VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

A programozás alapjai I. (régi)

2014-01-03T15:35:11Z

Ferrero: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=A programozás alapjai 1.
|targykod= VIEEA100
|szak=info
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=EET
|kiszh=5 db
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA100/
|targyhonlap=http://infoc.eet.bme.hu/
|levlista=prog1{{kukac}}sch.bme.hu }}

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
Nincs.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak az átlaga kell, hogy min. 40% legyen. 10 pontos kisZH-k esetén ez 12 pont.
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 50%) megírása. 40 pontos, két részből áll: beugró-jellegű kisfeladatok és három nagyfeladat. A sikeres ZH-hoz a beugró részből külön is el kell érni 50%-ot.
*'''Megajánlott jegy:''' van, az kisZH-k (kZH<sub>x</sub>) és a nagyZH (nZH) összpontszáma (P) alapján számítódik ki a következő módon:
**<math>P= kzh_1+kzh_2+kzh_3+2*kzh_4+3*kzh_5+nzh</math>
**Összesen így 120 pont szerezhető, ha P >= 100, akkor megajánlott 4-est, ha P >= 110, akkor 5-öst lehet szerezni vizsga nélkül. A 4-est persze nem kötelező elfogadni, vizsgával javítható, az 5-ös automatikus.
**A megajánlott jegy számításakor az első megírt nagyZH számít. Tehát ha valaki elsőre is megírta a nagyZH-t, akkor az számít bele az összpontszámba (függetlenül attól, hogy az hogy sikerült), ha nem írta meg, csak akkor számít a pótZH. A pótlási héten írt pótpótZH-val (aláíráspótló) már nem lehet megajánlott jegyet szerezni.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A kisZH-k nem pótolhatóak.
**A nagyZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga''': van, akik nem kaptak megajánlott jegyet, azokat az összpontszámuk alapján rangsorolják, és a legjobbak jöhetnek elővizsgázni. A pótlási héten tartják, a pótpótZH-val egy időben, így értelemszerűen a pótpótZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot sem.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli. 60 pontos, stílusa hasonló a nagyZH-éhoz. Külön a beugró részből és az egész vizsgából is el kell érni min. 50%-ot a ketteshez. A vizsgán használható a két oldalas C puska.

===Félévvégi jegy===
*Ha nem kaptál megajánlott jegyet, akkor a ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, hanem azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V !!Jegy
|-
| 0 - 23|| 1
|-
|24 - 32|| 2
|-
|33 - 41|| 3
|-
|42 - 50|| 4
|-
|51 - 60|| 5
|}

== Segédanyagok ==
* '''A legfontosabb''': [http://infoc.eet.bme.hu/ http://infoc.eet.bme.hu/] - a tárgynak nagyon jó oldala van ahol minden hasznos anyag és információ megtalálható!
* 2 oldalas [[Média:prog1_c_puska.pdf|C puska]]
* [[Fejlesztői dokumentáció útmutató|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]
* [[Prog1DinamikusMemoria|Dinamikus adatszerkezetek tutorial]]
* [[Média:ProgAlap1.pdf|Elekes Csaba jegyzete]]
* [[ProgUnixon]] (bevezető gcc-ről, make-ről, vim-ről)
* Függvénypointerre példakód: [[Media:prog1_fv_ptr.c|prog1_fv_ptr.c]]

===Algoritmusok és adatszerkezetek===

* Adatszerkezetek
** [[Prog1LinkedList|Láncolt lista]]
** [[Prog1Hash|Hash tömb]]
** [https://infoc.eet.bme.hu/ea12.php BInáris fa]
* Algoritmusok
** [[Prog1Search|Bináris keresés]]
** [[Prog1Sort|Rendezés]]
* [https://infoc.eet.bme.hu/ea07.php#4 File kezelés]
** [https://infoc.eet.bme.hu/ea07.php#5 Szöveges file]
** [[Prog1BinaryFile|Bináris file]]

== KisZH-k, beugrók ==
A 2010-es őszi félévtől az aláírás feltétele 5-ből 3 kisZH megírása 50%-osra. A megajánlott jegybe beleszámítanak a kisZH-k is, 10-10-10-20-30 ponttal.

* [https://infoc.eet.bme.hu/kzhgy2013.php Idei gyakorlat kisZH-k]
* [http://infoc.eet.bme.hu/regikzh.php Régebbi kisZH-k]

== ZH ==
* 2013
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh2013.php#1 ZH 2013]
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh2013.php#2 PZH 2013]
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh2013.php#3 PPZH 2013]

* 2012
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh.php#1 ZH 2012]
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh.php#2 PZH 2012]
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh.php#3 PPZH 2012]

* 2011
** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#1 minthaZH 2011]
** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#2 ZH 2011]
** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#3 PZH 2011]
** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#4 PPZH 2011]

'''2010-től megváltozott a tematika, ezért régebbi ZH-kat már nem érdemes megnézni/gyakorolni.'''

== Vizsga ==
A vizsgákra '''ne''' a régi sorok megoldásainak '''olvasgatásával''' készülj! Annak hasznossága nem közelítőleg nulla, hanem pontosan nulla. [https://infoc.eet.bme.hu/tanacsok.php Lásd itt].

* 2012
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#1 elövizsga] - 2012.dec.12.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#2 1. vizsga] - 2012.dec.18.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#3 2. vizsga] - 2013.jan.8.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#4 3. vizsga] - 2013.jan.10.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#5 4. vizsga] - 2013.jan.15.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#6 5. vizsga] - 2013.jan.22.

* 2011
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#1 minta vizsga]
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#2 elövizsga]
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#3 1. vizsga] - 2011.dec.20.
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#4 2. vizsga] - 2012.jan.3.
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#5 3. vizsga] - 2012.jan.10.
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#6 4. vizsga] - 2012.jan.12.
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#7 5. vizsga] - 2012.jan.17.

'''2010-től megváltozott a tematika, ezért régebbi vizsgákat már nem érdemes megnézni/gyakorolni.'''

== Tippek ==

==== Infoc tanácsok ====
[https://infoc.eet.bme.hu/tanacsok.php infoc tanácsok]

''Szóval hogyan kell tanulni a prog ZH-kra? „Sehogyan.” Ez nem egy „tanulható”, hanem egy „gyakorolható” tárgy.''

==== Csaba ====
A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele.
Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.

Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: [[Ferrero_tanuljunk_meg_programozni|Hogy tanuljunk meg programozni]].

--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 23:26 (CET)

== Gyakvezérek ==
Balog Ábel Péter,
Bein Márton,
Berényi Richárd,
Blázovics László,
Borbély Máté,
Börcs Attila,
Czémán Arnold,
Czirkos Zoltán,
Dóbé Péter,
Dudás Ákos,
Dudás Zsolt,
Farkas Balázs,
Farkas Gábor,
Fehér Marcell,
Fiala Péter,
Gazsi István,
Gerencsér Péter,
Goldschmidt Balázs,
Gulyás Borbála,
Győri Jenő,
Iváncsy Renáta,
Izsó Tamás,
Kápolnai Richárd,
Kaszó Márk,
Kovács Tibor,
Lipusz Marcell,
Max Gyula,
Dr. Mészáros Tamás,
Nagy Gergely,
Őry Máté,
Pap Ákos,
Pohl László,
Simon Balázs,
Simon Gábor,
Sipos Márton Ákos,
Sleisz Ádám,
Stein Dániel,
Szabó Alex,
Szalai Albin,
Szandi Lajos,
Szeberényi Imre,
Szegletes Luca,
Török Alex,
Török László,
Vitéz András,
Zsóka Zoltán

=== Vélemény a gyakorlatvezetőkről ===
* '''Blázovics László''': Az anyagot nagyon érti, szívesen segít, viszont nem tart túl izgalmas gyakorlatokat, könnyen elterelődik a figyelmed, könnyen bealszol.
* '''Goldschmidt Balázs''': Jó hangulatú órákat tart, jól magyaráz.
* '''Simon Balázs''': Jól magyaráz, viszont az előadói stílusa nem a legjobb.
* '''Pohl László''': Korrekt pontozás, nagyon ügyesen magyaráz, próbál interaktív órákat tartani, kíváncsi a hallgatók véleményére, sok témát mélyebben is érint, a miértekre is válaszol. Érdemes figyelni az óráján, mert később kevesebbet kell gyakorolni a számonkérésekre.

== Verseny ==

A félév során az előadáson több verseny is meg lesz hirdetve, érdemes gyakorolni az ilyen feladatok megoldásával is.

== Kedvcsináló ==

* Ahhoz, hogy megértsd a rekurziót, először meg kell értened a rekurziót.
* Addig nyújtózkodj, amíg a mallocod ér!

[[Kategória:Infoalap]]

A programozás alapjai I. (régi)

2014-01-03T15:29:48Z

Ferrero: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=A programozás alapjai 1.
|targykod= VIEEA100
|szak=info
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=EET
|kiszh=5 db
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA100/
|targyhonlap=http://infoc.eet.bme.hu/
|levlista=prog1{{kukac}}sch.bme.hu }}

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
Nincs.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak az átlaga kell, hogy min. 40% legyen. 10 pontos kisZH-k esetén ez 12 pont.
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 50%) megírása. 40 pontos, két részből áll: beugró-jellegű kisfeladatok és három nagyfeladat. A sikeres ZH-hoz a beugró részből külön is el kell érni 50%-ot.
*'''Megajánlott jegy:''' van, az kisZH-k (kZH<sub>x</sub>) és a nagyZH (nZH) összpontszáma (P) alapján számítódik ki a következő módon:
**<math>P= kzh_1+kzh_2+kzh_3+2*kzh_4+3*kzh_5+nzh</math>
**Összesen így 120 pont szerezhető, ha P >= 100, akkor megajánlott 4-est, ha P >= 110, akkor 5-öst lehet szerezni vizsga nélkül. A 4-est persze nem kötelező elfogadni, vizsgával javítható, az 5-ös automatikus.
**A megajánlott jegy számításakor az első megírt nagyZH számít. Tehát ha valaki elsőre is megírta a nagyZH-t, akkor az számít bele az összpontszámba (függetlenül attól, hogy az hogy sikerült), ha nem írta meg, csak akkor számít a pótZH. A pótlási héten írt pótpótZH-val (aláíráspótló) már nem lehet megajánlott jegyet szerezni.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A kisZH-k nem pótolhatóak.
**A nagyZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga''': van, akik nem kaptak megajánlott jegyet, azokat az összpontszámuk alapján rangsorolják, és a legjobbak jöhetnek elővizsgázni. A pótlási héten tartják, a pótpótZH-val egy időben, így értelemszerűen a pótpótZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot sem.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli. 60 pontos, stílusa hasonló a nagyZH-éhoz. Külön a beugró részből és az egész vizsgából is el kell érni min. 50%-ot a ketteshez. A vizsgán használható a két oldalas C puska.

===Félévvégi jegy===
*Ha nem kaptál megajánlott jegyet, akkor a ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, hanem azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V !!Jegy
|-
| 0 - 23|| 1
|-
|24 - 32|| 2
|-
|33 - 41|| 3
|-
|42 - 50|| 4
|-
|51 - 60|| 5
|}

== Segédanyagok ==
* '''A legfontosabb''': [http://infoc.eet.bme.hu/ http://infoc.eet.bme.hu/] - a tárgynak nagyon jó oldala van ahol minden hasznos anyag és információ megtalálható!
* 2 oldalas [[Média:prog1_c_puska.pdf|C puska]]
* [[Fejlesztői dokumentáció útmutató|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]
* [[Prog1DinamikusMemoria|Dinamikus adatszerkezetek tutorial]]
* [[Média:ProgAlap1.pdf|Elekes Csaba jegyzete]]
* [[ProgUnixon]] (bevezető gcc-ről, make-ről, vim-ről)
* Függvénypointerre példakód: [[Media:prog1_fv_ptr.c|prog1_fv_ptr.c]]

===Algoritmusok és adatszerkezetek===

* Adatszerkezetek
** [[Prog1LinkedList|Láncolt lista]]
** [[Prog1Hash|Hash tömb]]
** [https://infoc.eet.bme.hu/ea12.php BInáris fa]
* Algoritmusok
** [[Prog1Search|Bináris keresés]]
** [[Prog1Sort|Rendezés]]
* [https://infoc.eet.bme.hu/ea07.php#4 File kezelés]
** [https://infoc.eet.bme.hu/ea07.php#5 Szöveges file]
** [[Prog1BinaryFile|Bináris file]]

== KisZH-k, beugrók ==
A 2010-es őszi félévtől az aláírás feltétele 5-ből 3 kisZH megírása 50%-osra. A megajánlott jegybe beleszámítanak a kisZH-k is, 10-10-10-20-30 ponttal.

* [https://infoc.eet.bme.hu/kzhgy2013.php Idei gyakorlat kisZH-k]
* [http://infoc.eet.bme.hu/regikzh.php Régebbi kisZH-k]

== ZH ==
* 2013
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh2013.php#1 ZH 2013]
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh2013.php#2 PZH 2013]
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh2013.php#3 PPZH 2013]

* 2012
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh.php#1 ZH 2012]
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh.php#2 PZH 2012]
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh.php#3 PPZH 2012]

* 2011
** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#1 minthaZH 2011]
** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#2 ZH 2011]
** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#3 PZH 2011]
** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#4 PPZH 2011]

'''2010-től megváltozott a tematika, ezért régebbi ZH-kat már nem érdemes megnézni/gyakorolni.'''

== Vizsga ==
A vizsgákra '''ne''' a régi sorok megoldásainak '''olvasgatásával''' készülj! Annak hasznossága nem közelítőleg nulla, hanem pontosan nulla. [https://infoc.eet.bme.hu/tanacsok.php Lásd itt].

* 2012
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#1 elövizsga] - 2012.dec.12.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#2 1. vizsga] - 2012.dec.18.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#3 2. vizsga] - 2013.jan.8.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#4 3. vizsga] - 2013.jan.10.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#5 4. vizsga] - 2013.jan.15.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#6 5. vizsga] - 2013.jan.22.

* 2011
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#1 minta vizsga]
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#2 elövizsga]
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#3 1. vizsga] - 2011.dec.20.
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#4 2. vizsga] - 2012.jan.3.
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#5 3. vizsga] - 2012.jan.10.
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#6 4. vizsga] - 2012.jan.12.
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#7 5. vizsga] - 2012.jan.17.

'''2010-től megváltozott a tematika, ezért régebbi ZH-kat már nem érdemes megnézni/gyakorolni.'''

