https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=ErikbVIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]2026-04-09T11:15:33ZFelhasználó közreműködéseiMediaWiki 1.43.6https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=182251Elektronika 12014-06-19T17:15:38Z<p>Erikb: /* Vizsgák */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Elektronika 1<br />
|targykod=VIHIA205<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli<br />
|hf=nincs<br />
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br />
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm<br />
}}<br />
<br />
A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br />
<br />
A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br />
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br />
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br />
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br />
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf| elméleti kérdés]].<br />
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br />
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br />
<br />
== Nagyzárthelyi ==<br />
<br />
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br />
<br />
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br />
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br />
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.<br />
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br />
*Kisjelű analízis.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Pótpót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Vizsgák ==<br />
<br />
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br />
<br />
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br />
<br />
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
*2007/08:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf|2008.06.17]]<br />
*2008/09:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf|2009.05.28]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf|2009.06.03]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf|2009.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf|2009.06.11]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br />
*2009/10 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf|2010.01.14]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf|2010.01.28]]<br />
*2009/10:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf|2010.05.31]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf|2010.06.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf|2010.06.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf|2010.06.09]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf|2010.06.14]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
*2010/11:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf|2011.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf|2011.06.01]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf|2011.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf|2011.06.20]]<br />
*2011/12:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf|2012.06.06]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br />
*2012/13 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf|2012.12.19]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf|2013.01.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf|2013.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf|2013.01.16]]<br />
*2012/13:<br />
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf|2013.05.29]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br />
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br />
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
*2013/14 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]<br />
<br />
*2013/14:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
==Tippek==<br />
<br />
*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.<br />
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.<br />
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.<br />
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf&diff=182250Fájl:Elektro1 vizsga 2014 06 18.pdf2014-06-19T17:15:10Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_2&diff=182134Elektronika 22014-06-13T12:19:53Z<p>Erikb: /* Vizsgák */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Elektronika 2<br />
|targykod=VIAUA300<br />
|szak=villany<br />
|kredit=5<br />
|felev=5<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=AAIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|nagyzh=2+1 db<br />
|vizsga=írásbeli beugróval<br />
|hf=nincs<br />
|levlista=elektro2{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA300/<br />
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/viaua300<br />
}}<br />
<br />
A tantárgy alapot teremt az összetettebb elektronikus rendszerek rendszerbeli funkciójának, működésének és áramköri felépítésének megismeréséhez, és foglalkozik az ilyen áramkörök, valamint összetettebb egységek számítási módjával és tervezésük alapvető kérdéseivel.<br />
<br />
A tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak.<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' [[Elektronika 1]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni. Ezt az alább leírt módon ellenőrzik is!<br />
*'''RöpZH:''' A félév során a gyakorlatokon 3 alkalommal 10 tesztkérdéses röpzárthelyit iratnak, melyek kérdései a vizsgabeugrók kérdéseihez hasonlatosak. Ezek semmilyen formában nem számítanak bele az év végi jegybe, pusztán jelenlét ellenőrzési célt szolgálnak. Aki a három röpZH közül nem ír meg legalább egyet, az nem szerezhet aláírást a tárgyból. Nincs minimum követelmény, az is elegendő, ha csak a név - neptun kóddal beadjátok az üres tesztlapot.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során 2 darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 5 darab egyenként 4-5 pontos feladatból áll, köztük általában 1 elméleti jellegű kérdéssel. Összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből legalább 10 pontot kell elérni az elégségeshez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga elején egy 10 tesztkérdéses beugrót kell megírni, melyből legalább 7-8 pontot kell elérni a vizsga folytatásához. A vizsga struktúrája és pontozása megegyezik a zárthelyiével.<br />
*'''Elővizsga:''' A tárgyból van lehetőség elővizsgát írni. Elővizsgázni az mehet, akinek a két nagyzárthelyin szerzett pontjainak átlaga eléri a 16 pontot - A gyakorlatokon szerzett pontok ehhez hozzáadódnak. A pótzárthelyin szerzett pontszámot semmilyen körülményke között nem veszik figyelembe. Az elővizsga anyaga a 2. ZH utáni anyagrész. A végső osztályzatot a 3 ZH átlaga + a gyakorlatokon szerzett pontok határozzák meg - 16 ponttól jó, 20 ponttól jeles, de a 3. ZH-n mindképpen el kell érni legalább 10 pontot, valamint az elővizsgán is van beugró! A jegyet megajánlott jegyként adják, így nem kell a Neptunon jelentkezni a vizsgára. Aki nem éri el a 4-es szintet, egyszerűen nem kap jegyet. Az oktatók fenntartják a változtatás jogát!<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
<br />
===ZH/Vizsga felkészülés===<br />
<br />
A ZH/Vizsga feladatok a gyakorlatok anyagaiból, és az itt található felkészülési feladatokból szoktak kikerülni. Az anyagrészek sorrendje félévről félévre változhat!<br />
<br/>Az akutális segédanyagok és példák, megtalálhatóak a tanszéki honlapon! A 2013/2014 őszi féléves gyakorló példák:<br />
<br />
*[[Media:elektro2_AMFMpeldak_2012ősz.pdf|AM-FM]]<br />
*[[Media:Elektro2_zajos_feladatok.pdf|Elektronikus áramkörök zaja]]<br />
*[[Media:Elektro2_melegedés_szűrők_távvezetékek.pdf|Elektronikus eszközök melegedése, szűrők és távvezetékek]]<br />
*[[Media:Elektro2_Félvezetők_és_Áramirányítók.pdf|Félvezetők és áramirányító kapcsolások]]<br />
*[[Media:Elektro2_inverterek_szűrők_távvezetékek.pdf|Inverter kapcsolások, szűrők és távvezetékek]]<br />
*[[Media:elektro2_nemlinearispeldak_2012ősz.pdf|Nemlineáris áramkörök]]<br />
*[[Media:Elektro2 PLL példák.pdf|PLL (Phase-Locked Loop)]]<br />
*[[Media:Elektro 2 Referencia áramkörök.pdf|Referencia áramkörök]]<br />
<br />
==Első zárthelyi==<br />
<br />
Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.<br/>Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |<br />
===Rendes ZH===<br />
<br />
*[[Media:elektro2_ZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:elektro2_ZH1_2010ősz_ABmegoldással.pdf|2010/11 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:elektro2_ZH1_2011osz_ABmegoldásokkal.pdf|2011/12 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro2_ZH1_2012tavasz_AB_megoldással.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:elektro2_2013osz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |<br />
<br />
===Pót ZH===<br />
<br />
*[[Media:elektro2_pótZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:elektro2_pótpótZH1_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH<br />
*[[Media:elektro2_pótZH_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]<br />
*[[Media:Elektro2_pzh1_2013.pdf|2013/14 ősz]] - rossz minőségű<br />
<br />
|}<br />
<br />
==Második zárthelyi==<br />
<br />
Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.<br/>Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |<br />
===Rendes ZH===<br />
<br />
*[[Media:elektro2_ZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:elektro2_ZH2_2010ősz_A.pdf|2010/11 ősz]] - A csoport<br />
*[[Media:elektro2_ZH2_2011osz_AB.pdf|2011/12 ősz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Elektronika2_ZH2_AB_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |<br />
<br />
===Pót ZH===<br />
<br />
*[[Media:elektro2_pótZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:elektro2_pótpótZH2_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH<br />
*[[Media:elektro2_pótZH_2008tavasz_AB.pdf|2008/09 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:elektro2_pótZH2_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
==Beugrók==<br />
<br />
2012/13 őszi félévben történt egy kis változtatás a tárgy kapcsán. '''Idézet az oktatótól''' a beugróval kapcsolatban:<br />
<br />
"''A kiskérdések célja, hogy a tantárgy kreditpontjainak megszerzésének lehetőségét – képek és képletek memorizálásával ellentétben – az értelemszerű tanuláshoz közelítsük. A kiskérdések helyes megválaszolása (10-ből legalább 7-8) az írásbeli vizsga folytatásának feltétele. A kiskérdéseket a tantárgy kapcsolásai megértéséhez, analizálásához, méretezéséhez szükséges alapvető villamos ismeretekből választjuk. Tipikus kérdések: mértékegységek, R, L és C-t tartalmazó áramkörök számítása idő- és frekvenciatartományban, effektív érték, középérték, harmonikus összetevők számítása, hatásos- és meddőteljesítmény fogalma, félvezetők (dióda, tranzisztor, tirisztor) alapvető jellemzői, ideális műveleti erősítő és komparátor fogalma, műveleti erősítős alapkapcsolások''."<br />
<br />
Fontos, hogy a feladatok szövegét alaposan el kell olvasni, mivel gyakran csak 1-1 szót változtatnak meg egy régi feladatban, viszont így már teljesen más lesz a megoldás!<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |<br />
<br />
===Vizsgabeugrók===<br />
*[[Media:elektro2_beugró1_2012ősz.pdf|2012.12.19 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró2_2012ősz.pdf|B csoport]]<br />
*[[Media:elektro2_beugró3_2012ősz.pdf|2013.01.07 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró4_2012ősz.pdf|B csoport]]<br />
*[[Media:elektro2_beugró5_2012ősz.pdf|2013.01.14]]<br />
*[[Media:Elektro2_vizsga_beugro_2013-05-29.pdf|2013.05.29]] - részletes megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro2 beugró-20130603.pdf|2013.06.03]] - részletes megoldásokkal<br />
*[[Media:elektro2_beugró6_2012ősz.pdf|2013.06.10]] - részletes megoldásokkal<br />
*[[Media:elektro2_beugró7_2012ősz.pdf|2013.06.17]] - részletes megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro2_beugró_20140108.pdf|2014.01.08]] - részletes megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_01_15.pdf|2014.01.15]] - részletes megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |<br />
<br />
===Évközi röpzárthelyik===<br />
<br />
*2012/2013 ősz:<br />
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH1.pdf|1. RöpZH]]<br />
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH2.pdf|2. RöpZH]]<br />
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH3.pdf|3. RöpZH]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
==Vizsgák==<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |<br />
<br />
*2008/09:<br />
**[[Media:elektro2_elővizsga_2008ősz.pdf|2008.12.16]] - elővizsga<br />
**[[Media:elektro2_vizsga1_2008ősz.pdf|2008.12.23]]<br />
**[[Media:elektro2_vizsga_2009ősz.pdf|2009.01.09]] - emlékezetből<br />
*2010/11:<br />
**[[Media:elektro2_vizsga_20110121.pdf|2011.01.21]] - emlékezetből<br />
*2010/11 - kereszt:<br />
**[[Media:elektro2_vizsga5_2011tavasz.pdf|2011.05.25]] - firkákkal<br />
**[[Media:elektro2_vizsga1_2011tavasz.pdf|2011.06.01]] - emlékezetből<br />
**[[Media:elektro2_vizsga4_2011tavasz.pdf|2011.06.08]] - emlékezetből<br />
**[[Media:elektro2_vizsga2_2011tavasz.pdf|2011.06.15]] - firkákkal<br />
*2012/13:<br />
**[[Media:Elektro2_vizsga_2012-12-19.pdf|2012.12.19]]<br />
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-01-02.pdf|2013.01.02]]<br />
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.07]] - emlékezetből<br />
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.09]] - emlékezetből<br />
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.16]] - emlékezetből<br />
*2012/13 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-05-28.pdf|2013.05.29]]<br />
**[[Media:elektro2-vizsga-2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |<br />
<br />
*2013/14:<br />
**[[Media:Elekro2_vizsga_20140108.PDF|2014.01.08]] - megoldásokkal<br />
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]<br />
*2013/14 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
==Tippek==<br />
<br />
*Mindenképpen megéri az elővizsgára hajtani, mivel ott csak a 2. ZH utáni anyagrészből vannak kérdések. Ez körülbelül 4-5 hét anyaga, így elég jól be lehet lőni, hogy milyen típusú feladatok lesznek, ergo lehet célirányosan készülni. Beugró azonban itt is van!<br />
*Az elővizsga feltétele, hogy a két ZH átlagpontszáma legalább 16 pont legyen, azonban ehhez még pluszban hozzáadódnak az évközben szerzett +pontok. Ha valaki ráfekszik a témára, 4-5 pontot simán össze lehet gyűjteni, így lényegében 2-es 3-as zárthelyikkel is lehet menni elővizsgázni. '''FONTOS:''' A +pontok hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához is! Aki elővizsgázik, ott amennyiben legalább elégséges az elővizsga, akkor a 3 ZH átlagpontszámához adódnak hozzá. Vagyis 4 +pontonként ténylegesen +1 jegy szerezhető!<br />
*A legjobb +pont szerzési lehetőség a gyakorlatokon való feladatmegoldás. Pár nappal a gyakorlatok előtt felteszik az adott gyakorlathoz tartozó segédanyagokat, benne a megoldandó feladatokkal és a hozzájuk tartozó megoldásokkal. Ezeket érdemes áttanulmányozni és a gyakon jelentkezni a táblánál feladatot megoldani, amiért a feladat nehézségétől és gyakvezértől függően 0.5-2 extra pont szerezhető. Érdemes az első pár gyakorlaton jelentkezni, mert a félév elején általában alig van önkéntes, míg az utolsó pár gyakorlaton szinte véres harc folyik minden megoldandó feladatért! <br />
