https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Erd%C3%A9lyi+D%C3%A1vid 2026-04-04T13:53:02Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=Android_alap%C3%BA_szoftverfejleszt%C3%A9s&diff=190348 2016-09-25T00:12:41Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Android alapú szoftverfejlesztés<br /> | tárgykód = VIAUAV21<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = laborokon kötelező<br /> | minmunka = jelenlét, házi feladat<br /> | labor = minden héten<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = 1 db (opcionális)<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = [https://groups.google.com/group/bme-android Google csoport]<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAV03<br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/android<br /> }}<br /> <br /> A tárgy célja az Android platformra történő szoftverfejlesztés módszereinek és legjobb gyakorlatainak széleskörű bemutatása. A hallgatók megismerkednek az operációs rendszer működésével, programozásának módszereivel. Mélységeiben tárgyalja a mobilfejlesztés során felmerülő gyakori feladatok megoldásának lehetőségeit, kiegészítve a platform-specifikus technikák részletes bemutatásával.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> * '''Előkövetelmény:''' A tárgy erősen épít a Java és Objektum Orientált ismeretekre, ezért azok számára javasolt a tárgy felvétele, akiknek már van egy erős alaptudásuk ezekben a témakörökben.<br /> * '''Jelenlét:''' Az előadások látogatása nem kötelező, de erősen ajánlott. A laborgyakorlatok 70%-án viszont kötelező a részvétel és ezt ellenőrzik is. A Neptunban kiírt laboridőponton kívül még 2-3 másik idősávban is tartanak labort, melyre a regisztrációs héten készítik el a beosztást.<br /> * '''NagyZH:''' Az aláírás megszerzéséhez egy nagyzárthelyit kell megírni a 10. hét környékén, melyen legalább 40%-ot el kell érni. A félév során két pótlási lehetőség van. A ZH csakis az addig elhangzott előadásanyagokból áll és egyaránt tartalmaz elméleti és gyakorlati kódolós, kódelemzős feladatokat is.<br /> * '''Házi feladat:''' A félév során lehetőség van egy opcionális házi feladat elkészítésére, mellyel megajánlott jegy vagy vizsga plusz pontok szerezhetőek. A feladat egy saját ötleten alapuló android app elkészítése, ami lényegében bármit csinálhat, csak arra kell figyelni, hogy legalább 5 előadás témakörét érdemileg felhasználja az implementáció. A házi feladatot az utolsó oktatási héten kell bemutatni a laborvezetőnek.<br /> * '''Vizsga:''' Ha nem sikerült megajánlott jegyet szerezni, akkor a félév végén vizsgát kell írni, mely hasonló felépítésű, mint a zárthelyi, csak az egész féléves anyagból. Legalább 40%-ot el kell érni. Lehetőség van elővizsgázni is az utolsó héten.<br /> * '''Végső jegy:''' A végső jegy a standard 40, 55, 70, 85 százalékos határok szerint kerül meghatározásra, mely két módon szerezhető meg:<br /> *# Sikeres házi leadás esetén megajánlott jegy szerezhető vizsga nélkül. Ekkor a végső jegy a ZH, a házi feladat és a legjobb 6 laborjegyből áll össze. Maximálisan 100 pont szerezhető úgy, hogy a zárthelyi X pontszámát 40 pontra, a legjobb 6 laborgyakorlat jegyeinek összegét pedig 20 pontra skálázzák át, majd ehhez hozzáadják a házi feladatra kapható maximálisan 40 pontot.<br /> *# Sikertelen házi bemutatás (nem kellően komplex feladat / nem elég minőségi munka) vagy nem leadott házi esetén vizsgát kell írni. A vizsgára plusz pontok vihetőek. Minden labor 5-ös +1 pontot (100 pontos vizsgát feltételezve), valamint egy részleges házi feladat megoldás 0-40 extra pontot ér. Maximálisan 100 pont szerezhető úgy, hogy a zárthelyi X pontszámát 40 pontra, a vizsga Y pontszámát pedig 60 pontra skálázzák át. <br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> == Tapasztalatok ==<br /> <br /> === 2014/15 tavasz ===<br /> Akit érdekel a mobilszoftver fejlesztés és a Java nyelv, annak tökéletes. Eclipse alatt is lehet fejleszteni, de a tárgyban már az időközben hivatalos fejlesztőeszközzé váló Android Studio-val fejlesztenek. Kellemes a platform is, nem nehéz megismerni és megszeretni. A tárgy maga jó, bár sajnos előadásokra nem tudtam járni. Az értékelés korrekt, hagynak dolgozni a házi feladaton, sőt arra bátorítanak, hogy inkább azzal szerezz jegyet, mert azzal lehet sokat tanulni. A laborok anyaga és példakódjai hasznosak, apró szépséghiba, hogy ott helyben az egész labor szinte kódmásolásból áll. Aki nem követi az előadásokat feszült figyelemmel, az a laborból keveset fog érteni, viszont a laboranyagot be lehet adni a hét folyamán még otthonról is, így ha utána foglalkozol vele, nem nehéz megérteni.<br /> Összességében: kellemes tárgy, felkészült oktatók, érdekes anyag és hasznos tudás.<br /> [[Szerkesztő:Talapa Viktor György|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Talapa Viktor György|vita]]) 2015. január 22., 12:51 (UTC)<br /> <br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Android_alap%C3%BA_szoftverfejleszt%C3%A9s&diff=190347 2016-09-24T23:25:20Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Android alapú szoftverfejlesztés<br /> | tárgykód = VIAUAV21<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = laborokon kötelező<br /> | minmunka = jelenlét, házi feladat<br /> | labor = minden héten<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = 1 db (opcionális)<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = [https://groups.google.com/group/bme-android Google csoport]<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAV03<br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/android<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *'''Kötelező:''' nincs.<br /> *'''Ajánlott:''' A tárgy erősen épít a Java és Objektum Orientált ismeretekre, ezért azok számára javasolt a tárgy felvétele, akik ezeket már tanulták.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''laborgyakorlatok''' min. 60%-án való jelenlét. A laboron végzett munkára jegyet kapsz, az AUT portálra fel kell tölteni az anyagot.<br /> **1 db '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.<br /> *Opcionálisan nagy ''házi feladat'' készíthető, amely beleszámít a vizsga és a megajánlott jegy pontszámába is.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' van, az oktatók ennek a megszerzését preferálják. A ZH, a házi feladat (HF) és a legjobb 6 laborjegy átlaga (L) alapján számolódik:<br /> **&lt;math&gt;M= 0,4*ZH+0,4*HF+0,2*L&lt;/math&gt;<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A laborgyakorlatok nem pótolhatók.<br /> **A ZH egyszer, a pótlási héten pótolható.<br /> **A házi feladat késedelmes leadására nincs lehetőség.<br /> *'''Elővizsga:''' van, a pótZH időpontjában.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli, elméleti és gyakorlati feladatokkal.<br /> **Feltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *Ha nem sikerült megajánlott jegyet szerezni, akkor a jegyet a ZH és a vizsga (V) pontszáma adja, amihez házi feladat pontszáma ill. az 5-ös laborok 1 pont/labor plusz pontként (P) beszámíthatók, a következő módon:<br /> **&lt;math&gt;A= 0,4*ZH+0,6*V+P&lt;/math&gt;<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> Házi feladat elkészítésével megajánlott jegy szerezhető, ezért érdemes megcsinálni.<br /> <br /> Az előadó is mindenkit arra biztat, hogy csinálja meg a házi feladatot gyakorlásképpen.<br /> <br /> A házi feladat lehet játék, sporttracker, bármi. Egyetlen megkötés, hogy a tanult technológiák (pl. pozíció meghatározás, kamera, stb.) közül legalább négyet alkalmazni kell.<br /> <br /> == ZH ==<br /> Alapvetően nem nehéz, de azért érdemes jól felkészülni rá. Az órák végén, és újabban közben elhangzott ellenőrző kérdések közül sokkal találkozhatsz szembe zárthelyin is, így ezeket érdemes felkészülésként megoldani!<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> Akit érdekel a mobilszoftver fejlesztés és a Java nyelv, annak tökéletes. Eclipse alatt is lehet fejleszteni, de a tárgyban már az időközben hivatalos fejlesztőeszközzé váló Android Studioval fejlesztenek. Kellemes a platform is, nem nehéz megismerni és megszeretni. A tárgy maga jó, bár sajnos előadásokra nem tudtam járni. Az értékelés korrekt, hagynak dolgozni a házi feladaton, sőt arra bátorítanak, hogy inkább azzal szerezz jegyet, mert azzal lehet sokat tanulni. A laborok anyaga és példakódjai hasznosak, apró szépséghiba, hogy ott helyben az egész labor szinte kódmásolásból áll. Aki nem követi az előadásokat feszült figyelemmel, az a laborból keveset fog érteni, viszont a laboranyagot be lehet adni a hét folyamán még otthonról is, így ha utána foglalkozol vele, nem nehéz megérteni.<br /> Összességében: kellemes tárgy, felkészült oktatók, érdekes anyag és hasznos tudás. &lt;br /&gt;<br /> [[Szerkesztő:Talapa Viktor György|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Talapa Viktor György|vita]]) 2015. január 22., 12:51 (UTC)<br /> <br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_2._ZH_igaz-hamis_kv%C3%ADz&diff=189027 2016-05-05T17:35:25Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 2. ZH&lt;br/&gt;Igaz-Hamis<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A kockázati tőketársaságok fix, előre adott időtávra jönnek létre. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == Az LBO során a céget tőzsdére viszik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A statisztikai arbitrázs stratégiát követő alap kevés tranzakció elvégzésére törekszik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == Minden fedezeti alap piac neutrális stratégiát követ. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A hedge fundok hitelfelvétel útján gyűjtenek forrásokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A hedge fund kizárólag ingatlanokba fektethet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == Két folyamat kointegrált, ha létezik lineáris kombinációjuk, amely stacioner. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A különböző lejáratú államkötvények nagy hozamkülönbségét kihasználó stratégia korreláción alapul. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A kockázati tőketársaságok start up cégeket finanszíroznak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A kockázati tőketársaság fenntarthatja az alkalmazottak felvételének és elbocsájtásának jogát. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A Fannie Mae legfőbb feladata a likviditás biztosítása, miközben a Freddie Mac elsősorban ezt a likviditást vonja ki a piacról. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A leválasztott jelzáloglevelek pénzáramlása kizárólag tőkejellegű lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A Fannie Mae és a Freddie Mac által kibocsátott jelzáloglevelekre az USA azon állam vállal garanciát, ahol a jelzáloglevelet kibocsátották. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A ninja hitelesek nem rendelkeztek sem munkával, sem jövedelemmel, de valamilyen tőkeeszközzel igen, ez lett a hitel fedezete. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == Az ingatlanok &quot;árfolyama&quot; szabályos időközönként nyomon követhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek&diff=188912 2016-04-24T01:51:22Z

<p>Erdélyi Dávid: /* 1. Zárthelyi */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Befektetések<br /> | tárgykód = BMEGT35M004<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = tavasz<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = GTK-ÜTI<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = diasorok átnézése<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6628<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> *'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező, a diasorok és a jegyzet felkerülnek a tárgyhonlapra. Ennek ellenére megéri bejárni, mert Bohák András nagyon érdekes órákat tart.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két zárthelyit kell teljesíteni. Külön-külön nincs minimumpont, viszont csak az egyik zárthelyi pótolható.<br /> **Az első ZH 25 darab igaz-hamis és 20 darab 4 válaszlehetőséges feleletválasztós tesztkérdésből áll. Az igaz-hamis esetén minden jó válasz +1 pontot, minden rossz válasz pedig -1 pontot ér - A reklamációk elkerülése végett mindenki +2 ajándékpontról indul. A feleletválasztós tesztek esetén mindig csak egy helyes válasz van, melyért +2 pont jár. Pontlevonás ez esetben nincs.<br /> **A második ZH hasonló felépítésű, 15 darab igaz-hamissal és 10 darab feleletválasztós tesztkérdéssel.<br /> *'''Bónusz pontok:''' A félév második felében az egyik előadáson megrendeznek egy kis házi &quot;INTRADAY&quot; nevű versenyt. 3-5 fős csapatokban lehet beszállni és legalább 10 termékkel kell kereskedni, legalább 15 tranzakcióban. A végelszámolásban +5 pont szerezhető a részvétellel.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:<br /> **50 - 59 Elégséges<br /> **60 - 69 Közepes<br /> **70 - 84 Jó<br /> **85-100 Jeles<br /> <br /> == 1. Zárthelyi ==<br /> <br /> '''&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;A kvízekben hibák előfordulhatnak!&lt;/span&gt;'''<br /> <br /> *[[Befektetések - 1. ZH igaz-hamis kvíz|Igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz|Feleletválasztós kvíz]]<br /> *[[Média:Bef_kidolgozas_2012.pdf‎|2012-es kidolgozás]] - Kiskérdés, nagykérdés, igaz-hamis.<br /> *2016. tavaszi zárthelyik: [[Média:Befekt_2016_1zh_Acsop.pdf‎|A csoport]], [[Média:Befekt_2016_1zh_Ccsop.pdf‎|C csoport]] és [[Média:Befekt_2016_1zh_Dcsop.pdf‎|D csoport]] - Mindegyik kérdés megoldásokkal együtt bekerült a fent linkelt kvízekbe is!<br /> <br /> == 2. Zárthelyi ==<br /> <br /> '''&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;A ZH előtt 1-2 nappal várható, hogy a 3 fent lévő régi ZH-ból, kvíz készül!&lt;/span&gt;'''<br /> <br /> *[[Befektetések - 2. ZH igaz-hamis kvíz|Igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Befektetések - 2. ZH feleletválasztós kvíz|Feleletválasztós kvíz]]<br /> <br /> *[[Média:Bef_kidolgozas_2015.pdf‎ |2015-ös kidolgozás]]<br /> *[[Média:befektetesek_2014zh2.pdf |2014 második ZH]] - A megoldások egy része hibás.<br /> *[[Média:befektetesek_2015_05_08_C.JPG |2015 második ZH]] - C csoport. A megoldások egy része hibás!<br /> *[[Média:befektetesek_2015_05_08_D.JPG |2015 második ZH]] - D csoport. A megoldások egy része hibás!<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> *Egész érdekes előadásokat tart a fickó, és nagyon pörög, nem nagyon lehet elaludni. Én nem terveztem bejárni, de végül bent voltam minden órán, és sok újat megtudtam a gazdaság működéséről, bankokról, pénzről... nem olyan száraz valami, mint a többi gazdasági tárgy. - 2015, tavasz<br /> *Továbbra is ugyanaz az előadó tartja, kiváló stílusban. Érdemes felvenni, sőt bejárni. - 2016, tavasz<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Fotonikai_eszk%C3%B6z%C3%B6k&diff=188803 2016-04-17T19:19:50Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Fotonikai eszközök<br /> | tárgykód = VIETMA06<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 4<br /> | félév = őszi félév<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = ETT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 3 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETMA06/<br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===2011===<br /> 2011 őszén már csak 3 &quot;kis&quot; zh volt, de az előző 5 zh anyaga lefedi. Eddigi kidolgozásból össze lehet gyúrni (lásd 3.zh 2011-ben).<br /> ===2010===<br /> A tárgyból 5 kiszh van, a kérdések előre kiadva a diákban, ezeket dolgoztuk ki 2010-ben.<br /> <br /> ==Zh kidolgozások==<br /> ===2011===<br /> * [[Média:Fotonika_kidolgozas_2011_zh3.pdf‎ | 3. zh kidolgozás]]<br /> <br /> ===2010===<br /> * [[Média:Fotonika_kidolgozas_2010_zh1.pdf‎ | 1. zh kidolgozás]]<br /> * [[Média:Fotonika_kidolgozas_2010_zh2.pdf‎ | 2. zh kidolgozás]]<br /> * [[Média:Fotonika_kidolgozas_2010_zh3.pdf‎ | 3. zh kidolgozás]]<br /> * [[Média:Fotonika_kidolgozas_2010_zh4.pdf‎ | 4. zh kidolgozás]]<br /> * [[Média:Fotonika_kidolgozas_2010_zh5.pdf‎ | 5. zh kidolgozás]]<br /> <br /> ===2009===<br /> hiányosabb és hibásabb:<br /> * [[Média:Fotonika_kidolgozas_2009_zh1-2.doc‎ | 1 - 2. zh kidolgozás]]<br /> * [[Média:Fotonika_kidolgozas_2009_zh3.doc‎ | 3. zh kidolgozás]]<br /> * [[Média:Fotonika_kidolgozas_2009_zh4.doc‎x‎ | 4. zh kidolgozás]]<br /> * [[Média:Fotonika_kidolgozas_2009_zh5.doc‎ | 5. zh kidolgozás]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_2._ZH_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=188640 2016-04-06T02:09:24Z

<p>Erdélyi Dávid: Új oldal, tartalma: „{{vissza|Befektetések}} {{Kvízoldal |cím=Befektetések - 2. ZH&lt;br/&gt;Feleletválasztás |pontozás=+ }} == Az LBO lehetséges célja ... == {{kvízkérdés|típus=…”</p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 2. ZH&lt;br/&gt;Feleletválasztás<br /> |pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> == Az LBO lehetséges célja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # a régi menedzsment megerősítése, hiszen a cég vezetése kiváló (ezért is veszik meg).<br /> # az alacsony de biztos megtérülés.<br /> # az adómegtakarítás.<br /> # egyik fenti sem jellemző.</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_2._ZH_igaz-hamis_kv%C3%ADz&diff=188639 2016-04-06T02:06:38Z

<p>Erdélyi Dávid: Új oldal, tartalma: „{{vissza|Befektetések}} {{Kvízoldal |cím=Befektetések - 2. ZH&lt;br/&gt;Igaz-Hamis |pontozás=- }} == A bektetők bármikor kivehetik a pénzüket a kockázati tőket…”</p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 2. ZH&lt;br/&gt;Igaz-Hamis<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A bektetők bármikor kivehetik a pénzüket a kockázati tőketársaságból. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek&diff=188638 2016-04-06T02:05:29Z

