VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

A programozás alapjai 1

2019-11-01T17:34:09Z

Holba Fruzsina Mária: /* Régebbi ZH-k */

{{Tantárgy
|nev=A programozás alapjai 1
|tárgykód=VIHIAA01
|régitárgykód=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=7
|felev=1
|kereszt=nincs
|tanszék=HIT
|kiszh=6 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihiaa01.php
|facebook=https://www.facebook.com/groups/1147844355276228
}}

A tantárgy célkitűzése, hogy a hallgatók készség szinten alkalmazható ismereteket szerezzenek a számítógépes problémamegoldás módszereinek és alapvető eszközeinek használatában. További cél, hogy a megszerzett ismereteket és készségeket további tanulmányaik során hatékonyan legyenek képesek alkalmazni.
A célkitűzés teljesítését egy magas szintű programozási nyelv, a C megismerése teszi lehetővé. A gyakorlatok anyaga folyamatosan követi az előadások tematikáját, azok mélyebb megértését, az algoritmusok részletes megismerését támogatja. A laboratórium célja, hogy a hallgatók gyakorlati jártasságot szerezzenek az előadáson és gyakorlaton megismert módszerek kipróbálása által, és készség szinten elsajátítsák a fejlesztőkörnyezetek használatát.
Az anyag jobb elsajátítása érdekében a laboratóriumi foglalkozásokhoz kapcsolódóan egy nagyobb házi feladatot is meg kell oldani.

A tárgyban tanultakra épít a [[A programozás alapjai 2]] és az [[Informatika 2]].

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Mind a három óratípus (előadás, gyakorlat, labor) 70%-án való részvétel kötelező. A számítógépes laborokon a felkészültséget a laborvezetők beugróval vagy előfeladattal ellenőrizhetik, az elégtelen beugró hiányzásnak minősül az adott laborról.
*'''Nagy házi feladat:''' A házi feladat elkészítésével összesen 20 pontot lehet szerezni. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak (általában a 8., 11. és 14. héten), ameddig el kell készíteni a házi feladat specifikációját (3+1 pont), megoldási vázlatát (3+1 pont), valamint magát a programot is (10+2 pont). A pluszpontokat az kapja meg, aki határidőre beadja az anyagokat. Az utolsó laboralkalom során a kész házit is be kell majd mutatni, és meg is kell védeni. Akinek nincs kész a házi feladata az utolsó laboralkalomig, az különeljárási díj fejében a pótlási héten még bemutathatja a házi feladatát. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.
*'''KisZH:''' A gyakorlatokon összesen 6 előre bejelentett időpontú, egyenként 10 pontos kiszárthelyit kell megírni. Három zh-pár (1-2, 3-4, 5-6), mindegyikből a jobbik számít. A tárgy teljesítésének követelménye, hogy páronként az egyik kiszárthelyi legalább 40%-os (4 pont) legyen! Kis zárthelyikből összesen 30 pontot lehet szerezni. Egy kiszárthelyi páros pótolható a pótlási héten.
*'''NagyZH:''' A félév közben 2 db, egyenként 40 pontos nagyZH-t kell írni, külön-külön nincs minimumkövetelmény, de együtt legalább 50%-ot (40 pont) kell elérni. Akinek ez nem sikerülne, annak a pótlási héten egy pótlási alkalmat biztosítanak, amely során a két zárthelyi anyagából összeállított 40 pontos zárthelyit kell megírni, amelyből szintén legalább 50%-ot (20 pontot) kell elérni. A pótzárthelyin elért pontszámot duplázva számítják bele az évközi jegybe.
*'''Szorgalmi házi feladatok:''' A felkészülést egyéni szorgalmi feladatok is segítik, melyek megoldása nem kötelező. A határidőre és sikeresen megoldott szorgalmi feladatokkal extra pontok szerezhetők, amelyeket a félévközi jegy kialakításánál figyelembe vesznek. Szorgalmi feladatok megírásával maximum 3 pont szerezhető.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy alakulása: NZ1+ NZH2+ KZH(1,2) +KZH(3,4) +KZH(5,6) + HF + LABORBÓNUSZ ((a kishz párok közül a jobb pontszáma számít)) Ez alapján a következő határokkal számolják: 58-tól elégséges, 77-től közepes, 95-től jó és 112 pont fölött jeles.