*A vizsgabeugró nem vészes, de előtte mindenképpen ajánlott a fentebb linkelt régi beugrókat végigoldani. Ha azokat érted, akkor nem érhet nagy meglepetés. Arra viszont nagyon figyelni kell, hogy előszeretettel adják ugyanazokat a feladatokat egy kis minimális csavarral, tehát egy-egy apró szavacskát kicserélve, azonban így már teljesen mást kell számolni. Ha nem figyelsz oda, könnyen belefuthatsz abba, hogy tévesen az eredeti feladatot oldod meg és arra válaszolsz.<br />
*Érdemes elmenni a ZH illetve vizsga előtti konzultációra, mert mindig elhangzik 1-2 példa, ami egy az egyben benne lesz az adott számonkérésben.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro2_vizsga_2014_06_11.pdf&diff=182133Fájl:Elektro2 vizsga 2014 06 11.pdf2014-06-13T12:18:56Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=182132Elektronika 12014-06-13T12:15:54Z<p>Erikb: /* Vizsgák */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Elektronika 1<br />
|targykod=VIHIA205<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli<br />
|hf=nincs<br />
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br />
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm<br />
}}<br />
<br />
A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br />
<br />
A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br />
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br />
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br />
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br />
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf| elméleti kérdés]].<br />
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br />
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br />
<br />
== Nagyzárthelyi ==<br />
<br />
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br />
<br />
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br />
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br />
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.<br />
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br />
*Kisjelű analízis.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Pótpót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Vizsgák ==<br />
<br />
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br />
<br />
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br />
<br />
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
*2007/08:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf|2008.06.17]]<br />
*2008/09:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf|2009.05.28]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf|2009.06.03]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf|2009.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf|2009.06.11]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br />
*2009/10 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf|2010.01.14]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf|2010.01.28]]<br />
*2009/10:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf|2010.05.31]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf|2010.06.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf|2010.06.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf|2010.06.09]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf|2010.06.14]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
*2010/11:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf|2011.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf|2011.06.01]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf|2011.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf|2011.06.20]]<br />
*2011/12:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf|2012.06.06]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br />
*2012/13 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf|2012.12.19]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf|2013.01.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf|2013.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf|2013.01.16]]<br />
*2012/13:<br />
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf|2013.05.29]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br />
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br />
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
*2013/14 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]<br />
<br />
*2013/14:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
==Tippek==<br />
<br />
*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.<br />
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.<br />
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.<br />
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf&diff=182131Fájl:Elektro1 vizsga 2014 06 11.pdf2014-06-13T12:15:21Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=181758Elektronika 12014-06-04T18:22:30Z<p>Erikb: /* Vizsgák */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Elektronika 1<br />
|targykod=VIHIA205<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli<br />
|hf=nincs<br />
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br />
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm<br />
}}<br />
<br />
A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br />
<br />
A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br />
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br />
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br />
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br />
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf| elméleti kérdés]].<br />
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br />
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br />
<br />
== Nagyzárthelyi ==<br />
<br />
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br />
<br />
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br />
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br />
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.<br />
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br />
*Kisjelű analízis.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Pótpót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Vizsgák ==<br />
<br />
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br />
<br />
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br />
<br />
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
*2007/08:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf|2008.06.17]]<br />
*2008/09:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf|2009.05.28]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf|2009.06.03]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf|2009.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf|2009.06.11]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br />
*2009/10 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf|2010.01.14]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf|2010.01.28]]<br />
*2009/10:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf|2010.05.31]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf|2010.06.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf|2010.06.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf|2010.06.09]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf|2010.06.14]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
*2010/11:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf|2011.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf|2011.06.01]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf|2011.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf|2011.06.20]]<br />
*2011/12:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf|2012.06.06]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br />
*2012/13 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf|2012.12.19]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf|2013.01.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf|2013.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf|2013.01.16]]<br />
*2012/13:<br />
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf|2013.05.29]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br />
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br />
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
*2013/14 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]<br />
<br />
*2013/14:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
==Tippek==<br />
<br />
*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.<br />
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.<br />
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.<br />
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf&diff=181757Fájl:Elektro1 vizsga 2014 06 04.pdf2014-06-04T18:21:30Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=175987Elektronika 12014-01-22T19:17:11Z<p>Erikb: /* Vizsgák */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Elektronika 1<br />
|targykod=VIHIA205<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli<br />
|hf=nincs<br />
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br />
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm<br />
}}<br />
<br />
A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br />
<br />
A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br />
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br />
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br />
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br />
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf| elméleti kérdés]].<br />
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br />
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br />
<br />
== Nagyzárthelyi ==<br />
<br />
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br />
<br />
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br />
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br />
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.<br />
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br />
*Kisjelű analízis.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em;"<br />
| style="vertical-align: top;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top;" |<br />
<br />
=== Pótpót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Vizsgák ==<br />
<br />
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br />
<br />
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br />
<br />
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em;"<br />
<br />
| style="vertical-align: top;" |<br />
<br />
*2007/08:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf|2008.06.17]]<br />
*2008/09:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf|2009.05.28]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf|2009.06.03]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf|2009.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf|2009.06.11]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br />
*2009/10 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf|2010.01.14]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf|2010.01.28]]<br />
*2009/10:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf|2010.05.31]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf|2010.06.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf|2010.06.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf|2010.06.09]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf|2010.06.14]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top;" |<br />
<br />
*2010/11:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf|2011.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf|2011.06.01]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf|2011.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf|2011.06.20]]<br />
*2011/12:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf|2012.06.06]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br />
*2012/13 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf|2012.12.19]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf|2013.01.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf|2013.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf|2013.01.16]]<br />
*2012/13:<br />
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf|2013.05.29]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br />
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br />
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top;" |<br />
<br />
*2013/14 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
==Tippek==<br />
<br />
*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.<br />
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.<br />
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük mármár ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.<br />
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf&diff=175986Fájl:Elektro1 vizsga 2014 01 22.pdf2014-01-22T19:16:27Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_terek_alapjai_-_Sz%C3%B3beli_feladatok&diff=174875Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok2014-01-11T19:06:23Z<p>Erikb: 111. feladat</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}<br />
<br />
Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán húzható számolási feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, mivel a vizsgán is csak a számolás menetére és elméleti hátterére kíváncsiak.<br />
<br />
'''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletes megoldással is.'''<br />
<br />
'''Már az is nagy segítség, ha legalább az általad húzott feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT beírod ide!'''<br />
{{noautonum}}<br />
=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===<br />
Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség <math> J = e_z* 5 {kA \over m^2} </math>. Mekkora a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró <math> A=80 cm^2 </math> felületen átfolyó áram?<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=<br />
A J áramsűrűség-vektor megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát. A J áramsűrűség-vektor z irányú, nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk.<br />
<br />
<math>I = \int_A J dA</math>, esetünkben <math> I = J * A * \sin60^\circ=5000*80*10^{-4}*\sin60^\circ= 34.64A</math><br />
}}<br />
<br />
=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===<br />
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól '''''4m''''' távolságban. Az egyiken '''''2A''''', a másikon '''''3A''''' folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=<br />
Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.<br />
<br />
H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át az egyik vezeték. Mivel a mágneses térerősségvektor a körvonal minden pontjában érintő irányú, így a vonalintegrál szorzássá egyszerűsödik.<br />
<br />
<math>\oint H dl = \int J dA = I</math><br />
<br />
<math>H_1 2 d \pi = I_1 \longrightarrow H_1 = \frac{I_1}{2 d \pi}</math><br />
<br />
Tudjuk még, hogy <math>B = \mu_0 H</math> vákuumban.<br />
<br />
A Lorentz-erő képlete is szorzássá egyszerűsödik, mivel a vektorok derékszöget zárnak be egymással:<br />
<br />
<math>F = q (v \times B ) = I (l \times B)</math>, ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m.<br />
<br />
Innen a megoldás:<br />
<br />
