<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Eigel+Ildik%C3%B3</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Eigel+Ildik%C3%B3"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Eigel_Ildik%C3%B3"/>
	<updated>2026-04-13T04:30:18Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz_-_Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&amp;diff=190972</id>
		<title>Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz_-_Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&amp;diff=190972"/>
		<updated>2017-01-01T15:08:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: Kiegészítve a 2014-es ZV-k kérdéseivel és a 2016 júniussal&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=ZVOpre&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi megállapítások közül melyik hamis a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.&lt;br /&gt;
# Az  egyszerű  monitorok  (resident  monitor)  megjelenése  előtt  egy  munka  befejezése  után  az  operátornak manuálisan kellett indítania a következő munkát.&lt;br /&gt;
# A korai operációs rendszerekben a programozási hibák keresése karakteres terminálon történt.&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott operációs rendszerekben egy munka addig fut, ameddig várakozni nem kényszerül, ekkor az operációs rendszer egy másik munkát választ ki, és azt futtatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek programozoí felületével kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az alkalmazói programok szubrutinhívással érik el az operációs rendszer szolgáltatásait.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazói programok egy operációs rendszer specifikus programkönyvtárat használnak az operációs rend- szer szolgáltatásainak rendszerhívásokon keresztüli elérésére.&lt;br /&gt;
# A POSIX szabvány egységesen (szabványosan) megadja az operációs rendszer által nyújtandó rendszerhívások szintakszisát.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívások processzorfüggetlenek, így biztosítják a programok hordozhatóságát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusokkal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A legrégebben várakozó (FIFO, FCFS) algoritmus esetén nagy lehet az átlagos várakozási idő (konvojhatás).&lt;br /&gt;
# A körforgó (RR) ütemező esetén ökölszabályént azt mondhatjuk, hogy a CPU löketek 80%-a hosszabb legyen az időszeletnél (time slice).&lt;br /&gt;
# A legrövidebb hátralevő idejű (SRTF) ütemező preemptív.&lt;br /&gt;
# A legrövidebb löketidejű (SJF) ütemezőben egy korábban beérkező nagy löketidejű feladat feltartja a végrehajtása alatt később beérkező kisebb löketidejű feladatokat (az átlagos várakozási idő nagy lehet).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szálnak saját halma (heap) van.&lt;br /&gt;
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.&lt;br /&gt;
# Egy operációs rendszerben csak egy adott folyamat kontextusában futó két szál között lehetséges a kommu- nikáció közös memória alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# A folyamat létrejöttekor létrejön egy szál is a folyamat kontextusában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A folyamat a CPU ütemezés alapegysége a modern operációs rendszerekben.&lt;br /&gt;
# Egy programból több független folyamat hozható létre és futtatható párhuzamosan.&lt;br /&gt;
# A folyamatot a kernelen belül a folyamatleíró (Process Control Block, PCB) írja le.&lt;br /&gt;
# A folyamatok közötti kommunikáció csak rendszerhívásokkal, az operációs rendszeren keresztül történhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Mely állítás igaz a szemaforokkal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A szemafor egy változó, amit tetszőlegesen kezelhetünk saját függvényeinkkel a programunkban.&lt;br /&gt;
# A P( ) művelettel szabadítjuk fel a szemaforral védett erőforrást.&lt;br /&gt;
# Feladatok szinkronizációjának (sorrendiségének) megvalósításához használt bináris szemafort szabad (1) értékűre kell inicializálni.&lt;br /&gt;
# A szemafor belépési és kilépési műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatoák).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során a teljes programot betöltjük a fizikai memóriába annak indulásakor.&lt;br /&gt;
# Ha a virtuális tárkezelés során egy folyamat érvénytelen címre hivatkozik, akkor azt hiba miatt leállítják.&lt;br /&gt;
# A virtuális memória sebességét a fizikai memória sebessége határozza meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során az LRU (Legrégebben nem használt) lapcsere algoritmus esetén a frissen behozott lapokat a tárba kell fagyasztani.&lt;br /&gt;
# Perifériás  műveletek  (pl.   DMA)  célpontjaként  megjelölt  lapokat  a  tárba  kell  fagyasztani,  mivel  egyébként azok lecserélése esetén a perifériás műveletek hibát okozhatnának.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi megállapítások közül melyik   hamis az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az  operációs  rendszert  egy  felhasználói  program  futása  közben  csak  egy  megszakítás  (rendszerhívás,  HW megszakítás vagy kivétel) aktiválhatja.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívás mindig visszatér az azt hívó felhasználói programba.&lt;br /&gt;
# Az aszinkron rendszerhívások csupán elindítják a kért rendszerfunkció végrehajtását, a tényleges eredmények kezelésére más mechanizmusok állnak rendelkezésre.&lt;br /&gt;
# A be- és kiviteli műveleteket rendszerhívásokon keresztül érhetik el a felhasználói programok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik   igaz a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az egyszerű monitor (resident monitor) lehetővé tette a futó munkák teljesítményének megfigyelését.&lt;br /&gt;
# Off-line  perifériás  működés  esetén  a  perifériákat  már  akkor  is  lehet  használni,  ha  azok  éppen  ki  vannak kapcsolva (pufferelés).&lt;br /&gt;
# A  multiprogramozás  elterjedését  a  gyorsabb,  nagyobb  kapacitású  és  véletlen  hozzáférésű  tárak  megjelenése tette lehetővé.&lt;br /&gt;
# A felhasználó on-line kapcsolata a számítógéppel az időosztásos rendszerek megjelenésével vált lehetővé. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik   hamis az ütemezési algoritmusok jellemzésére használt mértékekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átbocsájtó képesség mértékegysége az 1/s vagy job/s.&lt;br /&gt;
# Az átlagos várakozási idő mindig nagyobb, mint az átlagos körülfordulási idő.&lt;br /&gt;
# A központi egység kihasználtsága nem lehet 100%-nál több.&lt;br /&gt;
# Az átbocsájtóképesség számítása során figyelmen kívül kell hagyni a rendszerfeladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik   igaz a modern operációs rendszerek ütemezőire? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A CPU ütemezők folyamatokat ütemeznek.&lt;br /&gt;
# A  hosszútávú  ütemező  dönt,  hogy  egy  futó  folyamatot  mikor írunk  ki  a  háttértárra  (felfüggesztett  állapot, swapping).&lt;br /&gt;
# A  CPU  ütemezés  feladata  az,  hogy  a  várakozó  állapotban  lévő  feladatok  közül  kiválassza  a  futásra  kerülőt, ha egy futó feladat már valamilyen okból nem folytathatja a futást.&lt;br /&gt;
# Az ütemező, munkája során a folyamatleírókban elérhető információkat felhasználva hozza meg döntését.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik   hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A teljes memória közös erőforrás.&lt;br /&gt;
# A  programozó  egyik  fontos  feladata,  hogy  programjában  felismerje  a  közös  erőforrásokat és  biztosítsa  azok hibamentes kezelését.&lt;br /&gt;
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.&lt;br /&gt;
# A közös erőforrások hibás lefoglalása és felszabadítása holtpontot eredményezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Mely állítás   hamis a holtponttal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A holtpont a rendszerben lévő feladatok egy részhalmazát érinti.&lt;br /&gt;
# A holtpont megelőzése során vizsgáljuk a beérkező erőforráskéréseket, és azokat csak akkor elégítjük ki, ha a rendszer biztonságos állapotban marad.&lt;br /&gt;
# Ha  a  holtpontot  annak észlelésével és  feloldásával  kívánjuk  kezelni,  akkor  fel  kell  készülnünk  arra,  hogy  az erőforrások visszaállíthatók legyenek.&lt;br /&gt;
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a rendszerben ne legyen erőszakos erőforráselvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi lapszervezésre épülő virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik   igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során a teljes programot annak indulásakor betöltjük a fizikai memóriába.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk a programok lokalitását.&lt;br /&gt;
# A vergődés során a rendszerben a CPU folyamatosan dolgozik a laphibák kezelésén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi két állítás közül melyik   igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A  FIFO  lapcsere-stratégia  alkalmazásakor,  növelve  a  rendelkezésre  álló  fizikai  memória  keretek  számát, csökken a laphibák száma.&lt;br /&gt;
# Igény szerinti lapozás alkalmazása esetén lapcsere csak akkor történhet, ha a futó program ténylegesen hivat- kozik egy éppen a fizikai memóriában nem megtalálható lapra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik igaz a rendszerhívásokkal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A rendszerhívásokat az alkalmazásokat programozók direkt módon használják.&lt;br /&gt;
# Alkalmazói programok a be- és kiviteli műveleteket rendszerhívásokon keresztül érik el.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívás egy függvényhívás.&lt;br /&gt;
# Az aszinkron rendszerhívás a műveletek befejezése után tér vissza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer magja felelős a feladatok ütemezéséért.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer magja kezeli a memóriát.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer magja többnyire platformfüggetlen módon kerül megvalósításra.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer magja tartalmazza a rendszerhívásokat fogadó réteget.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A FIFO algoritmus nem preemptív.&lt;br /&gt;
# Az SJF algoritmus preemptív.&lt;br /&gt;
# Az RR algoritmus preemptív.&lt;br /&gt;
# Az SRTF algoritmus preemptív.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatokkal (process) és a szálakkal (thread) kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szál a folyamathoz rendelt CPU-n fut.&lt;br /&gt;
# A folyamatnak saját halomja (heap) van.&lt;br /&gt;
# A szálnak saját halomja (heap) van.&lt;br /&gt;
# Egy folyamat egy szál kontextusában fut.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik igaz a szemaforra vonatkozóan? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A szemafor kezdeti értéke minden alkalmazásban 1, vagyis a szemaforhoz tartozó erőforrás nem foglalt.&lt;br /&gt;
# Szemaforral nem lehet randevút megvalósítani.&lt;br /&gt;
# Szemafor alkalmazásával elkerülhetjük a holtpont létrejöttét.&lt;br /&gt;
# A számláló (counter) típusú szemafor alkalmazása esetén a szemaforhoz rendelt erőforrás egy időben több párhuzamos feladat által használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi mondatok közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Lapszervezés esetén a logikai lapok és a fizikai memória keretek mérete azonos.&lt;br /&gt;
# A laptáblát általában a fizikai memóriában tárolják.&lt;br /&gt;
# A laptábla minden bejegyzése egy fizikai memóriakeretre mutat.&lt;br /&gt;
# A lapszervezés esetén nincs külső tördelődés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis a fájlrendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A fájlrendszer feladata az, hogy az információt tároló logikai blokkokat a fizikai fájlokhoz rendeljék.&lt;br /&gt;
# Láncolt listás tárolás esetén az egyes blokkok tárolják a fájlban következő blokkok helyét.&lt;br /&gt;
# Indexelt tárolás esetén speciális blokkok tárolják a fájl tárolására használt blokkok helyét.&lt;br /&gt;
# Indexelt tárolás esetén a fájl tetszőleges részének gyors elérése lehetséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi két állítás közül melyik igaz a PRAM memória-hozzáférési modell esetén? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az olvasás-olvasás ütközés esetén nincs versenyhelyzet.&lt;br /&gt;
# Az olvasás-írás ütközés esetén nincs versenyhelyzet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a multiprogramozott rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerekben a lassú perifériák korlátozzák a rendszer működését, hiszen a CPU-nak meg kell várnia a perifériás műveletek befejezését.&lt;br /&gt;
# A 100%-os CPU-kihasználtság a gyakorlatban is elérhető multiprogramozott rendszerekben.&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerekben egy feladat addig fut, amíg az várakozni nem kényszerül a CPU-ra.&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerek FIFO ütemezőt használnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek rétegszerkezetével kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszerekben csak az eszközmeghajtók tartalmaznak hardverspecifikus kódot.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer fontos feladata a memóriakezelés.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer magja (kernel) többnyire platformfüggetlen módon kerül megvalósításra.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívási felület az operációs rendszer egyik kernel módban futó része.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A FIFO algoritmus alkalmazása esetén megfigyelhető a konvoj hatás.&lt;br /&gt;
# Az SJF algoritmus esetén nem jelentkezik a konvoj hatás.&lt;br /&gt;
# Az RR algoritmus esetén a konvoj hatás nem jelentkezik az algoritmus preemptív volta miatt.&lt;br /&gt;
# Az SRTF esetén nem jelentkezik a konvoj hatás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a feladatok tipikus állapotátmeneti diagramjával kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az erőforrást kérő feladat VARAKOZÓ állapotba kerül.&lt;br /&gt;
# Egy operációs rendszeren belül maximum annyi feladat lehet futó állapotban, ahány végrehajtó egységünk van.&lt;br /&gt;
# Kooperatív operációs rendszerben a yield( ) rendszerhívás hatására FUTO állapotból FUTÁSRA KÉSZ ´ állapotba kerülhet egy feladat.&lt;br /&gt;
# Feladat mindig FUTASRA KÉSZ állapotban jön létre. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a folyamatra (process), szálakat támogató folyamatalapú rendszerben (pl. Windows vagy UNIX)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A folyamat egy végrehajtás alatt álló program.&lt;br /&gt;
# Egy programból több különböző folyamatot létrehozhatunk.&lt;br /&gt;
# A folyamatok közös memórián keresztül kommunikálnak egymással.&lt;br /&gt;
# A folyamatok közös erőforrásaira (pl. két folyamat által is megnyitott file) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás hamis a holtponttal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A holtpontészlelés és -feloldás nem feltétlenül oldja meg a problémát (pl. livelock lehet az eredménye).&lt;br /&gt;
# A holtpont többnyire a rendszer feladatainak csak egy csoportjára terjed ki, vagyis a rendszer részben működőképes maradhat.&lt;br /&gt;
# A holtpont egy versenyhelyzet, amelyben a feladatok egymásra váró állapotba kerülnek.&lt;br /&gt;
# A holtpont elkerülhető számláló típusú szemaforok használatával. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi lapozással és lapcsere algoritmusokkal kapcsolatos kérdések közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az előre tekintő lapozás csökkenti a laphiba gyakoriságot.&lt;br /&gt;
# A legrégebbi lap (FIFO) lapcsere algoritmus a jövőbe tekint.&lt;br /&gt;
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapot a tárba kell fagyasztani, mert az könnyen a lapcsere algoritmus áldozatává válhat egyébként.&lt;br /&gt;