== Tippek ==

==== Infoc tanácsok ====
[https://infoc.eet.bme.hu/tanacsok.php infoc tanácsok]

''Szóval hogyan kell tanulni a prog ZH-kra? „Sehogyan.” Ez nem egy „tanulható”, hanem egy „gyakorolható” tárgy.''

==== Csaba ====
A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele.
Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.

Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: [[Ferrero_tanuljunk_meg_programozni|Hogy tanuljunk meg programozni]].

--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 23:26 (CET)

== Gyakvezérek ==
Balog Ábel Péter,
Bein Márton,
Berényi Richárd,
Blázovics László,
Borbély Máté,
Börcs Attila,
Czémán Arnold,
Czirkos Zoltán,
Dóbé Péter,
Dudás Ákos,
Dudás Zsolt,
Farkas Balázs,
Farkas Gábor,
Fehér Marcell,
Fiala Péter,
Gazsi István,
Gerencsér Péter,
Goldschmidt Balázs,
Gulyás Borbála,
Győri Jenő,
Iváncsy Renáta,
Izsó Tamás,
Kápolnai Richárd,
Kaszó Márk,
Kovács Tibor,
Lipusz Marcell,
Max Gyula,
Dr. Mészáros Tamás,
Nagy Gergely,
Őry Máté,
Pap Ákos,
Pohl László,
Simon Balázs,
Simon Gábor,
Sipos Márton Ákos,
Sleisz Ádám,
Stein Dániel,
Szabó Alex,
Szalai Albin,
Szandi Lajos,
Szeberényi Imre,
Szegletes Luca,
Török Alex,
Török László,
Vitéz András,
Zsóka Zoltán

=== Vélemény a gyakorlatvezetőkről ===
* '''Blázovics László''': Az anyagot nagyon érti, szívesen segít, viszont nem tart túl izgalmas gyakorlatokat, könnyen elterelődik a figyelmed, könnyen bealszol.
* '''Goldschmidt Balázs''': Jó hangulatú órákat tart, jól magyaráz.
* '''Simon Balázs''': Jól magyaráz, viszont az előadói stílusa nem a legjobb.
* '''Pohl László''': Korrekt pontozás, nagyon ügyesen magyaráz, próbál interaktív órákat tartani, kíváncsi a hallgatók véleményére, sok témát mélyebben is érint, a miértekre is válaszol. Érdemes figyelni az óráján, mert később kevesebbet kell gyakorolni a számonkérésekre.

== Verseny ==

A félév során az előadáson több verseny is meg lesz hirdetve, érdemes gyakorolni az ilyen feladatok megoldásával is.

== Kedvcsináló ==

* Ahhoz, hogy megértsd a rekurziót, először meg kell értened a rekurziót.
* Addig nyújtózkodj, amíg a mallocod ér!

[[Kategória:Infoalap]]

A programozás alapjai I. (régi)

2014-01-03T15:29:26Z

Ferrero: /* ZH */

{{Tantárgy
|nev=A programozás alapjai 1.
|targykod= VIEEA100
|szak=info
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=EET
|kiszh=5 db
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA100/
|targyhonlap=http://infoc.eet.bme.hu/
|levlista=prog1{{kukac}}sch.bme.hu }}

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
Nincs.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak az átlaga kell, hogy min. 40% legyen. 10 pontos kisZH-k esetén ez 12 pont.
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 50%) megírása. 40 pontos, két részből áll: beugró-jellegű kisfeladatok és három nagyfeladat. A sikeres ZH-hoz a beugró részből külön is el kell érni 50%-ot.
*'''Megajánlott jegy:''' van, az kisZH-k (kZH<sub>x</sub>) és a nagyZH (nZH) összpontszáma (P) alapján számítódik ki a következő módon:
**<math>P= kzh_1+kzh_2+kzh_3+2*kzh_4+3*kzh_5+nzh</math>
**Összesen így 120 pont szerezhető, ha P >= 100, akkor megajánlott 4-est, ha P >= 110, akkor 5-öst lehet szerezni vizsga nélkül. A 4-est persze nem kötelező elfogadni, vizsgával javítható, az 5-ös automatikus.
**A megajánlott jegy számításakor az első megírt nagyZH számít. Tehát ha valaki elsőre is megírta a nagyZH-t, akkor az számít bele az összpontszámba (függetlenül attól, hogy az hogy sikerült), ha nem írta meg, csak akkor számít a pótZH. A pótlási héten írt pótpótZH-val (aláíráspótló) már nem lehet megajánlott jegyet szerezni.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A kisZH-k nem pótolhatóak.
**A nagyZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga''': van, akik nem kaptak megajánlott jegyet, azokat az összpontszámuk alapján rangsorolják, és a legjobbak jöhetnek elővizsgázni. A pótlási héten tartják, a pótpótZH-val egy időben, így értelemszerűen a pótpótZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot sem.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli. 60 pontos, stílusa hasonló a nagyZH-éhoz. Külön a beugró részből és az egész vizsgából is el kell érni min. 50%-ot a ketteshez. A vizsgán használható a két oldalas C puska.

===Félévvégi jegy===
*Ha nem kaptál megajánlott jegyet, akkor a ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, hanem azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V !!Jegy
|-
| 0 - 23|| 1
|-
|24 - 32|| 2
|-
|33 - 41|| 3
|-
|42 - 50|| 4
|-
|51 - 60|| 5
|}

== Segédanyagok ==
* '''A legfontosabb''': [http://infoc.eet.bme.hu/ http://infoc.eet.bme.hu/] - a tárgynak nagyon jó oldala van ahol minden hasznos anyag és információ megtalálható!
* 2 oldalas [[Média:prog1_c_puska.pdf|C puska]]
* [[Fejlesztői dokumentáció útmutató|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]
* [[Prog1DinamikusMemoria|Dinamikus adatszerkezetek tutorial]]
* [[Média:ProgAlap1.pdf|Elekes Csaba jegyzete]]
* [[ProgUnixon]] (bevezető gcc-ről, make-ről, vim-ről)
* Függvénypointerre példakód: [[Media:prog1_fv_ptr.c|prog1_fv_ptr.c]]

===Algoritmusok és adatszerkezetek===

* Adatszerkezetek
** [[Prog1LinkedList|Láncolt lista]]
** [[Prog1Hash|Hash tömb]]
** [https://infoc.eet.bme.hu/ea12.php BInáris fa]
* Algoritmusok
** [[Prog1Search|Bináris keresés]]
** [[Prog1Sort|Rendezés]]
* [https://infoc.eet.bme.hu/ea07.php#4 File kezelés]
** [https://infoc.eet.bme.hu/ea07.php#5 Szöveges file]
** [[Prog1BinaryFile|Bináris file]]

== KisZH-k, beugrók ==
A 2010-es őszi félévtől az aláírás feltétele 5-ből 3 kisZH megírása 50%-osra. A megajánlott jegybe beleszámítanak a kisZH-k is, 10-10-10-20-30 ponttal.

* [https://infoc.eet.bme.hu/kzhgy2013.php Idei gyakorlat kisZH-k]
* [http://infoc.eet.bme.hu/regikzh.php Régebbi kisZH-k]

== ZH ==
* 2013
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh2013.php#1 ZH 2013]
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh2013.php#2 PZH 2013]
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh2013.php#3 PPZH 2013]

* 2012
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh.php#1 ZH 2012]
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh.php#2 PZH 2012]
** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh.php#3 PPZH 2012]

* 2011
** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#1 minthaZH 2011]
** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#2 ZH 2011]
** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#3 PZH 2011]
** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#4 PPZH 2011]

'''2010-től megváltozott a tematika, ezért régebbi ZH-kat már nem érdemes megnézni/gyakorolni.'''

== Vizsga ==
A vizsgákra '''ne''' a régi sorok megoldásainak '''olvasgatásával''' készülj! Annak hasznossága nem közelítőleg nulla, hanem pontosan nulla. [https://infoc.eet.bme.hu/tanacsok.php Lásd itt].

* 2012
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#1 elövizsga] - 2012.dec.12.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#2 1. vizsga] - 2012.dec.18.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#3 2. vizsga] - 2013.jan.8.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#4 3. vizsga] - 2013.jan.10.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#5 4. vizsga] - 2013.jan.15.
** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#6 5. vizsga] - 2013.jan.22.

* 2011
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#1 minta vizsga]
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#2 elövizsga]
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#3 1. vizsga] - 2011.dec.20.
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#4 2. vizsga] - 2012.jan.3.
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#5 3. vizsga] - 2012.jan.10.
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#6 4. vizsga] - 2012.jan.12.
** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#7 5. vizsga] - 2012.jan.17.

'''2010-től megváltozott a tematika, tehát az alábbi vizsgák maximum gyakorlásnak jók, de van benne olyan feladat, ami nem lesz a vizsgán!!'''

* 2010
** [[Media:prog1_vizsga_20101214a.pdf | prog1_vizsga_20101214a.pdf ]] Vizsga 2010. december 14. (A csoport)
** [[Media:prog1_vizsga_20101214b.pdf | prog1_vizsga_20101214b.pdf ]] Vizsga 2010. december 14. (B csoport)
** [[Media:prog1_vizsga_20101220a.pdf | prog1_vizsga_20101220a.pdf ]] Vizsga 2010. december 20. (A csoport)
** [[Media:prog1_vizsga_20101220b.pdf | prog1_vizsga_20101220b.pdf ]] Vizsga 2010. december 20. (B csoport)
** [[Media:prog1_vizsga_20101214mo5.pdf | prog1_vizsga_20101214mo5.pdf ]] Vizsga 2010. december 14. - 5. feladat megoldása (mindkét csoportnak)
** [[Media:prog1_vizsga_20101214mo6.pdf | prog1_vizsga_20101214mo6.pdf ]] Vizsga 2010. december 14. - 6. feladat megoldása (mindkét csoportnak)
* 2009
** [[Media:Prog1_vizsga_20090528A.pdf | Prog1_vizsga_20090528A.pdf ]] Vizsga 2009. május 28.
** [[Media:Prog1_vizsga_20090604A.pdf | Prog1_vizsga_20090604A.pdf ]] Vizsga 2009. június 4.
** [[Media:Prog1_vizsga_20090611A.pdf | Prog1_vizsga_20090611A.pdf ]] Vizsga 2009. június 11.
** [[Media:Prog1_vizsga_20090618A.pdf | Prog1_vizsga_20090618A.pdf ]] Vizsga 2009. június 18.

== Tippek ==

==== Infoc tanácsok ====
[https://infoc.eet.bme.hu/tanacsok.php infoc tanácsok]

''Szóval hogyan kell tanulni a prog ZH-kra? „Sehogyan.” Ez nem egy „tanulható”, hanem egy „gyakorolható” tárgy.''

==== Csaba ====
A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele.
Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.

Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: [[Ferrero_tanuljunk_meg_programozni|Hogy tanuljunk meg programozni]].

--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 23:26 (CET)

== Gyakvezérek ==
Balog Ábel Péter,
Bein Márton,
Berényi Richárd,
Blázovics László,
Borbély Máté,
Börcs Attila,
Czémán Arnold,
Czirkos Zoltán,
Dóbé Péter,
Dudás Ákos,
Dudás Zsolt,
Farkas Balázs,
Farkas Gábor,
Fehér Marcell,
Fiala Péter,
Gazsi István,
Gerencsér Péter,
Goldschmidt Balázs,
Gulyás Borbála,
Győri Jenő,
Iváncsy Renáta,
Izsó Tamás,
Kápolnai Richárd,
Kaszó Márk,
Kovács Tibor,
Lipusz Marcell,
Max Gyula,
Dr. Mészáros Tamás,
Nagy Gergely,
Őry Máté,
Pap Ákos,
Pohl László,
Simon Balázs,
Simon Gábor,
Sipos Márton Ákos,
Sleisz Ádám,
Stein Dániel,
Szabó Alex,
Szalai Albin,
Szandi Lajos,
Szeberényi Imre,
Szegletes Luca,
Török Alex,
Török László,
Vitéz András,
Zsóka Zoltán

=== Vélemény a gyakorlatvezetőkről ===
* '''Blázovics László''': Az anyagot nagyon érti, szívesen segít, viszont nem tart túl izgalmas gyakorlatokat, könnyen elterelődik a figyelmed, könnyen bealszol.
* '''Goldschmidt Balázs''': Jó hangulatú órákat tart, jól magyaráz.
* '''Simon Balázs''': Jól magyaráz, viszont az előadói stílusa nem a legjobb.
* '''Pohl László''': Korrekt pontozás, nagyon ügyesen magyaráz, próbál interaktív órákat tartani, kíváncsi a hallgatók véleményére, sok témát mélyebben is érint, a miértekre is válaszol. Érdemes figyelni az óráján, mert később kevesebbet kell gyakorolni a számonkérésekre.

== Verseny ==

A félév során az előadáson több verseny is meg lesz hirdetve, érdemes gyakorolni az ilyen feladatok megoldásával is.

== Kedvcsináló ==

* Ahhoz, hogy megértsd a rekurziót, először meg kell értened a rekurziót.
* Addig nyújtózkodj, amíg a mallocod ér!

