<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Halla+B%C3%A1lint+J%C3%B3zsef</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Halla+B%C3%A1lint+J%C3%B3zsef"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Halla_B%C3%A1lint_J%C3%B3zsef"/>
	<updated>2026-04-14T21:25:10Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&amp;diff=204860</id>
		<title>Analízis I.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&amp;diff=204860"/>
		<updated>2023-11-20T13:14:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev = Analízis 1 informatikusoknak&lt;br /&gt;
|tárgykód = TE90AX21&lt;br /&gt;
|szak = info&lt;br /&gt;
|kredit = 6&lt;br /&gt;
|felev = 1&lt;br /&gt;
|kereszt = nincs&lt;br /&gt;
|tanszék = TTK Analízis Tanszék&lt;br /&gt;
|kiszh = nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh = 2 db&lt;br /&gt;
|hf = nincs&lt;br /&gt;
|vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
|tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX21/&lt;br /&gt;
|targyhonlap = http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/&lt;br /&gt;
|levlista = anal1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|facebook = https://www.facebook.com/groups/1065415940201323&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy témája &#039;&#039;&#039;valós számsorozatok, egyváltozós függvények folytonossága, differenciálhatósága és integrálása&#039;&#039;&#039;. Az egyik legfontosabb tárgy az első félévben. Sok kreditet ér, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. &lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;0. ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Témája a BSc tanulmányok megkezdéséhez szükséges középiskolai matematikai ismeretek ellenőrzése. Kiváltható a [[Bevezető Matematika|Bevezető matematika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével. [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ Részletek...]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Két félévközi ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (külön-külön min. 40%) megírása.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A három &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039;-ból kettő pótolható félév közben, egy pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag, ebből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához. A vizsgán előre meghatározott elméleti részeket is számon kérhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
* A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe az 1. és 2. ZH (ZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt;) és a vizsga (V) eredménye számít bele a következő módon:  &lt;br /&gt;
** &amp;lt;math&amp;gt;A=0,5* \frac{ZH_1 + ZH_2}{2} +0,5*V&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&amp;lt;/i&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! A !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 64 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|65 - 79 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|80 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== iMSc pontok ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Elérhető pontszám:&#039;&#039;&#039; 30 pont&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Feladat:&#039;&#039;&#039; A ZH-kon (és a pótZH-kon) lesz lehetőség iMSc feladatok megoldására. Ha újraírod a ZH-t, akkor az új pont számítódik bele iMSc-ből is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos jegyzet ===&lt;br /&gt;
* Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I.&lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm.pdf Színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] &lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm_ff.pdf Fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_elmelet_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]&lt;br /&gt;
* Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I. gyakorlatok&lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak.pdf Színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] &lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak_ff.pdf Fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatói jegyzet ===&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2001_szabopeter_gyakorlat.pdf | Szabó Péter: 2001-es gyakorlati jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I_peldatar.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I. Példatár]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_elmelet.pdf | Elekes Csaba: 2007-es elméleti jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_gyakorlat.pdf | Elekes Csaba: 2007-es gyakorlati jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2009_krivanbalint.pdf | Kriván Bálint: 2009-es jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2009_babcsanyi_fgy_I.pdf | Babcsányi István, Gyurmánczi János, Szabó Lajos, Wettl Ferenc: Matematika Feladatgyűjtemény I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_I.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei I]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Összefoglaló ===&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2001_visontaypeter_osszefoglalo.pdf | Visontay Péter: Rövid összefoglaló (2001)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_integral_algoritmus.pdf | Kovács Tamás: Integrálalgoritmus (2003)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_kepletek.pdf | Kovács Tamás: Képletek (2003)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2010_pataki_hatarertek_es_muveletek.pdf | Pataki Gergely: Határérték és műveletek (2010)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2010_balda_polinomosztas.pdf | Balda Péter: Maradékos polinomosztás útikalauz VIK-eseknek (2010)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2011_pataki_definiciok_tetelek.pdf | Pataki Gergely: Definíciók és tételek (2011)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_fogalmak_definiciok_tetelek.pdf | Fogalmak, definíciók, képletek]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_peldak.pdf | Példafeladatok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_derivalttablazat.png | Deriválttáblázat vizsgára]]&lt;br /&gt;
* [[Media:ana1_jegyzet_derivalttabla_extended.pdf | Deriválttáblázat függvények képével]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_alapintegralok.pdf | Alapintegrálok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:2019_analizis_vizsga_elmeleti_osszefoglalo.pdf | Réthelyi Bálint: 2019-es elméleti összefoglaló vizsgára]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2020_juhaszbenedek_merged_puska.pdf|Juhász Benedek: Analízis 1 &amp;amp; 2 feladatmegoldási puska (2020)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott könyvek ===&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_1/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 1] Teljes egészében (egyváltozós deriválás, komplex számok)&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] Az utolsó fejezet kivételével a teljes Kalkulus 2 (egyváltozós integrálás, primitív függvény, elemi függvények deriválása, inverze)&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3]  11. fejezet (sorozat határértéke, numerikus sorok)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott oldalak ===&lt;br /&gt;
* [http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]&lt;br /&gt;
* [http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 0. ZH ===&lt;br /&gt;
* A [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ 0. ZH oldalán] megtalálhatóak minden korábbi év feladatlapjai, megoldásokkal együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. ZH ===&lt;br /&gt;
* 2006&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20061019_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20061019_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]], [[Media:anal1_zh1_20061016_C_megoldassal.pdf | ZH (C)]]&lt;br /&gt;
* 2007&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20071017.jpeg | ZH]]&lt;br /&gt;
* 2008&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20081014_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2009&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20091013_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20091030_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2010 &lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20100311_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20100401_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20101014_A.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20101014_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20101025_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2011&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20110310_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20110324_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20111013_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20111013_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20111107_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2012&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20120308_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20120322_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20121011_A.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20121011_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20121027_A_megoldas.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20121027_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2013&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20131017_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20131017_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20131107_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20131107_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2014&lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_zh1_20141016_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:Anal1_zh1_20141016_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]], &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20141103_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20141103_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2015&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20151015_a_mego.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20151015_b_mego.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20151102_a_mego.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20151102_b_mego.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2016&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2016_a_fe.pdf| ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh1_2016_a_meg.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh1_2016_b_fe.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2016_a_fe.pdf | PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh1_2016_a_meg.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_pzh1_2016_b_fe.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh_2016_a_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh_2016_a_meg.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2017_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_2017_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2017_a_fe.pdf| PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh1_2017_a_mo.pdf| Megoldás]], [[Media:anal1_pzh1_2017_b_fe.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh1_2017_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh1_2017_mo.pdf| Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2018_a_feladat.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_2018_b_feladat.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh1_2018_megoldas.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2018_feladat.pdf | PZH]] + [[Media:anal1_pzh1_2018_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:ppzh1.pdf | PPZH]] + [[Media:ppzh1_megold.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh1a_2019.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:anal1_zh1a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_zh1b_2019.pdf | ZH(B)]] + [[:Media:anal1_zh1b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh1a_2019.pdf | PZH (A)]] + [[:Media:anal1_pzh1a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_pzh1b_2019.pdf| PZH (B)]] + [[:Media:anal1_pzh1b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2020&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh1_2020_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[:Media:anal1_zh1_2020_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh1a_megold.pdf | PZH (A)]], [[:Media:anal1_pzh1b_megold.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2021&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_zh1a.pdf | ZH (A)]], [[:Media:an1_21_zh1b.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_pzh1a.pdf | PZH (A)]], [[:Media:an1_21_pzh1b.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2022&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_A.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_A_mo.pdf | Megoldás]], [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_B.pdf | ZH(B)]] + [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_B_mo.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PZH1_20221115_A_mo.pdf | PZH (A)]], [[:Media:Anal1_PZH1_20221115_B_mo.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PPZH1_20221214_mo.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
* 2023&lt;br /&gt;
**[[:Media:anal_zh1_20231027_alpha.pdf | ZH (A)]], [[:Media:anal_zh1_20231027_beta.pdf | ZH(B)]]&lt;br /&gt;
**[[:Media:anal1_pzh1_20231114_alpha.pdf | PZH (A)]], [[:Media:Anal1_pzh1_20231114_beta.pdf | PZH(B)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. ZH ===&lt;br /&gt;
* 2006&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20060502_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2007&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20071121_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20071121_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20071130.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh2_20071220.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
* 2009&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20091117_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20091126_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2010&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20100415_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20100429_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2011&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20110414_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20110505_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20111117_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20111117_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20111201_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2012 &lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20120412_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20101111_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20120503_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20121115_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh2_20121115_A_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh2_20121115_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20121129_A.pdf | PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh2_20121129_A_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_pzh2_20121129_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20121205_B_megoldassal.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
* 2013&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20131121_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
* 2014&lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_zh2_20141120_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:Anal1_zh2_20141120_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_pzh2_20141204_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:Anal1_pzh2_20141204_B.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2015&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20151119_a_mego.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20151119_b_mego.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20151203_a_mego.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_20151203_b_mego.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2016&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2016_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_2016_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2016_ab_utm.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_2016_a_fe.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_2016_b_fe.pdf | PZH (B)]] + [[Media:anal1_pzh2_2016_b_meg.pdf  | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh_2016_b_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh_2016_b_meg.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2017_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_2017_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_2017_a_fe.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_2017_b_fe.pdf | PZH (B)]] + [[Media:anal1_pzh2_2017_mo.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh2_2017_a_fe.pdf | PPZH (A)]], [[Media:anal1_ppzh2_2017_b_fe.pdf | PPZH (B)]] + [[Media:anal1_ppzh2_2017_mo.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
* 2018&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2018_a_feladat.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh2_2018_a_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh2_2018_b_feladat.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2018_b_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:pzh2a.pdf | PZH (A)]], [[Media:pzh2b.pdf | PZH (B)]] + [[Media:pzh2_megold.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:ppzh2.pdf | PPZH]] + [[Media:ppzh2_megold.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh2a_2019.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:anal1_zh2a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_zh2b_2019.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:anal1_zh2b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh2a_2019.pdf | PZH (A)]] + [[:Media:anal1_pzh2a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_pzh2b_2019.pdf | PZH (B)]] + [[:Media:anal1_pzh2b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2020&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh2_2020_A_megold.pdf | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
* 2021&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_zh2a.pdf | ZH (A)]], [[:Media:an1_21_zh2b.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_pzh2a.pdf | PZH (A)]], [[:Media:an1_21_pzh2b.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_ppzh1.pdf | PPZH1]], [[:Media:an1_21_ppzh2a.pdf | PPZH2 (A)]], [[:Media:an1_21_ppzh2b.pdf | PPZH2 (B)]]&lt;br /&gt;
* 2022&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_A.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_A_mo.pdf | Megoldás]], [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_B.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_B_mo.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PZH2_20221129_A_mo.pdf | PZH (A)]], [[:Media:Anal1_PZH2_20221129_B_mo.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PPZH2_20221214_mo.pdf | PPZH2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2005: [[Media:anal1_vizsga_20060105.png | A]], [[Media:anal1_vizsga_20060105_emelt_megoldassal.pdf | B (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060112.png | C]], [[Media:anal1_vizsga_20060112_emelt_megoldassal.pdf | D (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_emelt_megoldassal.pdf | F (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060126_emelt_megoldassal.pdf | G (emelt)]]&lt;br /&gt;
* 2006: [[Media:anal1_vizsga_20070104_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20070111_megoldassal.pdf | B]]&lt;br /&gt;
* 2007: [[Media:anal1_vizsga_20080103_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20080110_B.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20080124.pdf | C]]&lt;br /&gt;
* 2008: [[Media:anal1_vizsga_20090108_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20090108_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20090115_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20090122_megoldassal.pdf | D]]&lt;br /&gt;
* 2009: [[Media:anal1_vizsga_20100107.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20100114.jpg | B]]&lt;br /&gt;
* 2010: [[Media:anal1_vizsga_20101222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20110106_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110113_megoldassal.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_20110120_megoldassal.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_20100525_megoldassal.pdf | E]], [[Media:Anal1_vizsga_20100601_megoldassal.pdf | F]]&lt;br /&gt;
* 2011: [[Media:anal1_vizsga_20111222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20120105_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110523_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20110530_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20110606_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20110620_megoldassal.pdf | F]]&lt;br /&gt;
* 2012: [[Media:anal1_vizsga_20130117.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20130110.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20121221.pdf | C]] ([[Media:anal1_vizsga_20121221_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20120521_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20120604_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20120611_megoldassal.pdf | F]], [[Media:Anal1_vizsga_20120618_megoldassal.pdf | G]]&lt;br /&gt;
* 2013: [[Media:anal1_vizsga_20131223.pdf | A]] ([[Media:anal1_vizsga_20131223mo.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20140102.pdf | B]] + [[Media:anal1_vizsga_20140102mo.pdf |megoldás]], [[Media:Anal1_vizsga_2014_01_09_Megoldas_nélkül.jpg |C]], [[Média:Anal1_vizsga_20130527.pdf|D]]&lt;br /&gt;
* 2014: [[Media:Anal1_vizsga_20141222_alfamegoldassal.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_20141222_betamegoldassal.pdf | B]], [[Media:v2amo.pdf |C]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.09b_mo.pdf |D]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16a_mo.pdf |E]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16b_mo.pdf |F]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23a_mo.pdf |G]]), [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23b_mo.pdf |H]]&lt;br /&gt;
* 2015: [[Media:Anal1_vizsga_2015.12.21a.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11a_mo.pdf.pdf | B]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11b_mo.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18a_mo.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18b_mo.pdf | E]]&lt;br /&gt;
* 2016: [[Media:Anal1_vizsga_2016.06.12_mo.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_a_fe.pdf|B]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_b_fe.pdf|C]], ([[Media:anal1_vizsga1_2016_meg.pdf|B és C megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga2_2016_a_fe.pdf|D]], [[Media:anal1_vizsga2_2016_b_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_vizsga2_2016_meg.pdf|D és E megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga3_2016_a_fe.pdf|F]], [[Media:anal1_vizsga3_2016_b_fe.pdf|G]], ([[Media:anal1_vizsga3_2016_meg.pdf|F és G megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga4_2016_a_fe.pdf|H]], [[Media:anal1_vizsga4_2016_b_fe.pdf|I]], ([[Media:anal1_vizsga4_2016_meg.pdf|H és I megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2017: [[Media:anal1_vd1_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_vd1_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_vd1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_vd2_2017_a_fe.pdf| C]], [[Media:anal1_vd2_2017_b_fe.pdf| D]], ([[Media:anal1_vd2_2017_mo.pdf| C és D megoldása]]), [[Media:anal1_vd3_2017_a_fe.pdf| E]], [[Media:anal1_vd3_2017_b_fe.pdf| F]], ([[Media:anal1_vd3_2017_mo.pdf| E és F megoldása]]), [[Media:anal1_vd4_2017_a_fe.pdf| G]], [[Media:anal1_vd4_2017_b_fe.pdf| H]], ([[Media:anal1_vd4_2017_mo.pdf| G és H megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2018: [[Media:vd1a.pdf | A]], [[Media:vd1b.pdf | B]], ([[Media:vd1_mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:2018_anal_vizsga2_a.pdf | C]], [[Media:2018_anal_vizsga2_b.pdf | D]], ([[Media:2018_anal_vizsga2_mo.pdf | C és D megoldása]]), [[Media:Analizis_2018_vizsga3a.pdf | E]], [[Media:Analizis_2018_vizsga3b.pdf | F]], ([[Media:Analizis_2018_vizsga3_mo.pdf | E és F megoldása]]), [[Media:Anal1_2018_vizsga4.pdf | G]], ([[Media:Anal1_2018_vizsga4_mo.pdf | G megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2019: [[:Media:anal1_vizsga1a_2019_megoldas.pdf|A]], [[:Media:anal1_vizsga1b_2019_megoldas.pdf|B]], [[:Media:anal1_vizsga2a_2019_megoldas.pdf|C]], [[:Media:anal1_vizsga2b_2019_megoldas.pdf|D]], [[:Media:anal1_vizsga3a_2019_megoldas.pdf|E]], [[:Media:anal1_vizsga3b_2019_megoldas.pdf|F]], [[:Media:anal1_vizsga4a_2019_megoldas.pdf|G]], [[:Media:anal1_vizsga4b_2019_megoldas.pdf|H]] - mindegyik megoldókulccsal együtt&lt;br /&gt;
* 2020: [[:Media:anal1_v2_2020_A_megold.pdf|A]], [[:Media:anal1_v2_2020_B_megold.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2021: [[Media:an1_21_vd1a.pdf | A]], [[Media:an1_21_vd1b.pdf | B]], ([[Media:an1_21_vd1mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:an1_21_vd2a.pdf | C]], [[Media:an1_21_vd2b.pdf | D]], [[Media:an1_21_vd3a.pdf | E]], [[Media:an1_21_vd3b.pdf | F]] (E és F elírt évszámmal), [[Media:an1_21_vd4.pdf | G]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Idegennyelvű kurzusok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol &#039;&#039;(Course in English)&#039;&#039; ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Notes&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak2.doc | Exercises II (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak3.doc | Exercises III (2001)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Midterms&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_zh2_20011106_angol.doc | Test #2 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_zh3_20011130_angol.doc | Test #3 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_pzh2_20011211_angol.docx | Repetition test #2 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_pzh3_20011212_angol.doc | Repetition test #3 (2001)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Exams&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_vizsga_20011205_angol_minta.doc | Sample 12/05/2001]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_vizsga_20011219_angol.doc | 12/19/2001]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
A tárgy folyamatos tanulást igényel az első előadástól kezdve, a számonkérések előtti napokban sok embert ér meglepetésként a rázúduló anyag mennyisége.&lt;br /&gt;
A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.&lt;br /&gt;
A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)&lt;br /&gt;
Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a vizsgára a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
* [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
* [http://www.hajos2012.itk.ppke.hu/honlap/index.html Hajós György Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
* Ha versenyezni szeretnél, ajánlott felvenni első félévben [[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
* A tantárgy anyaga számtalan más tárgyban visszaköszön a jövőben ([[Mikro- és makroökonómia]], [[Analízis II.]], [[Fizika II.]], [[Rendszerelmélet]], [[Számítógépes grafika]], stb.), szóval érdemes megérteni az elméleti hátterét is, nem csupán a feladatok megoldási módszereit bemagolni.&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=&amp;quot;Nem mehetnek analízisből keresztfélévre, amíg ezt nem tudják!&amp;quot;|forrás=Kónya Ilona}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&amp;diff=204859</id>
		<title>Analízis I.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&amp;diff=204859"/>
		<updated>2023-11-20T13:13:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev = Analízis 1 informatikusoknak&lt;br /&gt;
|tárgykód = TE90AX21&lt;br /&gt;
|szak = info&lt;br /&gt;
|kredit = 6&lt;br /&gt;
|felev = 1&lt;br /&gt;
|kereszt = nincs&lt;br /&gt;
|tanszék = TTK Analízis Tanszék&lt;br /&gt;
|kiszh = nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh = 2 db&lt;br /&gt;
|hf = nincs&lt;br /&gt;
|vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
|tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX21/&lt;br /&gt;
|targyhonlap = http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/&lt;br /&gt;
|levlista = anal1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|facebook = https://www.facebook.com/groups/1065415940201323&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy témája &#039;&#039;&#039;valós számsorozatok, egyváltozós függvények folytonossága, differenciálhatósága és integrálása&#039;&#039;&#039;. Az egyik legfontosabb tárgy az első félévben. Sok kreditet ér, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. &lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;0. ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Témája a BSc tanulmányok megkezdéséhez szükséges középiskolai matematikai ismeretek ellenőrzése. Kiváltható a [[Bevezető Matematika|Bevezető matematika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével. [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ Részletek...]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Két félévközi ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (külön-külön min. 40%) megírása.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A három &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039;-ból kettő pótolható félév közben, egy pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag, ebből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához. A vizsgán előre meghatározott elméleti részeket is számon kérhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
* A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe az 1. és 2. ZH (ZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt;) és a vizsga (V) eredménye számít bele a következő módon:  &lt;br /&gt;
** &amp;lt;math&amp;gt;A=0,5* \frac{ZH_1 + ZH_2}{2} +0,5*V&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&amp;lt;/i&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! A !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 64 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|65 - 79 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|80 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== iMSc pontok ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Elérhető pontszám:&#039;&#039;&#039; 30 pont&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Feladat:&#039;&#039;&#039; A ZH-kon (és a pótZH-kon) lesz lehetőség iMSc feladatok megoldására. Ha újraírod a ZH-t, akkor az új pont számítódik bele iMSc-ből is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos jegyzet ===&lt;br /&gt;
* Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I.&lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm.pdf Színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] &lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm_ff.pdf Fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_elmelet_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]&lt;br /&gt;
* Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I. gyakorlatok&lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak.pdf Színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] &lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak_ff.pdf Fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatói jegyzet ===&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2001_szabopeter_gyakorlat.pdf | Szabó Péter: 2001-es gyakorlati jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I_peldatar.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I. Példatár]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_elmelet.pdf | Elekes Csaba: 2007-es elméleti jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_gyakorlat.pdf | Elekes Csaba: 2007-es gyakorlati jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2009_krivanbalint.pdf | Kriván Bálint: 2009-es jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2009_babcsanyi_fgy_I.pdf | Babcsányi István, Gyurmánczi János, Szabó Lajos, Wettl Ferenc: Matematika Feladatgyűjtemény I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_I.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei I]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Összefoglaló ===&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2001_visontaypeter_osszefoglalo.pdf | Visontay Péter: Rövid összefoglaló (2001)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_integral_algoritmus.pdf | Kovács Tamás: Integrálalgoritmus (2003)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_kepletek.pdf | Kovács Tamás: Képletek (2003)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2010_pataki_hatarertek_es_muveletek.pdf | Pataki Gergely: Határérték és műveletek (2010)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2010_balda_polinomosztas.pdf | Balda Péter: Maradékos polinomosztás útikalauz VIK-eseknek (2010)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2011_pataki_definiciok_tetelek.pdf | Pataki Gergely: Definíciók és tételek (2011)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_fogalmak_definiciok_tetelek.pdf | Fogalmak, definíciók, képletek]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_peldak.pdf | Példafeladatok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_derivalttablazat.png | Deriválttáblázat vizsgára]]&lt;br /&gt;
* [[Media:ana1_jegyzet_derivalttabla_extended.pdf | Deriválttáblázat függvények képével]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_alapintegralok.pdf | Alapintegrálok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:2019_analizis_vizsga_elmeleti_osszefoglalo.pdf | Réthelyi Bálint: 2019-es elméleti összefoglaló vizsgára]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2020_juhaszbenedek_merged_puska.pdf|Juhász Benedek: Analízis 1 &amp;amp; 2 feladatmegoldási puska (2020)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott könyvek ===&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_1/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 1] Teljes egészében (egyváltozós deriválás, komplex számok)&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] Az utolsó fejezet kivételével a teljes Kalkulus 2 (egyváltozós integrálás, primitív függvény, elemi függvények deriválása, inverze)&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3]  11. fejezet (sorozat határértéke, numerikus sorok)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott oldalak ===&lt;br /&gt;
