<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Flyr</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Flyr"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Flyr"/>
	<updated>2026-05-17T20:21:00Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rum_2_-_1._m%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=178561</id>
		<title>Mérés laboratórum 2 - 1. mérés ellenőrző kérdései</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rum_2_-_1._m%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=178561"/>
		<updated>2014-02-28T14:51:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Flyr: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&#039;&#039;&#039;AZ ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKRE ÖSSZEÍRT VÁLASZOK BEMAGOLÁSA/MEGTANULÁSA NEM HELYETTESÍTI A MÉRÉSI ÚTMUTATÓ ÁTOLVASÁSÁT!!! OLVASSÁTOK ÁT A JEGYZETEKET, MÉRÉSI ÚTMUTATÓKAT IS!!!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Miben különbözik az oszcilloszkóp a logikai analizátortól?==&lt;br /&gt;
A logikai analizátorral egyidejűleg sok (16 - 256) jel vizsgálható, az oszcilloszkóppal általában csak kettő jel vizsgálható egyidejűleg.&lt;br /&gt;
A logikai analizátor csak a jelek logikai értékét vizsgálja, tárolja, (1 bit felbontású mintavételezés,) az oszcilloszkóp a jel feszültségét, amplitúdóját is tarolja, megjeleníti (8 - 12 bit felbontással).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Mire szolgál a trigger? Tipikusan milyen paraméterei vannak?==&lt;br /&gt;
Az analóg oszcilloszkópban a triggerjel az időeltérítést indítja, ezért az analóg oszcilloszkóp gyakorlatilag csak a triggerjel utáni jeltartományt jeleníti meg. Ki kell jelölni a vizsgálandó jelszakaszt, be kell  állítani a vizsgálat  amplitúdó-tartományát és időtartományát. A triggerelési feltételt úgy kell  megválasztani, hogy a  kijelzés stabil legyen, a trigger-esemény az ismétlődő jelnek mindig ugyanazon pontja legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Hány különböző érték ábrázolható egy 8 bites kettes komplemens változó segítségével? Mi a legkisebb és a legnagyobb ábrázolható szám?==&lt;br /&gt;
Összesen: 256 db&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
0,..,127 pozitiv számok (0b0000 0000 - 0b0111 1111)&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
-1,...,-128 negatív számok (0b1000 0000 - 0b1111 1111)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Adja meg decimális és bináris formában a következő számot: 0x42!==&lt;br /&gt;
Dec: 66&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Bin: 1000010&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Mekkora a periódusideje egy 25 MHz-es négyszögjelnek?==&lt;br /&gt;
(Mikó Laci megoldása alapján:)&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
f=25MHz=25*10^6 Hz&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
T(periódus idő) = 1 /f&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
T= 1/25*10^6 Hz =4*10^(-8) sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. Mit jelent az, hogy az ATmega128 8 bites mikrokontroller?==&lt;br /&gt;
8 bites regiszterek, 16 (és 32) bites utasításkódok -&amp;gt; 8 bites mikrokontroller&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Memória szervezés szempontjából milyen architektúrájú processzor az ATmega128?==&lt;br /&gt;
Harvard architektúra. Külön adat és program memória.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Hány általános célú regisztere van az ATmega128-nak? Mi a különbség az első fél és a második fél használatában?==&lt;br /&gt;
32 általános célú regiszter:&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
kiemelt fontosságú, 32 db 8 bites adat&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
szinte minden művelet rajtuk keresztül zajlik, &amp;amp;#8222;változók&amp;amp;#8221;&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
csak R16-R31 használható konstansokkal dolgozó műveletekhez (LDI, ANDI, SUBI&amp;amp;#8230;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. Hány regiszter tartozik egy I/O porthoz, mi ezeknek a funkciója?==&lt;br /&gt;