# A legrégebben nem használt (LRU) algoritmus megvalósítása erőforrás-igényes, ezért sokszor annak a közelítéseit alkalmazzuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a láncolt listás tároláson alapuló fájlrendszer esetén? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A fájlokban tárolt adatok szekvenciális és indexelt (közvetlen) elérése is egyszerűen és hatékonyan megoldható.&lt;br /&gt;
# A fájlokban tárolt adatok egymás utáni, szekvenciális blokkokba rendezése (töredezésmentesítés) javítja az írási és olvasási teljesítményt is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.&lt;br /&gt;
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés megvalósítása.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A szálnak saját verme (stack) van.&lt;br /&gt;
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.&lt;br /&gt;
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.&lt;br /&gt;
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.&lt;br /&gt;
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt.&lt;br /&gt;
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.&lt;br /&gt;
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.&lt;br /&gt;
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.&lt;br /&gt;
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.&lt;br /&gt;
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.&lt;br /&gt;
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.&lt;br /&gt;
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.&lt;br /&gt;
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).&lt;br /&gt;
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).&lt;br /&gt;
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.&lt;br /&gt;
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.&lt;br /&gt;
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.&lt;br /&gt;
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.&lt;br /&gt;
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.&lt;br /&gt;
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.&lt;br /&gt;
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.&lt;br /&gt;
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.&lt;br /&gt;
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.&lt;br /&gt;
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának ??????vizsgálata során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).&lt;br /&gt;
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.&lt;br /&gt;
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.&lt;br /&gt;
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#  A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.&lt;br /&gt;
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING) folyamatot.&lt;br /&gt;
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.&lt;br /&gt;
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#  A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).&lt;br /&gt;
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.&lt;br /&gt;
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.&lt;br /&gt;
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.&lt;br /&gt;
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.&lt;br /&gt;
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.&lt;br /&gt;
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.&lt;br /&gt;
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.&lt;br /&gt;
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.&lt;br /&gt;
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.&lt;br /&gt;
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.&lt;br /&gt;
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.&lt;br /&gt;
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.&lt;br /&gt;
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra. &lt;br /&gt;
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.&lt;br /&gt;
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.&lt;br /&gt;
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.&lt;br /&gt;
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.&lt;br /&gt;
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.&lt;br /&gt;
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.&lt;br /&gt;
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.&lt;br /&gt;
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.&lt;br /&gt;
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.&lt;br /&gt;
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.&lt;br /&gt;
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.&lt;br /&gt;
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.&lt;br /&gt;
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.&lt;br /&gt;
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.&lt;br /&gt;
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.&lt;br /&gt;
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.&lt;br /&gt;
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.&lt;br /&gt;
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.&lt;br /&gt;
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.&lt;br /&gt;
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.&lt;br /&gt;
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy indexblokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.&lt;br /&gt;
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.&lt;br /&gt;
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szálaknak saját logikai processzoruk van.&lt;br /&gt;
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.&lt;br /&gt;
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgáltatásait.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.&lt;br /&gt;
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.&lt;br /&gt;
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.&lt;br /&gt;
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A folyamat szekvenciális program.&lt;br /&gt;
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.&lt;br /&gt;
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.&lt;br /&gt;
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.&lt;br /&gt;
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére. &lt;br /&gt;
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.&lt;br /&gt;
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.&lt;br /&gt;
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.&lt;br /&gt;
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.&lt;br /&gt;
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.&lt;br /&gt;
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.&lt;br /&gt;
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver specialitásait.&lt;br /&gt;
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.&lt;br /&gt;
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megteremtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.&lt;br /&gt;
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A szál egy végrehajtás alatt álló program.&lt;br /&gt;
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.&lt;br /&gt;
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).&lt;br /&gt;
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.&lt;br /&gt;
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.&lt;br /&gt;
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.&lt;br /&gt;
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.&lt;br /&gt;
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.&lt;br /&gt;
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).&lt;br /&gt;
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.&lt;br /&gt;
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.&lt;br /&gt;
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.&lt;br /&gt;
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a valósidejű operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A valósidejű operációs rendszerek gyorsak.&lt;br /&gt;
# A kemény valósidejű operációs rendszerek rendszerhívásainak válaszidejére felső korlát adható.&lt;br /&gt;
# A valósidejű operációs rendszerek kritikus szolgáltatásainak válaszidejére felső korlát adható.&lt;br /&gt;
# A lágy valósidejű operációs rendszerek mindig prioritásosak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A rezidens monitorok az előző munka befejezése után automatikusan elindították a következő munkát.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszereket az on-line felhasználói feladatok kedvezőbb válaszidejének biztosítására fejlesztették ki.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerekben a batch feladatok is időosztás módon, Round-Robin ütemezéssel futnak.&lt;br /&gt;
# Az első számítógépek esetén a feladatok ütemezése a rendszert üzemeltető humán operátoroknak volt a feladata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A FIFO algoritmusban jelentkezhet a Konvoj-hatás.&lt;br /&gt;
# Az RR algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás.&lt;br /&gt;
# Az SJF algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás.&lt;br /&gt;
# Az SRTF algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a feladatok tipikus állapot-átmeneti diagramjával kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A feladatok VARAKOZÓ állapotban jönnek létre.&lt;br /&gt;
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerben a FUTÓ feladat nem kerülhet vissza FUTÁSRA KÉSZ állapotba direkt módon (csak a VARAKOZÓ állapoton keresztül).&lt;br /&gt;
# A FUTÁSRA KÉSZ feladatok közül a hosszú távú ütemező választja ki a FUTÓ feladatot.&lt;br /&gt;
# Ha a rendszerben a FUTÓ feladat kilépésekor nincs FUTÁSRA KÉSZ feladat, akkor az IDLE rendszerfeladatfog futni (ez mindig FUTASRA KÉSZ).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozó kölcsönös kizárás tekintetében? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A feladat által használt közös memóriára biztosítani kell a kölcsönös kizárást.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszerek mutex szolgáltatása egypéldányos közös erőforrások esetén alkalmazható a kölcsönös kizárás megvalósítására.&lt;br /&gt;
# Többpéldányos közös erőforrások esetén a számláló (counter) típusú szemafor alkalmazható a kölcsönös kizárás megvalósítására.&lt;br /&gt;
# Ha a feladatnak egy többpéldányos erőforrásból többre van szüksége, akkor az egyesével problémamentesen lefoglalható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi mondatok közül melyik nem szükséges feltétele a holtpontnak? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A rendszerben legyen erőszakos erőforrás-elvétel.&lt;br /&gt;
# A rendszerben alkalmazzunk kölcsönös kizárást.&lt;br /&gt;
# A rendszerben feladatok foglaljanak új erőforrásokat úgy, hogy eközben további erőforrások foglalására tegyenek kísérletet.&lt;br /&gt;
# A holtpontban lévő P0-Pi feladatok egymásra várjanak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi lapszervezéssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Lapszervezés esetén nincs külső tördelődés.&lt;br /&gt;
# Lapszervezés esetén a laptábla csökkenti a szabad fizikai memória méretét, hiszen az is ott kerül tárolásra.&lt;br /&gt;
# Az üres (nem használt) fizikai memória keretek listáját a kerettáblában tároljuk.&lt;br /&gt;
# A lapszervezés esetén a memória-hozzáférés sebessége nem változik a változó méretű partíciók módszeréhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi két állítás közül melyik igaz a permanens táron az egyes fájlokhoz tartozó blokkok azonosítására (allokációs stratégiszolgáló megoldásokkal kapcsolatban)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A láncolt tárolás esetén a fájl tetszőleges része közvetlenül elérhető.&lt;br /&gt;
# Az indexelt tárolás esetén a fájl tetszőleges része közvetlenül elérhető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek felépítésével kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer maga is egy program.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer feladata a kapcsolódó be- és kimeneti eszközök kezelése, azokhoz a felhasználói programok nem férnek hozzá direkt módon.