<p>Erdélyi Dávid: Reformat</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Befektetések<br /> | tárgykód = BMEGT35M004<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = tavasz<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = GTK-ÜTI<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = diasorok átnézése<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6628<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> *'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező, a diasorok és a jegyzet felkerülnek a tárgyhonlapra. Ennek ellenére megéri bejárni, mert Bohák András nagyon érdekes órákat tart.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két zárthelyit kell teljesíteni. Külön-külön nincs minimumpont, viszont csak az egyik zárthelyi pótolható.<br /> **Az első ZH 25 darab igaz-hamis és 20 darab 4 válaszlehetőséges feleletválasztós tesztkérdésből áll. Az igaz-hamis esetén minden jó válasz +1 pontot, minden rossz válasz pedig -1 pontot ér - A reklamációk elkerülése végett mindenki +2 ajándékpontról indul. A feleletválasztós tesztek esetén mindig csak egy helyes válasz van, melyért +2 pont jár. Pontlevonás ez esetben nincs.<br /> **A második ZH hasonló felépítésű, 15 darab igaz-hamissal és 10 darab feleletválasztós tesztkérdéssel.<br /> *'''Bónusz pontok:''' A félév második felében az egyik előadáson megrendeznek egy kis házi &quot;INTRADAY&quot; nevű versenyt. 3-5 fős csapatokban lehet beszállni és legalább 10 termékkel kell kereskedni, legalább 15 tranzakcióban. A végelszámolásban +5 pont szerezhető a részvétellel.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:<br /> **50 - 59 Elégséges<br /> **60 - 69 Közepes<br /> **70 - 84 Jó<br /> **85-100 Jeles<br /> <br /> == 1. Zárthelyi ==<br /> <br /> '''&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;A kvízekben hibák előfordulhatnak!&lt;/span&gt;'''<br /> <br /> *[[Befektetések - 1. ZH igaz-hamis kvíz|Igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz|Feleletválasztós kvíz]]<br /> *[[Média:Bef_kidolgozas_2012.pdf‎|2012-es kidolgozás]] - Kiskérdés, nagykérdés, igaz-hamis. <br /> <br /> == 2. Zárthelyi ==<br /> <br /> '''&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;A ZH előtt 1-2 nappal várható, hogy a 3 fent lévő régi ZH-ból, kvíz készül!&lt;/span&gt;'''<br /> <br /> *[[Befektetések - 2. ZH igaz-hamis kvíz|Igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Befektetések - 2. ZH feleletválasztós kvíz|Feleletválasztós kvíz]]<br /> <br /> *[[Média:Bef_kidolgozas_2015.pdf‎ |2015-ös kidolgozás]]<br /> *[[Média:befektetesek_2014zh2.pdf |2014 második ZH]] - A megoldások egy része hibás.<br /> *[[Média:befektetesek_2015_05_08_C.JPG |2015 második ZH]] - C csoport. A megoldások egy része hibás!<br /> *[[Média:befektetesek_2015_05_08_D.JPG |2015 második ZH]] - D csoport. A megoldások egy része hibás!<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> *Egész érdekes előadásokat tart a fickó, és nagyon pörög, nem nagyon lehet elaludni. Én nem terveztem bejárni, de végül bent voltam minden órán, és sok újat megtudtam a gazdaság működéséről, bankokról, pénzről... nem olyan száraz valami, mint a többi gazdasági tárgy. - 2015, tavasz<br /> *Továbbra is ugyanaz az előadó tartja, kiváló stílusban. Érdemes felvenni, sőt bejárni. - 2016, tavasz<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_igaz-hamis_kv%C3%ADz&diff=188637 2016-04-06T01:56:50Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Igaz-Hamis<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsde sosem nyilvános, hiszen csak a tőzsde tagjainak van kereskedési joguk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az vevői oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag a vevői oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden tőzsde ajánlatvezérelt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek úgy döntenek, hogy az eredmény várható hasznossága maximális legyen. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyílt kikiáltásos kereskedés lényege, hogy a beérkező ajánlatokat egy számítógépes rendszer automatikusan párosítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ajánlatok három fő, nem átfedő kategóriába sorolhatók, ezek a piaci, limit és stop ajánlatok. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és az elérni kívánt árat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és a limitárat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb ár, majd érkezési idő szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb beérkezési idejük, majd ha ez egyezik, a megadott ár szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en nincs árjegyzés, erre a tőzsde szabályzata sem ad lehetőséget. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT tisztán elektronikus piac, fizikai tőzsdei parkettje nincs is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en is dolgoznak specialisták, ők a tőzsde székhelyén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n bárki közvetlenül kereskedhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n kizárólag floor borkereken keresztül lehet kereskedni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a tőzsdetagok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a floor brokerek felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a specialisták felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a postok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a specialisták minden esetben kétoldali árjegyzést biztosítanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Reg NMS Rule 611 másik neve az order protection rule. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 és az order protection rule két teljesen különböző szabály. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 szabály kizárólag gyors (fast) ajánlatokat véd. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A 2010. május 6-ai Flash Crash során a DJIA index körülbelül 60%-ot esett, majd emelkedett pár perc leforgása alatt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures kontraktus egy szabványosított határidős ügylet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 500 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 5 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 50 000 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Flash Crash tanulsága, hogy – a tökéletes piac definíciójának megfelelően – egyetlen piaci szereplő egyetlen ajánlata sosem lehet piacmozgató hatású. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE kereskedőit stílusuk szerint a tőzsde vezetősége évente kategóriákba sorolja (pl. HFT-k, fundamentális vevők, stb.) ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének megvásárolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének eladni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy csoportja egy eszköz piacán rövid időn belül nagy forgalmat bonyolít le, miközben nettó pozíciójuk alig változik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének forgalmazni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arbitrazsőröknek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Törvényszerű, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két árfolyam egymáshoz rögzített. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A HFT-knek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A specialistáknak köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Természetes, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két eszközzel ugyanazon a tőzsdén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ideges piaci hangulatban egyetlen nagy ajánlat is piacmozgató lehet (rövid távon). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között gyenge, áttételes a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci szereplők nagy része egyszerre dönt a piac elhagyása, a kivárás mellett, az likviditási sokkot idéz elő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy részvény árfolyamát az idő szerint megadó függvény mindig folytonos. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között negatív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán negatív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egy portfolió hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 és 2 időegység késleltetés esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 időegység késleltetés (lag) esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően U alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően W alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció vagy új limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást tranzakció és a legjobb ajánlat visszavonása is okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Általános igazság, hogy a nagyobb piaci ajánlat nagyobb árváltozást okoz. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatok által okozott árváltozás mértéke (átlagosan) alig függ az ajánlat nagyságától. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon eladói nyomás uralkodik, az árak mindig csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon vevői nyomás uralkodik, az árak mindig nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arany értékesebb, mint a forgács. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek a valóságban mindig teljesen racionálisan döntenek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A homo oeconomicus mindig teljesen racionálisan dönt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Erősnek látszó bizonyítékok vannak azonban arra, hogy létezik „igazi” altruizmus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy döntés meghozatala előtt az a racionális, ha minden, a döntést érintő információt összegyűjtünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az információgyűjtésnek is van racionális korlátja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak személyes tapasztalataikat és az aktuális, friss eseményeket túlzott jelentőséggel felruházni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél mindkét fél nyer. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél valaki jól, valaki pedig rosszul jár, de előre nem tudhatjuk, hogy melyik fél lesz a nyertes. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cseréken keresztül gazdagodik a társadalom, hiszen a kereskedő többet nyer az ügyleten, mintha a két fél közvetlenül cserélt volna. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserék semmi újat nem hoznak létre, így a kereskedelem nem válik a társadalom javára (sőt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiaci árfolyamok modelljének rövidített neve a CAPM. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiacion különböző időtávú és kockázatú pénzeket cserélnek biztos jelenbeli pénzre. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és/vagy azok valószínűségei előre nem ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés kockázatos, ha az egyes kimenetelek és azok valószínűségei előre ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és azok valószínűségei előre ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek úgy döntenek, hogy az eredmény várható értéke maximális legyen. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió szórásának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések szórásainak súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió szórásának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések szórásaitól, és a köztük lévő korrelációs kapcsolatoktól függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió hozamának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések várható értékeinek súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott kockázati szinten további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb várható hozamot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott várható hozam mellett további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb kockázatot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott várható hozam mellett további diverzifikációval már nem lehet magasabb kockázatot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió szórásának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések szórásainak súlyozott átlaga, amennyiben amennyiben a tagok közötti páronkénti korrelációk +1 értékűek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hatékony portfólió teljesen diverzifikált. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Markowitz elmélete szerint mindenki hatékony portfóliót választ, de hogy pontosan melyiket az egyéni kockázatvállalási kedvétől függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy ETF (exchange traded fund). == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek&diff=188636 2016-04-06T01:20:40Z

<p>Erdélyi Dávid: /* 1. Zárthelyi */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Befektetések<br /> | tárgykód = BMEGT35M004<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = ÜTI<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = kis utánaolvasás<br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = <br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6245<br /> }}<br /> <br /> ==Vélemény==<br /> Egész érdekes előadásokat tart a fickó, és nagyon pörög, nem nagyon lehet elaludni. Én nem terveztem bejárni, de végül benn voltam minden órán, és sok újat megtudtam a gazdaság működéséről, bankokról, pénzről... nem olyan száraz valami mint a többi gazdasági tárgy.<br /> <br /> 2016: továbbra is ugyanaz az előadó tartja, kiváló stílusban. Érdemes felvenni, sőt bejárni.<br /> <br /> ==Tárgy infók==<br /> 2012/2: 2 ZH volt, az első anyaga viszonylag nagyobb (7. héten, 70 pont), a második ZH 2 előadásból volt összvissz (10. héten, 30 pont), egyik sem volt vérengzős (nehézségre nem, viszont ZH-n 3-an, 4-en felügyeltek...). Ezenkívül volt még egy fakultatív órai Online Intraday verseny néven futó valami (+5 pontért a ZH-ra), ami annyiból állt, hogy egyik órán mindenki laptopon tőzsdézgetett játékpénzzel, aztán kellett írni róla egy jegyzőkönyvet.<br /> <br /> 2016: a követelményrendszer változatlan.<br /> <br /> *[[Média:Bef_jegyzokonyv_2012.pdf‎ | 2012/2 Online Intraday verseny jegyzőkönyv példa (saját, nem hivatalos, de elfogadott]]<br /> <br /> == 1. Zárthelyi ==<br /> <br /> '''&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;A kvízekben hibák előfordulhatnak!&lt;/span&gt;'''<br /> <br /> *[[Befektetések - 1. ZH igaz-hamis kvíz|Igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz|Feleletválasztós kvíz]]<br /> <br /> == 2. Zárthelyi ==<br /> <br /> *Kiskérdés, nagykérdés, igazhamis [[Média:Bef_kidolgozas_2012.pdf‎ | kidolgozás az 1. zh-hoz 2012]] [[Média:Bef_kidolgozas_2015.pdf‎ | kidolgozás az 2. zh-hoz 2015]]<br /> *2012. ZH-hoz kiadott hivatalos jegyzetek: [[Média:Bef_jegyzet_2012_zh1.pdf | 1.zh]] [[Média:Bef_jegyzet_2012_zh2.pdf | 2.zh]]<br /> *2014. első ZH, a megoldás 60%-os, de legalább látható, mire kell számítani: [[Média:befektetesek_2014zh1.pdf | 2014 első ZH]]<br /> *2014. második ZH, a megoldás itt se jó! [[Média:befektetesek_2014zh2.pdf | 2014 második ZH]]<br /> *2015. május második ZH C csoport, megoldás valószínűleg nem jó! [[Média:befektetesek_2015_05_08_C.JPG | 2015_05_08_C]]<br /> *2015. május második ZH D csoport, megoldás valószínűleg nem jó! [[Média:befektetesek_2015_05_08_D.JPG | 2015_05_08_D]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=188635 2016-04-06T01:19:18Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Feleletválasztás<br /> |pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> == Az eladási piaci ajánlat adója megadja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.<br /> # azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).<br /> # az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.<br /> <br /> == Az vételi piaci ajánlat adója megadja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a venni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó vásárolni.<br /> # azt az árat, amelyen vásárolni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).<br /> # a vásárolni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.<br /> <br /> == A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a bid ár.<br /> # az ask ár.<br /> # a spread.<br /> # a tick.<br /> <br /> == A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bid ár.<br /> # az ask ár.<br /> # a spread.<br /> # a tick.<br /> <br /> == A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára és a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára közötti különbség ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bid ár.<br /> # a spread.<br /> # az ask ár.<br /> # a tick.<br /> <br /> == A specialisták sosem felelnek ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a piac fair működéséért.<br /> # egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).<br /> # az átláthatóságért.<br /> # a részvények kibocsátásáért.<br /> <br /> == A határidő kötés esetén ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).<br /> <br /> == A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.<br /> # az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.<br /> # az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.<br /> # a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.<br /> <br /> == A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # az időben egyenletes eloszlás.<br /> # a folytonos árak.<br /> # hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.<br /> # hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.<br /> <br /> == A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # az időben egyenletes eloszlás.<br /> # diszkrét árak.<br /> # a napon belül egyenletes tranzakció eloszlás.<br /> # hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.<br /> <br /> == Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.<br /> # tartalmazza a befektetett tőke költségét is.<br /> # tartalmazza a tulajdonos munkabérét.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.<br /> # mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.<br /> # a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.<br /> # a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.<br /> <br /> == A hasznosságfüggvény deriváltja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.<br /> # csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).<br /> # állandó.<br /> # csökkenő ütemben, nő.<br /> <br /> == A közömbösségi görbék alakja kockázat semleges egyének esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # növekedő.<br /> # vízszintes.<br /> # csökkenő.<br /> # változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.<br /> <br /> == A közömbösségi görbék alakja kockázatkerülő egyének esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # növekedő.<br /> # vízszintes.<br /> # csökkenő.<br /> # változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.<br /> <br /> == A közömbösségi görbék alakja kockázat kedvelő egyének esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # növekedő.<br /> # vízszintes.<br /> # csökkenő.<br /> # változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.<br /> <br /> == Markowitz modelljének nem volt feltételezése: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a racionális befektetők.<br /> # a kockázatkerülés.<br /> # a hasznosságmaximalizálás.<br /> # a homogén várakozások.<br /> <br /> == A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.<br /> # a portfólió elemei szórásainak maximuma.<br /> # a portfólió elemei szórásainak minimuma.<br /> # zérus.<br /> <br /> == Az önkéntes csere ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # nem termelőtevékenység, a jólétet nem növeli.<br /> # is termelőtevékenység, a dolgok létezése ugyanis kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük.<br /> # csak kereskedő segítségével történhet meg.<br /> # során egyenlő értékek cserélnek gazdát.<br /> <br /> == A kockázatmentes befektetésért is jár reálhozam ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hiszen ilyen nem is létezik, minden befektetés kockázatos kicsit.<br /> # ha a gazdaság recesszióban van, hiszen ekkor mindenki a kockázatmentes eszközöket keresi.<br /> # a pozitív időpreferencia miatt.<br /> # és ennek a mértéke a jegybanki alapkamat.<br /> <br /> == Az emberek hasznosságfüggvénye egy termék fogyasztásának növelésével ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # emelkedő ütemben, de azért nem exponenciálisan nő.<br /> # csökkenő ütemben nő, telítődés után csökken.<br /> # csökkenő ütemben nő, de sosem csökken.<br /> # exponenciálisa nő.<br /> <br /> == Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a kockázatmentes befektetés és a két elem által kifeszített háromszögön belül találhatóak.<br /> # a két elemet összekötő szakaszon találhatóak.<br /> # a két elem között húzódó, az őket összekötő szakasznál magasabban lévő görbén találhatóak.<br /> # egyetlen pontban találhatóak, hiszen a teljesen korrelált elemek is azonos pontban vannak.<br /> <br /> == A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # sok befektető van akik árelfogadóak.<br /> # az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.<br /> # az informáltság nem teljesen tökéletes.<br /> # tranzakciós költségek vannak, de nem jelentősek.<br /> <br /> == Sharpe modelljében ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # kockázatmentes befektetésre van, hitelfelvételre nincs lehetőség.<br /> # kockázatmentes befektetésre nincs, de hitelfelvételre van lehetőség.<br /> # kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség, de ezek kamata különbözik (a különbözet a banki haszon).<br /> # kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség és ezek kamata megegyezik.<br /> <br /> == Sharpe modelljében ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # minden befektető azonos portfóliót tart.<br /> # minden befektető portfóliójának kockázatos része azonos, ez a piaci portfólió.<br /> # a befektetők különböző portfóliókat tarthatnak.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Sharpe modelljében a teljes kockázat ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # nem szisztematikus és egyedi kockázatra oszlik.<br /> # nem diverzifikálható és piaci kockázatra oszlik.<br /> # szisztematikus és diverzifikálható kockázatra oszlik.<br /> # egyik fenti sem helyes.<br /> <br /> == Az értékpapírpiaci egyenesen található ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # minden hatékony portfólió.<br /> # a piaci portfólió.<br /> # az Apple részvény.<br /> # az a, b és c válaszok mindegyike igaz.<br /> <br /> == A béták ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # folyamatosan és jelentősen változnak és csak nehezen mérhetőek.<br /> # stabilak, de csak nehezen mérhetőek.<br /> # stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek.<br /> # folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek.<br /> <br /> == A tőzsdén beérkező ajánlatok prioritása általában ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # first come, first served.<br /> # last come, first served.<br /> # jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között first come, first served.<br /> # jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között last come, first served.<br /> <br /> == X részvény piaci ára ma 100 dollár. Határidő ügylettel egy évvel későbbre szeretnénk rá eladási ügyletet kötni. A határidő ár ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # attól függ, hogy az eladó és a vevő milyen véleményen van a részvény következő egy éves teljesítményéről.<br /> # minden esetben 100 dollárnál kevesebb.<br /> # szintén pontosan 100 dollár.<br /> # a kockázatmentes hozam mértékétől függ.<br /> <br /> == Az NYSE-n ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # kizárólag kizárólag hagyományos, személyes kapcsolatot igénylő kereskedés folyik.<br /> # kizárólag elektronikus kereskedést használnak.<br /> # vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac működik.<br /> # egyik fenti állítás sem igaz.<br /> <br /> == Az E-Mini piacán kibontakozó áresés a ... tevékenysége nyomán tevődött át a NYSE-n kereskedett SPY árára. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # noise traderek<br /> # high-frequency traderek<br /> # fundamental traderek<br /> # arbitrazsőrök<br /> <br /> == Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: &lt;math&gt;P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}&lt;/math&gt;, ahol &lt;math&gt;I_t&lt;/math&gt; változó 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, &lt;math&gt;S&lt;/math&gt; pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # &lt;math&gt;+{S^2 \over 4}&lt;/math&gt;<br /> # &lt;math&gt;-{S^2 \over 4}&lt;/math&gt;<br /> # &lt;math&gt;+{S^2 \over 2}&lt;/math&gt;<br /> # &lt;math&gt;-{S^2 \over 2}&lt;/math&gt;<br /> <br /> == A reál kamatláb ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # pontosan a nominál kamatláb és az infláció különbsége.<br /> # pontosan a nominál kamatláb és az infláció összege.<br /> # jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció összege.<br /> # jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció különbsége.<br /> <br /> == A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # -sal körülbelül megegyezik.<br /> # -t jelentősen meghaladja.<br /> # -hoz képest jelentősen alacsonyabb.<br /> # -nál jelentősen nagyobb és kisebb is lehet, de csak nagyon ritkán van az átlagoshoz közel.<br /> <br /> == Bizonytalan pénzügyi helyzet az, amikor ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a kimenetek ismertek, de azok valószínűségei nem.<br /> # sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.<br /> # mind a kimenetek, mind azok valószínűségei ismertek.<br /> # a kimenetek nem ismertek, de azok valószínűségei igen.<br /> <br /> == Egy pénzügyi döntésnél ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot.<br /> # a lehetséges kimenetek sosem ismertek.<br /> # mindig kockázatos helyzettel állunk szemben, melyet - jobb híján - bizonytalan helyzetként modellezünk.<br /> # a kimenetek mindig ismertek, a valószínűségek pedig a múltbéli adatokból jól becsülhetők.<br /> <br /> == A közömbösségi görbéket a ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # a béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # a szórás - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # a béta - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> <br /> == A portfólió szórása a diverzifikáció hatására annál inkább csökken, ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # minél nagyobb az elemek közötti korreláció.<br /> # minél kevesebb elemű a portfólió.<br /> # minél kisebb az elemek közötti korreláció.<br /> # minél kockázatosabbak a portfólió elemei.<br /> <br /> == A közömbösségi görbéken jobb haladva ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az egyén számára egyre kívánatosabb befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam nő.<br /> # az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a hozam szórása nő.<br /> # az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam csökken.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolhatják az árakat.<br /> # az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.<br /> # az informáltság tökéletes.<br /> # tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.<br /> <br /> == A homogén várakozások hipotézise ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # következik a teljes informáltságból.<br /> # azt eredményezi, hogy mindenki szerint ugyanott vannak a részvények a szórás - várató hozam koordináta rendszerben.<br /> # azt jelenti, hogy mindenki a piaci portfóliót tartja.<br /> # több a teljes informáltságnál, azt jelenti, hogy a befektetők azt információkból különböző következtetéseket vonhatnak le.<br /> <br /> == A Sharpe-modellben a teljes kockázat ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # diverzifikálható és egyedi kockázatra oszlik.<br /> # szisztematikus és piaci kockázatra oszlik.<br /> # egyedi és piaci kockázatra oszlik.<br /> # egyik fenti állítás sem helyes.<br /> <br /> == A tőkepiaci egyenesen található ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # minden hatékony portfólió.<br /> # a piaci portfólió.<br /> # az Apple részvény.<br /> # az a, b és c mindegyike igaz.<br /> <br /> == A tőkepiaci egyenest a ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # variancia - várható hozam hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> <br /> == A tőkepiaci egyenes a tojáshéjat ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a hatékony portfóliónál érinti.<br /> # a piaci portfóliónál érinti.<br /> # a kockázatmentes befektetésnek megfelelő pontban érinti.<br /> # metszi.<br /> <br /> == Az értékpapírpiaci egyenest a ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # variancia - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> <br /> == A béták egy-egy befektetési lehetőség esetén ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # nagyon változékonyak, napról napra más értékeket mérhetünk ki.<br /> # teljesen állandóak és pontosan mérhetőek.<br /> # annyira változékonyak, hogy nem is mérhetőek.<br /> # bár nem állandóak, de időben stabilak, csak viszonylag lassan változnak.<br /> <br /> == A NYSE-n ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # közvetlenül csak a tőzsdetagok kereskedhetnek.<br /> # követlenül csak a floor brokerek kereskedhetnek.<br /> # közvetlenül csak a specialisták kereskedhetnek.<br /> # egy egyszerű regisztráció után bárki közvetlenül kereskedhet.<br /> <br /> == Az immediate or candel (IOC) ajánlatok ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # vagy teljes egészében azonnal teljesülnek, vagy egyáltalán nem teljesülnek.<br /> # részben azonnal teljesülhetnek, de a fennmaradó, azonnal nem teljesíthető rész automatikusan visszavonásra kerül.<br /> # is bekerülnek a könyvbe, de csak egyben teljesülhetnek.<br /> # bekerülnek a könyvbe, de az első őket érintő (akár részleges) kötés után visszavonódnak.<br /> <br /> == Az SPY ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # egy tőzsdén kereskedett határidő szerződés (futures constact)<br /> # egy részvény.<br /> # egy ETF<br /> # egy kötvény.<br /> <br /> == A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolják az árakat.<br /> # az adóknak és a törvényi szabályozóknak nincs hatása a befektetői preferenciákra.<br /> # az informáltság nem teljesen tökéletes.<br /> # tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.<br /> <br /> == A hatékony portfóliók ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, míg adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják.<br /> # adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, és adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják.<br /> # adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, és adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják.<br /> # adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, míg adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják.<br /> <br /> == Markowitz olyan befektetőknek állít össze portfóliókat, akik ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.<br /> # a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják.<br /> # mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.<br /> # mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását kívánatosnak tartják.<br /> <br /> == Sharpe-modelljében a befektetők ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.<br /> # a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják.<br /> # mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.<br /> # egyik sem helyes Sharpe-modelljére.<br /> <br /> == A Sharpe-modelljében a várható hozamok ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # a szórással arányosak.<br /> # a varianciával arányosak.<br /> # a bétával arányosak.<br /> # a diverzifikálható kockázattal arányosak.<br /> <br /> == A béta azt méri, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a befektetési lehetőségek hozamai mennyire mozognak együtt egymással.<br /> # egy adott befektetési lehetőség hozamait mekkora mértékben magyarázzák a piaci portfólió teljesítmények.<br /> # az adott befektetési lehetőség hozamai mennyire nagyok.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Két, kockázatos elemből álló portfólió elemei között a korreláció értéke -1. Ekkor ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # biztosan összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió.<br /> # gyakran összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió, de ehhez még más feltételek teljesülése is szükséges.<br /> # sem állítható össze kockázatmentes portfólió.<br /> # a portfólió kockázata nagyobb lesz, mint az elemeké külön-külön.<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés egyik lehetséges hatása ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # portfólión belüli autokorreláció.<br /> # egy részvény hozamai között pozitív autokorreláció.<br /> # pozitív keresztkorreláció két részvény hozamai között.<br /> # egyik fenti sem.</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_igaz-hamis_kv%C3%ADz&diff=188634 2016-04-06T00:35:43Z