<math>F_{12} = I_2 l B_1 = I_2 l \mu_0 H_1 = \frac{\mu_0 l I_1 I_2}{2 d \pi} = \frac{4 \pi 10^{-7} \cdot 1 \cdot 2 \cdot 3}{2 \cdot 4 \cdot \pi} = 3 \cdot 10^{-7} N</math><br />
<br />
Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, akkor taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:<br />
<br />
<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math><br />
}}<br />
<br />
=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===<br />
Hányszorosára változik egy '''''L''''' önindukciós együtthatóval rendelkező '''''I1 = 2A''' árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan '''''I2 = 5A''''' -re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.<br />
<br />
Egy bármilyen tekercs fluxusa az <math>\Psi=L*I</math> képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: <math>\frac{\Psi_2}{\Psi_1}=\frac{L*I_2}{L*I_1}=\frac{I_2}{I_1}=2.5</math><br />
<br />
Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math><br />
}}<br />
<br />
=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===<br />
Egy '''''r = 0.09m''''' sugarú vékony falú rézcső belsejében, a tengelytől '''''d = 0.03m''''' távolságra, azzal párhuzamosan egy vékony rézvezeték helyezkedik el. Mindkét vezető elég hosszú és '''''I = 5A''''' nagyságú egyenáram folyik bennük, de ellenkező irányban. Mekkora az eredő mágneses térerősség nagysága a tengelyben?<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=A feladatot bontsuk két részre. Első körben az Ampere-féle gerjesztési törvény segítségével megállapítható, hogy a rézcső belsejében a mágneses térerősség nagysága, csakis a belső rézvezeték elhelyezkedésétől és az abban folyó áram nagyságától függ.<br />
<br />
<math>\oint H dl = \int J dA = I</math><br />
<br />
Ez onnét látszik, hogyha olyan zárt L görbe mentén integrálunk, ami a rézcsőn belül vezet, akkor a görbe által kifeszített síkon csakis a vékony rézvezeték árama megy át.<br />
<br />
Második körben meghatározható a vékony rézvezeték által a tengely mentén keltett mágneses térerősség nagysága. Szimmetria okokból a vékony rézvezeték mágneses tere hengerszimmetrikus, az erővonalak koncentrikus körök, ezért a mágneses térerősségvektor mindig érintő irányú, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:<br />
<br />
<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2 *0.03 \pi} \approx 26.53 {A \over m}</math><br />
}}<br />
<br />
=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===<br />
Egy ideális távvezeték mentén a feszültség komplex amplitúdója az <math>U(z) = (3+4j)*e^{-j \beta z} + (2-j)*e^{j \beta z}</math> függvény szerint változik. Adja meg az állóhullámarányt!<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=A megadott függvényből kiolvasható a hullám beeső (pozitív irányba halad --> - j*béta*z ) és a reflektált (negatív irányba halad --> + j*béta*z ) komponenseinek komplex amplitúdói:<br />
<br />
<math>U^+ = 3+4j</math><br />
<br />
<math>U^- = 2-j</math><br />
<br />
''Megjegyzés:'' A feladat megadható úgy is, hogy U(x) függvényt adják meg. Ekkor a beeső komponenshez (U2+) tartozik a pozitív, a reflektálthoz (U2-) pedig a negatív hatványkitevő!<br />
<br />
Kapcsolat a két fajta paraméterezés között:<br />
<br />
<math>U_2^+ = U^+ e^{- \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^+ e^{- j \beta l} </math><br />
<br />
<math>U_2^- = U^- e^{ \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^- e^{ j \beta l} </math><br />
<br />
Ezekből felírható a távvezeték reflexiós tényezőjének abszolút értéke definíció szerinti "x" paraméterezéssel, majd ebből "z" szerinti paraméterezéssel:<br />
<br />
<math>|r|=\left| {U_{reflektalt} \over U_{beeso}} \right|= \left| {U_2^- \over U_2^+ } \right|=\left| {U^- \over U^+ } e^{j2 \beta l} \right| = \left| {U^- \over U^+ } \right| =\left| {2-j \over 3+4j } \right| = {1 \over \sqrt{5}} = 0.447</math><br />
<br />
Ebből pedig már számolható a távvezeték állóhullámaránya:<br />
<br />
<math>\sigma = {1+|r] \over 1-|r| } = {1+0.447 \over 1-0.447 } \approx 2.62</math><br />
<br />
<br />
}}<br />
<br />
=== 81. Feladat: Távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása ===<br />
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültség forrást kapcsolunk rá. Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség <math>U_0/2</math> lesz!<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=Első körben meg kell határoznunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (alfa), feltéve hogy omega=0, mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:<br />
<br />
<math>\alpha=Re\left\{ \gamma \right\}=Re\left\{ \sqrt{(R'+j\omega L')(G'+j\omega C')} \right\}=Re\left\{ \sqrt{R'*G'} \right\}=\sqrt{R'*G'}=\sqrt{0.02*5*10^{-6}}=3.16*10^{-4}{1\over m}</math><br />
<br />
Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:<br />
<br />
<math>U_0*e^{-\alpha*z}={U_0 \over 2}</math><br />
<br />
<math>e^{-\alpha*z}=0.5</math><br />
<br />
<math>-\alpha*z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16*10^{-4}}=2.192 km</math><br />
}}<br />
<br />
=== 86. Feladat: Ideális távvezeték, számítás lánckarakterisztikával ===<br />
Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája <math>500\Omega</math>, hossza pedig <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: <math>2A</math> illetve <math>500V</math>. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=<br />
Tudjuk, hogy <math>\beta = \frac{2 \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math> <br />
<br />
Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét, majd behelyettesítünk:<br />
<br />
<math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2 = cos \left( {\pi \over 4} \right)*500 + j * sin \left( {\pi \over 4} \right) * 500 * 2 = (354 + j707)V</math><br />
}}<br />
<br />
=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram ===<br />
<br />
Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\Phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-\omega*0.03*cos(\omega t)</math><br />
<br />
Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: <math>u_i=-30*cos(\omega t) V</math><br />
<br />
Innen a feszültség effektív értéke: <math>U_{eff}={30 \over \sqrt 2} V</math><br />
<br />
Az áram effektív értéke pedig: <math> I_{eff}={U_{eff} \over R}={6 \over \sqrt 2} A</math><br />
}}<br />
<br />
=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===<br />
Az '''''xy síkon''''' helyezkedik el egy '''''3m''''' sugarú, kör alakú, zárt '''''l''''' görbe. A mágneses indukció a térben homogén, '''''z irányú''''' komponense '''''40ms''''' idő alatt '''''0.8T''''' értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az '''''l''''' görbe mentén?<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-A*{ dB(t) \over dt}=-r^2\pi*{ \bigtriangleup B\over \bigtriangleup t}=-r^2\pi*{B_2-B_1\over\bigtriangleup t}=- 3^2\pi*{0-0.8\over0.04}=565.5 V </math><br />
}}<br />
<br />
=== 107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény ===<br />
Egy <math>A=1.5 mm^2</math> keresztmetszetű, '''''3m''''' hosszú hengeres vezetőben '''''10A''''' amplitúdójú '''''50 Hz'''''-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység <math> \delta = 9.7 mm</math>, a fajlagos vezetőképesség pedig <math> \sigma = 3.7*10^7 {S \over m}</math>. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=A vezető sugara: <math>r=\sqrt{{1.5\over\pi}}=0.691mm<<\delta</math><br />
<br />
Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima "l" hosszúságú, "A" keresztmetszetű és "szigma" fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.<br />
<br />
<math>R={1 \over \sigma}*{l \over A}={1 \over 3.7*10^{7}}*{3 \over 1.5*10^{-6}}=54m\Omega</math><br />
<br />
A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat, csúcsérték van megadva és nem effektív):<br />
<br />
<math>P={1\over2}*R*I^2={1\over2}*0.054*10^2=2.7W</math><br />
<br />
}}<br />
<br />
===111. Feladat: Behatolási mélység===<br />
Vezetőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége minden 3 mm után a felére csökken. Határozza meg a behatolási mélységet, a csillapítási tényezőt és a fázistényezőt!<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=<br />
<math> \gamma = \alpha + j\beta </math> terjedési tényező<br />
<br />
<math> \alpha </math> - csillapítási tényező<br />
<br />
<math> \beta </math> - fázistényező<br />
<br />
<math> \delta = \frac{1}{\alpha} </math> behatolási mélység<br />
<br />
<br />
Vezetőben <math> \alpha = \beta </math> , mivel:<br />
<br />
<math> \gamma = \sqrt{j\omega\mu\sigma} </math> (az általános <math> \gamma = \sqrt{j\omega\mu (\sigma + j\omega\varepsilon)} </math> sémájára, de vezetőben az <math> \varepsilon </math>-t hanyagoljuk el)<br />
<br />
<math> \gamma = \sqrt{j}\sqrt{\omega\mu\sigma} </math><br />
<br />
<math> \sqrt{j} = \sqrt{e^{j \pi/2}} = e^{j \pi/4} = \frac{1}{\sqrt{2}} + j\frac{1}{\sqrt{2}} </math><br />
<br />
<math> \gamma = \sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} + j\sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} </math><br />
<br />
<br />
Ebből <math> \delta </math> számításának módja:<br />
<br />
<math> \delta = \frac{1}{\alpha} = \sqrt{\frac{2}{\omega\mu\sigma}} </math> (de most nem ezt kell használni)<br />
<br />
<br />
A térerősség a vezetőben <math> E(z) = E_0 e^{-\alpha z} = E_0 e^{-z/\delta} </math><br />
<br />
<math> E_0 e^{- (0.003\ \text{m})/\delta} = \frac{1}{2} E_0 </math><br />
<br />
<math> \delta = -\frac{0.003\ \text{m}}{\ln{\frac{1}{2}}} = 4.328\ \text{mm} </math><br />
<br />
<math> \alpha = \beta = \frac{1}{\delta} = 231.049\ \frac{1}{\text{m}}</math><br />
}}<br />
<br />
=== 109. Feladat: Hengeres vezető belsejében az elektromos térerősség ===<br />
Egy '''''2mm''''' sugarú, hosszú hengeres vezető '''''35 MS/m''''' fajlagos vezetőképességű anyagból van, a behatolási mélység '''''80µm'''''. A térerősség időfüggvénye a vezető felszínén <math>\vec{E}(t)=10*cos(\omega t)*\vec{n}_0</math>. Itt n egy egységvektor, ami a vezető hosszanti tengelyével párhuzamos.<br />
Adja meg az áramsűrűség időfüggvényét a felülettől 2 behatolási mélységnyi távolságra!<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=<br />
Mivel: <math>\delta << r </math><br />
<br />
Így a mélység (z) függvényében a térerősség komplex amplitúdójának változása:<br />
<math>E(z)=E_0*e^{-\gamma z}=E_0*e^{- \left( 1/ \delta + j/ \delta \right) z}=E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta}</math><br />
<br />
A differenciális Ohm-törvény: <math>\vec{J}=\sigma * \vec{E }</math><br />
<br />
Ezeket egybefésülve és áttérve időtartományba: <math>\vec{J}(z,t)=Re \left\{ \sigma * E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta} *e^{j \omega t} \right\} * \vec{n}_0 = \sigma *E_0 * e^{-z/ \delta} * cos \left( \omega t - {z \over \delta} \right) * \vec{n}_0 </math><br />
<br />
Behelyettesítés után <math>z= 2 \delta</math> mélységben: <math>\vec{J}(t)= 35*10^6 * 10 * e^{-2 \delta / \delta} * cos \left( \omega t - {2 \delta \over \delta} \right) * \vec{n}_0 = 47.37 * cos \left( \omega t - 2 \right) * \vec{n}_0 {MA \over m^2}</math><br />
<br />
}}<br />
<br />
=== 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény ===<br />
Egy Hertz-dipólus az origó síkjában <math>\vartheta =0</math> szögben áll. Írja fel az összes kisugárzott teljesítményt <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományban a Poynting-vektor és a Hertz-dipólus irányhatásának segítségével!<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg=A Hertz-dipólus által kisugárzott teljes teljesítmény:<br />
<br />
<math>P={1 \over 2} * I^2 *R_s = {1 \over 2} * I^2* 80 \pi^2 \left( {l \over \lambda} \right)^2</math><br />
<br />
A megadott tartomány az xy sík feletti félteret írja le. Mivel a Hertz-dipólus iránykarakterisztikája az xy síkra szimmetrikus, így a felső féltérbe a teljes teljesítmény fele sugárzódik ki.<br />
<br />
}}<br />
<br />
=== 149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény ===<br />
<br />
Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor),<br />
<br\><math>H(r)=\frac{I_0}{r}*\vec{e_\varphi}</math> (ahol <math>\vec{e_\varphi}</math> a fi irányú egységvektor).<br\><br />
Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r<sub>1</sub>, a külső vezető belső sugara r<sub>2</sub>, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.<br />
<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott='''Megoldás'''<br />
|szöveg= A Poynting-vektor kifejezése: <math>S=E \times H \Rightarrow S(r)=E(r)*H(r)*\vec{e_z}</math> (ahol <math>\vec{e_z}</math> a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: <math>P=\int_{r_1}^{r_2} \int_0^{2\pi} \frac{U_0 I_0}{r^2} \mathrm{d}\varphi \mathrm{d}r=2\pi U_0 I_0(\frac{1}{r_1}-\frac{1}{r_2})=2\pi U_0 I_0 \frac{r_2-r_1}{r_1 r_2}</math><br />
}}<br />
<br />
[[Kategória:Villanyalap]]</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=174828Elektronika 12014-01-11T01:18:56Z<p>Erikb: /* Vizsgák */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Elektronika 1<br />
|targykod=VIHIA205<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli<br />
|hf=nincs<br />
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br />
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm<br />
}}<br />
<br />
A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br />
<br />
A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br />
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br />
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br />
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br />
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf| elméleti kérdés]].<br />
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br />
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br />
<br />
== Nagyzárthelyi ==<br />
<br />
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br />
<br />
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br />
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br />
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.<br />
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br />
*Kisjelű analízis.<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf|2007/2008 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/2008 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/2010 kereszt]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
=== Pótpót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Vizsgák ==<br />
<br />
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br />
<br />
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br />
<br />
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em;"<br />
<br />
| style="vertical-align: top;" |<br />
<br />
*2007/2008:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf|2008.06.17]]<br />
*2008/2009:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf|2009.05.28]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf|2009.06.03]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf|2009.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf|2009.06.11]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br />
*2009/2010 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf|2010.01.14]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf|2010.01.28]]<br />
