3%A9s&diff=196877 2019-06-06T08:41:02Z

<p>Hornyák Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Logikai tervezés<br /> | tárgykód = VIMIMA13<br /> | szak = MSc Villamorménök<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = MIT<br /> | jelenlét = nem kötelező, de ajánlott<br /> | minmunka = <br /> | labor = 6x2 óra<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIMA13/<br /> | tárgyhonlap = https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimima13<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Nem kötelező, de érdemes bejárni az előadásokra és laborokra.<br /> *'''Házi feladat: ''' A félév során kétfős csapatokban kell egy önálló FPGA tervezési feladatot az elejétől a végéig megcsinálni. Az aláírás feltétele, a legalább elfogadható szintű házi feladat, ami 25%-ban számít bele az év végi jegybe.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 40%-ot kell elérni. A vizsga eredménye 75%-ban számít bele az év végi jegybe.&lt;br /&gt;Minden vizsgán maximum 40 pont szerezhető, amihez még hozzáadódik a házi feladat osztályzatának kétszerese. Az így elérhető 50 pont alapján a ponthatárok:<br /> **1: 0 - 19<br /> **2: 20 - 26<br /> **3: 27 - 33<br /> **4: 34 - 40<br /> **5: 41 - 50<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> [[Média:Logterv_vizsga_2012_mo.pdf‎ | 2012. januári vizsga megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett | mutatott='''2016.05.31''' | szöveg=<br /> # SRAM versus DRAM 5pont<br /> # Spartan6 szorzás: egészt és törtrészek is 5pont<br /> # Spartan3 IO blokk vázlata, részei 5pont<br /> # Párhuzamos Eprom/Flash memóriából konfigurálás története (bevezetés-&gt;eltűnés-&gt; újra bevezetés) és okai 5pont<br /> # SPI kódolása Verilog/VHDL (mindent elmondanak, csak egy lassú órajelre érkező soros 8 bit párhuzamosítása volt a feladat) 12pont<br /> # Adott kód (itt pergésmentesítés volt) alapján hullámábra felrajzolása. 8pont<br /> }}<br /> <br /> {{Rejtett | mutatott='''2016.06.07''' | szöveg=<br /> # CLB és Slice Virtex6 esetén 5pont<br /> # LUTRAM és BRAM, tulajdonsagok, hogy lehet BRAM-ból 36 bit szeles 2048 szó mélységű-t csinálni 5pont<br /> # Mit jelent: source sync, edge aligned, differential, és hogy lehet Spartan 6-hoz illeszteni 5pont<br /> # Konfiguráció biztonságának kérdése SRAM FPGA-knál, 2 értelmezés és védekezési módszerek 5pont<br /> # FIFO 12pont<br /> # Adott kódból hullámábra felrajzolása. 8pont<br /> }}<br /> <br /> {{Rejtett | mutatott='''2019.06.06''' | szöveg=<br /> # DSP48E1 műveletvégző erőforrásai és azok adatszélességei, hány DSP szelet kell két db 35 bites szám összeszorzásához (10 pont)<br /> # Párhuzamos EPROM/Flash konfig. interfész története: miért volt eredetileg párhuzamos a konfig if, miért tűnt el, miért jött vissza (10 pont)<br /> # 256 tap-es FIR szűrő, 24 bites adatokkal, 35 bites együtthatókkal, 5 MHz adatsebesség, 200 MHz működési frekvencia, hány MAC egység kell, egy MAC-en belül hány DSP szelet, hány BRAM az együtthatóknak és hány BRAM az adatoknak (itt a szükséges portok számára kellett nagyon odafigyelni) (10 pont)<br /> # Forrás szinkron, center aligned DDR if: mi az pontosan, hogyan lehet 1db ilyen lane-t megvalósítani a Kintex-7es kártyán (100 MHz rendszerórajel, 1.2 Gbps kimenő adatsebesség, 8 bites párhuzamos adat, MMCM-et, órajel buffereket, SERDES-t kellett rajzolni) (10 pont)<br /> # RTL kód írása, a gyakorlaton megvalósított ADC illesztés tulajdonképpen, MCLK, SCLK, LRCK órajelek előállítása, soros bemenetből 2x24 bites kimenetet és annak a valid jelzését kellett előállítani (20 pont)<br /> # Verilog kód értelmezése, hullámábra rajzolása, ugyanaz a feladat volt, mint a 2012-es vizsgában, ügyelni kellett rá, hogy minden always blokk a reset jelre is érzékeny volt, tehát a reset hatása aszinkron módon jelent meg (de persze az rst felfutó éléhez nem volt segédvonal) (15 pont)<br /> }}<br /> <br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mereselmelet_ZH2_B_2019.pdf&diff=196771 2019-06-01T10:53:35Z