[[Kategória:Infoalap]]

Szerkesztő:Ferrero

2013-12-27T16:15:10Z

Ferrero:

__NOTOC__
<div style="float:right;background:#F9F9F9; border: 1px solid #AAAAAA;line-height: 150%;margin: 0 0 0.5em 1em;padding: 5px;">
<span style="text-align:center; width:100%; margin: 0 auto;display:block;font-size:1.3em">'''Szabó Csaba'''</span>
<span style="text-align:center; width:100%; margin: 0 auto;display:block">megszállott szerkesztő</span>
{| style="padding: 5px 5px 5px 5px;text-align: right;"
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" | Általános információk rólam
|-
|'''Szakom'''||style="color:write; padding: 0px 0px 0px 25px;"|mérnök informatikus
|-
|'''Képzési mód'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|BSC
|-
|'''Szakirány'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Informatikai technológiák
|-
|'''Szakirány ágazat'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Rendszertervezés
|-
|'''Szakdolgozat'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Modellalapú teszt generálás iOS platformra
|-
|'''Évfolyamom'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|info2009
|-
|'''Ennyit csúsztam'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|1 év
|-
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" |Érdeklődési körök
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Szoftvertechnológia
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Szoftvertesztelés
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|iOS platform
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Mac OS X platform
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|időgazdálkodás
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|doksi szerkesztés :)
|-
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" | Munkatapasztalatok
|-
|'''Team Distinction'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|2013/04 – jelenleg is
|-
|'''LogMeIn - Cubby'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|2012/06 – 2012/12
|-
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" | Elérhetőségek
|-
|'''Email'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|sz.csabi.3ATgmailDOTcom
|-
|'''LinkeIn'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|hu.linkedin.com/pub/csaba-szabó/67/556/7b8/
|-
|'''Blog'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|csszabo.blogspot.com
|}
</div>
== Szerkesztéseim az új wikire történő átálláskor ==
* '''Szoftvertechnológia'''
** [[Szoftvertechnológia|Szoftvertechnológia wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Objektumorientált Szoftvertervezés'''
** [[ObjektumOrientaltSzoftvertervezes|Objektumorientált Szoftverfejlesztés wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Rendszermodellezés'''
** [[Rendszermodellezés|Rendszermodellezés wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
** még amit szeretnék beletenni: segítség a házi elkezdéséhez
* '''iFizika1 angol kurzus'''
** [[Fizika_I.#Angol_kurzus_.28Bokor_N.C3.A1ndor.29|iFizika1 angol kurzus rész]] migrálása az új wiki-re
* '''Szoftver Labor 4 befejezett projektek galériái'''
** [[Szoftver_labor_IV.#Befejezett_projektek_gal.C3.A9ri.C3.A1i|Szoftver labor 4 befejezett projektek galériájinak]] migrálása az új wiki-re
** ''Állapot'': szerkesztöi feltöltésre vár
* '''Informatikai technológiák BSc infó szakirány'''
** [[Informatikai_technológiák_szakirány|Informatikai technológiák BSc infó szakirány oldal]] migrálása az új wiki-re
** még amit szeretnék: egységes szakirány sablon készítése
* '''Infó BSc Wiki oldal'''
** [[Mérnök_informatikus_BSc|Infó BSc oldal]] elkészítése
* '''Operációs rendszerek'''
** [[Operációs_rendszerek|Operációs Rendszerek wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Mérés laboratórium 3'''
** [[Mérés_laboratórium_3.|Mérés laboratórium 3 wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Mérés laboratórium 2'''
** [[Mérés_laboratórium_2.|Mérés laboratórium 2 wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Programozás alapjai 1 (infó)'''
** [[A_programozás_alapjai_I.|Programozás alapjai 1 (infó) wiki oldal]] migrálása az új wiki-re, Steindani és [[Szerkesztő:Kiskoza|Kiskoza]] szerkesztései után
* '''Szoftver laboratórium 1'''
** [[Szoftver_labor_I.|Szoftver laboratórium 1. wiki oldal]] elkészítése
* '''Szoftver laboratórium 2'''
** [[Szoftver_labor_II.|Szoftver laboratórium 2. wiki oldal]] kiegészítése
* '''Adatbázisok'''
** [[Adatbázisok|Adatbázisok wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Szoftvertechnikák'''
** [[Szoftvertechnikák|Szoftvertechnikák wiki oldal]] migrálásának befejezése az új wiki-re, Kavics szerkesztései után

=== Programozás-tanulás howto ===
[[Ferrero_tanuljunk_meg_programozni|Hogy tanuljunk meg programozni]] írásom segít abban, hogy hogy kezdj el programozást tanulni.

== Jegyzeteim ==
=== Szoftvertechnológia ===
[[Fájl:SzofttechJegyzet8.pdf]] jegyzet
* utolsó verzió: 2011.12.30., ez az utolsó verzió részemröl
* forrásfájl
** sajnos csak egy regebbi verzio van meg. (5-os verzioju, 230 oldal, Java nincs benne es a feladatok is csak az Activity diagramig vannak benne).
** Szeretnem tovabbadni ezt a doksit olyan ember(ek)nek, aki(k) kiegesztitik azokat a reszeket ahol van benne hianyossag, illetve az idei anyagokat is beleteszik, de termeszetesen tovabbra is nem hivatalos jegyzetkent, azaz csak egyfajta osszefoglalokent/segitsegkent a tanulashoz. Tudom hogy sokan ebbol tanulnak, de nincs benne minden es lehet van benne eliras is, szoval nem tokelets, nem hivatalos jegyzet!
** Amiket elvarok a szerkesztokkel, szerkesztessel kapcsolatban:
*** azokat a reszeket amik hianyoznak a SzofttechJegyzet8-hoz kepest azokat tegyek bele (Java + Activity diagram utani feladatok)
*** legjobb tudasuk, idei eloadasok/jegyzetek es hivatalos irodalmak alapjan kiegeszitsek az eddigi reszeket
*** ami valtozott az idei anyagban a tavalyihoz kepest azok keruljenek bele
** Megjegyzesek a doksihoz:
*** sajnos a megtalalt .doc fajlban a kepek nehol kicsit el vannak csuszva, tehat azokat vegig kene nezni es helyrerakni ott ahol elcsuszott
*** 202 oldalas verzioban Pages fajlformatumban is megvan (Apple dokumentumszerkesztoje, ebben kezdtem el szerkeszteni majd attertem word-re), ezt is oda tudom adni ha valaki ilyen formatumban szeretne szerkeszteni
*** vannak benne helyesirasi hibak

=== Operációs rendszerek ===
[[Fájl:OPRE_jegyzet.pdf]] jegyzet
* utolsó módosítás: 2011 tavasz
* a forrása megvan (.docx), ha valaki szeretné kijavítani és az új anyagokat beletenni, akkor kérésre emailben szívesen továbbítom

== Egyéb infók ==
* Angol billentyükiosztást használok, normál ékezeteket tudok írni ennek ellenére egyszerüen, viszont hosszú ű és ő általában hiányzik az írásaimból. Akit ezt zavar, nyugodtan javítsa ki öket. :)
* Ha bármilyen kérdésed és problémád van a munkáimmal kapcsolatban, írj nyugodtan a vitaoldalamra.

== Saját oldalak ==
=== Pénzügyek ===
* [[Szerkesztő:Ferrero/Befektetési_stratégiák_mérnökök_és_informatikusok_részére|Befektetési stratégiák mérnökök és informatikusok részére]]

=== ZV ===
* [[Szerkesztő:Ferrero/ZVKvizHalok|ZV kvíz - Hálók]]
* [[Szerkesztő:Ferrero/ZVKvizOpre|ZV kvíz - Opre]]

[[Category:Megszállott Szerkesztő]]

Szerkesztő:Ferrero

2013-12-27T16:14:40Z

Ferrero:

__NOTOC__
<div style="float:right;background:#F9F9F9; border: 1px solid #AAAAAA;line-height: 150%;margin: 0 0 0.5em 1em;padding: 5px;">
<span style="text-align:center; width:100%; margin: 0 auto;display:block;font-size:1.3em">'''Szabó Csaba'''</span>
<span style="text-align:center; width:100%; margin: 0 auto;display:block">megszállott szerkesztő</span>
{| style="padding: 5px 5px 5px 5px;text-align: right;"
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" | Általános információk rólam
|-
|'''Szakom'''||style="color:write; padding: 0px 0px 0px 25px;"|mérnök informatikus
|-
|'''Képzési mód'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|BSC
|-
|'''Szakirány'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Informatikai technológiák
|-
|'''Szakirány ágazat'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Rendszertervezés
|-
|'''Szakdolgozat'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Modellalapú teszt generálás iOS platformra
|-
|'''Évfolyamom'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|info2009
|-
|'''Ennyit csúsztam'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|1 év
|-
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" |Érdeklődési körök
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Szoftvertechnológia
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Szoftvertesztelés
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|iOS platform
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Mac OS X platform
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|időgazdálkodás
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|doksi szerkesztés :)
|-
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" | Munkatapasztalatok
|-
|'''Team Distinction'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|2013/04 – jelenleg is
|-
|'''LogMeIn'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|2012/06 – 2012/12
|-
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" | Elérhetőségek
|-
|'''Email'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|sz.csabi.3ATgmailDOTcom
|-
|'''LinkeIn'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|hu.linkedin.com/pub/csaba-szabó/67/556/7b8/
|-
|'''Blog'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|csszabo.blogspot.com
|}
</div>
== Szerkesztéseim az új wikire történő átálláskor ==
* '''Szoftvertechnológia'''
** [[Szoftvertechnológia|Szoftvertechnológia wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Objektumorientált Szoftvertervezés'''
** [[ObjektumOrientaltSzoftvertervezes|Objektumorientált Szoftverfejlesztés wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Rendszermodellezés'''
** [[Rendszermodellezés|Rendszermodellezés wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
** még amit szeretnék beletenni: segítség a házi elkezdéséhez
* '''iFizika1 angol kurzus'''
** [[Fizika_I.#Angol_kurzus_.28Bokor_N.C3.A1ndor.29|iFizika1 angol kurzus rész]] migrálása az új wiki-re
* '''Szoftver Labor 4 befejezett projektek galériái'''
** [[Szoftver_labor_IV.#Befejezett_projektek_gal.C3.A9ri.C3.A1i|Szoftver labor 4 befejezett projektek galériájinak]] migrálása az új wiki-re
** ''Állapot'': szerkesztöi feltöltésre vár
* '''Informatikai technológiák BSc infó szakirány'''
** [[Informatikai_technológiák_szakirány|Informatikai technológiák BSc infó szakirány oldal]] migrálása az új wiki-re
** még amit szeretnék: egységes szakirány sablon készítése
* '''Infó BSc Wiki oldal'''
** [[Mérnök_informatikus_BSc|Infó BSc oldal]] elkészítése
* '''Operációs rendszerek'''
** [[Operációs_rendszerek|Operációs Rendszerek wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Mérés laboratórium 3'''
** [[Mérés_laboratórium_3.|Mérés laboratórium 3 wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Mérés laboratórium 2'''
** [[Mérés_laboratórium_2.|Mérés laboratórium 2 wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Programozás alapjai 1 (infó)'''
** [[A_programozás_alapjai_I.|Programozás alapjai 1 (infó) wiki oldal]] migrálása az új wiki-re, Steindani és [[Szerkesztő:Kiskoza|Kiskoza]] szerkesztései után
* '''Szoftver laboratórium 1'''
** [[Szoftver_labor_I.|Szoftver laboratórium 1. wiki oldal]] elkészítése
* '''Szoftver laboratórium 2'''
** [[Szoftver_labor_II.|Szoftver laboratórium 2. wiki oldal]] kiegészítése
* '''Adatbázisok'''
** [[Adatbázisok|Adatbázisok wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Szoftvertechnikák'''
** [[Szoftvertechnikák|Szoftvertechnikák wiki oldal]] migrálásának befejezése az új wiki-re, Kavics szerkesztései után

=== Programozás-tanulás howto ===
[[Ferrero_tanuljunk_meg_programozni|Hogy tanuljunk meg programozni]] írásom segít abban, hogy hogy kezdj el programozást tanulni.

== Jegyzeteim ==
=== Szoftvertechnológia ===
[[Fájl:SzofttechJegyzet8.pdf]] jegyzet
* utolsó verzió: 2011.12.30., ez az utolsó verzió részemröl
* forrásfájl
** sajnos csak egy regebbi verzio van meg. (5-os verzioju, 230 oldal, Java nincs benne es a feladatok is csak az Activity diagramig vannak benne).
** Szeretnem tovabbadni ezt a doksit olyan ember(ek)nek, aki(k) kiegesztitik azokat a reszeket ahol van benne hianyossag, illetve az idei anyagokat is beleteszik, de termeszetesen tovabbra is nem hivatalos jegyzetkent, azaz csak egyfajta osszefoglalokent/segitsegkent a tanulashoz. Tudom hogy sokan ebbol tanulnak, de nincs benne minden es lehet van benne eliras is, szoval nem tokelets, nem hivatalos jegyzet!
** Amiket elvarok a szerkesztokkel, szerkesztessel kapcsolatban:
*** azokat a reszeket amik hianyoznak a SzofttechJegyzet8-hoz kepest azokat tegyek bele (Java + Activity diagram utani feladatok)
*** legjobb tudasuk, idei eloadasok/jegyzetek es hivatalos irodalmak alapjan kiegeszitsek az eddigi reszeket
*** ami valtozott az idei anyagban a tavalyihoz kepest azok keruljenek bele
** Megjegyzesek a doksihoz:
*** sajnos a megtalalt .doc fajlban a kepek nehol kicsit el vannak csuszva, tehat azokat vegig kene nezni es helyrerakni ott ahol elcsuszott
*** 202 oldalas verzioban Pages fajlformatumban is megvan (Apple dokumentumszerkesztoje, ebben kezdtem el szerkeszteni majd attertem word-re), ezt is oda tudom adni ha valaki ilyen formatumban szeretne szerkeszteni
*** vannak benne helyesirasi hibak

=== Operációs rendszerek ===
[[Fájl:OPRE_jegyzet.pdf]] jegyzet
* utolsó módosítás: 2011 tavasz
* a forrása megvan (.docx), ha valaki szeretné kijavítani és az új anyagokat beletenni, akkor kérésre emailben szívesen továbbítom

== Egyéb infók ==
* Angol billentyükiosztást használok, normál ékezeteket tudok írni ennek ellenére egyszerüen, viszont hosszú ű és ő általában hiányzik az írásaimból. Akit ezt zavar, nyugodtan javítsa ki öket. :)
* Ha bármilyen kérdésed és problémád van a munkáimmal kapcsolatban, írj nyugodtan a vitaoldalamra.

