<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Hambuch+Konr%C3%A1d</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Hambuch+Konr%C3%A1d"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Hambuch_Konr%C3%A1d"/>
	<updated>2026-05-05T03:25:25Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196625</id>
		<title>KörnytanZH2 kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196625"/>
		<updated>2019-05-16T13:00:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Hambuch Konrád: /* Pigou tétele szerint... */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Környezetgazdaságtan}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A kvíz a 2018-as feladatsor alapján lett létrehozva.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Környezetgazdaságtan, ZH2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.&lt;br /&gt;
# .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.&lt;br /&gt;
# .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.&lt;br /&gt;
# .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek. &lt;br /&gt;
# ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan. &lt;br /&gt;
# ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést. &lt;br /&gt;
# ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik. &lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken.   &lt;br /&gt;
# ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak. &lt;br /&gt;
# ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a szennyezés határkára.&lt;br /&gt;
# ..a szennyezéselhárítás határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a technológiai fejlesztés határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a termelés nettó határhaszna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy..  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését. &lt;br /&gt;
# .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.&lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le. &lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Pigou tétele szerint... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő. &lt;br /&gt;
# ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét. &lt;br /&gt;
# ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével. &lt;br /&gt;
# ..a jól definiált szennyezési jogosultságok megoldják az externáliák problémáit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe lefele tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe lefelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul. &lt;br /&gt;
# ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető. &lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján. &lt;br /&gt;
# ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámoított, és a termék visszaváltásakor a forgalamzónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafeizetett díj.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ...kibocsátási (környezetterhelési) díj &lt;br /&gt;
# .. környezeti teljesítés&lt;br /&gt;
# .. betétdíj&lt;br /&gt;
# .. termékdíj&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
# ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség &lt;br /&gt;
# ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás &lt;br /&gt;
# ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás. &lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj. &lt;br /&gt;
# ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
# ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírások hátrányai tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges, normaérték alatt is ösztönöznek további kibocsátás csökkentésére, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas. &lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges,a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek a kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.  &lt;br /&gt;
# ..A normaértékek betartása ellenőrizhető, alkalmazásuk az érintettre nézve azonos hatású, a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl.  &lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges, betartásuk ellenőrizhető, alkalmazásuk alacsony adminisztrációs költséggel jár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ronald Coase elméletének lényege, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség sokszor lehet nulla. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség egyes esetekben lehet nulla, s ezekben az esetekben a Pigou-féle szabályozás felesleges. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, és szinte soha nem is csökkenthetőek. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, de megfelelő intézményrendszer kialakításával csökkenthetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;gyenge&amp;quot; (más néven: hatékonysági) Coase-tétel szerint a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény akkor lesz Pareto-hatékonyság, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nem nulla, de az alkuban részvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.  &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek, valamint vagyoni hatás nem jelentkezik. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós (határ)költség nem nagyobb a szennyezés-csökkentés (határ)költségével. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A normatív Coase-tétel szerint szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség negatív értéket vegyen fel. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nullára csökkenjen. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség olyan szintre csökkenjen, ami még éppen nem hiúsítja meg az alkut. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fogalmazható kibocsátási engedélyek rendszere akkor lehet a Coase-tétel logikája szerinti szabályozás, ha: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a kibocsátási engedélyek szennyezők közötti allokációjáról a bíróság dönt, &lt;br /&gt;
# ..a szennyezési jogok piacán a kibocsátási engedélyek vásárlója a szennyezési jogokkal való kereskedelemben részt vevők közül bárki lehet.&lt;br /&gt;
# ..a kibocsátási engedély szerinti szennyezési szint túllépéséért a szennyező kártérítést fizet.  &lt;br /&gt;
# ..a kormányzat szennyezési jogokkal való kereskedés tranzakciós költségeit csökkentő megoldásokat vezet be. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..bírósági eljárás(döntés) határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezés optimális szintjének meghatározása nagy számú esetben a felelősségi szabályok alkalmazása révén azért nehézkes, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..az ügyben döntő környezetvédelmi hatóságok kapacitása korlátozott.&lt;br /&gt;
# ..a törvényalkotó intézmények jogszabályalkotási kapacitása korlátozott. &lt;br /&gt;
# ..az ügyben döntő bíróságok kapacitása korlátozott.&lt;br /&gt;
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalkuk létrejöttének kapacitása korlátozott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kártérítési jog környezeti alkalmazásának korlátja, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a bíróságok elvileg sem tudják meghatározni a természetben okozott kár pénzben kifejezett nagyságát. &lt;br /&gt;
# ..a természeti környezet nem jogképes &lt;br /&gt;
# ..egy esetleges kártérítéssel eleve nem ösztönözhetőek a potenciális károkozók a kár megelőzésésre. &lt;br /&gt;
# ..ha a szennyezés és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A károkozással kapcsolatos biztosítás kétféle lehet: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát növelő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás &lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás &lt;br /&gt;
# ..A szennyező kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a károsult kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás&lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Hambuch Konrád</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196624</id>
		<title>KörnytanZH2 kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196624"/>
		<updated>2019-05-16T12:59:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Hambuch Konrád: /* Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét... */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Környezetgazdaságtan}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A kvíz a 2018-as feladatsor alapján lett létrehozva.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Környezetgazdaságtan, ZH2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.&lt;br /&gt;
# .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.&lt;br /&gt;
# .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.&lt;br /&gt;
# .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek. &lt;br /&gt;
# ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan. &lt;br /&gt;
# ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést. &lt;br /&gt;
# ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik. &lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken.   &lt;br /&gt;
# ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak. &lt;br /&gt;
# ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a szennyezés határkára.&lt;br /&gt;
# ..a szennyezéselhárítás határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a technológiai fejlesztés határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a termelés nettó határhaszna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy..  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését. &lt;br /&gt;
# .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.&lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le. &lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Pigou tétele szerint... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő. &lt;br /&gt;
# ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét. &lt;br /&gt;
# ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe lefele tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe lefelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul. &lt;br /&gt;
# ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető. &lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján. &lt;br /&gt;
# ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámoított, és a termék visszaváltásakor a forgalamzónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafeizetett díj.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ...kibocsátási (környezetterhelési) díj &lt;br /&gt;
# .. környezeti teljesítés&lt;br /&gt;
# .. betétdíj&lt;br /&gt;
# .. termékdíj&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
# ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség &lt;br /&gt;
# ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás &lt;br /&gt;
# ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás. &lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj. &lt;br /&gt;
# ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
# ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírások hátrányai tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges, normaérték alatt is ösztönöznek további kibocsátás csökkentésére, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas. &lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges,a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek a kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.  &lt;br /&gt;
# ..A normaértékek betartása ellenőrizhető, alkalmazásuk az érintettre nézve azonos hatású, a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl.  &lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges, betartásuk ellenőrizhető, alkalmazásuk alacsony adminisztrációs költséggel jár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ronald Coase elméletének lényege, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség sokszor lehet nulla. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség egyes esetekben lehet nulla, s ezekben az esetekben a Pigou-féle szabályozás felesleges. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, és szinte soha nem is csökkenthetőek. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, de megfelelő intézményrendszer kialakításával csökkenthetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;gyenge&amp;quot; (más néven: hatékonysági) Coase-tétel szerint a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény akkor lesz Pareto-hatékonyság, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nem nulla, de az alkuban részvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.  &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek, valamint vagyoni hatás nem jelentkezik. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós (határ)költség nem nagyobb a szennyezés-csökkentés (határ)költségével. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A normatív Coase-tétel szerint szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség negatív értéket vegyen fel. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nullára csökkenjen. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség olyan szintre csökkenjen, ami még éppen nem hiúsítja meg az alkut. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fogalmazható kibocsátási engedélyek rendszere akkor lehet a Coase-tétel logikája szerinti szabályozás, ha: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a kibocsátási engedélyek szennyezők közötti allokációjáról a bíróság dönt, &lt;br /&gt;
# ..a szennyezési jogok piacán a kibocsátási engedélyek vásárlója a szennyezési jogokkal való kereskedelemben részt vevők közül bárki lehet.&lt;br /&gt;
# ..a kibocsátási engedély szerinti szennyezési szint túllépéséért a szennyező kártérítést fizet.  &lt;br /&gt;
# ..a kormányzat szennyezési jogokkal való kereskedés tranzakciós költségeit csökkentő megoldásokat vezet be. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..bírósági eljárás(döntés) határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezés optimális szintjének meghatározása nagy számú esetben a felelősségi szabályok alkalmazása révén azért nehézkes, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..az ügyben döntő környezetvédelmi hatóságok kapacitása korlátozott.&lt;br /&gt;
# ..a törvényalkotó intézmények jogszabályalkotási kapacitása korlátozott. &lt;br /&gt;
# ..az ügyben döntő bíróságok kapacitása korlátozott.&lt;br /&gt;
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalkuk létrejöttének kapacitása korlátozott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kártérítési jog környezeti alkalmazásának korlátja, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a bíróságok elvileg sem tudják meghatározni a természetben okozott kár pénzben kifejezett nagyságát. &lt;br /&gt;
# ..a természeti környezet nem jogképes &lt;br /&gt;
# ..egy esetleges kártérítéssel eleve nem ösztönözhetőek a potenciális károkozók a kár megelőzésésre. &lt;br /&gt;
# ..ha a szennyezés és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A károkozással kapcsolatos biztosítás kétféle lehet: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát növelő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás &lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás &lt;br /&gt;
# ..A szennyező kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a károsult kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás&lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Hambuch Konrád</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196622</id>
		<title>KörnytanZH2 kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196622"/>
		<updated>2019-05-16T12:53:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Hambuch Konrád: /* Romald COase elméletének lényege, hogy */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Környezetgazdaságtan}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A kvíz a 2018-as feladatsor alapján lett létrehozva.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Környezetgazdaságtan, ZH2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.&lt;br /&gt;
# .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.&lt;br /&gt;
# .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.&lt;br /&gt;
# .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek. &lt;br /&gt;
# ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan. &lt;br /&gt;
# ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést. &lt;br /&gt;
# ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik. &lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken.   &lt;br /&gt;
# ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak. &lt;br /&gt;
# ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a szennyezés határkára.&lt;br /&gt;
# ..a szennyezéselhárítás határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a technológiai fejlesztés határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a termelés nettó határhaszna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy..  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését. &lt;br /&gt;
# .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.&lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le. &lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Pigou tétele szerint... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő. &lt;br /&gt;
# ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét. &lt;br /&gt;
# ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe lefele tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe lefelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul. &lt;br /&gt;
# ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető. &lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján. &lt;br /&gt;
# ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámoított, és a termék visszaváltásakor a forgalamzónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafeizetett díj.