<p>Hornyák Szabolcs: </p> <hr /> <div></div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9selm%C3%A9let&diff=196770 2019-06-01T10:52:06Z

<p>Hornyák Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Méréselmélet<br /> | tárgykód = VIMIMA17<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = MIT<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = 2 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIMA17/<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimima17<br /> }}<br /> <br /> = Követelmények =<br /> Két sikeres nagyzárthelyi, továbbá két házi feladat előírt színvonalú elkészítése. A házi feladatok az előadáson megismert módszerek és számítási eljárások begyakoroltatását szolgálják. A kredit megszerzésének feltétele külön-külön a nagyzárthelyik és a házi feladatok mindegyikére kapható maximális pontszám 40%-ának elérése. Az osztályzatot a nagyzárthelyik és a feladatok össz-pontszáma alapján állapítjuk meg. Az elért összpontszámot az elérhető maximális pontszámhoz viszonyítjuk, és az alábbiak szerint osztályozunk:<br /> <br /> * 40% -tól, de 52.5% alatt: elégséges (2)<br /> * 52.5%-tól, de 65% alatt: közepes (3)<br /> * 65%-tól, de 80% alatt: jó (4)<br /> * 80%-tól: jeles (5)<br /> <br /> = Segédanyagok =<br /> * [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim108/jegyzet Péceli Gábor jegyzetei a 2012-es és 2013-as tanévből]<br /> * [[Media:Mereselmelet_jegyzet_2009.pdf | Csatári-féle jegyzet 2009-ből ]]<br /> * [http://mogi.bme.hu/TAMOP/mereselmelet/book.html Van egy könyv] a mechatronikai mérnök hallgatók számára, ami egyszerűbben ír le pár dolgot (de vedd figyelembe hogy nem ehhez a tárgyhoz készült).<br /> = 1. ZH =<br /> '''2019'''<br /> *[[Media:Mereselmelet_1_pzh_2019_C.jpg | Első PZH 2019 - C csoport]]<br /> *[[Media:Mereselmelet_zh1_20190312_A_megoldas.pdf | Első ZH 2019 - A csoport (hivatalos megoldás)]]<br /> <br /> '''2018'''<br /> *[[Media:Mereselmelet_zh1_2018.pdf | Első ZH 2018 - A csoport]]<br /> <br /> '''2017'''<br /> *[[Media:Mereselmelet_ZH1_A_2017.jpg | Első ZH 2017 - A csoport]]<br /> *[[Media:Mereselmelet_ZH1_B_2017.jpg | Első ZH 2017 - B csoport]]<br /> *[[Media:Mereselmelet_ZH1_D_2017.jpg | Első ZH 2017 - D csoport]]<br /> <br /> '''2016'''<br /> *[[Media:Mereselmelet_ZH1_A_2016.jpg | Első ZH 2016 - A csoport]]<br /> <br /> '''2015'''<br /> *[[Media:Mereselmelet_ZH1_B_2015.jpg | Első ZH 2015 - B csoport]]<br /> *[[Media:Mereselmelet_ZH1c_2015-04-09.JPG | Első ZH 2015 - C csoport]]<br /> *[[Media:Mereselmelet_ZH1_D_2015.jpg | Első ZH 2015 - D csoport]]<br /> *[[Media:Mereselmelet_PZH1_D_2015.jpg | Első PZH 2015 - D csoport]]<br /> <br /> '''2014'''<br /> *[[Media:Mereselmelet_zh_2014tavasz.pdf | Első ZH 2014 - A csoport]] ([[Media:Mereselmelet_zh_2014tavasz_feladat1_megoldas.pdf |1. feladat javított megoldása]])&lt;br /&gt;<br /> <br /> '''2013'''<br /> *[[Media:Mereselmelet_zh_2013tavasz.pdf | Első ZH 2013 - C csoport]]&lt;br /&gt;<br /> *[[Media:Mereselmelet_zh1_2013_05_orai_felkeszito.pdf | Első ZH órai felkészítő jegyzet 2013 tavasz]]<br /> <br /> '''2011'''<br /> *[[Media:mereselmelet_zh1_2011_Acsop.jpg | Első ZH 2011 - A csoport]]&lt;br&gt;<br /> *[[Media:Mereselmelet_zh1_2011_megoldas_Acsop.pdf | Első ZH 2011 - A csoport megoldás]]<br /> <br /> '''2010'''<br /> *[[Media:Mereselmelet_zh1_2010_Acsop.png | Első ZH 2010 - A csoport]]<br /> <br /> '''2009'''<br /> *[[Media:Mereselmelet_zh1_2009_Acsop.pdf | Első ZH 2009 - A csoport]]&lt;br&gt;<br /> *[[Media:Mereselmelet_pzh1_2009.PDF | Első pótZH 2009]]&lt;br&gt;<br /> *[[Media:Mereselmelet_zh1peldak_2009.pdf | Első ZH órai példái 2009]]<br /> <br /> = 2. ZH =<br /> '''2019'''<br /> *[[Média:Mereselmelet_ZH2_B_2019.pdf|Második ZH 2019 - B csoport]]<br /> *[[Média:Mereselmelet_ZH2_C_2019.jpg|Második ZH 2019 - C csoport]]<br /> *[[Média:Mereselmelet_ZH2_C_2019_megoldasok.pdf|Megoldások valamelyik csoporthoz (órai jegyzet)]]<br /> '''2018'''<br /> *[[Média:Mereselmelet_ZH2_A_2018.pdf|Második ZH 2018 - A csoport]], [[Média:Mereselmelet_ZH2_A_2018_megoldasok.pdf|Megoldások (órai jegyzet)]]<br /> '''2017'''<br /> *[[Média:Mereselmelet_ZH2_A_2017.jpg|Második ZH 2017 - A csoport]]<br /> *[[Média:Mereselmelet_ZH2_B_2017.jpg|Második ZH 2017 - B csoport]]<br /> *[[Média:Mereselmelet_ZH2_C_2017.jpg|Második ZH 2017 - C csoport]]<br /> *[[Média:Mereselmelet_ZH2_D_2017.jpg|Második ZH 2017 - D csoport]]<br /> '''2016'''<br /> *[[Média:Mereselmelet_zh2b_2016-05-11.JPG.jpg|Második ZH 2016 - B csoport]]<br /> *[[Media:Mereselmelet_ZH2_A_2016.jpg | Második ZH 2016 - A csoport]]<br /> '''2015'''<br /> *[[Média:Mereselmelet_zh2a_2015-05-07.JPG|Második ZH 2015 - A csoport]]<br /> *[[Média:Mereselmelet_zh2b_2015-05-07.JPG|Második ZH 2015 - B csoport]]<br /> *[[Média:Mereselmelet_zh2c_2015-05-07.JPG|Második ZH 2015 - C csoport]]<br /> *[[Média:mereselmelet_ZH2_D_2015.jpg|Második ZH 2015 - D csoport]]<br /> <br /> '''2014'''<br /> *[[Média:Mereselmelet_zh2_2014tavasz.pdf|Második ZH 2014]]<br /> <br /> '''2013'''<br /> *[[Média:Mereselmelet_zh2_20130509_megoldasok.pdf|Második ZH 2013 megoldások]]<br /> <br /> '''2011'''<br /> *Második ZH 2011 [[Média:Mereselmelet_zh2_2011_Acsop.pdf | A csoport]], [[Média:mereselmelet_zh2_2011_Bcsop.jpg | B csoport]]<br /> <br /> '''2010'''<br /> *[[Média:Mereselmelet_zh2_2010_minta.pdf | Második mintaZH 2010]]<br /> *[[Média:Mereselmelet_zh2_2010.pdf | Második ZH 2010 A csoport]]<br /> <br /> '''2009'''<br /> *[[Média:Mereselmelet_zh2_2009_Bcsop.pdf | Második ZH 2009 B csoport]]<br /> <br /> =1. házi feladat=<br /> * [[Média:Méréselm_hf1_2014.zip | 1. házi kiírás,megoldás 2014 (36p)]]<br /> * [[Média:Mereselmelet_hf1_2013_kiiras.pdf | 1. házi kiírás 2013]]<br /> * [[Média:Mereselmelet_hf1_2011_kiiras.pdf | 1. házi kiírás 2011]]<br /> * [[Média:Mereselmelet_hf1_2011_megoldas.pdf | 1. házi megoldás 2011]]<br /> <br /> =2. házi feladat=<br /> * [[Média:Méréselm hf2 2014.zip | 2. házi kiírás, megoldás 2014 (40p)]]<br /> * [[Média:Mereselmelet_hf2_2013_kiiras.pdf | 2. házi kiírás 2013]]<br /> * [[Média:Mereselmelet_hf2_2011_kiiras.pdf | 2. házi kiírás 2011]]<br /> * [[Média:Mereselmelet_hf2_2011_megoldas.pdf | 2. házi megoldás 2011]]<br /> * [[Média:Mereselmelet_hf2_2010_megoldas.zip | 2. házi megoldás 2010]]<br /> <br /> = Verseny =<br /> Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás kari tanulmányi verseny hivatalos [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/1?v=Schnell+L%C3%A1szl%C3%B3+M%C3%A9r%C3%A9stechnika+%C3%A9s+Jelfeldolgoz%C3%A1s honlapja].<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Halad%C3%B3_line%C3%A1ris_algebra&diff=196629 2019-05-17T09:22:32Z

<p>Hornyák Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Haladó lineáris algebra<br /> | tárgykód = TE90MX54<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Algebra tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf =<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX54/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy a lineáris algebra azon fejezeteibe nyújt bevezetést, amelyek fontosak a haladó mérnöki tanulmányok szempontjából. Fontos cél, hogy a hallgatók alkalmazni tudják a lineáris algebra módszereit, eszközeit a felmerülő szakmai problémák megoldása során. A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatótól elvárható, hogy értse és konkrét feladatokban, példákon alkalmazni tudja a tanult fogalmakat, ismereteket, a gyakorlatban felmerülő helyzetekben ismerje fel a tanult módszerek alkalmazási lehetőségeit, legyen képes a szakirodalomra támaszkodva önállóan bővíteni a kapcsolatos ismereteit.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Katalógus nincs, de a gyakorlatokon való jelenlét erősen ajánlott.