*2009/2010:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf|2010.05.31]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf|2010.06.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf|2010.06.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf|2010.06.09]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf|2010.06.14]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top;" |<br />
<br />
*2010/2011:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf|2011.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf|2011.06.01]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf|2011.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf|2011.06.20]]<br />
*2011/2012:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf|2012.06.06]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br />
*2012/2013 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf|2012.12.19]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf|2013.01.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf|2013.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf|2013.01.16]]<br />
*2012/2013:<br />
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf|2013.05.29]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br />
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br />
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top;" |<br />
<br />
*2013/2014 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf&diff=174827Fájl:Elektro1 vizsga 2014 01 08.pdf2014-01-11T01:17:56Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=174443Elektronika 12014-01-06T20:03:13Z<p>Erikb: /* Vizsgák */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Elektronika 1<br />
|targykod=VIHIA205<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli<br />
|hf=nincs<br />
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br />
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm<br />
}}<br />
<br />
A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br />
<br />
A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br />
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br />
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br />
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br />
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf| elméleti kérdés]].<br />
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br />
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br />
<br />
== Nagyzárthelyi ==<br />
<br />
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br />
<br />
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br />
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br />
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.<br />
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br />
*Kisjelű analízis.<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf|2007/2008 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/2008 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/2010 kereszt]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
=== Pótpót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Vizsgák ==<br />
<br />
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br />
<br />
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br />
<br />
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br />
<br />
*2007/2008:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf|2008.06.17]]<br />
*2008/2009:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf|2009.05.28]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf|2009.06.03]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf|2009.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf|2009.06.11]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br />
*2009/2010 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf|2010.01.14]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf|2010.01.28]]<br />
*2009/2010:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf|2010.05.31]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf|2010.06.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf|2010.06.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf|2010.06.09]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf|2010.06.14]]<br />
*2010/2011:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf|2011.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf|2011.06.01]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf|2011.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf|2011.06.20]]<br />
*2011/2012:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf|2012.06.06]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br />
*2012/2013 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf|2012.12.19]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf|2013.01.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf|2013.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf|2013.01.16]]<br />
*2012/2013:<br />
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]] - elővizsga<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf|2013.05.29]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br />
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br />
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br />
*2013/2014 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf&diff=174442Fájl:Elektro1 vizsga 2013 12 21.pdf2014-01-06T20:02:07Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9stechnika&diff=174084Méréstechnika2013-12-27T17:19:18Z<p>Erikb: /* Pót ZH */ 2013kereszt</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Méréstechnika<br />
|targykod=VIMIA206<br />
|szak=villany<br />
|kredit=5<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=MIT<br />
|kiszh=5 db<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=nincs<br />
|hf=5 db (opcionális)<br />
|levlista=mertech{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA206/<br />
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206<br />
}}<br />
<br />
A '''Méréstechnika''' a [[Jelek és rendszerek 2]] tárgyra épül, de hasznos a [[Digitális technika 1]] és a [[Matematika A4]] alaptudás is.<br />
<br />
A tantárgy a környező anyagi világ megismerését, valamint kvantitatív és kvalitatív jellemzését segítő mérnöki módszereket és eszközöket mutat be. Méréselméleti, méréstechnikai, műszertechnikai és metrológiai alapismereteket ad, és szemléletmódjával segíti valamennyi műszaki tárgy – közöttük a laboratóriumi gyakorlatok – ismeretanyagának elsajátítását. Jelentős mértékben fejleszti a tudatos modellalkotási és problémamegoldó készséget. Mindezt a villamos mennyiségek alapvető mérési módszereinek és eszközeinek megismertetésén keresztül éri el, de támaszkodik az analógiák következetes alkalmazásában rejlő lehetőségekre is. A tantárgy további célja annak tudatosítása, hogy a mérésekkel szerzett információ szakszerű feldolgozása minden esetben megköveteli a mérések pontosságával (bizonytalanságával) kapcsolatos adatszolgáltatást is.<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br />
*'''Jelenlét:''' Az gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni, és ezt ellenőrzik is.<br />
*'''KisZH:''' A félév során a gyakorlatokon 5 darab előre bejelentett időpontú, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell megírni. Összesítve el kell érni az elérhető maximum 20 pontból legalább 6 pontot! A kisZH-k pótlására nincs lehetőség.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni, melyen legalább 40%-ot kell elérni. Két pótlási lehetőség van.<br />
*'''Házi feladat:''' A félév során 5 darab nemkötelező házi feladat megírására van lehetőség. Ezek eredménye a félévközi jegyet maximum 1 jeggyel javíthatja.<br />
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegyet a nagyzárthelyi és a kizárthelyik eredményének 50-50%-os súlyozásával képzett összpontszám alapján állapítják meg. Az elégséges osztályzat megszerzésének feltétele legalább 40%-os eredmény elérése. A zárthelyik alapján megállapított legalább elégséges osztályzatot a nem kötelező házi feladatok eredménye maximum egy osztályzattal javíthatja.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
*[[Media:Méréstech_hibaszámítás.docx|Hibaszámítás villámgyorsan]]<br />
<br />
=== Tanszéki segédanyagok ===<br />
<br />
*A tárgy hivatalos jegyzete a '''''Zoltán István: Méréstechnika''''' című könyv, mely megvásárolható az egyetemi jegyzetboltban.<br />
*A tárgyhoz elengedhetetlen a '''''Sujbert László: Méréstechnika példatár villamosmérnököknek''''' című példatár is.<br />
*A tárgy előadásainak felvételei elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon].<br />
*A tárgyhoz rengeteg nagyon hasznos segédanyag és jegyzet található a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon]! Itt található egy tömör, lényegre törő előadásjegyzet is a jegyzetek menüpont alatt!<br />
*[[Media:Méréstech_MSC_felvételi_segédlet.pdf|Rövid elméleti összefoglaló]] - ''Sujbert László'' előadó által írt MSc felvételi segédlet. '''Hasznos összefoglaló példákkal, de nem fedi le a teljes tananyagot!!!'''<br />
<br />
=== Egy gyakorlatvezető rövid összefoglalói ===<br />
<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_1_Hibaszámítás_1.pdf|Hibaterjedés]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_2_Hibaszámítás_2.pdf|GUM és konfidenciaszámítás]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_3_UImérése.pdf|Feszültség és áram mérése]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_4_Mérőkapcsolások_1.pdf|Mérőkapcsolások]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_5_Mérőkapcsolások_2.pdf|Erősítők és egyenirányítók]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_9_AD_DAkonverterek.pdf|AD és DA átalakítók]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_6_Időésfrekmérése.pdf|Idő és frekvencia mérése]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_7_Pmérése.pdf|Teljesítménymérés]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_8_Zmérése.pdf|Impedanciamérés]]<br />
<br />
== Kiszárthelyik ==<br />
<br />
A félév során 5 alkalommal, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell írni a gyakorlatokon. Mindegyiket előre bejelentik, és a gyakorlatokon megoldott példákhoz hasonló jellegűek. Ezeknek külön-külön nem kell meglenniük, azonban összességében az elérhető maximum 20 pontból legalább 6 pontot kell gyűjteni. A kisZH-k pótlására nincs lehetőség!<br />
<br />
'''Fontos:''' Minden évben más és más feladatok vannak. A témakörök változatlanok, de a feladatok ezektől gyökeresen eltérőek és sokkal nehezebbek is lehetnek! '''Ne csak ezeket vegyétek alapul!'''<br />
<br />
*[[Media:mertech_kzh_1.jpg|1. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Méréstech_kisZH1_2013_tavasz.JPG|1. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Mertech_kiszh2_2011.jpg | 2. kisZH]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:mertech_2_kzh_2.jpg|2. kisZH]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Mertech 2 kzh regi.jpg|2. kisZH]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:mertech_2kzh.jpg|2. kisZH]] - megoldásokkal, feladatkiírás nélkül<br />
*[[Media:Méréstech_kisZH2_2013_tavasz.JPG|2. kisZH]] - megoldásokkal, feladatkiírás nélkül<br />
*[[Media:mertech_3_kzh.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Méréstech 3 kiszh 2013 04 08.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Mertech 4 kzh 2.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:mertech_4_kzh.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2013_tavasz.JPG|4. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:mertech_5_kzh.jpg|5. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Méréstech 2013tavasz kisZH 5.jpg| 5. kisZH]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Nagyzárthelyi ==<br />
<br />
A nagyzárthelyi összesen 20 pontos és legalább 8 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első részében 8 darab 1-2 pontos rövid elméleti/számolós kérdésre kell válaszolni. A második részében viszont 2 darab egyenként 5 pontos nagyobb, több részfeladatos számolási feladatot kell kidolgozni.<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZH.PDF|2006/2007 kereszt]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2010tavasz_ZH.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2011kereszt_ZH.pdf|2011/2012 kereszt]] - A és B csoport megoldások nélkül<br />
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZH.pdf|2011/2012 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZH.pdf|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2013kereszt_ZH.pdf|2013/2014 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpót.PDF|2006/2007 kereszt]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpótpót.PDF|2006/2007 kereszt]] - pótpótZH megoldások nélkül<br />
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpót.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpótpót.pdf|2008/2009 tavasz]] - pótpótZH A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZHpót.pdf|2010/2011 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZHpót.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpót.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpótpót.jpg|2012/2013 tavasz]] - pótpótZH A csoport megoldások nélkül<br />
*[[Media:Mértech_pZH_2013kereszt.pdf|2013/2014 kereszt]] - pótZH megoldásokkal<br />
<br />
== Házi feladatok ==<br />
<br />
A tananyag jobb elmélyítését elősegítendő, szorgalmi házi feladatokat is adnak ki, összesen ötöt. Egy-egy házi feladat 1-2 példából áll, rövid idő alatt megoldható. A házi feladatokat a következő héten be is kell adni, pótlásra nincs lehetőség. A feladatokat pontozzák, a legjobbak félévközi jegyüket maximum egy osztályzattal javíthatják, feltéve, hogy az legalább elégséges.<br />
<br />
A házi feladatok a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/feladat tanszéki portálról] tölthetőek le.<br />
<br />
Másolni nem érdemes, mert a félév során szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy tényleg magatok oldottátok-e meg a feladatokat. Akinél kiderül, hogy nem önálló munkát végzett, annak törlik az összes pluszpontját és nem szerezhet +1 jegyet a félév végén.<br />
<br />
== Verseny ==<br />
<br />
Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás kari tanulmányi verseny hivatalos [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/1?v=Schnell+L%C3%A1szl%C3%B3+M%C3%A9r%C3%A9stechnika+%C3%A9s+Jelfeldolgoz%C3%A1s honlapja].<br />
<br />
A verseny a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék által szervezett méréstechnika, illetve jelfeldolgozás verseny utóda. A két verseny összevonását az indokolta, hogy a két terület nem különül el élesen egymástól, amint azt a feladatok is mutatják: sok feladat esetén nem egyértelmű, hogy melyik témakörhöz soroljuk. A mai mérőrendszerekben szinte mindig megjelenik a jelfeldolgozás, gondoljunk csak a jelek mintavételezésére, analóg-digitális átalakítására.<br />
<br />
A verseny feladatainak megoldásához elsősorban az összefüggések alapos ismeretére, jó integrációs készségre, olykor mérnöki intuícióra van szükség. A feladatok megoldása ritkán kíván hosszas levezetéseket, a tárgyi tudást a rendelkezésre álló irodalomból ki lehet keresni. Természetesen a felkészültség, a tananyag alapos ismerete sok előnnyel jár. Nem mindenki számára triviális, de a sokrétű lexikális tudással rendelkező ember a könyvekben, az interneten is hamarabb megtalálja a keresett információt.<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:M%C3%A9rtech_pZH_2013kereszt.pdf&diff=174082Fájl:Mértech pZH 2013kereszt.pdf2013-12-27T17:17:11Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=173876Elektronika 12013-12-20T21:23:25Z<p>Erikb: /* Pótpót ZH */ 2013 ősz</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Elektronika 1<br />