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ...kibocsátási (környezetterhelési) díj &lt;br /&gt;
# .. környezeti teljesítés&lt;br /&gt;
# .. betétdíj&lt;br /&gt;
# .. termékdíj&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
# ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség &lt;br /&gt;
# ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás &lt;br /&gt;
# ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás. &lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj. &lt;br /&gt;
# ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
# ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírások hátrányai tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges, normaérték alatt is ösztönöznek további kibocsátás csökkentésére, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas. &lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges,a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek a kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.  &lt;br /&gt;
# ..A normaértékek betartása ellenőrizhető, alkalmazásuk az érintettre nézve azonos hatású, a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl.  &lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges, betartásuk ellenőrizhető, alkalmazásuk alacsony adminisztrációs költséggel jár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ronald Coase elméletének lényege, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség sokszor lehet nulla. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség egyes esetekben lehet nulla, s ezekben az esetekben a Pigou-féle szabályozás felesleges. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, és szinte soha nem is csökkenthetőek. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, de megfelelő intézményrendszer kialakításával csökkenthetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;gyenge&amp;quot; (más néven: hatékonysági) Coase-tétel szerint a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény akkor lesz Pareto-hatékonyság, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nem nulla, de az alkuban részvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.  &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek, valamint vagyoni hatás nem jelentkezik. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós (határ)költség nem nagyobb a szennyezés-csökkentés (határ)költségével. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A normatív Coase-tétel szerint szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség negatív értéket vegyen fel. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nullára csökkenjen. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség olyan szintre csökkenjen, ami még éppen nem hiúsítja meg az alkut. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fogalmazható kibocsátási engedélyek rendszere akkor lehet a Coase-tétel logikája szerinti szabályozás, ha: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a kibocsátási engedélyek szennyezők közötti allokációjáról a bíróság dönt, &lt;br /&gt;
# ..a szennyezési jogok piacán a kibocsátási engedélyek vásárlója a szennyezési jogokkal való kereskedelemben részt vevők közül bárki lehet.&lt;br /&gt;
# ..a kibocsátási engedély szerinti szennyezési szint túllépéséért a szennyező kártérítést fizet.  &lt;br /&gt;
# ..a kormányzat szennyezési jogokkal való kereskedés tranzakciós költségeit csökkentő megoldásokat vezet be. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..bírósági eljárás(söntés) határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..a törvényalkotó jogszabályban határozza meg. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezés optimális szintjének meghatározása nagy számú esetben a felelősségi szabályok alkalmazása révén azért nehézkes, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..az ügyben döntő környezetvédelmi hatóságok kapacitása korlátozott.&lt;br /&gt;
# ..a törvényalkotó intézmények jogszabályalkotási kapacitása korlátozott. &lt;br /&gt;
# ..az ügyben döntő bíróságok kapacitása korlátozott.&lt;br /&gt;
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalkuk létrejöttének kapacitása korlátozott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kártérítési jog környezeti alkalmazásának korlátja, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a bíróságok elvileg sem tudják meghatározni a természetben okozott kár pénzben kifejezett nagyságát. &lt;br /&gt;
# ..a természeti környezet nem jogképes &lt;br /&gt;
# ..egy esetleges kártérítéssel eleve nem ösztönözhetőek a potenciális károkozók a kár megelőzésésre. &lt;br /&gt;
# ..ha a szennyezés és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A károkozással kapcsolatos biztosítás kétféle lehet: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát növelő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás &lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás &lt;br /&gt;
# ..A szennyező kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a károsult kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás&lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Hambuch Konrád</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196621</id>
		<title>KörnytanZH2 kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196621"/>
		<updated>2019-05-16T12:47:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Hambuch Konrád: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Környezetgazdaságtan}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A kvíz a 2018-as feladatsor alapján lett létrehozva.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Környezetgazdaságtan, ZH2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.&lt;br /&gt;