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell legalább 40%-osra teljesíteni. Mindkét zárthelyi 50 pontos számolási, valamint elméleti példákból áll. Néhány pont erejéig bizonyítások is előfordulhatnak.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két zárthelyi pontszámának összegéből adódik, a standard ponthatárok szerint.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/ Előadásdiák]<br /> *[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra]] - A Wettl jegyzethez hasonló, csak bővebb (angol)<br /> *[[Média:SVD.pdf | SVD segédlet]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_bizonyitasok.pdf | Bizonyítások gyűjteménye]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | Tematikus összefoglaló]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_gyakorlat_1-4.pdf | 2014/15 tavaszi 1-4. gyakorlat ]] - A ZH előtti első konzultáción leadottakat is tartalmazza.<br /> <br /> == Házi feladatok (korábbi tematikában volt)==<br /> === Néhány megoldott HF 2016/17 tavaszáról ===<br /> *[[Media:hf_16_17_tavasz_elso.pdf|Első]]<br /> *[[Media:hf_16_17_tavasz_masodik.pdf|Második]]<br /> *[[Media:hf_16_17_tavasz_harmadik.pdf|Harmadik]]<br /> *[[Media:hf_16_17_tavasz_negyedik.pdf|Negyedik]]<br /> *[[Media:hf_16_17_tavasz_otodik.pdf|Ötödik]]<br /> *[[Media:hf_16_17_tavasz_hatodik.pdf|Hatodik]]<br /> *[[Media:hf_16_17_tavasz_hetedik.pdf|Hetedik]]<br /> *[[Media:hf_16_17_tavasz_nyolcadik.pdf|Nyolcadik]]<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> *[[Media:fm_haladólinalg_2017tavasz_ZH1.pdf|2016/17 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> *[[Media:fm_haladólinalg_2017tavasz_pótZH1.pdf|2016/17 tavasz]]<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:fm_haladólinalg_2019tavasz_ZH2.pdf|2018/19 tavasz]]<br /> *[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> *[[Media:fm_haladólinalg_2017tavasz_pótZH2.pdf|2016/17 tavasz]]<br /> == 2015 előtti számonkérések ==<br /> <br /> 2015 tavaszától megváltozott az MSc képzés mintaterve, melynek keretei között a haladó lineáris algebra egy önálló, félévközi jegyes tárgy lett. Korábban egy másik felsőbb matematika tárggyal közösen, negyedéves bontásban volt megtartva, zárthelyivel és vizsgával. Mivel a tananyag csak kismértékben változott az átszervezéskor, így a régi ZH és vizsga feladatsorok továbbra is jó alapot szolgáltatnak a felkészüléshez.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 75%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Zárthelyi ===<br /> <br /> ==== Rendes zárthelyi ====<br /> <br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz.pdf|2012/13 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz_meogld.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> ==== Pót zárthelyi ====<br /> <br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2010ősz_megold.pdf|2010/11 ősz]] - Megoldásokkal<br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> *2011/12 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220.pdf|2011.12.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110103_megold.pdf|2012.01.03]] - Megoldásokkal<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110110_megold.pdf|2012.01.10]] - Megoldásokkal<br /> *2012/13 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218.pdf|2012.12.18]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108.pdf|2013.01.08]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130115.pdf|2013.01.15]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130122.pdf|2013.01.22]]<br /> *2013/14 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140107.pdf|2014.01.07]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140114.pdf|2014.01.14]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121.pdf|2014.01.21]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128.pdf|2014.01.28]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128_megold.pdf|Megoldások]]<br /> *2014/15 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106.pdf|2015.01.06]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113.pdf|2015.01.13]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120.pdf|2015.01.