https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Geko 2026-04-06T04:07:14Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=176025 2014-01-23T13:31:02Z

<p>Geko: /* Vizsga 2014.01.16. */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Integrált információs rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUM209<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br /> | tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br /> * Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br /> * [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br /> * A könyv 2 utolsó fejezetéről nincsenek diák feltöltve, ez az anyag csak a könyvben található meg. Alább 2 rövid összefoglaló található, nem tökéletes!<br /> ** [[Fájl:Információintegráció.pdf]]<br /> ** [[Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf]]<br /> <br /> ===Hogyan érdemes készülni?===<br /> * A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br /> * A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br /> * A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br /> * Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br /> * A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br /> <br /> ==ZH + Vizsga==<br /> <br /> ===ZH 2013.===<br /> RAID összehasonlítása több szempontból (nem szerepel a diasorban)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.09.===<br /> * Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br /> * Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br /> * GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br /> * Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br /> * Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br /> * Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.16.===<br /> fogalmak 10 pont, többi feladat általában 6-7 pont, összesen 50 pont, 21 kell a ketteshez<br /> * 5 fogalom 10 pontért: runaway failover, felhasználói felületi integráció, tranzakciós rendszerek, ERP, dead letter queue<br /> * 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező hibatűrő klaszter blokkvázlatának felrajzolása(a) milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre (megvalósítható-e eggyel)(c) 4+2+2 pont<br /> * hardveres virtualizálás 4 előnye<br /> * mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel a hiányzó értékek kezelésének 2 megvalósítását <br /> * mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket? (elosztott adatbázisok, adatintegráció, szinkron eset -&gt; elosztott nézetek, ZH utáni első óra)<br /> * számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, majd minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x teljesítménynövekedés. Melyik a skálázhatóbb?(a) Melyiket válassza a cég?(b)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.23.===<br /> * 5 fogalom 10 pontért: mediációs réteg, ..., paravirtualizáció, föderációs minta, ... 4 betűs rövidítés de nem ugrik be<br /> * Számolós példa: A termék p számítógépből álló klaszter esetén 20p-p^2 tranzakciót tud elvégezni másodpercenként, a B termék 18+5p tranzakciót. Melyik a skálázhatóbb(a) és melyiket érdemes vennie egy vállalatnak(b)<br /> * Milyen funkciókat kínál ki egy MOM?(a) Speciális üzenetsorok felsorolása és rövid bemutatása (legalább 4)(b)<br /> * DB mirroring hogyan működik, és hogyan történik az átkapcsolás, és a visszakapcsolás.<br /> * FASMI rendszer meghatározása az OLAP rendszerekre. ROLAP, MOLAP, HOLAP rendszerek összehasonlítása.<br /> * Az elérhetőség szintjei, sorrendben, ahogy érdemes őket megvalósítani, név, illetve egyes lépések kifejtése. Magyarázat hogy mért sorban érdemes őket bevezetni. Megbízhatóság-költség függvényének felrajzolása.<br /> <br /> ===Vizsga 2012.01.05.===<br /> * 5 fogalom (5 pont)<br /> ** Rendszer-architektúra<br /> ** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br /> ** osztályozás (Adatbányászat)<br /> ** MOM<br /> ** skálázhatóság<br /> * Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br /> * Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br /> * 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br /> * Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br /> * OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br /> * Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br /> <br /> ===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br /> &lt;small&gt;nem teljes&lt;/small&gt;<br /> * 5 rövid definíció<br /> ** Klaszter<br /> ** hálózati számítógépnek<br /> ** replikáció<br /> ** hoszt virtualizáció<br /> ** ? ... -&gt; nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br /> * Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br /> * Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br /> * Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br /> * Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br /> * Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br /> * HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br /> <br /> ===Pótzh + elővizsga 2010.12.17.===<br /> * mi a log shipping?<br /> * klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br /> * operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br /> * üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br /> * vékony kliensek típusai?<br /> * számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=176024 2014-01-23T13:29:42Z

<p>Geko: /* Vizsga 2014.01.23. */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Integrált információs rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUM209<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br /> | tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br /> * Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br /> * [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br /> * A könyv 2 utolsó fejezetéről nincsenek diák feltöltve, ez az anyag csak a könyvben található meg. Alább 2 rövid összefoglaló található, nem tökéletes!<br /> ** [[Fájl:Információintegráció.pdf]]<br /> ** [[Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf]]<br /> <br /> ===Hogyan érdemes készülni?===<br /> * A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br /> * A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br /> * A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br /> * Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br /> * A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br /> <br /> ==ZH + Vizsga==<br /> <br /> ===ZH 2013.===<br /> RAID összehasonlítása több szempontból (nem szerepel a diasorban)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.09.===<br /> * Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br /> * Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br /> * GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br /> * Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br /> * Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br /> * Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.16.===<br /> fogalmak 10 pont, többi feladat általában 6-7 pont, összesen 50 pont, 21 kell a ketteshez<br /> * 5 fogalom 10 pontért: runaway failover, felhasználói felületi integráció, tranzakciós rendszerek, ERP, dead letter queue<br /> * 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező hibatűrő klaszter blokkvázlatának felrajzolása(a) <br /> milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) <br /> hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre (megvalósítható-e eggyel)(c)<br /> 4+2+2 pont<br /> * hardveres virtualizálás 4 előnye<br /> * mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel a hiányzó értékek kezelésének 2 megvalósítását <br /> * mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket? <br /> (elosztott adatbázisok, adatintegráció, szinkron eset -&gt; elosztott nézetek, ZH utáni első óra)<br /> * számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, majd minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x teljesítménynövekedés. Melyik a skálázhatóbb?(a) Melyiket válassza a cég?(b)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.23.===<br /> * 5 fogalom 10 pontért: mediációs réteg, ..., paravirtualizáció, föderációs minta, ... 4 betűs rövidítés de nem ugrik be<br /> * Számolós példa: A termék p számítógépből álló klaszter esetén 20p-p^2 tranzakciót tud elvégezni másodpercenként, a B termék 18+5p tranzakciót. Melyik a skálázhatóbb(a) és melyiket érdemes vennie egy vállalatnak(b)<br /> * Milyen funkciókat kínál ki egy MOM?(a) Speciális üzenetsorok felsorolása és rövid bemutatása (legalább 4)(b)<br /> * DB mirroring hogyan működik, és hogyan történik az átkapcsolás, és a visszakapcsolás.<br /> * FASMI rendszer meghatározása az OLAP rendszerekre. ROLAP, MOLAP, HOLAP rendszerek összehasonlítása.<br /> * Az elérhetőség szintjei, sorrendben, ahogy érdemes őket megvalósítani, név, illetve egyes lépések kifejtése. Magyarázat hogy mért sorban érdemes őket bevezetni. Megbízhatóság-költség függvényének felrajzolása.<br /> <br /> ===Vizsga 2012.01.05.===<br /> * 5 fogalom (5 pont)<br /> ** Rendszer-architektúra<br /> ** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br /> ** osztályozás (Adatbányászat)<br /> ** MOM<br /> ** skálázhatóság<br /> * Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br /> * Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br /> * 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br /> * Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br /> * OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br /> * Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br /> <br /> ===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br /> &lt;small&gt;nem teljes&lt;/small&gt;<br /> * 5 rövid definíció<br /> ** Klaszter<br /> ** hálózati számítógépnek<br /> ** replikáció<br /> ** hoszt virtualizáció<br /> ** ? ... -&gt; nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br /> * Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br /> * Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br /> * Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br /> * Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br /> * Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br /> * HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br /> <br /> ===Pótzh + elővizsga 2010.12.17.===<br /> * mi a log shipping?<br /> * klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br /> * operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br /> * üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br /> * vékony kliensek típusai?<br /> * számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=176023 2014-01-23T13:28:28Z

<p>Geko: /* Pótzh + elővizsga 2010. 12. 17. */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Integrált információs rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUM209<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br /> | tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br /> * Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br /> * [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br /> * A könyv 2 utolsó fejezetéről nincsenek diák feltöltve, ez az anyag csak a könyvben található meg. Alább 2 rövid összefoglaló található, nem tökéletes!<br /> ** [[Fájl:Információintegráció.pdf]]<br /> ** [[Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf]]<br /> <br /> ===Hogyan érdemes készülni?===<br /> * A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br /> * A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br /> * A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br /> * Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br /> * A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br /> <br /> ==ZH + Vizsga==<br /> <br /> ===ZH 2013.===<br /> RAID összehasonlítása több szempontból (nem szerepel a diasorban)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.09.===<br /> * Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br /> * Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br /> * GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br /> * Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br /> * Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br /> * Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.16.===<br /> fogalmak 10 pont, többi feladat általában 6-7 pont, összesen 50 pont, 21 kell a ketteshez<br /> * 5 fogalom 10 pontért: runaway failover, felhasználói felületi integráció, tranzakciós rendszerek, ERP, dead letter queue<br /> * 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező hibatűrő klaszter blokkvázlatának felrajzolása(a) <br /> milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) <br /> hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre (megvalósítható-e eggyel)(c)<br /> 4+2+2 pont<br /> * hardveres virtualizálás 4 előnye<br /> * mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel a hiányzó értékek kezelésének 2 megvalósítását <br /> * mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket? <br /> (elosztott adatbázisok, adatintegráció, szinkron eset -&gt; elosztott nézetek, ZH utáni első óra)<br /> * számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, majd minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x teljesítménynövekedés. Melyik a skálázhatóbb?(a) Melyiket válassza a cég?(b)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.23.===<br /> * 5 fogalom 10 pontért: mediációs réteg, ..., paravirtualizáció, föderációs minta, ... 4 betűs rövidítés de nem ugrik be<br /> * Számolós példa: A termék p számítógépből álló klaszter esetén 20p-p^2 tranzakciót tud elvégezni másodpercenként, a B termék 18+5p tranzakciót. Melyik a skálázhatóbb(a) és melyiket érdemes vennie egy vállalatnak(b)<br /> * Speciális üzenetsorok felsorolása és rövid bemutatása (legalább 4)<br /> * DB mirroring hogyan működik, és hogyan történik az átkapcsolás, és a visszakapcsolás.<br /> * FASMI rendszer meghatározása az OLAP rendszerekre. ROLAP, MOLAP, HOLAP rendszerek összehasonlítása.<br /> * Az elérhetőség szintjei, sorrendben, ahogy érdemes őket megvalósítani, név, illetve egyes lépések kifejtése. Magyarázat hogy mért sorban érdemes őket bevezetni. Megbízhatóság-költség függvényének felrajzolása.<br /> <br /> ===Vizsga 2012.01.05.===<br /> * 5 fogalom (5 pont)<br /> ** Rendszer-architektúra<br /> ** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br /> ** osztályozás (Adatbányászat)<br /> ** MOM<br /> ** skálázhatóság<br /> * Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br /> * Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br /> * 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br /> * Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br /> * OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br /> * Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br /> <br /> ===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br /> &lt;small&gt;nem teljes&lt;/small&gt;<br /> * 5 rövid definíció<br /> ** Klaszter<br /> ** hálózati számítógépnek<br /> ** replikáció<br /> ** hoszt virtualizáció<br /> ** ? ... -&gt; nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br /> * Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br /> * Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br /> * Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br /> * Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br /> * Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br /> * HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br /> <br /> ===Pótzh + elővizsga 2010.12.17.===<br /> * mi a log shipping?<br /> * klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br /> * operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br /> * üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br /> * vékony kliensek típusai?<br /> * számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=176022 2014-01-23T13:27:00Z

<p>Geko: /* Vizsga 2014.01.23. */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Integrált információs rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUM209<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br /> | tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br /> * Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br /> * [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br /> * A könyv 2 utolsó fejezetéről nincsenek diák feltöltve, ez az anyag csak a könyvben található meg. Alább 2 rövid összefoglaló található, nem tökéletes!<br /> ** [[Fájl:Információintegráció.pdf]]<br /> ** [[Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf]]<br /> <br /> ===Hogyan érdemes készülni?===<br /> * A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br /> * A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br /> * A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br /> * Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br /> * A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br /> <br /> ==ZH + Vizsga==<br /> <br /> ===ZH 2013.===<br /> RAID összehasonlítása több szempontból (nem szerepel a diasorban)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.09.===<br /> * Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br /> * Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br /> * GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br /> * Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br /> * Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br /> * Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.16.===<br /> fogalmak 10 pont, többi feladat általában 6-7 pont, összesen 50 pont, 21 kell a ketteshez<br /> * 5 fogalom 10 pontért: runaway failover, felhasználói felületi integráció, tranzakciós rendszerek, ERP, dead letter queue<br /> * 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező hibatűrő klaszter blokkvázlatának felrajzolása(a) <br /> milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) <br /> hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre (megvalósítható-e eggyel)(c)<br /> 4+2+2 pont<br /> * hardveres virtualizálás 4 előnye<br /> * mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel a hiányzó értékek kezelésének 2 megvalósítását <br /> * mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket? <br /> (elosztott adatbázisok, adatintegráció, szinkron eset -&gt; elosztott nézetek, ZH utáni első óra)<br /> * számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, majd minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x teljesítménynövekedés. Melyik a skálázhatóbb?(a) Melyiket válassza a cég?(b)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.23.===<br /> * 5 fogalom 10 pontért: mediációs réteg, ..., paravirtualizáció, föderációs minta, ... 4 betűs rövidítés de nem ugrik be<br /> * Számolós példa: A termék p számítógépből álló klaszter esetén 20p-p^2 tranzakciót tud elvégezni másodpercenként, a B termék 18+5p tranzakciót. Melyik a skálázhatóbb(a) és melyiket érdemes vennie egy vállalatnak(b)<br /> * Speciális üzenetsorok felsorolása és rövid bemutatása (legalább 4)<br /> * DB mirroring hogyan működik, és hogyan történik az átkapcsolás, és a visszakapcsolás.<br /> * FASMI rendszer meghatározása az OLAP rendszerekre. ROLAP, MOLAP, HOLAP rendszerek összehasonlítása.<br /> * Az elérhetőség szintjei, sorrendben, ahogy érdemes őket megvalósítani, név, illetve egyes lépések kifejtése. Magyarázat hogy mért sorban érdemes őket bevezetni. Megbízhatóság-költség függvényének felrajzolása.<br /> <br /> ===Vizsga 2012.01.05.===<br /> * 5 fogalom (5 pont)<br /> ** Rendszer-architektúra<br /> ** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br /> ** osztályozás (Adatbányászat)<br /> ** MOM<br /> ** skálázhatóság<br /> * Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br /> * Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br /> * 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br /> * Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br /> * OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br /> * Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br /> <br /> ===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br /> &lt;small&gt;nem teljes&lt;/small&gt;<br /> * 5 rövid definíció<br /> ** Klaszter<br /> ** hálózati számítógépnek<br /> ** replikáció<br /> ** hoszt virtualizáció<br /> ** ? ... -&gt; nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br /> * Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br /> * Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br /> * Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br /> * Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br /> * Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br /> * HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br /> <br /> ===Pótzh + elővizsga 2010. 12. 17.===<br /> * mi a log shipping?<br /> * klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br /> * operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br /> * üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br /> * vékony kliensek típusai?<br /> * számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=176021 2014-01-23T13:26:02Z

<p>Geko: /* Vizsga 2013. */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Integrált információs rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUM209<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br /> | tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br /> * Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br /> * [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br /> * A könyv 2 utolsó fejezetéről nincsenek diák feltöltve, ez az anyag csak a könyvben található meg. Alább 2 rövid összefoglaló található, nem tökéletes!<br /> ** [[Fájl:Információintegráció.pdf]]<br /> ** [[Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf]]<br /> <br /> ===Hogyan érdemes készülni?===<br /> * A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br /> * A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br /> * A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br /> * Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br /> * A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br /> <br /> ==ZH + Vizsga==<br /> <br /> ===ZH 2013.===<br /> RAID összehasonlítása több szempontból (nem szerepel a diasorban)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.09.===<br /> * Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br /> * Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br /> * GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br /> * Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br /> * Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br /> * Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.16.===<br /> fogalmak 10 pont, többi feladat általában 6-7 pont, összesen 50 pont, 21 kell a ketteshez<br /> * 5 fogalom 10 pontért: runaway failover, felhasználói felületi integráció, tranzakciós rendszerek, ERP, dead letter queue<br /> * 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező hibatűrő klaszter blokkvázlatának felrajzolása(a) <br /> milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) <br /> hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre (megvalósítható-e eggyel)(c)<br /> 4+2+2 pont<br /> * hardveres virtualizálás 4 előnye<br /> * mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel a hiányzó értékek kezelésének 2 megvalósítását <br /> * mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket? <br /> (elosztott adatbázisok, adatintegráció, szinkron eset -&gt; elosztott nézetek, ZH utáni első óra)<br /> * számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, majd minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x teljesítménynövekedés. Melyik a skálázhatóbb?(a) Melyiket válassza a cég?(b)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.23.===<br /> * 5 fogalom 10 pontért: mediációs réteg, ..., paravirtualizáció, föderációs minta, ... 4 betűs rövidítés de nem ugrik be<br /> * Számolós példa: A termék p számítógépből álló klaszter esetén 20p-p^2 tranzakciót tud elvégezni másodpercenként, a B termék 18+5p tranzakciót. Melyik a skálázhatóbb(a) és melyiket érdemes vennie egy vállalatnak(b)<br /> * Speciális (nem alap: lokális) üzenetsorok felsorolása és rövid bemutatása (legalább 4)<br /> * DB mirroring hogyan működik, és hogyan történik az átkapcsolás, és a visszakapcsolás.<br /> * FASMI rendszer meghatározása az OLAP rendszerekre. ROLAP, MOLAP, HOLAP rendszerek összehasonlítása.<br /> * Az elérhetőség szintjei, sorrendben, ahogy érdemes őket megvalósítani, név, illetve egyes lépések kifejtése. Magyarázat hogy mért sorban érdemes őket bevezetni. Megbízhatóság-költség függvényének felrajzolása.<br /> <br /> ===Vizsga 2012.01.05.===<br /> * 5 fogalom (5 pont)<br /> ** Rendszer-architektúra<br /> ** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br /> ** osztályozás (Adatbányászat)<br /> ** MOM<br /> ** skálázhatóság<br /> * Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br /> * Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br /> * 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br /> * Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br /> * OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br /> * Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br /> <br /> ===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br /> &lt;small&gt;nem teljes&lt;/small&gt;<br /> * 5 rövid definíció<br /> ** Klaszter<br /> ** hálózati számítógépnek<br /> ** replikáció<br /> ** hoszt virtualizáció<br /> ** ? ... -&gt; nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br /> * Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br /> * Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br /> * Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br /> * Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br /> * Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br /> * HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br /> <br /> ===Pótzh + elővizsga 2010. 12. 17.===<br /> * mi a log shipping?<br /> * klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br /> * operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br /> * üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br /> * vékony kliensek típusai?<br /> * számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=176020 2014-01-23T13:25:42Z

