VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Sablon:Lábléc - Villamosmérnök mesterszak

2014-03-11T18:15:16Z

Gmate: fehér link

{{Infobox-táblázat|
{{Infobox-táblázatcím|[[Villamosmérnök MSc|Villamosmérnök MSc]]}}
{{Infobox-táblázatsor|1. félév (tavasz)|[[Fizika 3]]  •  [[Méréselmélet]]  •  [[Minőségbiztosítás a mikroelektronikában]]  •  [[Hírközléselmélet]]  •  [[Szoftvertervezés]]  •  [[Váltakozó áramú rendszerek]]}}
{{Infobox-táblázatsor|2. félév (ősz)|[[MSc Analízis|Analízis]]  •  [[Haladó lineáris algebra]]  •  [[Kombinatorikus optimalizálás]]  •  [[Sztochasztika]]  •  [[MSc Elektromágneses terek|Elektromágneses terek]]  •  [[Fotonikai eszközök]]  •  [[Nanotudomány]]  •  [[Relativisztikus elektrodinamika]]  •  [[Villamos szigetelések és kisülések]]}}
{{Infobox-táblázatsor|Egyéb|[[Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretei - Villamosmérnök MSc | Kötelezően választható tárgyak]]  •  [[Mérnöki menedzsment]]  •  [[Befektetések]]  •  [[Érvelés, tárgyalás, meggyőzés]]  •  [[Információs társadalom joga]]  •  [[Minőségmenedzsment]]  •  [[Projektmenedzsment]]  •  [[Vállalati jog]]  •  [[Vezetői számvitel]]}}
{{Infobox-táblázatsor|Szakirányok|[[MSc Beágyazott információs rendszerek szakirány|Beágyazott információs rendszerek]]  •  [[MSc Elektronikai technológia és minőségbiztosítás szakirány|Elektronikai technológia és minőségbiztosítás]]  •  [[MSc Infokommunikációs rendszerek szakirány|Infokommunikációs rendszerek]]  •  [[MSc Irányító és robot rendszerek szakirány|Irányító és robot rendszerek]]  •  [[MSc Médiatechnológiák és -kommunikáció szakirány|Médiatechnológiák és -kommunikáció]]  •  [[MSc Mikro- és nanoelektronika szakirány|Mikro- és nanoelektronika]]  •  [[MSc Számítógép-alapú rendszerek szakirány|Számítógép-alapú rendszerek]]  •  [[MSc Szélessávú és vezeték nélküli kommunikáció szakirány|Szélessávú és vezeték nélküli kommunikáció]]  •  [[MSc Újgenerációs hálózatok szakirány|Újgenerációs hálózatok]]  • [[MSc Villamos gépek és hajtások szakirány|Villamos gépek és hajtások]]  •  [[MSc Villamosenergia-rendszerek szakirány|Villamosenergia-rendszerek]]}}
}}
<includeonly>
[[Kategória:Villamosmérnök MSc]]
</includeonly>

Mérés laboratórium 2.

2014-02-06T11:26:02Z

Gmate: 5. mérés kidolgozás: ha nem pdf lenne, könnyen lehetne javítani a hibákat benne...

{{Tantárgy
| név = Mérés laboratórium 2.
| tárgykód = VIMIA216
| szak = info
| kredit = 2
| félév = 4
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor = 5+1 db
| kiszh = 4 db (beugró)
| nagyzh = nincs
| hf = 1 db
| vizsga = nincs
| levlista = meres2{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia216
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216
}}
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: meres2

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
[[Digitális technika II.|Digitáls technika 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félév során lesz egy bevezető kétórás 0. mérés, 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén. Az első mérés beugróit a bevezető mérés előadásának anyagából adják. A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**Az első, második, negyedik és ötödik mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.
**A harmadik mérésre kiadott '''házi feladat''' elkészítése.
**Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.
**'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Három részből áll:
***Egy 45 perces gyakorlati feladat a 2-3. mérések anyagából.
***Egy 10 perces beugrószerű teszt a 4-5. mérések anyagából.
***Egy 45 perces gyakorlati feladat az 5-4. mérések anyagából. (Ha a teszt a 4. mérésből volt, akkor ez az 5-ből lesz, és fordítva.)
***Mindhárom részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindhárom résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a három jegy átlaga adja ki.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.
**Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két fő részből (AVR és műszeres) az egyik sikerült, azt nem kell pótolni. (De ha a műszeres mérésnek csak az egyik része sikerült, az egész műszeres részt pótolni kell.)

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga''': nincs.

===Félévvégi jegy===
*A mérések beugróinak illetve házi feladatainak osztályzatai (Mx), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:
*<math>J= 0,2*\frac{M_2+M_4+M_5}{3}+0,2*M_3+0,6*EM</math>

== Segédanyagok ==
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216/jegyzet/ Mérés laboratórium 2 jegyzetek] a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216 tárgy honlapjáról]
''A jegyzetek még februárban is frissülhetnek, ezért ha már február elején letöltitek őket, nézzétek át mérés előtt, hogy esetleg van-e újabb verzió.''

*Mérőeszközökről képek: [[Media:meres2_2013_DigitalisMultimeter.jpg | Digitális Multiméter]], [[Media:meres2_2013_HullamGenerator.jpg |Hullámgenerátor]], [[Media:meres2_2013_Oszcilloszkop.jpg | Digitális Oszcilloszkóp]], [[Media:meres2_2013_Tapegyseg.jpg |Tápegység]]

==Jó tanácsok a mérésekhez==
* [[MeresLabor2Meres1|1. mérés]]
* [[MeresLabor2Meres2|2. mérés]]
* [[MeresLabor2Meres3|3. mérés]], [[MeresLabor2Meres3HFTest|Házi feladat tesztelése]]
* [[MeresLabor2Meres4|4. mérés]]
* [[MeresLabor2Meres5|5. mérés]]

==Ellenőrző kérdések és válaszok==
* [[Mérés_laboratórum_2_-_1._mérés_ellenőrző_kérdései_(BSc_képzés)|1. mérés]]
* [[MeresLabor2Kerdes2|2. mérés]]
* [[MeresLabor2Kerdes3|3. mérés]]
* [[MeresLabor2Kerdes4|4. mérés]]
* [[Mérés_laboratórum_2_-_5._mérés_ellenőrző_kérdései_(BSc_képzés):|5. mérés]]

==Ellenőrző Mérés==
Az EM előtt feltehetőleg lesznek '''gyakorlási alkalmak'''. Aki egy kicsit is bizonytalan, hogy a műszeres méréseknél mikor mit kell csinálni, mit kell összedugni, feltétlen menjen el, '''erősen ajánlott!'''

* [[Média:ml2_em_gyfeladatok.pdf | Gyakorlati rész]]
* [[Média:meres2_ellmeres.pdf|Feladatok a 2. mérésre alkalmas mérőhelyen + megoldások]]
* [[Pergésmentesítés]]
* [[AVR feladatok|Kiadott AVR feladatok]]
* [https://docs.google.com/document/d/1b1sflVpqoNETymzqbOCcZGY3AQOVV-DFqvxA7cRAEKk/edit Műszeres mérés feladatok kidolgozása]

== Kedvcsináló ==
===Vélemények a tárgyról===
Kicsit már jobban megoszlik a tárgy, mint ML1-en. Van Assembly nyelvű programozás és mérőműszeres/oszcilloszkópos mérés is. Akik még nem programoztak Assemblyben, azoknak szokatlan lesz, hogy a jól megszokott C-s szerkezetek (if, for, switch) itt bizony nem használhatók. A műszeres mérések még szokatlanabbak lesznek, ezért, ha nem vagytok biztosak a dolgotokban, akkor inkább kérdezzetek a laborvezetőktől! (A "bonyolultabb" kábelezésekről érdemes fényképet készíteni, mert gyakEM-re még jól jöhet. :) ) Szerintem a programozás mellett az alapvető műszeres mérések is fontosak, ha már egyszer ''mérnök'' informatikus lesz belőlünk... -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]]

===Házi feladatok videói===
Ha van működőképes házitokról videó, dobjátok fel ide.

[http://www.youtube.com/watch?v=lpm6ekos_sE Programozható villogó ADC-vel] -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]]

===További kedvcsináló videók (nem házik)===
[http://www.youtube.com/watch?v=FlvyGUk_QIA Mini Line Follower AVR] 
[http://www.youtube.com/watch?v=wzjROaCFm78 AVR Tetris on 24x16 red LED array] 
[http://www.youtube.com/watch?v=XubgqAKfc5A PID AVR Balancing Robot] 
[http://www.youtube.com/watch?v=KPHId_3s71A Mini WebServer - ENC28J60 + AVR + accelerometer] 
[http://www.youtube.com/watch?v=ybzCIMNFQe0 Bluetooth + AVR]
[http://www.linusakesson.net/scene/craft/index.php Craft - AVR videovezérlő demo]

== Egyéb oldalak/linkek ==
* [[Meres2Fun|Mérés 2 fun]]

[[Category:Infoalap]]

Mérés laboratórium 2. - 5. mérés

2014-02-06T10:57:57Z

Gmate: teljesen elavult információk, nem is ezek a mérési feladatok most

{{Elavult}}

{{Vissza|Mérés_laboratórium_2.}}

[[Category:Infoalap]]

Mérés laboratórum 2 - 1. mérés ellenőrző kérdései

2014-02-06T10:51:49Z

Gmate: ML2-ből már nincs külön mérés 5 éves képzésnek

'''AZ ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKRE ÖSSZEÍRT VÁLASZOK BEMAGOLÁSA/MEGTANULÁSA NEM HELYETTESÍTI A MÉRÉSI ÚTMUTATÓ ÁTOLVASÁSÁT!!! OLVASSÁTOK ÁT A JEGYZETEKET, MÉRÉSI ÚTMUTATÓKAT IS!!!'''

==1. Miben különbözik az oszcilloszkóp a logikai analizátortól?==
A logikai analizátorral egyidejűleg sok (16 - 256) jel vizsgálható, az oszcilloszkóppal általában csak kettő jel vizsgálható egyidejűleg.
A logikai analizátor csak a jelek logikai értékét vizsgálja, tárolja, (1 bit felbontású mintavételezés,) az oszcilloszkóp a jel feszültségét, amplitúdóját is tarolja, megjeleníti (8 - 12 bit felbontással).

==2. Mire szolgál a trigger? Tipikusan milyen paraméterei vannak?==
Az analóg oszcilloszkópban a triggerjel az időeltérítést indítja, ezért az analóg oszcilloszkóp gyakorlatilag csak a triggerjel utáni jeltartományt jeleníti meg. Ki kell jelölni a vizsgálandó jelszakaszt, be kell állítani a vizsgálat amplitúdó-tartományát és időtartományát. A triggerelési feltételt úgy kell megválasztani, hogy a kijelzés stabil legyen, a trigger-esemény az ismétlődő jelnek mindig ugyanazon pontja legyen.

==3. Hány különböző érték ábrázolható egy 8 bites kettes komplemens változó segítségével? Mi a legkisebb és a legnagyobb ábrázolható szám?==
Összesen: 256 db 
0,..,127 pozitiv számok (0b0000 0000 - 0b0111 1111) 
-1,...,-128 negatív számok (0b1000 0000 - 0b1111 1111)

==4. Adja meg decimális és bináris formában a következő számot: 0x42!==
Dec: 66 
Bin: 1000010

==5. Mekkora a periódusideje egy 25 MHz-es négyszögjelnek?==
(Mikó Laci megoldása alapján:) 
f=25MHz=25*10^6 Hz 
T(periódus idő) = 1 /f 
T= 1/25*10^6 Hz =4*10^(-8) sec

==6. Mit jelent az, hogy az ATmega128 8 bites mikrokontroller?==
8 bites regiszterek, 16 (és 32) bites utasításkódok -> 8 bites mikrokontroller

==7. Memória szervezés szempontjából milyen architektúrájú processzor az ATmega128?==
Harvard architektúra. Külön adat és program memória.

==8. Hány általános célú regisztere van az ATmega128-nak? Mi a különbség az első fél és a második fél használatában?==
32 általános célú regiszter: 
kiemelt fontosságú, 32 db 8 bites adat 
szinte minden művelet rajtuk keresztül zajlik, „változók” 
csak R16-R31 használható konstansokkal dolgozó műveletekhez (LDI, ANDI, SUBI…)

==9. Hány regiszter tartozik egy I/O porthoz, mi ezeknek a funkciója?==
Egy I/O porthoz 3 regiszter tartozik. 
DDRx – irányregiszter, PORTx – bemenet felhúzása / kimeneti érték, PINX – ki/bemeneti érték

Ha DDRx = 1 -> kimenet, ekkor PORTx-re kerülhet a kimenetre írandó érték. 
Ha DDRx = 0 -> bemenet, ekkor PORTx-szel szabályozzuk a port felhúzását. 
PINx-et főleg bemeneti port esetén használjuk, innen olvassuk le a bemenet állapotát. (Pl.: kapcsoló állapota.)

==10. Mi a PC? Mi a stack és a stack pointer? Mi a státusz regiszter?==
PC: Program Counter, program számláló. Az aktuális utasítás címét tárolja 16 bites memóriában. Ugrások és elágazások közvetlenül módosítják az értékét. A CALL utasítás hatására a PC a verembe mentődik, RET innen tölti vissza a rutin végén.

A stack (verem) egy LIFO (last in first out) memóriatartomány a belső SRAM végén, a szubrutinok visszatérési címeire, ill. regiszterek átmeneti tárolására.
A stack pointer (SP, veremmutató) 16 bites regiszter, verem tetejére mutat. Verem az alacsonyabb memóriacímek felé nő.

Státuszregiszter: nem része a regisztertömbnek, de igen fontos szerepe van az ún. státuszregiszternek, amely számos jelző bitet (flag) tartalmaz. A jelzőbitek egy része aritmetikai műveletek eredményétől függően változhat, de itt engedélyezhetjük/tilthatjuk a globális megszakítást is.

==11. Mi az X, Y, Z regiszterek speciális funkciója?==
Az ATmega128 regisztertömbjében 32 darab 8 bites regiszter található. Az utolsó 6 regiszterből képzett 3 darab 16 bites regiszterpár (elnevezésük: X, Y, Z) felhasználható 16 bites címzést használó load/store utasításokhoz (valamint létezik néhány aritmetikai utasítás, ami ezeken tud műveletet végezni).

==12. Mire szolgál a CALL utasítás?==
Assembly nyelvben a függvény helyett a szubrutin kifejezést használjuk. Egy szubrutint a CALL utasítással tudunk meghívni, a hívás hatására elmentődik a programszámláló a verembe, majd a szubrutinban folytatjuk a program végrehajtását. A szubrutin végén a RET utasítás hatására visszaállítódik a programszámláló a veremből (a CALL utasítást követő utasítás címére), így a program végrehajtása a CALL utasítás után folytatódik tovább.

==13. Mi a különbség a JMP és a BREQ között?==
A JMP utasítás egy feltétel nélküli ugró utasítás. A feltétel nélküli ugrás a C nyelvből száműzött (de létező) goto utasításra hasonlít. A JMP utasítással az operandusként szereplő címre ugrik a programszámláló, amit a fordító az általunk megadott címkéből számít ki.

A BREQ (Branch if equal) utasítás egy feltételes elágazó utasítás, párja a BRNE (Branch if not equal) utasítás. Ezekkel az utasításokkal a státusz regiszterben lévő Z flag állapota alapján készíthetünk elágazásokat.

==14. Adja meg egy 8 bites felfelé számláló assembly kódját (a teljes főciklust).==
Egy lehetséges megoldás:
<pre>
ldi temp, 0

WHILE:
cpi temp, 255 ; Ha temp-255 = 0, akkor Z flag bebillen és akkor breq/brne utasítással ellenőrizhetjük
breq KILEP ; Ha bebillent akkor KILEP cimkére ugrunk
inc temp ; Ha nem léptünk ki breq-nál, akkor növeljük a temp értékét
jmp WHILE ; Vissza a WHILE címkére

KILEP:
nop ; Itt folytatjuk, ha kiléptünk a ciklusból
</pre>
==15. Adja meg azt az assembly kódot, amely a PORTC minden bitjét kimenetként inicializálja.==
<pre>
.def temp = r16
ldi temp, 0xFF
out DDRC, temp
</pre>

Levlistán szerepelt egy doksi a válaszokról, ezért felraktam ide is, kicsit jobban kiegészítve. -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]] - 2011.02.17.
----

BSC-n most [https://docs.google.com/document/d/1_mtDG_XhgsVFrQLj6hpE7XJplAUWB9_nU2Yv9yxxgNQ/edit?hl=hu&authkey=CN6QhYUK&pli=1# ebből] voltak az ellenőrző kérdések.
Plusz kérdés: 9 bites visszacsatolt balra shiftelő shiftregiszter teljes assembly kódja.

[[Category:Infoalap]]

Mérés laboratórium 2.

2014-02-06T10:45:08Z

Gmate: /* A szorgalmi időszakban */

{{Tantárgy
| név = Mérés laboratórium 2.
| tárgykód = VIMIA216
| szak = info
| kredit = 2
| félév = 4
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor = 5+1 db
| kiszh = 4 db (beugró)
| nagyzh = nincs
| hf = 1 db
| vizsga = nincs
| levlista = meres2{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia216
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216
}}
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: meres2

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
[[Digitális technika II.|Digitáls technika 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félév során lesz egy bevezető kétórás 0. mérés, 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén. Az első mérés beugróit a bevezető mérés előadásának anyagából adják. A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**Az első, második, negyedik és ötödik mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.
**A harmadik mérésre kiadott '''házi feladat''' elkészítése.
**Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.
**'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Három részből áll:
***Egy 45 perces gyakorlati feladat a 2-3. mérések anyagából.
***Egy 10 perces beugrószerű teszt a 4-5. mérések anyagából.
***Egy 45 perces gyakorlati feladat az 5-4. mérések anyagából. (Ha a teszt a 4. mérésből volt, akkor ez az 5-ből lesz, és fordítva.)
***Mindhárom részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindhárom résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a három jegy átlaga adja ki.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.
**Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két fő részből (AVR és műszeres) az egyik sikerült, azt nem kell pótolni. (De ha a műszeres mérésnek csak az egyik része sikerült, az egész műszeres részt pótolni kell.)

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga''': nincs.

===Félévvégi jegy===
*A mérések beugróinak illetve házi feladatainak osztályzatai (Mx), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:
*<math>J= 0,2*\frac{M_2+M_4+M_5}{3}+0,2*M_3+0,6*EM</math>

== Segédanyagok ==
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216/jegyzet/ Mérés laboratórium 2 jegyzetek] a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216 tárgy honlapjáról]
''A jegyzetek még februárban is frissülhetnek, ezért ha már február elején letöltitek őket, nézzétek át mérés előtt, hogy esetleg van-e újabb verzió.''

*Mérőeszközökről képek: [[Media:meres2_2013_DigitalisMultimeter.jpg | Digitális Multiméter]], [[Media:meres2_2013_HullamGenerator.jpg |Hullámgenerátor]], [[Media:meres2_2013_Oszcilloszkop.jpg | Digitális Oszcilloszkóp]], [[Media:meres2_2013_Tapegyseg.jpg |Tápegység]]

==Jó tanácsok a mérésekhez==
* [[MeresLabor2Meres1|1. mérés]]
* [[MeresLabor2Meres2|2. mérés]]
* [[MeresLabor2Meres3|3. mérés]], [[MeresLabor2Meres3HFTest|Házi feladat tesztelése]]
* [[MeresLabor2Meres4|4. mérés]]
* [[MeresLabor2Meres5|5. mérés]]

==Ellenőrző kérdések és válaszok==
* [[Mérés_laboratórum_2_-_1._mérés_ellenőrző_kérdései_(BSc_képzés)|1. mérés]]
* [[MeresLabor2Kerdes2|2. mérés]]
* [[MeresLabor2Kerdes3|3. mérés]]
* [[MeresLabor2Kerdes4|4. mérés]]
* [[Mérés_laboratórum_2_-_5._mérés_ellenőrző_kérdései_(BSc_képzés):|5. mérés]]

==Ellenőrző Mérés==
Az EM előtt feltehetőleg lesznek '''gyakorlási alkalmak'''. Aki egy kicsit is bizonytalan, hogy a műszeres méréseknél mikor mit kell csinálni, mit kell összedugni, feltétlen menjen el, '''erősen ajánlott!'''

* [[Média:ml2_em_gyfeladatok.pdf | Gyakorlati rész]]
* [[Média:meres2_ellmeres.pdf|Feladatok a 2. mérésre alkalmas mérőhelyen + megoldások]]
* [[Pergésmentesítés]]
* [[AVR feladatok|Kiadott AVR feladatok]]
* [https://docs.google.com/document/d/1b1sflVpqoNETymzqbOCcZGY3AQOVV-DFqvxA7cRAEKk/edit Műszeres mérés feladatok kidolgozása]
* [[Media:meres5_for_dummies.pdf | 5. mérés feladataihoz gyorstalpaló]]

== Kedvcsináló ==
===Vélemények a tárgyról===
Kicsit már jobban megoszlik a tárgy, mint ML1-en. Van Assembly nyelvű programozás és mérőműszeres/oszcilloszkópos mérés is. Akik még nem programoztak Assemblyben, azoknak szokatlan lesz, hogy a jól megszokott C-s szerkezetek (if, for, switch) itt bizony nem használhatók. A műszeres mérések még szokatlanabbak lesznek, ezért, ha nem vagytok biztosak a dolgotokban, akkor inkább kérdezzetek a laborvezetőktől! (A "bonyolultabb" kábelezésekről érdemes fényképet készíteni, mert gyakEM-re még jól jöhet. :) ) Szerintem a programozás mellett az alapvető műszeres mérések is fontosak, ha már egyszer ''mérnök'' informatikus lesz belőlünk... -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]]

===Házi feladatok videói===
Ha van működőképes házitokról videó, dobjátok fel ide.

[http://www.youtube.com/watch?v=lpm6ekos_sE Programozható villogó ADC-vel] -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]]

===További kedvcsináló videók (nem házik)===
[http://www.youtube.com/watch?v=FlvyGUk_QIA Mini Line Follower AVR] 
[http://www.youtube.com/watch?v=wzjROaCFm78 AVR Tetris on 24x16 red LED array] 
[http://www.youtube.com/watch?v=XubgqAKfc5A PID AVR Balancing Robot] 
[http://www.youtube.com/watch?v=KPHId_3s71A Mini WebServer - ENC28J60 + AVR + accelerometer] 
[http://www.youtube.com/watch?v=ybzCIMNFQe0 Bluetooth + AVR]
[http://www.linusakesson.net/scene/craft/index.php Craft - AVR videovezérlő demo]

== Egyéb oldalak/linkek ==
* [[Meres2Fun|Mérés 2 fun]]

[[Category:Infoalap]]

Egészségügyi mérnök MSc

2014-01-12T09:37:06Z

Gmate:

* [https://www.vik.bme.hu/files/00004019.pdf Az MSc képzés hivatalos programja (2013)]

==Képzések==
{| class="wikitable"
!| Kezdés az őszi félévben || '''MSc ősz''' || X || '''MSc tavasz''' || Kezdés a tavaszi félévben
|-
| 1. félév || [[#2. szemeszter - 1. év őszi félév|2. szemeszter]] || X || [[#1. szemeszter - 1. év tavaszi félév|1. szemeszter]] || 1. félév
|-
| 2. félév || [[#1. szemeszter - 1. év tavaszi félév|1. szemeszter]] || X || [[#2. szemeszter - 1. év őszi félév|2. szemeszter]] || 2. félév
|-
| 3. félév || [[#4. szemeszter - 2. év őszi félév|4. szemeszter]] || X || [[#3. szemeszter - 2. év tavaszi félév|3. szemeszter]] || 3. félév
|-
| 4. félév || [[#3. szemeszter - 2. év tavaszi félév|3. szemeszter]] || X || [[#4. szemeszter - 2. év őszi félév|4. szemeszter]] || 4. félév
|}

==1. szemeszter - 1. év tavaszi félév==
* [[Biofizika]]
* [[Funkcionális anatómia]]
* [[Matematika (Egészségügyi mérnök)|Matematika M1]]
* [[Molekuláris biológia]]
* [[Műszaki és biológiai rendszerek elmélete]]

==2. szemeszter - 1. év őszi félév==
* [[Fizika M1]]
* [[Folyamatszabályozás (Egészségügyi mérnök)|Folyamatszabályozás]]
* [[Klinikai műszeres diagnosztika és terápia]]
* [[Orvosbiológiai méréstechnika]]
* [[Rendszerélettani alapismeretek]]

==3. szemeszter - 2. év tavaszi félév==
* [[Az orvostudományi kutatások etikai kérdései]]
* [[Biomechanika]]
* [[Minőségmenedzsment]]
* [[Orvosbiológiai számítógépes gyakorlat]]

==4. szemeszter - 2. év őszi félév==

==Szigorlat==
* [[Műszaki alapszigorlat]]
* [[Orvosi alapszigorlat]]

==Differenciált szakmai ismeretek==
* [[Beszéd- és hallásdiagnosztika]]
* [[Bioinformatika az egészségügyben]]
* [[Biokompatibilis anyagok]]
* [[Biotechnológia]]
* [[Érzékelők az orvosbiológiában]]
* [[Gyógyszerészi biotechnológia]]
* [[Orvosi képfeldolgozás]]
* [[Orvosi optikai műszerek]]

==Egyéb==
* [[Biokémia]]

[[Category:Eumernok]]
[[Kategória:Mesterképzések]]

MSc Beágyazott információs rendszerek főspecializáció

2014-01-11T11:04:26Z

Gmate:

<div class="noautonum">{{RightTOC}}</div>
=Tantárgyak=
==1. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Rendszerarchitektúrák]]
* [[Szoftvertechnológia_(MIT)|Szoftvertechnológia]]
* [[Valós idejű és biztonságkritikus rendszerek]]
* Önálló laboratórium 1.