# .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.&lt;br /&gt;
# .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.&lt;br /&gt;
# .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek. &lt;br /&gt;
# ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan. &lt;br /&gt;
# ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést. &lt;br /&gt;
# ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik. &lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken.   &lt;br /&gt;
# ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak. &lt;br /&gt;
# ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a szennyezés határkára.&lt;br /&gt;
# ..a szennyezéselhárítás határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a technológiai fejlesztés határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a termelés nettó határhaszna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy..  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését. &lt;br /&gt;
# .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.&lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le. &lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Pigou tétele szerint... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő. &lt;br /&gt;
# ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét. &lt;br /&gt;
# ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe lefele tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe lefelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul. &lt;br /&gt;
# ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető. &lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján. &lt;br /&gt;
# ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámoított, és a termék visszaváltásakor a forgalamzónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafeizetett díj.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ...kibocsátási (környezetterhelési) díj &lt;br /&gt;
# .. környezeti teljesítés&lt;br /&gt;
# .. betétdíj&lt;br /&gt;
# .. termékdíj&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
# ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség &lt;br /&gt;
# ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás &lt;br /&gt;
# ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás. &lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj. &lt;br /&gt;
# ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
# ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírások hátrányai tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges, normaérték alatt is ösztönöznek további kibocsátás csökkentésére, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas. &lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges,a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek a kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.  &lt;br /&gt;
# ..A normaértékek betartása ellenőrizhető, alkalmazásuk az érintettre nézve azonos hatású, a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl.  &lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges, betartásuk ellenőrizhető, alkalmazásuk alacsony adminisztrációs költséggel jár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Romald COase elméletének lényege, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség sokszor lehet nulla. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség egyes esetekben lehet nulla, s ezekben az esetekben a Pigou-féle szabályozás felesleges. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, és szinte soha nem is csökkenthetőek. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, de megfelelő intézményrendszer kialakításával csökkenthetők. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;gyenge&amp;quot; (más néven: hatékonysági) Coase-tétel szerint a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény akkor lesz Pareto-hatékonyság, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nem nulla, de az alkuban részvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.  &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek, valamint vagyoni hatás nem jelentkezik. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós (határ)költség nem nagyobb a szennyezés-csökkentés (határ)költségével. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A normatív Coase-tétel szerint szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség negatív értéket vegyen fel. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nullára csökkenjen. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség olyan szintre csökkenjen, ami még éppen nem hiúsítja meg az alkut. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fogalmazható kibocsátási engedélyek rendszere akkor lehet a Coase-tétel logikája szerinti szabályozás, ha: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a kibocsátási engedélyek szennyezők közötti allokációjáról a bíróság dönt, &lt;br /&gt;
# ..a szennyezési jogok piacán a kibocsátási engedélyek vásárlója a szennyezési jogokkal való kereskedelemben részt vevők közül bárki lehet.&lt;br /&gt;
# ..a kibocsátási engedély szerinti szennyezési szint túllépéséért a szennyező kártérítést fizet.  &lt;br /&gt;
# ..a kormányzat szennyezési jogokkal való kereskedés tranzakciós költségeit csökkentő megoldásokat vezet be. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..bírósági eljárás(söntés) határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..a törvényalkotó jogszabályban határozza meg. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezés optimális szintjének meghatározása nagy számú esetben a felelősségi szabályok alkalmazása révén azért nehézkes, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..az ügyben döntő környezetvédelmi hatóságok kapacitása korlátozott.&lt;br /&gt;
# ..a törvényalkotó intézmények jogszabályalkotási kapacitása korlátozott. &lt;br /&gt;
# ..az ügyben döntő bíróságok kapacitása korlátozott.&lt;br /&gt;
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalkuk létrejöttének kapacitása korlátozott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kártérítési jog környezeti alkalmazásának korlátja, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a bíróságok elvileg sem tudják meghatározni a természetben okozott kár pénzben kifejezett nagyságát. &lt;br /&gt;
# ..a természeti környezet nem jogképes &lt;br /&gt;
# ..egy esetleges kártérítéssel eleve nem ösztönözhetőek a potenciális károkozók a kár megelőzésésre. &lt;br /&gt;
# ..ha a szennyezés és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A károkozással kapcsolatos biztosítás kétféle lehet: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát növelő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás &lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás &lt;br /&gt;
# ..A szennyező kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a károsult kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás&lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Hambuch Konrád</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196619</id>
		<title>KörnytanZH2 kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196619"/>