<p>Geko: /* ZH + Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Integrált információs rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUM209<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br /> | tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br /> * Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br /> * [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br /> * A könyv 2 utolsó fejezetéről nincsenek diák feltöltve, ez az anyag csak a könyvben található meg. Alább 2 rövid összefoglaló található, nem tökéletes!<br /> ** [[Fájl:Információintegráció.pdf]]<br /> ** [[Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf]]<br /> <br /> ===Hogyan érdemes készülni?===<br /> * A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br /> * A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br /> * A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br /> * Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br /> * A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br /> <br /> ==ZH + Vizsga==<br /> <br /> ===Vizsga 2013.===<br /> RAID összehasonlítása több szempontból (nem szerepel a diasorban)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.09.===<br /> * Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br /> * Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br /> * GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br /> * Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br /> * Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br /> * Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.16.===<br /> fogalmak 10 pont, többi feladat általában 6-7 pont, összesen 50 pont, 21 kell a ketteshez<br /> * 5 fogalom 10 pontért: runaway failover, felhasználói felületi integráció, tranzakciós rendszerek, ERP, dead letter queue<br /> * 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező hibatűrő klaszter blokkvázlatának felrajzolása(a) <br /> milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) <br /> hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre (megvalósítható-e eggyel)(c)<br /> 4+2+2 pont<br /> * hardveres virtualizálás 4 előnye<br /> * mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel a hiányzó értékek kezelésének 2 megvalósítását <br /> * mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket? <br /> (elosztott adatbázisok, adatintegráció, szinkron eset -&gt; elosztott nézetek, ZH utáni első óra)<br /> * számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, majd minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x teljesítménynövekedés. Melyik a skálázhatóbb?(a) Melyiket válassza a cég?(b)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.23.===<br /> * 5 fogalom 10 pontért: mediációs réteg, ..., paravirtualizáció, föderációs minta, ... 4 betűs rövidítés de nem ugrik be<br /> * Számolós példa: A termék p számítógépből álló klaszter esetén 20p-p^2 tranzakciót tud elvégezni másodpercenként, a B termék 18+5p tranzakciót. Melyik a skálázhatóbb(a) és melyiket érdemes vennie egy vállalatnak(b)<br /> * Speciális (nem alap: lokális) üzenetsorok felsorolása és rövid bemutatása (legalább 4)<br /> * DB mirroring hogyan működik, és hogyan történik az átkapcsolás, és a visszakapcsolás.<br /> * FASMI rendszer meghatározása az OLAP rendszerekre. ROLAP, MOLAP, HOLAP rendszerek összehasonlítása.<br /> * Az elérhetőség szintjei, sorrendben, ahogy érdemes őket megvalósítani, név, illetve egyes lépések kifejtése. Magyarázat hogy mért sorban érdemes őket bevezetni. Megbízhatóság-költség függvényének felrajzolása.<br /> <br /> ===Vizsga 2012.01.05.===<br /> * 5 fogalom (5 pont)<br /> ** Rendszer-architektúra<br /> ** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br /> ** osztályozás (Adatbányászat)<br /> ** MOM<br /> ** skálázhatóság<br /> * Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br /> * Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br /> * 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br /> * Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br /> * OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br /> * Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br /> <br /> ===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br /> &lt;small&gt;nem teljes&lt;/small&gt;<br /> * 5 rövid definíció<br /> ** Klaszter<br /> ** hálózati számítógépnek<br /> ** replikáció<br /> ** hoszt virtualizáció<br /> ** ? ... -&gt; nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br /> * Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br /> * Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br /> * Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br /> * Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br /> * Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br /> * HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br /> <br /> ===Pótzh + elővizsga 2010. 12. 17.===<br /> * mi a log shipping?<br /> * klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br /> * operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br /> * üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br /> * vékony kliensek típusai?<br /> * számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=176019 2014-01-23T13:22:25Z

<p>Geko: /* ZH + Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Integrált információs rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUM209<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br /> | tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br /> * Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br /> * [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br /> * A könyv 2 utolsó fejezetéről nincsenek diák feltöltve, ez az anyag csak a könyvben található meg. Alább 2 rövid összefoglaló található, nem tökéletes!<br /> ** [[Fájl:Információintegráció.pdf]]<br /> ** [[Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf]]<br /> <br /> ===Hogyan érdemes készülni?===<br /> * A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br /> * A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br /> * A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br /> * Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br /> * A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br /> <br /> ==ZH + Vizsga==<br /> ===Pótzh + elővizsga 2010. 12. 17.===<br /> * mi a log shipping?<br /> * klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br /> * operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br /> * üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br /> * vékony kliensek típusai?<br /> * számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br /> <br /> ===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br /> &lt;small&gt;nem teljes&lt;/small&gt;<br /> * 5 rövid definíció<br /> ** Klaszter<br /> ** hálózati számítógépnek<br /> ** replikáció<br /> ** hoszt virtualizáció<br /> ** ? ... -&gt; nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br /> * Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br /> * Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br /> * Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br /> * Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br /> * Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br /> * HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br /> <br /> ===Vizsga 2012.01.05.===<br /> * 5 fogalom (5 pont)<br /> ** Rendszer-architektúra<br /> ** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br /> ** osztályozás (Adatbányászat)<br /> ** MOM<br /> ** skálázhatóság<br /> * Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br /> * Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br /> * 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br /> * Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br /> * OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br /> * Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.09.===<br /> * Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br /> * Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br /> * GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br /> * Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br /> * Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br /> * Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.16.===<br /> fogalmak 10 pont, többi feladat általában 6-7 pont, összesen 50 pont, 21 kell a ketteshez<br /> * 5 fogalom 10 pontért: runaway failover, felhasználói felületi integráció, tranzakciós rendszerek, ERP, dead letter queue<br /> * 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező hibatűrő klaszter blokkvázlatának felrajzolása(a) <br /> milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) <br /> hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre (megvalósítható-e eggyel)(c)<br /> 4+2+2 pont<br /> * hardveres virtualizálás 4 előnye<br /> * mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel a hiányzó értékek kezelésének 2 megvalósítását <br /> * mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket? <br /> (elosztott adatbázisok, adatintegráció, szinkron eset -&gt; elosztott nézetek, ZH utáni első óra)<br /> * számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, majd minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x teljesítménynövekedés. Melyik a skálázhatóbb?(a) Melyiket válassza a cég?(b)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.23.===<br /> * 5 fogalom 10 pontért: mediációs réteg, ..., paravirtualizáció, föderációs minta, ... 4 betűs rövidítés de nem ugrik be<br /> * Számolós példa: A termék p számítógépből álló klaszter esetén 20p-p^2 tranzakciót tud elvégezni másodpercenként, a B termék 18+5p tranzakciót. Melyik a skálázhatóbb(a) és melyiket érdemes vennie egy vállalatnak(b)<br /> * Speciális (nem alap: lokális) üzenetsorok felsorolása és rövid bemutatása (legalább 4)<br /> * DB mirroring hogyan működik, és hogyan történik az átkapcsolás, és a visszakapcsolás.<br /> * FASMI rendszer meghatározása az OLAP rendszerekre. ROLAP, MOLAP, HOLAP rendszerek összehasonlítása.<br /> * Az elérhetőség szintjei, sorrendben, ahogy érdemes őket megvalósítani, név, illetve egyes lépések kifejtése. Magyarázat hogy mért sorban érdemes őket bevezetni. Megbízhatóság-költség függvényének felrajzolása.<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9rn%C3%B6kinformatikus_MSc&diff=174956 2014-01-12T23:55:16Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>*[https://www.vik.bme.hu/files/00004020.pdf Az MSC képzés hivatalos programja (2013)]<br /> *Felvételi vizsga: [[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | korábbi évek vizsgasorai]]<br /> * Levlisták (nehogy eltűnjön már...) https://wiki-old.sch.bme.hu/bin/view/Infoszak/InfoMsc#Levlisták<br /> <br /> ==Felsőbb matematika informatikusoknak==<br /> &lt;small&gt;''A felsorolt tantárgyak – a Rendszeroptimalizálás kivételével – fél félévnyi kiméretűek, így egy teljes felsőbb matematika tantárgy minden esetben két félblokkból épülő tantárgypárosként jelenik meg. A blokkok a szemeszter első és második felében elkülönülve kerülnek előadásra, a szemeszter végén közös vizsgával. A Rendszeroptimalizálás tantárgy teljes szemeszter kiméretű.'' [[Media:Felsobb_matematika_szakirany_info.png | Szakirányonkénti beosztás]]&lt;/small&gt;<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; border=&quot;1&quot;<br /> |-<br /> ! Tantárgykód !! Tárgynév !! 1. félblokk !! 2. félblokk<br /> |-<br /> | VISZM117 || Rendszeroptimalizálás || [[Rendszeroptimalizálás]] || [[Rendszeroptimalizálás]]<br /> |-<br /> | TE90MX40 || Felsőbb matematika informatikusoknak A || [[Analízis I. (MSc)|Analízis I.]] || [[Sztochasztika II.]]<br /> |- <br /> | TE90MX41 || Felsőbb matematika informatikusoknak B || [[Analízis II. (MSc)|Analízis II.]] || [[Alkalmazott algebra]]<br /> |- <br /> | TE90MX42 || Felsőbb matematika informatikusoknak C || [[Matematikai logika]] || [[Alkalmazott algebra]]<br /> |- <br /> | TE90MX43 || Felsőbb matematika informatikusoknak D || [[Sztochasztika I.]] || [[Sztochasztika II.]]<br /> |}<br /> <br /> ==Közös tantárgyak==<br /> &lt;small&gt;[[Media:Kozos_targyak_szakirany_info.png | Szakirányonkénti beosztás]]&lt;/small&gt;<br /> *[[Adatbiztonság]]<br /> *[[Formális módszerek]]<br /> *[[Információelmélet]]<br /> *[[Nyelvek és automaták]]<br /> *[[Szoftverarchitektúrák]]<br /> *[[Tömegkiszolgálás]]<br /> <br /> ==Gazdasági és humán ismeretek==<br /> *Kötelező:<br /> ** [[Mérnöki menedzsment]]<br /> *Kötelezően válaszható (3 db):<br /> ** [[Befektetések]]<br /> ** [[Érvelés, tárgyalás, meggyőzés]]<br /> ** [[Információs társadalom joga]]<br /> ** [[Minőségmenedzsment]]<br /> ** [[Projektmenedzsment]]<br /> ** [[Vállalati jog]]<br /> ** [[Vezetői számvitel]]<br /> <br /> ==Szakirányok==<br /> *[[Alkalmazott informatika szakirány]]<br /> *[[Autonóm irányító rendszerek és robotok szakirány]]<br /> *[[Hálózatok és szolgáltatások szakirány]]<br /> *[[Hírközlő rendszerek biztonsága szakirány]]<br /> *[[Intelligens rendszerek szakirány]]<br /> *[[Médiainformatika szakirány]]<br /> *[[Rendszerfejlesztés szakirány]]<br /> *[[Számításelmélet szakirány]]<br /> *[[Szolgáltatásbiztos rendszertervezés szakirány]]<br /> <br /> ==Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretei==<br /> *[[Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretei - Mérnök informatikus MSc | Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretei]] - szakirány ismeretek elmélyítését szolgáló tantárgyak, mellékszakirány tantárgyak, szakmai ismeretbővítő tantárgyak.<br /> *Ebből a tárgycsoportból kell 12 kreditnyit teljesíteni.<br /> *Ez évről évre változik, az aktuális lista a Neptunban elérhető a megfelelő szűréssel. Néha frissítik a vik.bme-n, de nem szokták, neptunban a biztos (amit neked kötválnak ír).<br /> <br /> &lt;noinclude&gt;[[Kategória:infoMsc]]&lt;/noinclude&gt;<br /> [[Kategória:Mesterképzések]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Szolg%C3%A1ltat%C3%A1sorient%C3%A1lt_rendszerek&diff=174914 2014-01-12T13:17:36Z

<p>Geko: /* ZH (2011.11.24) */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|SOA}}<br /> <br /> __TOC__<br /> Ajánlott rövidítés: '''SzOR'''<br /> ==Hasznos Linkek==<br /> * Tárgyoldal<br /> ** http://www.aut.bme.hu/Course/soamsc<br /> * Adatlap<br /> ** http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM208<br /> * Labor Wiki oldal: https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoszak/SzOREsModellLabor<br /> ==Segédanyagok==<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SOA.pdf|SOA.pdf}}: SOA &quot;összefoglaló&quot;<br /> ==ZH==<br /> <br /> ===ZH (2013.11.25)===<br /> * Adja meg a következő fogalmak definícióit (kompozit alkalmazás, szolgáltatásorientált architektúra, szolgáltatás)!<br /> * Ismertesd a Service Facade tervezési mintát! Milyen problémát old meg, milyen helyzetekben javasolt a használata és milyen következményekkel jár az alkalmazása? (12 pont)<br /> * Milyen biztonsági aspetusok jönnek elő nagyvállalati szoftvereknél?<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei:Assign, Throw, Wait,Sequence. (8p)<br /> * Milyen üzemmódjai és ablakállapotai lehetnek egy portletnek? (8p)<br /> * Sorolja fel a kollaborációs eszközök szolgáltatásokat portálokban!<br /> * Soroljon fel 4 folyamatmodellező eszközt!<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Mutasd be a dokumentum centrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12p)<br /> * Egy elosztott környezetben futó összetett szolgáltatásunk nem elég autonóm. Melyik SOA tervezési mintával oldható meg a probléma? A minta milyen módokon valósítható meg, és alkalmazása milyen következményekkel jár? (10 pont)<br /> <br /> ===PZH (2013.12.16)===<br /> * Sorold fel és ismertesd a SOA alapelveit! (10p)<br /> * Mire ad megoldást a WS-SecureConversation szabvány? Miben különbözik a WS-I a többi WS-* szabványtól? (10p)<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Tervezési minta: Melyiket használná, ha nem tudjuk, hogy hova kell célba juttatni az üzenetet, illetve a célpont nem érhető el? A minta hogyan oldja meg a problémát?<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei: Invoke, Assign, Pick, Flow. (8p)<br /> * Mi a Process Centralization és a Rules Centralization tervezési minta és hogyan valósíthatóak meg?<br /> * Milyen aspektusok csatolhatóak a szolgáltatásainkhoz ESB segítségével? (8 pont) <br /> * Mutasd be az alkalmazáscentrikus workflow-k jellemzőit, előnyéit, hátrányait! Adjál példát is! (12 pont)<br /> * Mi a WSRP? <br /> * BPM vs BPR<br /> <br /> ===ZH (2011.11.24)===<br /> Google Drive OCR-rel konvertáltam<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SzOR-2011Osz-ZH.jpg|SzOR-2011Osz-ZH.jpg}}<br /> * Sorold fel és ismertesd a SOA alapelveit! (10 pont)<br /> * Mire ad megoldást a WS-SecureConversation szabvány? Miben különbözik a WS-I a többi WS-* szabványtól? (10 pont)<br /> * Hasonlítsd össze a Domain Inventory és az Enterprise Inventory mintákat! Melyiknek mi a lényege, mikor javasolt és milyen következményekkel jár az alkalmazásuk? (12 pont)<br /> * Milyen humán lépés típusokat vezet be a BPEL4People? Milyen feladatokat képes elvégezni egy human task konténer? (10 pont)<br /> * Milyen az Enterprise Service Bus tipikus képességei? Ismertesd a lehetséges ESB topológiákat (12 pont)<br /> * Melyik szolgáltatásorientált tervezési minta javasol megoldást a régi rendszerek fájl alapú kommunikációjának elfedésére? Milyen szolgáltatásokat célszerű megvalósítani egy ilyen megoldásnál? (8 pont)<br /> * Mutasd be a dokumentumcentrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12 pont)<br /> * Mire használhatók a BPEL nyelv alábbi Activity-jei: Invoke, Assign, Pick és Flow? (8 pont)<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10 pont)<br /> * Milyen üzemmódjai és ablakállapotai lehetnek egy portletnek? (8 pont)<br /> <br /> ===PZH (2011.12.15)===<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SzOR-2011Osz-PZH.jpg|SzOR-2011Osz-PZH.jpg}}<br /> Google Drive OCR-rel konvertáltam<br /> * Mit jelent a SOA üzleti, architekturális, megvalósítási és üzemeltetési szempontból? (10 pont)<br /> * Ismertesd a megbízható forrás és megbízható fogadó feladatait a WS-ReliableMessaging szabványban! (10 pont)<br /> * Ismertesd a Service Facade tervezési mintát! Milyen problémát old meg, milyen helyzetekben javasolt a használata és milyen következményekkel jár az alkalmazása? (12 pont)<br /> * Egy elosztott környezetben futó összetett szolgáltatásunk nem elég autonóm. Melyik SOA tervezési mintával oldható meg a probléma? A minta milyen módokon valósítható meg, és alkalmazása milyen következményekkel jár? (10 pont)<br /> * Milyen aspektusok csatolhatók a szolgáltatásainkhoz ESB segítségével? (8 pont)<br /> * Mik az üzenetszintű biztonság előnyei? (10 pont)<br /> * Mutasd be az alkalmazáscentrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12 pont)<br /> * Mire használhatók a BPEL nyelv alábbi Activity-jei: Receive, Assign, Link és Sequence? (8 pont)<br /> * Ismertesd a Business Process Reengineering és a Business Process Management közti különbségeket! (8 pont)<br /> * Ismertesd és értékeld a portletek közti kommunikáció lehetséges megoldásait! (12 pont)<br /> <br /> ===PótPótZH + Vizsga (2010.12.20)===<br /> * Mi a szolgáltatás, szolgáltatás orientáció, szolgáltatás orientált architektúra, kompozit alkalmazás?<br /> * Mi a WS-Policy, sorolj fel WS-Policy Assertion-öket, hogyan kapcsolódik a szolgáltatásokkal?<br /> * Mi a Process Centralization és a Rules Centralization, és hogyan valósíthatóak meg?<br /> * ESB topológiák és sajátosságaik?<br /> * Mi a WSRP szabvány és mire használható?<br /> * Tranzakciócentrikus workflow jellemzői, előnyei, hátrányai, példa ismertetése!<br /> * Sorolj fel néhány WS-I profilt!<br /> * PótPótZH-soknak<br /> ** Mi a Service Agent, mire és hogyan használható?<br /> ** n/a<br /> * Vizsgázóknak<br /> ** Hasonlítsd össze az üzleti monitorozást (BAM) és az adattárházakat!<br /> ** A projekt fogalma, mi határozza meg a projekt karakterisztikát?<br /> -- [[Danking|Danking]] - 2013.12.17.<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> ===2011-01-10===<br /> * Funkció/szolgáltatás orientált paradigma bemutatása; SOA absztrakt rétegei ábra<br /> * BPEL: assign, link, flow, pick<br /> * WS-ReliableMessaging fogadó/küldő feladatai<br /> * Validation Abstraction<br /> * Official Endpoint minta összetevői, azok részletei<br /> * Dokumentum központú workflow<br /> * KPI + jellemzően definiálható dolgai<br /> * kik a COE ? feladataik ?<br /> * SOA belépési pontok? people pont? milyen értékei és technikai megoldások... ?<br /> ===2012-01-12===<br /> * Funkció orientált vs SOA! Mik az absztrakciós rétegek?<br /> * Jellemezd a WS-Addressinget, hol hsználjuk, mit old meg, hogyan? Miben különbözik a WS-i a többi WS szabványtól?<br /> * Tervezési minta: Melyiket használná, ha nem tudjuk, hogy hova kell célba juttatni az üzenetet, illetve a célpont nem érhető el? A minta hogyan oldja meg a problémát.<br /> * Melyek az ESB rétegei? Fejtse ki az egyes rétegeket!<br /> * Soroljon fel legalább 5 kollaborációs eszközt!<br /> * Milyen egyéb modellek tartoznak a vezérlési gráfon kívül a folyamatmodellhez?<br /> * BPEL: Assign, Wait, Pick, Link?<br /> * BAM vs Adattárházak!<br /> * Extreme Programming legfőbb értékei? Milyen iterációs tervek vannak, ezek milyen hosszúak? Hogy kapcsolódik a projektsebesség az iterációkhoz? <br /> * Mire valók a SOA belépési pontok? Mi a Process Entry Point? Milyen értékei, milyen technikai jellemzői vannak a Process Entry Point-nak?<br /> ===2012-01-19===<br /> * Mit jelent SOA üzleti, üzemeltetési, architektúrális és megvalósítási szempontból? (8 pont)<br /> * Soroljon fel néhány WS-I profilt! (8pont)<br /> * Official Endpoint milyen tervezési mintákból tevődik össze? Jellemeze azokat (probléma, megoldás )! (12 pont)<br /> * Kollaborációs workflow + példák (12 pont)<br /> * Mit tekintünk identitás federációnak? (8 pont)<br /> * Mi a CoE? Mik a feladatai? (12 pont)<br /> * BPEL: Assign, Flow, Seq, Link! (8 pont)<br /> * MSF milyen csoportokat definiál? Hogyan skálázza fel és le a csoportot? (12 pont)<br /> * Mi a projekt? Mik a karakterisztikái a projektnek? (10 pont)<br /> * Mire jók az Entry Pointok? People entry pointot fejtse ki! (10 pont)<br /> <br /> -- [[KantorT|Cantor]] - 2012.01.15.<br /> <br /> -- [[vbalu987|Balu]] - 2012.01.12.<br /> <br /> -- [[TothTamas|Tommey]] - 2010.12.20.<br /> <br /> -- [[PallosTamas|Velias]] - 2010.10.21.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Szolg%C3%A1ltat%C3%A1sorient%C3%A1lt_rendszerek&diff=174913 2014-01-12T13:16:50Z