'''közös tárgyak'''
* kötelező:
** [[Méréselmélet]]
* választható (1 db):
** [[Hírközléselmélet]] (SZHVT)
** [[Minőségbiztosítás a mikroelektronikában]] (ETT)
** [[Szoftvertervezés]] (IIT)
** [[Váltakozó áramú rendszerek]] (VET)

'''elágazó tantárgy'''
* [[MSc Elektromágneses terek|Elektromágneses terek]]
* [[Fizika 3]]

==2. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Információfeldolgozás]]
* [[Rendszertervezés]]
* [[Rendszerarchitektúrák laboratórium]]
* Önálló laboratórium 2.

'''választható természettudományos tantárgy'''
* [[Fotonikai eszközök]]
* [[Nanotudomány]]
* [[Relativisztikus elektrodinamika]]
* [[Villamos szigetelések és kisülések]]

'''felsőbb matematika A'''
*[[Haladó lineáris algebra]]
*[[Sztochasztika]]

==3. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Információfeldolgozás laboratórium]]
* Diplomatervezés 1.

==4. félév==
* [[Mérnöki menedzsment]]
* Diplomatervezés 2.

=Kapcsolódó mellékszakirányok=
*[[MSc Programozható logikai eszközök alkalmazástechnikája mellékszakirány | Programozható logikai eszközök alkalmazástechnikája mellékszakirány (MIT)]]
*[[MSc Orvostechnika mellékszakirány | Orvostechnika mellékszakirány (IIT, MIT)]]

=Kedvcsináló=

==A megcélzott szakterület főbb jellegzetességei, trendjei==
A hagyományos informatikai rendszerektől jól elkülöníthetők a beágyazott információs rendszerek, vagyis azok a processzoralapú informatikai eszközök, ill. az ezekből alkotott rendszerek, amelyek képesek a befogadó fizikai/kémiai/biológiai környezetüket érzékelők/beavatkozók segítségével autonóm módon megfigyelni/befolyásolni. A statisztikák szerint piacuk az asztali számítógépek piacának mintegy 100-szorosa. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Rendeltetésüknél fogva mindezek többnyire intelligens szolgáltatásokkal és nagyfokú szolgáltatásbiztonsággal jellemezhetők. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban, kritikus infrastruktúráiban.

==A megszerezhető kompetenciák==
A MIT megalakulása óta folyamatosan beágyazott rendszerek kérdéseivel foglalkozik: méréstechnikával, jelfeldolgozással, műszertechnikával, elektronikával, digitális technikával, mikroprocesszoros műszerek és rendszerek fejlesztésével, rendszeren belüli és rendszerek közötti kommunikációval, intelligens rendszerek problémáival, nagy megbízhatóságú rendszerekkel, teszteléssel, hardver-szoftver együttes tervezéssel. A megszerezhető kompetenciák is ezekhez a témakörökhöz kapcsolódnak:
*Az analóg és a digitális jelfeldolgozás elmélete, tervezésük módszertana
*Intelligens érzékelők és érzékelő hálózatok alkalmazástechnikája
*Elosztott, valós-idejű, beágyazott rendszerek és hálózati eszközeik rendszertechnikája
*A nagy megbízhatóságú hardver-szoftver együttes tervezés módszertana
*A verifikálás és a validálás, továbbá a tesztelés és a diagnosztika módszertana
*Beágyazott rendszerek szoftvertechnológiája
*Speciális berendezések és -rendszerek tervezése (nagypontosságú, orvosi, stb.)

[[Category:Villanyszak]]

MSc Beágyazott információs rendszerek főspecializáció

2014-01-11T11:03:41Z

Gmate:

<div class="noautonum">{{RightTOC}}</div>

=Tantárgyak=
==1. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Rendszerarchitektúrák]]
* [[Szoftvertechnológia_(MIT)|Szoftvertechnológia]]
* [[Valós idejű és biztonságkritikus rendszerek]]
* Önálló laboratórium 1.

'''közös tárgyak'''
* kötelező:
** [[Méréselmélet]]
* választható (1 db):
** [[Hírközléselmélet]] (SZHVT)
** [[Minőségbiztosítás a mikroelektronikában]] (ETT)
** [[Szoftvertervezés]] (IIT)
** [[Váltakozó áramú rendszerek]] (VET)

'''elágazó tantárgy'''
* [[MSc Elektromágneses terek|Elektromágneses terek]]
* [[Fizika 3]]

==2. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Információfeldolgozás]]
* [[Rendszertervezés]]
* [[Rendszerarchitektúrák laboratórium]]
* Önálló laboratórium 2.

'''választható természettudományos tantárgy'''
* [[Fotonikai eszközök]]
* [[Nanotudomány]]
* [[Relativisztikus elektrodinamika]]
* [[Villamos szigetelések és kisülések]]

'''felsőbb matematika A'''
*[[Haladó lineáris algebra]]
*[[Sztochasztika]]

==3. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Információfeldolgozás laboratórium]]
* Diplomatervezés 1.

==4. félév==
* [[Mérnöki menedzsment]]
* Diplomatervezés 2.

=Kapcsolódó mellékszakirányok=
*[[MSc Programozható logikai eszközök alkalmazástechnikája mellékszakirány | Programozható logikai eszközök alkalmazástechnikája mellékszakirány (MIT)]]
*[[MSc Orvostechnika mellékszakirány | Orvostechnika mellékszakirány (IIT, MIT)]]

=Kedvcsináló=

==A megcélzott szakterület főbb jellegzetességei, trendjei==
A hagyományos informatikai rendszerektől jól elkülöníthetők a beágyazott információs rendszerek, vagyis azok a processzoralapú informatikai eszközök, ill. az ezekből alkotott rendszerek, amelyek képesek a befogadó fizikai/kémiai/biológiai környezetüket érzékelők/beavatkozók segítségével autonóm módon megfigyelni/befolyásolni. A statisztikák szerint piacuk az asztali számítógépek piacának mintegy 100-szorosa. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Rendeltetésüknél fogva mindezek többnyire intelligens szolgáltatásokkal és nagyfokú szolgáltatásbiztonsággal jellemezhetők. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban, kritikus infrastruktúráiban.

==A megszerezhető kompetenciák==
A MIT megalakulása óta folyamatosan beágyazott rendszerek kérdéseivel foglalkozik: méréstechnikával, jelfeldolgozással, műszertechnikával, elektronikával, digitális technikával, mikroprocesszoros műszerek és rendszerek fejlesztésével, rendszeren belüli és rendszerek közötti kommunikációval, intelligens rendszerek problémáival, nagy megbízhatóságú rendszerekkel, teszteléssel, hardver-szoftver együttes tervezéssel. A megszerezhető kompetenciák is ezekhez a témakörökhöz kapcsolódnak:
*Az analóg és a digitális jelfeldolgozás elmélete, tervezésük módszertana
*Intelligens érzékelők és érzékelő hálózatok alkalmazástechnikája
*Elosztott, valós-idejű, beágyazott rendszerek és hálózati eszközeik rendszertechnikája
*A nagy megbízhatóságú hardver-szoftver együttes tervezés módszertana
*A verifikálás és a validálás, továbbá a tesztelés és a diagnosztika módszertana
*Beágyazott rendszerek szoftvertechnológiája
*Speciális berendezések és -rendszerek tervezése (nagypontosságú, orvosi, stb.)

[[Category:Villanyszak]]

MSc Beágyazott információs rendszerek főspecializáció

2014-01-11T11:02:20Z

Gmate:

{{RightTOC}}
<div class="noautonum">__TOC__</div>

=Tantárgyak=
==1. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Rendszerarchitektúrák]]
* [[Szoftvertechnológia_(MIT)|Szoftvertechnológia]]
* [[Valós idejű és biztonságkritikus rendszerek]]
* Önálló laboratórium 1.

'''közös tárgyak'''
* kötelező:
** [[Méréselmélet]]
* választható (1 db):
** [[Hírközléselmélet]] (SZHVT)
** [[Minőségbiztosítás a mikroelektronikában]] (ETT)
** [[Szoftvertervezés]] (IIT)
** [[Váltakozó áramú rendszerek]] (VET)

'''elágazó tantárgy'''
* [[MSc Elektromágneses terek|Elektromágneses terek]]
* [[Fizika 3]]

==2. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Információfeldolgozás]]
* [[Rendszertervezés]]
* [[Rendszerarchitektúrák laboratórium]]
* Önálló laboratórium 2.

'''választható természettudományos tantárgy'''
* [[Fotonikai eszközök]]
* [[Nanotudomány]]
* [[Relativisztikus elektrodinamika]]
* [[Villamos szigetelések és kisülések]]

'''felsőbb matematika A'''
*[[Haladó lineáris algebra]]
*[[Sztochasztika]]

==3. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Információfeldolgozás laboratórium]]
* Diplomatervezés 1.

==4. félév==
* [[Mérnöki menedzsment]]
* Diplomatervezés 2.

=Kapcsolódó mellékszakirányok=
*[[MSc Programozható logikai eszközök alkalmazástechnikája mellékszakirány | Programozható logikai eszközök alkalmazástechnikája mellékszakirány (MIT)]]
*[[MSc Orvostechnika mellékszakirány | Orvostechnika mellékszakirány (IIT, MIT)]]

=Kedvcsináló=

==A megcélzott szakterület főbb jellegzetességei, trendjei==
A hagyományos informatikai rendszerektől jól elkülöníthetők a beágyazott információs rendszerek, vagyis azok a processzoralapú informatikai eszközök, ill. az ezekből alkotott rendszerek, amelyek képesek a befogadó fizikai/kémiai/biológiai környezetüket érzékelők/beavatkozók segítségével autonóm módon megfigyelni/befolyásolni. A statisztikák szerint piacuk az asztali számítógépek piacának mintegy 100-szorosa. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Rendeltetésüknél fogva mindezek többnyire intelligens szolgáltatásokkal és nagyfokú szolgáltatásbiztonsággal jellemezhetők. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban, kritikus infrastruktúráiban.

==A megszerezhető kompetenciák==
A MIT megalakulása óta folyamatosan beágyazott rendszerek kérdéseivel foglalkozik: méréstechnikával, jelfeldolgozással, műszertechnikával, elektronikával, digitális technikával, mikroprocesszoros műszerek és rendszerek fejlesztésével, rendszeren belüli és rendszerek közötti kommunikációval, intelligens rendszerek problémáival, nagy megbízhatóságú rendszerekkel, teszteléssel, hardver-szoftver együttes tervezéssel. A megszerezhető kompetenciák is ezekhez a témakörökhöz kapcsolódnak:
*Az analóg és a digitális jelfeldolgozás elmélete, tervezésük módszertana
*Intelligens érzékelők és érzékelő hálózatok alkalmazástechnikája
*Elosztott, valós-idejű, beágyazott rendszerek és hálózati eszközeik rendszertechnikája
*A nagy megbízhatóságú hardver-szoftver együttes tervezés módszertana
*A verifikálás és a validálás, továbbá a tesztelés és a diagnosztika módszertana
*Beágyazott rendszerek szoftvertechnológiája
*Speciális berendezések és -rendszerek tervezése (nagypontosságú, orvosi, stb.)

[[Category:Villanyszak]]

MSc Beágyazott információs rendszerek főspecializáció

2014-01-11T10:46:56Z

Gmate: Visszavontam Gmate (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 174830)

{{RightTOC}}

=Tantárgyak=
==1. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Rendszerarchitektúrák]]
* [[Szoftvertechnológia_(MIT)|Szoftvertechnológia]]
* [[Valós idejű és biztonságkritikus rendszerek]]
* Önálló laboratórium 1.

'''közös tárgyak'''
* kötelező:
** [[Méréselmélet]]
* választható (1 db):
** [[Hírközléselmélet]] (SZHVT)
** [[Minőségbiztosítás a mikroelektronikában]] (ETT)
** [[Szoftvertervezés]] (IIT)
** [[Váltakozó áramú rendszerek]] (VET)

'''elágazó tantárgy'''
* [[MSc Elektromágneses terek|Elektromágneses terek]]
* [[Fizika 3]]

==2. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Információfeldolgozás]]
* [[Rendszertervezés]]
* [[Rendszerarchitektúrák laboratórium]]
* Önálló laboratórium 2.

'''választható természettudományos tantárgy'''
* [[Fotonikai eszközök]]
* [[Nanotudomány]]
* [[Relativisztikus elektrodinamika]]
* [[Villamos szigetelések és kisülések]]

'''felsőbb matematika A'''
*[[Haladó lineáris algebra]]
*[[Sztochasztika]]

==3. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Információfeldolgozás laboratórium]]
* Diplomatervezés 1.

==4. félév==
* [[Mérnöki menedzsment]]
* Diplomatervezés 2.

=Kapcsolódó mellékszakirányok=
*[[MSc Programozható logikai eszközök alkalmazástechnikája mellékszakirány | Programozható logikai eszközök alkalmazástechnikája mellékszakirány (MIT)]]
*[[MSc Orvostechnika mellékszakirány | Orvostechnika mellékszakirány (IIT, MIT)]]

=Kedvcsináló=

==A megcélzott szakterület főbb jellegzetességei, trendjei==
A hagyományos informatikai rendszerektől jól elkülöníthetők a beágyazott információs rendszerek, vagyis azok a processzoralapú informatikai eszközök, ill. az ezekből alkotott rendszerek, amelyek képesek a befogadó fizikai/kémiai/biológiai környezetüket érzékelők/beavatkozók segítségével autonóm módon megfigyelni/befolyásolni. A statisztikák szerint piacuk az asztali számítógépek piacának mintegy 100-szorosa. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Rendeltetésüknél fogva mindezek többnyire intelligens szolgáltatásokkal és nagyfokú szolgáltatásbiztonsággal jellemezhetők. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban, kritikus infrastruktúráiban.

==A megszerezhető kompetenciák==
A MIT megalakulása óta folyamatosan beágyazott rendszerek kérdéseivel foglalkozik: méréstechnikával, jelfeldolgozással, műszertechnikával, elektronikával, digitális technikával, mikroprocesszoros műszerek és rendszerek fejlesztésével, rendszeren belüli és rendszerek közötti kommunikációval, intelligens rendszerek problémáival, nagy megbízhatóságú rendszerekkel, teszteléssel, hardver-szoftver együttes tervezéssel. A megszerezhető kompetenciák is ezekhez a témakörökhöz kapcsolódnak:
*Az analóg és a digitális jelfeldolgozás elmélete, tervezésük módszertana
*Intelligens érzékelők és érzékelő hálózatok alkalmazástechnikája
*Elosztott, valós-idejű, beágyazott rendszerek és hálózati eszközeik rendszertechnikája
*A nagy megbízhatóságú hardver-szoftver együttes tervezés módszertana
*A verifikálás és a validálás, továbbá a tesztelés és a diagnosztika módszertana
*Beágyazott rendszerek szoftvertechnológiája
*Speciális berendezések és -rendszerek tervezése (nagypontosságú, orvosi, stb.)

[[Category:Villanyszak]]

MSc Beágyazott információs rendszerek főspecializáció

2014-01-11T10:46:14Z

Gmate:

{{RightTOC}}
{{noautonum}}

=Tantárgyak=
==1. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Rendszerarchitektúrák]]
* [[Szoftvertechnológia_(MIT)|Szoftvertechnológia]]
* [[Valós idejű és biztonságkritikus rendszerek]]
* Önálló laboratórium 1.

'''közös tárgyak'''
* kötelező:
** [[Méréselmélet]]
* választható (1 db):
** [[Hírközléselmélet]] (SZHVT)
** [[Minőségbiztosítás a mikroelektronikában]] (ETT)
** [[Szoftvertervezés]] (IIT)
** [[Váltakozó áramú rendszerek]] (VET)

'''elágazó tantárgy'''
* [[MSc Elektromágneses terek|Elektromágneses terek]]
* [[Fizika 3]]

==2. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Információfeldolgozás]]
* [[Rendszertervezés]]
* [[Rendszerarchitektúrák laboratórium]]
* Önálló laboratórium 2.

'''választható természettudományos tantárgy'''
* [[Fotonikai eszközök]]
* [[Nanotudomány]]
* [[Relativisztikus elektrodinamika]]
* [[Villamos szigetelések és kisülések]]

'''felsőbb matematika A'''
*[[Haladó lineáris algebra]]
*[[Sztochasztika]]

==3. félév==
'''szakirányos tárgyak'''
* [[Információfeldolgozás laboratórium]]
* Diplomatervezés 1.

==4. félév==
* [[Mérnöki menedzsment]]
* Diplomatervezés 2.

=Kapcsolódó mellékszakirányok=
*[[MSc Programozható logikai eszközök alkalmazástechnikája mellékszakirány | Programozható logikai eszközök alkalmazástechnikája mellékszakirány (MIT)]]
*[[MSc Orvostechnika mellékszakirány | Orvostechnika mellékszakirány (IIT, MIT)]]

=Kedvcsináló=

==A megcélzott szakterület főbb jellegzetességei, trendjei==
A hagyományos informatikai rendszerektől jól elkülöníthetők a beágyazott információs rendszerek, vagyis azok a processzoralapú informatikai eszközök, ill. az ezekből alkotott rendszerek, amelyek képesek a befogadó fizikai/kémiai/biológiai környezetüket érzékelők/beavatkozók segítségével autonóm módon megfigyelni/befolyásolni. A statisztikák szerint piacuk az asztali számítógépek piacának mintegy 100-szorosa. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Rendeltetésüknél fogva mindezek többnyire intelligens szolgáltatásokkal és nagyfokú szolgáltatásbiztonsággal jellemezhetők. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban, kritikus infrastruktúráiban.

==A megszerezhető kompetenciák==
A MIT megalakulása óta folyamatosan beágyazott rendszerek kérdéseivel foglalkozik: méréstechnikával, jelfeldolgozással, műszertechnikával, elektronikával, digitális technikával, mikroprocesszoros műszerek és rendszerek fejlesztésével, rendszeren belüli és rendszerek közötti kommunikációval, intelligens rendszerek problémáival, nagy megbízhatóságú rendszerekkel, teszteléssel, hardver-szoftver együttes tervezéssel. A megszerezhető kompetenciák is ezekhez a témakörökhöz kapcsolódnak:
*Az analóg és a digitális jelfeldolgozás elmélete, tervezésük módszertana
*Intelligens érzékelők és érzékelő hálózatok alkalmazástechnikája
*Elosztott, valós-idejű, beágyazott rendszerek és hálózati eszközeik rendszertechnikája
*A nagy megbízhatóságú hardver-szoftver együttes tervezés módszertana
*A verifikálás és a validálás, továbbá a tesztelés és a diagnosztika módszertana
*Beágyazott rendszerek szoftvertechnológiája
*Speciális berendezések és -rendszerek tervezése (nagypontosságú, orvosi, stb.)

[[Category:Villanyszak]]

Mérnöki menedzsment - jogi szabályozás

2014-01-10T13:03:22Z

Gmate:

Többi témakör: [[Mérnöki menedzsment - vizsgakérdések témakörönként szétválogatva]]

8-as témakör:
* Szabályozási környezet
* Az infokommunikáció EU-s és hazai szabályozása
* Tartalomszabályozás
* Frekvenciagazdálkodás

== 3 pontos kérdések ==

{{rejtett | mutatott = '''Ismertesse az infokommunikációban alkalmazott árszabályozást!''' (3 pont, 2012.05.24.) | szöveg =
Adott szolgáltatásoknál (pl. telefon) ársapka (price-cap)
szabályozás:
* a megengedett éves árnövekedést maximálja, mint:
*# az elmúlt éves infláció (definiálva az intervallumot és a mérőszámot: GDP árindex, CPI /fogyasztói árindex/, PPI, stb. ) és
*# a technológiai hatékonysági tényező (X=2%....8%) különbsége;
* az átlagot a "kosár" elemeinek bevétel szerint súlyozott átlagaként számolja: (előfizetési díj, helyi hívás, helyközi hívás zónák szerint bontva, nemzetközi hívás);
* Szolgáltatásminőségi komponens is beépíthető (± Q% vagy -Q%...0)
* Egyéb megszorítások pl. kisfogyasztói csomag előírása
Más árszabályozási formák:
* Rögzített árak rendszere, pl. egyes postai szolgáltatásoknál;
* Rate-of-return szabályozás: egy megengedett jövedelmezőség a költségek felett
* Az egyetemes szolgáltatások körében is árszabályozás szükséges.
}}
{{ rejtett | mutatott = '''Ismertesse a piacra lépés szabályozását (engedélyezést) az infokommunikációban!''' (3 pont, 2012.01.20.) | szöveg =
A PIACRA LÉPÉS SZABÁLYOZÁSA (ENGEDÉLYEZÉS)
Távközlési szolgáltatások nyújtása
* Szolgáltatás bejelentése: Bejelentési kötelezettség a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt (szolgáltatás leírása, személyi, tárgyi feltételekről nyilatkozat), amelynek regisztrálása 8 napon belül, a feltételek ki nem elégítése esetén tagadható meg. Tipikus, liberalizált megoldás a távközlésben: az Eht. hatályba lépésétől (2004. jan. 1.), Bejelentendők az alkalmazott hálózati interfészek, ha szabványosak, legkésőbb üzembehelyezéskor. Regisztráláshoz jelezni kell a szolgáltatás tényleges
beindítását.
Egyedi engedélyek:
* Frekvenciahasználat: vezetéknélküli szolgáltatások nyújtásához (l. fr. gazd.)
* Számhasználat: valamely előfizetői szolgáltatás, illetve számmező használatához (l. számgazdálkodás)
* Távközlési építmény (torony, hálózat, stb.) létesítése, használatbavétele
* Műsorszolgáltatás (rádió, tv): az engedélyeket az NMHH adja ki
}}
{{rejtett|mutatott= '''Hogyan történik a szolgáltatók piaci együttműködésének szabályozása az infokommunikációban?''' (3 pont) | szöveg =
A verseny sarokköve: A távközlő hálózatoknak és szolgáltatásoknak egyetlen egységes rendszerként kell működniük.
A bevételből az összeköttetés minden szereplője részesedni akar.
Együttműködés szükséges:
* csatlakozási szabványok, protokollok, szolgáltatás specifikációk;
* eszközök, építmények, stb. közös használata (betelepülés)
* beruházási kötelezettségek (pl. számmező módosítás);
* tarifastruktúrák, bevételek megosztása, számlázás stb.
Szabályozás törvény/kormányrendelet alapján:
* hálózati együttműködés szerződéses kötelezettségei;
* piaci erőfölény kezelése (aszimmetrikus szabályozás)
** RIO – Reference Interconnection Offer (összekapcsolás)
** RUO – Reference Unbundling Offer (megosztás)
* a vitás helyzetek eldöntésének szabályozási hatósági mechanizmusa stb.
}}
{{rejtett| mutatott = '''Ismertesse a szabályozás eszközeit!''' (3 pont, 2011.12.20.) '''Ismertesse a szabályozás eszközrendszerét!''' (3 pont, 2010.12.14.) | szöveg =
* Jogszabályok (törvények, kormány- és miniszteri rendeletek)
** Általános, versenyalapú szabályozások
** Távközlés/infokom-specifikus szabályozások, ide értve pl. szabványok beemelését, kormányzati programokat, határozatokat is
* Szabályozó hatósági eszközök (jogszabályi keretek között):
** Ex ante: szabályalkotás (rulemaking), ide értve pl.:
*** az erőforrásokkal való gazdálkodás szabályait,
*** az erőfölény kezelésének (ex ante) szabályait,
*** az eseti engedélyezést (hatósági tevékenység)
** Ex post: érvényszerzés (enforcement), ide értve pl.:
*** piacfelügyelet (szolgáltatások, berendezések megfelelősége),
*** erőfölénnyel való visszaélés kezelése (ex post),
*** szankcionálás
* Vitarendezés a piaci szereplők között (dispute resolution):
** államigazgatási (szabályozó hatósági) eljárások
** választott bíróság
** fellebbviteli bíróság (már nem hatósági!)
* Ön- és együttes szabályozás
** Önszabályozás: piaci szereplők egyeztető fórumai, etikai kódex, stb.
** Co-regulation: a piaci szereplők és a hatóság feladatmegosztása
}}
=== Megválaszolatlan ===
{{Rejtett | mutatott='''Ismertesse a jelentős piaci erő (JPE) fogalmát és elemzésének folyamatát az infokommunikáció szabályozásában!''' (3 pont, 2014.01.03.) | szöveg= Ide jön a válasz a kérdésre}}
# Ismertesse az Európai Unió 2002-es elektronikus hírközlés szabályozási csomagját! (3 pont, 2012.01.06.) 82. sor 11-13 dia
# Ismertesse a frekvenciagazdálkodás nemzetközi szabályozási rendszerét! (3 pont, 2010.12.21.) 84. sor 5. dia
# Ismertesse az infokommunikáció szabályozástól való elvárásokat! (3 pont, 2011.12.15.)
# Ismertesse az informatikai biztonság összetevőit, biztonsági technikáit, mechanizmusait! (3 pont)

