<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Forr%C3%A1s+Mih%C3%A1ly</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Forr%C3%A1s+Mih%C3%A1ly"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Forr%C3%A1s_Mih%C3%A1ly"/>
	<updated>2026-04-13T15:09:07Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_4._ZH&amp;diff=198118</id>
		<title>Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_4._ZH&amp;diff=198118"/>
		<updated>2019-12-04T03:23:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Forrás Mihály: /* Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 kvíz feleletválasztós|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Termékek gazdaságossági rangsorát ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,}}&lt;br /&gt;
# a fajlagos fedezet &lt;br /&gt;
# reagálási szög&lt;br /&gt;
# fedezeti részarány&lt;br /&gt;
# teljes önköltség&lt;br /&gt;
# szűkített önköltség &lt;br /&gt;
# termék által termelt fedezettömeg &lt;br /&gt;
# R-tényező &lt;br /&gt;
# fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}&lt;br /&gt;
# Degresszív&lt;br /&gt;
# Állandó (fix) &lt;br /&gt;
# Alternatív&lt;br /&gt;
# Proporcionális &lt;br /&gt;
# Progresszív &lt;br /&gt;
# Standard &lt;br /&gt;
# Közvetett &lt;br /&gt;
# Személyi &lt;br /&gt;
# Közvetlen &lt;br /&gt;
# Amortizációs&lt;br /&gt;
# Önköltség &lt;br /&gt;
# Anyagi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6,}}&lt;br /&gt;
# minél kisebb készletszint. &lt;br /&gt;
# minél gyorsabb gyártás.&lt;br /&gt;
# minél hatékonyabb termelés. &lt;br /&gt;
# minél több nyersanyag. &lt;br /&gt;
# minél kisebb munkaerőhiány.&lt;br /&gt;
# minél kevesebb munkaerő.&lt;br /&gt;
# minél nagyobb munkaköri elégedettség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}}&lt;br /&gt;
# az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt&lt;br /&gt;
# jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer&lt;br /&gt;
# (Q,s) rendszerként is ismeretes&lt;br /&gt;
# (S, R) rendszernek is nevezik&lt;br /&gt;
# meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre&lt;br /&gt;
# a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet&lt;br /&gt;
# a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik&lt;br /&gt;
# akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken&lt;br /&gt;
# minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,}}&lt;br /&gt;
# az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt&lt;br /&gt;
# jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer&lt;br /&gt;
# (Q,s) rendszerként is ismeretes&lt;br /&gt;
# (S, R) rendszernek is nevezik&lt;br /&gt;
# meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre&lt;br /&gt;
# a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet&lt;br /&gt;
# a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik&lt;br /&gt;
# akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken&lt;br /&gt;
# minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a készlettartási költségek összetevői? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5,}}&lt;br /&gt;
# biztosítások, vámok&lt;br /&gt;
# technikai és fizikai avulás költségei&lt;br /&gt;
# mennyiségi veszteségből adódó költségek&lt;br /&gt;
# alkatrész beszerzésének költsége&lt;br /&gt;
# a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama&lt;br /&gt;
# késve szállítás többletköltsége&lt;br /&gt;
# a tétel átvételével kapcsolatos költségek&lt;br /&gt;
# átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama&lt;br /&gt;
# adminisztratív költségek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}&lt;br /&gt;
# ciklusidő&lt;br /&gt;
# átlagos készletszint&lt;br /&gt;
# kibocsátási ráta&lt;br /&gt;
# utánrendelési idő&lt;br /&gt;
# teljesítménybérben dolgozók bére&lt;br /&gt;
# karbantartás költsége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}&lt;br /&gt;
# ciklusidő&lt;br /&gt;
# átlagos készletszint&lt;br /&gt;
# kibocsátási ráta&lt;br /&gt;
# utánrendelési idő&lt;br /&gt;
# teljesítménybérben dolgozók bére&lt;br /&gt;
# karbantartás költsége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}&lt;br /&gt;
# ciklusidő csökkentése&lt;br /&gt;
# termelési költségek csökkentése&lt;br /&gt;
# utánrendelési idő csökkentése&lt;br /&gt;
# termelési ráta növelése&lt;br /&gt;
# átlagos készletszint növelése&lt;br /&gt;
# karbantartási költség növekedése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}&lt;br /&gt;
# az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb&lt;br /&gt;
# a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges&lt;br /&gt;
# egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza&lt;br /&gt;
# a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti&lt;br /&gt;
# jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}&lt;br /&gt;
# az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb&lt;br /&gt;
# a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen&lt;br /&gt;
# minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás&lt;br /&gt;
# a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges&lt;br /&gt;
# a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél&lt;br /&gt;
# a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,6,}}&lt;br /&gt;
# valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására&lt;br /&gt;
# az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb&lt;br /&gt;
# gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges&lt;br /&gt;
# van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt&lt;br /&gt;
# a termék mindig jelen van a rendszerben&lt;br /&gt;
# az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez&lt;br /&gt;
# termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,7,}}&lt;br /&gt;
# a termék mindig jelen van a rendszerben&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés&lt;br /&gt;
# a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél&lt;br /&gt;
# elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞&lt;br /&gt;
# valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására&lt;br /&gt;
# a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tényezők nem jellemzik az egyedi gyártást? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6,7,9,}}&lt;br /&gt;
# általános célú gépek szabványos szerszámokkal&lt;br /&gt;
# néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva&lt;br /&gt;
# a menedzsment tagjai folyamatspecialisták&lt;br /&gt;
# magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással&lt;br /&gt;
# számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól&lt;br /&gt;
# nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások&lt;br /&gt;
# termékek és műveletek állandó változása&lt;br /&gt;
# magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség&lt;br /&gt;
# a gépek funkciók alapján csoportosítottak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,7,}}&lt;br /&gt;
# ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék&lt;br /&gt;
# standard és speciális anyagok keveréke&lt;br /&gt;
# a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva&lt;br /&gt;
# viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség&lt;br /&gt;
# általános célú gépek részben speciális szerszámokkal&lt;br /&gt;
# a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva&lt;br /&gt;
# a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,6,8,}}&lt;br /&gt;
# speciális berendezés, magas fokú automatizáltság&lt;br /&gt;
# kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások&lt;br /&gt;
# a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén)&lt;br /&gt;
# nagyon magas fix költség, alacsony változó költség&lt;br /&gt;
# részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre&lt;br /&gt;
# néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva&lt;br /&gt;
# standard anyagok és alkatrészek&lt;br /&gt;
# gyártósorok, szerelőszalagok&lt;br /&gt;
# korlátozott számú terméktípus&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,10,}}&lt;br /&gt;
# a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok&lt;br /&gt;
# először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie&lt;br /&gt;
# szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése&lt;br /&gt;
# szervízhálózat megszervezése&lt;br /&gt;
# egyedi, esetleg kissorozatgyártás&lt;br /&gt;
# költségcsökkentés és automatizálás jellemző&lt;br /&gt;
# a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása&lt;br /&gt;
# a cél a minél több vásárló meghódítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}&lt;br /&gt;
# a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok&lt;br /&gt;
# először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie&lt;br /&gt;
# szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése&lt;br /&gt;
# szervízhálózat megszervezése&lt;br /&gt;
# egyedi, esetleg kissorozatgyártás&lt;br /&gt;
# költségcsökkentés és automatizálás jellemző&lt;br /&gt;
# a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása&lt;br /&gt;
# a cél a minél több vásárló meghódítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,8,9,}}&lt;br /&gt;
# a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok&lt;br /&gt;
# először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie&lt;br /&gt;
# szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése&lt;br /&gt;
# szervízhálózat megszervezése&lt;br /&gt;
# egyedi, esetleg kissorozatgyártás&lt;br /&gt;
# költségcsökkentés és automatizálás jellemző&lt;br /&gt;
# a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása&lt;br /&gt;
# a cél a minél több vásárló meghódítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a beszerzési költség összetevői? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7,}}&lt;br /&gt;
# a részegység előállításának költsége&lt;br /&gt;
# biztosítások, vámok&lt;br /&gt;
# a tétel átvételével kapcsolatos költségek&lt;br /&gt;
# alkatrész beszerzésének költsége&lt;br /&gt;
# termékelőállítással járó költség&lt;br /&gt;
# gépek átállításának költségei&lt;br /&gt;
# anyag beszerzési költsége&lt;br /&gt;
# átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama&lt;br /&gt;
# mennyiségi veszteségből adódó költségek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a rendelési költség összetevői? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,8,}}&lt;br /&gt;
# anyagveszteség&lt;br /&gt;
# gépek átállításának költségei&lt;br /&gt;
# alkatrész beszerzésének költsége&lt;br /&gt;
# termékelőállítással járó költség&lt;br /&gt;
# a tétel átvételével kapcsolatos költségek&lt;br /&gt;
# átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama&lt;br /&gt;
# technikai és fizikai avulás költségei&lt;br /&gt;
# adminisztratív költségek&lt;br /&gt;
# késve szállítás többletköltsége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}&lt;br /&gt;
# Közvetett, közvetlen, amortizáció&lt;br /&gt;
# Szállítási, anyagi, energia, bér&lt;br /&gt;
# Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás&lt;br /&gt;
# Önköltség, teljes, változó&lt;br /&gt;
# Anyagi, személyi, amortizációs&lt;br /&gt;
# Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép)&lt;br /&gt;
# Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs&lt;br /&gt;
# Alternatíva, elsüllyedt, beruházási&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}&lt;br /&gt;
# Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás&lt;br /&gt;
# Anyagi, bér&lt;br /&gt;
# Közvetett, közvetlen&lt;br /&gt;
# Közvetlen, fix&lt;br /&gt;
# Önköltség, változó&lt;br /&gt;
# Amortizáció, bér&lt;br /&gt;
# Proporcionális, állandó&lt;br /&gt;
# Közvetett, fix&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,}}&lt;br /&gt;
# Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás&lt;br /&gt;