== Segédanyagok ==

* '''Könyvek:'''
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]
** [[Media:Prog1_Cbooks_Pr-C_CD.iso.docx|Lemezmelléklet]] - A "Programozzunk C nyelven!" könyv lemezmelléklete (CD kép)

*'''Gyakran használt dinamikus adatszerkezetek:'''
**[[Media:Prog1_lancolt_lista.pdf‎|Láncolt lista mintakód]]
**[[Media:Prog1_binaris_fa.pdf‎|Bináris fa mintakód]]
**[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] - A láncolt lista adatszerkezet leírása.

*'''Hasznos oldalak:'''
**[http://infoc.eet.bme.hu/ InfoC oldal]: Ez az oldal az infósok C tanító oldala. Néha kicsit másképp haladnak mint mi, de az előadásoknál lévő magyarázatok, ábrák, animációk hasznosak.
**[[A programozás alapjai I.]] - Az infósok prog 1 wikioldala.
**[[A programozás alapjai - Fejlesztői dokumentáció útmutató|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]
**[https://www.khanacademy.org/computing/computer-programming KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''

* '''Összefoglaló az IO függvényekről:'''
**[[Média:prog1_IOfvek_osszefoglalo.xlsx|IO függvények összefoglalója]] - Hasznos kis dolog linkekkel.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.

===2009/2010 ősz házi feladat===
A házi feladat leírása innen tölthető le:
* [[Media:Proghf0001.jpg|első oldal]]
* [[Media:Proghf0002.jpg|második oldal]]

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték.
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában.
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

===Mostani rendszer===

Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakorlatvezető fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a [http://www.stack.nl/~dimitri/doxygen/ Doxygen] nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a Doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban.

== Nagy ZH ==
A félév során 2db nagy ZH van. Ebből egy a félév közepefele, és egy, a szorgalmi időszak végén.
*'''1. ZH''': Adatsorozatok, tömbök, függvények, struktúrák, felsorolás, mutatók és sztringek lehetnek a feladatokban. A dinamikus memóriakezelés, és a fájlok kezelése már nem részei a számonkért anyagnak.
*'''2. ZH''': Dinamikus memóriakezelés, láncolt listák, fésűs listák és társai, lényegében az utolsó gyakorlatig az összes anyag. Felkészülni a laborok és gyakorlatok anyagából érdemes, általában az ott vett anyagból merítenek feladatokat.

== Régi nagy ZH ==
A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a stringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)

===Régebbi ZH-k===
''(bővítendő)''
*[[Media:Prog1_ZH_2010x.pdf‎| 2010 tavaszi ZH]]
*[[Media:Prog1_ZH_2010.pdf‎| 2010 őszi ZH]]
*[[Media:Prog1_ZH_2011x.pdf‎| 2011 tavaszi ZH]]
*[[Media:Prog1 2011ppzh 1.jpg|2011 ppzh 1.oldal]] [[Media:Prog1 2011ppzh 2.jpg|2. oldal]] rossz minőségű
*[[Media:Prog1_ZH_2012osz_megoldas.pdf| 2012 őszi ZH hivatalos megoldásai]]
*[[Media:Prog1_PZH_2012osz_megoldas.pdf| 2012 őszi PótZH hivatalos megoldásai]]
*[[Media:Prog1_ZH_2013tavasz_megoldas.pdf| 2013 tavasz ZH hivatalos megoldások]]
*[[Média:Prog1_ZH_2013osz_megoldas.pdf‎| 2013 őszi ZH hivatalos megoldásai]]
*[[Média:Prog1_PZH_2013osz_megoldas.pdf‎| 2013 őszi PótZH hivatalos megoldásai]]
*[[Média:Zh_regi.pdf|2014 első ZH]]
*[[Média:PROG_Nzh1_2015.c|2015 első ZH megoldással]]

== Tippek ==
*Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni. A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

*Programozni minden mérnöknek tudni kell. A tantárgy anyagának elsajátítása elengedhetetlen a villamosmérnök hallgatóknak is. Jellemzően ez a tárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni azoknak az első féléves diákoknak, akik még semmilyen előképzettséggel nem rendelkeznek. Fel kell készülniük, hogy az első pár hétben nagyon erős lesz a tempó az előadásokon, azért ajánlott már az első héttől kezdve legalább heti 3-4 órát foglalkozni az anyaggal. A programozás nem csak tantárgy, hanem egy gondolkozásmód is egyben, amit csak sok gyakorlással és idővel lehet elsajátítani.

