<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Gy%C5%91ry+%C3%81d%C3%A1m</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Gy%C5%91ry+%C3%81d%C3%A1m"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Gy%C5%91ry_%C3%81d%C3%A1m"/>
	<updated>2026-05-24T22:53:43Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206840</id>
		<title>OOP vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206840"/>
		<updated>2026-01-13T03:16:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta segítségével valósítható meg. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy alkalmazás karbantarthatósága általában javul, ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk típus- illetve képességmegkülönböztető függvényeket!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze az objektumokat a leszármazottakkal!&lt;br /&gt;
# Az attribútumok legyenek privátok!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi feladatokat a nekik leginkább megfelelő mintával ==&lt;br /&gt;
Define a family of algorithms, put each of them into a separate class, and make them dynamically interchangeable.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Allow objects with incompatible interfaces to collaborate.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Attach additional responsibilities to an object dynamically.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Share common state to support large numbers of objects efficiently.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Keep a set of initialized objects ready to use rather than allocating and destroying them on demand.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely kommentek ajánlottak a clean code szerint? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Commented-out code&lt;br /&gt;
# TODO comment&lt;br /&gt;
# Amplification&lt;br /&gt;
# Journal comments&lt;br /&gt;
# Banner comments&lt;br /&gt;
# Public API documentation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Kritikus szakaszon belülről hívott virtuális függvények nem okoznak problémát a többszálú alkalmazásokban.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API-tervezési lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API definiálása 1 oldalban&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API implementálása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példák írása az API-hoz&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo post: 0 &amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo post: 10&amp;lt;= result&amp;lt;= 50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo post: 0&amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo post: 20 &amp;lt;= result &amp;lt;= 40&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Helyes-e az alábbi C# kódrészlet kölcsönös kizárás szempontjából? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
   private const string locker = &amp;quot;LOCK&amp;quot; ;&lt;br /&gt;
   public void DoSomestuff ( )&lt;br /&gt;
   {&lt;br /&gt;
      lock ( locker )&lt;br /&gt;
      {&lt;br /&gt;
         this.Work ( ) ;&lt;br /&gt;
      }&lt;br /&gt;
   }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Helyes&lt;br /&gt;
# Helytelen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo pre: 20&amp;lt;= x &amp;lt;=50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo pre: 10&amp;lt; x&amp;lt;= 90&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo pre: 0 &amp;lt;= x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo pre: 10&amp;lt; x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A YAGNI elv azt mondja, hogy ne használjunk tervezési mintákat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha az ADP elv sérül, akkor a DIP elv segíthet a probléma megoldásában.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az OCP elv azt mondja, hogy legyünk nyitottak a módosításra, és zártak a bővítésre.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Replace magic numbers with symbolic constant&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Inline class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy háttérben futó számítás megszakítása ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kölcsönös kizárás biztosítása és szálak értesítése ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Információ biztosítása háttérben futó számítás állapotáról ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az LoD szerint az általunk létrehozott objektumok nem számítanak idegennek.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? ==&lt;br /&gt;
Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődésként!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat! &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ne ellenőrizzük egy objektum típusát, helyette használjunk polimorfizmust! &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk az együttműködő osztályok közötti metódushívások számát&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A közös adat és viselkedés olyan magasan legyen az öröklési hierarchiában, amilyen magasan csak lehet!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik elv segítségével lehet feloldani a csomagok közötti körkörös függőséget? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# SRP&lt;br /&gt;
# REP&lt;br /&gt;
# LSP&lt;br /&gt;
# DIP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti a DIP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az öröklődés célja az ősosztályban definiált mezők újrahasznosítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A laza csatolás előnyös a karbantarthatóság szempontjából.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy szoftver akkor van jól tervezve, ha a stabil csomagok függnek az instabil csomagoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A többnyelvűséget támogató erőforrásfájlok sértik az SCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ki számít ismerősnek a Demeter-törvény szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# Akire van asszociációnk&lt;br /&gt;
# Akit bejövő paraméterként kaptunk&lt;br /&gt;
# Aki létrehozott minket&lt;br /&gt;
# Aki velünk egy csomagban van&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi csomagokat! ==&lt;br /&gt;
Mely csomagok stabilak?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga csomagok1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a bar függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 2.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a foo függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás célja a kódban lévő hibák (bugok) javítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás során érdemes egyszerre több refaktorálási műveletet is elvégezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Change value to reference&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Remove control flag&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Duplicated Code code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
# Substitute algorithm&lt;br /&gt;
# Extract class&lt;br /&gt;
# Extract method&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Duplicate observed data&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek jó függvénynevek a clean code elvek szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5}}&lt;br /&gt;
# PickColor&lt;br /&gt;
# Manager&lt;br /&gt;
# Pick&lt;br /&gt;
# CP&lt;br /&gt;
# Copy&lt;br /&gt;
# F&lt;br /&gt;
# ColorPicker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A kivételek típusait a hívó objektum szemszögéből kell definiálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az alábbi kódrészlet megfelel a clean code elveknek.&lt;br /&gt;
    public void Save(string message)&lt;br /&gt;
    {&lt;br /&gt;
        try&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            file.WriteLine(message);&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        catch (Exception ex)&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            // Oh, come on!&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HTTP cookie-k milyen állapottárolást tesznek lehetővé? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver adatbázisában&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver memóriájában&lt;br /&gt;
# Állapot a kliens oldalon&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire szolgál a trading service? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások interfész alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Tőzsdei szolgáltatások szabványos interfészleírója&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások logikai név alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások használati díjának adminisztrálására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Immutable objektumok használatával elkerülhető a védelmi másolatok készítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az ImmutableArray&amp;lt;T&amp;gt; hatékonyabb, mint az ImmutableList&amp;lt;T&amp;gt;, ha ritkán módosítjuk, de sokszor iterálunk rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő tervezési mintákkal! ==&lt;br /&gt;
Egy tervezési mintát legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazó objektum használja a tartalmazott objektumokat!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazott objektumok ne beszélgessenek egymással közvetlenül!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A statikus szemantikát és kényszereket a modell struktúrájába építsük be!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő refaktorálási mintákkal és code smell-ekkel! ==&lt;br /&gt;
Egy refaktorálási mintát vagy code smell-t legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A közös viselkedés és közös adat minél magasabban legyen az öröklési hierarchiában&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ne használjuk másik osztály nempublikus tagjait!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk az együttműködő osztályok között használt metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk a publikus metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Soha ne kódoljuk a típust enum vagy int értékekbe, használjunk helyette polimorfizmust!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Decorator tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az Abstract Factory tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy osztály interfésze ugyanaz, mint az általa implementált interfészek halmaza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy szoftver tervezése során mindig minden lehetséges követelményváltozásra fel kell készülni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A DbC elv szerint a prekondíciókat nem szabad erősíteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A DIP elv egy lehetséges megfogalmazása az, hogy absztrakcióktól függjünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ki számít ismerősnek a Demeter-törvény szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Aki létrehozott minket&lt;br /&gt;
# Aki velünk egy a csomagban van&lt;br /&gt;
# Aki ismer minket&lt;br /&gt;
# Akit mi hoztunk létre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi csomagokat! ==&lt;br /&gt;
Mely csomagok instabilak?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga csomagok1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a bar függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 3.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő tervezési mintákkal! ==&lt;br /&gt;
Egy tervezési mintát legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az öröklődés helyett preferáljuk a tartalmazást!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Prototype&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az öröklődés célja mindig a viselkedés újrahasznosítása!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Prototype&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakran változó dinamikus szemantikát és kényszereket külső viselkedésként implementáljuk!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Prototype&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot (követelmények mutatása/elrejtése)! ==&lt;br /&gt;
Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül?&lt;br /&gt;
[[Fájl:OOP vizsga varvedelem.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}&lt;br /&gt;
# Implementáljuk a sztenderd metódusokat!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a saját leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Kerüljük az isten-osztályokat!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze a statikus és a dinamikus kényszereket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot (követelmények mutatása/elrejtése)! ==&lt;br /&gt;
Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül?&lt;br /&gt;
[[Fájl:OOP vizsga varvedelem.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk függvényeket a típusok vagy képességek megkülönböztetésére, használjunk polimorfizmust!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze a leszármazottakat az objektumokkal!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében interfészek vagy absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
# Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődéssel!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő refaktorálási mintákkal és code smell-ekkel! ==&lt;br /&gt;
Egy refaktorálási mintát vagy code smell-t legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kerüljük az isten-osztályokat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Refused bequest&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Soha ne vizsgáljuk egy objektum típusát, használjunk helyette polimorfizmust!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Downcasting&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha az ős működését üres implementációval írjuk felül, akkor hibás az öröklési hierarchia!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Refused bequest&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Refused bequest&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődéssel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Refused bequest&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Long Method code smell melyik refaktorálási minta segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Encapsulate field&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Decompose conditional&lt;br /&gt;
# Introduce assertion&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Inappropriate Intimacy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5}}&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Hide method&lt;br /&gt;
# Remove control flag&lt;br /&gt;
# Replace delegation with inheritance&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek jó osztálynevek a clean code elvek szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,6}}&lt;br /&gt;
# Student&lt;br /&gt;
# MPoint&lt;br /&gt;
# MP&lt;br /&gt;
# SqlStatementFromHardCodedValuesAndSafeDataTypes&lt;br /&gt;
# Move&lt;br /&gt;
# Info&lt;br /&gt;
# SyntaxVisitor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi felszólítás a clean-code szerint? ==&lt;br /&gt;
Ne használjunk unchecked kivételeket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az alábbi kódrészlet megfelel a clean code elveknek:&lt;br /&gt;
    public int Max(List&amp;lt;int&amp;gt; values)&lt;br /&gt;
    {&lt;br /&gt;
        if (values == null) return -1;&lt;br /&gt;
        if (values.Count == 0) return -2;&lt;br /&gt;
        int result = values[0];&lt;br /&gt;
        for (int i = 1; i &amp;lt; values.Count; i++)&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            if (values[i] &amp;gt; result) result = values[i];&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        return result;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elosztott kommunikáció során mely minta jellemző az alábbi állításokra? ==&lt;br /&gt;
Szerver objektum példányosítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Függvényhívás hálózati kéréssé alakítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beérkező hálózati kérés függvényhívássá alakítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Úgy viselkedik, mintha lokális szerver objektum lenne&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szerver megkeresése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Paraméterek üzenetté sorosítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Csatlakozás a szerverhez&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elosztott kommunikáció során mely minta jellemző az alábbi állításra? ==&lt;br /&gt;
Visszatérési érték üzenetté sorosítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elosztott kommunikáció során mely minta jellemző az alábbi állításra? ==&lt;br /&gt;
Kliens kapcsolatok fogadása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elosztott kommunikáció során mely minta jellemző az alábbi állításra? ==&lt;br /&gt;
Implementálja a szerver interfészét&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Immutable objektumok használata során nincs szükség klónozásra és másoló konstruktorra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy ImmutableList&amp;lt;T&amp;gt; foreach ciklussal történő bejárása kevésbé hatékony, mint egy List&amp;lt;T&amp;gt; bejárása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek szerepelnek az API tervezési és a clean code témakörben is? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,7,8}}&lt;br /&gt;
# Kerüljük a hosszú paraméterlistákat&lt;br /&gt;
# Használjunk beszédes neveket&lt;br /&gt;
# Egy függvény egyszerre csak egy absztrakciós szinten dolgozzon&lt;br /&gt;
# Egy függvény legfeljebb 20 soros legyen&lt;br /&gt;
# Kerüljük a mellékhatásokat&lt;br /&gt;
# Válasszunk megfelelő alapértelmezett értékeket&lt;br /&gt;
# Kerüljük a rövidítéseket&lt;br /&gt;
# Ha egy függvény előfeltételei sérülnek, azonnal dobjunk kivételt a függvényből&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206839</id>
		<title>OOP vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206839"/>
		<updated>2026-01-12T06:50:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta segítségével valósítható meg. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy alkalmazás karbantarthatósága általában javul, ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk típus- illetve képességmegkülönböztető függvényeket!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze az objektumokat a leszármazottakkal!&lt;br /&gt;
# Az attribútumok legyenek privátok!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi feladatokat a nekik leginkább megfelelő mintával ==&lt;br /&gt;
Define a family of algorithms, put each of them into a separate class, and make them dynamically interchangeable.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Allow objects with incompatible interfaces to collaborate.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Attach additional responsibilities to an object dynamically.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Share common state to support large numbers of objects efficiently.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Keep a set of initialized objects ready to use rather than allocating and destroying them on demand.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely kommentek ajánlottak a clean code szerint? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Commented-out code&lt;br /&gt;
# TODO comment&lt;br /&gt;
# Amplification&lt;br /&gt;
# Journal comments&lt;br /&gt;
# Banner comments&lt;br /&gt;
# Public API documentation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Kritikus szakaszon belülről hívott virtuális függvények nem okoznak problémát a többszálú alkalmazásokban.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API-tervezési lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API definiálása 1 oldalban&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API implementálása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példák írása az API-hoz&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo post: 0 &amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo post: 10&amp;lt;= result&amp;lt;= 50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo post: 0&amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo post: 20 &amp;lt;= result &amp;lt;= 40&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Helyes-e az alábbi C# kódrészlet kölcsönös kizárás szempontjából? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
   private const string locker = &amp;quot;LOCK&amp;quot; ;&lt;br /&gt;
   public void DoSomestuff ( )&lt;br /&gt;
   {&lt;br /&gt;
      lock ( locker )&lt;br /&gt;
      {&lt;br /&gt;
         this.Work ( ) ;&lt;br /&gt;
      }&lt;br /&gt;
   }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Helyes&lt;br /&gt;
# Helytelen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo pre: 20&amp;lt;= x &amp;lt;=50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo pre: 10&amp;lt; x&amp;lt;= 90&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo pre: 0 &amp;lt;= x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo pre: 10&amp;lt; x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A YAGNI elv azt mondja, hogy ne használjunk tervezési mintákat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha az ADP elv sérül, akkor a DIP elv segíthet a probléma megoldásában.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az OCP elv azt mondja, hogy legyünk nyitottak a módosításra, és zártak a bővítésre.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Replace magic numbers with symbolic constant&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Inline class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy háttérben futó számítás megszakítása ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kölcsönös kizárás biztosítása és szálak értesítése ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Információ biztosítása háttérben futó számítás állapotáról ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az LoD szerint az általunk létrehozott objektumok nem számítanak idegennek.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődésként! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ne ellenőrizzük egy objektum típusát, helyette használjunk polimorfizmust! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minimalizáljuk az együttműködő osztályok közötti metódushívások számát! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös adat és viselkedés olyan magasan legyen az öröklési hierarchiában, amilyen magasan csak lehet! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik elv segítségével lehet feloldani a csomagok közötti körkörös függőséget? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# SRP&lt;br /&gt;
# REP&lt;br /&gt;
# LSP&lt;br /&gt;
# DIP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti a DIP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az öröklődés célja az ősosztályban definiált mezők újrahasznosítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A laza csatolás előnyös a karbantarthatóság szempontjából.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy szoftver akkor van jól tervezve, ha a stabil csomagok függnek az instabil csomagoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A többnyelvűséget támogató erőforrásfájlok sértik az SCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ki számít ismerősnek a Demeter-törvény szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# Akire van asszociációnk&lt;br /&gt;
# Akit bejövő paraméterként kaptunk&lt;br /&gt;
# Aki létrehozott minket&lt;br /&gt;
# Aki velünk egy csomagban van&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi csomagokat! ==&lt;br /&gt;
Mely csomagok stabilak?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga csomagok1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a bar függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 2.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a foo függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás célja a kódban lévő hibák (bugok) javítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás során érdemes egyszerre több refaktorálási műveletet is elvégezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Change value to reference&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Remove control flag&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Duplicated Code code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
# Substitute algorithm&lt;br /&gt;
# Extract class&lt;br /&gt;
# Extract method&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Duplicate observed data&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek jó függvénynevek a clean code elvek szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5}}&lt;br /&gt;
# PickColor&lt;br /&gt;
# Manager&lt;br /&gt;
# Pick&lt;br /&gt;
# CP&lt;br /&gt;
# Copy&lt;br /&gt;
# F&lt;br /&gt;
# ColorPicker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A kivételek típusait a hívó objektum szemszögéből kell definiálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az alábbi kódrészlet megfelel a clean code elveknek.&lt;br /&gt;
    public void Save(string message)&lt;br /&gt;
    {&lt;br /&gt;
        try&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            file.WriteLine(message);&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        catch (Exception ex)&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            // Oh, come on!&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HTTP cookie-k milyen állapottárolást tesznek lehetővé? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver adatbázisában&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver memóriájában&lt;br /&gt;
# Állapot a kliens oldalon&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire szolgál a trading service? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások interfész alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Tőzsdei szolgáltatások szabványos interfészleírója&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások logikai név alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások használati díjának adminisztrálására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Immutable objektumok használatával elkerülhető a védelmi másolatok készítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az ImmutableArray&amp;lt;T&amp;gt; hatékonyabb, mint az ImmutableList&amp;lt;T&amp;gt;, ha ritkán módosítjuk, de sokszor iterálunk rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő tervezési mintákkal! ==&lt;br /&gt;
Egy tervezési mintát legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazó objektum használja a tartalmazott objektumokat!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazott objektumok ne beszélgessenek egymással közvetlenül!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A statikus szemantikát és kényszereket a modell struktúrájába építsük be!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő refaktorálási mintákkal és code smell-ekkel! ==&lt;br /&gt;
Egy refaktorálási mintát vagy code smell-t legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A közös viselkedés és közös adat minél magasabban legyen az öröklési hierarchiában&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ne használjuk másik osztály nempublikus tagjait!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk az együttműködő osztályok között használt metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk a publikus metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Soha ne kódoljuk a típust enum vagy int értékekbe, használjunk helyette polimorfizmust!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Decorator tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az Abstract Factory tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy osztály interfésze ugyanaz, mint az általa implementált interfészek halmaza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy szoftver tervezése során mindig minden lehetséges követelményváltozásra fel kell készülni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A DbC elv szerint a prekondíciókat nem szabad erősíteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A DIP elv egy lehetséges megfogalmazása az, hogy absztrakcióktól függjünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ki számít ismerősnek a Demeter-törvény szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Aki létrehozott minket&lt;br /&gt;
# Aki velünk egy a csomagban van&lt;br /&gt;
# Aki ismer minket&lt;br /&gt;
# Akit mi hoztunk létre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi csomagokat! ==&lt;br /&gt;
Mely csomagok instabilak?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga csomagok1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a bar függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 3.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő tervezési mintákkal! ==&lt;br /&gt;
Egy tervezési mintát legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az öröklődés helyett preferáljuk a tartalmazást!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Prototype&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az öröklődés célja mindig a viselkedés újrahasznosítása!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Prototype&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakran változó dinamikus szemantikát és kényszereket külső viselkedésként implementáljuk!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Prototype&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot (követelmények mutatása/elrejtése)! ==&lt;br /&gt;
Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül?&lt;br /&gt;
[[Fájl:OOP vizsga varvedelem.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}&lt;br /&gt;
# Implementáljuk a sztenderd metódusokat!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a saját leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Kerüljük az isten-osztályokat!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze a statikus és a dinamikus kényszereket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot (követelmények mutatása/elrejtése)! ==&lt;br /&gt;
Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül?&lt;br /&gt;
[[Fájl:OOP vizsga varvedelem.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk függvényeket a típusok vagy képességek megkülönböztetésére, használjunk polimorfizmust!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze a leszármazottakat az objektumokkal!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében interfészek vagy absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
# Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődéssel!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő refaktorálási mintákkal és code smell-ekkel! ==&lt;br /&gt;
Egy refaktorálási mintát vagy code smell-t legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kerüljük az isten-osztályokat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Refused bequest&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Soha ne vizsgáljuk egy objektum típusát, használjunk helyette polimorfizmust!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Downcasting&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha az ős működését üres implementációval írjuk felül, akkor hibás az öröklési hierarchia!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Refused bequest&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Refused bequest&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődéssel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Refused bequest&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Long Method code smell melyik refaktorálási minta segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Encapsulate field&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Decompose conditional&lt;br /&gt;
# Introduce assertion&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Inappropriate Intimacy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5}}&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Hide method&lt;br /&gt;
# Remove control flag&lt;br /&gt;
# Replace delegation with inheritance&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek jó osztálynevek a clean code elvek szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,6}}&lt;br /&gt;
# Student&lt;br /&gt;
# MPoint&lt;br /&gt;
# MP&lt;br /&gt;
# SqlStatementFromHardCodedValuesAndSafeDataTypes&lt;br /&gt;
# Move&lt;br /&gt;
# Info&lt;br /&gt;
# SyntaxVisitor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi felszólítás a clean-code szerint? ==&lt;br /&gt;
Ne használjunk unchecked kivételeket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az alábbi kódrészlet megfelel a clean code elveknek:&lt;br /&gt;
    public int Max(List&amp;lt;int&amp;gt; values)&lt;br /&gt;
    {&lt;br /&gt;
        if (values == null) return -1;&lt;br /&gt;
        if (values.Count == 0) return -2;&lt;br /&gt;
        int result = values[0];&lt;br /&gt;
        for (int i = 1; i &amp;lt; values.Count; i++)&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            if (values[i] &amp;gt; result) result = values[i];&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        return result;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elosztott kommunikáció során mely minta jellemző az alábbi állításokra? ==&lt;br /&gt;
Szerver objektum példányosítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Függvényhívás hálózati kéréssé alakítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beérkező hálózati kérés függvényhívássá alakítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Úgy viselkedik, mintha lokális szerver objektum lenne&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szerver megkeresése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Paraméterek üzenetté sorosítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Csatlakozás a szerverhez&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elosztott kommunikáció során mely minta jellemző az alábbi állításra? ==&lt;br /&gt;
Visszatérési érték üzenetté sorosítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elosztott kommunikáció során mely minta jellemző az alábbi állításra? ==&lt;br /&gt;
Kliens kapcsolatok fogadása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elosztott kommunikáció során mely minta jellemző az alábbi állításra? ==&lt;br /&gt;
Implementálja a szerver interfészét&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Immutable objektumok használata során nincs szükség klónozásra és másoló konstruktorra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy ImmutableList&amp;lt;T&amp;gt; foreach ciklussal történő bejárása kevésbé hatékony, mint egy List&amp;lt;T&amp;gt; bejárása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek szerepelnek az API tervezési és a clean code témakörben is? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,7,8}}&lt;br /&gt;
# Kerüljük a hosszú paraméterlistákat&lt;br /&gt;
# Használjunk beszédes neveket&lt;br /&gt;
# Egy függvény egyszerre csak egy absztrakciós szinten dolgozzon&lt;br /&gt;
# Egy függvény legfeljebb 20 soros legyen&lt;br /&gt;
# Kerüljük a mellékhatásokat&lt;br /&gt;
# Válasszunk megfelelő alapértelmezett értékeket&lt;br /&gt;
# Kerüljük a rövidítéseket&lt;br /&gt;
# Ha egy függvény előfeltételei sérülnek, azonnal dobjunk kivételt a függvényből&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206838</id>
		<title>OOP vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206838"/>
		<updated>2026-01-12T06:46:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta segítségével valósítható meg. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy alkalmazás karbantarthatósága általában javul, ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk típus- illetve képességmegkülönböztető függvényeket!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze az objektumokat a leszármazottakkal!&lt;br /&gt;
# Az attribútumok legyenek privátok!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi feladatokat a nekik leginkább megfelelő mintával ==&lt;br /&gt;
Define a family of algorithms, put each of them into a separate class, and make them dynamically interchangeable.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Allow objects with incompatible interfaces to collaborate.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Attach additional responsibilities to an object dynamically.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Share common state to support large numbers of objects efficiently.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Keep a set of initialized objects ready to use rather than allocating and destroying them on demand.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely kommentek ajánlottak a clean code szerint? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Commented-out code&lt;br /&gt;
# TODO comment&lt;br /&gt;
# Amplification&lt;br /&gt;
# Journal comments&lt;br /&gt;
# Banner comments&lt;br /&gt;
# Public API documentation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Kritikus szakaszon belülről hívott virtuális függvények nem okoznak problémát a többszálú alkalmazásokban.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API-tervezési lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API definiálása 1 oldalban&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API implementálása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példák írása az API-hoz&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo post: 0 &amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo post: 10&amp;lt;= result&amp;lt;= 50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo post: 0&amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo post: 20 &amp;lt;= result &amp;lt;= 40&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Helyes-e az alábbi C# kódrészlet kölcsönös kizárás szempontjából? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
   private const string locker = &amp;quot;LOCK&amp;quot; ;&lt;br /&gt;
   public void DoSomestuff ( )&lt;br /&gt;
   {&lt;br /&gt;
      lock ( locker )&lt;br /&gt;
      {&lt;br /&gt;
         this.Work ( ) ;&lt;br /&gt;
      }&lt;br /&gt;
   }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Helyes&lt;br /&gt;
# Helytelen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo pre: 20&amp;lt;= x &amp;lt;=50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo pre: 10&amp;lt; x&amp;lt;= 90&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo pre: 0 &amp;lt;= x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo pre: 10&amp;lt; x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A YAGNI elv azt mondja, hogy ne használjunk tervezési mintákat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha az ADP elv sérül, akkor a DIP elv segíthet a probléma megoldásában.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az OCP elv azt mondja, hogy legyünk nyitottak a módosításra, és zártak a bővítésre.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Replace magic numbers with symbolic constant&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Inline class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy háttérben futó számítás megszakítása ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kölcsönös kizárás biztosítása és szálak értesítése ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Információ biztosítása háttérben futó számítás állapotáról ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az LoD szerint az általunk létrehozott objektumok nem számítanak idegennek.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődésként! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ne ellenőrizzük egy objektum típusát, helyette használjunk polimorfizmust! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minimalizáljuk az együttműködő osztályok közötti metódushívások számát! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös adat és viselkedés olyan magasan legyen az öröklési hierarchiában, amilyen magasan csak lehet! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik elv segítségével lehet feloldani a csomagok közötti körkörös függőséget? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# SRP&lt;br /&gt;
# REP&lt;br /&gt;
# LSP&lt;br /&gt;
# DIP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti a DIP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az öröklődés célja az ősosztályban definiált mezők újrahasznosítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A laza csatolás előnyös a karbantarthatóság szempontjából.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy szoftver akkor van jól tervezve, ha a stabil csomagok függnek az instabil csomagoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A többnyelvűséget támogató erőforrásfájlok sértik az SCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ki számít ismerősnek a Demeter-törvény szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# Akire van asszociációnk&lt;br /&gt;
# Akit bejövő paraméterként kaptunk&lt;br /&gt;
# Aki létrehozott minket&lt;br /&gt;
# Aki velünk egy csomagban van&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi csomagokat! ==&lt;br /&gt;
Mely csomagok stabilak?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga csomagok1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a bar függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 2.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a foo függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás célja a kódban lévő hibák (bugok) javítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás során érdemes egyszerre több refaktorálási műveletet is elvégezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Change value to reference&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Remove control flag&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Duplicated Code code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
# Substitute algorithm&lt;br /&gt;
# Extract class&lt;br /&gt;
# Extract method&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Duplicate observed data&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek jó függvénynevek a clean code elvek szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5}}&lt;br /&gt;
# PickColor&lt;br /&gt;
# Manager&lt;br /&gt;
# Pick&lt;br /&gt;
# CP&lt;br /&gt;
# Copy&lt;br /&gt;
# F&lt;br /&gt;
# ColorPicker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A kivételek típusait a hívó objektum szemszögéből kell definiálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az alábbi kódrészlet megfelel a clean code elveknek.&lt;br /&gt;
    public void Save(string message)&lt;br /&gt;
    {&lt;br /&gt;
        try&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            file.WriteLine(message);&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        catch (Exception ex)&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            // Oh, come on!&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API tervezési és megvalósítási lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,5}}&lt;br /&gt;
# Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
# Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
# API definiálása&lt;br /&gt;
# Példák írása az API használatára&lt;br /&gt;
# API implementálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HTTP cookie-k milyen állapottárolást tesznek lehetővé? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver adatbázisában&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver memóriájában&lt;br /&gt;
# Állapot a kliens oldalon&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire szolgál a trading service? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások interfész alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Tőzsdei szolgáltatások szabványos interfészleírója&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások logikai név alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások használati díjának adminisztrálására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Immutable objektumok használatával elkerülhető a védelmi másolatok készítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az ImmutableArray&amp;lt;T&amp;gt; hatékonyabb, mint az ImmutableList&amp;lt;T&amp;gt;, ha ritkán módosítjuk, de sokszor iterálunk rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő tervezési mintákkal! ==&lt;br /&gt;
Egy tervezési mintát legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazó objektum használja a tartalmazott objektumokat!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazott objektumok ne beszélgessenek egymással közvetlenül!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A statikus szemantikát és kényszereket a modell struktúrájába építsük be!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő refaktorálási mintákkal és code smell-ekkel! ==&lt;br /&gt;
Egy refaktorálási mintát vagy code smell-t legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A közös viselkedés és közös adat minél magasabban legyen az öröklési hierarchiában&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ne használjuk másik osztály nempublikus tagjait!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk az együttműködő osztályok között használt metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk a publikus metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Soha ne kódoljuk a típust enum vagy int értékekbe, használjunk helyette polimorfizmust!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Decorator tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az Abstract Factory tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy osztály interfésze ugyanaz, mint az általa implementált interfészek halmaza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy szoftver tervezése során mindig minden lehetséges követelményváltozásra fel kell készülni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A DbC elv szerint a prekondíciókat nem szabad erősíteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A DIP elv egy lehetséges megfogalmazása az, hogy absztrakcióktól függjünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ki számít ismerősnek a Demeter-törvény szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Aki létrehozott minket&lt;br /&gt;
# Aki velünk egy a csomagban van&lt;br /&gt;
# Aki ismer minket&lt;br /&gt;
# Akit mi hoztunk létre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi csomagokat! ==&lt;br /&gt;
Mely csomagok instabilak?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga csomagok1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a bar függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 3.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő tervezési mintákkal! ==&lt;br /&gt;
Egy tervezési mintát legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az öröklődés helyett preferáljuk a tartalmazást!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Prototype&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az öröklődés célja mindig a viselkedés újrahasznosítása!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Prototype&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakran változó dinamikus szemantikát és kényszereket külső viselkedésként implementáljuk!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Prototype&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot (követelmények mutatása/elrejtése)! ==&lt;br /&gt;
Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül?&lt;br /&gt;
[[Fájl:OOP vizsga varvedelem.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}&lt;br /&gt;
# Implementáljuk a sztenderd metódusokat!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a saját leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Kerüljük az isten-osztályokat!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze a statikus és a dinamikus kényszereket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot (követelmények mutatása/elrejtése)! ==&lt;br /&gt;
Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül?&lt;br /&gt;
[[Fájl:OOP vizsga varvedelem.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk függvényeket a típusok vagy képességek megkülönböztetésére, használjunk polimorfizmust!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze a leszármazottakat az objektumokkal!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében interfészek vagy absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
# Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődéssel!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő refaktorálási mintákkal és code smell-ekkel! ==&lt;br /&gt;
Egy refaktorálási mintát vagy code smell-t legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kerüljük az isten-osztályokat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Refused bequest&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Soha ne vizsgáljuk egy objektum típusát, használjunk helyette polimorfizmust!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Downcasting&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha az ős működését üres implementációval írjuk felül, akkor hibás az öröklési hierarchia!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Refused bequest&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Refused bequest&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődéssel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Refused bequest&lt;br /&gt;