* [http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]&lt;br /&gt;
* [http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 0. ZH ===&lt;br /&gt;
* A [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ 0. ZH oldalán] megtalálhatóak minden korábbi év feladatlapjai, megoldásokkal együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. ZH ===&lt;br /&gt;
* 2006&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20061019_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20061019_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]], [[Media:anal1_zh1_20061016_C_megoldassal.pdf | ZH (C)]]&lt;br /&gt;
* 2007&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20071017.jpeg | ZH]]&lt;br /&gt;
* 2008&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20081014_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2009&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20091013_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20091030_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2010 &lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20100311_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20100401_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20101014_A.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20101014_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20101025_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2011&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20110310_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20110324_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20111013_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20111013_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20111107_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2012&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20120308_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20120322_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20121011_A.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20121011_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20121027_A_megoldas.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20121027_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2013&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20131017_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20131017_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20131107_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20131107_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2014&lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_zh1_20141016_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:Anal1_zh1_20141016_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]], &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20141103_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20141103_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2015&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20151015_a_mego.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20151015_b_mego.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20151102_a_mego.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20151102_b_mego.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2016&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2016_a_fe.pdf| ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh1_2016_a_meg.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh1_2016_b_fe.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2016_a_fe.pdf | PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh1_2016_a_meg.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_pzh1_2016_b_fe.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh_2016_a_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh_2016_a_meg.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2017_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_2017_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2017_a_fe.pdf| PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh1_2017_a_mo.pdf| Megoldás]], [[Media:anal1_pzh1_2017_b_fe.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh1_2017_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh1_2017_mo.pdf| Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2018_a_feladat.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_2018_b_feladat.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh1_2018_megoldas.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2018_feladat.pdf | PZH]] + [[Media:anal1_pzh1_2018_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:ppzh1.pdf | PPZH]] + [[Media:ppzh1_megold.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh1a_2019.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:anal1_zh1a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_zh1b_2019.pdf | ZH(B)]] + [[:Media:anal1_zh1b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh1a_2019.pdf | PZH (A)]] + [[:Media:anal1_pzh1a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_pzh1b_2019.pdf| PZH (B)]] + [[:Media:anal1_pzh1b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2020&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh1_2020_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[:Media:anal1_zh1_2020_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh1a_megold.pdf | PZH (A)]], [[:Media:anal1_pzh1b_megold.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2021&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_zh1a.pdf | ZH (A)]], [[:Media:an1_21_zh1b.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_pzh1a.pdf | PZH (A)]], [[:Media:an1_21_pzh1b.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2022&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_A.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_A_mo.pdf | Megoldás]], [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_B.pdf | ZH(B)]] + [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_B_mo.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PZH1_20221115_A_mo.pdf | PZH (A)]], [[:Media:Anal1_PZH1_20221115_B_mo.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PPZH1_20221214_mo.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
* 2023&lt;br /&gt;
**[[:Media:anal_zh1_20231027_alpha.pdf | ZH (A)]], [[:Media:anal_zh1_20231027_beta.pdf | ZH(B)]]&lt;br /&gt;
**[[:Media:anal1_pzh1_20231114_alpha.pdf | PZH (A)]], [[:Media:anal1_phz1_20231114_beta.pdf | PZH(B)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. ZH ===&lt;br /&gt;
* 2006&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20060502_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2007&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20071121_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20071121_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20071130.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh2_20071220.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
* 2009&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20091117_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20091126_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2010&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20100415_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20100429_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2011&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20110414_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20110505_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20111117_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20111117_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20111201_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2012 &lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20120412_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20101111_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20120503_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20121115_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh2_20121115_A_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh2_20121115_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20121129_A.pdf | PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh2_20121129_A_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_pzh2_20121129_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20121205_B_megoldassal.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
* 2013&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20131121_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
* 2014&lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_zh2_20141120_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:Anal1_zh2_20141120_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_pzh2_20141204_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:Anal1_pzh2_20141204_B.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2015&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20151119_a_mego.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20151119_b_mego.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20151203_a_mego.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_20151203_b_mego.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2016&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2016_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_2016_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2016_ab_utm.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_2016_a_fe.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_2016_b_fe.pdf | PZH (B)]] + [[Media:anal1_pzh2_2016_b_meg.pdf  | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh_2016_b_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh_2016_b_meg.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2017_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_2017_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_2017_a_fe.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_2017_b_fe.pdf | PZH (B)]] + [[Media:anal1_pzh2_2017_mo.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh2_2017_a_fe.pdf | PPZH (A)]], [[Media:anal1_ppzh2_2017_b_fe.pdf | PPZH (B)]] + [[Media:anal1_ppzh2_2017_mo.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
* 2018&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2018_a_feladat.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh2_2018_a_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh2_2018_b_feladat.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2018_b_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:pzh2a.pdf | PZH (A)]], [[Media:pzh2b.pdf | PZH (B)]] + [[Media:pzh2_megold.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:ppzh2.pdf | PPZH]] + [[Media:ppzh2_megold.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh2a_2019.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:anal1_zh2a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_zh2b_2019.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:anal1_zh2b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh2a_2019.pdf | PZH (A)]] + [[:Media:anal1_pzh2a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_pzh2b_2019.pdf | PZH (B)]] + [[:Media:anal1_pzh2b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2020&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh2_2020_A_megold.pdf | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
* 2021&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_zh2a.pdf | ZH (A)]], [[:Media:an1_21_zh2b.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_pzh2a.pdf | PZH (A)]], [[:Media:an1_21_pzh2b.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_ppzh1.pdf | PPZH1]], [[:Media:an1_21_ppzh2a.pdf | PPZH2 (A)]], [[:Media:an1_21_ppzh2b.pdf | PPZH2 (B)]]&lt;br /&gt;
* 2022&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_A.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_A_mo.pdf | Megoldás]], [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_B.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_B_mo.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PZH2_20221129_A_mo.pdf | PZH (A)]], [[:Media:Anal1_PZH2_20221129_B_mo.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PPZH2_20221214_mo.pdf | PPZH2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2005: [[Media:anal1_vizsga_20060105.png | A]], [[Media:anal1_vizsga_20060105_emelt_megoldassal.pdf | B (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060112.png | C]], [[Media:anal1_vizsga_20060112_emelt_megoldassal.pdf | D (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_emelt_megoldassal.pdf | F (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060126_emelt_megoldassal.pdf | G (emelt)]]&lt;br /&gt;
* 2006: [[Media:anal1_vizsga_20070104_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20070111_megoldassal.pdf | B]]&lt;br /&gt;
* 2007: [[Media:anal1_vizsga_20080103_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20080110_B.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20080124.pdf | C]]&lt;br /&gt;
* 2008: [[Media:anal1_vizsga_20090108_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20090108_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20090115_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20090122_megoldassal.pdf | D]]&lt;br /&gt;
* 2009: [[Media:anal1_vizsga_20100107.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20100114.jpg | B]]&lt;br /&gt;
* 2010: [[Media:anal1_vizsga_20101222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20110106_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110113_megoldassal.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_20110120_megoldassal.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_20100525_megoldassal.pdf | E]], [[Media:Anal1_vizsga_20100601_megoldassal.pdf | F]]&lt;br /&gt;
* 2011: [[Media:anal1_vizsga_20111222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20120105_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110523_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20110530_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20110606_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20110620_megoldassal.pdf | F]]&lt;br /&gt;
* 2012: [[Media:anal1_vizsga_20130117.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20130110.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20121221.pdf | C]] ([[Media:anal1_vizsga_20121221_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20120521_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20120604_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20120611_megoldassal.pdf | F]], [[Media:Anal1_vizsga_20120618_megoldassal.pdf | G]]&lt;br /&gt;
* 2013: [[Media:anal1_vizsga_20131223.pdf | A]] ([[Media:anal1_vizsga_20131223mo.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20140102.pdf | B]] + [[Media:anal1_vizsga_20140102mo.pdf |megoldás]], [[Media:Anal1_vizsga_2014_01_09_Megoldas_nélkül.jpg |C]], [[Média:Anal1_vizsga_20130527.pdf|D]]&lt;br /&gt;
* 2014: [[Media:Anal1_vizsga_20141222_alfamegoldassal.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_20141222_betamegoldassal.pdf | B]], [[Media:v2amo.pdf |C]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.09b_mo.pdf |D]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16a_mo.pdf |E]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16b_mo.pdf |F]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23a_mo.pdf |G]]), [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23b_mo.pdf |H]]&lt;br /&gt;
* 2015: [[Media:Anal1_vizsga_2015.12.21a.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11a_mo.pdf.pdf | B]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11b_mo.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18a_mo.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18b_mo.pdf | E]]&lt;br /&gt;
* 2016: [[Media:Anal1_vizsga_2016.06.12_mo.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_a_fe.pdf|B]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_b_fe.pdf|C]], ([[Media:anal1_vizsga1_2016_meg.pdf|B és C megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga2_2016_a_fe.pdf|D]], [[Media:anal1_vizsga2_2016_b_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_vizsga2_2016_meg.pdf|D és E megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga3_2016_a_fe.pdf|F]], [[Media:anal1_vizsga3_2016_b_fe.pdf|G]], ([[Media:anal1_vizsga3_2016_meg.pdf|F és G megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga4_2016_a_fe.pdf|H]], [[Media:anal1_vizsga4_2016_b_fe.pdf|I]], ([[Media:anal1_vizsga4_2016_meg.pdf|H és I megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2017: [[Media:anal1_vd1_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_vd1_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_vd1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_vd2_2017_a_fe.pdf| C]], [[Media:anal1_vd2_2017_b_fe.pdf| D]], ([[Media:anal1_vd2_2017_mo.pdf| C és D megoldása]]), [[Media:anal1_vd3_2017_a_fe.pdf| E]], [[Media:anal1_vd3_2017_b_fe.pdf| F]], ([[Media:anal1_vd3_2017_mo.pdf| E és F megoldása]]), [[Media:anal1_vd4_2017_a_fe.pdf| G]], [[Media:anal1_vd4_2017_b_fe.pdf| H]], ([[Media:anal1_vd4_2017_mo.pdf| G és H megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2018: [[Media:vd1a.pdf | A]], [[Media:vd1b.pdf | B]], ([[Media:vd1_mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:2018_anal_vizsga2_a.pdf | C]], [[Media:2018_anal_vizsga2_b.pdf | D]], ([[Media:2018_anal_vizsga2_mo.pdf | C és D megoldása]]), [[Media:Analizis_2018_vizsga3a.pdf | E]], [[Media:Analizis_2018_vizsga3b.pdf | F]], ([[Media:Analizis_2018_vizsga3_mo.pdf | E és F megoldása]]), [[Media:Anal1_2018_vizsga4.pdf | G]], ([[Media:Anal1_2018_vizsga4_mo.pdf | G megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2019: [[:Media:anal1_vizsga1a_2019_megoldas.pdf|A]], [[:Media:anal1_vizsga1b_2019_megoldas.pdf|B]], [[:Media:anal1_vizsga2a_2019_megoldas.pdf|C]], [[:Media:anal1_vizsga2b_2019_megoldas.pdf|D]], [[:Media:anal1_vizsga3a_2019_megoldas.pdf|E]], [[:Media:anal1_vizsga3b_2019_megoldas.pdf|F]], [[:Media:anal1_vizsga4a_2019_megoldas.pdf|G]], [[:Media:anal1_vizsga4b_2019_megoldas.pdf|H]] - mindegyik megoldókulccsal együtt&lt;br /&gt;
* 2020: [[:Media:anal1_v2_2020_A_megold.pdf|A]], [[:Media:anal1_v2_2020_B_megold.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2021: [[Media:an1_21_vd1a.pdf | A]], [[Media:an1_21_vd1b.pdf | B]], ([[Media:an1_21_vd1mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:an1_21_vd2a.pdf | C]], [[Media:an1_21_vd2b.pdf | D]], [[Media:an1_21_vd3a.pdf | E]], [[Media:an1_21_vd3b.pdf | F]] (E és F elírt évszámmal), [[Media:an1_21_vd4.pdf | G]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Idegennyelvű kurzusok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol &#039;&#039;(Course in English)&#039;&#039; ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Notes&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak2.doc | Exercises II (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak3.doc | Exercises III (2001)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Midterms&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_zh2_20011106_angol.doc | Test #2 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_zh3_20011130_angol.doc | Test #3 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_pzh2_20011211_angol.docx | Repetition test #2 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_pzh3_20011212_angol.doc | Repetition test #3 (2001)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Exams&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_vizsga_20011205_angol_minta.doc | Sample 12/05/2001]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_vizsga_20011219_angol.doc | 12/19/2001]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
A tárgy folyamatos tanulást igényel az első előadástól kezdve, a számonkérések előtti napokban sok embert ér meglepetésként a rázúduló anyag mennyisége.&lt;br /&gt;
A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.&lt;br /&gt;
A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)&lt;br /&gt;
Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a vizsgára a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
* [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
* [http://www.hajos2012.itk.ppke.hu/honlap/index.html Hajós György Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
* Ha versenyezni szeretnél, ajánlott felvenni első félévben [[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
* A tantárgy anyaga számtalan más tárgyban visszaköszön a jövőben ([[Mikro- és makroökonómia]], [[Analízis II.]], [[Fizika II.]], [[Rendszerelmélet]], [[Számítógépes grafika]], stb.), szóval érdemes megérteni az elméleti hátterét is, nem csupán a feladatok megoldási módszereit bemagolni.&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=&amp;quot;Nem mehetnek analízisből keresztfélévre, amíg ezt nem tudják!&amp;quot;|forrás=Kónya Ilona}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&amp;diff=204858</id>
		<title>Analízis I.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&amp;diff=204858"/>
		<updated>2023-11-20T13:12:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: 2023 pzh&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev = Analízis 1 informatikusoknak&lt;br /&gt;
|tárgykód = TE90AX21&lt;br /&gt;
|szak = info&lt;br /&gt;
|kredit = 6&lt;br /&gt;
|felev = 1&lt;br /&gt;
|kereszt = nincs&lt;br /&gt;
|tanszék = TTK Analízis Tanszék&lt;br /&gt;
|kiszh = nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh = 2 db&lt;br /&gt;
|hf = nincs&lt;br /&gt;
|vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
|tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX21/&lt;br /&gt;
|targyhonlap = http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/&lt;br /&gt;
|levlista = anal1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|facebook = https://www.facebook.com/groups/1065415940201323&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy témája &#039;&#039;&#039;valós számsorozatok, egyváltozós függvények folytonossága, differenciálhatósága és integrálása&#039;&#039;&#039;. Az egyik legfontosabb tárgy az első félévben. Sok kreditet ér, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. &lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;0. ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Témája a BSc tanulmányok megkezdéséhez szükséges középiskolai matematikai ismeretek ellenőrzése. Kiváltható a [[Bevezető Matematika|Bevezető matematika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével. [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ Részletek...]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Két félévközi ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (külön-külön min. 40%) megírása.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A három &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039;-ból kettő pótolható félév közben, egy pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag, ebből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához. A vizsgán előre meghatározott elméleti részeket is számon kérhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
* A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe az 1. és 2. ZH (ZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt;) és a vizsga (V) eredménye számít bele a következő módon:  &lt;br /&gt;
** &amp;lt;math&amp;gt;A=0,5* \frac{ZH_1 + ZH_2}{2} +0,5*V&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&amp;lt;/i&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! A !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 64 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|65 - 79 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|80 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== iMSc pontok ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Elérhető pontszám:&#039;&#039;&#039; 30 pont&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Feladat:&#039;&#039;&#039; A ZH-kon (és a pótZH-kon) lesz lehetőség iMSc feladatok megoldására. Ha újraírod a ZH-t, akkor az új pont számítódik bele iMSc-ből is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos jegyzet ===&lt;br /&gt;
* Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I.&lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm.pdf Színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] &lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm_ff.pdf Fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_elmelet_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]&lt;br /&gt;
* Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I. gyakorlatok&lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak.pdf Színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] &lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak_ff.pdf Fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatói jegyzet ===&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2001_szabopeter_gyakorlat.pdf | Szabó Péter: 2001-es gyakorlati jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I_peldatar.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I. Példatár]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_elmelet.pdf | Elekes Csaba: 2007-es elméleti jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_gyakorlat.pdf | Elekes Csaba: 2007-es gyakorlati jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2009_krivanbalint.pdf | Kriván Bálint: 2009-es jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2009_babcsanyi_fgy_I.pdf | Babcsányi István, Gyurmánczi János, Szabó Lajos, Wettl Ferenc: Matematika Feladatgyűjtemény I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_I.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei I]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Összefoglaló ===&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2001_visontaypeter_osszefoglalo.pdf | Visontay Péter: Rövid összefoglaló (2001)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_integral_algoritmus.pdf | Kovács Tamás: Integrálalgoritmus (2003)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_kepletek.pdf | Kovács Tamás: Képletek (2003)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2010_pataki_hatarertek_es_muveletek.pdf | Pataki Gergely: Határérték és műveletek (2010)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2010_balda_polinomosztas.pdf | Balda Péter: Maradékos polinomosztás útikalauz VIK-eseknek (2010)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2011_pataki_definiciok_tetelek.pdf | Pataki Gergely: Definíciók és tételek (2011)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_fogalmak_definiciok_tetelek.pdf | Fogalmak, definíciók, képletek]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_peldak.pdf | Példafeladatok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_derivalttablazat.png | Deriválttáblázat vizsgára]]&lt;br /&gt;
* [[Media:ana1_jegyzet_derivalttabla_extended.pdf | Deriválttáblázat függvények képével]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_alapintegralok.pdf | Alapintegrálok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:2019_analizis_vizsga_elmeleti_osszefoglalo.pdf | Réthelyi Bálint: 2019-es elméleti összefoglaló vizsgára]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2020_juhaszbenedek_merged_puska.pdf|Juhász Benedek: Analízis 1 &amp;amp; 2 feladatmegoldási puska (2020)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott könyvek ===&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_1/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 1] Teljes egészében (egyváltozós deriválás, komplex számok)&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] Az utolsó fejezet kivételével a teljes Kalkulus 2 (egyváltozós integrálás, primitív függvény, elemi függvények deriválása, inverze)&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3]  11. fejezet (sorozat határértéke, numerikus sorok)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott oldalak ===&lt;br /&gt;
* [http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]&lt;br /&gt;
* [http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 0. ZH ===&lt;br /&gt;
* A [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ 0. ZH oldalán] megtalálhatóak minden korábbi év feladatlapjai, megoldásokkal együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. ZH ===&lt;br /&gt;
* 2006&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20061019_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20061019_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]], [[Media:anal1_zh1_20061016_C_megoldassal.pdf | ZH (C)]]&lt;br /&gt;
* 2007&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20071017.jpeg | ZH]]&lt;br /&gt;
* 2008&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20081014_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2009&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20091013_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20091030_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2010 &lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20100311_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20100401_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20101014_A.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20101014_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20101025_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2011&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20110310_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20110324_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20111013_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20111013_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20111107_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2012&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20120308_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20120322_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20121011_A.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20121011_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20121027_A_megoldas.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20121027_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2013&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20131017_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20131017_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20131107_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20131107_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2014&lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_zh1_20141016_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:Anal1_zh1_20141016_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]], &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20141103_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20141103_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2015&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20151015_a_mego.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20151015_b_mego.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20151102_a_mego.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20151102_b_mego.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2016&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2016_a_fe.pdf| ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh1_2016_a_meg.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh1_2016_b_fe.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2016_a_fe.pdf | PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh1_2016_a_meg.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_pzh1_2016_b_fe.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh_2016_a_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh_2016_a_meg.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2017_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_2017_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2017_a_fe.pdf| PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh1_2017_a_mo.pdf| Megoldás]], [[Media:anal1_pzh1_2017_b_fe.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh1_2017_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh1_2017_mo.pdf| Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2018_a_feladat.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_2018_b_feladat.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh1_2018_megoldas.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2018_feladat.pdf | PZH]] + [[Media:anal1_pzh1_2018_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:ppzh1.pdf | PPZH]] + [[Media:ppzh1_megold.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh1a_2019.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:anal1_zh1a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_zh1b_2019.pdf | ZH(B)]] + [[:Media:anal1_zh1b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh1a_2019.pdf | PZH (A)]] + [[:Media:anal1_pzh1a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_pzh1b_2019.pdf| PZH (B)]] + [[:Media:anal1_pzh1b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2020&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh1_2020_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[:Media:anal1_zh1_2020_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh1a_megold.pdf | PZH (A)]], [[:Media:anal1_pzh1b_megold.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2021&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_zh1a.pdf | ZH (A)]], [[:Media:an1_21_zh1b.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_pzh1a.pdf | PZH (A)]], [[:Media:an1_21_pzh1b.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2022&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_A.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_A_mo.pdf | Megoldás]], [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_B.pdf | ZH(B)]] + [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_B_mo.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PZH1_20221115_A_mo.pdf | PZH (A)]], [[:Media:Anal1_PZH1_20221115_B_mo.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PPZH1_20221214_mo.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. ZH ===&lt;br /&gt;
* 2006&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20060502_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2007&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20071121_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20071121_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20071130.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh2_20071220.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