|targykod=VIHIA205<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli<br />
|hf=nincs<br />
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br />
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm<br />
}}<br />
<br />
A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br />
<br />
A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br />
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br />
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br />
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br />
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf| elméleti kérdés]].<br />
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br />
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br />
<br />
== Nagyzárthelyi ==<br />
<br />
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br />
<br />
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br />
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br />
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.<br />
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br />
*Kisjelű analízis.<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf|2007/2008 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/2008 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/2010 kereszt]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
=== Pótpót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Vizsgák ==<br />
<br />
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br />
<br />
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br />
<br />
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br />
<br />
*2007/2008:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf|2008.06.17]]<br />
*2008/2009:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf|2009.05.28]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf|2009.06.03]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf|2009.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf|2009.06.11]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br />
*2009/2010 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf|2010.01.14]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf|2010.01.28]]<br />
*2009/2010:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf|2010.05.31]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf|2010.06.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf|2010.06.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf|2010.06.09]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf|2010.06.14]]<br />
*2010/2011:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf|2011.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf|2011.06.01]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf|2011.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf|2011.06.20]]<br />
*2011/2012:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf|2012.06.06]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br />
*2012/2013 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf|2012.12.19]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf|2013.01.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf|2013.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf|2013.01.16]]<br />
*2012/2013:<br />
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]] - elővizsga<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf|2013.05.29]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br />
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br />
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro1_2013%C5%91sz_ppZH.pdf&diff=173875Fájl:Elektro1 2013ősz ppZH.pdf2013-12-20T21:22:12Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9stechnika&diff=173635Méréstechnika2013-12-16T02:52:33Z<p>Erikb: /* Rendes ZH */ 2013kereszt</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Méréstechnika<br />
|targykod=VIMIA206<br />
|szak=villany<br />
|kredit=5<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=MIT<br />
|kiszh=5 db<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=nincs<br />
|hf=5 db (opcionális)<br />
|levlista=mertech{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA206/<br />
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206<br />
}}<br />
<br />
A '''Méréstechnika''' a [[Jelek és rendszerek 2]] tárgyra épül, de hasznos a [[Digitális technika 1]] és a [[Matematika A4]] alaptudás is.<br />
<br />
A tantárgy a környező anyagi világ megismerését, valamint kvantitatív és kvalitatív jellemzését segítő mérnöki módszereket és eszközöket mutat be. Méréselméleti, méréstechnikai, műszertechnikai és metrológiai alapismereteket ad, és szemléletmódjával segíti valamennyi műszaki tárgy – közöttük a laboratóriumi gyakorlatok – ismeretanyagának elsajátítását. Jelentős mértékben fejleszti a tudatos modellalkotási és problémamegoldó készséget. Mindezt a villamos mennyiségek alapvető mérési módszereinek és eszközeinek megismertetésén keresztül éri el, de támaszkodik az analógiák következetes alkalmazásában rejlő lehetőségekre is. A tantárgy további célja annak tudatosítása, hogy a mérésekkel szerzett információ szakszerű feldolgozása minden esetben megköveteli a mérések pontosságával (bizonytalanságával) kapcsolatos adatszolgáltatást is.<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br />
*'''Jelenlét:''' Az gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni, és ezt ellenőrzik is.<br />
*'''KisZH:''' A félév során a gyakorlatokon 5 darab előre bejelentett időpontú, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell megírni. Összesítve el kell érni az elérhető maximum 20 pontból legalább 6 pontot! A kisZH-k pótlására nincs lehetőség.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni, melyen legalább 40%-ot kell elérni. Két pótlási lehetőség van.<br />
*'''Házi feladat:''' A félév során 5 darab nemkötelező házi feladat megírására van lehetőség. Ezek eredménye a félévközi jegyet maximum 1 jeggyel javíthatja.<br />
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegyet a nagyzárthelyi és a kizárthelyik eredményének 50-50%-os súlyozásával képzett összpontszám alapján állapítják meg. Az elégséges osztályzat megszerzésének feltétele legalább 40%-os eredmény elérése. A zárthelyik alapján megállapított legalább elégséges osztályzatot a nem kötelező házi feladatok eredménye maximum egy osztályzattal javíthatja.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
*[[Media:Méréstech_hibaszámítás.docx|Hibaszámítás villámgyorsan]]<br />
<br />
=== Tanszéki segédanyagok ===<br />
<br />
*A tárgy hivatalos jegyzete a '''''Zoltán István: Méréstechnika''''' című könyv, mely megvásárolható az egyetemi jegyzetboltban.<br />
*A tárgyhoz elengedhetetlen a '''''Sujbert László: Méréstechnika példatár villamosmérnököknek''''' című példatár is.<br />
*A tárgy előadásainak felvételei elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon].<br />
*A tárgyhoz rengeteg nagyon hasznos segédanyag és jegyzet található a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon]! Itt található egy tömör, lényegre törő előadásjegyzet is a jegyzetek menüpont alatt!<br />
*[[Media:Méréstech_MSC_felvételi_segédlet.pdf|Rövid elméleti összefoglaló]] - ''Sujbert László'' előadó által írt MSc felvételi segédlet. '''Hasznos összefoglaló példákkal, de nem fedi le a teljes tananyagot!!!'''<br />
<br />
=== Egy gyakorlatvezető rövid összefoglalói ===<br />
<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_1_Hibaszámítás_1.pdf|Hibaterjedés]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_2_Hibaszámítás_2.pdf|GUM és konfidenciaszámítás]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_3_UImérése.pdf|Feszültség és áram mérése]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_4_Mérőkapcsolások_1.pdf|Mérőkapcsolások]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_5_Mérőkapcsolások_2.pdf|Erősítők és egyenirányítók]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_9_AD_DAkonverterek.pdf|AD és DA átalakítók]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_6_Időésfrekmérése.pdf|Idő és frekvencia mérése]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_7_Pmérése.pdf|Teljesítménymérés]]<br />
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_8_Zmérése.pdf|Impedanciamérés]]<br />
<br />
== Kiszárthelyik ==<br />
<br />
A félév során 5 alkalommal, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell írni a gyakorlatokon. Mindegyiket előre bejelentik, és a gyakorlatokon megoldott példákhoz hasonló jellegűek. Ezeknek külön-külön nem kell meglenniük, azonban összességében az elérhető maximum 20 pontból legalább 6 pontot kell gyűjteni. A kisZH-k pótlására nincs lehetőség!<br />
<br />
'''Fontos:''' Minden évben más és más feladatok vannak. A témakörök változatlanok, de a feladatok ezektől gyökeresen eltérőek és sokkal nehezebbek is lehetnek! '''Ne csak ezeket vegyétek alapul!'''<br />
<br />
*[[Media:mertech_kzh_1.jpg|1. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Méréstech_kisZH1_2013_tavasz.JPG|1. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Mertech_kiszh2_2011.jpg | 2. kisZH]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:mertech_2_kzh_2.jpg|2. kisZH]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Mertech 2 kzh regi.jpg|2. kisZH]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:mertech_2kzh.jpg|2. kisZH]] - megoldásokkal, feladatkiírás nélkül<br />
*[[Media:Méréstech_kisZH2_2013_tavasz.JPG|2. kisZH]] - megoldásokkal, feladatkiírás nélkül<br />
*[[Media:mertech_3_kzh.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Méréstech 3 kiszh 2013 04 08.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Mertech 4 kzh 2.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:mertech_4_kzh.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2013_tavasz.JPG|4. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:mertech_5_kzh.jpg|5. kisZH]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Méréstech 2013tavasz kisZH 5.jpg| 5. kisZH]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Nagyzárthelyi ==<br />
<br />
A nagyzárthelyi összesen 20 pontos és legalább 8 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első részében 8 darab 1-2 pontos rövid elméleti/számolós kérdésre kell válaszolni. A második részében viszont 2 darab egyenként 5 pontos nagyobb, több részfeladatos számolási feladatot kell kidolgozni.<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZH.PDF|2006/2007 kereszt]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2010tavasz_ZH.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2011kereszt_ZH.pdf|2011/2012 kereszt]] - A és B csoport megoldások nélkül<br />
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZH.pdf|2011/2012 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZH.pdf|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2013kereszt_ZH.pdf|2013/2014 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpót.PDF|2006/2007 kereszt]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpótpót.PDF|2006/2007 kereszt]] - pótpótZH megoldások nélkül<br />
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpót.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpótpót.pdf|2008/2009 tavasz]] - pótpótZH A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZHpót.pdf|2010/2011 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZHpót.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpót.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpótpót.jpg|2012/2013 tavasz]] - pótpótZH A csoport megoldások nélkül<br />
<br />
== Házi feladatok ==<br />
<br />
A tananyag jobb elmélyítését elősegítendő, szorgalmi házi feladatokat is adnak ki, összesen ötöt. Egy-egy házi feladat 1-2 példából áll, rövid idő alatt megoldható. A házi feladatokat a következő héten be is kell adni, pótlásra nincs lehetőség. A feladatokat pontozzák, a legjobbak félévközi jegyüket maximum egy osztályzattal javíthatják, feltéve, hogy az legalább elégséges.<br />
<br />
A házi feladatok a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/feladat tanszéki portálról] tölthetőek le.<br />
<br />
Másolni nem érdemes, mert a félév során szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy tényleg magatok oldottátok-e meg a feladatokat. Akinél kiderül, hogy nem önálló munkát végzett, annak törlik az összes pluszpontját és nem szerezhet +1 jegyet a félév végén.<br />
<br />
== Verseny ==<br />
<br />
Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás kari tanulmányi verseny hivatalos [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/1?v=Schnell+L%C3%A1szl%C3%B3+M%C3%A9r%C3%A9stechnika+%C3%A9s+Jelfeldolgoz%C3%A1s honlapja].<br />
<br />
A verseny a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék által szervezett méréstechnika, illetve jelfeldolgozás verseny utóda. A két verseny összevonását az indokolta, hogy a két terület nem különül el élesen egymástól, amint azt a feladatok is mutatják: sok feladat esetén nem egyértelmű, hogy melyik témakörhöz soroljuk. A mai mérőrendszerekben szinte mindig megjelenik a jelfeldolgozás, gondoljunk csak a jelek mintavételezésére, analóg-digitális átalakítására.<br />
<br />
A verseny feladatainak megoldásához elsősorban az összefüggések alapos ismeretére, jó integrációs készségre, olykor mérnöki intuícióra van szükség. A feladatok megoldása ritkán kíván hosszas levezetéseket, a tárgyi tudást a rendelkezésre álló irodalomból ki lehet keresni. Természetesen a felkészültség, a tananyag alapos ismerete sok előnnyel jár. Nem mindenki számára triviális, de a sokrétű lexikális tudással rendelkező ember a könyvekben, az interneten is hamarabb megtalálja a keresett információt.<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:M%C3%A9rtech_2013kereszt_ZH.pdf&diff=173634Fájl:Mértech 2013kereszt ZH.pdf2013-12-16T02:51:30Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Seg%C3%ADts%C3%A9g:Latex&diff=173596Segítség:Latex2013-12-14T13:57:14Z<p>Erikb: 3 elírás javítása</p>
<hr />
<div>{{:Segítség:Tartalomjegyzék}}<br />
Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Ennek az a lényege, hogy a cikkeken belül a folyó szövegbe könnyen tudunk képleteket beilleszteni, nem kell mondjuk képet készíteni egy képletről, és azt külön feltölteni.<br />
<br />
Itt egy példa arra, hogy milyen (elsőre ijesztőnek tűnő) kóddal kaphatunk egy szép képletet.<br />
{| class="wikitable"<br />
| <code><nowiki><math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math></nowiki></code><br />
| <math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math><br />
|}<br />
<br />
Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.<br />
__TOC__<br />
== Alapok – &lt;math&gt; címke ==<br />
<br />
'''Minden képletet egy <code>&lt;math&gt;</code> és egy <code>&lt;/math&gt;</code> címke közé kell rakni''', majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.<br />
<br />
: Példa &lt;math&gt; címke nélkül: <code>1+2=3</code> &rarr; 1+2=3<br />