# Smell: Large class&lt;br /&gt;
# Refactor: Introduce null object&lt;br /&gt;
# Refactor: Encapsulate field&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Long Method code smell melyik refaktorálási minta segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Encapsulate field&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Decompose conditional&lt;br /&gt;
# Introduce assertion&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Inappropriate Intimacy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5}}&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Hide method&lt;br /&gt;
# Remove control flag&lt;br /&gt;
# Replace delegation with inheritance&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek jó osztálynevek a clean code elvek szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,6}}&lt;br /&gt;
# Student&lt;br /&gt;
# MPoint&lt;br /&gt;
# MP&lt;br /&gt;
# SqlStatementFromHardCodedValuesAndSafeDataTypes&lt;br /&gt;
# Move&lt;br /&gt;
# Info&lt;br /&gt;
# SyntaxVisitor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi felszólítás a clean-code szerint? ==&lt;br /&gt;
Ne használjunk unchecked kivételeket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az alábbi kódrészlet megfelel a clean code elveknek:&lt;br /&gt;
    public int Max(List&amp;lt;int&amp;gt; values)&lt;br /&gt;
    {&lt;br /&gt;
        if (values == null) return -1;&lt;br /&gt;
        if (values.Count == 0) return -2;&lt;br /&gt;
        int result = values[0];&lt;br /&gt;
        for (int i = 1; i &amp;lt; values.Count; i++)&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            if (values[i] &amp;gt; result) result = values[i];&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        return result;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elosztott kommunikáció során mely minta jellemző az alábbi állításokra? ==&lt;br /&gt;
Szerver objektum példányosítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Függvényhívás hálózati kéréssé alakítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beérkező hálózati kérés függvényhívássá alakítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Úgy viselkedik, mintha lokális szerver objektum lenne&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szerver megkeresése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Paraméterek üzenetté sorosítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Csatlakozás a szerverhez&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elosztott kommunikáció során mely minta jellemző az alábbi állításra? ==&lt;br /&gt;
Visszatérési érték üzenetté sorosítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elosztott kommunikáció során mely minta jellemző az alábbi állításra? ==&lt;br /&gt;
Kliens kapcsolatok fogadása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elosztott kommunikáció során mely minta jellemző az alábbi állításra? ==&lt;br /&gt;
Implementálja a szerver interfészét&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Proxy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Immutable objektumok használata során nincs szükség klónozásra és másoló konstruktorra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy ImmutableList&amp;lt;T&amp;gt; foreach ciklussal történő bejárása kevésbé hatékony, mint egy List&amp;lt;T&amp;gt; bejárása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek szerepelnek az API tervezési és a clean code témakörben is? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,7,8}}&lt;br /&gt;
# Kerüljük a hosszú paraméterlistákat&lt;br /&gt;
# Használjunk beszédes neveket&lt;br /&gt;
# Egy függvény egyszerre csak egy absztrakciós szinten dolgozzon&lt;br /&gt;
# Egy függvény legfeljebb 20 soros legyen&lt;br /&gt;
# Kerüljük a mellékhatásokat&lt;br /&gt;
# Válasszunk megfelelő alapértelmezett értékeket&lt;br /&gt;
# Kerüljük a rövidítéseket&lt;br /&gt;
# Ha egy függvény előfeltételei sérülnek, azonnal dobjunk kivételt a függvényből&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:OOP_vizsga_varvedelem.png&amp;diff=206837</id>
		<title>Fájl:OOP vizsga varvedelem.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:OOP_vizsga_varvedelem.png&amp;diff=206837"/>
		<updated>2026-01-12T06:27:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oop_vizsga_liskov_3.png&amp;diff=206836</id>
		<title>Fájl:Oop vizsga liskov 3.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oop_vizsga_liskov_3.png&amp;diff=206836"/>
		<updated>2026-01-12T06:20:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206835</id>
		<title>OOP vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206835"/>
		<updated>2026-01-12T05:33:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: rossz volt a kép a feladatban&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta segítségével valósítható meg. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy alkalmazás karbantarthatósága általában javul, ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk típus- illetve képességmegkülönböztető függvényeket!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze az objektumokat a leszármazottakkal!&lt;br /&gt;
# Az attribútumok legyenek privátok!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi feladatokat a nekik leginkább megfelelő mintával ==&lt;br /&gt;
Define a family of algorithms, put each of them into a separate class, and make them dynamically interchangeable.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Allow objects with incompatible interfaces to collaborate.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Attach additional responsibilities to an object dynamically.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Share common state to support large numbers of objects efficiently.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Keep a set of initialized objects ready to use rather than allocating and destroying them on demand.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely kommentek ajánlottak a clean code szerint? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Commented-out code&lt;br /&gt;
# TODO comment&lt;br /&gt;
# Amplification&lt;br /&gt;
# Journal comments&lt;br /&gt;
# Banner comments&lt;br /&gt;
# Public API documentation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Kritikus szakaszon belülről hívott virtuális függvények nem okoznak problémát a többszálú alkalmazásokban.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API-tervezési lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API definiálása 1 oldalban&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API implementálása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példák írása az API-hoz&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo post: 0 &amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo post: 10&amp;lt;= result&amp;lt;= 50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo post: 0&amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo post: 20 &amp;lt;= result &amp;lt;= 40&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Helyes-e az alábbi C# kódrészlet kölcsönös kizárás szempontjából? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
   private const string locker = &amp;quot;LOCK&amp;quot; ;&lt;br /&gt;
   public void DoSomestuff ( )&lt;br /&gt;
   {&lt;br /&gt;
      lock ( locker )&lt;br /&gt;
      {&lt;br /&gt;
         this.Work ( ) ;&lt;br /&gt;
      }&lt;br /&gt;
   }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Helyes&lt;br /&gt;
# Helytelen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo pre: 20&amp;lt;= x &amp;lt;=50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo pre: 10&amp;lt; x&amp;lt;= 90&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo pre: 0 &amp;lt;= x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo pre: 10&amp;lt; x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A YAGNI elv azt mondja, hogy ne használjunk tervezési mintákat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha az ADP elv sérül, akkor a DIP elv segíthet a probléma megoldásában.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az OCP elv azt mondja, hogy legyünk nyitottak a módosításra, és zártak a bővítésre.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Replace magic numbers with symbolic constant&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Inline class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy háttérben futó számítás megszakítása ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kölcsönös kizárás biztosítása és szálak értesítése ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Információ biztosítása háttérben futó számítás állapotáról ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az LoD szerint az általunk létrehozott objektumok nem számítanak idegennek.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődésként! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ne ellenőrizzük egy objektum típusát, helyette használjunk polimorfizmust! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minimalizáljuk az együttműködő osztályok közötti metódushívások számát! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös adat és viselkedés olyan magasan legyen az öröklési hierarchiában, amilyen magasan csak lehet! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik elv segítségével lehet feloldani a csomagok közötti körkörös függőséget? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# SRP&lt;br /&gt;
# REP&lt;br /&gt;
# LSP&lt;br /&gt;
# DIP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti a DIP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az öröklődés célja az ősosztályban definiált mezők újrahasznosítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A laza csatolás előnyös a karbantarthatóság szempontjából.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy szoftver akkor van jól tervezve, ha a stabil csomagok függnek az instabil csomagoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A többnyelvűséget támogató erőforrásfájlok sértik az SCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ki számít ismerősnek a Demeter-törvény szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# Akire van asszociációnk&lt;br /&gt;
# Akit bejövő paraméterként kaptunk&lt;br /&gt;
# Aki létrehozott minket&lt;br /&gt;
# Aki velünk egy csomagban van&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi csomagokat! ==&lt;br /&gt;
Mely csomagok stabilak?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga csomagok1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a bar függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 2.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a foo függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás célja a kódban lévő hibák (bugok) javítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás során érdemes egyszerre több refaktorálási műveletet is elvégezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Change value to reference&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Remove control flag&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Duplicated Code code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
# Substitute algorithm&lt;br /&gt;
# Extract class&lt;br /&gt;
# Extract method&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Duplicate observed data&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek jó függvénynevek a clean code elvek szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5}}&lt;br /&gt;
# PickColor&lt;br /&gt;
# Manager&lt;br /&gt;
# Pick&lt;br /&gt;
# CP&lt;br /&gt;
# Copy&lt;br /&gt;
# F&lt;br /&gt;
# ColorPicker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A kivételek típusait a hívó objektum szemszögéből kell definiálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az alábbi kódrészlet megfelel a clean code elveknek.&lt;br /&gt;
    public void Save(string message)&lt;br /&gt;
    {&lt;br /&gt;
        try&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            file.WriteLine(message);&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        catch (Exception ex)&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            // Oh, come on!&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API tervezési és megvalósítási lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,5}}&lt;br /&gt;
# Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
# Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
# API definiálása&lt;br /&gt;
# Példák írása az API használatára&lt;br /&gt;
# API implementálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HTTP cookie-k milyen állapottárolást tesznek lehetővé? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver adatbázisában&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver memóriájában&lt;br /&gt;
# Állapot a kliens oldalon&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire szolgál a trading service? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások interfész alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Tőzsdei szolgáltatások szabványos interfészleírója&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások logikai név alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások használati díjának adminisztrálására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Immutable objektumok használatával elkerülhető a védelmi másolatok készítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az ImmutableArray&amp;lt;T&amp;gt; hatékonyabb, mint az ImmutableList&amp;lt;T&amp;gt;, ha ritkán módosítjuk, de sokszor iterálunk rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő tervezési mintákkal! ==&lt;br /&gt;
Egy tervezési mintát legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazó objektum használja a tartalmazott objektumokat!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazott objektumok ne beszélgessenek egymással közvetlenül!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A statikus szemantikát és kényszereket a modell struktúrájába építsük be!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő refaktorálási mintákkal és code smell-ekkel! ==&lt;br /&gt;
Egy refaktorálási mintát vagy code smell-t legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A közös viselkedés és közös adat minél magasabban legyen az öröklési hierarchiában&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ne használjuk másik osztály nempublikus tagjait!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk az együttműködő osztályok között használt metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk a publikus metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Soha ne kódoljuk a típust enum vagy int értékekbe, használjunk helyette polimorfizmust!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206834</id>
		<title>OOP vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206834"/>
		<updated>2026-01-12T05:24:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* Mely tervezési minták kerültek alkalmazásra? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta segítségével valósítható meg. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy alkalmazás karbantarthatósága általában javul, ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk típus- illetve képességmegkülönböztető függvényeket!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze az objektumokat a leszármazottakkal!&lt;br /&gt;
# Az attribútumok legyenek privátok!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi feladatokat a nekik leginkább megfelelő mintával ==&lt;br /&gt;
Define a family of algorithms, put each of them into a separate class, and make them dynamically interchangeable.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Allow objects with incompatible interfaces to collaborate.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Attach additional responsibilities to an object dynamically.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Share common state to support large numbers of objects efficiently.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Keep a set of initialized objects ready to use rather than allocating and destroying them on demand.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely kommentek ajánlottak a clean code szerint? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Commented-out code&lt;br /&gt;
# TODO comment&lt;br /&gt;
# Amplification&lt;br /&gt;
# Journal comments&lt;br /&gt;
# Banner comments&lt;br /&gt;
# Public API documentation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Kritikus szakaszon belülről hívott virtuális függvények nem okoznak problémát a többszálú alkalmazásokban.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API-tervezési lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API definiálása 1 oldalban&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API implementálása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példák írása az API-hoz&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo post: 0 &amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo post: 10&amp;lt;= result&amp;lt;= 50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo post: 0&amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo post: 20 &amp;lt;= result &amp;lt;= 40&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Helyes-e az alábbi C# kódrészlet kölcsönös kizárás szempontjából? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
   private const string locker = &amp;quot;LOCK&amp;quot; ;&lt;br /&gt;
   public void DoSomestuff ( )&lt;br /&gt;
   {&lt;br /&gt;
      lock ( locker )&lt;br /&gt;
      {&lt;br /&gt;
         this.Work ( ) ;&lt;br /&gt;
      }&lt;br /&gt;
   }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Helyes&lt;br /&gt;
# Helytelen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo pre: 20&amp;lt;= x &amp;lt;=50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo pre: 10&amp;lt; x&amp;lt;= 90&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo pre: 0 &amp;lt;= x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo pre: 10&amp;lt; x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A YAGNI elv azt mondja, hogy ne használjunk tervezési mintákat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha az ADP elv sérül, akkor a DIP elv segíthet a probléma megoldásában.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tervezési minták kerültek alkalmazásra? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A GameManager osztály nem interfész hanem &amp;quot;instance:GameManager&amp;quot;, leszármazottjának neve nem GameManager, hanem Game. Sajnos az eredeti kép kis felbontású volt ezért megpróbáltam AI-al upscale-elni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5,7}}&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Visitor&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az OCP elv azt mondja, hogy legyünk nyitottak a módosításra, és zártak a bővítésre.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Replace magic numbers with symbolic constant&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Inline class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy háttérben futó számítás megszakítása ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kölcsönös kizárás biztosítása és szálak értesítése ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Információ biztosítása háttérben futó számítás állapotáról ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az LoD szerint az általunk létrehozott objektumok nem számítanak idegennek.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődésként! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ne ellenőrizzük egy objektum típusát, helyette használjunk polimorfizmust! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minimalizáljuk az együttműködő osztályok közötti metódushívások számát! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös adat és viselkedés olyan magasan legyen az öröklési hierarchiában, amilyen magasan csak lehet! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik elv segítségével lehet feloldani a csomagok közötti körkörös függőséget? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# SRP&lt;br /&gt;
# REP&lt;br /&gt;
# LSP&lt;br /&gt;
# DIP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti a DIP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az öröklődés célja az ősosztályban definiált mezők újrahasznosítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A laza csatolás előnyös a karbantarthatóság szempontjából.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy szoftver akkor van jól tervezve, ha a stabil csomagok függnek az instabil csomagoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A többnyelvűséget támogató erőforrásfájlok sértik az SCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ki számít ismerősnek a Demeter-törvény szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# Akire van asszociációnk&lt;br /&gt;
# Akit bejövő paraméterként kaptunk&lt;br /&gt;
# Aki létrehozott minket&lt;br /&gt;
# Aki velünk egy csomagban van&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi csomagokat! ==&lt;br /&gt;
Mely csomagok stabilak?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga csomagok1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a bar függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 2.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a foo függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás célja a kódban lévő hibák (bugok) javítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás során érdemes egyszerre több refaktorálási műveletet is elvégezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Change value to reference&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Remove control flag&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Duplicated Code code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
# Substitute algorithm&lt;br /&gt;
# Extract class&lt;br /&gt;
# Extract method&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Duplicate observed data&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek jó függvénynevek a clean code elvek szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5}}&lt;br /&gt;
# PickColor&lt;br /&gt;
# Manager&lt;br /&gt;
# Pick&lt;br /&gt;
# CP&lt;br /&gt;
# Copy&lt;br /&gt;
# F&lt;br /&gt;
# ColorPicker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A kivételek típusait a hívó objektum szemszögéből kell definiálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az alábbi kódrészlet megfelel a clean code elveknek.&lt;br /&gt;
    public void Save(string message)&lt;br /&gt;
    {&lt;br /&gt;
        try&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            file.WriteLine(message);&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        catch (Exception ex)&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            // Oh, come on!&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API tervezési és megvalósítási lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,5}}&lt;br /&gt;
# Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
# Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
# API definiálása&lt;br /&gt;
# Példák írása az API használatára&lt;br /&gt;
# API implementálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HTTP cookie-k milyen állapottárolást tesznek lehetővé? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver adatbázisában&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver memóriájában&lt;br /&gt;
# Állapot a kliens oldalon&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire szolgál a trading service? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások interfész alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Tőzsdei szolgáltatások szabványos interfészleírója&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások logikai név alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások használati díjának adminisztrálására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Immutable objektumok használatával elkerülhető a védelmi másolatok készítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az ImmutableArray&amp;lt;T&amp;gt; hatékonyabb, mint az ImmutableList&amp;lt;T&amp;gt;, ha ritkán módosítjuk, de sokszor iterálunk rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő tervezési mintákkal! ==&lt;br /&gt;
Egy tervezési mintát legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazó objektum használja a tartalmazott objektumokat!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazott objektumok ne beszélgessenek egymással közvetlenül!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A statikus szemantikát és kényszereket a modell struktúrájába építsük be!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő refaktorálási mintákkal és code smell-ekkel! ==&lt;br /&gt;
Egy refaktorálási mintát vagy code smell-t legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A közös viselkedés és közös adat minél magasabban legyen az öröklési hierarchiában&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ne használjuk másik osztály nempublikus tagjait!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk az együttműködő osztályok között használt metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk a publikus metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Soha ne kódoljuk a típust enum vagy int értékekbe, használjunk helyette polimorfizmust!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206833</id>
		<title>OOP vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206833"/>
		<updated>2026-01-12T05:22:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* Mely tervezési minták kerültek alkalmazásra? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta segítségével valósítható meg. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy alkalmazás karbantarthatósága általában javul, ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk típus- illetve képességmegkülönböztető függvényeket!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze az objektumokat a leszármazottakkal!&lt;br /&gt;
# Az attribútumok legyenek privátok!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi feladatokat a nekik leginkább megfelelő mintával ==&lt;br /&gt;
Define a family of algorithms, put each of them into a separate class, and make them dynamically interchangeable.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Allow objects with incompatible interfaces to collaborate.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Attach additional responsibilities to an object dynamically.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Share common state to support large numbers of objects efficiently.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Keep a set of initialized objects ready to use rather than allocating and destroying them on demand.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely kommentek ajánlottak a clean code szerint? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Commented-out code&lt;br /&gt;
# TODO comment&lt;br /&gt;
# Amplification&lt;br /&gt;
# Journal comments&lt;br /&gt;
# Banner comments&lt;br /&gt;
# Public API documentation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Kritikus szakaszon belülről hívott virtuális függvények nem okoznak problémát a többszálú alkalmazásokban.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API-tervezési lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API definiálása 1 oldalban&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API implementálása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példák írása az API-hoz&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo post: 0 &amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo post: 10&amp;lt;= result&amp;lt;= 50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo post: 0&amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo post: 20 &amp;lt;= result &amp;lt;= 40&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Helyes-e az alábbi C# kódrészlet kölcsönös kizárás szempontjából? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
   private const string locker = &amp;quot;LOCK&amp;quot; ;&lt;br /&gt;
   public void DoSomestuff ( )&lt;br /&gt;
   {&lt;br /&gt;
      lock ( locker )&lt;br /&gt;
      {&lt;br /&gt;
         this.Work ( ) ;&lt;br /&gt;
      }&lt;br /&gt;
   }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Helyes&lt;br /&gt;
# Helytelen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo pre: 20&amp;lt;= x &amp;lt;=50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo pre: 10&amp;lt; x&amp;lt;= 90&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo pre: 0 &amp;lt;= x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo pre: 10&amp;lt; x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A YAGNI elv azt mondja, hogy ne használjunk tervezési mintákat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha az ADP elv sérül, akkor a DIP elv segíthet a probléma megoldásában.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tervezési minták kerültek alkalmazásra? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A GameManager osztály nem interfész hanem &amp;quot;instance:GameManager&amp;quot;, leszármazottjának neve nem GameManager, hanem Game. Sajnos az eredeti kép kis felbontású volt ezért megpróbáltam AI-al upscale-elni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5,7}}&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Visitor&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az OCP elv azt mondja, hogy legyünk nyitottak a módosításra, és zártak a bővítésre.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Replace magic numbers with symbolic constant&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Inline class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy háttérben futó számítás megszakítása ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kölcsönös kizárás biztosítása és szálak értesítése ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Információ biztosítása háttérben futó számítás állapotáról ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az LoD szerint az általunk létrehozott objektumok nem számítanak idegennek.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődésként! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ne ellenőrizzük egy objektum típusát, helyette használjunk polimorfizmust! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minimalizáljuk az együttműködő osztályok közötti metódushívások számát! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös adat és viselkedés olyan magasan legyen az öröklési hierarchiában, amilyen magasan csak lehet! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik elv segítségével lehet feloldani a csomagok közötti körkörös függőséget? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# SRP&lt;br /&gt;
# REP&lt;br /&gt;
# LSP&lt;br /&gt;
# DIP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti a DIP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az öröklődés célja az ősosztályban definiált mezők újrahasznosítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A laza csatolás előnyös a karbantarthatóság szempontjából.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy szoftver akkor van jól tervezve, ha a stabil csomagok függnek az instabil csomagoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A többnyelvűséget támogató erőforrásfájlok sértik az SCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ki számít ismerősnek a Demeter-törvény szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# Akire van asszociációnk&lt;br /&gt;
# Akit bejövő paraméterként kaptunk&lt;br /&gt;
# Aki létrehozott minket&lt;br /&gt;
# Aki velünk egy csomagban van&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi csomagokat! ==&lt;br /&gt;
Mely csomagok stabilak?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga csomagok1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a bar függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 2.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a foo függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás célja a kódban lévő hibák (bugok) javítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás során érdemes egyszerre több refaktorálási műveletet is elvégezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Change value to reference&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Remove control flag&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Duplicated Code code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
# Substitute algorithm&lt;br /&gt;
# Extract class&lt;br /&gt;
# Extract method&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Duplicate observed data&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek jó függvénynevek a clean code elvek szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5}}&lt;br /&gt;
# PickColor&lt;br /&gt;
# Manager&lt;br /&gt;
# Pick&lt;br /&gt;
# CP&lt;br /&gt;
# Copy&lt;br /&gt;
# F&lt;br /&gt;
# ColorPicker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A kivételek típusait a hívó objektum szemszögéből kell definiálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az alábbi kódrészlet megfelel a clean code elveknek.&lt;br /&gt;
    public void Save(string message)&lt;br /&gt;
    {&lt;br /&gt;
        try&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            file.WriteLine(message);&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        catch (Exception ex)&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            // Oh, come on!&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API tervezési és megvalósítási lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,5}}&lt;br /&gt;
# Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
# Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
# API definiálása&lt;br /&gt;
# Példák írása az API használatára&lt;br /&gt;
# API implementálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HTTP cookie-k milyen állapottárolást tesznek lehetővé? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver adatbázisában&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver memóriájában&lt;br /&gt;
# Állapot a kliens oldalon&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire szolgál a trading service? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások interfész alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Tőzsdei szolgáltatások szabványos interfészleírója&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások logikai név alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások használati díjának adminisztrálására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Immutable objektumok használatával elkerülhető a védelmi másolatok készítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az ImmutableArray&amp;lt;T&amp;gt; hatékonyabb, mint az ImmutableList&amp;lt;T&amp;gt;, ha ritkán módosítjuk, de sokszor iterálunk rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő tervezési mintákkal! ==&lt;br /&gt;
Egy tervezési mintát legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazó objektum használja a tartalmazott objektumokat!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazott objektumok ne beszélgessenek egymással közvetlenül!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A statikus szemantikát és kényszereket a modell struktúrájába építsük be!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő refaktorálási mintákkal és code smell-ekkel! ==&lt;br /&gt;
Egy refaktorálási mintát vagy code smell-t legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A közös viselkedés és közös adat minél magasabban legyen az öröklési hierarchiában&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ne használjuk másik osztály nempublikus tagjait!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk az együttműködő osztályok között használt metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk a publikus metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Soha ne kódoljuk a típust enum vagy int értékekbe, használjunk helyette polimorfizmust!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206832</id>
		<title>OOP vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206832"/>
		<updated>2026-01-12T00:39:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta segítségével valósítható meg. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy alkalmazás karbantarthatósága általában javul, ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk típus- illetve képességmegkülönböztető függvényeket!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze az objektumokat a leszármazottakkal!&lt;br /&gt;
# Az attribútumok legyenek privátok!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi feladatokat a nekik leginkább megfelelő mintával ==&lt;br /&gt;
Define a family of algorithms, put each of them into a separate class, and make them dynamically interchangeable.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Allow objects with incompatible interfaces to collaborate.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Attach additional responsibilities to an object dynamically.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Share common state to support large numbers of objects efficiently.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Keep a set of initialized objects ready to use rather than allocating and destroying them on demand.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely kommentek ajánlottak a clean code szerint? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Commented-out code&lt;br /&gt;
# TODO comment&lt;br /&gt;
# Amplification&lt;br /&gt;
# Journal comments&lt;br /&gt;
# Banner comments&lt;br /&gt;
# Public API documentation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Kritikus szakaszon belülről hívott virtuális függvények nem okoznak problémát a többszálú alkalmazásokban.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API-tervezési lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API definiálása 1 oldalban&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API implementálása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példák írása az API-hoz&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo post: 0 &amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo post: 10&amp;lt;= result&amp;lt;= 50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo post: 0&amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo post: 20 &amp;lt;= result &amp;lt;= 40&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Helyes-e az alábbi C# kódrészlet kölcsönös kizárás szempontjából? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
   private const string locker = &amp;quot;LOCK&amp;quot; ;&lt;br /&gt;
   public void DoSomestuff ( )&lt;br /&gt;
   {&lt;br /&gt;
      lock ( locker )&lt;br /&gt;
      {&lt;br /&gt;
         this.Work ( ) ;&lt;br /&gt;
      }&lt;br /&gt;
   }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Helyes&lt;br /&gt;
# Helytelen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo pre: 20&amp;lt;= x &amp;lt;=50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo pre: 10&amp;lt; x&amp;lt;= 90&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo pre: 0 &amp;lt;= x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo pre: 10&amp;lt; x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A YAGNI elv azt mondja, hogy ne használjunk tervezési mintákat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha az ADP elv sérül, akkor a DIP elv segíthet a probléma megoldásában.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tervezési minták kerültek alkalmazásra? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5,7}}&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Visitor&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az OCP elv azt mondja, hogy legyünk nyitottak a módosításra, és zártak a bővítésre.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Replace magic numbers with symbolic constant&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Inline class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy háttérben futó számítás megszakítása ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kölcsönös kizárás biztosítása és szálak értesítése ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Információ biztosítása háttérben futó számítás állapotáról ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az LoD szerint az általunk létrehozott objektumok nem számítanak idegennek.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődésként! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ne ellenőrizzük egy objektum típusát, helyette használjunk polimorfizmust! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minimalizáljuk az együttműködő osztályok közötti metódushívások számát! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös adat és viselkedés olyan magasan legyen az öröklési hierarchiában, amilyen magasan csak lehet! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik elv segítségével lehet feloldani a csomagok közötti körkörös függőséget? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# SRP&lt;br /&gt;
# REP&lt;br /&gt;
# LSP&lt;br /&gt;
# DIP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti az OCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A Visitor tervezési minta sérti a DIP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az öröklődés célja az ősosztályban definiált mezők újrahasznosítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A laza csatolás előnyös a karbantarthatóság szempontjából.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy szoftver akkor van jól tervezve, ha a stabil csomagok függnek az instabil csomagoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A többnyelvűséget támogató erőforrásfájlok sértik az SCP elvet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ki számít ismerősnek a Demeter-törvény szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# Akire van asszociációnk&lt;br /&gt;
# Akit bejövő paraméterként kaptunk&lt;br /&gt;
# Aki létrehozott minket&lt;br /&gt;
# Aki velünk egy csomagban van&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi csomagokat! ==&lt;br /&gt;
Mely csomagok stabilak?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga csomagok1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a bar függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 2.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tekintsük az alábbi osztálydiagramot! ==&lt;br /&gt;
Teljesül-e a foo függvényre a Liskov-elv?&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás célja a kódban lévő hibák (bugok) javítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás során érdemes egyszerre több refaktorálási műveletet is elvégezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Change value to reference&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Remove control flag&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Duplicated Code code smell melyik refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
# Substitute algorithm&lt;br /&gt;
# Extract class&lt;br /&gt;
# Extract method&lt;br /&gt;
# Inline method&lt;br /&gt;
# Duplicate observed data&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyek jó függvénynevek a clean code elvek szerint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5}}&lt;br /&gt;
# PickColor&lt;br /&gt;
# Manager&lt;br /&gt;
# Pick&lt;br /&gt;
# CP&lt;br /&gt;
# Copy&lt;br /&gt;
# F&lt;br /&gt;
# ColorPicker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A kivételek típusait a hívó objektum szemszögéből kell definiálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az alábbi kódrészlet megfelel a clean code elveknek.&lt;br /&gt;
    public void Save(string message)&lt;br /&gt;
    {&lt;br /&gt;
        try&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            file.WriteLine(message);&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        catch (Exception ex)&lt;br /&gt;
        {&lt;br /&gt;
            // Oh, come on!&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API tervezési és megvalósítási lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,5}}&lt;br /&gt;
# Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
# Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
# API definiálása&lt;br /&gt;
# Példák írása az API használatára&lt;br /&gt;
# API implementálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HTTP cookie-k milyen állapottárolást tesznek lehetővé? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver adatbázisában&lt;br /&gt;
# Állapot a szerver memóriájában&lt;br /&gt;
# Állapot a kliens oldalon&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire szolgál a trading service? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások interfész alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Tőzsdei szolgáltatások szabványos interfészleírója&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások logikai név alapján történő keresésére&lt;br /&gt;
# Szolgáltatások használati díjának adminisztrálására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Immutable objektumok használatával elkerülhető a védelmi másolatok készítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz vagy hamis az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az ImmutableArray&amp;lt;T&amp;gt; hatékonyabb, mint az ImmutableList&amp;lt;T&amp;gt;, ha ritkán módosítjuk, de sokszor iterálunk rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő tervezési mintákkal! ==&lt;br /&gt;
Egy tervezési mintát legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazó objektum használja a tartalmazott objektumokat!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartalmazott objektumok ne beszélgessenek egymással közvetlenül!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A statikus szemantikát és kényszereket a modell struktúrájába építsük be!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Interpreter&lt;br /&gt;
# Mediator&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi OO tervezési heurisztikákat a nekik leginkább megfelelő refaktorálási mintákkal és code smell-ekkel! ==&lt;br /&gt;
Egy refaktorálási mintát vagy code smell-t legfeljebb egyszer használjon fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A közös viselkedés és közös adat minél magasabban legyen az öröklési hierarchiában&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ne használjuk másik osztály nempublikus tagjait!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk az együttműködő osztályok között használt metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimalizáljuk a publikus metódusok számát!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Soha ne kódoljuk a típust enum vagy int értékekbe, használjunk helyette polimorfizmust!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Refactor: Hide method&lt;br /&gt;
# Refactor: Pull up method&lt;br /&gt;
# Refactor: Replace type code with class&lt;br /&gt;
# Smell: Feature envy&lt;br /&gt;
# Smell: Inappropriate intimacy&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oop_vizsga_liskov_2.png&amp;diff=206831</id>
		<title>Fájl:Oop vizsga liskov 2.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oop_vizsga_liskov_2.png&amp;diff=206831"/>
		<updated>2026-01-12T00:16:40Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oop_vizsga_csomagok1.png&amp;diff=206830</id>
		<title>Fájl:Oop vizsga csomagok1.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oop_vizsga_csomagok1.png&amp;diff=206830"/>
		<updated>2026-01-12T00:14:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206828</id>
		<title>OOP vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206828"/>
		<updated>2026-01-10T16:25:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* Helyes-e az alábbi C# kódrészlet kölcsönös kizárás szempontjából? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta segítségével valósítható meg. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy alkalmazás karbantarthatósága általában javul, ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk típus- illetve képességmegkülönböztető függvényeket!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze az objektumokat a leszármazottakkal!&lt;br /&gt;
# Az attribútumok legyenek privátok!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi feladatokat a nekik leginkább megfelelő mintával ==&lt;br /&gt;
Define a family of algorithms, put each of them into a separate class, and make them dynamically interchangeable.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Allow objects with incompatible interfaces to collaborate.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Attach additional responsibilities to an object dynamically.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Share common state to support large numbers of objects efficiently.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Keep a set of initialized objects ready to use rather than allocating and destroying them on demand.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely kommentek ajánlottak a clean code szerint? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Commented-out code&lt;br /&gt;