		<updated>2019-05-16T12:29:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Hambuch Konrád: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Környezetgazdaságtan}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A kvíz a 2018-as feladatsor alapján lett létrehozva.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Környezetgazdaságtan, ZH2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.&lt;br /&gt;
# .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.&lt;br /&gt;
# .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.&lt;br /&gt;
# .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek. &lt;br /&gt;
# ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan. &lt;br /&gt;
# ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést. &lt;br /&gt;
# ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik. &lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken.   &lt;br /&gt;
# ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak. &lt;br /&gt;
# ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a szennyezés határkára.&lt;br /&gt;
# ..a szennyezéselhárítás határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a technológiai fejlesztés határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a termelés nettó határhaszna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy..  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését. &lt;br /&gt;
# .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.&lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le. &lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Pigou tétele szerint... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő. &lt;br /&gt;
# ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét. &lt;br /&gt;
# ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe lefele tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe lefelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul. &lt;br /&gt;
# ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető. &lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján. &lt;br /&gt;
# ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámoított, és a termék visszaváltásakor a forgalamzónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafeizetett díj.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ...kibocsátási (környezetterhelési) díj &lt;br /&gt;
# .. környezeti teljesítés&lt;br /&gt;
# .. betétdíj&lt;br /&gt;
# .. termékdíj&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
# ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség &lt;br /&gt;
# ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás &lt;br /&gt;
# ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás. &lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj. &lt;br /&gt;
# ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
# ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírások hátrányai tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges, normaérték alatt is ösztönöznek további kibocsátás csökkentésére, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas. &lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges,a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek a kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.  &lt;br /&gt;
# ..A normaértékek betartása ellenőrizhető, alkalmazásuk az érintettre nézve azonos hatású, a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl.  &lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges, betartásuk ellenőrizhető, alkalmazásuk alacsony adminisztrációs költséggel jár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Romald COase elméletének lényege, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség sokszor lehet nulla. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség egyes esetekben lehet nulla, s ezekben az esetekben a Pigou-féle szabályozás felesleges. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, és szinte soha nem is csökkenthetőek. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, de megfelelő intézményrendszer kialakításával csökkenthetők. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;gyenge&amp;quot; (más néven: hatékonysági) Coase-tétel szerint a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény akkor lesz Pareto-hatékonyság, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nem nulla, de az alkuban részvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.  &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek, valamint vagyoni hatás nem jelentkezik. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós (határ)költség nem nagyobb a szennyezés-csökkentés (határ)költségével. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A normatív Coase-tétel szerint szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség negatív értéket vegyen fel. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nullára csökkenjen. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség olyan szintre csökkenjen, ami még éppen nem hiúsítja meg az alkut. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Hambuch Konrád</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196618</id>
		<title>KörnytanZH2 kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196618"/>
		<updated>2019-05-16T12:12:05Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Hambuch Konrád: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Környezetgazdaságtan}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A kvíz a 2018-as feladatsor alapján lett létrehozva.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Környezetgazdaságtan, ZH2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.&lt;br /&gt;