Egy I/O porthoz 3 regiszter tartozik.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
DDRx &amp;amp;#8211; irányregiszter, PORTx &amp;amp;#8211; bemenet felhúzása / kimeneti érték, PINX &amp;amp;#8211; ki/bemeneti érték&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha DDRx = 1 -&amp;gt; kimenet, ekkor PORTx-re kerülhet a kimenetre írandó érték.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ha DDRx = 0 -&amp;gt; bemenet, ekkor PORTx-szel szabályozzuk a port felhúzását.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
PINx-et főleg bemeneti port esetén használjuk, innen olvassuk le a bemenet állapotát. (Pl.: kapcsoló állapota.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. Mi a PC? Mi a stack és a stack pointer? Mi a státusz regiszter?==&lt;br /&gt;
PC: Program Counter, program számláló. Az aktuális utasítás címét tárolja 16 bites memóriában. Ugrások és elágazások közvetlenül módosítják az értékét. A CALL utasítás hatására a PC a verembe mentődik, RET innen tölti vissza a rutin végén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A stack (verem) egy LIFO (last in first out) memóriatartomány a belső SRAM végén, a szubrutinok visszatérési címeire, ill. regiszterek átmeneti tárolására.&lt;br /&gt;
A stack pointer (SP, veremmutató) 16 bites regiszter, verem tetejére mutat. Verem az alacsonyabb memóriacímek felé nő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Státuszregiszter: nem része a regisztertömbnek, de igen fontos szerepe van az ún. státuszregiszternek, amely számos jelző bitet (flag) tartalmaz. A jelzőbitek egy része aritmetikai műveletek eredményétől függően változhat, de itt engedélyezhetjük/tilthatjuk a globális megszakítást is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11. Mi az X, Y, Z regiszterek speciális funkciója?==&lt;br /&gt;
Az ATmega128 regisztertömbjében 32 darab 8 bites regiszter található. Az utolsó 6 regiszterből képzett 3 darab 16 bites regiszterpár (elnevezésük: X, Y, Z) felhasználható 16 bites címzést használó load/store utasításokhoz (valamint létezik néhány aritmetikai utasítás, ami ezeken tud műveletet végezni).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12. Mire szolgál a CALL utasítás?==&lt;br /&gt;
Assembly nyelvben a függvény helyett a szubrutin kifejezést használjuk. Egy szubrutint a CALL utasítással tudunk meghívni, a hívás hatására elmentődik a programszámláló a verembe, majd a szubrutinban folytatjuk a program végrehajtását. A szubrutin végén a RET utasítás hatására visszaállítódik a programszámláló a veremből (a CALL utasítást követő utasítás címére), így a program végrehajtása a CALL utasítás után folytatódik tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==13. Mi a különbség a JMP és a BREQ között?==&lt;br /&gt;
A JMP utasítás egy feltétel nélküli ugró utasítás. A feltétel nélküli ugrás a C nyelvből száműzött (de létező) goto utasításra hasonlít. A JMP utasítással az operandusként szereplő címre ugrik a programszámláló, amit a fordító az általunk megadott címkéből számít ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A BREQ (Branch if equal) utasítás egy feltételes elágazó utasítás, párja a BRNE (Branch if not equal) utasítás. Ezekkel az utasításokkal a státusz regiszterben lévő Z flag állapota alapján készíthetünk elágazásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==14. Adja meg egy 8 bites felfelé számláló assembly kódját (a teljes főciklust).==&lt;br /&gt;
Egy lehetséges megoldás (temp-et inicializáljuk 0-ba, majd folyamatosan növeljük.)&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
	ldi temp, 0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
WHILE:&lt;br /&gt;
	inc temp&lt;br /&gt;
	jmp WHILE&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
==15. Adja meg azt az assembly kódot, amely a PORTC minden bitjét kimenetként inicializálja.==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
.def temp = r16&lt;br /&gt;
ldi temp, 0xFF&lt;br /&gt;
out DDRC, temp&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Levlistán szerepelt egy doksi a válaszokról, ezért felraktam ide is, kicsit jobban kiegészítve. -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]] - 2011.02.17.&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