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer magja kezeli a feladatokat és a memóriát.&lt;br /&gt;
# Csak az eszközkezelők tartalmaznak hardwarespecifikus kódot az operációs rendszerekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusok jellemzésére használt mértékekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átbocsájtó képesség mértékegysége az 1/s vagy job/s.&lt;br /&gt;
# Az átlagos várakozási idő mindig nagyobb, mint az átlagos körülfordulási idő.&lt;br /&gt;
# A központi egység kihasználtsága nem lehet 100%-nál több egyprocesszoros rendszerben.&lt;br /&gt;
# A kihasználtság számítása során figyelmen kívül kell hagyni a rendszerfeladatok által elhasznált processzoridőt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A FIFO algoritmus nem preemptív.&lt;br /&gt;
# Az RR algoritmus preemptív.&lt;br /&gt;
# Az SJF algoritmus preemptív.&lt;br /&gt;
# Az SRTF algoritmus preemptív.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik igaz a feladatok tipikus állapot-átmeneti diagramjával kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Ha egy erőforrásra váró feladat megkapja az erőforrást, akkor FUTO állapotba kerül.&lt;br /&gt;
# VARAKOZÓ állapotban a feladatok aktívan várnak az eseményre.&lt;br /&gt;
# A FUTASRA KÉSZ feladatok közül a középtávú ütemező választja ki a FUTÓ feladatot.&lt;br /&gt;
# Csak FUTO állapotban lévő feladat állíthatja le magát programozottan, pl. az exit() rendszerhívással.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szálnak saját verme (stack) van.&lt;br /&gt;
# A szál tartalmazhat coroutine-okat, amelyek futhatnak párhuzamosan a szálon belül.&lt;br /&gt;
# Egy operációs rendszerben csak egy adott folyamat kontextusában futó két szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# Egy folyamathoz tartozik legalább egy szál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Mely állítás igaz a szemaforokkal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szemafor aktívan vár az erőforrás felszabadulására a modern operációs rendszerekben.&lt;br /&gt;
# A V() művelettel szabadítjuk fel a szemaforral védett erőforrást.&lt;br /&gt;
# Kölcsönös kizárás megvalósításához használt bináris szemafort foglalt (0) értékűre kell inicializálni.&lt;br /&gt;
# Számláló típusú szemafor használata esetén egy többpéldányos erőforrást egyenként, de több példányban lefoglalva (pl. for( ) ciklussal) helyesen működő programot kapunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés esetén van belső tördelődés a fizikai memóriában.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés fizikai memóriában található lap esetén nem befolyásolja sebesség szempontjából a memória alrendszer működését, az ugyanolyan gyors, mintha statikus (pl. fordítási idejű) címleképzést használnánk.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés alapja a lapszervezés.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés lehetővé teszi a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb programok futtatását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi két állítás közül melyik igaz a permanens táron az egyes fájlokhoz tartozó blokkok azonosítására (allokációs stratégiszolgáló megoldásokkal kapcsolatban)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A láncolt tárolás esetén a fájl egy blokkjának meghibásodása esetén részben elérhetetlenné válik a fájlban tárolt információ.&lt;br /&gt;
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy blokkjának meghibásodása esetén elérhető a teljes fájlban tárolt információ.&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz_-_Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&amp;diff=190955</id>
		<title>Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz_-_Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&amp;diff=190955"/>
		<updated>2016-12-30T21:21:05Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: 2016-jan kérdésekkel frissült&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=ZVOpre&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a multiprogramozott rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerekben a lassú perifériák korlátozzák a rendszer működését, hiszen a CPU-nak meg kell várnia a perifériás műveletek befejezését.&lt;br /&gt;
# A 100%-os CPU-kihasználtság a gyakorlatban is elérhető multiprogramozott rendszerekben.&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerekben egy feladat addig fut, amíg az várakozni nem kényszerül a CPU-ra.&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerek FIFO ütemezőt használnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek rétegszerkezetével kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszerekben csak az eszközmeghajtók tartalmaznak hardverspecifikus kódot.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer fontos feladata a memóriakezelés.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer magja (kernel) többnyire platformfüggetlen módon kerül megvalósításra.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívási felület az operációs rendszer egyik kernel módban futó része.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A FIFO algoritmus alkalmazása esetén megfigyelhető a konvoj hatás.&lt;br /&gt;
# Az SJF algoritmus esetén nem jelentkezik a konvoj hatás.&lt;br /&gt;
# Az RR algoritmus esetén a konvoj hatás nem jelentkezik az algoritmus preemptív volta miatt.&lt;br /&gt;
# Az SRTF esetén nem jelentkezik a konvoj hatás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a feladatok tipikus állapotátmeneti diagramjával kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az erőforrást kérő feladat VARAKOZÓ állapotba kerül.&lt;br /&gt;
# Egy operációs rendszeren belül maximum annyi feladat lehet futó állapotban, ahány végrehajtó egységünk van.&lt;br /&gt;
# Kooperatív operációs rendszerben a yield( ) rendszerhívás hatására FUTO állapotból FUTÁSRA KÉSZ ´ állapotba kerülhet egy feladat.&lt;br /&gt;
# Feladat mindig FUTASRA KÉSZ állapotban jön létre. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a folyamatra (process), szálakat támogató folyamatalapú rendszerben (pl. Windows vagy UNIX)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A folyamat egy végrehajtás alatt álló program.&lt;br /&gt;
# Egy programból több különböző folyamatot létrehozhatunk.&lt;br /&gt;
# A folyamatok közös memórián keresztül kommunikálnak egymással.&lt;br /&gt;
# A folyamatok közös erőforrásaira (pl. két folyamat által is megnyitott file) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás hamis a holtponttal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A holtpontészlelés és -feloldás nem feltétlenül oldja meg a problémát (pl. livelock lehet az eredménye).&lt;br /&gt;
# A holtpont többnyire a rendszer feladatainak csak egy csoportjára terjed ki, vagyis a rendszer részben működőképes maradhat.&lt;br /&gt;
# A holtpont egy versenyhelyzet, amelyben a feladatok egymásra váró állapotba kerülnek.&lt;br /&gt;
# A holtpont elkerülhető számláló típusú szemaforok használatával. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi lapozással és lapcsere algoritmusokkal kapcsolatos kérdések közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az előre tekintő lapozás csökkenti a laphiba gyakoriságot.&lt;br /&gt;
# A legrégebbi lap (FIFO) lapcsere algoritmus a jövőbe tekint.&lt;br /&gt;
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapot a tárba kell fagyasztani, mert az könnyen a lapcsere algoritmus áldozatává válhat egyébként.&lt;br /&gt;
# A legrégebben nem használt (LRU) algoritmus megvalósítása erőforrás-igényes, ezért sokszor annak a közelítéseit alkalmazzuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a láncolt listás tároláson alapuló fájlrendszer esetén? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A fájlokban tárolt adatok szekvenciális és indexelt (közvetlen) elérése is egyszerűen és hatékonyan megoldható.&lt;br /&gt;
# A fájlokban tárolt adatok egymás utáni, szekvenciális blokkokba rendezése (töredezésmentesítés) javítja az írási és olvasási teljesítményt is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.&lt;br /&gt;
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés megvalósítása.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A szálnak saját verme (stack) van.&lt;br /&gt;
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.&lt;br /&gt;
# Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.&lt;br /&gt;
# A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.&lt;br /&gt;
# A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt.&lt;br /&gt;
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.&lt;br /&gt;
# A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.&lt;br /&gt;
# A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.&lt;br /&gt;
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.&lt;br /&gt;
# A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.&lt;br /&gt;
# Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.&lt;br /&gt;
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.&lt;br /&gt;
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).&lt;br /&gt;
# Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).&lt;br /&gt;
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.&lt;br /&gt;
# A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.&lt;br /&gt;
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.&lt;br /&gt;
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.&lt;br /&gt;
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.&lt;br /&gt;
# A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.&lt;br /&gt;
# A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.&lt;br /&gt;
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.&lt;br /&gt;
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.&lt;br /&gt;
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának ??????vizsgálata során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).&lt;br /&gt;
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.&lt;br /&gt;
# A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.&lt;br /&gt;
# Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#  A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.&lt;br /&gt;
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING) folyamatot.&lt;br /&gt;
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.&lt;br /&gt;
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#  A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).&lt;br /&gt;
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.&lt;br /&gt;
# A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.&lt;br /&gt;
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.&lt;br /&gt;
# A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.&lt;br /&gt;
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.&lt;br /&gt;
# A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.&lt;br /&gt;
# Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.&lt;br /&gt;
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.&lt;br /&gt;
# Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.&lt;br /&gt;
# Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.&lt;br /&gt;
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.&lt;br /&gt;
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.&lt;br /&gt;
# A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A programokat a háttértáron hajtjuk végre.&lt;br /&gt;
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra. &lt;br /&gt;
# A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.&lt;br /&gt;
# A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.&lt;br /&gt;
# Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.&lt;br /&gt;
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.&lt;br /&gt;
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.&lt;br /&gt;
# A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.&lt;br /&gt;
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.&lt;br /&gt;
# A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.&lt;br /&gt;
# A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.&lt;br /&gt;
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.&lt;br /&gt;
# Az RR (Round Robin) ütemező fair.&lt;br /&gt;
# Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.&lt;br /&gt;
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.&lt;br /&gt;
# A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.&lt;br /&gt;
# A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.&lt;br /&gt;
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.&lt;br /&gt;
# Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.&lt;br /&gt;
# Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.&lt;br /&gt;
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.&lt;br /&gt;
# Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.&lt;br /&gt;
# Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.&lt;br /&gt;
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy indexblokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.&lt;br /&gt;
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.&lt;br /&gt;
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szálaknak saját logikai processzoruk van.&lt;br /&gt;
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.&lt;br /&gt;
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgáltatásait.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.&lt;br /&gt;
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.&lt;br /&gt;
# A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.&lt;br /&gt;
# A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A folyamat szekvenciális program.&lt;br /&gt;
# A folyamat végrehajtás alatt álló program.&lt;br /&gt;
# A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.&lt;br /&gt;
# A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.&lt;br /&gt;
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére. &lt;br /&gt;