: Példa &lt;math&gt; címkével: <code><nowiki><math>1+2=3</math></nowiki></code> &rarr; <math>1+2=3</math><br />
<br />
Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden &lt;math&gt; címkén belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.<br />
<br />
: ''Megjegyzés: innentől minden példában vegyük is úgy, hogy a kód az &lt;math&gt; címkén belül van, nem lesz mindig külön kiírva.<br />
<br />
Az is látszik, hogy egyszerű szöveget beírva, ugyanazt kapjuk vissza, amit beírtunk, de hát a képletleírót nem is egyszerű képletek leírására találták ki. Pár speciális karakter használható egyszerű és gyakran használt formázásra, például felső indexbe írásra (hatványozásra) a <code>^</code> karakter vagy alsó indexre a <code>_</code> karakter.<br />
<br />
{| class="wikitable"<br />
| <code>a^2 + b^2 = c^2</code><br />
| <math>a^2 + b^2 = c^2</math><br />
|-<br />
| <code>a_i^2 + b_i^2 = c_i^2</code><br />
| <math>a_i^2 + b_i^2 = c_i^2</math><br />
|}<br />
<br />
== Speciális szimbólumok ==<br />
<br />
Észrevehetjük, hogy a képletmegjelenítő minden karaktert dőlt betűsként jelenít meg, ami azt jelenti, hogy az egy ''matematikai változó'', de mi nem mindig matematikai változókat akarunk begépelni. Azt is észrevehetjük, hogy van pár olyan karakter, amit szívesen begépelnénk, de nincs ''alfa'' billentyű a klaviatúránkon.<br />
<br />
{| class="wikitable"<br />
|+ Valami nem stimmel<br />
|-<br />
| <code>sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1</code><br />
| <math>sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1</math><br />
|}<br />
<br />
A két probléma öszefügg. Mind a függvénynevek, mind a görög betűk (sok mással együtt) speciális szimbólumoknak számítanak Latex nyelven.<br />
<br />
'''A speciális szimbólumok <code>\</code>-jellel kezdődnek.''' Vagyis egy visszaperjelet kell eléjük írni.<br />
<br />
{| class="wikitable"<br />
|+ Így mindjárt jobb<br />
|-<br />
| <code>\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1</code><br />
| <math>\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1</math><br />
|}<br />
<br />
{| class="wikitable"<br />
|+ Fontosabb speciális operátorok<br />
|-<br />
| <code>\sin \cos \tan \sinh \cosh</code><br />
| <math>\sin \cos \tan \sinh \cosh</math><br />
|-<br />
| <code>\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta</code><br />
| <math>\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta</math><br />
|-<br />
| <code>\Omega \Sigma \Pi \Theta</code><br />
| <math>\Omega \Sigma \Pi \Theta</math><br />
|-<br />
| <code>\equiv = \neq < > \le \ge \sim \approx</code><br />
| <math>\equiv = \neq < > \le \ge \sim \approx</math><br />
|-<br />
| <code>\emptyset \in \notin \cap \cup \subset \supset \forall \exists \nexists</code><br />
| <math>\emptyset \in \notin \cap \cup \subset \supset \forall \exists \nexists</math><br />
|-<br />
| <code>\Leftarrow \leftarrow \uparrow \iff \leftrightarrow \Leftrightarrow \downarrow \rightarrow \Rightarrow</code><br />
| <math>\Leftarrow \leftarrow \uparrow \iff \leftrightarrow \Leftrightarrow \downarrow \rightarrow \Rightarrow</math><br />
|}<br />
<br />
Vigyázni kell, hogy a nevüket ne rontsuk el, vagy ne hivatkozzunk nem létező speciális szimbólumra, mert akkor egy csúnya hibaüzenett fog dobni a Latex. A következő történik, ha <code>\alpha</code> helyett <code>\alfa</code>-t írok.<br />
<br />
: <div style="height: 4em; overflow: scroll; border: 1px solid #aaa; padding: 5px;"><math>\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1</math></div><br />
<br />
== Operátorok ==<br />
<br />
A fentiekkel már elég sok mindent le tudunk írni, de még mindig nem mindent. Az elvi gond az, hogy a matematikai formuláink kétdimenziósak, a speciális szimbólumainkat, kitevőinket, alsó indexeinket használva viszont lényegében még mindig az egydimenziós leírásnál vagyunk.<br />
<br />
Latexben '''operátorokat''' használunk a matematikai formulák többdimenziós leírására. Az operátor egy olyan speciális szimbólum, aminek paraméterei vannak, például egy tört számlálója és nevezője, egy gyök kitevője és ami benne van, egy mátrix elemei, stb.<br />
<br />
; Az általános operátorszintaxis<br />
: <code>\'''operátornév'''[''opció1'',''opció2'',...] {'''paraméter1'''} {'''paraméter2'''} ...</code><br />
<br />
Egy paraméter az lehet egy bővebben kifejtendő Latex-képlet is, akár további operátorokkal és paraméterekkel, ezért kellenek a kapcsoszárójelek a paraméterek csoportosítására. Ha a paraméterünk egyetlen szimbólum, akkor a kapcsoszárójel el is hagyható. Az opciók rész általában elhagyható, a szögletes zárójeleket nem kell kiírni.<br />
<br />
{| class="wikitable"<br />
|+ Fontosabb operátorok, és példák<br />
|-<br />
| <code>\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5</code><br />
| <math>\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5</math><br />
|-<br />
| <code>\sqrt 2, \sqrt {a^2 + b^2} = c, \sqrt[3] 8 = 2</code><br />
| <math>\sqrt 2, \sqrt {a^2 + b^2} = c, \sqrt[3] 8 = 2</math><br />
|-<br />
| <code>\sqrt[3]{x^3+y^3 \over 2}</code><br />
| <math>\sqrt[3]{x^3+y^3 \over 2}</math><br />
|-<br />
| <code>\lim_{n \to \infty}x_n , \binom{n}{k} </code><br />
| <math>\lim_{n \to \infty}x_n , \binom{n}{k} </math><br />
|-<br />
| <code>s_k \equiv 0 \pmod{m}</code><br />
| <math>s_k \equiv 0 \pmod{m}</math><br />
|-<br />
| <code>\lim_{n \to \infty}x_n , \int_{1}^{3}\frac{e^3/x}{x^2}\, \mathrm d x</code><br />
| <math>\lim_{n \to \infty}x_n , \int_{1}^{3}\frac{e^3/x}{x^2}\, \mathrm d x</math><br />
|-<br />
| <pre>\left (\begin{matrix}<br />
x & y \\<br />
z & v<br />
\end{matrix} \right),<br />
<br />
\begin{bmatrix}<br />
0 & \cdots & 0 \\<br />
\vdots & \ddots & \vdots \\<br />
0 & \cdots & 0<br />
\end{bmatrix}</pre><br />
| <math>\left (\begin{matrix}<br />
x & y \\<br />
z & v<br />
\end{matrix} \right)</math>,<br />
<math>\begin{bmatrix}<br />
0 & \cdots & 0 \\<br />
\vdots & \ddots & \vdots \\<br />
0 & \cdots & 0<br />
\end{bmatrix}</math><br />
|-<br />
| <pre>\begin{array}{lcl}<br />
z & = & a \\<br />
f(x,y,z) & = & x + y + z<br />
\end{array}</pre><br />
| <math>\begin{array}{lcl}<br />
z & = & a \\<br />
f(x,y,z) & = & x + y + z<br />
\end{array}</math><br />
|-<br />
| <pre>f(n) =<br />
\begin{cases}<br />
n/2, & \text{if }n\text{ is even} \\<br />
3n+1, & \text{if }n\text{ is odd}<br />
\end{cases}</pre><br />
| <math>f(n) =<br />
\begin{cases}<br />
n/2, & \text{if }n\text{ is even} \\<br />
3n+1, & \text{if }n\text{ is odd}<br />
\end{cases}</math><br />
|-<br />
| Rossz zárójelezés: <code>( \frac a b )</code> <br/><br />
Helyes zárójelezés: <code>\left( \frac a b \right)</code><br />
| <math>( \frac a b )</math><br />
<math>\left( \frac a b \right)</math><br />
|}<br />
==További információ==<br />
Az itt említett lehetőségeken kívül [http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:K%C3%A9pletle%C3%ADr%C3%B3_nyelv itt] találsz még információkat.</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_terek_alapjai&diff=173595Elektromágneses terek alapjai2013-12-14T13:11:13Z<p>Erikb: /* Pót ZH */ 2013 kereszt pZH2</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Elektromágneses terek alapjai<br />
|targykod=VIHVA201<br />
|kredit=5<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HVT<br />
|kiszh=nincs<br />
|vizsga=szóbeli írásbeli beugróval<br />
|nagyzh=2 db<br />
|hf=nincs<br />
|szak=villany<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA201/<br />
|targyhonlap=https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=641%3Aelektromagneses-terek-alapjai-vihva201&Itemid=35&lang=hu<br />
|levlista=terek{{kukac}}sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
Az '''Elektromágneses terek alapjai''' erőteljesen épít a [[Matematika A3 Villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyak tananyagára.<br>Ezenkívül a [[Jelek és rendszerek 1]] valamint [[Jelek és rendszerek 2]] előismeretek nagyon hasznosak. Magabiztos vektoranalízis és elektrodinamika alaptudás nélkül nem érdemes felvenni a tárgyat!<br />
<br />
A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése, valamint a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyakból az aláírás megszerzése.<br />
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel kötelező, de ezt nem ellenőrzik.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell megírni. Mindkét zárthelyi 1 darab 10 pontos nagypéldából és 5 darab 2 pontos kiskérdésből áll. Az elégségeshez a maximális 20 pontból legalább 10 pontot kell szerezni. Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a nagyzárthelyik átlaga legalább 2.0 legyen!<br />
*'''Vizsga:''' Egy írásbeli beugróból és egy szóbeliből áll:<br />
*#A beugró 10 darab 1 pontos számolási feladatból áll, melyekre tesztes formában 4 válaszlehetőség van megadva. Legalább 5 kérdésnél kell választ jelöni, különben automatikusan elégtelen a vizsga. Helyes jelölés +1 pont, nincs jelölés 0 pont, hibás jelölés -1 pont. 4 ponttól sikeres a beugró, és csak ezután kezdhető meg a szóbeli.<br />'''FONTOS: Csak PÁROS számú kérdést van értelme bejelölni!'''<br />
*#A szóbelin két tételt kell húzni: egy számolási feladatot és egy elméleti témakört. Ennek kidolgozására 15-20 perc áll rendelkezésre.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
=== Hivatalos Jegyzetek ===<br />
<br />
*'''''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''''' című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz!<br />
*'''''Dr. Zombory László: Elektromágneses terek''''' című tankönyv szintén jól használható, mely a ''Műszaki Kiadó'' honlapján [http://www.muszakikiado.hu/files/Konyvek/Dr_Zombory_Laszlo_Elektromagneses_terek.pdf ingyenesen elérhető].<br />
*'''''Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár''''' jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!<br />
*'''<span style="color: red">Kiemelt jegyzet:</span>''' [[Media:Terek_jegyzet2011kereszt.pdf|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadó órái alapján ''Mucsi Dénes'' által készített, jegyzetpályázatra beküldött, az előadó által ellenőrzött előadásjegyzet.<br />
*[http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEEMT Előadásvideók] - A tárgy összes előadásának felvétele elérhető itt - [[EmT_video_menu|Előadások címszavai és időpontok]] (Az előadásvideók időpont és téma szerinti tartalomjegyzéke).<br />
<br />
=== Szóbeli vizsgához segédanyagok ===<br />
<br />
Sikeres beugró után a szóbeli két részből áll, kettő lapot kell húzni az elején. Az egyik egy tétel, ami a kiadott tételsor valamelyik tétele, ugyanolyan formában, ahogyan látható a tanszéki honlapon (nincs semmi magyarázat vagy vázlatpont stb.). A másik része egy feladat megoldása. Ezek a feladatok korábbi beugró példákból kerülnek ki, nem túl nehezek, de ismertetni kell a megoldást, az elméleti hátteret.<br />
<br />
*[[Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok|Szóbeli feladatok]] - Itt gyűjtjük a szóbelin húzható számolási feladatokat. <span style="color: red">'''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''</span><br />
*[[Media:Terek_tételkidolgozás2012.pdf|Tételkidolgozás]] - 2012/2013-as tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes kidolgozása.<br />
*[[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF|Számpéldák]] - Jópár számolási feladat kidolgozása. Néhány hiba előfordul benne! Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi [[Terek vizsga kiskérdések kidolgozásában talált hibák javításai|hibajavításhoz]]!<br />
*[[Media:Terek_40kidolzott_példa.pdf|40 vizsgapélda]] - ''Szilágyi Tamás'' által részletesen kidolgozott vizsgapéldák. '''Fontos:''' Most már nem ezek közül kerülnek ki a beugrókérdések! Gyakorlásnak viszont jók!<br />
*[[Media:Terek_tételekhez_képletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Szóbeli tételekhez rendszerezett képletgyűjtemény.<br />
<br />
=== Egyéb segédanyagok ===<br />
<br />
*[[Media:Terek távvezetékesfeladatokkidolgozása.pdf|Távvezetékek]] - Néhány távvezetékes feladat nagyon jó kidolgozása, a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.<br />
*[[Media:Terek_képletek_1ZH-hoz.PDF|Első ZH]] és a [[Media:Terek_képletek_2ZH-hoz.PDF|második ZH]] anyagához egy-egy hasznos képlet-összefoglaló.<br />
*[[Media:Terek_magicképletek.PDF|Magic képletek]] - ''Ács Judit'' által összegyűjtött néhány hasznos képlet.<br />
<br />
===Régebbi jegyzetek/kidolgozások===<br />
<br />
Itt vannak összegyűjtve a régebbi jegyzetek/tételkidolgozások, melyek már kisebb-nagyobb mértékben aktualitásukat vesztették. Ezeket érdemes a végére hagyni és a fentebbi aktuális anyagokkal kezdeni. Ettől függetlenül, ha valaki valamit nem ért, ezek között is érdemes lehet keresgélni, mert vannak bennük hasznos anyagok!<br />
<br />
*Az előadás-videók alapján ''Ecker Tibor Ádám'' által készített [[Media:Terek_előadásvideókjegyzet.pdf|jegyzet]].<br />
*''Dr. Sebestyén Imre'' 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján ''Sasvári Gergely'' által készített jól használható [[Media:Terek_jegyzet_2009tavasz.pdf|jegyzet]].<br />
*2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_2007tételek_1-15.pdf|kidolgozása]].<br />
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának [[Media:Terek_tételek1-16_2010tavasz.PDF|első]] és [[Media:Terek_tételek17-31_2010tavasz.PDF|második]] fele.<br />
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_tételekkidolgozása2010tavasz.PDF|kidolgozása]].<br />
<br />
== Első zárthelyi ==<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Terek_2006tavasz_1ZHB.pdf|2005/2006 tavasz]] - B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHB.pdf| 2006/2007 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Terek_2008tavasz_1ZHAB.pdf|2007/2008 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - MINTA zárthelyi megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHAB.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHAB.pdf|2009/2010 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2010tavasz_1ZHAB.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2010kereszt_1ZHAB.pdf|2010/2011 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZH.pdf|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHAB.pdf|2011/2012 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2013tavasz_ZH1.pdf|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2013ősz_ZH1_AB.pdf|2013/2014 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHpót.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Terek_2008kereszt_1ZHpót.PDF|2008/2009 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHpót.pdf|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHpót.pdf|2009/2010 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2010tavasz_1Zhpót.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZHpót.pdf|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZHpót.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_1.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_pZH1_2013kereszt.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Második zárthelyi ==<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Terek_2002tavasz_1ZHA.pdf|2001/2002 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Terek_2006kereszt_1ZHB.PDF|2006/2007 kereszt]] - B csoport<br />