== 1 pontos kérdések ==
{{rejtett| mutatott='''Sorolja fel a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság legalább 4 feladatát!''' (1 pont, 2012.05.24.) | szöveg=
AZ NMHH FELADATKÖRE
Az elektronikus hírközlés területén:
* jogszabályok felülvizsgálata, előkészítése
* a hírközlési és informatikai piac felmérése
* a verseny helyzetének elemzése az érintett piacokon
* szolgáltatások bejelentésével kapcsolatos eljárások
* nyilvántartások vezetése
* frekvencia- és azonosítóengedélyek kezelése
* építmények engedélyezése, ingatlanhasználat
* piacfelügyelet
* zavarelhárítás
A média területén:
* a műsorszolgáltatási jogosultság kiadása, ellenőrzése
* a műsorszolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos feladatok
* a műsorszolgáltatással kapcsolatos frekvenciagazdálkodás
* műholdas csatornák pályáztatása
* műsorfigyelő és elemző szolgálat működtetése
* fogyasztóvédelem, versenyszabályok betartásának ellenőrzése
}}
{{rejtett| mutatott = '''A rádióhullámok mely kategóriáját szabályozza a frekvenciagazdálkodás? Mit értünk rádióhullámon a frekvenciagazdálkodásban?''' (1 pont, 2012.01.20., 2011.01.04., 2010.12.21.) | szöveg =
Nem vezetett, 0-3000 GHz frekvenciájú elektromágneses sugárzás.
}}
{{rejtett| mutatott = '''Mi az ársapka szabályozás lényege?''' (1 pont, 2012.01.13.) | szöveg = Adott szolgáltatásoknál (pl. telefon) ársapka (price-cap)
szabályozás:
* a megengedett éves árnövekedést maximálja, mint:
*# az elmúlt éves infláció (definiálva az intervallumot és a mérőszámot: GDP árindex, CPI /fogyasztói árindex/, PPI, stb. ) és
*# a technológiai hatékonysági tényező (X=2%....8%) különbsége;
* az átlagot a "kosár" elemeinek bevétel szerint súlyozott átlagaként
számolja: (előfizetési díj, helyi hívás, helyközi hívás zónák szerint
bontva, nemzetközi hívás);
* Szolgáltatásminőségi komponens is beépíthető (± Q% vagy -Q%...0)
* Egyéb megszorítások pl. kisfogyasztói csomag előírása
}}
{{rejtett| mutatott = '''Milyen típusú árverések elméletének és eljárásának kidolgozásáért nyert 1994-ben Harsányi János magyar származású tudós közgazdasági Nobel díjat?''' (1 pont, 2012.01.13.) | szöveg= párhuzamos (szimultán) árverés }}
{{rejtett| mutatott = '''Sorolja fel a rádiószabályozás engedélyezési módjait!''' (1 pont, 2012.05.24., 2011.01.11.) | szöveg =
# Engedélymentesség
# Regisztráció
# Engedélyezés sorrendiség alapján
# Pályázat
# Árverés
}}
{{rejtett| mutatott = '''Mit értünk rádióinterferencián?''' (1 pont, 2012.01.06.) | szöveg = Ha két vagy több forrásból származó, azonos vagy nagyon közeli frekvenciájú rádiósugárzás találkozik, kölcsönhatásba lépnek és módosítják egymást.}}
{{rejtett| mutatott = '''Mi a technológiai semlegesség elve az infokommunikáció szabályozásában?''' (1 pont, 2011.12.20., 2010.12.14.) | szöveg =
A technológiai semlegesség elve
* Földi, műholdas, PSTN, IP, KTV, műsorszórás, stb. egységesen kezelendő
* Engedélyezés, összekapcsolás, számhordozhatóság, egyetemes szolgáltatás stb.
* Bármely tartalom már bármely hálózaton továbbítható:
** a hálózatfüggő szabályokon túllépett a technológiai fejlődés,
** a piacok integrálódnak; ezért elengedhetetlen a kommunikációs infrastruktúra és a hordozott szolgáltatások koherens, technológiasemleges szabályozása
}}
{{rejtett| mutatott = '''Mi a különbség az ex-ante és ex-post szabályozás között?''' (1 pont, 2011.12.15., 2010.12.21.) | szöveg=
# Ex ante: szabályalkotás (rulemaking), ide értve pl.:
#* Az erőforrásokkal való gazdálkodás szabályait,
#* az erőfölény kezelésének (ex ante) szabályait,
#* az eseti engedélyezést (hatósági tevékenység)
# Ex post: érvényszerzés (enforcement), ide értve pl.:
#* piacfelügyelet (szolgáltatások, berendezések megfelelősége),
#* erőfölénnyel való visszaélés kezelése (ex post),
#* szankcionálás
}}
{{rejtett| mutatott = '''Mely két fő területre terjednek ki a frekvenciagazdálkodás feladatai?''' (1 pont, 2011.12.15.) | szöveg = nemzetközi, nemzeti szabályozás }}
{{rejtett| mutatott = '''Mit törekszik megakadályozni a frekvenciagazdálkodás?''' (1 pont, 2011.01.18.) | az interferenciát }}
{{Rejtett | mutatott='''Mi az Európai Unió szóhasználata magyarul és angolul a távközlés fogalomra?''' (1 pont) | szöveg= ICT = Információs és kommunikációs technológiák / Information and Communication Technologies }}
=== Megválaszolatlan ===
# Hol kell teljesülnie az európai rádiószabályozás követelményeinek? (1 pont, 2014.01.03.)
# Hol kell teljesülnie a Nemzetközi Rádiószabályzat követelményeinek? (1 pont, 2013.12.19.)
# Mi a digitális átállás, és mikor van a határnapja az Európai Unióban? (1 pont, 2011.01.11.)
# Melyek a szabályozó hatóságok tevékenységi körei? Az alábbiak közül melyik(ek) a kakukktojás(ok)? (1 pont, 2010.12.14.)
#* Szabályalkotás, jogszabály alkotás, jogszabály előkészítés, szabályalkotás, törvényhozás.
# Mit jelent a másodlagos spektrum kereskedelem haszonbérleti formája? (1 pont, 2010.12.14.)
# Mivel és mikor kezdődött, illetve mi a legutóbbi három fejezete a távközlés liberalizációnak az EU-ban? (1 pont)

[[Category:Gazdhuman]]

Mérnöki menedzsment - termékfejlesztés, szabványosítás

2014-01-10T13:02:38Z

Gmate:

Többi témakör: [[Mérnöki menedzsment - vizsgakérdések témakörönként szétválogatva]]

# Ismertesse a tantárgyban megismert vásárlói magatartás típusokat! (3 pont) -> racionális, rutinszerű, impulzus, szociálisan függő
# Sorolja fel a termékfejlesztés folyamatának legalább négy elemét logikai sorrendben, és részletezzen közülük legalább kettőt! (3 pont) -> ötletmenedzselés, termékjavaslat-készítés, üzleti terv készítés, a termék kifejlesztése, piaci bevezetés, eredményesség tesztelése, korrekció
# Mikor rugalmatlan egy termék ára? (1 pont) -> árrugalmasság: forgalom változása/ár változása, rugalmatlan ha 0<árrugalmasság<1, rugalmas ha >1.
# Sorolja fel a vásárlók értékének elemeit! (1 pont) -> vevők megszerzése, megtartása; élettartama, vevőjövedelmezőség.
# Ismertesse az innovációk elfogadási folyamatát! (3 pont, 2010.12.14.)

[[Category:Gazdhuman]]

Mérnöki menedzsment - technológiai előrejelzés, innováció

2014-01-10T13:02:31Z

Gmate:

Többi témakör: [[Mérnöki menedzsment - vizsgakérdések témakörönként szétválogatva]]

5. témakör (innováció, technológiai előrejelzés)
# Melyek az innovációt ösztönző tényezők? (1 pont, 2011.12.15.)
# Ismertesse a nyílt innovációs láncot! (1 pont, 2011.12.20.)
# Soroljon fel legalább négyet az innováció alapesetei közül, és adjon mindegyikre egy-egy példát! (1 pont, 2012.01.06.)
# Ismertesse a zárt innovációs láncot! (1 pont, 2014.01.03.)
# Soroljon fel legalább négyet az innováció alapesetei közül, és adjon mindegyikre egy-egy példát! (1 pont, 2013.12.19.)
# Soroljon fel az innovációs menedzser feladataiból legalább négyet! (1 pont, 2012.05.24.)
# Mi az EIT, és mi a célja? (1 pont, 2012.01.20.)
# Sorolja fel az EIT ICT laboratóriumainak legalább 4 tematikus területét! (1 pont)
# Sorolja fel az EIT ICT laboratóriumainak legalább négy tematikus területét! (1 pont, 2011.01.04.)
# Mi az EIT, és mi a célja? (1 pont, 2010.12.14.)
# Ismertesse az MTA tudománypolitikáját! (3 pont, 2010.12.21.)
# Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EIT) hol van a székhelye, mikor alakult (+-1év), és milyen formában foglalkozik ICT témákkal? (1 pont, 2010.12.21.)
# Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EIT) hol van a székhelye, mikor alakult (+-1év), és milyen formában foglalkozik ICT témákkal? (1 pont, 2010.12.21.)
# Milyen információforrásokból lehet felépíteni egy technológiai elemzést! (1 pont)

[[Category:Gazdhuman]]

Mérnöki menedzsment - tudásmenedzsment, szabadalom

2014-01-10T13:02:25Z

Gmate:

Többi témakör: [[Mérnöki menedzsment - vizsgakérdések témakörönként szétválogatva]]

# Mit jelent a földrajzi árujelző? (1 pont)
# Mit jelent a földrajzi eredetjelző? (1 pont)
# Mit véd a forma mintaoltalom? (1 pont)
# Gyógyszerek esetében hány évig védhető a hatóanyag szabadalommal? (1 pont)
# Tudásátvitel lehetséges útjai közül melyik az, ami a wiki oldalakon (pl.: Sch wiki) zajlik, amikor a felsőbb évesek leírják tapasztalataikat az alsóbb évfolyamosoknak? Miért? (1 pont)
# Mit nevezünk explicit tudásnak? (1 pont)
# Sorolja fel a tudás megszerzésének legalább 4 módját! (1 pont) -> fejlesztés, megvétel, lízing, bérlés, kevert csoportok, tudás hálózatok
# Mit értünk kodifikáción? (1 pont) -> a tudás olyan formába öntése, hogy az mások számára is elérhetővé váljon

[[Category:Gazdhuman]]

Mérnöki menedzsment - szervezetek, vezetés

2014-01-10T13:02:18Z

Gmate:

Többi témakör: [[Mérnöki menedzsment - vizsgakérdések témakörönként szétválogatva]]

3. témakör

# A vállalatok transzformációjában, átalakításában melyik lépés jelenti az áttörést, a "visszafordíthatatlanságot"? (1 pont, 2014.01.03.)
# Soroljon fel logikai sorrendben legalább négyet a vállalatok átalakításának lépései közül! (1 pont, 2013.12.19.)
# Az alábbi állítások növekvő (N) vagy hanyatló (H) vállalatra érvényesek? (1 pont, 2012.05.24.)
#* A vállalatvezetőség irányítja a szervezetet. N vagy H?
#* Minden tilos, kivéve, amit engedélyeznek. N vagy H?
# Soroljon fel legalább négyet a vállalatok átalakításának tipikus hibáiból! (1 pont, 2012.01.13.)
# Soroljon fel legalább négy vezetési helyzetet! (1 pont, 2012.01.06.)
# A vállalatok átalakításának alábbi lépéseit helyezze sorrendbe! (1 pont, 2011.12.20.)
#* A változás halaszthatatlanságának érzékeltetése
#* Vezetési struktúra jövőképhez igazítása
#* A változtatás jövőképének kommunikálása
#* Eredmények megszilárdítása, további változások elérése
#* Gyors sikerek elérése
# Mi a főtt béka effektus mondanivalója? (1 pont)
# Mi a vállalkozás alapítói kelepce? (1 pont, 2010.12.21.)

[[Category:Gazdhuman]]

Mérnöki menedzsment - stratégia, döntés, projekt

2014-01-10T13:02:10Z

Gmate:

Többi témakör: [[Mérnöki menedzsment - vizsgakérdések témakörönként szétválogatva]]

2. témakör (stratégia, döntés, játékelmélet, projektek)

== 3 pontos ==
{{rejtett|mutatott='''Adja meg a stratégia definícióját, beleértve öt fő attribútumát!''' (3 pont, 2011.01.04., 2012.01.20.)| szöveg=
A stratégia elhatározások olyan, egészet alkotó következetes együttese, mely
* megalapozott
* reális
* átlátható
* elfogadott
* szilárd
és kitűzi
* a távlati célokat,
* hozzájuk vezető utat, és
* a prioritásokat.
}}
{{rejtett|mutatott='''Ismertesse a tantárgyban ismertetett döntési logikákat!''' (3 pont, 2011.01.18.)|szöveg=allokáció, elosztás (adott cuccot milyen arányban a jelentkezők között), hitel (aki megfelelő, megugorja a lécet, annak adunk hitelt), kiválasztás (egy helyre a legjobb pályázót választjuk)}}
{{rejtett|mutatott='''Mit foglal magába egy vállalati jövőkép bővebb változata, tömören ismertesse az összetevőket!''' (3 pont, 2012.01.13.)| szöveg=
* küldetés
* fejlesztési vízió
* átfogó teljesítménycélok
* prioritások
* értékrend
* vállalati politikák: horizontális szinergia (együttműködés) üzletágak között, vertikális (integráció), viszony a környezethez.
}}

== 1 pontos ==
{{rejtett|mutatott='''Mit jelentenek a SWOT egyes betűi (angolul és magyarul)? Hol találkozott a SWOT betűszóval a tantárgy tananyagában? Mit jelentenek egyes betűi (angolul és magyarul)?''' (1 pont, 2011.01.11., 2013.12.19)|szöveg= S-erősségek, W-gyengeségek,O-lehetőségek,T-veszélyek,fenyegetések}}
{{rejtett|mutatott='''Sorolja fel a projektháromszög elemeit!''' (1 pont, 2014.01.03.)|szöveg=idő, technikai elvárások, erőforrások}}
# Miket tartalmaz a projekt alapító dokumentum? (1 pont, 2011.01.04.)
# Mit foglal magába a vállalati stratégia? Tömören ismertesse az összetevőket! (3 pont, 2011.01.11.)
# Mit foglal magába a cégstratégia? Tömören ismertesse az összetevőit! (3 pont, 2013.12.19.)
# Ismertesse a Balanced Scorecard (BSC) módszer négy szempontját, mit mutat meg a stratégiai térkép? (3 pont, 2011.12.15.)
# Ismertesse az AHP döntési módszert! (3 pont, 2011.12.20.) -> cél, forgatókönyv, döntéshozó, kritérium
# Mit értünk üzleti szegmensen? (1 pont, 2012.01.06., 2012.05.24.) -> néhány piaci szegmens, ahol homogén stratégiát követünk
# Rövid magyarázattal mutassa meg, hogy mennyiben különbözik a nemkooperatív mátrixjáték és a bimátrixjáték megoldása! (3 pont, 2013.12.19.)
# Ismertesse a Porter-féle öt-erős ágazati versenyanalízis modellt! (3 pont, 2014.01.03.) -> középen: versenytásak, körben: új belépők, vásárlók, helyettesítők, szállítók
# Leggyakoribb hiba a projektek hálótervezésénél, hogy nem veszik észre azt, hogy bizonyos tevékenységek párhuzamosíthatók. Pl. A-t és B-t egymás után rajzolják, amikor egyszerre is végre lehetne hajtani. Miért gond ez a jellegű hiba? A hálótervezés után erőforrás tervezésnél előfordulhat-e, hogy módosítani kell a tevékenység hálót? Ha igen: miért? Ha nem: miért nem? (3 pont, 2014.01.03.)
# Miért van szükség stratégiára? Fejtse ki néhány mondattal! (3 pont, 2012.05.24.)
# Ismertesse a Gantt-diagram időtervezési technikát! (3 pont, 2012.05.24.)
# Mit értünk erőforrás simításon? (1 pont, 2012.01.20.)
# Ismertesse a projektmenedzsment költségterv készítésének 2 módját! (3 pont, 2012.01.13.) -> bottom-up, top-down
# Ábrázolja a stratégiai piramist az egyes rétegeinek megfelelő sorrendű megnevezésével! (1 pont, 2012.01.13.) -> lentről föl: regionális, funkcionális, üzletági, cégstratégia, jövőkép, küldetés.
# Ismertesse a tantárgyban megismert projektirányítási módszertanokat! (3 pont, 2012.01.06.) -> hagyományos, RUP, PERT, CCPM
# Mi az a WBS a projekteknél? (1 pont, 2011.12.20.)
# Ismertesse a PERT projektmenedzsment időtervezési módszert! (3 pont, 2011.12.15.)
# Melyek igazak az alábbi állítások közül? (indoklás nélkül) (1 pont, 2011.01.18.)
#* Az üzleti szegmens több piaci szegmensből állhat.
#* Piaci szegmens meghatározott ügyfélkör és termékkör metszete.
#* Az üzleti szegmens homogén üzleti stratégiájú piaci szegmensek együttese.
# Tervezze meg az ábrán megadott mérnöki feladat ütemtervét, azaz töltse ki a hiányzó részeket (jelmagyarázat az ábra jobb felső sarkában látható)! Adja meg a kritikus utat is! (3 pont, 2011.01.11.)
#* ábra: [[File:Mernokimenedzsment_vizsga_20110111.jpg]]
# Ismertesse az AHP döntési módszert! (3 pont)

[[Category:Gazdhuman]]

Mérnöki menedzsment - vezetés

2014-01-10T13:01:17Z

Gmate:

Többi témakör: [[Mérnöki menedzsment - vizsgakérdések témakörönként szétválogatva]]

1. témakör

3 pontos kérdések:
# Ismertesse Vogelauer munkastílus elemzési módszerét! (3 pont, 2011.12.20.)
# Ismertesse a szervezeti célok sikeres megvalósításának összetevőit, összefüggésüket és a menedzsment team kívánatos képességét! (3 pont, 2011.01.18.)

1 pontos kérdések:
# Soroljon legalább négyet a vezető tevékenység összetevői (a vezetők 7 sapkája) közül! (1 pont, 2014.01.03.)
# Soroljon fel legalább 4 tipikus érdekcsoportot egy vállalat piaci környezetében! (1 pont, 2013.12.19.)
# Sorolja fel Vogelauer munkastílus elemzésében szereplő legalább 4 vizsgált tulajdonságot! (1 pont, 2012.01.20.)
# Sorolja fel Edward de Bono legalább 4 gondolkodó kalapjának színét és a hozzátartozó megközelítéseket! (1 pont, 2011.12.20.)
# Mi az alapja a távközlés, az informatika és a média konvergenciájának? (1 pont, 2011.01.11.)
# Sorolja fel az ügyvezetés legalább négy jellegzetességét! (1 pont, 2011.01.11.)
# Mi a sikeres vezetői team összeállításának kulcsa? (1 pont, 2010.12.14.)
# Sorolja fel az ügyvezetés legalább 4 jellegzetességét! (1 pont, 2012.01.06.)
# Mi az ügyvezetés három dimenziója! (1 pont, 2011.01.18.)
# Mit jelent az ügyvezetés korlátozott racionalitása? (1p)

[[Category:Gazdhuman]]

Mérnöki menedzsment - vizsgakérdések témakörönként szétválogatva

2014-01-10T13:00:56Z

Gmate:

A [[Mérnöki menedzsment]] tárgy ismert vizsgakérdései, témakörönként szétválogatva.

'''Állapot:''' 2014. jan. 3-i vizsgáig szét vannak válogatva, kivéve, amit nem tudtam besorolni. [[Szerkesztő:Fbobe|Fbobe]] ([[Szerkesztővita:Fbobe|vita]]) 2014. január 9., 17:20 (UTC)

* [[Mérnöki menedzsment - vezetés]]
* [[Mérnöki menedzsment - stratégia, döntés, projekt]]
* [[Mérnöki menedzsment - szervezetek, vezetés]]
* [[Mérnöki menedzsment - tudásmenedzsment, szabadalom]]
* [[Mérnöki menedzsment - technológiai előrejelzés, innováció]]
* [[Mérnöki menedzsment - termékfejlesztés, szabványosítás]]
* [[Mérnöki menedzsment - jogi szabályozás]]

== Besorolatlan kérdések ==
{{Rejtett | mutatott='''2010.12.14.''' | szöveg=
# Egy webfejlesztő cég 2 design-t (D1 és D2) készít egy informatikai honlaphoz. A cég érdeke, hogy a honlap látogatottság minél nagyobb legyen (ugyanis az a bevétellel egyenesen arányos). A látogatottságot egy külső tényező is befolyásolja: két nagy informatikai cég fuzionálása megtörténik-e vagy sem. Ebben a kockázatos döntési pontban még nem lehet tudni, hogy létrejön-e a fúzió, de azt lehet tudni, hogy a fúzió 75%-os valószínűséggel megtörténik. D1-es design a fúzió esetén 400 ezer, fúzió nélküli esetben 100 ezer látogatót vonz. D2-es design a fúzió esetén 200 ezer, fúzió nélküli esetben 400 ezer látogatót vonz. Melyik design-t érdemes alkalmazni az informatikai honlaphoz és miért? (3 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2010.12.21.''' | szöveg=
# Ismertesse az információs értékláncot, korlátait és integrációját! (3 pont)
# Van-e valaki egy vállalkozás ügyvezetője, vezérigazgatója, első számú operatív vezetője fölött? Ha van, ki az? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2011.01.04.''' | szöveg=
# Sorolja fel az információs értéklánc integrációjának legalább négy korlátját! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2011.01.18.''' | szöveg=
# Ismertesse az NGN-t és referencia architektúra síkjait! (3 pont)
# Sorolja fel az információs társadalom intelligens infrastruktúrájának rétegeit! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2012.01.06.''' | szöveg=
# Ismertesse az információs társadalom intelligens infrastruktúrájának rétegeit és változási trendjeiket! (3 pont)
# Sorolja fel az infokommunikáció fejlődésének időszakait! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2012.01.20.''' | szöveg=
# Ismertesse a vezetővé válás folyamatát! (3 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2012.05.24.''' | szöveg=
# Mit értünk szinergián? (1 pont) -> együtműködést
}}

[[Category:Gazdhuman]]

Információfeldolgozás

2014-01-07T13:10:40Z

Gmate: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| név = Információfeldolgozás
| tárgykód = VIMIM237
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék = MIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = opcionális
| vizsga = szóbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimim237
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim237
}}

==Segédanyagok==
* [[Média:Infofeld_cirkularis-konv_2007.pdf‎ | Cirkuláris konvolúcióról összefoglaló]]
* [[Média:Infofeld_fogalmak_2007.pdf | Fogalmak]]
* [[Média:Infofeld_kepletgyujt_2010.pdf‎ | Hivatalos képletgyűjtemény]]
* [[Media:Infofeld_konyv_schnell_jelek_1.pdf | Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája I.]]
* [[Media:Infofeld_konyv_schnell_jelek_3.pdf | Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája III.]]
* [[Media:Infofeld_konyv_schnell_peldatar.pdf | Méréstechnika példatár]]
* fuzzy-ről anyag:
** [http://www.mathworks.com/help/pdf_doc/fuzzy/fuzzy.pdf Matlab Fuzzy Logic Toolbox gépkönyv]
** [http://hu.wikipedia.org/wiki/Fuzzy_logika Wikipédia]
** [http://www.rit.bme.hu/letoltheto/szamszim/F_4/Fuz_log.html BME RIT]
* neurálisról:
** [http://project.mit.bme.hu/mi_almanach/books/neuralis/index Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach]
** [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neur%C3%A1lis_h%C3%A1l%C3%B3zat Wikipédia]
** [http://www.cs.ubbcluj.ro/~csatol/mestint/pdfs/neur_halo_alap.pdf Babes-Bolyai Tudományegyetem]

===Kidolgozások===
* [[Média:Infofeld_kidolgozas_2012.pdf | Sziki és Zsolti kidolgozása 2012]]
** Az előadó által feltöltött tételek lehetőség szerinti legrészletesebb kidolgozása. A tételek kidolgozásánál törekedtünk az érthetőségre és a gyakorlati használhatóságra. Használjátok egészséggel!
* [[Média:Infofeld_kidolgozas_2011_Kotroczo.pdf‎‎ | Kotroczó Nándor tétel kidolgozása 2011-ből]]
** ''(Még a régi 5 éves jelfeldolgozás tételek alapján, és nem volt időm rendesen átnézni, így vannak benne hibák (javítani már nem fogom). - a szerző)''

==Zárthelyi==
* [[Média:Infofeld_zh_2011_osszes.pdf‎ | Összes zh összegyűjtve 2011 őszig]]
* 2011 zárthelyik:
**[[Media:Infofeld_zh_2011.pdf | zh]], [[Media:Infofeld_zh_2011_pot.pdf | pótzh]], [[Media:Infofeld_zh_2011_potpot.pdf | pótpótzh]]
** [[Média:Infofeld_zh_2011osz.pdf‎‎ | két szép zh megoldás ]]
* 2012 zárthelyik:
**[[Media:Infofeld_zh_2012.pdf | zh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2012_pot.pdf | pótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_pot_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2012_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_potpot_mo.pdf | megoldása]]
* 2013 zárthelyi:
**[[Media:Infofeld_zh_2013.pdf | zh]] és [[Media:Infofeld_zh_2013_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2013_pot.pdf | pótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2013_pot_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]

==Vizsga tapasztalatok==
''2011''

Mondta még anno, hogy a szűrőtervezést nézzük át otthon. Cirkuláris, modellillesztés, kvantálás nem volt 2011-ben.