== Kedvcsináló ==
* Pointer pointere: https://pointerpointer.com/

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak_2014}}

Fájl:PROG Nzh1 2015.c

2019-11-01T17:33:11Z

Holba Fruzsina Mária:

A programozás alapjai 1

2019-11-01T17:29:46Z

Holba Fruzsina Mária: /* Régebbi ZH-k */

{{Tantárgy
|nev=A programozás alapjai 1
|tárgykód=VIHIAA01
|régitárgykód=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=7
|felev=1
|kereszt=nincs
|tanszék=HIT
|kiszh=6 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihiaa01.php
|facebook=https://www.facebook.com/groups/1147844355276228
}}

A tantárgy célkitűzése, hogy a hallgatók készség szinten alkalmazható ismereteket szerezzenek a számítógépes problémamegoldás módszereinek és alapvető eszközeinek használatában. További cél, hogy a megszerzett ismereteket és készségeket további tanulmányaik során hatékonyan legyenek képesek alkalmazni.
A célkitűzés teljesítését egy magas szintű programozási nyelv, a C megismerése teszi lehetővé. A gyakorlatok anyaga folyamatosan követi az előadások tematikáját, azok mélyebb megértését, az algoritmusok részletes megismerését támogatja. A laboratórium célja, hogy a hallgatók gyakorlati jártasságot szerezzenek az előadáson és gyakorlaton megismert módszerek kipróbálása által, és készség szinten elsajátítsák a fejlesztőkörnyezetek használatát.
Az anyag jobb elsajátítása érdekében a laboratóriumi foglalkozásokhoz kapcsolódóan egy nagyobb házi feladatot is meg kell oldani.

A tárgyban tanultakra épít a [[A programozás alapjai 2]] és az [[Informatika 2]].

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Mind a három óratípus (előadás, gyakorlat, labor) 70%-án való részvétel kötelező. A számítógépes laborokon a felkészültséget a laborvezetők beugróval vagy előfeladattal ellenőrizhetik, az elégtelen beugró hiányzásnak minősül az adott laborról.
*'''Nagy házi feladat:''' A házi feladat elkészítésével összesen 20 pontot lehet szerezni. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak (általában a 8., 11. és 14. héten), ameddig el kell készíteni a házi feladat specifikációját (3+1 pont), megoldási vázlatát (3+1 pont), valamint magát a programot is (10+2 pont). A pluszpontokat az kapja meg, aki határidőre beadja az anyagokat. Az utolsó laboralkalom során a kész házit is be kell majd mutatni, és meg is kell védeni. Akinek nincs kész a házi feladata az utolsó laboralkalomig, az különeljárási díj fejében a pótlási héten még bemutathatja a házi feladatát. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.
*'''KisZH:''' A gyakorlatokon összesen 6 előre bejelentett időpontú, egyenként 10 pontos kiszárthelyit kell megírni. Három zh-pár (1-2, 3-4, 5-6), mindegyikből a jobbik számít. A tárgy teljesítésének követelménye, hogy páronként az egyik kiszárthelyi legalább 40%-os (4 pont) legyen! Kis zárthelyikből összesen 30 pontot lehet szerezni. Egy kiszárthelyi páros pótolható a pótlási héten.
*'''NagyZH:''' A félév közben 2 db, egyenként 40 pontos nagyZH-t kell írni, külön-külön nincs minimumkövetelmény, de együtt legalább 50%-ot (40 pont) kell elérni. Akinek ez nem sikerülne, annak a pótlási héten egy pótlási alkalmat biztosítanak, amely során a két zárthelyi anyagából összeállított 40 pontos zárthelyit kell megírni, amelyből szintén legalább 50%-ot (20 pontot) kell elérni. A pótzárthelyin elért pontszámot duplázva számítják bele az évközi jegybe.
*'''Szorgalmi házi feladatok:''' A felkészülést egyéni szorgalmi feladatok is segítik, melyek megoldása nem kötelező. A határidőre és sikeresen megoldott szorgalmi feladatokkal extra pontok szerezhetők, amelyeket a félévközi jegy kialakításánál figyelembe vesznek. Szorgalmi feladatok megírásával maximum 3 pont szerezhető.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy alakulása: NZ1+ NZH2+ KZH(1,2) +KZH(3,4) +KZH(5,6) + HF + LABORBÓNUSZ ((a kishz párok közül a jobb pontszáma számít)) Ez alapján a következő határokkal számolják: 58-tól elégséges, 77-től közepes, 95-től jó és 112 pont fölött jeles.