<p>Geko: /* ZH */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|SOA}}<br /> <br /> __TOC__<br /> Ajánlott rövidítés: '''SzOR'''<br /> ==Hasznos Linkek==<br /> * Tárgyoldal<br /> ** http://www.aut.bme.hu/Course/soamsc<br /> * Adatlap<br /> ** http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM208<br /> * Labor Wiki oldal: https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoszak/SzOREsModellLabor<br /> ==Segédanyagok==<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SOA.pdf|SOA.pdf}}: SOA &quot;összefoglaló&quot;<br /> ==ZH==<br /> <br /> ===ZH (2013.11.25)===<br /> * Adja meg a következő fogalmak definícióit (kompozit alkalmazás, szolgáltatásorientált architektúra, szolgáltatás)!<br /> * Ismertesd a Service Facade tervezési mintát! Milyen problémát old meg, milyen helyzetekben javasolt a használata és milyen következményekkel jár az alkalmazása? (12 pont)<br /> * Milyen biztonsági aspetusok jönnek elő nagyvállalati szoftvereknél?<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei:Assign, Throw, Wait,Sequence. (8p)<br /> * Milyen üzemmódjai és ablakállapotai lehetnek egy portletnek? (8p)<br /> * Sorolja fel a kollaborációs eszközök szolgáltatásokat portálokban!<br /> * Soroljon fel 4 folyamatmodellező eszközt!<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Mutasd be a dokumentum centrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12p)<br /> * Egy elosztott környezetben futó összetett szolgáltatásunk nem elég autonóm. Melyik SOA tervezési mintával oldható meg a probléma? A minta milyen módokon valósítható meg, és alkalmazása milyen következményekkel jár? (10 pont)<br /> <br /> ===PZH (2013.12.16)===<br /> * Sorold fel és ismertesd a SOA alapelveit! (10p)<br /> * Mire ad megoldást a WS-SecureConversation szabvány? Miben különbözik a WS-I a többi WS-* szabványtól? (10p)<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Tervezési minta: Melyiket használná, ha nem tudjuk, hogy hova kell célba juttatni az üzenetet, illetve a célpont nem érhető el? A minta hogyan oldja meg a problémát?<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei: Invoke, Assign, Pick, Flow. (8p)<br /> * Mi a Process Centralization és a Rules Centralization tervezési minta és hogyan valósíthatóak meg?<br /> * Milyen aspektusok csatolhatóak a szolgáltatásainkhoz ESB segítségével? (8 pont) <br /> * Mutasd be az alkalmazáscentrikus workflow-k jellemzőit, előnyéit, hátrányait! Adjál példát is! (12 pont)<br /> * Mi a WSRP? <br /> * BPM vs BPR<br /> <br /> ===ZH (2011.11.24)===<br /> Google Drive OCR-rel konvertáltam<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SzOR-2011Osz-ZH.jpg|SzOR-2011Osz-ZH.jpg}}<br /> * Sorold fel és ismertesd a SOA alapelveit! (10 pont)<br /> * Mire ad megoldást a WS-SecureConversation szabvány? Miben különbözik a WS-I a többi WS-* szabványtól? (10 pont)<br /> * Hasonlítsd össze a Domain Inventory és az Enterprise Inventory mintákat! Melyiknek mi a lényege, mikor javasolt és milyen következményekkel jár az alkalmazásuk? (12 pont)<br /> * Milyen humán lépés típusokat vezet be a BPEL4People? Milyen feladatokat képes elvégezni egy human task konténer? (10 pont)<br /> * Milyen az Enterprise Service Bus tipikus képességei? Ismertesd a lehetséges ESB topológiákatl (12 pont)<br /> * Melyik szolgáltatásorientált tervezési minta javasol megoldást a régi rendszerek fájl alapú kommunikációjának elfedésére? Milyen szolgáltatásokat célszerű megvalósítani egy ilyen megoldásnál? (8 pont)<br /> * Mutasd be a dokumentumcentrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12 pont)<br /> * Mire használhatók a BPEL nyelv alábbi Activity-jei: Invoke, Assign, Pick és Flow? (8 pont)<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10 pont)<br /> * Milyen üzemmódjai és ablakállapotai lehetnek egy portletnek? (8 pont)<br /> <br /> ===PZH (2011.12.15)===<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SzOR-2011Osz-PZH.jpg|SzOR-2011Osz-PZH.jpg}}<br /> Google Drive OCR-rel konvertáltam<br /> * Mit jelent a SOA üzleti, architekturális, megvalósítási és üzemeltetési szempontból? (10 pont)<br /> * Ismertesd a megbízható forrás és megbízható fogadó feladatait a WS-ReliableMessaging szabványban! (10 pont)<br /> * Ismertesd a Service Facade tervezési mintát! Milyen problémát old meg, milyen helyzetekben javasolt a használata és milyen következményekkel jár az alkalmazása? (12 pont)<br /> * Egy elosztott környezetben futó összetett szolgáltatásunk nem elég autonóm. Melyik SOA tervezési mintával oldható meg a probléma? A minta milyen módokon valósítható meg, és alkalmazása milyen következményekkel jár? (10 pont)<br /> * Milyen aspektusok csatolhatók a szolgáltatásainkhoz ESB segítségével? (8 pont)<br /> * Mik az üzenetszintű biztonság előnyei? (10 pont)<br /> * Mutasd be az alkalmazáscentrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12 pont)<br /> * Mire használhatók a BPEL nyelv alábbi Activity-jei: Receive, Assign, Link és Sequence? (8 pont)<br /> * Ismertesd a Business Process Reengineering és a Business Process Management közti különbségeket! (8 pont)<br /> * Ismertesd és értékeld a portletek közti kommunikáció lehetséges megoldásait! (12 pont)<br /> <br /> ===PótPótZH + Vizsga (2010.12.20)===<br /> * Mi a szolgáltatás, szolgáltatás orientáció, szolgáltatás orientált architektúra, kompozit alkalmazás?<br /> * Mi a WS-Policy, sorolj fel WS-Policy Assertion-öket, hogyan kapcsolódik a szolgáltatásokkal?<br /> * Mi a Process Centralization és a Rules Centralization, és hogyan valósíthatóak meg?<br /> * ESB topológiák és sajátosságaik?<br /> * Mi a WSRP szabvány és mire használható?<br /> * Tranzakciócentrikus workflow jellemzői, előnyei, hátrányai, példa ismertetése!<br /> * Sorolj fel néhány WS-I profilt!<br /> * PótPótZH-soknak<br /> ** Mi a Service Agent, mire és hogyan használható?<br /> ** n/a<br /> * Vizsgázóknak<br /> ** Hasonlítsd össze az üzleti monitorozást (BAM) és az adattárházakat!<br /> ** A projekt fogalma, mi határozza meg a projekt karakterisztikát?<br /> -- [[Danking|Danking]] - 2013.12.17.<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> ===2011-01-10===<br /> * Funkció/szolgáltatás orientált paradigma bemutatása; SOA absztrakt rétegei ábra<br /> * BPEL: assign, link, flow, pick<br /> * WS-ReliableMessaging fogadó/küldő feladatai<br /> * Validation Abstraction<br /> * Official Endpoint minta összetevői, azok részletei<br /> * Dokumentum központú workflow<br /> * KPI + jellemzően definiálható dolgai<br /> * kik a COE ? feladataik ?<br /> * SOA belépési pontok? people pont? milyen értékei és technikai megoldások... ?<br /> ===2012-01-12===<br /> * Funkció orientált vs SOA! Mik az absztrakciós rétegek?<br /> * Jellemezd a WS-Addressinget, hol hsználjuk, mit old meg, hogyan? Miben különbözik a WS-i a többi WS szabványtól?<br /> * Tervezési minta: Melyiket használná, ha nem tudjuk, hogy hova kell célba juttatni az üzenetet, illetve a célpont nem érhető el? A minta hogyan oldja meg a problémát.<br /> * Melyek az ESB rétegei? Fejtse ki az egyes rétegeket!<br /> * Soroljon fel legalább 5 kollaborációs eszközt!<br /> * Milyen egyéb modellek tartoznak a vezérlési gráfon kívül a folyamatmodellhez?<br /> * BPEL: Assign, Wait, Pick, Link?<br /> * BAM vs Adattárházak!<br /> * Extreme Programming legfőbb értékei? Milyen iterációs tervek vannak, ezek milyen hosszúak? Hogy kapcsolódik a projektsebesség az iterációkhoz? <br /> * Mire valók a SOA belépési pontok? Mi a Process Entry Point? Milyen értékei, milyen technikai jellemzői vannak a Process Entry Point-nak?<br /> ===2012-01-19===<br /> * Mit jelent SOA üzleti, üzemeltetési, architektúrális és megvalósítási szempontból? (8 pont)<br /> * Soroljon fel néhány WS-I profilt! (8pont)<br /> * Official Endpoint milyen tervezési mintákból tevődik össze? Jellemeze azokat (probléma, megoldás )! (12 pont)<br /> * Kollaborációs workflow + példák (12 pont)<br /> * Mit tekintünk identitás federációnak? (8 pont)<br /> * Mi a CoE? Mik a feladatai? (12 pont)<br /> * BPEL: Assign, Flow, Seq, Link! (8 pont)<br /> * MSF milyen csoportokat definiál? Hogyan skálázza fel és le a csoportot? (12 pont)<br /> * Mi a projekt? Mik a karakterisztikái a projektnek? (10 pont)<br /> * Mire jók az Entry Pointok? People entry pointot fejtse ki! (10 pont)<br /> <br /> -- [[KantorT|Cantor]] - 2012.01.15.<br /> <br /> -- [[vbalu987|Balu]] - 2012.01.12.<br /> <br /> -- [[TothTamas|Tommey]] - 2010.12.20.<br /> <br /> -- [[PallosTamas|Velias]] - 2010.10.21.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Szolg%C3%A1ltat%C3%A1sorient%C3%A1lt_rendszerek&diff=174911 2014-01-12T13:01:05Z

<p>Geko: /* ZH */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|SOA}}<br /> <br /> __TOC__<br /> Ajánlott rövidítés: '''SzOR'''<br /> ==Hasznos Linkek==<br /> * Tárgyoldal<br /> ** http://www.aut.bme.hu/Course/soamsc<br /> * Adatlap<br /> ** http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM208<br /> * Labor Wiki oldal: https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoszak/SzOREsModellLabor<br /> ==Segédanyagok==<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SOA.pdf|SOA.pdf}}: SOA &quot;összefoglaló&quot;<br /> ==ZH==<br /> <br /> ===ZH (2013.11.25)===<br /> * Adja meg a következő fogalmak definícióit (kompozit alkalmazás, szolgáltatásorientált architektúra, szolgáltatás)!<br /> * Ismertesd a Service Facade tervezési mintát! Milyen problémát old meg, milyen helyzetekben javasolt a használata és milyen következményekkel jár az alkalmazása? (12 pont)<br /> * Milyen biztonsági aspetusok jönnek elő nagyvállalati szoftvereknél?<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei:Assign, Throw, Wait,Sequence. (8p)<br /> * Milyen üzemmódjai és ablakállapotai lehetnek egy portletnek? (8p)<br /> * Sorolja fel a kollaborációs eszközök szolgáltatásokat portálokban!<br /> * Soroljon fel 4 folyamatmodellező eszközt!<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Mutasd be a dokumentum centrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12p)<br /> * Egy elosztott környezetben futó összetett szolgáltatásunk nem elég autonóm. Melyik SOA tervezési mintával oldható meg a probléma? A minta milyen módokon valósítható meg, és alkalmazása milyen következményekkel jár? (10 pont)<br /> <br /> ===PZH (2013.12.16)===<br /> * Sorold fel és ismertesd a SOA alapelveit! (10p)<br /> * Mire ad megoldást a WS-SecureConversation szabvány? Miben különbözik a WS-I a többi WS-* szabványtól? (10p)<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Tervezési minta: Melyiket használná, ha nem tudjuk, hogy hova kell célba juttatni az üzenetet, illetve a célpont nem érhető el? A minta hogyan oldja meg a problémát?<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei: Invoke, Assign, Pick, Flow. (8p)<br /> * Mi a Process Centralization és a Rules Centralization tervezési minta és hogyan valósíthatóak meg?<br /> * Milyen aspektusok csatolhatóak a szolgáltatásainkhoz ESB segítségével? (8 pont) <br /> * Mutasd be az alkalmazáscentrikus workflow-k jellemzőit, előnyéit, hátrányait! Adjál példát is! (12 pont)<br /> * Mi a WSRP? <br /> * BPM vs BPR<br /> <br /> ===ZH (2011.11.24)===<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SzOR-2011Osz-ZH.jpg|SzOR-2011Osz-ZH.jpg}}<br /> * Sorold fel és ismertesd a SOA alapelveit! (10p)<br /> * Mire ad megoldást a WS-SecureConversation szabvány? Miben különbözik a WS-i a többi WS-* szabványtól? (10p)<br /> * Hasonlítsd össze a Domain Inventory és az Enterprise Invetory mintákat! Melyiknek mi a lényege, mikor javasolt, milyen következményekkel jár az alkalmazásuk? (12p)<br /> * Milyen humán lépés típusokat vezet be a BPEL4People? Milyen feladatokat képes elvégezni egy humán task konténer? (10p)<br /> * Mik az ESB tipikus képességei? Ismertesd a lehetséges topológiákat! (12p)<br /> * Melyik szolgáltatás orientált tervezési minta javasol megoldást régi rendszerek fájl alapú kommunikációjának elfedésére? Milyen szolgáltatásokat célszerű megvalósítani egy ilyen megoldásnál? (8p)<br /> * Mutasd be a dokumentum centrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12p)<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei: Invoke, Assign, Pick, Flow. (8p)<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Milyen üzemmódjai és ablakállapotai lehetnek egy portletnek? (8p)<br /> <br /> ===PZH (2011.12.15)===<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SzOR-2011Osz-PZH.jpg|SzOR-2011Osz-PZH.jpg}}<br /> Google Drive OCR-rel konvertáltam<br /> * Mit jelent a SOA üzleti, architekturális, megvalósítási és üzemeltetési szempontból? (10 pont)<br /> * Ismertesd a megbízható forrás és megbízható fogadó feladatait a WS-ReliableMessaging szabványban! (10 pont)<br /> * Ismertesd a Service Facade tervezési mintát! Milyen problémát old meg, milyen helyzetekben javasolt a használata és milyen következményekkel jár az alkalmazása? (12 pont)<br /> * Egy elosztott környezetben futó összetett szolgáltatásunk nem elég autonóm. Melyik SOA tervezési mintával oldható meg a probléma? A minta milyen módokon valósítható meg, és alkalmazása milyen következményekkel jár? (10 pont)<br /> * Milyen aspektusok csatolhatók a szolgáltatásainkhoz ESB segítségével? (8 pont)<br /> * Mik az üzenetszintű biztonság előnyei? (10 pont)<br /> * Mutasd be az alkalmazáscentrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12 pont)<br /> * Mire használhatók a BPEL nyelv alábbi Activity-jei: Receive, Assign, Link és Sequence? (8 pont)<br /> * Ismertesd a Business Process Reengineering és a Business Process Management közti különbségeket! (8 pont)<br /> * Ismertesd és értékeld a portletek közti kommunikáció lehetséges megoldásait! (12 pont)<br /> <br /> ===PótPótZH + Vizsga (2010.12.20)===<br /> * Mi a szolgáltatás, szolgáltatás orientáció, szolgáltatás orientált architektúra, kompozit alkalmazás?<br /> * Mi a WS-Policy, sorolj fel WS-Policy Assertion-öket, hogyan kapcsolódik a szolgáltatásokkal?<br /> * Mi a Process Centralization és a Rules Centralization, és hogyan valósíthatóak meg?<br /> * ESB topológiák és sajátosságaik?<br /> * Mi a WSRP szabvány és mire használható?<br /> * Tranzakciócentrikus workflow jellemzői, előnyei, hátrányai, példa ismertetése!<br /> * Sorolj fel néhány WS-I profilt!<br /> * PótPótZH-soknak<br /> ** Mi a Service Agent, mire és hogyan használható?<br /> ** n/a<br /> * Vizsgázóknak<br /> ** Hasonlítsd össze az üzleti monitorozást (BAM) és az adattárházakat!<br /> ** A projekt fogalma, mi határozza meg a projekt karakterisztikát?<br /> -- [[Danking|Danking]] - 2013.12.17.<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> ===2011-01-10===<br /> * Funkció/szolgáltatás orientált paradigma bemutatása; SOA absztrakt rétegei ábra<br /> * BPEL: assign, link, flow, pick<br /> * WS-ReliableMessaging fogadó/küldő feladatai<br /> * Validation Abstraction<br /> * Official Endpoint minta összetevői, azok részletei<br /> * Dokumentum központú workflow<br /> * KPI + jellemzően definiálható dolgai<br /> * kik a COE ? feladataik ?<br /> * SOA belépési pontok? people pont? milyen értékei és technikai megoldások... ?<br /> ===2012-01-12===<br /> * Funkció orientált vs SOA! Mik az absztrakciós rétegek?<br /> * Jellemezd a WS-Addressinget, hol hsználjuk, mit old meg, hogyan? Miben különbözik a WS-i a többi WS szabványtól?<br /> * Tervezési minta: Melyiket használná, ha nem tudjuk, hogy hova kell célba juttatni az üzenetet, illetve a célpont nem érhető el? A minta hogyan oldja meg a problémát.<br /> * Melyek az ESB rétegei? Fejtse ki az egyes rétegeket!<br /> * Soroljon fel legalább 5 kollaborációs eszközt!<br /> * Milyen egyéb modellek tartoznak a vezérlési gráfon kívül a folyamatmodellhez?<br /> * BPEL: Assign, Wait, Pick, Link?<br /> * BAM vs Adattárházak!<br /> * Extreme Programming legfőbb értékei? Milyen iterációs tervek vannak, ezek milyen hosszúak? Hogy kapcsolódik a projektsebesség az iterációkhoz? <br /> * Mire valók a SOA belépési pontok? Mi a Process Entry Point? Milyen értékei, milyen technikai jellemzői vannak a Process Entry Point-nak?<br /> ===2012-01-19===<br /> * Mit jelent SOA üzleti, üzemeltetési, architektúrális és megvalósítási szempontból? (8 pont)<br /> * Soroljon fel néhány WS-I profilt! (8pont)<br /> * Official Endpoint milyen tervezési mintákból tevődik össze? Jellemeze azokat (probléma, megoldás )! (12 pont)<br /> * Kollaborációs workflow + példák (12 pont)<br /> * Mit tekintünk identitás federációnak? (8 pont)<br /> * Mi a CoE? Mik a feladatai? (12 pont)<br /> * BPEL: Assign, Flow, Seq, Link! (8 pont)<br /> * MSF milyen csoportokat definiál? Hogyan skálázza fel és le a csoportot? (12 pont)<br /> * Mi a projekt? Mik a karakterisztikái a projektnek? (10 pont)<br /> * Mire jók az Entry Pointok? People entry pointot fejtse ki! (10 pont)<br /> <br /> -- [[KantorT|Cantor]] - 2012.01.15.<br /> <br /> -- [[vbalu987|Balu]] - 2012.01.12.<br /> <br /> -- [[TothTamas|Tommey]] - 2010.12.20.<br /> <br /> -- [[PallosTamas|Velias]] - 2010.10.21.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Szolg%C3%A1ltat%C3%A1sorient%C3%A1lt_rendszerek&diff=174910 2014-01-12T13:00:16Z