''Kis tapasztalat:''

Szóbelin lényeg, hogy beszélj! Fél órát minimum szóbelizel, az már csak rajtad múlik, hogy mit. Ha mindent tip-topra kidolgozol a tételed során, könnyen belekérdez olyanba, amit nem tudhatsz. Így célszerű a tételt nagy vonalakban kidolgozni és ha belemegy részletesebben, még mindig tudsz válaszolni. Hallottam olyanról is, hogy direkt hibát raksz bele, és aztán szóban kijavítod, de ezt azért nem ajánlom... Ha valamit nem tudsz, gondold végig, gondolkodj! Talán Kollár tanár úr a legjobb példája annak, hogy jobban értékeli a "mérnöki" hozzáállást, gondolkodást, mint a száraz tudást. Fontos: ne a kettesért menj, mert nem fogsz kettest kapni... Legtöbbször négyest-ötöst ad, vagy egyest.

-- Sippi - 2012.01.19

''Kis tapasztalat - 2012:''

Vizsga: Ahogy én láttam és szükséges volt:

Először is a vizsga úgy néz ki, hogy a Tanár Úr egy pár mondatban elmondja mit dolgozz ki. Erre kapsz ~20 percet. Ezután erről beszélgettek. A lényeg, hogy a kidolgozott papíron minél több a témába vágó dolog szerepeljen, abból egyrészt látni fogja, hogy képben vagy, másrészt, hogy készültél. Persze ez még nem fog kettest érni.
A beszélgetős résznél pedig - Sippit idézve - beszélni kell! Ez azt jelenti, hogy ha nem is tudsz valamit akkor gondolkozz, fejtsd ki, hogy min törpölsz éppen! Ezt mindenképpen értékeli a Tanár Úr!
Nem kell a konvencionális választ adni, ha logikus józan ésszel átgondolt, és megtudod indokolni, akkor az pozitív -> Sippi: "értékeli a "mérnöki" hozzáállást". Mindent elfogad, amit meg tudsz indokolni.

-- Sziki - 2013.01.10

''Tapasztalat - 2013''

Vizsga menete:
# kitaláltok a várakozóban egy vizsgázási sorrendet, célszerű érkezés alapján felírni magatokat egy lapra
# bemész, Kollár mond egy tételt
# leülsz, kidolgozod, amíg a másik felel
# felelsz, jó esetben átmész (más témakörbe nem kérdezett bele)

Szóbeli tételek: (tapasztalat alapján ezeket kérdezi vizsgán)
* jelek csoportosítása, tulajdonságai
* sztochasztikus jelek, mi közük a szinuszhoz
* Bayes-becslő
* Maximum Likelihood becslők - MAP becslő (tavaly nem volt előadáson, de vizsgán elbeszélgettünk róla)
* mintavételi tételek, mintavételezés (arra figyelj, hogy a tételeket az ő szavaival mondd el - asszem a végén "nem vesztünk információt" mondasz :))
* átlagolás (mozgó, exponenciális, indított)
* cirkuláris konvolúció
* DFT, négyszögablak DFT-je
* dither
* zaj csökkentése átlagolással
* fehér zajjal terhelt szinuszos jel paramétereinek kinyerése
* teljesítmény, energiasűrűség, ilyesmi
* teljesítmény-sűrűségfüggvény mérési módszerek
* energia-sűrűségfüggvény mérési módszerek
* neurális hálózatok
* fuzzy

-- TL - 2013.05.28

[[Category:Villanyszak]]

Rendszertervezés és -integráció

2013-12-23T15:48:07Z

Gmate: /* Vizsga */ 2013.12.23. Szultán és Sch.Balázs része is

{{Tantárgy
| név = Rendszertervezés
| tárgykód = VIMIM238
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék = MIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = nincs
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimim238
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim238
}}

==Segédanyagok==
* [[Média:Rendszertervezes_hf_2011_Sipos-Takats.pdf‎ | Önlabbal kapcsolatos HF minta]]
* [[Média:Rendszertervezes_kidolgozas_2012_Scherer.pdf‎ | Kidolgozott ellenőrző kérdések Scherer Balázs részéből]]
* [[Média:Rendszertervezes_kidolgozas_2012_emc.pdf | Kidolgozott EMC rész Zoltán István részéből (thx to Meidl András)]]

==Vizsga==

{{Rejtett | mutatott='''2012.01.19''' | szöveg=
*Balázs része teljesen az ellenőrző kérdésekből van, az nem vészes. Emellett még van kódban hibafelismerés, és doxygenben kommentelés.
*ZI része: nálunk, az általa kiadott vázlatból semmit sem kérdezett. Két kérdése volt: érintési áram mérése (Touch Current) és tápegységek összehasonlítása (lineáris, kapcs üzemű, hibrid)
2012.01.19. -- Sippi --
}}
{{Rejtett | mutatott='''2013.01.02''' | szöveg=
# Lineáris hálózai táp
# 10 rétegű pcb
# CMMI folyamatai és kapcsolatuk
# Projektmenedzsment és lépései
# Lock-Modify-Unlock
# HIL, SIL, MIL, illetve elhelyezkedésük a V modellben
# Technikai rendszerarchitektúra pontjai
# C kódot doxygen szerint kommentezni
# MISRA C szabványai szerint javítani
}}
{{Rejtett | mutatott='''2013.12.23''' | szöveg=
* pontosság-központú tervezés főbb lépései
* 100:1 bufferelt osztó, hibaanalízishez szükséges részletes modell, javasolt tervezési alapelvek
* Ismertesse a CMMI lépcsőzetes megközelítésének érettségi szintjeit!
* Mi az a Requirement tracking? Mutasson rá példát!
* Rajzolja fel egy azonos programrészen dolgozó két fejlesztő konfliktusának és a konfliktus feloldásának folyamatát SVN parancsok segítségével!
* Mutassa be a Szoftver architektúra megtervezésének lépéseit!
* Röviden foglalja össze, hogy a V-modell tesztelési ágánál melyik hierarchia szinten milyen jellegű tesztelési eljárásokat használnak! Mutasson példát minden hierarchia szintre!
* kód kommentezése doxygen szerint
* MISRA C szabványai szerinti kódjavítás
}}

[[Category:Villanyszak]]

Rendszertervezés és -integráció

2013-12-19T20:27:20Z

Gmate: /* Vizsga */

Vezetői számvitel

2013-12-14T12:00:57Z

Gmate: korábbi féléves tárgyhonlap linkelve

{{Tantárgy
| név = Vezetői számvitel
| tárgykód = GT35M005
| szak =
| kredit = 2
| félév =
| kereszt =
| tanszék = ÜTI
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad =
| tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5325
}}

==Segédanyagok==
*[[Média:Vezszamvitel_kidolgozas_2011.docx‎ | Esszékérdések kidolgozás 2011]]
*[[Média:Vezszamvitel_kidolgozas_2011_zh2.pdf‎ | 2. zh-hoz elméleti összefoglaló 2011]]

==Tárgy infók==
===2011===
Érdekes tárgy, két zh van belőle, mindkettő 50%-tól van meg. Van benne I-H, de kettesével a kérdések, és akkor jár a pont, ha mindkettőt eltaláltad. Lehet rövid számolós feladat és rövid kifejtős. A fele pont egy hosszú kidolgozásra van, ahol két témát kell egybegyúrni és úgy kidolgozni. Ha kidolgozod csak az egyiket, majd a másikat, kevés pontot kapsz. Maga a pontozás elég szubjektív, amikor úgy érzi az ember, hogy hibátlan lesz, minimum pont közeli, mikor érzi, hogy megbuktatják, elég jól sikerül. 2011 őszén aki bement az utolsó két előadásra, max pontot kapott a 2. zh-jára...

===2010===
Az önálló beszámoló dolgozat sikeres teljesítése. A beszámoló dolgozat két részből áll:
*Az utolsó előadáson a könyvben szereplő egyik véletlenszerűen kiválasztott esszé kérdés kidolgozása, amely 30%-os súllyal számít az összteljesítménybe.
*Egy önálló feladat kidolgozása amely 70%-os súllyal számít az összteljesítménybe. A dolgozatot a szamvitel.bme@gmail.com email címre kell elküldeni.
A feladatot a tankönyv egyes fejezeteinek végén található feladatokból lehet tetszőlegesen kiválasztani. A feladat kidolgozása egy meggyőző vezetői előterjesztésből és az azt alátámasztó számítási anyagokból áll. Az előterjesztéshez a locsi-fecsi (pecha-kucha) prezentációs technikát kell felhasználni: Egy 20 diából álló diasorban - az egyes diákon lehet kép, grafikon, térkép, vagy bármi, ami hozzáadott értéket ad a szöveges mondanivalóhoz - egy dia 20 másodpercig legyen látható, majd automatikusan jelenjen meg a következő kép. Így a lejátszás ideje pontosan 6:40! Az egyes képekhez hangfile-ban rögzítsd a mondanivalódat! A szóbeli beszámolóhoz kapcsolódó számítási anyagokat és minden olyan információt, amely írásos formában jobban áttekinthető, legfeljebb 5 A4-es oldalon készítsd el és mellékeld! Ebben ne felejts el feltüntetni a forráshivatkozásokat!

Házira van megajánlott jegy.

[[Category:Gazdhuman]]

Beágyazott rendszerek fejlesztése laboratórium

2013-12-09T17:23:24Z

Gmate: laborok feltöltése

{{Tantárgy
| név = Rendszerarchitektúrák laboratórium
| tárgykód = VIMIM239
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék = MIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = 11 alkalom
| kiszh = nincs
| nagyzh = nincs
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIM239
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim239
}}

A laborok a félév során 4 témakör köré csoportosulnak.

== DSP 1. - Jelfeldolgozás DSP processzoron ==
'''2 alkalom (+1 bevezető előadás)'''

'''Választható feladatok:'''
* Decimáló FIR szűrő megvalósítása
* LMS algoritmus megvalósítása
* Periodikus jelek előállítása néhány Fourier-komponensből
* Fáziszárt hurok (PLL) megvalósítása
* Egyszerű dallamot játszó program megírása
* Logaritmikus sweep-generátor megvalósítása
* Valószínűségsűrűségfüggvény-mérő megvalósítása
* Medián szűrő megvalósítása
* FFT analizátor
* Saját feladat kidolgozása

== DSP 2. - Real-time operating system megvalósítása DSP-n ==
'''2 alkalom'''

== LabVIEW ==
'''3 alkalom'''

Egyszerűbb feladatok megoldása, majd egy sugárzás monitorozó készítése

== EDK ==
'''3 alkalom'''

Egy MicroBlaze processzoros rendszert kellett megvalósítani Spartan-3E FPGA-n.

[[Category:Villanyszak]]

Rendszertervezés és -integráció

2013-12-06T19:32:27Z

Gmate: /* Vizsga */ doc fájl bemásolva

Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika

2013-11-25T19:45:28Z

Gmate: HF

A [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Sztochasztika ''Felsőbb matematika A / B''
| tárgykód = TE90MX30 / TE90MX38
| szak = villany MSc
| kredit = 6
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf = hetente
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX30/
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html
}}

A tárgyat az infósokkal együtt hallgatjuk, az ő wiki oldaluk: [[Sztochasztika II.]]

==Jegyzetek==
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]
*[[Média:FmSztoch_kidolgozas_2010.pdf | Tételkidolgozás 2010]]
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_osszefoglalas.docx| "Kis" összefoglaló a tételekhez]]

<big>'''2010'''</big>

'''A zh-n/vizsgán legálisan használható táblázatok, képletek:'''
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_norm_t_khi2.pdf | Standard normális, T és khi-négyzet eloszlás táblázat]]
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_statisztika_kepletek.pdf | Statisztika képletek]] (jobb minőségben [[Média:FmSztoch_jegyzet_statisztika_kepletek2.pdf | itt]])

'''Előadások 2010. ősz, előadó: Székely Balázs, jegyzetek: Hoborg'''

[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_01.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_02.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_03.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_04.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_05.pdf | 05]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_06.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_07.pdf | 07]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_08.pdf | 08]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_09.pdf | 09]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_10.pdf | 10]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_11-14.pdf | 11-14]]

'''Gyakorlatok 2010. ősz, gyakorlatvezető: Vető Bálint, jegyzetek: Hoborg'''

[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak1.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak2.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak3.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak4.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak5.pdf | 05(konzultáció)]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak6.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak7.pdf | 07]]

==Házi feladat==

*[[Média:Sztochasztika_HF_2012.pdf | 2012-es feladatok]]
*[http://math.bme.hu/~mogy/oktatas/villamosMSC_2013osz/VillamosMSC_Mat_HF_2013osz.pdf 2013-as feladatok], [http://math.bme.hu/~mogy/oktatas/villamosMSC_2013osz/VillamosMSC_Mat_HF_megoldasok_2013osz.pdf megoldások]

==Zárthelyi==
*[[Média:FmSztoch_zh_2009_minta.pdf | 2009. mintazh]]
*[[Média:FmSztoch_zh_2009.jpg | 2009. zh]]
*[[Média:FmSztoch_zh_2010.jpg | 2010. zh]]
*[[Média:FmSztoch_zh_2011.jpg | 2011. zh]]
*[[Média:FmSztoch_zh_2012_minta.pdf | 2012. mintazh]]
*2012: [[Média:FmSztoch_zh_2012_a.pdf | A csoport]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_b.pdf | B csoport]]
*[[Média:FmSztoch_zh_2013_minta.pdf | 2013. mintazh]] Horváth Illéstől

==Vizsga==
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20100105.jpg | 2010.01.05.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20100112.pdf | 2010.01.12.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20100119.jpg | 2010.01.19.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20101220.pdf | 2010.12.20.]] -- [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_mo.pdf | megoldások]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.pdf | 2011.01.03.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20110110.jpg | 2011.01.10.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.pdf | 2011.12.20.]] -- [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220_mo.pdf | megoldások]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.pdf | 2012.01.03.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20120110.jpg | 2012.01.10.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08.]] -- [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108_mo.pdf | megoldások]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]] -- [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115_mo.pdf | megoldások]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]] -- [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122_mo.pdf | megoldások]]

[[Category:Villanyszak]]

Fájl:FmSztoch hf 2012.pdf

2013-11-25T19:42:23Z

Gmate:

Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika

2013-11-25T19:38:35Z

Gmate: HF

A [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Sztochasztika ''Felsőbb matematika A / B''
| tárgykód = TE90MX30 / TE90MX38
| szak = villany MSc
| kredit = 6
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf = hetente
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX30/
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html
}}

A tárgyat az infósokkal együtt hallgatjuk, az ő wiki oldaluk: [[Sztochasztika II.]]

==Jegyzetek==
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]
*[[Média:FmSztoch_kidolgozas_2010.pdf | Tételkidolgozás 2010]]
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_osszefoglalas.docx| "Kis" összefoglaló a tételekhez]]

<big>'''2010'''</big>

'''A zh-n/vizsgán legálisan használható táblázatok, képletek:'''
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_norm_t_khi2.pdf | Standard normális, T és khi-négyzet eloszlás táblázat]]
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_statisztika_kepletek.pdf | Statisztika képletek]] (jobb minőségben [[Média:FmSztoch_jegyzet_statisztika_kepletek2.pdf | itt]])

'''Előadások 2010. ősz, előadó: Székely Balázs, jegyzetek: Hoborg'''

[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_01.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_02.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_03.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_04.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_05.pdf | 05]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_06.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_07.pdf | 07]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_08.pdf | 08]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_09.pdf | 09]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_10.pdf | 10]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_11-14.pdf | 11-14]]

'''Gyakorlatok 2010. ősz, gyakorlatvezető: Vető Bálint, jegyzetek: Hoborg'''

[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak1.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak2.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak3.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak4.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak5.pdf | 05(konzultáció)]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak6.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak7.pdf | 07]]

==Zárthelyi==
*[[Média:FmSztoch_zh_2009_minta.pdf | 2009. mintazh]]
*[[Média:FmSztoch_zh_2009.jpg | 2009. zh]]
*[[Média:FmSztoch_zh_2010.jpg | 2010. zh]]
*[[Média:FmSztoch_zh_2011.jpg | 2011. zh]]
*[[Média:FmSztoch_zh_2012_minta.pdf | 2012. mintazh]]
*2012: [[Média:FmSztoch_zh_2012_a.pdf | A csoport]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_b.pdf | B csoport]]
*[[Média:FmSztoch_zh_2013_minta.pdf | 2013. mintazh]] Horváth Illéstől

==Vizsga==
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20100105.jpg | 2010.01.05.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20100112.pdf | 2010.01.12.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20100119.jpg | 2010.01.19.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20101220.pdf | 2010.12.20.]] -- [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_mo.pdf | megoldások]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.pdf | 2011.01.03.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20110110.jpg | 2011.01.10.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.pdf | 2011.12.20.]] -- [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220_mo.pdf | megoldások]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.pdf | 2012.01.03.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20120110.jpg | 2012.01.10.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18.]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08.]] -- [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108_mo.pdf | megoldások]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]] -- [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115_mo.pdf | megoldások]]
*[[Média:FmSztoch_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]] -- [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122_mo.pdf | megoldások]]

[[Category:Villanyszak]]

Szerkesztővita:Tred

2013-11-20T16:31:18Z

Gmate: Új oldal, tartalma: „Szia! Ha megnézed az Elektronika diasor ide kapcsolódó részét ([http://www.mit.bme.hu/system/files/oktatas/targyak/vedett/7168/ml3_m4_eet_06-Opamp.pdf link] 19. d…”

Szia!

Ha megnézed az Elektronika diasor ide kapcsolódó részét ([http://www.mit.bme.hu/system/files/oktatas/targyak/vedett/7168/ml3_m4_eet_06-Opamp.pdf link] 19. dia), ott ez szerepel:
''A bemenetre valamekkora feszültségkülönbséget kell adni ahhoz, hogy a kimenet 0 legyen. Ez az ún. bemenetre redukált offset feszültség, néhány mV nagyságrendű.''

A gyakorlatban tényleg nem így mérjük, mert van rá jobb mérési eljárás is, de attól még ez a bemeneti offset definíciója. <br\>
Ha a beugróban kérdezték, és pontot vesztettél miatta, érdemes megkeresned az adott mérésvezetőt.

--[[Szerkesztő:Gmate|--]] ([[Szerkesztővita:Gmate|vita]]) 2013. november 20., 16:31 (UTC)

Mérés laboratórium 3 - 4. mérés ellenőrző kérdései

2013-11-19T14:02:04Z

Gmate: /* 4. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között? */

==1. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?==
'''Ad''' → ∞, '''rd''' → ∞, '''r ki''' → 0 
Ahol '''rd''' a differenciális bemeneti ellenállás, '''r ki''' a kimenő ellenállás 
Két bemenete van és az ezek közti feszültségkülönbséget erősíti, az '''Ad''' -vel jelöljük a differenciális feszültség erősítés arányát. 
Az ideális műveleti erősítő végtelen nagy bemeneti- és zérus kimeneti impedanciájú, ofszet és drift jellemzői zérus értékűek. 
A legtöbb alkalmazásban a műveleti erősítő ideálisnak tekinthető. 
(Általános célú, olcsó műveleti erősítő paraméterei: *A* = 105, '''rd''' = 10MΩ, '''r ki''' = 1kΩ) 

==2. Mekkora feszültség mérhető egy ideális műveleti erősítő „+” és „-” bemenete között, ha az erősítő nincs túlvezérelve? ==
0V 
A valóságos műveleti erősítőknél az ofszet feszültség nem zérus, azaz a két bemenet közé feszültséget kell kapcsolni, hogy a kimeneti feszültség zérus legyen.

(Az ideális erősítő a két bemenet közötti feszültséget a végtelennel szorozza. Tehát ha lenne feszültség közöttük, akkor + vagy – végtelen lenne a kimeneten. A gyakorlatban viszont a föld és a tápfeszültség korlátozza a kimenetet, ezt nevezzük túlvezérlésnek.)
==3. Mi az ofszet feszültség?==
Ofszet (kimeneti) feszültségnek nevezzük azt a feszültséget ami a földelt bemenetű (nem vezérelt) erősítő kimenetén jelentkezik. Ideális erősítő esetén ez 0V. 
Ha a valóságos erősítőt nem vezéreljük, akkor is van nullától különböző kimeneti jele. Ezt a jelenséget nullpont eltolódásnak, vagy ofszetnek nevezzük. A valóságos erősítőt egy ideális, ofszetmentes erősítővel és annak bemenetére kapcsolódó ofszet generátorokkal helyettesítjük. A generátorok forrásjellemzőit bemeneti ofszet feszültségnek illetve bemeneti ofszet áramnak nevezzük.

==4. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?==
A kimeneti ofszet feszültség az a feszültség, ami az erősítő kimenetén mérhető amennyiben a bemenetei nem vezéreltek (földelve vannak). A bemeneti ofszet feszültség az a feszültség, amit a bemenetre kell kapcsolnunk, hogy a kimeneten 0V-ot mérjük. <br\>
'''A kimeneti ofszet feszültség a bemeneti ofszet feszültség erősítésszerese.''' Uoff,ki = A * U off,be

==5. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?==
Adott frekvencián a kimeneti jelet figyeljük oszcilloszkópon. A szinuszos bemeneti feszültséget addig növeljük, amíg a kimenő jel torzítani kezd, majd visszacsökkentjük, amíg a torzítás meg nem szűnik.

==6. Hogyan méri meg egy erősítő erősítési tényezőjét (Ao)?==
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú jelet kapcsolok, hogy a kimeneten pl 10V legyen a szinuszjel amplitúdója és az erősítő ne legyen túlvezérelve. Ekkor egy digitális multiméterrel megmérem a bemeneten és a kimeneten lévő szinuszjel nagyságát és ebből meghatározom a feszültségerősítést.

