VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Laboratórium 2 - 11. Mérés ellenőrző kérdései

2017-04-09T18:17:13Z

Fűrész Krisztián: /* 5. Mivel mérjük a hűtőtönk hőmérsékletét? Hogyan tudjuk növelni illetve csökkenteni a hűtőtönk hőmérsékletét? */

{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 11. Mérés: Logikai vezérlők alkalmazástechnikája}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Mi a PLC és mire lehet használni?==
A PLC egy olyan számítógép, amelyet architektúráját, működési rendszerét, programozási nyelvét és konstrukcióját tekintve gyártási folyamatok vezérlésére illetve szabályozására fejlesztettek ki. A PLC analóg és digitális jelekkel csatlakozik a folyamathoz, programozása speciális programozó készülékkel vagy hagyományos PC-vel történik.
==2. Rajzolja fel a mérési elrendezés blokkvázlatát!==

[[File:Labor2_mérés11_ábra1.JPG|600px]]

==3. Mit jelent az, hogy a PLC programfeldolgozása ciklikus működésű? Ismertesse a PLC ciklikus programvezérlésének a lépéseit!==

A PLC-k programfeldolgozása ciklikus működésű. A ciklus mindig egy startup
blokkal (OB100 vagy OB101) indul, ami RUN állapotba való átkapcsoláskor vagy
újraindításkor hívódik meg. A blokk törli a belső változókat, a megfelelő memóriákat és
megszakítás kéréseket.

Egy programciklus az alábbi részekből áll:
*A ciklusidő-figyelés újraindítása
*A kimeneti értékek táblájának (PIQ) kiírása a kimeneti kártyákra
*A bemeneti jelek állapotának lekérdezése és a bemeneti értékek táblájának (PII) aktualizálása
*A felhasználói program végrehajtása a benne lévő utasításokkal (azaz az OB1 blokk meghívása).

==4. Milyen jelszintűek a PLC analóg ki- és bemenetei és ezek milyen funkciót látnak el a mérési elrendezésben?==

Az illesztő kártya analóg ki- és bemenetei mindkét irányban 0-10 V-os jelszintűek. A
bemenetek bemeneti ellenállása 100 kOhm. A kimenetek maximális terhelő árama 10 mA.

Ellátott funkciók:
*Analóg kimenet:
**Fűtés vezérlése (PLC1)
**Ventilátor vezérlése (PLC2)
*Analóg bemenet:
**Tranzisztor hőmérséklet (PLC1)
**Hűtőtönk hőmérséklet (PLC1)

==5. Mivel mérjük a hűtőtönk hőmérsékletét? Hogyan tudjuk növelni illetve csökkenteni a hűtőtönk hőmérsékletét?==

A hűtőtönk hőmérsékletét illetve a teljesítmény tranzisztor tok-hőmérsékletét egy-egy
hőmérséklet-érzékelővel mérjük. A hűtőtönk hőmérsékletét a teljesítmény-tranzisztor áramának növelésével
lehet növelni. A termikus folyamat gyorsítása érdekében kényszerhűtést alkalmazunk.

==6. Milyen funkciókat valósít meg a mérési elrendezésben a WinCC operációs rendszer?==

A WinCC operációs rendszer a folyamatirányítási feladatok ember-gép kapcsolati
felületét (HMI = Human Machine Interface) hivatott megvalósítani. Grafikus felülete
lehetőséget biztosít, hogy elemenként tetszőlegesen építsük fel az operátori felületet.
Lehetőséget nyújt egy folyamat jeleinek megjelenítésére, vezérlésére. A WinCC változók
segítségével kapcsolódik a PLC-k paramétereit és mérési adatait tartalmazó blokkhoz.

Funkciók:
*Szabályozásra vonatkozó beállítások, szabályozó típusának kiválasztása, szabályozási paraméterek
*A kézi beavatkozójel, az alapjel és a hőtıventilátor jelének beállítása
*Hiba nyugtázása
*Human Machine Interface

==7. Milyen funkciókat valósít meg a mérési elrendezésben a Simatic Manager?==

A Siemens S7-300-as típusú PLC-khez szükséges programokat a Simatic Manager
szoftver segítségével tudjuk megírni, szimulálni, a PLC-t felprogramozni. A szoftver
kezelőfelülete a Simatic Manager, mely használatával képesek vagyunk beállítások,
konfigurációk, fejlesztések, szimulációk és sok más dolog elvégzésére. A STEP7 szoftver
több, alacsonyabb és magasabb szintű programozási nyelvet ismer.