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120_megold.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> * A ZH-kon sok, számolás és időigényes feladat van, így könnyen ki lehet csúszni az időből. Ezen kívül szükséges az elmélet alapos ismerete is, ami hangsúlyos részét képezi a számonkéréseknek, egyes tételeknél elvárt a bizonyítások ismerete is. Összességében ez a tárgy nagyon nem ingyenkredit, így érdemes vigyázni vele, és nem alábecsülni a nehézségét.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fm_halad%C3%B3linalg_2019tavasz_ZH2.pdf&diff=196628 2019-05-17T09:20:28Z

<p>Hornyák Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Hirkelm_jegyzet_konvolucioskod.pdf&diff=196368 2019-04-16T19:54:26Z

<p>Hornyák Szabolcs: </p> <hr /> <div></div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%ADrk%C3%B6zl%C3%A9selm%C3%A9let&diff=196363 2019-04-16T19:53:42Z

<p>Hornyák Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Hírközléselmélet<br /> | tárgykód = VIHVMA07<br /> | szak = villany MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 1<br /> | kereszt =<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 3 (2) db<br /> | hf =<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMA07/<br /> }}<br /> ==Követelmények==<br /> A tárgyból 3 ZH van, a két legjobb ZH összpontszámából alakul ki a jegy. Nem kell mindegyiknek meglennie. Nem pótolható egy ZH sem.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Órai jegyzet===<br /> *[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_tavasz.pdf | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév]]<br /> *[[Média:HirKelm_jegyzet_2015.PDF | Hírközléselmélet jegyzet 2015]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_veszprem.pdf | Veszprémi Egyetem - Információelmélet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_szechenyi.pdf | Széchenyi Egyetem - Információelmélet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_informacioelmeletalapok.pdf‎ | Információelméleti alapok jegyzet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_csatornakapacitas.pdf | Csatornakapacitás jegyzet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_konvolucioskod.pdf | HIT-es konvolúciós kód jegyzet]]<br /> <br /> A régi tárgy jegyzetei [[Hírközléselmélet (régi)|itt találhatóak meg]].<br /> <br /> ==ZH==<br /> ===1. ZH===<br /> <br /> ===2. ZH===<br /> *[[Média:Hirkozles_2016_2zh_acsoport.pdf | 2016 2. ZH]]<br /> *[[Média:Hirkozleselm 2017 2.zh Igaz-hamis megoldas.pdf|2017 2. ZH - Igaz-hamis megoldás]]<br /> *[[Média:hirkozles_zh2_2016-17.pdf|2016-os és 2017-es 2. zéhák összesítve]]<br /> <br /> ===3. ZH===<br /> <br /> A régi tárgy feladatai [[Hírközléselmélet (régi)|itt találhatóak meg]].<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> A tárgy a régebbi számonkéréssel ellentétben - ahol elég nehéz volt a ZH - nagyon korrekt lett. Jegyzet ugyan nincsen de az előadások nagyon korrektek, és csak az ott elhangzott anyagot kérdezik vissza levezetések nélkül. (ráadásul az első 3 ZH-ra a fent lévő pdf-ből is fel lehet készülni)<br /> <br /> ZH-k felépítése:<br /> *kiskérdések (6-8 definíciót kell leírni képlet vagy max 2 mondat formájában) 7,5 pont<br /> *feleletválasztós kédések (több is jó, minden jó válasz kell a ponthoz) 15*0.5 pont<br /> <br /> A tárgy alapvetően a Bsc-s [[Infokommunikáció]] tárgyat taglalja részletesebben, azonban az anyag az infokomm kódolásos részére koncentrálódik egészen az alapoktól felépítve. Az anyag nem vészesen sok, és az előadáson készített jegyzetből viszonylag jól tanulható. A tárgy teljesítése alapvetően nem nehéz, azonban a tesztkérdések miatt a jó jegyhez azonban már alapos tudásra van szükség. Ha nem ez a kötelező közös tárgyad, szerintem jó választás másodiknak. – Tibi, 2017<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=193749 2018-04-22T16:16:42Z