# A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.&lt;br /&gt;
# A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.&lt;br /&gt;
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.&lt;br /&gt;
# A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.&lt;br /&gt;
# A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.&lt;br /&gt;
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.&lt;br /&gt;
# A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver specialitásait.&lt;br /&gt;
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.&lt;br /&gt;
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megteremtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.&lt;br /&gt;
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A szál egy végrehajtás alatt álló program.&lt;br /&gt;
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.&lt;br /&gt;
# A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).&lt;br /&gt;
# A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.&lt;br /&gt;
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.&lt;br /&gt;
# A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.&lt;br /&gt;
# A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.&lt;br /&gt;
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.&lt;br /&gt;
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).&lt;br /&gt;
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.&lt;br /&gt;
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.&lt;br /&gt;
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.&lt;br /&gt;
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a valósidejű operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A valósidejű operációs rendszerek gyorsak.&lt;br /&gt;
# A kemény valósidejű operációs rendszerek rendszerhívásainak válaszidejére felső korlát adható.&lt;br /&gt;
# A valósidejű operációs rendszerek kritikus szolgáltatásainak válaszidejére felső korlát adható.&lt;br /&gt;
# A lágy valósidejű operációs rendszerek mindig prioritásosak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A rezidens monitorok az előző munka befejezése után automatikusan elindították a következő munkát.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszereket az on-line felhasználói feladatok kedvezőbb válaszidejének biztosítására fejlesztették ki.&lt;br /&gt;
# Az időosztásos rendszerekben a batch feladatok is időosztás módon, Round-Robin ütemezéssel futnak.&lt;br /&gt;
# Az első számítógépek esetén a feladatok ütemezése a rendszert üzemeltető humán operátoroknak volt a feladata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A FIFO algoritmusban jelentkezhet a Konvoj-hatás.&lt;br /&gt;
# Az RR algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás.&lt;br /&gt;
# Az SJF algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás.&lt;br /&gt;
# Az SRTF algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a feladatok tipikus állapot-átmeneti diagramjával kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A feladatok VARAKOZÓ állapotban jönnek létre.&lt;br /&gt;
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerben a FUTÓ feladat nem kerülhet vissza FUTÁSRA KÉSZ állapotba direkt módon (csak a VARAKOZÓ állapoton keresztül).&lt;br /&gt;
# A FUTÁSRA KÉSZ feladatok közül a hosszú távú ütemező választja ki a FUTÓ feladatot.&lt;br /&gt;
# Ha a rendszerben a FUTÓ feladat kilépésekor nincs FUTÁSRA KÉSZ feladat, akkor az IDLE rendszerfeladatfog futni (ez mindig FUTASRA KÉSZ).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozó kölcsönös kizárás tekintetében? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A feladat által használt közös memóriára biztosítani kell a kölcsönös kizárást.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszerek mutex szolgáltatása egypéldányos közös erőforrások esetén alkalmazható a kölcsönös kizárás megvalósítására.&lt;br /&gt;
# Többpéldányos közös erőforrások esetén a számláló (counter) típusú szemafor alkalmazható a kölcsönös kizárás megvalósítására.&lt;br /&gt;
# Ha a feladatnak egy többpéldányos erőforrásból többre van szüksége, akkor az egyesével problémamentesen lefoglalható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi mondatok közül melyik nem szükséges feltétele a holtpontnak? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A rendszerben legyen erőszakos erőforrás-elvétel.&lt;br /&gt;
# A rendszerben alkalmazzunk kölcsönös kizárást.&lt;br /&gt;
# A rendszerben feladatok foglaljanak új erőforrásokat úgy, hogy eközben további erőforrások foglalására tegyenek kísérletet.&lt;br /&gt;
# A holtpontban lévő P0-Pi feladatok egymásra várjanak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi lapszervezéssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Lapszervezés esetén nincs külső tördelődés.&lt;br /&gt;
# Lapszervezés esetén a laptábla csökkenti a szabad fizikai memória méretét, hiszen az is ott kerül tárolásra.&lt;br /&gt;
# Az üres (nem használt) fizikai memória keretek listáját a kerettáblában tároljuk.&lt;br /&gt;
# A lapszervezés esetén a memória-hozzáférés sebessége nem változik a változó méretű partíciók módszeréhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi két állítás közül melyik igaz a permanens táron az egyes fájlokhoz tartozó blokkok azonosítására (allokációs stratégiszolgáló megoldásokkal kapcsolatban)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A láncolt tárolás esetén a fájl tetszőleges része közvetlenül elérhető.&lt;br /&gt;
# Az indexelt tárolás esetén a fájl tetszőleges része közvetlenül elérhető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek felépítésével kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer maga is egy program.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer feladata a kapcsolódó be- és kimeneti eszközök kezelése, azokhoz a felhasználói programok nem férnek hozzá direkt módon.&lt;br /&gt;
# Az operációs rendszer magja kezeli a feladatokat és a memóriát.&lt;br /&gt;
# Csak az eszközkezelők tartalmaznak hardwarespecifikus kódot az operációs rendszerekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusok jellemzésére használt mértékekre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átbocsájtó képesség mértékegysége az 1/s vagy job/s.&lt;br /&gt;
# Az átlagos várakozási idő mindig nagyobb, mint az átlagos körülfordulási idő.&lt;br /&gt;
# A központi egység kihasználtsága nem lehet 100%-nál több egyprocesszoros rendszerben.&lt;br /&gt;
# A kihasználtság számítása során figyelmen kívül kell hagyni a rendszerfeladatok által elhasznált processzoridőt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A FIFO algoritmus nem preemptív.&lt;br /&gt;
# Az RR algoritmus preemptív.&lt;br /&gt;
# Az SJF algoritmus preemptív.&lt;br /&gt;
# Az SRTF algoritmus preemptív.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik igaz a feladatok tipikus állapot-átmeneti diagramjával kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Ha egy erőforrásra váró feladat megkapja az erőforrást, akkor FUTO állapotba kerül.&lt;br /&gt;
# VARAKOZÓ állapotban a feladatok aktívan várnak az eseményre.&lt;br /&gt;
# A FUTASRA KÉSZ feladatok közül a középtávú ütemező választja ki a FUTÓ feladatot.&lt;br /&gt;
# Csak FUTO állapotban lévő feladat állíthatja le magát programozottan, pl. az exit() rendszerhívással.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szálnak saját verme (stack) van.&lt;br /&gt;
# A szál tartalmazhat coroutine-okat, amelyek futhatnak párhuzamosan a szálon belül.&lt;br /&gt;
# Egy operációs rendszerben csak egy adott folyamat kontextusában futó két szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# Egy folyamathoz tartozik legalább egy szál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Mely állítás igaz a szemaforokkal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szemafor aktívan vár az erőforrás felszabadulására a modern operációs rendszerekben.&lt;br /&gt;
# A V() művelettel szabadítjuk fel a szemaforral védett erőforrást.&lt;br /&gt;
# Kölcsönös kizárás megvalósításához használt bináris szemafort foglalt (0) értékűre kell inicializálni.&lt;br /&gt;
# Számláló típusú szemafor használata esetén egy többpéldányos erőforrást egyenként, de több példányban lefoglalva (pl. for( ) ciklussal) helyesen működő programot kapunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés esetén van belső tördelődés a fizikai memóriában.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés fizikai memóriában található lap esetén nem befolyásolja sebesség szempontjából a memória alrendszer működését, az ugyanolyan gyors, mintha statikus (pl. fordítási idejű) címleképzést használnánk.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés alapja a lapszervezés.&lt;br /&gt;
# A virtuális tárkezelés lehetővé teszi a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb programok futtatását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Az alábbi két állítás közül melyik igaz a permanens táron az egyes fájlokhoz tartozó blokkok azonosítására (allokációs stratégiszolgáló megoldásokkal kapcsolatban)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A láncolt tárolás esetén a fájl egy blokkjának meghibásodása esetén részben elérhetetlenné válik a fájlban tárolt információ.&lt;br /&gt;
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy blokkjának meghibásodása esetén elérhető a teljes fájlban tárolt információ.&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_(r%C3%A9gi)&amp;diff=190081</id>
		<title>Számítógépes grafika (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_(r%C3%A9gi)&amp;diff=190081"/>
		<updated>2016-07-11T11:55:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: /* Egyéb információk */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név = Számítógépes grafika&lt;br /&gt;
|tárgykód = VIIIAB03&lt;br /&gt;
|szak = info&lt;br /&gt;
|kredit = 4&lt;br /&gt;
|félév = 4&lt;br /&gt;
|kereszt = &lt;br /&gt;
|tanszék = IIT&lt;br /&gt;
|jelenlét = &lt;br /&gt;
|minmunka = &lt;br /&gt;
|labor = &lt;br /&gt;
|kiszh = &lt;br /&gt;
|nagyzh = 1&lt;br /&gt;
|hf = 3&lt;br /&gt;
|vizsga = nincs&lt;br /&gt;
|levlista = &lt;br /&gt;
|tárgyhonlap = http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;2016 tavaszi félévben indított kurzus anyagában bekövetkezett változások miatt (pl. OpenGL 2.1 -&amp;gt; 3.0 váltás), az alábbi anyagok jó része idejétmúlt, és az oldal teljes átdolgozásra szorul.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a képi információ előállításának és feldolgozásának algoritmusait mutatja be, a hallgatókat bevezetve az interaktív grafikus alkalmazások készítésébe és a grafikus hardver programozásába. A [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás]] tárgy utódja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
[[A programozás alapjai II.|A programozás alapjai 2]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A szorgalmi időszakban===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás feltételei:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok leadása&#039;&#039;&#039; 3 db házi feladat van, ebből legalább 2-t kell elkészíteni és megvédeni.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok védése&#039;&#039;&#039; A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; Egy &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039;-t kell sikeresen megírni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A házi feladatok nem pótolhatók.&lt;br /&gt;
**A ZH félév közben és a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
=== Előadásdiák ===&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* [[Media:Graf-merged.compressed.pdf | 2016 tavaszi félév előadásdiái összefűzve, megjegyzésekkel együtt]]&lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]&lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatók által írt összefoglalók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]&lt;br /&gt;
* [https://docs.google.com/document/d/1MLIdbJ-OsD0Rp5auOyH10MSmHW1mC3cNcAzHICoQ3Cc/edit Google doksi a kiadott vizsgafeladatok és korábbi vizsgák megoldására]&lt;br /&gt;
* [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyv === &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videó ===&lt;br /&gt;
A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házik ==&lt;br /&gt;
A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előkészületek===&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Külső linkek ====&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]&lt;br /&gt;
* [http://users.atw.hu/zelux/pub/vik/vik_cb_glut_bundle.rar Windowshoz gyorsan felrakható GLUT] -   ([http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ tutorial hozzá])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tippek a házikhoz ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mindegyik házit elfogadottra megcsinálni. &lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A feladatok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi tárgy [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás#A_feladatok|oldalán]] rengeteg segédanyag található, ha hasznosat találsz, szúrd be a megfelelő házihoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes grafika házi feladat tutorial]]&lt;br /&gt;
** Rengeteg hasznos elmélet van benne, azonban a példakódok OpenGL 2.x-ben íródtak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Első házi ====&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Második házi ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)&lt;br /&gt;
** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: &#039;&#039;&amp;quot;a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Harmadik házi ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Védés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tippek a védésre:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végül is ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi szépségverseny ===&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plusz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-maillel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljesítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.&lt;br /&gt;
* A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottók:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