==8. Adja meg az egytárolós arányos tag átviteli függvényét és ábrázolja az ugrásválaszát!==

Az egytárolós tag átviteli függvénye - '''Vigyázat:''' Az sem szabad elfelejteni, hogy van egy ''A'' erősítése is!

<math>W(s)={A \over 1 +sT}</math>

Az egytárolós tag ugrásválasza:

<math>v(t)=L^{-1} \left\{ {A \over s \cdot (1+sT)} \right\} = A \cdot \left( 1 - e^{- {t / \tau }} \right) \cdot \varepsilon (t)</math>

Az egytárolós tag ugrásválaszának ábrázolása:

[[File:Labor2_mérés11_ábra2.JPG|600px]]

==9. Adja meg a folytonos PI szabályzó átviteli függvényét! Hány paramétere van a szabályzónak és ezeket hogyan választjuk meg?==

A PI típusú szabályzó átviteli függvénye:

<math>W_{PI}(s)=A_P \cdot \left( 1 + {1 \over sT_i}\right) = {A_P \over T_i} \cdot {1 + sT_i\over s}</math>

A szabályozó <math>A_P</math> erősítése és <math>T_i</math> integrálási időállandója pozitív számok.

A szabályzó a körerősítést <math>{A_P \over T_i}</math> -szeresére változtatja, a szabályozási kör típusszámát pedig eggyel növeli.

A szabályzó egy <math>- {1 \over T_i}</math> zérust is bevisz a felnyitott kör átviteli függvényébe.

Paraméterek:
*<math>A_P:</math> Így tudunk előírt fázistartalékra tervezni.
*<math>T_i:</math> Ezzel kiejthetjük a szakasz leglassabb pólusát, biztosítva így a gyorsabb működést.

==10. Mit nevezünk a rendszer típusszámának? Milyen hibával követi az egységugrás alapjelet egy 0 illetve egy 1 típusú rendszer?==

A szakasz átviteli függvénye: <math>W_P(s)</math>

A felnyitott kör függvény átviteli függvénye soros kompenzátor és egységnyi merev negatív visszacsatolás esetén:

<math>W_0(s)=W_C(s) \cdot W_P(s) = {K \over s^i} \cdot W_{01}(s)</math>

Ahol <math>W_{01}(0)=1</math> , <math>K</math> a körerősítés és <math>i</math> a szabályozási kör típusszáma. Tehát a típusszám a szabályozási körben található integrátorok száma.

Statikus/maradó hiba:
*<math>i=0</math> esetén <math>e_{\infty}={1 \over 1+K}</math>
*<math>i=1</math> esetén <math>e_{\infty}=0</math>

==11. Milyen tervezési (minőségi) előírásokat ismer egy zárt szabályozási kör jellemzésére?==

*Statikus hiba
*Túllövés
*Beállási idő (5%-os tartományba kerülésig eltelt idő)
*Felfutási idő
*Fázistartalék
*Vágási (metszési) körfrekvencia
*A beavatkozójel maximális értéke adott alapjel esetén

==12. Mikor stabilis egy folytonos illetve egy mintavételes lineáris rendszer?==

*Folytonos lineáris rendszer stabilis: A zárt kör minden sajátértéke a bal oldali félsíkon van: Re{s}<0
*Mintavételes lineáris rendszer stabilis: A zárt kör minden sajátértéke a komplex számsíkon az egységkörön belül van: |z|<1

==13. Adja meg az integrátor tulajdonságait!==

Átviteli függvénye: <math>{K \over s}</math>

Átmeneti függvénye: <math>v(t)=K \cdot t \cdot \varepsilon (t)</math>

Amplitúdó spektruma: <math>M(\omega)={K \over |\omega|}</math>

Fázisfüggvénye: <math>-90^{\circ}</math>

Jellemzői:
*Dinamikus tag - Kimenő jele a bemenő jelének idő szerinti integrálja.
*Kimenő jele időben lineárisan változik, ha a bemenő jele állandó.
*Kimenő jele csak akkor állandó, ha a bemenő jele 0.
*A kimenő jel véges bemenő jel eseten nem ugorhat.
*Memória tulajdonsága van.