<p>Hornyák Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://home.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> <br /> [[:Media:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> [[:Media:urtech_kerdessor_2015.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2015, kiegészítve az előző]]<br /> <br /> Utóbbiban hibás a 35. kérdés kidolgozása: Trec' = 200K/100, nem 200K/20dB.<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> 2014/15 őszi félév:<br /> <br /> A félév során több előadó tartja az órákat, az egyes témaköröket az adott területen legjártasabb előadók veszik végig. A tárgy korrekten bemutatja az Űrtechnológia alapjait, a félév során többek között a következő témák jönnek elő: műhold alapegységek, műhold pályák, földi vevőállomás, műholdak energiaellátása, konstrukciója, sugárzás hatásai, digitális áramkörök és rendszerek alkalmazása az űrben, a Föld kozmikus környezete (Nap szerkezete, bolygóközi mágneses tér, napkitörések, kozmikus sugárzás), fotobiológia, asztrobiológia, missziók bemutatása amelyekben a tanszék űrkutató csoportja részt vesz/részt vett (ROLAND PSS, AMSAT, ESEO EPS/LMP, ESEO TriTel - &gt; http://www.esa.int/Education/ESEO_mission). <br /> <br /> A számonkérés korrekt, a Zh-ra, vizsgára fel lehet készülni a kiadott diák alapján is.<br /> <br /> -- Bojti - 2015.02.09.<br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=193513 2018-02-17T11:15:17Z

<p>Hornyák Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://home.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> <br /> [[:Media:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> [[:Media:urtech_kerdessor_2015.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2015, kiegészítve az előző]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> 2014/15 őszi félév:<br /> <br /> A félév során több előadó tartja az órákat, az egyes témaköröket az adott területen legjártasabb előadók veszik végig. A tárgy korrekten bemutatja az Űrtechnológia alapjait, a félév során többek között a következő témák jönnek elő: műhold alapegységek, műhold pályák, földi vevőállomás, műholdak energiaellátása, konstrukciója, sugárzás hatásai, digitális áramkörök és rendszerek alkalmazása az űrben, a Föld kozmikus környezete (Nap szerkezete, bolygóközi mágneses tér, napkitörések, kozmikus sugárzás), fotobiológia, asztrobiológia, missziók bemutatása amelyekben a tanszék űrkutató csoportja részt vesz/részt vett (ROLAND PSS, AMSAT, ESEO EPS/LMP, ESEO TriTel - &gt; http://www.esa.int/Education/ESEO_mission). <br /> <br /> A számonkérés korrekt, a Zh-ra, vizsgára fel lehet készülni a kiadott diák alapján is.<br /> <br /> -- Bojti - 2015.02.09.<br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Az_anal%C3%B3g_CMOS_%C3%A1ramk%C3%B6rtervez%C3%A9s_alapjai&diff=193022 2017-12-04T09:19:00Z

<p>Hornyák Szabolcs: Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy | név = Az analóg CMOS áramkörtervezés alapjai | tárgykód = BMEVIEEAV93 | szak = | kredit = 2 | félév = | kereszt = | tanszék = EET | jelenlét…”</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Az analóg CMOS áramkörtervezés alapjai<br /> | tárgykód = BMEVIEEAV93<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = EET<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEAV93/hu/<br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> A tantárgy legfontosabb célja egy analóg áramkörös szemlélet kialakítása, amelyhez a CMOS IC-k alapvető analóg áramköri technikája szolgáltatja az alapot. A hallgatók megtanulnak kapcsolási rajzot olvasni, a kapcsolási rajzból minimális kiegészítő információk alapján áramköri részletek (esetleg az egész áramkör) funkcióját identifikálni, munkaponti beállításokat megbecsülni. Ehhez meg kell ismerkedjenek az analóg CMOS alapáramkörök egyszerű közelítő, tájékoztató „kézi“ számítási módszereivel és azok korlátaival. Megtanulják, hogy a becsült adatokkal beállított áramkört hogyan lehet szimulációval „finomhangolni“, az elérhető optimális tulajdonságokat a szimulátor segítségével „lekérdezni“. Ennek érdekében kitérünk a szimulátorok képességeinek és lehetőségeinek a bemutatására és az aktív eszközök modellezési kérdéseire is.