https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=H%C3%BCttl+Frigyes+Istv%C3%A1n 2026-04-15T12:10:17Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_terek_alapjai&diff=193936 2018-05-26T12:53:31Z

<p>Hüttl Frigyes István: /* Vizsgához segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Elektromágneses terek alapjai<br /> |tárgykód=VIHVAC03<br /> |régitárgykód=VIHVA201<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=szóbeli írásbeli beugróval<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |szak=villany<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA201/<br /> |targyhonlap=https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1%3Absc-kepzes&amp;id=641%3Aelektromagneses-terek-alapjai-vihva201&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> |levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/terek terek{{kukac}}sch.bme.hu]<br /> }}<br /> <br /> Az '''Elektromágneses terek alapjai''' erőteljesen épít a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]], [[Jelek és rendszerek 1]], és a [[Fizika 2]] című tárgyak tananyagára.<br /> <br /> A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A3 villamosmérnököknek]], és a [[Fizika 2]] tárgyakból a kredit megszerzése<br /> *'''Ajánlott:''' [[Jelek és rendszerek 1]] kredit megszerzése<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok látogatását ellenőrzik.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során egy nagy zárthelyit íratunk, amelyben a tananyag első felét kérjük számon. Aláírást az kap, aki a zárthelyit adott ponthatár felett teljesíti. A ponthatárt nem rögzítjük előre, hanem utólag (a kurzus teljesítési statisztikája alapján) állapítjuk meg, azonban az elérhető összpontszám legalább 50%-ának megszerzésével az aláírás mindenkor garantált. Magas zárthelyi pontszám esetén vizsgakedvezmény jár.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga szóbeli. Aki a zárthelyin magas pontszámot ért el (jelest szerez), annak a szóbeli vizsgán bizonyos kedvezményt biztosítunk (pl. szűkített tételsor vagy csak elméleti kérdés példamegoldás nélkül – az adott félév előadójának döntése szerint). Ez a kedvezmény csak az aláírásszerzés félévében vehető igénybe. Megajánlott vizsgajegyet kaphat, aki az Elektromágneses terek versenyen helyezést ér el; ez a kedvezmény csak a verseny félévében érvényes. Az 5. ismétlő vizsgát (6. vizsgát) legalább két tagú vizsgabizottság előtt kell lefolytatni. A vizsgázó két, vagy három lapot választ: „beugrót”, „tételt”, és nem kötelezően „IMSc tételt”. A vizsgára helyben kb. 15-20 perc felkészülési időt biztosítunk.A beugró általában példa (nagyobb részt a tananyag második feléből), ahol mindenekelőtt a megoldás elvét kell bemutatni, a számszerű eredmény helyessége kisebb súllyal esik a latba. Amennyiben a beugró sikeres, a hallgató rátérhet a tétel ismertetésére, ellenkezőesetben a vizsga elégtelen (1) eredménnyel zárul.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Hivatalos Jegyzetek ===<br /> <br /> *'''''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''''' című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz! [[Media:emt_tankonyv_fodor.pdf]]<br /> *'''''Dr. Zombory László: Elektromágneses terek''''' című tankönyv szintén használható, mely a ''Műszaki Kiadó'' honlapján [http://www.muszakikiado.hu/files/Konyvek/Dr_Zombory_Laszlo_Elektromagneses_terek.pdf ingyenesen elérhető].<br /> *'''''Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár''''' jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!<br /> *'''&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;Kiemelt jegyzet:&lt;/span&gt;''' [[Media:Terek_jegyzet2011kereszt.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadó órái alapján ''Mucsi Dénes'' által készített, jegyzetpályázatra beküldött, az előadó által ellenőrzött előadásjegyzet.<br /> *[http://bme.videotorium.hu/hu/category/627/elektromagnesesseg előadásvideók] - A tárgy összes előadásának felvétele elérhető itt - [[Elektromágneses terek alapjai - Előadásvideók címszavai időpontokkal|Veszely-féle előadások címszavai és időpontok]] (Az előadásvideók időpont és téma szerinti tartalomjegyzéke).<br /> <br /> ===Vizsgához segédanyagok ===<br /> <br /> Sikeres beugró után a szóbeli két részből áll, kettő lapot kell húzni az elején. Az egyik egy tétel, ami a kiadott tételsor valamelyik tétele, ugyanolyan formában, ahogyan látható a tanszéki honlapon (nincs semmi magyarázat vagy vázlatpont stb.). A másik része egy feladat megoldása. Ezek a feladatok korábbi beugró példákból kerülnek ki, nem túl nehezek, de ismertetni kell a megoldást, az elméleti hátteret.<br /> <br /> *[[Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok|Szóbeli feladatok]] - Itt gyűjtjük a szóbelin húzható számolási feladatokat. &lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;'''''Szerkesszétek, bővítsétek! Az is jó, ha csak a feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT írjátok be!'''''&lt;/span&gt;<br /> *&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;'''Kiemelt kidolgozás: '''&lt;/span&gt;[[Media:Terek_tételkidolgozás2012.pdf‎|Tételkidolgozás]] - 2012/2013-as tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes kidolgozása.<br /> *[[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF|Számpéldák]] - Jópár számolási feladat kidolgozása. Néhány hiba előfordul benne! Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi [[Elektromágneses terek alapjai - Számolós vizsgakérdések kidolgozásában talált hibák javításai|hibajavításhoz]]!<br /> *[[Media:Terek_40kidolzott_példa.pdf‎|40 vizsgapélda]] - ''Szilágyi Tamás'' által részletesen kidolgozott vizsgapéldák. '''Fontos:''' Most már nem ezek közül kerülnek ki a beugrókérdések! Gyakorlásnak viszont jók!<br /> *[[Media:Terek_tételekhez_képletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Szóbeli tételekhez rendszerezett képletgyűjtemény.<br /> *[[Media:EMT_teljes_2015_osz.pdf|Előadások és gyakorlatok]] - Összes előadás és 6 db gyakorlat. (2015 ősz)<br /> *[[Media:terek_vizsga_2017-01-02.pdf|Teljes tételkidolgozás]] - 2016/17 őszi félév tételeinek teljes kidolgozása. Kézzel írt, szkennelt.<br /> *[[Media:Terek_Tetelkidolgozás2017.pdf|Teljes tételkidolgozás]] - 2017/18 őszi félév tételeinek teljes kidolgozása. Kézzel írt, szkennelt.<br /> <br /> === Egyéb segédanyagok ===<br /> <br /> *[[Media:EMTA2_ZH_kisfeladatok_2015.pdf|Kisfeladatok2ZH]]- 2015 előtti zárthelyik(/vizsgabeugrók) kis-feladatainak gyűjteménye a 3Zh-s rendszer 2.Zárhelyiéhez.<br /> *[[Media:Terek távvezetékesfeladatokkidolgozása.pdf|Távvezetékek]] - Néhány távvezetékes feladat nagyon jó kidolgozása, a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.<br /> *[[Media:Terek_képletek_1ZH-hoz.PDF‎|Első ZH]] és a [[Media:Terek_képletek_2ZH-hoz.PDF‎|második ZH]] anyagához egy-egy hasznos képlet-összefoglaló.<br /> *[[Media:Terek_magicképletek.PDF|Magic képletek]] - ''Ács Judit'' által összegyűjtött néhány hasznos képlet.<br /> *[http://www.youtube.com/playlist?list=PLEfarzfPitd3styANrY3KT8xg3jOkOLED Elektrodinamika] - 2014. őszi anyag a Széchenyi István Egyetemről, Elektrodinamika tárgyhoz, de tökéletesen használható az Elektromágneses terek megértéséhez - elmélettel, példákkal.<br /> <br /> ===Régebbi jegyzetek/kidolgozások===<br /> <br /> Itt vannak összegyűjtve a régebbi jegyzetek/tételkidolgozások, melyek már kisebb-nagyobb mértékben aktualitásukat vesztették. Ezeket érdemes a végére hagyni és a fentebbi aktuális anyagokkal kezdeni. Ettől függetlenül, ha valaki valamit nem ért, ezek között is érdemes lehet keresgélni, mert vannak bennük hasznos anyagok!<br /> <br /> *Az előadás-videók alapján ''Ecker Tibor Ádám'' által készített [[Media:Terek_előadásvideókjegyzet.pdf‎|jegyzet]].<br /> *''Dr. Sebestyén Imre'' 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján ''Sasvári Gergely'' által készített jól használható [[Media:Terek_jegyzet_2009tavasz.pdf‎|jegyzet]].<br /> *2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_2007tételek_1-15.pdf‎|kidolgozása]].<br /> *2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának [[Media:Terek_tételek1-16_2010tavasz.PDF|első]] és [[Media:Terek_tételek17-31_2010tavasz.PDF|második]] fele (készítője ''Chikán Viktor''). <br /> *2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_tételekkidolgozása2010tavasz.PDF|kidolgozása]].