*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHAB.PDF|2006/2007 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/2008 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHAB.pdf|2008/2009 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHAB.pdf|2009/2010 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHAB.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2010kereszt_2ZHAB.pdf|2010/2011 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZH.pdf|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZH.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:terek_ZH2_2013ősz.pdf|2013/2014 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHpót.PDF|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHpót.PDF|2008/2009 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHpótAB.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHpót.pdf|2009/2010 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHpót.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZHpót.pdf|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZHpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZHpót.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_2.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2013kereszt_pZH2.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Vizsgabeugrók ==<br />
<br />
*2008/2009 - kereszt:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20090112.PDF|2009.01.12]] - megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20090119.PDF|2009.01.19]] - megoldások nélkül<br />
<br />
*2009/2010 - kereszt:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20091222.pdf|2009.12.22]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100115.pdf|2010.01.15]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100122.PDF|2010.01.22]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100129.PDF|2010.01.29]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100202.PDF|2010.02.02]] - részletes megoldásokkal<br />
<br />
*2009/2010:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100528.pdf|2010.05.28]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100604.pdf|2010.06.04]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100611A.PDF|2010.06.11]] - A csoport részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100611B.PDF|2010.06.11]] - B csoport megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100618A.PDF|2010.06.18]] - A csoport részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100618B.PDF|2010.06.18]] - B csoport megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100826.PDF|2010.08.26]] - megoldásokkal<br />
<br />
*2010/2011 - kereszt:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20101222.PDF|2010.12.22]] - megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110105.PDF|2011.01.05]] - megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110112.PDF|2011.01.12]] - megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110119.pdf|2011.01.19]] - részben megoldásokkal<br />
<br />
*2010/2011:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110526.pdf|2012.05.26]] - részben megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110602.pdf|2012.06.02]] - részben megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110609.pdf|2011.06.09]] - részben megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110616.pdf|2011.08.25]] - részben megoldásokkal<br />
<br />
*2011/2012 - kereszt:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20120112.pdf|2012.01.12]] - részletes megoldásokkal<br />
<br />
*2011/2012:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20120531.pdf|2012.05.31]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20120607.pdf|2012.06.07]] - emlékezetből, megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20120614.pdf|2012.06.14]] - emlékezetből, megoldásokkal<br />
<br />
*2012/2013 - kereszt:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20121220.PDF|2012.12.20]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20130110.PDF|2013.01.10]] - megoldásokkal<br />
<br />
*2012/2013:<br />
**[[Media:EMTa_vizsga_20130606.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből, megoldás nélkül<br />
**[[Média:EMTA_beugro_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Verseny ==<br />
<br />
A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/12?v=Elektrom%C3%A1gneses+terek itt] érhető el a honlapja.<br />
<br />
Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.<br />
<br />
Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.<br />
<br />
== Kedvcsináló ==<br />
<br />
Legendás híre van és tényleg nem könnyű tárgy, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni. A ZH-k a vizsgabeugróhoz képest könnyen teljesíthetők. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, ha egyet nem tudsz az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, sokat kell rá gyakorolni. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.<br />
<br />
Ennél a tárgynál nem működik a "megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek" módszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételeket, azt hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.<br />
<br />
Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, akkor is, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor nehezebb dolgod lesz.<br />
<br />
Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő "Sajnos most nem tudom átengedni" típusú jelenségek?<br />
<br />
A '''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''' könyvet érdemes forgatni, mert abban normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyvet ki sem érdemes nyomtatni szerintem. Összevissza vannak benne a dolgok, és nem azokkal a jelölésekkel amit használni szokás. A kidolgozott tételsorok meg: "Ez kevés lesz, kolléga". A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, ehhez kell a Fodor-féle könyv. (A könyvtárból ki lehet venni.) ZH-ra tanuláshoz is ajánlott forgatni...<br />
<br />
----<br />
<br />
Erősen szubjektív vélemény következik: szerintem a Fodor féle könyv is egy nagy káosz; bár illeszkedik a tematikához, de ha igazán meg akarod érteni a miérteket, ajánlom a következő két könyvet: <br />
* Daniel '''Fleisch -- A Student's Guide to Maxwell's Equations'''<br />
* David J. '''Griffiths -- Introduction to Electrodynamics''' <br />
Ha magyart szeretnél, akkor a Simonyi féle lesz a nyerő. Angol nyelvű mindkettő, de középfokú nyelvismerettel ehetőek. Természetesen nem fednek le minden dolgot a kurzushoz, ezért előadásra érdemes bejárni, ugyanakkor nagyon szilárd alapot adnak az egész kurzushoz. A beszerzésnél a google lesz a barátod. :)<br />
Szintén erősen ajánlott nézegetni Walter H. G. Lewin (MIT) előadásait a youtube-on, ha úgy érzed a fizikai alapok hiányoznak a kurzushoz. Kifejezetten jól magyaráz, érthetővé tesz mindent.<br />
--[[Szerkesztő:Gvekony|Gvekony]] ([[Szerkesztővita:Gvekony|vita]]) 2013. június 8., 16:08 (UTC)<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Terek_2013kereszt_pZH2.pdf&diff=173594Fájl:Terek 2013kereszt pZH2.pdf2013-12-14T13:09:55Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_terek_alapjai&diff=173592Elektromágneses terek alapjai2013-12-14T13:08:03Z<p>Erikb: /* Pót ZH */ 2013 kereszt</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Elektromágneses terek alapjai<br />
|targykod=VIHVA201<br />
|kredit=5<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HVT<br />
|kiszh=nincs<br />
|vizsga=szóbeli írásbeli beugróval<br />
|nagyzh=2 db<br />
|hf=nincs<br />
|szak=villany<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA201/<br />
|targyhonlap=https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=641%3Aelektromagneses-terek-alapjai-vihva201&Itemid=35&lang=hu<br />
|levlista=terek{{kukac}}sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
Az '''Elektromágneses terek alapjai''' erőteljesen épít a [[Matematika A3 Villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyak tananyagára.<br>Ezenkívül a [[Jelek és rendszerek 1]] valamint [[Jelek és rendszerek 2]] előismeretek nagyon hasznosak. Magabiztos vektoranalízis és elektrodinamika alaptudás nélkül nem érdemes felvenni a tárgyat!<br />
<br />
A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése, valamint a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyakból az aláírás megszerzése.<br />
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel kötelező, de ezt nem ellenőrzik.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell megírni. Mindkét zárthelyi 1 darab 10 pontos nagypéldából és 5 darab 2 pontos kiskérdésből áll. Az elégségeshez a maximális 20 pontból legalább 10 pontot kell szerezni. Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a nagyzárthelyik átlaga legalább 2.0 legyen!<br />
*'''Vizsga:''' Egy írásbeli beugróból és egy szóbeliből áll:<br />
*#A beugró 10 darab 1 pontos számolási feladatból áll, melyekre tesztes formában 4 válaszlehetőség van megadva. Legalább 5 kérdésnél kell választ jelöni, különben automatikusan elégtelen a vizsga. Helyes jelölés +1 pont, nincs jelölés 0 pont, hibás jelölés -1 pont. 4 ponttól sikeres a beugró, és csak ezután kezdhető meg a szóbeli.<br />'''FONTOS: Csak PÁROS számú kérdést van értelme bejelölni!'''<br />
*#A szóbelin két tételt kell húzni: egy számolási feladatot és egy elméleti témakört. Ennek kidolgozására 15-20 perc áll rendelkezésre.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
=== Hivatalos Jegyzetek ===<br />
<br />
*'''''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''''' című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz!<br />
*'''''Dr. Zombory László: Elektromágneses terek''''' című tankönyv szintén jól használható, mely a ''Műszaki Kiadó'' honlapján [http://www.muszakikiado.hu/files/Konyvek/Dr_Zombory_Laszlo_Elektromagneses_terek.pdf ingyenesen elérhető].<br />
*'''''Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár''''' jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!<br />
*'''<span style="color: red">Kiemelt jegyzet:</span>''' [[Media:Terek_jegyzet2011kereszt.pdf|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadó órái alapján ''Mucsi Dénes'' által készített, jegyzetpályázatra beküldött, az előadó által ellenőrzött előadásjegyzet.<br />
*[http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEEMT Előadásvideók] - A tárgy összes előadásának felvétele elérhető itt - [[EmT_video_menu|Előadások címszavai és időpontok]] (Az előadásvideók időpont és téma szerinti tartalomjegyzéke).<br />
<br />
=== Szóbeli vizsgához segédanyagok ===<br />
<br />
Sikeres beugró után a szóbeli két részből áll, kettő lapot kell húzni az elején. Az egyik egy tétel, ami a kiadott tételsor valamelyik tétele, ugyanolyan formában, ahogyan látható a tanszéki honlapon (nincs semmi magyarázat vagy vázlatpont stb.). A másik része egy feladat megoldása. Ezek a feladatok korábbi beugró példákból kerülnek ki, nem túl nehezek, de ismertetni kell a megoldást, az elméleti hátteret.<br />
<br />
*[[Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok|Szóbeli feladatok]] - Itt gyűjtjük a szóbelin húzható számolási feladatokat. <span style="color: red">'''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''</span><br />
*[[Media:Terek_tételkidolgozás2012.pdf|Tételkidolgozás]] - 2012/2013-as tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes kidolgozása.<br />
*[[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF|Számpéldák]] - Jópár számolási feladat kidolgozása. Néhány hiba előfordul benne! Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi [[Terek vizsga kiskérdések kidolgozásában talált hibák javításai|hibajavításhoz]]!<br />
*[[Media:Terek_40kidolzott_példa.pdf|40 vizsgapélda]] - ''Szilágyi Tamás'' által részletesen kidolgozott vizsgapéldák. '''Fontos:''' Most már nem ezek közül kerülnek ki a beugrókérdések! Gyakorlásnak viszont jók!<br />
*[[Media:Terek_tételekhez_képletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Szóbeli tételekhez rendszerezett képletgyűjtemény.<br />
<br />
=== Egyéb segédanyagok ===<br />
<br />
*[[Media:Terek távvezetékesfeladatokkidolgozása.pdf|Távvezetékek]] - Néhány távvezetékes feladat nagyon jó kidolgozása, a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.<br />
*[[Media:Terek_képletek_1ZH-hoz.PDF|Első ZH]] és a [[Media:Terek_képletek_2ZH-hoz.PDF|második ZH]] anyagához egy-egy hasznos képlet-összefoglaló.<br />
*[[Media:Terek_magicképletek.PDF|Magic képletek]] - ''Ács Judit'' által összegyűjtött néhány hasznos képlet.<br />
<br />
===Régebbi jegyzetek/kidolgozások===<br />
<br />
Itt vannak összegyűjtve a régebbi jegyzetek/tételkidolgozások, melyek már kisebb-nagyobb mértékben aktualitásukat vesztették. Ezeket érdemes a végére hagyni és a fentebbi aktuális anyagokkal kezdeni. Ettől függetlenül, ha valaki valamit nem ért, ezek között is érdemes lehet keresgélni, mert vannak bennük hasznos anyagok!<br />
<br />
*Az előadás-videók alapján ''Ecker Tibor Ádám'' által készített [[Media:Terek_előadásvideókjegyzet.pdf|jegyzet]].<br />
*''Dr. Sebestyén Imre'' 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján ''Sasvári Gergely'' által készített jól használható [[Media:Terek_jegyzet_2009tavasz.pdf|jegyzet]].<br />
*2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_2007tételek_1-15.pdf|kidolgozása]].<br />
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának [[Media:Terek_tételek1-16_2010tavasz.PDF|első]] és [[Media:Terek_tételek17-31_2010tavasz.PDF|második]] fele.<br />
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_tételekkidolgozása2010tavasz.PDF|kidolgozása]].<br />
<br />
== Első zárthelyi ==<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Terek_2006tavasz_1ZHB.pdf|2005/2006 tavasz]] - B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHB.pdf| 2006/2007 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Terek_2008tavasz_1ZHAB.pdf|2007/2008 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - MINTA zárthelyi megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHAB.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHAB.pdf|2009/2010 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2010tavasz_1ZHAB.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2010kereszt_1ZHAB.pdf|2010/2011 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZH.pdf|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHAB.pdf|2011/2012 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2013tavasz_ZH1.pdf|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2013ősz_ZH1_AB.pdf|2013/2014 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHpót.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Terek_2008kereszt_1ZHpót.PDF|2008/2009 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHpót.pdf|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHpót.pdf|2009/2010 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2010tavasz_1Zhpót.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZHpót.pdf|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZHpót.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_1.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_pZH1_2013kereszt.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Második zárthelyi ==<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Terek_2002tavasz_1ZHA.pdf|2001/2002 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Terek_2006kereszt_1ZHB.PDF|2006/2007 kereszt]] - B csoport<br />