# TODO comment&lt;br /&gt;
# Amplification&lt;br /&gt;
# Journal comments&lt;br /&gt;
# Banner comments&lt;br /&gt;
# Public API documentation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Kritikus szakaszon belülről hívott virtuális függvények nem okoznak problémát a többszálú alkalmazásokban.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API-tervezési lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API definiálása 1 oldalban&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API implementálása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példák írása az API-hoz&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo post: 0 &amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo post: 10&amp;lt;= result&amp;lt;= 50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo post: 0&amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo post: 20 &amp;lt;= result &amp;lt;= 40&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Helyes-e az alábbi C# kódrészlet kölcsönös kizárás szempontjából? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
   private const string locker = &amp;quot;LOCK&amp;quot; ;&lt;br /&gt;
   public void DoSomestuff ( )&lt;br /&gt;
   {&lt;br /&gt;
      lock ( locker )&lt;br /&gt;
      {&lt;br /&gt;
         this.Work ( ) ;&lt;br /&gt;
      }&lt;br /&gt;
   }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Helyes&lt;br /&gt;
# Helytelen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo pre: 20&amp;lt;= x &amp;lt;=50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo pre: 10&amp;lt; x&amp;lt;= 90&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo pre: 0 &amp;lt;= x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo pre: 10&amp;lt; x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A YAGNI elv azt mondja, hogy ne használjunk tervezési mintákat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha az ADP elv sérül, akkor a DIP elv segíthet a probléma megoldásában.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tervezési minták kerültek alkalmazásra? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5,7}}&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Visitor&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az OCP elv azt mondja, hogy legyünk nyitottak a módosításra, és zártak a bővítésre.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Replace magic numbers with symbolic constant&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Inline class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy háttérben futó számítás megszakítása ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kölcsönös kizárás biztosítása és szálak értesítése ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Információ biztosítása háttérben futó számítás állapotáról ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az LoD szerint az általunk létrehozott objektumok nem számítanak idegennek.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődésként! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ne ellenőrizzük egy objektum típusát, helyette használjunk polimorfizmust! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minimalizáljuk az együttműködő osztályok közötti metódushívások számát! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös adat és viselkedés olyan magasan legyen az öröklési hierarchiában, amilyen magasan csak lehet! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206827</id>
		<title>OOP vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206827"/>
		<updated>2026-01-10T16:21:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta segítségével valósítható meg. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy alkalmazás karbantarthatósága általában javul, ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk típus- illetve képességmegkülönböztető függvényeket!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze az objektumokat a leszármazottakkal!&lt;br /&gt;
# Az attribútumok legyenek privátok!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi feladatokat a nekik leginkább megfelelő mintával ==&lt;br /&gt;
Define a family of algorithms, put each of them into a separate class, and make them dynamically interchangeable.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Allow objects with incompatible interfaces to collaborate.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Attach additional responsibilities to an object dynamically.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Share common state to support large numbers of objects efficiently.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Keep a set of initialized objects ready to use rather than allocating and destroying them on demand.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely kommentek ajánlottak a clean code szerint? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Commented-out code&lt;br /&gt;
# TODO comment&lt;br /&gt;
# Amplification&lt;br /&gt;
# Journal comments&lt;br /&gt;
# Banner comments&lt;br /&gt;
# Public API documentation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Kritikus szakaszon belülről hívott virtuális függvények nem okoznak problémát a többszálú alkalmazásokban.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API-tervezési lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API definiálása 1 oldalban&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API implementálása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példák írása az API-hoz&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo post: 0 &amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo post: 10&amp;lt;= result&amp;lt;= 50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo post: 0&amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo post: 20 &amp;lt;= result &amp;lt;= 40&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Helyes-e az alábbi C# kódrészlet kölcsönös kizárás szempontjából? ==&lt;br /&gt;
private const string locker = &amp;quot;LOCK&amp;quot; ;&lt;br /&gt;
public void DoSomestuff ( )&lt;br /&gt;
{&lt;br /&gt;
   lock ( locker )&lt;br /&gt;
   {&lt;br /&gt;
      this.Work ( ) ;&lt;br /&gt;
   }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Helyes&lt;br /&gt;
# Helytelen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo pre: 20&amp;lt;= x &amp;lt;=50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo pre: 10&amp;lt; x&amp;lt;= 90&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo pre: 0 &amp;lt;= x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo pre: 10&amp;lt; x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A YAGNI elv azt mondja, hogy ne használjunk tervezési mintákat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha az ADP elv sérül, akkor a DIP elv segíthet a probléma megoldásában.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tervezési minták kerültek alkalmazásra? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5,7}}&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Visitor&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az OCP elv azt mondja, hogy legyünk nyitottak a módosításra, és zártak a bővítésre.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Replace magic numbers with symbolic constant&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Inline class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy háttérben futó számítás megszakítása ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kölcsönös kizárás biztosítása és szálak értesítése ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Információ biztosítása háttérben futó számítás állapotáról ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az LoD szerint az általunk létrehozott objektumok nem számítanak idegennek.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődésként! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat! == &lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ne ellenőrizzük egy objektum típusát, helyette használjunk polimorfizmust! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minimalizáljuk az együttműködő osztályok közötti metódushívások számát! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös adat és viselkedés olyan magasan legyen az öröklési hierarchiában, amilyen magasan csak lehet! ==&lt;br /&gt;
A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206826</id>
		<title>OOP vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206826"/>
		<updated>2026-01-10T16:19:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta segítségével valósítható meg. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy alkalmazás karbantarthatósága általában javul, ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk típus- illetve képességmegkülönböztető függvényeket!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze az objektumokat a leszármazottakkal!&lt;br /&gt;
# Az attribútumok legyenek privátok!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi feladatokat a nekik leginkább megfelelő mintával ==&lt;br /&gt;
Define a family of algorithms, put each of them into a separate class, and make them dynamically interchangeable.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Allow objects with incompatible interfaces to collaborate.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Attach additional responsibilities to an object dynamically.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Share common state to support large numbers of objects efficiently.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Keep a set of initialized objects ready to use rather than allocating and destroying them on demand.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely kommentek ajánlottak a clean code szerint? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6}}&lt;br /&gt;
# Commented-out code&lt;br /&gt;
# TODO comment&lt;br /&gt;
# Amplification&lt;br /&gt;
# Journal comments&lt;br /&gt;
# Banner comments&lt;br /&gt;
# Public API documentation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Kritikus szakaszon belülről hívott virtuális függvények nem okoznak problémát a többszálú alkalmazásokban.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API-tervezési lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API definiálása 1 oldalban&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API implementálása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példák írása az API-hoz&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo post: 0 &amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo post: 10&amp;lt;= result&amp;lt;= 50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo post: 0&amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo post: 20 &amp;lt;= result &amp;lt;= 40&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Helyes-e az alábbi C# kódrészlet kölcsönös kizárás szempontjából? ==&lt;br /&gt;
private const string locker = &amp;quot;LOCK&amp;quot; ;&lt;br /&gt;
public void DoSomestuff ( )&lt;br /&gt;
{&lt;br /&gt;
   lock ( locker )&lt;br /&gt;
   {&lt;br /&gt;
      this.Work ( ) ;&lt;br /&gt;
   }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Helyes&lt;br /&gt;
# Helytelen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo pre: 20&amp;lt;= x &amp;lt;=50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo pre: 10&amp;lt; x&amp;lt;= 90&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo pre: 0 &amp;lt;= x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo pre: 10&amp;lt; x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A YAGNI elv azt mondja, hogy ne használjunk tervezési mintákat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha az ADP elv sérül, akkor a DIP elv segíthet a probléma megoldásában.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tervezési minták kerültek alkalmazásra? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5,7}}&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Visitor&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az OCP elv azt mondja, hogy legyünk nyitottak a módosításra, és zártak a bővítésre.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Replace magic numbers with symbolic constant&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Inline class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy háttérben futó számítás megszakítása ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kölcsönös kizárás biztosítása és szálak értesítése ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Információ biztosítása háttérben futó számítás állapotáról ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az LoD szerint az általunk létrehozott objektumok nem számítanak idegennek.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődésként! == A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat! == A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ne ellenőrizzük egy objektum típusát, helyette használjunk polimorfizmust! == A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minimalizáljuk az együttműködő osztályok közötti metódushívások számát! == A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös adat és viselkedés olyan magasan legyen az öröklési hierarchiában, amilyen magasan csak lehet! == A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206825</id>
		<title>OOP vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206825"/>
		<updated>2026-01-10T16:17:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: UwU&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta segítségével valósítható meg. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Egy alkalmazás karbantarthatósága általában javul, ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely OO tervezési heurisztikák teljesülnek az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Ne készítsünk típus- illetve képességmegkülönböztető függvényeket!&lt;br /&gt;
# Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön a leszármazottaitól!&lt;br /&gt;
# Ne keverjük össze az objektumokat a leszármazottakkal!&lt;br /&gt;
# Az attribútumok legyenek privátok!&lt;br /&gt;
# A viselkedést modellezzük, ne a szerepeket!&lt;br /&gt;
# Egy osztály ne függjön az őt használó osztályoktól!&lt;br /&gt;
# Az öröklési hierarchia gyökerében absztrakt osztályok legyenek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Párosítsa az alábbi feladatokat a nekik leginkább megfelelő mintával ==&lt;br /&gt;
Define a family of algorithms, put each of them into a separate class, and make them dynamically interchangeable.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Allow objects with incompatible interfaces to collaborate.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Attach additional responsibilities to an object dynamically.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Share common state to support large numbers of objects efficiently.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Keep a set of initialized objects ready to use rather than allocating and destroying them on demand.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Flyweight&lt;br /&gt;
# Object Pool&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha büdös kódot (code smell) találunk a szoftverben, akkor a szoftverben hiba (bug) van.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A refaktorálás nem változtatja meg a szoftver struktúráját, csak a szoftver viselkedését.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely kommentek ajánlottak a clean code szerint? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Commented-out code&lt;br /&gt;
# TODO comment&lt;br /&gt;
# Amplification&lt;br /&gt;
# Journal comments&lt;br /&gt;
# Banner comments&lt;br /&gt;
# Public API documentation&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Kritikus szakaszon belülről hívott virtuális függvények nem okoznak problémát a többszálú alkalmazásokban.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegye sorrendbe az alábbi API-tervezési lépéseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
API definiálása 1 oldalban&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
Követelmények összegyűjtése&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
API implementálása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példák írása az API-hoz&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Use-case-ek írása&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo post: 0 &amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo post: 10&amp;lt;= result&amp;lt;= 50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo post: 0&amp;lt;= result&amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo post: 20 &amp;lt;= result &amp;lt;= 40&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Helyes-e az alábbi C# kódrészlet kölcsönös kizárás szempontjából? ==&lt;br /&gt;
private const string locker = &amp;quot;LOCK&amp;quot; ;&lt;br /&gt;
public void DoSomestuff ( )&lt;br /&gt;
{&lt;br /&gt;
   lock ( locker )&lt;br /&gt;
   {&lt;br /&gt;
      this.Work ( ) ;&lt;br /&gt;
   }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Helyes&lt;br /&gt;
# Helytelen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Teljesül-e az alábbi feltételek mellett a Liskov-elv? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga liskov 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A.foo pre: 20&amp;lt;= x &amp;lt;=50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B.foo pre: 10&amp;lt; x&amp;lt;= 90&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C.foo pre: 0 &amp;lt;= x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D.foo pre: 10&amp;lt; x &amp;lt;= 100&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Teljesül&lt;br /&gt;
# Sérül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
A YAGNI elv azt mondja, hogy ne használjunk tervezési mintákat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Ha az ADP elv sérül, akkor a DIP elv segíthet a probléma megoldásában.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tervezési minták kerültek alkalmazásra? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Oop vizsga vasut 1.png|Keret]]&lt;br /&gt;
Egy vasúti hálózatban vannak sínek, váltók és állomások. A hálózatban vonatok közlekednek. Egy mozdony különböző színű vagonokat húz, és a megfelelő színű vagont a megfelelő színű állomásra kell eljuttatni . Ha egy vonat egy állomáshoz ér, akkor azok az utasok , akik ugyanolyan színű kocsiban ülnek, mint az állomás színe, leszállnak, decsak akkor , ha minden előttük lévő (azaz a köztük és a mozdony között lévő) kocsi üres (vagyis nincs rajtuk utas). A játéknak akkor van vége , ha minden utast sikerült eljuttatni a megfelelő állomásra . A játékos veszít , ha két vonat összeütközik. Tekintsük a játék egy lehetséges megoldásaként az alábbi osztálydiagramot ! (Feltételezhetjük , hogy a privát attribútumokhoz tartoznak megfelelő getter-setter függvények , amelyeket az ábra nem jelöl .)&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5,7}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Abstract Factory&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Template Method&lt;br /&gt;
# Visitor&lt;br /&gt;
# Memento&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Composite&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az OCP elv azt mondja, hogy legyünk nyitottak a módosításra, és zártak a bővítésre.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Feature Envy code smell mely refaktorálási minták segítségével javítható? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Introduce explaining variable&lt;br /&gt;
# Move method&lt;br /&gt;
# Replace magic numbers with symbolic constant&lt;br /&gt;
# Rename method&lt;br /&gt;
# Inline class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy háttérben futó számítás megszakítása ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adapter&lt;br /&gt;
Decorator&lt;br /&gt;
Future&lt;br /&gt;
Object&lt;br /&gt;
Observer&lt;br /&gt;
Singleton&lt;br /&gt;
Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kölcsönös kizárás biztosítása és szálak értesítése ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Információ biztosítása háttérben futó számítás állapotáról ==&lt;br /&gt;
Az alábbi feladatot mely osztályok oldják meg Java esetén?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Adapter&lt;br /&gt;
# Decorator&lt;br /&gt;
# Future&lt;br /&gt;
# Object&lt;br /&gt;
# Observer&lt;br /&gt;
# Singleton&lt;br /&gt;
# Strategy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Igaz-e az alábbi állítás? ==&lt;br /&gt;
Az LoD szerint az általunk létrehozott objektumok nem számítanak idegennek.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az opcionális elemeket tartalmazásként implementáljuk, ne öröklődésként! == A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Data Class&lt;br /&gt;
Extract Superclass&lt;br /&gt;
Introduce Null Object&lt;br /&gt;
Feature Envy&lt;br /&gt;
Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kerüljük a csak adattárolásra használt osztályokat! == A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? &lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ne ellenőrizzük egy objektum típusát, helyette használjunk polimorfizmust! == A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minimalizáljuk az együttműködő osztályok közötti metódushívások számát! == A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös adat és viselkedés olyan magasan legyen az öröklési hierarchiában, amilyen magasan csak lehet! == A fenti OO tervezési heurisztikának melyik a leginkább megfelelő code smell vagy refaktorálási transzformáció? {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Data Class&lt;br /&gt;
# Extract Superclass&lt;br /&gt;
# Introduce Null Object&lt;br /&gt;
# Feature Envy&lt;br /&gt;
# Replace Type Code with Class&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oop_vizsga_vasut_1.png&amp;diff=206824</id>
		<title>Fájl:Oop vizsga vasut 1.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oop_vizsga_vasut_1.png&amp;diff=206824"/>
		<updated>2026-01-10T16:04:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oop_vizsga_liskov_1.png&amp;diff=206823</id>
		<title>Fájl:Oop vizsga liskov 1.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oop_vizsga_liskov_1.png&amp;diff=206823"/>
		<updated>2026-01-10T16:02:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206822</id>
		<title>OOP vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=OOP_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206822"/>
		<updated>2026-01-10T14:59:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: Új oldal, tartalma: „{{Kvízoldal |cím=Tesztkérdések |pontozás=- }} == A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta Finish review Mark 1.00 out of segítségével valósítható meg. == alma alma {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} # Igaz # Hamis  == Egy alkalmazáskarbantarthatósága általában javul , ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között == {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} # Igaz # Hamis”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== A Monitor Object minta a Guarded Suspension minta Finish review Mark 1.00 out of segítségével valósítható meg. ==&lt;br /&gt;
alma alma&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy alkalmazáskarbantarthatósága általában javul , ha sikerül csökkenteni a függőségek számát az alkalmazás egyes részei között ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvek_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_feldolgoz%C3%A1sa&amp;diff=206816</id>
		<title>Természetes nyelvek számítógépes feldolgozása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvek_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_feldolgoz%C3%A1sa&amp;diff=206816"/>
		<updated>2026-01-09T02:08:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: Link elhelyezése mely a tárgy jelenlegi változatának oldalára mutat&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Valaszthato|TermNyelvSzamgFeldolg}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelenleg futó változata a tárgynak: [[Természetes nyelvi és szemantikus technológiák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tantárgy adatlap: https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMA9245/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes nyelveknél alkalmazott számítógépes módszerek megismertetése, különös hangsúllyal a magyar nyelv specialitásaira, valamint a világon használatos kurrens eszközök áttekintésére, némi gyakorlattal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2007.02.11.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
%META:FORM{name=&amp;quot;ValaszthatoForm&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Trgy&amp;quot; title=&amp;quot;Tárgy&amp;quot; value=&amp;quot;Természetes nyelvek számítógépes feldolgozása&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Trgykd&amp;quot; title=&amp;quot;Tárgykód&amp;quot; value=&amp;quot;VIMA9245&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Tanszk&amp;quot; title=&amp;quot;Tanszék&amp;quot; value=&amp;quot;SZIT&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Elad&amp;quot; title=&amp;quot;Előadó&amp;quot; value=&amp;quot;Naszódi Mátyás&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Kreditszm&amp;quot; title=&amp;quot;Kreditszám&amp;quot; value=&amp;quot;5&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;raszm&amp;quot; title=&amp;quot;Óraszám&amp;quot; value=&amp;quot;4&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Terlet&amp;quot; title=&amp;quot;Terület&amp;quot; value=&amp;quot;Matematika&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;raijelenlt&amp;quot; title=&amp;quot;Órai jelenlét&amp;quot; value=&amp;quot;nem kötelező&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Jegy&amp;quot; title=&amp;quot;Jegy&amp;quot; value=&amp;quot;vizsga , nagy házi &amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Elvrtmin.munka&amp;quot; title=&amp;quot;Elvárt min. munka&amp;quot; value=&amp;quot;&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Minimumrajrjegy&amp;quot; title=&amp;quot;Minimumra járó jegy&amp;quot; value=&amp;quot;&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Elvrtmax.munka&amp;quot; title=&amp;quot;Elvárt max. munka&amp;quot; value=&amp;quot;&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Munkrajrjegy&amp;quot; title=&amp;quot;Munkára járó jegy&amp;quot; value=&amp;quot;&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Szoftverfejleszt%C3%A9s_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=206815</id>
		<title>BSc Szoftverfejlesztés specializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Szoftverfejleszt%C3%A9s_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=206815"/>
		<updated>2026-01-08T12:48:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* 5. félév */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Célkitűzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A specializáció célja megismertetni a hallgatókat azokkal a kurrens szoftvertechnikákkal és eszközökkel, amelyek informatikai rendszerek megvalósításához, teszteléséhez, karbantartásához és dokumentálásához szükségesek. A specializáció kiemelt hangsúlyt fektet a legfrissebb szoftverirányzatok teljes spektrumának lefedésére, különös tekintettel a kliens oldalra és informatikai háttér rendszerek fejlesztésére, a vonatkozó megvalósítási technikákra, olyan igényes grafikai információmegjelenítési és felhasználói interfész kialakítási módszerekre és fejlesztési technológiákra, amelyek követik a felhasználói igényeket, heterogén platformok rendszerintegrációs elveire, valamint a korszerű rendszerfejlesztési koncepcióknak való megfelelés követelményeire. A specializáció lentiekben körvonalazott tematikája a kapcsolódó laborok és önálló laboratóriumi foglalkozások keretében magában foglalja a gyakorlati ismeretek széles körének elsajátítását, valamint olyan elméleti megalapozást biztosít, amely megfelelően felépített, rendszerezett és hasznosítható ismeretanyagot képez a jövő rendszereinek átfogó megismeréséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Korábbi átlagok és a felvettek létszáma a [https://specializacio.vik.bme.hu/Eredmeny/KorabbiEredmenyek Specializáció portálon] megtekinthetők.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;10%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2016&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2017&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2018&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2019&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2020&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2021&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2022&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2023&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Szoftverfejlesztés/AUT*&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3,37&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3,05&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3,3&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3,5882&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3,2521&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|4,0168&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3,7227&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3,5798&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Szoftverfejlesztés/IIT&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,52&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,6&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,525 &lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,7983&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,7395&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3,605&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,8992&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,9412&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Szoftverfejlesztés/MIT&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,54&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,7&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,5417&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,8235&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,8319&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3,5714&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3,3193&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3,1849&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&#039;&#039;*: Csillaggal jelölt tanszék a gazdatanszék.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tárgyak ==&lt;br /&gt;
=== 5. félév ===&lt;br /&gt;
* [[Adatvezérelt rendszerek]]&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés]]&lt;br /&gt;
* [[Témalaboratórium (Mérnökinformatikus, AUT)]], [[Témalaboratórium (Mérnökinformatikus, IIT)]]&lt;br /&gt;
* [[Természetes nyelvi és szemantikus technológiák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 6. félév ===&lt;br /&gt;
* [[Integrációs és ellenőrzési technikák]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés laboratórium 1]]&lt;br /&gt;
* [[Önálló laboratórium (Szoftverfejlesztés/AUT)]]&lt;br /&gt;
* A következő két tárgy elágazó, csak az egyiket kell teljesíteni. Nincs megkötve, melyiket veszed fel.&lt;br /&gt;
** [[3D grafikus rendszerek]]&lt;br /&gt;
** [[Kliens oldali technológiák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 7. félév ===&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés laboratórium 2]]&lt;br /&gt;
* [[Szakdolgozat-készítés]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
[https://www.facebook.com/groups/neverendingagony/ A specializációhoz tartozó Facebook csoport]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k_vizsga_kv%C3%ADz&amp;diff=206814</id>
		<title>Természetes nyelvi és szemantikus technológiák vizsga kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k_vizsga_kv%C3%ADz&amp;diff=206814"/>
		<updated>2026-01-08T12:41:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* Melyik nem szerepel akövetkezők közül a szemantikus web koncepcióban? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== Melyik állitás nem igaz RDFS adat modellekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adatmodellt definiálhatunk bennük&lt;br /&gt;
# Hierarchikus adatstruktúrát ír le&lt;br /&gt;
# Egyértelmű értelmezéstdefiniálnak&lt;br /&gt;
# Erőforrások tulajdonságait kategorizálhatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik nem szerepel a következők közül a szemantikus web koncepcióban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egységes kódkészlet igénye&lt;br /&gt;
# Tárgyterület&lt;br /&gt;
# Egyedi név feltételezés&lt;br /&gt;
# Logikai következtetés igénye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az elemzési fa gyökerében egy nemterminális szimbólum áll. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szóbeágyazás (word embedding) egy szóhoz rendelt, számokat tartalmazó vektor. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A pontosság (precision ) azt határozza meg, hogy egy keresőrendszer által visszaadott dokumentumok mekkora részeilleszkedik a felhasználó által megadott keresési mintára. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nők helye a konyhában van. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik szabvány nem kapcsolódik a szemantikus webhez? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# ISW&lt;br /&gt;
# ECRM&lt;br /&gt;
# Dublin Core&lt;br /&gt;
# FOAF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tokenizálás minden esetben szavakra bontja a szöveget. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy RDFS modellben nem tudjuk megadni egyerőforrás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tárgyterületét&lt;br /&gt;
# Számosságát&lt;br /&gt;
# Tipusát&lt;br /&gt;
# Osztályát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológia alapú következtetéshez szükséges az ontológia ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# tartalmazzon adatpéldányokat&lt;br /&gt;
# logikai reprezentációja&lt;br /&gt;
# kategóriarendszerének kialakítása&lt;br /&gt;
# fogalmaihoz tulajdonságok megadása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állitást nem tudjuk megfogalmazni OWL2 nyelven ? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Minden diákszeret tanulni&lt;br /&gt;
# Van olyan diák, aki szeret szórakozni&lt;br /&gt;
# A diákoknak tilos tanulni&lt;br /&gt;
# Mindendiák ember&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k_vizsga_kv%C3%ADz&amp;diff=206813</id>
		<title>Természetes nyelvi és szemantikus technológiák vizsga kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k_vizsga_kv%C3%ADz&amp;diff=206813"/>
		<updated>2026-01-08T12:40:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== Melyik állitás nem igaz RDFS adat modellekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adatmodellt definiálhatunk bennük&lt;br /&gt;
# Hierarchikus adatstruktúrát ír le&lt;br /&gt;
# Egyértelmű értelmezéstdefiniálnak&lt;br /&gt;
# Erőforrások tulajdonságait kategorizálhatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik nem szerepel akövetkezők közül a szemantikus web koncepcióban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egységes kódkészlet igénye&lt;br /&gt;
# Tárgyterület&lt;br /&gt;
# Egyedi név feltételezés&lt;br /&gt;
# Logikai következtetés igénye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az elemzési fa gyökerében egy nemterminális szimbólum áll. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szóbeágyazás (word embedding) egy szóhoz rendelt, számokat tartalmazó vektor. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A pontosság (precision ) azt határozza meg, hogy egy keresőrendszer által visszaadott dokumentumok mekkora részeilleszkedik a felhasználó által megadott keresési mintára. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nők helye a konyhában van. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik szabvány nem kapcsolódik a szemantikus webhez? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# ISW&lt;br /&gt;
# ECRM&lt;br /&gt;
# Dublin Core&lt;br /&gt;
# FOAF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tokenizálás minden esetben szavakra bontja a szöveget. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy RDFS modellben nem tudjuk megadni egyerőforrás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tárgyterületét&lt;br /&gt;
# Számosságát&lt;br /&gt;
# Tipusát&lt;br /&gt;
# Osztályát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológia alapú következtetéshez szükséges az ontológia ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# tartalmazzon adatpéldányokat&lt;br /&gt;
# logikai reprezentációja&lt;br /&gt;
# kategóriarendszerének kialakítása&lt;br /&gt;
# fogalmaihoz tulajdonságok megadása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állitást nem tudjuk megfogalmazni OWL2 nyelven ? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Minden diákszeret tanulni&lt;br /&gt;
# Van olyan diák, aki szeret szórakozni&lt;br /&gt;
# A diákoknak tilos tanulni&lt;br /&gt;
# Mindendiák ember&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k_vizsga_kv%C3%ADz&amp;diff=206812</id>
		<title>Természetes nyelvi és szemantikus technológiák vizsga kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k_vizsga_kv%C3%ADz&amp;diff=206812"/>
		<updated>2026-01-07T14:54:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: OwO&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== Melyik állitás nem igaz RDFS adat modellekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adatmodellt definiálhatunk bennük&lt;br /&gt;
# Hierarchikus adatstruktúrát ír le&lt;br /&gt;
# Egyértelmű értelmezéstdefiniálnak&lt;br /&gt;
# Erőforrások tulajdonságait kategorizálhatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik nem szerepel akövetkezők közül a szemantikus web koncepcióban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egységes kódkészlet igénye&lt;br /&gt;
# Tárgyterület&lt;br /&gt;
# Egyedi név feltételezés&lt;br /&gt;
# Logikai következtetés igénye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az elemzési fa gyökerében egy nemterminális szimbólum áll. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szóbeágyazás (word embedding) egy szóhoz rendelt, számokat tartalmazó vektor. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A pontosság (precision ) azt határozza meg, hogy egy keresőrendszer által visszaadott dokumentumok mekkora részeilleszkedik a felhasználó által megadott keresési mintára. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nők helye a konyhában van. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik szabvány nem kapcsolódik a szemantikus webhez? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# ISW&lt;br /&gt;
# ECRM&lt;br /&gt;
# Dublin Core&lt;br /&gt;
# FOAF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tokenizálás minden esetben szavakra bontja a szöveget. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy RDFS modellben nem tudjuk megadni egyerőforrás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tárgyterületét&lt;br /&gt;
# Számosságát&lt;br /&gt;
# Tipusát&lt;br /&gt;
# Osztályát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológia alapúkövetkeztetéshez szükséges az ontológia ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# tartalmazzon adatpéldányokat&lt;br /&gt;
# logikai reprezentációja&lt;br /&gt;
# kategóriarendszerének kialakítása&lt;br /&gt;
# fogalmaihoz tulajdonságok megadása&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k&amp;diff=206811</id>
		<title>Természetes nyelvi és szemantikus technológiák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k&amp;diff=206811"/>
		<updated>2026-01-07T14:33:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev = Természetes nyelvi és szemantikus technológiák&lt;br /&gt;
|tárgykód = VIMIAC22&lt;br /&gt;
|szak = info&lt;br /&gt;
|kredit = 5&lt;br /&gt;
|felev = 5&lt;br /&gt;
|kereszt = nincs&lt;br /&gt;
|tanszék = MIT&lt;br /&gt;
|labor =  nincs&lt;br /&gt;
|kiszh = nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
|hf = 2 db&lt;br /&gt;
|vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
|tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC22/&lt;br /&gt;
|targyhonlap = ???&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A tantárgy célja, hogy átfogó bevezetést adjon a természetesnyelv-feldolgozás és a szemantikus technológiák alapjaiba, bemutatva azok elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazásait. Ennek keretében a hallgatók megismerik a statisztikai módszerektől a nagy nyelvi modellekig terjedő modern megoldásokat, valamint ezek ipari és gyakorlati felhasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához  | Ajánlott rövidítés]]: &#039;&#039;&#039;Termnyelv&#039;&#039;&#039; vagy &#039;&#039;&#039;Szemantikus&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
* A tárgy felvételéhez az [https://vik.wiki/BSc_Szoftverfejleszt%C3%A9s_specializ%C3%A1ci%C3%B3 Szoftverfejlesztés] specializáción kell lenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Előadás&#039;&#039;&#039; heti kétszer van, kötelező jelenléti ív nincs.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Gyakorlat&#039;&#039;&#039; van a tárgyból, melyen a jelenlét szintén nem kötelező. A gyakorlatban tartalmilag nem különül el az előadás és a gyakorlat: mindkettő tartalmaz előadás és gyakorlat jellegű részeket.&lt;br /&gt;
* 2 db &#039;&#039;&#039;Házi feladat&#039;&#039;&#039; van, mindkettőt kötelező megcsinálni. &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039; A pótlási héten van pótbeadás mindkét háziból.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy&#039;&#039;&#039;: nincs&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgadőszakban === &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: írásbeli. Egy vizsgaidőszakban kb. 3 vizsgalehetőséged van. A vizsga 2 részből áll: kvíz valamint feladatok. Mindkettő beadási felülete a moodle.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== iMSc pontok ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Elérhető pontszám:&#039;&#039;&#039; 25 pont. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előadás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatói jegyzet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Összefoglaló ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
[https://vik.wiki/Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k_vizsga_kv%C3%ADz Vizsga kvíz kikérdező]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Óralátogatás:&lt;br /&gt;
Csak az első 2 hétben jártam be órákra. Ennek ellenére mindkét házi viszonylag könnyen teljesíthető volt. A vizsgáról még nem tudok nyilatkozni. - 2025&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Informatikai_technológiák_szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k&amp;diff=206810</id>
		<title>Természetes nyelvi és szemantikus technológiák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k&amp;diff=206810"/>
		<updated>2026-01-07T14:31:40Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev = Természetes nyelvi és szemantikus technológiák&lt;br /&gt;
|tárgykód = VIMIAC22&lt;br /&gt;
|szak = info&lt;br /&gt;
|kredit = 5&lt;br /&gt;
|felev = 5&lt;br /&gt;
|kereszt = nincs&lt;br /&gt;
|tanszék = MIT&lt;br /&gt;
|labor =  nincs&lt;br /&gt;
|kiszh = nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
|hf = 2 db&lt;br /&gt;
|vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
|tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC22/&lt;br /&gt;
|targyhonlap = ???&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A tantárgy célja, hogy átfogó bevezetést adjon a természetesnyelv-feldolgozás és a szemantikus technológiák alapjaiba, bemutatva azok elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazásait. Ennek keretében a hallgatók megismerik a statisztikai módszerektől a nagy nyelvi modellekig terjedő modern megoldásokat, valamint ezek ipari és gyakorlati felhasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához  | Ajánlott rövidítés]]: &#039;&#039;&#039;Termnyelv&#039;&#039;&#039; vagy &#039;&#039;&#039;Szemantikus&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
* A tárgy felvételéhez az [https://vik.wiki/BSc_Szoftverfejleszt%C3%A9s_specializ%C3%A1ci%C3%B3 Szoftverfejlesztés] specializáción kell lenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Előadás&#039;&#039;&#039; heti kétszer van, kötelező jelenléti ív nincs.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Gyakorlat&#039;&#039;&#039; van a tárgyból, melyen a jelenlét szintén nem kötelező. A gyakorlatban tartalmilag nem különül el az előadás és a gyakorlat: mindkettő tartalmaz előadás és gyakorlat jellegű részeket.&lt;br /&gt;
* 2 db &#039;&#039;&#039;Házi feladat&#039;&#039;&#039; van, mindkettőt kötelező megcsinálni. &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039; A pótlási héten van pótbeadás mindkét háziból.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy&#039;&#039;&#039;: nincs&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgadőszakban === &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: írásbeli. Egy vizsgaidőszakban kb. 3 vizsgalehetőséged van. A vizsga 2 részből áll: kvíz valamint feladatok. Mindkettő beadási felülete a moodle.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== iMSc pontok ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Elérhető pontszám:&#039;&#039;&#039; 25 pont. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előadás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatói jegyzet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Összefoglaló ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
Vizsga kvíz:&lt;br /&gt;
[https://vik.wiki/Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k_vizsga_kv%C3%ADz]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Óralátogatás:&lt;br /&gt;
Csak az első 2 hétben jártam be órákra. Ennek ellenére mindkét házi viszonylag könnyen teljesíthető volt. A vizsgáról még nem tudok nyilatkozni. - 2025&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Informatikai_technológiák_szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k_vizsga_kv%C3%ADz&amp;diff=206809</id>
		<title>Természetes nyelvi és szemantikus technológiák vizsga kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k_vizsga_kv%C3%ADz&amp;diff=206809"/>
		<updated>2026-01-07T14:30:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: Új oldal, tartalma: „{{Kvízoldal |cím=Tesztkérdések }} == Melyik állitás nem igaz RDFS adat modellekre? == {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} # Adatmodellt definiálhatunk bennük # Hierarchikus adatstruktúrát ír le # Egyértelmű értelmezéstdefiniálnak # Erőforrások tulajdonságait kategorizálhatjuk”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Tesztkérdések&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== Melyik állitás nem igaz RDFS adat modellekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Adatmodellt definiálhatunk bennük&lt;br /&gt;
# Hierarchikus adatstruktúrát ír le&lt;br /&gt;
# Egyértelmű értelmezéstdefiniálnak&lt;br /&gt;
# Erőforrások tulajdonságait kategorizálhatjuk&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k&amp;diff=206808</id>
		<title>Természetes nyelvi és szemantikus technológiák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Term%C3%A9szetes_nyelvi_%C3%A9s_szemantikus_technol%C3%B3gi%C3%A1k&amp;diff=206808"/>
		<updated>2026-01-07T14:19:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: létrehoztam a lapot UwU&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev = Természetes nyelvi és szemantikus technológiák&lt;br /&gt;
|tárgykód = VIMIAC22&lt;br /&gt;
|szak = info&lt;br /&gt;
|kredit = 5&lt;br /&gt;
|felev = 5&lt;br /&gt;
|kereszt = nincs&lt;br /&gt;
|tanszék = MIT&lt;br /&gt;
|labor =  nincs&lt;br /&gt;
|kiszh = nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
|hf = 2 db&lt;br /&gt;
|vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
|tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC22/&lt;br /&gt;
|targyhonlap = ???&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A tantárgy célja, hogy átfogó bevezetést adjon a természetesnyelv-feldolgozás és a szemantikus technológiák alapjaiba, bemutatva azok elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazásait. Ennek keretében a hallgatók megismerik a statisztikai módszerektől a nagy nyelvi modellekig terjedő modern megoldásokat, valamint ezek ipari és gyakorlati felhasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához  | Ajánlott rövidítés]]: &#039;&#039;&#039;Termnyelv&#039;&#039;&#039; vagy &#039;&#039;&#039;Szemantikus&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
* A tárgy felvételéhez az [https://vik.wiki/BSc_Szoftverfejleszt%C3%A9s_specializ%C3%A1ci%C3%B3 Szoftverfejlesztés] specializáción kell lenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Előadás&#039;&#039;&#039; heti kétszer van, kötelező jelenléti ív nincs.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Gyakorlat&#039;&#039;&#039; van a tárgyból, melyen a jelenlét szintén nem kötelező. A gyakorlatban tartalmilag nem különül el az előadás és a gyakorlat: mindkettő tartalmaz előadás és gyakorlat jellegű részeket.&lt;br /&gt;
* 2 db &#039;&#039;&#039;Házi feladat&#039;&#039;&#039; van, mindkettőt kötelező megcsinálni. &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039; A pótlási héten van pótbeadás mindkét háziból.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy&#039;&#039;&#039;: nincs&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgadőszakban === &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: írásbeli. Egy vizsgaidőszakban kb. 3 vizsgalehetőséged van. A vizsga 2 részből áll: kvíz valamint feladatok. Mindkettő beadási felülete a moodle.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== iMSc pontok ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Elérhető pontszám:&#039;&#039;&#039; 25 pont. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előadás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatói jegyzet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Összefoglaló ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Óralátogatás:&lt;br /&gt;