* A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
* Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
* Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb információk==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ajánlott olvasmányok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]&lt;br /&gt;
* [http://sirkan.iit.bme.hu/~szirmay/3Dgraf.pdf Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;.)]&lt;br /&gt;
* [http://sirkan.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999] - Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat.&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyvrendelés (2014) ===&lt;br /&gt;
A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz! Az elektronikus példány viszont a fenti linken, valamint a tárgy honlapjáról ingyenesen letölthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_(r%C3%A9gi)&amp;diff=190080</id>
		<title>Számítógépes grafika (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_(r%C3%A9gi)&amp;diff=190080"/>
		<updated>2016-07-11T11:53:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: /* Ajánlott olvasmányok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név = Számítógépes grafika&lt;br /&gt;
|tárgykód = VIIIAB03&lt;br /&gt;
|szak = info&lt;br /&gt;
|kredit = 4&lt;br /&gt;
|félév = 4&lt;br /&gt;
|kereszt = &lt;br /&gt;
|tanszék = IIT&lt;br /&gt;
|jelenlét = &lt;br /&gt;
|minmunka = &lt;br /&gt;
|labor = &lt;br /&gt;
|kiszh = &lt;br /&gt;
|nagyzh = 1&lt;br /&gt;
|hf = 3&lt;br /&gt;
|vizsga = nincs&lt;br /&gt;
|levlista = &lt;br /&gt;
|tárgyhonlap = http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;2016 tavaszi félévben indított kurzus anyagában bekövetkezett változások miatt (pl. OpenGL 2.1 -&amp;gt; 3.0 váltás), az alábbi anyagok jó része idejétmúlt, és az oldal teljes átdolgozásra szorul.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a képi információ előállításának és feldolgozásának algoritmusait mutatja be, a hallgatókat bevezetve az interaktív grafikus alkalmazások készítésébe és a grafikus hardver programozásába. A [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás]] tárgy utódja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
[[A programozás alapjai II.|A programozás alapjai 2]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A szorgalmi időszakban===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás feltételei:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok leadása&#039;&#039;&#039; 3 db házi feladat van, ebből legalább 2-t kell elkészíteni és megvédeni.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok védése&#039;&#039;&#039; A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; Egy &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039;-t kell sikeresen megírni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A házi feladatok nem pótolhatók.&lt;br /&gt;
**A ZH félév közben és a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
=== Előadásdiák ===&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* [[Media:Graf-merged.compressed.pdf | 2016 tavaszi félév előadásdiái összefűzve, megjegyzésekkel együtt]]&lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]&lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatók által írt összefoglalók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]&lt;br /&gt;
* [https://docs.google.com/document/d/1MLIdbJ-OsD0Rp5auOyH10MSmHW1mC3cNcAzHICoQ3Cc/edit Google doksi a kiadott vizsgafeladatok és korábbi vizsgák megoldására]&lt;br /&gt;
* [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyv === &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videó ===&lt;br /&gt;
A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házik ==&lt;br /&gt;
A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előkészületek===&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Külső linkek ====&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]&lt;br /&gt;
* [http://users.atw.hu/zelux/pub/vik/vik_cb_glut_bundle.rar Windowshoz gyorsan felrakható GLUT] -   ([http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ tutorial hozzá])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tippek a házikhoz ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mindegyik házit elfogadottra megcsinálni. &lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A feladatok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi tárgy [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás#A_feladatok|oldalán]] rengeteg segédanyag található, ha hasznosat találsz, szúrd be a megfelelő házihoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes grafika házi feladat tutorial]]&lt;br /&gt;
** Rengeteg hasznos elmélet van benne, azonban a példakódok OpenGL 2.x-ben íródtak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Első házi ====&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Második házi ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)&lt;br /&gt;
** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: &#039;&#039;&amp;quot;a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Harmadik házi ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Védés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tippek a védésre:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végül is ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi szépségverseny ===&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plusz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-maillel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljesítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.&lt;br /&gt;
* A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottók:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
* A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
* Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
* Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb információk==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ajánlott olvasmányok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]&lt;br /&gt;
* [http://sirkan.iit.bme.hu/~szirmay/3Dgraf.pdf Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;.)]&lt;br /&gt;
* [http://sirkan.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999] - Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat.&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyvrendelés (2014) ===&lt;br /&gt;
A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_(r%C3%A9gi)&amp;diff=190079</id>
		<title>Számítógépes grafika (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_(r%C3%A9gi)&amp;diff=190079"/>
		<updated>2016-07-11T11:47:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név = Számítógépes grafika&lt;br /&gt;
|tárgykód = VIIIAB03&lt;br /&gt;
|szak = info&lt;br /&gt;
|kredit = 4&lt;br /&gt;
|félév = 4&lt;br /&gt;
|kereszt = &lt;br /&gt;
|tanszék = IIT&lt;br /&gt;
|jelenlét = &lt;br /&gt;
|minmunka = &lt;br /&gt;
|labor = &lt;br /&gt;
|kiszh = &lt;br /&gt;
|nagyzh = 1&lt;br /&gt;
|hf = 3&lt;br /&gt;
|vizsga = nincs&lt;br /&gt;
|levlista = &lt;br /&gt;
|tárgyhonlap = http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;2016 tavaszi félévben indított kurzus anyagában bekövetkezett változások miatt (pl. OpenGL 2.1 -&amp;gt; 3.0 váltás), az alábbi anyagok jó része idejétmúlt, és az oldal teljes átdolgozásra szorul.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a képi információ előállításának és feldolgozásának algoritmusait mutatja be, a hallgatókat bevezetve az interaktív grafikus alkalmazások készítésébe és a grafikus hardver programozásába. A [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás]] tárgy utódja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
[[A programozás alapjai II.|A programozás alapjai 2]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A szorgalmi időszakban===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás feltételei:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok leadása&#039;&#039;&#039; 3 db házi feladat van, ebből legalább 2-t kell elkészíteni és megvédeni.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok védése&#039;&#039;&#039; A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; Egy &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039;-t kell sikeresen megírni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A házi feladatok nem pótolhatók.&lt;br /&gt;
**A ZH félév közben és a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
=== Előadásdiák ===&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* [[Media:Graf-merged.compressed.pdf | 2016 tavaszi félév előadásdiái összefűzve, megjegyzésekkel együtt]]&lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]&lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatók által írt összefoglalók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]&lt;br /&gt;
* [https://docs.google.com/document/d/1MLIdbJ-OsD0Rp5auOyH10MSmHW1mC3cNcAzHICoQ3Cc/edit Google doksi a kiadott vizsgafeladatok és korábbi vizsgák megoldására]&lt;br /&gt;
* [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyv === &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videó ===&lt;br /&gt;
A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házik ==&lt;br /&gt;
A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előkészületek===&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Külső linkek ====&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]&lt;br /&gt;
* [http://users.atw.hu/zelux/pub/vik/vik_cb_glut_bundle.rar Windowshoz gyorsan felrakható GLUT] -   ([http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ tutorial hozzá])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tippek a házikhoz ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mindegyik házit elfogadottra megcsinálni. &lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A feladatok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi tárgy [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás#A_feladatok|oldalán]] rengeteg segédanyag található, ha hasznosat találsz, szúrd be a megfelelő házihoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes grafika házi feladat tutorial]]&lt;br /&gt;
** Rengeteg hasznos elmélet van benne, azonban a példakódok OpenGL 2.x-ben íródtak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Első házi ====&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Második házi ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)&lt;br /&gt;
** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: &#039;&#039;&amp;quot;a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Harmadik házi ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Védés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tippek a védésre:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végül is ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi szépségverseny ===&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plusz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-maillel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljesítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.&lt;br /&gt;
* A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottók:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
* A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
* Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
* Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb információk==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ajánlott olvasmányok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;, lásd könyvrendelés lentebb)&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999&lt;br /&gt;
* Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyvrendelés (2014) ===&lt;br /&gt;
A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Graf-merged.compressed.pdf&amp;diff=190078</id>
		<title>Fájl:Graf-merged.compressed.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Graf-merged.compressed.pdf&amp;diff=190078"/>
		<updated>2016-07-11T11:44:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diabiztons%C3%A1g&amp;diff=189631</id>
		<title>Médiabiztonság</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diabiztons%C3%A1g&amp;diff=189631"/>
		<updated>2016-06-04T11:18:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: /* Diák */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Médibaiztonság&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA378&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| szakirány = Médiainformatika és -biztonság&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = gyakorlaton 70%&lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = nincs&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = szorgalmi, megajánlottért&lt;br /&gt;
| vizsga = van&lt;br /&gt;
| elővizsga = van (ha a ZH legalább négyes)&lt;br /&gt;
| levlista =  mediatech-bscATsch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA378/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://qosip.tmit.bme.hu/foswiki/bin/view/VITMA378/WebHome&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előtanulmányi rend==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szorgalmi időszakban==&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; megszerzésének feltétele:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; legalább 40%-os megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; Ötös ZH esetén, a ZH utáni tananyagból kell beadni egy esszét.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; feltétele legalább jó (4) zárthelyi eredmény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tematika==&lt;br /&gt;
* Bevezetés&lt;br /&gt;
**  Médiabiztonság célok és fogalmak&lt;br /&gt;
* Szteganográfia - az információ elrejtése&lt;br /&gt;