<p>Erdélyi Dávid: A SPY egy ETF és nem egy részvény</p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Igaz-Hamis<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsde sosem nyilvános, hiszen csak a tőzsde tagjainak van kereskedési joguk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az vevői oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag a vevői oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden tőzsde ajánlatvezérelt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek úgy döntenek, hogy az eredmény várható hasznossága maximális legyen. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyílt kikiáltásos kereskedés lényege, hogy a beérkező ajánlatokat egy számítógépes rendszer automatikusan párosítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ajánlatok három fő, nem átfedő kategóriába sorolhatók, ezek a piaci, limit és stop ajánlatok. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és az elérni kívánt árat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és a limitárat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb ár, majd érkezési idő szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb beérkezési idejük, majd ha ez egyezik, a megadott ár szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en nincs árjegyzés, erre a tőzsde szabályzata sem ad lehetőséget. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT tisztán elektronikus piac, fizikai tőzsdei parkettje nincs is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en is dolgoznak specialisták, ők a tőzsde székhelyén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n bárki közvetlenül kereskedhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n kizárólag floor borkereken keresztül lehet kereskedni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a tőzsdetagok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a floor brokerek felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a specialisták felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a postok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a specialisták minden esetben kétoldali árjegyzést biztosítanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Reg NMS Rule 611 másik neve az order protection rule. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 és az order protection rule két teljesen különböző szabály. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 szabály kizárólag gyors (fast) ajánlatokat véd. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A 2010. május 6-ai Flash Crash során a DJIA index körülbelül 60%-ot esett, majd emelkedett pár perc leforgása alatt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures kontraktus egy szabványosított határidős ügylet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 500 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 5 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 50 000 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Flash Crash tanulsága, hogy – a tökéletes piac definíciójának megfelelően – egyetlen piaci szereplő egyetlen ajánlata sosem lehet piacmozgató hatású. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE kereskedőit stílusuk szerint a tőzsde vezetősége évente kategóriákba sorolja (pl. HFT-k, fundamentális vevők, stb.) ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének megvásárolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének eladni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy csoportja egy eszköz piacán rövid időn belül nagy forgalmat bonyolít le, miközben nettó pozíciójuk alig változik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének forgalmazni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arbitrazsőröknek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Törvényszerű, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két árfolyam egymáshoz rögzített. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A HFT-knek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A specialistáknak köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Természetes, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két eszközzel ugyanazon a tőzsdén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ideges piaci hangulatban egyetlen nagy ajánlat is piacmozgató lehet (rövid távon). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között gyenge, áttételes a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci szereplők nagy része egyszerre dönt a piac elhagyása, a kivárás mellett, az likviditási sokkot idéz elő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy részvény árfolyamát az idő szerint megadó függvény mindig folytonos. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között negatív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán negatív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egy portfolió hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 és 2 időegység késleltetés esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 időegység késleltetés (lag) esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően U alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően W alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció vagy új limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást tranzakció és a legjobb ajánlat visszavonása is okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Általános igazság, hogy a nagyobb piaci ajánlat nagyobb árváltozást okoz. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatok által okozott árváltozás mértéke (átlagosan) alig függ az ajánlat nagyságától. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon eladói nyomás uralkodik, az árak mindig csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon vevői nyomás uralkodik, az árak mindig nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arany értékesebb, mint a forgács. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek a valóságban mindig teljesen racionálisan döntenek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A homo oeconomicus mindig teljesen racionálisan dönt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Erősnek látszó bizonyítékok vannak azonban arra, hogy létezik „igazi” altruizmus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy döntés meghozatala előtt az a racionális, ha minden, a döntést érintő információt összegyűjtünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az információgyűjtésnek is van racionális korlátja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak személyes tapasztalataikat és az aktuális, friss eseményeket túlzott jelentőséggel felruházni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél mindkét fél nyer. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél valaki jól, valaki pedig rosszul jár, de előre nem tudhatjuk, hogy melyik fél lesz a nyertes. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cseréken keresztül gazdagodik a társadalom, hiszen a kereskedő többet nyer az ügyleten, mintha a két fél közvetlenül cserélt volna. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserék semmi újat nem hoznak létre, így a kereskedelem nem válik a társadalom javára (sőt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiaci árfolyamok modelljének rövidített neve a CAPM. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiacion különböző időtávú és kockázatú pénzeket cserélnek biztos jelenbeli pénzre. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és/vagy azok valószínűségei előre nem ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés kockázatos, ha az egyes kimenetelek és azok valószínűségei előre ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és azok valószínűségei előre ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek úgy döntenek, hogy az eredmény várható értéke maximális legyen. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió szórásának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések szórásainak súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió szórásának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések szórásaitól, és a köztük lévő korrelációs kapcsolatoktól függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió hozamának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések várható értékeinek súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott kockázati szinten további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb várható hozamot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott várható hozam mellett további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb kockázatot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott várható hozam mellett további diverzifikációval már nem lehet magasabb kockázatot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió szórásának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések szórásainak súlyozott átlaga, amennyiben amennyiben a tagok közötti páronkénti korrelációk +1 értékűek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hatékony portfólió teljesen diverzifikált. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Markowitz elmélete szerint mindenki hatékony portfóliót választ, de hogy pontosan melyiket az egyéni kockázatvállalási kedvétől függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy ETF (exchange traded fund). == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_igaz-hamis_kv%C3%ADz&diff=188633 2016-04-06T00:19:28Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Igaz-Hamis<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsde sosem nyilvános, hiszen csak a tőzsde tagjainak van kereskedési joguk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az vevői oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag a vevői oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden tőzsde ajánlatvezérelt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek úgy döntenek, hogy az eredmény várható hasznossága maximális legyen. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyílt kikiáltásos kereskedés lényege, hogy a beérkező ajánlatokat egy számítógépes rendszer automatikusan párosítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ajánlatok három fő, nem átfedő kategóriába sorolhatók, ezek a piaci, limit és stop ajánlatok. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és az elérni kívánt árat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és a limitárat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb ár, majd érkezési idő szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb beérkezési idejük, majd ha ez egyezik, a megadott ár szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en nincs árjegyzés, erre a tőzsde szabályzata sem ad lehetőséget. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT tisztán elektronikus piac, fizikai tőzsdei parkettje nincs is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en is dolgoznak specialisták, ők a tőzsde székhelyén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n bárki közvetlenül kereskedhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n kizárólag floor borkereken keresztül lehet kereskedni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a tőzsdetagok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a floor brokerek felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a specialisták felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a postok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a specialisták minden esetben kétoldali árjegyzést biztosítanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Reg NMS Rule 611 másik neve az order protection rule. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 és az order protection rule két teljesen különböző szabály. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 szabály kizárólag gyors (fast) ajánlatokat véd. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A 2010. május 6-ai Flash Crash során a DJIA index körülbelül 60%-ot esett, majd emelkedett pár perc leforgása alatt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures kontraktus egy szabványosított határidős ügylet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 500 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 5 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 50 000 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Flash Crash tanulsága, hogy – a tökéletes piac definíciójának megfelelően – egyetlen piaci szereplő egyetlen ajánlata sosem lehet piacmozgató hatású. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE kereskedőit stílusuk szerint a tőzsde vezetősége évente kategóriákba sorolja (pl. HFT-k, fundamentális vevők, stb.) ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének megvásárolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének eladni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy csoportja egy eszköz piacán rövid időn belül nagy forgalmat bonyolít le, miközben nettó pozíciójuk alig változik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének forgalmazni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arbitrazsőröknek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Törvényszerű, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két árfolyam egymáshoz rögzített. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A HFT-knek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A specialistáknak köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Természetes, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két eszközzel ugyanazon a tőzsdén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ideges piaci hangulatban egyetlen nagy ajánlat is piacmozgató lehet (rövid távon). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között gyenge, áttételes a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci szereplők nagy része egyszerre dönt a piac elhagyása, a kivárás mellett, az likviditási sokkot idéz elő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy részvény árfolyamát az idő szerint megadó függvény mindig folytonos. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között negatív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán negatív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egy portfolió hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 és 2 időegység késleltetés esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 időegység késleltetés (lag) esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően U alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően W alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció vagy új limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást tranzakció és a legjobb ajánlat visszavonása is okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Általános igazság, hogy a nagyobb piaci ajánlat nagyobb árváltozást okoz. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatok által okozott árváltozás mértéke (átlagosan) alig függ az ajánlat nagyságától. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon eladói nyomás uralkodik, az árak mindig csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon vevői nyomás uralkodik, az árak mindig nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arany értékesebb, mint a forgács. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek a valóságban mindig teljesen racionálisan döntenek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A homo oeconomicus mindig teljesen racionálisan dönt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Erősnek látszó bizonyítékok vannak azonban arra, hogy létezik „igazi” altruizmus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy döntés meghozatala előtt az a racionális, ha minden, a döntést érintő információt összegyűjtünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az információgyűjtésnek is van racionális korlátja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak személyes tapasztalataikat és az aktuális, friss eseményeket túlzott jelentőséggel felruházni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél mindkét fél nyer. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél valaki jól, valaki pedig rosszul jár, de előre nem tudhatjuk, hogy melyik fél lesz a nyertes. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cseréken keresztül gazdagodik a társadalom, hiszen a kereskedő többet nyer az ügyleten, mintha a két fél közvetlenül cserélt volna. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserék semmi újat nem hoznak létre, így a kereskedelem nem válik a társadalom javára (sőt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiaci árfolyamok modelljének rövidített neve a CAPM. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiacion különböző időtávú és kockázatú pénzeket cserélnek biztos jelenbeli pénzre. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és/vagy azok valószínűségei előre nem ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés kockázatos, ha az egyes kimenetelek és azok valószínűségei előre ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és azok valószínűségei előre ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek úgy döntenek, hogy az eredmény várható értéke maximális legyen. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió szórásának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések szórásainak súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió szórásának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések szórásaitól, és a köztük lévő korrelációs kapcsolatoktól függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió hozamának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések várható értékeinek súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott kockázati szinten további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb várható hozamot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott várható hozam mellett további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb kockázatot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott várható hozam mellett további diverzifikációval már nem lehet magasabb kockázatot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió szórásának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések szórásainak súlyozott átlaga, amennyiben amennyiben a tagok közötti páronkénti korrelációk +1 értékűek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hatékony portfólió teljesen diverzifikált. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Markowitz elmélete szerint mindenki hatékony portfóliót választ, de hogy pontosan melyiket az egyéni kockázatvállalási kedvétől függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy ETF (exchange traded fund). == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=188632 2016-04-06T00:09:09Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Feleletválasztás<br /> |pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> == Az eladási piaci ajánlat adója megadja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.<br /> # azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).<br /> # az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.<br /> <br /> == A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a bid ár.<br /> # az ask ár.<br /> # a spread.<br /> # a tick.<br /> <br /> == A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára és a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára közötti különbség ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bid ár.<br /> # a spread.<br /> # az ask ár.<br /> # a tick.<br /> <br /> == A specialisták sosem felelnek ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a piac fair működéséért.<br /> # egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).<br /> # az átláthatóságért.<br /> # a részvények kibocsátásáért.<br /> <br /> == A határidő kötés esetén ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).<br /> <br /> == A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.<br /> # az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.<br /> # az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.<br /> # a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.<br /> <br /> == A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # az időben egyenletes eloszlás.<br /> # a folytonos árak.<br /> # hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.<br /> # hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.<br /> <br /> == Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.<br /> # tartalmazza a befektetett tőke költségét is.<br /> # tartalmazza a tulajdonos munkabérét.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.<br /> # mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.<br /> # a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.<br /> # a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.<br /> <br /> == A hasznosságfüggvény deriváltja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.<br /> # csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).<br /> # állandó.<br /> # csökkenő ütemben, nő.<br /> <br /> == A közömbösségi görbék alapja kockázat semleges egyének esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # növekedő.<br /> # vízszintes.<br /> # csökkenő.<br /> # változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.<br /> <br /> == Markowitz modelljének nem volt feltételezése: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a racionális befektetők.<br /> # a kockázatkerülés.<br /> # a hasznosságmaximalizálás.<br /> # a homogén várakozások.<br /> <br /> == A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.<br /> # a portfólió elemei szórásainak maximuma.<br /> # a portfólió elemei szórásainak minimuma.<br /> # zérus.<br /> <br /> == Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a kockázatmentes befektetés és a két elem által kifeszített háromszögön belül találhatóak.<br /> # a két elemet összekötő szakaszon találhatóak.<br /> # a két elem között húzódó, az őket összekötő szakasznál magasabban lévő görbén találhatóak.<br /> # egyetlen pontban találhatóak, hiszen a teljesen korrelált elemek is azonos pontban vannak.<br /> <br /> == A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # sok befektető van akik árelfogadóak.<br /> # az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.<br /> # az informáltság nem teljesen tökéletes.<br /> # tranzakciós költségek vannak, de nem jelentősek.<br /> <br /> == Sharpe modelljében ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # kockázatmentes befektetésre van, hitelfelvételre nincs lehetőség.<br /> # kockázatmentes befektetésre nincs, de hitelfelvételre van lehetőség.<br /> # kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség, de ezek kamata különbözik (a különbözet a banki haszon).<br /> # kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség és ezek kamata megegyezik.<br /> <br /> == Sharpe modelljében ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # minden befektető azonos portfóliót tart.<br /> # minden befektető portfóliójának kockázatos része azonos, ez a piaci portfólió.<br /> # a befektetők különböző portfóliókat tarthatnak.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Sharpe modelljében a teljes kockázat ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # nem szisztematikus és egyedi kockázatra oszlik.<br /> # nem diverzifikálható és piaci kockázatra oszlik.<br /> # szisztematikus és diverzifikálható kockázatra oszlik.<br /> # egyik fenti sem helyes.<br /> <br /> == Az értékpapírpiaci egyenesen található ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # minden hatékony portfólió.<br /> # a piaci portfólió.<br /> # az Apple részvény.<br /> # az a, b és c válaszok mindegyike igaz.<br /> <br /> == A béták ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # folyamatosan és jelentősen változnak és csak nehezen mérhetőek.<br /> # stabilak, de csak nehezen mérhetőek.<br /> # stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek.<br /> # folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek.<br /> <br /> == A tőzsdén beérkező ajánlatok prioritása általában ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # first come, first served.<br /> # last come, first served.<br /> # jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között first come, first served.<br /> # jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között last come, first served.<br /> <br /> == X részvény piaci ára ma 100 dollár. Határidő ügylettel egy évvel későbbre szeretnénk rá eladási ügyletet kötni. A határidő ár ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # attól függ, hogy az eladó és a vevő milyen véleményen van a részvény következő egy éves teljesítményéről.<br /> # minden esetben 100 dollárnál kevesebb.<br /> # szintén pontosan 100 dollár.<br /> # a kockázatmentes hozam mértékétől függ.<br /> <br /> == Az NYSE-n ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kizárólag kizárólag hagyományos, személyes kapcsolatot igénylő kereskedés folyik.<br /> # kizárólag elektronikus kereskedést használnak.<br /> # vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac működik.<br /> # egyik fenti állítás sem igaz.<br /> <br /> == Az E-Mini piacán kibontakozó áresés a ... tevékenysége nyomán tevődött át a NYSE-n kereskedett SPY árára. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # noise traderek<br /> # high-frequency traderek<br /> # fundamental traderek<br /> # arbitrazsőrök<br /> <br /> == Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: &lt;math&gt;P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}&lt;/math&gt;, ahol &lt;math&gt;I_t&lt;/math&gt; változó 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, &lt;math&gt;S&lt;/math&gt; pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # &lt;math&gt;+{S^2 \over 4}&lt;/math&gt;<br /> # &lt;math&gt;-{S^2 \over 4}&lt;/math&gt;<br /> # &lt;math&gt;+{S^2 \over 2}&lt;/math&gt;<br /> # &lt;math&gt;-{S^2 \over 2}&lt;/math&gt;<br /> <br /> == A reál kamatláb ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # pontosan a nominál kamatláb és az infláció különbsége.<br /> # pontosan a nominál kamatláb és az infláció összege.<br /> # jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció összege.<br /> # jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció különbsége.<br /> <br /> == A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # -sal körülbelül megegyezik.<br /> # -t jelentősen meghaladja.<br /> # -hoz képest jelentősen alacsonyabb.<br /> # -nál jelentősen nagyobb és kisebb is lehet, de csak nagyon ritkán van az átlagoshoz közel.<br /> <br /> == Bizonytalan pénzügyi helyzet az, amikor ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a kimenetek ismertek, de azok valószínűségei nem.<br /> # sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.<br /> # mind a kimenetek, mind azok valószínűségei ismertek.<br /> # a kimenetek nem ismertek, de azok valószínűségei igen.<br /> <br /> == Egy pénzügyi döntésnél ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot.<br /> # a lehetséges kimenetek sosem ismertek.<br /> # mindig kockázatos helyzettel állunk szemben, melyet - jobb híján - bizonytalan helyzetként modellezünk.<br /> # a kimenetek mindig ismertek, a valószínűségek pedig a múltbéli adatokból jól becsülhetők.<br /> <br /> == A közömbösségi görbéket a ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # a béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # a szórás - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # a béta - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> <br /> == A portfólió szórása a diverzifikáció hatására annál inkább csökken, ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # minél nagyobb az elemek közötti korreláció.<br /> # minél kevesebb elemű a portfólió.<br /> # minél kisebb az elemek közötti korreláció.<br /> # minél kockázatosabbak a portfólió elemei.<br /> <br /> == A közömbösségi görbéken jobb haladva ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az egyén számára egyre kívánatosabb befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam nő.<br /> # az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a hozam szórása nő.<br /> # az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam csökken.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolhatják az árakat.<br /> # az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.<br /> # az informáltság tökéletes.<br /> # tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.<br /> <br /> == A homogén várakozások hipotézise ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # következik a teljes informáltságból.<br /> # azt eredményezi, hogy mindenki szerint ugyanott vannak a részvények a szórás - várató hozam koordináta rendszerben.<br /> # azt jelenti, hogy mindenki a piaci portfóliót tartja.<br /> # több a teljes informáltságnál, azt jelenti, hogy a befektetők azt információkból különböző következtetéseket vonhatnak le.<br /> <br /> == A Sharpe-modellben a teljes kockázat ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # diverzifikálható és egyedi kockázatra oszlik.<br /> # szisztematikus és piaci kockázatra oszlik.<br /> # egyedi és piaci kockázatra oszlik.<br /> # egyik fenti állítás sem helyes.<br /> <br /> == A tőkepiaci egyenest a ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # variancia - várható hozam hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> <br /> == A tőkepiaci egyenes a tojáshéjat ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a hatékony portfóliónál érinti.<br /> # a piaci portfóliónál érinti.<br /> # a kockázatmentes befektetésnek megfelelő pontban érinti.<br /> # metszi.<br /> <br /> == Az értékpapírpiaci egyenest a ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # variancia - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> # szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br /> <br /> == A béták egy-egy befektetési lehetőség esetén ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # nagyon változékonyak, napról napra más értékeket mérhetünk ki.<br /> # teljesen állandóak és pontosan mérhetőek.<br /> # annyira változékonyak, hogy nem is mérhetőek.<br /> # bár nem állandóak, de időben stabilak, csak viszonylag lassan változnak.</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=188631 2016-04-05T23:30:39Z