Csak az első 2 hétben jártam be órákra. Ennek ellenére mindkét házi viszonylag könnyen teljesíthető volt. A vizsgáról még nem tudok nyilatkozni. - 2025&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Informatikai_technológiák_szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206767</id>
		<title>Operációs rendszerek ZH kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206767"/>
		<updated>2025-12-11T13:28:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;* &#039;&#039;A (?)-lel jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes – amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át arra, vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;A csillaggal jelölt kérdések nem képezik az [[Operációs rendszerek B]] tárgy tematikáját.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|Operációs rendszerek}}{{Vissza|Operációs rendszerek B}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Operációs rendszerek ZH igaz-hamis&lt;br /&gt;
|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban levő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt (az éppen futó taszk számára) szüksége van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A processzoraffinitás leginkább azért fontos kérdés, mivel többprocesszoros rendszerekben a végrehajtók utasításkészlet-architektúráját (ISA) figyelembe kell vennie az ütemezőnek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk létrehozása utáni első állapota lehet a &amp;quot;fut&amp;quot;. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy memória-intenzív taszkokat futtató rendszerben alacsony a CPU-kihasználtság, akkor nincs elegendő memória a taszkok számára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szálaknak saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix &#039;&#039;cron&#039;&#039; egy középtávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF végrehajthat F-&amp;gt;FK (Futó -&amp;gt; Futásra Kész) állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&amp;gt;V (Futó -&amp;gt; Várakozó) állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebbet előre ütemező (SJF) sosem hajt végre F-&amp;gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például a körforgó (RR) igen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== F-&amp;gt;FK állapotátmenetet &#039;&#039;&#039;a taszk&#039;&#039;&#039; bármely elemi ütemező esetén végrehajthat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) ütemező olyan prioritásos ütemezőnek is tekinthető, ahol a prioritás egyenlő a taszk hátralevő löketidejével, és a legkisebb értékkel rendelkező taszk fog futni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy felhasználói program kernel módba vált (pl. rendszerhívással), a CPU utasításkészlete akkor is korlátozott marad, hogy ne okozzon gondot a kernelben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak olyan eljárásokat tartalmaznak, amelyek sokféle feladatban előfordulnak, így nem kell minden programban külön-külön megvalósítanunk azokat, hanem támaszkodhatunk egy közös implementációra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerprogramok saját programkódja védett módban fut. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &#039;&#039;óra&#039;&#039; és az &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; lapcsere ugyanazon múltbeli adatokra támaszkodva működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &#039;&#039;óra&#039;&#039; lapcserealgoritmus valójában az &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; algoritmus hatékonyabb megvalósítása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &#039;&#039;óra&#039;&#039; lapcserealgoritmus nem mozgatja a keretazonosítókat a FIFO-ban, az &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; igen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az újabb esély (SC) lapcserealgoritmus &#039;&#039;&#039;sosem&#039;&#039;&#039; szabadít fel egy lapot első alkalommal, csak másodjára (ezért &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; a neve). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az újabb esély (SC) lapcsere a felszabadításra kiválasztott keretet csak akkor nem szabadítja fel, ha a legutóbbi ellenőrzés óta azt &#039;&#039;&#039;módosította&#039;&#039;&#039; valamelyik taszk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy statikus többszintű ütemező kimeneti szintválasztó algoritmusa lehet körforgó (round-robin) ütemező, ha azt az adott alkalmazási környezet megkívánja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok löketidejét a gyakorlatban működő ütemezők előre ismerik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvojhatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Különböző folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással &#039;&#039;PRAM&#039;&#039;-modell szerint az operációs rendszer szolgáltatásait felhasználva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibát az MMU jelzi, és a kernel kezeli. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljáráshoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszkon belül egy másik számítógépen futó taszk eljárását is meg tudjuk hívni az operációs rendszer támogatásával. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix-jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?).* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A futási szint (runlevel) meghatározza a Unix-rendszerekben futó taszkok prioritását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvojhatás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &#039;&#039;Mozgatás&#039;&#039; adatátviteli szemantika esetén a küldő fél elveszíti a hozzáférését az adatokhoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Üzenetváltásos kommunikációban a &#039;&#039;Küldés&#039;&#039; és a &#039;&#039;Fogadás&#039;&#039; szinkron műveletek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció megvalósítása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== SJF esetén a futásra késszé vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatóak szabadon a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhetjük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Spinlock (spinning lock) TSL (test-end-set) művelet segítségével megvalósítható.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeBSD egy Linux-disztribúció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows 10 OS telefonon is működik.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett várnia egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix &#039;&#039;exec()&#039;&#039; rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozottak is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &#039;&#039;fork()&#039;&#039; Unix-rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Van olyan operációs rendszer, amely részben hangutasításokkal is kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvojhatás kooperatív ütemező algoritmusokkal nem kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A lapok tárba fagyasztása (&#039;&#039;page locking&#039;&#039;) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A keret- és laptáblák száma megegyezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A strucc-algoritmus a holtpont &amp;quot;kezelésének&amp;quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek többprocesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a konvoj-hatás, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerekben jellemzően többféle ütemező működik egyszerre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés során a rendszer teljesítménye a gyakori laphibák miatt megnövekedő I/O-terhelés hatására romlik jelentősen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszer túlterhelése esetén jelentkező vergődés rövidtávú ütemezéssel kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memóriakezelés során a védelmi hiba nem hibás működést jelez, hanem csak azt, hogy az adott lap nincs a fizikai memóriában. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy általános célú operációs rendszerben jellemzően 1-2 kontextusváltás történik másodpercenként. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix operációs rendszer első változata az AT&amp;amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk várakozó állapotból futó állapotba is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk várakozó állapotban eltöltött összes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Linux felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két, egy folyamaton belüli szál azonos virtuális címen jellemzően ugyanazt látja, de van a virtuális címtartományuknak olyan része, amely biztosan különböző adatokat tartalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer forráskódja lehet néhány tízezer programsor, de akár sok millió is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendszerhívások esetén az üzemmódváltást megszakítás idézi elő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások sokszor folyamatok közötti kontextusváltást is eredményeznek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szálaknak saját halma (heap) van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A cserehely (swap) célja, hogy bővítse a fizikai memóriát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &#039;&#039;copy-on-write&#039;&#039; technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés az a jelenség, amikor a keretek számának növelése a laphibák számát is növeli. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerver platformon a Linux operációs rendszer részesedése 10% alatti. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk FK állapotból V állapotba is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb löketidejűt előre (SJF) ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hibás memóriacímzési művelet laphibát eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206766</id>
		<title>Operációs rendszerek ZH kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206766"/>
		<updated>2025-12-11T11:25:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: kérdésbank++&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;* &#039;&#039;A (?)-lel jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes – amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át arra, vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;A csillaggal jelölt kérdések nem képezik az [[Operációs rendszerek B]] tárgy tematikáját.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|Operációs rendszerek}}{{Vissza|Operációs rendszerek B}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Operációs rendszerek ZH igaz-hamis&lt;br /&gt;
|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban levő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt (az éppen futó taszk számára)&lt;br /&gt;
szüksége van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A processzoraffinitás leginkább azért fontos kérdés, mivel többprocesszoros rendszerekben a végrehajtók utasításkészlet-architektúráját (ISA) figyelembe&lt;br /&gt;
kell vennie az ütemezőnek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk létrehozása utáni első állapota lehet a &amp;quot;fut&amp;quot;. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy memória-intenzív taszkokat futtató rendszerben alacsony a CPU-kihasználtság, akkor nincs elegendő memória a taszkok számára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szálaknak saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix &#039;&#039;cron&#039;&#039; egy középtávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF végrehajthat F-&amp;gt;FK (Futó -&amp;gt; Futásra Kész) állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&amp;gt;V (Futó -&amp;gt; Várakozó) állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebbet előre ütemező (SJF) sosem hajt végre F-&amp;gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például a körforgó (RR) igen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== F-&amp;gt;FK állapotátmenetet &#039;&#039;&#039;a taszk&#039;&#039;&#039; bármely elemi ütemező esetén végrehajthat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) ütemező olyan prioritásos ütemezőnek is tekinthető, ahol a prioritás egyenlő a taszk hátralevő löketidejével, és a legkisebb értékkel rendelkező taszk fog futni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy felhasználói program kernel módba vált (pl. rendszerhívással), a CPU utasításkészlete akkor is korlátozott marad, hogy ne okozzon gondot a kernelben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak olyan eljárásokat tartalmaznak, amelyek sokféle feladatban előfordulnak, így nem kell minden programban külön-külön megvalósítanunk azokat, hanem támaszkodhatunk egy közös implementációra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerprogramok saját programkódja védett módban fut. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &#039;&#039;óra&#039;&#039; és az &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; lapcsere ugyanazon múltbeli adatokra támaszkodva működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &#039;&#039;óra&#039;&#039; lapcserealgoritmus valójában az &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; algoritmus hatékonyabb megvalósítása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &#039;&#039;óra&#039;&#039; lapcserealgoritmus nem mozgatja a keretazonosítókat a FIFO-ban, az &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; igen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az újabb esély (SC) lapcserealgoritmus &#039;&#039;&#039;sosem&#039;&#039;&#039; szabadít fel egy lapot első alkalommal, csak másodjára (ezért &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; a neve). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az újabb esély (SC) lapcsere a felszabadításra kiválasztott keretet csak akkor nem szabadítja fel, ha a legutóbbi ellenőrzés óta azt &#039;&#039;&#039;módosította&#039;&#039;&#039; valamelyik taszk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy statikus többszintű ütemező kimeneti szintválasztó algoritmusa lehet körforgó (round-robin) ütemező, ha azt az adott alkalmazási környezet megkívánja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok löketidejét a gyakorlatban működő ütemezők előre ismerik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvojhatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Különböző folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással &#039;&#039;PRAM&#039;&#039;-modell szerint az operációs rendszer szolgáltatásait felhasználva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibát az MMU jelzi, és a kernel kezeli. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljáráshoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszkon belül egy másik számítógépen futó taszk eljárását is meg tudjuk hívni az operációs rendszer támogatásával. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix-jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?).* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A futási szint (runlevel) meghatározza a Unix-rendszerekben futó taszkok prioritását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvojhatás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &#039;&#039;Mozgatás&#039;&#039; adatátviteli szemantika esetén a küldő fél elveszíti a hozzáférését az adatokhoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Üzenetváltásos kommunikációban a &#039;&#039;Küldés&#039;&#039; és a &#039;&#039;Fogadás&#039;&#039; szinkron műveletek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció megvalósítása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== SJF esetén a futásra késszé vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatóak szabadon a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhetjük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Spinlock (spinning lock) TSL (test-end-set) művelet segítségével megvalósítható.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeBSD egy Linux-disztribúció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows 10 OS telefonon is működik.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett várnia egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix &#039;&#039;exec()&#039;&#039; rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozottak is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &#039;&#039;fork()&#039;&#039; Unix-rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Van olyan operációs rendszer, amely részben hangutasításokkal is kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvojhatás kooperatív ütemező algoritmusokkal nem kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A lapok tárba fagyasztása (&#039;&#039;page locking&#039;&#039;) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A keret- és laptáblák száma megegyezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A strucc-algoritmus a holtpont &amp;quot;kezelésének&amp;quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek többprocesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a konvoj-hatás, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerekben jellemzően többféle ütemező működik egyszerre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés során a rendszer teljesítménye a gyakori laphibák miatt megnövekedő I/O-terhelés hatására romlik jelentősen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszer túlterhelése esetén jelentkező vergődés rövidtávú ütemezéssel kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memóriakezelés során a védelmi hiba nem hibás működést jelez, hanem csak azt, hogy az adott lap nincs a fizikai memóriában. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy általános célú operációs rendszerben jellemzően 1-2 kontextusváltás történik másodpercenként. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix operációs rendszer első változata az AT&amp;amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk várakozó állapotból futó állapotba is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk várakozó állapotban eltöltött összes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Linux felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két, egy folyamaton belüli szál azonos virtuális címen jellemzően ugyanazt látja, de van a virtuális címtartományuknak olyan része, amely biztosan különböző adatokat tartalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer forráskódja lehet néhány tízezer programsor, de akár sok millió is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendszerhívások esetén az üzemmódváltást megszakítás idézi elő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások sokszor folyamatok közötti kontextusváltást is eredményeznek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szálaknak saját halma (heap) van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A cserehely (swap) célja, hogy bővítse a fizikai memóriát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &#039;&#039;copy-on-write&#039;&#039; technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés az a jelenség, amikor a keretek számának növelése a laphibák számát is növeli. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerver platformon a Linux operációs rendszer részesedése 10% alatti. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk FK állapotból V állapotba is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb löketidejűt előre (SJF) ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hibás memóriacímzési művelet laphibát eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206765</id>
		<title>Operációs rendszerek ZH kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206765"/>
		<updated>2025-12-11T11:22:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: kérdésbank bővítés&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;* &#039;&#039;A (?)-lel jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes – amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át arra, vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;A csillaggal jelölt kérdések nem képezik az [[Operációs rendszerek B]] tárgy tematikáját.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|Operációs rendszerek}}{{Vissza|Operációs rendszerek B}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Operációs rendszerek ZH igaz-hamis&lt;br /&gt;
|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A processzoraffinitás leginkább azért fontos kérdés, mivel többprocesszoros rendszerekben a végrehajtók utasításkészlet-architektúráját (ISA) figyelembe&lt;br /&gt;
kell vennie az ütemezőnek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk létrehozása utáni első állapota lehet a &amp;quot;fut&amp;quot;. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy memória-intenzív taszkokat futtató rendszerben alacsony a CPU-kihasználtság, akkor nincs elegendő memória a taszkok számára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szálaknak saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix &#039;&#039;cron&#039;&#039; egy középtávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF végrehajthat F-&amp;gt;FK (Futó -&amp;gt; Futásra Kész) állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&amp;gt;V (Futó -&amp;gt; Várakozó) állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebbet előre ütemező (SJF) sosem hajt végre F-&amp;gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például a körforgó (RR) igen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== F-&amp;gt;FK állapotátmenetet &#039;&#039;&#039;a taszk&#039;&#039;&#039; bármely elemi ütemező esetén végrehajthat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) ütemező olyan prioritásos ütemezőnek is tekinthető, ahol a prioritás egyenlő a taszk hátralevő löketidejével, és a legkisebb értékkel rendelkező taszk fog futni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy felhasználói program kernel módba vált (pl. rendszerhívással), a CPU utasításkészlete akkor is korlátozott marad, hogy ne okozzon gondot a kernelben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak olyan eljárásokat tartalmaznak, amelyek sokféle feladatban előfordulnak, így nem kell minden programban külön-külön megvalósítanunk azokat, hanem támaszkodhatunk egy közös implementációra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerprogramok saját programkódja védett módban fut. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &#039;&#039;óra&#039;&#039; és az &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; lapcsere ugyanazon múltbeli adatokra támaszkodva működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &#039;&#039;óra&#039;&#039; lapcserealgoritmus valójában az &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; algoritmus hatékonyabb megvalósítása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &#039;&#039;óra&#039;&#039; lapcserealgoritmus nem mozgatja a keretazonosítókat a FIFO-ban, az &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; igen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az újabb esély (SC) lapcserealgoritmus &#039;&#039;&#039;sosem&#039;&#039;&#039; szabadít fel egy lapot első alkalommal, csak másodjára (ezért &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; a neve). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az újabb esély (SC) lapcsere a felszabadításra kiválasztott keretet csak akkor nem szabadítja fel, ha a legutóbbi ellenőrzés óta azt &#039;&#039;&#039;módosította&#039;&#039;&#039; valamelyik taszk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy statikus többszintű ütemező kimeneti szintválasztó algoritmusa lehet körforgó (round-robin) ütemező, ha azt az adott alkalmazási környezet megkívánja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok löketidejét a gyakorlatban működő ütemezők előre ismerik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvojhatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Különböző folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással &#039;&#039;PRAM&#039;&#039;-modell szerint az operációs rendszer szolgáltatásait felhasználva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibát az MMU jelzi, és a kernel kezeli. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljáráshoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszkon belül egy másik számítógépen futó taszk eljárását is meg tudjuk hívni az operációs rendszer támogatásával. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix-jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?).* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A futási szint (runlevel) meghatározza a Unix-rendszerekben futó taszkok prioritását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvojhatás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &#039;&#039;Mozgatás&#039;&#039; adatátviteli szemantika esetén a küldő fél elveszíti a hozzáférését az adatokhoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Üzenetváltásos kommunikációban a &#039;&#039;Küldés&#039;&#039; és a &#039;&#039;Fogadás&#039;&#039; szinkron műveletek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció megvalósítása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== SJF esetén a futásra késszé vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatóak szabadon a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhetjük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Spinlock (spinning lock) TSL (test-end-set) művelet segítségével megvalósítható.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeBSD egy Linux-disztribúció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows 10 OS telefonon is működik.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett várnia egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix &#039;&#039;exec()&#039;&#039; rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozottak is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &#039;&#039;fork()&#039;&#039; Unix-rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Van olyan operációs rendszer, amely részben hangutasításokkal is kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvojhatás kooperatív ütemező algoritmusokkal nem kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A lapok tárba fagyasztása (&#039;&#039;page locking&#039;&#039;) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A keret- és laptáblák száma megegyezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A strucc-algoritmus a holtpont &amp;quot;kezelésének&amp;quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek többprocesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a konvoj-hatás, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerekben jellemzően többféle ütemező működik egyszerre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés során a rendszer teljesítménye a gyakori laphibák miatt megnövekedő I/O-terhelés hatására romlik jelentősen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszer túlterhelése esetén jelentkező vergődés rövidtávú ütemezéssel kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memóriakezelés során a védelmi hiba nem hibás működést jelez, hanem csak azt, hogy az adott lap nincs a fizikai memóriában. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy általános célú operációs rendszerben jellemzően 1-2 kontextusváltás történik másodpercenként. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix operációs rendszer első változata az AT&amp;amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk várakozó állapotból futó állapotba is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk várakozó állapotban eltöltött összes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Linux felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két, egy folyamaton belüli szál azonos virtuális címen jellemzően ugyanazt látja, de van a virtuális címtartományuknak olyan része, amely biztosan különböző adatokat tartalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer forráskódja lehet néhány tízezer programsor, de akár sok millió is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendszerhívások esetén az üzemmódváltást megszakítás idézi elő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások sokszor folyamatok közötti kontextusváltást is eredményeznek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szálaknak saját halma (heap) van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A cserehely (swap) célja, hogy bővítse a fizikai memóriát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &#039;&#039;copy-on-write&#039;&#039; technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés az a jelenség, amikor a keretek számának növelése a laphibák számát is növeli. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerver platformon a Linux operációs rendszer részesedése 10% alatti. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk FK állapotból V állapotba is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb löketidejűt előre (SJF) ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hibás memóriacímzési művelet laphibát eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206764</id>
		<title>Operációs rendszerek ZH kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=206764"/>
		<updated>2025-12-11T11:13:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: kérdésbank bővítése&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;* &#039;&#039;A (?)-lel jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes – amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át arra, vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;A csillaggal jelölt kérdések nem képezik az [[Operációs rendszerek B]] tárgy tematikáját.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|Operációs rendszerek}}{{Vissza|Operációs rendszerek B}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Operációs rendszerek ZH igaz-hamis&lt;br /&gt;
|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk létrehozása utáni első állapota lehet a &amp;quot;fut&amp;quot;. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy memória-intenzív taszkokat futtató rendszerben alacsony a CPU-kihasználtság, akkor nincs elegendő memória a taszkok számára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szálaknak saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix &#039;&#039;cron&#039;&#039; egy középtávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF végrehajthat F-&amp;gt;FK (Futó -&amp;gt; Futásra Kész) állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&amp;gt;V (Futó -&amp;gt; Várakozó) állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebbet előre ütemező (SJF) sosem hajt végre F-&amp;gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például a körforgó (RR) igen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== F-&amp;gt;FK állapotátmenetet &#039;&#039;&#039;a taszk&#039;&#039;&#039; bármely elemi ütemező esetén végrehajthat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) ütemező olyan prioritásos ütemezőnek is tekinthető, ahol a prioritás egyenlő a taszk hátralevő löketidejével, és a legkisebb értékkel rendelkező taszk fog futni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy felhasználói program kernel módba vált (pl. rendszerhívással), a CPU utasításkészlete akkor is korlátozott marad, hogy ne okozzon gondot a kernelben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak olyan eljárásokat tartalmaznak, amelyek sokféle feladatban előfordulnak, így nem kell minden programban külön-külön megvalósítanunk azokat, hanem támaszkodhatunk egy közös implementációra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerprogramok saját programkódja védett módban fut. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &#039;&#039;óra&#039;&#039; és az &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; lapcsere ugyanazon múltbeli adatokra támaszkodva működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &#039;&#039;óra&#039;&#039; lapcserealgoritmus valójában az &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; algoritmus hatékonyabb megvalósítása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &#039;&#039;óra&#039;&#039; lapcserealgoritmus nem mozgatja a keretazonosítókat a FIFO-ban, az &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; igen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az újabb esély (SC) lapcserealgoritmus &#039;&#039;&#039;sosem&#039;&#039;&#039; szabadít fel egy lapot első alkalommal, csak másodjára (ezért &#039;&#039;újabb esély&#039;&#039; a neve). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az újabb esély (SC) lapcsere a felszabadításra kiválasztott keretet csak akkor nem szabadítja fel, ha a legutóbbi ellenőrzés óta azt &#039;&#039;&#039;módosította&#039;&#039;&#039; valamelyik taszk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy statikus többszintű ütemező kimeneti szintválasztó algoritmusa lehet körforgó (round-robin) ütemező, ha azt az adott alkalmazási környezet megkívánja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok löketidejét a gyakorlatban működő ütemezők előre ismerik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvojhatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Különböző folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással &#039;&#039;PRAM&#039;&#039;-modell szerint az operációs rendszer szolgáltatásait felhasználva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibát az MMU jelzi, és a kernel kezeli. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljáráshoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszkon belül egy másik számítógépen futó taszk eljárását is meg tudjuk hívni az operációs rendszer támogatásával. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix-jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?).* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A futási szint (runlevel) meghatározza a Unix-rendszerekben futó taszkok prioritását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvojhatás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &#039;&#039;Mozgatás&#039;&#039; adatátviteli szemantika esetén a küldő fél elveszíti a hozzáférését az adatokhoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Üzenetváltásos kommunikációban a &#039;&#039;Küldés&#039;&#039; és a &#039;&#039;Fogadás&#039;&#039; szinkron műveletek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció megvalósítása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== SJF esetén a futásra késszé vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatóak szabadon a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhetjük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Spinlock (spinning lock) TSL (test-end-set) művelet segítségével megvalósítható.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeBSD egy Linux-disztribúció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows 10 OS telefonon is működik.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett várnia egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix &#039;&#039;exec()&#039;&#039; rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozottak is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &#039;&#039;fork()&#039;&#039; Unix-rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Van olyan operációs rendszer, amely részben hangutasításokkal is kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvojhatás kooperatív ütemező algoritmusokkal nem kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A lapok tárba fagyasztása (&#039;&#039;page locking&#039;&#039;) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A keret- és laptáblák száma megegyezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A strucc-algoritmus a holtpont &amp;quot;kezelésének&amp;quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek többprocesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a konvoj-hatás, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerekben jellemzően többféle ütemező működik egyszerre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés során a rendszer teljesítménye a gyakori laphibák miatt megnövekedő I/O-terhelés hatására romlik jelentősen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszer túlterhelése esetén jelentkező vergődés rövidtávú ütemezéssel kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memóriakezelés során a védelmi hiba nem hibás működést jelez, hanem csak azt, hogy az adott lap nincs a fizikai memóriában. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy általános célú operációs rendszerben jellemzően 1-2 kontextusváltás történik másodpercenként. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix operációs rendszer első változata az AT&amp;amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk várakozó állapotból futó állapotba is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk várakozó állapotban eltöltött összes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Linux felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két, egy folyamaton belüli szál azonos virtuális címen jellemzően ugyanazt látja, de van a virtuális címtartományuknak olyan része, amely biztosan különböző adatokat tartalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer forráskódja lehet néhány tízezer programsor, de akár sok millió is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendszerhívások esetén az üzemmódváltást megszakítás idézi elő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások sokszor folyamatok közötti kontextusváltást is eredményeznek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szálaknak saját halma (heap) van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A cserehely (swap) célja, hogy bővítse a fizikai memóriát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &#039;&#039;copy-on-write&#039;&#039; technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés az a jelenség, amikor a keretek számának növelése a laphibák számát is növeli. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerver platformon a Linux operációs rendszer részesedése 10% alatti. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk FK állapotból V állapotba is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb löketidejűt előre (SJF) ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hibás memóriacímzési művelet laphibát eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206584</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206584"/>
		<updated>2025-06-12T06:27:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.&lt;br /&gt;
# Nem lehet szinuszos jel.&lt;br /&gt;
# Analóg jel.&lt;br /&gt;
# Csak két diszkrét állapota lehet .&lt;br /&gt;
# Nem lehet két diszkrét állapota.&lt;br /&gt;
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.&lt;br /&gt;
# Nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Minden esetben négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. &lt;br /&gt;
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.&lt;br /&gt;
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.&lt;br /&gt;
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.&lt;br /&gt;
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.&lt;br /&gt;
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .&lt;br /&gt;
# Publikus Internetet használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.&lt;br /&gt;
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.&lt;br /&gt;
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 60-80 között&lt;br /&gt;
# 25-40 között&lt;br /&gt;
# 100 felett&lt;br /&gt;
# 80-100 között&lt;br /&gt;
# 25 alatt&lt;br /&gt;
# 40-60 között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a &amp;quot;nem tökéletes, de még elfogadható&amp;quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0,2-0,3 mp&lt;br /&gt;
# 0,5-0,7 mp&lt;br /&gt;
# 0,02-0,03 mp&lt;br /&gt;
# 0,05-0,07 mp&lt;br /&gt;
# 0,002-0,003 mp&lt;br /&gt;
# 0,005-0,007 mp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GSM (az eredeti)&lt;br /&gt;
# HSPA+&lt;br /&gt;
# UMTS (az eredeti)&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# HSDPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.&lt;br /&gt;
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.&lt;br /&gt;
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.&lt;br /&gt;
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lekérdezése: *#06#.&lt;br /&gt;
# A SIM kártyához van rendelve.&lt;br /&gt;
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.&lt;br /&gt;
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.&lt;br /&gt;
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.&lt;br /&gt;
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.&lt;br /&gt;
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.&lt;br /&gt;
# Nagy sebességű optikai hálózat.&lt;br /&gt;
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok elődje.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak körzetszám&lt;br /&gt;
# csak hálózatkijelölő szám&lt;br /&gt;
# csak belföldi rendeltetési szám&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 20 Hz–20kHz.&lt;br /&gt;
# 300-3400 MHz.&lt;br /&gt;
# 20-7000 Hz.&lt;br /&gt;
# 0.3-3.4 kHz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IP/UDP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/UDP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/TCP.&lt;br /&gt;
# TCP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/TCP/RTP.&lt;br /&gt;
# UDP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.&lt;br /&gt;
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.&lt;br /&gt;
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.&lt;br /&gt;
# egyenletes a kvantálás.&lt;br /&gt;
# logaritmikus a mintavételezés.&lt;br /&gt;
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# az európai kvantáló neve a &amp;quot;A törvényű&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoIP rendszerekben... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.&lt;br /&gt;
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.&lt;br /&gt;
# Kizárólag PCM kodek használható.&lt;br /&gt;
# Viszonylag nagy az overhead (&amp;quot;feleslegesen&amp;quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Analóg és digitális jelek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.&lt;br /&gt;
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 8000 Hz.&lt;br /&gt;
# 64000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 64000 Hz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.&lt;br /&gt;
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.&lt;br /&gt;
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.&lt;br /&gt;
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Veszteséges tömörítés.&lt;br /&gt;
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.&lt;br /&gt;
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.&lt;br /&gt;
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden európai ország alkalmazza.&lt;br /&gt;
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.&lt;br /&gt;
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IGMP snooping egy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció&lt;br /&gt;
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll&lt;br /&gt;
# multicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# unicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számozásnál... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.&lt;br /&gt;
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű&lt;br /&gt;
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A bázisállomások között nincs átfedés.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.&lt;br /&gt;
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.&lt;br /&gt;
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).&lt;br /&gt;
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.&lt;br /&gt;
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.&lt;br /&gt;
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.&lt;br /&gt;
#Szinuszos vivőjelet használ.&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.&lt;br /&gt;
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).&lt;br /&gt;
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.&lt;br /&gt;
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).&lt;br /&gt;
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.&lt;br /&gt;
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.&lt;br /&gt;
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.&lt;br /&gt;
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.&lt;br /&gt;
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. &lt;br /&gt;
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.&lt;br /&gt;
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. &lt;br /&gt;
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.&lt;br /&gt;
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP&lt;br /&gt;
# SIP&lt;br /&gt;
# RTP&lt;br /&gt;
# URI&lt;br /&gt;
# SDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP.&lt;br /&gt;
# RTP.&lt;br /&gt;
# TCP.&lt;br /&gt;
# IP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet&lt;br /&gt;
# A csoporttagság dinamikusan változhat&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem minden esetben prefix számok.&lt;br /&gt;
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.&lt;br /&gt;
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.&lt;br /&gt;
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 7 kHz&lt;br /&gt;
# 4 kHz&lt;br /&gt;
# 3,1 kHz&lt;br /&gt;
# 20 kHz&lt;br /&gt;
# 3,4 KHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.&lt;br /&gt;
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.&lt;br /&gt;
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.&lt;br /&gt;
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.&lt;br /&gt;
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.&lt;br /&gt;
# nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP/RTCP.&lt;br /&gt;
# IPv4/IPv6.&lt;br /&gt;
# SMTP.&lt;br /&gt;
# IGMPv3/MLDv2/PIM.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP multicast-ra melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. &lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy: több kB hosszú&lt;br /&gt;
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben&lt;br /&gt;
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza&lt;br /&gt;
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat&lt;br /&gt;
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.&lt;br /&gt;
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).&lt;br /&gt;
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IPv6 fejrészének egyes részei hasonló funkciókat látnak el, mint az IPv4 fejrész bizonyos részei. Az alábbiakban (IPv4 -&amp;gt; IPv6 alakban) megadott összerendelések közül melyek helyesek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Header Checksum -&amp;gt; Next Header&lt;br /&gt;
# ToS -&amp;gt; Traffic Class&lt;br /&gt;
# TTL -&amp;gt; Hop Limit&lt;br /&gt;
# Flow Label -&amp;gt; Identification&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ennyi egymástól elektromosan elszigetelt fémvezető van egy koaxiális kábelben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 8&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak így garantálható, hogy városon belül egy járműben is lehessen beépített telefon.&lt;br /&gt;
# A rádiós terjedés amúgy nem tenné lehetővé egész országok lefedését.&lt;br /&gt;
# Így egy adott földrajzi területen többen tudnak egyszerre beszélni (ill. mobilon internetezni) az adott rádiós frekvenciatartományban mint vezetékes hálózaton.&lt;br /&gt;
# A műholdas szolgáltatásokkal való kompatibilitás céljából.&lt;br /&gt;
# Ez teszi lehetővé a nemzetközi kompatibilitást (barangolás, avagy roaming).&lt;br /&gt;
# Hogy azon előfizetők is fizessenek a szolgáltatásért, akik olyan közel vannak egymáshoz, hogy a mobiltelefonjaik közvetlenül is tudnának kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan derül ki, hogy egy Ethernet keret(ek)ben szállított IPv4 csomag hossza mekkora? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az UDP vagy TCP fejlécből&lt;br /&gt;
# A végpontok közötti előzetes egyeztetésből&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# A router vagy Ethernet kapcsoló (switch) beállításából&lt;br /&gt;
# Az IP csomag hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az IP csomag fejlécéből&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret fejlécéből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 10 Mb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (a legalacsonyabb kategóriájút válassza!) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CAT5e UTP&lt;br /&gt;
# CAT4 UTP&lt;br /&gt;
# CAT7 UTP&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# CAT5 UTP&lt;br /&gt;
# CAT6 UTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a várakozási időt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az első P keretet meg kell várni a lejátszással.&lt;br /&gt;
# A multicast routing protokollhoz kapcsolódó elosztó fa kiépítése.&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő.&lt;br /&gt;
# Valamelyest fel kell tölteni a közbenső switch-ekben a vételi puffert.&lt;br /&gt;
# Az Ethernet kapcsoló végrehajtja az IGMP snooping-ot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Telefonhálózatokban melyik állítások igazak a zárt számozási rendszerre? Válasszon ki egyet vagy többet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindig kell belföldi rendeltetési számot használni.&lt;br /&gt;
# Előnye, hogy nem kell prefix kódnak lennie.&lt;br /&gt;
# Kevésbé egyértelmű, mint a nyílt: más helyről másképp lehet vagy kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Több szám kiadható benne, mint a nyíltban.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar mobil telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az GSM közeghozzáférési módszere? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# OFDMA (Ortogonális FDMA)&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# FDMA+TDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# TDMA+CDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== WiFi-ben miért használnak CSMA/CA-t, azaz ütközéselkerülés CSMA-t? Az összes helyes választ jelölje meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A WiFi frekvencia túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
# A WiFi adatsebesség túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
#Az ütközésérzékelés nehéz lenne a vett és kiküldött jelek frekvenciája közötti nagy különbség miatt.&lt;br /&gt;