# Anyagi, bér&lt;br /&gt;
# Közvetlen, fix&lt;br /&gt;
# Önköltség, változó&lt;br /&gt;
# Amortizáció, bér&lt;br /&gt;
# Proporcionális, amortizációs&lt;br /&gt;
# Állandó, változó&lt;br /&gt;
# Közvetett, fix&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A költségnem szerinti csoportosítást ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}&lt;br /&gt;
# gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti.&lt;br /&gt;
# gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban.&lt;br /&gt;
# alkalmazva a költségeket elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozóan csoportosítjuk.&lt;br /&gt;
# gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt.&lt;br /&gt;
# gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}&lt;br /&gt;
# ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk.&lt;br /&gt;
# viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása.&lt;br /&gt;
# ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak.&lt;br /&gt;
# viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.&lt;br /&gt;
# azok a vállalatok alkalmazhatják, akik homogén termékszerkezettel rendelkeznek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A pótlékoló kalkulációt ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}&lt;br /&gt;
# az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk.&lt;br /&gt;
# a hagyományos önköltségszámítás során használjuk.&lt;br /&gt;
# a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.&lt;br /&gt;
# a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.&lt;br /&gt;
# a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk.&lt;br /&gt;
# a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}&lt;br /&gt;
# jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja.&lt;br /&gt;
# megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni.&lt;br /&gt;
# megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása.&lt;br /&gt;
# számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vetítési alap ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}&lt;br /&gt;
# segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra.&lt;br /&gt;
# a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál.&lt;br /&gt;
# segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével.&lt;br /&gt;
# az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál.&lt;br /&gt;
# hibás megválasztása nagymértékben torzíthatja a közvetett költségek termékek közötti szétosztását&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,7}}&lt;br /&gt;
# költségváltozási tényező segítségével végezzük.&lt;br /&gt;
# ún. R-tényező segítségével végezzük.&lt;br /&gt;
# egyenértékes osztókalkulációval végezzük.&lt;br /&gt;
# ún. rezsikulcs segítségével végezzük.&lt;br /&gt;
# költségredukcióval végezzük.&lt;br /&gt;
# standard költségszámítással végezzük.&lt;br /&gt;
# ún. pótlékkulcs segítségével végezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Pótlékoló kalkuláció ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}&lt;br /&gt;
# célja a vállalat fix költségeink csökkentése.&lt;br /&gt;
# a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.&lt;br /&gt;
# csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat.&lt;br /&gt;
# segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét.&lt;br /&gt;
# segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre.&lt;br /&gt;
# lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az R-tényező ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}&lt;br /&gt;
# ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele.&lt;br /&gt;
# felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre.&lt;br /&gt;
# ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk.&lt;br /&gt;
# segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben.&lt;br /&gt;
# ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk.&lt;br /&gt;
# megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A költségváltozási tényező megadja, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5}}&lt;br /&gt;
# egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként.&lt;br /&gt;
# egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként.&lt;br /&gt;
# egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként.&lt;br /&gt;
# egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként.&lt;br /&gt;
# egy adott költségfajta milyen mértékben változik egységnyi volumenváltozás hatására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}&lt;br /&gt;
# a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez.&lt;br /&gt;
# azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...).&lt;br /&gt;
# a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez.&lt;br /&gt;
# azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra&lt;br /&gt;
# a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) relatív értékét adják meg&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fedezeti pontban ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}&lt;br /&gt;
# az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.&lt;br /&gt;
# az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.&lt;br /&gt;
# az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel.&lt;br /&gt;
# az összes költség megegyezik az árbevétellel.&lt;br /&gt;
# a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Költségredukció ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6}}&lt;br /&gt;
# a vállalat fix költségeink csökkentése.&lt;br /&gt;
# a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.&lt;br /&gt;
# a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség).&lt;br /&gt;
# a vállalati kiadások csökkentése.&lt;br /&gt;
# a közvetett költségek szétosztása termékekre.&lt;br /&gt;
# lehetővé teszi a degresszív költségek egyszerű figyelembevételét költség- és nyereségfedezeti számításoknál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,}}&lt;br /&gt;
# pótlékoló kalkulációnak nevezzük.&lt;br /&gt;
# egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk.&lt;br /&gt;
# költség- és nyereségfedezeti számításoknál alkalmazzuk.&lt;br /&gt;
# fedezetszámításnak nevezzük.&lt;br /&gt;
# költségváltozásnak hívjuk.&lt;br /&gt;
# költségredukciónak nevezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,}}&lt;br /&gt;
# mennyiségi eltérést.&lt;br /&gt;
# ráfordítási eltérést.&lt;br /&gt;
# intenzitási eltérést.&lt;br /&gt;
# tervezett mennyiségi eltérést.&lt;br /&gt;
# áreltérést.&lt;br /&gt;
# passzív költséget.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Forrás Mihály</name></author>
	</entry>
</feed>