# .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.&lt;br /&gt;
# .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.&lt;br /&gt;
# .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek. &lt;br /&gt;
# ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan. &lt;br /&gt;
# ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést. &lt;br /&gt;
# ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik. &lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken.   &lt;br /&gt;
# ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak. &lt;br /&gt;
# ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a szennyezés határkára.&lt;br /&gt;
# ..a szennyezéselhárítás határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a technológiai fejlesztés határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a termelés nettó határhaszna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy..  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését. &lt;br /&gt;
# .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.&lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le. &lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Pigou tétele szerint... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő. &lt;br /&gt;
# ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét. &lt;br /&gt;
# ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe lefele tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe lefelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul. &lt;br /&gt;
# ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető. &lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján. &lt;br /&gt;
# ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámoított, és a termék visszaváltásakor a forgalamzónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafeizetett díj.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ...kibocsátási (környezetterhelési) díj &lt;br /&gt;
# .. környezeti teljesítés&lt;br /&gt;
# .. betétdíj&lt;br /&gt;
# .. termékdíj&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
# ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség &lt;br /&gt;
# ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás &lt;br /&gt;
# ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás. &lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj. &lt;br /&gt;
# ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
# ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Hambuch Konrád</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196617</id>
		<title>KörnytanZH2 kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196617"/>
		<updated>2019-05-16T11:39:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Hambuch Konrád: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Környezetgazdaságtan}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A kvíz a 2018-as feladatsor alapján lett létrehozva.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Környezetgazdaságtan, ZH2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.&lt;br /&gt;
# .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.&lt;br /&gt;
# .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.&lt;br /&gt;
# .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
# .. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Hambuch Konrád</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196616</id>
		<title>KörnytanZH2 kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=196616"/>
		<updated>2019-05-16T11:29:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Hambuch Konrád: Új oldal, tartalma: „Most csinálom”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Most csinálom&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Hambuch Konrád</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnyezetgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=196615</id>
		<title>Környezetgazdaságtan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnyezetgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=196615"/>
		<updated>2019-05-16T11:28:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Hambuch Konrád: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Környezetgazdaságtan&lt;br /&gt;
| tárgykód = GT42A001&lt;br /&gt;
| kredit = 2&lt;br /&gt;
| tanszék = GTK-KGT&lt;br /&gt;
| jelenlét = nincs&lt;br /&gt;
| minmunka = ?&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = &lt;br /&gt;
| nagyzh = 2 db&lt;br /&gt;
| hf = &lt;br /&gt;
| vizsga = &lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT42A001/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://kornygazd.bme.hu/oktatas/bsc/a001/a001-kornyezetgazdasagtan/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a környezetgazdaságtan, a fenntarthatóság és a környezetértékelés elméletével és gyakorlati alkalmazásával, a környezetszabályozás európai uniós rendszerével és annak hazai sajátosságaival. Szóba kerülnek még többek között a hagyományos és az újtípusú makrogazdasági mutatók, az externáliák, és a környezetszabályzás különböző kérdései. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
Előkövetelmény: nincs&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A tananyag bővebben=== &lt;br /&gt;
* Felhasználható irodalom: Kerekes Sándor - Szlávik János A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei KJK. 2001.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A környezetvédelem egyik alapvető célja az emberi tevékenység &amp;quot;káros mellékhatásainak&amp;quot; mérséklése, a környezetünk tönkretételének a megakadályozása. A káros hatásokkal szemben több szinten is felléphetünk, kezdve a már megtörtént baj felszámolásától a gondok megelőzésig. Ennek érdekében mind a magánembereknek, mind a társadalmi, gazdasági csoportoknak sok teendője van. Ugyanakkor fontos megvizsgálni, hogy mivel lehet rávenni, érdekeltté tenni a gazdaság szereplőit a környezettudatosabb viselkedésre. &amp;quot;Kiket kell környezetbarát viselkedésre buzdítani, és hogyan?&amp;quot; Ide sok minden tartozhat a gyerekek nevelésétől a nagyvállalatok gazdasági érdekéig. Annyi bizonyos, hogy a gazdaságnak rendkívül nagy szerep jut a környezeti állapot alakulásában, ez a tantárgy is nagyrészt ezzel foglalkozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy röviden bemutatja a környezeti problémákat, és azok jellemzőit. Szó esik a környezetvédelem alakulását befolyásoló eseményekről, tényezőkről, és a környezet megóvását célzó törekvésekről. Ezt követően feltárjuk a környezeti válság és a gazdaság kapcsolatát. Megismerünk többféle megoldási kísérlet az egyes problémák felszámolására, mérséklésére...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