BSC-n most [https://docs.google.com/document/d/1_mtDG_XhgsVFrQLj6hpE7XJplAUWB9_nU2Yv9yxxgNQ/edit?hl=hu&amp;amp;authkey=CN6QhYUK&amp;amp;pli=1# ebből] voltak az ellenőrző kérdések.&lt;br /&gt;
Plusz kérdés: 9 bites visszacsatolt balra shiftelő shiftregiszter teljes assembly kódja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Flyr</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_2._-_3._m%C3%A9r%C3%A9s,_h%C3%A1zi_feladat_tesztel%C3%A9se&amp;diff=163469</id>
		<title>Mérés laboratórium 2. - 3. mérés, házi feladat tesztelése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_2._-_3._m%C3%A9r%C3%A9s,_h%C3%A1zi_feladat_tesztel%C3%A9se&amp;diff=163469"/>
		<updated>2013-03-08T22:15:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Flyr: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A házi feladat tesztelésére több lehetőség van:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;AVR Studio 4.18 - kötelező!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* HapSim&lt;br /&gt;
* ISIS Proteus 7.7 SP2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==AVR Studio==&lt;br /&gt;
A laborban megismert AVR Studio segítségével otthon is tesztelhetők a házik, ha új projekt létrehozásakor az &amp;quot;AVR Simulator&amp;quot; platformot, és az &amp;quot;ATmega128&amp;quot; device-t választjuk. Ezt követően a mikrokontroller működése az alapértelmezés szerint jobb oldalon megjelenő I/O View ablakban látható, állítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==HapSim==&lt;br /&gt;
Az AVR Studio alatt a legtöbb periféria kényelmesen tesztelhető, de például az LCD tesztelése nehézkes. A tantárgyi honlapról elérhető HapSimulatorral egy LCD is emulálható. A szimulátor az &amp;quot;AVR és fejlesztőpanel dokumentációk&amp;quot; alatt található meg Hapsim néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ISIS Proteus==&lt;br /&gt;
Utoljára maradt a Proteus, de nem azért, mert használhatatlan, épp ellenkezőleg. Szerintem a legjobb program, amivel tesztelni lehet a házit. Lentebb elérhető egy full verzió.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mire jó?&lt;br /&gt;
* LCD tesztelés&lt;br /&gt;
* PWM szimuláció&lt;br /&gt;
* és még sok más, ami egyszerűsítheti a tesztelést...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Telepítő és licence fájlok:&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191156767/837ff73/ISISProteus.001.html Pro001]&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191154508/ca64d57/ISISProteus.002.html Pro002]&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191153303/fe9705a/ISISProteus.crc.txt.html ProCRC]&lt;br /&gt;
A letöltött fájlokat pl Total Commander alatt tudod összefűzni egy fájllá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TELEPÍTÉSRŐL, HASZNÁLATÁRÓL [http://users.hszk.bme.hu/~tg854/education.html BŐVEBBEN ITT]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[TothG|Tóth Gábor]] - 2013.03.06.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Flyr</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_2._-_3._m%C3%A9r%C3%A9s,_h%C3%A1zi_feladat_tesztel%C3%A9se&amp;diff=163468</id>
		<title>Mérés laboratórium 2. - 3. mérés, házi feladat tesztelése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_2._-_3._m%C3%A9r%C3%A9s,_h%C3%A1zi_feladat_tesztel%C3%A9se&amp;diff=163468"/>
		<updated>2013-03-08T22:15:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Flyr: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A házi feladat tesztelésére több lehetőség van:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;AVR Studio 4.18 - kötelező!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* HapSim&lt;br /&gt;
* ISIS Proteus 7.7 SP2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==AVR Studio==&lt;br /&gt;