<br /> *&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;'''Teljes kidolgozás: '''&lt;/span&gt; 2013/2014-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kidolgozása (Gyimóthy Szabolcs előadásai alapján), kézzel írt, szkennelt: [[Média:terek_tetelkidolgozas_2013-2014_1-30_tetelek.pdf|1-30-as tételek]] és [[Média:terek_tetelkidolgozas_2013-2014_31-59_tetelek.pdf|31-59-es tételek]]<br /> <br /> == Zárthelyi 2017/2018 őszétől==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === ZH ===<br /> <br /> *2017/18 ősz [[Media:EMTA_zhA_20171107_jav.pdf|A]]/[[Media:EMTA_zhB_20171107_jav.pdf|B]] csoport - megoldásokkal<br /> *2017/18 kereszt [[Media:2018tavasz_A_csop.pdf|A]]/[[Media:2018tavasz_B_csop.pdf|B]] csoport - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *2017/18 ősz [[Media:EMTA_2017_osz_pot_A.pdf|A]]/[[Media:EMTA_2017_osz_pot_B.pdf|B]] csoport - megoldásokkal<br /> *2017/18 kereszt [[Media:2018tavasz_potZH.pdf|PótZH]]- megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Első zárthelyi (2006-2017)==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> ==== ZH - 2015 után====<br /> <br /> *[[Media:Terek_2015_tavasz_ZH1_AB.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH1_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH1_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH1_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH1_2017tavasz.pdf|2016/17 tavasz]] - A csoport megoldásokkal - csak A csoport volt<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH - 2015 előtt ====<br /> <br /> *[[Media:Terek_2006tavasz_1ZHB.pdf‎|2005/06 tavasz]] - B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHB.pdf| 2006/07 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Terek_2008tavasz_1ZHAB.pdf‎|2007/08 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009tavasz_1ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - MINTA zárthelyi megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHAB.pdf‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHAB.pdf‎|2009/10 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2010tavasz_1ZHAB.pdf|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2010kereszt_1ZHAB.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2011kereszt_1ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHAB.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012kereszt_1ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2013tavasz_ZH1.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2013ősz_ZH1_AB.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2014_tavasz_ZH1_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH1_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH - 2015 előtt ====<br /> <br /> *[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHpót.pdf|2006/07 tavasz]] - megoldások nélkül<br /> *[[Media:Terek_2008kereszt_1ZHpót.PDF|2008/09 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHpót.pdf|2009/10 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2010tavasz_1Zhpót.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2011kereszt_1ZHpót.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012kereszt_1ZHpót.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_1.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_pZH1_2013kereszt.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2014tavasz_pótZH_1.pdf‎|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_PZH1_2014kereszt.pdf‎|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Második zárthelyi (2002-2017)==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === ZH - 2015 után ===<br /> <br /> *[[Media:Zh2_2015_tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH2_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:terek_ZH2_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:terek_ZH2_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH - 2015 előtt===<br /> <br /> *[[Media:Terek_2002tavasz_1ZHA.pdf‎|2001/02 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Terek_2006kereszt_1ZHB.PDF|2006/07 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHAB.PDF|2006/07 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHAB.pdf‎|2008/09 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHAB.pdf‎|2009/10 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHAB.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2010kereszt_2ZHAB.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2011kereszt_2ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012tavasz_2ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012kereszt_2ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:terek_ZH2_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH2_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH - 2015 előtt ===<br /> <br /> *[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHpót.PDF‎|2006/07 tavasz]] - megoldások nélkül<br /> *[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHpót.PDF‎|2007/08 tavasz]] - megoldások nélkül<br /> *[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHpót.PDF|2008/09 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHpótAB.pdf‎‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHpót.pdf‎|2009/10 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHpót.pdf|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2011kereszt_2ZHpót.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012tavasz_2ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012kereszt_2ZHpót.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_2.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2013kereszt_pZH2.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2014tavasz_pótZH_2.pdf‎|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_PZH2_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Harmadik zárthelyi (2015-2017)==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === ZH - 2015 után ===<br /> <br /> *[[Media:Terek_ZH3_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH3_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH3_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH3_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Vizsgabeugrók ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2008/09 - kereszt:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20090112.PDF|2009.01.12]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20090119.PDF|2009.01.19]] - megoldások nélkül<br /> <br /> *2009/10 - kereszt:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20091222.pdf‎|2009.12.22]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100115.pdf‎|2010.01.15]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100122.PDF‎|2010.01.22]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100129.PDF‎|2010.01.29]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100202.PDF‎|2010.02.02]] - részletes megoldásokkal<br /> <br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100528.pdf‎|2010.05.28]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100604.pdf|2010.06.04]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100611A.PDF‎|2010.06.11]] - A csoport részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100611B.PDF|2010.06.11]] - B csoport megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100618A.PDF|2010.06.18]] - A csoport részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100618B.PDF‎|2010.06.18]] - B csoport megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100826.PDF|2010.08.26]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2010/11 - kereszt:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20101222.PDF‎|2010.12.22]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110105.PDF|2011.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110112.PDF‎|2011.01.12]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110119.pdf‎|2011.01.19]] - részben megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110526.pdf‎|2011.05.26]] - részben megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110602.pdf|2011.06.02]] - részben megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110609.pdf|2011.06.09]] - részben megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110616.pdf‎|2011.08.25]] - hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> *2011/12 - kereszt:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20120112.pdf‎|2012.01.12]] - részletes megoldásokkal<br /> <br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20120531.pdf‎|2012.05.31]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20120607.pdf‎|2012.06.07]] - emlékezetből, megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20120614.pdf‎‎|2012.06.14]] - emlékezetből, megoldásokkal<br /> <br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20121220.PDF|2012.12.20]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2012/13:<br /> **[[Media:EMTa_vizsga_20130606.