==7. Hogyan értelmezik a dB-t?==

A méréstechnikában az erősítést a számértékével jellemzik, a híradástechnikában rendszerint egy logaritmikus skálát, a '''deciBel (dB)''' skálát használják. 
Feszültségerősítés esetén:
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) 
Teljesítményerősítés meghatározásánál:
Ap [dB] = 10 log (Pki / Pbe) 

==8. Egy erősítőt vizsgálunk. A bemenetre 0,5 Veff értékű, sávközépi frekvenciájú jelet adunk. A kimeneten 10Veff értéket mérünk. Mekkora az erősítés dB-ben?==
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) = 20 log (10 / 0,5) = 20 * 1,3 = 26 dB

==9. A fenti erősítő esetében, változatlan bemenő jelszintet feltételezve, mekkora feszültséget fogunk mérni a kimeneten az erősitő -3dB-es felső határfrekvenciáján? És az erősitő -3dB-es alsó határfrekvenciáján?==
A -3dB ~0.7-szeres (1/sqrt(2)) erősítést jelent, így kb. 7Veff a kimenő jel feszültsége.

(a -3dB relatív erősítés a ~26dB-hez képest, azaz az erősítés ~23dB=20log(A)-> A=10^(23/20)=~14,12 (ami egyébként 20*~0,7, tehát stimmel az erősítés és dB közti számítás) 0,5Veff*14,12=kb 7,06Veff) (by Poro)

==10. A 34401A típusú multiméter bementére egy 2 Vpp nagyságú, +1 V ofszet feszültségű, 600 Hz frekvenciájú szinuszjelet adunk. Milyen értéket fog mutatni a multiméter AC V üzemmódban (VAC kijelzés)? Milyen értéket fog mutatni a multiméter DC V üzemmódban (VDC kijelzés)?==
AC V: a multiméter a váltóáramú komponens effektív értékét méri, ez 1/sqrt(2) (1V a szinuszjel csúcsértéke, gyökkettő a szinusz alatti terület, ld. 220V)
DC V: a multiméter csak az egyenáramú komponenst méri ebben a módban, így +1V az eredmény (ez egyenlő az ofszet feszültséggel, vagyis azzal, hogy mennyivel van eltolva a jel a 0-tól függőlegesen)

==11. Egy erősítő bemenetén kondenzátoros csatolás van. Ez az erősítő alsó vagy felső határfrekvenciájának értékét befolyásolhatja?==
Az alsó határfrekvenciát (fa) az erősítő bemenetére és kimenetére kapcsolt soros kondenzátorok határozzák meg. Kis frekvencián ezen kondenzátorok XC-je olyan mértékben megnövekedik, hogy szakadásként viselkednek, ennek következtében csökken az erősítés. Ez a frekvencia az f0=1/(2*pi*RC) képlet alapján számítható.

A felső határfrekvenciát (ff) az erősítő tranzisztor parazitakapacitásai határozzák meg. A tranzisztor bázisa és emittere közti p-n átmenetében, a kissebségi töltéshordozók által létrehozott, diffúziós kapacitás nagyfrekvencián sönt ként működik, a bázisáram egy része ezen keresztül folyik, csökkentve a vezérlést. A tranzisztor bázisa és kollektora közötti p-n átmenet záró irányban van előfeszítve, kiürített réteg hozva létre, mely kondenzátorként működik. Nagyfrekvencián a kimeneti áram egy része ezen keresztül folyik, így csökken a terhelésre jutó áram, ezáltal a tranzisztor erősítése.

Tehát az alsót.

(konyhanyelven: Ha a jel nem változik elég gyorsan, akkor a kondenzátornak van ideje feltöltődni, kisülni, és teljesen elnyelheti a jelet.) Ha az AC csatolást jellemző alsó határfrekvencia legalább egy nagyságrenddel kisebb az adott üzemi frekvenciánál, akkor gyakorlatilag nem befolyásolja az üzemi feszültség-erősítést. A felső határfrekvenciát alapvetően a műveleti erősítő határfrekvenciája és az alkalmazott visszacsatolás mértéke határozza meg. (konyhanyelven: itt pedig arról van szó, hogyha a jel túl gyorsan változik, akkor a műveleti erősítő nem tud vele lépést tartani)

==12. A 2. ábrán látható kapcsolású erősítőben R4 értéke 10 kΩ, a megkívánt alsó határfrekvencia ~40 Hz. Milyen névleges értékű legyen a C4?==
[[Fájl:meres3_InvertaloErositoAlapkapcsolas.jpg]] 
falsó = 1/(2piR4C4) -> C4~0.398 μF

==13. Hogyan mérjünk fázistolást kétcsatornás oszcilloszkóppal?==

Az oszcilloszkópos mérésnél a fázistolás legegyszerűbben a bemenő és kimenő jel közti időeltolódásból határozható meg. Az időeltolódás kétcsatornás oszcilloszkóp esetén a bemenő és a kimenő jel egyidejű felrajzoltatásával meghatározható. A fáziseltolódásnek nem is a tényleges idejét célszerű meghatározni, hanem a periódusidőre vonatkoztatott relatív értékét. Ez esetben ugyanis az oszcilloszkóp ún. idő-skálafaktor hibája kiesik. 
A leolvasási hibák csökkentésére az egyes csatornák erősítésének értékét és a vízszintes időeltérítést úgy célszerű beállítani, hogy a jel egy periódusának ábrája viszonylag nagy legyen a képernyőn. Továbbá a szinuszjel időméréshez kiválasztott pontja (feszültségszintje) a jel meredekebb részén legyen, a vízszintes irányú leolvasási hiba csökkentésére. Egy kedvező választás a nullátmenet. 
A beágyazott mikroszámítógépet tartalmazó digitális oszcilloszkópok ezt a mérést általában automatikusan is el tudják végezni. 

[[Fájl:meres3_faziseltolodas.jpg]] 

==14. Hogyan értelmezik általában a felfutási időt?==

'''Felfutási idő''': a csúcsérték egytized és kilenctized része közötti időtartam az impulzus felfutó élén.

==15. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor transzfer karakterisztikáját?==
Az oszcilloszkópot X-Y állásba kapcsolom, az X bemenetre a jelgenerátor kimenetét adom, melyet előzőleg a komparátor bemenetére kapcsoltam, az Y bemenet pedig a komparátor kimenete lesz.

==16. A transzfer karakterisztika mérésénél milyen amplitúdójú és hullámformájú bemenő jelet célszerű választani?==
Olyan amplitúdójú jelet kell választani, ami nem haladja meg az áramköri elem katalógusban megadott határértékeit (célszerű mindig ellenőrizni a jel pozitív és negatív csúcsértékét oszcilloszkóppal, dc. csatolású állásban), hullámformának pedig célszerű lassan változó (nem ugrásszerű) periodikus jel választása (szinusz, háromszög, trapéz). 

Osszeolozva mas wiki oldalakbol -- [[VajnaMiklos|VMiklos]] - 2007.11.23.

== +1 Hogyan méri meg egy műveleti erősítő feszültségerősítését multiméter, illetve oszcilloszkóp segítségével?==
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú szinusz jelet kapcsolok, hogy az erősítő ne legyen túlvezérelve.

multiméterrel: A multiméterrel ACV üzemmódban az erősítő bemeneti feszültségét (Ube), majd kimeneti feszültségét (Uki) mérem meg.

oszcilloszkóppal: Az oszcilloszkóp egyes csatornájára az erősítő bemeneti jelét kapcsolom, a másik csatornájára az erősítő kimeneti jelét. Majd például a Quick Measure funkcióval vagy kurzorok segítségével megmérem mindkét jel peak-to-peak értékét. (1. csatorna Up-p = Ube, 2. csatorna Up-p = Uki)

Az erősítés a két mért érték hányadosa, azaz Au = Uki / Ube

==bonusz: ==
Ajánlom mindenki figyelmébe hogy nézze át erre a mérésre a feszültségosztást, mert van olyan labor ahol bemeneti feszültségből egy ellenállás hálózaton ki kell számolni a mekkora feszültség esik valamelyik ellenálláson. 
[[SzaboJanos|szaja]] - 2008.11.13

[[Category:Infoalap]]

Mérés laboratórium 3 - 4. mérés ellenőrző kérdései

2013-11-19T14:01:40Z

Gmate: /* 4. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között? */ A beugróba így jobb.

==1. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?==
'''Ad''' → ∞, '''rd''' → ∞, '''r ki''' → 0 
Ahol '''rd''' a differenciális bemeneti ellenállás, '''r ki''' a kimenő ellenállás 
Két bemenete van és az ezek közti feszültségkülönbséget erősíti, az '''Ad''' -vel jelöljük a differenciális feszültség erősítés arányát. 
Az ideális műveleti erősítő végtelen nagy bemeneti- és zérus kimeneti impedanciájú, ofszet és drift jellemzői zérus értékűek. 
A legtöbb alkalmazásban a műveleti erősítő ideálisnak tekinthető. 
(Általános célú, olcsó műveleti erősítő paraméterei: *A* = 105, '''rd''' = 10MΩ, '''r ki''' = 1kΩ) 

==2. Mekkora feszültség mérhető egy ideális műveleti erősítő „+” és „-” bemenete között, ha az erősítő nincs túlvezérelve? ==
0V 
A valóságos műveleti erősítőknél az ofszet feszültség nem zérus, azaz a két bemenet közé feszültséget kell kapcsolni, hogy a kimeneti feszültség zérus legyen.

(Az ideális erősítő a két bemenet közötti feszültséget a végtelennel szorozza. Tehát ha lenne feszültség közöttük, akkor + vagy – végtelen lenne a kimeneten. A gyakorlatban viszont a föld és a tápfeszültség korlátozza a kimenetet, ezt nevezzük túlvezérlésnek.)
==3. Mi az ofszet feszültség?==
Ofszet (kimeneti) feszültségnek nevezzük azt a feszültséget ami a földelt bemenetű (nem vezérelt) erősítő kimenetén jelentkezik. Ideális erősítő esetén ez 0V. 
Ha a valóságos erősítőt nem vezéreljük, akkor is van nullától különböző kimeneti jele. Ezt a jelenséget nullpont eltolódásnak, vagy ofszetnek nevezzük. A valóságos erősítőt egy ideális, ofszetmentes erősítővel és annak bemenetére kapcsolódó ofszet generátorokkal helyettesítjük. A generátorok forrásjellemzőit bemeneti ofszet feszültségnek illetve bemeneti ofszet áramnak nevezzük.

==4. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?==
A kimeneti ofszet feszültség az a feszültség, ami az erősítő kimenetén mérhető amennyiben a bemenetei nem vezéreltek (földelve vannak). A bemeneti ofszet feszültség az a feszültség, amit a bemenetre kell kapcsolnunk, hogy a kimeneten 0V-ot mérjük. <br\>
'''A kimeneti ofszet feszültség a bemeneti ofszetfeszültség erősítésszerese.''' Uoff,ki = A * U off,be

==5. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?==
Adott frekvencián a kimeneti jelet figyeljük oszcilloszkópon. A szinuszos bemeneti feszültséget addig növeljük, amíg a kimenő jel torzítani kezd, majd visszacsökkentjük, amíg a torzítás meg nem szűnik.

==6. Hogyan méri meg egy erősítő erősítési tényezőjét (Ao)?==
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú jelet kapcsolok, hogy a kimeneten pl 10V legyen a szinuszjel amplitúdója és az erősítő ne legyen túlvezérelve. Ekkor egy digitális multiméterrel megmérem a bemeneten és a kimeneten lévő szinuszjel nagyságát és ebből meghatározom a feszültségerősítést.

==7. Hogyan értelmezik a dB-t?==

A méréstechnikában az erősítést a számértékével jellemzik, a híradástechnikában rendszerint egy logaritmikus skálát, a '''deciBel (dB)''' skálát használják. 
Feszültségerősítés esetén:
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) 
Teljesítményerősítés meghatározásánál:
Ap [dB] = 10 log (Pki / Pbe) 

==8. Egy erősítőt vizsgálunk. A bemenetre 0,5 Veff értékű, sávközépi frekvenciájú jelet adunk. A kimeneten 10Veff értéket mérünk. Mekkora az erősítés dB-ben?==
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) = 20 log (10 / 0,5) = 20 * 1,3 = 26 dB

==9. A fenti erősítő esetében, változatlan bemenő jelszintet feltételezve, mekkora feszültséget fogunk mérni a kimeneten az erősitő -3dB-es felső határfrekvenciáján? És az erősitő -3dB-es alsó határfrekvenciáján?==
A -3dB ~0.7-szeres (1/sqrt(2)) erősítést jelent, így kb. 7Veff a kimenő jel feszültsége.

(a -3dB relatív erősítés a ~26dB-hez képest, azaz az erősítés ~23dB=20log(A)-> A=10^(23/20)=~14,12 (ami egyébként 20*~0,7, tehát stimmel az erősítés és dB közti számítás) 0,5Veff*14,12=kb 7,06Veff) (by Poro)

==10. A 34401A típusú multiméter bementére egy 2 Vpp nagyságú, +1 V ofszet feszültségű, 600 Hz frekvenciájú szinuszjelet adunk. Milyen értéket fog mutatni a multiméter AC V üzemmódban (VAC kijelzés)? Milyen értéket fog mutatni a multiméter DC V üzemmódban (VDC kijelzés)?==
AC V: a multiméter a váltóáramú komponens effektív értékét méri, ez 1/sqrt(2) (1V a szinuszjel csúcsértéke, gyökkettő a szinusz alatti terület, ld. 220V)
DC V: a multiméter csak az egyenáramú komponenst méri ebben a módban, így +1V az eredmény (ez egyenlő az ofszet feszültséggel, vagyis azzal, hogy mennyivel van eltolva a jel a 0-tól függőlegesen)

==11. Egy erősítő bemenetén kondenzátoros csatolás van. Ez az erősítő alsó vagy felső határfrekvenciájának értékét befolyásolhatja?==
Az alsó határfrekvenciát (fa) az erősítő bemenetére és kimenetére kapcsolt soros kondenzátorok határozzák meg. Kis frekvencián ezen kondenzátorok XC-je olyan mértékben megnövekedik, hogy szakadásként viselkednek, ennek következtében csökken az erősítés. Ez a frekvencia az f0=1/(2*pi*RC) képlet alapján számítható.

A felső határfrekvenciát (ff) az erősítő tranzisztor parazitakapacitásai határozzák meg. A tranzisztor bázisa és emittere közti p-n átmenetében, a kissebségi töltéshordozók által létrehozott, diffúziós kapacitás nagyfrekvencián sönt ként működik, a bázisáram egy része ezen keresztül folyik, csökkentve a vezérlést. A tranzisztor bázisa és kollektora közötti p-n átmenet záró irányban van előfeszítve, kiürített réteg hozva létre, mely kondenzátorként működik. Nagyfrekvencián a kimeneti áram egy része ezen keresztül folyik, így csökken a terhelésre jutó áram, ezáltal a tranzisztor erősítése.

Tehát az alsót.

(konyhanyelven: Ha a jel nem változik elég gyorsan, akkor a kondenzátornak van ideje feltöltődni, kisülni, és teljesen elnyelheti a jelet.) Ha az AC csatolást jellemző alsó határfrekvencia legalább egy nagyságrenddel kisebb az adott üzemi frekvenciánál, akkor gyakorlatilag nem befolyásolja az üzemi feszültség-erősítést. A felső határfrekvenciát alapvetően a műveleti erősítő határfrekvenciája és az alkalmazott visszacsatolás mértéke határozza meg. (konyhanyelven: itt pedig arról van szó, hogyha a jel túl gyorsan változik, akkor a műveleti erősítő nem tud vele lépést tartani)

==12. A 2. ábrán látható kapcsolású erősítőben R4 értéke 10 kΩ, a megkívánt alsó határfrekvencia ~40 Hz. Milyen névleges értékű legyen a C4?==
[[Fájl:meres3_InvertaloErositoAlapkapcsolas.jpg]] 
falsó = 1/(2piR4C4) -> C4~0.398 μF

==13. Hogyan mérjünk fázistolást kétcsatornás oszcilloszkóppal?==

Az oszcilloszkópos mérésnél a fázistolás legegyszerűbben a bemenő és kimenő jel közti időeltolódásból határozható meg. Az időeltolódás kétcsatornás oszcilloszkóp esetén a bemenő és a kimenő jel egyidejű felrajzoltatásával meghatározható. A fáziseltolódásnek nem is a tényleges idejét célszerű meghatározni, hanem a periódusidőre vonatkoztatott relatív értékét. Ez esetben ugyanis az oszcilloszkóp ún. idő-skálafaktor hibája kiesik. 
A leolvasási hibák csökkentésére az egyes csatornák erősítésének értékét és a vízszintes időeltérítést úgy célszerű beállítani, hogy a jel egy periódusának ábrája viszonylag nagy legyen a képernyőn. Továbbá a szinuszjel időméréshez kiválasztott pontja (feszültségszintje) a jel meredekebb részén legyen, a vízszintes irányú leolvasási hiba csökkentésére. Egy kedvező választás a nullátmenet. 
A beágyazott mikroszámítógépet tartalmazó digitális oszcilloszkópok ezt a mérést általában automatikusan is el tudják végezni. 

[[Fájl:meres3_faziseltolodas.jpg]] 

==14. Hogyan értelmezik általában a felfutási időt?==

'''Felfutási idő''': a csúcsérték egytized és kilenctized része közötti időtartam az impulzus felfutó élén.

==15. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor transzfer karakterisztikáját?==
Az oszcilloszkópot X-Y állásba kapcsolom, az X bemenetre a jelgenerátor kimenetét adom, melyet előzőleg a komparátor bemenetére kapcsoltam, az Y bemenet pedig a komparátor kimenete lesz.

==16. A transzfer karakterisztika mérésénél milyen amplitúdójú és hullámformájú bemenő jelet célszerű választani?==
Olyan amplitúdójú jelet kell választani, ami nem haladja meg az áramköri elem katalógusban megadott határértékeit (célszerű mindig ellenőrizni a jel pozitív és negatív csúcsértékét oszcilloszkóppal, dc. csatolású állásban), hullámformának pedig célszerű lassan változó (nem ugrásszerű) periodikus jel választása (szinusz, háromszög, trapéz). 

Osszeolozva mas wiki oldalakbol -- [[VajnaMiklos|VMiklos]] - 2007.11.23.

== +1 Hogyan méri meg egy műveleti erősítő feszültségerősítését multiméter, illetve oszcilloszkóp segítségével?==
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú szinusz jelet kapcsolok, hogy az erősítő ne legyen túlvezérelve.

multiméterrel: A multiméterrel ACV üzemmódban az erősítő bemeneti feszültségét (Ube), majd kimeneti feszültségét (Uki) mérem meg.

oszcilloszkóppal: Az oszcilloszkóp egyes csatornájára az erősítő bemeneti jelét kapcsolom, a másik csatornájára az erősítő kimeneti jelét. Majd például a Quick Measure funkcióval vagy kurzorok segítségével megmérem mindkét jel peak-to-peak értékét. (1. csatorna Up-p = Ube, 2. csatorna Up-p = Uki)

Az erősítés a két mért érték hányadosa, azaz Au = Uki / Ube

==bonusz: ==
Ajánlom mindenki figyelmébe hogy nézze át erre a mérésre a feszültségosztást, mert van olyan labor ahol bemeneti feszültségből egy ellenállás hálózaton ki kell számolni a mekkora feszültség esik valamelyik ellenálláson. 
[[SzaboJanos|szaja]] - 2008.11.13

[[Category:Infoalap]]

Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra

2013-11-03T11:45:38Z

Gmate: HF

A [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Haladó lineáris algebra ''Felsőbb matematika A / C''
| tárgykód = TE90MX30 / TE90MX39
| szak = villany MSc
| kredit = 6
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 2 db
| hf = hetente; min. 2, max. 5 pont
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX30/
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/
}}

==Jegyzetek==
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/2013/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra - ez az eredetije a Wettl jegyzetnek, csak ebben több minden benne van (angol)]]
*[[Média:FmLinalg_tetelek_2010.pdf | tételkidolgozás 2010]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2011.pdf | Hasznos adalék 2011: önadjungált és szimmetrikus trafók, kvadratikus alakok, bilineáris függvények...]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | tematikus összefoglaló zh-ra, vizsgára 2012]]

'''2010. ősz Wettl előadás'''

[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_1-3.pdf | 1-3]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_4-5.pdf | 4-5]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_6-7.pdf | 6-7]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_8-9.pdf | 8-9]]
[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_10-11.pdf | 10-11]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_12-13.pdf | 12-13]]

'''2010. ősz Farkas Barna gyakorlat'''

[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_5-6.pdf | 5-6]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_7-9.pdf | 7-9]]

==ZH==
*2008. zh megoldással együtt [[Média:FmLinalg_zh_2008_a.pdf | A csoport]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2008_b.pdf | B csoport]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2009_b.JPG | 2009. zh B csoport]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2010.png | 2010. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2010_mo.pdf | megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2010_pot.pdf‎ | 2010. pótzh megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2011.jpg | 2011. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2011_mo.pdf | megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2011_pot.pdf‎ | 2011. pótzh megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinAlg_2012_zhMeg.pdf | 2012. zh megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2013.pdf | 2013. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2013_mo.pdf | megoldással együtt]]

==Vizsga==
*[[Média:FmLinalg_vizsga_2008.pdf‎ | 2008.01.14. (2010-es mintavizsga)]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20101220.pdf‎ | 2010.12.20.]] -- [[Média:FmLinalg_vizsga_20101220_mo.pdf‎ | hivatalos megoldás]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20110103.pdf‎ | 2011.01.03. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20110110.pdf‎ | 2011.01.10. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20120103.pdf‎ | 2012.01.03. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinAlg_2012_v1Meg.pdf | 2012.12.18. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinAlg_2012_v2Meg.pdf | 2013.01.08. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]]

===Részletes megoldások az eddigi vizsgák néhány feladatához===
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20080114.pdf‎ | 2008.01.14. vizsga 2,4,5,7,8,9,10,11,13,15,25 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20101220.pdf‎ | 2010.12.20. vizsga 7,8,9,11,12,13,14,15,16 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20110103.pdf‎ | 2011.01.03. vizsga 3,4,7,8,11,12 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. vizsga 9,12 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20120103.JPG‎ | 2012.01.03. vizsga 10-es feladatának megoldása]]

[[Category:Villanyszak]]

Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra

2013-11-03T11:45:06Z

Gmate: HF

A [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Haladó lineáris algebra ''Felsőbb matematika A / C''
| tárgykód = TE90MX30 / TE90MX39
| szak = villany MSc
| kredit = 6
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 2 db
| hf = hetente; min. 2 , max 5 pont
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX30/
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/
}}

==Jegyzetek==
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/2013/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra - ez az eredetije a Wettl jegyzetnek, csak ebben több minden benne van (angol)]]
*[[Média:FmLinalg_tetelek_2010.pdf | tételkidolgozás 2010]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2011.pdf | Hasznos adalék 2011: önadjungált és szimmetrikus trafók, kvadratikus alakok, bilineáris függvények...]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | tematikus összefoglaló zh-ra, vizsgára 2012]]

'''2010. ősz Wettl előadás'''

[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_1-3.pdf | 1-3]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_4-5.pdf | 4-5]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_6-7.pdf | 6-7]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_8-9.pdf | 8-9]]
[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_10-11.pdf | 10-11]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_12-13.pdf | 12-13]]

'''2010. ősz Farkas Barna gyakorlat'''

[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_5-6.pdf | 5-6]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_7-9.pdf | 7-9]]

==ZH==
*2008. zh megoldással együtt [[Média:FmLinalg_zh_2008_a.pdf | A csoport]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2008_b.pdf | B csoport]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2009_b.JPG | 2009. zh B csoport]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2010.png | 2010. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2010_mo.pdf | megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2010_pot.pdf‎ | 2010. pótzh megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2011.jpg | 2011. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2011_mo.pdf | megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2011_pot.pdf‎ | 2011. pótzh megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinAlg_2012_zhMeg.pdf | 2012. zh megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2013.pdf | 2013. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2013_mo.pdf | megoldással együtt]]

==Vizsga==
*[[Média:FmLinalg_vizsga_2008.pdf‎ | 2008.01.14. (2010-es mintavizsga)]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20101220.pdf‎ | 2010.12.20.]] -- [[Média:FmLinalg_vizsga_20101220_mo.pdf‎ | hivatalos megoldás]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20110103.pdf‎ | 2011.01.03. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20110110.pdf‎ | 2011.01.10. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20120103.pdf‎ | 2012.01.03. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinAlg_2012_v1Meg.pdf | 2012.12.18. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinAlg_2012_v2Meg.pdf | 2013.01.08. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]]