A laborban megismert AVR Studio segítségével otthon is tesztelhetők a házik, ha új projekt létrehozásakor az &amp;quot;AVR Simulator&amp;quot; platformot, és az &amp;quot;ATmega128&amp;quot; device-t választjuk. Ezt követően a mikrokontroller működése az alapértelmezés szerint jobb oldalon megjelenő I/O View ablakban látható, állítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==HapSim==&lt;br /&gt;
Az AVR Studio alatt a legtöbb periféria kényelmesen tesztelhető, de például az LCD tesztelése nehézkes. A tantárgyi honlapról elérhető HapSimulatorral egy LCD is emulálható. A szimulátor az &amp;quot;AVR és fejlesztőpanel dokumentációk&amp;quot; alatt található meg Hapsim néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ISIS Proteus==&lt;br /&gt;
Utoljára maradt a Proteus, de nem azért, mert használhatatlan, épp ellenkezőleg. Szerintem a legjobb program, amivel tesztelni lehet a házit. Lentebb elérhető egy full verzió.&lt;br /&gt;
Mire jó?&lt;br /&gt;
* LCD tesztelés&lt;br /&gt;
* PWM szimuláció&lt;br /&gt;
* és még sok más, ami egyszerűsítheti a tesztelést...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Telepítő és licence fájlok:&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191156767/837ff73/ISISProteus.001.html Pro001]&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191154508/ca64d57/ISISProteus.002.html Pro002]&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191153303/fe9705a/ISISProteus.crc.txt.html ProCRC]&lt;br /&gt;
A letöltött fájlokat pl Total Commander alatt tudod összefűzni egy fájllá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TELEPÍTÉSRŐL, HASZNÁLATÁRÓL [http://users.hszk.bme.hu/~tg854/education.html BŐVEBBEN ITT]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[TothG|Tóth Gábor]] - 2013.03.06.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Flyr</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_2._-_3._m%C3%A9r%C3%A9s,_h%C3%A1zi_feladat_tesztel%C3%A9se&amp;diff=163450</id>
		<title>Mérés laboratórium 2. - 3. mérés, házi feladat tesztelése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_2._-_3._m%C3%A9r%C3%A9s,_h%C3%A1zi_feladat_tesztel%C3%A9se&amp;diff=163450"/>
		<updated>2013-03-06T17:59:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Flyr: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A házi feladat tesztelésére több lehetőség van:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;AVR Studio 4.18 - kötelező!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* HapSim&lt;br /&gt;
* ISIS Proteus 7.7 SP2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==AVR Studio==&lt;br /&gt;
A laborban megismert AVR Studio segítségével otthon is tesztelhetők a házik, ha új projekt létrehozásakor az &amp;quot;AVR Simulator&amp;quot; platformot, és az &amp;quot;ATmega128&amp;quot; device-t választjuk. Ezt követően a mikrokontroller működése az alapértelmezés szerint jobb oldalon megjelenő I/O View ablakban látható, állítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==HapSim==&lt;br /&gt;
Az AVR Studio alatt a legtöbb periféria kényelmesen tesztelhető, de például az LCD tesztelése nehézkes. A tantárgyi honlapról elérhető HapSimulatorral egy LCD is emulálható. A szimulátor az &amp;quot;AVR és fejlesztőpanel dokumentációk&amp;quot; alatt található meg Hapsim néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ISIS Proteus==&lt;br /&gt;
Utoljára maradt a Proteus, de nem azért, mert használhatatlan, épp ellenkezőleg. Szerintem a legjobb program, amivel tesztelni lehet a házit. Lentebb elérhető egy full verzió.&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191156767/837ff73/ISISProteus.001.html Pro001]&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191154508/ca64d57/ISISProteus.002.html Pro002]&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191153303/fe9705a/ISISProteus.crc.txt.html ProCRC]&lt;br /&gt;
A letöltött fájlokat pl Total Commander alatt tudod összefűzni egy fájllá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TELEPÍTÉSRŐL, HASZNÁLATÁRÓL [http://users.hszk.bme.hu/~tg854/education.html BŐVEBBEN ITT]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[TothG|Tóth Gábor]] - 2013.03.06.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Flyr</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_2._-_3._m%C3%A9r%C3%A9s,_h%C3%A1zi_feladat_tesztel%C3%A9se&amp;diff=163446</id>