# Trükkös kérdés, hiszen nem is CSMA/CA-t használnak WiFi-ben.&lt;br /&gt;
# Az ütközés nem minden esetben érzékelhető a rejtett végberendezések problémája miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Központi gyorsítótárazás (cache) funkcióját látja el.&lt;br /&gt;
# Használatával jelentős sávszélesség takarítható meg.&lt;br /&gt;
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek külső (az Interneten is érvényes) IP-címmel.&lt;br /&gt;
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás a web proxy kliens (böngésző) feladata.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásának? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító központi vezérlés meghibásodása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# A nagy kiterjedésű csomagkapcsolt hálózatok működésének ez a legrobosztusabb módja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózatnak 255.255.240.0 az alhálózati maszkja. Legfeljebb hány hostot képes kezelni ez a hálózat?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8190 &lt;br /&gt;
# 1024 &lt;br /&gt;
# 4094&lt;br /&gt;
# 4096&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe a TCP portszámoknak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# dinamikus IP címek kiszámítását segíti &lt;br /&gt;
# A TCP stream azonosítása &lt;br /&gt;
# szolgáltatások/alkalmazások azonosítása a gépeken belül&lt;br /&gt;
# A hálózati csomagok prioritásának meghatározása &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés második feladatában a &amp;quot;netsh interface ipv6 delete neighbors&amp;quot; parancsot használta. Mit eredményezett ez a parancs?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Törölte az összes eltárolt IPv6-cím -- MAC-cím összerendelést. &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Törölte a neighbor table tartalmát.&lt;br /&gt;
# Törölte a számítógép összes aktív interfészéről a beállított IPv6 címeket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ___ rekord egy másik névre mutató alias bejegyzés a DNS-ben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Zóna&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# MX&lt;br /&gt;
# CNAME&lt;br /&gt;
# PTR&lt;br /&gt;
# Domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== H.264 kereteket a következő sorrendben szeretnénk lejátszani: I, B, B, P. Milyen sorrendben kell dekódolni ezeket?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P, B, I, B &lt;br /&gt;
# I, P, B, B&lt;br /&gt;
# B, I, B, P &lt;br /&gt;
# P, B, B, 1 &lt;br /&gt;
# P, I, B, B &lt;br /&gt;
# B, B, P, I &lt;br /&gt;
# BIP-BIP-BIP! &lt;br /&gt;
# I, B, P, B &lt;br /&gt;
# I, B, B, P &lt;br /&gt;
# B, B, I, P &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerre igaz, hogy az állomások figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, de ütközés esetén nem szakítják meg az adást, és nincs előzetes engedélyeztetése sem az adásnak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/XA &lt;br /&gt;
# CSMA &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó. &lt;br /&gt;
# CSMA/CD &lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Digitális jel átvitelére analóg csatornán valamiféle modulációt választunk. Mi jellemző az így kapott jelre?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem. &lt;br /&gt;
# A jel spektruma a 0 Hz közelében van. &lt;br /&gt;
# A kapott jel négyszögjel jellegű X &lt;br /&gt;
# Ilyenek lehetnek például: RZ, NRZ (return to zero, non return to zero)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szinuszos jel frekvenciája 1 MHz. Mekkora a periódusideje?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1 μs (mikrosec.) &lt;br /&gt;
# 1000000 s &lt;br /&gt;
# O&lt;br /&gt;
# 1s &lt;br /&gt;
# 1 ns&lt;br /&gt;
# 1000 s &lt;br /&gt;
# 1 ms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 1 Gb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a legalacsonyabb kategóriájút válassza!)  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Cat3 &lt;br /&gt;
# Cat4b &lt;br /&gt;
# Cat6a &lt;br /&gt;
# Cat7 &lt;br /&gt;
# Cat6&lt;br /&gt;
# Cat5 &lt;br /&gt;
# Cat4 &lt;br /&gt;
# Cat5e&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/ZH_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206583</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/ZH – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/ZH_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206583"/>
		<updated>2025-06-12T06:20:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* Hogyan közli az IPv4 a hasznos teher (payload) méretét? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit tartalmaz egy HTTP válasz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Fejlécet&lt;br /&gt;
# A böngésző nevét, hogy a kliens oldalon annak el lehessen juttatni&lt;br /&gt;
# Az eredeti kérést&lt;br /&gt;
# A kért adatot amennyiben a kérés létező adatra vonatkozott&lt;br /&gt;
# A többi válaszok közül egyik sem helyes&lt;br /&gt;
# Állapotkódot&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hogyan közli az IPv4 a hasznos teher (payload) méretét?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A Payload Length mezőben, 32 bites egységekben.&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nem közli.&lt;br /&gt;
# Egyik válasz sem jó.&lt;br /&gt;
# Csak közvetve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ping parancs milyen ICMP üzenetet használ?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#offer&lt;br /&gt;
#echo reply&lt;br /&gt;
#echo response&lt;br /&gt;
#discover&lt;br /&gt;
#echo request&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/ZH_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206582</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/ZH – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/ZH_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206582"/>
		<updated>2025-06-12T06:19:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit tartalmaz egy HTTP válasz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Fejlécet&lt;br /&gt;
# A böngésző nevét, hogy a kliens oldalon annak el lehessen juttatni&lt;br /&gt;
# Az eredeti kérést&lt;br /&gt;
# A kért adatot amennyiben a kérés létező adatra vonatkozott&lt;br /&gt;
# A többi válaszok közül egyik sem helyes&lt;br /&gt;
# Állapotkódot&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hogyan közli az IPv4 a hasznos teher (payload) méretét?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
Válasszon ki egyet:&lt;br /&gt;
# A Payload Length mezőben, 32 bites egységekben.&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nem közli.&lt;br /&gt;
# Egyik válasz sem jó.&lt;br /&gt;
# Csak közvetve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ping parancs milyen ICMP üzenetet használ?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#offer&lt;br /&gt;
#echo reply&lt;br /&gt;
#echo response&lt;br /&gt;
#discover&lt;br /&gt;
#echo request&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/ZH_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206581</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/ZH – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/ZH_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206581"/>
		<updated>2025-06-12T02:58:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: Üres oldal létrehozva&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206580</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206580"/>
		<updated>2025-06-12T01:06:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.&lt;br /&gt;
# Nem lehet szinuszos jel.&lt;br /&gt;
# Analóg jel.&lt;br /&gt;
# Csak két diszkrét állapota lehet .&lt;br /&gt;
# Nem lehet két diszkrét állapota.&lt;br /&gt;
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.&lt;br /&gt;
# Nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Minden esetben négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. &lt;br /&gt;
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.&lt;br /&gt;
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.&lt;br /&gt;
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.&lt;br /&gt;
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.&lt;br /&gt;
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .&lt;br /&gt;
# Publikus Internetet használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.&lt;br /&gt;
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.&lt;br /&gt;
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 60-80 között&lt;br /&gt;
# 25-40 között&lt;br /&gt;
# 100 felett&lt;br /&gt;
# 80-100 között&lt;br /&gt;
# 25 alatt&lt;br /&gt;
# 40-60 között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a &amp;quot;nem tökéletes, de még elfogadható&amp;quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0,2-0,3 mp&lt;br /&gt;
# 0,5-0,7 mp&lt;br /&gt;
# 0,02-0,03 mp&lt;br /&gt;
# 0,05-0,07 mp&lt;br /&gt;
# 0,002-0,003 mp&lt;br /&gt;
# 0,005-0,007 mp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GSM (az eredeti)&lt;br /&gt;
# HSPA+&lt;br /&gt;
# UMTS (az eredeti)&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# HSDPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.&lt;br /&gt;
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.&lt;br /&gt;
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.&lt;br /&gt;
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lekérdezése: *#06#.&lt;br /&gt;
# A SIM kártyához van rendelve.&lt;br /&gt;
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.&lt;br /&gt;
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.&lt;br /&gt;
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.&lt;br /&gt;
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.&lt;br /&gt;
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.&lt;br /&gt;
# Nagy sebességű optikai hálózat.&lt;br /&gt;
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok elődje.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak körzetszám&lt;br /&gt;
# csak hálózatkijelölő szám&lt;br /&gt;
# csak belföldi rendeltetési szám&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 20 Hz–20kHz.&lt;br /&gt;
# 300-3400 MHz.&lt;br /&gt;
# 20-7000 Hz.&lt;br /&gt;
# 0.3-3.4 kHz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IP/UDP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/UDP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/TCP.&lt;br /&gt;
# TCP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/TCP/RTP.&lt;br /&gt;
# UDP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.&lt;br /&gt;
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.&lt;br /&gt;
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.&lt;br /&gt;
# egyenletes a kvantálás.&lt;br /&gt;
# logaritmikus a mintavételezés.&lt;br /&gt;
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# az európai kvantáló neve a &amp;quot;A törvényű&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoIP rendszerekben... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.&lt;br /&gt;
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.&lt;br /&gt;
# Kizárólag PCM kodek használható.&lt;br /&gt;
# Viszonylag nagy az overhead (&amp;quot;feleslegesen&amp;quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Analóg és digitális jelek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.&lt;br /&gt;
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 8000 Hz.&lt;br /&gt;
# 64000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 64000 Hz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.&lt;br /&gt;
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.&lt;br /&gt;
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.&lt;br /&gt;
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Veszteséges tömörítés.&lt;br /&gt;
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.&lt;br /&gt;
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.&lt;br /&gt;
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden európai ország alkalmazza.&lt;br /&gt;
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.&lt;br /&gt;
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IGMP snooping egy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció&lt;br /&gt;
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll&lt;br /&gt;
# multicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# unicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számozásnál... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.&lt;br /&gt;
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű&lt;br /&gt;
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A bázisállomások között nincs átfedés.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.&lt;br /&gt;
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.&lt;br /&gt;
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).&lt;br /&gt;
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.&lt;br /&gt;
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.&lt;br /&gt;
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.&lt;br /&gt;
#Szinuszos vivőjelet használ.&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.&lt;br /&gt;
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).&lt;br /&gt;
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.&lt;br /&gt;
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).&lt;br /&gt;
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.&lt;br /&gt;
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.&lt;br /&gt;
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.&lt;br /&gt;
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.&lt;br /&gt;
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. &lt;br /&gt;
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.&lt;br /&gt;
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. &lt;br /&gt;
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.&lt;br /&gt;
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP&lt;br /&gt;
# SIP&lt;br /&gt;
# RTP&lt;br /&gt;
# URI&lt;br /&gt;
# SDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP.&lt;br /&gt;
# RTP.&lt;br /&gt;
# TCP.&lt;br /&gt;
# IP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet&lt;br /&gt;
# A csoporttagság dinamikusan változhat&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem minden esetben prefix számok.&lt;br /&gt;
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.&lt;br /&gt;
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.&lt;br /&gt;
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 7 kHz&lt;br /&gt;
# 4 kHz&lt;br /&gt;
# 3,1 kHz&lt;br /&gt;
# 20 kHz&lt;br /&gt;
# 3,4 KHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.&lt;br /&gt;
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.&lt;br /&gt;
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.&lt;br /&gt;
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.&lt;br /&gt;
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.&lt;br /&gt;
# nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP/RTCP.&lt;br /&gt;
# IPv4/IPv6.&lt;br /&gt;
# SMTP.&lt;br /&gt;
# IGMPv3/MLDv2/PIM.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP multicast-ra melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. &lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy: több kB hosszú&lt;br /&gt;
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben&lt;br /&gt;
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza&lt;br /&gt;
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat&lt;br /&gt;
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.&lt;br /&gt;
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).&lt;br /&gt;
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IPv6 fejrészének egyes részei hasonló funkciókat látnak el, mint az IPv4 fejrész bizonyos részei. Az alábbiakban (IPv4 -&amp;gt; IPv6 alakban) megadott összerendelések közül melyek helyesek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Header Checksum -&amp;gt; Next Header&lt;br /&gt;
# ToS -&amp;gt; Traffic Class&lt;br /&gt;
# TTL -&amp;gt; Hop Limit&lt;br /&gt;
# Flow Label -&amp;gt; Identification&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ennyi egymástól elektromosan elszigetelt fémvezető van egy koaxiális kábelben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 8&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak így garantálható, hogy városon belül egy járműben is lehessen beépített telefon.&lt;br /&gt;
# A rádiós terjedés amúgy nem tenné lehetővé egész országok lefedését.&lt;br /&gt;
# Így egy adott földrajzi területen többen tudnak egyszerre beszélni (ill. mobilon internetezni) az adott rádiós frekvenciatartományban mint vezetékes hálózaton.&lt;br /&gt;
# A műholdas szolgáltatásokkal való kompatibilitás céljából.&lt;br /&gt;
# Ez teszi lehetővé a nemzetközi kompatibilitást (barangolás, avagy roaming).&lt;br /&gt;
# Hogy azon előfizetők is fizessenek a szolgáltatásért, akik olyan közel vannak egymáshoz, hogy a mobiltelefonjaik közvetlenül is tudnának kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan derül ki, hogy egy Ethernet keret(ek)ben szállított IPv4 csomag hossza mekkora? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az UDP vagy TCP fejlécből&lt;br /&gt;
# A végpontok közötti előzetes egyeztetésből&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# A router vagy Ethernet kapcsoló (switch) beállításából&lt;br /&gt;
# Az IP csomag hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az IP csomag fejlécéből&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret fejlécéből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 10 Mb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (a legalacsonyabb kategóriájút válassza!) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CAT5e UTP&lt;br /&gt;
# CAT4 UTP&lt;br /&gt;
# CAT7 UTP&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# CAT5 UTP&lt;br /&gt;
# CAT6 UTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a várakozási időt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az első P keretet meg kell várni a lejátszással.&lt;br /&gt;
# A multicast routing protokollhoz kapcsolódó elosztó fa kiépítése.&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő.&lt;br /&gt;
# Valamelyest fel kell tölteni a közbenső switch-ekben a vételi puffert.&lt;br /&gt;
# Az Ethernet kapcsoló végrehajtja az IGMP snooping-ot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Telefonhálózatokban melyik állítások igazak a zárt számozási rendszerre? Válasszon ki egyet vagy többet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindig kell belföldi rendeltetési számot használni.&lt;br /&gt;
# Előnye, hogy nem kell prefix kódnak lennie.&lt;br /&gt;
# Kevésbé egyértelmű, mint a nyílt: más helyről másképp lehet vagy kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Több szám kiadható benne, mint a nyíltban.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar mobil telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az GSM közeghozzáférési módszere? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# OFDMA (Ortogonális FDMA)&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# FDMA+TDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# TDMA+CDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== WiFi-ben miért használnak CSMA/CA-t, azaz ütközéselkerülés CSMA-t? Az összes helyes választ jelölje meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A WiFi frekvencia túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
# A WiFi adatsebesség túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
#Az ütközésérzékelés nehéz lenne a vett és kiküldött jelek frekvenciája közötti nagy különbség miatt.&lt;br /&gt;
# Trükkös kérdés, hiszen nem is CSMA/CA-t használnak WiFi-ben.&lt;br /&gt;
# Az ütközés nem minden esetben érzékelhető a rejtett végberendezések problémája miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Központi gyorsítótárazás (cache) funkcióját látja el.&lt;br /&gt;
# Használatával jelentős sávszélesség takarítható meg.&lt;br /&gt;
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek külső (az Interneten is érvényes) IP-címmel.&lt;br /&gt;
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás a web proxy kliens (böngésző) feladata.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásának? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító központi vezérlés meghibásodása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# A nagy kiterjedésű csomagkapcsolt hálózatok működésének ez a legrobosztusabb módja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózatnak 255.255.240.0 az alhálózati maszkja. Legfeljebb hány hostot képes kezelni ez a hálózat?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8190 &lt;br /&gt;
# 1024 &lt;br /&gt;
# 4094&lt;br /&gt;
# 4096&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe a TCP portszámoknak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# dinamikus IP címek kiszámítását segíti &lt;br /&gt;
# A TCP stream azonosítása &lt;br /&gt;
# szolgáltatások/alkalmazások azonosítása a gépeken belül&lt;br /&gt;
# A hálózati csomagok prioritásának meghatározása &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés második feladatában a &amp;quot;netsh interface ipv6 delete neighbors&amp;quot; parancsot használta. Mit eredményezett ez a parancs?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Törölte az összes eltárolt IPv6-cím -- MAC-cím összerendelést. &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Törölte a neighbor table tartalmát.&lt;br /&gt;
# Törölte a számítógép összes aktív interfészéről a beállított IPv6 címeket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ___ rekord egy másik névre mutató alias bejegyzés a DNS-ben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Zóna&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# MX&lt;br /&gt;
# CNAME&lt;br /&gt;
# PTR&lt;br /&gt;
# Domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== H.264 kereteket a következő sorrendben szeretnénk lejátszani: I, B, B, P. Milyen sorrendben kell dekódolni ezeket?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P, B, I, B &lt;br /&gt;
# I, P, B, B&lt;br /&gt;
# B, I, B, P &lt;br /&gt;
# P, B, B, 1 &lt;br /&gt;
# P, I, B, B &lt;br /&gt;
# B, B, P, I &lt;br /&gt;
# BIP-BIP-BIP! &lt;br /&gt;
# I, B, P, B &lt;br /&gt;
# I, B, B, P &lt;br /&gt;
# B, B, I, P &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerre igaz, hogy az állomások figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, de ütközés esetén nem szakítják meg az adást, és nincs előzetes engedélyeztetése sem az adásnak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/XA &lt;br /&gt;
# CSMA &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó. &lt;br /&gt;
# CSMA/CD &lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Digitális jel átvitelére analóg csatornán valamiféle modulációt választunk. Mi jellemző az így kapott jelre?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem. &lt;br /&gt;
# A jel spektruma a 0 Hz közelében van. &lt;br /&gt;
# A kapott jel négyszögjel jellegű X &lt;br /&gt;
# Ilyenek lehetnek például: RZ, NRZ (return to zero, non return to zero)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szinuszos jel frekvenciája 1 MHz. Mekkora a periódusideje?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1 μs (mikrosec.) &lt;br /&gt;
# 1000000 s &lt;br /&gt;
# O&lt;br /&gt;
# 1s &lt;br /&gt;
# 1 ns&lt;br /&gt;
# 1000 s &lt;br /&gt;
# 1 ms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 1 Gb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a legalacsonyabb kategóriájút válassza!)  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Cat3 &lt;br /&gt;
# Cat4b &lt;br /&gt;
# Cat6a &lt;br /&gt;
# Cat7 &lt;br /&gt;
# Cat6&lt;br /&gt;
# Cat5 &lt;br /&gt;
# Cat4 &lt;br /&gt;
# Cat5e&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206579</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206579"/>
		<updated>2025-06-12T00:53:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a várakozási időt? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.&lt;br /&gt;
# Nem lehet szinuszos jel.&lt;br /&gt;
# Analóg jel.&lt;br /&gt;
# Csak két diszkrét állapota lehet .&lt;br /&gt;
# Nem lehet két diszkrét állapota.&lt;br /&gt;
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.&lt;br /&gt;
# Nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Minden esetben négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. &lt;br /&gt;
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.&lt;br /&gt;
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.&lt;br /&gt;
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.&lt;br /&gt;
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.&lt;br /&gt;
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .&lt;br /&gt;
# Publikus Internetet használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.&lt;br /&gt;
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.&lt;br /&gt;
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 60-80 között&lt;br /&gt;
# 25-40 között&lt;br /&gt;
# 100 felett&lt;br /&gt;
# 80-100 között&lt;br /&gt;
# 25 alatt&lt;br /&gt;
# 40-60 között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a &amp;quot;nem tökéletes, de még elfogadható&amp;quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0,2-0,3 mp&lt;br /&gt;
# 0,5-0,7 mp&lt;br /&gt;
# 0,02-0,03 mp&lt;br /&gt;
# 0,05-0,07 mp&lt;br /&gt;
# 0,002-0,003 mp&lt;br /&gt;
# 0,005-0,007 mp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GSM (az eredeti)&lt;br /&gt;
# HSPA+&lt;br /&gt;
# UMTS (az eredeti)&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# HSDPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.&lt;br /&gt;
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.&lt;br /&gt;
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.&lt;br /&gt;
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lekérdezése: *#06#.&lt;br /&gt;
# A SIM kártyához van rendelve.&lt;br /&gt;
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.&lt;br /&gt;
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.&lt;br /&gt;
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.&lt;br /&gt;
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.&lt;br /&gt;
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.&lt;br /&gt;
# Nagy sebességű optikai hálózat.&lt;br /&gt;
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok elődje.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak körzetszám&lt;br /&gt;
# csak hálózatkijelölő szám&lt;br /&gt;
# csak belföldi rendeltetési szám&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 20 Hz–20kHz.&lt;br /&gt;
# 300-3400 MHz.&lt;br /&gt;
# 20-7000 Hz.&lt;br /&gt;
# 0.3-3.4 kHz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IP/UDP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/UDP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/TCP.&lt;br /&gt;
# TCP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/TCP/RTP.&lt;br /&gt;
# UDP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.&lt;br /&gt;
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.&lt;br /&gt;
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.&lt;br /&gt;
# egyenletes a kvantálás.&lt;br /&gt;
# logaritmikus a mintavételezés.&lt;br /&gt;
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# az európai kvantáló neve a &amp;quot;A törvényű&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoIP rendszerekben... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.&lt;br /&gt;
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.&lt;br /&gt;
# Kizárólag PCM kodek használható.&lt;br /&gt;
# Viszonylag nagy az overhead (&amp;quot;feleslegesen&amp;quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Analóg és digitális jelek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.&lt;br /&gt;
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 8000 Hz.&lt;br /&gt;
# 64000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 64000 Hz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.&lt;br /&gt;
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.&lt;br /&gt;
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.&lt;br /&gt;
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Veszteséges tömörítés.&lt;br /&gt;
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.&lt;br /&gt;
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.&lt;br /&gt;
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden európai ország alkalmazza.&lt;br /&gt;
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.&lt;br /&gt;
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IGMP snooping egy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció&lt;br /&gt;
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll&lt;br /&gt;
# multicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# unicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számozásnál... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.&lt;br /&gt;
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű&lt;br /&gt;
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A bázisállomások között nincs átfedés.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.&lt;br /&gt;
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.&lt;br /&gt;
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).&lt;br /&gt;
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.&lt;br /&gt;
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.&lt;br /&gt;
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.&lt;br /&gt;
#Szinuszos vivőjelet használ.&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.&lt;br /&gt;
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).&lt;br /&gt;
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.&lt;br /&gt;
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).&lt;br /&gt;
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.&lt;br /&gt;
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.&lt;br /&gt;
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.&lt;br /&gt;
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.&lt;br /&gt;
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. &lt;br /&gt;
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.&lt;br /&gt;
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. &lt;br /&gt;
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.&lt;br /&gt;
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP&lt;br /&gt;
# SIP&lt;br /&gt;
# RTP&lt;br /&gt;
# URI&lt;br /&gt;
# SDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP.&lt;br /&gt;
# RTP.&lt;br /&gt;
# TCP.&lt;br /&gt;
# IP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet&lt;br /&gt;
# A csoporttagság dinamikusan változhat&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem minden esetben prefix számok.&lt;br /&gt;
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.&lt;br /&gt;
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.&lt;br /&gt;
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 7 kHz&lt;br /&gt;
# 4 kHz&lt;br /&gt;
# 3,1 kHz&lt;br /&gt;
# 20 kHz&lt;br /&gt;
# 3,4 KHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.&lt;br /&gt;
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.&lt;br /&gt;
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.&lt;br /&gt;
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.&lt;br /&gt;
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.&lt;br /&gt;
# nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP/RTCP.&lt;br /&gt;
# IPv4/IPv6.&lt;br /&gt;
# SMTP.&lt;br /&gt;
# IGMPv3/MLDv2/PIM.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP multicast-ra melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. &lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy: több kB hosszú&lt;br /&gt;
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben&lt;br /&gt;
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza&lt;br /&gt;
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat&lt;br /&gt;
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.&lt;br /&gt;
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).&lt;br /&gt;
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IPv6 fejrészének egyes részei hasonló funkciókat látnak el, mint az IPv4 fejrész bizonyos részei. Az alábbiakban (IPv4 -&amp;gt; IPv6 alakban) megadott összerendelések közül melyek helyesek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Header Checksum -&amp;gt; Next Header&lt;br /&gt;
# ToS -&amp;gt; Traffic Class&lt;br /&gt;
# TTL -&amp;gt; Hop Limit&lt;br /&gt;
# Flow Label -&amp;gt; Identification&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ennyi egymástól elektromosan elszigetelt fémvezető van egy koaxiális kábelben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 8&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak így garantálható, hogy városon belül egy járműben is lehessen beépített telefon.&lt;br /&gt;
# A rádiós terjedés amúgy nem tenné lehetővé egész országok lefedését.&lt;br /&gt;
# Így egy adott földrajzi területen többen tudnak egyszerre beszélni (ill. mobilon internetezni) az adott rádiós frekvenciatartományban mint vezetékes hálózaton.&lt;br /&gt;
# A műholdas szolgáltatásokkal való kompatibilitás céljából.&lt;br /&gt;
# Ez teszi lehetővé a nemzetközi kompatibilitást (barangolás, avagy roaming).&lt;br /&gt;
# Hogy azon előfizetők is fizessenek a szolgáltatásért, akik olyan közel vannak egymáshoz, hogy a mobiltelefonjaik közvetlenül is tudnának kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan derül ki, hogy egy Ethernet keret(ek)ben szállított IPv4 csomag hossza mekkora? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az UDP vagy TCP fejlécből&lt;br /&gt;
# A végpontok közötti előzetes egyeztetésből&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# A router vagy Ethernet kapcsoló (switch) beállításából&lt;br /&gt;
# Az IP csomag hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az IP csomag fejlécéből&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret fejlécéből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 10 Mb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (a legalacsonyabb kategóriájút válassza!) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CAT5e UTP&lt;br /&gt;
# CAT4 UTP&lt;br /&gt;
# CAT7 UTP&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# CAT5 UTP&lt;br /&gt;
# CAT6 UTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a várakozási időt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az első P keretet meg kell várni a lejátszással.&lt;br /&gt;
# A multicast routing protokollhoz kapcsolódó elosztó fa kiépítése.&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő.&lt;br /&gt;
# Valamelyest fel kell tölteni a közbenső switch-ekben a vételi puffert.&lt;br /&gt;
# Az Ethernet kapcsoló végrehajtja az IGMP snooping-ot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Telefonhálózatokban melyik állítások igazak a zárt számozási rendszerre? Válasszon ki egyet vagy többet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindig kell belföldi rendeltetési számot használni.&lt;br /&gt;
# Előnye, hogy nem kell prefix kódnak lennie.&lt;br /&gt;
# Kevésbé egyértelmű, mint a nyílt: más helyről másképp lehet vagy kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Több szám kiadható benne, mint a nyíltban.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar mobil telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az GSM közeghozzáférési módszere? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# OFDMA (Ortogonális FDMA)&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# FDMA+TDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# TDMA+CDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== WiFi-ben miért használnak CSMA/CA-t, azaz ütközéselkerülés CSMA-t? Az összes helyes választ jelölje meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A WiFi frekvencia túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
# A WiFi adatsebesség túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
#Az ütközésérzékelés nehéz lenne a vett és kiküldött jelek frekvenciája közötti nagy különbség miatt.&lt;br /&gt;
# Trükkös kérdés, hiszen nem is CSMA/CA-t használnak WiFi-ben.&lt;br /&gt;
# Az ütközés nem minden esetben érzékelhető a rejtett végberendezések problémája miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Központi gyorsítótárazás (cache) funkcióját látja el.&lt;br /&gt;
# Használatával jelentős sávszélesség takarítható meg.&lt;br /&gt;
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek külső (az Interneten is érvényes) IP-címmel.&lt;br /&gt;
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás a web proxy kliens (böngésző) feladata.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásának? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító központi vezérlés meghibásodása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# A nagy kiterjedésű csomagkapcsolt hálózatok működésének ez a legrobosztusabb módja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózatnak 255.255.240.0 az alhálózati maszkja. Legfeljebb hány hostot képes kezelni ez a hálózat?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8190 &lt;br /&gt;
# 1024 &lt;br /&gt;
# 4094&lt;br /&gt;
# 4096&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe a TCP portszámoknak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# dinamikus IP címek kiszámítását segíti &lt;br /&gt;
# A TCP stream azonosítása &lt;br /&gt;
# szolgáltatások/alkalmazások azonosítása a gépeken belül&lt;br /&gt;
# A hálózati csomagok prioritásának meghatározása &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés második feladatában a &amp;quot;netsh interface ipv6 delete neighbors&amp;quot; parancsot használta. Mit eredményezett ez a parancs?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Törölte az összes eltárolt IPv6-cím -- MAC-cím összerendelést. &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Törölte a neighbor table tartalmát.&lt;br /&gt;
# Törölte a számítógép összes aktív interfészéről a beállított IPv6 címeket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ___ rekord egy másik névre mutató alias bejegyzés a DNS-ben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Zóna&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# MX&lt;br /&gt;
# CNAME&lt;br /&gt;
# PTR&lt;br /&gt;
# Domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== H.264 kereteket a következő sorrendben szeretnénk lejátszani: I, B, B, P. Milyen sorrendben kell dekódolni ezeket?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P, B, I, B &lt;br /&gt;
# I, P, B, B&lt;br /&gt;
# B, I, B, P &lt;br /&gt;
# P, B, B, 1 &lt;br /&gt;
# P, I, B, B &lt;br /&gt;
# B, B, P, I &lt;br /&gt;
# BIP-BIP-BIP! &lt;br /&gt;
# I, B, P, B &lt;br /&gt;
# I, B, B, P &lt;br /&gt;
# B, B, I, P &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerre igaz, hogy az állomások figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, de ütközés esetén nem szakítják meg az adást, és nincs előzetes engedélyeztetése sem az adásnak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/XA &lt;br /&gt;
# CSMA &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó. &lt;br /&gt;
# CSMA/CD &lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Digitális jel átvitelére analóg csatornán valamiféle modulációt választunk. Mi jellemző az így kapott jelre?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem. &lt;br /&gt;
# A jel spektruma a 0 Hz közelében van. &lt;br /&gt;
# A kapott jel négyszögjel jellegű X &lt;br /&gt;
# Ilyenek lehetnek például: RZ, NRZ (return to zero, non return to zero)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szinuszos jel frekvenciája 1 MHz. Mekkora a periódusideje?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1 μs (mikrosec.) &lt;br /&gt;
# 1000000 s &lt;br /&gt;
# O&lt;br /&gt;
# 1s &lt;br /&gt;
# 1 ns&lt;br /&gt;
# 1000 s &lt;br /&gt;
# 1 ms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 1 Gb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a legalacsonyabb kategóriájút válassza!)  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Cat3 &lt;br /&gt;
# Cat4b &lt;br /&gt;
# Cat6a &lt;br /&gt;
# Cat7 &lt;br /&gt;
# Cat6&lt;br /&gt;
# Cat5 &lt;br /&gt;
# Cat4 &lt;br /&gt;
# Cat5e&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206578</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206578"/>
		<updated>2025-06-12T00:48:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.&lt;br /&gt;
# Nem lehet szinuszos jel.&lt;br /&gt;
# Analóg jel.&lt;br /&gt;
# Csak két diszkrét állapota lehet .&lt;br /&gt;
# Nem lehet két diszkrét állapota.&lt;br /&gt;
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.&lt;br /&gt;
# Nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Minden esetben négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. &lt;br /&gt;
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.&lt;br /&gt;
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.&lt;br /&gt;
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.&lt;br /&gt;
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.&lt;br /&gt;
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .&lt;br /&gt;
# Publikus Internetet használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.&lt;br /&gt;
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.&lt;br /&gt;
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 60-80 között&lt;br /&gt;
# 25-40 között&lt;br /&gt;
# 100 felett&lt;br /&gt;
# 80-100 között&lt;br /&gt;
# 25 alatt&lt;br /&gt;
# 40-60 között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a &amp;quot;nem tökéletes, de még elfogadható&amp;quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0,2-0,3 mp&lt;br /&gt;
# 0,5-0,7 mp&lt;br /&gt;
# 0,02-0,03 mp&lt;br /&gt;
# 0,05-0,07 mp&lt;br /&gt;
# 0,002-0,003 mp&lt;br /&gt;
# 0,005-0,007 mp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GSM (az eredeti)&lt;br /&gt;
# HSPA+&lt;br /&gt;
# UMTS (az eredeti)&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# HSDPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.&lt;br /&gt;
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.&lt;br /&gt;
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.&lt;br /&gt;
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lekérdezése: *#06#.&lt;br /&gt;
# A SIM kártyához van rendelve.&lt;br /&gt;
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.&lt;br /&gt;
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.&lt;br /&gt;
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.&lt;br /&gt;
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.&lt;br /&gt;
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.&lt;br /&gt;
# Nagy sebességű optikai hálózat.&lt;br /&gt;
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok elődje.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak körzetszám&lt;br /&gt;
# csak hálózatkijelölő szám&lt;br /&gt;
# csak belföldi rendeltetési szám&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 20 Hz–20kHz.&lt;br /&gt;
# 300-3400 MHz.&lt;br /&gt;
# 20-7000 Hz.&lt;br /&gt;
# 0.3-3.4 kHz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IP/UDP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/UDP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/TCP.&lt;br /&gt;
# TCP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/TCP/RTP.&lt;br /&gt;
# UDP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.&lt;br /&gt;
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.&lt;br /&gt;
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.&lt;br /&gt;
# egyenletes a kvantálás.&lt;br /&gt;
# logaritmikus a mintavételezés.&lt;br /&gt;
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# az európai kvantáló neve a &amp;quot;A törvényű&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoIP rendszerekben... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.&lt;br /&gt;
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.&lt;br /&gt;
# Kizárólag PCM kodek használható.&lt;br /&gt;
# Viszonylag nagy az overhead (&amp;quot;feleslegesen&amp;quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Analóg és digitális jelek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.&lt;br /&gt;
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 8000 Hz.&lt;br /&gt;
# 64000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 64000 Hz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.&lt;br /&gt;
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.&lt;br /&gt;
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.&lt;br /&gt;
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Veszteséges tömörítés.&lt;br /&gt;
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.&lt;br /&gt;
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.&lt;br /&gt;
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden európai ország alkalmazza.&lt;br /&gt;
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.&lt;br /&gt;
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IGMP snooping egy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció&lt;br /&gt;
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll&lt;br /&gt;
# multicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# unicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számozásnál... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.&lt;br /&gt;
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű&lt;br /&gt;
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A bázisállomások között nincs átfedés.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.&lt;br /&gt;
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.&lt;br /&gt;
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).&lt;br /&gt;
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.&lt;br /&gt;
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.&lt;br /&gt;
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.&lt;br /&gt;
#Szinuszos vivőjelet használ.&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.&lt;br /&gt;
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).&lt;br /&gt;
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.&lt;br /&gt;
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).&lt;br /&gt;
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.&lt;br /&gt;
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.&lt;br /&gt;
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.&lt;br /&gt;
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.&lt;br /&gt;
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. &lt;br /&gt;
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.&lt;br /&gt;
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. &lt;br /&gt;
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.&lt;br /&gt;
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP&lt;br /&gt;
# SIP&lt;br /&gt;
# RTP&lt;br /&gt;
# URI&lt;br /&gt;
# SDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP.&lt;br /&gt;
# RTP.&lt;br /&gt;
# TCP.&lt;br /&gt;
# IP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet&lt;br /&gt;
# A csoporttagság dinamikusan változhat&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem minden esetben prefix számok.&lt;br /&gt;
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.&lt;br /&gt;
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.&lt;br /&gt;
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 7 kHz&lt;br /&gt;
# 4 kHz&lt;br /&gt;
# 3,1 kHz&lt;br /&gt;
# 20 kHz&lt;br /&gt;
# 3,4 KHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.&lt;br /&gt;
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.&lt;br /&gt;
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.&lt;br /&gt;
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.&lt;br /&gt;
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.&lt;br /&gt;
# nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP/RTCP.&lt;br /&gt;
# IPv4/IPv6.&lt;br /&gt;
# SMTP.&lt;br /&gt;
# IGMPv3/MLDv2/PIM.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP multicast-ra melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. &lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy: több kB hosszú&lt;br /&gt;
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben&lt;br /&gt;
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza&lt;br /&gt;
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat&lt;br /&gt;
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.&lt;br /&gt;
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).&lt;br /&gt;
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IPv6 fejrészének egyes részei hasonló funkciókat látnak el, mint az IPv4 fejrész bizonyos részei. Az alábbiakban (IPv4 -&amp;gt; IPv6 alakban) megadott összerendelések közül melyek helyesek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Header Checksum -&amp;gt; Next Header&lt;br /&gt;