**  Információk elrejtése&lt;br /&gt;
**  Technikai megoldások kép, hang és videó médiákra&lt;br /&gt;
**  Robusztus szteganográfiai eljárások – védelem az adatrejtés támadásai ellen&lt;br /&gt;
**  A szteganográfia lehetséges alkalmazásai&lt;br /&gt;
**  Vízjelezés. Látható vízjelek, törékeny vízjelek, robusztus vízjelek.&lt;br /&gt;
**  Védekezés a média megváltoztatása ellen&lt;br /&gt;
** Média megjelölése, nyomkövetés&lt;br /&gt;
* Szteganalízis – A rejtett információk felkutatása&lt;br /&gt;
**  Információk felkutatása statisztikai módszerek segítségével&lt;br /&gt;
**  Védelem a szteganalízis ellen&lt;br /&gt;
* Média titkosítása&lt;br /&gt;
**  Kép és videó titkosítási eljárások&lt;br /&gt;
**  Kép titkosítása, JPEG2000&lt;br /&gt;
**  Formátumfüggő videó titkosítási algoritmusok&lt;br /&gt;
**  Formátumfüggetlen videó titkosítási algoritmusok&lt;br /&gt;
**  Szelektív videó titkosítás&lt;br /&gt;
**  Videófolyam titkosítása&lt;br /&gt;
**  Videófolyam (streaming) titkosítása&lt;br /&gt;
**  Kulcskezelés többesküldés esetén&lt;br /&gt;
**  Titkosítás digitális TV esetén. Korlátozott hozzáférésű digitális műsorszórás. Analóg módszerek.&lt;br /&gt;
* Digitális jogkezelés (Digital Rights Management)&lt;br /&gt;
**  Digitális adathordozók másolás elleni védelme&lt;br /&gt;
**  CD és DVD védelmi technológiák&lt;br /&gt;
**  Aktív védelem&lt;br /&gt;
**  DRM rendszerek&lt;br /&gt;
**  DRM rendszerek felépítése, használata&lt;br /&gt;
**  Titkosítás és vízjelezés&lt;br /&gt;
**  Média licenszek kezelése&lt;br /&gt;
* Szerzői jogok védelme&lt;br /&gt;
**  Törvények Magyarországon és más országokban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
* A 2012/13-as tanévvel bezárólag minden ZH és vizsgakérdés megtalálható kidolgozva a [https://docs.google.com/document/d/1p0VcmdITfQBEpD9FGlTkvQ1fu1PnEQ1rrh2SswzZrnY/edit Google Drive-on]. Szerkeszd nyugodtan, de ha nem vagy biztos valamiben, inkább írd az adott mondat mellé megjegyzésbe.&lt;br /&gt;
* A gyakorlatok feladatsorai megtalálhatók [https://www.dropbox.com/sh/nmm2d8e4tsn20gz/AACa5muw7yJao381WeRoeL0la?dl=0 itt].&lt;br /&gt;
* 2015-ben kidolgozták a ZH előtti gyakorlati anyagokat a [https://docs.google.com/document/d/1rq4552r0Ey7hqH-UOoQUHRu2miLCHI6arFFQOSJIXv4/edit Google Drive-on].&lt;br /&gt;
* 2015-ben kidolgozták a ZH utáni gyakorlatokat is kidolgozták a [https://docs.google.com/document/d/14MO-qJWpVir0Y6Mp2SrOQFku8-rSOFPgDwVb9u2ORxA/edit#heading=h.e50dlx8gtwyv Google Drive-on].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Diák==&lt;br /&gt;
*[[Media:00-Mediabiztonsag.pdf | 00 - Bevezető]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-01-Kriptografia.pdf | 01 -Kriptográfia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-02-Szteganografia.pdf | 02 - Szteganográfia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-_03-Adatrejtes_kepekben.pdf | 03 - Adatrejtés képekben]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-_04-Adatrejtes_videoban.pdf ‎ | 04 - Adatrejtés videóban]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-05-Robusztus_adatrejtes.pdf | 05 - Robusztus adatrejtés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-06-Adatrejte9s_hanganyagokban.pdf | 06 - Adatrejtés hanganyagokban]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-07-Video_titkositasa.pdf | 07 - Videó titkosítása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-08-Mediafolyamok_tikositasa.pdf | 08 - Médiafolyamok titkosítása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag - 09-VoIP_biztonsag.pdf | 09 - VoIP biztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-10-Halozat_biztonsag.pdf | 10 - Hálózat biztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-11-Multimedia_vedelem.pdf | 11 - Multimédia védelem]]&lt;br /&gt;
*[[Media:12-Szerzoi_jogok_vedelme_mediabizti.pdf | 12 - Szerzői jogok védelme]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régi ZH-k==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:12-Szerzoi_jogok_vedelme_mediabizti.pdf&amp;diff=189630</id>
		<title>Fájl:12-Szerzoi jogok vedelme mediabizti.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:12-Szerzoi_jogok_vedelme_mediabizti.pdf&amp;diff=189630"/>
		<updated>2016-06-04T11:17:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: 12 - Szerzői jogok védelme&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;12 - Szerzői jogok védelme&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diabiztons%C3%A1g&amp;diff=188658</id>
		<title>Médiabiztonság</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diabiztons%C3%A1g&amp;diff=188658"/>
		<updated>2016-04-06T12:03:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Médibaiztonság&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA378&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| szakirány = Médiainformatika és -biztonság&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = gyakorlaton 70%&lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = nincs&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = szorgalmi, megajánlottért&lt;br /&gt;
| vizsga = van&lt;br /&gt;
| elővizsga = van (ha a ZH legalább négyes)&lt;br /&gt;
| levlista =  mediatech-bscATsch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA378/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://qosip.tmit.bme.hu/foswiki/bin/view/VITMA378/WebHome&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előtanulmányi rend==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szorgalmi időszakban==&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; megszerzésének feltétele:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; legalább 40%-os megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; Ötös ZH esetén, a ZH utáni tananyagból kell beadni egy esszét.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; feltétele legalább jó (4) zárthelyi eredmény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tematika==&lt;br /&gt;
* Bevezetés&lt;br /&gt;
**  Médiabiztonság célok és fogalmak&lt;br /&gt;
* Szteganográfia - az információ elrejtése&lt;br /&gt;
**  Információk elrejtése&lt;br /&gt;
**  Technikai megoldások kép, hang és videó médiákra&lt;br /&gt;
**  Robusztus szteganográfiai eljárások – védelem az adatrejtés támadásai ellen&lt;br /&gt;
**  A szteganográfia lehetséges alkalmazásai&lt;br /&gt;
**  Vízjelezés. Látható vízjelek, törékeny vízjelek, robusztus vízjelek.&lt;br /&gt;
**  Védekezés a média megváltoztatása ellen&lt;br /&gt;
** Média megjelölése, nyomkövetés&lt;br /&gt;
* Szteganalízis – A rejtett információk felkutatása&lt;br /&gt;
**  Információk felkutatása statisztikai módszerek segítségével&lt;br /&gt;
**  Védelem a szteganalízis ellen&lt;br /&gt;
* Média titkosítása&lt;br /&gt;
**  Kép és videó titkosítási eljárások&lt;br /&gt;
**  Kép titkosítása, JPEG2000&lt;br /&gt;
**  Formátumfüggő videó titkosítási algoritmusok&lt;br /&gt;
**  Formátumfüggetlen videó titkosítási algoritmusok&lt;br /&gt;
**  Szelektív videó titkosítás&lt;br /&gt;
**  Videófolyam titkosítása&lt;br /&gt;
**  Videófolyam (streaming) titkosítása&lt;br /&gt;
**  Kulcskezelés többesküldés esetén&lt;br /&gt;
**  Titkosítás digitális TV esetén. Korlátozott hozzáférésű digitális műsorszórás. Analóg módszerek.&lt;br /&gt;
* Digitális jogkezelés (Digital Rights Management)&lt;br /&gt;
**  Digitális adathordozók másolás elleni védelme&lt;br /&gt;
**  CD és DVD védelmi technológiák&lt;br /&gt;
**  Aktív védelem&lt;br /&gt;
**  DRM rendszerek&lt;br /&gt;
**  DRM rendszerek felépítése, használata&lt;br /&gt;
**  Titkosítás és vízjelezés&lt;br /&gt;
**  Média licenszek kezelése&lt;br /&gt;
* Szerzői jogok védelme&lt;br /&gt;
**  Törvények Magyarországon és más országokban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
* A 2012/13-as tanévvel bezárólag minden ZH és vizsgakérdés megtalálható kidolgozva a [https://docs.google.com/document/d/1p0VcmdITfQBEpD9FGlTkvQ1fu1PnEQ1rrh2SswzZrnY/edit Google Drive-on]. Szerkeszd nyugodtan, de ha nem vagy biztos valamiben, inkább írd az adott mondat mellé megjegyzésbe.&lt;br /&gt;
* A gyakorlatok feladatsorai megtalálhatók [https://www.dropbox.com/sh/nmm2d8e4tsn20gz/AACa5muw7yJao381WeRoeL0la?dl=0 itt].&lt;br /&gt;
* 2015-ben kidolgozták a ZH előtti gyakorlati anyagokat a [https://docs.google.com/document/d/1rq4552r0Ey7hqH-UOoQUHRu2miLCHI6arFFQOSJIXv4/edit Google Drive-on].&lt;br /&gt;
* 2015-ben kidolgozták a ZH utáni gyakorlatokat is kidolgozták a [https://docs.google.com/document/d/14MO-qJWpVir0Y6Mp2SrOQFku8-rSOFPgDwVb9u2ORxA/edit#heading=h.e50dlx8gtwyv Google Drive-on].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Diák==&lt;br /&gt;
*[[Media:00-Mediabiztonsag.pdf | 00 - Bevezető]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-01-Kriptografia.pdf | 01 -Kriptográfia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-02-Szteganografia.pdf | 02 - Szteganográfia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-_03-Adatrejtes_kepekben.pdf | 03 - Adatrejtés képekben]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-_04-Adatrejtes_videoban.pdf ‎ | 04 - Adatrejtés videóban]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-05-Robusztus_adatrejtes.pdf | 05 - Robusztus adatrejtés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-06-Adatrejte9s_hanganyagokban.pdf | 06 - Adatrejtés hanganyagokban]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-07-Video_titkositasa.pdf | 07 - Videó titkosítása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-08-Mediafolyamok_tikositasa.pdf | 08 - Médiafolyamok titkosítása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag - 09-VoIP_biztonsag.pdf | 09 - VoIP biztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-10-Halozat_biztonsag.pdf | 10 - Hálózat biztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-11-Multimedia_vedelem.pdf | 11 - Multimédia védelem]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régi ZH-k==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diabiztons%C3%A1g&amp;diff=188657</id>
		<title>Médiabiztonság</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diabiztons%C3%A1g&amp;diff=188657"/>
		<updated>2016-04-06T09:41:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Médibaiztonság&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA378&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| szakirány = Médiainformatika és -biztonság&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = &lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = &lt;br /&gt;
| vizsga = van&lt;br /&gt;
| elővizsga = van&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA378/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://qosip.tmit.bme.hu/foswiki/bin/view/VITMA378/WebHome&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előtanulmányi rend==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szorgalmi időszakban==&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; megszerzésének feltétele:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; legalább 40%-os megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; Ötös ZH esetén, a ZH utáni tananyagból kell beadni egy esszét.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; feltétele legalább jó (4) zárthelyi eredmény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tematika==&lt;br /&gt;
* Bevezetés&lt;br /&gt;
**  Médiabiztonság célok és fogalmak&lt;br /&gt;
* Szteganográfia - az információ elrejtése&lt;br /&gt;
**  Információk elrejtése&lt;br /&gt;
**  Technikai megoldások kép, hang és videó médiákra&lt;br /&gt;
**  Robusztus szteganográfiai eljárások – védelem az adatrejtés támadásai ellen&lt;br /&gt;
**  A szteganográfia lehetséges alkalmazásai&lt;br /&gt;
**  Vízjelezés. Látható vízjelek, törékeny vízjelek, robusztus vízjelek.&lt;br /&gt;
**  Védekezés a média megváltoztatása ellen&lt;br /&gt;
** Média megjelölése, nyomkövetés&lt;br /&gt;
* Szteganalízis – A rejtett információk felkutatása&lt;br /&gt;
**  Információk felkutatása statisztikai módszerek segítségével&lt;br /&gt;
**  Védelem a szteganalízis ellen&lt;br /&gt;
* Média titkosítása&lt;br /&gt;
**  Kép és videó titkosítási eljárások&lt;br /&gt;
**  Kép titkosítása, JPEG2000&lt;br /&gt;
**  Formátumfüggő videó titkosítási algoritmusok&lt;br /&gt;
**  Formátumfüggetlen videó titkosítási algoritmusok&lt;br /&gt;
**  Szelektív videó titkosítás&lt;br /&gt;
**  Videófolyam titkosítása&lt;br /&gt;
**  Videófolyam (streaming) titkosítása&lt;br /&gt;
**  Kulcskezelés többesküldés esetén&lt;br /&gt;
**  Titkosítás digitális TV esetén. Korlátozott hozzáférésű digitális műsorszórás. Analóg módszerek.&lt;br /&gt;
* Digitális jogkezelés (Digital Rights Management)&lt;br /&gt;
**  Digitális adathordozók másolás elleni védelme&lt;br /&gt;
**  CD és DVD védelmi technológiák&lt;br /&gt;
**  Aktív védelem&lt;br /&gt;
**  DRM rendszerek&lt;br /&gt;
**  DRM rendszerek felépítése, használata&lt;br /&gt;
**  Titkosítás és vízjelezés&lt;br /&gt;
**  Média licenszek kezelése&lt;br /&gt;
* Szerzői jogok védelme&lt;br /&gt;
**  Törvények Magyarországon és más országokban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
* A 2012/13-as tanévvel bezárólag minden ZH és vizsgakérdés megtalálható kidolgozva a [https://docs.google.com/document/d/1p0VcmdITfQBEpD9FGlTkvQ1fu1PnEQ1rrh2SswzZrnY/edit Google Drive-on]. Szerkeszd nyugodtan, de ha nem vagy biztos valamiben, inkább írd az adott mondat mellé megjegyzésbe.&lt;br /&gt;
* A gyakorlatok feladatsorai megtalálhatók [https://www.dropbox.com/sh/nmm2d8e4tsn20gz/AACa5muw7yJao381WeRoeL0la?dl=0 itt].&lt;br /&gt;
* 2015-ben kidolgozták a ZH előtti gyakorlati anyagokat a [https://docs.google.com/document/d/1rq4552r0Ey7hqH-UOoQUHRu2miLCHI6arFFQOSJIXv4/edit Google Drive-on].&lt;br /&gt;
* 2015-ben kidolgozták a ZH utáni gyakorlatokat is kidolgozták a [https://docs.google.com/document/d/14MO-qJWpVir0Y6Mp2SrOQFku8-rSOFPgDwVb9u2ORxA/edit#heading=h.e50dlx8gtwyv Google Drive-on].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Diák==&lt;br /&gt;