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből, megoldás nélkül<br /> **[[Média:EMTA_beugro_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Terek_beugro_2014.01.09.jpg|2014.01.09]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugro_2014.01.16.pdf|2014.01.16]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugro_20140123.pdf|2014.01.23]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20140529.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugro_20140605_megoldasokkal.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_2014_v3_A.jpg|2014.06.12]] - A csoport hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_2014_v3_B_megoldasokkal.pdf|2014.06.12]] - B csoport hivatalos megoldásokkal (kidolgozva)<br /> **[[Media:Terek_beugro_20140619.pdf|2014.06.19]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2014/15:<br /> **[[Media:Terek_beugro_20150109.pdf|2015.01.09]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugro_20150528.pdf|2015.05.28]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugro_20150604_megoldasokkal.pdf|2015.06.04]] - [[Media:Terek begró 2015.06.04. megoldások.pdf|részletes megoldásokkal]]<br /> **[[Media:Terek_beugro_20150618_megoldasokkal.pdf|2015.06.18]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2015/16:<br /> **[[Media:EMT20160107.pdf|2016.01.07]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:EMT20160114.pdf|2016.01.14]] - [[Media:terek_vizsga_20160114_megoldas.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:Terek_beugro_2016_06_02_hivatalos_megoldással.pdf|2016.06.02]] - részletes megoldással<br /> **[[Media:Terek_beugro_2016_06_16_hivatalos_megoldással.pdf|2016.06.16]] - [[Media:Terek_beugró_20160616_megoldások_javított.pdf|megoldások]] [[Media:terek_beugrokidolgozas_20160616.pdf|megoldások2]]<br /> <br /> *2016/17:<br /> **[[Media:20170112.pdf|2017.01.12.]] - hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:20170123.pdf|2017.01.23.]] - hivatalos megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A tárgynak legendás híre van és tényleg nem könnyű, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni.<br /> *Az aláírás a vizsgabeugróhoz képest jóval könnyebben teljesíthető. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, mert ha egyet nem tudsz, az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, erőteljes rutint kell szerezni a feladatmegoldásban. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.<br /> *Ennél a tárgynál nem működik a &quot;''megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek''&quot; módszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételeket, azt hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.<br /> *Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor sokkal nehezebb dolgod lesz.<br /> *Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő &quot;''Sajnos most nem tudom átengedni''&quot; típusú jelenségek? A '''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''' könyvet érdemes forgatni, mert abban viszonylag normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyv is hasznos lehet, bár kevésbé követi a tematikája a tárgy anyagát és nem azokkal a jelölésekkel dolgozik, amit az előadáson mutatnak. A kidolgozott tételsorokból való készülés általában pedig ezt szüli: &quot;''Ez kevés lesz, kolléga''&quot;. A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, nem pedig az, hogy sikerült-e benyalnod időre egy 50 oldalas kidolgozást. Mindenesetre, ha már érted az anyag velejét, akkor ismétlésre, képletek áttekintésére nagyon jól használható a ''Mucsi Dénes'' által, ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásaiból készített előadásjegyzet.<br /> *Ha Gyimóthy tartja az előadást mindenképp érdemes bemenni a zh előtti &quot;felkészítő&quot; konzultációkra, mert az ott megoldott példák általában kísértetiesen hasonlítanak a ZH feladataira.<br /> *Erősen szubjektív vélemény következik: Szerintem a Fodor-féle könyv egy nagy káosz. Bár illeszkedik a tematikához, de ha igazán meg akarod érteni a miérteket, ajánlom a következő két könyvet: <br /> ** Daniel '''Fleisch -- A Student's Guide to Maxwell's Equations'''<br /> ** David J. '''Griffiths -- Introduction to Electrodynamics''' <br /> :Ha magyart szeretnél, akkor a Simonyi féle könyv lesz a nyerő. Angol nyelvű mindkettő, de középfokú nyelvismerettel ehetőek. Természetesen nem fednek le minden dolgot a kurzushoz, ezért előadásra érdemes bejárni, ugyanakkor nagyon szilárd alapot adnak az egész kurzushoz. A beszerzésnél a google lesz a barátod.&lt;br/&gt;Szintén erősen ajánlott nézegetni ''Walter H. G. Lewin (MIT)'' előadásait a youtube-on, ha úgy érzed a fizikai alapok hiányoznak a kurzushoz. Kifejezetten jól magyaráz, érthetővé tesz mindent.<br /> *Az MIT open coursware oldalról: http://ocw.mit.edu/resources/res-6-001-electromagnetic-fields-and-energy-spring-2008/chapter-1/<br /> :Bal oldalt lehet válogatni a fejezetek között. Hasznos, mivel az elméleti leírás mellett vannak hozzá kísérletes videók. Például a laplace-poisson egyenlet megoldását szemléltető kísérlet stb. stb.<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/12?v=Elektrom%C3%A1gneses+terek itt] érhető el a honlapja.<br /> <br /> Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.<br /> <br /> Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Hüttl Frigyes István https://vik.wiki/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_terek_alapjai&diff=193935 2018-05-26T12:52:45Z

<p>Hüttl Frigyes István: /* Vizsgához segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Elektromágneses terek alapjai<br /> |tárgykód=VIHVAC03<br /> |régitárgykód=VIHVA201<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=szóbeli írásbeli beugróval<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |szak=villany<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA201/<br /> |targyhonlap=https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1%3Absc-kepzes&amp;id=641%3Aelektromagneses-terek-alapjai-vihva201&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> |levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/terek terek{{kukac}}sch.bme.hu]<br /> }}<br /> <br /> Az '''Elektromágneses terek alapjai''' erőteljesen épít a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]], [[Jelek és rendszerek 1]], és a [[Fizika 2]] című tárgyak tananyagára.<br /> <br /> A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A3 villamosmérnököknek]], és a [[Fizika 2]] tárgyakból a kredit megszerzése<br /> *'''Ajánlott:''' [[Jelek és rendszerek 1]] kredit megszerzése<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok látogatását ellenőrzik.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során egy nagy zárthelyit íratunk, amelyben a tananyag első felét kérjük számon. Aláírást az kap, aki a zárthelyit adott ponthatár felett teljesíti. A ponthatárt nem rögzítjük előre, hanem utólag (a kurzus teljesítési statisztikája alapján) állapítjuk meg, azonban az elérhető összpontszám legalább 50%-ának megszerzésével az aláírás mindenkor garantált. Magas zárthelyi pontszám esetén vizsgakedvezmény jár.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga szóbeli. Aki a zárthelyin magas pontszámot ért el (jelest szerez), annak a szóbeli vizsgán bizonyos kedvezményt biztosítunk (pl. szűkített tételsor vagy csak elméleti kérdés példamegoldás nélkül – az adott félév előadójának döntése szerint). Ez a kedvezmény csak az aláírásszerzés félévében vehető igénybe. Megajánlott vizsgajegyet kaphat, aki az Elektromágneses terek versenyen helyezést ér el; ez a kedvezmény csak a verseny félévében érvényes. Az 5. ismétlő vizsgát (6. vizsgát) legalább két tagú vizsgabizottság előtt kell lefolytatni. A vizsgázó két, vagy három lapot választ: „beugrót”, „tételt”, és nem kötelezően „IMSc tételt”. A vizsgára helyben kb. 15-20 perc felkészülési időt biztosítunk.A beugró általában példa (nagyobb részt a tananyag második feléből), ahol mindenekelőtt a megoldás elvét kell bemutatni, a számszerű eredmény helyessége kisebb súllyal esik a latba. Amennyiben a beugró sikeres, a hallgató rátérhet a tétel ismertetésére, ellenkezőesetben a vizsga elégtelen (1) eredménnyel zárul.