*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHAB.PDF|2006/2007 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/2008 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHAB.pdf|2008/2009 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHAB.pdf|2009/2010 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHAB.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2010kereszt_2ZHAB.pdf|2010/2011 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZH.pdf|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZH.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:terek_ZH2_2013ősz.pdf|2013/2014 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHpót.PDF|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHpót.PDF|2008/2009 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHpótAB.pdf|2008/2009 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHpót.pdf|2009/2010 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHpót.pdf|2009/2010 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZHpót.pdf|2011/2012 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZHpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZHpót.pdf|2012/2013 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br />
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_2.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Vizsgabeugrók ==<br />
<br />
*2008/2009 - kereszt:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20090112.PDF|2009.01.12]] - megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20090119.PDF|2009.01.19]] - megoldások nélkül<br />
<br />
*2009/2010 - kereszt:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20091222.pdf|2009.12.22]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100115.pdf|2010.01.15]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100122.PDF|2010.01.22]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100129.PDF|2010.01.29]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100202.PDF|2010.02.02]] - részletes megoldásokkal<br />
<br />
*2009/2010:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100528.pdf|2010.05.28]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100604.pdf|2010.06.04]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100611A.PDF|2010.06.11]] - A csoport részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100611B.PDF|2010.06.11]] - B csoport megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100618A.PDF|2010.06.18]] - A csoport részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100618B.PDF|2010.06.18]] - B csoport megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20100826.PDF|2010.08.26]] - megoldásokkal<br />
<br />
*2010/2011 - kereszt:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20101222.PDF|2010.12.22]] - megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110105.PDF|2011.01.05]] - megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110112.PDF|2011.01.12]] - megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110119.pdf|2011.01.19]] - részben megoldásokkal<br />
<br />
*2010/2011:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110526.pdf|2012.05.26]] - részben megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110602.pdf|2012.06.02]] - részben megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110609.pdf|2011.06.09]] - részben megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20110616.pdf|2011.08.25]] - részben megoldásokkal<br />
<br />
*2011/2012 - kereszt:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20120112.pdf|2012.01.12]] - részletes megoldásokkal<br />
<br />
*2011/2012:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20120531.pdf|2012.05.31]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20120607.pdf|2012.06.07]] - emlékezetből, megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20120614.pdf|2012.06.14]] - emlékezetből, megoldásokkal<br />
<br />
*2012/2013 - kereszt:<br />
**[[Media:Terek_beugró_20121220.PDF|2012.12.20]] - részletes megoldásokkal<br />
**[[Media:Terek_beugró_20130110.PDF|2013.01.10]] - megoldásokkal<br />
<br />
*2012/2013:<br />
**[[Media:EMTa_vizsga_20130606.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből, megoldás nélkül<br />
**[[Média:EMTA_beugro_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Verseny ==<br />
<br />
A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/12?v=Elektrom%C3%A1gneses+terek itt] érhető el a honlapja.<br />
<br />
Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.<br />
<br />
Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.<br />
<br />
== Kedvcsináló ==<br />
<br />
Legendás híre van és tényleg nem könnyű tárgy, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni. A ZH-k a vizsgabeugróhoz képest könnyen teljesíthetők. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, ha egyet nem tudsz az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, sokat kell rá gyakorolni. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.<br />
<br />
Ennél a tárgynál nem működik a "megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek" módszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételeket, azt hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.<br />
<br />
Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, akkor is, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor nehezebb dolgod lesz.<br />
<br />
Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő "Sajnos most nem tudom átengedni" típusú jelenségek?<br />
<br />
A '''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''' könyvet érdemes forgatni, mert abban normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyvet ki sem érdemes nyomtatni szerintem. Összevissza vannak benne a dolgok, és nem azokkal a jelölésekkel amit használni szokás. A kidolgozott tételsorok meg: "Ez kevés lesz, kolléga". A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, ehhez kell a Fodor-féle könyv. (A könyvtárból ki lehet venni.) ZH-ra tanuláshoz is ajánlott forgatni...<br />
<br />
----<br />
<br />
Erősen szubjektív vélemény következik: szerintem a Fodor féle könyv is egy nagy káosz; bár illeszkedik a tematikához, de ha igazán meg akarod érteni a miérteket, ajánlom a következő két könyvet: <br />
* Daniel '''Fleisch -- A Student's Guide to Maxwell's Equations'''<br />
* David J. '''Griffiths -- Introduction to Electrodynamics''' <br />
Ha magyart szeretnél, akkor a Simonyi féle lesz a nyerő. Angol nyelvű mindkettő, de középfokú nyelvismerettel ehetőek. Természetesen nem fednek le minden dolgot a kurzushoz, ezért előadásra érdemes bejárni, ugyanakkor nagyon szilárd alapot adnak az egész kurzushoz. A beszerzésnél a google lesz a barátod. :)<br />
Szintén erősen ajánlott nézegetni Walter H. G. Lewin (MIT) előadásait a youtube-on, ha úgy érzed a fizikai alapok hiányoznak a kurzushoz. Kifejezetten jól magyaráz, érthetővé tesz mindent.<br />
--[[Szerkesztő:Gvekony|Gvekony]] ([[Szerkesztővita:Gvekony|vita]]) 2013. június 8., 16:08 (UTC)<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Terek_pZH1_2013kereszt.pdf&diff=173591Fájl:Terek pZH1 2013kereszt.pdf2013-12-14T13:05:00Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=172902Elektronika 12013-11-08T20:53:11Z<p>Erikb: /* Pót ZH */ 2013 ősz</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Elektronika 1<br />
|targykod=VIHIA205<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli<br />
|hf=nincs<br />
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br />
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm<br />
}}<br />
<br />
A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br />
<br />
A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br />
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br />
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br />
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br />
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf| elméleti kérdés]].<br />
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br />
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br />
<br />
== Nagyzárthelyi ==<br />
<br />
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br />
<br />
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br />
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br />
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.<br />
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br />
*Kisjelű analízis.<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf|2007/2008 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/2008 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/2010 kereszt]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
=== Pótpót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Vizsgák ==<br />
<br />
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br />
<br />
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br />
<br />
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br />
<br />
*2007/2008:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf|2008.06.17]]<br />
*2008/2009:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf|2009.05.28]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf|2009.06.03]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf|2009.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf|2009.06.11]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br />
*2009/2010 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf|2010.01.14]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf|2010.01.28]]<br />
*2009/2010:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf|2010.05.31]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf|2010.06.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf|2010.06.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf|2010.06.09]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf|2010.06.14]]<br />
*2010/2011:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf|2011.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf|2011.06.01]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf|2011.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf|2011.06.20]]<br />
*2011/2012:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf|2012.06.06]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br />
*2012/2013 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf|2012.12.19]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf|2013.01.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf|2013.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf|2013.01.16]]<br />
*2012/2013:<br />
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]] - elővizsga<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf|2013.05.29]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br />
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br />
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro1_p%C3%B3tZH_2013%C5%91sz.pdf&diff=172901Fájl:Elektro1 pótZH 2013ősz.pdf2013-11-08T20:51:09Z<p>Erikb: Erikb feltöltötte a(z) „Fájl:Elektro1 pótZH 2013ősz.pdf” fájl új változatát: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro1_p%C3%B3tZH_2013%C5%91sz.pdf&diff=172900Fájl:Elektro1 pótZH 2013ősz.pdf2013-11-08T20:49:16Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=172892Elektronika 12013-11-07T23:11:29Z<p>Erikb: /* Rendes ZH */ 2013 ősz</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Elektronika 1<br />
|targykod=VIHIA205<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=4<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli<br />
|hf=nincs<br />
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br />
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm<br />
}}<br />
<br />
A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br />
<br />
A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br />
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br />
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br />
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br />
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf| elméleti kérdés]].<br />
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br />
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br />
<br />
== Nagyzárthelyi ==<br />
<br />
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br />
<br />
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br />
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br />
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.<br />
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br />
*Kisjelű analízis.<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf|2007/2008 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/2008 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/2010 kereszt]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
<br />
=== Pótpót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal<br />
<br />
== Vizsgák ==<br />
<br />
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br />
<br />
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br />
<br />
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br />
<br />
*2007/2008:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf|2008.06.17]]<br />
*2008/2009:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf|2009.05.28]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf|2009.06.03]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf|2009.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf|2009.06.11]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br />
*2009/2010 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf|2010.01.14]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf|2010.01.28]]<br />
*2009/2010:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf|2010.05.31]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf|2010.06.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf|2010.06.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf|2010.06.09]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf|2010.06.14]]<br />
*2010/2011:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf|2011.05.25]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf|2011.06.01]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf|2011.06.08]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf|2011.06.20]]<br />
*2011/2012:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf|2012.06.06]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br />
*2012/2013 - kereszt:<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf|2012.12.19]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf|2013.01.02]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf|2013.01.07]]<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf|2013.01.16]]<br />
*2012/2013:<br />
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]] - elővizsga<br />
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf|2013.05.29]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br />
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br />
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br />
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Erikbhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro1_ZH_2013%C5%91sz.pdf&diff=172891Fájl:Elektro1 ZH 2013ősz.pdf2013-11-07T23:03:58Z<p>Erikb: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Erikb