==14. Adja meg egy diszkrét PID szabályzó impulzusátviteli függvényét és differencia egyenletét!==

A diszkrét PID szabályzó impulzusátviteli függvénye - T a mintavételi periódusidő, ''s'' operátor közelítése BWD-vel, ''1/s'' operátor közelítése RSR-rel:

<math>D_{PID}(z)= A_P + {A_P \over T_i} \cdot {T \over 1-z^{-1}} + A_P \cdot T_D \cdot {1 - z^{-1} \over T}</math>

Differencia egyenlete - u[k] a beavatkozó jel, e[k] pedig a hibajel:

<math>u[k]=b_0 \cdot e[k] + b_1 \cdot e[k-1] + b_2 \cdot e[k-2] + u[k-1]</math>

A három paraméter pedig, könnyen meghatározható, ha a JR2-ből tanult módszerrel az átviteli karakterisztikából felírjuk a rendszeregyenletet:

<math>b_0 = A_P \cdot \left( 1 + {T \over T_i} + {T_D \over T} \right)</math>

<math>b_1 = - A_P \cdot \left( 1 + 2 \cdot {T_D \over T}\right)</math>

<math>b_2 = A_P \cdot {T_D \over T}</math>

==15. Adja meg egy folytonos PID szabályzó átvitel függvényét soros és párhuzamos realizációban!==

Ideális PID szabályzó átviteli függvénye (párhuzamos realizációban):

<math>W_{PID}(s)=A_P \cdot \left( 1 + {1 \over sT_i} + sT_D \right) = {A_P \over T_i} \cdot {1 + sT_i + s^2 T_i T_D \over s }</math>

Mivel ez a gyakorlatban nem realizálható, ezért közelítő PID szabályzót alkalmazunk:

<math>W_{PID}(s)=A_P \cdot \left( 1 + {1 \over sT_i} + {sT_D \over 1 +sT_C} \right) =
{A_P \over T_i} \cdot {1 + s(T_i + T_C) + s^2 T_i( T_D +T_C) \over s \cdot (1+sT_C) }</math>

==16. Hogyan befolyásolja a beavatkozójel korlátozása a szabályozási kör működését?==

Ha korlátozzuk a beavatkozó jelet, akkor később áll be a szabályozási kör. Tehát nő a beállási
tranziens, a beállás lengő jellegű lesz. A túllövés mértéke is növekedhet.

==17. Hogyan valósítható meg pont-pont összeköttetés feltételes bevitellel, lazán csatolt rendszerekben?==

Van két független eszköz, amelynek vannak közös perifériái.

Például a mérésünk keretei között azt akarjuk, hogy az egyik eszköz tudjon a másikkal kommunikálni, mert szeretnénk, ha az a PLC, amelyet programozni tudunk (PLC1), tudja vezérelni a ventilátorhűtést (amit viszont a PLC0 végez).

Egy közös perifériát használunk a kommunikációra.

PLC1 fogja magát, beír valamit ebbe a perifériába (képzeld el úgy, mint egy I/O write). A PLC0 ezt észreveszi, hogy küldtek neki valamit, kiveszi az üzenetet és értelmezi.

A nyalánkságok: Hogyan veszi észre PLC0, hogy üzenetet kapott? Például úgy, hogy van egy másik periféria (set-reset jellegű), amit ha üzenetet küldesz, akkor 1-be billented, amikor elveszed az üzenetet, akkor 0-ba.