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Hivatalos Jegyzetek ===<br /> <br /> *'''''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''''' című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz! [[Media:emt_tankonyv_fodor.pdf]]<br /> *'''''Dr. Zombory László: Elektromágneses terek''''' című tankönyv szintén használható, mely a ''Műszaki Kiadó'' honlapján [http://www.muszakikiado.hu/files/Konyvek/Dr_Zombory_Laszlo_Elektromagneses_terek.pdf ingyenesen elérhető].<br /> *'''''Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár''''' jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!<br /> *'''&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;Kiemelt jegyzet:&lt;/span&gt;''' [[Media:Terek_jegyzet2011kereszt.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadó órái alapján ''Mucsi Dénes'' által készített, jegyzetpályázatra beküldött, az előadó által ellenőrzött előadásjegyzet.<br /> *[http://bme.videotorium.hu/hu/category/627/elektromagnesesseg előadásvideók] - A tárgy összes előadásának felvétele elérhető itt - [[Elektromágneses terek alapjai - Előadásvideók címszavai időpontokkal|Veszely-féle előadások címszavai és időpontok]] (Az előadásvideók időpont és téma szerinti tartalomjegyzéke).<br /> <br /> ===Vizsgához segédanyagok ===<br /> <br /> Sikeres beugró után a szóbeli két részből áll, kettő lapot kell húzni az elején. Az egyik egy tétel, ami a kiadott tételsor valamelyik tétele, ugyanolyan formában, ahogyan látható a tanszéki honlapon (nincs semmi magyarázat vagy vázlatpont stb.). A másik része egy feladat megoldása. Ezek a feladatok korábbi beugró példákból kerülnek ki, nem túl nehezek, de ismertetni kell a megoldást, az elméleti hátteret.<br /> <br /> *[[Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok|Szóbeli feladatok]] - Itt gyűjtjük a szóbelin húzható számolási feladatokat. &lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;'''''Szerkesszétek, bővítsétek! Az is jó, ha csak a feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT írjátok be!'''''&lt;/span&gt;<br /> *&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;'''Kiemelt kidolgozás: '''&lt;/span&gt;[[Media:Terek_tételkidolgozás2012.pdf‎|Tételkidolgozás]] - 2012/2013-as tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes kidolgozása.<br /> *[[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF|Számpéldák]] - Jópár számolási feladat kidolgozása. Néhány hiba előfordul benne! Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi [[Elektromágneses terek alapjai - Számolós vizsgakérdések kidolgozásában talált hibák javításai|hibajavításhoz]]!<br /> *[[Media:Terek_40kidolzott_példa.pdf‎|40 vizsgapélda]] - ''Szilágyi Tamás'' által részletesen kidolgozott vizsgapéldák. '''Fontos:''' Most már nem ezek közül kerülnek ki a beugrókérdések! Gyakorlásnak viszont jók!<br /> *[[Media:Terek_tételekhez_képletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Szóbeli tételekhez rendszerezett képletgyűjtemény.<br /> *[[Media:EMT_teljes_2015_osz.pdf|Előadások és gyakorlatok]] - Összes előadás és 6 db gyakorlat. (2015 ősz)<br /> *[[Media:terek_vizsga_2017-01-02.pdf|Teljes tételkidolgozás]] - 2016/17 őszi félév tételeinek teljes kidolgozása. Kézzel írt, szkennelt.<br /> *[[File:Terek_Tetelkidolgozás2017.pdf|Teljes tételkidolgozás]] - 2017/18 őszi félév tételeinek teljes kidolgozása. Kézzel írt, szkennelt.<br /> <br /> === Egyéb segédanyagok ===<br /> <br /> *[[Media:EMTA2_ZH_kisfeladatok_2015.pdf|Kisfeladatok2ZH]]- 2015 előtti zárthelyik(/vizsgabeugrók) kis-feladatainak gyűjteménye a 3Zh-s rendszer 2.Zárhelyiéhez.<br /> *[[Media:Terek távvezetékesfeladatokkidolgozása.pdf|Távvezetékek]] - Néhány távvezetékes feladat nagyon jó kidolgozása, a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.<br /> *[[Media:Terek_képletek_1ZH-hoz.PDF‎|Első ZH]] és a [[Media:Terek_képletek_2ZH-hoz.PDF‎|második ZH]] anyagához egy-egy hasznos képlet-összefoglaló.<br /> *[[Media:Terek_magicképletek.PDF|Magic képletek]] - ''Ács Judit'' által összegyűjtött néhány hasznos képlet.<br /> *[http://www.youtube.com/playlist?list=PLEfarzfPitd3styANrY3KT8xg3jOkOLED Elektrodinamika] - 2014. őszi anyag a Széchenyi István Egyetemről, Elektrodinamika tárgyhoz, de tökéletesen használható az Elektromágneses terek megértéséhez - elmélettel, példákkal.<br /> <br /> ===Régebbi jegyzetek/kidolgozások===<br /> <br /> Itt vannak összegyűjtve a régebbi jegyzetek/tételkidolgozások, melyek már kisebb-nagyobb mértékben aktualitásukat vesztették. Ezeket érdemes a végére hagyni és a fentebbi aktuális anyagokkal kezdeni. Ettől függetlenül, ha valaki valamit nem ért, ezek között is érdemes lehet keresgélni, mert vannak bennük hasznos anyagok!<br /> <br /> *Az előadás-videók alapján ''Ecker Tibor Ádám'' által készített [[Media:Terek_előadásvideókjegyzet.pdf‎|jegyzet]].<br /> *''Dr. Sebestyén Imre'' 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján ''Sasvári Gergely'' által készített jól használható [[Media:Terek_jegyzet_2009tavasz.pdf‎|jegyzet]].<br /> *2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_2007tételek_1-15.pdf‎|kidolgozása]].<br /> *2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának [[Media:Terek_tételek1-16_2010tavasz.PDF|első]] és [[Media:Terek_tételek17-31_2010tavasz.PDF|második]] fele (készítője ''Chikán Viktor''). <br /> *2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_tételekkidolgozása2010tavasz.PDF|kidolgozása]].<br /> *&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;'''Teljes kidolgozás: '''&lt;/span&gt; 2013/2014-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kidolgozása (Gyimóthy Szabolcs előadásai alapján), kézzel írt, szkennelt: [[Média:terek_tetelkidolgozas_2013-2014_1-30_tetelek.pdf|1-30-as tételek]] és [[Média:terek_tetelkidolgozas_2013-2014_31-59_tetelek.pdf|31-59-es tételek]]<br /> <br /> == Zárthelyi 2017/2018 őszétől==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === ZH ===<br /> <br /> *2017/18 ősz [[Media:EMTA_zhA_20171107_jav.pdf|A]]/[[Media:EMTA_zhB_20171107_jav.pdf|B]] csoport - megoldásokkal<br /> *2017/18 kereszt [[Media:2018tavasz_A_csop.pdf|A]]/[[Media:2018tavasz_B_csop.pdf|B]] csoport - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *2017/18 ősz [[Media:EMTA_2017_osz_pot_A.pdf|A]]/[[Media:EMTA_2017_osz_pot_B.pdf|B]] csoport - megoldásokkal<br /> *2017/18 kereszt [[Media:2018tavasz_potZH.pdf|PótZH]]- megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Első zárthelyi (2006-2017)==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> ==== ZH - 2015 után====<br /> <br /> *[[Media:Terek_2015_tavasz_ZH1_AB.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH1_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH1_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH1_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH1_2017tavasz.pdf|2016/17 tavasz]] - A csoport megoldásokkal - csak A csoport volt<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH - 2015 előtt ====<br /> <br /> *[[Media:Terek_2006tavasz_1ZHB.pdf‎|2005/06 tavasz]] - B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHB.pdf| 2006/07 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Terek_2008tavasz_1ZHAB.pdf‎|2007/08 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009tavasz_1ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - MINTA zárthelyi megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHAB.pdf‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHAB.pdf‎|2009/10 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2010tavasz_1ZHAB.pdf|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2010kereszt_1ZHAB.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2011kereszt_1ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHAB.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012kereszt_1ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2013tavasz_ZH1.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2013ősz_ZH1_AB.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2014_tavasz_ZH1_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH1_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH - 2015 előtt ====<br /> <br /> *[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHpót.pdf|2006/07 tavasz]] - megoldások nélkül<br /> *[[Media:Terek_2008kereszt_1ZHpót.PDF|2008/09 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHpót.pdf|2009/10 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2010tavasz_1Zhpót.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2011kereszt_1ZHpót.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012kereszt_1ZHpót.