<p>Geko: /* PZH (2011.12.15) */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|SOA}}<br /> <br /> __TOC__<br /> Ajánlott rövidítés: '''SzOR'''<br /> ==Hasznos Linkek==<br /> * Tárgyoldal<br /> ** http://www.aut.bme.hu/Course/soamsc<br /> * Adatlap<br /> ** http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM208<br /> * Labor Wiki oldal: https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoszak/SzOREsModellLabor<br /> ==Segédanyagok==<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SOA.pdf|SOA.pdf}}: SOA &quot;összefoglaló&quot;<br /> ==ZH==<br /> <br /> ===ZH (2013.11.25)===<br /> * Adja meg a következő fogalmak definícióit (kompozit alkalmazás, szolgáltatásorientált architektúra, szolgáltatás)!<br /> * Ismertesd a Service Facade tervezési mintát! Milyen problémát old meg, milyen helyzetekben javasolt a használata és milyen következményekkel jár az alkalmazása? (12 pont)<br /> * Milyen biztonsági aspetusok jönnek elő nagyvállalati szoftvereknél?<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei:Assign, Throw, Wait,Sequence. (8p)<br /> * Milyen üzemmódjai és ablakállapotai lehetnek egy portletnek? (8p)<br /> * Sorolja fel a kollaborációs eszközök szolgáltatásokat portálokban!<br /> * Soroljon fel 4 folyamatmodellező eszközt!<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Mutasd be a dokumentum centrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12p)<br /> * Egy elosztott környezetben futó összetett szolgáltatásunk nem elég autonóm. Melyik SOA tervezési mintával oldható meg a probléma? A minta milyen módokon valósítható meg, és alkalmazása milyen következményekkel jár? (10 pont)<br /> <br /> ===PZH (2013.12.16)===<br /> * Sorold fel és ismertesd a SOA alapelveit! (10p)<br /> * Mire ad megoldást a WS-SecureConversation szabvány? Miben különbözik a WS-I a többi WS-* szabványtól? (10p)<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Tervezési minta: Melyiket használná, ha nem tudjuk, hogy hova kell célba juttatni az üzenetet, illetve a célpont nem érhető el? A minta hogyan oldja meg a problémát?<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei: Invoke, Assign, Pick, Flow. (8p)<br /> * Mi a Process Centralization és a Rules Centralization tervezési minta és hogyan valósíthatóak meg?<br /> * Milyen aspektusok csatolhatóak a szolgáltatásainkhoz ESB segítségével? (8 pont) <br /> * Mutasd be az alkalmazáscentrikus workflow-k jellemzőit, előnyéit, hátrányait! Adjál példát is! (12 pont)<br /> * Mi a WSRP? <br /> * BPM vs BPR<br /> <br /> ===PZH (2011.12.15)===<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SzOR-2011Osz-PZH.jpg|SzOR-2011Osz-PZH.jpg}}<br /> Google Drive OCR-rel konvertáltam<br /> * Mit jelent a SOA üzleti, architekturális, megvalósítási és üzemeltetési szempontból? (10 pont)<br /> * Ismertesd a megbízható forrás és megbízható fogadó feladatait a WS-ReliableMessaging szabványban! (10 pont)<br /> * Ismertesd a Service Facade tervezési mintát! Milyen problémát old meg, milyen helyzetekben javasolt a használata és milyen következményekkel jár az alkalmazása? (12 pont)<br /> * Egy elosztott környezetben futó összetett szolgáltatásunk nem elég autonóm. Melyik SOA tervezési mintával oldható meg a probléma? A minta milyen módokon valósítható meg, és alkalmazása milyen következményekkel jár? (10 pont)<br /> * Milyen aspektusok csatolhatók a szolgáltatásainkhoz ESB segítségével? (8 pont)<br /> * Mik az üzenetszintű biztonság előnyei? (10 pont)<br /> * Mutasd be az alkalmazáscentrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12 pont)<br /> * Mire használhatók a BPEL nyelv alábbi Activity-jei: Receive, Assign, Link és Sequence? (8 pont)<br /> * Ismertesd a Business Process Reengineering és a Business Process Management közti különbségeket! (8 pont)<br /> * Ismertesd és értékeld a portletek közti kommunikáció lehetséges megoldásait! (12 pont)<br /> <br /> ===ZH (2011.11.24)===<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SzOR-2011Osz-ZH.jpg|SzOR-2011Osz-ZH.jpg}}<br /> * Sorold fel és ismertesd a SOA alapelveit! (10p)<br /> * Mire ad megoldást a WS-SecureConversation szabvány? Miben különbözik a WS-i a többi WS-* szabványtól? (10p)<br /> * Hasonlítsd össze a Domain Inventory és az Enterprise Invetory mintákat! Melyiknek mi a lényege, mikor javasolt, milyen következményekkel jár az alkalmazásuk? (12p)<br /> * Milyen humán lépés típusokat vezet be a BPEL4People? Milyen feladatokat képes elvégezni egy humán task konténer? (10p)<br /> * Mik az ESB tipikus képességei? Ismertesd a lehetséges topológiákat! (12p)<br /> * Melyik szolgáltatás orientált tervezési minta javasol megoldást régi rendszerek fájl alapú kommunikációjának elfedésére? Milyen szolgáltatásokat célszerű megvalósítani egy ilyen megoldásnál? (8p)<br /> * Mutasd be a dokumentum centrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12p)<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei: Invoke, Assign, Pick, Flow. (8p)<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Milyen üzemmódjai és ablakállapotai lehetnek egy portletnek? (8p)<br /> <br /> ===PótPótZH + Vizsga (2010.12.20)===<br /> * Mi a szolgáltatás, szolgáltatás orientáció, szolgáltatás orientált architektúra, kompozit alkalmazás?<br /> * Mi a WS-Policy, sorolj fel WS-Policy Assertion-öket, hogyan kapcsolódik a szolgáltatásokkal?<br /> * Mi a Process Centralization és a Rules Centralization, és hogyan valósíthatóak meg?<br /> * ESB topológiák és sajátosságaik?<br /> * Mi a WSRP szabvány és mire használható?<br /> * Tranzakciócentrikus workflow jellemzői, előnyei, hátrányai, példa ismertetése!<br /> * Sorolj fel néhány WS-I profilt!<br /> * PótPótZH-soknak<br /> ** Mi a Service Agent, mire és hogyan használható?<br /> ** n/a<br /> * Vizsgázóknak<br /> ** Hasonlítsd össze az üzleti monitorozást (BAM) és az adattárházakat!<br /> ** A projekt fogalma, mi határozza meg a projekt karakterisztikát?<br /> -- [[Danking|Danking]] - 2013.12.17.<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> ===2011-01-10===<br /> * Funkció/szolgáltatás orientált paradigma bemutatása; SOA absztrakt rétegei ábra<br /> * BPEL: assign, link, flow, pick<br /> * WS-ReliableMessaging fogadó/küldő feladatai<br /> * Validation Abstraction<br /> * Official Endpoint minta összetevői, azok részletei<br /> * Dokumentum központú workflow<br /> * KPI + jellemzően definiálható dolgai<br /> * kik a COE ? feladataik ?<br /> * SOA belépési pontok? people pont? milyen értékei és technikai megoldások... ?<br /> ===2012-01-12===<br /> * Funkció orientált vs SOA! Mik az absztrakciós rétegek?<br /> * Jellemezd a WS-Addressinget, hol hsználjuk, mit old meg, hogyan? Miben különbözik a WS-i a többi WS szabványtól?<br /> * Tervezési minta: Melyiket használná, ha nem tudjuk, hogy hova kell célba juttatni az üzenetet, illetve a célpont nem érhető el? A minta hogyan oldja meg a problémát.<br /> * Melyek az ESB rétegei? Fejtse ki az egyes rétegeket!<br /> * Soroljon fel legalább 5 kollaborációs eszközt!<br /> * Milyen egyéb modellek tartoznak a vezérlési gráfon kívül a folyamatmodellhez?<br /> * BPEL: Assign, Wait, Pick, Link?<br /> * BAM vs Adattárházak!<br /> * Extreme Programming legfőbb értékei? Milyen iterációs tervek vannak, ezek milyen hosszúak? Hogy kapcsolódik a projektsebesség az iterációkhoz? <br /> * Mire valók a SOA belépési pontok? Mi a Process Entry Point? Milyen értékei, milyen technikai jellemzői vannak a Process Entry Point-nak?<br /> ===2012-01-19===<br /> * Mit jelent SOA üzleti, üzemeltetési, architektúrális és megvalósítási szempontból? (8 pont)<br /> * Soroljon fel néhány WS-I profilt! (8pont)<br /> * Official Endpoint milyen tervezési mintákból tevődik össze? Jellemeze azokat (probléma, megoldás )! (12 pont)<br /> * Kollaborációs workflow + példák (12 pont)<br /> * Mit tekintünk identitás federációnak? (8 pont)<br /> * Mi a CoE? Mik a feladatai? (12 pont)<br /> * BPEL: Assign, Flow, Seq, Link! (8 pont)<br /> * MSF milyen csoportokat definiál? Hogyan skálázza fel és le a csoportot? (12 pont)<br /> * Mi a projekt? Mik a karakterisztikái a projektnek? (10 pont)<br /> * Mire jók az Entry Pointok? People entry pointot fejtse ki! (10 pont)<br /> <br /> -- [[KantorT|Cantor]] - 2012.01.15.<br /> <br /> -- [[vbalu987|Balu]] - 2012.01.12.<br /> <br /> -- [[TothTamas|Tommey]] - 2010.12.20.<br /> <br /> -- [[PallosTamas|Velias]] - 2010.10.21.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Szolg%C3%A1ltat%C3%A1sorient%C3%A1lt_rendszerek&diff=174909 2014-01-12T12:59:20Z