[[File:Labor2_mérés11_ábra3.JPG|600px]]

==18. Milyen memóriaszegmensei vannak a Siemens 314C-2DP kompakt PLC-nek?==

A PLC-ben rendelkezésre álló memória alapvetően három részre osztható:
*A memóriakártyán (MMC) található részben tárolódik minden programkód, az adatblokkok és a konfigurációs adatok.
*A RAM memória tartalmazza a mindenkori futó programot és annak adatait.
*A rendszer memória további konfigurációs adatokat, valamint a be- és kimenetek aktuális értékeit tárolja.

==19. Adja meg az ARX modell kifejezését!==

Legyen egy mintavételezett diszkrét idejő folyamat differenciaegyenlete a következő:

<math>y[k]+a_1y[k-1]+...+a_{na}y[k-na]=b_1u[k-1-nd]+...+b_{nb}u[k-nb-nd]</math>

Ahol <math>k=0,1,2,3...</math> a diszkrét időpontokat jelöli, <math>y[k]</math> a folyamat kimenőjele, <math>u[k]</math> a bemenőjele, <math>nd</math> a holtidő, továbbá <math>\left\{a_i,b_i \right\}</math> a folyamat modelljének paraméterei.

A fenti összefüggés átírható az úgynevezett ARX alakra:

<math>y[k]={B\left( z^{-1} \right) \over A\left( z^{-1} \right)} \cdot u[k-nd]</math>

==20. Milyen költségfüggvényt használ a Matlab ''arx'' utasítás?==

Az ''arx'' utasítás a legkisebb négyzetes (LS = Least Squares) költségfüggvényt használja.

A legkisebb négyzetek módszerének alkalmazásakor a rendelkezésre álló <math>t=1...N</math> bemeneti-kimeneti mintapár ismeretében keressük az <math>\left\{ \hat{a}_i, \hat{b}_i\right\}</math> becsült paramétereket olyan formában, hogy a modell kimenete és a tényleges mért kimenet közötti <math>e(t)</math> eltérések négyzetének <math>J</math> összege (más szóval veszteségfüggvény) minimális legyen:

<math>J=\sum_{t=na+nk+1}^N\limits \left[ e(t) \right]^2</math>

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Nagyfrekvenciás rendszerek

2016-03-31T20:01:31Z

Fűrész Krisztián: tárgylap és adatlap linkek javítása

{{Tantárgy
| név = Nagyfrekvenciás rendszerek
| tárgykód = BMEVIHVA342
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = vizsgakurzus
| tanszék = HVT
| jelenlét = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = írásbeli
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA342
| tárgyhonlap = http://152.66.80.251/index.php/hu/oktatas/alapkepzes-bsc/item/42-nagyfrekvencias-rendszerek-bmevihva342
}}

==Előadók weboldalai==
* [http://hvt.bme.hu/~seller/NR_BSc/ Dr. Seller Rudolf] - [http://152.66.80.251/index.php/hu/laboratoriumaink/item/10-radar Mikrohullámú távérzékelés labor (HVT)]
* [http://hvt.bme.hu/~nagy/ Dr. Nagy Lajos] - [http://152.66.80.251/index.php/hu/laboratoriumaink/item/6-antenna Antennák EMC és hullámterjedés labor (HVT)]

==Segédanyagok==
===Jegyzetek===
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_2008.pdf|Teljes kidolgozás - 2008.]]
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_seller_osszefoglalo.pdf|Seller összefoglaló]]
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_Smith Chart.pdf|Smith Chart]]
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]
* [[Media:Nagyfrekvencias_zh2_kidolgozas_elmélet.pdf|Elmélet kidolgozás]]

===Példák===
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_tavvez_pelda.pdf|Távvezeték példa]] - megoldással
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_Wigner.pdf|Wigner]] - példákkal
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_feladatok_mo.pdf|Feladatok]] - megoldással
* [[Media:Nagyfrekvencias_zh2_kidolgozas_peldak.pdf|Néhány további feladat]] - megoldással

==Könyv==
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_1_81.pdf|Antenna könyv - 1-81. oldal]]
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_82_183.pdf|Antenna könyv - 82-183. oldal]]
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_184_292.pdf|Antenna könyv - 184-292. oldal]]
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_293_390.pdf|Antenna könyv - 293-390. oldal]]
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_391_512.pdf|Antenna könyv - 391-512. oldal]]
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_513_536.pdf|Antenna könyv - 513-536. oldal]]

==Zárthelyi feladatsorok==
'''A zárthelyik megadott határ feletti teljesítésével megajánlott jegy szerezhető!'''