# ToS -&amp;gt; Traffic Class&lt;br /&gt;
# TTL -&amp;gt; Hop Limit&lt;br /&gt;
# Flow Label -&amp;gt; Identification&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ennyi egymástól elektromosan elszigetelt fémvezető van egy koaxiális kábelben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 8&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak így garantálható, hogy városon belül egy járműben is lehessen beépített telefon.&lt;br /&gt;
# A rádiós terjedés amúgy nem tenné lehetővé egész országok lefedését.&lt;br /&gt;
# Így egy adott földrajzi területen többen tudnak egyszerre beszélni (ill. mobilon internetezni) az adott rádiós frekvenciatartományban mint vezetékes hálózaton.&lt;br /&gt;
# A műholdas szolgáltatásokkal való kompatibilitás céljából.&lt;br /&gt;
# Ez teszi lehetővé a nemzetközi kompatibilitást (barangolás, avagy roaming).&lt;br /&gt;
# Hogy azon előfizetők is fizessenek a szolgáltatásért, akik olyan közel vannak egymáshoz, hogy a mobiltelefonjaik közvetlenül is tudnának kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan derül ki, hogy egy Ethernet keret(ek)ben szállított IPv4 csomag hossza mekkora? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az UDP vagy TCP fejlécből&lt;br /&gt;
# A végpontok közötti előzetes egyeztetésből&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# A router vagy Ethernet kapcsoló (switch) beállításából&lt;br /&gt;
# Az IP csomag hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az IP csomag fejlécéből&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret fejlécéből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 10 Mb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (a legalacsonyabb kategóriájút válassza!) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CAT5e UTP&lt;br /&gt;
# CAT4 UTP&lt;br /&gt;
# CAT7 UTP&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# CAT5 UTP&lt;br /&gt;
# CAT6 UTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a várakozási időt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az első P keretet meg kell várni a lejátszással.&lt;br /&gt;
# A multicast routing protokollhoz kapcsolódó elosztó fa kiépítése.&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő.&lt;br /&gt;
# Valamelyest fel kell tölteni a közbenső switch-ekben a vételi puffert.&lt;br /&gt;
# Az Ethernet kapcsoló végrehajtja az IGMP snooping-ot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Telefonhálózatokban melyik állítások igazak a zárt számozási rendszerre? Válasszon ki egyet vagy többet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindig kell belföldi rendeltetési számot használni.&lt;br /&gt;
# Előnye, hogy nem kell prefix kódnak lennie.&lt;br /&gt;
# Kevésbé egyértelmű, mint a nyílt: más helyről másképp lehet vagy kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Több szám kiadható benne, mint a nyíltban.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar mobil telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az GSM közeghozzáférési módszere? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# OFDMA (Ortogonális FDMA)&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# FDMA+TDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# TDMA+CDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== WiFi-ben miért használnak CSMA/CA-t, azaz ütközéselkerülés CSMA-t? Az összes helyes választ jelölje meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A WiFi frekvencia túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
# A WiFi adatsebesség túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
#Az ütközésérzékelés nehéz lenne a vett és kiküldött jelek frekvenciája közötti nagy különbség miatt.&lt;br /&gt;
# Trükkös kérdés, hiszen nem is CSMA/CA-t használnak WiFi-ben.&lt;br /&gt;
# Az ütközés nem minden esetben érzékelhető a rejtett végberendezések problémája miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Központi gyorsítótárazás (cache) funkcióját látja el.&lt;br /&gt;
# Használatával jelentős sávszélesség takarítható meg.&lt;br /&gt;
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek külső (az Interneten is érvényes) IP-címmel.&lt;br /&gt;
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás a web proxy kliens (böngésző) feladata.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásának? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító központi vezérlés meghibásodása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# A nagy kiterjedésű csomagkapcsolt hálózatok működésének ez a legrobosztusabb módja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózatnak 255.255.240.0 az alhálózati maszkja. Legfeljebb hány hostot képes kezelni ez a hálózat?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8190 &lt;br /&gt;
# 1024 &lt;br /&gt;
# 4094&lt;br /&gt;
# 4096&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe a TCP portszámoknak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# dinamikus IP címek kiszámítását segíti &lt;br /&gt;
# A TCP stream azonosítása &lt;br /&gt;
# szolgáltatások/alkalmazások azonosítása a gépeken belül&lt;br /&gt;
# A hálózati csomagok prioritásának meghatározása &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés második feladatában a &amp;quot;netsh interface ipv6 delete neighbors&amp;quot; parancsot használta. Mit eredményezett ez a parancs?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Törölte az összes eltárolt IPv6-cím -- MAC-cím összerendelést. &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Törölte a neighbor table tartalmát.&lt;br /&gt;
# Törölte a számítógép összes aktív interfészéről a beállított IPv6 címeket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ___ rekord egy másik névre mutató alias bejegyzés a DNS-ben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Zóna&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# MX&lt;br /&gt;
# CNAME&lt;br /&gt;
# PTR&lt;br /&gt;
# Domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== H.264 kereteket a következő sorrendben szeretnénk lejátszani: I, B, B, P. Milyen sorrendben kell dekódolni ezeket?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P, B, I, B &lt;br /&gt;
# I, P, B, B&lt;br /&gt;
# B, I, B, P &lt;br /&gt;
# P, B, B, 1 &lt;br /&gt;
# P, I, B, B &lt;br /&gt;
# B, B, P, I &lt;br /&gt;
# BIP-BIP-BIP! &lt;br /&gt;
# I, B, P, B &lt;br /&gt;
# I, B, B, P &lt;br /&gt;
# B, B, I, P &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerre igaz, hogy az állomások figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, de ütközés esetén nem szakítják meg az adást, és nincs előzetes engedélyeztetése sem az adásnak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/XA &lt;br /&gt;
# CSMA &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó. &lt;br /&gt;
# CSMA/CD &lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Digitális jel átvitelére analóg csatornán valamiféle modulációt választunk. Mi jellemző az így kapott jelre?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem. &lt;br /&gt;
# A jel spektruma a 0 Hz közelében van. &lt;br /&gt;
# A kapott jel négyszögjel jellegű X &lt;br /&gt;
# Ilyenek lehetnek például: RZ, NRZ (return to zero, non return to zero)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szinuszos jel frekvenciája 1 MHz. Mekkora a periódusideje?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1 μs (mikrosec.) &lt;br /&gt;
# 1000000 s &lt;br /&gt;
# O&lt;br /&gt;
# 1s &lt;br /&gt;
# 1 ns&lt;br /&gt;
# 1000 s &lt;br /&gt;
# 1 ms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 1 Gb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a legalacsonyabb kategóriájút válassza!)  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Cat3 &lt;br /&gt;
# Cat4b &lt;br /&gt;
# Cat6a &lt;br /&gt;
# Cat7 &lt;br /&gt;
# Cat6&lt;br /&gt;
# Cat5 &lt;br /&gt;
# Cat4 &lt;br /&gt;
# Cat5e&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206577</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206577"/>
		<updated>2025-06-12T00:47:37Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.&lt;br /&gt;
# Nem lehet szinuszos jel.&lt;br /&gt;
# Analóg jel.&lt;br /&gt;
# Csak két diszkrét állapota lehet .&lt;br /&gt;
# Nem lehet két diszkrét állapota.&lt;br /&gt;
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.&lt;br /&gt;
# Nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Minden esetben négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. &lt;br /&gt;
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.&lt;br /&gt;
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.&lt;br /&gt;
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.&lt;br /&gt;
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.&lt;br /&gt;
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .&lt;br /&gt;
# Publikus Internetet használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.&lt;br /&gt;
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.&lt;br /&gt;
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 60-80 között&lt;br /&gt;
# 25-40 között&lt;br /&gt;
# 100 felett&lt;br /&gt;
# 80-100 között&lt;br /&gt;
# 25 alatt&lt;br /&gt;
# 40-60 között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a &amp;quot;nem tökéletes, de még elfogadható&amp;quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0,2-0,3 mp&lt;br /&gt;
# 0,5-0,7 mp&lt;br /&gt;
# 0,02-0,03 mp&lt;br /&gt;
# 0,05-0,07 mp&lt;br /&gt;
# 0,002-0,003 mp&lt;br /&gt;
# 0,005-0,007 mp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GSM (az eredeti)&lt;br /&gt;
# HSPA+&lt;br /&gt;
# UMTS (az eredeti)&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# HSDPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.&lt;br /&gt;
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.&lt;br /&gt;
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.&lt;br /&gt;
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lekérdezése: *#06#.&lt;br /&gt;
# A SIM kártyához van rendelve.&lt;br /&gt;
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.&lt;br /&gt;
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.&lt;br /&gt;
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.&lt;br /&gt;
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.&lt;br /&gt;
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.&lt;br /&gt;
# Nagy sebességű optikai hálózat.&lt;br /&gt;
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok elődje.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak körzetszám&lt;br /&gt;
# csak hálózatkijelölő szám&lt;br /&gt;
# csak belföldi rendeltetési szám&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 20 Hz–20kHz.&lt;br /&gt;
# 300-3400 MHz.&lt;br /&gt;
# 20-7000 Hz.&lt;br /&gt;
# 0.3-3.4 kHz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IP/UDP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/UDP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/TCP.&lt;br /&gt;
# TCP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/TCP/RTP.&lt;br /&gt;
# UDP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.&lt;br /&gt;
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.&lt;br /&gt;
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.&lt;br /&gt;
# egyenletes a kvantálás.&lt;br /&gt;
# logaritmikus a mintavételezés.&lt;br /&gt;
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# az európai kvantáló neve a &amp;quot;A törvényű&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoIP rendszerekben... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.&lt;br /&gt;
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.&lt;br /&gt;
# Kizárólag PCM kodek használható.&lt;br /&gt;
# Viszonylag nagy az overhead (&amp;quot;feleslegesen&amp;quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Analóg és digitális jelek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.&lt;br /&gt;
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 8000 Hz.&lt;br /&gt;
# 64000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 64000 Hz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.&lt;br /&gt;
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.&lt;br /&gt;
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.&lt;br /&gt;
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Veszteséges tömörítés.&lt;br /&gt;
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.&lt;br /&gt;
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.&lt;br /&gt;
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden európai ország alkalmazza.&lt;br /&gt;
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.&lt;br /&gt;
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IGMP snooping egy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció&lt;br /&gt;
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll&lt;br /&gt;
# multicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# unicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számozásnál... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.&lt;br /&gt;
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű&lt;br /&gt;
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A bázisállomások között nincs átfedés.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.&lt;br /&gt;
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.&lt;br /&gt;
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).&lt;br /&gt;
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.&lt;br /&gt;
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.&lt;br /&gt;
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.&lt;br /&gt;
#Szinuszos vivőjelet használ.&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.&lt;br /&gt;
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).&lt;br /&gt;
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.&lt;br /&gt;
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).&lt;br /&gt;
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.&lt;br /&gt;
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.&lt;br /&gt;
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.&lt;br /&gt;
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.&lt;br /&gt;
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. &lt;br /&gt;
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.&lt;br /&gt;
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. &lt;br /&gt;
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.&lt;br /&gt;
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP&lt;br /&gt;
# SIP&lt;br /&gt;
# RTP&lt;br /&gt;
# URI&lt;br /&gt;
# SDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP.&lt;br /&gt;
# RTP.&lt;br /&gt;
# TCP.&lt;br /&gt;
# IP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet&lt;br /&gt;
# A csoporttagság dinamikusan változhat&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem minden esetben prefix számok.&lt;br /&gt;
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.&lt;br /&gt;
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.&lt;br /&gt;
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 7 kHz&lt;br /&gt;
# 4 kHz&lt;br /&gt;
# 3,1 kHz&lt;br /&gt;
# 20 kHz&lt;br /&gt;
# 3,4 KHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.&lt;br /&gt;
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.&lt;br /&gt;
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.&lt;br /&gt;
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.&lt;br /&gt;
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.&lt;br /&gt;
# nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP/RTCP.&lt;br /&gt;
# IPv4/IPv6.&lt;br /&gt;
# SMTP.&lt;br /&gt;
# IGMPv3/MLDv2/PIM.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP multicast-ra melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. &lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy: több kB hosszú&lt;br /&gt;
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben&lt;br /&gt;
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza&lt;br /&gt;
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat&lt;br /&gt;
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.&lt;br /&gt;
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).&lt;br /&gt;
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IPv6 fejrészének egyes részei hasonló funkciókat látnak el, mint az IPv4 fejrész bizonyos részei. Az alábbiakban (IPv4 -&amp;gt; IPv6 alakban) megadott összerendelések közül melyek helyesek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Header Checksum -&amp;gt; Next Header&lt;br /&gt;
# ToS -&amp;gt; Traffic Class&lt;br /&gt;
# TTL -&amp;gt; Hop Limit&lt;br /&gt;
# Flow Label -&amp;gt; Identification&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ennyi egymástól elektromosan elszigetelt fémvezető van egy koaxiális kábelben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 8&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak így garantálható, hogy városon belül egy járműben is lehessen beépített telefon.&lt;br /&gt;
# A rádiós terjedés amúgy nem tenné lehetővé egész országok lefedését.&lt;br /&gt;
# Így egy adott földrajzi területen többen tudnak egyszerre beszélni (ill. mobilon internetezni) az adott rádiós frekvenciatartományban mint vezetékes hálózaton.&lt;br /&gt;
# A műholdas szolgáltatásokkal való kompatibilitás céljából.&lt;br /&gt;
# Ez teszi lehetővé a nemzetközi kompatibilitást (barangolás, avagy roaming).&lt;br /&gt;
# Hogy azon előfizetők is fizessenek a szolgáltatásért, akik olyan közel vannak egymáshoz, hogy a mobiltelefonjaik közvetlenül is tudnának&lt;br /&gt;
kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan derül ki, hogy egy Ethernet keret(ek)ben szállított IPv4 csomag hossza mekkora? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az UDP vagy TCP fejlécből&lt;br /&gt;
# A végpontok közötti előzetes egyeztetésből&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# A router vagy Ethernet kapcsoló (switch) beállításából&lt;br /&gt;
# Az IP csomag hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az IP csomag fejlécéből&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret fejlécéből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 10 Mb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (a legalacsonyabb kategóriájút válassza!) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CAT5e UTP&lt;br /&gt;
# CAT4 UTP&lt;br /&gt;
# CAT7 UTP&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# CAT5 UTP&lt;br /&gt;
# CAT6 UTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a várakozási időt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az első P keretet meg kell várni a lejátszással.&lt;br /&gt;
# A multicast routing protokollhoz kapcsolódó elosztó fa kiépítése.&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő.&lt;br /&gt;
# Valamelyest fel kell tölteni a közbenső switch-ekben a vételi puffert.&lt;br /&gt;
# Az Ethernet kapcsoló végrehajtja az IGMP snooping-ot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Telefonhálózatokban melyik állítások igazak a zárt számozási rendszerre? Válasszon ki egyet vagy többet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindig kell belföldi rendeltetési számot használni.&lt;br /&gt;
# Előnye, hogy nem kell prefix kódnak lennie.&lt;br /&gt;
# Kevésbé egyértelmű, mint a nyílt: más helyről másképp lehet vagy kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Több szám kiadható benne, mint a nyíltban.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar mobil telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az GSM közeghozzáférési módszere? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# OFDMA (Ortogonális FDMA)&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# FDMA+TDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# TDMA+CDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== WiFi-ben miért használnak CSMA/CA-t, azaz ütközéselkerülés CSMA-t? Az összes helyes választ jelölje meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A WiFi frekvencia túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
# A WiFi adatsebesség túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
#Az ütközésérzékelés nehéz lenne a vett és kiküldött jelek frekvenciája közötti nagy különbség miatt.&lt;br /&gt;
# Trükkös kérdés, hiszen nem is CSMA/CA-t használnak WiFi-ben.&lt;br /&gt;
# Az ütközés nem minden esetben érzékelhető a rejtett végberendezések problémája miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Központi gyorsítótárazás (cache) funkcióját látja el.&lt;br /&gt;
# Használatával jelentős sávszélesség takarítható meg.&lt;br /&gt;
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek külső (az Interneten is érvényes) IP-címmel.&lt;br /&gt;
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás a web proxy kliens (böngésző) feladata.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásának? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító központi vezérlés meghibásodása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# A nagy kiterjedésű csomagkapcsolt hálózatok működésének ez a legrobosztusabb módja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózatnak 255.255.240.0 az alhálózati maszkja. Legfeljebb hány hostot képes kezelni ez a hálózat?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8190 &lt;br /&gt;
# 1024 &lt;br /&gt;
# 4094&lt;br /&gt;
# 4096&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe a TCP portszámoknak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# dinamikus IP címek kiszámítását segíti &lt;br /&gt;
# A TCP stream azonosítása &lt;br /&gt;
# szolgáltatások/alkalmazások azonosítása a gépeken belül&lt;br /&gt;
# A hálózati csomagok prioritásának meghatározása &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés második feladatában a &amp;quot;netsh interface ipv6 delete neighbors&amp;quot; parancsot használta. Mit eredményezett ez a parancs?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Törölte az összes eltárolt IPv6-cím -- MAC-cím összerendelést. &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Törölte a neighbor table tartalmát.&lt;br /&gt;
# Törölte a számítógép összes aktív interfészéről a beállított IPv6 címeket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ___ rekord egy másik névre mutató alias bejegyzés a DNS-ben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Zóna&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# MX&lt;br /&gt;
# CNAME&lt;br /&gt;
# PTR&lt;br /&gt;
# Domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== H.264 kereteket a következő sorrendben szeretnénk lejátszani: I, B, B, P. Milyen sorrendben kell dekódolni ezeket?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P, B, I, B &lt;br /&gt;
# I, P, B, B&lt;br /&gt;
# B, I, B, P &lt;br /&gt;
# P, B, B, 1 &lt;br /&gt;
# P, I, B, B &lt;br /&gt;
# B, B, P, I &lt;br /&gt;
# BIP-BIP-BIP! &lt;br /&gt;
# I, B, P, B &lt;br /&gt;
# I, B, B, P &lt;br /&gt;
# B, B, I, P &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerre igaz, hogy az állomások figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, de ütközés esetén nem szakítják meg az adást, és nincs előzetes engedélyeztetése sem az adásnak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/XA &lt;br /&gt;
# CSMA &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó. &lt;br /&gt;
# CSMA/CD &lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Digitális jel átvitelére analóg csatornán valamiféle modulációt választunk. Mi jellemző az így kapott jelre?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem. &lt;br /&gt;
# A jel spektruma a 0 Hz közelében van. &lt;br /&gt;
# A kapott jel négyszögjel jellegű X &lt;br /&gt;
# Ilyenek lehetnek például: RZ, NRZ (return to zero, non return to zero)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szinuszos jel frekvenciája 1 MHz. Mekkora a periódusideje?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1 μs (mikrosec.) &lt;br /&gt;
# 1000000 s &lt;br /&gt;
# O&lt;br /&gt;
# 1s &lt;br /&gt;
# 1 ns&lt;br /&gt;
# 1000 s &lt;br /&gt;
# 1 ms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 1 Gb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a legalacsonyabb kategóriájút válassza!)  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Cat3 &lt;br /&gt;
# Cat4b &lt;br /&gt;
# Cat6a &lt;br /&gt;
# Cat7 &lt;br /&gt;
# Cat6&lt;br /&gt;
# Cat5 &lt;br /&gt;
# Cat4 &lt;br /&gt;
# Cat5e&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206576</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206576"/>
		<updated>2025-06-12T00:46:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a várakozási időt? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.&lt;br /&gt;
# Nem lehet szinuszos jel.&lt;br /&gt;
# Analóg jel.&lt;br /&gt;
# Csak két diszkrét állapota lehet .&lt;br /&gt;
# Nem lehet két diszkrét állapota.&lt;br /&gt;
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.&lt;br /&gt;
# Nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Minden esetben négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. &lt;br /&gt;
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.&lt;br /&gt;
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.&lt;br /&gt;
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.&lt;br /&gt;
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.&lt;br /&gt;
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .&lt;br /&gt;
# Publikus Internetet használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.&lt;br /&gt;
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.&lt;br /&gt;
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 60-80 között&lt;br /&gt;
# 25-40 között&lt;br /&gt;
# 100 felett&lt;br /&gt;
# 80-100 között&lt;br /&gt;
# 25 alatt&lt;br /&gt;
# 40-60 között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a &amp;quot;nem tökéletes, de még elfogadható&amp;quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0,2-0,3 mp&lt;br /&gt;
# 0,5-0,7 mp&lt;br /&gt;
# 0,02-0,03 mp&lt;br /&gt;
# 0,05-0,07 mp&lt;br /&gt;
# 0,002-0,003 mp&lt;br /&gt;
# 0,005-0,007 mp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GSM (az eredeti)&lt;br /&gt;
# HSPA+&lt;br /&gt;
# UMTS (az eredeti)&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# HSDPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.&lt;br /&gt;
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.&lt;br /&gt;
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.&lt;br /&gt;
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lekérdezése: *#06#.&lt;br /&gt;
# A SIM kártyához van rendelve.&lt;br /&gt;
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.&lt;br /&gt;
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.&lt;br /&gt;
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.&lt;br /&gt;
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.&lt;br /&gt;
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.&lt;br /&gt;
# Nagy sebességű optikai hálózat.&lt;br /&gt;
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok elődje.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak körzetszám&lt;br /&gt;
# csak hálózatkijelölő szám&lt;br /&gt;
# csak belföldi rendeltetési szám&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 20 Hz–20kHz.&lt;br /&gt;
# 300-3400 MHz.&lt;br /&gt;
# 20-7000 Hz.&lt;br /&gt;
# 0.3-3.4 kHz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IP/UDP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/UDP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/TCP.&lt;br /&gt;
# TCP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/TCP/RTP.&lt;br /&gt;
# UDP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.&lt;br /&gt;
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.&lt;br /&gt;
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.&lt;br /&gt;
# egyenletes a kvantálás.&lt;br /&gt;
# logaritmikus a mintavételezés.&lt;br /&gt;
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# az európai kvantáló neve a &amp;quot;A törvényű&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoIP rendszerekben... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.&lt;br /&gt;
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.&lt;br /&gt;
# Kizárólag PCM kodek használható.&lt;br /&gt;
# Viszonylag nagy az overhead (&amp;quot;feleslegesen&amp;quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Analóg és digitális jelek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.&lt;br /&gt;
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 8000 Hz.&lt;br /&gt;
# 64000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 64000 Hz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.&lt;br /&gt;
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.&lt;br /&gt;
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.&lt;br /&gt;
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Veszteséges tömörítés.&lt;br /&gt;
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.&lt;br /&gt;
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.&lt;br /&gt;
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden európai ország alkalmazza.&lt;br /&gt;
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.&lt;br /&gt;
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IGMP snooping egy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció&lt;br /&gt;
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll&lt;br /&gt;
# multicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# unicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számozásnál... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.&lt;br /&gt;
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű&lt;br /&gt;
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A bázisállomások között nincs átfedés.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.&lt;br /&gt;
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.&lt;br /&gt;
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).&lt;br /&gt;
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.&lt;br /&gt;
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.&lt;br /&gt;
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.&lt;br /&gt;
#Szinuszos vivőjelet használ.&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.&lt;br /&gt;
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).&lt;br /&gt;
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.&lt;br /&gt;
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).&lt;br /&gt;
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.&lt;br /&gt;
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.&lt;br /&gt;
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.&lt;br /&gt;
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.&lt;br /&gt;
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. &lt;br /&gt;
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.&lt;br /&gt;
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. &lt;br /&gt;
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.&lt;br /&gt;
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP&lt;br /&gt;
# SIP&lt;br /&gt;
# RTP&lt;br /&gt;
# URI&lt;br /&gt;
# SDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP.&lt;br /&gt;
# RTP.&lt;br /&gt;
# TCP.&lt;br /&gt;
# IP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet&lt;br /&gt;
# A csoporttagság dinamikusan változhat&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem minden esetben prefix számok.&lt;br /&gt;
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.&lt;br /&gt;
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.&lt;br /&gt;
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 7 kHz&lt;br /&gt;
# 4 kHz&lt;br /&gt;
# 3,1 kHz&lt;br /&gt;
# 20 kHz&lt;br /&gt;
# 3,4 KHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.&lt;br /&gt;
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.&lt;br /&gt;
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.&lt;br /&gt;
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.&lt;br /&gt;
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.&lt;br /&gt;
# nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP/RTCP.&lt;br /&gt;
# IPv4/IPv6.&lt;br /&gt;
# SMTP.&lt;br /&gt;
# IGMPv3/MLDv2/PIM.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP multicast-ra melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. &lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy: több kB hosszú&lt;br /&gt;
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben&lt;br /&gt;
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza&lt;br /&gt;
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat&lt;br /&gt;
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.&lt;br /&gt;
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).&lt;br /&gt;
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IPv6 fejrészének egyes részei hasonló funkciókat látnak el, mint az IPv4 fejrész bizonyos részei. Az alábbiakban (IPv4 -&amp;gt; IPv6 alakban)&lt;br /&gt;
megadott összerendelések közül melyek helyesek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Header Checksum -&amp;gt; Next Header&lt;br /&gt;
# ToS -&amp;gt; Traffic Class&lt;br /&gt;
# TTL -&amp;gt; Hop Limit&lt;br /&gt;
# Flow Label -&amp;gt; Identification&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ennyi egymástól elektromosan elszigetelt fémvezető van egy koaxiális kábelben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 8&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak így garantálható, hogy városon belül egy járműben is lehessen beépített telefon.&lt;br /&gt;
# A rádiós terjedés amúgy nem tenné lehetővé egész országok lefedését.&lt;br /&gt;
# Így egy adott földrajzi területen többen tudnak egyszerre beszélni (ill. mobilon internetezni) az adott rádiós frekvenciatartományban mint vezetékes hálózaton.&lt;br /&gt;
# A műholdas szolgáltatásokkal való kompatibilitás céljából.&lt;br /&gt;
# Ez teszi lehetővé a nemzetközi kompatibilitást (barangolás, avagy roaming).&lt;br /&gt;
# Hogy azon előfizetők is fizessenek a szolgáltatásért, akik olyan közel vannak egymáshoz, hogy a mobiltelefonjaik közvetlenül is tudnának&lt;br /&gt;
kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan derül ki, hogy egy Ethernet keret(ek)ben szállított IPv4 csomag hossza mekkora? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az UDP vagy TCP fejlécből&lt;br /&gt;
# A végpontok közötti előzetes egyeztetésből&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# A router vagy Ethernet kapcsoló (switch) beállításából&lt;br /&gt;
# Az IP csomag hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az IP csomag fejlécéből&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret fejlécéből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 10 Mb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (a legalacsonyabb kategóriájút válassza!) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CAT5e UTP&lt;br /&gt;
# CAT4 UTP&lt;br /&gt;
# CAT7 UTP&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# CAT5 UTP&lt;br /&gt;
# CAT6 UTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a várakozási időt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az első P keretet meg kell várni a lejátszással.&lt;br /&gt;
# A multicast routing protokollhoz kapcsolódó elosztó fa kiépítése.&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő.&lt;br /&gt;
# Valamelyest fel kell tölteni a közbenső switch-ekben a vételi puffert.&lt;br /&gt;
# Az Ethernet kapcsoló végrehajtja az IGMP snooping-ot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Telefonhálózatokban melyik állítások igazak a zárt számozási rendszerre? Válasszon ki egyet vagy többet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindig kell belföldi rendeltetési számot használni.&lt;br /&gt;
# Előnye, hogy nem kell prefix kódnak lennie.&lt;br /&gt;
# Kevésbé egyértelmű, mint a nyílt: más helyről másképp lehet vagy kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Több szám kiadható benne, mint a nyíltban.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar mobil telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az GSM közeghozzáférési módszere? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# OFDMA (Ortogonális FDMA)&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# FDMA+TDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# TDMA+CDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== WiFi-ben miért használnak CSMA/CA-t, azaz ütközéselkerülés CSMA-t? Az összes helyes választ jelölje meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A WiFi frekvencia túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
# A WiFi adatsebesség túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
#Az ütközésérzékelés nehéz lenne a vett és kiküldött jelek frekvenciája közötti nagy különbség miatt.&lt;br /&gt;
# Trükkös kérdés, hiszen nem is CSMA/CA-t használnak WiFi-ben.&lt;br /&gt;
# Az ütközés nem minden esetben érzékelhető a rejtett végberendezések problémája miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Központi gyorsítótárazás (cache) funkcióját látja el.&lt;br /&gt;
# Használatával jelentős sávszélesség takarítható meg.&lt;br /&gt;
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek külső (az Interneten is érvényes) IP-címmel.&lt;br /&gt;
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás a web proxy kliens (böngésző) feladata.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásának? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító központi vezérlés meghibásodása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# A nagy kiterjedésű csomagkapcsolt hálózatok működésének ez a legrobosztusabb módja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózatnak 255.255.240.0 az alhálózati maszkja. Legfeljebb hány hostot képes kezelni ez a hálózat?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8190 &lt;br /&gt;
# 1024 &lt;br /&gt;
# 4094&lt;br /&gt;
# 4096&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe a TCP portszámoknak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# dinamikus IP címek kiszámítását segíti &lt;br /&gt;
# A TCP stream azonosítása &lt;br /&gt;
# szolgáltatások/alkalmazások azonosítása a gépeken belül&lt;br /&gt;
# A hálózati csomagok prioritásának meghatározása &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés második feladatában a &amp;quot;netsh interface ipv6 delete neighbors&amp;quot; parancsot használta. Mit eredményezett ez a parancs?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Törölte az összes eltárolt IPv6-cím -- MAC-cím összerendelést. &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Törölte a neighbor table tartalmát.&lt;br /&gt;
# Törölte a számítógép összes aktív interfészéről a beállított IPv6 címeket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ___ rekord egy másik névre mutató alias bejegyzés a DNS-ben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Zóna&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# MX&lt;br /&gt;
# CNAME&lt;br /&gt;
# PTR&lt;br /&gt;
# Domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== H.264 kereteket a következő sorrendben szeretnénk lejátszani: I, B, B, P. Milyen sorrendben kell dekódolni ezeket?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P, B, I, B &lt;br /&gt;
# I, P, B, B&lt;br /&gt;
# B, I, B, P &lt;br /&gt;
# P, B, B, 1 &lt;br /&gt;
# P, I, B, B &lt;br /&gt;
# B, B, P, I &lt;br /&gt;
# BIP-BIP-BIP! &lt;br /&gt;
# I, B, P, B &lt;br /&gt;
# I, B, B, P &lt;br /&gt;
# B, B, I, P &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerre igaz, hogy az állomások figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, de ütközés esetén nem szakítják meg az adást, és nincs előzetes engedélyeztetése sem az adásnak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/XA &lt;br /&gt;
# CSMA &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó. &lt;br /&gt;
# CSMA/CD &lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Digitális jel átvitelére analóg csatornán valamiféle modulációt választunk. Mi jellemző az így kapott jelre?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem. &lt;br /&gt;
# A jel spektruma a 0 Hz közelében van. &lt;br /&gt;
# A kapott jel négyszögjel jellegű X &lt;br /&gt;
# Ilyenek lehetnek például: RZ, NRZ (return to zero, non return to zero)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szinuszos jel frekvenciája 1 MHz. Mekkora a periódusideje?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1 μs (mikrosec.) &lt;br /&gt;
# 1000000 s &lt;br /&gt;
# O&lt;br /&gt;
# 1s &lt;br /&gt;
# 1 ns&lt;br /&gt;
# 1000 s &lt;br /&gt;
# 1 ms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 1 Gb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a legalacsonyabb kategóriájút válassza!)  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Cat3 &lt;br /&gt;
# Cat4b &lt;br /&gt;
# Cat6a &lt;br /&gt;
# Cat7 &lt;br /&gt;
# Cat6&lt;br /&gt;
# Cat5 &lt;br /&gt;
# Cat4 &lt;br /&gt;
# Cat5e&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206575</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206575"/>
		<updated>2025-06-12T00:45:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.&lt;br /&gt;
# Nem lehet szinuszos jel.&lt;br /&gt;
# Analóg jel.&lt;br /&gt;
# Csak két diszkrét állapota lehet .&lt;br /&gt;
# Nem lehet két diszkrét állapota.&lt;br /&gt;
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.&lt;br /&gt;
# Nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Minden esetben négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. &lt;br /&gt;
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.&lt;br /&gt;
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.&lt;br /&gt;
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.&lt;br /&gt;
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.&lt;br /&gt;
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .&lt;br /&gt;
# Publikus Internetet használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.&lt;br /&gt;
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.&lt;br /&gt;
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 60-80 között&lt;br /&gt;
# 25-40 között&lt;br /&gt;
# 100 felett&lt;br /&gt;
# 80-100 között&lt;br /&gt;
# 25 alatt&lt;br /&gt;
# 40-60 között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a &amp;quot;nem tökéletes, de még elfogadható&amp;quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0,2-0,3 mp&lt;br /&gt;
# 0,5-0,7 mp&lt;br /&gt;
# 0,02-0,03 mp&lt;br /&gt;
# 0,05-0,07 mp&lt;br /&gt;
# 0,002-0,003 mp&lt;br /&gt;
# 0,005-0,007 mp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GSM (az eredeti)&lt;br /&gt;
# HSPA+&lt;br /&gt;
# UMTS (az eredeti)&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# HSDPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.&lt;br /&gt;
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.&lt;br /&gt;
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.&lt;br /&gt;
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lekérdezése: *#06#.&lt;br /&gt;
# A SIM kártyához van rendelve.&lt;br /&gt;
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.&lt;br /&gt;
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.&lt;br /&gt;
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.&lt;br /&gt;
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.&lt;br /&gt;
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.&lt;br /&gt;
# Nagy sebességű optikai hálózat.&lt;br /&gt;
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok elődje.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak körzetszám&lt;br /&gt;
# csak hálózatkijelölő szám&lt;br /&gt;
# csak belföldi rendeltetési szám&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 20 Hz–20kHz.&lt;br /&gt;
# 300-3400 MHz.&lt;br /&gt;
# 20-7000 Hz.&lt;br /&gt;
# 0.3-3.4 kHz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IP/UDP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/UDP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/TCP.&lt;br /&gt;
# TCP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/TCP/RTP.&lt;br /&gt;
# UDP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.&lt;br /&gt;
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.&lt;br /&gt;
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.&lt;br /&gt;
# egyenletes a kvantálás.&lt;br /&gt;
# logaritmikus a mintavételezés.&lt;br /&gt;
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# az európai kvantáló neve a &amp;quot;A törvényű&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoIP rendszerekben... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.&lt;br /&gt;
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.&lt;br /&gt;
# Kizárólag PCM kodek használható.&lt;br /&gt;
# Viszonylag nagy az overhead (&amp;quot;feleslegesen&amp;quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Analóg és digitális jelek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.&lt;br /&gt;
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 8000 Hz.&lt;br /&gt;
# 64000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 64000 Hz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.&lt;br /&gt;
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.&lt;br /&gt;
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.&lt;br /&gt;
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Veszteséges tömörítés.&lt;br /&gt;
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.&lt;br /&gt;
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.&lt;br /&gt;
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden európai ország alkalmazza.&lt;br /&gt;
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.&lt;br /&gt;
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IGMP snooping egy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció&lt;br /&gt;
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll&lt;br /&gt;
# multicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# unicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számozásnál... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.&lt;br /&gt;
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű&lt;br /&gt;
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A bázisállomások között nincs átfedés.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.&lt;br /&gt;
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.&lt;br /&gt;
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).&lt;br /&gt;
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.&lt;br /&gt;
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.&lt;br /&gt;
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.&lt;br /&gt;
#Szinuszos vivőjelet használ.&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.&lt;br /&gt;
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).&lt;br /&gt;
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.&lt;br /&gt;
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).&lt;br /&gt;
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.&lt;br /&gt;
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.&lt;br /&gt;
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.&lt;br /&gt;
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.&lt;br /&gt;
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. &lt;br /&gt;
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.&lt;br /&gt;
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. &lt;br /&gt;
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.&lt;br /&gt;
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP&lt;br /&gt;
# SIP&lt;br /&gt;
# RTP&lt;br /&gt;
# URI&lt;br /&gt;
# SDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP.&lt;br /&gt;
# RTP.&lt;br /&gt;
# TCP.&lt;br /&gt;
# IP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet&lt;br /&gt;
# A csoporttagság dinamikusan változhat&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem minden esetben prefix számok.&lt;br /&gt;
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.&lt;br /&gt;
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.&lt;br /&gt;
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 7 kHz&lt;br /&gt;
# 4 kHz&lt;br /&gt;
# 3,1 kHz&lt;br /&gt;
# 20 kHz&lt;br /&gt;
# 3,4 KHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.&lt;br /&gt;
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.&lt;br /&gt;
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.&lt;br /&gt;
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.&lt;br /&gt;
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.&lt;br /&gt;
# nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP/RTCP.&lt;br /&gt;
# IPv4/IPv6.&lt;br /&gt;
# SMTP.&lt;br /&gt;
# IGMPv3/MLDv2/PIM.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP multicast-ra melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. &lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy: több kB hosszú&lt;br /&gt;
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben&lt;br /&gt;
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza&lt;br /&gt;
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat&lt;br /&gt;
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.&lt;br /&gt;
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).&lt;br /&gt;
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IPv6 fejrészének egyes részei hasonló funkciókat látnak el, mint az IPv4 fejrész bizonyos részei. Az alábbiakban (IPv4 -&amp;gt; IPv6 alakban)&lt;br /&gt;
megadott összerendelések közül melyek helyesek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Header Checksum -&amp;gt; Next Header&lt;br /&gt;