* 2009&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20091117_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20091126_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2010&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20100415_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20100429_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2011&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20110414_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20110505_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20111117_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20111117_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20111201_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2012 &lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20120412_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20101111_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20120503_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20121115_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh2_20121115_A_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh2_20121115_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20121129_A.pdf | PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh2_20121129_A_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_pzh2_20121129_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20121205_B_megoldassal.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
* 2013&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20131121_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
* 2014&lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_zh2_20141120_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:Anal1_zh2_20141120_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_pzh2_20141204_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:Anal1_pzh2_20141204_B.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2015&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20151119_a_mego.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20151119_b_mego.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20151203_a_mego.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_20151203_b_mego.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2016&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2016_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_2016_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2016_ab_utm.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_2016_a_fe.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_2016_b_fe.pdf | PZH (B)]] + [[Media:anal1_pzh2_2016_b_meg.pdf  | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh_2016_b_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh_2016_b_meg.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2017_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_2017_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_2017_a_fe.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_2017_b_fe.pdf | PZH (B)]] + [[Media:anal1_pzh2_2017_mo.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh2_2017_a_fe.pdf | PPZH (A)]], [[Media:anal1_ppzh2_2017_b_fe.pdf | PPZH (B)]] + [[Media:anal1_ppzh2_2017_mo.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
* 2018&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2018_a_feladat.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh2_2018_a_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh2_2018_b_feladat.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2018_b_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:pzh2a.pdf | PZH (A)]], [[Media:pzh2b.pdf | PZH (B)]] + [[Media:pzh2_megold.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:ppzh2.pdf | PPZH]] + [[Media:ppzh2_megold.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh2a_2019.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:anal1_zh2a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_zh2b_2019.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:anal1_zh2b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh2a_2019.pdf | PZH (A)]] + [[:Media:anal1_pzh2a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_pzh2b_2019.pdf | PZH (B)]] + [[:Media:anal1_pzh2b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2020&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh2_2020_A_megold.pdf | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
* 2021&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_zh2a.pdf | ZH (A)]], [[:Media:an1_21_zh2b.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_pzh2a.pdf | PZH (A)]], [[:Media:an1_21_pzh2b.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_ppzh1.pdf | PPZH1]], [[:Media:an1_21_ppzh2a.pdf | PPZH2 (A)]], [[:Media:an1_21_ppzh2b.pdf | PPZH2 (B)]]&lt;br /&gt;
* 2022&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_A.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_A_mo.pdf | Megoldás]], [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_B.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_B_mo.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PZH2_20221129_A_mo.pdf | PZH (A)]], [[:Media:Anal1_PZH2_20221129_B_mo.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PPZH2_20221214_mo.pdf | PPZH2]]&lt;br /&gt;
* 2023&lt;br /&gt;
**[[:Media:anal_zh1_20231027_alpha.pdf | ZH (A)]], [[:Media:anal_zh1_20231027_beta.pdf | ZH(B)]]&lt;br /&gt;
**[[:Media:anal1_pzh1_20231114_alpha.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_phz1_20231114_beta.pdf | PZH(B)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2005: [[Media:anal1_vizsga_20060105.png | A]], [[Media:anal1_vizsga_20060105_emelt_megoldassal.pdf | B (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060112.png | C]], [[Media:anal1_vizsga_20060112_emelt_megoldassal.pdf | D (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_emelt_megoldassal.pdf | F (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060126_emelt_megoldassal.pdf | G (emelt)]]&lt;br /&gt;
* 2006: [[Media:anal1_vizsga_20070104_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20070111_megoldassal.pdf | B]]&lt;br /&gt;
* 2007: [[Media:anal1_vizsga_20080103_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20080110_B.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20080124.pdf | C]]&lt;br /&gt;
* 2008: [[Media:anal1_vizsga_20090108_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20090108_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20090115_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20090122_megoldassal.pdf | D]]&lt;br /&gt;
* 2009: [[Media:anal1_vizsga_20100107.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20100114.jpg | B]]&lt;br /&gt;
* 2010: [[Media:anal1_vizsga_20101222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20110106_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110113_megoldassal.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_20110120_megoldassal.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_20100525_megoldassal.pdf | E]], [[Media:Anal1_vizsga_20100601_megoldassal.pdf | F]]&lt;br /&gt;
* 2011: [[Media:anal1_vizsga_20111222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20120105_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110523_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20110530_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20110606_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20110620_megoldassal.pdf | F]]&lt;br /&gt;
* 2012: [[Media:anal1_vizsga_20130117.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20130110.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20121221.pdf | C]] ([[Media:anal1_vizsga_20121221_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20120521_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20120604_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20120611_megoldassal.pdf | F]], [[Media:Anal1_vizsga_20120618_megoldassal.pdf | G]]&lt;br /&gt;
* 2013: [[Media:anal1_vizsga_20131223.pdf | A]] ([[Media:anal1_vizsga_20131223mo.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20140102.pdf | B]] + [[Media:anal1_vizsga_20140102mo.pdf |megoldás]], [[Media:Anal1_vizsga_2014_01_09_Megoldas_nélkül.jpg |C]], [[Média:Anal1_vizsga_20130527.pdf|D]]&lt;br /&gt;
* 2014: [[Media:Anal1_vizsga_20141222_alfamegoldassal.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_20141222_betamegoldassal.pdf | B]], [[Media:v2amo.pdf |C]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.09b_mo.pdf |D]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16a_mo.pdf |E]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16b_mo.pdf |F]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23a_mo.pdf |G]]), [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23b_mo.pdf |H]]&lt;br /&gt;
* 2015: [[Media:Anal1_vizsga_2015.12.21a.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11a_mo.pdf.pdf | B]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11b_mo.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18a_mo.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18b_mo.pdf | E]]&lt;br /&gt;
* 2016: [[Media:Anal1_vizsga_2016.06.12_mo.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_a_fe.pdf|B]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_b_fe.pdf|C]], ([[Media:anal1_vizsga1_2016_meg.pdf|B és C megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga2_2016_a_fe.pdf|D]], [[Media:anal1_vizsga2_2016_b_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_vizsga2_2016_meg.pdf|D és E megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga3_2016_a_fe.pdf|F]], [[Media:anal1_vizsga3_2016_b_fe.pdf|G]], ([[Media:anal1_vizsga3_2016_meg.pdf|F és G megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga4_2016_a_fe.pdf|H]], [[Media:anal1_vizsga4_2016_b_fe.pdf|I]], ([[Media:anal1_vizsga4_2016_meg.pdf|H és I megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2017: [[Media:anal1_vd1_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_vd1_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_vd1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_vd2_2017_a_fe.pdf| C]], [[Media:anal1_vd2_2017_b_fe.pdf| D]], ([[Media:anal1_vd2_2017_mo.pdf| C és D megoldása]]), [[Media:anal1_vd3_2017_a_fe.pdf| E]], [[Media:anal1_vd3_2017_b_fe.pdf| F]], ([[Media:anal1_vd3_2017_mo.pdf| E és F megoldása]]), [[Media:anal1_vd4_2017_a_fe.pdf| G]], [[Media:anal1_vd4_2017_b_fe.pdf| H]], ([[Media:anal1_vd4_2017_mo.pdf| G és H megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2018: [[Media:vd1a.pdf | A]], [[Media:vd1b.pdf | B]], ([[Media:vd1_mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:2018_anal_vizsga2_a.pdf | C]], [[Media:2018_anal_vizsga2_b.pdf | D]], ([[Media:2018_anal_vizsga2_mo.pdf | C és D megoldása]]), [[Media:Analizis_2018_vizsga3a.pdf | E]], [[Media:Analizis_2018_vizsga3b.pdf | F]], ([[Media:Analizis_2018_vizsga3_mo.pdf | E és F megoldása]]), [[Media:Anal1_2018_vizsga4.pdf | G]], ([[Media:Anal1_2018_vizsga4_mo.pdf | G megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2019: [[:Media:anal1_vizsga1a_2019_megoldas.pdf|A]], [[:Media:anal1_vizsga1b_2019_megoldas.pdf|B]], [[:Media:anal1_vizsga2a_2019_megoldas.pdf|C]], [[:Media:anal1_vizsga2b_2019_megoldas.pdf|D]], [[:Media:anal1_vizsga3a_2019_megoldas.pdf|E]], [[:Media:anal1_vizsga3b_2019_megoldas.pdf|F]], [[:Media:anal1_vizsga4a_2019_megoldas.pdf|G]], [[:Media:anal1_vizsga4b_2019_megoldas.pdf|H]] - mindegyik megoldókulccsal együtt&lt;br /&gt;
* 2020: [[:Media:anal1_v2_2020_A_megold.pdf|A]], [[:Media:anal1_v2_2020_B_megold.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2021: [[Media:an1_21_vd1a.pdf | A]], [[Media:an1_21_vd1b.pdf | B]], ([[Media:an1_21_vd1mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:an1_21_vd2a.pdf | C]], [[Media:an1_21_vd2b.pdf | D]], [[Media:an1_21_vd3a.pdf | E]], [[Media:an1_21_vd3b.pdf | F]] (E és F elírt évszámmal), [[Media:an1_21_vd4.pdf | G]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Idegennyelvű kurzusok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol &#039;&#039;(Course in English)&#039;&#039; ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Notes&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak2.doc | Exercises II (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak3.doc | Exercises III (2001)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Midterms&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_zh2_20011106_angol.doc | Test #2 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_zh3_20011130_angol.doc | Test #3 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_pzh2_20011211_angol.docx | Repetition test #2 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_pzh3_20011212_angol.doc | Repetition test #3 (2001)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Exams&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_vizsga_20011205_angol_minta.doc | Sample 12/05/2001]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_vizsga_20011219_angol.doc | 12/19/2001]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
A tárgy folyamatos tanulást igényel az első előadástól kezdve, a számonkérések előtti napokban sok embert ér meglepetésként a rázúduló anyag mennyisége.&lt;br /&gt;
A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.&lt;br /&gt;
A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)&lt;br /&gt;
Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a vizsgára a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
* [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
* [http://www.hajos2012.itk.ppke.hu/honlap/index.html Hajós György Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
* Ha versenyezni szeretnél, ajánlott felvenni első félévben [[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
* A tantárgy anyaga számtalan más tárgyban visszaköszön a jövőben ([[Mikro- és makroökonómia]], [[Analízis II.]], [[Fizika II.]], [[Rendszerelmélet]], [[Számítógépes grafika]], stb.), szóval érdemes megérteni az elméleti hátterét is, nem csupán a feladatok megoldási módszereit bemagolni.&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=&amp;quot;Nem mehetnek analízisből keresztfélévre, amíg ezt nem tudják!&amp;quot;|forrás=Kónya Ilona}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal1_pzh1_20231114_beta.pdf&amp;diff=204857</id>
		<title>Fájl:Anal1 pzh1 20231114 beta.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal1_pzh1_20231114_beta.pdf&amp;diff=204857"/>
		<updated>2023-11-20T13:11:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal1_pzh1_20231114_alpha.pdf&amp;diff=204856</id>
		<title>Fájl:Anal1 pzh1 20231114 alpha.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal1_pzh1_20231114_alpha.pdf&amp;diff=204856"/>
		<updated>2023-11-20T13:10:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&amp;diff=204855</id>
		<title>Analízis I.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&amp;diff=204855"/>
		<updated>2023-11-20T13:08:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev = Analízis 1 informatikusoknak&lt;br /&gt;
|tárgykód = TE90AX21&lt;br /&gt;
|szak = info&lt;br /&gt;
|kredit = 6&lt;br /&gt;
|felev = 1&lt;br /&gt;
|kereszt = nincs&lt;br /&gt;
|tanszék = TTK Analízis Tanszék&lt;br /&gt;
|kiszh = nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh = 2 db&lt;br /&gt;
|hf = nincs&lt;br /&gt;
|vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
|tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX21/&lt;br /&gt;
|targyhonlap = http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/&lt;br /&gt;
|levlista = anal1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|facebook = https://www.facebook.com/groups/1065415940201323&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy témája &#039;&#039;&#039;valós számsorozatok, egyváltozós függvények folytonossága, differenciálhatósága és integrálása&#039;&#039;&#039;. Az egyik legfontosabb tárgy az első félévben. Sok kreditet ér, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. &lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;0. ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Témája a BSc tanulmányok megkezdéséhez szükséges középiskolai matematikai ismeretek ellenőrzése. Kiváltható a [[Bevezető Matematika|Bevezető matematika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével. [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ Részletek...]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Két félévközi ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (külön-külön min. 40%) megírása.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A három &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039;-ból kettő pótolható félév közben, egy pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag, ebből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához. A vizsgán előre meghatározott elméleti részeket is számon kérhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
* A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe az 1. és 2. ZH (ZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt;) és a vizsga (V) eredménye számít bele a következő módon:  &lt;br /&gt;
** &amp;lt;math&amp;gt;A=0,5* \frac{ZH_1 + ZH_2}{2} +0,5*V&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&amp;lt;/i&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! A !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 64 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|65 - 79 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|80 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== iMSc pontok ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Elérhető pontszám:&#039;&#039;&#039; 30 pont&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Feladat:&#039;&#039;&#039; A ZH-kon (és a pótZH-kon) lesz lehetőség iMSc feladatok megoldására. Ha újraírod a ZH-t, akkor az új pont számítódik bele iMSc-ből is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos jegyzet ===&lt;br /&gt;
* Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I.&lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm.pdf Színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] &lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm_ff.pdf Fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_elmelet_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]&lt;br /&gt;
* Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I. gyakorlatok&lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak.pdf Színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] &lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak_ff.pdf Fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatói jegyzet ===&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2001_szabopeter_gyakorlat.pdf | Szabó Péter: 2001-es gyakorlati jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I_peldatar.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I. Példatár]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_elmelet.pdf | Elekes Csaba: 2007-es elméleti jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_gyakorlat.pdf | Elekes Csaba: 2007-es gyakorlati jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2009_krivanbalint.pdf | Kriván Bálint: 2009-es jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2009_babcsanyi_fgy_I.pdf | Babcsányi István, Gyurmánczi János, Szabó Lajos, Wettl Ferenc: Matematika Feladatgyűjtemény I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_I.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei I]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Összefoglaló ===&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2001_visontaypeter_osszefoglalo.pdf | Visontay Péter: Rövid összefoglaló (2001)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_integral_algoritmus.pdf | Kovács Tamás: Integrálalgoritmus (2003)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_kepletek.pdf | Kovács Tamás: Képletek (2003)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2010_pataki_hatarertek_es_muveletek.pdf | Pataki Gergely: Határérték és műveletek (2010)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2010_balda_polinomosztas.pdf | Balda Péter: Maradékos polinomosztás útikalauz VIK-eseknek (2010)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2011_pataki_definiciok_tetelek.pdf | Pataki Gergely: Definíciók és tételek (2011)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_fogalmak_definiciok_tetelek.pdf | Fogalmak, definíciók, képletek]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_peldak.pdf | Példafeladatok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_derivalttablazat.png | Deriválttáblázat vizsgára]]&lt;br /&gt;
* [[Media:ana1_jegyzet_derivalttabla_extended.pdf | Deriválttáblázat függvények képével]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_alapintegralok.pdf | Alapintegrálok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:2019_analizis_vizsga_elmeleti_osszefoglalo.pdf | Réthelyi Bálint: 2019-es elméleti összefoglaló vizsgára]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2020_juhaszbenedek_merged_puska.pdf|Juhász Benedek: Analízis 1 &amp;amp; 2 feladatmegoldási puska (2020)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott könyvek ===&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_1/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 1] Teljes egészében (egyváltozós deriválás, komplex számok)&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] Az utolsó fejezet kivételével a teljes Kalkulus 2 (egyváltozós integrálás, primitív függvény, elemi függvények deriválása, inverze)&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3]  11. fejezet (sorozat határértéke, numerikus sorok)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott oldalak ===&lt;br /&gt;
* [http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]&lt;br /&gt;
* [http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 0. ZH ===&lt;br /&gt;
* A [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ 0. ZH oldalán] megtalálhatóak minden korábbi év feladatlapjai, megoldásokkal együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. ZH ===&lt;br /&gt;
* 2006&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20061019_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20061019_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]], [[Media:anal1_zh1_20061016_C_megoldassal.pdf | ZH (C)]]&lt;br /&gt;
* 2007&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20071017.jpeg | ZH]]&lt;br /&gt;
* 2008&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20081014_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2009&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20091013_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20091030_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2010 &lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20100311_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20100401_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20101014_A.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20101014_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20101025_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2011&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20110310_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20110324_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20111013_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20111013_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20111107_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2012&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20120308_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20120322_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20121011_A.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20121011_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20121027_A_megoldas.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20121027_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2013&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20131017_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20131017_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20131107_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20131107_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2014&lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_zh1_20141016_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:Anal1_zh1_20141016_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]], &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20141103_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20141103_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2015&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20151015_a_mego.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20151015_b_mego.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20151102_a_mego.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20151102_b_mego.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2016&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2016_a_fe.pdf| ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh1_2016_a_meg.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh1_2016_b_fe.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2016_a_fe.pdf | PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh1_2016_a_meg.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_pzh1_2016_b_fe.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh_2016_a_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh_2016_a_meg.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2017_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_2017_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2017_a_fe.pdf| PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh1_2017_a_mo.pdf| Megoldás]], [[Media:anal1_pzh1_2017_b_fe.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh1_2017_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh1_2017_mo.pdf| Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2018_a_feladat.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_2018_b_feladat.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh1_2018_megoldas.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2018_feladat.pdf | PZH]] + [[Media:anal1_pzh1_2018_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:ppzh1.pdf | PPZH]] + [[Media:ppzh1_megold.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh1a_2019.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:anal1_zh1a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_zh1b_2019.pdf | ZH(B)]] + [[:Media:anal1_zh1b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh1a_2019.pdf | PZH (A)]] + [[:Media:anal1_pzh1a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_pzh1b_2019.pdf| PZH (B)]] + [[:Media:anal1_pzh1b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2020&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh1_2020_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[:Media:anal1_zh1_2020_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh1a_megold.pdf | PZH (A)]], [[:Media:anal1_pzh1b_megold.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2021&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_zh1a.pdf | ZH (A)]], [[:Media:an1_21_zh1b.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_pzh1a.pdf | PZH (A)]], [[:Media:an1_21_pzh1b.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2022&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_A.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_A_mo.pdf | Megoldás]], [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_B.pdf | ZH(B)]] + [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_B_mo.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PZH1_20221115_A_mo.pdf | PZH (A)]], [[:Media:Anal1_PZH1_20221115_B_mo.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PPZH1_20221214_mo.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. ZH ===&lt;br /&gt;
* 2006&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20060502_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2007&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20071121_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20071121_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20071130.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh2_20071220.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
* 2009&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20091117_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20091126_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2010&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20100415_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20100429_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2011&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20110414_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20110505_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20111117_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20111117_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20111201_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2012 &lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20120412_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20101111_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20120503_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20121115_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh2_20121115_A_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh2_20121115_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20121129_A.pdf | PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh2_20121129_A_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_pzh2_20121129_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20121205_B_megoldassal.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
* 2013&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20131121_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
* 2014&lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_zh2_20141120_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:Anal1_zh2_20141120_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_pzh2_20141204_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:Anal1_pzh2_20141204_B.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2015&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20151119_a_mego.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20151119_b_mego.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20151203_a_mego.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_20151203_b_mego.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2016&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2016_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_2016_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2016_ab_utm.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_2016_a_fe.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_2016_b_fe.pdf | PZH (B)]] + [[Media:anal1_pzh2_2016_b_meg.pdf  | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh_2016_b_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh_2016_b_meg.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2017_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_2017_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_2017_a_fe.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_2017_b_fe.pdf | PZH (B)]] + [[Media:anal1_pzh2_2017_mo.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh2_2017_a_fe.pdf | PPZH (A)]], [[Media:anal1_ppzh2_2017_b_fe.pdf | PPZH (B)]] + [[Media:anal1_ppzh2_2017_mo.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
* 2018&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2018_a_feladat.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh2_2018_a_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh2_2018_b_feladat.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2018_b_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:pzh2a.pdf | PZH (A)]], [[Media:pzh2b.pdf | PZH (B)]] + [[Media:pzh2_megold.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:ppzh2.pdf | PPZH]] + [[Media:ppzh2_megold.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh2a_2019.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:anal1_zh2a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_zh2b_2019.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:anal1_zh2b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh2a_2019.pdf | PZH (A)]] + [[:Media:anal1_pzh2a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_pzh2b_2019.pdf | PZH (B)]] + [[:Media:anal1_pzh2b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2020&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh2_2020_A_megold.pdf | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
* 2021&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_zh2a.pdf | ZH (A)]], [[:Media:an1_21_zh2b.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_pzh2a.pdf | PZH (A)]], [[:Media:an1_21_pzh2b.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_ppzh1.pdf | PPZH1]], [[:Media:an1_21_ppzh2a.pdf | PPZH2 (A)]], [[:Media:an1_21_ppzh2b.pdf | PPZH2 (B)]]&lt;br /&gt;
* 2022&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_A.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_A_mo.pdf | Megoldás]], [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_B.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_B_mo.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PZH2_20221129_A_mo.pdf | PZH (A)]], [[:Media:Anal1_PZH2_20221129_B_mo.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PPZH2_20221214_mo.pdf | PPZH2]]&lt;br /&gt;
* 2023&lt;br /&gt;
**[[:Media:anal_zh1_20231027_alpha.pdf | ZH (A)]], [[:Media:anal_zh1_20231027_beta.pdf | ZH(B)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2005: [[Media:anal1_vizsga_20060105.png | A]], [[Media:anal1_vizsga_20060105_emelt_megoldassal.pdf | B (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060112.png | C]], [[Media:anal1_vizsga_20060112_emelt_megoldassal.pdf | D (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_emelt_megoldassal.pdf | F (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060126_emelt_megoldassal.pdf | G (emelt)]]&lt;br /&gt;
* 2006: [[Media:anal1_vizsga_20070104_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20070111_megoldassal.pdf | B]]&lt;br /&gt;
* 2007: [[Media:anal1_vizsga_20080103_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20080110_B.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20080124.pdf | C]]&lt;br /&gt;
* 2008: [[Media:anal1_vizsga_20090108_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20090108_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20090115_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20090122_megoldassal.pdf | D]]&lt;br /&gt;
* 2009: [[Media:anal1_vizsga_20100107.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20100114.jpg | B]]&lt;br /&gt;