<p>Geko: /* ZH */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|SOA}}<br /> <br /> __TOC__<br /> Ajánlott rövidítés: '''SzOR'''<br /> ==Hasznos Linkek==<br /> * Tárgyoldal<br /> ** http://www.aut.bme.hu/Course/soamsc<br /> * Adatlap<br /> ** http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM208<br /> * Labor Wiki oldal: https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoszak/SzOREsModellLabor<br /> ==Segédanyagok==<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SOA.pdf|SOA.pdf}}: SOA &quot;összefoglaló&quot;<br /> ==ZH==<br /> <br /> ===ZH (2013.11.25)===<br /> * Adja meg a következő fogalmak definícióit (kompozit alkalmazás, szolgáltatásorientált architektúra, szolgáltatás)!<br /> * Ismertesd a Service Facade tervezési mintát! Milyen problémát old meg, milyen helyzetekben javasolt a használata és milyen következményekkel jár az alkalmazása? (12 pont)<br /> * Milyen biztonsági aspetusok jönnek elő nagyvállalati szoftvereknél?<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei:Assign, Throw, Wait,Sequence. (8p)<br /> * Milyen üzemmódjai és ablakállapotai lehetnek egy portletnek? (8p)<br /> * Sorolja fel a kollaborációs eszközök szolgáltatásokat portálokban!<br /> * Soroljon fel 4 folyamatmodellező eszközt!<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Mutasd be a dokumentum centrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12p)<br /> * Egy elosztott környezetben futó összetett szolgáltatásunk nem elég autonóm. Melyik SOA tervezési mintával oldható meg a probléma? A minta milyen módokon valósítható meg, és alkalmazása milyen következményekkel jár? (10 pont)<br /> <br /> ===PZH (2013.12.16)===<br /> * Sorold fel és ismertesd a SOA alapelveit! (10p)<br /> * Mire ad megoldást a WS-SecureConversation szabvány? Miben különbözik a WS-I a többi WS-* szabványtól? (10p)<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Tervezési minta: Melyiket használná, ha nem tudjuk, hogy hova kell célba juttatni az üzenetet, illetve a célpont nem érhető el? A minta hogyan oldja meg a problémát?<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei: Invoke, Assign, Pick, Flow. (8p)<br /> * Mi a Process Centralization és a Rules Centralization tervezési minta és hogyan valósíthatóak meg?<br /> * Milyen aspektusok csatolhatóak a szolgáltatásainkhoz ESB segítségével? (8 pont) <br /> * Mutasd be az alkalmazáscentrikus workflow-k jellemzőit, előnyéit, hátrányait! Adjál példát is! (12 pont)<br /> * Mi a WSRP? <br /> * BPM vs BPR<br /> <br /> ===PZH (2011.12.15)===<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SzOR-2011Osz-PZH.jpg|SzOR-2011Osz-PZH.jpg}}<br /> Google Drive OCR-re konvertáltam<br /> * Mit jelent a SOA üzleti, architekturális, megvalósítási és üzemeltetési szempontból? (10 pont)<br /> * Ismertesd a megbízható forrás és megbízható fogadó feladatait a WS-ReliableMessaging szabványban! (10 pont)<br /> * Ismertesd a Service Facade tervezési mintát! Milyen problémát old meg, milyen helyzetekben javasolt a használata és milyen következményekkel jár az alkalmazása? (12 pont)<br /> * Egy elosztott környezetben futó összetett szolgáltatásunk nem elég autonóm. Melyik SOA tervezési mintával oldható meg a probléma? A minta milyen módokon valósítható meg, és alkalmazása milyen következményekkel jár? (10 pont)<br /> * Milyen aspektusok csatolhatók a szolgáltatásainkhoz ESB segítségével? (8 pont)<br /> * Mik az üzenetszintű biztonság előnyei? (10 pont)<br /> * Mutasd be az alkalmazáscentrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12 pont)<br /> * Mire használhatók a BPEL nyelv alábbi Activity-jei: Receive, Assign, Link és Sequence? (8 pont)<br /> * Ismertesd a Business Process Reengineering és a Business Process Management közti különbségeket! (8 pont)<br /> * Ismertesd és értékeld a portletek közti kommunikáció lehetséges megoldásait! (12 pont)<br /> <br /> ===ZH (2011.11.24)===<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|SOA|SzOR-2011Osz-ZH.jpg|SzOR-2011Osz-ZH.jpg}}<br /> * Sorold fel és ismertesd a SOA alapelveit! (10p)<br /> * Mire ad megoldást a WS-SecureConversation szabvány? Miben különbözik a WS-i a többi WS-* szabványtól? (10p)<br /> * Hasonlítsd össze a Domain Inventory és az Enterprise Invetory mintákat! Melyiknek mi a lényege, mikor javasolt, milyen következményekkel jár az alkalmazásuk? (12p)<br /> * Milyen humán lépés típusokat vezet be a BPEL4People? Milyen feladatokat képes elvégezni egy humán task konténer? (10p)<br /> * Mik az ESB tipikus képességei? Ismertesd a lehetséges topológiákat! (12p)<br /> * Melyik szolgáltatás orientált tervezési minta javasol megoldást régi rendszerek fájl alapú kommunikációjának elfedésére? Milyen szolgáltatásokat célszerű megvalósítani egy ilyen megoldásnál? (8p)<br /> * Mutasd be a dokumentum centrikus workflow-k jellemzőit, előnyeit, hátrányait! Adjál példát is! (12p)<br /> * Mire használhatóak a BPEL nyelv alábbi activity-jei: Invoke, Assign, Pick, Flow. (8p)<br /> * Mit jelent az identitás-federáció? (10p)<br /> * Milyen üzemmódjai és ablakállapotai lehetnek egy portletnek? (8p)<br /> <br /> ===PótPótZH + Vizsga (2010.12.20)===<br /> * Mi a szolgáltatás, szolgáltatás orientáció, szolgáltatás orientált architektúra, kompozit alkalmazás?<br /> * Mi a WS-Policy, sorolj fel WS-Policy Assertion-öket, hogyan kapcsolódik a szolgáltatásokkal?<br /> * Mi a Process Centralization és a Rules Centralization, és hogyan valósíthatóak meg?<br /> * ESB topológiák és sajátosságaik?<br /> * Mi a WSRP szabvány és mire használható?<br /> * Tranzakciócentrikus workflow jellemzői, előnyei, hátrányai, példa ismertetése!<br /> * Sorolj fel néhány WS-I profilt!<br /> * PótPótZH-soknak<br /> ** Mi a Service Agent, mire és hogyan használható?<br /> ** n/a<br /> * Vizsgázóknak<br /> ** Hasonlítsd össze az üzleti monitorozást (BAM) és az adattárházakat!<br /> ** A projekt fogalma, mi határozza meg a projekt karakterisztikát?<br /> -- [[Danking|Danking]] - 2013.12.17.<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> ===2011-01-10===<br /> * Funkció/szolgáltatás orientált paradigma bemutatása; SOA absztrakt rétegei ábra<br /> * BPEL: assign, link, flow, pick<br /> * WS-ReliableMessaging fogadó/küldő feladatai<br /> * Validation Abstraction<br /> * Official Endpoint minta összetevői, azok részletei<br /> * Dokumentum központú workflow<br /> * KPI + jellemzően definiálható dolgai<br /> * kik a COE ? feladataik ?<br /> * SOA belépési pontok? people pont? milyen értékei és technikai megoldások... ?<br /> ===2012-01-12===<br /> * Funkció orientált vs SOA! Mik az absztrakciós rétegek?<br /> * Jellemezd a WS-Addressinget, hol hsználjuk, mit old meg, hogyan? Miben különbözik a WS-i a többi WS szabványtól?<br /> * Tervezési minta: Melyiket használná, ha nem tudjuk, hogy hova kell célba juttatni az üzenetet, illetve a célpont nem érhető el? A minta hogyan oldja meg a problémát.<br /> * Melyek az ESB rétegei? Fejtse ki az egyes rétegeket!<br /> * Soroljon fel legalább 5 kollaborációs eszközt!<br /> * Milyen egyéb modellek tartoznak a vezérlési gráfon kívül a folyamatmodellhez?<br /> * BPEL: Assign, Wait, Pick, Link?<br /> * BAM vs Adattárházak!<br /> * Extreme Programming legfőbb értékei? Milyen iterációs tervek vannak, ezek milyen hosszúak? Hogy kapcsolódik a projektsebesség az iterációkhoz? <br /> * Mire valók a SOA belépési pontok? Mi a Process Entry Point? Milyen értékei, milyen technikai jellemzői vannak a Process Entry Point-nak?<br /> ===2012-01-19===<br /> * Mit jelent SOA üzleti, üzemeltetési, architektúrális és megvalósítási szempontból? (8 pont)<br /> * Soroljon fel néhány WS-I profilt! (8pont)<br /> * Official Endpoint milyen tervezési mintákból tevődik össze? Jellemeze azokat (probléma, megoldás )! (12 pont)<br /> * Kollaborációs workflow + példák (12 pont)<br /> * Mit tekintünk identitás federációnak? (8 pont)<br /> * Mi a CoE? Mik a feladatai? (12 pont)<br /> * BPEL: Assign, Flow, Seq, Link! (8 pont)<br /> * MSF milyen csoportokat definiál? Hogyan skálázza fel és le a csoportot? (12 pont)<br /> * Mi a projekt? Mik a karakterisztikái a projektnek? (10 pont)<br /> * Mire jók az Entry Pointok? People entry pointot fejtse ki! (10 pont)<br /> <br /> -- [[KantorT|Cantor]] - 2012.01.15.<br /> <br /> -- [[vbalu987|Balu]] - 2012.01.12.<br /> <br /> -- [[TothTamas|Tommey]] - 2010.12.20.<br /> <br /> -- [[PallosTamas|Velias]] - 2010.10.21.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&diff=172280 2013-10-16T15:35:58Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Szoftverarchitektúrák<br /> | tárgykód = VIAUM105<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = őszi<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = 2 db<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = 1 nagy beadandó<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = infomsc{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM105/<br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM105<br /> }}<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> * SaaS előadáson mutatott illusztráció: [http://www.silverlighthack.com/post/2011/02/27/IaaS-PaaS-and-SaaS-Terms-Explained-and-Defined.aspx link]<br /> <br /> ==Jegyzet==<br /> * [[Szoftverarchitektúrák jegyzet]]<br /> * [[Media:SZOFTARCH_kivonat_v11.pdf | Bővebb jegyzet (PDF)]]<br /> <br /> ==Kis ZH-k==<br /> ===1. Kis ZH 2010 ősz===<br /> * Röviden foglalja össze, hogy milyen architektúrák léteznek, említsen meg 3-at! (3p)<br /> * Mutassa be az Active Object tervezési mintát! (7p)<br /> ===2. Kis ZH 2010 ősz===<br /> * Csoportosítsa a P2P hálózatokat legalább 2 csoportosítás szerint! Fejtse ki a csoportosítás szempontjait. (6p)<br /> * Mi a kapcsolat a felsorolt elemek között? Hol használjuk? 1-1 mondatban jellemezze az alábbiakat felhasználás szempontból: Platform szoftver, IaaS, SaaS, PaaS! (4p)<br /> <br /> Régi adatok régi lapon :S<br /> <br /> ==ZH-k==<br /> ===2011. ősz zh===<br /> # Reactor minta (7p)<br /> # Acceptor-Connector minta (7p)<br /> # Active Object minta (7p)<br /> # Hogyan osztasz meg valaimt torrenten? Mi a tracker, torrent fájl, darab (piece)? (7p)<br /> # Milyen mérőszámai vannak a teljesítménynek, részletezze. (6p)<br /> # Mire jók a réteges architektúrák, mikor használjuk, mikor nem? (6p)<br /> <br /> ===2010. ősz zh===<br /> # Ismertesse a Komponens Konfigurátor tervezési mintát! (6p)<br /> # Ismertesse az Acceptor - Connector tervezési mintát! (6p)<br /> # Milyen módosításokat kell végezni egy hagyományos egyprocesszoros környezetben működő 32 bites Linux alá fejlesztett alkalmazáson, hogy szimmetrikus multiprocesszoros rendszerekben is működőképes legyen? Hogyan befolyásolja a fent végzett portolás az alkalmazás teljesítményét? (5p)<br /> # Mi az MPI kommunikátor és miért érdemes alkalmazni? Mik az MPI kommunikációs primitívjei? (6p)<br /> # A sorbanállási modell esetén milyen erőforrásokat különböztetünk meg és hogyan alakul a kiszolgálási idejük a várakozási sor függvényében? (6p)<br /> # Mikor érdemes és mikor nem érdemes háromrétegű architektúrát használni? Melyek a háromrétegű architektúra előnyei és hátrányai? (6p)<br /> # Soroljon fel SaaS 5 előnyét és 5 hátrányát! (5p)<br /> <br /> ===2010. ősz pótzh===<br /> # Ismertesse az Interceptor tervezési mintát! (7p)<br /> # Ismertesse a Reaktor tervezési mintát! (7p)<br /> # Mi a különbség a cache koherens és a nem cache koherens NUMA architektúra között? Melyik skálázhatóbb, mi a kiterjesztett skálázhatóság ára? (7p)<br /> # Mi a válaszidő? Hogyan lehet csökkenteni a válaszidőt? (7p)<br /> # Mikor érdemes rétegzett architektúrát használni? Melyek a rétegzett architektúra előnyei és hátrányai? (7p)<br /> # Mikor érdemes SaaS megközelítést alkalmazni? (5p)<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]<br /> [[Category:AlkInfo]]<br /> [[Category:InfoMsc Közös]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Szakmai_t%C3%B6rzsanyag_k%C3%B6telez%C5%91en_v%C3%A1laszthat%C3%B3_ismeretei_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_MSc&diff=170674 2013-09-05T22:40:52Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|InfoMscSzakKotVal}}<br /> <br /> __TOC__<br /> Az alábbi tárgyakból 12 kreditnyi tantárgyat kell elvégezni. Vigyázz, mert vannak 2 kreditesek is. Amelyek nem 4 kreditesek, azokhoz van külön jelölés.<br /> <br /> <br /> ==Szakmai ismeretek bővítésére szolgáló tantárgyak==<br /> ===Hálózatok és szolgáltatások szakirány (TMIT)===<br /> * Médiafolyam technikák VIEEM243<br /> * Navigációs szolgálatok és alkalmazások VITMM324<br /> * Nagysebességű mobil távközlés VITMM323<br /> * Infokommunikációs rendszerek teljesítményelemzése VITMM325<br /> ===Hírközlő rendszerek biztonsága szakirány (HIT)===<br /> * Infokommunikációs szolgáltatások és alkalmazások VIHIM244<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Villanyszak/InfoSzolgAlk<br /> * Távközlési szoftverek fejlesztése VIHIM326<br /> * Hálózatbiztonság a gyakorlatban VIHIM327<br /> ===Intelligens rendszerek szakirány (MIT)===<br /> * Bioinformatika VIMIM201<br /> * Képfeldolgozás és számítógépes orvosi diagnosztika VIMIM268<br /> * Intelligens adatelemzés VIMIM328<br /> ===Médiainformatika szakirány (TMIT)===<br /> * Webadatbázisok és -szolgáltatások fejlesztése VITMM269<br /> * Multimédia biztonság VITMM371<br /> * Adattárházak és alkalmazásai VITMM329<br /> * Infokommunikációs rendszerek teljesítményelemzése VITMM325<br /> ===Szolgáltatásbiztos rendszertervezés szakirány (MIT)===<br /> * Eclipse alapú fejlesztés és integráció VIMIM270<br /> * Teljesítőképesség optimalizálás VIMIM331<br /> * Kritikus beágyazott rendszerek VIMIM332<br /> ==Mellékszakirány tantárgyak==<br /> Ha a 3 tantárgyat ezekből 1 csoportból végzed el, akkor kapsz egy ilyen mellék szakirány végzettséget.<br /> ===Járműirányító rendszerek mellékszakirány (IIT)===<br /> * Járműirányítási rendszerek elmélete VIIIM271<br /> * Járművek intelligens szenzor rendszerei VIIIM333<br /> * Beágyazott irányító rendszerek VIIIM334<br /> ===Kognitív infokommunikáció mellékszakirány (TMIT)===<br /> * Információ-ábrázolás VITMM272<br /> * Kognitív informatikai modellezés VITMM335<br /> * Kognitív infokommunikáció alkalmazásai VITMM336<br /> ===Orvostechnika mellékszakirány (IIT, MIT)===<br /> * Rendszerélettan VIEUM273<br /> * Orvostechnika VIMIM337<br /> * Biometria VIIIM338<br /> ===Rendszerintegráció mellékszakirány (IIT)===<br /> * Informatikai biztonság és menedzsment VIIIM274<br /> * !SOA-alapú rendszerintegráció VIIIM371<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/SoaAlapuRendszerintegracio<br /> * Linux alapú célrendszerek fejlesztése VIIIM339<br /> ===Rendszer szintű szintézis mellékszakirány (IIT)===<br /> * Magas szintű logikai szintézis VIIIM276<br /> * Hardver-szoftver együttes tervezés VIIIM340<br /> * Esettanulmányok rendszer szintű szintézisre VIIIM341<br /> ===Virtuális valóság rendszerek és számítógépes játékok mellékszakirány (m.sz.) (IIT)===<br /> * Játékfejlesztés VIIIM289<br /> * Virtuális és kiterjesztett valóság rendszerek VIIIM369<br /> * Számítógépes vizualizáció VIIIM370<br /> ==Szakmai ismeretbővítő tantárgyak==<br /> ===AAIT tantárgyak===<br /> * A WEB programozása VIAUJV19<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/WebProg<br /> * Adatbáziskezelő rendszerek VIAUJV34<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/AdatbazisKezeloRendszerek<br /> * Adatbázisok szerveroldali programozása VIAUJV59<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/AdatbServerProg<br /> * Az újgenerációs .NET platform VIAUAV71 <br /> * Bevezetés a mobil szoftver fejlesztésbe VIAUAV69 (Vigyázz, csak 2 kredit)<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/BevMobilSzoftverfejlesztesbe<br /> * Grafikai és animációs eszközök VIAUJV21<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/GrafAnimEszk<br /> * Korszerű operációs rendszerek VIAUJV25<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/KorszOpRendsz <br /> * Linux programozás VIAUJV57<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/LinuxProg<br /> * Szoftverfejlesztés J2EE platformon VIAUJV09<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/SzoftverFejlesztesJ2EE<br /> * Szoftverfejlesztés .NET platformon VIAUJV10 <br /> * Symbian alapú szoftverfejlesztés VIAUAV68 <br /> * Webportálok fejlesztése VIAUJV83<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/WebportFejl<br /> ===IIT===<br /> * A UNIX rendszer felhasználói és fejlesztői felülete VIIIJV76<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/UnixRendszer<br /> * Beágyazott funkcionális programozás VIIIJV42<br /> * Integrált fejlesztés Java platformon VIIIJV51<br /> ==VIK szabadon választható tárgyai==<br /> ===2012 őszi félév szabadon válaszható tárgyai===<br /> * https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/530.html<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Mobilszoftverek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_k%C3%B3djai&diff=167269 2013-06-03T23:57:38Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>--------<br /> |JavaME|<br /> --------<br /> <br /> J1.1 Vázolja fel egy Java ME alkalmazás kódját, mely megjeleníti a &quot;Hello Mobil Fejlesztők!&quot; feliratot!<br /> <br /> import javax.microedition.midlet.*;<br /> import javax.microedition.lcdui.*;<br /> public class HelloMidlet extends MIDlet implements CommandListener {<br /> private Form form;<br /> <br /> public void initialize() {<br /> form = new Form(&quot;hello&quot;);<br /> form.append(&quot;Hello Mobil Fejlesztők!&quot;);<br /> <br /> Command cExit = new Command(&quot;Exit&quot;, Command.EXIT, 1);<br /> form.addCommand(cExit);<br /> form.setCommandListener(this);<br /> <br /> Display.getDisplay(this).setCurrent(form);<br /> }<br /> <br /> public void startApp() {<br /> initialize();<br /> }<br /> public void pauseApp() { }<br /> public void destroyApp(boolean unconditional) { }<br /> <br /> public void commandAction(Command c, Displayable d) {<br /> if (c.getLabel() == &quot;Exit&quot;) {<br /> destroyApp(true);<br /> notifyDestroyed();<br /> }<br /> }<br /> }<br /> <br /> J1.2 Készítsen egy Canvas osztályt, mely fekete háttéren egy piros négyzetet jelenít meg!<br /> <br /> public class MyCanvas extends Canvas {<br /> private MyMidlet midlet;<br /> public MyCanvas(MyMidlet aMidlet) {<br /> midlet = aMidlet;<br /> }<br /> public void paint(Graphics g) {<br /> g.setColor(0,0,0);<br /> g.fillRect(0,0,getWidth(),getHeight());<br /> g.setColor(255,0,0);<br /> g.fillRect(10,10,50,50);<br /> } <br /> public void keyPressed(int keycode) {<br /> midlet.exitMIDlet();<br /> }<br /> }<br /> <br /> J1.3 Vázolja fel egy Java ME alkalmazás kódját, mely másodpercenként egy # jelet fűz a kijelző tartalmához!<br /> <br /> import javax.microedition.midlet.*;<br /> import javax.microedition.lcdui.*;<br /> public class TimerMidlet extends MIDlet {<br /> private Form form;<br /> private class MyTimerTask extends TimerTask {<br /> public void run() { form.append(&quot;#&quot;); }<br /> }<br /> <br /> public void startApp() {<br /> form = new Form(&quot;Append&quot;);<br /> Display.getDisplay(this).setCurrent(form);<br /> Timer mainTimer = new Timer();<br /> mainTimer.schedule(new MyTimerTask(), 0, 1000);<br /> }<br /> public void pauseApp() { }<br /> public void destroyApp(boolean unconditional) { }<br /> }<br /> <br /> J3.1. Készítsen egy szál osztályt, amely kilistázza a tennivalókat!<br /> <br /> private class MyToDoLister extends Thread {<br /> public void run() {<br /> String v = System.getProperty(&quot;microedition.pim.version&quot;);<br /> if (v != null) {<br /> PIM singleton = PIM.getInstance();<br /> ToDoList todolist = null;<br /> try {<br /> todolist = (ToDoList)singleton.openPIMList(PIM.TODO_LIST, PIM.READ_ONLY);<br /> Enumeration todosEnum = todolist.items();<br /> while (todosEnum.hasMoreElements()) {<br /> ToDo t = (ToDo)todosEnum.nextElement();<br /> System.out.println(t.getString(ToDo.SUMMARY, 0));<br /> }<br /> }<br /> catch (Exception e){<br /> e.printStackTrace();<br /> }<br /> }<br /> }<br /> }<br /> <br /> J3.2 Készítsen egy függvényt, mely az alkalmazás beállításait (egy string és egy int) elmenti perzisztens módon!<br /> <br /> public void saveSettings(String aString, int aInt) {<br /> ByteArrayOutputStream bout = new ByteArrayOutputStream();<br /> DataOutputStream dout = new DataOutputStream(bout);<br /> RecordStore rs = null;<br /> try {<br /> dout.writeUTF(aString);<br /> dout.writeInt(aInt);<br /> dout.flush();<br /> byte[] data = bout.toByteArray();<br /> rs = RecordStore.openRecordStore(&quot;mydatabase&quot;, true);<br /> try {<br /> rs.setRecord(1, data, 0, data.length);<br /> }<br /> catch (RecordStoreException ex) {<br /> rs.addRecord(data, 0, data.length);<br /> }<br /> }<br /> catch (Exception ex) {<br /> ex.printStackTrace();<br /> }<br /> finally {<br /> try {<br /> dout.close();<br /> bout.close();<br /> rs.closeRecordStore();<br /> }<br /> catch (Exception ex) {<br /> ex.printStackTrace();<br /> }<br /> }<br /> }<br /> <br /> J3.3 Készítsen egy szál osztályt, mely a 192.168.0.100:10000-es címre socket-en keresztül elküldi a &quot;hello world&quot; stringet!<br /> <br /> public class SocketWriter extends Thread {<br /> public void run() {<br /> SocketConnection sconn = null;<br /> OutputStream os = null;<br /> try {<br /> sconn = (SocketConnection)Connector.open(&quot;socket://192.168.0.100:10000&quot;);<br /> os = sconn.openOutputStream();<br /> os.write(&quot;hello world&quot;);<br /> os.close();<br /> sconn.close();<br /> }<br /> catch (Exception e) { }<br /> }<br /> }<br /> <br /> ---------------<br /> |Symbian - C++|<br /> ---------------<br /> <br /> S2.1 Hogyan működik a TRAP és User::Leave? Hogyan kell ezeket használni? (példakód)<br /> <br /> void Fuggveny() { // nincs L a végén, mivel elkapja az összes leave forrást<br /> int hiba;<br /> TRAP(hiba, ProbaL()); //leave-elő függvény hívása<br /> if (hiba != KErrNone) {<br /> // ha ProbaL() leave-el, akkor ide adódik a vezérlés, és lekezelhetjük a hibát.<br /> }<br /> }<br /> <br /> S2.2 Mi az a kétfázisú konstrukció? (példakód)<br /> <br /> class CKulsoOsztaly : public CBase {<br /> public:<br /> ~CKulsoOsztaly(); //destruktor<br /> static CKulsoOsztaly* NewL(); //példányosító metódusok<br /> static CKulsoOsztaly* NewLC();<br /> protected:<br /> //védett konstruktor, közvetlenül nem példányosítható az osztály<br /> CKulsoOsztaly(); //első fázis, nem leavelhet<br /> void ConstructL(); //második fázis, leavelhet<br /> };<br /> void CKulsoOsztaly::ConstructL() {<br /> iTagValtozo = new (ELeave) CBelsoOsztaly();<br /> }<br /> CKulsoOsztaly* CKulsoOsztaly::NewLC() { //konstruktor, egyszerű inicializálások <br /> CKulsoOsztaly* self = new (ELeave) CKulsoOsztaly();<br /> CleanupStack::PushL(self); //félkész obj felrakása a CS-re<br /> self-&gt;ConstructL(); //veszélyes inicializálások, de ekkorra az objektum már a CleanupStack-en van<br /> return self;<br /> }<br /> CKulsoOsztaly* CKulsoOsztaly::NewL() {<br /> CKulsoOsztaly * self = NewLC();<br /> CleanupStack::Pop();<br /> return self;<br /> }<br /> <br /> --------------<br /> |Symbian - Qt|<br /> --------------<br /> <br /> S3.1 Hogy működik a signals and slots? (példakód)<br /> <br /> #include &lt;QObject&gt;<br /> class Counter : public QObject {<br /> Q_OBJECT<br /> public:<br /> Counter() { val = 0; }<br /> int value() const { return val; }<br /> public slots:<br /> void setValue(int v) {<br /> if (v != val) {<br /> val = v;<br /> emit valueChanged(v);<br /> }<br /> }<br /> signals:<br /> void valueChanged(int newValue);<br /> private:<br /> int val;<br /> };<br /> ...<br /> Counter c1, c2;<br /> //összekapcsolás<br /> QObject::connect(&amp;c1, SIGNAL(valueChanged(int)), &amp;c2, SLOT(setValue(int)))</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Mobilszoftverek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_k%C3%B3djai&diff=167268 2013-06-03T23:28:38Z