== Segédanyagok ==

* '''Könyvek:'''
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]
** [[Media:Prog1_Cbooks_Pr-C_CD.iso.docx|Lemezmelléklet]] - A "Programozzunk C nyelven!" könyv lemezmelléklete (CD kép)

*'''Gyakran használt dinamikus adatszerkezetek:'''
**[[Media:Prog1_lancolt_lista.pdf‎|Láncolt lista mintakód]]
**[[Media:Prog1_binaris_fa.pdf‎|Bináris fa mintakód]]
**[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] - A láncolt lista adatszerkezet leírása.

*'''Hasznos oldalak:'''
**[http://infoc.eet.bme.hu/ InfoC oldal]: Ez az oldal az infósok C tanító oldala. Néha kicsit másképp haladnak mint mi, de az előadásoknál lévő magyarázatok, ábrák, animációk hasznosak.
**[[A programozás alapjai I.]] - Az infósok prog 1 wikioldala.
**[[A programozás alapjai - Fejlesztői dokumentáció útmutató|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]
**[https://www.khanacademy.org/computing/computer-programming KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''

* '''Összefoglaló az IO függvényekről:'''
**[[Média:prog1_IOfvek_osszefoglalo.xlsx|IO függvények összefoglalója]] - Hasznos kis dolog linkekkel.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.

===2009/2010 ősz házi feladat===
A házi feladat leírása innen tölthető le:
* [[Media:Proghf0001.jpg|első oldal]]
* [[Media:Proghf0002.jpg|második oldal]]

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték.
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában.
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

===Mostani rendszer===

Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakorlatvezető fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a [http://www.stack.nl/~dimitri/doxygen/ Doxygen] nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a Doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban.

== Nagy ZH ==
A félév során 2db nagy ZH van. Ebből egy a félév közepefele, és egy, a szorgalmi időszak végén.
*'''1. ZH''': Adatsorozatok, tömbök, függvények, struktúrák, felsorolás, mutatók és sztringek lehetnek a feladatokban. A dinamikus memóriakezelés, és a fájlok kezelése már nem részei a számonkért anyagnak.
*'''2. ZH''': Dinamikus memóriakezelés, láncolt listák, fésűs listák és társai, lényegében az utolsó gyakorlatig az összes anyag. Felkészülni a laborok és gyakorlatok anyagából érdemes, általában az ott vett anyagból merítenek feladatokat.

== Régi nagy ZH ==
A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a stringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)

===Régebbi ZH-k===
''(bővítendő)''
*[[Media:Prog1_ZH_2010x.pdf‎| 2010 tavaszi ZH]]
*[[Media:Prog1_ZH_2010.pdf‎| 2010 őszi ZH]]
*[[Media:Prog1_ZH_2011x.pdf‎| 2011 tavaszi ZH]]
*[[Media:Prog1 2011ppzh 1.jpg|2011 ppzh 1.oldal]] [[Media:Prog1 2011ppzh 2.jpg|2. oldal]] rossz minőségű
*[[Media:Prog1_ZH_2012osz_megoldas.pdf| 2012 őszi ZH hivatalos megoldásai]]
*[[Media:Prog1_PZH_2012osz_megoldas.pdf| 2012 őszi PótZH hivatalos megoldásai]]
*[[Media:Prog1_ZH_2013tavasz_megoldas.pdf| 2013 tavasz ZH hivatalos megoldások]]
*[[Média:Prog1_ZH_2013osz_megoldas.pdf‎| 2013 őszi ZH hivatalos megoldásai]]
*[[Média:Prog1_PZH_2013osz_megoldas.pdf‎| 2013 őszi PótZH hivatalos megoldásai]]
*[[Média:Zh_regi.pdf|2014 első ZH]]