===1. Zárthelyi===
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh_2008_05_14.pdf|2008.05.14.]]
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh_2011.pdf|2011.]]
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh1_2012.pdf|2012.]]

===2. Zárthelyi===
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh2_2012_05_11.pdf|2012.05.11.]]
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh2.pdf|Minta feladatsor]]
* [[Media:Nagyfrekvencias_2014_tavasz_ZH.pdf|2014. tavasz]]

===Pótzárthelyi===
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_pzh2_2012_05_16.pdf|2012.05.16.]]

==Vizsga feladatsorok==
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_vizsga_nagy.pdf|Dr. Nagy Lajos feladatsor]]
* [[Media:Nagyfrekvrdsz_vizsga_seller.pdf|Dr. Seller Rudolf feladatsor]]

==Záróvizsga==
{{Rejtett | mutatott='''2010/2011 őszi félév''' | szöveg=
*A vezetett illetve rádiós összeköttetések jellemzői. Rádiócsatorna. Szabadtéri terjedés.
*Hullámterjedési módok. Fizikai modellek.
*Az antennák jellemzése.
*Huzalantennák.
*Apertúra antennák.
*Zaj (ekvivalens zajhőmérséklet, zajtényező, sorbakapcsolt blokkok zajtényezője).
*Illesztett szűrő és értelmezése GWN esetében, korrelációs vevő.
*Elektronikus nyalábformálású antenna (DBF) alapjai.
*Interferencia szűrés (SLC) DBF alkalmazásával (MSINR).
*Iránymérés DBF alkalmazásával (Fourier, Capon).
}}

{{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány}}

Matematika A3 villamosmérnököknek

2015-12-29T09:33:29Z

Fűrész Krisztián: /* Írásbeli vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|tárgykód=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

== Segédanyagok ==

=== Elméleti összefoglalók ===

* '''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.
* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni
* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat
* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek

=== Gyakorló feladatok ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is
* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel
* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával

===Egyéb segédanyagok===

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''
* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!
* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz
* [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH1.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_1.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2015ösz.pdf|2015/16 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_pótZH1.pdf|2014/15 ősz]]
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH2.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_2.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Vizsgák ==

===Írásbeli vizsga===

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2005/06:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal

*2006/07:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/08:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]

*2010/11:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2011/12:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]

*2012/13:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]

*2013/14:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]

*2013/14 - kereszt:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal

*2014/15:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23.pdf|2014.12.23]] - [[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga2.pdf|2015.01.07]] - [[media:vizsga2_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga3.pdf|2015.01.14]] - [[media:vizsga3_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga4.pdf|2015.01.21]] - [[media:Vizsga4_mo.pdf|megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2014/2015 - kereszt:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_05_28.jpg|2015.08.28]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_04.pdf|2015.06.04]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_11.jpg|2015.06.11]]

*2015/2016:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_12_22.jpg|2015.12.22]]
|}

=== Szóbeli vizsga ===

*2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

*2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

*[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

*[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Matematika A3 villamosmérnököknek

2015-12-29T09:33:13Z

Fűrész Krisztián: /* Írásbeli vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|tárgykód=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

== Segédanyagok ==

=== Elméleti összefoglalók ===

* '''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.
* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni
* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat
* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek

=== Gyakorló feladatok ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is
* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel
* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával

===Egyéb segédanyagok===

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''
* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!
* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz
* [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH1.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_1.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2015ösz.pdf|2015/16 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_pótZH1.pdf|2014/15 ősz]]
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH2.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_2.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Vizsgák ==

===Írásbeli vizsga===

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2005/06:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal

*2006/07:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/08:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]

*2010/11:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2011/12:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]

*2012/13:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]

*2013/14:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]