* 2010: [[Media:anal1_vizsga_20101222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20110106_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110113_megoldassal.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_20110120_megoldassal.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_20100525_megoldassal.pdf | E]], [[Media:Anal1_vizsga_20100601_megoldassal.pdf | F]]&lt;br /&gt;
* 2011: [[Media:anal1_vizsga_20111222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20120105_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110523_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20110530_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20110606_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20110620_megoldassal.pdf | F]]&lt;br /&gt;
* 2012: [[Media:anal1_vizsga_20130117.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20130110.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20121221.pdf | C]] ([[Media:anal1_vizsga_20121221_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20120521_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20120604_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20120611_megoldassal.pdf | F]], [[Media:Anal1_vizsga_20120618_megoldassal.pdf | G]]&lt;br /&gt;
* 2013: [[Media:anal1_vizsga_20131223.pdf | A]] ([[Media:anal1_vizsga_20131223mo.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20140102.pdf | B]] + [[Media:anal1_vizsga_20140102mo.pdf |megoldás]], [[Media:Anal1_vizsga_2014_01_09_Megoldas_nélkül.jpg |C]], [[Média:Anal1_vizsga_20130527.pdf|D]]&lt;br /&gt;
* 2014: [[Media:Anal1_vizsga_20141222_alfamegoldassal.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_20141222_betamegoldassal.pdf | B]], [[Media:v2amo.pdf |C]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.09b_mo.pdf |D]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16a_mo.pdf |E]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16b_mo.pdf |F]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23a_mo.pdf |G]]), [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23b_mo.pdf |H]]&lt;br /&gt;
* 2015: [[Media:Anal1_vizsga_2015.12.21a.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11a_mo.pdf.pdf | B]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11b_mo.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18a_mo.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18b_mo.pdf | E]]&lt;br /&gt;
* 2016: [[Media:Anal1_vizsga_2016.06.12_mo.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_a_fe.pdf|B]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_b_fe.pdf|C]], ([[Media:anal1_vizsga1_2016_meg.pdf|B és C megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga2_2016_a_fe.pdf|D]], [[Media:anal1_vizsga2_2016_b_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_vizsga2_2016_meg.pdf|D és E megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga3_2016_a_fe.pdf|F]], [[Media:anal1_vizsga3_2016_b_fe.pdf|G]], ([[Media:anal1_vizsga3_2016_meg.pdf|F és G megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga4_2016_a_fe.pdf|H]], [[Media:anal1_vizsga4_2016_b_fe.pdf|I]], ([[Media:anal1_vizsga4_2016_meg.pdf|H és I megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2017: [[Media:anal1_vd1_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_vd1_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_vd1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_vd2_2017_a_fe.pdf| C]], [[Media:anal1_vd2_2017_b_fe.pdf| D]], ([[Media:anal1_vd2_2017_mo.pdf| C és D megoldása]]), [[Media:anal1_vd3_2017_a_fe.pdf| E]], [[Media:anal1_vd3_2017_b_fe.pdf| F]], ([[Media:anal1_vd3_2017_mo.pdf| E és F megoldása]]), [[Media:anal1_vd4_2017_a_fe.pdf| G]], [[Media:anal1_vd4_2017_b_fe.pdf| H]], ([[Media:anal1_vd4_2017_mo.pdf| G és H megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2018: [[Media:vd1a.pdf | A]], [[Media:vd1b.pdf | B]], ([[Media:vd1_mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:2018_anal_vizsga2_a.pdf | C]], [[Media:2018_anal_vizsga2_b.pdf | D]], ([[Media:2018_anal_vizsga2_mo.pdf | C és D megoldása]]), [[Media:Analizis_2018_vizsga3a.pdf | E]], [[Media:Analizis_2018_vizsga3b.pdf | F]], ([[Media:Analizis_2018_vizsga3_mo.pdf | E és F megoldása]]), [[Media:Anal1_2018_vizsga4.pdf | G]], ([[Media:Anal1_2018_vizsga4_mo.pdf | G megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2019: [[:Media:anal1_vizsga1a_2019_megoldas.pdf|A]], [[:Media:anal1_vizsga1b_2019_megoldas.pdf|B]], [[:Media:anal1_vizsga2a_2019_megoldas.pdf|C]], [[:Media:anal1_vizsga2b_2019_megoldas.pdf|D]], [[:Media:anal1_vizsga3a_2019_megoldas.pdf|E]], [[:Media:anal1_vizsga3b_2019_megoldas.pdf|F]], [[:Media:anal1_vizsga4a_2019_megoldas.pdf|G]], [[:Media:anal1_vizsga4b_2019_megoldas.pdf|H]] - mindegyik megoldókulccsal együtt&lt;br /&gt;
* 2020: [[:Media:anal1_v2_2020_A_megold.pdf|A]], [[:Media:anal1_v2_2020_B_megold.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2021: [[Media:an1_21_vd1a.pdf | A]], [[Media:an1_21_vd1b.pdf | B]], ([[Media:an1_21_vd1mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:an1_21_vd2a.pdf | C]], [[Media:an1_21_vd2b.pdf | D]], [[Media:an1_21_vd3a.pdf | E]], [[Media:an1_21_vd3b.pdf | F]] (E és F elírt évszámmal), [[Media:an1_21_vd4.pdf | G]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Idegennyelvű kurzusok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol &#039;&#039;(Course in English)&#039;&#039; ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Notes&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak2.doc | Exercises II (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak3.doc | Exercises III (2001)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Midterms&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_zh2_20011106_angol.doc | Test #2 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_zh3_20011130_angol.doc | Test #3 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_pzh2_20011211_angol.docx | Repetition test #2 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_pzh3_20011212_angol.doc | Repetition test #3 (2001)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Exams&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_vizsga_20011205_angol_minta.doc | Sample 12/05/2001]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_vizsga_20011219_angol.doc | 12/19/2001]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
A tárgy folyamatos tanulást igényel az első előadástól kezdve, a számonkérések előtti napokban sok embert ér meglepetésként a rázúduló anyag mennyisége.&lt;br /&gt;
A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.&lt;br /&gt;
A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)&lt;br /&gt;
Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a vizsgára a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
* [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
* [http://www.hajos2012.itk.ppke.hu/honlap/index.html Hajós György Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
* Ha versenyezni szeretnél, ajánlott felvenni első félévben [[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
* A tantárgy anyaga számtalan más tárgyban visszaköszön a jövőben ([[Mikro- és makroökonómia]], [[Analízis II.]], [[Fizika II.]], [[Rendszerelmélet]], [[Számítógépes grafika]], stb.), szóval érdemes megérteni az elméleti hátterét is, nem csupán a feladatok megoldási módszereit bemagolni.&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=&amp;quot;Nem mehetnek analízisből keresztfélévre, amíg ezt nem tudják!&amp;quot;|forrás=Kónya Ilona}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&amp;diff=204854</id>
		<title>Analízis I.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&amp;diff=204854"/>
		<updated>2023-11-20T13:07:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: ZH hozzáadása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev = Analízis 1 informatikusoknak&lt;br /&gt;
|tárgykód = TE90AX21&lt;br /&gt;
|szak = info&lt;br /&gt;
|kredit = 6&lt;br /&gt;
|felev = 1&lt;br /&gt;
|kereszt = nincs&lt;br /&gt;
|tanszék = TTK Analízis Tanszék&lt;br /&gt;
|kiszh = nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh = 2 db&lt;br /&gt;
|hf = nincs&lt;br /&gt;
|vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
|tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX21/&lt;br /&gt;
|targyhonlap = http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/&lt;br /&gt;
|levlista = anal1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|facebook = https://www.facebook.com/groups/1065415940201323&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy témája &#039;&#039;&#039;valós számsorozatok, egyváltozós függvények folytonossága, differenciálhatósága és integrálása&#039;&#039;&#039;. Az egyik legfontosabb tárgy az első félévben. Sok kreditet ér, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. &lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;0. ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Témája a BSc tanulmányok megkezdéséhez szükséges középiskolai matematikai ismeretek ellenőrzése. Kiváltható a [[Bevezető Matematika|Bevezető matematika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével. [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ Részletek...]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Két félévközi ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (külön-külön min. 40%) megírása.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A három &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039;-ból kettő pótolható félév közben, egy pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag, ebből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához. A vizsgán előre meghatározott elméleti részeket is számon kérhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
* A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe az 1. és 2. ZH (ZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt;) és a vizsga (V) eredménye számít bele a következő módon:  &lt;br /&gt;
** &amp;lt;math&amp;gt;A=0,5* \frac{ZH_1 + ZH_2}{2} +0,5*V&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&amp;lt;/i&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! A !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 64 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|65 - 79 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|80 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== iMSc pontok ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Elérhető pontszám:&#039;&#039;&#039; 30 pont&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Feladat:&#039;&#039;&#039; A ZH-kon (és a pótZH-kon) lesz lehetőség iMSc feladatok megoldására. Ha újraírod a ZH-t, akkor az új pont számítódik bele iMSc-ből is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos jegyzet ===&lt;br /&gt;
* Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I.&lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm.pdf Színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] &lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm_ff.pdf Fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_elmelet_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]&lt;br /&gt;
* Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I. gyakorlatok&lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak.pdf Színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] &lt;br /&gt;
** [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak_ff.pdf Fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatói jegyzet ===&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2001_szabopeter_gyakorlat.pdf | Szabó Péter: 2001-es gyakorlati jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I_peldatar.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I. Példatár]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_elmelet.pdf | Elekes Csaba: 2007-es elméleti jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_gyakorlat.pdf | Elekes Csaba: 2007-es gyakorlati jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2009_krivanbalint.pdf | Kriván Bálint: 2009-es jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2009_babcsanyi_fgy_I.pdf | Babcsányi István, Gyurmánczi János, Szabó Lajos, Wettl Ferenc: Matematika Feladatgyűjtemény I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_I.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei I]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Összefoglaló ===&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2001_visontaypeter_osszefoglalo.pdf | Visontay Péter: Rövid összefoglaló (2001)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_integral_algoritmus.pdf | Kovács Tamás: Integrálalgoritmus (2003)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_kepletek.pdf | Kovács Tamás: Képletek (2003)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2010_pataki_hatarertek_es_muveletek.pdf | Pataki Gergely: Határérték és műveletek (2010)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2010_balda_polinomosztas.pdf | Balda Péter: Maradékos polinomosztás útikalauz VIK-eseknek (2010)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_2011_pataki_definiciok_tetelek.pdf | Pataki Gergely: Definíciók és tételek (2011)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_fogalmak_definiciok_tetelek.pdf | Fogalmak, definíciók, képletek]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_peldak.pdf | Példafeladatok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_derivalttablazat.png | Deriválttáblázat vizsgára]]&lt;br /&gt;
* [[Media:ana1_jegyzet_derivalttabla_extended.pdf | Deriválttáblázat függvények képével]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal1_jegyzet_alapintegralok.pdf | Alapintegrálok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:2019_analizis_vizsga_elmeleti_osszefoglalo.pdf | Réthelyi Bálint: 2019-es elméleti összefoglaló vizsgára]]&lt;br /&gt;
* [[Media:anal2_jegyzet_2020_juhaszbenedek_merged_puska.pdf|Juhász Benedek: Analízis 1 &amp;amp; 2 feladatmegoldási puska (2020)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott könyvek ===&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_1/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 1] Teljes egészében (egyváltozós deriválás, komplex számok)&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] Az utolsó fejezet kivételével a teljes Kalkulus 2 (egyváltozós integrálás, primitív függvény, elemi függvények deriválása, inverze)&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3]  11. fejezet (sorozat határértéke, numerikus sorok)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott oldalak ===&lt;br /&gt;
* [http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]&lt;br /&gt;
* [http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 0. ZH ===&lt;br /&gt;
* A [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ 0. ZH oldalán] megtalálhatóak minden korábbi év feladatlapjai, megoldásokkal együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. ZH ===&lt;br /&gt;
* 2006&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20061019_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20061019_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]], [[Media:anal1_zh1_20061016_C_megoldassal.pdf | ZH (C)]]&lt;br /&gt;
* 2007&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20071017.jpeg | ZH]]&lt;br /&gt;
* 2008&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20081014_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2009&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20091013_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20091030_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2010 &lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20100311_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20100401_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20101014_A.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20101014_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20101025_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2011&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20110310_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20110324_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20111013_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20111013_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20111107_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2012&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20120308_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20120322_megoldassal.pdf | PZH]] &lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh1_20121011_A.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20121011_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh1_20121027_A_megoldas.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20121027_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2013&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20131017_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20131017_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20131107_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20131107_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2014&lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_zh1_20141016_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:Anal1_zh1_20141016_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]], &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20141103_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20141103_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2015&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_20151015_a_mego.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_20151015_b_mego.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_20151102_a_mego.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh1_20151102_b_mego.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2016&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2016_a_fe.pdf| ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh1_2016_a_meg.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh1_2016_b_fe.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2016_a_fe.pdf | PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh1_2016_a_meg.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_pzh1_2016_b_fe.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh_2016_a_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh_2016_a_meg.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2017_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_2017_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2017_a_fe.pdf| PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh1_2017_a_mo.pdf| Megoldás]], [[Media:anal1_pzh1_2017_b_fe.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh1_2017_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh1_2017_mo.pdf| Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh1_2018_a_feladat.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh1_2018_b_feladat.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh1_2018_megoldas.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh1_2018_feladat.pdf | PZH]] + [[Media:anal1_pzh1_2018_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:ppzh1.pdf | PPZH]] + [[Media:ppzh1_megold.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh1a_2019.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:anal1_zh1a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_zh1b_2019.pdf | ZH(B)]] + [[:Media:anal1_zh1b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh1a_2019.pdf | PZH (A)]] + [[:Media:anal1_pzh1a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_pzh1b_2019.pdf| PZH (B)]] + [[:Media:anal1_pzh1b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2020&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh1_2020_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[:Media:anal1_zh1_2020_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh1a_megold.pdf | PZH (A)]], [[:Media:anal1_pzh1b_megold.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2021&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_zh1a.pdf | ZH (A)]], [[:Media:an1_21_zh1b.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_pzh1a.pdf | PZH (A)]], [[:Media:an1_21_pzh1b.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2022&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_A.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_A_mo.pdf | Megoldás]], [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_B.pdf | ZH(B)]] + [[:Media:Anal1_ZH1_20221028_B_mo.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PZH1_20221115_A_mo.pdf | PZH (A)]], [[:Media:Anal1_PZH1_20221115_B_mo.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PPZH1_20221214_mo.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. ZH ===&lt;br /&gt;
* 2006&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20060502_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2007&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20071121_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20071121_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20071130.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh2_20071220.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
* 2009&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20091117_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20091126_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2010&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20100415_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20100429_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2011&lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20110414_megoldassal.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20110505_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20111117_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20111117_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20111201_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
* 2012 &lt;br /&gt;
** tavaszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20120412_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20101111_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20120503_megoldassal.pdf | PZH]]&lt;br /&gt;
** őszi félév&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_zh2_20121115_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh2_20121115_A_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh2_20121115_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20121129_A.pdf | PZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh2_20121129_A_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_pzh2_20121129_B_megoldassal.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
*** [[Media:anal1_pzh2_20121205_B_megoldassal.pdf | PPZH]]&lt;br /&gt;
* 2013&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20131121_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
* 2014&lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_zh2_20141120_A_megoldassal.pdf | ZH (A)]], [[Media:Anal1_zh2_20141120_B_megoldassal.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:Anal1_pzh2_20141204_A_megoldassal.pdf | PZH (A)]], [[Media:Anal1_pzh2_20141204_B.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2015&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_20151119_a_mego.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_20151119_b_mego.pdf | ZH (B)]] &lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_20151203_a_mego.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_20151203_b_mego.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
* 2016&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2016_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_2016_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2016_ab_utm.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_2016_a_fe.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_2016_b_fe.pdf | PZH (B)]] + [[Media:anal1_pzh2_2016_b_meg.pdf  | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh_2016_b_fe.pdf | PPZH]] + [[Media:anal1_ppzh_2016_b_meg.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2017_a_fe.pdf | ZH (A)]], [[Media:anal1_zh2_2017_b_fe.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_pzh2_2017_a_fe.pdf | PZH (A)]], [[Media:anal1_pzh2_2017_b_fe.pdf | PZH (B)]] + [[Media:anal1_pzh2_2017_mo.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_ppzh2_2017_a_fe.pdf | PPZH (A)]], [[Media:anal1_ppzh2_2017_b_fe.pdf | PPZH (B)]] + [[Media:anal1_ppzh2_2017_mo.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
* 2018&lt;br /&gt;
** [[Media:anal1_zh2_2018_a_feladat.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh2_2018_a_megoldas.pdf | Megoldás]], [[Media:anal1_zh2_2018_b_feladat.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal1_zh2_2018_b_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:pzh2a.pdf | PZH (A)]], [[Media:pzh2b.pdf | PZH (B)]] + [[Media:pzh2_megold.pdf | A és B megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:ppzh2.pdf | PPZH]] + [[Media:ppzh2_megold.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh2a_2019.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:anal1_zh2a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_zh2b_2019.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:anal1_zh2b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_pzh2a_2019.pdf | PZH (A)]] + [[:Media:anal1_pzh2a_2019_megoldas.pdf | Megoldás]], [[:Media:anal1_pzh2b_2019.pdf | PZH (B)]] + [[:Media:anal1_pzh2b_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2020&lt;br /&gt;
** [[:Media:anal1_zh2_2020_A_megold.pdf | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
* 2021&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_zh2a.pdf | ZH (A)]], [[:Media:an1_21_zh2b.pdf | ZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_pzh2a.pdf | PZH (A)]], [[:Media:an1_21_pzh2b.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:an1_21_ppzh1.pdf | PPZH1]], [[:Media:an1_21_ppzh2a.pdf | PPZH2 (A)]], [[:Media:an1_21_ppzh2b.pdf | PPZH2 (B)]]&lt;br /&gt;
* 2022&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_A.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_A_mo.pdf | Megoldás]], [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_B.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal1_ZH2_20221122_B_mo.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PZH2_20221129_A_mo.pdf | PZH (A)]], [[:Media:Anal1_PZH2_20221129_B_mo.pdf | PZH (B)]]&lt;br /&gt;
** [[:Media:Anal1_PPZH2_20221214_mo.pdf | PPZH2]]&lt;br /&gt;
* 2023&lt;br /&gt;
**[[anal_zh1_20231027_alpha.pdf | ZH (A)]], [[anal_zh1_20231027_beta.pdf | ZH(B)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2005: [[Media:anal1_vizsga_20060105.png | A]], [[Media:anal1_vizsga_20060105_emelt_megoldassal.pdf | B (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060112.png | C]], [[Media:anal1_vizsga_20060112_emelt_megoldassal.pdf | D (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_emelt_megoldassal.pdf | F (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060126_emelt_megoldassal.pdf | G (emelt)]]&lt;br /&gt;
* 2006: [[Media:anal1_vizsga_20070104_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20070111_megoldassal.pdf | B]]&lt;br /&gt;
* 2007: [[Media:anal1_vizsga_20080103_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20080110_B.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20080124.pdf | C]]&lt;br /&gt;
* 2008: [[Media:anal1_vizsga_20090108_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20090108_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20090115_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20090122_megoldassal.pdf | D]]&lt;br /&gt;
* 2009: [[Media:anal1_vizsga_20100107.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20100114.jpg | B]]&lt;br /&gt;
* 2010: [[Media:anal1_vizsga_20101222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20110106_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110113_megoldassal.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_20110120_megoldassal.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_20100525_megoldassal.pdf | E]], [[Media:Anal1_vizsga_20100601_megoldassal.pdf | F]]&lt;br /&gt;
* 2011: [[Media:anal1_vizsga_20111222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20120105_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110523_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20110530_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20110606_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20110620_megoldassal.pdf | F]]&lt;br /&gt;
* 2012: [[Media:anal1_vizsga_20130117.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20130110.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20121221.pdf | C]] ([[Media:anal1_vizsga_20121221_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20120521_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20120604_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20120611_megoldassal.pdf | F]], [[Media:Anal1_vizsga_20120618_megoldassal.pdf | G]]&lt;br /&gt;
* 2013: [[Media:anal1_vizsga_20131223.pdf | A]] ([[Media:anal1_vizsga_20131223mo.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20140102.pdf | B]] + [[Media:anal1_vizsga_20140102mo.pdf |megoldás]], [[Media:Anal1_vizsga_2014_01_09_Megoldas_nélkül.jpg |C]], [[Média:Anal1_vizsga_20130527.pdf|D]]&lt;br /&gt;
* 2014: [[Media:Anal1_vizsga_20141222_alfamegoldassal.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_20141222_betamegoldassal.pdf | B]], [[Media:v2amo.pdf |C]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.09b_mo.pdf |D]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16a_mo.pdf |E]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16b_mo.pdf |F]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23a_mo.pdf |G]]), [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23b_mo.pdf |H]]&lt;br /&gt;
* 2015: [[Media:Anal1_vizsga_2015.12.21a.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11a_mo.pdf.pdf | B]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11b_mo.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18a_mo.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18b_mo.pdf | E]]&lt;br /&gt;
* 2016: [[Media:Anal1_vizsga_2016.06.12_mo.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_a_fe.pdf|B]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_b_fe.pdf|C]], ([[Media:anal1_vizsga1_2016_meg.pdf|B és C megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga2_2016_a_fe.pdf|D]], [[Media:anal1_vizsga2_2016_b_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_vizsga2_2016_meg.pdf|D és E megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga3_2016_a_fe.pdf|F]], [[Media:anal1_vizsga3_2016_b_fe.pdf|G]], ([[Media:anal1_vizsga3_2016_meg.pdf|F és G megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga4_2016_a_fe.pdf|H]], [[Media:anal1_vizsga4_2016_b_fe.pdf|I]], ([[Media:anal1_vizsga4_2016_meg.pdf|H és I megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2017: [[Media:anal1_vd1_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_vd1_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_vd1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_vd2_2017_a_fe.pdf| C]], [[Media:anal1_vd2_2017_b_fe.pdf| D]], ([[Media:anal1_vd2_2017_mo.pdf| C és D megoldása]]), [[Media:anal1_vd3_2017_a_fe.pdf| E]], [[Media:anal1_vd3_2017_b_fe.pdf| F]], ([[Media:anal1_vd3_2017_mo.pdf| E és F megoldása]]), [[Media:anal1_vd4_2017_a_fe.pdf| G]], [[Media:anal1_vd4_2017_b_fe.pdf| H]], ([[Media:anal1_vd4_2017_mo.pdf| G és H megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2018: [[Media:vd1a.pdf | A]], [[Media:vd1b.pdf | B]], ([[Media:vd1_mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:2018_anal_vizsga2_a.pdf | C]], [[Media:2018_anal_vizsga2_b.pdf | D]], ([[Media:2018_anal_vizsga2_mo.pdf | C és D megoldása]]), [[Media:Analizis_2018_vizsga3a.pdf | E]], [[Media:Analizis_2018_vizsga3b.pdf | F]], ([[Media:Analizis_2018_vizsga3_mo.pdf | E és F megoldása]]), [[Media:Anal1_2018_vizsga4.pdf | G]], ([[Media:Anal1_2018_vizsga4_mo.pdf | G megoldása]])&lt;br /&gt;
* 2019: [[:Media:anal1_vizsga1a_2019_megoldas.pdf|A]], [[:Media:anal1_vizsga1b_2019_megoldas.pdf|B]], [[:Media:anal1_vizsga2a_2019_megoldas.pdf|C]], [[:Media:anal1_vizsga2b_2019_megoldas.pdf|D]], [[:Media:anal1_vizsga3a_2019_megoldas.pdf|E]], [[:Media:anal1_vizsga3b_2019_megoldas.pdf|F]], [[:Media:anal1_vizsga4a_2019_megoldas.pdf|G]], [[:Media:anal1_vizsga4b_2019_megoldas.pdf|H]] - mindegyik megoldókulccsal együtt&lt;br /&gt;
* 2020: [[:Media:anal1_v2_2020_A_megold.pdf|A]], [[:Media:anal1_v2_2020_B_megold.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2021: [[Media:an1_21_vd1a.pdf | A]], [[Media:an1_21_vd1b.pdf | B]], ([[Media:an1_21_vd1mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:an1_21_vd2a.pdf | C]], [[Media:an1_21_vd2b.pdf | D]], [[Media:an1_21_vd3a.pdf | E]], [[Media:an1_21_vd3b.pdf | F]] (E és F elírt évszámmal), [[Media:an1_21_vd4.pdf | G]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Idegennyelvű kurzusok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol &#039;&#039;(Course in English)&#039;&#039; ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Notes&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak2.doc | Exercises II (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak3.doc | Exercises III (2001)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Midterms&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_zh2_20011106_angol.doc | Test #2 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_zh3_20011130_angol.doc | Test #3 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_pzh2_20011211_angol.docx | Repetition test #2 (2001)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_pzh3_20011212_angol.doc | Repetition test #3 (2001)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Exams&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_vizsga_20011205_angol_minta.doc | Sample 12/05/2001]]&lt;br /&gt;
**[[Media:anal1_vizsga_20011219_angol.doc | 12/19/2001]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
A tárgy folyamatos tanulást igényel az első előadástól kezdve, a számonkérések előtti napokban sok embert ér meglepetésként a rázúduló anyag mennyisége.&lt;br /&gt;
A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.&lt;br /&gt;
A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)&lt;br /&gt;
Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a vizsgára a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
* [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
* [http://www.hajos2012.itk.ppke.hu/honlap/index.html Hajós György Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
* Ha versenyezni szeretnél, ajánlott felvenni első félévben [[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