== Saját oldalak ==
=== Pénzügyek ===
* [[Szerkesztő:Ferrero/Befektetési_stratégiák_mérnökök_és_informatikusok_részére|Befektetési stratégiák mérnökök és informatikusok részére]]

=== ZV ===
* [[Szerkesztő:Ferrero/ZVKvizHalok|ZV kvíz - Hálók]]
* [[Szerkesztő:Ferrero/ZVKvizOpre|ZV kvíz - Opre]]

[[Category:Megszállott Szerkesztő]]

Szerkesztő:Ferrero

2013-12-27T16:11:47Z

Ferrero:

__NOTOC__
<div style="float:right;background:#F9F9F9; border: 1px solid #AAAAAA;line-height: 150%;margin: 0 0 0.5em 1em;padding: 5px;">
<span style="text-align:center; width:100%; margin: 0 auto;display:block;font-size:1.3em">'''Szabó Csaba'''</span>
<span style="text-align:center; width:100%; margin: 0 auto;display:block">megszállott szerkesztő</span>
{| style="padding: 5px 5px 5px 5px;text-align: right;"
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" | Általános információk rólam
|-
|'''Szakom'''||style="color:write; padding: 0px 0px 0px 25px;"|mérnök informatikus
|-
|'''Képzési mód'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|BSC
|-
|'''Szakirány'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Informatikai technológiák
|-
|'''Szakirány ágazat'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Rendszertervezés
|-
|'''Szakdolgozat'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Modellalapú teszt generálás iOS platformra
|-
|'''Évfolyamom'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|info2009
|-
|'''Ennyit csúsztam'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|1 év
|-
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" |Érdeklődési körök
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Szoftvertechnológia
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Szoftvertesztelés
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|iOS platform
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Mac OS X platform
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|időgazdálkodás
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|doksi szerkesztés :)
|-
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" | Elérhetőségek
|-
|'''Email'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|sz.csabi.3ATgmailDOTcom
|-
|'''Blog'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|csszabo.blogspot.com
|}
</div>
== Szerkesztéseim az új wikire történő átálláskor ==
* '''Szoftvertechnológia'''
** [[Szoftvertechnológia|Szoftvertechnológia wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Objektumorientált Szoftvertervezés'''
** [[ObjektumOrientaltSzoftvertervezes|Objektumorientált Szoftverfejlesztés wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Rendszermodellezés'''
** [[Rendszermodellezés|Rendszermodellezés wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
** még amit szeretnék beletenni: segítség a házi elkezdéséhez
* '''iFizika1 angol kurzus'''
** [[Fizika_I.#Angol_kurzus_.28Bokor_N.C3.A1ndor.29|iFizika1 angol kurzus rész]] migrálása az új wiki-re
* '''Szoftver Labor 4 befejezett projektek galériái'''
** [[Szoftver_labor_IV.#Befejezett_projektek_gal.C3.A9ri.C3.A1i|Szoftver labor 4 befejezett projektek galériájinak]] migrálása az új wiki-re
** ''Állapot'': szerkesztöi feltöltésre vár
* '''Informatikai technológiák BSc infó szakirány'''
** [[Informatikai_technológiák_szakirány|Informatikai technológiák BSc infó szakirány oldal]] migrálása az új wiki-re
** még amit szeretnék: egységes szakirány sablon készítése
* '''Infó BSc Wiki oldal'''
** [[Mérnök_informatikus_BSc|Infó BSc oldal]] elkészítése
* '''Operációs rendszerek'''
** [[Operációs_rendszerek|Operációs Rendszerek wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Mérés laboratórium 3'''
** [[Mérés_laboratórium_3.|Mérés laboratórium 3 wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Mérés laboratórium 2'''
** [[Mérés_laboratórium_2.|Mérés laboratórium 2 wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Programozás alapjai 1 (infó)'''
** [[A_programozás_alapjai_I.|Programozás alapjai 1 (infó) wiki oldal]] migrálása az új wiki-re, Steindani és [[Szerkesztő:Kiskoza|Kiskoza]] szerkesztései után
* '''Szoftver laboratórium 1'''
** [[Szoftver_labor_I.|Szoftver laboratórium 1. wiki oldal]] elkészítése
* '''Szoftver laboratórium 2'''
** [[Szoftver_labor_II.|Szoftver laboratórium 2. wiki oldal]] kiegészítése
* '''Adatbázisok'''
** [[Adatbázisok|Adatbázisok wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Szoftvertechnikák'''
** [[Szoftvertechnikák|Szoftvertechnikák wiki oldal]] migrálásának befejezése az új wiki-re, Kavics szerkesztései után

=== Programozás-tanulás howto ===
[[Ferrero_tanuljunk_meg_programozni|Hogy tanuljunk meg programozni]] írásom segít abban, hogy hogy kezdj el programozást tanulni.

== Jegyzeteim ==
=== Szoftvertechnológia ===
[[Fájl:SzofttechJegyzet8.pdf]] jegyzet
* utolsó verzió: 2011.12.30., ez az utolsó verzió részemröl
* forrásfájl
** sajnos csak egy regebbi verzio van meg. (5-os verzioju, 230 oldal, Java nincs benne es a feladatok is csak az Activity diagramig vannak benne).
** Szeretnem tovabbadni ezt a doksit olyan ember(ek)nek, aki(k) kiegesztitik azokat a reszeket ahol van benne hianyossag, illetve az idei anyagokat is beleteszik, de termeszetesen tovabbra is nem hivatalos jegyzetkent, azaz csak egyfajta osszefoglalokent/segitsegkent a tanulashoz. Tudom hogy sokan ebbol tanulnak, de nincs benne minden es lehet van benne eliras is, szoval nem tokelets, nem hivatalos jegyzet!
** Amiket elvarok a szerkesztokkel, szerkesztessel kapcsolatban:
*** azokat a reszeket amik hianyoznak a SzofttechJegyzet8-hoz kepest azokat tegyek bele (Java + Activity diagram utani feladatok)
*** legjobb tudasuk, idei eloadasok/jegyzetek es hivatalos irodalmak alapjan kiegeszitsek az eddigi reszeket
*** ami valtozott az idei anyagban a tavalyihoz kepest azok keruljenek bele
** Megjegyzesek a doksihoz:
*** sajnos a megtalalt .doc fajlban a kepek nehol kicsit el vannak csuszva, tehat azokat vegig kene nezni es helyrerakni ott ahol elcsuszott
*** 202 oldalas verzioban Pages fajlformatumban is megvan (Apple dokumentumszerkesztoje, ebben kezdtem el szerkeszteni majd attertem word-re), ezt is oda tudom adni ha valaki ilyen formatumban szeretne szerkeszteni
*** vannak benne helyesirasi hibak

=== Operációs rendszerek ===
[[Fájl:OPRE_jegyzet.pdf]] jegyzet
* utolsó módosítás: 2011 tavasz
* a forrása megvan (.docx), ha valaki szeretné kijavítani és az új anyagokat beletenni, akkor kérésre emailben szívesen továbbítom

== Egyéb infók ==
* Angol billentyükiosztást használok, normál ékezeteket tudok írni ennek ellenére egyszerüen, viszont hosszú ű és ő általában hiányzik az írásaimból. Akit ezt zavar, nyugodtan javítsa ki öket. :)
* Ha bármilyen kérdésed és problémád van a munkáimmal kapcsolatban, írj nyugodtan a vitaoldalamra.

== Saját oldalak ==
=== Pénzügyek ===
* [[Szerkesztő:Ferrero/Befektetési_stratégiák_mérnökök_és_informatikusok_részére|Befektetési stratégiák mérnökök és informatikusok részére]]

=== ZV ===
* [[Szerkesztő:Ferrero/ZVKvizHalok|ZV kvíz - Hálók]]
* [[Szerkesztő:Ferrero/ZVKvizOpre|ZV kvíz - Opre]]

[[Category:Megszállott Szerkesztő]]

Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

2013-12-27T13:32:13Z

Ferrero: /* A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? */

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek

{{Kvízoldal
|cím=ZVOpre
}}

== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés megvalósítása.
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szálnak saját verme (stack) van.
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).

== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.

== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt.
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.

== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.

== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.

== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.

== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának vizsgálata során.

== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.

== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING) folyamatot.
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.

== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.

== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.

== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.

== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.

== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.

== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.

== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.

== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.

== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.

== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy indexblokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A szálaknak saját logikai processzoruk van.
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgáltatásait.
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.

== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.

== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A folyamat szekvenciális program.
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.

== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.

== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.

== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver specialitásait.
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megteremtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szál egy végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.

== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.

== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.

== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.

Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

2013-12-27T13:31:58Z

Ferrero: /* Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? */

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek

{{Kvízoldal
|cím=ZVOpre
}}

== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés megvalósítása.
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szálnak saját verme (stack) van.
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).

== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.

== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt.
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.

== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.

== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.

== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.

== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának vizsgálata során.

== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.

== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING) folyamatot.
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.

== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.

== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.

== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.

== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.

== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.

== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.

== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.

== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.

== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.

== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy index- blokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A szálaknak saját logikai processzoruk van.
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgáltatásait.
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.

== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.

== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A folyamat szekvenciális program.
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.

== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.

== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.

== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver specialitásait.
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megteremtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szál egy végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.

== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.

== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.

== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.

Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

2013-12-27T13:31:44Z

Ferrero: /* Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? */

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek

{{Kvízoldal
|cím=ZVOpre
}}

== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés megvalósítása.
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szálnak saját verme (stack) van.
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).

== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.

== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt.
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.

== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.

== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.

== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.

== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának vizsgálata során.

== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.

== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING) folyamatot.
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.

== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.

== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.

== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.

== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.

== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.

== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.

== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.

== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.

== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.

== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy index- blokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A szálaknak saját logikai processzoruk van.
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgál- tatásait.
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.

== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.

== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A folyamat szekvenciális program.
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.

== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.

== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.

== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver specialitásait.
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megteremtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szál egy végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.

== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.

== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.

== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.

Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

2013-12-27T13:31:30Z

Ferrero: /* Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? */

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek

{{Kvízoldal
|cím=ZVOpre
}}

== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés megvalósítása.
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szálnak saját verme (stack) van.
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).

== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.

== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt.
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.

== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.

== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.

== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.

== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának vizsgálata során.

== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.

== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING) folyamatot.
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.

== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.

== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.

== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.

== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.

== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.

== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.

== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.

== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.

== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.

== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy index- blokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A szálaknak saját logikai processzoruk van.
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgál- tatásait.
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.

== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.

== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A folyamat szekvenciális program.
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.

== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.

== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.

== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver spe- cialitásait.
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megteremtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szál egy végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.

== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.

== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.

== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.

Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

2013-12-27T13:30:24Z

Ferrero: /* Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? */

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek

{{Kvízoldal
|cím=ZVOpre
}}

== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés megvalósítása.
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szálnak saját verme (stack) van.
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).

== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.

== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt.
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.

== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.

== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.

== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.

== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának vizsgálata során.

== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.

== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING) folyamatot.
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.

== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.

== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.

== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.

== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.

== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.

== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.

== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.

== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.

== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.

== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy index- blokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A szálaknak saját logikai processzoruk van.
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgál- tatásait.
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.

== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.

== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A folyamat szekvenciális program.
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.

== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.

== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.

== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver spe- cialitásait.
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megte- remtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szál egy végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.

== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.

== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.

== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T11:29:31Z

Ferrero: /* Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthetnek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy bejegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkapcsolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# bridge
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8}}

# (1) = DNS
# (1) = cache
# (1) = IP
# (2) = DNS
# (2) = cache
# (2) = IP
# (3) = DNS
# (3) = cache
# (3) = IP

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# Így nagy mértékben növelhető a hálózat informácioátviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitsebességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván: B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1 Megérkezik B-től a következő állapotvektor: A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2 Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T11:27:30Z

Ferrero: /* Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné…

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthetnek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy bejegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkapcsolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# bridge
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8}}

# (1) = DNS
# (1) = cache
# (1) = IP
# (2) = DNS
# (2) = cache
# (2) = IP
# (3) = DNS
# (3) = cache
# (3) = IP

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván: B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1 Megérkezik B-től a következő állapotvektor: A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2 Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T11:26:32Z

Ferrero: /* Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthetnek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy bejegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkapcsolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8}}

# (1) = DNS
# (1) = cache
# (1) = IP
# (2) = DNS
# (2) = cache
# (2) = IP
# (3) = DNS
# (3) = cache
# (3) = IP

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván: B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1 Megérkezik B-től a következő állapotvektor: A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2 Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T11:25:54Z

Ferrero: /* Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkapcsolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8}}

# (1) = DNS
# (1) = cache
# (1) = IP
# (2) = DNS
# (2) = cache
# (2) = IP
# (3) = DNS
# (3) = cache
# (3) = IP

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván: B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1 Megérkezik B-től a következő állapotvektor: A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2 Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T11:23:40Z

Ferrero: /* A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nev…

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8}}

# (1) = DNS
# (1) = cache
# (1) = IP
# (2) = DNS
# (2) = cache
# (2) = IP
# (3) = DNS
# (3) = cache
# (3) = IP

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván: B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1 Megérkezik B-től a következő állapotvektor: A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2 Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T11:22:11Z

Ferrero: /* Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8}}

# (1) = DNS
# (1) = cache
# (1) = IP
# (2) = DNS
# (2) = cache
# (2) = IP
# (3) = DNS
# (3) = cache
# (3) = IP

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T11:20:23Z

Ferrero: /* Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8}}

# (1) = DNS
# (1) = cache
# (1) = IP
# (2) = DNS
# (2) = cache
# (2) = IP
# (3) = DNS
# (3) = cache
# (3) = IP

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T11:20:07Z

Ferrero: /* Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8}}

# (1) = DNS
# (1) = cache
# (1) = IP
# (2) = DNS
# (2) = cache
# (2) = IP
# (3) = DNS
# (3) = cache
# (3) = IP

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T11:19:56Z

Ferrero: /* Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(10....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .…

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8}}

# (1) = DNS
# (1) = cache
# (1) = IP
# (2) = DNS
# (2) = cache
# (2) = IP
# (3) = DNS
# (3) = cache
# (3) = IP

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T11:19:33Z

Ferrero: /* Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ....…

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(10....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8}}

# (1) = DNS
# (1) = cache
# (1) = IP
# (2) = DNS
# (2) = cache
# (2) = IP
# (3) = DNS
# (3) = cache
# (3) = IP

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T11:10:02Z

Ferrero: /* Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy eze…

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T11:08:41Z

Ferrero: /* Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

2013-12-27T01:32:26Z

Ferrero: /* Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? */

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek

{{Kvízoldal
|cím=ZVOpre
}}

== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés meg- valósítása.
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szálnak saját verme (stack) van.
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).

== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.

== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt.
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.

== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.

== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.

== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.

== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának vizsgálata során.

== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.

== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING) folyamatot.
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.

== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.

== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.

== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.

== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.

== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.

== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.

== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.

== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.

== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.

== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy index- blokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A szálaknak saját logikai processzoruk van.
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgál- tatásait.
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.

== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.

== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A folyamat szekvenciális program.
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.

== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.

== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.

== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver spe- cialitásait.
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megte- remtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szál egy végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.

== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.

== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.

== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.

Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

2013-12-27T01:31:57Z

Ferrero: /* Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? */

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek

{{Kvízoldal
|cím=ZVOpre
}}

== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés meg- valósítása.
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szálnak saját verme (stack) van.
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).

== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.

== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt.
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.

== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.

== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.

== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.

== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának vizsgálata során.

== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.

== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING)
folyamatot.
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.

== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.

== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.

== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.

== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.

== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.

== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.

== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.

== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.

== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.

== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy index- blokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A szálaknak saját logikai processzoruk van.
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgál- tatásait.
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.

== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.

== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A folyamat szekvenciális program.
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.

== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.

== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.

== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver spe- cialitásait.
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megte- remtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szál egy végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.

== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.

== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.

== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.

Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

2013-12-27T01:31:46Z

Ferrero: /* Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? */

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek

{{Kvízoldal
|cím=ZVOpre
}}

== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés meg- valósítása.
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szálnak saját verme (stack) van.
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).

== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.

== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt.
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.

== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.

== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.

== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.

== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer
elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának vizsgálata során.

== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.

== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING)
folyamatot.
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.

== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.

== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.

== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.

== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.

== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.

== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.

== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.

== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.

== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.

== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy index- blokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A szálaknak saját logikai processzoruk van.
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgál- tatásait.
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.

== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.

== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A folyamat szekvenciális program.
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.

== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.

== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.

== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver spe- cialitásait.
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megte- remtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szál egy végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.

== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.

== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.

== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.

Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

2013-12-27T01:31:32Z

Ferrero: /* Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? */

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek

{{Kvízoldal
|cím=ZVOpre
}}

== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés meg- valósítása.
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szálnak saját verme (stack) van.
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).

== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.

== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert
az állandóan foglalt.
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.

== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.

== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.

== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.

== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer
elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának vizsgálata során.

== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.

== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING)
folyamatot.
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.

== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.

== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.

== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.

== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.

== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.

== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.

== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.

== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.

== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.

== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy index- blokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A szálaknak saját logikai processzoruk van.
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgál- tatásait.
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.

== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.

== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A folyamat szekvenciális program.
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.

== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.

== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.

== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver spe- cialitásait.
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megte- remtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szál egy végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.

== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.

== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.

== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.

Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

2013-12-27T01:31:09Z

Ferrero:

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek

{{Kvízoldal
|cím=ZVOpre
}}

== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés meg- valósítása.
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szálnak saját verme (stack) van.
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).

== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.

== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert
az állandóan foglalt.
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.

== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.

== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.

== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.

== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer
elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának vizsgálata során.

== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.

== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING)
folyamatot.
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.

== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs
rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.

== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.

== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.

== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.

== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.

== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.

== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.

== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.

== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.

== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy index- blokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# A szálaknak saját logikai processzoruk van.
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgál- tatásait.
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.

== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.

== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A folyamat szekvenciális program.
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.

== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.

== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.

== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}

# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}

# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver spe- cialitásait.
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megte- remtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A szál egy végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.

== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.

== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}

# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.

== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}

# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.

Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek

2013-12-27T01:30:04Z

Ferrero: Új oldal, tartalma: „Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek {{Kvízoldal |cím=ZVOpre }} == Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendsze…”

Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek

{{Kvízoldal
|cím=ZVOpre
}}

== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés meg- valósítása.
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A szálnak saját verme (stack) van.
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).

== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.

== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert
az állandóan foglalt.
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.

== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.

== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.

== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.

== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer
elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának vizsgálata során.

== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.

== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING)
folyamatot.
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.

== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs
rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.

== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.

== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra.
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.

== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.

== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.

== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.

== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.

== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.

== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.

== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy index- blokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.

== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# A szálaknak saját logikai processzoruk van.
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.

== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgál- tatásait.
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.

== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.

== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# A folyamat szekvenciális program.
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.

== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére.
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.

== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.

== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver spe- cialitásait.
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megte- remtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.

== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A szál egy végrehajtás alatt álló program.
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.

== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.

== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.

== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-27T00:40:31Z

Ferrero:

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:16:16Z

Ferrero: /* Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:15:06Z

Ferrero: /* Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:14:30Z

Ferrero: /* ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:13:28Z

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:11:27Z

Ferrero: /* Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:11:05Z

Ferrero: /* Azalábbiállításokközülmelyiknemigazavivőérzékelésestöbbszöröshozzáféréseseljárásoktulajdonságaiközül? */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# ü tközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:07:46Z

Ferrero: /* Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, akkor az adó egy . . . . . . . . . . . . -t bocsát ki, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkí…

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Azalábbiállításokközülmelyiknemigazavivőérzékelésestöbbszöröshozzáféréseseljárásoktulajdonságaiközül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# ü tközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:07:13Z

Ferrero: /* Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakotmindenidőbenmegérkezettnyugtaeseténaduplájáranöveli, ............naknevezzük.” */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, akkor az adó egy . . . . . . . . . . . . -t bocsát ki, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam vagy zavaró jel vagy zajlöket

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Azalábbiállításokközülmelyiknemigazavivőérzékelésestöbbszöröshozzáféréseseljárásoktulajdonságaiközül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# ü tközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:06:31Z

Ferrero: /* Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra me…

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, akkor az adó egy . . . . . . . . . . . . -t bocsát ki, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam vagy zavaró jel vagy zajlöket

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakotmindenidőbenmegérkezettnyugtaeseténaduplájáranöveli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# slow start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Azalábbiállításokközülmelyiknemigazavivőérzékelésestöbbszöröshozzáféréseseljárásoktulajdonságaiközül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# ü tközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:05:46Z

Ferrero: /* Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backo↵ stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam, zavaró jel, zajlöket

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, akkor az adó egy . . . . . . . . . . . . -t bocsát ki, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam vagy zavaró jel vagy zajlöket

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakotmindenidőbenmegérkezettnyugtaeseténaduplájáranöveli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# slow start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Azalábbiállításokközülmelyiknemigazavivőérzékelésestöbbszöröshozzáféréseseljárásoktulajdonságaiközül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# ü tközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:05:03Z

Ferrero: /* Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backo↵ stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam, zavaró jel, zajlöket

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, akkor az adó egy . . . . . . . . . . . . -t bocsát ki, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam vagy zavaró jel vagy zajlöket

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakotmindenidőbenmegérkezettnyugtaeseténaduplájáranöveli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# slow start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Azalábbiállításokközülmelyiknemigazavivőérzékelésestöbbszöröshozzáféréseseljárásoktulajdonságaiközül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# ü tközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:04:37Z

Ferrero: /* Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! */

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backo↵ stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam, zavaró jel, zajlöket

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# gateway, átjáró

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, akkor az adó egy . . . . . . . . . . . . -t bocsát ki, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam vagy zavaró jel vagy zajlöket

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakotmindenidőbenmegérkezettnyugtaeseténaduplájáranöveli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# slow start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Azalábbiállításokközülmelyiknemigazavivőérzékelésestöbbszöröshozzáféréseseljárásoktulajdonságaiközül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# ü tközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:03:55Z

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backo↵ stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam, zavaró jel, zajlöket

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# gateway, átjáró

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, akkor az adó egy . . . . . . . . . . . . -t bocsát ki, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam vagy zavaró jel vagy zajlöket

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# hub vagy multiport repeater vagy többportos jelismétlő vagy többkaus jelismétlő

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakotmindenidőbenmegérkezettnyugtaeseténaduplájáranöveli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# slow start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Azalábbiállításokközülmelyiknemigazavivőérzékelésestöbbszöröshozzáféréseseljárásoktulajdonságaiközül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# ü tközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:03:02Z

Ferrero:

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backo↵ stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam, zavaró jel, zajlöket

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# gateway, átjáró

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, akkor az adó egy . . . . . . . . . . . . -t bocsát ki, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam vagy zavaró jel vagy zajlöket

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# hub vagy multiport repeater vagy többportos jelismétlő vagy többkaus jelismétlő

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakotmindenidőbenmegérkezettnyugtaeseténaduplájáranöveli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# slow start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Azalábbiállításokközülmelyiknemigazavivőérzékelésestöbbszöröshozzáféréseseljárásoktulajdonságaiközül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# ü tközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T23:00:13Z

Ferrero:

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő k\odolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backo↵ stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam, zavaró jel, zajlöket

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# gateway, átjáró

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsol\odik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maximális csomagméret

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, akkor az adó egy . . . . . . . . . . . . -t bocsát ki, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam vagy zavaró jel vagy zajlöket

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# hub vagy multiport repeater vagy többportos jelismétlő vagy többkaus jelismétlő

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakotmindenidőbenmegérkezettnyugtaeseténaduplájáranöveli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# slow start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# híd (bridge)
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimb\olumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikáci\oban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hál\ozati csom\opont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megval\osítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A és B végpont közötti kommunikáci\o során A végpont által küldött utols\o 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bonthat\o a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáci\o során A végpont utols\oként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokb\ol adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csom\opontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmaz\o elrendezést. e) Egyik válasz sem jó.

== Azalábbiállításokközülmelyiknemigazavivőérzékelésestöbbszöröshozzáféréseseljárásoktulajdonságaiközül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# ü tközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás. d) Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T22:54:15Z

Ferrero:

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszk ̈oznek, amely jellemz ̋oen azonos szabv ́anyu ́ h ́al ́ozatokat vagy g ́epeket k ̈ot ̈ossze a m ́asodik r ́etegben, s a kereteket igyekszik csak a szu ̈ks ́eges ir ́anyba tov ́abb ́ıtani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet j ́atszanak az auton ́om rendszerek (AS) az Internet u ́tvonal-ir ́any ́ıt ́as ́aban? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}

# Megnehez ́ıtik az egys ́eges (konzisztens) k ́ep kialak ́ıt ́as ́at a h ́al ́ozatr ́ol, mert belseju ̈kben szabadon d ̈onthet- nek az alkalmazott routing protokollr ́ol.
# Lehet ̋ov ́e teszik a routerek sz ́am ́ara, hogy felhaszn ́al ́oi v ́egpontok nagysz ́amu ́ csoportjait csak egy-egy be- jegyz ́esk ́ent kezelj ́ek az u ́tvonalt ́abl ́aikban.
# Megnehez ́ıtik a gerincrouterek dolg ́at, hogy helyesen ́allap ́ıts ́ak meg a v ́egpontok fel ́e vezet ̋o legalkalmasabb utat.
# Lehet ̋ov ́e teszik a routing feladatok hierarchikus megoszt ́as ́at a vil ́agm ́eretu ̋ h ́al ́ozatban.
# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalm ́aban a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Oszt ́alyn ́elku ̈li tartom ́anyk ̈ozi u ́tv ́alaszt ́ast.
# Az A, B ́es C oszt ́alyu ́ c ́ımek merev NetID/HostID-re val ́o oszt ́as ́anak a megszu ̈ntet ́es ́et.
# AS-ek (auton ́om rendszerek) k ̈oz ̈otti u ́tv ́alaszt ́asi m ́odszert.
# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Mi a felt ́etele annak, hogy a r ́etegezett protokollarchitektu ́ra valamely r ́eteg ́eben a megval ́os ́ıt ́ast megv ́altoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomsz ́ed r ́etegek hozz ́aj ́arul ́asa szu ̈ks ́eges.
# Csak a felette l ́ev ̋o r ́eteg – amelynek szolg ́altat ́ast nyu ́jt – hozz ́aj ́arul ́as ́ara van szu ̈ks ́eg.
# Csak az alatta l ́ev ̋o r ́eteg – amelynek szolg ́altat ́ast nyu ́jt – hozz ́aj ́arul ́as ́ara van szu ̈ks ́eg.
# Csak a mellette l ́ev ̋o r ́eteg – amelynek szolg ́altat ́ast nyu ́jt – hozz ́aj ́arul ́as ́ara van szu ̈ks ́eg.
# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem j ́o.

== Milyen szolg ́altat ́as(oka)t nem nyu ́jt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}

# Sorrendhelyes ́atvitel
# Portkezel ́es
# Torl ́od ́asvez ́erl ́es
# Hibav ́ed ̋o ko ́dol ́as a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek k ̈ozu ̈l az UDP mindegyik szolg ́altat ́ast nyu ́jtja.

== Mely tev ́ekenys ́eg(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}

# Az ́allom ́as figyeli a csatorn ́at (,,viv ̋ot”).
# Ha az ́allom ́as nem ́erz ́ekel ad ́ast a csatorn ́an, elkezdi ku ̈ldeni a keretet.
# Ha kett ̋o vagy t ̈obb ́allom ́as ad u ̈tk ̈oz ́est okozva, mindegyik abbahagyja az ad ́ast.
# U ̈tk ̈oz ́es ut ́an valamekkora (v ́eletlen) k ́esleltet ́est k ̈ovet ̋oen az ́allom ́as u ́jb ́ol megk ́ıs ́erli az ad ́ast. e) A t ̈obbi v ́alasz egyike sem helyes.

== Mely param ́eterek szu ̈ks ́egesek egy h ́al ́ozaton el ́erhet ̋o t ́avoli alkalmaz ́as megc ́ımz ́es ́ehez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}

# Az alkalmaz ́as futtathat ́o ́allom ́any ́anak fa ́jlneve.
# A h ́al ́ozati csatol ́o fizikai c ́ıme.
# Az alkalmaz ́ashoz rendelt portsz ́am.
# IP-verzi ́o ́es IP-c ́ım.
# Az alkalmaz ́as mem ́oriac ́ıme.

== Mi ́ert szu ̈ks ́eges a TCP- ̈osszek ̈ottet ́es l ́etrehoz ́as ́an ́al a ,,h ́aromutas k ́ezfog ́as” harmadik l ́ep ́ese? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Mert ́ıgy a ,,h ́ıvott” f ́el megtudja, hogy a v ́alasza meg ́erkezett a kezdem ́enyez ̋oh ̈oz.
# Nincsen harmadik l ́ep ́ese a ,,h ́aromutas k ́ezfog ́asnak”.
# Val ́oj ́aban nem szu ̈ks ́eges, csak az ,,egys ́eges” elj ́ar ́as miatt haszn ́alj ́ak.
# Mert ́ıgy a ,,h ́ıv ́o” f ́el megtudja, hogy a v ́alasza meg ́erkezett a ,,h ́ıvotthoz”.
# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Az otthoni felhaszn ́al ́asra sz ́ant ADSL router megnevez ́essel forgalomba keru ̈l ̋o eszk ̈oz ̈ok tipikusan 192.168.1.x-es IP-c ́ımeket szoktak kiosztani az otthoni h ́al ́ozaton tal ́alhat ́o sz ́am ́ıt ́og ́epeknek. Mely technika teszi lehet ̋ov ́e, hogy ezek m ́egis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# NAT

== Milyen informa ́ci ́ot juttatnak el a csom ́opontok ́es kiknek a link-state ( ̈osszek ̈ot ́es- ́allapot) routing m ́odszer eset ́en? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csom ́opontok elmondj ́ak a szomsz ́edaiknak a velu ̈k kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csom ́opontok elmondj ́ak a h ́al ́ozatr ́ol alkotott elk ́epzel ́eseiket mindenkinek.
# A csom ́opontok elmondj ́ak a h ́al ́ozatr ́ol alkotott elk ́epzel ́eseiket szomsz ́edaiknak.
# A fenti v ́alaszok k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Eg ́esz ́ıtse ki az al ́abbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet h ́al ́ozatban u ̈tk ̈oz ́es t ̈ort ́ent, egy ................................ jel keru ̈l ki-
sug ́arz ́asra, hogy minden ́allom ́as biztosan ́erz ́ekelje az u ̈tk ̈oz ́est. Ezek ut ́an az ́allom ́as u ́jra megk ́ıs ́erli az ad ́ast a backo↵ strat ́egia alkalmaz ́as ́aval.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam, zavar ́o jel, zajl ̈oket

== Mely(ek) lehet(nek) az al ́abbiak k ̈ozu ̈l az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati r ́eteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}

# Bitsorozatok keretez ́ese.
# Bitszinkroniz ́aci ́o v ́egz ́ese.
# Csatlakoz ́ok t ́ıpus ́anak, m ́eret ́enek r ̈ogz ́ıt ́ese.
# K ̈ozeghozz ́af ́er ́es vez ́erl ́ese.
# Adatkapcsolati c ́ımek kezel ́ese.
# Egyedi linkek ̈osszefu ̋z ́ese v ́egpontok k ̈oz ̈otti ̈osszek ̈ottet ́ess ́e.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszk ̈ozt, ami jellegzetesen alkalmaz ́asi r ́etegbeli protokollkonverzi ́ot
is v ́egez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# gateway, ́atj ́ar ́o

== Mit neveznek az u ́tvonalva ́laszt ́asn ́al auton ́om rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Egy ̈onmu ̋ko ̈do ̋en, felu ̈gyelet n ́elku ̈l dolgoz ́o rendszert.
# Egy olyan h ́al ́ozatr ́eszt, amelyen belu ̈l egys ́eges u ́tvonalv ́alaszt ́asi m ́odszert alkalmaznak.
# Olyan h ́al ́ozatot, amely maga d ̈onti el a haszn ́alt h ́al ́ozati protokollt.
# Egy olyan h ́al ́ozatot, amely nem kapcsolo ́dik tov ́abbi h ́al ́ozatokhoz.
# A fenti v ́alaszok k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Mi ́ert kell az IPv4 fejr ́esz Header Checksum mezo ̋j ́enek a tartalm ́at minden tov ́abb ́ıt ́asi l ́ep ́esben u ́jrasz ́amolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Csup ́an biztons ́agi okb ́ol, hogy friss ́ıtsu ̈k a biteket.
# Egy ́altal ́an nem kell, s ̋ot az hib ́at okozhat.
# Mert a fejr ́eszben esetleg megv ́altoztatunk valamit a tov ́abb ́ıt ́as sor ́an.
# Mert menetk ̈ozben a csomag adatr ́esze s ́eru ̈lhetett.

== Az al ́abbiak ko ̈zu ̈l mely ́all ́ıt ́as(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}

# A webszerver a HTTP-k ́er ́eseket jellemz ̋oen a TCP 80-as porton figyeli.
# A n ́evfelolda ́s funkci ́ot is ell ́atja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkos ́ıtott v ́altozata.
# Statikus ́es dinamikusan gener ́alt tartalom kiszolg ́al ́as ́ara is alkalmas.
# A fenti v ́alaszok k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Eg ́esz ́ıtse ki az al ́abbi ́all ́ıt ́ast: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugr ́asonk ́enti t ̈ordel ́es, ez ́ert n ̋o a feldolgoz ́asi sebess ́eg, viszont szu ̈ks ́eg van a(z) ......................... felder ́ıt ́es ́ere.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# MTU vagy maxim ́alis csomagm ́eret

== Miafelt ́eteleannak,hogyar ́etegezettprotokollarchitektu ́ravalamelyr ́eteg ́ebenamegval ́os ́ıt ́astmegv ́altoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}}

# A szomsz ́ed r ́etegek hozz ́aj ́arul ́asa szu ̈ks ́eges.
# Csak a felette l ́ev ̋o r ́eteg –, amelynek szolg ́altat ́ast nyu ́jt, – hozz ́aj ́arul ́as ́ara van szu ̈ks ́eg.
# Csak az alatta l ́ev ̋o r ́eteg –, amelynek szolg ́altat ́ast nyu ́jt, – hozz ́aj ́arul ́as ́ara van szu ̈ks ́eg.
# Csak a mellette l ́ev ̋o r ́eteg –, amelynek szolg ́altat ́ast nyu ́jt, – hozz ́aj ́arul ́as ́ara van szu ̈ks ́eg.
# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem j ́o.

== Eg ́esz ́ıtse ki az al ́abbi ́all ́ıt ́ast: ,,Ha egy Ethernet h ́al ́ozatban u ̈tk ̈oz ́es to ̈rt ́ent, akkor az ad ́o egy . . . . . . . . . . . . -t bocs ́at ki, hogy
minden ́alloma ́s biztosan ́erz ́ekelje az u ̈tk ̈oz ́est. Ezek ut ́an az ́allom ́as u ́jra megk ́ıs ́erli az ad ́ast a backoff strat ́egia alkalmaz ́as ́aval.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# jam vagy zavar ́o jel vagy zajl ̈oket

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemz ̋oen sokportos eszk ̈ozt, amely a fizikai jeleket azok ́ertelmez ́ese n ́elku ̈l tov ́abb ́ıtja, ́es ez ́altal t ̈obb g ́ep, illetve h ́al ́ozat ̈osszek ̈ot ́es ́et is lehet ̋ov ́e teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# hub vagy multiport repeater vagy t ̈obbportos jelism ́etl ̋o vagy t ̈obbkaus jelism ́etl ̋o

== Milyen informa ́ci ́ot juttatnak el a csom ́opontok ́es kiknek a link-state ( ̈osszek ̈ot ́es- ́allapot) routing m ́odszer eset ́en? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csom ́opontok elmondj ́ak a h ́al ́ozatr ́ol alkotott elk ́epzel ́eseiket mindenkinek.
# A csom ́opontok elmondj ́ak a szomsz ́edaiknak a velu ̈k kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csom ́opontok elmondj ́ak a h ́al ́ozatr ́ol alkotott elk ́epzel ́eseiket szomsz ́edaiknak.
# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Mi ́ert kell az IPv4 fejr ́esz Header Checksum mez ̋oj ́enek a tartalm ́at minden tov ́abb ́ıt ́asi l ́ep ́esben u ́jrasz ́amolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egy ́altal ́an nem kell, s ̋ot az hib ́at okozhat.
# Csup ́an biztons ́agi okb ́ol, hogy friss ́ıtsu ̈k a biteket.
# Mert a fejr ́eszben esetleg megv ́altoztatunk valamit a tov ́abb ́ıt ́as sor ́an.
# Mert menetk ̈ozben a csomag adatr ́esze s ́eru ̈lhetett.

== Eg ́esz ́ıtse ki az al ́abbi a ́ll ́ıt ́ast: ,,A TCP protokoll torl ́od ́asvez ́erl ́esi mechanizmus ́aban azt a technik ́at, amely a torl ́od ́asvez ́erl ́esi ablakotmindenid ̋obenmeg ́erkezettnyugtaeset ́enadupl ́aj ́arano ̈veli, ............naknevezzu ̈k.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# slow start

== H ́any bit lenne r ́ezvezet ́eken (ahol a jelterjed ́esi sebess ́eg 2 · 108 m/s) CSMA/CD eset ́en a minim ́alis keretm ́eret, ha tervez ́eskor 1000 m-es maxim ́alis k ́abelhosszt engedu ̈nk meg, 20 Mbit/s adatsebess ́egu ̋ h ́al ́ozaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Sz ́amolja ki a pillanatnyi adatsebess ́eget Mbit/s-ban TCP ́atvitel sor ́an, ha 5 k ̈orbefordul ́asi id ̋o uta ́n tapasztalunk el ̋oszo ̈r csomagveszt ́est! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torl ́od ́asvez ́erl ́esi elja ́r ́ast haszn ́alunk, a kezdeti torl ́od ́asi ablak (congestion window) 48 kByte volt, m ́ıg a k ̈oru ̈lfordul ́asi id ̋o 200 ms, a maxim ́alis szegmensm ́eret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== H ́any bit lenne r ́ezvezet ́eken CSMA/CD eset ́en a minim ́alis keretm ́eret, ha tervez ́eskor 2000 m-es maxim ́alis szegmenshosszt engedu ̈nk meg, 5 Mbit/s adatsebess ́egu ̋ h ́al ́ozaton? A teljes pontsz ́amhoz a sz ́am ́ıt ́as menet ́et is ́ırja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek seg ́ıts ́eg ́evel az IP-c ́ım ismeret ́eben meg lehet hat ́arozni az adatkap- csolati r ́etegbeli c ́ımet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# DNS
# DHCP
# Address Resolution Protocol (ARP)
# NAT

== Mit csin ́al egy IPv4 router, ha akkora t ̈ored ́ekekben ́erkezik hozz ́a egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimen ̋o porton haszn ́alt adatkapcsolati keret payloadj ́anak m ́erete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megn ̈oveli az adatkapcsolati r ́eteg payloadj ́anak m ́eret ́et.
# O ̈sszerakja a t ̈ored ́ekeket az eredeti csomagg ́a, ́es u ́jrat ̈ordeli a megfelel ̋o m ́eretre.
# Eldobja a csomagot, mert t ̈ored ́eket nem szabad tov ́abb t ̈ordelni.
# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Milyen informa ́ci ́ot juttatnak el a csom ́opontok ́es kiknek a link-state ( ̈osszek ̈ot ́es- ́allapot) routing m ́odszer eset ́en? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# A csom ́opontok elmondj ́ak a h ́al ́ozatr ́ol alkotott elk ́epzel ́eseiket mindenkinek.
# A csom ́opontok elmondj ́ak a szomsz ́edaiknak a velu ̈k kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csom ́opontok elmondj ́ak a h ́al ́ozatr ́ol alkotott elk ́epzel ́eseiket szomsz ́edaiknak.
# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Az al ́abbiak ko ̈zu ̈l mely ́all ́ıt ́as(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff strat ́egi ́aj ́ara? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}}

# Tiszt ́an exponenci ́alis.
# Tiszt ́an line ́aris.
# Lehet ̋ov ́e teszi az adapt ́aci ́ot a felhaszn ́al ́ok sz ́am ́ahoz.
# A 3. u ̈tk ̈oz ́es ut ́an a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsol ́asi intervallum.
# A backoff ́ert ́ek ́et r ́esid ̋okben sza ́moljuk.
# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Az al ́abbiak ko ̈zu ̈l mely param ́eter(ek) szu ̈ks ́eges(ek) egy alkalmaz ́as megc ́ımz ́esre az IP-h ́al ́ozaton keresztu ̈l? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}}

# IP-verzi ́o ́es IP-c ́ım.
# Sz ́all ́ıt ́asi r ́etegbeli protokoll azonos ́ıt ́oja.
# Alkalmaz ́as futtathat ́o ́allom ́any ́anak f ́ajlneve.
# Az alkalmaz ́as mem ́oriac ́ıme.
# A h ́al ́ozati csatol ́o fizikai c ́ıme.
# Sz ́all ́ıt ́asi r ́etegbeli protokoll alkalmaz ́ashoz rendelt portsz ́ama.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemz ̋oen t ̈obbportos eszk ̈ozt, amely ak ́ar t ̈obb ku ̈l ̈onf ́ele h ́al ́ozat k ̈oz ̈ott is ́atj ́ar ́ast biztos ́ıthat u ́jrakeretez ́essel an ́elku ̈l, hogy a hordozott h ́al ́ozati r ́etegbeli csomagot ́ertelmezn ́e, feldolgozn ́a! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# gateway
# switch
# h ́ıd (bridge)
# hub

== Az A ́es B v ́egpont k ̈oz ̈otti kommunik ́aci ́o sor ́an A v ́egpont utols ́ok ́ent elku ̈ld ̈ott TCP PDU-j ́aban a sorsz ́am (sequence number) 4740, a hasznos adatr ́esz 150 byte. B v ́alaszk ́ent ku ̈ld ̈ott TCP PDU-j ́aban az ACK-sz ́am 4350. H ́any byte-nyi adatot ku ̈ldhet m ́eg A a k ̈ovetkez ̋o nyugta meg ́erkez ́es ́eig, ha az ablakm ́eret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati r ́etegben mu ̋k ̈od ̋o, ha ́l ́ozatr ́eszeket ̈osszekapcsol ́o ́atj ́atsz ́o(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}

# h ́ıd (bridge)
# kapcsol ́o (switch)
# u ́tva ́laszt ́o (router)
# to ̈bbkapus jelism ́etlo ̋ (hub)
# jelism ́etlo ̋ (repeater)
# ́atj ́ar ́o (gateway)

== Ha ́nyszoros ́ara no ̋ a bitsebess ́eg, ha k ́etszintu ̋ ASK-r ́ol BPSK-ra v ́altunk azonos szimbo ́lumsebess ́eg mellett? (A v ́alasz egy sz ́am, melyben szu ̈ks ́eg eset ́en tizedespont haszn ́alhat ́o.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== ̈sszehasonl ́ıtva az egyszeru ̋ Aloh ́aval, a r ́eselt Aloh ́ara az al ́abbiak k ̈ozu ̈l mely ́all ́ıt ́as(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}

# A kihaszna ́lts ́ag javul az egyszeru ̋ Aloh ́ahoz k ́epest.
# A k ́esleltet ́es nagym ́ert ́ekben javul az egyszeru ̋ Aloh ́ahoz k ́epest.
# A fairness elvek sokkal jobban ́erv ́enyesu ̈lnek, mint az egyszeru ̋ Aloh ́an ́al.
# Mai napig haszn ́alj ́ak egyes rendszerekben.

== Eg ́esz ́ıtse ki az al ́abbi ́all ́ıt ́ast: "A 802.11 ha ́l ́ozatoknak azt a mu ̋k ̈od ́esi m ́odj ́at, amikor csak a kliensek vesznek r ́eszt a kommunik ́acio ́ban, peer-to-peerm ́odon, ............ m ́odnaknevezzu ̈k." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# shared
# ad hoc
# wired

== Mi ́ert nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati r ́etegbeli keretben tov ́abb ́ıtani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Mert biztons ́agosabb, ha r ́eszekben tov ́abb ́ıtjuk.
# Mert gyorsabban ́er c ́elba, ha kisebb r ́eszekre to ̈rdelve tov ́abb ́ıtjuk.
# Mert ez jav ́ıtja a csatorna kihaszna ́lts ́ag ́at.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyis ́eget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt v ́alasz sem j ́o.

== Eg ́esz ́ıtse ki az al ́abbi a ́ll ́ıt ́ast: "A n ́evfelolda ́s az interneten a ha ́lo ́zati csomo ́pont neve ́es annak ............ -c ́ıme k ̈oz ̈ott teremt egy ́ertelmu ̋ kapcsolatot. Ennek megvalo ́s ́ıta ́s ́at egy hierarchikus n ́ev- ́es c ́ımrendszer, a ............ v ́egzi. A terhel ́es cs ̈okkentheto ̋ másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmaz ́as ́aval. Ut ́obbi eset ́eben, ha a v ́egpont vagy u ̈gyn ̈oke felold egy nevet, akkor ennek az eredm ́enye ta ́rol ́asra keru ̈l az ism ́etelt k ́er ́esek kiszolga ́l ́as ́anak felgyors ́ıt ́asa v ́egett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}

# IP
# DNS
# cache

== Az A ́es B v ́egpont k ̈oz ̈otti kommunik ́acio ́ sor ́an A v ́egpont ́altal ku ̈ld ̈ott utolso ́ 4 szegmens TCP PDU-j ́aban a sorsz ́am (sequence number) 178, 190, 222, 253. B v ́alaszk ́ent ku ̈ld ̈ott 3 szegmens TCP PDU-j ́aban az ACK-sz ́am 210, 210, 210. Erre v ́alaszk ́ent az A terminal milyen szekvenci ́aju ́ ́es ha ́ny ba ́jtos szegmenst fog ku ̈ldeni fast retransmit eset ́en, amennyiben nem j ́art m ́eg le a time-out id ̋o? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az al ́abbiak k ̈ozu ̈l mely(ek) k ̈ozpontilag vez ́erelt to ̈bbsz ̈or ̈os hozza ́f ́er ́esi m ́odszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}

# R ́eselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (ko ̈rbek ́erdez ́es)
# Egyszeru ̋ Aloha
# Probing (csoportos lek ́erdez ́es)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzo ̋en sokportos eszko ̈zt, ami a fizikai jeleket azok ́ertelmez ́ese n ́elku ̈l tov ́abb ́ıtja, ́es ez ́altal to ̈bb g ́ep, illetve ha ́l ́ozat ̈osszeko ̈t ́es ́et is lehet ̋ov ́e teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# h ́ıd (bridge)
# kapcsol ́o (switch)
# u ́tva ́laszt ́o (router)
# to ̈bbkapus jelism ́etlo ̋ (hub)
# jelism ́etlo ̋ (repeater)
# ́atj ́ar ́o (gateway)

== Mit csin ́al egy IPv4 router, ha akkora to ̈red ́ekekben ́erkezik hozza ́ egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimen ̋o interf ́eszen haszn ́alt adatkapcsolati keret payloadja ́nak (hasznos adatr ́esz ́enek) m ́erete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Megno ̈veli az adatkapcsolati r ́eteg payloadja ́nak m ́eret ́et.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert to ̈red ́eket nem szabad tov ́abb to ̈rdelni.
# Egyik fenti v ́alasz sem helyes.

== Mi ́ert el ̋ony ̈os switchet (kapcsol ́ot) haszn ́alni az Ethernet ha ́l ́ozatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# Egy ́altala ́n nem el ̋ony ̈os, hiszen csak sokkal dr ́ag ́abb.
# ́Igy nagy m ́ert ́ekben no ̈velhet ̋o a ha ́l ́ozat inform ́acio ́a ́tviteli k ́epess ́ege, de ehhez persze no ̈velni kell a bitse- bess ́eget is.
# A switch seg ́ıts ́eg ́evel ku ̈l ̈on u ̈tko ̈z ́esi tartom ́anyokra bonthato ́ a ha ́l ́ozat.
# Egyik fenti v ́alasz sem helyes.

== Az al ́abbiak k ̈ozu ̈l mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}

# A ́ltala ́ban k ̈ozponti gyors ́ıt ́ot ́araz ́ast (cache funkci ́o) is v ́egez.
# Haszn ́alat ́aval aka ́r jelento ̋s s ́avsz ́eless ́eg is megtakar ́ıthat ́o.
# A n ́evfelolda ́s nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (b ̈ong ́eszo ̋) feladata.
# J ́ol haszn ́alhat ́o, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is ́erv ́enyes) IP-c ́ımmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztu ̈l kommunik ́al.

== Milyen szolga ́ltata ́s(oka)t nyu ́jt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes ́atvitelt.
# Portkezel ́est.
# Torl ́od ́asvez ́erl ́est.
# Hibav ́ed ̋o k ́odol ́ast a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolga ́ltata ́st sem nyu ́jtja.

== Az A ́es B v ́egpont k ̈oz ̈otti kommunik ́acio ́ sor ́an A v ́egpont utolso ́k ́ent elku ̈ld ̈ott TCP PDU-j ́aban a sorsza ́m (sequence number) 5720, a hasznos adatr ́esz 170 byte. B-nek A-hoz utolj ́ara meg ́erkez ̋o TCP PDU-j ́aban az ACK-sz ́am 5590. Ha ́ny byte-nyi adatot ku ̈ldhet m ́eg A a k ̈ovetkez ̋o nyugta meg ́erkez ́es ́eig, ha az ablakm ́eret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektu ́r ́aju ́ ha ́l ́ozatokban a csatlakoza ́si pontok ha ́l ́ozati r ́etegbeli c ́ımeik ́ent az IP c ́ımeket haszn ́al- juk. Mi a szerepu ̈k az ilyen ha ́l ́ozatokban az adatkapcsolati r ́etegbeli c ́ımeknek (amelyeket sokszor MAC c ́ımeknek is nevezu ̈nk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}

# L ́enyeg ́eben nincs szerepu ̈k, elegend ̋o lenne az IP c ́ım, de biztons ́agi okokbo ́l adatkapcsolati azonos ́ıt ́ot is haszn ́alnak.
# Nem el ́eg az IP c ́ım a csatlakoz ́asi pont azonos ́ıt ́as ́ara, mert a DHCP-vel kiosztott IP c ́ımek esetro ̋l esetre v ́altozhatnak.
# Az adatkapcsolati ́es a ha ́l ́ozati r ́etegben pa ́rhuzamosan alkalmazott fu ̈ggetlen c ́ımz ́es a protokollr ́etegek fu ̈ggetlens ́eg ́enek elv ́et val ́os ́ıtja meg.
# A MAC c ́ımek szerepe a ha ́l ́ozat gerinc-r ́esz ́eben b ́ır igaz ́an nagy jelento ̋s ́eggel, mert csak ́ıgy tudj ́ak a ger- incha ́l ́ozati routerek cs ̈okkenteni az u ́tvonalta ́bla ́ik m ́eret ́et.

== A ta ́vols ́agvektor-m ́odszert megval ́os ́ıt ́o Bellman-Ford-algoritmus alkalmaz ́asa sor ́an egy adott id ̋opontban a ha ́l ́ozat A csomo ́pontja a k ̈ovetkez ̋o ́allapotvektort tartja nyilva ́n:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Meg ́erkezik B-t ̋ol a k ̈ovetkez ̋o ́allapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyz ́essel/bejegyz ́esekkel bo ̋v ́ıti illetve m ́odos ́ıtja A az ́allapotvektor ́at? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektu ́ra ,,interf ́esz” r ́eteg ́enek mely ISO OSI architektu ́ra r ́eteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Ha ́l ́ozati r ́eteg.
# Sz ́all ́ıt ́asi r ́eteg.
# Adatbiztonsa ́gi r ́eteg.
# Fizikai ́es adatkapcsolati r ́etegek egyu ̈tt.
# A fentiek k ̈ozu ̈l egyik v ́alasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabv ́anyu ́ WLAN-n ́al az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}

# Egy ,,access point”-ot ́es az ahhoz kapcsol ́od ́o v ́egpontokat.
# A WLAN QoS-szolg ́altata ́s ́at.
# A WLAN ́altal nyu ́jtott kieg ́esz ́ıt ̋o szolga ́ltata ́sokat.
# WLAN-okat ́es Ethernet-gerincet tartalmazo ́ elrendez ́est. e) Egyik v ́alasz sem j ́o.

== Azal ́abbi ́all ́ıt ́asokk ̈ozu ̈lmelyiknemigazavivo ̋ ́erz ́ekel ́esesto ̈bbsz ̈or ̈oshozza ́f ́er ́eseselj ́ar ́asoktulajdonsa ́gaik ̈ozu ̈l? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}

# Vezet ́ekes (ka ́beles) fizikai k ̈ozegen igen bonyolult a vivo ̋ ́erz ́ekel ́ese.
# Az Aloha protokollokn ́al j ́oval nagyobb csatorna-kihaszna ́lts ́agot nyu ́jtanak.
# Nagy ́erz ́ekenys ́eg a terjed ́esi k ́esleltet ́esre: ameddig nem ́er hozza ́nk a jel, nem ́eszlelhetju ̈k.
# U ̈ tk ̈oz ́esdetekci ́oval kombin ́alva koaxia ́lis k ́abeles fizikai k ̈ozeg eset ́en tov ́abb no ̈velhet ̋o a csatorna-kihaszna ́lts ́ag.
# A fenti v ́alaszok k ̈ozu ̈l mindegyik igaz.

== Az al ́abbiak k ̈ozu ̈l mely feladato(ka)t l ́atja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}

# Sorrendhelyes ́atvitel.
# Portkezel ́es.
# Forgalomszaba ́lyoz ́as. d) Torl ́od ́asvez ́erl ́es.
# A fentiek k ̈ozu ̈l egyik v ́alasz sem helyes.

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T22:20:03Z

Ferrero:

Záróvizsga kvíz - Hálók

2013-12-26T22:12:06Z

Ferrero: Új oldal, tartalma: „{{Vissza|ZV Kvíz - Hálók}}”

Szerkesztő:Ferrero

2013-12-26T22:11:28Z

Ferrero: /* Saját oldalak */

__NOTOC__
<div style="float:right;background:#F9F9F9; border: 1px solid #AAAAAA;line-height: 150%;margin: 0 0 0.5em 1em;padding: 5px;">
<span style="text-align:center; width:100%; margin: 0 auto;display:block;font-size:1.3em">'''Szabó Csaba'''</span>
<span style="text-align:center; width:100%; margin: 0 auto;display:block">megszállott szerkesztő</span>
{| style="padding: 5px 5px 5px 5px;text-align: right;"
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" | Általános információk rólam
|-
|'''Szakom'''||style="color:write; padding: 0px 0px 0px 25px;"|mérnök informatikus
|-
|'''Képzési mód'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|BSC
|-
|'''Szakirány'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Informatikai technológiák
|-
|'''Szakirány ágazat'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Rendszertervezés
|-
|'''Évfolyamom'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|info2009
|-
|'''Ennyit csúsztam'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|1 év
|-
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" |Érdeklődési körök
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Szoftvertechnológia
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Szoftvertesztelés
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|iOS platform
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|Mac OS X platform
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|időgazdálkodás
|-
| ||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|doksi szerkesztés :)
|-
! colspan="2" style="background:#F31F00; color:black; text-align:center" | Elérhetőségek
|-
|'''Email'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|sz.csabi.3ATgmailDOTcom
|-
|'''Blog'''||style="padding: 0px 0px 0px 25px;"|csszabo.blogspot.com
|}
</div>
== Szerkesztéseim az új wikire történő átálláskor ==
* '''Szoftvertechnológia'''
** [[Szoftvertechnológia|Szoftvertechnológia wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Objektumorientált Szoftvertervezés'''
** [[ObjektumOrientaltSzoftvertervezes|Objektumorientált Szoftverfejlesztés wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Rendszermodellezés'''
** [[Rendszermodellezés|Rendszermodellezés wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
** még amit szeretnék beletenni: segítség a házi elkezdéséhez
* '''iFizika1 angol kurzus'''
** [[Fizika_I.#Angol_kurzus_.28Bokor_N.C3.A1ndor.29|iFizika1 angol kurzus rész]] migrálása az új wiki-re
* '''Szoftver Labor 4 befejezett projektek galériái'''
** [[Szoftver_labor_IV.#Befejezett_projektek_gal.C3.A9ri.C3.A1i|Szoftver labor 4 befejezett projektek galériájinak]] migrálása az új wiki-re
** ''Állapot'': szerkesztöi feltöltésre vár
* '''Informatikai technológiák BSc infó szakirány'''
** [[Informatikai_technológiák_szakirány|Informatikai technológiák BSc infó szakirány oldal]] migrálása az új wiki-re
** még amit szeretnék: egységes szakirány sablon készítése
* '''Infó BSc Wiki oldal'''
** [[Mérnök_informatikus_BSc|Infó BSc oldal]] elkészítése
* '''Operációs rendszerek'''
** [[Operációs_rendszerek|Operációs Rendszerek wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Mérés laboratórium 3'''
** [[Mérés_laboratórium_3.|Mérés laboratórium 3 wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Mérés laboratórium 2'''
** [[Mérés_laboratórium_2.|Mérés laboratórium 2 wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Programozás alapjai 1 (infó)'''
** [[A_programozás_alapjai_I.|Programozás alapjai 1 (infó) wiki oldal]] migrálása az új wiki-re, Steindani és [[Szerkesztő:Kiskoza|Kiskoza]] szerkesztései után
* '''Szoftver laboratórium 1'''
** [[Szoftver_labor_I.|Szoftver laboratórium 1. wiki oldal]] elkészítése
* '''Szoftver laboratórium 2'''
** [[Szoftver_labor_II.|Szoftver laboratórium 2. wiki oldal]] kiegészítése
* '''Adatbázisok'''
** [[Adatbázisok|Adatbázisok wiki oldal]] migrálása az új wiki-re
* '''Szoftvertechnikák'''
** [[Szoftvertechnikák|Szoftvertechnikák wiki oldal]] migrálásának befejezése az új wiki-re, Kavics szerkesztései után

=== Programozás-tanulás howto ===
[[Ferrero_tanuljunk_meg_programozni|Hogy tanuljunk meg programozni]] írásom segít abban, hogy hogy kezdj el programozást tanulni.

== Jegyzeteim ==
=== Szoftvertechnológia ===
[[Fájl:SzofttechJegyzet8.pdf]] jegyzet
* utolsó verzió: 2011.12.30., ez az utolsó verzió részemröl
* forrásfájl
** sajnos csak egy regebbi verzio van meg. (5-os verzioju, 230 oldal, Java nincs benne es a feladatok is csak az Activity diagramig vannak benne).
** Szeretnem tovabbadni ezt a doksit olyan ember(ek)nek, aki(k) kiegesztitik azokat a reszeket ahol van benne hianyossag, illetve az idei anyagokat is beleteszik, de termeszetesen tovabbra is nem hivatalos jegyzetkent, azaz csak egyfajta osszefoglalokent/segitsegkent a tanulashoz. Tudom hogy sokan ebbol tanulnak, de nincs benne minden es lehet van benne eliras is, szoval nem tokelets, nem hivatalos jegyzet!
** Amiket elvarok a szerkesztokkel, szerkesztessel kapcsolatban:
*** azokat a reszeket amik hianyoznak a SzofttechJegyzet8-hoz kepest azokat tegyek bele (Java + Activity diagram utani feladatok)
*** legjobb tudasuk, idei eloadasok/jegyzetek es hivatalos irodalmak alapjan kiegeszitsek az eddigi reszeket
*** ami valtozott az idei anyagban a tavalyihoz kepest azok keruljenek bele
** Megjegyzesek a doksihoz:
*** sajnos a megtalalt .doc fajlban a kepek nehol kicsit el vannak csuszva, tehat azokat vegig kene nezni es helyrerakni ott ahol elcsuszott
*** 202 oldalas verzioban Pages fajlformatumban is megvan (Apple dokumentumszerkesztoje, ebben kezdtem el szerkeszteni majd attertem word-re), ezt is oda tudom adni ha valaki ilyen formatumban szeretne szerkeszteni
*** vannak benne helyesirasi hibak

=== Operációs rendszerek ===
[[Fájl:OPRE_jegyzet.pdf]] jegyzet
* utolsó módosítás: 2011 tavasz
* a forrása megvan (.docx), ha valaki szeretné kijavítani és az új anyagokat beletenni, akkor kérésre emailben szívesen továbbítom

== Egyéb infók ==
* Angol billentyükiosztást használok, normál ékezeteket tudok írni ennek ellenére egyszerüen, viszont hosszú ű és ő általában hiányzik az írásaimból. Akit ezt zavar, nyugodtan javítsa ki öket. :)
* Ha bármilyen kérdésed és problémád van a munkáimmal kapcsolatban, írj nyugodtan a vitaoldalamra.

== Saját oldalak ==
=== Pénzügyek ===
* [[Szerkesztő:Ferrero/Befektetési_stratégiák_mérnökök_és_informatikusok_részére|Befektetési stratégiák mérnökök és informatikusok részére]]

=== ZV ===
* [[Szerkesztő:Ferrero/ZVKvizHalok|ZV kvíz - Hálók]]
* [[Szerkesztő:Ferrero/ZVKvizOpre|ZV kvíz - Opre]]

[[Category:Megszállott Szerkesztő]]

Intelligens rendszerfelügyelet

2013-06-01T16:36:45Z

Ferrero:

{{Tantárgy
|nev=Intelligens rendszerfelügyelet
|targykod=VIMIA370
|kredit=4
|felev=6
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= MIT
|nagyzh= nincs
|kiszh= nincs
|vizsga= írásbeli
|hf=3 db
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA370/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista= infotech-bscATsch.bme.hu }}

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "IRF"

__TOC__

== Követelmények ==
=== Szorgalmi időszakban ===
* A gyakorlatok látogatása nem kötelező, ez nem feltétele az aláírásnak.
* 3 darab kis házi feladat teljesítése. A kis házi feladatokra 0-15 pont kapható. Az egyes kis házi feladatoknál minden részfeladatra kell beadni megoldást. Minden kis házi feladatból a pontok legalább 40%-át meg kell szerezni.
* A házi feladatokat a tantárgy honlapján megadott linken kell feltölteni, a házi feladat leadásának időpontjánál a szerver órájának időbélyege számít. A határidő lejártával a feltöltő űrlap záródik, további leadásra nincs lehetőség.
* A kis házi feladatokat a szorgalmi időszak végén, az utolsó héten szóban meg kell védeni. Ekkor a javítók átbeszélik a hallgatókkal a feladatokat (ilyenkor lehet megbeszélni az értékeléseket), belekérdeznek, és összesítik, hogy mit kell esetleg pótolni vagy miért kell különeljárási díjat fizetni.
* A házi feladatoknál nem tilos másokkal megbeszélni a feladatot, ám önállóan kell megoldani a feladatot. Házi feladat másolása fegyelmi vétség.

==== Pótlási lehetőség ====
* Ha valaki nem adta le a megadott határidőre valamelyik kis házi feladatát, vagy nem fogadtuk el a kis házi feladatát, akkor azt pótolnia kell. A TVSZ szerint minden házi feladat pótolható, akár több házi feladatot is lehet pótolni a félév végén, azonban pótlás leadása késedelmes leadásnak minősül, tehát különeljárási díj köteles (A különeljárási díj mértéke házi feladatonként 1800 Ft, lásd itt).
* Pótlás menete: pótlás esetén teljesen új házi feladatot kell megoldani, mely a pótlási hét elején kerül ki. A pótlásra nem kell külön e-mailben jelentkezni.
* A teljesített házi feladatok egyszer javíthatóak (javítani csak olyan házi feladatot lehet, amely el lett fogadva). A javítás hasonló a pótláshoz, egy hasonló témájú, de teljesen új házi feladat megoldását igényel. Aki javítani szeretne, az levélben jelezze Micskei Zoltánnak.
* Mind a pótláshoz, mind a javításhoz a feladatok a pótlási hét elején kerülnek ki a weboldalra.

=== Vizsgaidőszakban ===
* A tantárgyból írásbeli vizsga van, melyre 55 pont kapható. A vizsga pontjaiból legalább 40%-ot el kell érni a tantárgy sikeres teljesítéséhez.

=== Félévvégi jegy ===
* A végleges jegy a vizsgára és a házi feladatokra kapott pontok összege alapján kerül megállapításra (40-54: elégséges, 55-69: közepes, 70-84: jó, 85-100: jeles).
* Az így megállapított jegyen, ha az legalább elégséges, akkor szóbelivel +1/-1 jegyet lehet módosítani.

== Segédanyagok ==
* Az összes slide (előadás + gyakorlat) megtalálható a tárgyi oldalon szépen, struktúrálva [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/materials a tárgyi oldalon].

== Házi ==
* A félév során három házi feladatot kell megoldani, Windows vagy Linux operációs rendszeren
* Kérdések: a feladatokkal kapcsolatos kérdéseket a [http://q2a.inf.mit.bme.hu/ Q&A] oldalra kell írni.
* Pontozás: Az egyes házi feladatokra 0-15 pontot lehet kapni, a kapott pont értelmezésében segít a következő lista:
** 14-15 pont: nagyon jó házi feladat;
** 12-13 pont: jó házi feladat, egy-két kisebb hiba volt benne, amire később érdemes lehet figyelni;
** 9-11 pont: súlyosabb hiba és/vagy sok kisebb hiba volt a házi feladatban, érdemes a későbbi feladatokra több figyelmet fordítani;
** 6-8: több súlyosabb hiba is lehetett benne, alapvetően nem jó minőségű megoldás;
** 0-5: a házi feladat nincs elfogadva, nagyon súlyos hibák (nem fut, a feladat valami fontos kikötését nem teljesíti stb.) vagy nagyon rossz minőségű megoldás (pl. olvashatatlan kód).
** Természetesen ezek csak irányelvek, minden feladat értékelése egy egyéni helyzet. Abban, hogy mi számít súlyos hibának, a következő ellenőrző lista segít.

=== Általános információk ===
[https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#altalanos Általános információk a tárgyhonlapon]

=== 1. házi - Címtárak ===
* Linux: openLDAP, Python
* Windows: Active Directory, PowerShell
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf1 a tárgyhonlapon]

=== 2. házi - Konfigurációkezelés ===
* Linux: sfcb, openwsman, Python
* Windows: WMI, WinRM, PowerShell
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf2 a tárgyhonlapon]

=== 3. házi - Felügyeletre tervezés ===
* Linux / Windows / Mac: Java, JMX
* Windows: .NET, Visual Studio, StyleCop
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf3 a tárgyhonlapon]

== Vizsga ==
* A vizsgára 90 perc áll rendelkezésre.
* A vizsgát egészkor kezdjük, ezért kérem mindenki érjen oda a terembe pár perccel hamarabb.
* A vizsga megkezdése után 30 percig nem lehet elmenni a vizsgáról.
* A vizsgán semmilyen segédeszközt nem lehet használni.
* A feladatokat alapvetően a kiadott feladatlapon kell megoldani, ezen kívül általában 1-2 üres lap szokott még kelleni.
* A vizsgán a személyazonosságot ellenőrizzük.
* A vizsgáról előző nap 12:00 óráig lehet a Neptunon lejelentkezni, utána már személyesen sem lehet lejelentkezni (9/2008 (XII.15.) sz. Rektori utasítás az oktatás szervezéséről, 7.1.49.). A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás különeljárási díj köteles.

=== Elméleti rész ===
==== 2013-as vizsga témák ====
# '''Modellezés''': modell és metamodell fogalma, absztrakciós és metaszintek használata. Modellezési nyelv megadása. Az UML nyelv szerepe és alapelemei. IT infrastruktúra modellezése.
# '''Címtárak''': címtár fogalma, szerepe. Az LDAP felépítése (séma, objektumok), tipikus műveletek, gyakori tulajdonságok. Elemek megnevezésének módja. Az Active Directory szerepe és felépítése. Csoportházirendek.
# '''Konfigurációkezelés''': konfigurációkezelés feladatai, általános architektúra. CIM szabvány célja, felépítése, leírónyelve (MOF). WBEM ajánlás elemei, protokolljai (CIM-XML, WS-Management). Megvalósítások (WMI, WinRM).
# '''Rendszermonitorozás''': monitorozás céljai és részfeladatai, adatgyűjtés megvalósításának lehetőségei, szondázás és diagnosztika. Historikus adatgyűjtés feladata és kihívásai.
# '''Eseménykezelés''': az esemény fogalma, jellemző IT események. Esemény-feldolgozás lépései. Windows Event Log és syslog.
# '''Szolgáltatásbiztonság''': szolgáltatásbiztonság és jellemzőinek definíciója. Befolyásoló tényezők és hatáslánc. Meghibásodások kategorizálása. Szolgáltatásbiztonság eszközei, analízis módszerek.
# '''Fürtözés és replikáció''': fürt fogalma és fajtái. Terheléselosztó és HA fürtök fajtái. Megoldandó problémák fürtözés során. Elsődleges-másodlagos sémájú replikáció.
# '''Virtualizáció''': virtualizáció fogalma és fajtái. Szerver oldali megoldások jellegzetességei. Központi menedzsment lehetőségei (erőforráscsoportok, hibatűrés, virtuális gépek mozgatása).
# '''Cloud computing''': számítási felhők tulajdonságai. Érvek és ellenérvek. Számítási felhők ismérvei. Szolgáltatás-terminológia (XaaS). Szolgáltatásbiztonság kérdései cloud computing rendszereknél.

=== Gyakorlati rész ===
A vizsgában két féle gyakorlati feladat lesz, az alábbi témákból:
* Modellezés
* Szolgáltatásbiztonság, diagnosztika

=== Vizsgák ===
* [[IRFMintaVizsga200892|IRF mintavizsga 2008/2009 tavasz]]
* [[IRFVizsga20090527|IRF vizsga 2009.05.27.]]
* [[IRFVizsga20090603|IRF vizsga 2009.06.03.]]
* [[Média:IRFvizsga_megoldas_20100531.pdf‎|IRF vizsga 2010.05.31 + megoldás (hivatalos)]]
* [[Média:IRFmintavizsga2011.pdf|Minta vizsga 2011 megoldás nélkül ]]
* [[Média:IRFmintavizsga2012.pdf|Minta vizsga 2012 megoldás nélkül ]]
* [[Média:IRFmintavizsga2013.pdf|Minta vizsga 2013 megoldás nélkül (2012-estől alig különbözik) ]]

== Tippek ==
* Az egyes házi feladat kiadás utáni gyakorlatokon az aktuális házi feladatról szól a gyakorlat, tehát nagyon érdemes rá elmenni. Nagyon sok időt spórol meg a házi feladat elkészítésében, illetve ott helyben lehet kérdezni az tanároktól ha valamit nem értünk/elakadtunk.
* A házikat érdemes időben elkezdeni. Ha vasárnap este van a leadási határidő, akkor már szombat reggel is késő elkezdeni. Érdemes már hét elején ismerkedni a technológiákkal.
* Nem szabad 1-nél több házit hagyni pótlási hétre, mert azt már sokat nem tudják befejezni.

== Kedvcsináló ==
* Sok hasznos ismeretet tanít meg a tárgy gyakorlati úton. Ez egy jó irány, a legeredményesebb amerikai egyetemek a teljes képzés során legalább ennyi otthoni feladattal dolgoznak. Tényleg úgy lehet (és úgy is érdemes) a legtöbbet tanulni, hogy egy hozzáértő ember személyre szabottan mond véleményt a munkáidról
* Egy tárgy ahol megtanítják a Python és PowerShell scripteket. Míg egyetemen erre nem biztos hogy sok szükségünk van, munka során lehet találkozunk velük és akkor viszont nagyon jól fog jönni, hogy IRF-ből már kellett ilyen script nyelveket házit írni.

== Egyéb anyagok/linkek ==
* 2009-es témakör kidolgozások, '''ELAVULT!'''
** [[IRFVizsgaModellezes|Modellezés]]
** [[IRFVizsgaITFolyamatkezeles|IT folyamatkezelés]]
** [[IRFVizsgaFelhasznaloKezeles|Felhasználó kezelés]]
** [[IRFVizsgaCimtarak|Címtárak]]
** [[IRFVizsgaEngedelyezes|Engedélyezés]]
** [[IRFVizsgaAzonossagKezeles|Azonosságkezelés]]
** [[IRFVizsgaKonfiguracioKezeles|Konfigurációkezelés]]
** [[IRFVizsgaCMDB|Konfigurációkezelő adatbázisok (CMDB)]]
** [[IRFVizsgaRendszerMonitorozas|Rendszermonitorozás]]
** [[IRFVizsgaEsemenyKezeles|Eseménykezelés]]
** [[IRFVizsgaSzolgaltatasiSzintek|Szolgáltatási szintek]]
** [[IRFVizsgaVirtualizacio|Virtualizáció]]
** [[IRFVizsgaProblemaKezeles|Incidens-, probléma-, változáskezelés]]
** [[IRFVizsgaTelepitesKezeles|Kiadás és telepítéskezelés]]
** [[IRFVizsgaSzolgaltatasBiztonsag|Szolgáltatásbiztonság]]
** [[IRFVizsgaFurtozes|Fürtözés és replikáció]]
** [[IRFVizsgaMentes|Mentés és archiválás]]
** [[IRFVizsgaCloud|Cloud computing]]
** [[IRFVizsgaJegyzetV2|Vizsgára összefoglaló jegyzet]]

[[Category:Infoszak]]