		<title>Mérés laboratórium 2. - 3. mérés, házi feladat tesztelése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_2._-_3._m%C3%A9r%C3%A9s,_h%C3%A1zi_feladat_tesztel%C3%A9se&amp;diff=163446"/>
		<updated>2013-03-05T23:18:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Flyr: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A házi feladat tesztelésére több lehetőség van:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;AVR Studio 4.18 - kötelező!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* HapSim&lt;br /&gt;
* ISIS Proteus 7.7 SP2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==AVR Studio==&lt;br /&gt;
A laborban megismert AVR Studio segítségével otthon is tesztelhetők a házik, ha új projekt létrehozásakor az &amp;quot;AVR Simulator&amp;quot; platformot, és az &amp;quot;ATmega128&amp;quot; device-t választjuk. Ezt követően a mikrokontroller működése az alapértelmezés szerint jobb oldalon megjelenő I/O View ablakban látható, állítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==HapSim==&lt;br /&gt;
Az AVR Studio alatt a legtöbb periféria kényelmesen tesztelhető, de például az LCD tesztelése nehézkes. A tantárgyi honlapról elérhető HapSimulatorral egy LCD is emulálható. A szimulátor az &amp;quot;AVR és fejlesztőpanel dokumentációk&amp;quot; alatt található meg Hapsim néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ISIS Proteus==&lt;br /&gt;
Utoljára maradt a Proteus, de nem azért, mert használhatatlan, épp ellenkezőleg. Szerintem a legjobb program, amivel tesztelni lehet a házit. Lentebb elérhető egy full verzió.&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191156767/837ff73/ISISProteus.001.html Pro001]&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191154508/ca64d57/ISISProteus.002.html Pro002]&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191153303/fe9705a/ISISProteus.crc.txt.html ProCRC]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TELEPÍTÉSRŐL, HASZNÁLATÁRÓL [http://users.hszk.bme.hu/~tg854/education.html BŐVEBBEN ITT]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[TothG|Tóth Gábor]] - 2013.03.06.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Flyr</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_2._-_3._m%C3%A9r%C3%A9s,_h%C3%A1zi_feladat_tesztel%C3%A9se&amp;diff=163445</id>
		<title>Mérés laboratórium 2. - 3. mérés, házi feladat tesztelése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_2._-_3._m%C3%A9r%C3%A9s,_h%C3%A1zi_feladat_tesztel%C3%A9se&amp;diff=163445"/>
		<updated>2013-03-05T23:16:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Flyr: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A házi feladat tesztelésére több lehetőség van:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;AVR Studio 4.18 - kötelező!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* HapSim&lt;br /&gt;
* ISIS Proteus 7.7 SP2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==AVR Studio==&lt;br /&gt;
A laborban megismert AVR Studio segítségével otthon is tesztelhetők a házik, ha új projekt létrehozásakor az &amp;quot;AVR Simulator&amp;quot; platformot, és az &amp;quot;ATmega128&amp;quot; device-t választjuk. Ezt követően a mikrokontroller működése az alapértelmezés szerint jobb oldalon megjelenő I/O View ablakban látható, állítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==HapSim==&lt;br /&gt;
Az AVR Studio alatt a legtöbb periféria kényelmesen tesztelhető, de például az LCD tesztelése nehézkes. A tantárgyi honlapról elérhető HapSimulatorral egy LCD is emulálható. A szimulátor az &amp;quot;AVR és fejlesztőpanel dokumentációk&amp;quot; alatt található meg Hapsim néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ISIS Proteus==&lt;br /&gt;