*2013/14 - kereszt:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal

*2014/15:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23.pdf|2014.12.23]] - [[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga2.pdf|2015.01.07]] - [[media:vizsga2_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga3.pdf|2015.01.14]] - [[media:vizsga3_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga4.pdf|2015.01.21]] - [[media:Vizsga4_mo.pdf|megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2014/2015 - kereszt:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_05_28.jpg|2015.08.28]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_04.pdf|2015.06.04]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_11.jpg|2015.06.11]]

*2015/2016:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_12_22.jpg|2015.12.22]] - megoldásokkal
|}

=== Szóbeli vizsga ===

*2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

*2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

*[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

*[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Matematika A3 villamosmérnököknek

2015-12-29T09:32:47Z

Fűrész Krisztián: /* Vizsgák */

Fájl:MatekA3 vizsga 2015 12 22.jpg

2015-12-29T09:32:09Z

Fűrész Krisztián: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Jelek és rendszerek 2

2015-06-15T16:25:54Z

Fűrész Krisztián: /* Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|targykod=VIHVA200
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=nincs
|hf=2 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=507%3Ajelek-es-rendszerek-ii-vihva200&Itemid=35&lang=hu
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
*'''NagyZH:''' Nincs a tárgyból.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (30 pont) első fele két darab 7,5 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 1 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 14,5 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Előadásvideók ===

*[http://bme.videotorium.hu/hu/search/advanced?name=Jelek&uploaddatefrom=&uploaddatefromyear=&uploaddatefrommonth=&uploaddatefromday=&uploaddateto=&uploaddatetoyear=&uploaddatetomonth=&uploaddatetoday=&createdatefrom=&createdatefromyear=&createdatefrommonth=&createdatefromday=&createdateto=&createdatetoyear=&createdatetomonth=&createdatetoday=&organization=83&ortelius=&keywords=Dr.+Gyim%C3%B3thy+Szabolcs+&languages=&contributorname=&contributorjob= Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 ?

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] ? J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 30 pontos és két részből áll, mindkettő 15 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 7,5 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 1 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 0,5 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 14,5 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:jelek2_vizsga_szobeli_temakorok.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]

|}

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, béta verzió, még lehetnek hibák és még bővülni fog! :)

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Images.pdf

2015-06-15T16:23:56Z

Fűrész Krisztián: Fűrész Krisztián átnevezte a(z) Fájl:Images.pdf lapot a következő névre: Fájl:Jelek2 vizsga 20150609.pdf

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Fájl:Jelek2 vizsga 20150609.pdf]]

Fájl:Jelek2 vizsga 20150609.pdf

2015-06-15T16:23:55Z

Fűrész Krisztián: Fűrész Krisztián átnevezte a(z) Fájl:Images.pdf lapot a következő névre: Fájl:Jelek2 vizsga 20150609.pdf

File uploaded with MsUpload

Fájl:Jelek2 vizsga 20150609.pdf

2015-06-15T16:21:25Z

Fűrész Krisztián: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Jelek és rendszerek 2

2015-06-08T17:47:17Z

Fűrész Krisztián: /* Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|targykod=VIHVA200
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=nincs
|hf=2 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=507%3Ajelek-es-rendszerek-ii-vihva200&Itemid=35&lang=hu
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
*'''NagyZH:''' Nincs a tárgyból.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (30 pont) első fele két darab 7,5 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 1 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 14,5 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Előadásvideók ===

*[http://bme.videotorium.hu/hu/search/advanced?name=Jelek&uploaddatefrom=&uploaddatefromyear=&uploaddatefrommonth=&uploaddatefromday=&uploaddateto=&uploaddatetoyear=&uploaddatetomonth=&uploaddatetoday=&createdatefrom=&createdatefromyear=&createdatefrommonth=&createdatefromday=&createdateto=&createdatetoyear=&createdatetomonth=&createdatetoday=&organization=83&ortelius=&keywords=Dr.+Gyim%C3%B3thy+Szabolcs+&languages=&contributorname=&contributorjob= Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 ?

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] ? J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 30 pontos és két részből áll, mindkettő 15 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 7,5 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 1 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 0,5 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 14,5 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:jelek2_vizsga_szobeli_temakorok.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
|}

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, béta verzió, még lehetnek hibák és még bővülni fog! :)

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}