== Tippek ==
*Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni. A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

*Programozni minden mérnöknek tudni kell. A tantárgy anyagának elsajátítása elengedhetetlen a villamosmérnök hallgatóknak is. Jellemzően ez a tárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni azoknak az első féléves diákoknak, akik még semmilyen előképzettséggel nem rendelkeznek. Fel kell készülniük, hogy az első pár hétben nagyon erős lesz a tempó az előadásokon, azért ajánlott már az első héttől kezdve legalább heti 3-4 órát foglalkozni az anyaggal. A programozás nem csak tantárgy, hanem egy gondolkozásmód is egyben, amit csak sok gyakorlással és idővel lehet elsajátítani.

== Kedvcsináló ==
* Pointer pointere: https://pointerpointer.com/

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak_2014}}

Fájl:Zh regi.pdf

2019-11-01T17:27:11Z

Holba Fruzsina Mária: Holba Fruzsina Mária uploaded a new version of Fájl:Zh regi.pdf

Fájl:Zh regi.pdf

2019-11-01T17:23:07Z

Holba Fruzsina Mária:

Matematika A1a - Analízis

2019-10-24T01:08:54Z

Holba Fruzsina Mária: /* Első zárthelyi */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A1 - Analízis
|tárgykód=TE90AX00
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=nincs
|tanszék=Analízis Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX00/
|targyhonlap=http://math.bme.hu/~pitrik/
|facebook=https://www.facebook.com/groups/693734527447031
}}

A [[Matematika A1a - Analízis]] tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]], a [[Jelek és rendszerek 1]] és a [[Fizika 2]]. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. A "0. zárthelyi" dolgozat (középiskolás tananyag, a félév első heteiben szokás írni) esetében a maximálisan elérhető pontok minimum 40%-át, az "1. zárthelyi" esetében a maximálisan elérhető pontok minimum 30%-át kell megszerezni. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az "1. zárthelyi" írható pótpót-alkalommal félév végén (pótlási héten).
*'''Aláírás megszerzése:''' Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Matematika]] című tárgy sikeres teljesítése, a gyakorlatokon és előadáson való minimum 70%-os részvétel, illetve az "1. zárthelyi" minimum 30%-os megléte.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyiével. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! ''A vizsga pontos felépítése és a szóbelizés szabályai a mindenkori előadótól függnek!''

==Segédanyagok==

===Elméleti segédanyagok===
*[[Media:MatekA1_függvények.PDF|Képletgyűjtemény]] - Az összes szükséges függvény jelleggörbéje (határértékek leolvasásához), deriváltfüggvénye és primitív függvénye (kicsit homályos, de még olvasható)
*[[Média:Matek1 jegyzet zhra.pdf|Régi ZH jegyzet]] - Sok hasznos képlet és elméleti anyag van összefoglalva benne
*[[Média:Matek1 fontos osszefuggesek.pdf|Fontos összefüggések]] - NEM teljes, hibák előfordulhatnak benne
*[[Média:Matek1 Komplexelmelet.pdf|Komplex számok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Komplexfeladat.pdf|Komplex számok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolható a komplex algebra ([http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha]-val lehet ellenőrizni)
*[[Média:Matek1 vektorok jegyzet.pdf|Vektorok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Vektor pelda1.pdf|Vektorok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolhatók a vektoros feladatok
* [https://www.khanacademy.org/math KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''
==== Thomas-féle Kalkulus ====
Összesen akár 700 oldal is lehet!
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_1/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 1] '''teljes egészében (egyváltozós deriválás, komplex számok)'''
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] '''az utolsó fejezet kivételével a teljes Kalkulus 2 (egyváltozós integrálás, primitív függvény, elemi függvények deriválása, inverze)'''
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3] '''11. fejezet (sorozat határértéke, numerikus sorok)'''

===Gyakorló feladatok===

ZH/vizsga felkészülés közben érdemes ezekből is gyakorolni. Ezekhez elég hasonló példák szoktak a számonkérésekben is szerepelni.