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_1.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_pZH1_2013kereszt.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2014tavasz_pótZH_1.pdf‎|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_PZH1_2014kereszt.pdf‎|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Második zárthelyi (2002-2017)==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === ZH - 2015 után ===<br /> <br /> *[[Media:Zh2_2015_tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH2_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:terek_ZH2_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:terek_ZH2_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH - 2015 előtt===<br /> <br /> *[[Media:Terek_2002tavasz_1ZHA.pdf‎|2001/02 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Terek_2006kereszt_1ZHB.PDF|2006/07 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHAB.PDF|2006/07 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHAB.pdf‎|2008/09 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHAB.pdf‎|2009/10 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHAB.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2010kereszt_2ZHAB.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2011kereszt_2ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012tavasz_2ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012kereszt_2ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:terek_ZH2_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH2_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH - 2015 előtt ===<br /> <br /> *[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHpót.PDF‎|2006/07 tavasz]] - megoldások nélkül<br /> *[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHpót.PDF‎|2007/08 tavasz]] - megoldások nélkül<br /> *[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHpót.PDF|2008/09 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHpótAB.pdf‎‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHpót.pdf‎|2009/10 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHpót.pdf|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2011kereszt_2ZHpót.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012tavasz_2ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2012kereszt_2ZHpót.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_2.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2013kereszt_pZH2.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_2014tavasz_pótZH_2.pdf‎|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_PZH2_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Harmadik zárthelyi (2015-2017)==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === ZH - 2015 után ===<br /> <br /> *[[Media:Terek_ZH3_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH3_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH3_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Terek_ZH3_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Vizsgabeugrók ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2008/09 - kereszt:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20090112.PDF|2009.01.12]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20090119.PDF|2009.01.19]] - megoldások nélkül<br /> <br /> *2009/10 - kereszt:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20091222.pdf‎|2009.12.22]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100115.pdf‎|2010.01.15]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100122.PDF‎|2010.01.22]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100129.PDF‎|2010.01.29]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100202.PDF‎|2010.02.02]] - részletes megoldásokkal<br /> <br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100528.pdf‎|2010.05.28]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100604.pdf|2010.06.04]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100611A.PDF‎|2010.06.11]] - A csoport részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100611B.PDF|2010.06.11]] - B csoport megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100618A.PDF|2010.06.18]] - A csoport részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100618B.PDF‎|2010.06.18]] - B csoport megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20100826.PDF|2010.08.26]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2010/11 - kereszt:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20101222.PDF‎|2010.12.22]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110105.PDF|2011.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110112.PDF‎|2011.01.12]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110119.pdf‎|2011.01.19]] - részben megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110526.pdf‎|2011.05.26]] - részben megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110602.pdf|2011.06.02]] - részben megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110609.pdf|2011.06.09]] - részben megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20110616.pdf‎|2011.08.25]] - hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> *2011/12 - kereszt:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20120112.pdf‎|2012.01.12]] - részletes megoldásokkal<br /> <br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20120531.pdf‎|2012.05.31]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20120607.pdf‎|2012.06.07]] - emlékezetből, megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20120614.pdf‎‎|2012.06.14]] - emlékezetből, megoldásokkal<br /> <br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20121220.PDF|2012.12.20]] - részletes megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugró_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2012/13:<br /> **[[Media:EMTa_vizsga_20130606.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből, megoldás nélkül<br /> **[[Média:EMTA_beugro_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Terek_beugro_2014.01.09.jpg|2014.01.09]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugro_2014.01.16.pdf|2014.01.16]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugro_20140123.pdf|2014.01.23]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Terek_beugró_20140529.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugro_20140605_megoldasokkal.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_2014_v3_A.jpg|2014.06.12]] - A csoport hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_2014_v3_B_megoldasokkal.pdf|2014.06.12]] - B csoport hivatalos megoldásokkal (kidolgozva)<br /> **[[Media:Terek_beugro_20140619.pdf|2014.06.19]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2014/15:<br /> **[[Media:Terek_beugro_20150109.pdf|2015.01.09]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugro_20150528.pdf|2015.05.28]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Terek_beugro_20150604_megoldasokkal.pdf|2015.06.04]] - [[Media:Terek begró 2015.06.04. megoldások.pdf|részletes megoldásokkal]]<br /> **[[Media:Terek_beugro_20150618_megoldasokkal.pdf|2015.06.18]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2015/16:<br /> **[[Media:EMT20160107.pdf|2016.01.07]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:EMT20160114.pdf|2016.01.14]] - [[Media:terek_vizsga_20160114_megoldas.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:Terek_beugro_2016_06_02_hivatalos_megoldással.pdf|2016.06.02]] - részletes megoldással<br /> **[[Media:Terek_beugro_2016_06_16_hivatalos_megoldással.pdf|2016.06.16]] - [[Media:Terek_beugró_20160616_megoldások_javított.pdf|megoldások]] [[Media:terek_beugrokidolgozas_20160616.pdf|megoldások2]]<br /> <br /> *2016/17:<br /> **[[Media:20170112.pdf|2017.01.12.]] - hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:20170123.pdf|2017.01.23.]] - hivatalos megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A tárgynak legendás híre van és tényleg nem könnyű, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni.<br /> *Az aláírás a vizsgabeugróhoz képest jóval könnyebben teljesíthető. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, mert ha egyet nem tudsz, az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, erőteljes rutint kell szerezni a feladatmegoldásban. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.<br /> *Ennél a tárgynál nem működik a &quot;''megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek''&quot; módszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételeket, azt hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.