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> *'''Jelenlét:''' <br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 db ZH van, az utolsó előtti (13.) héten.<br /> *'''Házi:''' Egy számítási jellegű házit adnak ki a 7. héten, amit a 13. héten kell beadni.<br /> *'''Félévközi jegy:''' <br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> == Tapasztalatok ==</div>

Hornyák Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1&diff=192947 2017-11-25T20:37:29Z

<p>Hornyák Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Laboratórium 1<br /> |tárgykód=VIMIAC05<br /> |régitárgykód=VIMIA304<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=MIT<br /> |labor=11+1 alkalom<br /> |kiszh=laborbeugrók<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=minden laborra (nem kötelező)<br /> |levlista=labor1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC12<br /> |targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac12<br /> }}<br /> <br /> A tárgy elsődleges célja a hallgatók szakma-specifikus gyakorlati ismereteinek és készségeinek fejlesztése. Ennek érdekében a hallgatók előzetes felkészülést, és a végrehajtás során intenzív közreműködést igénylő feladatokat oldanak meg, amelynek keretében:<br /> *Ismereteket szereznek, illetve mélyítenek el a szakmájuk szempontjából fontos anyagokra, alkatrészekre, berendezésekre és mérőeszközökre vonatkozóan.<br /> *Elsajátítják a mérések megtervezésének, összeállításának és végrehajtásának alapvető módszereit, valamint az alaplabor eszközeinek használatát.<br /> *Gyakorolják a mérési eredmények kiértékelési módszereit, illetve eljárásait, és megismerik a mérések dokumentálásának valamint a mérési eredmények további felhasználásának legfontosabb szabályait.<br /> <br /> A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek kell legyenek:<br /> *Egyszerűbb elektrotechnikai, elektronikai, illetve digitális technikai problémákhoz kapcsolódó mérési feladatok önálló megtervezésére és kivitelezésére.<br /> *A mérési eredmények helyességének/megfelelőségének megítélésére.<br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Méréstechnika]] és [[Elektronika 1]] című tárgyak teljesítése.<br /> *'''Ajánlott:''' [[Digitális technika 2]] tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' Minden mérésen kötelező részt venni.<br /> *'''Labormérések:''' Minden mérés elején beugrót kell írni. Elégtelen felkészülés esetén mérés nem végezhető. A 4. méréstől kezdve minden mérésre házi feladatot is kell készíteni. A 4-11 mérések esetén a végzett munkát a mérésvezető osztályzattal értékeli: &lt;math&gt; JEGY=0.4*B+0.3*M+0.3*J &lt;/math&gt;, ahol B - Beugró és házi, M - mérés, J - jegyzőkönyv.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:''' Az előírt 11 mérésből a félév során maximum 2 mérés pótlására biztosítanak lehetőséget, függetlenül attól, hogy elégtelen eredménnyel zárult mérés, vagy pedig távolmaradás miatt válik a pótlás szükségessé. Az első három mérésre alapvetően építenek a további mérések, ezért ezeket a 3. mérés hetének végéig pótolni kell.<br /> *'''NagyZH:''' A ZH alkalmával olyan feladatokat kell megoldani, amelyek lefedik a mérések anyagát, és a laborgyakorlatok során megszerzett, vagy ott elmélyített ismereteket kérnek számon. (Mérési módszerek, egyszerűbb kapcsolási rajzok, műszerek összekötésével kapcsolatos feladatok, stb.)