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 35%;" |
====Horváth-féle gyakorló feladatok====

*[[Média:Matek1 Horvath tervektorok sorozatok.pdf|Térvektorok]]
*[[Média:Matek1 Horvath komplex.pdf|Komplex számok]]
*[[Média:Matek1 Horvath sorozatok.pdf|Sorozatok]]
*[[Média:Matek1 Horvath hatarertekek.pdf|Határértékszámítás]]
*[[Média:Matek1 Horvath fvhatarertek.pdf|Függvény határértéke]]
*[[Média:Matek1 Horvath derivalas.pdf|Deriválás]]
*[[Média:Matek1 Horvath primfv.pdf|Primitív függvény meghatározása]]
*[[Média:Matek1 Horvath integralas.pdf|Integrálás]]
*[[Média:Matek1 Horvath NewtonLeibniz.pdf|Newton-Leibniz szabály]]

| style="vertical-align: top; width: 65%;" |

====Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai====

*[[Média:Matek1 halmazok.pdf|Halmazelmélet]] és a [[Média:Matek1 halmazok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 komplexszamok.pdf|Komplex számok]] és a [[Média:Matek1 komplexszamok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 hatarert.pdf|Határértékszámítás]] és a [[Média:Matek1 hatarert megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 diffszam.pdf |Differenciálszámítás]] és a [[Média:Matek1 diffszam megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 integral.pdf|Integrálszámítás]] és a [[Média:Matek1 integral megoldas.pdf |megoldások]]
|}

{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |
==Első zárthelyi==

*[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005/06 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2008osz.jpg |2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2010 osz.jpg |2010/11 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH' 2011 tavasz.jpg|2010/11 kereszt]]
*[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH1_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1 zh1 2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh1_minta.pdf|2015/16 ősz mintazh]]-PJ
*[[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh.pdf|2015/16 ősz]]-PJ
*[[Media:matek1_zh1_2016_osz.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Media:matek1_zh1_2018_osz.jpg.jpg|2018/19 ősz]]
*[[Media:A1_MintaZH1_2019.pdf|2019/20 ősz mintazh]] -PJ
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Második zárthelyi==
*[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2008osz.JPG|2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 20091113.JPG|2008/09 kereszt]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2010 osz.jpg|2010/01 ősz]]
*[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH2_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek1_zh2_2014.png|2014/15 ősz]]
*[[Média:matek1_zh2_2015.jpg|2015/16 ősz]] - [[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh2_megoldasok.pdf|megoldások]] -PJ
*[[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh2_minta.pdf|2015/16 ősz mintazh]] -PJ
*[[Media:matek1_zh2_2016_osz.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Media:Matek_a1_vill_zh2_2016_osz.jpeg|2018/19 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Pótzárthelyik==

*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2004/05 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2005/06 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 pzhk 20091208.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1_pzhk_2014osz.pdf|2014/15 ősz]] - megoldásokkal