* A tantárgy anyaga számtalan más tárgyban visszaköszön a jövőben ([[Mikro- és makroökonómia]], [[Analízis II.]], [[Fizika II.]], [[Rendszerelmélet]], [[Számítógépes grafika]], stb.), szóval érdemes megérteni az elméleti hátterét is, nem csupán a feladatok megoldási módszereit bemagolni.&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=&amp;quot;Nem mehetnek analízisből keresztfélévre, amíg ezt nem tudják!&amp;quot;|forrás=Kónya Ilona}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal_zh1_20231027_beta.pdf&amp;diff=204853</id>
		<title>Fájl:Anal zh1 20231027 beta.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal_zh1_20231027_beta.pdf&amp;diff=204853"/>
		<updated>2023-11-20T13:07:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal_zh1_20231027_alpha.pdf&amp;diff=204852</id>
		<title>Fájl:Anal zh1 20231027 alpha.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal_zh1_20231027_alpha.pdf&amp;diff=204852"/>
		<updated>2023-11-20T13:06:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=204611</id>
		<title>Üzleti jog első zárthelyi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=204611"/>
		<updated>2023-09-28T08:28:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: bugfix&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Üzleti jog}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Üzleti jog ZH1 - feleletválasztós&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a jogi norma rendelkező része engedő, akkor a norma ... ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Diszpozitív.&lt;br /&gt;
# „Gumijogszabály”, azaz kellő rugalmassággal más élethelyzetekre is alkalmazható&lt;br /&gt;
# Ún. soft law („lágy jog”) jellegű rendelkezéseket tartalmaz, a felek alkalmazásától azonban nem tekinthetnek el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a kölcsön?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adási szerződés&lt;br /&gt;
# Eredménykötelem&lt;br /&gt;
# Használat kötelem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét a vállalkozó igényelheti.&lt;br /&gt;
# A vállalkozó a pótmunkát és a többletmunkát nem köteles elvégezni.&lt;br /&gt;
# Többletmunka esetén az előre nem látható költségeket meg kell téríteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi ez: saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# csere&lt;br /&gt;
# kölcsön&lt;br /&gt;
# ajándékozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az első fokon eljáró közigazgatási szerv eljárása eredményeként ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Döntvényt hoz&lt;br /&gt;
# Ítéletet hoz&lt;br /&gt;
# Határozatot hoz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a fuvarozási bizomány?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szállítmányozási szerződés&lt;br /&gt;
# Szállítási szerződés&lt;br /&gt;
# Megbízási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ki jelenleg az Európai Tanács elnöke?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Charles Michel&lt;br /&gt;
# Jean-Claude Juncker&lt;br /&gt;
# Judith Sargentini&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jogalanynak az a tudati–akarati állapota, amikor azért indít (vagy állít le) egy cselekvéssort, mert valamely eredményt el kíván érni, vagy legalábbis az eredmény bekövetkezését átfogja a tudata, és ennek tudatában cselekszik (vagy tartózkodik a cselekvéstől)...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a gondatlanság&lt;br /&gt;
# a biztatás.&lt;br /&gt;
# a szándékosság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A parlamentáris rendszerekben ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az államfő része ugyan a végrehajtó hatalomnak, de a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős.&lt;br /&gt;
# a végrehajtó hatalom feje az elnök és neki alárendelten (a parlamenttel való sajátos kettős kötöttségben) működik a miniszterelnök, illetve a kormány&lt;br /&gt;
# az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak és a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kizárólagos törvényalkotási tárgyak esetében==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak az Országgyűlés, csak törvényben, az Alaptörvényben, illetve a jogalkotási törvényben meghatározott körben és módon dönthet&lt;br /&gt;
# A törvényalkotás lehetősége kizárt, ezekre az esetekre nézve csak az Alkotmány tartalmazhat rendelkezést&lt;br /&gt;
# A Magyar Köztársaság lemond jogalkotási jogáról s azokat az Európai Unió szervezeteire ruházza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem az ügyvéd feladata?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Közokiratok készítése, hitelesítés, okiratok és értéktárgyak megőrzése&lt;br /&gt;
# Képviselni az ügyfelét, büntetőügyben védelmet ellátni,&lt;br /&gt;
# Jogi tanácsot adni, szerződést, beadványt, más iratot készíteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az ügyészség hierarchikusan működő szervezet, az ügyészek a felettes ügyésznek alárendelten járnak el: szervezet felépítése ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Regionális, minden más szervezeti rendszertől független.&lt;br /&gt;
# A rendes bírói szervezethez igazodik&lt;br /&gt;
# A nyomozati feladatokat ellátó rendőri szervek szervezeti felépítéséhez igazodik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A bírósági eljárás lefolytatásához hatáskörrel...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben megyei bíróság (fővárosi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Ha a jogszabály egyes ügyekre nézve kifejezetten nem mondja ki más bíróság hatáskörét, helyi bíróság rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Minden esetben a helyi bíróság (városi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az anyagi jog ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt annak anyagi (pénzügyi) sajátosságai figyelembe vételével rendezik&lt;br /&gt;
# A joganyag szinonimája: a hatályban lévő jogszabályok összességét jelenti&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt tartalmilag rendezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi különbözteti meg egymástól a kontinentális jogrendszereket és a Common Law jogrendszereket?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kontinentális jogban az írott jog, a Common Law-ban a precedensjog az elsődleges.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogrendszerekben szakbíró, a Common Law jogrendszereiben laikus bírák hozzák az ítéleteket.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogban minden tilos, ami kifejezetten nincs megengedve, a Common Law-ban minden szabad, ami kifejezetten nincs megtiltva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a jogot, mellyel minden 18 éven felüli magyar állampolgár rendelkezik - kivéve, akiket törvényes garanciák mellett hozott bírói ítélet alapján a választásból kizártak (pl. szabadságvesztés, elmebetegség miatt stb.) ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A közügyek gyakorlása jogának nevezzük.&lt;br /&gt;
# Aktív és passzív választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
# Általános, közvetlen, egyenlő választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a vevő szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg, de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről, akkor...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minta szerinti vételről&lt;br /&gt;
# halasztott vételről&lt;br /&gt;
# megtekintésre vételről&lt;br /&gt;
beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alkotmánybíróság határozatai ellen fellebbezésnek ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Helye nincs.&lt;br /&gt;
# A Parlamenthez lehet&lt;br /&gt;
# A Köztársasági Elnökhöz lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus nem játszott szerepet?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Jean Monnet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Válassza ki a helytelen állítást!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az EU tagállamain belül az áruk szabadon áramolhatnak&lt;br /&gt;
# Az EU-ban nem valósult meg a vámunió&lt;br /&gt;
# Az EU-ban megvalósult a vámunió&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik szerződés nem játszott szerepet az európai integráció folyamatában?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Maastrichti Szerződés&lt;br /&gt;
# Szófiai Szerződés&lt;br /&gt;
# Nizzai Szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk. rendelkezéseinek értelmében a hitelintézet a bankhitel-szerződéssel nem arra vállal kötelezettséget, hogy ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Meghatározott összegű kölcsönt nyújt a másik fél részére&lt;br /&gt;
# Hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart rendelkezésre&lt;br /&gt;
# A másik fél számára nyitott hitelkeret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés egy-egy pólusán egyidejűleg több személy is részt vehet, azaz azonos időben akár jogosulti akár kötelezetti pozícióban több személy is állhat: ez a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Nyitott kötelem&lt;br /&gt;
# Egyidejű többalanyúság&lt;br /&gt;
# Egyetemlegesség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés hatálytalanításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés módosításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# Rendes felmondással megszüntetheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha maga a jogszabály vagy hatósági határozat a jogosultat és a kötelezettet megnevezve pontosan rendelkezik a szolgáltatásról, ennek jogi hatása ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A feleket vonatkozásában csak akkor jelenik meg, ha azt kifejezetten a szerződés részévé teszik&lt;br /&gt;
# A felek szerződéses kapcsolatát nem érinti.&lt;br /&gt;
# Ugyanaz, mint a szerződésnek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés módosítására főszabályként ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Bármely fél egyoldalú nyilatkozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Csak hatóság, bíróság határozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten csak a szerződő felek közös, egyező akaratából kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak lehetőségek közül válassza ki azt a kifejezést, mely teljessé teszi a mondatot: A szerződés létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés ……………………………………. kérdéseiben.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minősített&lt;br /&gt;
# Minden részletre kiterjedő&lt;br /&gt;
# A jogszabály által nem rendezett&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a megfelelő kifejezéssel a mondatot! A jogszavatosság szerint ……………. szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozó olyan joga, amely a másik felet a használatban korlátozza vagy akadályozza==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A bérbeadó&lt;br /&gt;
# A bérlő&lt;br /&gt;
# A harmadik személy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha valamelyik szerződő fél cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem képviselője jóváhagyásával szerződik), a szerződés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Alaki hibás.&lt;br /&gt;
# Megtámadható&lt;br /&gt;
# Semmis (érvénytelen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy ………….. elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tőkebefektetéssel (hitelezéssel)&lt;br /&gt;
# Munkával&lt;br /&gt;
# Kicseréléssel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztést az elévüléstől az különbözteti meg, hogy==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogvesztő határidőt nem hosszabbítják meg, illetve nem szakítják meg hasonló okok, mint az elévülési határidőt.&lt;br /&gt;
# Időben később következik be&lt;br /&gt;
# Nem kötött időhöz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk.-ban a felsoroltak közül mi nem önálló válfaja a vállalkozási szerződésnek?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az építési és a szerelési szerződés&lt;br /&gt;
# A tervezési és a fővállalkozási szerződés.&lt;br /&gt;
# A bontási és környezeti kárelhárítási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A megbízó utasításaitól a megbízott ……………… térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (fenyegető érdeksérelem áll fönn), és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Csak a megbízás teljesítésének egyoldalú felfüggesztésével, a további utasításokra várva&lt;br /&gt;
# Akkor sem.&lt;br /&gt;
# Csak akkor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Lehetséges, hogy a megbízottnak csak az a feladata, hogy a szerződéskötést közvetítse, előkészítse, az ügyfeleket összehozza, de a szerződést az ügyféllel a megbízó köti meg: ez az==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ügynöki szerződés.&lt;br /&gt;
# Ügyvitel nélküli megbízási szerződés.&lt;br /&gt;
# Előkészületi szerződés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A betétszerződés tárgyát a Ptk. akként határozza meg, hogy a hitelintézet köteles az ügyfél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Visszafizetésekor==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A betéti összeg készpénzben történő átadása esetén ugyanazokat a pénzérméket, bankjegyeket kell visszaadni&lt;br /&gt;
# Ha nem áll készen a betéti követelés megfizetésére, a visszafizetést meg is tagadhatja.&lt;br /&gt;
# A betét összegét, vagyis az átvett pénzzel megegyező összegű pénzt köteles a betétesnek visszafizetni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kogens szerződési szabályok kötelezőek, az attól való szerződéses eltérés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érvénytelen.&lt;br /&gt;
# A felek akarata alapján azonban lehetséges&lt;br /&gt;
# A Ptk. keretei között lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az alanyi jog gyakorlása révén a konkrét jogviszonyban olyan érdek részesül előnyben, amely ellentétes az adott jog társadalmi rendeltetésével, a joggyakorlás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Rendeltetésszerűnek, de jogszerűtlennek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, joggal való visszaélésnek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, de jogszerűnek minősül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A generálklauzula==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Olyan általános, alkotmányjogi jellegű szabályt állít fel, mely minden jogterületen egyaránt alkalmazandó&lt;br /&gt;
# Mint általános norma, felülírja a különös szabályokat&lt;br /&gt;
# Általános jogi elveket tartalmaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az emberek jogképessége==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban eltérő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban egyenlő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban nem érvényesül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A rendelkezési jogot a törvény korlátozhatja, ez az ún.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A tulajdonos kötelezése a dolog hasznosítására.&lt;br /&gt;
# Elidegenítési és terhelési tilalom&lt;br /&gt;
# A kisajátítás lehetősége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi felelősség alapvető elemei==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a jogellenes magatartás, a szubjektív elem a felróhatóság&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a jogellenes magatartás&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a joggal való visszaélés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kodifikáció==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Parlament törvényalkotó tevékenysége&lt;br /&gt;
# A jogszabály szövegének meghatározott formában való kihirdetése&lt;br /&gt;
# A jogszabályok megszövegezése, megszerkesztése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A képviselő által a Kormányhoz intézett, bírálatot tartalmazó kérdés az interpelláció,==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Amelynél a Köztársasági Elnök dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a parlament szavazással dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a kérdést feltevő képviselő dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ha az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti&lt;br /&gt;
# A választók visszahívják&lt;br /&gt;
# A kormány egyhangú szavazással így dönt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kógens szabálytól a felek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Közös megegyezéssel eltérhetnek, de amiben megállapodnak, a jogviszony kötelező elemévé válik&lt;br /&gt;
# Még egyező akarattal sem térhetnek el.&lt;br /&gt;
# Annyiban térhetnek el, amennyiben ezt maga a szabály megengedi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélelemről akkor beszélünk, ha a jogszabály (a jogalkotó) valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amelynek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Véletlenszerűsége folytán bekövetkezése egyébként csekély.&lt;br /&gt;
# A hétköznapi életben való előfordulása egyébként ritka, s ezért nem is szabályozza külön a jog&lt;br /&gt;
# Valódisága az esetek túlnyomó többségében nem szokott vitás lenni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jelenleg ki az EU Európai Bizottságának elnöke:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ursula von der Leyen &amp;lt;!-- 2019-től: Ursula von der Leyen (német)   Előtte ez volt itt Jean Claude Juncker --&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Herman Van Rompuy&lt;br /&gt;
# José Manuel Barroso&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Unió Tanácsának tagjait:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az uniós állampolgárok közvetlenül választják&lt;br /&gt;
# A tanács soros elnöke választja&lt;br /&gt;
# A tagállamok kormányai delegálják&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus játszott érdemi szerepet:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Charles de Gaulle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztés kikötésének lényege, hogy a szerződésszegésért felelő fél==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné&lt;br /&gt;
# A foglaló visszakövetelésének jogát.&lt;br /&gt;
# Elveszti a szerződés állami (bírósági) kikényszeríthetőségéhez való jogát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Megtámadható érvénytelenség esetében csak akkor lehet az érvénytelenségre hivatkozni, ha==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szerződést meghatározott időn belül (a szerződés létrehozatalától számított egy éven belül) írásban megtámadja.&lt;br /&gt;
# A másik félhez intézett nyilatkozatával megtámadja.&lt;br /&gt;
# A szerződést a sérelmet szenvedett fél, vagy az a személy, akinek az érvénytelenség megállapításához jogi érdeke fűződik, megtámadja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jótállás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak a felek vagy a jogszabály által meghatározott konkrét időtartam alatt áll fenn.&lt;br /&gt;
# A szerződésből eredő jogok, kötelezettségek elévüléséig áll fenn.&lt;br /&gt;
# Korlátlan ideig áll fenn.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Foglalót a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lehet adni.&lt;br /&gt;
# Kell adni.&lt;br /&gt;
# Nem lehet adni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# Belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# 1 milliárd forint feletti alaptőkével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésben a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Szerződési akaratuk kifejezése, a szerződés részévé válik&lt;br /&gt;
# Közömbös&lt;br /&gt;
# Csak az ilyen fenntartással, indokkal élő felet köti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A tervezési szerződés eredménye a műszaki-gazdasági terv, amely bár dologi formában is megjelentik (tervrajzok) a mű lényege azonban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az alvállalkozói közreműködők révén testesül meg.&lt;br /&gt;
# Az építési-szerelési munkákban testesül meg.&lt;br /&gt;
# A szellemi eredményben testesül meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Mt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Ismeri és alkalmazza a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét, helyette azonban kimunkálta a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésének lehetőségét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogosult szavatossági jogát a teljesítéstől számított==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 9 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 3 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi normának hányadik szerkezetei eleme a hipotézis?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Harmadik&lt;br /&gt;
# Második&lt;br /&gt;
# Első&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem azonosak&lt;br /&gt;
# Azonosak&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió Tanácsa az Európai Tanács egyik intézménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi a vevő főkötelezettsége?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A dolgok átvétele&lt;br /&gt;
# A vételár megfizetése&lt;br /&gt;
# Mindkettő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
# Szóban, írásban és ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
# Kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar jogban a leglényegesebb jogának alapszabályozását&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Törvények, törvénykönyvek adják&lt;br /&gt;
# Az Országgyűlés határozatai tartalmazzák&lt;br /&gt;
# A bírói gyakorlat alakította ki, amely a Kúria iránymutatásaiban ölt testet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Meghatározott esemény bekövetkezése esetére kikötött pénzösszeg kifizetése díjfizetés ellenében. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Biztosítás&lt;br /&gt;
# Megbízás&lt;br /&gt;
# Bizomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Országgyűlés (parlament)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve&lt;br /&gt;
# A végrehajtó hatalom legfőbb letéteményese&lt;br /&gt;
# A bíróságok tevékenységének legfőbb ellenőrző szerve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jog általános szabályai szerint hol van a teljesítés helye?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A jogosult lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
# A teljesítés helye a szerződés megkötésének helyével azonos&lt;br /&gt;
# A kötelezett lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamely félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.” Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az érvénytelenség meghatározása&lt;br /&gt;
# A semmis szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
# A megtámadható szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogágak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos jogi módszerrel szabályozó jogi normák összességei&lt;br /&gt;
# Egy-egy jogterületből (pl. alkotmányjog, szerződési jog) a jogfejlődés során „kinőtt”, önállósultnak tekinthető speciális részterületekre vonatkozó különös rendelkezések&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat eltérő jogi módszerrel szabályozó, különös jogi normák összességei&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony szerkezete szerint megkülönböztetünk==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Kógens és diszpozitív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Imperatív és kógens szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ingatlan adásvétel esetén a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének a Ptk. szerint kit terhelnek költségei?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A vevőt&lt;br /&gt;
# Az eladót&lt;br /&gt;
# A vevőt és az eladót fele-fele arányban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A norma==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, nem konkrét címzetthez szóló parancs – elvileg mindenkire vonatkozik, akire a normát állító, illetve betartó állam főhatalma kiterjed&lt;br /&gt;
# Különös magatartásszabály, mely az egyes ember számára konkrétan előírja, hogy valamely konkrét szituációban hogyan kell viselkednie&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, de csak arra a konkrét személyre vonatkozik, aki a normát alkalmazó közigazgatási, bírósági szerv hatáskörébe tartozik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésértelmezésben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egyaránt érvényesül az akarati és a nyilatkozati elv&lt;br /&gt;
# Kizárólag az akarati elv érvényesül&lt;br /&gt;
# Kizárólag a nyilatkozati elv érvényesül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi az „in integrum restitutio”?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye: az eredeti állapot helyreállítása&lt;br /&gt;
# Az alkotmány retorikus bevezető fejezete&lt;br /&gt;
# A szerződési jog alapelve: a szerződéseket teljesíteni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alaptörvény==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A tételes jogrend legfelsőbb szintű jogszabálya, melynek megalkotására a Parlament jogosult&lt;br /&gt;
# Olyan alapvető jogelvek összessége, melyek a magyar közjogi fejlődés évszázadai során alakultak ki&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió tagállamainak közjogi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az állam a vagyoni viszonyokban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem mint közhatalom lép fel, hanem bármely más jogi személlyel vagy természetes személlyel egyenrangú, mellérendelt félként&lt;br /&gt;
# Közhatalomként lép fel, érdekeit jogi aktusok (törvények, rendeletek) útján minden körülmények között érvényre tudja juttatni&lt;br /&gt;
# Többletjogosítványokkal rendelkezik, az államérdek megvalósítása a magánérdek felett áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Common Law jogrendszereiben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kiegészítő szerepet játszik az írott jog, a Statute Law is&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nincs írott jog.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten tilos írott jogot alkotni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés megszüntetése, egyoldalú jognyilatkozattal, visszamenőleges hatállyal. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az elállás&lt;br /&gt;
# A felmondás&lt;br /&gt;
# A megszüntető szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a jogszavatosság?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a materiális hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba szubjektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a szerződést, amely alapján az egyik fél tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a másik fél annak átvételére és díj megfizetésére köteles ................... nevezzük.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Vállalkozási szerződésnek&lt;br /&gt;
# Munka végzésére irányuló szerződésnek&lt;br /&gt;
# Műmegvalósítási szerződésnek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi felsorolásban szereplő kifejezések közül melyik nem képezi a szerződéses jogviszony valamely elemét?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés iránya&lt;br /&gt;
# A szerződés alanyai &lt;br /&gt;
# A szerződés tartalma&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Tartozásátvállaláshoz”==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogosult belegyezése szükséges&lt;br /&gt;
# Nem szükséges a jogosult beleegyezése.&lt;br /&gt;
# Csak külön hatósági döntés alapján szükséges a jogosult beleegyezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi norma hipotézise==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a rendelkező rész, amely előírja a meghatározott magatartást – a tevést, a nem-tevést vagy a tevés meghatározott módját &lt;br /&gt;
# a diszpozícióban előírt magatartás következménye&lt;br /&gt;
# a tényállás, amely leírja a társadalmi szituációt, amelyben a magatartást tanúsítani kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozitív norma a magánjogban ajánló jellegű, a jogalanyok …==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#együttes akarattal sem térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#együttes akarattal térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#egyikének akaratából el lehet tőle térni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás igaz a jogszabályok érvényességére vonatkozóan?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a megalkotott jogszabály kihirdetése szükséges&lt;br /&gt;
#arra hatáskörrel nem rendelkező szerv is érvényes jogszabályt alkothat&lt;br /&gt;
#jogforrási hierarchia megtartása nem szükséges a jogszabályok megalkotása során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem jellemzője a jogforrási hierarchiának?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintűvel&lt;br /&gt;
#csúcsán az Alaptörvény áll&lt;br /&gt;
#nem igazodik az állami szervek hierarchiájához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyek a jogviszony alanyai?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, állam&lt;br /&gt;
#természetes személyek, állam, jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök döntéseinek érvényességéhez==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#sosem szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#többnyire miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
#csak kivételesen szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#mindig miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Kúria a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#megyei szintjén áll&lt;br /&gt;
#regionális szintjén áll&lt;br /&gt;
#országos szintjén áll&lt;br /&gt;
#helyi szintjén áll&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar államszervezet vertikális tagoltsága összesen==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar országgyűlés képviselőit==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül az állampolgárok választják &lt;br /&gt;
#a kormány nevezi ki&lt;br /&gt;
#az ügyészség akkreditálja&lt;br /&gt;
#a köztársasági elnök nevezi ki&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A törvényszékek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#első és másodfokon egyaránt eljárhatnak&lt;br /&gt;
#csak elsőfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak másodfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak rendkívüli perorvoslatokat bírálnak el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Nem tartozik a köztársasági elnök hatáskörei közé==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a kegyelmi jog&lt;br /&gt;
#a törvényalkotás&lt;br /&gt;
#az állampolgársági ügyekben való döntés&lt;br /&gt;
#az állam képviselete&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#egy adott állam által alkotott jogszabályok rendezett összessége&lt;br /&gt;
#az államigazgatás által alkotott rendeletek és határozatok összessége&lt;br /&gt;
#a kormány által alkotott jogszabályokat tartalmazza&lt;br /&gt;
#az országgyűlés által alkotott törvények és határozatok összessége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A közigazgatási eljárás szakaszai==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#alapeljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, fellebbezési eljárás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A polgári eljárásjogban következők állnak egymással szemben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#alperes-felperes&lt;br /&gt;
#bíró-ügyész&lt;br /&gt;
#elkövető-állam&lt;br /&gt;
#vádlott-ügyész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít „vegyes szakjognak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#vagyonjog&lt;br /&gt;
#munkajog&lt;br /&gt;
#családjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az alkotmányjogra?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam – állampolgár viszonyát rendezi&lt;br /&gt;
#államszervezet felépítésének és működésének elveit tartalmazza&lt;br /&gt;
#állampolgári jogokat határozza meg&lt;br /&gt;
#közigazgatási szervek feladat- és hatáskörét rögzíti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mi nem jellemző az uniós jog irányelveire?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül előírja, hogy milyen formában és eszközökkel kell átültetni a nemzeti jogrendszerbe a szabályait&lt;br /&gt;
#jogalkotási kötelezettséget jelent a tagállamok számára&lt;br /&gt;
#meghatározzák a szabályok nemzeti jogba való átültetésre nyitva lévő határidőt.&lt;br /&gt;
#a jogharmonizáció legfőbb eszköze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az EU-parlamenti választás után kinevezett Európai Bizottság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#7 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#4 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#5 évig tölti be tisztségét &lt;br /&gt;
#2 évig törti be tisztségét&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„A jogviszonyban a jogosult mellett a kötelezett is név szerint szerepel, a kötelezett pedig (általában, bár nem kizárólagosan) tevésre, pozitív&lt;br /&gt;
cselekvésre köteles.” Ez nem más, mint a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony és relatív szerkezetű jogviszony egyaránt lehet&lt;br /&gt;
#relatív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#demonstratív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e kötelmi jogviszonyt a jogalap nélküli gazdagodás?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#nem&lt;br /&gt;
#igen&lt;br /&gt;
#csak ha a bíróság megállapítja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e egyoldalú jogügylet (jognyilatkozat) kötelmi jogviszonyt?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#csak a jogszabály kifejezett rendelkezése esetén&lt;br /&gt;
#csak a felek egyező akaratából adódóan&lt;br /&gt;
#bármely esetben&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban az álképviselet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#nyilatkozati hiba&lt;br /&gt;
#a célzott joghatás hibája&lt;br /&gt;
#akarati hiba&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban a cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#egyként minősülhet semmisségi és megtámadhatósági oknak&lt;br /&gt;
#megtámadhatósági ok&lt;br /&gt;
#semmisségi ok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az adásvétel lényege valamely dolog tulajdonba adása …. ellenében.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#dologi (tárgyi) ellenszolgáltatás&lt;br /&gt;
#másként nem érvényesíthető vevői jogosultság az eladóra történő engedményezése&lt;br /&gt;
#pénz (vételár) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi nem számít az eladó fő kötelezettségei közé?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a dolog birtokának átengedése&lt;br /&gt;