<br /> *'''Ellenőrző mérés:''' Ennek keretében a hallgató abban a laboratóriumban, ahol a gyakorlatokat is végezte, az elvégzett 11 mérés anyagából egy gyakorlati feladatot kap, amelyet adott idő alatt el kell végeznie, arról rövid jegyzőkönyvet kell készítenie. Semmilyen segédeszköz/jegyzet nem használható. A mérésvezető a mérés végén ellenőrző kérdéseket tesz fel, és a munka színvonala, a mérési jegyzőkönyv tartalma, valamint a kérdésekre adott válasz alapján osztályzatot ad.<br /> *'''Félévközi jegy:'''<br /> **A félévközi jegy számításának módja (kerekítés szabályai szerint): &lt;math&gt; JEGY=0.6*F+0.2*EM+0.2*ZH &lt;/math&gt;<br /> **F - Az eredményesen elvégzett 4-11 gyakorlatokon kapott osztályzatok számtani átlaga.<br /> **EM - Az ellenőrző mérés osztályzata.<br /> **ZH - A zárthelyi dolgozatra kapott osztályzat.<br /> **A félévközi osztályzat elégtelen, ha a hallgató nem végezte el eredményesen mind a 11 mérést, vagy EM és ZH közül bármelyik elégtelen.<br /> <br /> == Mérési segédanyagok ==<br /> <br /> * [[Laboratórium 1 - 1. Mérés: Műszerismertetők|1. Mérés: Műszerismertetők]]<br /> * [[Laboratórium 1 - 2. Mérés: Alapmérések|2. Mérés: Alapmérések]]<br /> * [[Laboratórium 1 - 3. Mérés: Digitális alapeszközök|3. Mérés: Digitális alapeszközök]]<br /> * [[Laboratórium 1 - 4. Mérés: Frekvenciatartománybeli jelanalízis|4. Mérés: Frekvenciatartománybeli jelanalízis]]<br /> * [[Laboratórium 1 - 5. Mérés: Időtartománybeli jelanalízis|5. Mérés: Időtartománybeli jelanalízis]]<br /> * [[Laboratórium 1 - 6. Mérés: Kétpólusok vizsgálata|6. Mérés: Kétpólusok vizsgálata]]<br /> * [[Laboratórium 1 - 7. Mérés: Négypólusok vizsgálata|7. Mérés: Négypólusok vizsgálata]]<br /> * [[Laboratórium 1 - 8. Mérés: Aktív elektronikus eszközök vizsgálata|8. Mérés: Aktív elektronikus eszközök vizsgálata]]<br /> * [[Laboratórium 1 - 9. Mérés: Logikai áramkörök vizsgálata|9. Mérés: Logikai áramkörök vizsgálata]]<br /> * [[Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata|10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata]]<br /> * [[Laboratórium 1 - 11. Mérés: Programozható perifériák mérése|11. Mérés: Programozható perifériák mérése]]<br /> * [[Laboratórium 1 - Ellenőrző mérés|Ellenőrző mérés]] - Laborkészüléshez is találhatók itt hasznos dolgok!<br /> <br /> == Nagyzárthelyi ==<br /> <br /> *[[Media:Labor1_mintaZH.pdf|Minta ZH]] - [[Laboratórium 1 - Minta ZH megoldások|Megoldások]]<br /> *[[Media:Labor1_2004ősz_ZH.pdf‎|2004 őszi ZH]] - Részben helyes megoldásokkal<br /> *[[Media:Labor1_2005ősz_ZH.pdf‎|2005 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2005 őszi ZH megoldások|Megoldások]]<br /> *[[Media:Labor1_2006ősz_ZH.PDF|2006 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2006 őszi ZH megoldások|Megoldások]]<br /> *[[Media:Labor1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2007 őszi ZH megoldások|Megoldások]]<br /> *[[Media:Labor1_2008ősz_ZH.PDF|2008 őszi ZH]] és [[Media:Labor1_2008ősz_pótZH.pdf|2008 őszi pótZH]] - [[Laboratórium 1 - 2008 őszi ZH megoldások|Megoldások]]<br /> *[[Laboratórium 1 - 2009 őszi ZH megoldások|2009 őszi ZH megoldások]]<br /> *[[Laboratórium 1 - 2010 őszi ZH megoldások|2010 őszi ZH megoldások]]<br /> *[[Media:Labor1_ZH_2005_2010.pdf|2005-2010 ZH gyűjtemény]] (frissített verzió)<br /> *[[Media:Labor1_ZH_2013_12_06.pdf| 2013 őszi ZH ]]<br /> *[[Media:Labor1_2013_pzh.pdf‎| 2013 őszi PótZh]]<br /> *[[Media:Labor1_2014_zh.pdf‎| 2014 őszi Zh]]<br /> *[[Media:Labor1__2015_zh.pdf.pdf| 2015 őszi ZH]]<br /> <br /> == Egyéb segédanyagok ==<br /> <br /> *Az aktuális mérési segédanyagok elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/jegyzet tanszéki honlapon].<br /> *A tárgyhoz szükséges könyv: '''Péceli Gábor – Dabóczi Tamás: Hallgatói segédlet a Laboratórium 1 című tárgy méréseihez'''.<br /> *A tárgyhoz szükséges műszerismertető: '''Péceli Gábor – Dabóczi Tamás: Műszerismertető segédlet a Laboratórium 1 című tárgy méréseihez'''.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak_2014}}</div>

Hornyák Szabolcs