===Részletes megoldások az eddigi vizsgák néhány feladatához===
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20080114.pdf‎ | 2008.01.14. vizsga 2,4,5,7,8,9,10,11,13,15,25 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20101220.pdf‎ | 2010.12.20. vizsga 7,8,9,11,12,13,14,15,16 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20110103.pdf‎ | 2011.01.03. vizsga 3,4,7,8,11,12 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. vizsga 9,12 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20120103.JPG‎ | 2012.01.03. vizsga 10-es feladatának megoldása]]

[[Category:Villanyszak]]

Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra

2013-10-21T18:22:07Z

Gmate: /* Vizsga */

A [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Haladó lineáris algebra ''Felsőbb matematika A / C''
| tárgykód = TE90MX30 / TE90MX39
| szak = villany MSc
| kredit = 6
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 2 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX30/
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/
}}

==Jegyzetek==
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/2013/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra - ez az eredetije a Wettl jegyzetnek, csak ebben több minden benne van (angol)]]
*[[Média:FmLinalg_tetelek_2010.pdf | tételkidolgozás 2010]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2011.pdf | Hasznos adalék 2011: önadjungált és szimmetrikus trafók, kvadratikus alakok, bilineáris függvények...]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | tematikus összefoglaló zh-ra, vizsgára 2012]]

'''2010. ősz Wettl előadás'''

[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_1-3.pdf | 1-3]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_4-5.pdf | 4-5]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_6-7.pdf | 6-7]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_8-9.pdf | 8-9]]
[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_10-11.pdf | 10-11]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_12-13.pdf | 12-13]]

'''2010. ősz Farkas Barna gyakorlat'''

[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_5-6.pdf | 5-6]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_7-9.pdf | 7-9]]

==ZH==
*2008. zh megoldással együtt [[Média:FmLinalg_zh_2008_a.pdf | A csoport]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2008_b.pdf | B csoport]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2009_b.JPG | 2009. zh B csoport]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2010.png | 2010. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2010_mo.pdf | megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2010_pot.pdf‎ | 2010. pótzh megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2011.jpg | 2011. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2011_mo.pdf | megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2011_pot.pdf‎ | 2011. pótzh megoldással együtt]]
*[[Média:fmLinAlg_2012_zhMeg.pdf | 2012. zh megoldással együtt]]

==Vizsga==
*[[Média:FmLinalg_vizsga_2008.pdf‎ | 2008.01.14. (2010-es mintavizsga)]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20101220.pdf‎ | 2010.12.20.]] -- [[Média:FmLinalg_vizsga_20101220_mo.pdf‎ | hivatalos megoldás]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20110103.pdf‎ | 2011.01.03. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20110110.pdf‎ | 2011.01.10. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20120103.pdf‎ | 2012.01.03. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:fmLinAlg_2012_v1Meg.pdf | 2012.12.18. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:fmLinAlg_2012_v2Meg.pdf | 2013.01.08. hivatalos megoldással együtt]]

===Részletes megoldások az eddigi vizsgák néhány feladatához===
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20080114.pdf‎ | 2008.01.14. vizsga 2,4,5,7,8,9,10,11,13,15,25 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20101220.pdf‎ | 2010.12.20. vizsga 7,8,9,11,12,13,14,15,16 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20110103.pdf‎ | 2011.01.03. vizsga 3,4,7,8,11,12 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. vizsga 9,12 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20120103.JPG‎ | 2012.01.03. vizsga 10-es feladatának megoldása]]

[[Category:Villanyszak]]

Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra

2013-10-21T18:17:55Z

Gmate: /* ZH */

A [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Haladó lineáris algebra ''Felsőbb matematika A / C''
| tárgykód = TE90MX30 / TE90MX39
| szak = villany MSc
| kredit = 6
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 2 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX30/
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/
}}

==Jegyzetek==
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/2013/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra - ez az eredetije a Wettl jegyzetnek, csak ebben több minden benne van (angol)]]
*[[Média:FmLinalg_tetelek_2010.pdf | tételkidolgozás 2010]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2011.pdf | Hasznos adalék 2011: önadjungált és szimmetrikus trafók, kvadratikus alakok, bilineáris függvények...]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | tematikus összefoglaló zh-ra, vizsgára 2012]]

'''2010. ősz Wettl előadás'''

[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_1-3.pdf | 1-3]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_4-5.pdf | 4-5]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_6-7.pdf | 6-7]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_8-9.pdf | 8-9]]
[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_10-11.pdf | 10-11]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_12-13.pdf | 12-13]]

'''2010. ősz Farkas Barna gyakorlat'''

[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_5-6.pdf | 5-6]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_7-9.pdf | 7-9]]

==ZH==
*2008. zh megoldással együtt [[Média:FmLinalg_zh_2008_a.pdf | A csoport]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2008_b.pdf | B csoport]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2009_b.JPG | 2009. zh B csoport]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2010.png | 2010. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2010_mo.pdf | megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2010_pot.pdf‎ | 2010. pótzh megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2011.jpg | 2011. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2011_mo.pdf | megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2011_pot.pdf‎ | 2011. pótzh megoldással együtt]]
*[[Média:fmLinAlg_2012_zhMeg.pdf | 2012. zh megoldással együtt]]

==Vizsga==
*[[Média:FmLinalg_vizsga_2008.pdf‎ | 2008.01.14. (2010-es mintavizsga)]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20101220.pdf‎ | 2010.12.20.]] -- [[Média:FmLinalg_vizsga_20101220_mo.pdf‎ | hivatalos megoldás]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20110103.pdf‎ | 2011.01.03. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20110110.pdf‎ | 2011.01.10. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20120103.pdf‎ | 2012.01.03. hivatalos megoldással együtt]]

===Részletes megoldások az eddigi vizsgák néhány feladatához===
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20080114.pdf‎ | 2008.01.14. vizsga 2,4,5,7,8,9,10,11,13,15,25 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20101220.pdf‎ | 2010.12.20. vizsga 7,8,9,11,12,13,14,15,16 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20110103.pdf‎ | 2011.01.03. vizsga 3,4,7,8,11,12 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. vizsga 9,12 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20120103.JPG‎ | 2012.01.03. vizsga 10-es feladatának megoldása]]

[[Category:Villanyszak]]

Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra

2013-10-20T19:28:10Z

Gmate: /* Részletes megoldások az eddigi vizsgák néhány feladatához */

A [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Haladó lineáris algebra ''Felsőbb matematika A / C''
| tárgykód = TE90MX30 / TE90MX39
| szak = villany MSc
| kredit = 6
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 2 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX30/
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/
}}

==Jegyzetek==
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/2013/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra - ez az eredetije a Wettl jegyzetnek, csak ebben több minden benne van (angol)]]
*[[Média:FmLinalg_tetelek_2010.pdf | tételkidolgozás 2010]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2011.pdf | Hasznos adalék 2011: önadjungált és szimmetrikus trafók, kvadratikus alakok, bilineáris függvények...]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | tematikus összefoglaló zh-ra, vizsgára 2012]]

'''2010. ősz Wettl előadás'''

[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_1-3.pdf | 1-3]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_4-5.pdf | 4-5]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_6-7.pdf | 6-7]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_8-9.pdf | 8-9]]
[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_10-11.pdf | 10-11]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_12-13.pdf | 12-13]]

'''2010. ősz Farkas Barna gyakorlat'''

[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_5-6.pdf | 5-6]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_7-9.pdf | 7-9]]

==ZH==
*2008. zh megoldással együtt [[Média:FmLinalg_zh_2008_a.pdf | A csoport]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2008_b.pdf | B csoport]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2009_b.JPG | 2009. zh B csoport]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2010.png | 2010. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2010_mo.pdf | megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2010_pot.pdf‎ | 2010. pótzh megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2011.jpg | 2011. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2011_mo.pdf | megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_zh_2011_pot.pdf‎ | 2011. pótzh megoldással együtt]]

==Vizsga==
*[[Média:FmLinalg_vizsga_2008.pdf‎ | 2008.01.14. (2010-es mintavizsga)]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20101220.pdf‎ | 2010.12.20.]] -- [[Média:FmLinalg_vizsga_20101220_mo.pdf‎ | hivatalos megoldás]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20110103.pdf‎ | 2011.01.03. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20110110.pdf‎ | 2011.01.10. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. hivatalos megoldással együtt]]
*[[Média:FmLinalg_vizsga_20120103.pdf‎ | 2012.01.03. hivatalos megoldással együtt]]

===Részletes megoldások az eddigi vizsgák néhány feladatához===
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20080114.pdf‎ | 2008.01.14. vizsga 2,4,5,7,8,9,10,11,13,15,25 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20101220.pdf‎ | 2010.12.20. vizsga 7,8,9,11,12,13,14,15,16 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20110103.pdf‎ | 2011.01.03. vizsga 3,4,7,8,11,12 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. vizsga 9,12 feladatának megoldása]]
*[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20120103.JPG‎ | 2012.01.03. vizsga 10-es feladatának megoldása]]

[[Category:Villanyszak]]

Villamosmérnök BSc

2013-10-15T19:33:21Z

Gmate: /* Hasznos linkek */ linkek aktualizálása

== Hasznos linkek ==

A következő linkek a hivatalos egyetemi és kari weboldalakra mutatnak. Minden információ, ami a wikiről vagy egyéb forrásból származik, csupán tájékoztató jellegű.

* [http://www.bme.hu/ BME], [http://www.vik.bme.hu/ VIK], [http://kth.bme.hu/ KTH]
* '''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/ Általános képzési információk a VIK.BME oldalon]''', ebből pár fontosabb link:
** [https://www.vik.bme.hu/files/00009128.pdf A számonkérések ütemezése (2013 ősz)]
** [http://www.kth.bme.hu/document/539/original/2013_2014.pdf A 2013-14-es tanév időbeosztása (KTH)], [https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/527.html kari kiegészítés]
** [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/ Tantárgyi adatlapok]
* '''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/vill/ Villamosmérnök szak információi a VIK.BME oldalon]''', ebből pár fontosabb link:
** [https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/vill/23.html Mintatanterv]
** [https://www.vik.bme.hu/files/00002167.pdf Előtanulmányi rend]
** [https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/287.html Keresztféléves tantárgymeghirdetések]
** [https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Első féléves speciális követelmények]
** [https://www.vik.bme.hu/files/00003106.pdf A BSc képzés programja]
** [https://www.vik.bme.hu/files/00002023.pdf Szakirányok]
** [https://www.vik.bme.hu/kepzes/gyakorlat/ Szakmai gyakorlat]

== A BSc képzés tárgyai ==

{| style="border-spacing: 1em;"
| style="vertical-align: top;" |
; 1. félév
: [[A számítástudomány alapjai]]
: [[Anyagtudomány]]
: [[A programozás alapjai 1]]
: [[Bevezető Fizika|Bevezető fizika]]
: [[Bevezető Matematika|Bevezető matematika]]
: [[Digitális technika 1]]
: [[Matematika_A1a_-_Analízis|Matematika A1 - Analízis]]
; 2. félév
: [[A programozás alapjai 2]]
: [[Digitális technika 2]]
: [[Fizika 1]]
: [[Jelek és rendszerek 1]]
: [[Matematika_A2a_-_Vektorfüggvények|Matematika A2 - Vektorfüggvények]]
: [[Mikro- és makroökonómia]]
| style="vertical-align: top;" |
; 3. félév
: [[Elektrotechnika]]
: [[Fizika 2]]
: [[Informatika 1]]
: [[Jelek és rendszerek 2]]
: [[Matematika A3 villamosmérnököknek]]
: [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]]
; 4. félév
: [[Elektronika 1]]
: [[Elektromágneses terek alapjai]]
: [[Informatika 2]]
: [[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]]
: [[Méréstechnika]]
: [[Villamos energetika]]
| style="vertical-align: top;" |
; 5. félév
: [[Elektronika 2]]
: [[Elektronikai technológia]]
: [[Infokommunikáció]]
: [[Laboratórium 1]]
: [[Mikroelektronika]]
: [[Szabályozástechnika]]
; 6. félév
: [[Laboratórium 2]]
: [[Üzleti jog]]
; 7. félév
: [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|Záróvizsga]]
|}

== Szakirányok ==

* [[BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány|Beágyazott és irányítórendszerek]]
* [[BSC_Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_szakir%C3%A1ny|Infokommunikációs rendszerek]]
* [[BSC Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány|Mikroelektronikai és elektronikai technológia]]
* [[BSC Villamos energetika szakirány|Villamos energetika]]

[[Kategória:Villanyalap]]

Mérés laboratórium 3. - 4. mérés

2013-10-10T15:40:09Z

Gmate: /* Néhány tipikus hiba */

== Tanácsok ==
Szerintem sokan szeretni fogják ezt a mérést, legalábbis a mi évfolyamunkon így volt. Többen azt mondták, hogy LEGO-mérés, ami egyrészt igaz is, mert építeni kell. :) Az építés alapját egy breadboard adja, amiről bővebb infót a "Mérési segédlet" doksiban találtok. Feltöltöttem alább egy képet a breadboard-ról, ezen összeállítható mindkét áramkör bármilyen képszerkesztő progival. Wikire ne töltsetek fel semmilyen kész "látványtervet", inkább mindenki rajzolja meg magának, mert egyáltalán nem nehéz. 
Az építéskor oda kell figyelni, hogy a passzív alkatrészek (ellenállás, kondi) lábai könnyen eltörhetnek, ezért csak akkor hajlítsuk őket, ha nagyon szükséges! Az IC lábait TILOS hajlítani, mert az úgy jó, ahogy van! 
Az IC tápfesz lábaira és a nulla közé, az IC-hez minél közelebb egy-egy 100nF-os kondit illik berakni, mint ahogy a kapcsolási rajz mutatja. Ezt legtöbbször hidegítő-kondinak is nevezik, amivel a nagyfrekvenciás gerjedést lehet megakadályozni.
(Fanatikusoknak: az elkészült áramkörökről készíteni lehet egy-egy fényképet, majd beilleszteni a jegyzőkönyvbe, aminek a mérésvezető nagyon tud örülni. Tapasztalat. :) )

'''Breadboard'''

[[Fájl:meres3_breadboard-template-1.00.png|1000 px]]

-- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]] - 2011.09.04.

A műveleti erősítő alapkapcsolásait (invertáló, neminvertáló) feltétlenül tanuljátok meg! (Enélkül nehéz lesz építkezni EM-en ...)

== Néhány tipikus hiba, ne kövessétek el! ==
=== A beugróban ===
==== Műveleti erősítő erősítésének kiszámítása ====
Ha a kapcsolás (ellenállások) ismeretében szeretnénk kiszámítani, nem az AU = Uki / Ube képletet használjuk!
*Invertáló erősítőnél: AU = - R5 / R4
*Neminvertáló erősítőnél: AU = (R1 + R2) / R1

==== Feszültségerősítés mérése ====
Ha oszcilloszkóppal mérünk, nem az X-Y üzemmódot használjuk.

=== A mérésen ===
==== Az erősítő tápellátása ====
A mérésen használt TL082 típusú erősítő szimmetrikus táplálást igényel, azaz 3 vezetéket vezetünk majd a breadboardhoz. A földet, +15 voltot és -15 voltot.
A mérési útmutatóban kissé megtévesztően szerepel az erősítő tápellátásának bekötése. A +15 és -15 voltos bemenetekre egy-egy hidegítő kondenzátort kötünk zavarvédelmi okokból, de ezeket a kondenzátorokat leföldeljük, nem vezetjük rajta keresztül a tápfeszültséget! (A kondenzátor gyorsan feltöltődne és szakadásként viselkedne...) A +15, illetve -15 voltot közvetlenül kötjük az erősítő bemeneteire (8-as / 4-es láb).

[[File:ML3_M4_erosito-tap-bekotes.png|400px]]

==== Ofszet mérése====
A bemenetet leföldeltük, azaz "egyenfeszültséggel" hajtjuk meg. Ha a gerjesztés egyenfeszültség, akkor az erősítő kimenetén is egyenfeszültség jelenik meg, azaz a multiméter DCV üzemmódját használjuk.
==== Fel- és lefutási idő mérése ====
Az oszcilloszkópról azt érdemes tudni, hogy azt méri, amit lát, pontosabban amit mi látunk a képernyőn. Ha a le- és felfutás csak egy függőleges vonal, akkor az idejüket csak megtippeli. Éppen ezért érdemes belenagyítani a jelbe (az időalapot változtasd, ne az amplitúdót!)

== Példa jegyzökönyv ==
Itt megtalálható egy példa jegyzökönyv: [[Media:meres3_4_minta_jegyzokonyv.pdf|Mérés3 4. mérés jegyzökönyv]], olyan céllal hogy mérés elött átnézhessék a diákok, hogy mérésen már ne legyen semmi érthetetlen, illetve mérés után lehessen ebböl vagy a saját jegyzökönyvböl tanulni.

[[Category:Infoalap]]

Fájl:ML3 M4 erosito-tap-bekotes.png

2013-10-10T14:55:31Z

Gmate: MsUpload

MsUpload

Mérés laboratórium 3 - 4. mérés ellenőrző kérdései

2013-10-10T14:26:19Z

Gmate: /* +1 Hogyan méri meg egy műveleti erősítő feszültségerősítését multiméter, illetve oszcilloszkóp segítségével? */

==1. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?==
'''Ad''' → ∞, '''rd''' → ∞, '''r ki''' → 0 
Ahol '''rd''' a differenciális bemeneti ellenállás, '''r ki''' a kimenő ellenállás 
Két bemenete van és az ezek közti feszültségkülönbséget erősíti, az '''Ad''' -vel jelöljük a differenciális feszültség erősítés arányát. 
Az ideális műveleti erősítő végtelen nagy bemeneti- és zérus kimeneti impedanciájú, ofszet és drift jellemzői zérus értékűek. 
A legtöbb alkalmazásban a műveleti erősítő ideálisnak tekinthető. 
(Általános célú, olcsó műveleti erősítő paraméterei: *A* = 105, '''rd''' = 10MΩ, '''r ki''' = 1kΩ) 

==2. Mekkora feszültség mérhető egy ideális műveleti erősítő „+” és „-” bemenete között, ha az erősítő nincs túlvezérelve? ==
0V 
A valóságos műveleti erősítőknél az ofszet feszültség nem zérus, azaz a két bemenet közé feszültséget kell kapcsolni, hogy a kimeneti feszültség zérus legyen.

(Az ideális erősítő a két bemenet közötti feszültséget a végtelennel szorozza. Tehát ha lenne feszültség közöttük, akkor + vagy – végtelen lenne a kimeneten. A gyakorlatban viszont a föld és a tápfeszültség korlátozza a kimenetet, ezt nevezzük túlvezérlésnek.)
==3. Mi az ofszet feszültség?==
Ofszet (kimeneti) feszültségnek nevezzük azt a feszültséget ami a földelt bemenetű (nem vezérelt) erősítő kimenetén jelentkezik. Ideális erősítő esetén ez 0V. 
Ha a valóságos erősítőt nem vezéreljük, akkor is van nullától különböző kimeneti jele. Ezt a jelenséget nullpont eltolódásnak, vagy ofszetnek nevezzük. A valóságos erősítőt egy ideális, ofszetmentes erősítővel és annak bemenetére kapcsolódó ofszet generátorokkal helyettesítjük. A generátorok forrásjellemzőit bemeneti ofszet feszültségnek illetve bemeneti ofszet áramnak nevezzük.

==4. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?==
A kimeneti ofszet feszültség az a feszültség ami az erősítő kimenetén mérhető amennyiben a bemenetei nem vezéreltek (földelve vannak). 
A bemeneti ofszet feszültség az a feszültség amit a bemenetre kell adnunk hogy a kimeneten 0V jelenjen meg. Ez a kettő nem ugyanaz, hiszen a kimeneti ofszet feszültség kb az erősítésszerese a bemenetinek.

==5. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?==
Adott frekvencián a kimeneti jelet figyeljük oszcilloszkópon. A szinuszos bemeneti feszültséget addig növeljük, amíg a kimenő jel torzítani kezd, majd visszacsökkentjük, amíg a torzítás meg nem szűnik.

==6. Hogyan méri meg egy erősítő erősítési tényezőjét (Ao)?==
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú jelet kapcsolok, hogy a kimeneten pl 10V legyen a szinuszjel amplitúdója és az erősítő ne legyen túlvezérelve. Ekkor egy digitális multiméterrel megmérem a bemeneten és a kimeneten lévő szinuszjel nagyságát és ebből meghatározom a feszültségerősítést.

==7. Hogyan értelmezik a dB-t?==

A méréstechnikában az erősítést a számértékével jellemzik, a híradástechnikában rendszerint egy logaritmikus skálát, a '''deciBel (dB)''' skálát használják. 
Feszültségerősítés esetén:
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) 
Teljesítményerősítés meghatározásánál:
Ap [dB] = 10 log (Pki / Pbe) 

==8. Egy erősítőt vizsgálunk. A bemenetre 0,5 Veff értékű, sávközépi frekvenciájú jelet adunk. A kimeneten 10Veff értéket mérünk. Mekkora az erősítés dB-ben?==
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) = 20 log (10 / 0,5) = 20 * 1,3 = 26 dB

==9. A fenti erősítő esetében, változatlan bemenő jelszintet feltételezve, mekkora feszültséget fogunk mérni a kimeneten az erősitő -3dB-es felső határfrekvenciáján? És az erősitő -3dB-es alsó határfrekvenciáján?==
A -3dB ~0.7-szeres (1/sqrt(2)) erősítést jelent, így kb. 7Veff a kimenő jel feszültsége.

(a -3dB relatív erősítés a ~26dB-hez képest, azaz az erősítés ~23dB=20log(A)-> A=10^(23/20)=~14,12 (ami egyébként 20*~0,7, tehát stimmel az erősítés és dB közti számítás) 0,5Veff*14,12=kb 7,06Veff) (by Poro)

==10. A 34401A típusú multiméter bementére egy 2 Vpp nagyságú, +1 V ofszet feszültségű, 600 Hz frekvenciájú szinuszjelet adunk. Milyen értéket fog mutatni a multiméter AC V üzemmódban (VAC kijelzés)? Milyen értéket fog mutatni a multiméter DC V üzemmódban (VDC kijelzés)?==
AC V: a multiméter a váltóáramú komponens effektív értékét méri, ez 1/sqrt(2) (1V a szinuszjel csúcsértéke, gyökkettő a szinusz alatti terület, ld. 220V)
DC V: a multiméter csak az egyenáramú komponenst méri ebben a módban, így +1V az eredmény (ez egyenlő az ofszet feszültséggel, vagyis azzal, hogy mennyivel van eltolva a jel a 0-tól függőlegesen)

==11. Egy erősítő bemenetén kondenzátoros csatolás van. Ez az erősítő alsó vagy felső határfrekvenciájának értékét befolyásolhatja?==
Az alsó határfrekvenciát (fa) az erősítő bemenetére és kimenetére kapcsolt soros kondenzátorok határozzák meg. Kis frekvencián ezen kondenzátorok XC-je olyan mértékben megnövekedik, hogy szakadásként viselkednek, ennek következtében csökken az erősítés. Ez a frekvencia az f0=1/(2*pi*RC) képlet alapján számítható.

A felső határfrekvenciát (ff) az erősítő tranzisztor parazitakapacitásai határozzák meg. A tranzisztor bázisa és emittere közti p-n átmenetében, a kissebségi töltéshordozók által létrehozott, diffúziós kapacitás nagyfrekvencián sönt ként működik, a bázisáram egy része ezen keresztül folyik, csökkentve a vezérlést. A tranzisztor bázisa és kollektora közötti p-n átmenet záró irányban van előfeszítve, kiürített réteg hozva létre, mely kondenzátorként működik. Nagyfrekvencián a kimeneti áram egy része ezen keresztül folyik, így csökken a terhelésre jutó áram, ezáltal a tranzisztor erősítése.

Tehát az alsót.