#a teljesítésig biztosítás kötése a dologra&lt;br /&gt;
#a dolog tulajdonjogának átruházása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hány évente vannak az Európai Parlamenti választások?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#4 évente&lt;br /&gt;
#5 évente&lt;br /&gt;
#6 évente&lt;br /&gt;
#7 évente&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A munkajog eredetileg==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a szerződési jogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#a versenyjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#a büntetőjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#az alkotmányjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az érvényesség és a hatályosság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak, azonban az Alkotmánybíróság a maga jogértelmező tevékenysége során szinonim fogalmakként kezelheti őket&lt;br /&gt;
#szinonim fogalmak&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak, azonban bírói a jogértelmezés során szinonimaként kezelhetők&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar ügyészi szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alapvető jogok biztosa==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#más néven ombudsman&lt;br /&gt;
#valójában alkotmánybíró&lt;br /&gt;
#voltaképp országgyűlés képviselő&lt;br /&gt;
#az ügyészek egyike&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozíció szerint a norma típusa lehet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#enumeratív vagy kógens&lt;br /&gt;
#invokatív vagy kógens&lt;br /&gt;
#kógens vagy diszpozitív&lt;br /&gt;
#invokatív vagy diszpozitív&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít hagyományosan magánjogi jogágnak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#államigazgatási jog-közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#büntetőjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
#szerzői jog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág nem számít hagyományosan közjogi jogágnak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#büntetőjog&lt;br /&gt;
#államigazgatási jog-közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
#öröklési jog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
#későmodern viszonyok között kizárólag ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
#szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt lehetőség van&lt;br /&gt;
#kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajándékozási szerződés esetén az ajándékozó nem élhet visszakövetelési joggal==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#szokásos értékű ajándékok esetében&lt;br /&gt;
#durva hálátlanság esetén&lt;br /&gt;
#saját létfenntartásának veszélyeztetettsége esetén&lt;br /&gt;
#kötelesrész sérelme esetén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem szabályozási tárgya a mezőgazdasági jognak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#földvédelem&lt;br /&gt;
#a gazdasági társaság&lt;br /&gt;
#a földtulajdon&lt;br /&gt;
#földhasználat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A visszavásárlási jog jogosultja – ..........................- akkor is visszavásárolhatja az általa eladott dolgot a vevőtől, ha annak egyébként egyáltalán nem áll szándékában eladni azt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#aki kizárólag az állam lehet&lt;br /&gt;
#a dolog előző tulajdonosa&lt;br /&gt;
#aki lényegében bárki lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==René David összehasonlító jogász jogrendszer tipológiájában melyik jogrendszer-csoport nem szerepel?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#a szocialista jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
#a kontinentális jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
#a Common Law jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
#a totalitárius jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony közvetett tárgyai a !!Nem tudom mi de nem a jogkövetkezmények!!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#a jogkövetkezmények&lt;br /&gt;
#jogok és kötelességek&lt;br /&gt;
#dolgok&lt;br /&gt;
#magatartások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az állam megtagadja az akaratmegegyezéshez a joghatást, nem ismeri el a szerződést jogi ténynek, ilyen esetben a szerződés:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#feltételes&lt;br /&gt;
#érvénytelen&lt;br /&gt;
#hiányos&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban a tévedés !!Nem tudom a választ de nem c!!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#megtámadhatósági ok&lt;br /&gt;
#semmisségi ok&lt;br /&gt;
#egyként minősülhet semmisségi és megtámadhatósági oknak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar államszervezetben regionális tagoltsági szint==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#csupán az államhatalmi-törvényhozó hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
#csupán az igazságszolgáltató és ügyészi hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
#csupán a végrehajtó-kormányzati hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
#csupán honvédelmi hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a bérlet?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#Adási szerződés&lt;br /&gt;
#Ügyviteli szerződés&lt;br /&gt;
#Használati szerződés&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sznik%C3%A1k_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=204282</id>
		<title>Sznikák vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sznik%C3%A1k_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=204282"/>
		<updated>2023-06-11T17:50:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: typo&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szoftvertechnikák}}&lt;br /&gt;
&#039;&#039; Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) &#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízoldal|cím=vizsga felkészítő kikérdező|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .JIT köztes kódot fordítja natív gépi kódra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .NET Framework alapú konzol alkalmazások Linuxon is futnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .NET Framework alapú környezetben egy könyvtárat (dll) készítünk. Jelölje meg, mely állítások igazak! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A könyvtár kódja könnyen visszafejthető.&lt;br /&gt;
# Lehetőség van a könyvtár egy kulcspár privát tagjával történő digitális aláírására.&lt;br /&gt;
# A könyvtárat semmilyen feltételek mellett nem célszerű központi helyre telepíteni, mert névütközés veszélye áll fent.&lt;br /&gt;
# A könyvtárat semmilyen feltételek mellett nem célszerű központi helyre telepíteni, mert verzióütközés veszélye áll fent.&lt;br /&gt;
# A könyvtárat priváttá tehetjük azáltal, hogy egy kulcspár titkos kulcsával titkosítjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .NET NuGet csomagok formájában lehet kiegészítő könyvtárakat letölteni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .NET beépített osztályok legtöbbje szálbiztos. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .NET környezetben 2 folyamat között kölcsönös kizárás a lock utasítással megvalósítható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .NET környezetben egy folyamat a kilépéskor bevárja az összes előtér szálat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .NET környezetben egy kiszolgáló alkalmazást készítünk, melynek egyidőben nagyon sok klienst kell tudni kiszolgálnia. Adja meg annak a .NET fogalomnak/osztálynak a nevét maximum egy-két szóval, amit ilyen esetben a legcélszerűbb használni a klisensek hatékony párhuzamos kiszolgálása érdekében. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Deadlock&lt;br /&gt;
# Lock&lt;br /&gt;
# Thread-pool&lt;br /&gt;
# Control.Invoke&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .NET környezetben egy munkaszálból szeretnénk egy a fő szálból létrehozott TextBox Text tulajdonságát lekérdezni. Adja meg milyen mechanizmust/műveletet kell ehhez használni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Deadlock&lt;br /&gt;
# Lock&lt;br /&gt;
# Thread-pool&lt;br /&gt;
# Control.Invoke&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .NET környezetben egy objektumot gyakran olvasunk, de ritkán írunk. Mit használna a kölcsönös kizárás megvalósítására? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# WriterLock&lt;br /&gt;
# ReaderLock&lt;br /&gt;
# ReaderWriterLock&lt;br /&gt;
# ExecuterLock&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .NET környezetben egy szálban hatékonyan kell várakozni arra, hogy egy másik szál valamilyen adatot előkészítse a számára. Milyen szinkronizációs konstrukciót a legcélszerűbb erre használni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lock&lt;br /&gt;
# Synchronized&lt;br /&gt;
# Mutex&lt;br /&gt;
# ManualResetEvet&lt;br /&gt;
# ReaderWriterLock&lt;br /&gt;
# Semaphore&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .NET környezetben egy többszálú alkalmazást készítünk, melyben az egyik szál lock utasítással zárat szerez előbb X, majd Y objektum paraméterekkel. Egy másik szál előbb az Y, majd az X paraméterekkel szerez zárat. Adja meg egy szóval, minek a veszélye áll fent egy ilyen forgatókönyv esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Deadlock&lt;br /&gt;
# Lock&lt;br /&gt;
# Thread-pool&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .NET több nyelvet is támogat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A .NET Core csak Windowson fut. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A .NET Windows Forms bizonyos osztályai a beépített Component osztályból származnak. Mi ennek a következménye? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetőség van a Visual Studio designerében felparaméterezni.&lt;br /&gt;
# Natív ablakot csomagol be.&lt;br /&gt;
# Szülő-gyerek viszonyban állíthatók egymással.&lt;br /&gt;
# Örökli a vezérlőkre közös tulajdonságokat, mint pl. A helye, mérete, stb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A .NET alkalmazásban a .NET &amp;quot;megkerülésével&amp;quot;, közvetlenül a Win32 API használatával erőforrásokat foglalunk egy osztályba (pl. Fájlt nyitunk meg). Ez esetben az osztályunkban írunk Dispose műveletet, mert az lehetővé teszi ezen erőforrások mielőbbi felszabadítását.(?) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A .NET nem támogatja a (managed) C++ nyelvet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A .NET szerelvények (exe, dll) natív gépi kódú utasításokat tartalmaznak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A .NET több programozási nyelvet is támogat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A C# delegate objektumok a C függvénypointerek modern megfelelői, ugyanakkor több függvényre is tudnak mutatni/hivatkozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A C# kódból a fordítás során - amikor a szerelvény létrejön - köztes kód keletkezik, vagyis a szerelvények köztes (IL) kódot tartalmaznak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A DLL hell probléma elkerülésének egyik módja, ha az alkalmazás által használt dll-eket nem egy központi helyre, hanem az alkalmazás mappájába telepítjük (privát telepítés). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Dependency Injection tervezési minta lényege, hogy az osztály a függőségeit konstruktor vagy művelet paraméterekben kapja meg (interfész típusonként). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A JIT fordító a C# kódot fordítja IL kódra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A JIT fordító a köztes kódot fordítja natív gépi kódra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Pipes and Filters architektúrában aktív szűrők esetében az adatok feldolgozása jellemzően egy ciklusban történik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Singleton tervezési minta célja mindösszesen az, hogy egy adott osztályból egyetlen példányt lehessen létrehozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Template method mintában az ősosztály működése a belőle való leszármaztatással és bizonyos absztrakt/virtuális műveleteinek felülírásával terjeszthető ki. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Win32 API függvények számos programozói környezetből, pl. .NET alól is elérhetők. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Win32 API-t jellemzően C# nyelven programozzuk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows Forms alkalmazásokban van lehetőség a rajz, pl. Szöveg 2 dimenziós térben történő elforgatására. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows Forms alkalmazásokban van lehetőség a rajz, pl. Szöveg 3 dimenziós térben történő elforgatására. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A feladat egy Car osztály elkészítése C# nyelven, mely egy eseménnyel jelzi, ha az autó sebessége meghalad egy adott sebességkorlátot! Adja meg, mely sorok alkalmazására van szükség a megoldásban, ha nem használhatja a ?. Operátort! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,9,12|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Event void SpeedLimitExceededDelegate(int speed, double percent);&lt;br /&gt;
# Delegate void SpeedLimitExceededDelegate(int speed, double percent);&lt;br /&gt;
# Public SpeedLimitExceededDelegate SpeedLimitExceeded;&lt;br /&gt;
# Public event SpeedLimitExceededDelegate SpeedLimitExceeded;&lt;br /&gt;
# Public delegate SpeedLimitExceededDelegate SpeedLimitExceeded;&lt;br /&gt;
# Public event SpeedLimitExceededDelegate SpeedLimitExceeded(int speed, double percent);&lt;br /&gt;
# Public SpeedLimitExceededDelegate SpeedLimitExceeded(int speed, double percent);&lt;br /&gt;
# Public delegate SpeedLimitExceededDelegate SpeedLimitExceeded(int speed, double percent);&lt;br /&gt;
# If (SpeedLimitExceeded != null)&lt;br /&gt;
# If (SpeedLimitExceededDelegate != null)&lt;br /&gt;
# SpeedLimitExceededDelegate(speed, percent);&lt;br /&gt;
# SpeedLimitExceeded(speed, percent)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A feladat egy Pipes and filters (csővezeték) architektúrájú alkalmazás elkészítése, melynek során célunk egy több CPU magos hardver környezet lehető legjobb kihasználása. Melyik megközelítést választaná ehhez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Passzív szűrő által vezérelt&lt;br /&gt;
# Csővezeték által vezérelt&lt;br /&gt;
# Adatnyelő által vezérelt&lt;br /&gt;
# Adatforrás által vezérelt&lt;br /&gt;
# Aktív szűrő által vezérelt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A feladatunk egy ablakozós keretrendszer kifejlesztése. A keretrendszerben bevezetünk egy absztrakt Window osztályt, melyből a keretrendszerre épülő alkalmazások fejlesztésekor le kell származtatni és meg kell valósítani az alkalmazásspecifikus ablak viselkedését. A keretrendszerben egy WindowManager osztályt is megvalósítunk, melynek felelőssége bizonyos feltételek esetén a Window leszármazott objektumok létrehozása, tárolása és menedzselése. A felületelemek vonatkozásában (pl. Button, Dropdown, stb.) az alkalmazásfejlesztőknek nem kell a keretrendszer osztályaiból leszármaztatni. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a Window leszármaztatott osztály keretrendszeren belüli létrehozására? Olyan megoldást válasszon, mely a legkevesebb új osztály bevezetésével jár. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
# Factory method&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Abstract factory&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A feladatunk egy alkalmazás elkészítése egy gyártósor által előállított termék különböző modelljeinek a teszteléséhez. A különböző modellekhez mindig ugyanazon alkatrészkategóriákból (pl. Hangszóró, csatlakozó, vezérlőegység stb.) van szükség egy-egy alkatrészre, de az egyes modellekhez az egyes alkatrészkategóriákból más-más modellspecifikus alkatrész beépítésére van szükség (pl. Más típusú hangszóró, csatlakozó stb.) tartozik a Galaxy S20 és Galaxy A20 modellekhez), melyekhez az alkalmazásunkban különböző tesztelést végző osztálybeli objektumra van szükség. Mely tervezési minta alkalmazása a legcélszerűbb az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=9|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
# Factory method&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Abstract factory&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A feladatunk egy keretrendszer megtervezése. A keretrendszerben létre kell hozni egy adott típusú objektumot, de annak típusát nem ismerjük, mert az csak a keretrendszerre épülő alkalmazás esetén dől el. Mely tervezési mintát használná a probléma megoldására? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Factory method&lt;br /&gt;
# Abstract method&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös dll-ek egy központi mappába történő telepítésének egyik előnye, hogy így minden esetben elkerülhető dll hell probléma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A privát .NET szerelvények telepítése egyszerű, csak fel kell másolni a számítógépre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftverarchitektúra jelentőségét szokás egy kiegyensúlyozott mérleggel is ábrázolni. Mire vonatkozik ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A szoftvernek jól kell működnie (funkcionalitás), de ugyanilyen fontos, hogy legyen jól struktúrált.&lt;br /&gt;
# Az architektúra különböző aspektusainak, úgymint szerkezet, karbantarthatóság, tesztelhetőség egyensúlyban kell lennie.&lt;br /&gt;
# A szoftvert magas szinten alapvetően azonos léptékű modulokra célszerű bontani.&lt;br /&gt;
# Az architektúra/kód struktúrálás kihat a teljesítményre (pl. Túl sok modul/réteg csökkenti a teljesítményt), ennek vonatkozásában meg kell találni az egyensúlyt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adja meg mely állítás igaz a kiszolgáló oldali megvalósításra! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kiszolgáló oldali kód általában lefordítható, így a hibák egy része már fordításkor kiderül.&lt;br /&gt;
# Ha szüksége van interakcióra a kliens oldallal, akkor kis adatforgalommal, hatékonyan tud kommunikálni.&lt;br /&gt;
# Gyorsabb, mint a kliens oldali, mert nincs szükség interakcióra a klienssel.&lt;br /&gt;
# A kiszolgáló oldali kóddal általában könnyebb böngésző független megvalósítást készíteni.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás futása gyorsabb a kliens oldalihoz képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adja meg mely állítás igaz a kliens oldali megvalósításra! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kliens oldali kód általában lefordítható, így a hibák egy része már fordításkor kiderül.&lt;br /&gt;
# Ha szüksége van interakcióra a kiszolgálóval, akkor kis adatforgalommal, hatékonyan tud kommunikálni.&lt;br /&gt;
# Gyorsabb, mint a kiszolgáló oldali, mert nincs szükség interakcióra a kiszolgálóval.&lt;br /&gt;
# A kliens oldali kóddal általában könnyebb böngésző független megvalósítást készíteni.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás futása gyorsabb a kiszolgáló oldalihoz képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott az alábbi C# nyelvű .NET alkalmazás kódrészlet, mely egymásba ágyazott zárakat tartalmaz.&amp;lt;code&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;class Program{&amp;lt;br&amp;gt;static object syncObject = new object();&amp;lt;br&amp;gt;static void Main(string[] args){&amp;lt;br&amp;gt;lock (syncObject) {&amp;lt;br&amp;gt;f();}}&amp;lt;br&amp;gt;static void f(){&amp;lt;br&amp;gt;lock (syncObject) {&amp;lt;br&amp;gt;Console.WriteLine(&amp;quot;Hello!&amp;quot;);}}}&amp;lt;/code&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás kiírja a &amp;quot;Hello!&amp;quot; szöveget a konzolra.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás soha nem fejezi be a futását, mert az f() függvényben a lock utasításnál már egy a Main függvényben zárolt objektumra próbál zárolni (holtpont alakul ki).&lt;br /&gt;
# Az f() függvényben a lock utasítás kivételt dob annak érdekében, hogy ne alakuljon ki holtpont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott az alábbi C# nyelvű .NET alkalmazás kódrészlet, melyben a .NET beépített List&amp;lt;T&amp;gt; osztályát használjuk (és nem lehet helyette más osztályt használni).&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;code&amp;gt;class DataProcessor{&amp;lt;br&amp;gt;List&amp;lt;int&amp;gt; items = new List&amp;lt;int&amp;gt;();&amp;lt;br&amp;gt;static object syncObject = new object();&amp;lt;br&amp;gt;public int GetItem(int index) {&amp;lt;br&amp;gt;lock (syncObject) { return items[index]; }}&amp;lt;br&amp;gt;public void AddItem(int n) {&amp;lt;br&amp;gt;lock (syncObject) { items.Add(n); }}} &amp;lt;/code&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A megoldás jelen formájában nem szálbiztos (thread safe), de azzá tehető, ha a syncObject tagváltozó elől a static kulcsszót eltávolítjuk.&lt;br /&gt;
# A megoldás szálbiztos (thread safe) és nem tehető triviális módon hatékonyabbá.&lt;br /&gt;
# A megoldás szálbiztos (thread safe), de a syncObject tagváltozó előtti a static kulcsszó eltávolításával hatékonyabbá tehető.&lt;br /&gt;
# A megoldás szálbiztos (thread safe), de a lock utasítások eltávolításával hatékonyabbá tehető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott az alábbi C# nyelvű .NET alkalmazás kódrészlet. &amp;lt;code&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;class Counter{&amp;lt;br&amp;gt;int counter = 0; // *1&amp;lt;br&amp;gt;object syncRoot = new object(); // *2&amp;lt;br&amp;gt;public int GetValue() // *3&amp;lt;br&amp;gt;{&amp;lt;br&amp;gt;lock (syncRoot)&amp;lt;br&amp;gt;{ return counter; }&amp;lt;br&amp;gt;}&amp;lt;br&amp;gt;public void IncreaseCounter(int delta) // *4&amp;lt;br&amp;gt;{&amp;lt;br&amp;gt;lock (syncRoot)&amp;lt;br&amp;gt;{ counter += delta; }}}&amp;lt;/code&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A *2 sor elejére nem kell plusszban beírni a static kulcsszót, anélkül is helyes a működés.&lt;br /&gt;
# A kód nem működne megfelelően, ha a *2 sorban a syncRoot típusát int-re cserélnénk.&lt;br /&gt;
# A *3 GetValue() függvényben a lock utasítás eltávolítható (ha legalább 32 bites környezetről van szó).&lt;br /&gt;
# A *4 IncreaseCounter() függvényben a lock utasítás eltávolítható.&lt;br /&gt;
# A *4 IncreaseCounter() függvényben a lock utasítás eltávolítható, de akkor ki kell írni a függvény elé a synchronized kulcsszót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott az alábbi C# nyelvű .NET alkalmazás kódrészlet.&amp;lt;code&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;class ClassA&amp;lt;br&amp;gt;{&amp;lt;br&amp;gt;int counter = 0;&amp;lt;br&amp;gt;List&amp;lt;int&amp;gt; values = new List&amp;lt;int&amp;gt;();&amp;lt;br&amp;gt;public void SetValue (int n) { counter = n; }&amp;lt;br&amp;gt;public void ResetIfGreaterThanZero() { if(counter &amp;gt; 0) counter = 0; }&amp;lt;br&amp;gt;public void Subtract(int n) { counter -= n; }&amp;lt;br&amp;gt;public void AddItem(int n) { values.Add(n); }&amp;lt;br&amp;gt;… további kód&amp;lt;br&amp;gt;}&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;/code&amp;gt; Jelölje meg mely műveletek esetében kell többszálú környezetben a kölcsönös kizárást megvalósítani! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# SetValue&lt;br /&gt;
# Subtract&lt;br /&gt;
# ResetIfGreaterThanZero&lt;br /&gt;
# AddItem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott az alábbi Pipes and filters (csővezeték) architektúra filter megvalósítás pszeudokód:&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;code&amp;gt;Data Read(){&amp;lt;br&amp;gt;Data data = prevFilter.Read();&amp;lt;br&amp;gt;Data processedData = ProcessedData(data);return processedData; }&amp;lt;/code&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Adatforrás által vezérelt.&lt;br /&gt;
# Adatnyelő által vezérelt.&lt;br /&gt;
# Csővezeték által vezérelt.&lt;br /&gt;
# Aktív szűrő által vezérelt.&lt;br /&gt;
# Passzív szűrő által vezérelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott az alábbi Pipes and filters (csővezeték) architektúra filter megvalósítás pszeudokód:&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;code&amp;gt;void Write(Data data){&amp;lt;br&amp;gt;Data processedData ProcessData(data);&amp;lt;br&amp;gt;nextFilter.Write(processedData);&amp;lt;br&amp;gt;}&amp;lt;/code&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Adatforrás által vezérelt.&lt;br /&gt;
# Adatnyelő által vezérelt.&lt;br /&gt;
# Csővezeték által vezérelt.&lt;br /&gt;
# Aktív szűrő által vezérelt.&lt;br /&gt;
# Passzív szűrő által vezérelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott az alábbi Pipes and filters architektúra, filter megvalósítás pszeudokód. Melyik forgatókönyv felel meg a lenti kódnak? &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;void Run(){ &amp;lt;br&amp;gt; Data data; &amp;lt;br&amp;gt; while(data = inputPipe.Read()){ &amp;lt;br&amp;gt; Data processedData = ProcessedData(data); &amp;lt;br&amp;gt; outputPipe.Write(processedData);}}}&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csővezeték által vezérelt.&lt;br /&gt;
# Passzív szűrő által vezérelt.&lt;br /&gt;
# Adatnyelő által vezérelt.&lt;br /&gt;
# Aktív szűrő által vezérelt.&lt;br /&gt;
# Adatforrás által vezérelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott az alábbi kódrészlet, mely Oracle típusú kapcsolat és parancs objektumok segítségével Oracle adathozzáférési réteget valósít meg. &amp;lt;code&amp;gt; &amp;lt;br&amp;gt; IConnection conn = new OracleConnection(); &amp;lt;br&amp;gt;conn.Open(); &amp;lt;br&amp;gt;ICommand cmd = new OracleCommand(&amp;quot;SELECT * FROM Orders&amp;quot;); &amp;lt;br&amp;gt;cmd.ExecuteReader(); &amp;lt;/code&amp;gt; &amp;lt;br&amp;gt; T.f.h. Hasonló kódrészletek az adathozzáférési réteg több osztályában előfordulnak. Melyik tervezési minta alkalmazásával lenne legpraktikusabb az adathozzáférési réteg kódját úgy általánosítani, hogy tetszőleges adatkezelő (nem csak Oracle) rendszer esetén működőképes legyen? Jelölje meg a helyes választ! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Factory Method&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott az alábbi állítás: C# nyelven a nem statikus tagváltozókat nem statikus lock objektummal kell védeni, mert statikus lock objektum alkalmazása esetén nem teljesülne a kölcsönös kizárás (inkonzisztens állapotba kerülhetne a védett objektum). Jelölje meg a helyes választ! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak az első tagmondat igaz (+ -)&lt;br /&gt;
# Csak a második tagmondat igaz (- +)&lt;br /&gt;
# Mindkét tagmondat igaz, de a következtetés hamis (+ + -)&lt;br /&gt;
# Mindkét tagmondat igaz és a következtetés is helyes (+ + +)&lt;br /&gt;
# Egyik tagmondat sem igaz (- -)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott egy osztály. Az objektumainak állapotát úgy szeretnénk elmenteni és visszaállítani egy másik osztályból, hogy nem tesszük publikussá a tagváltozóit. Mely tervezési mintát célszerű használni a megoldás során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
# Repository&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Command Processor&lt;br /&gt;
# Snapshot&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Command&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adottak az alábbi állítások .NET szerelvények (assembly) vonatkozásában. Jelölje meg az igaz állításokat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Privát szerelvényekből lehet két azonos nevűt egymás mellé telepíteni.&lt;br /&gt;
# Az azonosított szerelvények titkosítottak a kiadó privát kulcsával.&lt;br /&gt;
# Az azonosított szerelvények digitálisan alá vannak írva a kiadó privát kulcsával.&lt;br /&gt;
# A .NET szerelvényekben a kód IL (Intermediate Language) formátumban van, mely telepítéskor vagy első művelethíváskor fordul le gépi kódra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adottak az alábbi állítások a .NET szálkezelés/szinkronizáció vonatkozásában. Jelölje meg a helyes állításokat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A ManualResetEvent szinkronizációs objektumot tipikusan kölcsönös kizárás megvalósítására alkalmazzuk.&lt;br /&gt;
# A ManualResetEvent objektum set művelete lezárja az objektumot, így a többi szál várakozni kényszerül.&lt;br /&gt;
# Arra várakozni, hogy ManualResetEvent objektum jelzett állapotba kerüljön, az objektum WaitOne műveletével lehet.&lt;br /&gt;
# ManualResetEvent és AutoResetEvent típusú objektumokra ugyanúgy kell várakozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adottak az alábbi állítások a C# események (event) vonatkozásában. Jelölje meg a helyes állításokat! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A C# delegate-ek állnak a működésük hátterében.&lt;br /&gt;
# Adott eseményre feliratkozni a &amp;quot;++&amp;quot; operátorral lehet.&lt;br /&gt;
# Adott eseményre egyszerre egy előfizető iratkozhat fel.&lt;br /&gt;
# Egy osztály több eseményt is publikálhat.&lt;br /&gt;
# Egy esemény tag osztályban való felvételkor az esemény tagváltozó előtt a delegate kulcsszót kell szerepeltetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adottak az alábbi állítások a C# nyelvi eszközökről (property, delegate, event és attribute). Jelölje meg, hogy mely állítások igazak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,6,9,10,11,12,14|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A C# property-k segítségével deklaratív módon tudunk információt csatolni többek között tagváltozókhoz, metódusokhoz és osztályokhoz.&lt;br /&gt;
# C# eventre feliratkozni az &amp;quot;=&amp;quot; operátorral lehet.&lt;br /&gt;
# C# event tagváltozóra helyes példa a következő: &amp;lt;code&amp;gt;event int CompareDelegate(object a, object b);&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
# C# event tag értéke null abban az esetben, ha nincs az eseményre feliratkozó.&lt;br /&gt;
# A C# attribútumok definiálásakor egy get és egy set blokkot adunk meg, melyek az attribútum lekérdezésekor, illetve beállításakor hívódnak meg (nem kötelező mindkettőt megadni).&lt;br /&gt;
# C# delegate objektumot át lehet adni függvényparaméterként is.&lt;br /&gt;
# C# delegate típus definícióra szintaktikailag helyes példa a következő: &amp;lt;code&amp;gt;event int CompareDelegate(object a, object b);&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
# C# event események vonatkozásában a -= operátor valamennyi előfizetőt leiratkoztat.&lt;br /&gt;
# Egy delegate objektum/változó több metódusra is hivatkozhat.&lt;br /&gt;
# A C# attribútumok segítségével deklaratív módon tudunk információt csatolni többek között tagváltozókhoz, metódusokhoz és osztályokhoz.&lt;br /&gt;
# C# eventre feliratkozni a &amp;quot;+=&amp;quot; operátorral lehet.&lt;br /&gt;
# C# delegate típus definícióra szintaktikailag helyes példa a következő: &amp;lt;code&amp;gt;delegate int CompareDelegate(object a, object b);&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
# C# események elsütésekor a beregisztrált eseménykezelő függvények a hatékonyság érdekében külön szálakon hívódnak meg.&lt;br /&gt;
# Egy osztály több eseményt is publikálhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adottak az alábbi állítások a Document-View (Dokumentum-Nézet) architektúra vonatkozásában. Jelölje meg, mely állítások igazak! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A Document-View architektúrában a Controller osztály feladata a felhasználói interakciók kezelése.&lt;br /&gt;
# A Document-View architektúrában a dokumentumban külön tagváltozót vezetünk be minden egyes nézetre.&lt;br /&gt;
# A Document-View architektúrában a dokumentumnak van egy vagy több olyan művelete, mellyel az állapotát a nézetek bármikor le tudják kérdezni.&lt;br /&gt;
# A Document-View architektúrában a nézetnek van egy hivatkozása a dokumentumára.&lt;br /&gt;
# A dokumentumnak van egy listája a beregisztrált nézeteire.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adottak az alábbi állítások a Memento tervezési mintával kapcsolatban. Jelölje meg a helyes válaszokat! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A mintában a Memento osztálynak van olyan művelete, melynek egy Originator objektumot lehet átadni. Ez a művelet az Originatorban levő adatok alapján a Memento állapotát állítja.&lt;br /&gt;
# A mintában az Originator osztálynak van olyan művelete, mellyel egy Memento objektumot lehet kérni. Ez a Memento objektum az Originator állapotának másolatát tárolja.&lt;br /&gt;
# A mintában az Originator osztálynak van olyan művelete, melynek egy Memento objektumot lehet átadni. Ez a művelet a Mementoban levő adatok alapján az Originator állapotát állítja.&lt;br /&gt;
# A mintában a CareTaker Originator objektumokat tárol.&lt;br /&gt;
# A mintában az Originator osztályt becsomagoljuk egy Memento objektummal, a Memento tárolja az Originator állapotát.&lt;br /&gt;
# A minta elérhetővé teszi a külvilág számára az objektum belső állapotát az egységbezárás megsértése nélkül (vagyis anélkül, hogy publikussá tennénk az állapotát.)&lt;br /&gt;
# A mintát használhatjuk az Undo funkció megvalósítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adottak az alábbi állítások a Strategy tervezési mintával kapcsolatban. Jelölje meg, mely állítások igazak! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A minta globális függvénypointereket vezet be annak érdekében, hogy a kliens szemszögéből az általa használt algoritmusok szabadon kicserélhetőek legyenek.&lt;br /&gt;
# A minta lehetővé teszi, hogy egy adott osztály viselkedésének különböző aspektusai paraméterezhetőek legyenek. Mindezt elsődlegesen úgy éri el, hogy magából az osztályból számos leszármazottat vezet be (minden viselkedés kombinációhoz egyet).&lt;br /&gt;
# A minta lehetővé teszi, hogy egy adott osztály viselkedésének különböző aspektusai paraméterezhetőek legyenek. Mindezt úgy, hogy minden aspektushoz egy osztályhierarchiát vezet be.&lt;br /&gt;
# A mintában a Context (vagy Client) osztályban van egy vagy több mutató/referencia, mely típusa egy vagy több konkrét algoritmus implementáció.&lt;br /&gt;
# A mintában a Context (vagy Client) osztályban van egy vagy több mutató/referencia, mely típusa egy vagy több algoritmus interfész/absztrakció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adottak az alábbi állítások a kétrétegű, valamint a háromrétegű architektúrával kapcsolatban! Jelölje meg, mely állítások igazak! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kétrétegű architektúrát ma már soha nem használjuk a háromrétegű architektúra előnyei miatt.