<p>Erdélyi Dávid: /* Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}, ahol I 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, S pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája:…</p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Feleletválasztás<br /> |pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> == Az eladási piaci ajánlat adója megadja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.<br /> # azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).<br /> # az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.<br /> <br /> == A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a bid ár.<br /> # az ask ár.<br /> # a spread.<br /> # a tick.<br /> <br /> == A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára és a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára közötti különbség ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bid ár.<br /> # a spread.<br /> # az ask ár.<br /> # a tick.<br /> <br /> == A specialisták sosem felelnek ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a piac fair működéséért.<br /> # egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).<br /> # az átláthatóságért.<br /> # a részvények kibocsátásáért.<br /> <br /> == A határidő kötés esetén ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).<br /> <br /> == A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.<br /> # az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.<br /> # az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.<br /> # a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.<br /> <br /> == A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # az időben egyenletes eloszlás.<br /> # a folytonos árak.<br /> # hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.<br /> # hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.<br /> <br /> == Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.<br /> # tartalmazza a befektetett tőke költségét is.<br /> # tartalmazza a tulajdonos munkabérét.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.<br /> # mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.<br /> # a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.<br /> # a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.<br /> <br /> == A hasznosságfüggvény deriváltja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.<br /> # csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).<br /> # állandó.<br /> # csökkenő ütemben, nő.<br /> <br /> == A közömbösségi görbék alapja kockázat semleges egyének esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # növekedő.<br /> # vízszintes.<br /> # csökkenő.<br /> # változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.<br /> <br /> == Markowitz modelljének nem volt feltételezése: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a racionális befektetők.<br /> # a kockázatkerülés.<br /> # a hasznosságmaximalizálás.<br /> # a homogén várakozások.<br /> <br /> == A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.<br /> # a portfólió elemei szórásainak maximuma.<br /> # a portfólió elemei szórásainak minimuma.<br /> # zérus.<br /> <br /> == Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a kockázatmentes befektetés és a két elem által kifeszített háromszögön belül találhatóak.<br /> # a két elemet összekötő szakaszon találhatóak.<br /> # a két elem között húzódó, az őket összekötő szakasznál magasabban lévő görbén találhatóak.<br /> # egyetlen pontban találhatóak, hiszen a teljesen korrelált elemek is azonos pontban vannak.<br /> <br /> == A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # sok befektető van akik árelfogadóak.<br /> # az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.<br /> # az informáltság nem teljesen tökéletes.<br /> # tranzakciós költségek vannak, de nem jelentősek.<br /> <br /> == Sharpe modelljében ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # kockázatmentes befektetésre van, hitelfelvételre nincs lehetőség.<br /> # kockázatmentes befektetésre nincs, de hitelfelvételre van lehetőség.<br /> # kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség, de ezek kamata különbözik (a különbözet a banki haszon).<br /> # kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség és ezek kamata megegyezik.<br /> <br /> == Sharpe modelljében ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # minden befektető azonos portfóliót tart.<br /> # minden befektető portfóliójának kockázatos része azonos, ez a piaci portfólió.<br /> # a befektetők különböző portfóliókat tarthatnak.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Sharpe modelljében a teljes kockázat ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # nem szisztematikus és egyedi kockázatra oszlik.<br /> # nem diverzifikálható és piaci kockázatra oszlik.<br /> # szisztematikus és diverzifikálható kockázatra oszlik.<br /> # egyik fenti sem helyes.<br /> <br /> == Az értékpapírpiaci egyenesen található ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # minden hatékony portfólió.<br /> # a piaci portfólió.<br /> # az Apple részvény.<br /> # az a, b és c válaszok mindegyike igaz.<br /> <br /> == A béták ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # folyamatosan és jelentősen változnak és csak nehezen mérhetőek.<br /> # stabilak, de csak nehezen mérhetőek.<br /> # stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek.<br /> # folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek.<br /> <br /> == A tőzsdén beérkező ajánlatok prioritása általában ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # first come, first served.<br /> # last come, first served.<br /> # jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között first come, first served.<br /> # jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között last come, first served.<br /> <br /> == X részvény piaci ára ma 100 dollár. Határidő ügylettel egy évvel későbbre szeretnénk rá eladási ügyletet kötni. A határidő ár ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # attól függ, hogy az eladó és a vevő milyen véleményen van a részvény következő egy éves teljesítményéről.<br /> # minden esetben 100 dollárnál kevesebb.<br /> # szintén pontosan 100 dollár.<br /> # a kockázatmentes hozam mértékétől függ.<br /> <br /> == Az NYSE-n ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kizárólag kizárólag hagyományos, személyes kapcsolatot igénylő kereskedés folyik.<br /> # kizárólag elektronikus kereskedést használnak.<br /> # vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac működik.<br /> # egyik fenti állítás sem igaz.<br /> <br /> == Az E-Mini piacán kibontakozó áresés a ... tevékenysége nyomán tevődött át a NYSE-n kereskedett SPY árára. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # noise traderek<br /> # high-frequency traderek<br /> # fundamental traderek<br /> # arbitrazsőrök<br /> <br /> == Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: &lt;math&gt;P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}&lt;/math&gt;, ahol &lt;math&gt;I_t&lt;/math&gt; változó 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, &lt;math&gt;S&lt;/math&gt; pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # &lt;math&gt;+{S^2 \over 4}&lt;/math&gt;<br /> # &lt;math&gt;-{S^2 \over 4}&lt;/math&gt;<br /> # &lt;math&gt;+{S^2 \over 2}&lt;/math&gt;<br /> # &lt;math&gt;-{S^2 \over 2}&lt;/math&gt;</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=188630 2016-04-05T23:28:53Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Feleletválasztás<br /> |pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> == Az eladási piaci ajánlat adója megadja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.<br /> # azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).<br /> # az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.<br /> <br /> == A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a bid ár.<br /> # az ask ár.<br /> # a spread.<br /> # a tick.<br /> <br /> == A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára és a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára közötti különbség ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bid ár.<br /> # a spread.<br /> # az ask ár.<br /> # a tick.<br /> <br /> == A specialisták sosem felelnek ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a piac fair működéséért.<br /> # egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).<br /> # az átláthatóságért.<br /> # a részvények kibocsátásáért.<br /> <br /> == A határidő kötés esetén ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).<br /> <br /> == A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.<br /> # az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.<br /> # az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.<br /> # a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.<br /> <br /> == A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # az időben egyenletes eloszlás.<br /> # a folytonos árak.<br /> # hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.<br /> # hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.<br /> <br /> == Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.<br /> # tartalmazza a befektetett tőke költségét is.<br /> # tartalmazza a tulajdonos munkabérét.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.<br /> # mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.<br /> # a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.<br /> # a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.<br /> <br /> == A hasznosságfüggvény deriváltja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.<br /> # csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).<br /> # állandó.<br /> # csökkenő ütemben, nő.<br /> <br /> == A közömbösségi görbék alapja kockázat semleges egyének esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # növekedő.<br /> # vízszintes.<br /> # csökkenő.<br /> # változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.<br /> <br /> == Markowitz modelljének nem volt feltételezése: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a racionális befektetők.<br /> # a kockázatkerülés.<br /> # a hasznosságmaximalizálás.<br /> # a homogén várakozások.<br /> <br /> == A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.<br /> # a portfólió elemei szórásainak maximuma.<br /> # a portfólió elemei szórásainak minimuma.<br /> # zérus.<br /> <br /> == Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a kockázatmentes befektetés és a két elem által kifeszített háromszögön belül találhatóak.<br /> # a két elemet összekötő szakaszon találhatóak.<br /> # a két elem között húzódó, az őket összekötő szakasznál magasabban lévő görbén találhatóak.<br /> # egyetlen pontban találhatóak, hiszen a teljesen korrelált elemek is azonos pontban vannak.<br /> <br /> == A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # sok befektető van akik árelfogadóak.<br /> # az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.<br /> # az informáltság nem teljesen tökéletes.<br /> # tranzakciós költségek vannak, de nem jelentősek.<br /> <br /> == Sharpe modelljében ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # kockázatmentes befektetésre van, hitelfelvételre nincs lehetőség.<br /> # kockázatmentes befektetésre nincs, de hitelfelvételre van lehetőség.<br /> # kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség, de ezek kamata különbözik (a különbözet a banki haszon).<br /> # kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség és ezek kamata megegyezik.<br /> <br /> == Sharpe modelljében ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # minden befektető azonos portfóliót tart.<br /> # minden befektető portfóliójának kockázatos része azonos, ez a piaci portfólió.<br /> # a befektetők különböző portfóliókat tarthatnak.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Sharpe modelljében a teljes kockázat ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # nem szisztematikus és egyedi kockázatra oszlik.<br /> # nem diverzifikálható és piaci kockázatra oszlik.<br /> # szisztematikus és diverzifikálható kockázatra oszlik.<br /> # egyik fenti sem helyes.<br /> <br /> == Az értékpapírpiaci egyenesen található ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # minden hatékony portfólió.<br /> # a piaci portfólió.<br /> # az Apple részvény.<br /> # az a, b és c válaszok mindegyike igaz.<br /> <br /> == A béták ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # folyamatosan és jelentősen változnak és csak nehezen mérhetőek.<br /> # stabilak, de csak nehezen mérhetőek.<br /> # stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek.<br /> # folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek.<br /> <br /> == A tőzsdén beérkező ajánlatok prioritása általában ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # first come, first served.<br /> # last come, first served.<br /> # jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között first come, first served.<br /> # jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között last come, first served.<br /> <br /> == X részvény piaci ára ma 100 dollár. Határidő ügylettel egy évvel későbbre szeretnénk rá eladási ügyletet kötni. A határidő ár ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # attól függ, hogy az eladó és a vevő milyen véleményen van a részvény következő egy éves teljesítményéről.<br /> # minden esetben 100 dollárnál kevesebb.<br /> # szintén pontosan 100 dollár.<br /> # a kockázatmentes hozam mértékétől függ.<br /> <br /> == Az NYSE-n ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kizárólag kizárólag hagyományos, személyes kapcsolatot igénylő kereskedés folyik.<br /> # kizárólag elektronikus kereskedést használnak.<br /> # vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac működik.<br /> # egyik fenti állítás sem igaz.<br /> <br /> == Az E-Mini piacán kibontakozó áresés a ... tevékenysége nyomán tevődött át a NYSE-n kereskedett SPY árára. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # noise traderek<br /> # high-frequency traderek<br /> # fundamental traderek<br /> # arbitrazsőrök<br /> <br /> == Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: &lt;math&gt;P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}&lt;/math&gt;, ahol I 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, S pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # &lt;math&gt;+{S^2 \over 4}&lt;\math&gt;<br /> # &lt;math&gt;-{S^2 \over 4}&lt;\math&gt;<br /> # &lt;math&gt;+{S^2 \over 2}&lt;\math&gt;<br /> # &lt;math&gt;-{S^2 \over 2}&lt;\math&gt;</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_igaz-hamis_kv%C3%ADz&diff=188629 2016-04-05T23:06:53Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Igaz-Hamis<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsde sosem nyilvános, hiszen csak a tőzsde tagjainak van kereskedési joguk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az vevői oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag a vevői oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden tőzsde ajánlatvezérelt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek úgy döntenek, hogy az eredmény várható hasznossága maximális legyen. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyílt kikiáltásos kereskedés lényege, hogy a beérkező ajánlatokat egy számítógépes rendszer automatikusan párosítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ajánlatok három fő, nem átfedő kategóriába sorolhatók, ezek a piaci, limit és stop ajánlatok. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és az elérni kívánt árat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és a limitárat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb ár, majd érkezési idő szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb beérkezési idejük, majd ha ez egyezik, a megadott ár szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en nincs árjegyzés, erre a tőzsde szabályzata sem ad lehetőséget. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT tisztán elektronikus piac, fizikai tőzsdei parkettje nincs is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en is dolgoznak specialisták, ők a tőzsde székhelyén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n bárki közvetlenül kereskedhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n kizárólag floor borkereken keresztül lehet kereskedni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a tőzsdetagok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a floor brokerek felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a specialisták felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a postok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a specialisták minden esetben kétoldali árjegyzést biztosítanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Reg NMS Rule 611 másik neve az order protection rule. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 és az order protection rule két teljesen különböző szabály. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 szabály kizárólag gyors (fast) ajánlatokat véd. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A 2010. május 6-ai Flash Crash során a DJIA index körülbelül 60%-ot esett, majd emelkedett pár perc leforgása alatt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures kontraktus egy szabványosított határidős ügylet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 500 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 5 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 50 000 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Flash Crash tanulsága, hogy – a tökéletes piac definíciójának megfelelően – egyetlen piaci szereplő egyetlen ajánlata sosem lehet piacmozgató hatású. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE kereskedőit stílusuk szerint a tőzsde vezetősége évente kategóriákba sorolja (pl. HFT-k, fundamentális vevők, stb.) ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének megvásárolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének eladni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy csoportja egy eszköz piacán rövid időn belül nagy forgalmat bonyolít le, miközben nettó pozíciójuk alig változik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének forgalmazni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arbitrazsőröknek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Törvényszerű, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két árfolyam egymáshoz rögzített. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A HFT-knek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A specialistáknak köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Természetes, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két eszközzel ugyanazon a tőzsdén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ideges piaci hangulatban egyetlen nagy ajánlat is piacmozgató lehet (rövid távon). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között gyenge, áttételes a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci szereplők nagy része egyszerre dönt a piac elhagyása, a kivárás mellett, az likviditási sokkot idéz elő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy részvény árfolyamát az idő szerint megadó függvény mindig folytonos. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között negatív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán negatív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egy portfolió hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 és 2 időegység késleltetés esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 időegység késleltetés (lag) esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően U alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően W alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció vagy új limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást tranzakció és a legjobb ajánlat visszavonása is okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Általános igazság, hogy a nagyobb piaci ajánlat nagyobb árváltozást okoz. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatok által okozott árváltozás mértéke (átlagosan) alig függ az ajánlat nagyságától. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon eladói nyomás uralkodik, az árak mindig csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon vevői nyomás uralkodik, az árak mindig nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arany értékesebb, mint a forgács. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek a valóságban mindig teljesen racionálisan döntenek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A homo oeconomicus mindig teljesen racionálisan dönt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Erősnek látszó bizonyítékok vannak azonban arra, hogy létezik „igazi” altruizmus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy döntés meghozatala előtt az a racionális, ha minden, a döntést érintő információt összegyűjtünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az információgyűjtésnek is van racionális korlátja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak személyes tapasztalataikat és az aktuális, friss eseményeket túlzott jelentőséggel felruházni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél mindkét fél nyer. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél valaki jól, valaki pedig rosszul jár, de előre nem tudhatjuk, hogy melyik fél lesz a nyertes. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cseréken keresztül gazdagodik a társadalom, hiszen a kereskedő többet nyer az ügyleten, mintha a két fél közvetlenül cserélt volna. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserék semmi újat nem hoznak létre, így a kereskedelem nem válik a társadalom javára (sőt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiaci árfolyamok modelljének rövidített neve a CAPM. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiacion különböző időtávú és kockázatú pénzeket cserélnek biztos jelenbeli pénzre. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és/vagy azok valószínűségei előre nem ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és azok valószínűségei előre ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió hozamának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések várható értékeinek súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott kockázati szinten további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb várható hozamot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha várható hozam mellett további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb kockázatot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió szórásának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések szórásainak súlyozott átlaga, amennyiben amennyiben a tagok közötti páronkénti korrelációk +1 értékűek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hatékony portfólió teljesen diverzifikált. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Markowitz elmélete szerint mindenki hatékony portfóliót választ, de hogy pontosan melyiket az egyéni kockázatvállalási kedvétől függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=188628 2016-04-05T22:53:28Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Feleletválasztás<br /> |pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> == Az eladási piaci ajánlat adója megadja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.<br /> # azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).<br /> # az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.<br /> <br /> == A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a bid ár.<br /> # az ask ár.<br /> # a spread.<br /> # a tick.<br /> <br /> == A specialisták sosem felelnek ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a piac fair működéséért.<br /> # egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).<br /> # az átláthatóságért.<br /> # a részvények kibocsátásáért.<br /> <br /> == A határidő kötés esetén ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).<br /> <br /> == A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.<br /> # az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.<br /> # az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.<br /> # a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.<br /> <br /> == A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # az időben egyenletes eloszlás.<br /> # a folytonos árak.<br /> # hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.<br /> # hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.<br /> <br /> == Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.<br /> # tartalmazza a befektetett tőke költségét is.<br /> # tartalmazza a tulajdonos munkabérét.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.<br /> # mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.<br /> # a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.<br /> # a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.<br /> <br /> == A hasznosságfüggvény deriváltja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.<br /> # csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).<br /> # állandó.<br /> # csökkenő ütemben, nő.<br /> <br /> == A közömbösségi görbék alapja kockázat semleges egyének esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # növekedő.<br /> # vízszintes.<br /> # csökkenő.<br /> # változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.<br /> <br /> == Markowitz modelljének nem volt feltételezése: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a racionális befektetők.<br /> # a kockázatkerülés.<br /> # a hasznosságmaximalizálás.<br /> # a homogén várakozások.<br /> <br /> == A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.<br /> # a portfólió elemei szórásainak maximuma.<br /> # a portfólió elemei szórásainak minimuma.<br /> # zérus.<br /> <br /> == Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a kockázatmentes befektetés és a két elem által kifeszített háromszögön belül találhatóak.<br /> # a két elemet összekötő szakaszon találhatóak.<br /> # a két elem között húzódó, az őket összekötő szakasznál magasabban lévő görbén találhatóak.<br /> # egyetlen pontban találhatóak, hiszen a teljesen korrelált elemek is azonos pontban vannak.<br /> <br /> == A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # sok befektető van akik árelfogadóak.<br /> # az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.<br /> # az informáltság nem teljesen tökéletes.<br /> # tranzakciós költségek vannak, de nem jelentősek.<br /> <br /> == Sharpe modelljében ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # kockázatmentes befektetésre van, hitelfelvételre nincs lehetőség.<br /> # kockázatmentes befektetésre nincs, de hitelfelvételre van lehetőség.<br /> # kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség, de ezek kamata különbözik (a különbözet a banki haszon).<br /> # kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség és ezek kamata megegyezik.<br /> <br /> == Sharpe modelljében ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # minden befektető azonos portfóliót tart.<br /> # minden befektető portfóliójának kockázatos része azonos, ez a piaci portfólió.<br /> # a befektetők különböző portfóliókat tarthatnak.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Sharpe modelljében a teljes kockázat ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # nem szisztematikus és egyedi kockázatra oszlik.<br /> # nem diverzifikálható és piaci kockázatra oszlik.<br /> # szisztematikus és diverzifikálható kockázatra oszlik.<br /> # egyik fenti sem helyes.<br /> <br /> == Az értékpapírpiaci egyenesen található ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # minden hatékony portfólió.<br /> # a piaci portfólió.<br /> # az Apple részvény.<br /> # az a, b és c válaszok mindegyike igaz.<br /> <br /> == A béták ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # folyamatosan és jelentősen változnak és csak nehezen mérhetőek.<br /> # stabilak, de csak nehezen mérhetőek.<br /> # stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek.<br /> # folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek.</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=188627 2016-04-05T22:19:37Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Feleletválasztás<br /> |pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> == Az eladási piaci ajánlat adója megadja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.<br /> # azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).<br /> # az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.<br /> <br /> == A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a bid ár.<br /> # az ask ár.<br /> # a spread.<br /> # a tick.<br /> <br /> == A specialisták sosem felelnek ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a piac fair működéséért.<br /> # egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).<br /> # az átláthatóságért.<br /> # a részvények kibocsátásáért.<br /> <br /> == A határidő kötés esetén ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).<br /> <br /> == A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.<br /> # az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.<br /> # az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.<br /> # a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.<br /> <br /> == A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # az időben egyenletes eloszlás.<br /> # a folytonos árak.<br /> # hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.<br /> # hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.<br /> <br /> == Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.<br /> # tartalmazza a befektetett tőke költségét is.<br /> # tartalmazza a tulajdonos munkabérét.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.<br /> # mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.<br /> # a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.<br /> # a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.<br /> <br /> == A hasznosságfüggvény deriváltja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.<br /> # csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).<br /> # állandó.<br /> # csökkenő ütemben, nő.<br /> <br /> == A közömbösségi görbék alapja kockázat semleges egyének esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # növekedő.<br /> # vízszintes.<br /> # csökkenő.<br /> # változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.<br /> <br /> == Markowitz modelljének nem volt feltételezése: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a racionális befektetők.<br /> # a kockázatkerülés.<br /> # a hasznosságmaximalizálás.<br /> # a homogén várakozások.<br /> <br /> == A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.<br /> # a portfólió elemei szórásainak maximuma.<br /> # a portfólió elemei szórásainak minimuma.<br /> # zérus.</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=188626 2016-04-05T17:58:23Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Feleletválasztás<br /> |pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> == Az eladási piaci ajánlat adója megadja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.<br /> # azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).<br /> # az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.<br /> <br /> == A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a bid ár.<br /> # az ask ár.<br /> # a spread.<br /> # a tick.<br /> <br /> == A specialisták sosem felelnek ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a piac fair működéséért.<br /> # egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).<br /> # az átláthatóságért.<br /> # a részvények kibocsátásáért.<br /> <br /> == A határidő kötés esetén ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br /> # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).<br /> <br /> == A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> # Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.<br /> # az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.<br /> # az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.<br /> # a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.<br /> <br /> == A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # az időben egyenletes eloszlás.<br /> # a folytonos árak.<br /> # hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.<br /> # hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.<br /> <br /> == Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.<br /> # tartalmazza a befektetett tőke költségét is.<br /> # tartalmazza a tulajdonos munkabérét.<br /> # egyik fenti sem igaz.<br /> <br /> == Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.<br /> # mint a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.<br /> # a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.<br /> # a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.<br /> <br /> == A hasznosságfüggvény deriváltja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.<br /> # csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).<br /> # állandó.<br /> # csökkenő ütemben, nő.<br /> <br /> == A közömbösségi görbék alapja kockázat semleges egyének esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # növekedő,<br /> # vízszintes.<br /> # csökkenő,<br /> # változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.<br /> <br /> == Markowitz modelljének nem volt feltételezée. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a racionális befektetők.<br /> # a kockázatkerülés.<br /> # a hasznosságmaximalizálás.<br /> # a homogén várakozások.<br /> <br /> == A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltság esetén: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.<br /> # a portfólió elemei szórásainak maximuma.<br /> # a portfólió elemei szórásainak minimuma.<br /> # Zérus! )</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=188625 2016-04-05T17:20:18Z