<br /> *Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor sokkal nehezebb dolgod lesz.<br /> *Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő &quot;''Sajnos most nem tudom átengedni''&quot; típusú jelenségek? A '''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''' könyvet érdemes forgatni, mert abban viszonylag normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyv is hasznos lehet, bár kevésbé követi a tematikája a tárgy anyagát és nem azokkal a jelölésekkel dolgozik, amit az előadáson mutatnak. A kidolgozott tételsorokból való készülés általában pedig ezt szüli: &quot;''Ez kevés lesz, kolléga''&quot;. A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, nem pedig az, hogy sikerült-e benyalnod időre egy 50 oldalas kidolgozást. Mindenesetre, ha már érted az anyag velejét, akkor ismétlésre, képletek áttekintésére nagyon jól használható a ''Mucsi Dénes'' által, ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásaiból készített előadásjegyzet.<br /> *Ha Gyimóthy tartja az előadást mindenképp érdemes bemenni a zh előtti &quot;felkészítő&quot; konzultációkra, mert az ott megoldott példák általában kísértetiesen hasonlítanak a ZH feladataira.<br /> *Erősen szubjektív vélemény következik: Szerintem a Fodor-féle könyv egy nagy káosz. Bár illeszkedik a tematikához, de ha igazán meg akarod érteni a miérteket, ajánlom a következő két könyvet: <br /> ** Daniel '''Fleisch -- A Student's Guide to Maxwell's Equations'''<br /> ** David J. '''Griffiths -- Introduction to Electrodynamics''' <br /> :Ha magyart szeretnél, akkor a Simonyi féle könyv lesz a nyerő. Angol nyelvű mindkettő, de középfokú nyelvismerettel ehetőek. Természetesen nem fednek le minden dolgot a kurzushoz, ezért előadásra érdemes bejárni, ugyanakkor nagyon szilárd alapot adnak az egész kurzushoz. A beszerzésnél a google lesz a barátod.&lt;br/&gt;Szintén erősen ajánlott nézegetni ''Walter H. G. Lewin (MIT)'' előadásait a youtube-on, ha úgy érzed a fizikai alapok hiányoznak a kurzushoz. Kifejezetten jól magyaráz, érthetővé tesz mindent.<br /> *Az MIT open coursware oldalról: http://ocw.mit.edu/resources/res-6-001-electromagnetic-fields-and-energy-spring-2008/chapter-1/<br /> :Bal oldalt lehet válogatni a fejezetek között. Hasznos, mivel az elméleti leírás mellett vannak hozzá kísérletes videók. Például a laplace-poisson egyenlet megoldását szemléltető kísérlet stb. stb.<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/12?v=Elektrom%C3%A1gneses+terek itt] érhető el a honlapja.<br /> <br /> Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.<br /> <br /> Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Hüttl Frigyes István https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Terek_Tetelkidolgoz%C3%A1s2017.pdf&diff=193934 2018-05-26T12:51:55Z

<p>Hüttl Frigyes István: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Hüttl Frigyes István https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek3_1ZH_2016%C5%91sz.pdf&diff=190557 2016-10-31T09:47:54Z

<p>Hüttl Frigyes István: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Hüttl Frigyes István https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A3_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek&diff=190556 2016-10-31T09:46:41Z

<p>Hüttl Frigyes István: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A3&lt;br/&gt;villamosmérnököknek<br /> |tárgykód=TE90AX09<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&amp;targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek<br /> }}<br /> <br /> A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.<br /> <br /> A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):<br /> * Differenciálegyenletek<br /> * Komplex függvénytan<br /> * Vektoranalízis<br /> <br /> Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD<br /> :24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Elméleti összefoglalók ===<br /> <br /> <br /> * '''&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;Kiemelt jegyzet:&lt;/span&gt;''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.<br /> * [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni <br /> * [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat<br /> * [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek<br /> <br /> === Gyakorló feladatok ===<br /> <br /> * [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül<br /> * [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül<br /> * [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is<br /> * [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel<br /> * [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával <br /> <br /> ===Egyéb segédanyagok===<br /> <br /> * [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''<br /> * [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!<br /> * [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz<br /> * [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH1.jpg|2014/15 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_1.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_1.zh_2015ösz.pdf|2015/16 ősz]] <br /> *[[Media:matek3_1ZH_2016ősz.pdf |2016/17 ősz]]-megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2014_ősz_pótZH1.pdf|2014/15 ősz]]<br /> *[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]] <br /> |}<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH2.jpg|2014/15 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2.zh_2015ösz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]] <br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> ===Írásbeli vizsga===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 90%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 30%;&quot; |<br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2006/07:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]<br /> **[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal<br /> **[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 30%;&quot; |<br /> <br /> *2011/12:<br /> **[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]<br /> <br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]<br /> <br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal<br /> **[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2014/15:<br /> **[[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23.pdf|2014.12.23]] - [[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[media:A3_vizsga2.pdf|2015.01.07]] - [[media:vizsga2_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[media:A3_vizsga3.pdf|2015.01.14]] - [[media:vizsga3_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[media:A3_vizsga4.pdf|2015.01.21]] - [[media:Vizsga4_mo.pdf|megoldások]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 90%;&quot; |<br /> <br /> *2014/2015 - kereszt:<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2015_05_28.jpg|2015.08.28]]<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_04.pdf|2015.06.04]]<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_11.jpg|2015.06.11]]<br /> <br /> *2015/2016:<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2015_12_22.jpg|2015.12.22]]- megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2016_01_07.pdf|2016.01.07]]- megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2016_01_14.pdf|2016.01.14]]- megoldásokkal<br /> <br /> *2015/2016. - Simon-féle kereszt:<br /> **[[Media:mateka3x_vizsga1_201516tavasz.jpg|2016.06.03.]]<br /> **[[Media:Mateka3x_vizsga2_201516tavasz.jpg|2016.06.10.]] - [[Media:Mateka3x_vizsga2_201516tavasz_megoldas.jpg|megoldások]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Szóbeli vizsga ===<br /> <br /> *2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.<br /> <br /> *2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.<br /> <br /> *[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''<br /> <br /> *[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.<br /> <br /> == Témakörök ==<br /> <br /> {{TODO}}<br /> <br /> '''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''<br /> <br /> # [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]<br /> # [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]<br /> # [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]<br /> # [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]<br /> # [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]<br /> # [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]<br /> # [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]<br /> # [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]<br /> # [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]<br /> # [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]<br /> # [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]<br /> # [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]<br /> # [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.<br /> *Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - &quot;Elfogynak a könnyű feladatok&quot;.<br /> *Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.<br /> *Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.<br /> *Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Hüttl Frigyes István https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_1&diff=190298 2016-09-05T10:20:55Z