(konyhanyelven: Ha a jel nem változik elég gyorsan, akkor a kondenzátornak van ideje feltöltődni, kisülni, és teljesen elnyelheti a jelet.) Ha az AC csatolást jellemző alsó határfrekvencia legalább egy nagyságrenddel kisebb az adott üzemi frekvenciánál, akkor gyakorlatilag nem befolyásolja az üzemi feszültség-erősítést. A felső határfrekvenciát alapvetően a műveleti erősítő határfrekvenciája és az alkalmazott visszacsatolás mértéke határozza meg. (konyhanyelven: itt pedig arról van szó, hogyha a jel túl gyorsan változik, akkor a műveleti erősítő nem tud vele lépést tartani)

==12. A 2. ábrán látható kapcsolású erősítőben R4 értéke 10 kΩ, a megkívánt alsó határfrekvencia ~40 Hz. Milyen névleges értékű legyen a C4?==
[[Fájl:meres3_InvertaloErositoAlapkapcsolas.jpg]] 
falsó = 1/(2ΠR4C4) -> C4~0.398 μF

==13. Hogyan mérjünk fázistolást kétcsatornás oszcilloszkóppal?==

Az oszcilloszkópos mérésnél a fázistolás legegyszerűbben a bemenő és kimenő jel közti időeltolódásból határozható meg. Az időeltolódás kétcsatornás oszcilloszkóp esetén a bemenő és a kimenő jel egyidejű felrajzoltatásával meghatározható. A fáziseltolódásnek nem is a tényleges idejét célszerű meghatározni, hanem a periódusidőre vonatkoztatott relatív értékét. Ez esetben ugyanis az oszcilloszkóp ún. idő-skálafaktor hibája kiesik. 
A leolvasási hibák csökkentésére az egyes csatornák erősítésének értékét és a vízszintes időeltérítést úgy célszerű beállítani, hogy a jel egy periódusának ábrája viszonylag nagy legyen a képernyőn. Továbbá a szinuszjel időméréshez kiválasztott pontja (feszültségszintje) a jel meredekebb részén legyen, a vízszintes irányú leolvasási hiba csökkentésére. Egy kedvező választás a nullátmenet. 
A beágyazott mikroszámítógépet tartalmazó digitális oszcilloszkópok ezt a mérést általában automatikusan is el tudják végezni. 

[[Fájl:meres3_faziseltolodas.jpg]] 

==14. Hogyan értelmezik általában a felfutási időt?==

'''Felfutási idő''': a csúcsérték egytized és kilenctized része közötti időtartam az impulzus felfutó élén.

==15. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor transzfer karakterisztikáját?==
Az oszcilloszkópot X-Y állásba kapcsolom, az X bemenetre a jelgenerátor kimenetét adom, melyet előzőleg a komparátor bemenetére kapcsoltam, az Y bemenet pedig a komparátor kimenete lesz.

==16. A transzfer karakterisztika mérésénél milyen amplitúdójú és hullámformájú bemenő jelet célszerű választani?==
Olyan amplitúdójú jelet kell választani, ami nem haladja meg az áramköri elem katalógusban megadott határértékeit (célszerű mindig ellenőrizni a jel pozitív és negatív csúcsértékét oszcilloszkóppal, dc. csatolású állásban), hullámformának pedig célszerű lassan változó (nem ugrásszerű) periodikus jel választása (szinusz, háromszög, trapéz). 

Osszeolozva mas wiki oldalakbol -- [[VajnaMiklos|VMiklos]] - 2007.11.23.

== +1 Hogyan méri meg egy műveleti erősítő feszültségerősítését multiméter, illetve oszcilloszkóp segítségével?==
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú szinusz jelet kapcsolok, hogy az erősítő ne legyen túlvezérelve.

multiméterrel: A multiméterrel ACV üzemmódban az erősítő bemeneti feszültségét (Ube), majd kimeneti feszültségét (Uki) mérem meg.

oszcilloszkóppal: Az oszcilloszkóp egyes csatornájára az erősítő bemeneti jelét kapcsolom, a másik csatornájára az erősítő kimeneti jelét. Majd például a Quick Measure funkcióval vagy kurzorok segítségével megmérem mindkét jel peak-to-peak értékét. (1. csatorna Up-p = Ube, 2. csatorna Up-p = Uki)

Az erősítés a két mért érték hányadosa, azaz Au = Uki / Ube

==bonusz: ==
Ajánlom mindenki figyelmébe hogy nézze át erre a mérésre a feszültségosztást, mert van olyan labor ahol bemeneti feszültségből egy ellenállás hálózaton ki kell számolni a mekkora feszültség esik valamelyik ellenálláson. 
[[SzaboJanos|szaja]] - 2008.11.13

[[Category:Infoalap]]

Mérés laboratórium 3 - 4. mérés ellenőrző kérdései

2013-10-10T14:25:30Z

Gmate: /* 16. A transzfer karakterisztika mérésénél milyen amplitúdójú és hullámformájú bemenő jelet célszerű választani? */

==1. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?==
'''Ad''' → ∞, '''rd''' → ∞, '''r ki''' → 0 
Ahol '''rd''' a differenciális bemeneti ellenállás, '''r ki''' a kimenő ellenállás 
Két bemenete van és az ezek közti feszültségkülönbséget erősíti, az '''Ad''' -vel jelöljük a differenciális feszültség erősítés arányát. 
Az ideális műveleti erősítő végtelen nagy bemeneti- és zérus kimeneti impedanciájú, ofszet és drift jellemzői zérus értékűek. 
A legtöbb alkalmazásban a műveleti erősítő ideálisnak tekinthető. 
(Általános célú, olcsó műveleti erősítő paraméterei: *A* = 105, '''rd''' = 10MΩ, '''r ki''' = 1kΩ) 

==2. Mekkora feszültség mérhető egy ideális műveleti erősítő „+” és „-” bemenete között, ha az erősítő nincs túlvezérelve? ==
0V 
A valóságos műveleti erősítőknél az ofszet feszültség nem zérus, azaz a két bemenet közé feszültséget kell kapcsolni, hogy a kimeneti feszültség zérus legyen.

(Az ideális erősítő a két bemenet közötti feszültséget a végtelennel szorozza. Tehát ha lenne feszültség közöttük, akkor + vagy – végtelen lenne a kimeneten. A gyakorlatban viszont a föld és a tápfeszültség korlátozza a kimenetet, ezt nevezzük túlvezérlésnek.)
==3. Mi az ofszet feszültség?==
Ofszet (kimeneti) feszültségnek nevezzük azt a feszültséget ami a földelt bemenetű (nem vezérelt) erősítő kimenetén jelentkezik. Ideális erősítő esetén ez 0V. 
Ha a valóságos erősítőt nem vezéreljük, akkor is van nullától különböző kimeneti jele. Ezt a jelenséget nullpont eltolódásnak, vagy ofszetnek nevezzük. A valóságos erősítőt egy ideális, ofszetmentes erősítővel és annak bemenetére kapcsolódó ofszet generátorokkal helyettesítjük. A generátorok forrásjellemzőit bemeneti ofszet feszültségnek illetve bemeneti ofszet áramnak nevezzük.

==4. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?==
A kimeneti ofszet feszültség az a feszültség ami az erősítő kimenetén mérhető amennyiben a bemenetei nem vezéreltek (földelve vannak). 
A bemeneti ofszet feszültség az a feszültség amit a bemenetre kell adnunk hogy a kimeneten 0V jelenjen meg. Ez a kettő nem ugyanaz, hiszen a kimeneti ofszet feszültség kb az erősítésszerese a bemenetinek.

==5. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?==
Adott frekvencián a kimeneti jelet figyeljük oszcilloszkópon. A szinuszos bemeneti feszültséget addig növeljük, amíg a kimenő jel torzítani kezd, majd visszacsökkentjük, amíg a torzítás meg nem szűnik.

==6. Hogyan méri meg egy erősítő erősítési tényezőjét (Ao)?==
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú jelet kapcsolok, hogy a kimeneten pl 10V legyen a szinuszjel amplitúdója és az erősítő ne legyen túlvezérelve. Ekkor egy digitális multiméterrel megmérem a bemeneten és a kimeneten lévő szinuszjel nagyságát és ebből meghatározom a feszültségerősítést.

==7. Hogyan értelmezik a dB-t?==

A méréstechnikában az erősítést a számértékével jellemzik, a híradástechnikában rendszerint egy logaritmikus skálát, a '''deciBel (dB)''' skálát használják. 
Feszültségerősítés esetén:
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) 
Teljesítményerősítés meghatározásánál:
Ap [dB] = 10 log (Pki / Pbe) 

==8. Egy erősítőt vizsgálunk. A bemenetre 0,5 Veff értékű, sávközépi frekvenciájú jelet adunk. A kimeneten 10Veff értéket mérünk. Mekkora az erősítés dB-ben?==
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) = 20 log (10 / 0,5) = 20 * 1,3 = 26 dB

==9. A fenti erősítő esetében, változatlan bemenő jelszintet feltételezve, mekkora feszültséget fogunk mérni a kimeneten az erősitő -3dB-es felső határfrekvenciáján? És az erősitő -3dB-es alsó határfrekvenciáján?==
A -3dB ~0.7-szeres (1/sqrt(2)) erősítést jelent, így kb. 7Veff a kimenő jel feszültsége.

(a -3dB relatív erősítés a ~26dB-hez képest, azaz az erősítés ~23dB=20log(A)-> A=10^(23/20)=~14,12 (ami egyébként 20*~0,7, tehát stimmel az erősítés és dB közti számítás) 0,5Veff*14,12=kb 7,06Veff) (by Poro)

==10. A 34401A típusú multiméter bementére egy 2 Vpp nagyságú, +1 V ofszet feszültségű, 600 Hz frekvenciájú szinuszjelet adunk. Milyen értéket fog mutatni a multiméter AC V üzemmódban (VAC kijelzés)? Milyen értéket fog mutatni a multiméter DC V üzemmódban (VDC kijelzés)?==
AC V: a multiméter a váltóáramú komponens effektív értékét méri, ez 1/sqrt(2) (1V a szinuszjel csúcsértéke, gyökkettő a szinusz alatti terület, ld. 220V)
DC V: a multiméter csak az egyenáramú komponenst méri ebben a módban, így +1V az eredmény (ez egyenlő az ofszet feszültséggel, vagyis azzal, hogy mennyivel van eltolva a jel a 0-tól függőlegesen)

==11. Egy erősítő bemenetén kondenzátoros csatolás van. Ez az erősítő alsó vagy felső határfrekvenciájának értékét befolyásolhatja?==
Az alsó határfrekvenciát (fa) az erősítő bemenetére és kimenetére kapcsolt soros kondenzátorok határozzák meg. Kis frekvencián ezen kondenzátorok XC-je olyan mértékben megnövekedik, hogy szakadásként viselkednek, ennek következtében csökken az erősítés. Ez a frekvencia az f0=1/(2*pi*RC) képlet alapján számítható.

A felső határfrekvenciát (ff) az erősítő tranzisztor parazitakapacitásai határozzák meg. A tranzisztor bázisa és emittere közti p-n átmenetében, a kissebségi töltéshordozók által létrehozott, diffúziós kapacitás nagyfrekvencián sönt ként működik, a bázisáram egy része ezen keresztül folyik, csökkentve a vezérlést. A tranzisztor bázisa és kollektora közötti p-n átmenet záró irányban van előfeszítve, kiürített réteg hozva létre, mely kondenzátorként működik. Nagyfrekvencián a kimeneti áram egy része ezen keresztül folyik, így csökken a terhelésre jutó áram, ezáltal a tranzisztor erősítése.

Tehát az alsót.

(konyhanyelven: Ha a jel nem változik elég gyorsan, akkor a kondenzátornak van ideje feltöltődni, kisülni, és teljesen elnyelheti a jelet.) Ha az AC csatolást jellemző alsó határfrekvencia legalább egy nagyságrenddel kisebb az adott üzemi frekvenciánál, akkor gyakorlatilag nem befolyásolja az üzemi feszültség-erősítést. A felső határfrekvenciát alapvetően a műveleti erősítő határfrekvenciája és az alkalmazott visszacsatolás mértéke határozza meg. (konyhanyelven: itt pedig arról van szó, hogyha a jel túl gyorsan változik, akkor a műveleti erősítő nem tud vele lépést tartani)

==12. A 2. ábrán látható kapcsolású erősítőben R4 értéke 10 kΩ, a megkívánt alsó határfrekvencia ~40 Hz. Milyen névleges értékű legyen a C4?==
[[Fájl:meres3_InvertaloErositoAlapkapcsolas.jpg]] 
falsó = 1/(2ΠR4C4) -> C4~0.398 μF

==13. Hogyan mérjünk fázistolást kétcsatornás oszcilloszkóppal?==

Az oszcilloszkópos mérésnél a fázistolás legegyszerűbben a bemenő és kimenő jel közti időeltolódásból határozható meg. Az időeltolódás kétcsatornás oszcilloszkóp esetén a bemenő és a kimenő jel egyidejű felrajzoltatásával meghatározható. A fáziseltolódásnek nem is a tényleges idejét célszerű meghatározni, hanem a periódusidőre vonatkoztatott relatív értékét. Ez esetben ugyanis az oszcilloszkóp ún. idő-skálafaktor hibája kiesik. 
A leolvasási hibák csökkentésére az egyes csatornák erősítésének értékét és a vízszintes időeltérítést úgy célszerű beállítani, hogy a jel egy periódusának ábrája viszonylag nagy legyen a képernyőn. Továbbá a szinuszjel időméréshez kiválasztott pontja (feszültségszintje) a jel meredekebb részén legyen, a vízszintes irányú leolvasási hiba csökkentésére. Egy kedvező választás a nullátmenet. 
A beágyazott mikroszámítógépet tartalmazó digitális oszcilloszkópok ezt a mérést általában automatikusan is el tudják végezni. 

[[Fájl:meres3_faziseltolodas.jpg]] 

==14. Hogyan értelmezik általában a felfutási időt?==

'''Felfutási idő''': a csúcsérték egytized és kilenctized része közötti időtartam az impulzus felfutó élén.

==15. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor transzfer karakterisztikáját?==
Az oszcilloszkópot X-Y állásba kapcsolom, az X bemenetre a jelgenerátor kimenetét adom, melyet előzőleg a komparátor bemenetére kapcsoltam, az Y bemenet pedig a komparátor kimenete lesz.

==16. A transzfer karakterisztika mérésénél milyen amplitúdójú és hullámformájú bemenő jelet célszerű választani?==
Olyan amplitúdójú jelet kell választani, ami nem haladja meg az áramköri elem katalógusban megadott határértékeit (célszerű mindig ellenőrizni a jel pozitív és negatív csúcsértékét oszcilloszkóppal, dc. csatolású állásban), hullámformának pedig célszerű lassan változó (nem ugrásszerű) periodikus jel választása (szinusz, háromszög, trapéz). 

Osszeolozva mas wiki oldalakbol -- [[VajnaMiklos|VMiklos]] - 2007.11.23.

== +1 Hogyan méri meg egy műveleti erősítő feszültségerősítését multiméter, illetve oszcilloszkóp segítségével?==
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú szinusz jelet kapcsolok, hogy az erősítő ne legyen túlvezérelve.

multiméterrel: A multiméterrel ACV üzemmódban az erősítő bemeneti feszültségét (Ube), majd kimeneti feszültségét (Uki) mérem meg.

oszcilloszkóppal: Az oszcilloszkóp egyes csatornájára az erősítő bemeneti jelét kapcsolom, a másik csatornájára az erősítő kimeneti jelét. Majd például a Quick Measure funkcióval vagy kurzorok segítségével megmérem mindkét jel peak-to-peak értékét. (1. csatorna Up-p = Ube, 2. csatorna Up-p = Uki)

Az erősítés a két érték hányadosa, azaz Au = Uki / Ube

==bonusz: ==
Ajánlom mindenki figyelmébe hogy nézze át erre a mérésre a feszültségosztást, mert van olyan labor ahol bemeneti feszültségből egy ellenállás hálózaton ki kell számolni a mekkora feszültség esik valamelyik ellenálláson. 
[[SzaboJanos|szaja]] - 2008.11.13

[[Category:Infoalap]]

Információfeldolgozás

2013-10-02T07:45:56Z

Gmate:

{{Tantárgy
| név = Információfeldolgozás
| tárgykód = VIMIM237
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék = MIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = opcionális
| vizsga = szóbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimim237
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim237
}}
==Segédanyagok==
* [[Média:Infofeld_cirkularis-konv_2007.pdf‎ | Cirkuláris konvolúcióról összefoglaló]]
* [[Média:Infofeld_fogalmak_2007.pdf | Fogalmak]]
* [[Média:Infofeld_kepletgyujt_2010.pdf‎ | Hivatalos képletgyűjtemény]]

*[[Media:Infofeld_konyv_schnell_jelek_1.pdf | Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája I.]]
*[[Media:Infofeld_konyv_schnell_jelek_3.pdf | Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája III.]]
*[[Media:Infofeld_konyv_schnell_peldatar.pdf | Méréstechnika példatár]]

===Kidolgozások===
* [[Média:Infofeld_kidolgozas_2012.pdf | Sziki és Zsolti kidolgozása 2012]]
Az előadó által feltöltött tételek lehetőség szerinti legrészletesebb kidolgozása. A tételek kidolgozásánál törekedtünk az érthetőségre és a gyakorlati használhatóságra. Használjátok egészséggel!
* [[Média:Infofeld_kidolgozas_2011_Kotroczo.pdf‎‎ | Kotroczó Nándor tétel kidolgozása 2011-ből]]
''(Még a régi 5 éves jelfeldolgozás tételek alapján, és nem volt időm rendesen átnézni, így vannak benne hibák (javítani már nem fogom) - a szerző)''

==Zárthelyi==
* [[Média:Infofeld_zh_2005.pdf‎ | Digitális jelfeldolgozás ZH-k (ötéves képzés, 2001-2005)]]
* [[Média:Infofeld_zh_2011.pdf‎ | Összes zh összegyűjtve 2011 őszig]]
* [[Média:Infofeld_zh_2011osz.pdf‎‎ | Két szép zh megoldás a 2011 őszi félévből]]
* 2012 zárthelyik:
**[[Media:Infofeld_zh_2012.pdf | zh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2012_pot.pdf | pótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_pot_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2012_potpot.pdf | pótpótzh]]

==Vizsga==
Ahogy én láttam, ami kell és amit kérdezni szokott (és eszembejut):

* bayes becslő
* Maximum Likelihood becslők
* mintavételezés (arra figyelj, hogy a tételeket az ő szavaival mondd el - asszem a végén "nem vesztünk információt" mondassz :))
* átlagolás
* DFT
* teljesítmény, energiasűrűség, ilyesmi
* neurális hálók
* fuzzy

mondta még anno, hogy a szűrőtervezést nézzük át otthon. Cirkuláris, modellillesztés, kvantálás nem volt 2011-ben.

fuzzy-ről anyag:
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Fuzzy_logika Wikipédia]
* [http://www.rit.bme.hu/letoltheto/szamszim/F_4/Fuz_log.html BME RIT]

neurálisról:
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neur%C3%A1lis_h%C3%A1l%C3%B3zat Wikipédia]
* [http://www.cs.ubbcluj.ro/~csatol/mestint/pdfs/neur_halo_alap.pdf Babes-Bolyai Tudományegyetem]

===Tapasztalatok===
''Kis tapasztalat:'' Szóbelin lényeg, hogy beszélj! Fél órát minimum szóbelizel, az már csak rajtad múlik, hogy mit. Ha mindent tip-topra kidolgozol a tételed során, könnyen belekérdez olyanba, amit nem tudhatsz. Így célszerű a tételt nagyvonalakban kidolgozni és ha belemegy részletesebben, még mindig tudsz válaszolni. Hallottam olyanról is, hogy direkt hibát raksz bele, és aztán szóban kijavítod, de ezt azért nem ajánlom... Ha valamit nem tudsz, gondold végig, gondolkodj! Talán Kollár tanár úr a legjobb példája annak, hogy jobban értékeli a "mérnöki" hozzáállást, gondolkodást, mint a száraz tudást. Fontos: ne a kettesért menj, mert nem fogsz kettest kapni... Legtöbbször négyest-ötöst ad, vagy egyest.

-- Sippi - 2012.01.19

''Kis tapasztalat-2012:''
Vizsga: Ahogy én láttam és szükséges volt:
Először is a vizsga úgy néz ki, hogy a Tanár Úr egy pár mondatban elmondja mit dolgozz ki. Erre kapsz ~20percet. Ezután erről beszélgettek. A lényeg, hogy a kidolgozott papíron minél több a témába vágó dolog szerepeljen, abból egyrészt látni fogja, hogy képben vagy, másrészt, hogy készültél. Persze ez még nem fog kettest érni.
A beszélgetős résznél pedig - Sippit idézve - beszélni kell! Ez azt jelenti, hogy ha nem is tudsz valamit akkor gondolkozz, fejtsd ki, hogy min törpölsz éppen! Ezt mindenképpen értékeli a Tanár Úr!
Nem kell a konvencionális választ adni, ha logikus józan ésszel átgondolt, és megtudod indokolni, akkor az pozitív -> Sippi: "értékeli a "mérnöki" hozzáállást". Mindent elfogad, amit meg tudsz indokolni.

-- Sziki - 2013.01.10

''Tapasztalat alapján [https://docs.google.com/document/d/1rAJkHASLQPxvmZ_-wN4Hz4xXFR44nWzBxBPlMuVc4HI/edit ezeket] kérdezi vizsgán''

-- TL - 2013.05.28

[[Category:Villanyszak]]

Információfeldolgozás

2013-10-02T07:44:06Z

Gmate:

{{Tantárgy
| név = Információfeldolgozás
| tárgykód = VIMIM237
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék = MIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = opcionális
| vizsga = szóbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimim237
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim237
}}
==Segédanyagok==
* [[Média:Infofeld_cirkularis-konv_2007.pdf‎ | Cirkuláris konvolúcióról összefoglaló]]
* [[Média:Infofeld_fogalmak_2007.pdf | Fogalmak]]
* [[Média:Infofeld_kepletgyujt_2010.pdf‎ | Hivatalos képletgyűjtemény]]

*[[Media:Infofeld_konyv_schnell_jelek_1.pdf | Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája I.]]
*[[Media:Infofeld_konyv_schnell_jelek_3.pdf | Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája I.]]
*[[Media:Infofeld_konyv_schnell_peldatar.pdf | Méréstechnika példatár]]

===Kidolgozások===
* [[Média:Infofeld_kidolgozas_2012.pdf | Sziki és Zsolti kidolgozása 2012]]
Az előadó által feltöltött tételek lehetőség szerinti legrészletesebb kidolgozása. A tételek kidolgozásánál törekedtünk az érthetőségre és a gyakorlati használhatóságra. Használjátok egészséggel!
* [[Média:Infofeld_kidolgozas_2011_Kotroczo.pdf‎‎ | Kotroczó Nándor tétel kidolgozása 2011-ből]]
''(Még a régi 5 éves jelfeldolgozás tételek alapján, és nem volt időm rendesen átnézni, így vannak benne hibák (javítani már nem fogom) - a szerző)''

==Zárthelyi==
* [[Média:Infofeld_zh_2005.pdf‎ | Digitális jelfeldolgozás ZH-k (ötéves képzés, 2001-2005)]]
* [[Média:Infofeld_zh_2011.pdf‎ | Összes zh összegyűjtve 2011 őszig]]
* [[Média:Infofeld_zh_2011osz.pdf‎‎ | Két szép zh megoldás a 2011 őszi félévből]]
* 2012 zárthelyik:
**[[Media:Infofeld_zh_2012.pdf | zh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2012_pot.pdf | pótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_pot_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2012_potpot.pdf | pótpótzh]]

==Vizsga==
Ahogy én láttam, ami kell és amit kérdezni szokott (és eszembejut):

* bayes becslő
* Maximum Likelihood becslők
* mintavételezés (arra figyelj, hogy a tételeket az ő szavaival mondd el - asszem a végén "nem vesztünk információt" mondassz :))
* átlagolás
* DFT
* teljesítmény, energiasűrűség, ilyesmi
* neurális hálók
* fuzzy

mondta még anno, hogy a szűrőtervezést nézzük át otthon. Cirkuláris, modellillesztés, kvantálás nem volt 2011-ben.

fuzzy-ről anyag:
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Fuzzy_logika Wikipédia]
* [http://www.rit.bme.hu/letoltheto/szamszim/F_4/Fuz_log.html BME RIT]

neurálisról:
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neur%C3%A1lis_h%C3%A1l%C3%B3zat Wikipédia]
* [http://www.cs.ubbcluj.ro/~csatol/mestint/pdfs/neur_halo_alap.pdf Babes-Bolyai Tudományegyetem]

===Tapasztalatok===
''Kis tapasztalat:'' Szóbelin lényeg, hogy beszélj! Fél órát minimum szóbelizel, az már csak rajtad múlik, hogy mit. Ha mindent tip-topra kidolgozol a tételed során, könnyen belekérdez olyanba, amit nem tudhatsz. Így célszerű a tételt nagyvonalakban kidolgozni és ha belemegy részletesebben, még mindig tudsz válaszolni. Hallottam olyanról is, hogy direkt hibát raksz bele, és aztán szóban kijavítod, de ezt azért nem ajánlom... Ha valamit nem tudsz, gondold végig, gondolkodj! Talán Kollár tanár úr a legjobb példája annak, hogy jobban értékeli a "mérnöki" hozzáállást, gondolkodást, mint a száraz tudást. Fontos: ne a kettesért menj, mert nem fogsz kettest kapni... Legtöbbször négyest-ötöst ad, vagy egyest.