*[[Media:00-Mediabiztonsag.pdf | 00 - Bevezető]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-01-Kriptografia.pdf | 01 -Kriptográfia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-02-Szteganografia.pdf | 02 - Szteganográfia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-_03-Adatrejtes_kepekben.pdf | 03 - Adatrejtés képekben]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-_04-Adatrejtes_videoban.pdf ‎ | 04 - Adatrejtés videóban]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-05-Robusztus_adatrejtes.pdf | 05 - Robusztus adatrejtés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-06-Adatrejte9s_hanganyagokban.pdf | 06 - Adatrejtés hanganyagokban]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-07-Video_titkositasa.pdf | 07 - Videó titkosítása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-08-Mediafolyamok_tikositasa.pdf | 08 - Médiafolyamok titkosítása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag - 09-VoIP_biztonsag.pdf | 09 - VoIP biztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-10-Halozat_biztonsag.pdf | 10 - Hálózat biztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-11-Multimedia_vedelem.pdf | 11 - Multimédia védelem]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régi ZH-k==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diabiztons%C3%A1g&amp;diff=188656</id>
		<title>Médiabiztonság</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diabiztons%C3%A1g&amp;diff=188656"/>
		<updated>2016-04-06T09:29:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Médibaiztonság&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA378&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| szakirány = Médiainformatika és -biztonság&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = &lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = &lt;br /&gt;
| vizsga = van&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA378/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://qosip.tmit.bme.hu/foswiki/bin/view/VITMA378/WebHome&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előtanulmányi rend==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szorgalmi időszakban==&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; megszerzésének feltétele:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; legalább 40%-os megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; Ötös ZH esetén, a ZH utáni tananyagból kell beadni egy esszét.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
* A 2012/13-as tanévvel bezárólag minden ZH és vizsgakérdés megtalálható kidolgozva a [https://docs.google.com/document/d/1p0VcmdITfQBEpD9FGlTkvQ1fu1PnEQ1rrh2SswzZrnY/edit Google Drive-on]. Szerkeszd nyugodtan, de ha nem vagy biztos valamiben, inkább írd az adott mondat mellé megjegyzésbe.&lt;br /&gt;
* A gyakorlatok feladatsorai megtalálhatók [https://www.dropbox.com/sh/nmm2d8e4tsn20gz/AACa5muw7yJao381WeRoeL0la?dl=0 itt].&lt;br /&gt;
* 2015-ben kidolgozták a ZH előtti gyakorlati anyagokat a [https://docs.google.com/document/d/1rq4552r0Ey7hqH-UOoQUHRu2miLCHI6arFFQOSJIXv4/edit Google Drive-on].&lt;br /&gt;
* 2015-ben kidolgozták a ZH utáni gyakorlatokat is kidolgozták a [https://docs.google.com/document/d/14MO-qJWpVir0Y6Mp2SrOQFku8-rSOFPgDwVb9u2ORxA/edit#heading=h.e50dlx8gtwyv Google Drive-on].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Diák==&lt;br /&gt;
*[[Media:00-Mediabiztonsag.pdf | 00 - Bevezető]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-01-Kriptografia.pdf | 01 -Kriptográfia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-02-Szteganografia.pdf | 02 - Szteganográfia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-_03-Adatrejtes_kepekben.pdf | 03 - Adatrejtés képekben]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-_04-Adatrejtes_videoban.pdf ‎ | 04 - Adatrejtés videóban]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-05-Robusztus_adatrejtes.pdf | 05 - Robusztus adatrejtés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-06-Adatrejte9s_hanganyagokban.pdf | 06 - Adatrejtés hanganyagokban]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-07-Video_titkositasa.pdf | 07 - Videó titkosítása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-08-Mediafolyamok_tikositasa.pdf | 08 - Médiafolyamok titkosítása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag - 09-VoIP_biztonsag.pdf | 09 - VoIP biztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-10-Halozat_biztonsag.pdf | 10 - Hálózat biztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-11-Multimedia_vedelem.pdf | 11 - Multimédia védelem]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régi ZH-k==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diabiztons%C3%A1g&amp;diff=188655</id>
		<title>Médiabiztonság</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diabiztons%C3%A1g&amp;diff=188655"/>
		<updated>2016-04-06T09:20:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: /* Diák */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Médibaiztonság&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA378&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| szakirány = Médiainformatika és -biztonság&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = &lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = &lt;br /&gt;
| vizsga = van&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA378/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://qosip.tmit.bme.hu/foswiki/bin/view/VITMA378/WebHome&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előtanulmányi rend==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szorgalmi időszakban==&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; megszerzésének feltétele:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; legalább 40%-os megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; Ötös ZH esetén, a ZH utáni tananyagból kell beadni egy esszét.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
A 2012/13-as tanévvel bezárólag minden ZH és vizsgakérdés megtalálható kidolgozva a [https://docs.google.com/document/d/1p0VcmdITfQBEpD9FGlTkvQ1fu1PnEQ1rrh2SswzZrnY/edit Google Drive-on]. Szerkeszd nyugodtan, de ha nem vagy biztos valamiben, inkább írd az adott mondat mellé megjegyzésbe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Diák==&lt;br /&gt;
*[[Media:00-Mediabiztonsag.pdf | 00 - Bevezető]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-01-Kriptografia.pdf | 01 -Kriptográfia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-02-Szteganografia.pdf | 02 - Szteganográfia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-_03-Adatrejtes_kepekben.pdf | 03 - Adatrejtés képekben]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-_04-Adatrejtes_videoban.pdf ‎ | 04 - Adatrejtés videóban]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-05-Robusztus_adatrejtes.pdf | 05 - Robusztus adatrejtés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-06-Adatrejte9s_hanganyagokban.pdf | 06 - Adatrejtés hanganyagokban]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-07-Video_titkositasa.pdf | 07 - Videó titkosítása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-08-Mediafolyamok_tikositasa.pdf | 08 - Médiafolyamok titkosítása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag - 09-VoIP_biztonsag.pdf | 09 - VoIP biztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-10-Halozat_biztonsag.pdf | 10 - Hálózat biztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-11-Multimedia_vedelem.pdf | 11 - Multimédia védelem]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régi ZH-k==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diabiztons%C3%A1g&amp;diff=188654</id>
		<title>Médiabiztonság</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diabiztons%C3%A1g&amp;diff=188654"/>
		<updated>2016-04-06T09:19:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Médibaiztonság&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA378&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| szakirány = Médiainformatika és -biztonság&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = &lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = &lt;br /&gt;
| vizsga = van&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA378/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://qosip.tmit.bme.hu/foswiki/bin/view/VITMA378/WebHome&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előtanulmányi rend==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szorgalmi időszakban==&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; megszerzésének feltétele:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; legalább 40%-os megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; Ötös ZH esetén, a ZH utáni tananyagból kell beadni egy esszét.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
A 2012/13-as tanévvel bezárólag minden ZH és vizsgakérdés megtalálható kidolgozva a [https://docs.google.com/document/d/1p0VcmdITfQBEpD9FGlTkvQ1fu1PnEQ1rrh2SswzZrnY/edit Google Drive-on]. Szerkeszd nyugodtan, de ha nem vagy biztos valamiben, inkább írd az adott mondat mellé megjegyzésbe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Diák==&lt;br /&gt;
*[[Media:00-Mediabiztonsag.pdf | 00 - Bevezető]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-01-Kriptografia.pdf | 01 -Kriptográfia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag:02-Szteganografia.pdf | 02 - Szteganográfia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag: 03-Adatrejtes_kepekben.pdf | 03 - Adatrejtés képekben]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-_04-Adatrejtes_videoban.pdf ‎ | 04 - Adatrejtés videóban]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-05-Robusztus_adatrejtes.pdf | 05 - Robusztus adatrejtés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-06-Adatrejte9s_hanganyagokban.pdf | 06 - Adatrejtés hanganyagokban]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-07-Video_titkositasa.pdf | 07 - Videó titkosítása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-08-Mediafolyamok_tikositasa.pdf | 08 - Médiafolyamok titkosítása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag - 09-VoIP_biztonsag.pdf | 09 - VoIP biztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-10-Halozat_biztonsag.pdf | 10 - Hálózat biztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mediabiztonsag-11-Multimedia_vedelem.pdf | 11 - Multimédia védelem]]&lt;br /&gt;
==Régi ZH-k==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-10-Halozat_biztonsag.pdf&amp;diff=188653</id>
		<title>Fájl:Mediabiztonsag-10-Halozat biztonsag.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-10-Halozat_biztonsag.pdf&amp;diff=188653"/>
		<updated>2016-04-06T09:18:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: Hálózat biztonság&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Hálózat biztonság&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-11-Multimedia_vedelem.pdf&amp;diff=188652</id>
		<title>Fájl:Mediabiztonsag-11-Multimedia vedelem.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-11-Multimedia_vedelem.pdf&amp;diff=188652"/>
		<updated>2016-04-06T09:16:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: Multimédia védelem&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Multimédia védelem&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag_-_09-VoIP_biztonsag.pdf&amp;diff=188651</id>
		<title>Fájl:Mediabiztonsag - 09-VoIP biztonsag.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag_-_09-VoIP_biztonsag.pdf&amp;diff=188651"/>
		<updated>2016-04-06T09:14:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: VoIP biztonság&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;VoIP biztonság&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-08-Mediafolyamok_tikositasa.pdf&amp;diff=188650</id>
		<title>Fájl:Mediabiztonsag-08-Mediafolyamok tikositasa.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-08-Mediafolyamok_tikositasa.pdf&amp;diff=188650"/>
		<updated>2016-04-06T09:13:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: Mediafolyamok_tikositasa&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Mediafolyamok_tikositasa&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-07-Video_titkositasa.pdf&amp;diff=188649</id>
		<title>Fájl:Mediabiztonsag-07-Video titkositasa.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-07-Video_titkositasa.pdf&amp;diff=188649"/>
		<updated>2016-04-06T09:11:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: Videó titkosítása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Videó titkosítása&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-06-Adatrejte9s_hanganyagokban.pdf&amp;diff=188648</id>
		<title>Fájl:Mediabiztonsag-06-Adatrejte9s hanganyagokban.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-06-Adatrejte9s_hanganyagokban.pdf&amp;diff=188648"/>
		<updated>2016-04-06T09:10:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: Adatrejtés hanganyagokban&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Adatrejtés hanganyagokban&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-05-Robusztus_adatrejtes.pdf&amp;diff=188647</id>
		<title>Fájl:Mediabiztonsag-05-Robusztus adatrejtes.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-05-Robusztus_adatrejtes.pdf&amp;diff=188647"/>
		<updated>2016-04-06T09:08:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: Robusztus adatrejtés&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Robusztus adatrejtés&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-_04-Adatrejtes_videoban.pdf&amp;diff=188646</id>
		<title>Fájl:Mediabiztonsag- 04-Adatrejtes videoban.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-_04-Adatrejtes_videoban.pdf&amp;diff=188646"/>
		<updated>2016-04-06T09:07:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: Adatrejtés videóban&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Adatrejtés videóban&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-_03-Adatrejtes_kepekben.pdf&amp;diff=188645</id>