<p>Erdélyi Dávid: Initial version</p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Feleletválasztás<br /> |pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> == Az eladási piaci ajánlat adója megadja ... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.<br /> # az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.<br /> # azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).<br /> # az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_igaz-hamis_kv%C3%ADz&diff=188624 2016-04-05T17:13:44Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Igaz-Hamis<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsde sosem nyilvános, hiszen csak a tőzsde tagjainak van kereskedési joguk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az vevői oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag a vevői oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden tőzsde ajánlatvezérelt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyílt kikiáltásos kereskedés lényege, hogy a beérkező ajánlatokat egy számítógépes rendszer automatikusan párosítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ajánlatok három fő, nem átfedő kategóriába sorolhatók, ezek a piaci, limit és stop ajánlatok. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és az elérni kívánt árat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és a limitárat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb ár, majd érkezési idő szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb beérkezési idejük, majd ha ez egyezik, a megadott ár szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en nincs árjegyzés, erre a tőzsde szabályzata sem ad lehetőséget. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT tisztán elektronikus piac, fizikai tőzsdei parkettje nincs is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en is dolgoznak specialisták, ők a tőzsde székhelyén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n bárki közvetlenül kereskedhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n kizárólag floor borkereken keresztül lehet kereskedni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a tőzsdetagok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a floor brokerek felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a specialisták felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a postok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a specialisták minden esetben kétoldali árjegyzést biztosítanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Reg NMS Rule 611 másik neve az order protection rule. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 és az order protection rule két teljesen különböző szabály. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 szabály kizárólag gyors (fast) ajánlatokat véd. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A 2010. május 6-ai Flash Crash során a DJIA index körülbelül 60%-ot esett, majd emelkedett pár perc leforgása alatt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures kontraktus egy szabványosított határidős ügylet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 500 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 5 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 50 000 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Flash Crash tanulsága, hogy – a tökéletes piac definíciójának megfelelően – egyetlen piaci szereplő egyetlen ajánlata sosem lehet piacmozgató hatású. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE kereskedőit stílusuk szerint a tőzsde vezetősége évente kategóriákba sorolja (pl. HFT-k, fundamentális vevők, stb.) ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének megvásárolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének eladni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy csoportja egy eszköz piacán rövid időn belül nagy forgalmat bonyolít le, miközben nettó pozíciójuk alig változik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének forgalmazni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arbitrazsőröknek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Törvényszerű, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két árfolyam egymáshoz rögzített. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A HFT-knek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A specialistáknak köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Természetes, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két eszközzel ugyanazon a tőzsdén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ideges piaci hangulatban egyetlen nagy ajánlat is piacmozgató lehet (rövid távon). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között gyenge, áttételes a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci szereplők nagy része egyszerre dönt a piac elhagyása, a kivárás mellett, az likviditási sokkot idéz elő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy részvény árfolyamát az idő szerint megadó függvény mindig folytonos. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között negatív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán negatív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egy portfolió hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 és 2 időegység késleltetés esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 időegység késleltetés (lag) esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően U alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően W alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció vagy új limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást tranzakció és a legjobb ajánlat visszavonása is okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Általános igazság, hogy a nagyobb piaci ajánlat nagyobb árváltozást okoz. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatok által okozott árváltozás mértéke (átlagosan) alig függ az ajánlat nagyságától. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon eladói nyomás uralkodik, az árak mindig csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon vevői nyomás uralkodik, az árak mindig nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arany értékesebb, mint a forgács. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek a valóságban mindig teljesen racionálisan döntenek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A homo oeconomicus mindig teljesen racionálisan dönt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Erősnek látszó bizonyítékok vannak azonban arra, hogy létezik „igazi” altruizmus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy döntés meghozatala előtt az a racionális, ha minden, a döntést érintő információt összegyűjtünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az információgyűjtésnek is van racionális korlátja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak személyes tapasztalataikat és az aktuális, friss eseményeket túlzott jelentőséggel felruházni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél mindkét fél nyer. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél valaki jól, valaki pedig rosszul jár, de előre nem tudhatjuk, hogy melyik fél lesz a nyertes. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cseréken keresztül gazdagodik a társadalom, hiszen a kereskedő többet nyer az ügyleten, mintha a két fél közvetlenül cserélt volna. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserék semmi újat nem hoznak létre, így a kereskedelem nem válik a társadalom javára (sőt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiaci árfolyamok modelljének rövidített neve a CAPM. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és/vagy azok valószínűségei előre nem ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió hozamának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések várható értékeinek súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott kockázati szinten további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb várható hozamot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Markowitz elmélete szerint mindenki hatékony portfóliót választ, de hogy pontosan melyiket az egyéni kockázatvállalási kedvétől függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_igaz-hamis_kv%C3%ADz&diff=188623 2016-04-05T17:10:40Z

<p>Erdélyi Dávid: Vissza link</p> <hr /> <div>{{vissza|Befektetések}} <br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Igaz-Hamis<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A tőzsde nyilvános, központosíott és szervezett piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsde sosem nyilvános, hiszen csak a tőzsde tagjainak van kereskedési joguk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az vevői oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag a vevői oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden tőzsde ajánlatvezérelt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyílt kikiáltásos kereskedés lényege, hogy a beérkező ajánlatokat egy számítógépes rendszer automatikusan párosítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ajánlatok három fő, nem átfedő kategóriába sorolhatók, ezek a piaci, limit és stop ajánlatok. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és az elérni kívánt árat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és a limitárat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb ár, majd érkezési idő szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb beérkezési idejük, majd ha ez egyezik, a megadott ár szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en nincs árjegyzés, erre a tőzsde szabályzata sem ad lehetőséget. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT tisztán elektronikus piac, fizikai tőzsdei parkettje nincs is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en is dolgoznak specialisták, ők a tőzsde székhelyén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n bárki közvetlenül kereskedhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n kizárólag floor borkereken keresztül lehet kereskedni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a tőzsdetagok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a floor brokerek felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a specialisták felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a postok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a specialisták minden esetben kétoldali árjegyzést biztosítanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Reg NMS Rule 611 másik neve az order protection rule. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 és az order protection rule két teljesen különböző szabály. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 szabály kizárólag gyors (fast) ajánlatokat véd. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A 2010. május 6-ai Flash Crash során a DJIA index körülbelül 60%-ot esett, majd emelkedett pár perc leforgása alatt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures kontraktus egy szabványosított határidős ügylet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 500 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 5 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 50 000 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Flash Crash tanulsága, hogy – a tökéletes piac definíciójának megfelelően – egyetlen piaci szereplő egyetlen ajánlata sosem lehet piacmozgató hatású. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE kereskedőit stílusuk szerint a tőzsde vezetősége évente kategóriákba sorolja (pl. HFT-k, fundamentális vevők, stb.) ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének megvásárolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének eladni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy csoportja egy eszköz piacán rövid időn belül nagy forgalmat bonyolít le, miközben nettó pozíciójuk alig változik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének forgalmazni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arbitrazsőröknek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Törvényszerű, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két árfolyam egymáshoz rögzített. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A HFT-knek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A specialistáknak köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Természetes, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két eszközzel ugyanazon a tőzsdén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ideges piaci hangulatban egyetlen nagy ajánlat is piacmozgató lehet (rövid távon). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között gyenge, áttételes a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci szereplők nagy része egyszerre dönt a piac elhagyása, a kivárás mellett, az likviditási sokkot idéz elő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy részvény árfolyamát az idő szerint megadó függvény mindig folytonos. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között negatív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán negatív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egy portfolió hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 és 2 időegység késleltetés esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 időegység késleltetés (lag) esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően U alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően W alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció vagy új limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást tranzakció és a legjobb ajánlat visszavonása is okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Általános igazság, hogy a nagyobb piaci ajánlat nagyobb árváltozást okoz. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatok által okozott árváltozás mértéke (átlagosan) alig függ az ajánlat nagyságától. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon eladói nyomás uralkodik, az árak mindig csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon vevői nyomás uralkodik, az árak mindig nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arany értékesebb, mint a forgács. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek a valóságban mindig teljesen racionálisan döntenek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A homo oeconomicus mindig teljesen racionálisan dönt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Erősnek látszó bizonyítékok vannak azonban arra, hogy létezik „igazi” altruizmus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy döntés meghozatala előtt az a racionális, ha minden, a döntést érintő információt összegyűjtünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az információgyűjtésnek is van racionális korlátja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak személyes tapasztalataikat és az aktuális, friss eseményeket túlzott jelentőséggel felruházni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél mindkét fél nyer. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél valaki jól, valaki pedig rosszul jár, de előre nem tudhatjuk, hogy melyik fél lesz a nyertes. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cseréken keresztül gazdagodik a társadalom, hiszen a kereskedő többet nyer az ügyleten, mintha a két fél közvetlenül cserélt volna. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserék semmi újat nem hoznak létre, így a kereskedelem nem válik a társadalom javára (sőt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiaci árfolyamok modelljének rövidített neve a CAPM. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és/vagy azok valószínűségei előre nem ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió hozamának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések várható értékeinek súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott kockázati szinten további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb várható hozamot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Markowitz elmélete szerint mindenki hatékony portfóliót választ, de hogy pontosan melyiket az egyéni kockázatvállalási kedvétől függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_igaz-hamis_kv%C3%ADz&diff=188622 2016-04-05T17:09:06Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH&lt;br/&gt;Igaz-Hamis<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A tőzsde nyilvános, központosíott és szervezett piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsde sosem nyilvános, hiszen csak a tőzsde tagjainak van kereskedési joguk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az vevői oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag a vevői oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden tőzsde ajánlatvezérelt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyílt kikiáltásos kereskedés lényege, hogy a beérkező ajánlatokat egy számítógépes rendszer automatikusan párosítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ajánlatok három fő, nem átfedő kategóriába sorolhatók, ezek a piaci, limit és stop ajánlatok. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és az elérni kívánt árat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és a limitárat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb ár, majd érkezési idő szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb beérkezési idejük, majd ha ez egyezik, a megadott ár szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en nincs árjegyzés, erre a tőzsde szabályzata sem ad lehetőséget. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT tisztán elektronikus piac, fizikai tőzsdei parkettje nincs is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en is dolgoznak specialisták, ők a tőzsde székhelyén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n bárki közvetlenül kereskedhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n kizárólag floor borkereken keresztül lehet kereskedni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a tőzsdetagok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a floor brokerek felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a specialisták felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a postok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a specialisták minden esetben kétoldali árjegyzést biztosítanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Reg NMS Rule 611 másik neve az order protection rule. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 és az order protection rule két teljesen különböző szabály. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 szabály kizárólag gyors (fast) ajánlatokat véd. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A 2010. május 6-ai Flash Crash során a DJIA index körülbelül 60%-ot esett, majd emelkedett pár perc leforgása alatt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures kontraktus egy szabványosított határidős ügylet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 500 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 5 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 50 000 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Flash Crash tanulsága, hogy – a tökéletes piac definíciójának megfelelően – egyetlen piaci szereplő egyetlen ajánlata sosem lehet piacmozgató hatású. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE kereskedőit stílusuk szerint a tőzsde vezetősége évente kategóriákba sorolja (pl. HFT-k, fundamentális vevők, stb.) ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének megvásárolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének eladni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy csoportja egy eszköz piacán rövid időn belül nagy forgalmat bonyolít le, miközben nettó pozíciójuk alig változik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének forgalmazni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arbitrazsőröknek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Törvényszerű, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két árfolyam egymáshoz rögzített. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A HFT-knek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A specialistáknak köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Természetes, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két eszközzel ugyanazon a tőzsdén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ideges piaci hangulatban egyetlen nagy ajánlat is piacmozgató lehet (rövid távon). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között gyenge, áttételes a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci szereplők nagy része egyszerre dönt a piac elhagyása, a kivárás mellett, az likviditási sokkot idéz elő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy részvény árfolyamát az idő szerint megadó függvény mindig folytonos. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között negatív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán negatív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egy portfolió hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 és 2 időegység késleltetés esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 időegység késleltetés (lag) esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően U alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően W alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció vagy új limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást tranzakció és a legjobb ajánlat visszavonása is okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Általános igazság, hogy a nagyobb piaci ajánlat nagyobb árváltozást okoz. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatok által okozott árváltozás mértéke (átlagosan) alig függ az ajánlat nagyságától. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon eladói nyomás uralkodik, az árak mindig csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon vevői nyomás uralkodik, az árak mindig nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arany értékesebb, mint a forgács. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek a valóságban mindig teljesen racionálisan döntenek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A homo oeconomicus mindig teljesen racionálisan dönt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Erősnek látszó bizonyítékok vannak azonban arra, hogy létezik „igazi” altruizmus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy döntés meghozatala előtt az a racionális, ha minden, a döntést érintő információt összegyűjtünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az információgyűjtésnek is van racionális korlátja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak személyes tapasztalataikat és az aktuális, friss eseményeket túlzott jelentőséggel felruházni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél mindkét fél nyer. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél valaki jól, valaki pedig rosszul jár, de előre nem tudhatjuk, hogy melyik fél lesz a nyertes. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cseréken keresztül gazdagodik a társadalom, hiszen a kereskedő többet nyer az ügyleten, mintha a két fél közvetlenül cserélt volna. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserék semmi újat nem hoznak létre, így a kereskedelem nem válik a társadalom javára (sőt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiaci árfolyamok modelljének rövidített neve a CAPM. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és/vagy azok valószínűségei előre nem ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió hozamának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések várható értékeinek súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott kockázati szinten további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb várható hozamot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Markowitz elmélete szerint mindenki hatékony portfóliót választ, de hogy pontosan melyiket az egyéni kockázatvállalási kedvétől függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_igaz-hamis_kv%C3%ADz&diff=188621 2016-04-05T17:07:17Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések - 1. ZH igaz-hamis<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A tőzsde nyilvános, központosíott és szervezett piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsde sosem nyilvános, hiszen csak a tőzsde tagjainak van kereskedési joguk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az vevői oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag a vevői oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden tőzsde ajánlatvezérelt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyílt kikiáltásos kereskedés lényege, hogy a beérkező ajánlatokat egy számítógépes rendszer automatikusan párosítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ajánlatok három fő, nem átfedő kategóriába sorolhatók, ezek a piaci, limit és stop ajánlatok. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és az elérni kívánt árat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és a limitárat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb ár, majd érkezési idő szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb beérkezési idejük, majd ha ez egyezik, a megadott ár szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en nincs árjegyzés, erre a tőzsde szabályzata sem ad lehetőséget. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT tisztán elektronikus piac, fizikai tőzsdei parkettje nincs is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en is dolgoznak specialisták, ők a tőzsde székhelyén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n bárki közvetlenül kereskedhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n kizárólag floor borkereken keresztül lehet kereskedni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a tőzsdetagok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a floor brokerek felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a specialisták felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a postok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a specialisták minden esetben kétoldali árjegyzést biztosítanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Reg NMS Rule 611 másik neve az order protection rule. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 és az order protection rule két teljesen különböző szabály. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 szabály kizárólag gyors (fast) ajánlatokat véd. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A 2010. május 6-ai Flash Crash során a DJIA index körülbelül 60%-ot esett, majd emelkedett pár perc leforgása alatt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures kontraktus egy szabványosított határidős ügylet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 500 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 5 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 50 000 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Flash Crash tanulsága, hogy – a tökéletes piac definíciójának megfelelően – egyetlen piaci szereplő egyetlen ajánlata sosem lehet piacmozgató hatású. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE kereskedőit stílusuk szerint a tőzsde vezetősége évente kategóriákba sorolja (pl. HFT-k, fundamentális vevők, stb.) ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének megvásárolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének eladni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy csoportja egy eszköz piacán rövid időn belül nagy forgalmat bonyolít le, miközben nettó pozíciójuk alig változik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének forgalmazni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arbitrazsőröknek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Törvényszerű, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két árfolyam egymáshoz rögzített. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A HFT-knek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A specialistáknak köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Természetes, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két eszközzel ugyanazon a tőzsdén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ideges piaci hangulatban egyetlen nagy ajánlat is piacmozgató lehet (rövid távon). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között gyenge, áttételes a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci szereplők nagy része egyszerre dönt a piac elhagyása, a kivárás mellett, az likviditási sokkot idéz elő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy részvény árfolyamát az idő szerint megadó függvény mindig folytonos. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között negatív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán negatív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egy portfolió hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 és 2 időegység késleltetés esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 időegység késleltetés (lag) esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően U alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően W alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció vagy új limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást tranzakció és a legjobb ajánlat visszavonása is okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Általános igazság, hogy a nagyobb piaci ajánlat nagyobb árváltozást okoz. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatok által okozott árváltozás mértéke (átlagosan) alig függ az ajánlat nagyságától. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon eladói nyomás uralkodik, az árak mindig csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon vevői nyomás uralkodik, az árak mindig nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arany értékesebb, mint a forgács. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek a valóságban mindig teljesen racionálisan döntenek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A homo oeconomicus mindig teljesen racionálisan dönt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Erősnek látszó bizonyítékok vannak azonban arra, hogy létezik „igazi” altruizmus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy döntés meghozatala előtt az a racionális, ha minden, a döntést érintő információt összegyűjtünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az információgyűjtésnek is van racionális korlátja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak személyes tapasztalataikat és az aktuális, friss eseményeket túlzott jelentőséggel felruházni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél mindkét fél nyer. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél valaki jól, valaki pedig rosszul jár, de előre nem tudhatjuk, hogy melyik fél lesz a nyertes. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cseréken keresztül gazdagodik a társadalom, hiszen a kereskedő többet nyer az ügyleten, mintha a két fél közvetlenül cserélt volna. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserék semmi újat nem hoznak létre, így a kereskedelem nem válik a társadalom javára (sőt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiaci árfolyamok modelljének rövidített neve a CAPM. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és/vagy azok valószínűségei előre nem ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió hozamának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések várható értékeinek súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott kockázati szinten további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb várható hozamot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Markowitz elmélete szerint mindenki hatékony portfóliót választ, de hogy pontosan melyiket az egyéni kockázatvállalási kedvétől függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek&diff=188620 2016-04-05T17:06:37Z

<p>Erdélyi Dávid: /* ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Befektetések<br /> | tárgykód = BMEGT35M004<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = ÜTI<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = kis utánaolvasás<br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = <br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6245<br /> }}<br /> <br /> ==Vélemény==<br /> Egész érdekes előadásokat tart a fickó, és nagyon pörög, nem nagyon lehet elaludni. Én nem terveztem bejárni, de végül benn voltam minden órán, és sok újat megtudtam a gazdaság működéséről, bankokról, pénzről... nem olyan száraz valami mint a többi gazdasági tárgy.<br /> <br /> 2016: továbbra is ugyanaz az előadó tartja, kiváló stílusban. Érdemes felvenni, sőt bejárni.<br /> <br /> ==Tárgy infók==<br /> 2012/2: 2 ZH volt, az első anyaga viszonylag nagyobb (7. héten, 70 pont), a második ZH 2 előadásból volt összvissz (10. héten, 30 pont), egyik sem volt vérengzős (nehézségre nem, viszont ZH-n 3-an, 4-en felügyeltek...). Ezenkívül volt még egy fakultatív órai Online Intraday verseny néven futó valami (+5 pontért a ZH-ra), ami annyiból állt, hogy egyik órán mindenki laptopon tőzsdézgetett játékpénzzel, aztán kellett írni róla egy jegyzőkönyvet.<br /> <br /> 2016: a követelményrendszer változatlan.<br /> <br /> *[[Média:Bef_jegyzokonyv_2012.pdf‎ | 2012/2 Online Intraday verseny jegyzőkönyv példa (saját, nem hivatalos, de elfogadott]]<br /> <br /> == 1. Zárthelyi ==<br /> <br /> *[[Befektetések - 1. ZH igaz-hamis kvíz|Igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz|Feleletválasztós kvíz]]<br /> <br /> == 2. Zárthelyi ==<br /> <br /> *Kiskérdés, nagykérdés, igazhamis [[Média:Bef_kidolgozas_2012.pdf‎ | kidolgozás az 1. zh-hoz 2012]] [[Média:Bef_kidolgozas_2015.pdf‎ | kidolgozás az 2. zh-hoz 2015]]<br /> *2012. ZH-hoz kiadott hivatalos jegyzetek: [[Média:Bef_jegyzet_2012_zh1.pdf | 1.zh]] [[Média:Bef_jegyzet_2012_zh2.pdf | 2.zh]]<br /> *2014. első ZH, a megoldás 60%-os, de legalább látható, mire kell számítani: [[Média:befektetesek_2014zh1.pdf | 2014 első ZH]]<br /> *2014. második ZH, a megoldás itt se jó! [[Média:befektetesek_2014zh2.pdf | 2014 második ZH]]<br /> *2015. május második ZH C csoport, megoldás valószínűleg nem jó! [[Média:befektetesek_2015_05_08_C.JPG | 2015_05_08_C]]<br /> *2015. május második ZH D csoport, megoldás valószínűleg nem jó! [[Média:befektetesek_2015_05_08_D.JPG | 2015_05_08_D]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_1._zh_kv%C3%ADz&diff=188619 2016-04-05T17:03:59Z

<p>Erdélyi Dávid: Erdélyi Dávid átnevezte a(z) Befektetések 1. zh kvíz lapot a következő névre: Befektetések - 1. ZH igaz-hamis kvíz: Lap átnevezése a névkonvenciónak megfelelően.</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Befektetések - 1. ZH igaz-hamis kvíz]]</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_igaz-hamis_kv%C3%ADz&diff=188618 2016-04-05T17:03:58Z