<p>Geko: Új oldal, tartalma: „-------- |JavaME| -------- J1.1 Vázolja fel egy Java ME alkalmazás kódját, mely megjeleníti a &quot;Hello Mobil Fejlesztők!&quot; feliratot! import javax.microedition.mi…”</p> <hr /> <div>--------<br /> |JavaME|<br /> --------<br /> <br /> J1.1 Vázolja fel egy Java ME alkalmazás kódját, mely megjeleníti a &quot;Hello Mobil Fejlesztők!&quot; feliratot!<br /> <br /> import javax.microedition.midlet.*;<br /> import javax.microedition.lcdui.*;<br /> public class HelloMidlet extends MIDlet implements CommandListener {<br /> private Form form;<br /> <br /> public void initialize() {<br /> form = new Form(&quot;hello&quot;);<br /> form.append(&quot;Hello Mobil Fejlesztők!&quot;);<br /> <br /> Command cExit = new Command(&quot;Exit&quot;, Command.EXIT, 1);<br /> form.addCommand(cExit);<br /> form.setCommandListener(this);<br /> <br /> Display.getDisplay(this).setCurrent(form);<br /> }<br /> <br /> public void startApp() {<br /> initialize();<br /> }<br /> public void pauseApp() { }<br /> public void destroyApp(boolean unconditional) { }<br /> <br /> public void commandAction(Command c, Displayable d) {<br /> if (c.getLabel() == &quot;Exit&quot;) {<br /> destroyApp(true);<br /> notifyDestroyed();<br /> }<br /> }<br /> }<br /> <br /> J1.2 Készítsen egy Canvas osztályt, mely fekete háttéren egy piros négyzetet jelenít meg!<br /> <br /> public class MyCanvas extends Canvas {<br /> private MyMidlet midlet;<br /> public MyCanvas(MyMidlet aMidlet) {<br /> midlet = aMidlet;<br /> }<br /> public void paint(Graphics g) {<br /> g.setColor(0,0,0);<br /> g.fillRect(0,0,getWidth(),getHeight());<br /> g.setColor(255,0,0);<br /> g.fillRect(10,10,50,50);<br /> } <br /> public void keyPressed(int keycode) {<br /> midlet.exitMIDlet();<br /> }<br /> }<br /> <br /> J1.3 Vázolja fel egy Java ME alkalmazás kódját, mely másodpercenként egy # jelet fűz a kijelző tartalmához!<br /> <br /> import javax.microedition.midlet.*;<br /> import javax.microedition.lcdui.*;<br /> public class TimerMidlet extends MIDlet {<br /> private Form form;<br /> private class MyTimerTask extends TimerTask {<br /> public void run() { form.append(&quot;#&quot;); }<br /> }<br /> <br /> public void startApp() {<br /> form = new Form(&quot;Append&quot;);<br /> Display.getDisplay(this).setCurrent(form);<br /> Timer mainTimer = new Timer();<br /> mainTimer.schedule(new MyTimerTask(), 0, 1000);<br /> }<br /> public void pauseApp() { }<br /> public void destroyApp(boolean unconditional) { }<br /> }<br /> <br /> J3.1. Készítsen egy szál osztályt, amely kilistázza a tennivalókat!<br /> <br /> private class MyToDoLister extends Thread {<br /> public void run() {<br /> String v = System.getProperty(&quot;microedition.pim.version&quot;);<br /> if (v != null) {<br /> PIM singleton = PIM.getInstance();<br /> ToDoList todolist = null;<br /> try {<br /> todolist = (ToDoList)singleton.openPIMList(PIM.TODO_LIST, PIM.READ_ONLY);<br /> Enumeration todosEnum = todolist.items();<br /> while (todosEnum.hasMoreElements()) {<br /> ToDo t = (ToDo)todosEnum.nextElement();<br /> System.out.println(t.getString(ToDo.SUMMARY, 0));<br /> }<br /> }<br /> catch (Exception e){<br /> e.printStackTrace();<br /> }<br /> }<br /> }<br /> }<br /> <br /> J3.2 Készítsen egy függvényt, mely az alkalmazás beállításait (egy string és egy int) elmenti perzisztens módon!<br /> <br /> public void saveSettings(String aString, int aInt) {<br /> ByteArrayOutputStream bout = new ByteArrayOutputStream();<br /> DataOutputStream dout = new DataOutputStream(bout);<br /> RecordStore rs = null;<br /> try {<br /> dout.writeUTF(aString);<br /> dout.writeInt(aInt);<br /> dout.flush();<br /> byte[] data = bout.toByteArray();<br /> rs = RecordStore.openRecordStore(&quot;mydatabase&quot;, true);<br /> try {<br /> rs.setRecord(1, data, 0, data.length);<br /> }<br /> catch (RecordStoreException ex) {<br /> rs.addRecord(data, 0, data.length);<br /> }<br /> }<br /> catch (Exception ex) {<br /> ex.printStackTrace();<br /> }<br /> finally {<br /> try {<br /> dout.close();<br /> bout.close();<br /> rs.closeRecordStore();<br /> }<br /> catch (Exception ex) {<br /> ex.printStackTrace();<br /> }<br /> }<br /> }<br /> <br /> J3.3 Készítsen egy szál osztályt, mely a 192.168.0.100:10000-es címre socket-en keresztül elküldi a &quot;hello world&quot; stringet!<br /> <br /> public class SocketWriter extends Thread {<br /> public void run() {<br /> SocketConnection sconn = null;<br /> OutputStream os = null;<br /> try {<br /> sconn = (SocketConnection)Connector.open(&quot;socket://192.168.0.100:10000&quot;);<br /> os = sconn.openOutputStream();<br /> os.write(&quot;hello world&quot;);<br /> os.close();<br /> sconn.close();<br /> }<br /> catch (Exception e) { }<br /> }<br /> }<br /> <br /> ---------------<br /> |Symbian - C++|<br /> ---------------<br /> <br /> S2.1 Hogyan működik a TRAP és User::Leave? Hogyan kell ezeket használni? (példakód)<br /> <br /> void Fuggveny() { // nincs L a végén, mivel elkapja az összes leave forrást<br /> int hiba;<br /> TRAP(hiba, ProbaL()); //leave-elő függvény hívása<br /> if (hiba != KErrNone) {<br /> // ha ProbaL() leave-el, akkor ide adódik a vezérlés, és lekezelhetjük a hibát.<br /> }<br /> }<br /> <br /> S2.2 Mi az a kétfázisú konstrukció? (példakód)<br /> <br /> class CKulsoOsztaly : public CBase {<br /> public:<br /> ~CKulsoOsztaly(); //destruktor<br /> static CKulsoOsztaly* NewL(); //példányosító metódusok<br /> static CKulsoOsztaly* NewLC();<br /> protected:<br /> //védett konstruktor, közvetlenül nem példányosítható az osztály<br /> CKulsoOsztaly(); //első fázis, nem leavelhet<br /> void ConstructL(); //második fázis, leavelhet<br /> };<br /> void CKulsoOsztaly::ConstructL() {<br /> iTagValtozo = new (ELeave) CBelsoOsztaly();<br /> }<br /> CKulsoOsztaly* CKulsoOsztaly::NewLC() { //konstruktor, egyszerű inicializálások <br /> CKulsoOsztaly* self = new (ELeave) CKulsoOsztaly();<br /> CleanupStack::PushL(self); //félkész obj felrakása a CS-re<br /> self-&gt;ConstructL(); //veszélyes inicializálások, de ekkorra az objektum már a CleanupStack-en van<br /> return self;<br /> }<br /> CKulsoOsztaly* CKulsoOsztaly::NewL() {<br /> CKulsoOsztaly * self = NewLC();<br /> CleanupStack::Pop();<br /> return self;<br /> }<br /> <br /> --------------<br /> |Symbian - Qt|<br /> --------------<br /> <br /> S3.1 Hogy működik a signals and slots? (példakód)<br /> <br /> #include &lt;QObject&gt;<br /> class Counter : public QObject {<br /> Q_OBJECT<br /> public:<br /> Counter() { val = 0; }<br /> int value() const { return val; }<br /> public slots:<br /> void setValue(int v) {<br /> if (v != val) {<br /> val = v;<br /> emit valueChanged(v);<br /> }<br /> }<br /> signals:<br /> void valueChanged(int newValue);<br /> private:<br /> int val;<br /> };<br /> ...<br /> Counter c1, c2;<br /> //összekapcsolás<br /> QObject::connect(&amp;c1, SIGNAL(valueChanged(int)), &amp;c2, SLOT(setValue(int)))</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Mobilszoftverek&diff=167267 2013-06-03T23:28:18Z

<p>Geko: /* ZH */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|MobilSzoftverek}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Mobilszoftverek<br /> | tárgykód = VIAUM125<br /> | szak = InfoMsc AlkInfo<br /> | kredit = 4<br /> | félév = tavasz<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = zh+vizsga<br /> | labor = egy évre rá<br /> | kiszh = 0<br /> | nagyzh = 1<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = van<br /> | levlista = https://lists.sch.bme.hu/wws/info/alkinfo-msc<br /> | tad = http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM125<br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM125<br /> }}<br /> <br /> __TOC__<br /> Ajánlott rövidítés: '''Mobil'''<br /> <br /> ==Hasznos Linkek==<br /> * Hivatalos Tárgyoldal<br /> ** http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM125<br /> * Vik-es adatlap<br /> ** https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM125/<br /> * Bevezetés a Mobilszoftver fejlesztésbe:<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/BevMobilSzoftverfejlesztesbe<br /> * Labor:<br /> ** [[ElosztottEsMobilLabor]]<br /> <br /> <br /> ==ZH-k==<br /> * [[MobilszoftverekZH20100412|2010.04.12. ZH]]<br /> <br /> ==Vizsgák==<br /> * [[MobilszoftverekVizsga20110525|2011.05.25. Vizsga]]<br /> * [[MobilszoftverekVizsga20110608|2011.06.08. Vizsga]]<br /> * [[MobilszoftverekVizsga20110615|2011.06.15. Vizsga]]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Diasor===<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MobilSzoftverek|Mobilszoftverek-2011.pdf|Mobilszoftverek-2011.pdf}}: Mobilszoftverek 2011 diasor végleges<br /> ===ZH===<br /> * [[MobilszoftverekZH1Kidolgozas|Kidolgozás ZH-ra]]<br /> * [[Mobilszoftverek - Ellenőrző kérdések kódjai|Ellenőrző kérdésekben szereplő kódolós feladatok megoldásai]]<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MobilSzoftverek|mobil.of.gyak.txt|mobil.of.gyak.txt}}: Ellenőrző kérdésekben szereplő kódolós feladatok megoldásai<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MobilSzoftverek|Mobilszoftverek_ZH_anyag_eredeti.doc|Mobilszoftverek_ZH_anyag_eredeti.doc}}: Az eredeti kidolgozás, amit Kántor Tibor készített<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MobilSzoftverek|Mobilszoftverek_ZH_anyag.doc|Mobilszoftverek_ZH_anyag.doc}}: Mobilszoftverek 2011. ZH anyag kidolgozás (ellenőrző kérdések, stb.) egy két hibajavítással formázással.<br /> <br /> ===Vizsga===<br /> * [[MobilszoftverekZHUtaniKidolgozas|Kidolgozás ZH utáni rész csak]]<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MobilSzoftverek|Mobilszoftverek_full.doc|Mobilszoftverek_full.doc}}: Mobilszoftverek Vizsga anyag<br /> <br /> -- [[SallaiTamas|sashee]] - 2010.04.11.<br /> <br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MobilSzoftverek|18-19-QtMobilityQtQuick.pdf|18-19-QtMobilityQtQuick.pdf}}: Mobilszoftverek 2012 tavasz, 18-19 - Qt Mobility, Qt Quick<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]<br /> [[Category:AlkInfo]]<br /> [[Category:InfoMsc Tavasz]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Mobilszoftverek&diff=167266 2013-06-03T23:22:05Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|MobilSzoftverek}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Mobilszoftverek<br /> | tárgykód = VIAUM125<br /> | szak = InfoMsc AlkInfo<br /> | kredit = 4<br /> | félév = tavasz<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = zh+vizsga<br /> | labor = egy évre rá<br /> | kiszh = 0<br /> | nagyzh = 1<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = van<br /> | levlista = https://lists.sch.bme.hu/wws/info/alkinfo-msc<br /> | tad = http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM125<br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM125<br /> }}<br /> <br /> __TOC__<br /> Ajánlott rövidítés: '''Mobil'''<br /> <br /> ==Hasznos Linkek==<br /> * Hivatalos Tárgyoldal<br /> ** http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM125<br /> * Vik-es adatlap<br /> ** https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM125/<br /> * Bevezetés a Mobilszoftver fejlesztésbe:<br /> ** https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/BevMobilSzoftverfejlesztesbe<br /> * Labor:<br /> ** [[ElosztottEsMobilLabor]]<br /> <br /> <br /> ==ZH-k==<br /> * [[MobilszoftverekZH20100412|2010.04.12. ZH]]<br /> <br /> ==Vizsgák==<br /> * [[MobilszoftverekVizsga20110525|2011.05.25. Vizsga]]<br /> * [[MobilszoftverekVizsga20110608|2011.06.08. Vizsga]]<br /> * [[MobilszoftverekVizsga20110615|2011.06.15. Vizsga]]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Diasor===<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MobilSzoftverek|Mobilszoftverek-2011.pdf|Mobilszoftverek-2011.pdf}}: Mobilszoftverek 2011 diasor végleges<br /> ===ZH===<br /> * [[MobilszoftverekZH1Kidolgozas|Kidolgozás ZH-ra]]<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MobilSzoftverek|mobil.of.gyak.txt|mobil.of.gyak.txt}}: Ellenőrző kérdésekben szereplő kódolós feladatok megoldásai<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MobilSzoftverek|Mobilszoftverek_ZH_anyag_eredeti.doc|Mobilszoftverek_ZH_anyag_eredeti.doc}}: Az eredeti kidolgozás, amit Kántor Tibor készített<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MobilSzoftverek|Mobilszoftverek_ZH_anyag.doc|Mobilszoftverek_ZH_anyag.doc}}: Mobilszoftverek 2011. ZH anyag kidolgozás (ellenőrző kérdések, stb.) egy két hibajavítással formázással.<br /> ===Vizsga===<br /> * [[MobilszoftverekZHUtaniKidolgozas|Kidolgozás ZH utáni rész csak]]<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MobilSzoftverek|Mobilszoftverek_full.doc|Mobilszoftverek_full.doc}}: Mobilszoftverek Vizsga anyag<br /> <br /> -- [[SallaiTamas|sashee]] - 2010.04.11.<br /> <br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MobilSzoftverek|18-19-QtMobilityQtQuick.pdf|18-19-QtMobilityQtQuick.pdf}}: Mobilszoftverek 2012 tavasz, 18-19 - Qt Mobility, Qt Quick<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]<br /> [[Category:AlkInfo]]<br /> [[Category:InfoMsc Tavasz]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Modellvez%C3%A9relt_paradigm%C3%A1k&diff=167198 2013-06-02T16:14:27Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|MscMVP}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Modellvezérelt Paradigmák<br /> | tárgykód = VIAUM126<br /> | szak = InfoMsc AlkInfo<br /> | kredit = 4<br /> | félév = tavasz<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = ZH+Vizsga<br /> | labor = ősszel<br /> | kiszh = 0<br /> | nagyzh = 1<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = van<br /> | levlista = https://lists.sch.bme.hu/wws/info/alkinfo-msc<br /> | tad = http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM126<br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM126<br /> }}<br /> __TOC__<br /> <br /> Ajánlott rövidítés: '''MVP'''<br /> <br /> ==Hasznos Linkek==<br /> * Hivatalos Tárgyoldal<br /> ** http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM126<br /> * Vik-es adatlap<br /> ** https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM126/<br /> * Labor Wiki oldal: https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoszak/SzOREsModellLabor<br /> <br /> ==ZH-k==<br /> * [[MscMVPMintaZH2010|MintaZH megoldással 2010 tavasz]]<br /> <br /> ==Vizsgák==<br /> * [[MscMVPMintaVizsga2010|MintaVizsga megoldással 2010 tavasz]]<br /> * [[MscMVPVizsga20100525|Vizsga 2010.05.25.]]<br /> * [[MscMVPVizsga20110601|Vizsga 2011.06.01.]]<br /> * [[:File:MVP_mintavizsga_2011.pdf]]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[:File:MVP_gyak5jegyzet_2011.pdf]]<br /> * [[MscMVPKidolgozas|Kidolgozás 2010 tavasz]]<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MscMVP|MVP-AUT-2010.zip|MVP-AUT-2010.zip}}: MVP 2010-es anyagok az aait (aut) oldalról<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MscMVP|mvp_zh_osszefoglalo.pdf|mvp_zh_osszefoglalo.pdf}}: összefoglaló a zárthelyire (1-6. előadás alapján)<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MscMVP|DEVS_pelda_megoldas.txt|DEVS_pelda_megoldas.txt}}: gyakorlaton elhangzott DEVS példa megoldása<br /> <br /> -- [[HorviAdam|Ádám]] - 2010.03.29.<br /> -- [[SallaiTamas|sashee]] - 2010.05.20.<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]<br /> [[Category:AlkInfo]]<br /> [[Category:InfoMsc Tavasz]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MVP_mintavizsga_2011.pdf&diff=167197 2013-06-02T16:12:33Z