# ToS -&amp;gt; Traffic Class&lt;br /&gt;
# TTL -&amp;gt; Hop Limit&lt;br /&gt;
# Flow Label -&amp;gt; Identification&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ennyi egymástól elektromosan elszigetelt fémvezető van egy koaxiális kábelben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 8&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak így garantálható, hogy városon belül egy járműben is lehessen beépített telefon.&lt;br /&gt;
# A rádiós terjedés amúgy nem tenné lehetővé egész országok lefedését.&lt;br /&gt;
# Így egy adott földrajzi területen többen tudnak egyszerre beszélni (ill. mobilon internetezni) az adott rádiós frekvenciatartományban mint vezetékes hálózaton.&lt;br /&gt;
# A műholdas szolgáltatásokkal való kompatibilitás céljából.&lt;br /&gt;
# Ez teszi lehetővé a nemzetközi kompatibilitást (barangolás, avagy roaming).&lt;br /&gt;
# Hogy azon előfizetők is fizessenek a szolgáltatásért, akik olyan közel vannak egymáshoz, hogy a mobiltelefonjaik közvetlenül is tudnának&lt;br /&gt;
kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan derül ki, hogy egy Ethernet keret(ek)ben szállított IPv4 csomag hossza mekkora? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az UDP vagy TCP fejlécből&lt;br /&gt;
# A végpontok közötti előzetes egyeztetésből&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# A router vagy Ethernet kapcsoló (switch) beállításából&lt;br /&gt;
# Az IP csomag hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az IP csomag fejlécéből&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret fejlécéből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 10 Mb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (a legalacsonyabb kategóriájút válassza!) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CAT5e UTP&lt;br /&gt;
# CAT4 UTP&lt;br /&gt;
# CAT7 UTP&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# CAT5 UTP&lt;br /&gt;
# CAT6 UTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a várakozási időt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az első P keretet meg kell várni a lejátszással.&lt;br /&gt;
# A multicast routing protokollhoz kapcsolódó elosztó fa kiépítése.&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő.&lt;br /&gt;
# Valamelyest fel kell tölteni a közbenső switch-ekben a vételi puffert.&lt;br /&gt;
# Az Ethernet kapcsoló végrehajtja az IGMP snooping-ot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Telefonhálózatokban melyik állítások igazak a zárt számozási rendszerre?&lt;br /&gt;
Válasszon ki egyet vagy többet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindig kell belföldi rendeltetési számot használni.&lt;br /&gt;
# Előnye, hogy nem kell prefix kódnak lennie.&lt;br /&gt;
# Kevésbé egyértelmű, mint a nyílt: más helyről másképp lehet vagy kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Több szám kiadható benne, mint a nyíltban.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar mobil telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az GSM közeghozzáférési módszere? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# OFDMA (Ortogonális FDMA)&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# FDMA+TDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# TDMA+CDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== WiFi-ben miért használnak CSMA/CA-t, azaz ütközéselkerülés CSMA-t? Az összes helyes választ jelölje meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A WiFi frekvencia túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
# A WiFi adatsebesség túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
#Az ütközésérzékelés nehéz lenne a vett és kiküldött jelek frekvenciája közötti nagy különbség miatt.&lt;br /&gt;
# Trükkös kérdés, hiszen nem is CSMA/CA-t használnak WiFi-ben.&lt;br /&gt;
# Az ütközés nem minden esetben érzékelhető a rejtett végberendezések problémája miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Központi gyorsítótárazás (cache) funkcióját látja el.&lt;br /&gt;
# Használatával jelentős sávszélesség takarítható meg.&lt;br /&gt;
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek külső (az Interneten is érvényes) IP-címmel.&lt;br /&gt;
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás a web proxy kliens (böngésző) feladata.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásának? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító központi vezérlés meghibásodása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# A nagy kiterjedésű csomagkapcsolt hálózatok működésének ez a legrobosztusabb módja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózatnak 255.255.240.0 az alhálózati maszkja. Legfeljebb hány hostot képes kezelni ez a hálózat?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8190 &lt;br /&gt;
# 1024 &lt;br /&gt;
# 4094&lt;br /&gt;
# 4096&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe a TCP portszámoknak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# dinamikus IP címek kiszámítását segíti &lt;br /&gt;
# A TCP stream azonosítása &lt;br /&gt;
# szolgáltatások/alkalmazások azonosítása a gépeken belül&lt;br /&gt;
# A hálózati csomagok prioritásának meghatározása &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés második feladatában a &amp;quot;netsh interface ipv6 delete neighbors&amp;quot; parancsot használta. Mit eredményezett ez a parancs?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Törölte az összes eltárolt IPv6-cím -- MAC-cím összerendelést. &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Törölte a neighbor table tartalmát.&lt;br /&gt;
# Törölte a számítógép összes aktív interfészéről a beállított IPv6 címeket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ___ rekord egy másik névre mutató alias bejegyzés a DNS-ben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Zóna&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# MX&lt;br /&gt;
# CNAME&lt;br /&gt;
# PTR&lt;br /&gt;
# Domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== H.264 kereteket a következő sorrendben szeretnénk lejátszani: I, B, B, P. Milyen sorrendben kell dekódolni ezeket?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P, B, I, B &lt;br /&gt;
# I, P, B, B&lt;br /&gt;
# B, I, B, P &lt;br /&gt;
# P, B, B, 1 &lt;br /&gt;
# P, I, B, B &lt;br /&gt;
# B, B, P, I &lt;br /&gt;
# BIP-BIP-BIP! &lt;br /&gt;
# I, B, P, B &lt;br /&gt;
# I, B, B, P &lt;br /&gt;
# B, B, I, P &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerre igaz, hogy az állomások figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, de ütközés esetén nem szakítják meg az adást, és nincs előzetes engedélyeztetése sem az adásnak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/XA &lt;br /&gt;
# CSMA &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó. &lt;br /&gt;
# CSMA/CD &lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Digitális jel átvitelére analóg csatornán valamiféle modulációt választunk. Mi jellemző az így kapott jelre?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem. &lt;br /&gt;
# A jel spektruma a 0 Hz közelében van. &lt;br /&gt;
# A kapott jel négyszögjel jellegű X &lt;br /&gt;
# Ilyenek lehetnek például: RZ, NRZ (return to zero, non return to zero)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szinuszos jel frekvenciája 1 MHz. Mekkora a periódusideje?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1 μs (mikrosec.) &lt;br /&gt;
# 1000000 s &lt;br /&gt;
# O&lt;br /&gt;
# 1s &lt;br /&gt;
# 1 ns&lt;br /&gt;
# 1000 s &lt;br /&gt;
# 1 ms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 1 Gb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a legalacsonyabb kategóriájút válassza!)  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Cat3 &lt;br /&gt;
# Cat4b &lt;br /&gt;
# Cat6a &lt;br /&gt;
# Cat7 &lt;br /&gt;
# Cat6&lt;br /&gt;
# Cat5 &lt;br /&gt;
# Cat4 &lt;br /&gt;
# Cat5e&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206574</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206574"/>
		<updated>2025-06-12T00:45:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* Honnan derül ki, hogy egy Ethernet keret(ek)ben szállított IPv4 csomag hossza mekkora? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén&lt;br /&gt;
megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.&lt;br /&gt;
# Nem lehet szinuszos jel.&lt;br /&gt;
# Analóg jel.&lt;br /&gt;
# Csak két diszkrét állapota lehet .&lt;br /&gt;
# Nem lehet két diszkrét állapota.&lt;br /&gt;
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.&lt;br /&gt;
# Nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Minden esetben négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. &lt;br /&gt;
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.&lt;br /&gt;
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.&lt;br /&gt;
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.&lt;br /&gt;
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.&lt;br /&gt;
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .&lt;br /&gt;
# Publikus Internetet használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.&lt;br /&gt;
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.&lt;br /&gt;
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 60-80 között&lt;br /&gt;
# 25-40 között&lt;br /&gt;
# 100 felett&lt;br /&gt;
# 80-100 között&lt;br /&gt;
# 25 alatt&lt;br /&gt;
# 40-60 között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a &amp;quot;nem tökéletes, de még elfogadható&amp;quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0,2-0,3 mp&lt;br /&gt;
# 0,5-0,7 mp&lt;br /&gt;
# 0,02-0,03 mp&lt;br /&gt;
# 0,05-0,07 mp&lt;br /&gt;
# 0,002-0,003 mp&lt;br /&gt;
# 0,005-0,007 mp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GSM (az eredeti)&lt;br /&gt;
# HSPA+&lt;br /&gt;
# UMTS (az eredeti)&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# HSDPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.&lt;br /&gt;
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.&lt;br /&gt;
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.&lt;br /&gt;
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lekérdezése: *#06#.&lt;br /&gt;
# A SIM kártyához van rendelve.&lt;br /&gt;
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.&lt;br /&gt;
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.&lt;br /&gt;
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.&lt;br /&gt;
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.&lt;br /&gt;
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.&lt;br /&gt;
# Nagy sebességű optikai hálózat.&lt;br /&gt;
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok elődje.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak körzetszám&lt;br /&gt;
# csak hálózatkijelölő szám&lt;br /&gt;
# csak belföldi rendeltetési szám&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 20 Hz–20kHz.&lt;br /&gt;
# 300-3400 MHz.&lt;br /&gt;
# 20-7000 Hz.&lt;br /&gt;
# 0.3-3.4 kHz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IP/UDP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/UDP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/TCP.&lt;br /&gt;
# TCP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/TCP/RTP.&lt;br /&gt;
# UDP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.&lt;br /&gt;
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.&lt;br /&gt;
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.&lt;br /&gt;
# egyenletes a kvantálás.&lt;br /&gt;
# logaritmikus a mintavételezés.&lt;br /&gt;
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# az európai kvantáló neve a &amp;quot;A törvényű&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoIP rendszerekben... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.&lt;br /&gt;
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.&lt;br /&gt;
# Kizárólag PCM kodek használható.&lt;br /&gt;
# Viszonylag nagy az overhead (&amp;quot;feleslegesen&amp;quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Analóg és digitális jelek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.&lt;br /&gt;
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 8000 Hz.&lt;br /&gt;
# 64000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 64000 Hz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.&lt;br /&gt;
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.&lt;br /&gt;
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.&lt;br /&gt;
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Veszteséges tömörítés.&lt;br /&gt;
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.&lt;br /&gt;
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.&lt;br /&gt;
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden európai ország alkalmazza.&lt;br /&gt;
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.&lt;br /&gt;
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IGMP snooping egy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció&lt;br /&gt;
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll&lt;br /&gt;
# multicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# unicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számozásnál... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.&lt;br /&gt;
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű&lt;br /&gt;
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A bázisállomások között nincs átfedés.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.&lt;br /&gt;
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.&lt;br /&gt;
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).&lt;br /&gt;
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.&lt;br /&gt;
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.&lt;br /&gt;
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.&lt;br /&gt;
#Szinuszos vivőjelet használ.&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.&lt;br /&gt;
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).&lt;br /&gt;
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.&lt;br /&gt;
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).&lt;br /&gt;
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.&lt;br /&gt;
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.&lt;br /&gt;
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.&lt;br /&gt;
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.&lt;br /&gt;
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. &lt;br /&gt;
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.&lt;br /&gt;
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. &lt;br /&gt;
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.&lt;br /&gt;
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP&lt;br /&gt;
# SIP&lt;br /&gt;
# RTP&lt;br /&gt;
# URI&lt;br /&gt;
# SDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP.&lt;br /&gt;
# RTP.&lt;br /&gt;
# TCP.&lt;br /&gt;
# IP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet&lt;br /&gt;
# A csoporttagság dinamikusan változhat&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem minden esetben prefix számok.&lt;br /&gt;
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.&lt;br /&gt;
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.&lt;br /&gt;
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 7 kHz&lt;br /&gt;
# 4 kHz&lt;br /&gt;
# 3,1 kHz&lt;br /&gt;
# 20 kHz&lt;br /&gt;
# 3,4 KHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.&lt;br /&gt;
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.&lt;br /&gt;
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.&lt;br /&gt;
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.&lt;br /&gt;
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.&lt;br /&gt;
# nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP/RTCP.&lt;br /&gt;
# IPv4/IPv6.&lt;br /&gt;
# SMTP.&lt;br /&gt;
# IGMPv3/MLDv2/PIM.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP multicast-ra melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. &lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy: több kB hosszú&lt;br /&gt;
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben&lt;br /&gt;
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza&lt;br /&gt;
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat&lt;br /&gt;
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.&lt;br /&gt;
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).&lt;br /&gt;
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IPv6 fejrészének egyes részei hasonló funkciókat látnak el, mint az IPv4 fejrész bizonyos részei. Az alábbiakban (IPv4 -&amp;gt; IPv6 alakban)&lt;br /&gt;
megadott összerendelések közül melyek helyesek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Header Checksum -&amp;gt; Next Header&lt;br /&gt;
# ToS -&amp;gt; Traffic Class&lt;br /&gt;
# TTL -&amp;gt; Hop Limit&lt;br /&gt;
# Flow Label -&amp;gt; Identification&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ennyi egymástól elektromosan elszigetelt fémvezető van egy koaxiális kábelben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 8&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak így garantálható, hogy városon belül egy járműben is lehessen beépített telefon.&lt;br /&gt;
# A rádiós terjedés amúgy nem tenné lehetővé egész országok lefedését.&lt;br /&gt;
# Így egy adott földrajzi területen többen tudnak egyszerre beszélni (ill. mobilon internetezni) az adott rádiós frekvenciatartományban mint vezetékes hálózaton.&lt;br /&gt;
# A műholdas szolgáltatásokkal való kompatibilitás céljából.&lt;br /&gt;
# Ez teszi lehetővé a nemzetközi kompatibilitást (barangolás, avagy roaming).&lt;br /&gt;
# Hogy azon előfizetők is fizessenek a szolgáltatásért, akik olyan közel vannak egymáshoz, hogy a mobiltelefonjaik közvetlenül is tudnának&lt;br /&gt;
kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan derül ki, hogy egy Ethernet keret(ek)ben szállított IPv4 csomag hossza mekkora? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az UDP vagy TCP fejlécből&lt;br /&gt;
# A végpontok közötti előzetes egyeztetésből&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# A router vagy Ethernet kapcsoló (switch) beállításából&lt;br /&gt;
# Az IP csomag hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az IP csomag fejlécéből&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret fejlécéből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 10 Mb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (a legalacsonyabb kategóriájút válassza!) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CAT5e UTP&lt;br /&gt;
# CAT4 UTP&lt;br /&gt;
# CAT7 UTP&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# CAT5 UTP&lt;br /&gt;
# CAT6 UTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a várakozási időt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az első P keretet meg kell várni a lejátszással.&lt;br /&gt;
# A multicast routing protokollhoz kapcsolódó elosztó fa kiépítése.&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő.&lt;br /&gt;
# Valamelyest fel kell tölteni a közbenső switch-ekben a vételi puffert.&lt;br /&gt;
# Az Ethernet kapcsoló végrehajtja az IGMP snooping-ot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Telefonhálózatokban melyik állítások igazak a zárt számozási rendszerre?&lt;br /&gt;
Válasszon ki egyet vagy többet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindig kell belföldi rendeltetési számot használni.&lt;br /&gt;
# Előnye, hogy nem kell prefix kódnak lennie.&lt;br /&gt;
# Kevésbé egyértelmű, mint a nyílt: más helyről másképp lehet vagy kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Több szám kiadható benne, mint a nyíltban.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar mobil telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az GSM közeghozzáférési módszere? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# OFDMA (Ortogonális FDMA)&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# FDMA+TDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# TDMA+CDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== WiFi-ben miért használnak CSMA/CA-t, azaz ütközéselkerülés CSMA-t? Az összes helyes választ jelölje meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A WiFi frekvencia túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
# A WiFi adatsebesség túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
#Az ütközésérzékelés nehéz lenne a vett és kiküldött jelek frekvenciája közötti nagy különbség miatt.&lt;br /&gt;
# Trükkös kérdés, hiszen nem is CSMA/CA-t használnak WiFi-ben.&lt;br /&gt;
# Az ütközés nem minden esetben érzékelhető a rejtett végberendezések problémája miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Központi gyorsítótárazás (cache) funkcióját látja el.&lt;br /&gt;
# Használatával jelentős sávszélesség takarítható meg.&lt;br /&gt;
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek külső (az Interneten is érvényes) IP-címmel.&lt;br /&gt;
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás a web proxy kliens (böngésző) feladata.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásának? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító központi vezérlés meghibásodása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# A nagy kiterjedésű csomagkapcsolt hálózatok működésének ez a legrobosztusabb módja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózatnak 255.255.240.0 az alhálózati maszkja. Legfeljebb hány hostot képes kezelni ez a hálózat?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8190 &lt;br /&gt;
# 1024 &lt;br /&gt;
# 4094&lt;br /&gt;
# 4096&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe a TCP portszámoknak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# dinamikus IP címek kiszámítását segíti &lt;br /&gt;
# A TCP stream azonosítása &lt;br /&gt;
# szolgáltatások/alkalmazások azonosítása a gépeken belül&lt;br /&gt;
# A hálózati csomagok prioritásának meghatározása &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés második feladatában a &amp;quot;netsh interface ipv6 delete neighbors&amp;quot; parancsot használta. Mit eredményezett ez a parancs?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Törölte az összes eltárolt IPv6-cím -- MAC-cím összerendelést. &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Törölte a neighbor table tartalmát.&lt;br /&gt;
# Törölte a számítógép összes aktív interfészéről a beállított IPv6 címeket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ___ rekord egy másik névre mutató alias bejegyzés a DNS-ben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Zóna&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# MX&lt;br /&gt;
# CNAME&lt;br /&gt;
# PTR&lt;br /&gt;
# Domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== H.264 kereteket a következő sorrendben szeretnénk lejátszani: I, B, B, P. Milyen sorrendben kell dekódolni ezeket?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P, B, I, B &lt;br /&gt;
# I, P, B, B&lt;br /&gt;
# B, I, B, P &lt;br /&gt;
# P, B, B, 1 &lt;br /&gt;
# P, I, B, B &lt;br /&gt;
# B, B, P, I &lt;br /&gt;
# BIP-BIP-BIP! &lt;br /&gt;
# I, B, P, B &lt;br /&gt;
# I, B, B, P &lt;br /&gt;
# B, B, I, P &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerre igaz, hogy az állomások figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, de ütközés esetén nem szakítják meg az adást, és nincs előzetes engedélyeztetése sem az adásnak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/XA &lt;br /&gt;
# CSMA &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó. &lt;br /&gt;
# CSMA/CD &lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Digitális jel átvitelére analóg csatornán valamiféle modulációt választunk. Mi jellemző az így kapott jelre?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem. &lt;br /&gt;
# A jel spektruma a 0 Hz közelében van. &lt;br /&gt;
# A kapott jel négyszögjel jellegű X &lt;br /&gt;
# Ilyenek lehetnek például: RZ, NRZ (return to zero, non return to zero)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szinuszos jel frekvenciája 1 MHz. Mekkora a periódusideje?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1 μs (mikrosec.) &lt;br /&gt;
# 1000000 s &lt;br /&gt;
# O&lt;br /&gt;
# 1s &lt;br /&gt;
# 1 ns&lt;br /&gt;
# 1000 s &lt;br /&gt;
# 1 ms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 1 Gb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a legalacsonyabb kategóriájút válassza!)  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Cat3 &lt;br /&gt;
# Cat4b &lt;br /&gt;
# Cat6a &lt;br /&gt;
# Cat7 &lt;br /&gt;
# Cat6&lt;br /&gt;
# Cat5 &lt;br /&gt;
# Cat4 &lt;br /&gt;
# Cat5e&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206573</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206573"/>
		<updated>2025-06-12T00:30:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: /* Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén&lt;br /&gt;
megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.&lt;br /&gt;
# Nem lehet szinuszos jel.&lt;br /&gt;
# Analóg jel.&lt;br /&gt;
# Csak két diszkrét állapota lehet .&lt;br /&gt;
# Nem lehet két diszkrét állapota.&lt;br /&gt;
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.&lt;br /&gt;
# Nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Minden esetben négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. &lt;br /&gt;
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.&lt;br /&gt;
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.&lt;br /&gt;
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.&lt;br /&gt;
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.&lt;br /&gt;
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .&lt;br /&gt;
# Publikus Internetet használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.&lt;br /&gt;
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.&lt;br /&gt;
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 60-80 között&lt;br /&gt;
# 25-40 között&lt;br /&gt;
# 100 felett&lt;br /&gt;
# 80-100 között&lt;br /&gt;
# 25 alatt&lt;br /&gt;
# 40-60 között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a &amp;quot;nem tökéletes, de még elfogadható&amp;quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0,2-0,3 mp&lt;br /&gt;
# 0,5-0,7 mp&lt;br /&gt;
# 0,02-0,03 mp&lt;br /&gt;
# 0,05-0,07 mp&lt;br /&gt;
# 0,002-0,003 mp&lt;br /&gt;
# 0,005-0,007 mp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GSM (az eredeti)&lt;br /&gt;
# HSPA+&lt;br /&gt;
# UMTS (az eredeti)&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# HSDPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.&lt;br /&gt;
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.&lt;br /&gt;
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.&lt;br /&gt;
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lekérdezése: *#06#.&lt;br /&gt;
# A SIM kártyához van rendelve.&lt;br /&gt;
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.&lt;br /&gt;
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.&lt;br /&gt;
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.&lt;br /&gt;
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.&lt;br /&gt;
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.&lt;br /&gt;
# Nagy sebességű optikai hálózat.&lt;br /&gt;
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok elődje.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak körzetszám&lt;br /&gt;
# csak hálózatkijelölő szám&lt;br /&gt;
# csak belföldi rendeltetési szám&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 20 Hz–20kHz.&lt;br /&gt;
# 300-3400 MHz.&lt;br /&gt;
# 20-7000 Hz.&lt;br /&gt;
# 0.3-3.4 kHz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IP/UDP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/UDP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/TCP.&lt;br /&gt;
# TCP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/TCP/RTP.&lt;br /&gt;
# UDP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.&lt;br /&gt;
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.&lt;br /&gt;
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.&lt;br /&gt;
# egyenletes a kvantálás.&lt;br /&gt;
# logaritmikus a mintavételezés.&lt;br /&gt;
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# az európai kvantáló neve a &amp;quot;A törvényű&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoIP rendszerekben... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.&lt;br /&gt;
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.&lt;br /&gt;
# Kizárólag PCM kodek használható.&lt;br /&gt;
# Viszonylag nagy az overhead (&amp;quot;feleslegesen&amp;quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Analóg és digitális jelek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.&lt;br /&gt;
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 8000 Hz.&lt;br /&gt;
# 64000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 64000 Hz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.&lt;br /&gt;
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.&lt;br /&gt;
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.&lt;br /&gt;
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Veszteséges tömörítés.&lt;br /&gt;
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.&lt;br /&gt;
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.&lt;br /&gt;
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden európai ország alkalmazza.&lt;br /&gt;
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.&lt;br /&gt;
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IGMP snooping egy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció&lt;br /&gt;
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll&lt;br /&gt;
# multicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# unicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számozásnál... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.&lt;br /&gt;
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű&lt;br /&gt;
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A bázisállomások között nincs átfedés.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.&lt;br /&gt;
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.&lt;br /&gt;
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).&lt;br /&gt;
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.&lt;br /&gt;
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.&lt;br /&gt;
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.&lt;br /&gt;
#Szinuszos vivőjelet használ.&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.&lt;br /&gt;
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).&lt;br /&gt;
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.&lt;br /&gt;
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).&lt;br /&gt;
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.&lt;br /&gt;
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.&lt;br /&gt;
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.&lt;br /&gt;
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.&lt;br /&gt;
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. &lt;br /&gt;
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.&lt;br /&gt;
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. &lt;br /&gt;
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.&lt;br /&gt;
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP&lt;br /&gt;
# SIP&lt;br /&gt;
# RTP&lt;br /&gt;
# URI&lt;br /&gt;
# SDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP.&lt;br /&gt;
# RTP.&lt;br /&gt;
# TCP.&lt;br /&gt;
# IP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet&lt;br /&gt;
# A csoporttagság dinamikusan változhat&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem minden esetben prefix számok.&lt;br /&gt;
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.&lt;br /&gt;
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.&lt;br /&gt;
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 7 kHz&lt;br /&gt;
# 4 kHz&lt;br /&gt;
# 3,1 kHz&lt;br /&gt;
# 20 kHz&lt;br /&gt;
# 3,4 KHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.&lt;br /&gt;
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.&lt;br /&gt;
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.&lt;br /&gt;
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.&lt;br /&gt;
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.&lt;br /&gt;
# nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP/RTCP.&lt;br /&gt;
# IPv4/IPv6.&lt;br /&gt;
# SMTP.&lt;br /&gt;
# IGMPv3/MLDv2/PIM.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP multicast-ra melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. &lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy: több kB hosszú&lt;br /&gt;
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben&lt;br /&gt;
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza&lt;br /&gt;
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat&lt;br /&gt;
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.&lt;br /&gt;
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).&lt;br /&gt;
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IPv6 fejrészének egyes részei hasonló funkciókat látnak el, mint az IPv4 fejrész bizonyos részei. Az alábbiakban (IPv4 -&amp;gt; IPv6 alakban)&lt;br /&gt;
megadott összerendelések közül melyek helyesek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Header Checksum -&amp;gt; Next Header&lt;br /&gt;
# ToS -&amp;gt; Traffic Class&lt;br /&gt;
# TTL -&amp;gt; Hop Limit&lt;br /&gt;
# Flow Label -&amp;gt; Identification&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ennyi egymástól elektromosan elszigetelt fémvezető van egy koaxiális kábelben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 8&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak így garantálható, hogy városon belül egy járműben is lehessen beépített telefon.&lt;br /&gt;
# A rádiós terjedés amúgy nem tenné lehetővé egész országok lefedését.&lt;br /&gt;
# Így egy adott földrajzi területen többen tudnak egyszerre beszélni (ill. mobilon internetezni) az adott rádiós frekvenciatartományban mint vezetékes hálózaton.&lt;br /&gt;
# A műholdas szolgáltatásokkal való kompatibilitás céljából.&lt;br /&gt;
# Ez teszi lehetővé a nemzetközi kompatibilitást (barangolás, avagy roaming).&lt;br /&gt;
# Hogy azon előfizetők is fizessenek a szolgáltatásért, akik olyan közel vannak egymáshoz, hogy a mobiltelefonjaik közvetlenül is tudnának&lt;br /&gt;
kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan derül ki, hogy egy Ethernet keret(ek)ben szállított IPv4 csomag hossza mekkora? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az UDP vagy TCP fejlécből&lt;br /&gt;
# A végpontok közötti előzetes egyeztetésből&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# A router vagy Ethernet kapcsoló (switch) beállításából&lt;br /&gt;
# Az IP csomag hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az IP csomag fejlécéből&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret fejlécéből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 10 Mb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a&lt;br /&gt;
legalacsonyabb kategóriájút válassza!) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CAT5e UTP&lt;br /&gt;
# CAT4 UTP&lt;br /&gt;
# CAT7 UTP&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# CAT5 UTP&lt;br /&gt;
# CAT6 UTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a&lt;br /&gt;
várakozási időt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az első P keretet meg kell várni a lejátszással.&lt;br /&gt;
# A multicast routing protokollhoz kapcsolódó elosztó fa kiépítése.&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő.&lt;br /&gt;
# Valamelyest fel kell tölteni a közbenső switch-ekben a vételi puffert.&lt;br /&gt;
# Az Ethernet kapcsoló végrehajtja az IGMP snooping-ot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Telefonhálózatokban melyik állítások igazak a zárt számozási rendszerre?&lt;br /&gt;
Válasszon ki egyet vagy többet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindig kell belföldi rendeltetési számot használni.&lt;br /&gt;
# Előnye, hogy nem kell prefix kódnak lennie.&lt;br /&gt;
# Kevésbé egyértelmű, mint a nyílt: más helyről másképp lehet vagy kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Több szám kiadható benne, mint a nyíltban.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar mobil telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az GSM közeghozzáférési módszere? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# OFDMA (Ortogonális FDMA)&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# FDMA+TDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# TDMA+CDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== WiFi-ben miért használnak CSMA/CA-t, azaz ütközéselkerülés CSMA-t? Az összes helyes választ jelölje meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A WiFi frekvencia túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
# A WiFi adatsebesség túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
#Az ütközésérzékelés nehéz lenne a vett és kiküldött jelek frekvenciája közötti nagy különbség miatt.&lt;br /&gt;
# Trükkös kérdés, hiszen nem is CSMA/CA-t használnak WiFi-ben.&lt;br /&gt;
# Az ütközés nem minden esetben érzékelhető a rejtett végberendezések problémája miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Központi gyorsítótárazás (cache) funkcióját látja el.&lt;br /&gt;
# Használatával jelentős sávszélesség takarítható meg.&lt;br /&gt;
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek külső (az Interneten is érvényes) IP-címmel.&lt;br /&gt;
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás a web proxy kliens (böngésző) feladata.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásának? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító központi vezérlés meghibásodása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# A nagy kiterjedésű csomagkapcsolt hálózatok működésének ez a legrobosztusabb módja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózatnak 255.255.240.0 az alhálózati maszkja. Legfeljebb hány hostot képes kezelni ez a hálózat?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8190 &lt;br /&gt;
# 1024 &lt;br /&gt;
# 4094&lt;br /&gt;
# 4096&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe a TCP portszámoknak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# dinamikus IP címek kiszámítását segíti &lt;br /&gt;
# A TCP stream azonosítása &lt;br /&gt;
# szolgáltatások/alkalmazások azonosítása a gépeken belül&lt;br /&gt;
# A hálózati csomagok prioritásának meghatározása &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés második feladatában a &amp;quot;netsh interface ipv6 delete neighbors&amp;quot; parancsot használta. Mit eredményezett ez a parancs?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Törölte az összes eltárolt IPv6-cím -- MAC-cím összerendelést. &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Törölte a neighbor table tartalmát.&lt;br /&gt;
# Törölte a számítógép összes aktív interfészéről a beállított IPv6 címeket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ___ rekord egy másik névre mutató alias bejegyzés a DNS-ben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Zóna&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# MX&lt;br /&gt;
# CNAME&lt;br /&gt;
# PTR&lt;br /&gt;
# Domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== H.264 kereteket a következő sorrendben szeretnénk lejátszani: I, B, B, P. Milyen sorrendben kell dekódolni ezeket?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P, B, I, B &lt;br /&gt;
# I, P, B, B&lt;br /&gt;
# B, I, B, P &lt;br /&gt;
# P, B, B, 1 &lt;br /&gt;
# P, I, B, B &lt;br /&gt;
# B, B, P, I &lt;br /&gt;
# BIP-BIP-BIP! &lt;br /&gt;
# I, B, P, B &lt;br /&gt;
# I, B, B, P &lt;br /&gt;
# B, B, I, P &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerre igaz, hogy az állomások figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, de ütközés esetén nem szakítják meg az adást, és nincs előzetes engedélyeztetése sem az adásnak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/XA &lt;br /&gt;
# CSMA &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó. &lt;br /&gt;
# CSMA/CD &lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Digitális jel átvitelére analóg csatornán valamiféle modulációt választunk. Mi jellemző az így kapott jelre?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem. &lt;br /&gt;
# A jel spektruma a 0 Hz közelében van. &lt;br /&gt;
# A kapott jel négyszögjel jellegű X &lt;br /&gt;
# Ilyenek lehetnek például: RZ, NRZ (return to zero, non return to zero)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szinuszos jel frekvenciája 1 MHz. Mekkora a periódusideje?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1 μs (mikrosec.) &lt;br /&gt;
# 1000000 s &lt;br /&gt;
# O&lt;br /&gt;
# 1s &lt;br /&gt;
# 1 ns&lt;br /&gt;
# 1000 s &lt;br /&gt;
# 1 ms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 1 Gb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a legalacsonyabb kategóriájút válassza!)  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Cat3 &lt;br /&gt;
# Cat4b &lt;br /&gt;
# Cat6a &lt;br /&gt;
# Cat7 &lt;br /&gt;
# Cat6&lt;br /&gt;
# Cat5 &lt;br /&gt;
# Cat4 &lt;br /&gt;
# Cat5e&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok&amp;diff=206572</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok&amp;diff=206572"/>
		<updated>2025-06-12T00:03:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Csonk}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Kommunikációs hálózatok&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMAB06&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 7&lt;br /&gt;
| félév = 4&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT &amp;amp; TMIT &lt;br /&gt;
| labor = 3 db jelenléti + 3 db otthoni&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = nincs&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A régi tantervben szereplő [[Kommunikációs hálózatok 1]] és [[Kommunikációs hálózatok 2|2]] összevont verziója.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nagy ZH&#039;&#039;&#039; legalább 50%-os teljesítése.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Pótlás:&#039;&#039;&#039; A nagy ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;3 jelenléti laboratóriumi mérés&#039;&#039;&#039; sikeres teljesítése (mérésenként 5 pontból minimum 2 pont megszerzése).&lt;br /&gt;
** A méréseken való részvétel feltétele a &#039;&#039;&#039;beugró&#039;&#039;&#039; sikeres megírása. A beugró a méréshez tartozó segédlet anyagából van, általában 4 kérdésből kettőre kell tudni válaszolni.&lt;br /&gt;
** Ha nem sikerül jól a beugró, szorgalmi feladatok megoldásával lehet javítani a mérés eredményén (1 feladat = 1 pont), az 5 feletti pontok IMSc pontnak számítódik.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Pótlás:&#039;&#039;&#039; A pótlási héten legfeljebb egy mérés pótolható.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Javítás:&#039;&#039;&#039; Csak különleges esetben, ha van hely a pótlók mellett.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;3 otthoni/oline laboratóriumi mérés&#039;&#039;&#039; sikeres teljesítése&lt;br /&gt;
** A méréseket az előre beosztott időpontban &#039;&#039;&#039;be kell mutatni személyesen&#039;&#039;&#039; ahol a laborvezető kérdéseket tesz fel és az alapján adja meg a végleges osztályzatot.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Pótlás:&#039;&#039;&#039; A pótlási héten legfeljebb egy mérés pót bemutatható. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Jegy ===&lt;br /&gt;
A pontszám a következőképpen tevődik ki: &lt;br /&gt;
* Előadásokon különböző módon (kahoot, kvíz, kérdésekre válaszolás, stb...) szerezhetőek plusz pontok, ezek egy az egyben hozzá adódnak a végleges pontszámhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;Pont = 0.7*Vizsga+\frac {2}{3} *SUM(Labor) + 0.1*ZH + Pluszpontok &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Jegykonvertálás|0 - 50|50 - 61|62 - 72|73 - 83|84 -}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Megajánlott jegy ====&lt;br /&gt;
A tárgyból megajánlott jeles (5) szerezhető ha a ZH (nem (P)PZH!) legalább 85 pontosra sikerül és az összes jelenléti és otthoni labor is jeles lett. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
* Korábbi tárgyak oldala: [[Kommunikációs hálózatok 1]] és [[Kommunikációs hálózatok 2|KH 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Jegyzetek ===&lt;br /&gt;
* [[Media:Kh1_meres2_jegyzet_2022.pdf | 2. mérés felkészítő jegyzet színes, hunglishül - 2022 ]]&lt;br /&gt;
* [[Media:kommhal1_eloadasjegyzet_2021_zhrafelkeszules.pdf | Teljes Előadás jegyzet - 2021 ]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Tomor_komhal1_2020.PDF | Tömör komhál 1 összefoglaló - 2020 ]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Tomor_komhal1_labor_2020.PDF | Tömör komhál 1 labor összefoglaló - 2020]]&lt;br /&gt;
* [[:File:kh1_peabe.pdf|Gépelt Peabe-jegyzet (any% TL;DR) 2016 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mérések ==&lt;br /&gt;
=== Jelenléti mérések ===&lt;br /&gt;
* A félév során 3 mérést kell teljesíteni. A félév elején készítenek egy beosztást, hogy kinek hanyadik héten kell mennie. Egyeztetés mellett azonban lehet másokkal mérési alkalmakat cserélni.&lt;br /&gt;
* A méréseken egyedül kell dolgozni a kiadott feladatokon, a megoldásokat jegyzőkönyvezni kell, amit a mérés végén átnéz és értékel az egyik mérésvezető. A mérésekre előzetesen fel kell készülni, a beugró sikeres teljesítéséhez érdemes a mérési segédletet egyszer-kétszer átolvasni. A feladatokat előre elvégezni nem szabad. Ha valamiben elakadsz, nyugodtan kérdezz valamelyik mérésvezetőtől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mérés felkészítők (2019)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** [[Media:KH1-felkesz-1-v1.1.3.pdf | TCP/IP protocol stack vizsgálata ]]&lt;br /&gt;
** [[Media:KH1-felkesz-2-v1.1.2.pdf | Hálózati alkalmazások vizsgálata ]]&lt;br /&gt;
** [[Media:KH1-felkesz-3-v1.1.0.pdf | IPv6 és IPv6 áttérési technológiák vizsgálata ]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Otthoni mérések ===&lt;br /&gt;
* A félév során 3 otthoni mérést kell teljesíteni. A félév elején készítenek egy beosztást, hogy kinek hanyadik héten kell bemutatnia és melyik mérést. Egyeztetés mellett azonban lehet másokkal mérési alkalmakat cserélni.&lt;br /&gt;
* A mérések a félév elején kikerülnek és mindenki saját tempójában oldhatja meg. Ha elakadtál, akkor a Teams csoportban a megfelelő csatornákon lehet segítséget kérni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
* ZH sávban, moodle-ön keresztül&lt;br /&gt;
* 20 kérdés, darabja 5 pont&lt;br /&gt;
A [[Kommunikációs hálózatok 1]] tárgy tananyaga jelentősen átfedi az új tárgy anyagát, készülésre azok is használhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
Ugyanolyan formátumú és pontozású mint a ZH.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[KH vizsgakerdesek quiz]]&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2022}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206571</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206571"/>
		<updated>2025-06-11T23:56:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén&lt;br /&gt;
megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.&lt;br /&gt;
# Nem lehet szinuszos jel.&lt;br /&gt;
# Analóg jel.&lt;br /&gt;
# Csak két diszkrét állapota lehet .&lt;br /&gt;
# Nem lehet két diszkrét állapota.&lt;br /&gt;
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.&lt;br /&gt;
# Nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Minden esetben négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. &lt;br /&gt;
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.&lt;br /&gt;
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.&lt;br /&gt;
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.&lt;br /&gt;
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.&lt;br /&gt;
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .&lt;br /&gt;
# Publikus Internetet használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.&lt;br /&gt;
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.&lt;br /&gt;
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 60-80 között&lt;br /&gt;
# 25-40 között&lt;br /&gt;
# 100 felett&lt;br /&gt;
# 80-100 között&lt;br /&gt;
# 25 alatt&lt;br /&gt;
# 40-60 között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a &amp;quot;nem tökéletes, de még elfogadható&amp;quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0,2-0,3 mp&lt;br /&gt;
# 0,5-0,7 mp&lt;br /&gt;
# 0,02-0,03 mp&lt;br /&gt;
# 0,05-0,07 mp&lt;br /&gt;
# 0,002-0,003 mp&lt;br /&gt;
# 0,005-0,007 mp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GSM (az eredeti)&lt;br /&gt;
# HSPA+&lt;br /&gt;
# UMTS (az eredeti)&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# HSDPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.&lt;br /&gt;
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.&lt;br /&gt;
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.&lt;br /&gt;
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lekérdezése: *#06#.&lt;br /&gt;
# A SIM kártyához van rendelve.&lt;br /&gt;
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.&lt;br /&gt;
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.&lt;br /&gt;
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.&lt;br /&gt;
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.&lt;br /&gt;
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.&lt;br /&gt;
# Nagy sebességű optikai hálózat.&lt;br /&gt;
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok elődje.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak körzetszám&lt;br /&gt;
# csak hálózatkijelölő szám&lt;br /&gt;
# csak belföldi rendeltetési szám&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 20 Hz–20kHz.&lt;br /&gt;
# 300-3400 MHz.&lt;br /&gt;
# 20-7000 Hz.&lt;br /&gt;
# 0.3-3.4 kHz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IP/UDP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/UDP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/TCP.&lt;br /&gt;
# TCP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/TCP/RTP.&lt;br /&gt;
# UDP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.&lt;br /&gt;
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.&lt;br /&gt;
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.&lt;br /&gt;