<p>Erdélyi Dávid: Erdélyi Dávid átnevezte a(z) Befektetések 1. zh kvíz lapot a következő névre: Befektetések - 1. ZH igaz-hamis kvíz: Lap átnevezése a névkonvenciónak megfelelően.</p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések 1 ZH igaz-hamis<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A tőzsde nyilvános, központosíott és szervezett piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsde sosem nyilvános, hiszen csak a tőzsde tagjainak van kereskedési joguk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az vevői oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag a vevői oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden tőzsde ajánlatvezérelt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyílt kikiáltásos kereskedés lényege, hogy a beérkező ajánlatokat egy számítógépes rendszer automatikusan párosítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ajánlatok három fő, nem átfedő kategóriába sorolhatók, ezek a piaci, limit és stop ajánlatok. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és az elérni kívánt árat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és a limitárat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb ár, majd érkezési idő szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb beérkezési idejük, majd ha ez egyezik, a megadott ár szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en nincs árjegyzés, erre a tőzsde szabályzata sem ad lehetőséget. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT tisztán elektronikus piac, fizikai tőzsdei parkettje nincs is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en is dolgoznak specialisták, ők a tőzsde székhelyén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n bárki közvetlenül kereskedhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n kizárólag floor borkereken keresztül lehet kereskedni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a tőzsdetagok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a floor brokerek felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a specialisták felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a postok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a specialisták minden esetben kétoldali árjegyzést biztosítanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Reg NMS Rule 611 másik neve az order protection rule. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 és az order protection rule két teljesen különböző szabály. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 szabály kizárólag gyors (fast) ajánlatokat véd. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A 2010. május 6-ai Flash Crash során a DJIA index körülbelül 60%-ot esett, majd emelkedett pár perc leforgása alatt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures kontraktus egy szabványosított határidős ügylet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 500 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 5 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 50 000 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Flash Crash tanulsága, hogy – a tökéletes piac definíciójának megfelelően – egyetlen piaci szereplő egyetlen ajánlata sosem lehet piacmozgató hatású. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE kereskedőit stílusuk szerint a tőzsde vezetősége évente kategóriákba sorolja (pl. HFT-k, fundamentális vevők, stb.) ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének megvásárolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének eladni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy csoportja egy eszköz piacán rövid időn belül nagy forgalmat bonyolít le, miközben nettó pozíciójuk alig változik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének forgalmazni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arbitrazsőröknek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Törvényszerű, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két árfolyam egymáshoz rögzített. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A HFT-knek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A specialistáknak köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Természetes, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két eszközzel ugyanazon a tőzsdén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ideges piaci hangulatban egyetlen nagy ajánlat is piacmozgató lehet (rövid távon). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között gyenge, áttételes a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci szereplők nagy része egyszerre dönt a piac elhagyása, a kivárás mellett, az likviditási sokkot idéz elő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy részvény árfolyamát az idő szerint megadó függvény mindig folytonos. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között negatív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán negatív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egy portfolió hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 és 2 időegység késleltetés esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 időegység késleltetés (lag) esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően U alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően W alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció vagy új limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást tranzakció és a legjobb ajánlat visszavonása is okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Általános igazság, hogy a nagyobb piaci ajánlat nagyobb árváltozást okoz. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatok által okozott árváltozás mértéke (átlagosan) alig függ az ajánlat nagyságától. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon eladói nyomás uralkodik, az árak mindig csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon vevői nyomás uralkodik, az árak mindig nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arany értékesebb, mint a forgács. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek a valóságban mindig teljesen racionálisan döntenek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A homo oeconomicus mindig teljesen racionálisan dönt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Erősnek látszó bizonyítékok vannak azonban arra, hogy létezik „igazi” altruizmus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy döntés meghozatala előtt az a racionális, ha minden, a döntést érintő információt összegyűjtünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az információgyűjtésnek is van racionális korlátja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak személyes tapasztalataikat és az aktuális, friss eseményeket túlzott jelentőséggel felruházni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél mindkét fél nyer. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél valaki jól, valaki pedig rosszul jár, de előre nem tudhatjuk, hogy melyik fél lesz a nyertes. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cseréken keresztül gazdagodik a társadalom, hiszen a kereskedő többet nyer az ügyleten, mintha a két fél közvetlenül cserélt volna. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserék semmi újat nem hoznak létre, így a kereskedelem nem válik a társadalom javára (sőt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiaci árfolyamok modelljének rövidített neve a CAPM. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és/vagy azok valószínűségei előre nem ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió hozamának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések várható értékeinek súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott kockázati szinten további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb várható hozamot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Markowitz elmélete szerint mindenki hatékony portfóliót választ, de hogy pontosan melyiket az egyéni kockázatvállalási kedvétől függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_igaz-hamis_kv%C3%ADz&diff=188617 2016-04-05T17:01:09Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Befektetések 1 ZH igaz-hamis<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A tőzsde nyilvános, központosíott és szervezett piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsde sosem nyilvános, hiszen csak a tőzsde tagjainak van kereskedési joguk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az vevői oldal koncentrálódik, tendernek nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag az eladói oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az olyan piacot, ahol kizárólag a vevői oldal koncentrálódik, aukciónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden tőzsde ajánlatvezérelt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyílt kikiáltásos kereskedés lényege, hogy a beérkező ajánlatokat egy számítógépes rendszer automatikusan párosítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ajánlatok három fő, nem átfedő kategóriába sorolhatók, ezek a piaci, limit és stop ajánlatok. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és az elérni kívánt árat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó kizárólag az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A limitáras ajánlatnál az ajánlatadó az adott eszközből a kereskedni kívánt mennyiséget és a limitárat adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb ár, majd érkezési idő szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőzsdén az ajánlatokat előbb beérkezési idejük, majd ha ez egyezik, a megadott ár szerinti sorrendben teljesítik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en nincs árjegyzés, erre a tőzsde szabályzata sem ad lehetőséget. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT tisztán elektronikus piac, fizikai tőzsdei parkettje nincs is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A BÉT-en is dolgoznak specialisták, ők a tőzsde székhelyén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n bárki közvetlenül kereskedhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n kizárólag floor borkereken keresztül lehet kereskedni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a tőzsdetagok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a floor brokerek felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a specialisták felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a hozzájuk tartozó értékpapírok fair kereskedelméért a postok felelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE-n a specialisták minden esetben kétoldali árjegyzést biztosítanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE HybridMarket kizárólag hagyományos (slow) piac. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Reg NMS Rule 611 másik neve az order protection rule. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 és az order protection rule két teljesen különböző szabály. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Reg NMS Rule 611 szabály kizárólag gyors (fast) ajánlatokat véd. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A 2010. május 6-ai Flash Crash során a DJIA index körülbelül 60%-ot esett, majd emelkedett pár perc leforgása alatt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures kontraktus egy szabványosított határidős ügylet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 500 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 5 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy E-mini kontraktus (elméletileg) 50 000 db. SPY részvény értékének felel meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Flash Crash tanulsága, hogy – a tökéletes piac definíciójának megfelelően – egyetlen piaci szereplő egyetlen ajánlata sosem lehet piacmozgató hatású. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NYSE kereskedőit stílusuk szerint a tőzsde vezetősége évente kategóriákba sorolja (pl. HFT-k, fundamentális vevők, stb.) ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének megvásárolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének eladni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy csoportja egy eszköz piacán rövid időn belül nagy forgalmat bonyolít le, miközben nettó pozíciójuk alig változik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hot potato effektus lényege, hogy a piaci szereplők egy adott részvényből minél többet szeretnének forgalmazni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arbitrazsőröknek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Törvényszerű, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két árfolyam egymáshoz rögzített. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A HFT-knek köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A specialistáknak köszönhető, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Természetes, hogy az E-Mini esését követte az SPY esése is 2010. május 6-án, hiszen a két eszközzel ugyanazon a tőzsdén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy futures kontraktus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SPY egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az E-Mini egy részvény. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ideges piaci hangulatban egyetlen nagy ajánlat is piacmozgató lehet (rövid távon). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futures és spot piacok között gyenge, áttételes a kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci szereplők nagy része egyszerre dönt a piac elhagyása, a kivárás mellett, az likviditási sokkot idéz elő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy részvény árfolyamát az idő szerint megadó függvény mindig folytonos. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt két értékpapír hozamai között negatív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán negatív keresztkorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egyetlen értékpapír hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyenetlen kereskedés miatt egy portfolió hozam idősorán pozitív autokorrelációt mérhetünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 és 2 időegység késleltetés esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bid-ask bounce jelensége szignifikáns negatív autokorrelációt okoz 1 időegység késleltetés (lag) esetén. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően U alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A napon belüli tranzakció-intenzitás függvény jellemzően W alakú. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén sok eseményt talál, még a nap közepén szinte egyet sem. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt abszolút szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nagy árváltozások keresésénél használt relatív szűrő hátránya, hogy a nap elején és végén kevés eseményt talál, még a nap közepén nagyon sokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag tranzakció vagy új limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást tranzakció és a legjobb ajánlat visszavonása is okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a piaci árat a bid és az ask ár számtani közepeként definiáljuk, árváltozást kizárólag limitáras ajánlat okozhat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Általános igazság, hogy a nagyobb piaci ajánlat nagyobb árváltozást okoz. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A piaci ajánlatok által okozott árváltozás mértéke (átlagosan) alig függ az ajánlat nagyságától. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon eladói nyomás uralkodik, az árak mindig csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy piacon vevői nyomás uralkodik, az árak mindig nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az arany értékesebb, mint a forgács. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek a valóságban mindig teljesen racionálisan döntenek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A homo oeconomicus mindig teljesen racionálisan dönt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Erősnek látszó bizonyítékok vannak azonban arra, hogy létezik „igazi” altruizmus. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy döntés meghozatala előtt az a racionális, ha minden, a döntést érintő információt összegyűjtünk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az információgyűjtésnek is van racionális korlátja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberek hajlamosak személyes tapasztalataikat és az aktuális, friss eseményeket túlzott jelentőséggel felruházni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél mindkét fél nyer. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az önkéntes cserénél valaki jól, valaki pedig rosszul jár, de előre nem tudhatjuk, hogy melyik fél lesz a nyertes. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cseréken keresztül gazdagodik a társadalom, hiszen a kereskedő többet nyer az ügyleten, mintha a két fél közvetlenül cserélt volna. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserék semmi újat nem hoznak létre, így a kereskedelem nem válik a társadalom javára (sőt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tőkepiaci árfolyamok modelljének rövidített neve a CAPM. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntés bizonytalan, ha az egyes kimenetelek és/vagy azok valószínűségei előre nem ismertek. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Több értékpapírból álló portfólió hozamának várható értéke a portfóliót alkotó befektetések várható értékeinek súlyozott átlaga. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hatékony a portfólió, ha adott kockázati szinten további diverzifikációval már nem lehet alacsonyabb várható hozamot elérni. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Markowitz elmélete szerint mindenki hatékony portfóliót választ, de hogy pontosan melyiket az egyéni kockázatvállalási kedvétől függ. == <br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%ADrk%C3%B6zl%C3%A9selm%C3%A9let&diff=188557 2016-03-31T22:13:39Z

<p>Erdélyi Dávid: Már nem elérhető link törlése.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Hírközléselmélet<br /> | tárgykód = VIHVMA07<br /> | szak = villany MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 1<br /> | kereszt =<br /> | tanszék = SZHVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 4(2) db<br /> | hf =<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMA07/<br /> | tárgyhonlap = https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=479%3Ahirkoezleselmelet-vihvm107&amp;catid=11%3Amsc-kepzes&amp;Itemid=18%E2%8C%A9%3Dhu&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A tárgyból 4 ZH van, a két legjobb ZH átlagából alakul ki a jegy. Nem kell mindegyiknek meglennie, de a meg nem írt ZH, illetve a 0 és 4 pont közötti nullás eredménynek számít.<br /> <br /> Nem pótolható egy ZH sem, már, mivel megváltozott a tárgy. A jegy ugyanígy alakul, mint régen,<br /> <br /> A tárgyat [http://hvt.bme.hu/~bito/ Dr. Bitó János] tartja.<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> A tárgy a régebbi számonkéréssel ellentétben - ahol elég nehéz volt a ZH - nagyon korrekt lett. Jegyzet ugyan nincsen de az előadások nagyon korrektek, és csak az ott elhangzott anyagot kérdezik vissza levezetések nélkül. (ráadásul az első 3 ZH-ra a fent lévő pdf-ből is fel lehet készülni)<br /> <br /> ZH-k felépítése:<br /> *nagyfeladat (szinte mindig nyilvánvaló mi lesz) 5 pont<br /> *kiskérdések (6-8 definíciót kell leírni képlet vagy max 2 mondat formájában) 5 pont<br /> *feleletválasztós kédések (több is jó, minden jó válasz kell a ponthoz) 10*0.5 pont<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> *HIT-es (RÉGI) diasorok elérhetők [http://www.hit.bme.hu/~dallos/hirkelm/ itt]<br /> *[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_1.PDF | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 1)]]<br /> *[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_2.PDF | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 2)]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_veszprem.pdf | Veszprémi Egyetem - Információelmélet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_szechenyi.pdf | Széchenyi Egyetem - Információelmélet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_0102.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 1.-2. előadás]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_0304.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 3.-4. előadás]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_05.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 5. előadás]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_2010.pdf‎ | Hírközléselmélet 2010-es kézzel írt jegyzet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_informacioelmeletalapok.pdf‎ | Információelméleti alapok jegyzet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_csatornakapacitas.pdf | Csatornakapacitás jegyzet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_mintafeladatok_2010_1zh.pdf‎ | Mintafeladatok a tesztes részből az első ZH-ra 2010]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012.pdf‎ | Hírközléselmélet első 3. Zh anyaga 2012]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> ===2011/2012===<br /> Mindegyiket csak emlékezetből írtam, így előfordulhat, hogy valami nem teljes.<br /> ====1. ZH====<br /> * tesztkérdések: kb entrópiával, információval, sztochasztikus folyamatokkal stb kapcsolatos kérdések<br /> * számolás: adott két diszkrét eloszlás. Átlagos kódszóhossz, relatív entrópia + kérdés: mennyivel csökken az átlagos szóhossz, ha az egyik eloszlását a másikéval becsüljük.<br /> <br /> p(x&lt;sub&gt;1&lt;/sub&gt;) = 1/2 , p(x&lt;sub&gt;2&lt;/sub&gt;) = 1/4 , p(x&lt;sub&gt;3&lt;/sub&gt;) = 1/8 , p(x&lt;sub&gt;4&lt;/sub&gt;) = 1/8<br /> <br /> p(y&lt;sub&gt;1&lt;/sub&gt;) = 1/4 , p(y&lt;sub&gt;2&lt;/sub&gt;) = 1/2 , p(y&lt;sub&gt;3&lt;/sub&gt;) = 1/8 , p(y&lt;sub&gt;4&lt;/sub&gt;) = 1/8<br /> <br /> * kifejtős: '''csatornakapacitás és csatornakódolás (hibajavító)''' &quot;mindent, amit eddig tanultunk&quot; BSC, AWGN, feltételes entrópiával is, Shannon II., kódolás célja, módszere<br /> <br /> ====2. ZH====<br /> * lineáris és Hamming kód tulajdonságai<br /> * Hamming kód és kódhatékonyság számítása<br /> * Hamming korlát, Singleton korlát, perfekt kódm Hamming távolság<br /> * Huffman kódolás, kódhatékonyság számítás, forráskiterjesztés hatása a kódhatékonyságra<br /> <br /> ====3. ZH====<br /> * csatorna jellemzése (blokkvázlat), optimális vevő felépítése<br /> * paritásmátrix, generátormátrix előállítása, beérkező kódszó legvalószínűbb értékének detektálása, ellenőrzés. Adott,hogy a kódszó eleje, vagy vége tartalmazza az üzenetet, így definiálja, hogy a paritásmátrix, végén vagy elején van az identitásmátrix.<br /> <br /> ====4. ZH====<br /> * tesztnél: adott esetekben milyen modulációt használnánk<br /> * tétel: dimenziótétel, sávszélesség (elméleti és gyakorlati)<br /> * feladat: likelihood, Bayes számítás. Annak bizonyítása, hogy a becslés torzítatlan. Ha ML becslés helyett MS-t használunk akkor milyen adat kellene még, és azt hogy számolnánk ki? Adott volt egy exponenciális eloszlás.<br /> <br /> ==Régi vizsgák==<br /> *[[Média:Hirkelm_vizsga_20060612.JPG| 2006-os HIT-es vizsga]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=FPGA_tervez%C5%91i_laborat%C3%B3rium&diff=188413 2016-02-28T23:29:49Z

<p>Erdélyi Dávid: Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy | név = FPGA tervezői laboratórium | tárgykód = VIMIMB04 | szak = MSc Villamosmérnök | kredit = 2 | félév = 3. félév (tavasz) | kereszt = nincs |…”</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = FPGA tervezői laboratórium<br /> | tárgykód = VIMIMB04<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 2<br /> | félév = 3. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = MIT<br /> | jelenlét = kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = 7x4 óra<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = laborokra felkészülés<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIMB04/<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimimb04<br /> }}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%ADrk%C3%B6zl%C3%A9selm%C3%A9let&diff=188283 2016-02-03T21:06:15Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Hírközléselmélet<br /> | tárgykód = VIHVMA07<br /> | szak = villany MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 1<br /> | kereszt =<br /> | tanszék = SZHVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 4(2) db<br /> | hf =<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMA07/<br /> | tárgyhonlap = https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=479%3Ahirkoezleselmelet-vihvm107&amp;catid=11%3Amsc-kepzes&amp;Itemid=18%E2%8C%A9%3Dhu&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A tárgyból 4 ZH van, a két legjobb ZH átlagából alakul ki a jegy. Nem kell mindegyiknek meglennie, de a meg nem írt ZH, illetve a 0 és 4 pont közötti nullás eredménynek számít.<br /> <br /> Nem pótolható egy ZH sem, már, mivel megváltozott a tárgy. A jegy ugyanígy alakul, mint régen,<br /> <br /> A tárgyat [http://hvt.bme.hu/~bito/ Dr. Bitó János] tartja.<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> A tárgy a régebbi számonkéréssel ellentétben - ahol elég nehéz volt a ZH - nagyon korrekt lett. Jegyzet ugyan nincsen de az előadások nagyon korrektek, és csak az ott elhangzott anyagot kérdezik vissza levezetések nélkül. (ráadásul az első 3 ZH-ra a fent lévő pdf-ből is fel lehet készülni)<br /> <br /> ZH-k felépítése:<br /> *nagyfeladat (szinte mindig nyilvánvaló mi lesz) 5 pont<br /> *kiskérdések (6-8 definíciót kell leírni képlet vagy max 2 mondat formájában) 5 pont<br /> *feleletválasztós kédések (több is jó, minden jó válasz kell a ponthoz) 10*0.5 pont<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> *Régebbi diasorok elérhetők [http://docs.mht.bme.hu/~frigyes/hirkelm/ itt]<br /> *HIT-es (RÉGI) diasorok elérhetők [http://www.hit.bme.hu/~dallos/hirkelm/ itt]<br /> *[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_1.PDF | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 1)]]<br /> *[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_2.PDF | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 2)]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_veszprem.pdf | Veszprémi Egyetem - Információelmélet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_szechenyi.pdf | Széchenyi Egyetem - Információelmélet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_0102.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 1.-2. előadás]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_0304.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 3.-4. előadás]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_05.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 5. előadás]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_2010.pdf‎ | Hírközléselmélet 2010-es kézzel írt jegyzet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_informacioelmeletalapok.pdf‎ | Információelméleti alapok jegyzet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_csatornakapacitas.pdf | Csatornakapacitás jegyzet]]<br /> *[[Média:Hirkelm_mintafeladatok_2010_1zh.pdf‎ | Mintafeladatok a tesztes részből az első ZH-ra 2010]]<br /> *[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012.pdf‎ | Hírközléselmélet első 3. Zh anyaga 2012]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> ===2011/2012===<br /> Mindegyiket csak emlékezetből írtam, így előfordulhat, hogy valami nem teljes.<br /> ====1. ZH====<br /> * tesztkérdések: kb entrópiával, információval, sztochasztikus folyamatokkal stb kapcsolatos kérdések<br /> * számolás: adott két diszkrét eloszlás. Átlagos kódszóhossz, relatív entrópia + kérdés: mennyivel csökken az átlagos szóhossz, ha az egyik eloszlását a másikéval becsüljük.<br /> <br /> p(x&lt;sub&gt;1&lt;/sub&gt;) = 1/2 , p(x&lt;sub&gt;2&lt;/sub&gt;) = 1/4 , p(x&lt;sub&gt;3&lt;/sub&gt;) = 1/8 , p(x&lt;sub&gt;4&lt;/sub&gt;) = 1/8<br /> <br /> p(y&lt;sub&gt;1&lt;/sub&gt;) = 1/4 , p(y&lt;sub&gt;2&lt;/sub&gt;) = 1/2 , p(y&lt;sub&gt;3&lt;/sub&gt;) = 1/8 , p(y&lt;sub&gt;4&lt;/sub&gt;) = 1/8<br /> <br /> * kifejtős: '''csatornakapacitás és csatornakódolás (hibajavító)''' &quot;mindent, amit eddig tanultunk&quot; BSC, AWGN, feltételes entrópiával is, Shannon II., kódolás célja, módszere<br /> <br /> ====2. ZH====<br /> * lineáris és Hamming kód tulajdonságai<br /> * Hamming kód és kódhatékonyság számítása<br /> * Hamming korlát, Singleton korlát, perfekt kódm Hamming távolság<br /> * Huffman kódolás, kódhatékonyság számítás, forráskiterjesztés hatása a kódhatékonyságra<br /> <br /> ====3. ZH====<br /> * csatorna jellemzése (blokkvázlat), optimális vevő felépítése<br /> * paritásmátrix, generátormátrix előállítása, beérkező kódszó legvalószínűbb értékének detektálása, ellenőrzés. Adott,hogy a kódszó eleje, vagy vége tartalmazza az üzenetet, így definiálja, hogy a paritásmátrix, végén vagy elején van az identitásmátrix.<br /> <br /> ====4. ZH====<br /> * tesztnél: adott esetekben milyen modulációt használnánk<br /> * tétel: dimenziótétel, sávszélesség (elméleti és gyakorlati)<br /> * feladat: likelihood, Bayes számítás. Annak bizonyítása, hogy a becslés torzítatlan. Ha ML becslés helyett MS-t használunk akkor milyen adat kellene még, és azt hogy számolnánk ki? Adott volt egy exponenciális eloszlás.<br /> <br /> ==Régi vizsgák==<br /> *[[Média:Hirkelm_vizsga_20060612.JPG| 2006-os HIT-es vizsga]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_MSc&diff=187124 2015-11-10T08:03:41Z