<p>Geko: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Modellvez%C3%A9relt_paradigm%C3%A1k&diff=167196 2013-06-02T16:10:28Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|MscMVP}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Modellvezérelt Paradigmák<br /> | tárgykód = VIAUM126<br /> | szak = InfoMsc AlkInfo<br /> | kredit = 4<br /> | félév = tavasz<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = ZH+Vizsga<br /> | labor = ősszel<br /> | kiszh = 0<br /> | nagyzh = 1<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = van<br /> | levlista = https://lists.sch.bme.hu/wws/info/alkinfo-msc<br /> | tad = http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM126<br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM126<br /> }}<br /> __TOC__<br /> <br /> Ajánlott rövidítés: '''MVP'''<br /> <br /> ==Hasznos Linkek==<br /> * Hivatalos Tárgyoldal<br /> ** http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM126<br /> * Vik-es adatlap<br /> ** https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM126/<br /> * Labor Wiki oldal: https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoszak/SzOREsModellLabor<br /> <br /> ==ZH-k==<br /> * [[MscMVPMintaZH2010|MintaZH megoldással 2010 tavasz]]<br /> <br /> ==Vizsgák==<br /> * [[MscMVPMintaVizsga2010|MintaVizsga megoldással 2010 tavasz]]<br /> * [[MscMVPVizsga20100525|Vizsga 2010.05.25.]]<br /> * [[MscMVPVizsga20110601|Vizsga 2011.06.01.]]<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MscMVP|mintavizsga.pdf|mintavizsga.pdf}}: Mintavizsga<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[:File:MVP_gyak5jegyzet_2011.pdf]]<br /> * [[MscMVPKidolgozas|Kidolgozás 2010 tavasz]]<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MscMVP|MVP-AUT-2010.zip|MVP-AUT-2010.zip}}: MVP 2010-es anyagok az aait (aut) oldalról<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MscMVP|mvp_zh_osszefoglalo.pdf|mvp_zh_osszefoglalo.pdf}}: összefoglaló a zárthelyire (1-6. előadás alapján)<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MscMVP|DEVS_pelda_megoldas.txt|DEVS_pelda_megoldas.txt}}: gyakorlaton elhangzott DEVS példa megoldása<br /> <br /> -- [[HorviAdam|Ádám]] - 2010.03.29.<br /> -- [[SallaiTamas|sashee]] - 2010.05.20.<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]<br /> [[Category:AlkInfo]]<br /> [[Category:InfoMsc Tavasz]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MVP_gyak5jegyzet_2011.pdf&diff=167195 2013-06-02T16:09:29Z

<p>Geko: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=MscMVPVizsga20110601&diff=167194 2013-06-02T16:07:26Z

<p>Geko: /* 8. feladat */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|MscMVPVizsga20110601}}<br /> <br /> ==1. feladat==<br /> Miből tevődik össze egy szakterületi nyelv definíciója? Mutassa be az egyes részeket röviden! (5p)<br /> <br /> ==2. feladat==<br /> Értékelje az állítást: mivel az életjáték (sejtautomata) szimulációja folyamán a forrásrendszer adatszegény környezetnek tekinthető, a DESS leírási módszert érdemes hozzá használni. Válaszát indokolja! (5p)<br /> <br /> ==3. feladat==<br /> Mikor szekvenciálisan független két gráftranszformációs szabály? (5p)<br /> <br /> ==4. feladat==<br /> Mi a különbség a gráftranszformáció, gráftranszformációs rendszer és a gráfnyelvtan között? (5p)<br /> <br /> ==5. feladat==<br /> Ismertesse a modellvezérelt fejlesztés célját! (5p)<br /> <br /> ==6. feladat==<br /> Ismertesse a QVT When és Where konstrukciók funkcióját! (5p)<br /> <br /> ==7. feladat==<br /> Gráftranszformáció. (15p)<br /> <br /> ==8. feladat==<br /> Modellezés. (15p)<br /> <br /> [[Fájl:MVP_vizsga_20110601.jpg]]<br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=MscMVPVizsga20110601&diff=167193 2013-06-02T16:06:54Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|MscMVPVizsga20110601}}<br /> <br /> ==1. feladat==<br /> Miből tevődik össze egy szakterületi nyelv definíciója? Mutassa be az egyes részeket röviden! (5p)<br /> <br /> ==2. feladat==<br /> Értékelje az állítást: mivel az életjáték (sejtautomata) szimulációja folyamán a forrásrendszer adatszegény környezetnek tekinthető, a DESS leírási módszert érdemes hozzá használni. Válaszát indokolja! (5p)<br /> <br /> ==3. feladat==<br /> Mikor szekvenciálisan független két gráftranszformációs szabály? (5p)<br /> <br /> ==4. feladat==<br /> Mi a különbség a gráftranszformáció, gráftranszformációs rendszer és a gráfnyelvtan között? (5p)<br /> <br /> ==5. feladat==<br /> Ismertesse a modellvezérelt fejlesztés célját! (5p)<br /> <br /> ==6. feladat==<br /> Ismertesse a QVT When és Where konstrukciók funkcióját! (5p)<br /> <br /> ==7. feladat==<br /> Gráftranszformáció. (15p)<br /> <br /> ==8. feladat==<br /> Modellezés. (15p)<br /> <br /> [[Fájl:Fájl:MVP_vizsga_20110601.jpg]]<br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MVP_vizsga_20110601.jpg&diff=167192 2013-06-02T16:04:46Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div></div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=Modellvez%C3%A9relt_paradigm%C3%A1k&diff=167174 2013-06-02T12:27:34Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|MscMVP}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Modellvezérelt Paradigmák<br /> | tárgykód = VIAUM126<br /> | szak = InfoMsc AlkInfo<br /> | kredit = 4<br /> | félév = tavasz<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = ZH+Vizsga<br /> | labor = ősszel<br /> | kiszh = 0<br /> | nagyzh = 1<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = van<br /> | levlista = https://lists.sch.bme.hu/wws/info/alkinfo-msc<br /> | tad = http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM126<br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM126<br /> }}<br /> __TOC__<br /> <br /> Ajánlott rövidítés: '''MVP'''<br /> <br /> ==Hasznos Linkek==<br /> * Hivatalos Tárgyoldal<br /> ** http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM126<br /> * Vik-es adatlap<br /> ** https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM126/<br /> * Labor Wiki oldal: https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoszak/SzOREsModellLabor<br /> <br /> ==ZH-k==<br /> * [[MscMVPMintaZH2010|MintaZH megoldással 2010 tavasz]]<br /> <br /> ==Vizsgák==<br /> * [[MscMVPMintaVizsga2010|MintaVizsga megoldással 2010 tavasz]]<br /> * [[MscMVPVizsga20100525|Vizsga 2010.05.25.]]<br /> * [[MscMVPVizsga20110601|Vizsga 2011.06.01.]]<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MscMVP|mintavizsga.pdf|mintavizsga.pdf}}: Mintavizsga<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[MscMVPKidolgozas|Kidolgozás 2010 tavasz]]<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MscMVP|MVP-AUT-2010.zip|MVP-AUT-2010.zip}}: MVP 2010-es anyagok az aait (aut) oldalról<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MscMVP|mvp_zh_osszefoglalo.pdf|mvp_zh_osszefoglalo.pdf}}: összefoglaló a zárthelyire (1-6. előadás alapján)<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MscMVP|DEVS_pelda_megoldas.txt|DEVS_pelda_megoldas.txt}}: gyakorlaton elhangzott DEVS példa megoldása<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|MscMVP|gyak5.pdf|gyak5.pdf}}: 5-ös gyakorlat egy része<br /> <br /> -- [[HorviAdam|Ádám]] - 2010.03.29.<br /> -- [[SallaiTamas|sashee]] - 2010.05.20.<br /> <br /> [[Category:InfoMsc]]<br /> [[Category:AlkInfo]]<br /> [[Category:InfoMsc Tavasz]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=ElosztottRendszerek&diff=167173 2013-06-02T12:22:17Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|ElosztottRendszerek}}<br /> <br /> __TOC__<br /> ==A tárgyról==<br /> * Tanszéki honlap, hivatalos és hallgatói jegyzetek:<br /> ** http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM124<br /> * VIK-es tárgyoldal<br /> ** https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM124/<br /> * Elosztott rendszerek labor: [[ElosztottEsMobilLabor]]<br /> <br /> * [[ElosztottRendszerekIdopont2007tavasz|Hova (ne) rakjuk át a hétfői órát?]]<br /> * [[ElosztottRendszerekIdopont2008tavasz|Hova (ne) rakjuk át a hétfői órát 2008-ban?]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> * [[ElosztottRendszerekMintaZH20060424|Minta ZH + megoldás, 2006.04.24.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekZH20060426|ZH + megoldás, 2006.04.26.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekZH20070425|ZH, 2007. 04. 25.]]<br /> * ElosztottRendszerekZH20110407<br /> * [[ElosztottRendszerekZH20130426|ZH, 2013. 04. 26.]]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga20050526|Vizsga + megoldás, 2005.05.26.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga20060607|Vizsga + megoldás, 2006.06.07.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga20070611|Vizsga, 2007. 06. 11.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga201005127|Vizsga, 2010. 05. 27.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga20110519|Vizsga, 2011. 05. 19.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga20110526|Vizsga, 2011. 05. 26.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga20120612|Vizsga, 2012. 06. 12.]]<br /> <br /> ==Anyagok==<br /> <br /> * [[ElosztottRendszerekKapacitastervezes|Kapacitástervezés]]<br /> <br /> * Letölthető doksik:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|ElosztottRendszerek|zhra.doc|zhra.doc}}: A wiki kidolgozott ZH kérdései<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|ElosztottRendszerek|vizsgara.doc|vizsgara.doc}}: A wiki vizsgakérdései (kidolgozott ZH kérdések, plusz hiányosan kidolgozott vizsgakérdések)<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|ElosztottRendszerek|vizsgara_cs.doc|vizsgara_cs.doc}}: Kiegészítve a hiányzó kérdések nagy részével<br /> * Összes anyag egyben:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|ElosztottRendszerek|Elosztott.zip|Elosztott.zip}}: Elosztott rendszerek 2011 tavasz teljes<br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=ElosztottRendszerekVizsga201005127&diff=166533 2013-05-27T23:51:26Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|ElosztottRendszerekVizsga201005127}}<br /> # Elosztott VS. központosított rendszerek különbségei (10 db)<br /> # ???<br /> # Milyen COM szervereket ismer?<br /> # Object Adapter mire való?<br /> # MOM leírása, JMS jellemzői. MDB jellemzői.<br /> # [[JavaEE]] AS félépítése, mikkel és milyen protokollokon keresztül tud kommunikálni?<br /> # WCF milyen kommunikacios mintakat tamogat? WCFben az objektumok eletciklusat hogan lehet szabalyozni?<br /> # Webes rendszereknel mibol tevodik ossze a valaszido? Hogyan lehet csokkenteni? Milyen szerepe van a kapcsolat perzisztenciajanak?<br /> <br /> -- [[SallaiTamas|sashee]] - 2010.05.27.<br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=ElosztottRendszerekVizsga20060607&diff=166418 2013-05-27T01:18:53Z