Utoljára maradt a Proteus, de nem azért, mert használhatatlan, épp ellenkezőleg. Szerintem a legjobb program, amivel tesztelni lehet a házit. Lentebb elérhető egy full verzió.&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191156767/837ff73/ISISProteus.001.html Pro001]&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191154508/ca64d57/ISISProteus.002.html Pro002]&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191153303/fe9705a/ISISProteus.crc.txt.html ProCRC]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Telepítésről, használatáról, betöltendő fájlról:&lt;br /&gt;
[http://users.hszk.bme.hu/~tg854/education.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[TothG|Tóth Gábor]] - 2013.03.06.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Flyr</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_2._-_3._m%C3%A9r%C3%A9s,_h%C3%A1zi_feladat_tesztel%C3%A9se&amp;diff=156169</id>
		<title>Mérés laboratórium 2. - 3. mérés, házi feladat tesztelése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_2._-_3._m%C3%A9r%C3%A9s,_h%C3%A1zi_feladat_tesztel%C3%A9se&amp;diff=156169"/>
		<updated>2013-01-31T15:39:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Flyr: /* ISIS Proteus */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A házi feladat tesztelésére több lehetőség van:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;AVR Studio 4.18 - kötelező!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* HapSim&lt;br /&gt;
* ISIS Proteus 7.7 SP2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==AVR Studio==&lt;br /&gt;
A laborban megismert AVR Studio segítségével otthon is tesztelhetők a házik, ha új projekt létrehozásakor az &amp;quot;AVR Simulator&amp;quot; platformot, és az &amp;quot;ATmega128&amp;quot; device-t választjuk. Ezt követően a mikrokontroller működése az alapértelmezés szerint jobb oldalon megjelenő I/O View ablakban látható, állítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==HapSim==&lt;br /&gt;
Az AVR Studio alatt a legtöbb periféria kényelmesen tesztelhető, de például az LCD tesztelése nehézkes. A tantárgyi honlapról elérhető HapSimulatorral egy LCD is emulálható. A szimulátor az &amp;quot;AVR és fejlesztőpanel dokumentációk&amp;quot; alatt található meg Hapsim néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ISIS Proteus==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A LEÍRÁS FRISSÍTÉS ALATT ÁLL...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Utoljára maradt a Proteus, de nem azért, mert használhatatlan, épp ellenkezőleg. Szerintem a legjobb program, amivel tesztelni lehet a házit. Lentebb elérhető egy full verzió.&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191156767/837ff73/ISISProteus.001.html Pro001]&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191154508/ca64d57/ISISProteus.002.html Pro002]&lt;br /&gt;
* [https://hotfile.com/dl/191153303/fe9705a/ISISProteus.crc.txt.html ProCRC]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Telepítése:&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Használata:&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eltérések a valódi hardverhez képest... Ha egy LED fényerejét PWM-mel szeretnénk vezérelni, akkor a szimulátor a kitöltési tényezőnek megfelelően &#039;&#039;villogtatni&#039;&#039; fogja a LED-et. Például 20%-os kitöltési tényező esetén ritkábban, 80%-os kitöltési tényező esetén sűrűbben villog a LED. Megoldás: [https://hotfile.com/dl/191153084/07d4acd/scope.png.html Oszcilloszkóp használata] Ha jól van megvalósítva a PWM, akkor a vezérléstől függően különböző kitöltésű négyszögjelet kell látnotok a szkópon. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
LCD háttérvilágítását szintén PWM-mel lehet vezérelni, de a Proteusban lévő LCD modul hattérvilágítása fixen világít a szimuláció során, ezért célszerű szkópot használni PWM jel mérésére. (A szkópot a PB5 lábra kell kötni.)&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
ADC tesztelése: a laborban lévő panelen három analóg eszköz van. A szimulációban ugyanúgy megjelenik ez a három eszköz, de mindegyik potméter formájában. Tehát, ha a hő/fényérzékelőt szeretnétek tesztelni, ahhoz is egy potméter tartozik a szimulációban.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[TothG|Tóth Gábor]] - 2012.03.15.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Flyr</name></author>
	</entry>
</feed>