&lt;br /&gt;
# A kétrétegű architektúra lehetővé teszi, hogy adott üzleti logikához egyszerűen készítsünk különböző frontend alkalmazásokat, úgy mint desktop, web, mobil.&lt;br /&gt;
# A háromrétegű architektúra lehetővé teszi, hogy adott üzleti logikához egyszerűen készítsünk különböző frontend alkalmazásokat, úgy mint desktop, web, mobil.&lt;br /&gt;
# A háromrétegű architektúra előnye a kétrétegűvel szemben, hogy az adatbázis sémája a kliensalkalmazástól függetlenül egyszerűbben átszervezhető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adottak az alábbi állítások az Observer tervezési mintával kapcsolatban. Jelölje meg, mely állítások igazak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A minta az egyes subject típusoknak bevezet egy ősosztályt, melynek szerepe többek között az, hogy tárolja a beregisztrált observereket.&lt;br /&gt;
# A minta az egyes observer típusoknak bevezet egy ősosztályt (vagy interfészt), melynek szerepe, hogy a subject számára egységessé tegyék az egyes observer típusok kezelését.&lt;br /&gt;
# Az observer implementációkból egy dependency (függőség) kapcsolat mutat a konkrét subject osztály irányába.&lt;br /&gt;
# Az observer implementációknak van egy általános subject listájuk, mellyel egységesen hivatkoznak a különböző típusú subject-ekre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adottak az alábbi állítások különböző tervezési mintákkal kapcsolatban! Jelölje meg a helyes állításokat! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A Proxy tervezési mintában a Proxy objektum egy transzparens csomagoló az eredeti objektum körül, mely szabályozhatja az eredeti objektumhoz való hozzáférést.&lt;br /&gt;
# Az Adapter minta - pontosabban annak Object Adapter változata - az objektum becsomagolásával teszi lehetővé, hogy az objektum interfésze kompatibilis legyen azzal, amit a kliens/környezete elvár.&lt;br /&gt;
# A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adottak az alábbi állítások különböző tervezési mintákkal kapcsolatban! Jelölje meg, mely állítások igazak. FIGYELEM, akárhány helyes válasz létezhet! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az Adapter tervezési mintában a Client osztálynak van egy Target típusú mutatója vagy hivatkozása az Adapter osztály egy példányára.&lt;br /&gt;
# Az Adapter tervezési mintában az Adapter osztály a Target osztályból származik (vagy a Target interfészt implementálja).&lt;br /&gt;
# Az Adapter minta Object Adapter változatában a Adaptee implementálja a Target interfészt (vagy a Target osztályból származik).&lt;br /&gt;
# Az Adapter tervezési mintában (legalábbis annak object adapter változatában) az Adapter (adaptáló) osztály – amennyibe lehetősége van rá – továbbítja (delegálja) a kéréseket az Adaptee (adaptálandó) osztálynak.&lt;br /&gt;
# Bár az Adaptert tervezési mintának tekintik, valójában ez egy idióma, mert csak egy adott programozási nyelv kontextusában (Java) használatos.&lt;br /&gt;
# A minta lehetővé teszi olyan osztályok együttműködését, melyek egyébként az inkompatbilis interfészeik miatt nem tudnának együttműködni.&lt;br /&gt;
# Az Adapter mintában - pontosabban annak Object Adapter változatában - az Adapter osztály tartalmaz egy mutatót vagy referenciát az adaptálandó (Adaptee) osztályra. Az Adapter osztály a műveleteinek megvalósításában felhasználja az adaptálandó (Adaptee) osztály szolgáltasait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adottak az alábbi állítások különböző tervezési mintákkal kapcsolatban. Jelölje meg, mely állítások igazak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A Document-View architektúra az Observer tervezési minta egy speciális alkalmazása.&lt;br /&gt;
# A Document-View architektúra a Composite tervezési minta egy speciális alkalmazása.&lt;br /&gt;
# Az Adapter minta lehetővé teszi olyan osztályok együttműködését, melyek egyébként az inkompatbilis interfészeik miatt nem tudnának együttműködni.&lt;br /&gt;
# Az Adapter mintában - pontosabban annak Object Adapter változatában - az Adapter osztály tartalmaz egy mutatót vagy referenciát az adaptálandó (Adaptee) osztályra. Az Adapter osztály a műveleteinek megvalósításában felhasználja az adaptálandó (Adaptee) osztály szolgáltatásait.&lt;br /&gt;
# A felhasználói interakciókat a View osztály kezeli.&lt;br /&gt;
# A nézethez tipikusan több dokumentum tartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amikor egy AutoResetEvent objektum jelzett lesz, a rá várakozó szálak közül csak 1 futhat tovább. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amikor egy szál egy lock blokkon belül van, akkor más szál nem tartózkodhat olyan lock blokkon belül, melynek ugyanaz a szinkronizációs objektum a paramétere.(?) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Adapter tervezési mintában (legalábbis annak object adapter változatában) az Adapter (adaptáló) osztály - amennyiben lehetősége van rá - továbbítja (delegálja) a kéréseket az Adaptee (adaptálandó) osztálynak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az AutoResetEvent osztályt jellemzően arra használjuk, hogy hatékonyan tudjunk várakozni más szál jelzésére. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások a .NET Framework platformra vonatkoznak! Jelölje meg, mely állítások igazak! FIGYELEM, akárhány helyes válasz létezhet! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .NET platformra lehet C++ nyelven is fejleszten.&lt;br /&gt;
# .NET környezetben az objektumok azonnal felszabadulnak, amint az utolsó hivatkozás is megszűnik rájuk.&lt;br /&gt;
# A .NET futtatókörnyezet rövid neve: CLR.&lt;br /&gt;
# A C# kódot a JIT compiler fordítja gépi (IL) kódra.&lt;br /&gt;
# A dinamikusan lefoglalt memória felszabadítása nem a fejlesztő feladata.&lt;br /&gt;
# Az elterjedtebb processzorok képesek a köztes (IL) kódot közvetlenül futtatni.&lt;br /&gt;
# A C# kódot a JIT compiler fordítja köztes (IL) kódra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely adatok teszik egyedivé az erős névvel ellátott (azonosított) .NET szerelvényeket? Jelölje meg a helyes választ! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Név, fejlesztő cég privát kulcsa, verzió, opcionális kultúra információ&lt;br /&gt;
# Név, fejlesztő cég nyilvános kulcsa, verzió, opcionális kultúra információ&lt;br /&gt;
# Név, verzió, pcionális kultúra információ&lt;br /&gt;
# Név, fejlesztő cég nyilvános kulcsa, verzió, digitális aláírás, opcionális kultúra információ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik definiálja a legjobban a klasszikus DLL hell problémát? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazás telepítésekor hiányzik egy vagy több DLL a célkörnyezetben, mely szükséges lenne az alkalmazás futásához, így az alkalmazás nem működik megfelelően (mert a szükséges DLL-ek telepítéséről a felhasználó nem gondoskodott).&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazás telepítésekor felteszi a célkörnyezetbe az általa használt DLL-eket egy közös mappába. Ezeket a DLL-eket további alkalmazások is használják, melyek közül az egyik eltávolításakor (uninstall) a DLL-ek egy része eltávolításra kerül, így az alkalmazásunk működésképtelenné válik.&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazás telepítésekor felteszi a célkörnyezetbe az általa használt DLL-eket egy közös mappába. Később, egy másik alkalmazás a telepítésekor felülírja a korábban telepített alkalmazás egyik DLL-jét egy másik verzióval. A korábban telepített alkalmazás ezzel az újonnan telepített DLL-lel nem működik megfelelően.&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazás telepítésekor felülírja az operációs rendszer bizonyos DLL-jeit, mely következtében az operációs rendszer instabillá válik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az egyik tervezési minta azt javasolja, hogy a származtatás/komplex hierarchia helyett az osztály viselkedésének különböző aspektusait kompozícióval tegyük paraméterezhetővé. Melyzik ez a tervezési minta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
# Factory method&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Abstract factory&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Azonosított .NET szerelvényekből lehet két ugyanolyan nevű telepítve egy számítógépre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== C# nyelven a statikus tagváltozókat statikus lock objektummal kell védeni (a lock paraméterében statikus tagváltozót használni), mert nem statikus lock objektum alkalmazása esetén nem teljesülne a kölcsönös kizárás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== C# nyelven az &amp;quot;@attribútumnév&amp;quot; szintaktikával lehet deklaratívan annotációkat osztályokhoz fűzni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== C# nyelven egy eseményre kötelező legalább egy előfizetőt beregisztrálni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== C# nyelvű kódunkban egy olyan objektumot hozunk létre, mely nem felügyelt erőforrást használ/csomagol be. Milyen C# konstrukciót használunk ilyen esetben ha biztosítani szeretnénk a nem felügyelt erőforrás mielőbbi felszabadítását, miután befejeztük a használatát? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Destroy&lt;br /&gt;
# Discard&lt;br /&gt;
# Using blokk&lt;br /&gt;
# Finalize&lt;br /&gt;
# Destuktor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== C# nyelvű kódunkban egy olyan objektumot hozunk létre, mely nem felügyelt erőforrást használ/csomagol be. Milyen C# konstrukciót használunk ilyen esetben, ha biztosítani szeretnénk a nem felügyelt erőforrás mielőbbi felszabadítását, miután befejeztük a használatát? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Destroy&lt;br /&gt;
# Dispose&lt;br /&gt;
# Using blokk&lt;br /&gt;
# Finalize&lt;br /&gt;
# Destruktor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Composite tervezési minta fontosabb osztályai a következők: Client, Component, Composite (összetett) és Leaf (levél). Jelölje meg a helyes választ! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A Composite osztálynak van egy Component gyűjteménye.&lt;br /&gt;
# A Component osztálynak van egy gyűjteménye Composite, valamint egy másik gyűjteménye Leaf objektumokból.&lt;br /&gt;
# A Component osztálynak van egy közös gyűjteménye (heterogén kollekció) Composite és Leaf objektumokból.&lt;br /&gt;
# A Composite osztálynak van egy gyűjteménye Component, valamint egy másik gyűjteménye Leaf objektumokból.&lt;br /&gt;
# A Client osztálynak van egy gyűjteménye Composite, valamint egy másik gyűjteménye Leaf objektumokból.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy .NET alkalmazásban a .NET &amp;quot;megkerülésével&amp;quot;, közvetlenül a Win32 API használatával erőforrásokat foglalunk egy osztályunkban (pl. Fájlt nyitunk meg). Milyen műveletet/műveleteket írunk ilyen esetben? Több válasz is megadható! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Deadlock&lt;br /&gt;
# Lock&lt;br /&gt;
# Thread-pool&lt;br /&gt;
# Dispose&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy .NET osztályunk konstruktorában nagyméretű .NET string tömböt foglalunk. Ez esetben írunk az osztályunkban destruktort és Dispose függvényt, melyben gondoskodunk a tömb felszabadításáról. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy 32 bites számmal történő egyszerű értékadás .NET környezetben mindig atomi. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy C# eseményre feliratkozni az = operátorral lehet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Win32 CALLBACK függvény olyan függvény, amit az operációs rendszer valósít meg és mi hívunk az alkalmazás fejlesztése során. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Win32 üzenet billentyűlenyomás esetén tartalmazza a lenyomott billentyű kódját. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Windows Forms alapú alkalmazás esetén egy saját státuszbárt (? Státuszsáv) szeretne megvalósítani. Ennek mindig a tartalmazó ablak alján kell elhelyezkednie fix magassággal (státuszbár az alsó/oldalsó élei és a tartalmazó űrlap élei között nem lehet szabad hely/rés). Milyen technikát legcélszerűbb ehhez választani? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Dockolás&lt;br /&gt;
# Anchor&lt;br /&gt;
# FillPanel&lt;br /&gt;
# SplitContainer&lt;br /&gt;
# Splitter&lt;br /&gt;
# Sticky container&lt;br /&gt;
# Grid panel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Windows Forms alapú alkalmazás esetén egy saját státuszbárt szeretne megvalósítani. Ennek mindig a tartalmazó ablak alján kell elhelyezkednie fix magassággal (státuszbár az alsó/oldalsó élei és a tartalmazó űrlap élei között nem lehet szabad hely/rés). Milyen technikát legcélszerűbb ehhez választani? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Dockolás&lt;br /&gt;
# Anchor&lt;br /&gt;
# FillPanel&lt;br /&gt;
# SplitContainer&lt;br /&gt;
# Splitter&lt;br /&gt;
# Sticky container&lt;br /&gt;
# Grid panel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Windows Forms alapú alkalmazásban a célunk egy olyan testreszabott, újrafelhasználható checkbox (jelölőnégyzet) vezérlő bevezetése, amely minden egyes kattintáskor egy üzenetablakban megkérdezi a felhasználót, biztos-e a döntésében. Mit használna ehhez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Groupbox&lt;br /&gt;
# Checkbox osztályból származtatás&lt;br /&gt;
# Form&lt;br /&gt;
# Component&lt;br /&gt;
# CostumControl leszármaztatás&lt;br /&gt;
# UserControl&lt;br /&gt;
# Control leszármaztatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Windows Forms alapú alkalmazásban a célunk egy teljesen egyedi és újrafelhasználható vezérlő bevezetése, mely minden kattintásra egyel nagyobb értéket jelenít meg. Mit használna ehhez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Groupbox&lt;br /&gt;
# Checkbox osztályból származtatás&lt;br /&gt;
# Form&lt;br /&gt;
# Component&lt;br /&gt;
# CostumControl leszármaztatás&lt;br /&gt;
# UserControl&lt;br /&gt;
# Control leszármaztatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Windows Forms alapú alkalmazásban a célunk egy összetett (több vezérlőből álló) újrafelhasználható vezérlő kialakítása. Mit használna ehhez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Groupbox&lt;br /&gt;
# Checkbox osztályból származtatás&lt;br /&gt;
# Form&lt;br /&gt;
# Component&lt;br /&gt;
# CostumControl leszármaztatás&lt;br /&gt;
# UserControl&lt;br /&gt;
# Control leszármaztatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Windows Forms alapú alkalmazásban a célunk egy összetett (több vezérlőből álló), újrafelhasználható vezérlő kialakítása. Mit használna ehhez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Groupbox&lt;br /&gt;
# Checkbox osztályból származtatás&lt;br /&gt;
# Form&lt;br /&gt;
# Component&lt;br /&gt;
# CostumControl leszármaztatás&lt;br /&gt;
# UserControl&lt;br /&gt;
# Control leszármaztatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Windows Forms űrlapra egy Panel objektumot helyezünk olyan módon, hogy a Panel és az űrlap szélei között marad szaba hely. Milyen technikával lehet legegyszerűbben elérni, hogy az űrlap magasságának növelésével a Panel magassága is változzon (ugyanannyival). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Dockolás&lt;br /&gt;
# Anchor&lt;br /&gt;
# FillPanel&lt;br /&gt;
# Splitter&lt;br /&gt;
# Sticky container&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Windows Forms űrlapra egy Panel objektumot helyezünk olyan módon, hogy a Panel és az űrlap szélei között marad szabad hely. Milyen technikával lehet legegyszerűbben elérni, hogy az űrlap magasságának növelésével a Panel magassága is változzon (ugyanannyival). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Dockolás&lt;br /&gt;
# Anchor&lt;br /&gt;
# FillPanel&lt;br /&gt;
# Splitter&lt;br /&gt;
# Sticky container&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy alkalmazásban a CommHandler osztály felelős egy külső rendszer adott szolgáltatásainak eléréséért. A CommHandler osztályt a felhasználói/kliensei egy interfész típusként (ICommHandler) kapják meg és használják. Egy új, jogosultság hozzáférést ellenőrző objektumot szeretnénk beékelni az osztály és a felhasználói közé olyan módon, hogy az osztályt és a felhasználóit a lehető legkevésbé érintse a változtatás. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma megoldására? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Factory method&lt;br /&gt;
# Abstract method&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy alkalmazásban a több helyről is használt SecurityService osztály biztonsági szempontból érzékeny műveleteket végez. A kliens osztályok a SecurityService-t már egy az általa implementált ISecurityService interfészen keresztül érik el. Mely tervezési minta segítségével tudjuk az osztály és a klienseinek módosítása nélkül megoldani, hogy az egyes kérések kiszolgálása csak bizonyos jogosultsági körrel rendelkező kliens kód esetében történjen meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
# Factory method&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Abstract factory&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy alkalmazáson belül a Windows üzenetek feldolgozása párhuzamos. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy kilens objektum egy nagy erőforrásigényű objektumot használ (pl. Egy szövegszerkesztő nagyméretű képeket), a nagy erőforrásigényű objektumra, azonban nincs mindig szükség, igény esetén tölthető be. A betöltés előtt is szükség van azonban a nagy erőforrásigényű objektum bizonyos paramétereire. Mely tervezési mintát használná a probléma megoldására? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Factory method&lt;br /&gt;
# Abstract method&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy kiszolgáló alkalmazás esetében praktikusabb külön szálakat indítani az egyes kérések kiszolgálásához, mert a thread-pool szálak elfogyhatnak. Jelölje meg a helyes választ! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak az első tagmondat igaz (+ -)&lt;br /&gt;
# Csak a második tagmondat igaz (- +)&lt;br /&gt;
# Mindkét tagmondat igaz, de a következtetés hamis (+ + -)&lt;br /&gt;
# Mindkét tagmondat igaz és a következtetés is helyes (+ + +)&lt;br /&gt;
# Egyik tagmondat sem igaz (- -)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy nem statikus változót célszerű statikus lockkal (osztályszintű zárral) védeni, mert ez hatékonyabb megoldást jelent. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy online bolt alkalmazásban a feladata egy a bevásárlókosár lezárását (szállítási cím kezelése, megerősítés, fizetés) kezelő osztály megvalósítása. Az osztálynak több fizetési módot (pl. Bankkártya, átutalás) kell támogatnia, és könnyen kiterjeszthetőnek kell lennie újabb fizetési módokkal. Mely tervezési mintát alkalmazná a megvalósítás során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
# Factory method&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Abstract factory&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy változó növelése .NET környezetben atomi. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Feladatunk egy .NET alkalmazásban Oracle adatbázisban bizonyos rekordok módosítása. Mi(k)re van ehhez szükség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# SQLCommand&lt;br /&gt;
# SQLDataReader&lt;br /&gt;
# SQLConnection&lt;br /&gt;
# OracleConnection&lt;br /&gt;
# OracleDataReader&lt;br /&gt;
# OracleCommand&lt;br /&gt;
# Try/finally vagy using blokk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Feladatunk egy Windows Forms alkalmazásban annak számolása és kirajzolása az ablak bal felső sarkába, hogy hányszor keletkezett érvénytelen terület. Mi(k)hez van erre szükség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy tagváltozó a darabszám értékének nyilvántartására.&lt;br /&gt;
# Invalidate hívása.&lt;br /&gt;
# Timer.&lt;br /&gt;
# Paint esemény kezelése vagy OnPaint felülírása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Feladatunk egy Windows Forms alkalmazásban annak számolása és kirajzolása az ablak bal felső sarkában, hogy hányszor keletkezett érvénytelen terület. Mi(k)hez van erre szükség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Invalidate hívása.&lt;br /&gt;
# Paint esemény kezelése vagy OnPaint felülírása.&lt;br /&gt;
# Timer&lt;br /&gt;
# Egy tagváltozó a darabszám értékének nyilvántartására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Feladatunk egy olyan alkalmazás megtervezése, mely szervezetek osztályainak hierarchiáját képes egy diagramon megjeleníteni. Egy szervezeten belül lehetnek osztályok és személyek, az osztályokon belül további osztályok és személyek, tetszőleges mélységben. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma modellezésére? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Prototype&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
# Factory method&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
# Abstract factory&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott két objektum és ezekre a lock utasítással eltérő sorrendben szerez zárat két szál, nem alakulhat ki holtpont. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy osztályban egy költséges, nem felügyelt erőforrást foglalunk (pl. Win32 API hívással) a konstruktorban és ezt az osztályban eltároljuk, akkor destruktort írunk az osztályba, mert az biztosítja az erőforrás mielőbbi felszabadítását, amint az osztály objektumát nem használjuk.(?) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IL-t könnyű visszafejteni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelöje meg, hogy a .NET Framework esetében mely állítások igazak! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az alábbi forgatókönyv a klasszikus DLL hell probléma legjellemzőbb esetének jó definíciója: egy alkalmazás telepítésekor hiányzik egy vagy több DLL a célkörnyezetben, mely szükséges lenne az alkalmazás futásához, így az alkalmazás nem működik megfelelően (mert a szükséges DLL-ek telepítéséről a felhasználó nem gondoskodott).&lt;br /&gt;
# A .NET IL kód processzor-és architektúrafüggetlen.&lt;br /&gt;
# A .NET IL kód nagyon hatékony, mert a processzorok közvetlenül tudják futtatni.&lt;br /&gt;
# Az azonosított (erős névvel aláírt) szerelvények lehetővé teszik, hogy a több kiadó/fejlesztőcég azonos fájlnévvel és azonos verzióval telepítsen .NET szerelvényeket.&lt;br /&gt;
# A privát szerelvényeket egyszerűbb telepíteni, mint az azonosított szerelvényeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a helyes választ! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A Proxy tervezési mintában a Proxy objektum egy transzparens csomagoló az eredeti objektum körül, mely szabályozza az eredeti objektumhoz való hozzáférést.&lt;br /&gt;
# A Proxy tervezési minta adatok cache-elésére használt a web-en, a kérések gyorsabb kiszolgálása érdekében.&lt;br /&gt;
# A Proxy tervezési minta adatok cache-elésére használt bármilyen kontextusban, a kérések gyorsabb kiszolgálása érdekében.&lt;br /&gt;
# A Proxy tervezési mintában a kliens objektum az eredeti kiszolgáló helyett egy proxy objektumra mutat, és amikor szükséges, a mutatót az eredeti kiszolgáló objektumra állítjuk, hogy az szolgálja ki a kliens kéréseit&lt;br /&gt;
# A Proxy tervezési minta lehetővé teszi az egymással nem kompatibilis objektumok együttműködését.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg, mely állítások igazak a Pipes and Filters architektúrára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egyik előnye, hogy a filterek tetszőlegesen kombinálhatók.&lt;br /&gt;
# Egyik előnye a párhuzamos feldolgozás lehetősége (aktív szűrők esetén).&lt;br /&gt;
# Adatnyelő által vezérelt architektúra esetén a szűrő egy ciklusban dolgozza fel a bemenetére érkező adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg, mely állítások igazak a szálkezelésre .NET környezetben! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,5,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A ManualResetEvent osztályt jellemzően arra használjuk, hogy adott erőforrás elérésére vonatkozó kölcsönös kizárást valósítunk meg a segítségével.&lt;br /&gt;
# A ManualResetEvent osztályt jellemzően arra használjuk, hogy hatékonyan tudjunk várakozni más szál jelzésére.&lt;br /&gt;
# A Mutex előnye a lock utasítással szemben, hogy különböző folyamatok szálai között is használható.&lt;br /&gt;
# Az x++ művelet .NET környezetben atomi (és így szálbiztos), ha az x típusa int (32 bites).&lt;br /&gt;
# A ReaderWriterLock használata akkor célszerű használni kölcsönös kizárásra, ha a védett erőforrást gyakran olvassuk és ritkán írjuk.&lt;br /&gt;
# Az x=10 művelet .NET környezetben atomi (és így szálbiztos), ha az x típusa int (32 bites).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg, mely állítások igazak az alábbiak közül! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A JIT compiler fordítja a forrásfájlokat - pl. A .cs állományokat - IL (Intermediate Language) kódra.&lt;br /&gt;
# Az IL (Intermediate Language) kódot könnyű visszafejteni.&lt;br /&gt;
# .NET környezetben az adott nyelvhez tartozó fordító (compiler) kimenete forrásfájlonként egy .obj kiterjesztésű fájl. Mely IL (Intermediate Language) kódot tartalmaz. A .obj kiterjesztésű fájlokat a linker fűzi össze egy .exe vagy .dll kiterejesztésű állománnyá, mely natív hardverfüggő gépi kódot tartalmaz, majd ezeket a .exe és .dll állományokat telepítjük a célkörnyezetbe.&lt;br /&gt;
# C# támogatja a többszörös öröklést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a Singleton tervezési minta megvalósításának kellékei? Jelölje meg a helyes válaszokat! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Globális változó&lt;br /&gt;
# Statikus tagváltozó&lt;br /&gt;
# Statikus metódus vagy statikus property&lt;br /&gt;
# Virtuális metódus&lt;br /&gt;
# Absztrakt metódus&lt;br /&gt;
# Védett konstruktor&lt;br /&gt;
# Védett destruktor&lt;br /&gt;
# Globális pointer vagy referencia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a Composite tervezési minta elsődleges célja? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi objektumok tetszőleges mélységben való egymásba ágyazását, és támogatja ezen objektumok fastruktúrába szervezését.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi, hogy bizonyos műveletek tekintetében ne kelljen az elemi és összetett objektumokat megkülönböztetni, és támogatja ezen objektumok fastruktúrába szervezését.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi, hogy összetett objektumokat úgy kezeljünk, hogy könnyű legyen új összetett objektumtípust bevezetni (a meglevőket ne legyen szükséges módosítani), valamint támogatja az objektumok fastruktúrába szervezését.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi elemi és összetett objektumok közös heterogén kollekcióban való tárolását, valamint támogatja ezen objektumok fastruktúrába szervezését.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a tervezési minták egyik elsődleges célja? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Adott funckionalitás legkevesebb kóddal történő megvalósítása.&lt;br /&gt;
# A kód újrafelhasználhatóságának elősegítése.&lt;br /&gt;
# Adott üzleti problémák jól érthető modellezése.&lt;br /&gt;
# Jobb teljesítményű kód írása.&lt;br /&gt;
# A valóság minél érthetőbb modellezése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az Observer tervezési minta elsődleges célja? Jelölje meg a helyes választ! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi a felhasználói eseményekre való reagálást.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi, hogy egy dokumentum nézetei értesüljenek a dokumentum változásáról.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi objektumok könnyű megfigyelését az objektumok becsomagolásával.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi, hogy objektumok (közvetve) úgy értesítsék egymást állapotuk megváltozásáról, hogy nem tudnak egymásról.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi algoritmusok folyamatának (progress) monitorozását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miben segítenek a tervezési minták? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Rendszer karbantarthatóság és módosíthatóság elősegítése.&lt;br /&gt;
# A kód újrafelhasználhatóságának elősegítése.&lt;br /&gt;
# Adott üzleti problémák jól érthető modellezése.&lt;br /&gt;
# Nem maguktól értetődő kódok megtalálása.&lt;br /&gt;
# A valóság minél érthetőbb modellezése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen lépéseket tartalmaz jellemzően egy meglévő modális dialógusablak használata? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A dialógusablakon levő vezérlők közvetlen inicializálása.&lt;br /&gt;
# A dialógusablak visszatérésének (DialogResult) vizsgálata.&lt;br /&gt;
# A dialógusablakon levő vezérlők inicializálása property-k (tulajdonságok) segítségével.&lt;br /&gt;
# MessageBox megjelenítés.&lt;br /&gt;
# Dialógusablak megjelenítése.&lt;br /&gt;
# Dialógusablak példányosítása.&lt;br /&gt;
# Időzítő felparaméterezése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ReaderWriterLock osztály lehetővé teszi, hogy egy erőforrást több szál is írjon egyszerre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windows Forms nem modális dialógusablak a DialogResult-ban tudja jelezni, hogy a felhasználó Ok vagy Cancel gombbal zárta be a dialógus ablakot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windows Forms nem támogat lineáris transzformációkat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windows Forms vezérlők (Control) között lehetőség van a szülő/gyerek és birtokos/birtokolt viszony kialakítására. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windows Forms vezérlők (Control) között lehetőség van szülő/gyerek viszony kialakítására. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windows Forms űrlapok (Form) között lehetőség van birtokos/birtokolt viszony kialakítására. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ön egy alkalmazást fejleszt .NET platformra. Az alkalmazást a felhasználók a saját gépeiken több példányban is mepróbálhatják elindítani (akár teljesen egyidőben). Az ön feladata annak megoldása, hogy az alkalmazás csak egy példányban fusson: vagyis, ha az alkalmazásból úgy indít új példányt a felhasználó, hogy már fut, akkor az újabb példány ezt detektálja, és azonnal lépjen ki (fejezze be a futását). Mit használna az alábbiak közül ennek megvalósításához? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lock&lt;br /&gt;
# Synchronized&lt;br /&gt;
# StartCoordinator&lt;br /&gt;
# AutoResetEvent&lt;br /&gt;
# Mutex&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# ThreadPool&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=203027</id>
		<title>Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=203027"/>
		<updated>2022-12-04T00:50:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Menedzsment és&amp;lt;br/&amp;gt;vállalkozásgazdaságtan&lt;br /&gt;
|tárgykód=GT20A001&lt;br /&gt;
|szak=mind&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=villany: 5&amp;lt;br&amp;gt;info/üzemmérnök: 4&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=GTK MVT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=vallgaz{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A001/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://edu.gtk.bme.hu/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szervezetek és a menedzsment feladatának és működésének alapelveivel. A tárgy keretében röviden bemutatásra kerülnek a gazdálkodás- és szervezéstudomány legfontosabb részterületei és aktuális problémái. Ezt követően a vállalkozásgazdaságtan alapjaival foglalkozik és az alábbi fő témaköröket tárgyalja:&lt;br /&gt;
*üzleti vállalkozás célja&lt;br /&gt;
*termelő és szolgáltató folyamatok&lt;br /&gt;
*termelésirányítás &lt;br /&gt;
*költséggazdálkodás &lt;br /&gt;
*befektetés és finanszírozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Követelmények =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előtanulmányi rend:&#039;&#039;&#039; Nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban némelyik előadó ad fel házi feladatot, esetleg az óra végén előfordul egy közös Kahootozás, ahol a hallgatók közül a 3 legjobb plusz pontot kaphat óra végén.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során összesen 2 darab, egyenként 25 pontos, melyek mindegyike 1-1 fő tématerület lezárásaként kerül megírásra az előadások ideje alatt. Nincs minimum követelmény külön-külön az egyes ZH eredményekre, az elégséges egyetlen feltétele, hogy a szumma pontszám legalább 25 legyen. Mindegyik ZH 20 perces, és nagyjából azonos felépítésű.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039;-kat a szorgalmi időszak utolsó hetében tartott pótZH-kon lehet pótolni, ill. javítani. Javítás esetén a pótZH-(ko)n elért eredmény számít bele a végeredménybe. (Rontani is lehet!) &lt;br /&gt;
**Javításnak - az eredeti 2 zh alapján - a legalább elégséges osztályzatot elért hallgatók újbóli zh írása számít.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Pótpót nincs a tárgyból.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a két ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelően:&lt;br /&gt;
*Ponthatárok: &lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 24,9 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|25 - 27,9 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|28 - 34,9 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|35 - 40,9 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|41 - 50|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Tananyag részekre bontva =&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! Az alábbi témakörök felosztása, a zárthelyik felépítése a &#039;&#039;2017 őszi félév&#039;&#039; alapján lettek leírva. Az egyes témakörökhöz található segédletek egy része mára elavulttá vált! Az aktuális diasorokat és a zárthelyire felkészítő kérdéseket mindig a tárgy honlapjáról érdemes nézni!&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Menedzsment alapok ==&lt;br /&gt;
=== Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Felépítése:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Teszt illetve rövid kifejtős kérdések (20 pontért)&lt;br /&gt;
**Igaz-hamis kérdések&lt;br /&gt;
**Feleletválasztós tesztek&lt;br /&gt;
**Rövid kifejtős kérdések&lt;br /&gt;
*1 kifejtős kérdés az előadáson részletesebben tárgyalt témákból (5 pontért)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Régebbi zárthelyik (melyek már elavultak)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070327|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20090227|2008/09 tavasz]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok az anyagrészhez ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_masodikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