<p>Geko: /* 2006.06.07. vizsga */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|ElosztottRendszerekVizsga20060607}}<br /> <br /> ==2006.06.07. vizsga==<br /> <br /> &lt;ol&gt;<br /> &lt;li&gt; Ismertesse az RPC alapú (RPC-szerű) programok létrehozási mechanizmusát! (10p)<br /> &lt;br&gt;<br /> RPC működési mechanizmusa:<br /> &lt;table border=&quot;0&quot; cellspacing=&quot;0&quot;&gt;<br /> &lt;tr&gt;&lt;td&gt;hívás&lt;/td&gt;&lt;td rowspan=&quot;3&quot; class=&quot;arrow&quot;&gt;&amp;#8596;&lt;/td&gt;&lt;td&gt;függvény&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;&lt;td&gt;marshalling&lt;/td&gt;&lt;td&gt;unmarshalling&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;bottom&quot;&gt;transport&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;bottom&quot;&gt;transport&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;<br /> &lt;/table&gt;<br /> <br /> Létrehozás lépései:<br /> # interfész leírása .idl file-ba<br /> # idl compiler kliens és szerver stubot generál belőle<br /> # kitölteni a stubokat, kliens oldalon megadni a szerver hálózati elérhetőségét<br /> # kliens és szerver fordítása C compilerrel<br /> <br /> &lt;li&gt; Mik az alapvető különbségek a COM IDL és a CORBA IDL nyelvek között (legalább 7)? (15p)<br /> <br /> {| border=&quot;1&quot;<br /> | '''szempont''' || '''COM''' || '''CORBA''' <br /> |-<br /> | '''interfészek közös őse''' || [[IUnknown]] || [[CORBAObject]] <br /> |-<br /> | '''interfész öröklés''' || egyszeres || többszörös <br /> |-<br /> | '''impl. hány interfészt valósít meg''' || többet || egyet <br /> |-<br /> | '''fizikai interfész azonosító''' || GUID || névtér <br /> |-<br /> | '''metódus paraméterek iránya''' || in, out, inout, retval || in, out, inout <br /> |-<br /> | '''visszatérési érték''' || HRESULT || bármi <br /> |-<br /> | '''oneway hívás''' || nem támogatja || támogatja <br /> |-<br /> | '''exception''' || nem támogatja || támogatja <br /> |-<br /> | '''attribútumok''' || nem támogatja || get/set metódusokká fordul <br /> |-<br /> | '''típusok''' || saját típus definiálható, ha írunk hozzá marshallingot || alaptípusok, tömb, sequence, struct, union <br /> |-<br /> | '''referenciaszámláló''' || [[IUnknown]] || POA manager <br /> |}<br /> <br /> &lt;li&gt; Vázolja fel a CORBA architektúrát! Mi a szerepe az Object adaptereknek a CORBA-ban? (15p)<br /> <br /> ld. [[ElosztottRendszerekVizsga20050526|2005.05.26 vizsga, 3. feladat]]<br /> <br /> &lt;li&gt; Milyen szabványok és technikák segítenek a különböző platformokon működő web szolgáltatások együttműködésében? Fejtsen ki hármat közülük! (15p)<br /> <br /> ld. [[ElosztottRendszerekVizsga20050526|2005.05.26 vizsga, 6. feladat]]<br /> <br /> &lt;li&gt; Mi a különbség a BMP és a CMP entity bean között? (10p)<br /> <br /> CMP entity bean (Container Managed Persistence): relációs adatbázis objektum-orientált leképzése<br /> * tábla &amp;#8596; osztály<br /> * oszlop &amp;#8596; attribútum<br /> * sor &amp;#8596; példány<br /> * INSERT &amp;#8596; ejbCreate() (Home interfész)<br /> * SELECT &amp;#8596; finder metódus (Home interfész, EJB-QL lekérdezés)<br /> * UPDATE &amp;#8596; setXxx (Local/Remote interfész), vagy setDTO/syncDTO<br /> * DELETE &amp;#8596; ejbRemove() (Local/Remote interfész)<br /> Az adatszinkronizálás az adatbázis és az entity beanek között automatikus.<br /> <br /> BMP entity bean (Bean Managed Persistence):<br /> * A programozó írja az ejbLoad() és az ejbStore() metódusokat<br /> * Az adatbázis hozzáférés JDBC-n keresztül, SQL parancsokkal történik<br /> <br /> &lt;li&gt; Milyen file-okból épül fel egy EJB komponens, és ezek közül melyeket generálja az EJB konténer? (10p)<br /> <br /> * _Deployment descriptor_: referenciákat, EJB-QL lekérdezéseket, middleware konfigurációs beállításokat, névtereket tárol. Fejlesztő tölti ki.<br /> * _Home és Local Home interfész_: bean példányosítás, entity bean keresés. Generálódik.<br /> * _Home és Local Home interfész implementációja_: generálódik<br /> * _Local és Remote interfész_: üzleti metódusok interfészei, fejlesztő tölti ki.<br /> * _Bean_: üzleti metódusok implementációja. Fejlesztő dolga, de néhány metódus generálódik.<br /> * _DTO_: generálódik, de a fejlesztő kiegészítheti vagy írhat újakat.<br /> * _Adatbázis modell_: fejlesztő tervezi.<br /> * _Táblák_: modell alapján generálódnak.<br /> * ''Gyártó specifikus file-ok''<br /> <br /> &lt;li&gt; Ismertesse a .NET CLR főrészeit! (10p)<br /> <br /> ld. [[ElosztottRendszerekMintaZH20060424|2006.04.24. minta zh, 6. feladat]] &lt;br&gt;<br /> Érdemes a CLR ott vastaggal jelölt részeiről írni pár mondatot. A remoting, és az egyéb .NET előtt is létező feature-ök nem érdeklik Hasszánt.<br /> <br /> &lt;li&gt; Milyen tényezőktől függ egy web alapú rendszer esetén a válaszidő? Hogyan lehet csökkenteni? (Eredeti kérdés: hogyan lehet növelni? &amp;#58;) Milyen formában jelenik meg a kapcsolat-orientáltság szerepe a válaszidőben? (15p)<br /> <br /> A válaszidő összetevői<br /> * R = latency + demand time<br /> * latency = várakozás a kliens TCP stackjében + a webszerver várakozási sorában<br /> * demand time = hálózati átvitel + CPU + disk<br /> * hálózati átvitel = kapcsolat felépítés + kérés<br /> * disk = keresés + várakozás a lemeztányér megfelelő pozíciójára + olvasás<br /> <br /> Kapcsolat orientáltság szerepe<br /> * _n_ az oldalon található objektumok száma<br /> * Kapcsolat orientált: &lt;math&gt; R &gt; (n+2)RTT + \sum\limits_{i=0}^n \left\lceil \frac{i.\textrm{objektum m\'erete}}{MTU} \right\rceil &lt;/math&gt;<br /> * Kapcsolatmentes: &lt;math&gt; R &gt; 2(n+1)RTT + \sum\limits_{i=0}^n \left\lceil \frac{i.\textrm{objektum m\'erete}}{MTU} \right\rceil &lt;/math&gt;<br /> * Egyenlőséget úgy kapunk, ha az egyenlőtlenség jobb oldalát egy 1,1-1,2 közötti konstanssal szorozzuk<br /> * Kapcsolat orientált esetben a címzettet csak egyszer kell megkeresni a hálózaton, kapcsolatmentes esetben &lt;i&gt;n+1&lt;/i&gt;-szer.<br /> <br /> Tuningolás<br /> * Adatbázis: 50% javulás<br /> ** tranzakcióméret helyes megválasztása<br /> ** normalizálás mértékének helyes megválasztása<br /> ** tárolt eljárások használata: kisebb overhead<br /> ** cache-elés, IMDB<br /> ** elosztott adatbázis<br /> * Alkalmazás szerver: 25% javulás<br /> ** CMP mellőzése<br /> ** DTO-k használata<br /> ** object pooling, connection pooling<br /> ** minél kevesebb middleware igénybe vétele<br /> ** bean méret helyes megválasztása<br /> * Kliens<br /> ** Kliens oldali script használata<br /> ** Vastag kliens vagy applet használata<br /> ** AJAX<br /> * Disk<br /> ** Cache-elés<br /> ** RAID<br /> ** Töredezettség-mentesítés<br /> &lt;/ol&gt;<br /> <br /> -- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.06.07.<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=ElosztottRendszerekVizsga20060607&diff=166417 2013-05-27T01:17:40Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|ElosztottRendszerekVizsga20060607}}<br /> <br /> ==2006.06.07. vizsga==<br /> <br /> &lt;ol&gt;<br /> &lt;li&gt; Ismertesse az RPC alapú (RPC-szerű) programok létrehozási mechanizmusát! (10p)<br /> <br /> RPC működési mechanizmusa:<br /> &lt;table border=&quot;0&quot; cellspacing=&quot;0&quot;&gt;<br /> &lt;tr&gt;&lt;td&gt;hívás&lt;/td&gt;&lt;td rowspan=&quot;3&quot; class=&quot;arrow&quot;&gt;&amp;#8596;&lt;/td&gt;&lt;td&gt;függvény&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;&lt;td&gt;marshalling&lt;/td&gt;&lt;td&gt;unmarshalling&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;bottom&quot;&gt;transport&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;bottom&quot;&gt;transport&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;<br /> &lt;/table&gt;<br /> <br /> Létrehozás lépései:<br /> # interfész leírása .idl file-ba<br /> # idl compiler kliens és szerver stubot generál belőle<br /> # kitölteni a stubokat, kliens oldalon megadni a szerver hálózati elérhetőségét<br /> # kliens és szerver fordítása C compilerrel<br /> <br /> &lt;li&gt; Mik az alapvető különbségek a COM IDL és a CORBA IDL nyelvek között (legalább 7)? (15p)<br /> <br /> {| border=&quot;1&quot;<br /> | '''szempont''' || '''COM''' || '''CORBA''' <br /> |-<br /> | '''interfészek közös őse''' || [[IUnknown]] || [[CORBAObject]] <br /> |-<br /> | '''interfész öröklés''' || egyszeres || többszörös <br /> |-<br /> | '''impl. hány interfészt valósít meg''' || többet || egyet <br /> |-<br /> | '''fizikai interfész azonosító''' || GUID || névtér <br /> |-<br /> | '''metódus paraméterek iránya''' || in, out, inout, retval || in, out, inout <br /> |-<br /> | '''visszatérési érték''' || HRESULT || bármi <br /> |-<br /> | '''oneway hívás''' || nem támogatja || támogatja <br /> |-<br /> | '''exception''' || nem támogatja || támogatja <br /> |-<br /> | '''attribútumok''' || nem támogatja || get/set metódusokká fordul <br /> |-<br /> | '''típusok''' || saját típus definiálható, ha írunk hozzá marshallingot || alaptípusok, tömb, sequence, struct, union <br /> |-<br /> | '''referenciaszámláló''' || [[IUnknown]] || POA manager <br /> |}<br /> <br /> &lt;li&gt; Vázolja fel a CORBA architektúrát! Mi a szerepe az Object adaptereknek a CORBA-ban? (15p)<br /> <br /> ld. [[ElosztottRendszerekVizsga20050526|2005.05.26 vizsga, 3. feladat]]<br /> <br /> &lt;li&gt; Milyen szabványok és technikák segítenek a különböző platformokon működő web szolgáltatások együttműködésében? Fejtsen ki hármat közülük! (15p)<br /> <br /> ld. [[ElosztottRendszerekVizsga20050526|2005.05.26 vizsga, 6. feladat]]<br /> <br /> &lt;li&gt; Mi a különbség a BMP és a CMP entity bean között? (10p)<br /> <br /> CMP entity bean (Container Managed Persistence): relációs adatbázis objektum-orientált leképzése<br /> * tábla &amp;#8596; osztály<br /> * oszlop &amp;#8596; attribútum<br /> * sor &amp;#8596; példány<br /> * INSERT &amp;#8596; ejbCreate() (Home interfész)<br /> * SELECT &amp;#8596; finder metódus (Home interfész, EJB-QL lekérdezés)<br /> * UPDATE &amp;#8596; setXxx (Local/Remote interfész), vagy setDTO/syncDTO<br /> * DELETE &amp;#8596; ejbRemove() (Local/Remote interfész)<br /> Az adatszinkronizálás az adatbázis és az entity beanek között automatikus.<br /> <br /> BMP entity bean (Bean Managed Persistence):<br /> * A programozó írja az ejbLoad() és az ejbStore() metódusokat<br /> * Az adatbázis hozzáférés JDBC-n keresztül, SQL parancsokkal történik<br /> <br /> &lt;li&gt; Milyen file-okból épül fel egy EJB komponens, és ezek közül melyeket generálja az EJB konténer? (10p)<br /> <br /> * _Deployment descriptor_: referenciákat, EJB-QL lekérdezéseket, middleware konfigurációs beállításokat, névtereket tárol. Fejlesztő tölti ki.<br /> * _Home és Local Home interfész_: bean példányosítás, entity bean keresés. Generálódik.<br /> * _Home és Local Home interfész implementációja_: generálódik<br /> * _Local és Remote interfész_: üzleti metódusok interfészei, fejlesztő tölti ki.<br /> * _Bean_: üzleti metódusok implementációja. Fejlesztő dolga, de néhány metódus generálódik.<br /> * _DTO_: generálódik, de a fejlesztő kiegészítheti vagy írhat újakat.<br /> * _Adatbázis modell_: fejlesztő tervezi.<br /> * _Táblák_: modell alapján generálódnak.<br /> * ''Gyártó specifikus file-ok''<br /> <br /> &lt;li&gt; Ismertesse a .NET CLR főrészeit! (10p)<br /> <br /> ld. [[ElosztottRendszerekMintaZH20060424|2006.04.24. minta zh, 6. feladat]] &lt;br&gt;<br /> Érdemes a CLR ott vastaggal jelölt részeiről írni pár mondatot. A remoting, és az egyéb .NET előtt is létező feature-ök nem érdeklik Hasszánt.<br /> <br /> &lt;li&gt; Milyen tényezőktől függ egy web alapú rendszer esetén a válaszidő? Hogyan lehet csökkenteni? (Eredeti kérdés: hogyan lehet növelni? &amp;#58;) Milyen formában jelenik meg a kapcsolat-orientáltság szerepe a válaszidőben? (15p)<br /> <br /> A válaszidő összetevői<br /> * R = latency + demand time<br /> * latency = várakozás a kliens TCP stackjében + a webszerver várakozási sorában<br /> * demand time = hálózati átvitel + CPU + disk<br /> * hálózati átvitel = kapcsolat felépítés + kérés<br /> * disk = keresés + várakozás a lemeztányér megfelelő pozíciójára + olvasás<br /> <br /> Kapcsolat orientáltság szerepe<br /> * _n_ az oldalon található objektumok száma<br /> * Kapcsolat orientált: &lt;math&gt; R &gt; (n+2)RTT + \sum\limits_{i=0}^n \left\lceil \frac{i.\textrm{objektum m\'erete}}{MTU} \right\rceil &lt;/math&gt;<br /> * Kapcsolatmentes: &lt;math&gt; R &gt; 2(n+1)RTT + \sum\limits_{i=0}^n \left\lceil \frac{i.\textrm{objektum m\'erete}}{MTU} \right\rceil &lt;/math&gt;<br /> * Egyenlőséget úgy kapunk, ha az egyenlőtlenség jobb oldalát egy 1,1-1,2 közötti konstanssal szorozzuk<br /> * Kapcsolat orientált esetben a címzettet csak egyszer kell megkeresni a hálózaton, kapcsolatmentes esetben &lt;i&gt;n+1&lt;/i&gt;-szer.<br /> <br /> Tuningolás<br /> * Adatbázis: 50% javulás<br /> ** tranzakcióméret helyes megválasztása<br /> ** normalizálás mértékének helyes megválasztása<br /> ** tárolt eljárások használata: kisebb overhead<br /> ** cache-elés, IMDB<br /> ** elosztott adatbázis<br /> * Alkalmazás szerver: 25% javulás<br /> ** CMP mellőzése<br /> ** DTO-k használata<br /> ** object pooling, connection pooling<br /> ** minél kevesebb middleware igénybe vétele<br /> ** bean méret helyes megválasztása<br /> * Kliens<br /> ** Kliens oldali script használata<br /> ** Vastag kliens vagy applet használata<br /> ** AJAX<br /> * Disk<br /> ** Cache-elés<br /> ** RAID<br /> ** Töredezettség-mentesítés<br /> &lt;/ol&gt;<br /> <br /> -- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.06.07.<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=ElosztottRendszerekVizsga20050526&diff=166416 2013-05-27T01:15:07Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|ElosztottRendszerekVizsga20050526}}<br /> <br /> ==2005.05.26. vizsga==<br /> <br /> # Elosztott rendszerek vs központosított rendszerek<br /> ## Lásd: [[ElosztottRendszerekMintaZH20060424|2006-os minta zh, 1. feladat]]<br /> # COM alaparchitektúrája<br /> ## interfész nem tartalmazhat tagváltozót<br /> ## interfész és implementáció szeparálása<br /> ## minden metódus absztrakt<br /> ## interfész csak 1 interfészből származhat<br /> ## implementáció több interfészt is megvalósíthat<br /> ## referenciaszámláló<br /> ## minden interfész közvetve az IUnknown-ból származik<br /> ## [[IUnknown]] szolgáltatja a resource management szolgáltatást<br /> # CORBA alaparchitektúrája, object adapter mire való<br /> ## ORB: Object Request Broker - busz architektúrájú. Erre csatlakozik:<br /> ### CORBA application<br /> ### CORBA facilities (UI, információkezelés, rendszer menedzsment, taszk menedzsment)<br /> ### CORBA services (explicit middleware)<br /> ### CORBA domain (iparág specifikus CORBA implementációk)<br /> ## {{InLineImageLink|Infoszak|ElosztottRendszerekVizsga20050526|corba_architecture.png}}<br /> ## Object Adaptor szerepe<br /> ### objektumok hierarchikus csoportosítása<br /> ### objektumok aktiválása / deaktiválása<br /> ### policy kezelés<br /> # COM IDL vs CORBA IDL <br /> ## ld. [[ElosztottRendszerekVizsga20060607|2006.06.07 vizsga, 3. feladat]]<br /> # .NET CLR felépítése<br /> # Milyen technológiákra/szabványokra épülnek az XML webszolgáltatások?<br /> ## UDDI<br /> ## Opcionális rétegek (middleware, üzleti folyamatok)<br /> ### BPEL for WS<br /> ### WS_Transaction<br /> ### WS_BusinessActivity<br /> ### WS_Reliable Messaging<br /> ### WS_Security<br /> ## WSDL, WS policy<br /> ## SOAP: messaging<br /> ## XML, XML Schema: encoding<br /> ## HTTP: transpont<br /> # EJB hívás részletesen (JNDI lookuptól a metódus visszatéréséig) <br /> ## Kliens -&gt; JNDI: keresés<br /> ## JNDI -&gt; Kliens: Home interfész<br /> ## Kliens -&gt; Home objektum: ejbCreate()<br /> ## Home objektum -&gt; Kliens: Remote Interface<br /> ## Kliens -&gt; EJB objektum: hívás<br /> ## EJB objektum -&gt; middleware szolgáltatás: hívás<br /> ## EJB objektum -&gt; Bean: metódushívás<br /> ## Bean -&gt; EJB objektum: visszatérés<br /> ## EJB objektum -&gt; kliens: visszatérés<br /> <br /> Feladatok: -- [[PerczeDaniel|porolto]] - 2005.05.30. &lt;br&gt;<br /> Megoldások: -- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.04.26.<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=ElosztottRendszerekZH20130426&diff=166338 2013-05-25T16:18:18Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div># Hasonlítsa össze az elosztott és központi rendszereket! (10p)<br /> # Vázolja fel az RPC fejlesztési és működési folyamat fő részeit! (15p)<br /> # Ismertesse a COM technológia fő jellemzőit! (15p) (10 db)<br /> # Ismertesse a GIOP protokollt! (15p) (üzenetek, tervezés szempontjai, adatreprezentáció, header)<br /> # Ismertesse a Java session beanek két altípusát! (10p)<br /> # Milyen módokon lehet megvalósítani objektumorientált öröklési hierarchiák leképzését relációs táblákra? Hogyan támogatja ezt a Java Persistence API? (20p)<br /> # Ismertesse a .NET Remoting esetén alkalmazható objektum aktiválási módokat! Hasonlítsa össze őket állapotkezelés szempontjából! (15p)</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=ElosztottRendszerekZH20130426&diff=166336 2013-05-25T16:17:44Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{Vissza|https://wiki.sch.bme.hu/ElosztottRendszerek/}}<br /> <br /> # Hasonlítsa össze az elosztott és központi rendszereket! (10p)<br /> # Vázolja fel az RPC fejlesztési és működési folyamat fő részeit! (15p)<br /> # Ismertesse a COM technológia fő jellemzőit! (15p) (10 db)<br /> # Ismertesse a GIOP protokollt! (15p) (üzenetek, tervezés szempontjai, adatreprezentáció, header)<br /> # Ismertesse a Java session beanek két altípusát! (10p)<br /> # Milyen módokon lehet megvalósítani objektumorientált öröklési hierarchiák leképzését relációs táblákra? Hogyan támogatja ezt a Java Persistence API? (20p)<br /> # Ismertesse a .NET Remoting esetén alkalmazható objektum aktiválási módokat! Hasonlítsa össze őket állapotkezelés szempontjából! (15p)</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=ElosztottRendszerekZH20130426&diff=166335 2013-05-25T16:15:40Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{Vissza|https://wiki.sch.bme.hu/ElosztottRendszerek}}<br /> # Hasonlítsa össze az elosztott és központi rendszereket! (10p)<br /> # Vázolja fel az RPC fejlesztési és működési folyamat fő részeit! (15p)<br /> # Ismertesse a COM technológia fő jellemzőit! (15p) (10 db)<br /> # Ismertesse a GIOP protokollt! (15p) (üzenetek, tervezés szempontjai, adatreprezentáció, header)<br /> # Ismertesse a Java session beanek két altípusát! (10p)<br /> # Milyen módokon lehet megvalósítani objektumorientált öröklési hierarchiák leképzését relációs táblákra? Hogyan támogatja ezt a Java Persistence API? (20p)<br /> # Ismertesse a .NET Remoting esetén alkalmazható objektum aktiválási módokat! Hasonlítsa össze őket állapotkezelés szempontjából! (15p)</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=ElosztottRendszerekZH20130426&diff=166324 2013-05-25T16:05:31Z

<p>Geko: Új oldal, tartalma: „# Hasonlítsa össze az elosztott és központi rendszereket! (10p) # Vázolja fel az RPC fejlesztési és működési folyamat fő részeit! (15p) # Ismertesse a COM t…”</p> <hr /> <div># Hasonlítsa össze az elosztott és központi rendszereket! (10p)<br /> # Vázolja fel az RPC fejlesztési és működési folyamat fő részeit! (15p)<br /> # Ismertesse a COM technológia fő jellemzőit! (15p) (10 db)<br /> # Ismertesse a GIOP protokollt! (15p) (üzenetek, tervezés szempontjai, adatreprezentáció, header)<br /> # Ismertesse a Java session beanek két altípusát! (10p)<br /> # Milyen módokon lehet megvalósítani objektumorientált öröklési hierarchiák leképzését relációs táblákra? Hogyan támogatja ezt a Java Persistence API? (20p)<br /> # Ismertesse a .NET Remoting esetén alkalmazható objektum aktiválási módokat! Hasonlítsa össze őket állapotkezelés szempontjából! (15p)</div>

Geko https://vik.wiki/index.php?title=ElosztottRendszerek&diff=166317 2013-05-25T15:58:14Z

<p>Geko: </p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|ElosztottRendszerek}}<br /> <br /> __TOC__<br /> ==A tárgyról==<br /> * Tanszéki honlap, hivatalos és hallgatói jegyzetek:<br /> ** http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM124<br /> * VIK-es tárgyoldal<br /> ** https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM124/<br /> * Elosztott rendszerek labor: [[ElosztottEsMobilLabor]]<br /> <br /> * [[ElosztottRendszerekIdopont2007tavasz|Hova (ne) rakjuk át a hétfői órát?]]<br /> * [[ElosztottRendszerekIdopont2008tavasz|Hova (ne) rakjuk át a hétfői órát 2008-ban?]]<br /> <br /> ==Anyagok==<br /> <br /> * [[ElosztottRendszerekKapacitastervezes|Kapacitástervezés]]<br /> <br /> * Letölthető doksik:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|ElosztottRendszerek|zhra.doc|zhra.doc}}: A wiki kidolgozott ZH kérdései<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|ElosztottRendszerek|vizsgara.doc|vizsgara.doc}}: A wiki vizsgakérdései (kidolgozott ZH kérdések, plusz hiányosan kidolgozott vizsgakérdések)<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|ElosztottRendszerek|vizsgara_cs.doc|vizsgara_cs.doc}}: Kiegészítve a hiányzó kérdések nagy részével<br /> * Összes anyag egyben:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|ElosztottRendszerek|Elosztott.zip|Elosztott.zip}}: Elosztott rendszerek 2011 tavasz teljes<br /> ==ZH==<br /> * [[ElosztottRendszerekMintaZH20060424|Minta ZH + megoldás, 2006.04.24.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekZH20060426|ZH + megoldás, 2006.04.26.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekZH20070425|ZH, 2007. 04. 25.]]<br /> * ElosztottRendszerekZH20110407<br /> * [[ElosztottRendszerekZH20130426|ZH, 2013. 04. 26.]]<br /> ==Vizsga==<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga20050526|Vizsga + megoldás, 2005.05.26.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga20060607|Vizsga + megoldás, 2006.06.07.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga20070611|Vizsga, 2007. 06. 11.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga201005127|Vizsga, 2010. 05. 27.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga20110519|Vizsga, 2011. 05. 19.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga20110526|Vizsga, 2011. 05. 26.]]<br /> * [[ElosztottRendszerekVizsga20120612|Vizsga, 2012. 06. 12.]]<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Geko