<p>Erdélyi Dávid: /* Főspecializációk */</p> <hr /> <div>==Ismertető==<br /> A villamosmérnöki mesterképzés célja olyan mérnökök képzése, akik a villamos, elektronikus és számítástechnikai eszközökhöz, berendezésekhez és rendszerekhez kapcsolódó magas szintű természettudományos és specifikus műszaki ismeretek birtokában képesek új villamos, elektronikus és számítástechnikai rendszerek, berendezések és eszközök tervezésére, fejlesztésére és integrálására, a szakterületen kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, alap- és alkalmazott kutatási feladatok kidolgozásában való részvételre, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.<br /> <br /> '''&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;2014/15 tavaszi félévétől kezdve új mintaterv van érvényben!&lt;/span&gt;'''<br /> <br /> *[https://www.vik.bme.hu/document/490/original/MSc_vill_U.pdf MSc képzés hivatalos programja (2015)] - Jelen wikilapon már az új mintatervre vonatkozó információk olvashatóak.<br /> *[https://www.vik.bme.hu/files/00004021.pdf MSc képzés hivatalos programja (2013)] - A régi mintatervhez tartozó minden információ megtalálható ebben a dokumentumban.<br /> *[[Villamosmérnök_BSc_záróvizsga#Kor.C3.A1bbi_feladatsorok | Felvételi vizsga]] - A szakra történő felvételhez írásbeli felvételi vizsgát kell tenni, mely megegyezik a villamosmérnök BSc záróvizsgával.<br /> <br /> ==Főspecializációk==<br /> <br /> A szakirányok mellett szerepel az adott képzésen teljesítendő két felsőbb matematika kurzus és a kötelező közös tárgy neve.<br /> <br /> A saját szakirányhoz tartozó kötelező közös tárgyon kívül még egy tetszőlegesen választott másik szakirány kötelező közös tárgyát is el kell végezni.<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; border=&quot;1&quot;<br /> ! rowspan=&quot;2&quot; width=&quot;475px&quot; | Szakirány<br /> ! colspan=&quot;2&quot; | Felsőbb matematika<br /> ! rowspan=&quot;2&quot; width=&quot;270px&quot; | Kötelező közös tantárgy<br /> |-<br /> ! width=&quot;190px&quot; | Tavaszi félév<br /> ! width=&quot;190px&quot; | Őszi félév<br /> |-<br /> | [[MSc Beágyazott információs rendszerek főspecializáció|Beágyazott információs rendszerek főspecializáció (MIT)]]<br /> || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra|Haladó lineáris algebra]] || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika|Sztochasztika]] || [[Méréselmélet]]<br /> |-<br /> | [[MSc Irányítórendszerek főspecializáció|Irányítórendszerek főspecializáció (IIT)]]<br /> || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra|Haladó lineáris algebra]] || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Analízis|Analízis]] || [[Szoftvertervezés]]<br /> |-<br /> | [[MSc Mikroelektronika és elektronikai technológia főspecializáció|Mikroelektronika és elektronikai technológia főspecializáció (ETT-EET)]]<br /> || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra|Haladó lineáris algebra]] || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika|Sztochasztika]] || [[Minőségbiztosítás a mikroelektronikában]]<br /> |-<br /> | [[MSc Multimédia rendszerek és szolgáltatások főspecializáció|Multimédia rendszerek és szolgáltatások főspecializáció (HIT)]]<br /> || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Kombinatorikus optimalizálás|Kombinatorikus optimalizálás]] || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika|Sztochasztika]] || [[Hírközléselmélet]]<br /> |-<br /> | [[MSc Számítógép-alapú rendszerek főspecializáció|Számítógép-alapú rendszerek főspecializáció (AAIT)]]<br /> || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra|Haladó lineáris algebra]] || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Analízis|Analízis]] || [[Méréselmélet]]<br /> |-<br /> | [[MSc Vezetéknélküli rendszerek és alkalmazások főspecializáció|Vezetéknélküli rendszerek és alkalmazások főspecializáció (HVT)]]<br /> || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra|Haladó lineáris algebra]] || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika|Sztochasztika]] || [[Hírközléselmélet]]<br /> |-<br /> | [[MSc Villamosenergia-rendszerek főspecializáció|Villamosenergia-rendszerek főspecializáció (VET)]]<br /> || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Kombinatorikus optimalizálás|Kombinatorikus optimalizálás]] || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika|Sztochasztika]] || [[Váltakozó áramú rendszerek]]<br /> |}<br /> <br /> == Mellékspecializációk ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> Alkalmazott elektronika mellékspecializáció (AUT):<br /> *[[Tápegység topológiák és alkalmazások]]<br /> *[[Elektronikus átalakítók irányítása]]<br /> *[[Készüléktervezés]]<br /> *[[Alkalmazott elektronika laboratórium]]<br /> <br /> <br /> Alkalmazott szenzorika mellékspecializáció (ETT):<br /> *[[Szenzorok működése és technológiái]]<br /> *[[Szenzorok alkalmazásokban]]<br /> *[[Bio- és nanoszenzorika]]<br /> *[[Alkalmazott szenzorika laboratórium]]<br /> <br /> <br /> E-mobilitás mellékspecializáció (VET-VG):<br /> *[[Korszerű villamos gépek és hajtások]]<br /> *[[Villamos járművek]]<br /> *[[Elosztott energiatermelés]]<br /> *[[E-mobilitás laboratórium]]<br /> <br /> <br /> Épületvillamosság mellékspecializáció (VET-NF):<br /> *[[Épületinformatika]]<br /> *[[Világítástechnika]]<br /> *[[Számítógépes tervezés]]<br /> *[[Épületvillamosság laboratórium]]<br /> <br /> <br /> Hang- és stúdiótechnika mellékspecializáció (HIT):<br /> *[[Műszaki akusztika]]<br /> *[[Hangtechnika]]<br /> *[[Videótechnika]]<br /> *[[Stúdiótechnika laboratórium]]<br /> <br /> <br /> Intelligens robotok és járművek mellékspecializáció (IIT):<br /> *[[Autonóm robotok és járművek]]<br /> *[[Navigáció és pályatervezés]]<br /> *[[Multiágensű rendszerek irányítása]]<br /> *[[Intelligens robotok és járművek laboratórium]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> Nukleáris rendszertechnika mellékspecializáció (VIK):<br /> *[[Nukleáris alapok mérnököknek]]<br /> *[[Termohidraulika és reaktorbiztonság]]<br /> *[[Kritikus beágyazott rendszerek]]<br /> *[[Atomerőművi technológiák]]<br /> <br /> <br /> Okos város mellékspecializáció (TMIT):<br /> *[[Szenzorhálózatok és alkalmazásaik]]<br /> *[[Intelligens közlekedési rendszerek]]<br /> *[[Ember-gép interfész]]<br /> *[[Okos város laboratórium]]<br /> <br /> <br /> Optikai hálózatok mellékspecializáció (HVT):<br /> *[[Optikai hálózatok elemei]]<br /> *[[Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások]]<br /> *[[Optikai hálózati architektúrák]]<br /> *[[Optikai hálózatok laboratórium]]<br /> <br /> <br /> Programozható logikai áramkörök alkalmazástechnikája mellékspecializáció (MIT):<br /> *[[Logikai tervezés]]<br /> *[[Mikrorendszerek tervezése]]<br /> *[[Heterogén számítási rendszerek]]<br /> *[[FPGA tervezői laboratórium]]<br /> <br /> <br /> Smart System Integration mellékspecializáció (EET):<br /> *[[Fundamentals of Smart Systems]]<br /> *[[System Level Design]]<br /> *[[Circuit Environment]]<br /> *[[Smart System Design Laboratory]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Elágazó természettudományos tantárgyak==<br /> <br /> A felsőbb fizikai ismereteken belül 2 tantárgy közül választhatnak a hallgatók. A képzéshez egy tantárgyat kell kötelező jelleggel teljesíteniük, érdeklődés esetén a másik kötelezően választható természettudományos (Elektromágneses terek) vagy szabadon választható (Fizika 3) tantárgyként vehető fel. <br /> <br /> * [[Fizika 3]] - Tavaszi félévben<br /> * [[MSc Elektromágneses terek|Elektromágneses terek]] - Őszi félévben<br /> <br /> ==Választható természettudományos tantárgyak==<br /> <br /> Választható természettudományos ismeretek területén a hallgatónak az alábbi listában szereplő tárgyak közül egyet kell kötelező jelleggel teljesítenie. Ha az elágazó természettudományi tantárgynál valaki az Elektromágneses terek című tantárgyat teljesítette, akkor választható természettudományos tantárgyként az Elektromágneses terek című tantárgy nem vehető fel még egyszer. <br /> <br /> * [[MSc Elektromágneses terek|Elektromágneses terek]]<br /> * [[Fotonikai eszközök]]<br /> * [[Kvantum-informatika és kommunikáció]]<br /> * [[Nanotudomány]]<br /> * [[Villamos szigetelések és kisülések]]<br /> <br /> ==Gazdasági és humán ismeretek==<br /> <br /> A villamosmérnöki és informatikus MSc képzésben a gazdasági és humán ismeretek tantárgyblokkja két részből tevődik össze:<br /> *1 darab kötelező tantárgyból: [[Mérnöki menedzsment]] - Ősszel magyarul, tavasszal angolul indul!<br /> *3 darab kétkredites kötelezően választható tárgy<br /> A kötelezően felveendő tantárgy kari tanszék (TMIT) gondozásában van, a választható tantárgyak a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) által kerülnek felkínálásra.<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable sortable&quot; border=&quot;1&quot;<br /> |-<br /> ! width=65px|Tárgykód !! width=300px|Tárgynév !! width=80px|Tanszék !! width=80px|Ősz/Tavasz<br /> |-<br /> | GT35M004 || [[Befektetések]] || Pénzügyek || Tavasz<br /> |-<br /> | GT41MS01 || [[Érvelés, tárgyalás, meggyőzés]] || GTK-FTT || Ősz és tavasz<br /> |- <br /> | GT55M005 || [[Információs társadalom joga]] || Üzleti jog || Ősz<br /> |-<br /> | GT20M002 || [[Minőségmenedzsment]] || GTK-MVT || Ősz és tavasz<br /> |-<br /> | GT20M400 || [[Projektmenedzsment]] || GTK-MVT || Ősz<br /> |-<br /> | GT55M002 || [[Vállalati jog]] || Üzleti jog || Tavasz<br /> |-<br /> | GT35M005 || [[Vezetői számvitel]] || Pénzügyek || Ősz és tavasz<br /> |}<br /> <br /> ==Szabadon választható tárgyak==<br /> *Összesen 6 kreditnyi szabadon választható tárgyat kell teljesíteni.<br /> *Bármely nem mintatantervi tárgy elfogadtatható, akár egy másik specializáció alaptárgya is.<br /> *[[Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretei - Villamosmérnök MSc | Ajánlott szakmai szabadon választható tárgyak]] - Nem kötelező ezek közül választani, de található köztük pár nagyon hasznos tárgy is.<br /> <br /> <br /> {{Sablon:Lábléc - Villamosmérnök mesterszak}}<br /> &lt;noinclude&gt;[[Kategória:Villamosmérnök MSc]]&lt;/noinclude&gt;</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Alkalmaz%C3%A1sfejleszt%C3%A9s&diff=187123 2015-11-10T07:54:53Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Alkalmazásfejlesztés<br /> | tárgykód = VIAUMA09<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2. félév (ősz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = ?<br /> | labor = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUMA09<br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUMA09<br /> }}<br /> <br /> {{Lábléc - Számítógép-alapú rendszerek főspecializáció}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_terek_(MSc)&diff=187122 2015-11-10T07:53:50Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>2012/2013 tavaszi félévétől a Fizika 3 alternatívájaként felvehető tárgy.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Elektromágneses terek<br /> | tárgykód = VIHVMA08<br /> | szak = villany MSc<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 1<br /> | kereszt =<br /> | tanszék = SZHVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVM108<br /> | tárgyhonlap = http://emside.bme.hu/index.php/hu/10-tantargyak/42-elektromagneses-terek-vihvma08<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> * A szorgalmi időszakban: egy személyre szabott térszámítási feladat megoldása. A feladat beadása egyéni beszámoló során történik. A beszámolóra a hallgatók érdemjegyet kapnak. Az aláírás megszerzésének feltétele a legalább elégséges beszámoló jegy.<br /> * A vizsgaidőszakban: szóbeli vizsga.<br /> * Elővizsga: Jeles házi feladat beszámoló esetén a pótlási héten elővizsgára van lehetőség.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> 2012/13/2 félévben az órán elhangzott anyag összefoglalója. Vigyázz, nincs benne minden fontos részlet! Csak egy váz, ami alapján áttekinthető az anyag. Ne alapozz csak erre.<br /> * [https://www.dropbox.com/s/splogbs9flzy5z4/emt_osszefoglalo_2012_13_2.pdf emt_osszefoglalo_2012_13_2.pdf (52.58MB)]<br /> * [https://www.dropbox.com/s/5hzpua0ye1kq1fl/emt_osszefoglalo_2012_13_2.zip emt_osszefoglalo_2012_13_2.zip (9.98MB)]<br /> <br /> ==Házi feladat==<br /> A tárgyból a félév vége felé egy Házi feladatot kell megoldani az aláírás megszerzéséért. A feladat egy távvezeték tranziens számolása. Ez elsőre nehézkesnek tűnhet, de viszonylag egyszerűen megoldható a jegyzetből. A megoldáshoz nagy segítséget jelenthet a MATLAB néhány kevésbé ismert funkciója, mint pl. a [http://www.mathworks.com/help/symbolic/syms.html syms] parancs, illetve az [http://www.mathworks.com/help/symbolic/ilaplace.html ilaplace()] függvény. Ezek használatával elkerülhető a kézzel való inverz Laplace-transzformáció és annak buktatói.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_terek_(MSc)&diff=187121 2015-11-10T07:52:44Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>2012/2013 tavaszi félévétől a Fizika 3 alternatívájaként felvehető tárgy.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Elektromágneses terek<br /> | tárgykód = VIHVMA08<br /> | szak = villany MSc<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 1<br /> | kereszt =<br /> | tanszék = SZHVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVM108<br /> | tárgyhonlap = http://emside.bme.hu/index.php/hu/10-tantargyak/40-elektromagneses-terek-vihvm108<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> * A szorgalmi időszakban: egy személyre szabott térszámítási feladat megoldása. A feladat beadása egyéni beszámoló során történik. A beszámolóra a hallgatók érdemjegyet kapnak. Az aláírás megszerzésének feltétele a legalább elégséges beszámoló jegy.<br /> * A vizsgaidőszakban: szóbeli vizsga.<br /> * Elővizsga: Jeles házi feladat beszámoló esetén a pótlási héten elővizsgára van lehetőség.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> 2012/13/2 félévben az órán elhangzott anyag összefoglalója. Vigyázz, nincs benne minden fontos részlet! Csak egy váz, ami alapján áttekinthető az anyag. Ne alapozz csak erre.<br /> * [https://www.dropbox.com/s/splogbs9flzy5z4/emt_osszefoglalo_2012_13_2.pdf emt_osszefoglalo_2012_13_2.pdf (52.58MB)]<br /> * [https://www.dropbox.com/s/5hzpua0ye1kq1fl/emt_osszefoglalo_2012_13_2.zip emt_osszefoglalo_2012_13_2.zip (9.98MB)]<br /> <br /> ==Házi feladat==<br /> A tárgyból a félév vége felé egy Házi feladatot kell megoldani az aláírás megszerzéséért. A feladat egy távvezeték tranziens számolása. Ez elsőre nehézkesnek tűnhet, de viszonylag egyszerűen megoldható a jegyzetből. A megoldáshoz nagy segítséget jelenthet a MATLAB néhány kevésbé ismert funkciója, mint pl. a [http://www.mathworks.com/help/symbolic/syms.html syms] parancs, illetve az [http://www.mathworks.com/help/symbolic/ilaplace.html ilaplace()] függvény. Ezek használatával elkerülhető a kézzel való inverz Laplace-transzformáció és annak buktatói.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_terek_(MSc)&diff=187120 2015-11-10T07:51:25Z

<p>Erdélyi Dávid: </p> <hr /> <div>2012/2013 tavaszi félévétől a Fizika 3 alternatívájaként felvehető tárgy.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Elektromágneses terek<br /> | tárgykód = VIHVMA08<br /> | szak = villany MSc<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 1<br /> | kereszt =<br /> | tanszék = SZHVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVM108<br /> | tárgyhonlap = http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=653&amp;Itemid=51&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> * A szorgalmi időszakban: egy személyre szabott térszámítási feladat megoldása. A feladat beadása egyéni beszámoló során történik. A beszámolóra a hallgatók érdemjegyet kapnak. Az aláírás megszerzésének feltétele a legalább elégséges beszámoló jegy.<br /> * A vizsgaidőszakban: szóbeli vizsga.<br /> * Elővizsga: Jeles házi feladat beszámoló esetén a pótlási héten elővizsgára van lehetőség.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> 2012/13/2 félévben az órán elhangzott anyag összefoglalója. Vigyázz, nincs benne minden fontos részlet! Csak egy váz, ami alapján áttekinthető az anyag. Ne alapozz csak erre.<br /> * [https://www.dropbox.com/s/splogbs9flzy5z4/emt_osszefoglalo_2012_13_2.pdf emt_osszefoglalo_2012_13_2.pdf (52.58MB)]<br /> * [https://www.dropbox.com/s/5hzpua0ye1kq1fl/emt_osszefoglalo_2012_13_2.zip emt_osszefoglalo_2012_13_2.zip (9.98MB)]<br /> <br /> ==Házi feladat==<br /> A tárgyból a félév vége felé egy Házi feladatot kell megoldani az aláírás megszerzéséért. A feladat egy távvezeték tranziens számolása. Ez elsőre nehézkesnek tűnhet, de viszonylag egyszerűen megoldható a jegyzetből. A megoldáshoz nagy segítséget jelenthet a MATLAB néhány kevésbé ismert funkciója, mint pl. a [http://www.mathworks.com/help/symbolic/syms.html syms] parancs, illetve az [http://www.mathworks.com/help/symbolic/ilaplace.html ilaplace()] függvény. Ezek használatával elkerülhető a kézzel való inverz Laplace-transzformáció és annak buktatói.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Halad%C3%B3_line%C3%A1ris_algebra&diff=186556 2015-06-28T21:28:48Z

<p>Erdélyi Dávid: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Haladó lineáris algebra<br /> | tárgykód = TE90MX54<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Algebra tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = 10-15 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX54/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy a lineáris algebra azon fejezeteibe nyújt bevezetést, amelyek fontosak a haladó mérnöki tanulmányok szempontjából. Fontos cél, hogy a hallgatók alkalmazni tudják a lineáris algebra módszereit, eszközeit a felmerülő szakmai problémák megoldása során. A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatótól elvárható, hogy értse és konkrét feladatokban, példákon alkalmazni tudja a tanult fogalmakat, ismereteket, a gyakorlatban felmerülő helyzetekben ismerje fel a tanult módszerek alkalmazási lehetőségeit, legyen képes a szakirodalomra támaszkodva önállóan bővíteni a kapcsolatos ismereteit.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Katalógus nincs, de a gyakorlatokon való jelenlét erősen ajánlott.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell legalább 40%-osra teljesíteni. Mindkét zárthelyi 40 pontos és 60%-ban számolási, valamint 40%-ban elméleti példákból áll. Néhány pont erejéig bizonyítások is előfordulhatnak.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során 10-15 darab 1-2 pontos házi feladatot kell 1-2 hetes határidőkkel megoldani. A házi feladatok leadása nem kötelező, nincs minimális követelmény, azonban pótlásra sincs lehetőség.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két zárthelyi kétszer 40 pontjának és a házi feladatok 20 pontra felskálázott összpontszámának összegéből adódik, a standard ponthatárok szerint. Fontos, hogy ugyan a házi feladatokból nincs minimális követelmény, azonban az összpontszámnak is el kell érnie a minimális 40%-ot.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/ Előadásdiák]<br /> *[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra]] - A Wettl jegyzethez hasonló, csak bővebb (angol)<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_bizonyitasok.pdf | Bizonyítások gyűjteménye]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | Tematikus összefoglaló]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_gyakorlat_1-4.pdf | 2014/15 tavaszi 1-4. gyakorlat ]] - A ZH előtti első konzultáción leadottakat is tartalmazza.<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> == 2015 előtti számonkérések ==<br /> <br /> 2015 tavaszától megváltozott az MSc képzés mintaterve, melynek keretei között a haladó lineáris algebra egy önálló, félévközi jegyes tárgy lett. Korábban egy másik felsőbb matematika tárggyal közösen, negyedéves bontásban volt megtartva, zárthelyivel és vizsgával. Mivel a tananyag csak kismértékben változott az átszervezéskor, így a régi ZH és vizsga feladatsorok továbbra is jó alapot szolgáltatnak a felkészüléshez.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 75%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Zárthelyi ===<br /> <br /> ==== Rendes zárthelyi ====<br /> <br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz.pdf|2012/13 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz_meogld.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> ==== Pót zárthelyi ====<br /> <br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2010ősz_megold.pdf|2010/11 ősz]] - Megoldásokkal<br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> *2011/12 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220.pdf|2011.12.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110103_megold.pdf|2012.01.03]] - Megoldásokkal<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110110_megold.pdf|2012.01.10]] - Megoldásokkal<br /> *2012/13 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218.pdf|2012.12.18]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108.pdf|2013.01.08]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130115.pdf|2013.01.15]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130122.pdf|2013.01.22]]<br /> *2013/14 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140107.pdf|2014.01.07]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140114.pdf|2014.01.14]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121.pdf|2014.01.21]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128.pdf|2014.01.28]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128_megold.pdf|Megoldások]]<br /> *2014/15 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106.pdf|2015.01.06]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113.pdf|2015.01.13]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120.pdf|2015.01.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120_megold.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Halad%C3%B3_line%C3%A1ris_algebra&diff=186555 2015-06-28T20:23:03Z