!ZH1+ZH2 (%) !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Kikérdező:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[KörnytanZH1_kvíz| Első ZH kvíz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elméleti összefoglaló a második ZH-hoz:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[:Media:környtan_zh2_elméleti_összefoglaló_2014osz.pdf|elméleti összefoglaló 2014 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[KörnytanZH2_kvíz| Második ZH kvíz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2014 őszi előadásdiák(Princz-Jakovics Tibor):&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*1. zh anyaga:&lt;br /&gt;
** [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_1_3het.pdf|1_3het]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_4het.pdf|4het]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_5het.pdf|5het]]&lt;br /&gt;
*2. zh anyaga:&lt;br /&gt;
** [[Media:Kornyezetgazdasagtan_A001_2014osz_8het.pdf|8het]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_9het.pdf|9het]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_10het.pdf|10het]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_11het.pdf|11het]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
===1. ZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Kornygazd zh 20120312.png|2012. március 12. megoldással]]&lt;br /&gt;
*2018 tavaszi első zh megoldásokkal (A csoport) [[Media:kornygazdtan_1zh1_2018tavasz_6het.jpg.jpg|első fele]] , [[Media:kornygazdtan_1zh2_2018tavasz_6het.jpg.jpg|második fele]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2. ZH===&lt;br /&gt;
*2018 tavaszi második zh megoldásokkal (B csoport) [[:Media:kornygazdtan_2zh1_2018tavasz_13het.jpg|első fele]], [[:Media:kornygazdtan_2zh2_2018tavasz_13het.jpg|második fele]] (ez valamiért csak 19 pontot ért, pedig megbízható forrásból voltak a válaszok, valószínűleg jók, csak rosszul másoltam át az egyik betűt a cellába)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tapasztalatok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2006/2007 őszi félév - [[HanakRobert|Hanci]]====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az órán kivetített diák (PPT-ben és DOC-ban), valamint a jegyzet megtalálhatók a neten. Az előadó érthetően elmagyarázza az anyagot példákkal illusztrálva. Az óra látogatása követelmény, de ezt nem vette szigorúan. Eddig nem volt katalógus sem, de a legfrissebb (2006/07 - 2.félév) információk szerint már van. Függetlenül attól, hogy lehet-e hiányozni, érdemes bejárni előadásokra. A félév során írt két ZH-ra kaptuk a jegyet. &#039;&#039;---A vélemény elavult lehet&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2010/2011 tavaszi félév - [[VarfiLaszlo|Laci]]====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Kicsit frissítésre szorul a tárgy lapja. Ebben a félévben két előadó tartotta - Bartus Gábor és Füle Miklós órája címén Antal Miklós. Sokatmondó, hogy mindkét csoportban 50%-os a bukási arány, elég szigorúan veszik a tárgyat. Antal Miklósnál előadásra járás nélkül körülbelül a tárgy teljesíthetetlen, mert a honlapján elérhető segédanyagok nagyon hiányosak, a ZH teljesítéséhez közel sem elegendőek. A hivatalos tanszéki honlapon elérhetőek Bartus diái, amiből munkával, de fel lehet készülni a ZH-ra, ha nem is 5-ösre, de teljesíthető a követelmény. Csak annak ajánlott, akit érdekel a téma és be tud járni előadásokra, egyébként nagy meglepetésben részesül, hiába 2 kredit a tárgy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Annak ellenére hogy csak két kredit, kimondottan nehéz tárgy. Csak érdeklődés és idő esetén ajánlott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2013/2014 tavaszi félév - Ágocsi Kiss Bence====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Kicsit aktualizálom ezt a tárgyat, mert más kicsit a rendszer mint fentebb le van írva. A tantárgyat Dr. Princz-Jankovics Tibor tartotta, az előadáson a tantárgy oldalán lévő diákat magyarázza el mondja el, akinek van ideje megéri beülni mert kevesebbet kell akkor már készülni a zh-ra. olyan 6 előadáson voltam bennt, kicsit figyeltem és a zh-ra átfutottam a diákat plusz megnéztem az oldalon lévő egyik zh-t és ötöst írtam, második zh-ra max 1 óra tanulással és előadás skippekkel 3as elérhető így összesítve egy könnyű 4-est el lehet érni, nem sok időráfordítással. Alapvetően nem egy rossz tárgy, kötválnak teljesen bevállalható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az előadás diák nem mindig frissülnek hétről hétre, de a zh előtt egy héttel már stabilan kinnt szoktak lenni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2017/2018 tavaszi félév - Orosz Péter====&lt;br /&gt;
*Maga a tárgy szerintem nem annyira érdekfeszítő, de szerencsére nem szükségeltetik bejárni előadásra a tárgy teljesítéséhez, könnyen megszerezhető a jó jegy enélkül is. Persze akinek felkelti az érdeklődését, az járjon be nyugodtan, őt biztosan leköti.&lt;br /&gt;
*Ebben a félévben Dr. Bartus Gábor és Dr. Princz-Jakovics Tibor tartotta. Elég jóindulatúak az oktatók, szinte akárhányszor lehet menni zh-t írni (2 zh van), sok alkalom van, főleg póthét környékén. Lehet pótolni/javítani egy ültő helyben akár kettőt is, és egyik alkalom sem díjköteles.&lt;br /&gt;
*A felkészülés nem igényel nagy munkát, vagy sok időt. Az előadásdiák átnézésével is teljesíthető, a könyvet elolvasni értelmetlennek tartom, illetve a fellelhető korábbi zh-k igen nagy segítséget nyújthatnak, mert egy-két kérdés (vagy az egész zh /tapasztalat/) ismerős lehet.&lt;br /&gt;
*A több évvel ezelőtti véleményekkel ellentétben szerintem ezt a tárgyat megéri felvenni, mert nagyon ingyenkredit kategória, talán nem annyira, mint a Konfliktuskezelés, de meglepően könnyen összeszedhető az 5-ös. :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Hambuch Konrád</name></author>
	</entry>
</feed>