*[[Média:menval_2zh_jegyzet.pdf|Sidel jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 tavasz:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_masodikanyag_2012tavasz.pdf|Előadásdiák]]&lt;br /&gt;
*2013:&lt;br /&gt;
**(A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben)&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*2014 tavasz:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések (ZH1)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_ZH2_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések (ZH2)]]&lt;br /&gt;
*2015/2016/2:&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_4.pdf|Előadás diái]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-2_2.pdf|Kiadott felkészülést segítő &amp;quot;kérdések&amp;quot;]] (részletek a tankönyvből)&lt;br /&gt;
*2016/2017/2:&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_4.pdf|Előadás diái]] (megegyezik a 2015/2016/2-essel)&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-2_2.pdf|Kiadott felkészülést segítő &amp;quot;kérdések&amp;quot;]] (részletek a tankönyvből) (megegyezik a 2015/2016/2-essel)&lt;br /&gt;
**[[Media:Menval_zh2help_2016tavasz_boti.pdf | Boti bácsi zh2 gyorstalpalója]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2021 ősz:&lt;br /&gt;
**[[Media:Menedzsment 1. ZH anyaga.pdf | V. Móni jegyzet]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_Menedzsment_A menedzsment alapjai - Felkeszito kerdesek_2016 (1).pdf | Kiadott felkészítő kérdések]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Stratégiai marketingmenedzsment ==&lt;br /&gt;
=== Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Felépítése:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Teszt illetve rövid kifejtős kérdések (20 pontért)&lt;br /&gt;
**Igaz-hamis kérdések&lt;br /&gt;
**Feleletválasztós tesztek&lt;br /&gt;
**Rövid kifejtős kérdések&lt;br /&gt;
*1 kifejtős kérdés az előadáson részletesebben tárgyalt témákból (5 pontért)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok az anyagrészhez ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 tavasz: &lt;br /&gt;
**Előadás diái: [[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_1.ppt|1.]] [[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_2.ppt|2.]] [[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_3.ppt|3.]]&lt;br /&gt;
*2014 tavasz:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések]]&lt;br /&gt;
*2015/2016/2:&lt;br /&gt;
**Előadás diái: [[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_1.pdf|1.]] [[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_2.pdf |2.]] [[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_3.pdf|3.]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-2.pdf|Felkészülést segítő kérdések]]&lt;br /&gt;
*2016/2017/2:&lt;br /&gt;
**Előadás diái: [[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_1.pptx|1.]] [[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_2.pptx |2.]] [[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_3.pptx|3.]] [[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_4_5.pptx|4-5.]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2016-17-2.pdf|Felkészülést segítő kérdések]]&lt;br /&gt;
*2020/2021/1&lt;br /&gt;
**[[Media:Menval_zh1_2020osz.pdf|A kiadott kérdések kidolgozása az előadásdiák alapján]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minőségmenedzsment ==&lt;br /&gt;
=== Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Felépítése:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*3 feleletválasztós (6 pont)&lt;br /&gt;
*6 igaz-hamis (6 pont)&lt;br /&gt;
*2 kis kérdés (6 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagy kérdés (esszé vagy számolás) (7 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Régebbi zárthelyik:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070511|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok az anyagrészhez ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_harmadikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013 tavasz:&lt;br /&gt;
**(A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben)&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
**Előadásdiák: [[Média:MEV_minoseg_1_2013tav.pdf|1.]] [[Média:MEV_minoseg_2_2013tav.pdf|2.]] [[Média:MEV_minoseg_3_2013tav.pdf|3.]] [[Média:MEV_minoseg_4_2013tav.pdf|4.]]&lt;br /&gt;
*2014 tavasz:&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_ZH3_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések]]&lt;br /&gt;
*2015/2016/2:&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_5.pdf|Előadás diái]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-3.pdf|Kiadott felkészülést segítő &amp;quot;kérdések&amp;quot;]] (részletek a tankönyvből)&lt;br /&gt;
*2016/2017/2:&lt;br /&gt;
**[[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_5.pdf|Előadás diái]]&lt;br /&gt;
**[[:Média:Vallgazd_tesztkerdesek_2016-17-2_3.pdf|Kiadott felkészülést segítő &amp;quot;kérdések&amp;quot;]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Menval_zh3help_2016tavasz_boti.pdf | Boti bácsi zh3 gyorstalpalója]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Termelésmenedzsment alapok ==&lt;br /&gt;
=== Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Felépítése:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*3 feleletválasztós (6 pont)&lt;br /&gt;
*5 kis számításos feladat (10 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagy számításos feladat (9 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok az anyagrészhez ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Menedzs_4.pdf‎|Számolós feladatok]] - Részletes levezetésekkel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 tavasz:&lt;br /&gt;
**Előadás diái: [[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_1.pdf|1.]] [[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_2.pdf|2.]]&lt;br /&gt;
*2013:&lt;br /&gt;
**(A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben)&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*2014 tavasz:&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_ZH4KERDESEK_2014.pdf|Kiadott kérdések]]&lt;br /&gt;
*2015/2016/2:&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_6.pdf|Előadás diái]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_szampelda_2015-16-2.pdf|Számolásos feladatok megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
*2016/2017/2:&lt;br /&gt;
**[[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_6.pdf|Előadás diái]]&lt;br /&gt;
**[[:Média:Vallgazd_szampelda_2016-17-2.pdf|Számolásos feladatok megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= További segédanyagok =&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2006:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_jegyzet.pdf|Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]] - A tárgyhoz tartozó &#039;&#039;&#039;régi&#039;&#039;&#039; hivatalos könyv.&lt;br /&gt;
*2013:&lt;br /&gt;
**[[Média:Menval_of_zh234.pdf|Kérdések és válaszok gyors összefoglaló]] - Az 1. ZH kivételével a kiadott kérdések és válaszok gyors összefoglalója. Az aktuális kérdéssor mindig elérhető a tárgyhonlapon.&lt;br /&gt;
*2015:&lt;br /&gt;
**[http://www.typotex.hu/book/6926/kovesi_janos_menedzsment_es_vallalkozas-gazdasagtan Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan] - A tárgyhoz tartozó &#039;&#039;&#039;új&#039;&#039;&#039; hivatalos könyv.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Oktatóvideók ===&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/economics-finance-domain/core-finance KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Tippek =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgyból hasznos tudásra egyáltalán ne számíts&lt;br /&gt;
*Könnyebb mint a Mikro- és makroökonómia, mivel kérdések 90%-a ki van adva, válaszokkal együtt. Érdemes felkészülni, mert könnyen szerezhető jó jegy. A kikérdezők használata sokat segít!&lt;br /&gt;
* Órákon lehet extra pontokat szerezni, maximum 5-ös minden témakörben, ezeket simán hozzáadják a zárthelyi pontszámához. A távoktatás által bekövetkezett digitális felvilágosulás óta a pluszpontszerzés rendszerint valami kérdőív kitöltése órán, ahol a teljesítményedtől függően kapsz pontokat.&lt;br /&gt;
* A villanyon és infón egymáshoz képest mintatanterv szerint ellentétes félévekben van meghirdetve a tárgy és zárthelyit a tanóra időpontjában iratnak, úgyhogy igazából bármelyik félévben fel tudod venni a tárgyat amikor kényelmesnek érzed, nem muszáj ragaszkodni az előírt félévhez.&lt;br /&gt;
* Ha csak néhány pont hiányzik a jobb jegyért, akkor érdemes bemenni megtekintésre, főleg év végén, mert ilyen esetben elég barátiak.&lt;br /&gt;
* Az elégségest a közepestől csupán 6 pont választja el. Ha úgy jönne ki a lépés, érdemes alaposabban felkészülni az utolsó ZH-ra.&lt;br /&gt;
* A számolós példáknál ajánlott a képleteket is leírni, még ha nem is sikerül őket helyesen használni, mert az ÜTI így is bőkezűen fogja osztogatni a pontokat. Jó szívvel osztályoznak, és figyelembe veszik, hogy mérnöknek tanulsz, nem közgazdásznak.&lt;br /&gt;
* Ha órarendileg nem passzol neked a VIK-es, akkor nyugodtan fel tudod venni a másik karok kurzusát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=203026</id>
		<title>Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=203026"/>
		<updated>2022-12-04T00:48:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Menedzsment és&amp;lt;br/&amp;gt;vállalkozásgazdaságtan&lt;br /&gt;
|tárgykód=GT20A001&lt;br /&gt;
|szak=mind&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=villany: 5&amp;lt;br&amp;gt;info/üzemmérnök: 4&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=GTK MVT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=vallgaz{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A001/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://edu.gtk.bme.hu/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szervezetek és a menedzsment feladatának és működésének alapelveivel. A tárgy keretében röviden bemutatásra kerülnek a gazdálkodás- és szervezéstudomány legfontosabb részterületei és aktuális problémái. Ezt követően a vállalkozásgazdaságtan alapjaival foglalkozik és az alábbi fő témaköröket tárgyalja:&lt;br /&gt;
*üzleti vállalkozás célja&lt;br /&gt;
*termelő és szolgáltató folyamatok&lt;br /&gt;
*termelésirányítás &lt;br /&gt;
*költséggazdálkodás &lt;br /&gt;
*befektetés és finanszírozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Követelmények =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előtanulmányi rend:&#039;&#039;&#039; Nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban némelyik előadó ad fel házi feladatot, esetleg az óra végén előfordul egy közös Kahootozás, ahol a hallgatók közül a 3 legjobb plusz pontot kaphat óra végén.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során összesen 2 darab, egyenként 25 pontos, melyek mindegyike 1-1 fő tématerület lezárásaként kerül megírásra az előadások ideje alatt. Nincs minimum követelmény külön-külön az egyes ZH eredményekre, az elégséges egyetlen feltétele, hogy a szumma pontszám legalább 25 legyen. Mindegyik ZH 20 perces, és nagyjából azonos felépítésű.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039;-kat a szorgalmi időszak utolsó hetében tartott pótZH-kon lehet pótolni, ill. javítani. Javítás esetén a pótZH-(ko)n elért eredmény számít bele a végeredménybe. (Rontani is lehet!) &lt;br /&gt;
**Javításnak - az eredeti 2 zh alapján - a legalább elégséges osztályzatot elért hallgatók újbóli zh írása számít.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Pótpót nincs a tárgyból.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a két ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelően:&lt;br /&gt;
*Ponthatárok: &lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 24,9 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|25 - 27,9 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|-28 - 34,9 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|35 - 40,9 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|41 - 50|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Tananyag részekre bontva =&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! Az alábbi témakörök felosztása, a zárthelyik felépítése a &#039;&#039;2017 őszi félév&#039;&#039; alapján lettek leírva. Az egyes témakörökhöz található segédletek egy része mára elavulttá vált! Az aktuális diasorokat és a zárthelyire felkészítő kérdéseket mindig a tárgy honlapjáról érdemes nézni!&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Menedzsment alapok ==&lt;br /&gt;
=== Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Felépítése:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Teszt illetve rövid kifejtős kérdések (20 pontért)&lt;br /&gt;
**Igaz-hamis kérdések&lt;br /&gt;
**Feleletválasztós tesztek&lt;br /&gt;
**Rövid kifejtős kérdések&lt;br /&gt;
*1 kifejtős kérdés az előadáson részletesebben tárgyalt témákból (5 pontért)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Régebbi zárthelyik (melyek már elavultak)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070327|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20090227|2008/09 tavasz]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok az anyagrészhez ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_masodikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
*[[Média:menval_2zh_jegyzet.pdf|Sidel jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 tavasz:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_masodikanyag_2012tavasz.pdf|Előadásdiák]]&lt;br /&gt;
*2013:&lt;br /&gt;
**(A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben)&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*2014 tavasz:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések (ZH1)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_ZH2_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések (ZH2)]]&lt;br /&gt;
*2015/2016/2:&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_4.pdf|Előadás diái]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-2_2.pdf|Kiadott felkészülést segítő &amp;quot;kérdések&amp;quot;]] (részletek a tankönyvből)&lt;br /&gt;
*2016/2017/2:&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_4.pdf|Előadás diái]] (megegyezik a 2015/2016/2-essel)&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-2_2.pdf|Kiadott felkészülést segítő &amp;quot;kérdések&amp;quot;]] (részletek a tankönyvből) (megegyezik a 2015/2016/2-essel)&lt;br /&gt;
**[[Media:Menval_zh2help_2016tavasz_boti.pdf | Boti bácsi zh2 gyorstalpalója]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2021 ősz:&lt;br /&gt;
**[[Media:Menedzsment 1. ZH anyaga.pdf | V. Móni jegyzet]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_Menedzsment_A menedzsment alapjai - Felkeszito kerdesek_2016 (1).pdf | Kiadott felkészítő kérdések]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Stratégiai marketingmenedzsment ==&lt;br /&gt;
=== Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Felépítése:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Teszt illetve rövid kifejtős kérdések (20 pontért)&lt;br /&gt;
**Igaz-hamis kérdések&lt;br /&gt;
**Feleletválasztós tesztek&lt;br /&gt;
**Rövid kifejtős kérdések&lt;br /&gt;
*1 kifejtős kérdés az előadáson részletesebben tárgyalt témákból (5 pontért)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok az anyagrészhez ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 tavasz: &lt;br /&gt;
**Előadás diái: [[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_1.ppt|1.]] [[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_2.ppt|2.]] [[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_3.ppt|3.]]&lt;br /&gt;
*2014 tavasz:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések]]&lt;br /&gt;
*2015/2016/2:&lt;br /&gt;
**Előadás diái: [[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_1.pdf|1.]] [[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_2.pdf |2.]] [[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_3.pdf|3.]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-2.pdf|Felkészülést segítő kérdések]]&lt;br /&gt;
*2016/2017/2:&lt;br /&gt;
**Előadás diái: [[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_1.pptx|1.]] [[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_2.pptx |2.]] [[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_3.pptx|3.]] [[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_4_5.pptx|4-5.]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2016-17-2.pdf|Felkészülést segítő kérdések]]&lt;br /&gt;
*2020/2021/1&lt;br /&gt;
**[[Media:Menval_zh1_2020osz.pdf|A kiadott kérdések kidolgozása az előadásdiák alapján]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minőségmenedzsment ==&lt;br /&gt;
=== Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Felépítése:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*3 feleletválasztós (6 pont)&lt;br /&gt;
*6 igaz-hamis (6 pont)&lt;br /&gt;
*2 kis kérdés (6 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagy kérdés (esszé vagy számolás) (7 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Régebbi zárthelyik:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070511|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok az anyagrészhez ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_harmadikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013 tavasz:&lt;br /&gt;
**(A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben)&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
**Előadásdiák: [[Média:MEV_minoseg_1_2013tav.pdf|1.]] [[Média:MEV_minoseg_2_2013tav.pdf|2.]] [[Média:MEV_minoseg_3_2013tav.pdf|3.]] [[Média:MEV_minoseg_4_2013tav.pdf|4.]]&lt;br /&gt;
*2014 tavasz:&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_ZH3_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések]]&lt;br /&gt;
*2015/2016/2:&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_5.pdf|Előadás diái]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-3.pdf|Kiadott felkészülést segítő &amp;quot;kérdések&amp;quot;]] (részletek a tankönyvből)&lt;br /&gt;
*2016/2017/2:&lt;br /&gt;
**[[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_5.pdf|Előadás diái]]&lt;br /&gt;
**[[:Média:Vallgazd_tesztkerdesek_2016-17-2_3.pdf|Kiadott felkészülést segítő &amp;quot;kérdések&amp;quot;]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Menval_zh3help_2016tavasz_boti.pdf | Boti bácsi zh3 gyorstalpalója]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Termelésmenedzsment alapok ==&lt;br /&gt;
=== Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Felépítése:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*3 feleletválasztós (6 pont)&lt;br /&gt;
*5 kis számításos feladat (10 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagy számításos feladat (9 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok az anyagrészhez ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Menedzs_4.pdf‎|Számolós feladatok]] - Részletes levezetésekkel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 tavasz:&lt;br /&gt;
**Előadás diái: [[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_1.pdf|1.]] [[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_2.pdf|2.]]&lt;br /&gt;
*2013:&lt;br /&gt;
**(A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben)&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*2014 tavasz:&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_ZH4KERDESEK_2014.pdf|Kiadott kérdések]]&lt;br /&gt;
*2015/2016/2:&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_6.pdf|Előadás diái]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vallgazd_szampelda_2015-16-2.pdf|Számolásos feladatok megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
*2016/2017/2:&lt;br /&gt;
**[[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_6.pdf|Előadás diái]]&lt;br /&gt;
**[[:Média:Vallgazd_szampelda_2016-17-2.pdf|Számolásos feladatok megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= További segédanyagok =&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2006:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_jegyzet.pdf|Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]] - A tárgyhoz tartozó &#039;&#039;&#039;régi&#039;&#039;&#039; hivatalos könyv.&lt;br /&gt;
*2013:&lt;br /&gt;
**[[Média:Menval_of_zh234.pdf|Kérdések és válaszok gyors összefoglaló]] - Az 1. ZH kivételével a kiadott kérdések és válaszok gyors összefoglalója. Az aktuális kérdéssor mindig elérhető a tárgyhonlapon.&lt;br /&gt;
*2015:&lt;br /&gt;
**[http://www.typotex.hu/book/6926/kovesi_janos_menedzsment_es_vallalkozas-gazdasagtan Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan] - A tárgyhoz tartozó &#039;&#039;&#039;új&#039;&#039;&#039; hivatalos könyv.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Oktatóvideók ===&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/economics-finance-domain/core-finance KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Tippek =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgyból hasznos tudásra egyáltalán ne számíts&lt;br /&gt;
*Könnyebb mint a Mikro- és makroökonómia, mivel kérdések 90%-a ki van adva, válaszokkal együtt. Érdemes felkészülni, mert könnyen szerezhető jó jegy. A kikérdezők használata sokat segít!&lt;br /&gt;
* Órákon lehet extra pontokat szerezni, maximum 5-ös minden témakörben, ezeket simán hozzáadják a zárthelyi pontszámához. A távoktatás által bekövetkezett digitális felvilágosulás óta a pluszpontszerzés rendszerint valami kérdőív kitöltése órán, ahol a teljesítményedtől függően kapsz pontokat.&lt;br /&gt;
* A villanyon és infón egymáshoz képest mintatanterv szerint ellentétes félévekben van meghirdetve a tárgy és zárthelyit a tanóra időpontjában iratnak, úgyhogy igazából bármelyik félévben fel tudod venni a tárgyat amikor kényelmesnek érzed, nem muszáj ragaszkodni az előírt félévhez.&lt;br /&gt;
* Ha csak néhány pont hiányzik a jobb jegyért, akkor érdemes bemenni megtekintésre, főleg év végén, mert ilyen esetben elég barátiak.&lt;br /&gt;
* Az elégségest a közepestől csupán 6 pont választja el. Ha úgy jönne ki a lépés, érdemes alaposabban felkészülni az utolsó ZH-ra.&lt;br /&gt;
* A számolós példáknál ajánlott a képleteket is leírni, még ha nem is sikerül őket helyesen használni, mert az ÜTI így is bőkezűen fogja osztogatni a pontokat. Jó szívvel osztályoznak, és figyelembe veszik, hogy mérnöknek tanulsz, nem közgazdásznak.&lt;br /&gt;
* Ha órarendileg nem passzol neked a VIK-es, akkor nyugodtan fel tudod venni a másik karok kurzusát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s&amp;diff=202080</id>
		<title>Rendszermodellezés</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s&amp;diff=202080"/>
		<updated>2022-05-05T11:35:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Halla Bálint József: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Rendszermodellezés&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAA00&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 2&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = nincs&lt;br /&gt;
| kiszh = 4 db (opcionális)&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db (+2 szorgalmi)&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = remo{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAA00&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Új_tárgy|Rendszermodellezés_(régi)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy tematikusan az informatikai rendszerek tervezési folyamatának modell alapú megközelítését tárgyalja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Célkitűzése a későbbi tantárgyak által megtanítandó specializált modellezési paradigmák előkészítése, az alapvető modellezési feladatok és eszközök bemutatásával. Egyúttal bemutat néhány olyan fogalmilag tiszta és egyszerűen kezelhető eszközt is, amelyek segítségével a tervezés alapvető aspektusait a hallgatók készség szinten elsajátíthatják és egyszerű, működő alkalmazásokat is tudnak tervezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hallgatók megismerik a magas szintű, grafikus eszközökre épülő, folyamat alapú rendszermodellezés, a helyességbizonyítás, teljesítményanalízis és szolgáltatásbiztonság alapfogalmait és megjelenésüket a modellezésben. A korábbi automataelméleti és rendszertechnikai ismereteikre építve megismerik a szabatos rendszertervezés alapjait. A hallgatók a modellezés munkafolyamatain keresztül elsajátítják az informatikai rendszerek implementációjának egyes munkafogásait. Jártasságot szereznek a szimulációs rendszervizsgálatokban és a mérési adatok vizuális elemzésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy kiemelt didaktikai célja a hallgatók absztrakciós készségének fejlesztése és a későbbi szakmai tárgyak fogalmi és motivációs előkészítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kötelező: &#039;&#039;&#039; Nincs.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Ajánlott: &#039;&#039;&#039; [[A_programozás_alapjai_I.|A programozás alapjai 1]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;ZH:&#039;&#039;&#039; mindkettő sikeres megírása. El kell érni a 10 pontos beugróból 5 pontot.&lt;br /&gt;
***Első ZH-n összesen 12 pontot a 30-ból.&lt;br /&gt;
***Mádodik ZH-n összesen 16 pontotot a 40-ből.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; beadása, legalább 12 pont elérése a 30-ból.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Gyakorlat: jelenlét 4/6.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Mindkét &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; pótolható egyszer a pótlási héten, egy napon (1. ZH 8-10h, 2. ZH 10-12h)&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;házi feladat&#039;&#039;&#039; a pótlási hét végéig pótolható, különeljárási díj fejében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
A jegyet a félév közben szerzett pontok alapján adják. Megszerezhető pontok:&lt;br /&gt;
* HF: maximum 30 pont.&lt;br /&gt;
* ZH1: maximum 30 pont. (10 pont beurgó + 20 pont feladatok)&lt;br /&gt;
* ZH2: maximum 40 pont. (10 pont beugró + 30 pont feladatok)&lt;br /&gt;
* Plusz pontokat az alábbi módon lehet szerezni:&lt;br /&gt;
** Bemelegítő HF: 0 vagy 4 pont.&lt;br /&gt;
** Szorgalmi HF: 0-10 pont (pótlási héten is le lehet adni, 0-7 pontért)&lt;br /&gt;
** Fakultatív kisZH-k: (0-8 pont)&lt;br /&gt;
*** Minden kisZH abból az anyagból van, amely a gyakorlat anyaga. Értsd úgy: a második gyakorlat anyaga az állapot alapú modellezés, és a kisZH anyag is az, ne az első gyakorlat anyagából készülj csak fel! Érdemes készülni a kisZH-kra, 2 egyszerű kérdésből áll, egy kisZH 0-2 pontot ér.&lt;br /&gt;
* Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
* [[Media:SYSMO_jegyzet_2018t.pdf | 2018-as oktató (Gönczy László) által lektorált tanszéki és előadás jegyzet egyben]]&lt;br /&gt;
* Tanszéki jegyzet: [[Media:Remo_jegyzet_20160720.pdf | pdf]] - [http://docs.inf.mit.bme.hu/remo-jegyzet/ online (legújabb)]&lt;br /&gt;
* [[Media:Tomor_remo_2020.PDF | Tömör Remo összefoglaló - 2020]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előadás (2016) ===&lt;br /&gt;
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_1.pdf | Modellezési alapismeretek]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_2.pdf | Strukturális modellezés]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_3.pdf | Állapot alapú modellezés]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_4.pdf | Folyamatmodellezés]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_5.pdf | Teljesítménymodellezés I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_6.pdf | Teljesítménymodellezés II.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_7.pdf | Modellek ellenőrzése]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_8.pdf | Vizuális adatelemzés]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_9.pdf | Modellek végrehajtása, kódgenerálás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_10.pdf | Szimuláció]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Remo_dia_2015-16-2_11.pdf | Modellek fejlesztése]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakorlat (2019) ===&lt;br /&gt;
* [[Media:Gyakorlat_2019_1.pdf | 1. gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Gyakorlat_2019_2.pdf | 2. gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Gyakorlat_2019_3.pdf | 3. gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Gyakorlat_2019_4.pdf | 4. gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Gyakorlat_2019_5.pdf | 5. gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Gyakorlat_2019_6.pdf | 6. gyakorlat]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
* A 5. héten kerül kiadásra, beadni elektronikusan kell a 12. héten. (&#039;&#039;&#039;Az új házi feladat portál miatt nincsen már szóbeli védés év végén, de a régebbi házikat se fogadják már el. Külön kérésre viszont lehet javítás érdekében szóbelire menni, de arra külön jelentkezni kell.&#039;&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
* Egy sakkórát utánozó programot kell elkészíteni, mindenkinek különböző tulajdonságokkal. A házi feladat kiírása, és technikai segédlet elérhető a [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazifeladat tárgyhonlapon].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Leggyakoribb hiba: olyan állapotátmenet használata, amik nem is valódiak, mert az átmenet nem egy esemény bekövetkezésekor történik meg. &lt;br /&gt;
* Lehetséges, hogy amire mi gondolunk, az egy esemény, de modellezési szempontból másként kell értelmezni ezt a fogalmat. 5 ilyen elem van tiltva:&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;always&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;oncycle&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** Olyan nyíl (állapotátmenet), amire nincs semmi írva (nincs őrfeltétel, mindig lefut).&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;after 0s&amp;lt;/code&amp;gt; / &amp;lt;code&amp;gt;after 0ms&amp;lt;/code&amp;gt; / &amp;lt;code&amp;gt;every 0s&amp;lt;/code&amp;gt; stb. A modell szempontjából ezek is feltétel nélküli átmenetek.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;[trigger &amp;amp;&amp;amp; feltétel]&#039;&#039;&#039; kiváltó esemény, ezeket egy [trigger]-re és egy choice-ra kell szétbontani.&lt;br /&gt;
* Ha a modelledben ezeket használod, az oldal nem fogja elfogadni a házidat. A hiba megoldása:&lt;br /&gt;
[[File:Remo_modelltipusok_20160720.png|thumb|Szekvenciális programozásra hasonlító (balra), és helyes állapotalapú (jobbra) modellek]]&lt;br /&gt;
* Meg kell érteni az állapotalapú modellezés alapját. Sokan úgy próbálják felépíteni a modellt, mint egy C nyelvben írt programot, ahol egymás után hajtódnak végre a feladatok, és az állapot egy művelet végrehajtásának felel meg. Ez hibás gondolkozás, mert állapotmodellezésre van szükség, és nem folyamatmodellezésre! Eseményvezérelt felépítés kell. A kép oldalt illusztrálja a kettő közötti különbséget. A hagyományos programozási módszer használatával keletkezik egy olyan állapotátmenet, aminek nincs kiváltó eseménye. Az állapotalapú modellezésnél ilyet ne csináljunk, mert a ChangeSettings nem egy olyan állapot, ami tartósan jellemezné a modellünket, hiszem a &amp;lt;code&amp;gt;whiteMoves = true&amp;lt;/code&amp;gt; művelet elvégzése után azonnal bekövetkezik egy újabb állapotváltás, így a ChangeSettings csak egy pillanatig, és nem egy valamekkora időegységig jellemezte a modellt. Ha viszont a műveleteket nem az állapot belsejébe írjuk, hanem egy hurokélre, akkor valójában nem történik állapotváltás (ugyan oda térünk vissza), a művelet mégis végrehajtódik! Többnyire igaz, hogy úgy kell megtervezni a modellt, hogy az élekre kerülnek a változók módosításai, az állapotokra pedig az, ami megjelenik a képernyőn, lásd a képet. Ez természetesen nem mindig van így, de ha eszerint próbálod meg megtervezni a modelled felépítését, kiküszöbölheted az üres élek problémáját.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Ha továbbra sem műküdik a programod, és nem érted, hogy mi a gond, látogasd meg a [http://q2a.inf.mit.bme.hu/rendszermodellez%C3%A9s Házi feladat fórum] oldalát, hátha már akadt másnak is hasonló problémája.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kikérdezők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Rendszermodellezés_1._ZH/Igaz_Hamis_kikérdező | 1. ZH]]&lt;br /&gt;
* [[Rendszermodellezés_2._ZH/Rendszermodellezés | 2. ZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 1. ZH ==&lt;br /&gt;
* [[Media:ReMo_mintazh1_2015tavasz_v2.pdf | 2015-ös mintaZH]] + [[Media:ReMo_mintazh1_2015tavasz_v2_mo.pdf | Beugrókérdések megoldva]]&lt;br /&gt;
* [[Media:zh1-minta-2017.pdf | 2017-es mintaZH]] + [[Media:zh1-minta_kiskerdesek_megoldva-2017.pdf | Beugrókérdések megoldva]] + [[Media:remo-zh1-2017-nagyfeladatok.pdf | Nagyfeladatok]] &lt;br /&gt;
* [[Media:remo-zh1-2018-NFxper-Acsop.pdf | 2018-as nagyfeladatok]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 2. ZH ==&lt;br /&gt;
* [[Media:ReMo_mintazh2_20150509.pdf | 2015-ös mintaZH]] + [[Media:ReMo_mintazh2_20150509_kiskerdesek_megoldva.pdf | Beugrókérdések megoldva]]&lt;br /&gt;
* [[Media:remo-zh2-minta-20160512.pdf | 2016-os mintaZH]]&lt;br /&gt;
* [[Media:zh2-minta-20170508.pdf | 2017-es mintaZH]] + [[Media:zh2-minta-20170508_kiskerdesek_megoldva.pdf | Beugrókérdések megoldva]]&lt;br /&gt;
* [[Media:remo-2017-ZH2-plusz-kiskerdesek.pdf | 2017-es beugrókérdések]] + [[Media:remo-2017-ZH2-plusz-kiskerdesek-megoldas.pdf | Beugrókérdések megoldva]]&lt;br /&gt;
*[[Media:remo-2018-telj-eda-gyakorlo.pdf | 2018-as nagyfeladat példa (EDA)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
* Félév vége fele a tanszék meg szokott hirdetni egy Rendszermodellezés versenyt (~április 25 körül). Erre érdemes felkészülni, mert ha eléred a versenyen a 60%-ot, az megfelel egy 100%-os 2. ZH-nak, ami sokat tud segíteni, mivel a második ZH-n nagyon nehezen lehetne elérni alapból 100%-ot. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Érdemes tisztában lenni minden fogalommal, mert utána elég csak a józan paraszti eszet használni. Nem túl bonyolult belőle 4-est 5-öst szerezni, mert rengeteg extra pont jár és a házi sok pontot ér. A ZH-k beugróit ne vedd könnyű péznek. Legtöbben azért bukják el a tárgyat, mert a beugró nem sikerül. Az elméleti részeket jól át kell nézni, bizonytalan esetekben inkább ne írj be semmit, mert hibás válaszért pontot veszíthetsz. A házi egy-kétnapos munka, ha teljesen nulláról kezdik, de ha már foglalkozott a Yakinduval egy kicsit előtte, akkor maximum négy óra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A Remo a 2. félév legjobb tárgya. Csak csíkokat kell húzni és állapotokba kell kerülni.&amp;quot; - G 2022&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Halla Bálint József</name></author>
	</entry>
</feed>