<p>Erdélyi Dávid: /* 2015 előtti számonkérések */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Haladó lineáris algebra<br /> | tárgykód = TE90MX54<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Algebra tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = 10-15 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX54/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy a lineáris algebra azon fejezeteibe nyújt bevezetést, amelyek fontosak a haladó mérnöki tanulmányok szempontjából. Fontos cél, hogy a hallgatók alkalmazni tudják a lineáris algebra módszereit, eszközeit a felmerülő szakmai problémák megoldása során. A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatótól elvárható, hogy értse és konkrét feladatokban, példákon alkalmazni tudja a tanult fogalmakat, ismereteket, a gyakorlatban felmerülő helyzetekben ismerje fel a tanult módszerek alkalmazási lehetőségeit, legyen képes a szakirodalomra támaszkodva önállóan bővíteni a kapcsolatos ismereteit.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Katalógus nincs, de a gyakorlatokon való jelenlét erősen ajánlott.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell legalább 40%-osra teljesíteni. Mindkét zárthelyi 40 pontos és 60%-ban számolási, valamint 40%-ban elméleti példákból áll. Néhány pont erejéig bizonyítások is előfordulhatnak.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során 10-15 darab 1-2 pontos házi feladatot kell 1-2 hetes határidőkkel megoldani. A házi feladatok leadása nem kötelező, nincs minimális követelmény, azonban pótlásra sincs lehetőség.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két zárthelyi kétszer 40 pontjának és a házi feladatok 20 pontra felskálázott összpontszámának összegéből adódik, a standard ponthatárok szerint. Fontos, hogy ugyan a házi feladatokból nincs minimális követelmény, azonban az összpontszámnak is el kell érnie a minimális 40%-ot.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/2013/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra - ez az eredetije a Wettl jegyzetnek, csak ebben több minden benne van (angol)]]<br /> *[[Média:FmLinalg_tetelek_2010.pdf | tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_bizonyitasok.pdf | Bizonyítások vizsgára (2014/15 1. félév)]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2011.pdf | Hasznos adalék 2011: önadjungált és szimmetrikus trafók, kvadratikus alakok, bilineáris függvények...]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | tematikus összefoglaló zh-ra, vizsgára 2012]]<br /> *2010. ősz Wettl előadás<br /> **[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_1-3.pdf | 1-3]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_4-5.pdf | 4-5]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_6-7.pdf | 6-7]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_8-9.pdf | 8-9]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_10-11.pdf | 10-11]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_12-13.pdf | 12-13]]<br /> *2010. ősz Farkas Barna gyakorlat<br /> **[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_5-6.pdf | 5-6]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_7-9.pdf | 7-9]]<br /> *2015. tavaszi gyakorlat jegyzet<br /> **[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4 ]] (a ZH előtti első konzultáción leadottakat is tartalmazza)<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> == 2015 előtti számonkérések ==<br /> <br /> 2015 tavaszától megváltozott az MSc képzés mintaterve, melynek keretei között a haladó lineáris algebra egy önálló, félévközi jegyes tárgy lett. Korábban egy másik felsőbb matematika tárggyal közösen, negyedéves bontásban volt megtartva, zárthelyivel és vizsgával. Mivel a tananyag csak kismértékben változott az átszervezéskor, így a régi ZH és vizsga feladatsorok továbbra is jó alapot szolgáltatnak a felkészüléshez.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 75%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Zárthelyi ===<br /> <br /> ==== Rendes zárthelyi ====<br /> <br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz.pdf|2012/13 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz_meogld.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> ==== Pót zárthelyi ====<br /> <br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2010ősz_megold.pdf|2010/11 ősz]] - Megoldásokkal<br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> *2011/12 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220.pdf|2011.12.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110103_megold.pdf|2012.01.03]] - Megoldásokkal<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110110_megold.pdf|2012.01.10]] - Megoldásokkal<br /> *2012/13 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218.pdf|2012.12.18]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108.pdf|2013.01.08]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130115.pdf|2013.01.15]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130122.pdf|2013.01.22]]<br /> *2013/14 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140107.pdf|2014.01.07]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140114.pdf|2014.01.14]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121.pdf|2014.01.21]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128.pdf|2014.01.28]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128_megold.pdf|Megoldások]]<br /> *2014/15 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106.pdf|2015.01.06]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113.pdf|2015.01.13]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120.pdf|2015.01.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120_megold.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Halad%C3%B3_line%C3%A1ris_algebra&diff=186554 2015-06-28T20:15:40Z

<p>Erdélyi Dávid: /* Részletes nemhivatalos megoldások az eddigi vizsgák néhány feladatához */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Haladó lineáris algebra<br /> | tárgykód = TE90MX54<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Algebra tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = 10-15 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX54/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy a lineáris algebra azon fejezeteibe nyújt bevezetést, amelyek fontosak a haladó mérnöki tanulmányok szempontjából. Fontos cél, hogy a hallgatók alkalmazni tudják a lineáris algebra módszereit, eszközeit a felmerülő szakmai problémák megoldása során. A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatótól elvárható, hogy értse és konkrét feladatokban, példákon alkalmazni tudja a tanult fogalmakat, ismereteket, a gyakorlatban felmerülő helyzetekben ismerje fel a tanult módszerek alkalmazási lehetőségeit, legyen képes a szakirodalomra támaszkodva önállóan bővíteni a kapcsolatos ismereteit.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Katalógus nincs, de a gyakorlatokon való jelenlét erősen ajánlott.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell legalább 40%-osra teljesíteni. Mindkét zárthelyi 40 pontos és 60%-ban számolási, valamint 40%-ban elméleti példákból áll. Néhány pont erejéig bizonyítások is előfordulhatnak.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során 10-15 darab 1-2 pontos házi feladatot kell 1-2 hetes határidőkkel megoldani. A házi feladatok leadása nem kötelező, nincs minimális követelmény, azonban pótlásra sincs lehetőség.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két zárthelyi kétszer 40 pontjának és a házi feladatok 20 pontra felskálázott összpontszámának összegéből adódik, a standard ponthatárok szerint. Fontos, hogy ugyan a házi feladatokból nincs minimális követelmény, azonban az összpontszámnak is el kell érnie a minimális 40%-ot.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/2013/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra - ez az eredetije a Wettl jegyzetnek, csak ebben több minden benne van (angol)]]<br /> *[[Média:FmLinalg_tetelek_2010.pdf | tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_bizonyitasok.pdf | Bizonyítások vizsgára (2014/15 1. félév)]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2011.pdf | Hasznos adalék 2011: önadjungált és szimmetrikus trafók, kvadratikus alakok, bilineáris függvények...]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | tematikus összefoglaló zh-ra, vizsgára 2012]]<br /> *2010. ősz Wettl előadás<br /> **[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_1-3.pdf | 1-3]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_4-5.pdf | 4-5]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_6-7.pdf | 6-7]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_8-9.pdf | 8-9]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_10-11.pdf | 10-11]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_12-13.pdf | 12-13]]<br /> *2010. ősz Farkas Barna gyakorlat<br /> **[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_5-6.pdf | 5-6]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_7-9.pdf | 7-9]]<br /> *2015. tavaszi gyakorlat jegyzet<br /> **[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4 ]] (a ZH előtti első konzultáción leadottakat is tartalmazza)<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> == 2015 előtti számonkérések ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 75%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Zárthelyi ===<br /> <br /> ==== Rendes zárthelyi ====<br /> <br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz.pdf|2012/13 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz_meogld.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> ==== Pót zárthelyi ====<br /> <br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2010ősz_megold.pdf|2010/11 ősz]] - Megoldásokkal<br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> *2011/12 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220.pdf|2011.12.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110103_megold.pdf|2012.01.03]] - Megoldásokkal<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110110_megold.pdf|2012.01.10]] - Megoldásokkal<br /> *2012/13 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218.pdf|2012.12.18]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108.pdf|2013.01.08]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130115.pdf|2013.01.15]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130122.pdf|2013.01.22]]<br /> *2013/14 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140107.pdf|2014.01.07]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140114.pdf|2014.01.14]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121.pdf|2014.01.21]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128.pdf|2014.01.28]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128_megold.pdf|Megoldások]]<br /> *2014/15 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106.pdf|2015.01.06]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113.pdf|2015.01.13]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120.pdf|2015.01.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120_megold.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Halad%C3%B3_line%C3%A1ris_algebra&diff=186553 2015-06-28T20:11:42Z

<p>Erdélyi Dávid: /* 2015 előtti számonkérések */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Haladó lineáris algebra<br /> | tárgykód = TE90MX54<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Algebra tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = 10-15 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX54/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy a lineáris algebra azon fejezeteibe nyújt bevezetést, amelyek fontosak a haladó mérnöki tanulmányok szempontjából. Fontos cél, hogy a hallgatók alkalmazni tudják a lineáris algebra módszereit, eszközeit a felmerülő szakmai problémák megoldása során. A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatótól elvárható, hogy értse és konkrét feladatokban, példákon alkalmazni tudja a tanult fogalmakat, ismereteket, a gyakorlatban felmerülő helyzetekben ismerje fel a tanult módszerek alkalmazási lehetőségeit, legyen képes a szakirodalomra támaszkodva önállóan bővíteni a kapcsolatos ismereteit.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Katalógus nincs, de a gyakorlatokon való jelenlét erősen ajánlott.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell legalább 40%-osra teljesíteni. Mindkét zárthelyi 40 pontos és 60%-ban számolási, valamint 40%-ban elméleti példákból áll. Néhány pont erejéig bizonyítások is előfordulhatnak.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során 10-15 darab 1-2 pontos házi feladatot kell 1-2 hetes határidőkkel megoldani. A házi feladatok leadása nem kötelező, nincs minimális követelmény, azonban pótlásra sincs lehetőség.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két zárthelyi kétszer 40 pontjának és a házi feladatok 20 pontra felskálázott összpontszámának összegéből adódik, a standard ponthatárok szerint. Fontos, hogy ugyan a házi feladatokból nincs minimális követelmény, azonban az összpontszámnak is el kell érnie a minimális 40%-ot.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/2013/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra - ez az eredetije a Wettl jegyzetnek, csak ebben több minden benne van (angol)]]<br /> *[[Média:FmLinalg_tetelek_2010.pdf | tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_bizonyitasok.pdf | Bizonyítások vizsgára (2014/15 1. félév)]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2011.pdf | Hasznos adalék 2011: önadjungált és szimmetrikus trafók, kvadratikus alakok, bilineáris függvények...]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | tematikus összefoglaló zh-ra, vizsgára 2012]]<br /> *2010. ősz Wettl előadás<br /> **[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_1-3.pdf | 1-3]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_4-5.pdf | 4-5]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_6-7.pdf | 6-7]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_8-9.pdf | 8-9]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_10-11.pdf | 10-11]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_12-13.pdf | 12-13]]<br /> *2010. ősz Farkas Barna gyakorlat<br /> **[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_5-6.pdf | 5-6]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_7-9.pdf | 7-9]]<br /> *2015. tavaszi gyakorlat jegyzet<br /> **[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4 ]] (a ZH előtti első konzultáción leadottakat is tartalmazza)<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> == 2015 előtti számonkérések ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 75%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Zárthelyi ===<br /> <br /> ==== Rendes zárthelyi ====<br /> <br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz.pdf|2012/13 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz_meogld.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> ==== Pót zárthelyi ====<br /> <br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2010ősz_megold.pdf|2010/11 ősz]] - Megoldásokkal<br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> *2011/12 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220.pdf|2011.12.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110103_megold.pdf|2012.01.03]] - Megoldásokkal<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110110_megold.pdf|2012.01.10]] - Megoldásokkal<br /> *2012/13 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218.pdf|2012.12.18]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108.pdf|2013.01.08]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130115.pdf|2013.01.15]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130122.pdf|2013.01.22]]<br /> *2013/14 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140107.pdf|2014.01.07]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140114.pdf|2014.01.14]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121.pdf|2014.01.21]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128.pdf|2014.01.28]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128_megold.pdf|Megoldások]]<br /> *2014/15 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106.pdf|2015.01.06]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113.pdf|2015.01.13]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120.pdf|2015.01.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120_megold.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> ===Részletes nemhivatalos megoldások az eddigi vizsgák néhány feladatához===<br /> *[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20080114.pdf‎ | 2008.01.14. vizsga 2,4,5,7,8,9,10,11,13,15,25 feladatának megoldása]]<br /> *[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20101220.pdf‎ | 2010.12.20. vizsga 7,8,9,11,12,13,14,15,16 feladatának megoldása]]<br /> *[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20110103.pdf‎ | 2011.01.03. vizsga 3,4,7,8,11,12 feladatának megoldása]]<br /> *[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. vizsga 9,12 feladatának megoldása]]<br /> *[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20120103.JPG‎ | 2012.01.03. vizsga 10-es feladatának megoldása]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Halad%C3%B3_line%C3%A1ris_algebra&diff=186552 2015-06-28T19:52:22Z

<p>Erdélyi Dávid: /* 2015 előtti számonkérések */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Haladó lineáris algebra<br /> | tárgykód = TE90MX54<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Algebra tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = 10-15 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX54/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy a lineáris algebra azon fejezeteibe nyújt bevezetést, amelyek fontosak a haladó mérnöki tanulmányok szempontjából. Fontos cél, hogy a hallgatók alkalmazni tudják a lineáris algebra módszereit, eszközeit a felmerülő szakmai problémák megoldása során. A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatótól elvárható, hogy értse és konkrét feladatokban, példákon alkalmazni tudja a tanult fogalmakat, ismereteket, a gyakorlatban felmerülő helyzetekben ismerje fel a tanult módszerek alkalmazási lehetőségeit, legyen képes a szakirodalomra támaszkodva önállóan bővíteni a kapcsolatos ismereteit.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Katalógus nincs, de a gyakorlatokon való jelenlét erősen ajánlott.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell legalább 40%-osra teljesíteni. Mindkét zárthelyi 40 pontos és 60%-ban számolási, valamint 40%-ban elméleti példákból áll. Néhány pont erejéig bizonyítások is előfordulhatnak.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során 10-15 darab 1-2 pontos házi feladatot kell 1-2 hetes határidőkkel megoldani. A házi feladatok leadása nem kötelező, nincs minimális követelmény, azonban pótlásra sincs lehetőség.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két zárthelyi kétszer 40 pontjának és a házi feladatok 20 pontra felskálázott összpontszámának összegéből adódik, a standard ponthatárok szerint. Fontos, hogy ugyan a házi feladatokból nincs minimális követelmény, azonban az összpontszámnak is el kell érnie a minimális 40%-ot.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/2013/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra - ez az eredetije a Wettl jegyzetnek, csak ebben több minden benne van (angol)]]<br /> *[[Média:FmLinalg_tetelek_2010.pdf | tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_bizonyitasok.pdf | Bizonyítások vizsgára (2014/15 1. félév)]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2011.pdf | Hasznos adalék 2011: önadjungált és szimmetrikus trafók, kvadratikus alakok, bilineáris függvények...]]<br /> *[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | tematikus összefoglaló zh-ra, vizsgára 2012]]<br /> *2010. ősz Wettl előadás<br /> **[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_1-3.pdf | 1-3]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_4-5.pdf | 4-5]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_6-7.pdf | 6-7]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_8-9.pdf | 8-9]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_10-11.pdf | 10-11]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_eloadas_12-13.pdf | 12-13]]<br /> *2010. ősz Farkas Barna gyakorlat<br /> **[[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_5-6.pdf | 5-6]] [[Média:FmLinalg_jegyzet_2010_gyakorlat_7-9.pdf | 7-9]]<br /> *2015. tavaszi gyakorlat jegyzet<br /> **[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_gyakorlat_1-4.pdf | 1-4 ]] (a ZH előtti első konzultáción leadottakat is tartalmazza)<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> [[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> <br /> == 2015 előtti számonkérések ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 75%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Zárthelyi ===<br /> <br /> ==== Rendes zárthelyi ====<br /> <br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz.pdf|2012/13 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz_meogld.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> ==== Pót zárthelyi ====<br /> <br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2010ősz_megold.pdf|2010/11 ősz]] - Megoldásokkal<br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> *2011/12 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220.pdf|2011.12.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110103_megold.pdf|2012.01.03]] - Megoldásokkal<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110110_megold.pdf|2012.01.10]] - Megoldásokkal<br /> *2012/13 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218.pdf|2012.12.18]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108.pdf|2013.01.08]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130115.pdf|2013.01.15]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130122.pdf|2013.01.22]]<br /> *2013/14 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140107.pdf|2014.01.07]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140114.pdf|2014.01.14]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121.pdf|2014.01.21]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128.pdf|2014.01.28]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128_megold.pdf|Megoldások]]<br /> *2014/15 ősz:<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106.pdf|2015.01.06]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113.pdf|2015.01.13]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113_megold.pdf|Megoldások]]<br /> ** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120.pdf|2015.01.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120_megold.pdf|Megoldások]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> === Zárthelyi ===<br /> *2008. zh megoldással együtt [[Média:FmLinalg_zh_2008_a.pdf | A csoport]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2008_b.pdf | B csoport]]<br /> *[[Média:FmLinalg_zh_2009_b.JPG | 2009. zh B csoport]]<br /> *[[Média:FmLinalg_zh_2010.png | 2010. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2010_mo.pdf | megoldással együtt]] <br /> *[[Média:FmLinalg_zh_2010_pot.pdf‎ | 2010. pótzh megoldással együtt]]<br /> *[[Média:FmLinalg_zh_2011.jpg | 2011. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2011_mo.pdf | megoldással együtt]] <br /> *[[Média:FmLinalg_zh_2011_pot.pdf‎ | 2011. pótzh megoldással együtt]]<br /> *[[Média:FmLinalg_zh_2012_mo.pdf‎ | 2012. zh megoldással együtt]]<br /> *[[Média:FmLinalg_zh_2013.pdf | 2013. zh]] -- [[Média:FmLinalg_zh_2013_mo.pdf | megoldással együtt]]<br /> *[[Média:FmLinalg_zh_2014.pdf | 2014. zh megoldással együtt]]<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_2008.pdf‎ | 2008.01.14. (2010-es mintavizsga)]]<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_20101220.pdf‎ | 2010.12.20.]] -- [[Média:FmLinalg_vizsga_20101220_mo.pdf‎ | hivatalos megoldás]]<br /> *2011.01.03. hivatalos megoldással együtt: [[Média:FmLinalg_vizsga_20110103_a.pdf‎ | A]], [[Média:FmLinalg_vizsga_20110103_b.pdf‎ | B]]<br /> *2011.01.10. hivatalos megoldással együtt: [[Média:FmLinalg_vizsga_20110110_a.pdf‎ | A]], [[Média:FmLinalg_vizsga_20110110_b.pdf‎ | B]]<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. hivatalos megoldással együtt]]<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18. hivatalos megoldással együtt]]<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08. hivatalos megoldással együtt]]<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]]<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]]<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_20140107.pdf | 2014.01.07.]]<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_20140114.pdf | 2014.01.14.]]<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_20140121.pdf | 2014.01.21. hivatalos megoldással együtt]]<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_20140128.pdf | 2014.01.28. hivatalos megoldással együtt]]<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_20150106_mo.pdf | 2015.01.06. hivatalos megoldással együtt]]<br /> *[[Média:FmLinalg_vizsga_20150113_mo.pdf | 2015.01.13. hivatalos megoldással együtt]]<br /> <br /> ===Részletes nemhivatalos megoldások az eddigi vizsgák néhány feladatához===<br /> *[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20080114.pdf‎ | 2008.01.14. vizsga 2,4,5,7,8,9,10,11,13,15,25 feladatának megoldása]]<br /> *[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20101220.pdf‎ | 2010.12.20. vizsga 7,8,9,11,12,13,14,15,16 feladatának megoldása]]<br /> *[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20110103.pdf‎ | 2011.01.03. vizsga 3,4,7,8,11,12 feladatának megoldása]]<br /> *[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20111220.pdf‎ | 2011.12.20. vizsga 9,12 feladatának megoldása]]<br /> *[[Média:FmLinalg_kidolgozas_20120103.JPG‎ | 2012.01.03. vizsga 10-es feladatának megoldása]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fm_Linalg_p%C3%B3tzh_2010%C5%91sz_megold.pdf&diff=186551 2015-06-28T19:44:57Z

<p>Erdélyi Dávid: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fm_Linalg_zh_2010%C5%91sz_megold.pdf&diff=186550 2015-06-28T19:44:56Z

<p>Erdélyi Dávid: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fm_Linalg_vizsga_20110110_megold.pdf&diff=186549 2015-06-28T19:44:55Z

<p>Erdélyi Dávid: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fm_Linalg_vizsga_20110103_megold.pdf&diff=186548 2015-06-28T19:44:54Z

<p>Erdélyi Dávid: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fm_Linalg_vizsga_20111220_megold.pdf&diff=186547 2015-06-28T19:44:53Z

<p>Erdélyi Dávid: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fm_Linalg_vizsga_20111220.pdf&diff=186546 2015-06-28T19:44:53Z

<p>Erdélyi Dávid: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fm_Linalg_p%C3%B3tzh_2011%C5%91sz_megold.pdf&diff=186545 2015-06-28T19:44:52Z

<p>Erdélyi Dávid: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Erdélyi Dávid https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fm_Linalg_p%C3%B3tzh_2011%C5%91sz.pdf&diff=186544 2015-06-28T19:44:51Z

<p>Erdélyi Dávid: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Erdélyi Dávid