|}

==Vizsga==

{| style="border-spacing: 1em; width:100%;"
| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*1997/98:
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_elso_megoldokulcs.PDF|1997.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1997.12.19]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1998.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_negyedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.13]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_otodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hatodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hetedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.23]] - megoldásokkal
*1998/99:
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_elso_megoldokulcs.PDF|1998.12.17]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1999.01.07]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1999.01.14]] - megoldásokkal
*1999/00:
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_elso_megoldokulcs.PDF|1999.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2000.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2000.01.13]] - megoldásokkal
*2000/01:
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_elso_megoldokulcs.PDF|2000.12.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2001.01.10]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*2005/06:
**[[Média:Matek1 mintavizsga 2005osz.pdf|2005.12.19]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz elso.jpg|2006.01.05]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006.pdf|2006.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz masodik.JPG|2006.01.09]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz harmadik.jpg|2006.01.12]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006 2.pdf|2006.01.18]] - megoldásokkal
*2005/06 - kereszt:
**[[Média:Matek1 vizsga 2006tavasz elso.pdf|2006.06.01]]
*2006/07:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.02|2007.01.02]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09|2007.01.09]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.16|2007.01.16]]
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.23|2007.01.23]] - megoldásokkal
*2006/07 – kereszt:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.06.07|2007.06.07]] - megoldásokkal
*2007/08:
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz masodik.jpg|2008.01.02]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz harmadik.pdf|2008.01.09]] - megoldásokkal
*2007/08 – kereszt:
**[[Média:MatekA1_vizsga_2008kereszt_20008_06_04.PDF|2008.06.04]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*2011/12:
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_elso.PDF|2011.12.21]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik.PDF|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik.PDF|2012.01.11]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_negyedik.PDF|2012.01.18]]
*2011/12 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2012tavasz_elso.PDF|2012.05.30]]
*2012/13:
**[[Media:MatekA1_2012ősz_1vizsga.PDF|2012.12.19]]
*2012/13 – kereszt:
**[[Média:Anal1_vizsga_2013_05_29.jpg|2013.05.29]]
**[[Média:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg|2013.06.05]]
*2013/14:
**[[Média:Matek1_vizsga_2013.12.21.pdf|2013.12.21]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.01.18.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek_A1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
*2013/14 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.05.28_megoldásokkal.jpg|2014.05.28]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.06.04.jpg|2014.06.04]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*2014/15:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014_12_23.png|2014.12.23]]
**[[Média:Mateka1_vizsga_20150108.png|2015.01.08]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2015_01_16.jpg|2015.01.16]]
**[[Média:Mateka1_vizsga_20150122.png|2015.01.22]]

*2015/16:
**[[Média:mateka_a1_villany_2016_1.pdf|2015.12.22]]
**[[Média:mateka_a1_villany_2016_2.pdf|2016.01.07]]
**[[Media:MatekA1a_v3_2016_01_14.pdf|2016.01.14]]
**[[Media:MatekA1a_v4_2016_01_21.pdf|2016.01.21]]

*2016/17:
**[[Média:matek_a1_villany_2016_osz_1.jpg|2016.12.22]] - [[Média:matek1_vizsga1_2016_12_22_m.jpg|megoldások]]
**[[Média:matek1_vizsga2_2017_01_05.jpg|2017.01.05]] - [[Média:matek1_vizsga2_2017_01_05_m.jpg|megoldások]]
**[[Média:matek1_vizsga3_2017_01_12.jpg|2017.01.12]]

*2018/19: - ''Őszi félév''
**[[Média:matek_a1_villany_2018_osz_1.pdf|2018.12.18]] - megoldásokkal
**[[Média:matek_a1_villany_2018_osz_2.jpg|2019.01.03]]
**[[Média:matek_a1_villany_2018_osz_3.jpg|2019.01.10]]
|}

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Aki gimnáziumban nem volt matekfaktos és nem találkozott még komolyabb határértékszámítással, differenciálszámítással és integrálással az hatalmas hátárnnyal indul. Itt ugyanis 1-2 előadáson lezavarják azt, amit anno hónapokig taglaltatok, gyakoroltatok a gimnáziumban. A tárgyból tanultak kulcsfontosságúak lesznek további tanulmányaitok során, így mindenképpen bele kell fektetni a kellő energiát. Érdemes minél előbb elkezdeni készülni és gyakorolni a számonkérésekre és ha valami nagyon nem tiszta, megkérdezni valakit róla. Aki még életében nem integrált, az nem fog 1 nap alatt megtanulni!
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert általában a példák egy-egy trükkre mennek rá. Így ha minél több ilyen trükköt ismersz, annál könnyebb dolgod van.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek - Többségében az integrálás. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT single variable calculus előadásai, jegyzetei egyéb anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/mathematics/18-01sc-single-variable-calculus-fall-2010/ <br />
*Az http://ocw.mit.edu -n is érdemes szétnézelődni, nagyon sok hasznos, ingyenes és minőségi tartalom érhető el.
*Integráláshoz nagyon jól használható honlap: https://www.integral-calculator.com/

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:A1 MintaZH1 2019.pdf

2019-10-24T01:07:19Z

Holba Fruzsina Mária: