VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Szerkesztő:Fekete Tamás

2014-10-14T17:43:39Z

Fekete Tamás: Új oldal, tartalma: „-- There is no spoon...”

--
There is no spoon...

Fizika 2 (régi)

2014-10-14T17:32:40Z

Fekete Tamás: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Fizika 2
|targykod=TE11AX02
|szak=villany
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Fizika Tanszék
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX02/
|targyhonlap=http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_2_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

A '''Fizika 2''' a második féléves [[Fizika 1]] folytatása, az előző féléves mechanika, hőtan után az elektromosságtant és az ehhez kapcsolódó modern fizikai ismereteket (kvantummechanika elemei) tárgyalja. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' ("''Hudson-Nelson''") tankönyv fejezeteit, kezdve a Coulomb-erő tárgyalásától egészen a kvantumeffektusokig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol olyan matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó, melyek [[Matematika A3 villamosmérnököknek|Matematika A3]]-ból csak a félév végén kerülnek elő.

A gyakorlatokon példafeladatokat oldanak meg, és a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Fizika 1]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is!
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli három nagy részből áll, melyeken összesen legalább 20 pontot (40%) kell elérni:
** 4 darab 5 pontos számítási feladat (részmegoldásokra is jár pont)
** 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés
** 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés (részmegoldásokra is jár pont)
*'''Bónusz pontok:''' A tárgyból többféle módon is lehet bónuszpontokat szerezni, melyek hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához. '''FONTOS''' azonban, hogy csakis az első próbálkozás alkalmával érvényesíthetőek a bónuszpontok. Aki megbukik az első vizsgáján, az elveszíti a bónuszpontjait. Bónuszpontszerzési módok:
** A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít:
*** 17-19 pont között +1 pont
*** 20-22 pont között +2 pont
*** 23-25 pont között +3 pont
** Gyakorlatokon való aktív részvételért a gyakorlatvezető is adhat bónuszpontokat, azonban az erre és a kiszárthelyikre kapott összes bónuszpont maximum 5 pont lehet!
** A nagyzárthelyin elért pontszám 25%-a (minimum 3, maximum 7.5) további bónuszpontként hozzáadódik a vizsga számolós feladatokat tartalmazó részéhez. A nagyZH-ra csakis akkor jár bónuszpont, ha az elsőre meglett. A pót és pótpótZH-ra semmilyen körülmények között nem szerezhető bónuszpont.

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

* A tantárgy hivatalos könyve: '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''
* [[Media:Fizika1_Elektrodinamika_optika.pdf| Dr. Takács Csaba (Miskolci Egyetem): Elektrodinamika, optika]] - 84 oldalas vázlatos jegyzet, egész tanulható. Vannak benne kidolgozott példák, ábrák, differenciális és integrális alakok is.
* [[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''

=== Egyéb segédanyagok ===

* [http://dept.phy.bme.hu/education/zh_vizsga_vik_bsc_feladatok_fiz_2.html Megoldásra javasolt tankönyvi feladatok]
* [[Fizika 2 - Elméleti kérdések|"Kiegészítendő mondatok" gyűjteménye]] - A ZH-kon és vizsgákon lévő kiegészítős mondatok gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''
*[[Fizika 2 - Új Igaz-Hamis kérdések|Új igaz-hamis kérdések gyűjteménye]] - Keresztféléven típusfeladat. '''''Bővítsétek!'''''
* [[Media:Fizika1_Képletek.pdf| Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz (néhol túl bonyolult formában)
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek.
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - ahol sok videó található kísérletekről.
* [[Media:Fizika1_Matematikai_osszefoglalo.pdf‎|Matematikai összefoglaló]] - 2012 őszi félévben ''Péczeli Imre'' előadó által közzétett matematikai összefoglaló a tárgyhoz.

==Zárthelyi dolgozatok==

A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]'''

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Fizika2_2007_ősz_ZH.pdf‎|2007/08 ősz]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHA.pdf‎|2008/09 ősz - A csoport]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHB.pdf‎|2008/09 ősz - B csoport]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2009_ősz_ZH.pdf|2009/10 ősz]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2010_ősz_ZH.pdf|2010/11 ősz]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2011_ősz_ZH.pdf|2011/12 ősz]] - csak kiegészítős, megoldásokkal
*[[Media:Fizika2_2012_ősz_ZH.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Fizika2_2013_ősz_ZH.pdf|2013/14 ősz]] - megoldás nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Fizika2_2009_tavasz_PÓTZH.pdf‎|2009/10 kereszt]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika2_2010_ősz_PÓTZH.pdf|2010/11 ősz]] - csak számolós, megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2012_ősz_PÓTZH.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

==Vizsgák==

'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be!

Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top;" |

=== Rendes vizsgák ===

*2007/08:
**[[Media:Fizika2_2008-01-04_vizsga.pdf‎|2008.01.04]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal
**[[Media:Fizika2_2008-01-11_vizsga.pdf‎|2008.01.11]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Fizika2_2009-01-08_vizsga.pdf‎|2009.01.08]] - régi típusú vizsga
**[[Media:Fizika2_2009-01-15_vizsga.pdf‎|2009.01.15]] - régi típusú vizsga

*2009/10:
**[[Media:Fizika2_2010-01-20_vizsga.pdf‎|2010.01.20]]

*2010/11:
**[[Media:Fizika2_2011-01-11_vizsga.pdf‎|2011.01.11]] - kiegészítős mondatok nélkül
**[[Media:Fizika2_2011-01-18_vizsga.pdf|2011.01.18]]

*2012/13:
**[[Media:2013.01.02.Fiz2.vizsgaZH.nem.teljes.megoldasokkal.pdf‎|2013.01.02]] - [[Fizika 2 2013. 01. 02. vzh megoldása|megoldásokkal]]
**[[Media:Fizika2_vizsga_20130109.PDF|2013.01.09]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika2 vizsga 20130116.pdf|2013.01.16]] - megoldások nélkül

*2013/14:
**[[Media:Fizika_2_vizsga_20131221.pdf‎|2013.12.21]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika2_vizsga_2014-01-08.pdf|2014.01.08]] - [[Media:Fizika2_vizsga_20140108_megoldas.pdf|számolós megoldások]] (hibák lehetnek benne)
**[[Media:Vill_fiz2_3v_2014_01_15.pdf‎|2014.01.15]] - részben megoldásokkal

| style="vertical-align: top;" |

=== Keresztféléves vizsgák ===

*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Fizika2_2009-06-09_vizsga.pdf‎|2009.06.09]]

*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Fizika2_2010-05-26_vizsga.pdf‎|2010.05.26]]
**[[Media:Fizika2_2010-06-02_vizsga.pdf‎|2010.06.02]]

*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Fizika2_2011.06.08_vizsga.pdf‎|2011.06.08]]

|}

== Tippek ==

*Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
*A vizsgára érdemes átbogarászni a ''Hudson-Nelson'' idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
*A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
*Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
*Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.
*Az MIT egyetemről fizika előadások felvételei, jegyzetei stb : http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#physics

== Verseny ==

A tantárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/9?v=Fizika+II. versenyt].

A Fizika II. versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik az aktuális a félévben vették fel a Fizika II. tárgyat. A feladatok megoldásához nem szükséges "különleges tudás", modellszintű gondolkodás viszont igen. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el! A jó ötleteket is pontozzák. Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fizika 2

2014-10-14T17:28:26Z

Fekete Tamás: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Fizika 2
|targykod=TE11AX22
|szak=villany
|kredit=4
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=Fizika Tanszék
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX02/
|targyhonlap=http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_2_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

A '''Fizika 2''' az első féléves [[Fizika 1]] folytatása, az előző féléves mechanika, hőtan után az elektromosságtant és az ehhez kapcsolódó modern fizikai ismereteket (kvantummechanika elemei) tárgyalja. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' ("''Hudson-Nelson''") tankönyv fejezeteit, kezdve a Coulomb-erő tárgyalásától egészen a kvantumeffektusokig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol olyan matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó, melyek [[Matematika A3 villamosmérnököknek|Matematika A3]]-ból csak a félév végén kerülnek elő.

A gyakorlatokon példafeladatokat oldanak meg, és a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Fizika 1]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is!
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni.

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

* A tantárgy hivatalos könyve: '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''
* [[Media:Fizika1_Elektrodinamika_optika.pdf| Dr. Takács Csaba (Miskolci Egyetem): Elektrodinamika, optika]] - 84 oldalas vázlatos jegyzet, egész tanulható. Vannak benne kidolgozott példák, ábrák, differenciális és integrális alakok is.
* [[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''

=== Egyéb segédanyagok ===

* [http://dept.phy.bme.hu/education/zh_vizsga_vik_bsc_feladatok_fiz_2.html Megoldásra javasolt tankönyvi feladatok]
* [[Fizika 2 - Elméleti kérdések|"Kiegészítendő mondatok" gyűjteménye]] - A ZH-kon és vizsgákon lévő kiegészítős mondatok gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''
*[[Fizika 2 - Új Igaz-Hamis kérdések|Új igaz-hamis kérdések gyűjteménye]] - Keresztféléven típusfeladat. '''''Bővítsétek!'''''
* [[Media:Fizika1_Képletek.pdf| Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz (néhol túl bonyolult formában)
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek.
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - ahol sok videó található kísérletekről.
* [[Media:Fizika1_Matematikai_osszefoglalo.pdf‎|Matematikai összefoglaló]] - 2012 őszi félévben ''Péczeli Imre'' előadó által közzétett matematikai összefoglaló a tárgyhoz.

==Régi zárthelyi dolgozatok==

A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]'''

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Fizika2_2007_ősz_ZH.pdf‎|2007/08 ősz]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHA.pdf‎|2008/09 ősz - A csoport]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHB.pdf‎|2008/09 ősz - B csoport]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2009_ősz_ZH.pdf|2009/10 ősz]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2010_ősz_ZH.pdf|2010/11 ősz]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2011_ősz_ZH.pdf|2011/12 ősz]] - csak kiegészítős, megoldásokkal
*[[Media:Fizika2_2012_ősz_ZH.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Fizika2_2013_ősz_ZH.pdf|2013/14 ősz]] - megoldás nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Fizika2_2009_tavasz_PÓTZH.pdf‎|2009/10 kereszt]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika2_2010_ősz_PÓTZH.pdf|2010/11 ősz]] - csak számolós, megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2012_ősz_PÓTZH.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

==Vizsgák==

'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be!

Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top;" |

=== Rendes vizsgák ===

*2007/08:
**[[Media:Fizika2_2008-01-04_vizsga.pdf‎|2008.01.04]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal
**[[Media:Fizika2_2008-01-11_vizsga.pdf‎|2008.01.11]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Fizika2_2009-01-08_vizsga.pdf‎|2009.01.08]] - régi típusú vizsga
**[[Media:Fizika2_2009-01-15_vizsga.pdf‎|2009.01.15]] - régi típusú vizsga

*2009/10:
**[[Media:Fizika2_2010-01-20_vizsga.pdf‎|2010.01.20]]

*2010/11:
**[[Media:Fizika2_2011-01-11_vizsga.pdf‎|2011.01.11]] - kiegészítős mondatok nélkül
**[[Media:Fizika2_2011-01-18_vizsga.pdf|2011.01.18]]

*2012/13:
**[[Media:2013.01.02.Fiz2.vizsgaZH.nem.teljes.megoldasokkal.pdf‎|2013.01.02]] - [[Fizika 2 2013. 01. 02. vzh megoldása|megoldásokkal]]
**[[Media:Fizika2_vizsga_20130109.PDF|2013.01.09]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika2 vizsga 20130116.pdf|2013.01.16]] - megoldások nélkül

*2013/14:
**[[Media:Fizika_2_vizsga_20131221.pdf‎|2013.12.21]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika2_vizsga_2014-01-08.pdf|2014.01.08]] - [[Media:Fizika2_vizsga_20140108_megoldas.pdf|számolós megoldások]] (hibák lehetnek benne)
**[[Media:Vill_fiz2_3v_2014_01_15.pdf‎|2014.01.15]] - részben megoldásokkal

| style="vertical-align: top;" |

=== Keresztféléves vizsgák ===

*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Fizika2_2009-06-09_vizsga.pdf‎|2009.06.09]]

*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Fizika2_2010-05-26_vizsga.pdf‎|2010.05.26]]
**[[Media:Fizika2_2010-06-02_vizsga.pdf‎|2010.06.02]]

*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Fizika2_2011.06.08_vizsga.pdf‎|2011.06.08]]

|}

== Tippek ==

*Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
*A vizsgára érdemes átbogarászni a ''Hudson-Nelson'' idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
*A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
*Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
*Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.
*Az MIT egyetem fizika előadások felvételei, jegyzetek, anyagok stb http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#physics

== Verseny ==

A tantárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/9?v=Fizika+II. versenyt].

A Fizika II. versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik az aktuális a félévben vették fel a Fizika II. tárgyat. A feladatok megoldásához nem szükséges "különleges tudás", modellszintű gondolkodás viszont igen. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el! A jó ötleteket is pontozzák. Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fizika 1

2014-10-14T17:27:24Z

Fekete Tamás: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Fizika 1 (régi)
|targykod=TE11AX01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=Fizika Tanszék
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX01/
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

{{Tantárgy
|nev=Fizika 1 (új)
|targykod=TE11AX21
|szak=villany
|kredit=4
|felev=1
|kereszt=van
|tanszék=Fizika Tanszék
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX01/
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

A '''Fizika 1''' tárgy lényegében a középiskolában már tanult mechanika és hőtan témakörök rendszerezésével, átismétlésével és elmélyítésével foglalkozik. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' tankönyv fejezeteit, kezdve a Newtoni mechanikától a relativisztikus fizikán át, a hőtan főtételekig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol komolyabb matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó.

A gyakorlatokon példafeladatatokat oldanak meg, a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:'''
Régi: [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyból az aláírás megszerzése kötelező. 
Új: nincs
*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!
*'''0.ZH:''' A félév elején a középiskolás anyagból 0.ZH-t kell írni, melynek teljesítése az aláírás megszerzésének feltétele. A 0.ZH kiváltható a [[Bevezető fizika]] című 2 kredites szabadon választható felzárkóztató tárgynak legalább elégséges teljesítésével is.
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni.

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

Néhány könyv, amit még érdemes lehet beszerezni. Némelyikben sokkal jobbak a feladatok, mint a ''Hudson-Nelson''-ban. Aki ezt végigcsinálja, annak biztos nem lesz gondja, néha vizsgára is ezekből válogatnak. Nem kell megvenni őket, az egyetemi könyvtárban is megvannak, a zárójelben a könyvtári szám, ami alapján a ki tudjátok kölcsönözni.

* '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''
* ''Füstöss László: Hőtan feladatok (J-112443)''
* ''Füstöss László: Feladatok elektrodinamikából (J-133771)''
* ''Papp Zsolt: Mechanika feladatok (J-111273)''
* [http://aleph.omikk.bme.hu/F/67UDQMFPCTUN8SSJE49B9R9RM5J7HX7TDMR9XF7IYCU8R7G1DV-36175?func=find-b&request=Halpern%2C+Alvin+M&find_code=WRD&adjacent=N&x=0&y=0&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3= Halpern, Alvin M.: 3000 megoldott feladat]
* [[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''

=== Egyéb segédanyagok ===

* [[Media:Fizika1-jegyzet_előadások_alapján.pdf|Előadásjegyzet]] - A 2011/2012-es tavaszi félévben ''Dr. Barócsi Attila'' és ''Dr. Péczeli Imre'' előadók előadásai alapján készítette ''Bányai Tamás''. '''Nagyon jól használható!'''
* [[Media:Fizika1_Kepletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz.
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek.
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - Sok videó itt található a tárgyhoz kapcsolódó kísérletekről.
* [http://dept.phy.bme.hu/education/vil_bsc_fiz1_gyakorlat.html Megoldásra javasolt példák] - User: ''vik'' Password: ''fizika''
* [[Media:fizika1_gyakmegoldasok.pdf|Gyakorlatok megoldásai]] - Oroszlány László gyakorlatvezető készítette (2013 ősz)

==Korábbi ZH-k ==

A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]'''

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Fizika1_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_2010tavasz_ZH.PDF|2009/10 tavasz]] - számolások megoldásokkal, kiegészítős mondatok nélkül
*[[Media:Fizika1_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Fizika1_2012tavasz_ZH.PDF|2011/12 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_zh_2013_tavasz.PDF|2012/13 tavasz]] - megoldások nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Fizika1_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]] - megoldások nélkül

== Vizsgák ==

'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be!

Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top;" |

=== Rendes vizsgák ===

*2007/08:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.05.29.pdf‎|2008.05.29]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.06.05.pdf‎|2008.06.05]] - régi típusú vizsga, megoldások nélkül
*2009/10:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.03.PDF|2010.06.03]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.10.PDF‎|2010.06.10]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17A.pdf‎|2010.06.17 - A csoport]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17B.pdf|2010.06.17 - B csoport]] - megoldásokkal
*2010/11:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.05.25.pdf|2011.05.25]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.01.pdf|2011.06.01]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.15.pdf‎|2011.06.15]] - megoldásokkal
*2011/12:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.23.PDF|2012.05.23]] - csak számolósok, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.30.PDF‎|2012.05.30]] - csak mondatkiegészítősök, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.06.PDF|2012.06.06]] - csak mondatkiegészítősök, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.13.PDF|2012.06.13]] - számolósok megoldásokkal, esszék nélkül
*2012/13:
**[[Media:Fiz1_vizsga_20130529.PDF|2013.05.29]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2013_06_05.pdf|2013.06.05]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fiz1_vizsga_20130612.PDF|2013.06.12]] - részben megoldásokkal

| style="vertical-align: top;" |

=== Keresztféléves vizsgák ===

*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.17.pdf‎|2008.01.17]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.31.pdf‎|2008.01.31]] - részben megoldásokkal
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.0104.PDF|2011.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.11.PDF|2011.01.11]] - csak számolós, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_20110118.PDF‎|2011.01.18]] - csak számolós, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.24.PDF|2001.01.24]] - csak számolós, megoldások nélkül
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldásokkal, esszék nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.04.pdf‎|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.18.pdf‎|2012.01.18]] - megoldások nélkül

|}

==Tippek==

*Aki középiskolában nem volt fizikai faktos és nem találkozott még a gimnáziumi alapóránál komolyabb fizikával, az sajnos elég nagy hátránnyal indul.
*Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
*A vizsgára érdemes átbogarászni a ''Hudson-Nelson'' idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
*A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
*Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
*Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.
*Az MIT egyetemről fizika előadások felvételei, jegyzetei stb : http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#physics

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/5?v=Fizika+I. versenyt].

A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak_2014}}

Matematika A3 villamosmérnököknek

2014-10-14T17:23:46Z

Fekete Tamás: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|targykod=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

== Segédanyagok ==

=== Elméleti összefoglalók ===

* '''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.
* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni
* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat
* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek

=== Gyakorló feladatok ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is
* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel
* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával

===Egyéb segédanyagok===

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''
* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!
* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz
* [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

|}

== Vizsgák ==

===Írásbeli vizsga===

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2005/06:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal

*2006/07:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/08:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]

*2010/11:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2011/12:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]

*2012/13:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]

*2013/14:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]

*2013/14 - kereszt:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal

|}

=== Szóbeli vizsga ===

*2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

*2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

*[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

*[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Matematika A2f - Vektorfüggvények

2014-10-14T17:21:28Z

Fekete Tamás: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A2 - Vektorfüggvények
|targykod=TE90AX26
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX02
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=488&targy-nev=Matematika+A2a+-+Vektorf%fcggv%e9nyek|levlista=matek2ATsch.bme.hu
|levlista=matek2{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A '''Matematika A2 – Vektorfüggvények''' nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyra. Kreditjének megszerzése szükséges a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]] című tárgyak felvételéhez, melyek teljesítéséhez nélkülözhetetlen a többváltozós függvényekről szóló anyagrész ismerete. A tárgy anyagának sok része felbukkan még a későbbiekben, így fontos a tanultak alapos begyakorlása.

A tárgy tematikája három fő részre bontható:
*Lineáris algebra
*Végtelen sorok
*Többváltozós függvények

Az első ZH többnyire a lineáris algebra témakörét kéri számon, a második a többváltozós függvényeket és a sorokat. A készülés során érdemes időrendben visszafelé haladni, mert a ZH-k stílusa változott az évek során.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. A félévközi jegy megszerzéséhez mindkét ZH-n el kell érni 40%-ot.

*'''Félévközi jegy:'''
A két ZH átlagának alapján
40-55% : elégséges (2)
56-70% : közepes (3)
71-85% : jó (4)
86-100%: jeles (5)

==Segédanyagok==

===Hivatalos jegyzetek===
*[[Média:Matek2_Kovács_Zoltán__Lineáris_algebra_I.PDF|Kovács Zoltán: Lineáris algebra I.]]
*[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Számsorozatok.pdf‎|Kónya Ilona: Számsorozatok]]
*[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Numerikus_sorok.PDF|Kónya Ilona: Numerikus sorok]]
*[[Média:Matek2_Farkas_Barnabás__Többváltozós_analízis.PDF|Farkas Barnabás: Többváltozós analízis]]
*[[Média:Matek2_Kétváltozós_függvények.PDF|Kétváltozós függvények]] - Példákkal és szemléletes ábrákkal

===Tömör, tematikus összefoglalók===
*[[Média:Matek2_Wettl_Ferenc_Lineáris_algebra_összefoglaló.pdf‎|Lineáris algebra 1]]
*[[Média:Matek2_Horváth__Lineáris_algebra_összefoglaló.PDF|Lineáris algebra 2]]
*[[Média:Matek2_sorok_összefoglaló.PDF|Numerikus sorok]]
*[[Média:Matek2_többváltozós_függvények_összefoglaló.PDF|Többváltozós függvények]]
*[[Média:Matek2_vizsga_összefoglaló_Rátky_Marcell.PDF|Képletgyűjtemény]]

===Kidolgozott szóbeli tételek===
*[[Média:Matek2_vizsga_Ky_kidolgozott_tételsor.PDF|Tételkidolgozás (2006)]]
*[[Media:Anal2 Tételek kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Tételkidolgozás (2013)]]
*[[Media:Anal2 Minimum követelmények kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Minimumkövetelmény (2013)]]

===További hasznos jegyzetek, linkek===
[http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google PageRank számítása mátrix műveletekkel] - egy érdekes gyakorlati példa, a ppt-hez tartozó feladatlappal: [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googleworksheet.pdf]

==Régi Első zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===BSc képzés===

*[[Média:Matek2_zh1_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2011tavasz.PDF|2010/11 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2013tavasz_megoldokulcs.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_pzh_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_2013_ősz_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Média:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===Régi ötéves képzés===

*[[Média:Matek2 zh1 1996tavasz megoldokulcs.PDF|1995/96 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_1999tavasz_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_2000tavasz_megoldokulcs.PDF|1999/00 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_Ky.PDF|2001/02 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2004tavasz.PDF|2003/04 tavasz]]

|}

==Régi Második zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===BSc képzés===

*[[Média:Matek2_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2011tavasz.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]
*[[Média:Matek2 zh2 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2013_ősz_kereszt_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Média:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===Régi ötéves képzés===

*[[Média:Matek2_zh2_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1997/98 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_1999tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]

|}

==Régi vizsgák==
Az új Matek A2 már nem vizsgás, de a ZH-ra való készüléshez jól jöhetnek.
{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2005/06:
**[[Média:Matek2_vizsga_2006-05-31_Horváth_megoldokulcs.PDF|2006.05.31]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-01_Ky.PDF|2006.06.01]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-07_Serény.PDF|2006.06.07]]
*2006/07 – kereszt:
**[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-02.PDF|2007.01.02]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-15.PDF|2007.01.15]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-22.PDF|2007.01.22]]
*2006/07:
**[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_elso.PDF|2007.05.30]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_masodik.PDF|2007.06.06]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2007-06-20_negyedik.PDF|2007.06.20]]
*2007/08:
**[[Média:Matek2_vizsga_2008tavasz_masodik.PDF|2008.06.04]] – [[Matematika A2a - Vektorfüggvények - Vizsga, 2008.06.04.|megoldásokkal]]
**[[Média:Matek2_vizsga_regi_megoldokulcs.PDF|2008.06.11]] - megoldásokkal
*2008/09:
**[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2009.05.27]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_masodik.PDF|2009.06.03]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2009.06.10]] - megoldásokkal
*2009/10:
**[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2010.05.26]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_masodik_megoldokulcs.PDF|2010.06.02]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11 – kereszt:
**[[Média:Matek2_vizsga_2010-12-22.PDF|2010.12.22]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-04.PDF|2010.01.04]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2011-01-06_megoldokulcs.PDF|2011.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-11_megoldokulcs.PDF|2010.01.11]] - megoldásokkal
*2010/11:
**[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_elso.PDF|2011.05.26]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_masodik.pdf|2011.06.02]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2011-06-09.PDF|2011.06.09]]
*2011/12 – kereszt:
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-01-12.PDF|2012.01.12]]
*2011/12:
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-24.PDF|2012.05.24]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-31.PDF|2012.05.31]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-07.PDF|2012.06.07]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-14.PDF|2012.06.14]]
*2012/13 – kereszt:
**[[Média:Matek2_vizsga_2012osz_harmadik.PDF|2013.01.10]]
*2012/13:
**[[Media:Matek2_vizsga_20130530.PDF|2013.05.30]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek2_vizsga_2013_06_06.pdf|2013.06.06]] - megoldásokkal
**[[Media:matek2_vizsga_2013_06_13.pdf|2013.06.13]] - megoldásokkal
**[[Media:matek2_vizsga-2013-06-20.pdf|2013.06.20]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_03.PDF|2014.01.03]] - megoldásokkal
**[[Media:matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_09_masodik_alkalom.pdf|2014.01.09]] - megoldásokkal

|}

==Tippek==

*A félév nagy részében (főleg a diffegyenleteknél) nagyon jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*A tárgy alapvetően nem nehéz. Érdemes gyakorlatra járni, mert a legtöbb gyakorlatvezető nagyon jól magyaráz.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Matematika A1a - Analízis

2014-10-14T17:16:57Z

Fekete Tamás: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A1 - Analízis
|targykod=TE90AX00
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=van
|tanszék=Analízis Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX00/
|targyhonlap=http://math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=486&targy-nev=Matematika+A1a+-+Anal%edzis
}}

A [[Matematika A1a - Analízis]] tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]], a [[Jelek és rendszerek 1]] és a [[Fizika 1]]. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja az RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Aláírás megszerzése:''' Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Matematika]] című tárgy sikeres teljesítése. Aki a 0. ZH-n megbukott, annak az egyik évközi ZH-t '''elsőre''' teljesítenie kell.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

==Segédanyagok==

===Elméleti segédanyagok===
*[[Media:MatekA1_függvények.PDF|Képletgyűjtemény]] - Az összes szükséges függvény jelleggörbéje (határértékek leolvasásához), deriváltfüggvénye és primitív függvénye (kicsit homályos, de még olvasható)
*[[Média:Matek1 jegyzet zhra.pdf|Régi ZH jegyzet]] - Sok hasznos képlet és elméleti anyag van összefoglalva benne
*[[Média:Matek1 fontos osszefuggesek.pdf|Fontos összefüggések]] - NEM teljes, hibák előfordulhatnak benne
*[[Média:Matek1 Komplexelmelet.pdf|Komplex számok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Komplexfeladat.pdf|Komplex számok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolható a komplex algebra ([http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha]-val lehet ellenőrizni)
*[[Média:Matek1 vektorok jegyzet.pdf|Vektorok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Vektor pelda1.pdf|Vektorok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolhatók a vektoros feladatok

===Gyakorló feladatok===

ZH/vizsga felkészülés közben érdemes ezekből is gyakorolni. Ezekhez elég hasonló példák szoktak a számonkérésekben is szerepelni.

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 35%;" |
====Horváth-féle gyakorló feladatok====

*[[Média:Matek1 Horvath tervektorok sorozatok.pdf|Térvektorok]]
*[[Média:Matek1 Horvath komplex.pdf|Komplex számok]]
*[[Média:Matek1 Horvath sorozatok.pdf|Sorozatok]]
*[[Média:Matek1 Horvath hatarertekek.pdf|Határértékszámítás]]
*[[Média:Matek1 Horvath fvhatarertek.pdf|Függvény határértéke]]
*[[Média:Matek1 Horvath derivalas.pdf|Deriválás]]
*[[Média:Matek1 Horvath primfv.pdf|Primitív függvény meghatározása]]
*[[Média:Matek1 Horvath integralas.pdf|Integrálás]]
*[[Média:Matek1 Horvath NewtonLeibniz.pdf|Newton-Leibniz szabály]]

| style="vertical-align: top; width: 65%;" |

====Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai====

*[[Média:Matek1 halmazok.pdf|Halmazelmélet]] és a [[Média:Matek1 halmazok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 komplexszamok.pdf|Komplex számok]] és a [[Média:Matek1 komplexszamok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 hatarert.pdf|Határértékszámítás]] és a [[Média:Matek1 hatarert megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 diffszam.pdf |Differenciálszámítás]] és a [[Média:Matek1 diffszam megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 integral.pdf|Integrálszámítás]] és a [[Média:Matek1 integral megoldas.pdf |megoldások]]
|}

{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Első zárthelyi==

*[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005/06 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2008osz.jpg |2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2010 osz.jpg |2010/11 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH' 2011 tavasz.jpg|2010/11 kereszt]]
*[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH1_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Második zárthelyi==
*[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2008osz.JPG|2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 20091113.JPG|2008/09 kereszt]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2010 osz.jpg|2010/01 ősz]]
*[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH2_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Pótzárthelyik==

*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2004/05 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2005/06 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 pzhk 20091208.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - pótpótZH

|}

==Vizsga==

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:33%;" |

*1997/98:
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_elso_megoldokulcs.PDF|1997.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1997.12.19]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1998.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_negyedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.13]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_otodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hatodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hetedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.23]] - megoldásokkal
*1998/99:
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_elso_megoldokulcs.PDF|1998.12.17]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1999.01.07]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1999.01.14]] - megoldásokkal
*1999/00:
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_elso_megoldokulcs.PDF|1999.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2000.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2000.01.13]] - megoldásokkal
*2000/01:
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_elso_megoldokulcs.PDF|2000.12.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2001.01.10]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:33%;" |

*2005/06:
**[[Média:Matek1 mintavizsga 2005osz.pdf|2005.12.19]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz elso.jpg|2006.01.05]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006.pdf|2006.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz masodik.JPG|2006.01.09]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz harmadik.jpg|2006.01.12]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006 2.pdf|2006.01.18]] - megoldásokkal
*2005/06 - kereszt:
**[[Média:Matek1 vizsga 2006tavasz elso.pdf|2006.06.01]]
*2006/07:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.02|2007.01.02]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09|2007.01.09]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.16|2007.01.16]]
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.23|2007.01.23]] - megoldásokkal
*2006/07 – kereszt:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.06.07|2007.06.07]] - megoldásokkal
*2007/08:
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz masodik.jpg|2008.01.02]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz harmadik.pdf|2008.01.09]] - megoldásokkal
*2007/08 – kereszt:
**[[Média:MatekA1_vizsga_2008kereszt_20008_06_04.PDF|2008.06.04]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:33%;" |

*2011/12:
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_elso.PDF|2011.12.21]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik.PDF|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik.PDF|2012.01.11]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_negyedik.PDF|2012.01.18]]
*2011/12 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2012tavasz_elso.PDF|2012.05.30]]
*2012/13:
**[[Media:MatekA1_2012ősz_1vizsga.PDF|2012.12.19]]
*2012/13 – kereszt:
**[[Média:Anal1_vizsga_2013_05_29.jpg|2013.05.29]]
**[[Média:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg|2013.06.05]]
*2013/14:
**[[Média:Matek1_vizsga_2013.12.21.pdf|2013.12.21]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.01.18.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek_A1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
*2013/14 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.05.28_megoldásokkal.jpg|2014.05.28]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.06.04.jpg|2014.06.04]] - megoldásokkal

|}

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Aki gimnáziumban nem volt matekfaktos és nem találkozott még komolyabb határértékszámítással, differenciálszámítással és integrálással az hatalmas hátárnnyal indul. Itt ugyanis 1-2 előadáson lezavarják azt, amit anno hónapokig taglaltatok, gyakoroltatok a gimnáziumban. A tárgyból tanultak kulcsfontosságúak lesznek további tanulmányaitok során, így mindenképpen bele kell fektetni a kellő energiát. Érdemes minél előbb elkezdeni készülni és gyakorolni a számonkérésekre és ha valami nagyon nem tiszta, megkérdezni valakit róla. Aki még életében nem integrált, az nem fog 1 nap alatt megtanulni!
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert általában a példák egy-egy trükkre mennek rá. Így ha minél több ilyen trükköt ismersz, annál könnyebb dolgod van.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek - Többségében az integrálás. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT single variable calculus előadásai, jegyzetei egyéb anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/mathematics/18-01sc-single-variable-calculus-fall-2010/ 
Az http://ocw.mit.edu -n érdemes szétnézelődni, nagyon sok hasznos, ingyenes és minőségi tartalom érhető el.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Elektromágneses terek alapjai

2014-10-08T17:35:34Z

Fekete Tamás: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Elektromágneses terek alapjai
|targykod=VIHVA201
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=nincs
|vizsga=szóbeli írásbeli beugróval
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA201/
|targyhonlap=https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=641%3Aelektromagneses-terek-alapjai-vihva201&Itemid=35&lang=hu
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/terek terek{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

Az '''Elektromágneses terek alapjai''' erőteljesen épít a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyak tananyagára. Ezenkívül a [[Jelek és rendszerek 1]] valamint [[Jelek és rendszerek 2]] előismeretek nagyon hasznosak. Magabiztos vektoranalízis és elektrodinamika alaptudás nélkül nem érdemes felvenni a tárgyat!

A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése, valamint a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyakból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel kötelező, de ezt nem ellenőrzik.
*'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell megírni. Mindkét zárthelyi 1 darab 10 pontos nagypéldából és 5 darab 2 pontos kiskérdésből áll. Az elégségeshez a maximális 20 pontból legalább 10 pontot kell szerezni. Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a nagyzárthelyik átlaga legalább 2.0 legyen!
*'''Vizsga:''' Egy írásbeli beugróból és egy szóbeliből áll:
*#A beugró 10 darab 1 pontos számolási feladatból áll, melyekre tesztes formában 4 válaszlehetőség van megadva. Legalább 5 kérdésnél kell választ jelöni, különben automatikusan elégtelen a vizsga. Helyes jelölés +1 pont, nincs jelölés 0 pont, hibás jelölés -1 pont. 4 ponttól sikeres a beugró, és csak ezután kezdhető meg a szóbeli. '''FONTOS: Csak PÁROS számú kérdést van értelme bejelölni!'''
*#A szóbelin két tételt kell húzni: egy számolási feladatot és egy elméleti témakört. Ennek kidolgozására 15-20 perc áll rendelkezésre.

== Segédanyagok ==

=== Hivatalos Jegyzetek ===

*'''''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''''' című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz!
*'''''Dr. Zombory László: Elektromágneses terek''''' című tankönyv szintén használható, mely a ''Műszaki Kiadó'' honlapján [http://www.muszakikiado.hu/files/Konyvek/Dr_Zombory_Laszlo_Elektromagneses_terek.pdf ingyenesen elérhető].
*'''''Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár''''' jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!
*'''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:Terek_jegyzet2011kereszt.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadó órái alapján ''Mucsi Dénes'' által készített, jegyzetpályázatra beküldött, az előadó által ellenőrzött előadásjegyzet.
*[http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEEMT Előadásvideók] - A tárgy összes előadásának felvétele elérhető itt - [[Elektromágneses terek alapjai - Előadásvideók címszavai időpontokkal|Előadások címszavai és időpontok]] (Az előadásvideók időpont és téma szerinti tartalomjegyzéke).

===Vizsgához segédanyagok ===

Sikeres beugró után a szóbeli két részből áll, kettő lapot kell húzni az elején. Az egyik egy tétel, ami a kiadott tételsor valamelyik tétele, ugyanolyan formában, ahogyan látható a tanszéki honlapon (nincs semmi magyarázat vagy vázlatpont stb.). A másik része egy feladat megoldása. Ezek a feladatok korábbi beugró példákból kerülnek ki, nem túl nehezek, de ismertetni kell a megoldást, az elméleti hátteret.

*[[Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok|Szóbeli feladatok]] - Itt gyűjtjük a szóbelin húzható számolási feladatokat. '''''Szerkesszétek, bővítsétek! Az is jó, ha csak a feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT írjátok be!'''''
*'''Kiemelt kidolgozás: '''[[Media:Terek_tételkidolgozás2012.pdf‎|Tételkidolgozás]] - 2012/2013-as tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes kidolgozása.
*[[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF|Számpéldák]] - Jópár számolási feladat kidolgozása. Néhány hiba előfordul benne! Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi [[Elektromágneses terek alapjai - Számolós vizsgakérdések kidolgozásában talált hibák javításai|hibajavításhoz]]!
*[[Media:Terek_40kidolzott_példa.pdf‎|40 vizsgapélda]] - ''Szilágyi Tamás'' által részletesen kidolgozott vizsgapéldák. '''Fontos:''' Most már nem ezek közül kerülnek ki a beugrókérdések! Gyakorlásnak viszont jók!
*[[Media:Terek_tételekhez_képletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Szóbeli tételekhez rendszerezett képletgyűjtemény.

=== Egyéb segédanyagok ===

*[[Media:Terek távvezetékesfeladatokkidolgozása.pdf|Távvezetékek]] - Néhány távvezetékes feladat nagyon jó kidolgozása, a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.
*[[Media:Terek_képletek_1ZH-hoz.PDF‎|Első ZH]] és a [[Media:Terek_képletek_2ZH-hoz.PDF‎|második ZH]] anyagához egy-egy hasznos képlet-összefoglaló.
*[[Media:Terek_magicképletek.PDF|Magic képletek]] - ''Ács Judit'' által összegyűjtött néhány hasznos képlet.

===Régebbi jegyzetek/kidolgozások===

Itt vannak összegyűjtve a régebbi jegyzetek/tételkidolgozások, melyek már kisebb-nagyobb mértékben aktualitásukat vesztették. Ezeket érdemes a végére hagyni és a fentebbi aktuális anyagokkal kezdeni. Ettől függetlenül, ha valaki valamit nem ért, ezek között is érdemes lehet keresgélni, mert vannak bennük hasznos anyagok!

*Az előadás-videók alapján ''Ecker Tibor Ádám'' által készített [[Media:Terek_előadásvideókjegyzet.pdf‎|jegyzet]].
*''Dr. Sebestyén Imre'' 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján ''Sasvári Gergely'' által készített jól használható [[Media:Terek_jegyzet_2009tavasz.pdf‎|jegyzet]].
*2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_2007tételek_1-15.pdf‎|kidolgozása]].
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának [[Media:Terek_tételek1-16_2010tavasz.PDF|első]] és [[Media:Terek_tételek17-31_2010tavasz.PDF|második]] fele (készítője ''Chikán Viktor'').
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_tételekkidolgozása2010tavasz.PDF|kidolgozása]].

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Terek_2006tavasz_1ZHB.pdf‎|2005/06 tavasz]] - B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHB.pdf| 2006/07 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_1ZHAB.pdf‎|2007/08 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - MINTA zárthelyi megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHAB.pdf‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHAB.pdf‎|2009/10 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1ZHAB.pdf|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_1ZHAB.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHAB.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_ZH1.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013ősz_ZH1_AB.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2014_tavasz_ZH1_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHpót.pdf|2006/07 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_1ZHpót.PDF|2008/09 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHpót.pdf|2009/10 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1Zhpót.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZHpót.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZHpót.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_1.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_pZH1_2013kereszt.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2014tavasz_pótZH_1.pdf‎|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal

|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Terek_2002tavasz_1ZHA.pdf‎|2001/02 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2006kereszt_1ZHB.PDF|2006/07 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHAB.PDF|2006/07 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHAB.pdf‎|2008/09 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHAB.pdf‎|2009/10 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHAB.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_2ZHAB.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:terek_ZH2_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHpót.PDF‎|2006/07 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHpót.PDF‎|2007/08 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHpót.PDF|2008/09 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHpótAB.pdf‎‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHpót.pdf‎|2009/10 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHpót.pdf|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZHpót.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZHpót.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_2.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013kereszt_pZH2.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2014tavasz_pótZH_2.pdf‎|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal

|}

== Vizsgabeugrók ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20090112.PDF|2009.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20090119.PDF|2009.01.19]] - megoldások nélkül

*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20091222.pdf‎|2009.12.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100115.pdf‎|2010.01.15]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100122.PDF‎|2010.01.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100129.PDF‎|2010.01.29]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100202.PDF‎|2010.02.02]] - részletes megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Terek_beugró_20100528.pdf‎|2010.05.28]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100604.pdf|2010.06.04]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611A.PDF‎|2010.06.11]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611B.PDF|2010.06.11]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618A.PDF|2010.06.18]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618B.PDF‎|2010.06.18]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100826.PDF|2010.08.26]] - megoldásokkal

*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20101222.PDF‎|2010.12.22]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110105.PDF|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110112.PDF‎|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110119.pdf‎|2011.01.19]] - részben megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Terek_beugró_20110526.pdf‎|2011.05.26]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110602.pdf|2011.06.02]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110609.pdf|2011.06.09]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110616.pdf‎|2011.08.25]] - hivatalos megoldásokkal

*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20120112.pdf‎|2012.01.12]] - részletes megoldásokkal

*2011/12:
**[[Media:Terek_beugró_20120531.pdf‎|2012.05.31]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120607.pdf‎|2012.06.07]] - emlékezetből, megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120614.pdf‎‎|2012.06.14]] - emlékezetből, megoldásokkal

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20121220.PDF|2012.12.20]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldásokkal

*2012/13:
**[[Media:EMTa_vizsga_20130606.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből, megoldás nélkül
**[[Média:EMTA_beugro_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldásokkal

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugro_2014.01.09.jpg|2014.01.09]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_2014.01.16.pdf|2014.01.16]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_20140123.pdf|2014.01.23]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14:
**[[Media:Terek_beugró_20140529.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20140605.jpg|2014.06.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_2014_v3_A.jpg|2014.06.12]] - A csoport hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Terek_2014_v3_B.jpg|2014.06.12]] - B csoport hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_20140619.pdf|2014.06.19]] - megoldásokkal
|}

== Tippek ==

*A tárgynak legendás híre van és tényleg nem könnyű, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni.
*Az aláírás a vizsgabeugróhoz képest jóval könnyebben teljesíthető. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, mert ha egyet nem tudsz, az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, erőteljes rutint kell szerezni a feladatmegoldásban. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.
*Ennél a tárgynál nem működik a "''megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek''" módszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételeket, azt hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.
*Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor sokkal nehezebb dolgod lesz.
*Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő "''Sajnos most nem tudom átengedni''" típusú jelenségek? A '''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''' könyvet érdemes forgatni, mert abban viszonylag normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyv is hasznos lehet, bár kevésbé követi a tematikája a tárgy anyagát és nem azokkal a jelölésekkel dolgozik, amit az előadáson mutatnak. A kidolgozott tételsorokból való készülés általában pedig ezt szüli: "''Ez kevés lesz, kolléga''". A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, nem pedig az, hogy sikerült-e benyalnod időre egy 50 oldalas kidolgozást. Mindenesetre, ha már érted az anyag velejét, akkor ismétlésre, képletek áttekintésére nagyon jól használható a ''Mucsi Dénes'' által, ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásaiból készített előadásjegyzet.
*Erősen szubjektív vélemény következik: Szerintem a Fodor-féle könyv egy nagy káosz. Bár illeszkedik a tematikához, de ha igazán meg akarod érteni a miérteket, ajánlom a következő két könyvet:
** Daniel '''Fleisch -- A Student's Guide to Maxwell's Equations'''
** David J. '''Griffiths -- Introduction to Electrodynamics'''
:Ha magyart szeretnél, akkor a Simonyi féle könyv lesz a nyerő. Angol nyelvű mindkettő, de középfokú nyelvismerettel ehetőek. Természetesen nem fednek le minden dolgot a kurzushoz, ezért előadásra érdemes bejárni, ugyanakkor nagyon szilárd alapot adnak az egész kurzushoz. A beszerzésnél a google lesz a barátod. Szintén erősen ajánlott nézegetni ''Walter H. G. Lewin (MIT)'' előadásait a youtube-on, ha úgy érzed a fizikai alapok hiányoznak a kurzushoz. Kifejezetten jól magyaráz, érthetővé tesz mindent.
*Az MIT open coursware oldalról: http://ocw.mit.edu/resources/res-6-001-electromagnetic-fields-and-energy-spring-2008/chapter-1/
:Bal oldalt lehet válogatni a fejezetek között. Hasznos, mivel az elméleti leírás mellett vannak hozzá kísérletes videók. Például a laplace-poisson egyenlet megoldását szemléltető kísérlet stb. stb.

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/12?v=Elektrom%C3%A1gneses+terek itt] érhető el a honlapja.

Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.

Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}