<p>Hüttl Frigyes István: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=A programozás alapjai 1<br /> |tárgykód=VIHIAA01<br /> |régitárgykód=VIHIA106<br /> |szak=villany<br /> |kredit=7<br /> |felev=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=6 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=1 db<br /> |levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihiaa01.php<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése, hogy a hallgatók készség szinten alkalmazható ismereteket szerezzenek a számítógépes problémamegoldás módszereinek és alapvető eszközeinek használatában. További cél, hogy a megszerzett ismereteket és készségeket további tanulmányaik során hatékonyan legyenek képesek alkalmazni.<br /> A célkitűzés teljesítését egy magas szintű programozási nyelv, a C megismerése teszi lehetővé. A gyakorlatok anyaga folyamatosan követi az előadások tematikáját, azok mélyebb megértését, az algoritmusok részletes megismerését támogatja. A laboratórium célja, hogy a hallgatók gyakorlati jártasságot szerezzenek az előadáson és gyakorlaton megismert módszerek kipróbálása által, és készség szinten elsajátítsák a fejlesztőkörnyezetek használatát.<br /> Az anyag jobb elsajátítása érdekében a laboratóriumi foglalkozásokhoz kapcsolódóan egy nagyobb házi feladatot is meg kell oldani.<br /> <br /> A tárgyban tanultakra épít a [[A programozás alapjai 2]] és az [[Informatika 2]].<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Mind a három óratípus (előadás, gyakorlat, labor) 70%-án való részvétel kötelező. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy. A számítógépes laborokon a felkészültséget a laborvezetők beugróval vagy előfeladattal ellenőrizhetik, az elégtelen beugró hiányzásnak minősül az adott laborról.<br /> *'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a laborvezetőnek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a laborvezetőknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.<br /> *'''KisZH:''' A gyakorlatokon összesen 6 előre bejelentett időpontú kiszárthelyit kell megírni. Három zh-pár, mindegyikből a jobbik számít.<br /> *'''NagyZH:''' A félév közben 2 nagyZH-t kell írni, külön-külön nincs minimumkövetelmény, de együtt legalább 50%-ot kell elérni. A kettő közül a pótlási héten a rosszabbik pótolható.<br /> *'''Szorgalmi házi feladatok:''' A felkészülést egyéni szorgalmi feladatok is segítik, melyek megoldása nem kötelező. A határidőre és sikeresen megoldott szorgalmi feladatokkal extra pontok szerezhetők, amelyeket a félévközi jegy kialakításánál figyelembevesznek.<br /> *'''Félévközi jegy:''' Nincs adat<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> * '''Könyvek:'''<br /> ** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]<br /> ** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]<br /> ** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]<br /> ** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]<br /> ** [[Media:Prog1_Cbooks_Pr-C_CD.iso.docx|Lemezmelléklet]] - A &quot;Programozzunk C nyelven!&quot; könyv lemezmelléklete (CD kép)<br /> <br /> *'''Gyakran használt dinamikus adatszerkezetek:'''<br /> **[[Media:Prog1_lancolt_lista.pdf‎|Láncolt lista mintakód]]<br /> **[[Media:Prog1_binaris_fa.pdf‎|Bináris fa mintakód]]<br /> **[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] - A láncolt lista adatszerkezet leírása.<br /> <br /> *'''Hasznos oldalak:'''<br /> **[http://infoc.eet.bme.hu/ InfoC oldal]: Ez az oldal az infósok C tanító oldala. Néha kicsit másképp haladnak mint mi, de az előadásoknál lévő magyarázatok, ábrák, animációk hasznosak.<br /> **[[A programozás alapjai I.]] - Az infósok prog 1 wikioldala.<br /> **[[A programozás alapjai - Fejlesztői dokumentáció útmutató|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]<br /> <br /> * '''Összefoglaló az IO függvényekről:'''<br /> **[[Média:prog1_IOfvek_osszefoglalo.xlsx|IO függvények összefoglalója]] - Hasznos kis dolog linkekkel.<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.<br /> <br /> ===2009/2010 ősz házi feladat===<br /> A házi feladat leírása innen tölthető le: <br /> * [[Media:Proghf0001.jpg|első oldal]]<br /> * [[Media:Proghf0002.jpg|második oldal]]<br /> <br /> Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:<br /> <br /> * #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)<br /> * #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle <br /> * #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt<br /> <br /> A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:<br /> <br /> * nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték.<br /> * nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában.<br /> * #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. &quot;.., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..&quot;).<br /> <br /> Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni. <br /> <br /> A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.<br /> <br /> ===Mostani rendszer===<br /> <br /> Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.<br /> A kritériumok következők:<br /> *Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)<br /> *Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.<br /> *A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.<br /> *A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)<br /> Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakorlatvezető fog adni egy sablon házit.<br /> <br /> A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.<br /> #Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.<br /> #Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.<br /> #Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.<br /> #A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.<br /> Van egy másikfajta dokumentálási módszer a [http://www.stack.nl/~dimitri/doxygen/ Doxygen] nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a Doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban. <br /> <br /> == Régi nagy ZH ==<br /> A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.<br /> Az anyagok amit kérdezni szoktak:<br /> #Tömbök, pointerek (ide tartoznak a stringek is)<br /> #Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)<br /> #Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)<br /> #Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)<br /> <br /> ===Régebbi ZH-k===<br /> ''(bővítendő)''<br /> *[[Media:Prog1_ZH_2010x.pdf‎| 2010 tavaszi ZH]]<br /> *[[Media:Prog1_ZH_2010.pdf‎| 2010 őszi ZH]]<br /> *[[Media:Prog1_ZH_2011x.pdf‎| 2011 tavaszi ZH]]<br /> *[[Media:Prog1 2011ppzh 1.jpg|2011 ppzh 1.oldal]] [[Media:Prog1 2011ppzh 2.jpg|2. oldal]] rossz minőségű<br /> *[[Media:Prog1_ZH_2012osz_megoldas.pdf| 2012 őszi ZH hivatalos megoldásai]]<br /> *[[Media:Prog1_PZH_2012osz_megoldas.pdf| 2012 őszi PótZH hivatalos megoldásai]]<br /> *[[Media:Prog1_ZH_2013tavasz_megoldas.pdf| 2013 tavasz ZH hivatalos megoldások]]<br /> *[[Média:Prog1_ZH_2013osz_megoldas.pdf‎| 2013 őszi ZH hivatalos megoldásai]]<br /> *[[Média:Prog1_PZH_2013osz_megoldas.pdf‎| 2013 őszi PótZH hivatalos megoldásai]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> *Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni. A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.<br /> <br /> *Programozni minden mérnöknek tudni kell. A tantárgy anyagának elsajátítása elengedhetetlen a villamosmérnök hallgatóknak is. Jellemzően ez a tárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni azoknak az első féléves diákoknak, akik még semmilyen előképzettséggel nem rendelkeznek. Fel kell készülniük, hogy az első pár hétben nagyon erős lesz a tempó az előadásokon, azért ajánlott már az első héttől kezdve legalább heti 3-4 órát foglalkozni az anyaggal. A programozás nem csak tantárgy, hanem egy gondolkozásmód is egyben, amit csak sok gyakorlással és idővel lehet elsajátítani. <br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak_2014}}</div>