-- Sippi - 2012.01.19

''Kis tapasztalat-2012:''
Vizsga: Ahogy én láttam és szükséges volt:
Először is a vizsga úgy néz ki, hogy a Tanár Úr egy pár mondatban elmondja mit dolgozz ki. Erre kapsz ~20percet. Ezután erről beszélgettek. A lényeg, hogy a kidolgozott papíron minél több a témába vágó dolog szerepeljen, abból egyrészt látni fogja, hogy képben vagy, másrészt, hogy készültél. Persze ez még nem fog kettest érni.
A beszélgetős résznél pedig - Sippit idézve - beszélni kell! Ez azt jelenti, hogy ha nem is tudsz valamit akkor gondolkozz, fejtsd ki, hogy min törpölsz éppen! Ezt mindenképpen értékeli a Tanár Úr!
Nem kell a konvencionális választ adni, ha logikus józan ésszel átgondolt, és megtudod indokolni, akkor az pozitív -> Sippi: "értékeli a "mérnöki" hozzáállást". Mindent elfogad, amit meg tudsz indokolni.

-- Sziki - 2013.01.10

''Tapasztalat alapján ezeket kérdezi vizsgán:'' [https://docs.google.com/document/d/1rAJkHASLQPxvmZ_-wN4Hz4xXFR44nWzBxBPlMuVc4HI/edit link]

-- TL - 2013.05.28

[[Category:Villanyszak]]

Fájl:Infofeld konyv schnell peldatar.pdf

2013-10-02T07:42:13Z

Gmate: MsUpload

MsUpload

Fájl:Infofeld konyv schnell jelek 3.pdf

2013-10-02T07:42:11Z

Gmate: MsUpload

MsUpload

Fájl:Infofeld konyv schnell jelek 1.pdf

2013-10-02T07:42:09Z

Gmate: MsUpload

MsUpload

Mérés laboratórium 3.

2013-09-24T17:20:50Z

Gmate: Az első mérésen nincs beugró

{{Tantárgy
| név = Mérés laboratórium 3.
| tárgykód = VIMIA312
| szak = info
| kredit = 2
| félév = 5
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor = 5+1 db
| kiszh = 4 db (beugró)
| nagyzh = nincs
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista = meres3{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA312
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312
}}
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: meres3

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
[[Mérés laboratórium 2.]] tárgyból kredit, illetve [[Operációs rendszerek]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félév során lesz 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén (nincs 0. mérés). A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**Az öt mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.
**Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.
**'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Két részből áll:
***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 2-3. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 2. mérésből volt, akkor a teszt a 3-ból lesz, és fordítva.)
***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 4-5. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 4. mérésből volt, akkor a teszt az 5-ből lesz, és fordítva.)
***Mindkét részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindkét résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a két jegy átlaga adja ki.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.
**Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két részből az egyik sikerült, akkor csak a másikat kell pótolni.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga''': nincs.

===Félévvégi jegy===
*A mérések beugróinak osztályzatai (Mx), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:
*<math>J= 0,3*\frac{M_2+M_3+M_4+M_5}{4}+0,7*EM</math>

== Segédanyagok ==
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312/jegyzet/ Mérés laboratórium 3 jegyzetek] a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312 tárgy honlapjáról]
''A jegyzetek még szeptemberben is frissülhetnek, ezért ha már szeptember elején letöltitek őket, nézzétek át mérés előtt, hogy esetleg van-e újabb verzió.
''

== Jó tanácsok a mérésekhez ==
* [[MeresLabor3Meres1|1. mérés]]
* [[MeresLabor3Meres2|2. mérés]]
* [[MeresLabor3Meres3|3. mérés]]
* [[MeresLabor3Meres4|4. mérés]]
* [[MeresLabor3Meres5|5. mérés]]

== Ellenőrző kérdések és válaszok ==
* [[MeresLabor3Kerdes1|1. mérés]]
* [[MeresLabor3Kerdes2|2. mérés]]
* [[MeresLabor3Kerdes3|3. mérés]]
* [[MeresLabor3Kerdes4|4. mérés]]
* [[MeresLabor3Kerdes5|5. mérés]]

== Ellenőrző Mérés ==
* [[Media:meres3_EM - 2.pdf|2. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 2.doc|.doc formátumban]]
* [[Media:meres3_EM - 3.pdf|3. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 3.doc|.doc formátumban]]
* [[Media:meres3_EM - 4.pdf|4. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 4.doc|.doc formátumban]]
* [[Media:meres3_EM - 5.pdf|5. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 5.doc|.doc formátumban]]

''A kidolgozások nem hivatalos kidolgozások, biztos van benne hiba. Javítsátok ki a hibákat, egészítsétek ki és töltsétek fel az új pdf és doc verziókat is!''

== Kedvcsináló ==
Ha úgy állsz hozzá a tárgyhoz hogy nem egy 2 kredites nulla munkás tárgy, hanem úgy hogy fontos tárgy és minden mérésre készülni kell pár órát otthon, akkor sokkal jobban fog tetszeni. A beugrókra ne wiki-s válaszokból készülj fel, hanem a kiadott dokumentumokból, mert nagyon jól jön mérésen ha érted is mit csinálsz. Nekem a labView és uC/os mérés kifejezetten tetszett, a többi kevésbé de azok is megcsinálhatóak. :) --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]

[[Category:Infoalap]]

Mérés laboratórium 3 - 4. mérés ellenőrző kérdései

2013-09-24T17:16:11Z

Gmate: /* 7. Hogyan értelmezik a dB-t? */ Nem 10*log, hanem 20*log a fesz. erősítésnél

==1. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?==
'''Ad''' → ∞, '''rd''' → ∞, '''r ki''' → 0 
Ahol '''rd''' a differenciális bemeneti ellenállás, '''r ki''' a kimenő ellenállás 
Két bemenete van és az ezek közti feszültségkülönbséget erősíti, az '''Ad''' -vel jelöljük a differenciális feszültség erősítés arányát. 
Az ideális műveleti erősítő végtelen nagy bemeneti- és zérus kimeneti impedanciájú, ofszet és drift jellemzői zérus értékűek. 
A legtöbb alkalmazásban a műveleti erősítő ideálisnak tekinthető. 
(Általános célú, olcsó műveleti erősítő paraméterei: *A* = 105, '''rd''' = 10MΩ, '''r ki''' = 1kΩ) 

==2. Mekkora feszültség mérhető egy ideális műveleti erősítő „+” és „-” bemenete között, ha az erősítő nincs túlvezérelve? ==
0V 
A valóságos műveleti erősítőknél az ofszet feszültség nem zérus, azaz a két bemenet közé feszültséget kell kapcsolni, hogy a kimeneti feszültség zérus legyen.

(Az ideális erősítő a két bemenet közötti feszültséget a végtelennel szorozza. Tehát ha lenne feszültség közöttük, akkor + vagy – végtelen lenne a kimeneten. A gyakorlatban viszont a föld és a tápfeszültség korlátozza a kimenetet, ezt nevezzük túlvezérlésnek.)
==3. Mi az ofszet feszültség?==
Ofszet (kimeneti) feszültségnek nevezzük azt a feszültséget ami a földelt bemenetű (nem vezérelt) erősítő kimenetén jelentkezik. Ideális erősítő esetén ez 0V. 
Ha a valóságos erősítőt nem vezéreljük, akkor is van nullától különböző kimeneti jele. Ezt a jelenséget nullpont eltolódásnak, vagy ofszetnek nevezzük. A valóságos erősítőt egy ideális, ofszetmentes erősítővel és annak bemenetére kapcsolódó ofszet generátorokkal helyettesítjük. A generátorok forrásjellemzőit bemeneti ofszet feszültségnek illetve bemeneti ofszet áramnak nevezzük.

==4. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?==
A kimeneti ofszet feszültség az a feszültség ami az erősítő kimenetén mérhető amennyiben a bemenetei nem vezéreltek (földelve vannak). 
A bemeneti ofszet feszültség az a feszültség amit a bemenetre kell adnunk hogy a kimeneten 0V jelenjen meg. Ez a kettő nem ugyanaz, hiszen a kimeneti ofszet feszültség kb az erősítésszerese a bemenetinek.

==5. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?==
Adott frekvencián a kimeneti jelet figyeljük oszcilloszkópon. A szinuszos bemeneti feszültséget addig növeljük, amíg a kimenő jel torzítani kezd, majd visszacsökkentjük, amíg a torzítás meg nem szűnik.

==6. Hogyan méri meg egy erősítő erősítési tényezőjét (Ao)?==
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú jelet kapcsolok, hogy a kimeneten pl 10V legyen a szinuszjel amplitúdója és az erősítő ne legyen túlvezérelve. Ekkor egy digitális multiméterrel megmérem a bemeneten és a kimeneten lévő szinuszjel nagyságát és ebből meghatározom a feszültségerősítést.

==7. Hogyan értelmezik a dB-t?==

A méréstechnikában az erősítést a számértékével jellemzik, a híradástechnikában rendszerint egy logaritmikus skálát, a '''deciBel (dB)''' skálát használják. 
Feszültségerősítés esetén:
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) 
Teljesítményerősítés meghatározásánál:
Ap [dB] = 10 log (Pki / Pbe) 

==8. Egy erősítőt vizsgálunk. A bemenetre 0,5 Veff értékű, sávközépi frekvenciájú jelet adunk. A kimeneten 10Veff értéket mérünk. Mekkora az erősítés dB-ben?==
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) = 20 log (10 / 0,5) = 20 * 1,3 = 26 dB

==9. A fenti erősítő esetében, változatlan bemenő jelszintet feltételezve, mekkora feszültséget fogunk mérni a kimeneten az erősitő -3dB-es felső határfrekvenciáján? És az erősitő -3dB-es alsó határfrekvenciáján?==
A -3dB ~0.7-szeres (1/sqrt(2)) erősítést jelent, így kb. 7Veff a kimenő jel feszültsége.

(a -3dB relatív erősítés a ~26dB-hez képest, azaz az erősítés ~23dB=20log(A)-> A=10^(23/20)=~14,12 (ami egyébként 20*~0,7, tehát stimmel az erősítés és dB közti számítás) 0,5Veff*14,12=kb 7,06Veff) (by Poro)

==10. A 34401A típusú multiméter bementére egy 2 Vpp nagyságú, +1 V ofszet feszültségű, 600 Hz frekvenciájú szinuszjelet adunk. Milyen értéket fog mutatni a multiméter AC V üzemmódban (VAC kijelzés)? Milyen értéket fog mutatni a multiméter DC V üzemmódban (VDC kijelzés)?==
AC V: a multiméter a váltóáramú komponens effektív értékét méri, ez 1/sqrt(2) (1V a szinuszjel csúcsértéke, gyökkettő a szinusz alatti terület, ld. 220V)
DC V: a multiméter csak az egyenáramú komponenst méri ebben a módban, így +1V az eredmény (ez egyenlő az ofszet feszültséggel, vagyis azzal, hogy mennyivel van eltolva a jel a 0-tól függőlegesen)

==11. Egy erősítő bemenetén kondenzátoros csatolás van. Ez az erősítő alsó vagy felső határfrekvenciájának értékét befolyásolhatja?==
Az alsó határfrekvenciát (fa) az erősítő bemenetére és kimenetére kapcsolt soros kondenzátorok határozzák meg. Kis frekvencián ezen kondenzátorok XC-je olyan mértékben megnövekedik, hogy szakadásként viselkednek, ennek következtében csökken az erősítés. Ez a frekvencia az f0=1/(2*pi*RC) képlet alapján számítható.

A felső határfrekvenciát (ff) az erősítő tranzisztor parazitakapacitásai határozzák meg. A tranzisztor bázisa és emittere közti p-n átmenetében, a kissebségi töltéshordozók által létrehozott, diffúziós kapacitás nagyfrekvencián sönt ként működik, a bázisáram egy része ezen keresztül folyik, csökkentve a vezérlést. A tranzisztor bázisa és kollektora közötti p-n átmenet záró irányban van előfeszítve, kiürített réteg hozva létre, mely kondenzátorként működik. Nagyfrekvencián a kimeneti áram egy része ezen keresztül folyik, így csökken a terhelésre jutó áram, ezáltal a tranzisztor erősítése.

Tehát az alsót.

(konyhanyelven: Ha a jel nem változik elég gyorsan, akkor a kondenzátornak van ideje feltöltődni, kisülni, és teljesen elnyelheti a jelet.) Ha az AC csatolást jellemző alsó határfrekvencia legalább egy nagyságrenddel kisebb az adott üzemi frekvenciánál, akkor gyakorlatilag nem befolyásolja az üzemi feszültség-erősítést. A felső határfrekvenciát alapvetően a műveleti erősítő határfrekvenciája és az alkalmazott visszacsatolás mértéke határozza meg. (konyhanyelven: itt pedig arról van szó, hogyha a jel túl gyorsan változik, akkor a műveleti erősítő nem tud vele lépést tartani)

==12. A 2. ábrán látható kapcsolású erősítőben R4 értéke 10 kΩ, a megkívánt alsó határfrekvencia ~40 Hz. Milyen névleges értékű legyen a C4?==
[[Fájl:meres3_InvertaloErositoAlapkapcsolas.jpg]] 
falsó = 1/(2ΠR4C4) -> C4~0.398 μF

==13. Hogyan mérjünk fázistolást kétcsatornás oszcilloszkóppal?==

Az oszcilloszkópos mérésnél a fázistolás legegyszerűbben a bemenő és kimenő jel közti időeltolódásból határozható meg. Az időeltolódás kétcsatornás oszcilloszkóp esetén a bemenő és a kimenő jel egyidejű felrajzoltatásával meghatározható. A fáziseltolódásnek nem is a tényleges idejét célszerű meghatározni, hanem a periódusidőre vonatkoztatott relatív értékét. Ez esetben ugyanis az oszcilloszkóp ún. idő-skálafaktor hibája kiesik. 
A leolvasási hibák csökkentésére az egyes csatornák erősítésének értékét és a vízszintes időeltérítést úgy célszerű beállítani, hogy a jel egy periódusának ábrája viszonylag nagy legyen a képernyőn. Továbbá a szinuszjel időméréshez kiválasztott pontja (feszültségszintje) a jel meredekebb részén legyen, a vízszintes irányú leolvasási hiba csökkentésére. Egy kedvező választás a nullátmenet. 
A beágyazott mikroszámítógépet tartalmazó digitális oszcilloszkópok ezt a mérést általában automatikusan is el tudják végezni. 

[[Fájl:meres3_faziseltolodas.jpg]] 

==14. Hogyan értelmezik általában a felfutási időt?==

'''Felfutási idő''': a csúcsérték egytized és kilenctized része közötti időtartam az impulzus felfutó élén.

==15. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor transzfer karakterisztikáját?==
Az oszcilloszkópot X-Y állásba kapcsolom, az X bemenetre a jelgenerátor kimenetét adom, melyet előzőleg a komparátor bemenetére kapcsoltam, az Y bemenet pedig a komparátor kimenete lesz.

==16. A transzfer karakterisztika mérésénél milyen amplitúdójú és hullámformájú bemenő jelet célszerű választani?==
Olyan amplitúdójú jelet kell választani, ami nem haladja meg az áramköri elem katalógusban megadott határértékeit (célszerű mindig ellenőrizni a jel pozitív és negatív csúcsértékét oszcilloszkóppal, dc. csatolású állásban), hullámformának pedig célszerű lassan változó (nem ugrásszerű) periodikus jel választása (szinusz, háromszög, trapéz). 

Osszeolozva mas wiki oldalakbol -- [[VajnaMiklos|VMiklos]] - 2007.11.23.

==bonusz: ==
Ajánlom mindenki figyelmébe hogy nézze át erre a mérésre a feszültségosztást, mert van olyan labor ahol bemeneti feszültségből egy ellenállás hálózaton ki kell számolni a mekkora feszültség esik valamelyik ellenálláson. 
[[SzaboJanos|szaja]] - 2008.11.13

[[Category:Infoalap]]

MSc Beágyazott információs rendszerek főspecializáció

2013-06-02T07:34:41Z

Gmate:

{{RightTOC}}

=Tantárgyak=
==1. félév==

'''szakirányos tárgyak'''
* [[Rendszerarchitektúrák]]
* [[Szoftvertechnológia_(MIT)|Szoftvertechnológia]]
* [[Valós_idejű_és_biztonságkritikus_rendszerek|Valós idejű és biztonságkritikus rendszerek]]
* Önálló laboratórium 1.

'''közös tárgyak'''
* kötelező:
** [[Méréselmélet]]
* választható (1 db):
** [[Hírközléselmélet]] (SZHVT)
** [[Minőségbiztosítás a mikroelektronikában]] (ETT)
** [[Szoftvertervezés]] (IIT)
** [[Váltakozó áramú rendszerek]] (VET)

'''elágazó tantárgy'''

* [[Fizika 3]]
* [[MSc Elektromágneses terek|Elektromágneses terek]]

==2. félév==

'''szakirányos tárgyak'''
* [[Információfeldolgozás]]
* [[Rendszertervezés]]
* [[Rendszerarchitektúrák laboratórium]]
* Önálló laboratórium 2.

'''választható természettudományos tantárgy'''
* [[Fotonikai eszközök]] (ETT)
* [[Nanotudomány]] (ETT)
* [[Relativisztikus elektrodinamika]] (SZHVT)
* [[Villamos szigetelések és kisülések]] (VET)

'''felsőbb matematika'''
*[[Haladó lineáris algebra]]
*[[Sztochasztika]]

==3. félév==

'''szakirányos tárgyak'''
* [[Információfeldolgozás laboratórium]]
* Diplomatervezés 1.

==4. félév==

* [[Mérnöki menedzsment]]
* Diplomatervezés 2.

=Kedvcsináló=

==A megcélzott szakterület főbb jellegzetességei, trendjei==

A hagyományos informatikai rendszerektől jól elkülöníthetők a beágyazott információs rendszerek, vagyis azok a processzoralapú informatikai eszközök, ill. az ezekből alkotott rendszerek, amelyek képesek a befogadó fizikai/kémiai/biológiai környezetüket érzékelők/beavatkozók segítségével autonóm módon megfigyelni/befolyásolni. A statisztikák szerint piacuk az asztali számítógépek piacának mintegy 100-szorosa. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Rendeltetésüknél fogva mindezek többnyire intelligens szolgáltatásokkal és nagyfokú szolgáltatásbiztonsággal jellemezhetők. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban, kritikus infrastruktúráiban.

==A megszerezhető kompetenciák==

Az MIT megalakulása óta folyamatosan beágyazott rendszerek kérdéseivel foglalkozik: méréstechnikával, jelfeldolgozással, műszertechnikával, elektronikával, digitális technikával, mikroprocesszoros műszerek és rendszerek fejlesztésével, rendszeren belüli és rendszerek közötti kommunikációval, intelligens rendszerek problémáival, nagy megbízhatóságú rendszerekkel, teszteléssel, hardver-szoftver együttes tervezéssel. A megszerezhető kompetenciák is ezekhez a témakörökhöz kapcsolódnak:
*Az analóg és a digitális jelfeldolgozás elmélete, tervezésük módszertana
*Intelligens érzékelők és érzékelő hálózatok alkalmazástechnikája
*Elosztott, valós-idejű, beágyazott rendszerek és hálózati eszközeik rendszertechnikája
*A nagy megbízhatóságú hardver-szoftver együttes tervezés módszertana
*A verifikálás és a validálás, továbbá a tesztelés és a diagnosztika módszertana
*Beágyazott rendszerek szoftvertechnológiája
*Speciális berendezések és -rendszerek tervezése (nagypontosságú, orvosi, stb.)

[[Category:Villanyszak]]

Méréselmélet

2013-06-01T22:58:14Z

Gmate: /* 2. házi feladat */

{{GlobalTemplate|Villanyszak|MSCMereselm}}

{{Tantárgy
| név = Méréselmélet
| tárgykód = VIMIM108
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt = ?
| tanszék = MIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = 2 db
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIM108/
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim108
}}

= Követelmények =

Két sikeres nagyzárthelyi, továbbá két házi feladat előírt színvonalú elkészítése. A házi feladatok az előadáson megismert módszerek és számítási eljárások begyakoroltatását szolgálják. A kredit megszerzésének feltétele külön-külön a nagyzárthelyik és a házi feladatok mindegyikére kapható maximális pontszám 40%-ának elérése. Az osztályzatot a nagyzárthelyik és a feladatok össz-pontszáma alapján állapítjuk meg. Az elért összpontszámot az elérhető maximális pontszámhoz viszonyítjuk, és az alábbiak szerint osztályozunk:

* 40% -tól, de 52.5% alatt: elégséges (2)
* 52.5%-tól, de 65% alatt: közepes (3)
* 65%-tól, de 80% alatt: jó (4)
* 80%-tól: jeles (5)

= Segédanyagok =

* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim108/jegyzet Péceli Gábor jegyzetei a 2012-es és 2013-as tanévből]

* {{InLineFileLink|Villanyszak|MSCMereselm|csatijegyzet.zip|csatijegyzet.zip}}: Csatári-féle jegyzet 2009-ből

= 1. ZH =
'''2013'''

*[[Media:Mereselmelet_zh_2013tavasz.pdf | Első ZH 2013 C csoport]] 
*[[Media:Mereselmelet_zh1_2013_05_orai_felkeszito.pdf | Első ZH órai felkészítő jegyzet 2013 tavasz]]

'''2011'''

*[[Media:mereselmelet_zh1_2011_Acsop.jpg | Első ZH 2011 A csoport]] 
*[[Media:Mereselmelet_zh1_2011_megoldas_Acsop.pdf | Első ZH 2011 A csoport megoldás]]

'''2010'''

*[[Media:Mereselmelet_zh1_2010_Acsop.png | Első ZH 2010 A csoport]]

'''2009'''

*[[Media:Mereselmelet_zh1_2009_Acsop.pdf | Első ZH 2009 A csoport]] 
*[[Media:Mereselmelet_pzh1_2009.PDF | Első pótZH 2009]] 
*[[Media:Mereselmelet_zh1peldak_2009.pdf | Első ZH órai példái 2009]]

= 2. ZH =

'''2013'''

*[[Média:Mereselmelet_zh2_20130509_megoldasok.pdf|Második ZH 2013 megoldások]]

'''2011'''

*Második ZH 2011 [[Média:Mereselmelet_zh2_2011_Acsop.pdf | A csoport]], [[Média:mereselmelet_zh2_2011_Bcsop.jpg | B csoport]]

'''2010'''

*[[Média:Mereselmelet_zh2_2010_minta.pdf | Második mintaZH 2010]]

'''2009'''

*[[Média:Mereselmelet_zh2_2009_Bcsop.pdf | Második ZH 2009 B csoport]]

=1. házi feladat=

* [[Média:Mereselmelet_hf1_2013_kiiras.pdf | 1. házi kiírás 2013]]
* [[Média:Mereselmelet_hf1_2011_kiiras.pdf | 1. házi kiírás 2011]]
* [[Média:Mereselmelet_hf1_2011_megoldas.pdf | 1. házi megoldás 2011]]

=2. házi feladat=

* [[Média:Mereselmelet_hf2_2013_kiiras.pdf | 2. házi kiírás 2013]]
* [[Média:Mereselmelet_hf2_2011_kiiras.pdf | 2. házi kiírás 2011]]
* [[Média:Mereselmelet_hf2_2011_megoldas.pdf | 2. házi megoldás 2011]]

{{InLineFileLink|Villanyszak|MSCMereselm|Mereselm_HF_2.ZIP|Mereselm_HF_2.ZIP}}: Rezonátoros házi megoldás 2010 tavasz

= Verseny =
Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás kari tanulmányi verseny hivatalos [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/1?v=Schnell+L%C3%A1szl%C3%B3+M%C3%A9r%C3%A9stechnika+%C3%A9s+Jelfeldolgoz%C3%A1s honlapja].

= Kedvcsináló =

[[Category:Villanyszak]]