# egyenletes a kvantálás.&lt;br /&gt;
# logaritmikus a mintavételezés.&lt;br /&gt;
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# az európai kvantáló neve a &amp;quot;A törvényű&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoIP rendszerekben... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.&lt;br /&gt;
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.&lt;br /&gt;
# Kizárólag PCM kodek használható.&lt;br /&gt;
# Viszonylag nagy az overhead (&amp;quot;feleslegesen&amp;quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Analóg és digitális jelek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.&lt;br /&gt;
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 8000 Hz.&lt;br /&gt;
# 64000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 64000 Hz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.&lt;br /&gt;
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.&lt;br /&gt;
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.&lt;br /&gt;
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Veszteséges tömörítés.&lt;br /&gt;
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.&lt;br /&gt;
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.&lt;br /&gt;
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden európai ország alkalmazza.&lt;br /&gt;
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.&lt;br /&gt;
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IGMP snooping egy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció&lt;br /&gt;
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll&lt;br /&gt;
# multicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# unicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számozásnál... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.&lt;br /&gt;
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű&lt;br /&gt;
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A bázisállomások között nincs átfedés.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.&lt;br /&gt;
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.&lt;br /&gt;
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).&lt;br /&gt;
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.&lt;br /&gt;
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.&lt;br /&gt;
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.&lt;br /&gt;
#Szinuszos vivőjelet használ.&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.&lt;br /&gt;
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).&lt;br /&gt;
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.&lt;br /&gt;
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).&lt;br /&gt;
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.&lt;br /&gt;
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.&lt;br /&gt;
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.&lt;br /&gt;
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.&lt;br /&gt;
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. &lt;br /&gt;
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.&lt;br /&gt;
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. &lt;br /&gt;
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.&lt;br /&gt;
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP&lt;br /&gt;
# SIP&lt;br /&gt;
# RTP&lt;br /&gt;
# URI&lt;br /&gt;
# SDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP.&lt;br /&gt;
# RTP.&lt;br /&gt;
# TCP.&lt;br /&gt;
# IP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet&lt;br /&gt;
# A csoporttagság dinamikusan változhat&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem minden esetben prefix számok.&lt;br /&gt;
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.&lt;br /&gt;
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.&lt;br /&gt;
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 7 kHz&lt;br /&gt;
# 4 kHz&lt;br /&gt;
# 3,1 kHz&lt;br /&gt;
# 20 kHz&lt;br /&gt;
# 3,4 KHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.&lt;br /&gt;
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.&lt;br /&gt;
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.&lt;br /&gt;
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.&lt;br /&gt;
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.&lt;br /&gt;
# nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP/RTCP.&lt;br /&gt;
# IPv4/IPv6.&lt;br /&gt;
# SMTP.&lt;br /&gt;
# IGMPv3/MLDv2/PIM.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP multicast-ra melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. &lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy: több kB hosszú&lt;br /&gt;
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben&lt;br /&gt;
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza&lt;br /&gt;
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat&lt;br /&gt;
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.&lt;br /&gt;
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).&lt;br /&gt;
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IPv6 fejrészének egyes részei hasonló funkciókat látnak el, mint az IPv4 fejrész bizonyos részei. Az alábbiakban (IPv4 -&amp;gt; IPv6 alakban)&lt;br /&gt;
megadott összerendelések közül melyek helyesek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Header Checksum -&amp;gt; Next Header&lt;br /&gt;
# ToS -&amp;gt; Traffic Class&lt;br /&gt;
# TTL -&amp;gt; Hop Limit&lt;br /&gt;
# Flow Label -&amp;gt; Identification&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ennyi egymástól elektromosan elszigetelt fémvezető van egy koaxiális kábelben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 8&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak így garantálható, hogy városon belül egy járműben is lehessen beépített telefon.&lt;br /&gt;
# A rádiós terjedés amúgy nem tenné lehetővé egész országok lefedését.&lt;br /&gt;
# Így egy adott földrajzi területen többen tudnak egyszerre beszélni (ill. mobilon internetezni) az adott rádiós frekvenciatartományban mint vezetékes hálózaton.&lt;br /&gt;
# A műholdas szolgáltatásokkal való kompatibilitás céljából.&lt;br /&gt;
# Ez teszi lehetővé a nemzetközi kompatibilitást (barangolás, avagy roaming).&lt;br /&gt;
# Hogy azon előfizetők is fizessenek a szolgáltatásért, akik olyan közel vannak egymáshoz, hogy a mobiltelefonjaik közvetlenül is tudnának&lt;br /&gt;
kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan derül ki, hogy egy Ethernet keret(ek)ben szállított IPv4 csomag hossza mekkora? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az UDP vagy TCP fejlécből&lt;br /&gt;
# A végpontok közötti előzetes egyeztetésből&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# A router vagy Ethernet kapcsoló (switch) beállításából&lt;br /&gt;
# Az IP csomag hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az IP csomag fejlécéből&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret fejlécéből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 10 Mb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a&lt;br /&gt;
legalacsonyabb kategóriájút válassza!) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CAT5e UTP&lt;br /&gt;
# CAT4 UTP&lt;br /&gt;
# CAT7 UTP&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# CAT5 UTP&lt;br /&gt;
# CAT6 UTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a&lt;br /&gt;
várakozási időt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az első P keretet meg kell várni a lejátszással.&lt;br /&gt;
# A multicast routing protokollhoz kapcsolódó elosztó fa kiépítése.&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő.&lt;br /&gt;
# Valamelyest fel kell tölteni a közbenső switch-ekben a vételi puffert.&lt;br /&gt;
# Az Ethernet kapcsoló végrehajtja az IGMP snooping-ot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Telefonhálózatokban melyik állítások igazak a zárt számozási rendszerre?&lt;br /&gt;
Válasszon ki egyet vagy többet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindig kell belföldi rendeltetési számot használni.&lt;br /&gt;
# Előnye, hogy nem kell prefix kódnak lennie.&lt;br /&gt;
# Kevésbé egyértelmű, mint a nyílt: más helyről másképp lehet vagy kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Több szám kiadható benne, mint a nyíltban.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar mobil telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az GSM közeghozzáférési módszere? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# OFDMA (Ortogonális FDMA)&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# FDMA+TDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# TDMA+CDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== WiFi-ben miért használnak CSMA/CA-t, azaz ütközéselkerülés CSMA-t? Az összes helyes választ jelölje meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A WiFi frekvencia túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
# A WiFi adatsebesség túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
#Az ütközésérzékelés nehéz lenne a vett és kiküldött jelek frekvenciája közötti nagy különbség miatt.&lt;br /&gt;
# Trükkös kérdés, hiszen nem is CSMA/CA-t használnak WiFi-ben.&lt;br /&gt;
# Az ütközés nem minden esetben érzékelhető a rejtett végberendezések problémája miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Központi gyorsítótárazás (cache) funkcióját látja el.&lt;br /&gt;
# Használatával jelentős sávszélesség takarítható meg.&lt;br /&gt;
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek külső (az Interneten is érvényes) IP-címmel.&lt;br /&gt;
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás a web proxy kliens (böngésző) feladata.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásának? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító központi vezérlés meghibásodása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# A nagy kiterjedésű csomagkapcsolt hálózatok működésének ez a legrobosztusabb módja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózatnak 255.255.240.0 az alhálózati maszkja. Legfeljebb hány hostot képes kezelni ez a hálózat?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8190 &lt;br /&gt;
# 1024 &lt;br /&gt;
# 4094&lt;br /&gt;
# 4096&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe a TCP portszámoknak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# dinamikus IP címek kiszámítását segíti &lt;br /&gt;
# A TCP stream azonosítása &lt;br /&gt;
# szolgáltatások/alkalmazások azonosítása a gépeken belül&lt;br /&gt;
# A hálózati csomagok prioritásának meghatározása &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés második feladatában a &amp;quot;netsh interface ipv6 delete neighbors&amp;quot; parancsot használta. Mit eredményezett ez a parancs?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Törölte az összes eltárolt IPv6-cím -- MAC-cím összerendelést. &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Törölte a neighbor table tartalmát.&lt;br /&gt;
# Törölte a számítógép összes aktív interfészéről a beállított IPv6 címeket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ___ rekord egy másik névre mutató alias bejegyzés a DNS-ben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Zóna&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# MX&lt;br /&gt;
# CNAME&lt;br /&gt;
# PTR&lt;br /&gt;
# Domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== H.264 kereteket a következő sorrendben szeretnénk lejátszani: I, B, B, P. Milyen sorrendben kell dekódolni ezeket?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P, B, I, B &lt;br /&gt;
# I, P, B, B&lt;br /&gt;
# B, I, B, P &lt;br /&gt;
# P, B, B, 1 &lt;br /&gt;
# P, I, B, B &lt;br /&gt;
# B, B, P, I &lt;br /&gt;
# BIP-BIP-BIP! &lt;br /&gt;
# I, B, P, B &lt;br /&gt;
# I, B, B, P &lt;br /&gt;
# B, B, I, P &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerre igaz, hogy az állomások figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, de ütközés esetén nem szakítják meg az adást, és nincs előzetes engedélyeztetése sem az adásnak?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/XA &lt;br /&gt;
# CSMA &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó. &lt;br /&gt;
# CSMA/CD &lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Digitális jel átvitelére analóg csatornán valamiféle modulációt választunk. Mi jellemző az így kapott jelre?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem. &lt;br /&gt;
# A jel spektruma a 0 Hz közelében van. &lt;br /&gt;
# A kapott jel négyszögjel jellegű X &lt;br /&gt;
# Ilyenek lehetnek például: RZ, NRZ (return to zero, non return to zero)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szinuszos jel frekvenciája 1 MHz. Mekkora a periódusideje?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1 μs (mikrosec.) &lt;br /&gt;
# 1000000 s &lt;br /&gt;
# O&lt;br /&gt;
# 1s &lt;br /&gt;
# 1 ns&lt;br /&gt;
# 1000 s &lt;br /&gt;
# 1 ms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 1 Gb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a legalacsonyabb kategóriájút válassza!)  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Cat3 &lt;br /&gt;
# Cat4b &lt;br /&gt;
# Cat6a &lt;br /&gt;
# Cat7 &lt;br /&gt;
# Cat6&lt;br /&gt;
# Cat5 &lt;br /&gt;
# Cat4 &lt;br /&gt;
# Cat5e&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206570</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206570"/>
		<updated>2025-06-11T23:34:05Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: A 2024-es vizsgakérdékek, valamint a korábbi évek KH2-nevű tárgyának, a jelenlegi anyag szempontjából releváns vizsgakérdéseit tartalmazza.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén&lt;br /&gt;
megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.&lt;br /&gt;
# Nem lehet szinuszos jel.&lt;br /&gt;
# Analóg jel.&lt;br /&gt;
# Csak két diszkrét állapota lehet .&lt;br /&gt;
# Nem lehet két diszkrét állapota.&lt;br /&gt;
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.&lt;br /&gt;
# Nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Minden esetben négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. &lt;br /&gt;
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.&lt;br /&gt;
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.&lt;br /&gt;
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.&lt;br /&gt;
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.&lt;br /&gt;
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .&lt;br /&gt;
# Publikus Internetet használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.&lt;br /&gt;
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.&lt;br /&gt;
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 60-80 között&lt;br /&gt;
# 25-40 között&lt;br /&gt;
# 100 felett&lt;br /&gt;
# 80-100 között&lt;br /&gt;
# 25 alatt&lt;br /&gt;
# 40-60 között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a &amp;quot;nem tökéletes, de még elfogadható&amp;quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0,2-0,3 mp&lt;br /&gt;
# 0,5-0,7 mp&lt;br /&gt;
# 0,02-0,03 mp&lt;br /&gt;
# 0,05-0,07 mp&lt;br /&gt;
# 0,002-0,003 mp&lt;br /&gt;
# 0,005-0,007 mp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GSM (az eredeti)&lt;br /&gt;
# HSPA+&lt;br /&gt;
# UMTS (az eredeti)&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# HSDPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.&lt;br /&gt;
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.&lt;br /&gt;
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.&lt;br /&gt;
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lekérdezése: *#06#.&lt;br /&gt;
# A SIM kártyához van rendelve.&lt;br /&gt;
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.&lt;br /&gt;
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.&lt;br /&gt;
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.&lt;br /&gt;
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.&lt;br /&gt;
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.&lt;br /&gt;
# Nagy sebességű optikai hálózat.&lt;br /&gt;
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok elődje.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak körzetszám&lt;br /&gt;
# csak hálózatkijelölő szám&lt;br /&gt;
# csak belföldi rendeltetési szám&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 20 Hz–20kHz.&lt;br /&gt;
# 300-3400 MHz.&lt;br /&gt;
# 20-7000 Hz.&lt;br /&gt;
# 0.3-3.4 kHz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IP/UDP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/UDP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/TCP.&lt;br /&gt;
# TCP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/TCP/RTP.&lt;br /&gt;
# UDP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.&lt;br /&gt;
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.&lt;br /&gt;
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.&lt;br /&gt;
# egyenletes a kvantálás.&lt;br /&gt;
# logaritmikus a mintavételezés.&lt;br /&gt;
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# az európai kvantáló neve a &amp;quot;A törvényű&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoIP rendszerekben... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.&lt;br /&gt;
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.&lt;br /&gt;
# Kizárólag PCM kodek használható.&lt;br /&gt;
# Viszonylag nagy az overhead (&amp;quot;feleslegesen&amp;quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Analóg és digitális jelek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.&lt;br /&gt;
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 8000 Hz.&lt;br /&gt;
# 64000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 64000 Hz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.&lt;br /&gt;
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.&lt;br /&gt;
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.&lt;br /&gt;
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Veszteséges tömörítés.&lt;br /&gt;
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.&lt;br /&gt;
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.&lt;br /&gt;
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden európai ország alkalmazza.&lt;br /&gt;
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.&lt;br /&gt;
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IGMP snooping egy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció&lt;br /&gt;
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll&lt;br /&gt;
# multicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# unicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számozásnál... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.&lt;br /&gt;
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű&lt;br /&gt;
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A bázisállomások között nincs átfedés.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.&lt;br /&gt;
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.&lt;br /&gt;
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).&lt;br /&gt;
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.&lt;br /&gt;
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.&lt;br /&gt;
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.&lt;br /&gt;
#Szinuszos vivőjelet használ.&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.&lt;br /&gt;
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).&lt;br /&gt;
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.&lt;br /&gt;
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).&lt;br /&gt;
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.&lt;br /&gt;
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.&lt;br /&gt;
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.&lt;br /&gt;
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.&lt;br /&gt;
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. &lt;br /&gt;
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.&lt;br /&gt;
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. &lt;br /&gt;
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.&lt;br /&gt;
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP&lt;br /&gt;
# SIP&lt;br /&gt;
# RTP&lt;br /&gt;
# URI&lt;br /&gt;
# SDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP.&lt;br /&gt;
# RTP.&lt;br /&gt;
# TCP.&lt;br /&gt;
# IP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet&lt;br /&gt;
# A csoporttagság dinamikusan változhat&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem minden esetben prefix számok.&lt;br /&gt;
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.&lt;br /&gt;
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.&lt;br /&gt;
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 7 kHz&lt;br /&gt;
# 4 kHz&lt;br /&gt;
# 3,1 kHz&lt;br /&gt;
# 20 kHz&lt;br /&gt;
# 3,4 KHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.&lt;br /&gt;
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.&lt;br /&gt;
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.&lt;br /&gt;
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.&lt;br /&gt;
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.&lt;br /&gt;
# nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP/RTCP.&lt;br /&gt;
# IPv4/IPv6.&lt;br /&gt;
# SMTP.&lt;br /&gt;
# IGMPv3/MLDv2/PIM.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP multicast-ra melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. &lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy: több kB hosszú&lt;br /&gt;
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben&lt;br /&gt;
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza&lt;br /&gt;
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat&lt;br /&gt;
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.&lt;br /&gt;
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).&lt;br /&gt;
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IPv6 fejrészének egyes részei hasonló funkciókat látnak el, mint az IPv4 fejrész bizonyos részei. Az alábbiakban (IPv4 -&amp;gt; IPv6 alakban)&lt;br /&gt;
megadott összerendelések közül melyek helyesek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Header Checksum -&amp;gt; Next Header&lt;br /&gt;
# ToS -&amp;gt; Traffic Class&lt;br /&gt;
# TTL -&amp;gt; Hop Limit&lt;br /&gt;
# Flow Label -&amp;gt; Identification&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ennyi egymástól elektromosan elszigetelt fémvezető van egy koaxiális kábelben ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 8&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mobiltelefon-hálózatokban miért alkalmaznak cellákat? (Ha több jó válasz is van, a legfontosabb okot jelölje meg.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak így garantálható, hogy városon belül egy járműben is lehessen beépített telefon.&lt;br /&gt;
# A rádiós terjedés amúgy nem tenné lehetővé egész országok lefedését.&lt;br /&gt;
# Így egy adott földrajzi területen többen tudnak egyszerre beszélni (ill. mobilon internetezni) az adott rádiós frekvenciatartományban, x&lt;br /&gt;
mint vezetékes hálózaton.&lt;br /&gt;
# A műholdas szolgáltatásokkal való kompatibilitás céljából.&lt;br /&gt;
# Ez teszi lehetővé a nemzetközi kompatibilitást (barangolás, avagy roaming).&lt;br /&gt;
# Hogy azon előfizetők is fizessenek a szolgáltatásért, akik olyan közel vannak egymáshoz, hogy a mobiltelefonjaik közvetlenül is tudnának&lt;br /&gt;
kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan derül ki, hogy egy Ethernet keret(ek)ben szállított IPv4 csomag hossza mekkora? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az UDP vagy TCP fejlécből&lt;br /&gt;
# A végpontok közötti előzetes egyeztetésből&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# A router vagy Ethernet kapcsoló (switch) beállításából&lt;br /&gt;
# Az IP csomag hasznos teher (payload) mezőjéből&lt;br /&gt;
# Az IP csomag fejlécéből&lt;br /&gt;
# Az Ethernet keret fejlécéből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül milyen kábel javasolt 10 Mb/s sebességű Ethernet forgalom átvitelére 80 méter távolságra? (Ha több ilyen is van, a&lt;br /&gt;
legalacsonyabb kategóriájút válassza!) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CAT5e UTP&lt;br /&gt;
# CAT4 UTP&lt;br /&gt;
# CAT7 UTP&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# CAT5 UTP&lt;br /&gt;
# CAT6 UTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PTV rendszerben a felhasználó csatornát vált. Az új műsor elindulásáig egy keveset várakoznia kell. Az alább felsoroltak közül melyik növeli ezt a&lt;br /&gt;
várakozási időt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az első P keretet meg kell várni a lejátszással.&lt;br /&gt;
# A multicast routing protokollhoz kapcsolódó elosztó fa kiépítése.&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő.&lt;br /&gt;
# Valamelyest fel kell tölteni a közbenső switch-ekben a vételi puffert.&lt;br /&gt;
# Az Ethernet kapcsoló végrehajtja az IGMP snooping-ot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Telefonhálózatokban melyik állítások igazak a zárt számozási rendszerre?&lt;br /&gt;
Válasszon ki egyet vagy többet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindig kell belföldi rendeltetési számot használni.&lt;br /&gt;
# Előnye, hogy nem kell prefix kódnak lennie.&lt;br /&gt;
# Kevésbé egyértelmű, mint a nyílt: más helyről másképp lehet vagy kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Több szám kiadható benne, mint a nyíltban.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar mobil telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# Ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az GSM közeghozzáférési módszere? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# OFDMA (Ortogonális FDMA)&lt;br /&gt;
# Egyik megadott válasz sem megfelelő&lt;br /&gt;
# FDMA+TDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# TDMA+CDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== WiFi-ben miért használnak CSMA/CA-t, azaz ütközéselkerülés CSMA-t? Az összes helyes választ jelölje meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A WiFi frekvencia túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
# A WiFi adatsebesség túl magas a CSMA/CD-hez.&lt;br /&gt;
#Az ütközésérzékelés nehéz lenne a vett és kiküldött jelek frekvenciája közötti nagy különbség miatt.&lt;br /&gt;
# Trükkös kérdés, hiszen nem is CSMA/CA-t használnak WiFi-ben.&lt;br /&gt;
# Az ütközés nem minden esetben érzékelhető a rejtett végberendezések problémája miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Központi gyorsítótárazás (cache) funkcióját látja el.&lt;br /&gt;
# Használatával jelentős sávszélesség takarítható meg.&lt;br /&gt;
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek külső (az Interneten is érvényes) IP-címmel.&lt;br /&gt;
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás a web proxy kliens (böngésző) feladata.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tulajdonságai vannak a routing centralizált megoldásának? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy kockázatot jelent az egész hálózat működését biztosító központi vezérlés meghibásodása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így biztosítható a legkönnyebben, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# Nem biztosítható, hogy a hálózati csomópontok egységesen &amp;quot;lássák&amp;quot; a hálózatot.&lt;br /&gt;
# A nagy kiterjedésű csomagkapcsolt hálózatok működésének ez a legrobosztusabb módja.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206569</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206569"/>
		<updated>2025-06-11T22:59:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén&lt;br /&gt;
megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.&lt;br /&gt;
# Nem lehet szinuszos jel.&lt;br /&gt;
# Analóg jel.&lt;br /&gt;
# Csak két diszkrét állapota lehet .&lt;br /&gt;
# Nem lehet két diszkrét állapota.&lt;br /&gt;
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.&lt;br /&gt;
# Nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Minden esetben négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. &lt;br /&gt;
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.&lt;br /&gt;
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.&lt;br /&gt;
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.&lt;br /&gt;
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.&lt;br /&gt;
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.&lt;br /&gt;
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges.&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .&lt;br /&gt;
# Publikus Internetet használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.&lt;br /&gt;
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.&lt;br /&gt;
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 60-80 között&lt;br /&gt;
# 25-40 között&lt;br /&gt;
# 100 felett&lt;br /&gt;
# 80-100 között&lt;br /&gt;
# 25 alatt&lt;br /&gt;
# 40-60 között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a &amp;quot;nem tökéletes, de még elfogadható&amp;quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0,2-0,3 mp&lt;br /&gt;
# 0,5-0,7 mp&lt;br /&gt;
# 0,02-0,03 mp&lt;br /&gt;
# 0,05-0,07 mp&lt;br /&gt;
# 0,002-0,003 mp&lt;br /&gt;
# 0,005-0,007 mp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GSM (az eredeti)&lt;br /&gt;
# HSPA+&lt;br /&gt;
# UMTS (az eredeti)&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# HSDPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.&lt;br /&gt;
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.&lt;br /&gt;
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.&lt;br /&gt;
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.&lt;br /&gt;
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lekérdezése: *#06#.&lt;br /&gt;
# A SIM kártyához van rendelve.&lt;br /&gt;
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.&lt;br /&gt;
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.&lt;br /&gt;
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.&lt;br /&gt;
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.&lt;br /&gt;
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.&lt;br /&gt;
# Nagy sebességű optikai hálózat.&lt;br /&gt;
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.&lt;br /&gt;
# A kábelTV hálózatok elődje.&lt;br /&gt;
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak körzetszám&lt;br /&gt;
# csak hálózatkijelölő szám&lt;br /&gt;
# csak belföldi rendeltetési szám&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is&lt;br /&gt;
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 20 Hz–20kHz.&lt;br /&gt;
# 300-3400 MHz.&lt;br /&gt;
# 20-7000 Hz.&lt;br /&gt;
# 0.3-3.4 kHz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IP/UDP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/UDP.&lt;br /&gt;
# IP/RTP/TCP.&lt;br /&gt;
# TCP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
# IP/TCP/RTP.&lt;br /&gt;
# UDP/IP/RTP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.&lt;br /&gt;
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.&lt;br /&gt;
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.&lt;br /&gt;
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.&lt;br /&gt;
# egyenletes a kvantálás.&lt;br /&gt;
# logaritmikus a mintavételezés.&lt;br /&gt;
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.&lt;br /&gt;
# az európai kvantáló neve a &amp;quot;A törvényű&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoIP rendszerekben... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.&lt;br /&gt;
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.&lt;br /&gt;
# Kizárólag PCM kodek használható.&lt;br /&gt;
# Viszonylag nagy az overhead (&amp;quot;feleslegesen&amp;quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Analóg és digitális jelek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.&lt;br /&gt;
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 8000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 8000 Hz.&lt;br /&gt;
# 64000 bit/sec.&lt;br /&gt;
# 64000 Hz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.&lt;br /&gt;
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.&lt;br /&gt;
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.&lt;br /&gt;
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Veszteséges tömörítés.&lt;br /&gt;
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.&lt;br /&gt;
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.&lt;br /&gt;
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden európai ország alkalmazza.&lt;br /&gt;
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.&lt;br /&gt;
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.&lt;br /&gt;
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IGMP snooping egy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció&lt;br /&gt;
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll&lt;br /&gt;
# multicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# unicast routing protokoll&lt;br /&gt;
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számozásnál... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.&lt;br /&gt;
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.&lt;br /&gt;
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.&lt;br /&gt;
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű&lt;br /&gt;
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A bázisállomások között nincs átfedés.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.&lt;br /&gt;
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.&lt;br /&gt;
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.&lt;br /&gt;
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).&lt;br /&gt;
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.&lt;br /&gt;
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.&lt;br /&gt;
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.&lt;br /&gt;
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.&lt;br /&gt;
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.&lt;br /&gt;
#Szinuszos vivőjelet használ.&lt;br /&gt;
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.&lt;br /&gt;
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).&lt;br /&gt;
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.&lt;br /&gt;
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).&lt;br /&gt;
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.&lt;br /&gt;
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.&lt;br /&gt;
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.&lt;br /&gt;
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.&lt;br /&gt;
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.&lt;br /&gt;
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. &lt;br /&gt;
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.&lt;br /&gt;
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. &lt;br /&gt;
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.&lt;br /&gt;
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP&lt;br /&gt;
# SIP&lt;br /&gt;
# RTP&lt;br /&gt;
# URI&lt;br /&gt;
# SDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# UDP.&lt;br /&gt;
# RTP.&lt;br /&gt;
# TCP.&lt;br /&gt;
# IP.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem használják IPTV esetében&lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet&lt;br /&gt;
# A csoporttagság dinamikusan változhat&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem minden esetben prefix számok.&lt;br /&gt;
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.&lt;br /&gt;
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.&lt;br /&gt;
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 7 kHz&lt;br /&gt;
# 4 kHz&lt;br /&gt;
# 3,1 kHz&lt;br /&gt;
# 20 kHz&lt;br /&gt;
# 3,4 KHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.&lt;br /&gt;
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.&lt;br /&gt;
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.&lt;br /&gt;
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.&lt;br /&gt;
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.&lt;br /&gt;
# nem használják IPTV esetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP/RTCP.&lt;br /&gt;
# IPv4/IPv6.&lt;br /&gt;
# SMTP.&lt;br /&gt;
# IGMPv3/MLDv2/PIM.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP multicast-ra melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.&lt;br /&gt;
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. &lt;br /&gt;
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.&lt;br /&gt;
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.&lt;br /&gt;
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.&lt;br /&gt;
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nagy: több kB hosszú&lt;br /&gt;
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben&lt;br /&gt;
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza&lt;br /&gt;
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat&lt;br /&gt;
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.&lt;br /&gt;
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.&lt;br /&gt;
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. &lt;br /&gt;
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).&lt;br /&gt;
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:IGMP_snooping.png&amp;diff=206568</id>
		<title>Fájl:IGMP snooping.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:IGMP_snooping.png&amp;diff=206568"/>
		<updated>2025-06-11T21:33:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;alma&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206567</id>
		<title>Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s_h%C3%A1l%C3%B3zatok/Vizsga_%E2%80%93_kv%C3%ADz&amp;diff=206567"/>
		<updated>2025-06-11T21:29:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=KH vizsgakérdések&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a levelező rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, 5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján a küldő fél MTA-ja próbálja meg a levelet célba juttatni. &lt;br /&gt;
# A címzett MTA-hoz megérkezett levél egy várakozási sorban (queue) kerül eltárolásra, amíg a User Agent azt le nem tölti.&lt;br /&gt;
# Az MTA-k egymással SMTP-n keresztül kommunikálnak&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás DNS segítségével történik&lt;br /&gt;
# Amennyiben az MTA nem tudja küldéskor továbbítani a levelet, az elveszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez több DNS-szerver használata egy zónára vonatkoztatva? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Több NS bejegyzést a zónákban&lt;br /&gt;
# Terheléselosztást.&lt;br /&gt;
# A különböző szerverektől érkező válaszok ütközhetnek, így azok feloldására van szükség.&lt;br /&gt;
# Hibatűrést.&lt;br /&gt;
# Nem használható több DNS-szerver egy zónára vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
# Meghibásodás esetén a DNS-szerverek szavazhatnak a helyes válaszról&lt;br /&gt;
# Szinkronizáció megkövetelését&lt;br /&gt;
# Bármelyik meghibásodása esetén újabb rekordokat tudunk felvenni a zónába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP-nél a(z) ________ célja, hogy a küldő állomás annyi adatot küldjön, amennyit a fogadó fél fel tud dolgozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# rendezettség&lt;br /&gt;
# forgalomszabályozás&lt;br /&gt;
# nyugtázás&lt;br /&gt;
# torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi és későbbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret dekódolásához korábbi keretekre is szükség van: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== E keret önmagában dekódolható: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# H&lt;br /&gt;
# X&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# I&lt;br /&gt;
# W&lt;br /&gt;
# Z&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adatátvitelre a(z) ______ kapcsolt átvitel célszerűbb ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# áramkör&lt;br /&gt;
# csomag&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először az áramkörkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt adatátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hazánkban ebben a mobil hálózat típusban jelent meg először a csomagkapcsolt beszédátviteli szolg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GPRS&lt;br /&gt;
# GSM&lt;br /&gt;
# EDGE&lt;br /&gt;
# UMTS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja a GSM ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ezt a többszörös közeghozzáférést használja az UMTS ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TDMA&lt;br /&gt;
# CDMA&lt;br /&gt;
# FDMA&lt;br /&gt;
# XDMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hangátviteli rendszer 20 Hz és 12 kHz közötti hangokat képes átvinni. Melyik állítás igaz erre a rendszerre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Minden átvihető így, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
# Jól érthető beszéd vihető így át, de azért nem a teljes beszédtartomány.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartomány átvihető így, de semmi több.&lt;br /&gt;
# Csak érthetetlen, vagy rosszul érthető beszéd vihető így át, semmi több.&lt;br /&gt;
# A teljes beszédtartománynál több is átvihető így (pl. magasabb zenei hangok), de azért nem minden, amit egy fiatal ember füle hallani képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az összes olyan választási lehetőséget, amelyik jellemző az IPTV-re! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lehetséges érte pénzt kérni &lt;br /&gt;
# A csomagtovábbításhoz használ IP QoS-t&lt;br /&gt;
# A publikus internetet használja&lt;br /&gt;
# Igény szerinti tartalom elérhető&lt;br /&gt;
# Globálisan elérhető&lt;br /&gt;
# Menedzselt hálózatot használ&lt;br /&gt;
# Élő adás lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a (jól működő) vonali kódolásra jellemző? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A jel spektruma egy vivőjel közelében van.&lt;br /&gt;
# A bitsebesség és a jelzési sebesség eltérhet.&lt;br /&gt;
# Kinyerhető belőle időzítő információ.&lt;br /&gt;
# Négyszögjel jellegű.&lt;br /&gt;
# Sávszélesség-takarékosabb a modulációknál.&lt;br /&gt;
# Vezeték nélküli közegekben is jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NINCS a WiFi-ben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Különböző felsőbb rétegbeli protokollok kezelése&lt;br /&gt;
# Folyamszabályozás (flow control)&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés&lt;br /&gt;
# Megbízható pont-pont közötti adatátvitel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi közeghozzáférésre melyik jellemző az alábbiak közül? (Az összes helyesnek vélt választ jelölje meg, akkor is, ha ezek egy része ugyanazt jelenti.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A csatorna lefoglalása adás előtt&lt;br /&gt;
# CSMA/CD: CSMA with Collision Detection, ütközésérzékeléses CSMA&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) csak az RTS-re&lt;br /&gt;
# Ütközés esetén az adás megszakítása&lt;br /&gt;
# Carrier Sense Multiple Access (CSMA, vivőjelérzékeléses többszörös hozzáférés) minden adatra&lt;br /&gt;
# CSMA/CA: CSMA with Collision Avoidance, ütközéselkerüléses CSMA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora legmagasabb hangfrekvencia, ami AMR-WB (G.722.2) kodekkel kódolható és dekódolható? A választ hertzben (Hz) kérjük megadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 12000&lt;br /&gt;
# 24000&lt;br /&gt;
# 8000&lt;br /&gt;
# 7500&lt;br /&gt;
# 6000&lt;br /&gt;
# 5500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IP ____ datagram szolg.-ot nyújt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# megbízható&lt;br /&gt;
# nem megbízható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS.&lt;br /&gt;
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet.&lt;br /&gt;
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogadó a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását.&lt;br /&gt;
# A 25-ös TCP portot használja.&lt;br /&gt;
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha adott kliens és szerver gépek között több DNS üzenetváltás is történik, akkor a(z) ___ alapján tudja azonosítani a kliens, hogy melyik kérdésére jött az adott válasz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Transaction ID&lt;br /&gt;
# AAA rekord&lt;br /&gt;
# recursive query&lt;br /&gt;
# A rekord &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a szerepe az ICMP-nek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kezeli a multicast csoportokat.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Kezeli a TCP/IP architektúra hálózati rétegének működéséhez szükséges vezérlőüzeneteket.&lt;br /&gt;
# Kijavítja a csomagtovábbítás során keletkező hibákat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing protokollok közül melyik szolgál autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# BGP (Border Gateway Protocol)&lt;br /&gt;
# OSPF (Open Shortest Path First)&lt;br /&gt;
# EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)&lt;br /&gt;
# RIP (Routing Information Protocol)&lt;br /&gt;
# Az alábbi routing protokollok közül egyik sem használatos autonóm rendszerek közötti útvonalirányításra.&lt;br /&gt;
# IS-IS (Intermediate System to Intermediate System)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás igaz a TCP MSS-re (Maximum Segment Size)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az AIMD módszer esetén minden sikeres szegmensküldés után ennyivel csökken a torlódási ablak mérete.&lt;br /&gt;
# Az átlagos adatméret bájtban, amit a TCP küld egy szegmensben.&lt;br /&gt;
# Nem kell összeegyeztetni az adatkapcsolati réteg MTU-jával.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az első mérésen az első feladatban megvizsgálta az IP datagram fejrészét. Azt találta, hogy az első két 4-4 bites mező (Version és IHL) értéke 0x45, és az IP datagram fejrészének mérete 20 oktett. Mekkora az IP datagram fejrésze abban az esetben, ha ez az érték 0x47? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 64 &lt;br /&gt;
# 48 &lt;br /&gt;
# 28 &lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 32&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3. mérés 1. feladatában azt tapasztalta, hogy számítógépének több IPv6 címe van. Ezek közül a számítógépe melyik IPv6 címét használta forráscímként weblap letölésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Temporary IPv6 Address&lt;br /&gt;
# IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Link-local IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Private IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Solicited Node IPv6 Address&lt;br /&gt;
# Public IPv6 Address &lt;br /&gt;
# Permanent IPv6 Address&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. Az első keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy eth kapcs-hoz 4 gép csatlakozik 1:  ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Fasz1233.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
Bekapcsoljuk a kapcsolót és először C küld 1 keretet D-nek majd D válaszol C-nek. A második keretet kinek továbbítja a switch?&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# C&lt;br /&gt;
# D &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VoWifi __.generációs mobilhálózatok kiegészítése ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ADSL esetében az előfizetői hurkon áthaladó jel tartalmazza: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=8|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Az Internet (fel- és letöltés) és az analóg kábelTV jelét, időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# Csak a telefonbeszélgetés jelét.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól kódosztással elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat és a lefelé jövő adatokat, mindezt egymástól időben elkülönítve.&lt;br /&gt;
# A felfelé menő adatokat, a lefelé jövő adatokat, a telefonbeszélgetés jelét, mindezt egymástól frekvenciában elkülönítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be az igaz állítás(ok)at a digitális jelekkel és négyszögjelekkel kapcsolatban! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel nem lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel mindig digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy négyszögjel nem lehet digitális jel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel mindig négyszögjel.&lt;br /&gt;
# Egy digitális jel lehet négyszögjel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely közeghozzáférési módszerekre igaz, hogy figyelik a közösen használt csatornát és csak akkor kezdenek el adni, ha az szabad, illetve adás közben tovább figyelik a csatornát, és ütközés esetén&lt;br /&gt;
megszakítják az adást? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem jó.&lt;br /&gt;
# CSMA&lt;br /&gt;
# CSMA/CA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VoIP átvitelben (sőt, igazából tetszőleges beszédátvitelben) &amp;quot;tűrhető&amp;quot; minőségű (szájtól fülig tartó) késleltetésnek számít: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 30 us (mikrosec.)&lt;br /&gt;
# 30 s&lt;br /&gt;
# 30 ms &lt;br /&gt;
# 3 ms&lt;br /&gt;
# 0,3 s&lt;br /&gt;
# 3 s&lt;br /&gt;
# 0,3 ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik egy ugrásos, infrastruktúra nélküli rádiós hálózat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# VANET: Vehicular ad hoc network, járművek közti alkalmi hálózat&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# WiFi mesh&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Switch_ABCD.png&amp;diff=206566</id>
		<title>Fájl:Switch ABCD.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Switch_ABCD.png&amp;diff=206566"/>
		<updated>2025-06-11T21:11:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Győry Ádám: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;mivan&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Győry Ádám</name></author>
	</entry>
</feed>