Hüttl Frigyes István https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_potzh_2016tavasz.pdf&diff=188960 2016-04-27T19:23:08Z

<p>Hüttl Frigyes István: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Hüttl Frigyes István https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf&diff=188959 2016-04-27T19:23:07Z

<p>Hüttl Frigyes István: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Hüttl Frigyes István https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=188958 2016-04-27T19:21:17Z

<p>Hüttl Frigyes István: </p> <hr /> <div>{{Új_tárgy|Jelek és rendszerek 1 (régi)}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |tárgykód=VIHVAA00<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> |tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &lt;br/&gt;<br /> '''Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.'''<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétkapuk analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. <br /> *'''NagyZH:''' A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!<br /> A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:<br /> *&lt;math&gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&lt;/math&gt; <br /> Ahol KZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.<br /> Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen.<br /> *'''Vizsga:''' Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> Tanulmányi portál: https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/<br /> <br /> ===Jegyzetek, könyvek ===<br /> <br /> *'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''<br /> *'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''<br /> *[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!<br /> *[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &quot;Hálózatok és rendszerek&quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> *'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&lt;br/&gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.<br /> ** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás<br /> ** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés<br /> ** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák<br /> ** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai<br /> ** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek<br /> ** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása<br /> <br /> === Egyéb segédanyagok ===<br /> <br /> *[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === Matlab ===<br /> <br /> A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&lt;br /&gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle<br /> <br /> == Zárthelyik ==<br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> === Rendes ZH ===<br /> *[[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *2015/16 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf|A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf|B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf|megoldás]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> *2015/16-tavasz [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]<br /> |}<br /> <br /> == Régi zárthelyik ==<br /> <br /> '''Fontos:''' Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:<br /> <br /> === Első Zárthelyi ===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal <br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> === Második Zárthelyi ===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> <br /> A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!<br /> <br /> Régi házi feladatok:<br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)<br /> *2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)<br /> *[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]<br /> *[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.<br /> *Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &quot;pofonegyszerű&quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &quot;trükkökre&quot;, akkor vért fogsz izzadni.<br /> *A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...<br /> *Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.<br /> *A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.<br /> *A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Hüttl Frigyes István https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=188821 2016-04-20T16:13:11Z

<p>Hüttl Frigyes István: </p> <hr /> <div>{{Új_tárgy|Jelek és rendszerek 1 (régi)}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |tárgykód=VIHVAA00<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> |tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &lt;br/&gt;<br /> '''Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.'''<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétkapuk analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. <br /> *'''NagyZH:''' A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!<br /> A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:<br /> *&lt;math&gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&lt;/math&gt; <br /> Ahol KZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.<br /> Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen.<br /> *'''Vizsga:''' Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> Tanulmányi portál: https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/<br /> <br /> ===Jegyzetek, könyvek ===<br /> <br /> *'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''<br /> *'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''<br /> *[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!<br /> *[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &quot;Hálózatok és rendszerek&quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> *'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&lt;br/&gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.<br /> ** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás<br /> ** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés<br /> ** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák<br /> ** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai<br /> ** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek<br /> ** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása<br /> <br /> === Egyéb segédanyagok ===<br /> <br /> *[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === Matlab ===<br /> <br /> A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&lt;br /&gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle<br /> <br /> == Zárthelyik ==<br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> === Rendes ZH ===<br /> *[[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *2015/16 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf|A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf|B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf|megoldás]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Régi zárthelyik ==<br /> <br /> '''Fontos:''' Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:<br /> <br /> === Első Zárthelyi ===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal <br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> === Második Zárthelyi ===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> <br /> A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!<br /> <br /> Régi házi feladatok:<br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)<br /> *2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)<br /> *[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]<br /> *[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.<br /> *Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &quot;pofonegyszerű&quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &quot;trükkökre&quot;, akkor vért fogsz izzadni.<br /> *A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...<br /> *Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.<br /> *A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.<br /> *A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Hüttl Frigyes István https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf&diff=188819 2016-04-20T16:05:36Z

<p>Hüttl Frigyes István: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Hüttl Frigyes István