		<title>Fájl:Mediabiztonsag- 03-Adatrejtes kepekben.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-_03-Adatrejtes_kepekben.pdf&amp;diff=188645"/>
		<updated>2016-04-06T09:06:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: Adatrejtés képekben&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Adatrejtés képekben&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-02-Szteganografia.pdf&amp;diff=188644</id>
		<title>Fájl:Mediabiztonsag-02-Szteganografia.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-02-Szteganografia.pdf&amp;diff=188644"/>
		<updated>2016-04-06T09:05:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-01-Kriptografia.pdf&amp;diff=188643</id>
		<title>Fájl:Mediabiztonsag-01-Kriptografia.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mediabiztonsag-01-Kriptografia.pdf&amp;diff=188643"/>
		<updated>2016-04-06T08:55:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: Kriptográfia&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Kriptográfia&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:00-Mediabiztonsag.pdf&amp;diff=188642</id>
		<title>Fájl:00-Mediabiztonsag.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:00-Mediabiztonsag.pdf&amp;diff=188642"/>
		<updated>2016-04-06T08:51:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: Médiabiztonság bevezetés&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Médiabiztonság bevezetés&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184885</id>
		<title>Szoftvertechnológia (régi)/Java igaz-hamis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184885"/>
		<updated>2015-03-22T10:55:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Szofttech Java igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2000. december 19. és 2015. január 6. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is itt vannak, igaz/hamis válaszokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TODO: jó lenne a metódusneveket dőlttel szedni, hogy picit átláthatóbb legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RuntimeExceptiont csak a virtuális gép beépített osztályai dobhatnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy FileReadert egy BufferedReaderbe csomagolunk, akkor a BufferedReader bezárása után (close metódus meghívása) a FileReadert is be kell zárnunk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha van két szálunk, akkor a join metódusaikat csak az elindításuk sorrendjében szabad meghívni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.awt.event csomagban a WindowAdapter osztály megvalósítja a WindowListener interfészt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.lang.String osztálynak vannak a string értékét (tartalmát) megváltoztató metódusai ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a primitív típusokhoz tartozó csomagoló osztályok (wrapper classes) nem változtathatók (immutable) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a Set minden metódusa megtalálható a List-ben is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait hívása során a szál kilép az objektum monitorából ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a WindowAdapter osztály használatával lehetővé válik a többszörös öröklés ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== abstract osztálynak lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztályból nem lehet példányt létrehozni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztálynak nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== az alábbi kódrészlet futtatása végén a b változó értéke true ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;String s1 = new String(&amp;quot;Hello&amp;quot;); &lt;br /&gt;
String s2 = s1; &lt;br /&gt;
s2 += &amp;quot; world&amp;quot;; &lt;br /&gt;
boolean b = (s1 == s2);&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkjában lehet újonnan létrehozott kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkból szabad exception-t dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== csak primitív típusokon értelmezett a &amp;quot;természetes rendezés&amp;quot; (natural ordering) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interface típusnak csak egyetlen közvetlen őse lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy metódust el lehet látni egyszerre abstract és final módosítóval is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum referenciáját tartalmazó változón csak olyan metódus hívható meg, amilyen a változó statikus típusában is szerepel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum wait metódusát csak az objektum monitorában tartózkodó szál hívhatja meg ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== wait metódust csak azon az objektumon lehet hívni, aminek a hívást végrehajtó szál a monitorában tartózkodik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== finally blokkból szabad kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály lehet akkor is absztrakt, ha nincs absztrakt metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály statikus metódusát csak statikus metódusból lehet meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre notify() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre wait() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál egyszerre csak egy objektum monitorában tartózkodhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusa nem lehet absztrakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a finally blokkot a garbage collector hajtja végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusának nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet a változó dinamikus típusának leszármazottja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet absztakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusának nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy X osztály foo() synchronized metódusa nem lehet final ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== előfordulhat, hogy két szál (T1 és T2) ugyanazon objektum ugyanazon synchronized metódusát futtatva T1 T2 sorrendben lép be, de T2 T1 sorrendben lép ki ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus módosíthatja az objektum állapotát ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet abstract ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet statikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== for (S x : z) fejlécű for ciklusban a z referencia csak tömbre vagy a JDK-val szállított gyári kollekciók példányaira referálhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály paramétere nem lehet primitív típus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály példányosításakor lehet másik generikus osztály a paraméter ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a t tömböt paraméterként átadjuk egy metódusnak, amelyik a tömb egy elemének új értéket ad, akkor az eredeti tömbben is módosul az érték ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál notify() hívás hatására hagyja el a WAIT állapotot, akkor RUNNABLE állapotba kerül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy x objektum package láthatóságú metódusait meghívhatja egy másik osztályú y objektum, akkor y meghívhatja x protected metódusait is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, akkor start() metódushívással újraindítható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, nem lehet újraindítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JScrollPane-be csak olyan SWING komponenst szabad tenni, aminek nincs saját görgetősávja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== két interfész csak akkor valósítható meg egy osztályban, ha az interfészeknek nincsen közös metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== konstruktornak nem lehet láthatósága ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan private tag, aminek többször is lehet értéket adni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden generikus osztály használható Object paraméterezéssel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden List interfészt megvalósító objektum értékül adható Set típusú változónak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden objektumnak van wait() metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden primitív típusnak van csomagoló (wrapper) osztálya ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== nincs olyan várakozó szál, amelyik egyből RUNNABLE állapotú lesz a notifyAll() hatására ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== példánymetódust kivétel nélkül csak példánymetódusból hívhatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus is lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus tömbje is a primitív típusok közé számít ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== privát metódust csak privát metódusból lehet hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumok nem szerializálódnak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumokat csak az adott osztály metódusai érhetik el közvetlenül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus attribútumot csak statikus metódusból lehet elérni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem dobhat kivételt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem lehet private  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== String objektum tartalma bármikor megváltoztatható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized módosítójú metódusban nem lehet wait() metódust hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== foreach ciklusban (pl. for (A a : x){...}) nem szabad az iterált kollekcióhoz (a példában x) új elemet hozzáadni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized kulcsszó használatával elkerüljük a deadlock kialakulását ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálak nem képesek saját magukat közvetlenül waiting állapotból notify-jal felébreszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálakon a join() metódust csak az indításuk sorrendjében szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálat a run() metódus meghívásával indíthatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szerializálás körkörös hivatkozású adatszerkezeten (pl. gyűrű) kivételt dob ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan objektumot létrehozni, amely nem dobható kivételként ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a standard inputról ciklusban olvasunk be sorokat, akkor a BufferedReader(new InputStreamReader(System.in)) objektum létrehozását a cikluson kívül kell elhelyezni, nem pedig a cikluson belül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== InputStreamReader konstruktora kaphatja paraméterül a System.in-t ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a standard Java.lang csomagban vannak olyan osztályok, amelyek példányai nem szerializálhatók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szálat csak a szál start() függvényével szabad elindítani, és csak a stop() függvényével szabad leállítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait() függvény csak olyan objektumon hívható, amelyre rászinkronizáltunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JFrame layoutmanager-e csak a BorderLayout lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy s String objektumon meghívjuk a toUpperCase() metódust, akkor módosul az s objektum tartalma ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztályhoz úgy adhatunk saját függvényeket, hogy egy leszármazottat készítünk belőle ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized blokkok nem ágyazhatók egymásba ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final módosítójú osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem módosíthatja az attribútumok értékét ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A String osztályból nem lehet leszármazottat készíteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztály immutábilis ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódust csak egyszer szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódus hatására a garbage collector felszabadítja az objektumot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy objektum nem szinkronizálhat saját magára ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szál futását nem lehet a saját wait() metódusával felfüggeszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál futásának felfüggesztéséhez a sleep() függvényt kell használni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RuntimeException-ből származó kivételeket kötelező elkapni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== exceptionnek nem lehet private metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a RuntimeException az Exception leszármazottja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy interfész nem tartalmazhat privát láthatóságú metódusokat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interfész minden függvénye absztrakt és publikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184884</id>
		<title>Szoftvertechnológia (régi)/Java igaz-hamis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184884"/>
		<updated>2015-03-22T10:50:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Szofttech Java igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2000. december 19. és 2015. január 6. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is itt vannak, igaz/hamis válaszokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TODO: jó lenne a metódusneveket dőlttel szedni, hogy picit átláthatóbb legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RuntimeExceptiont csak a virtuális gép beépített osztályai dobhatnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy FileReadert egy BufferedReaderbe csomagolunk, akkor a BufferedReader bezárása után (close metódus meghívása) a FileReadert is be kell zárnunk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha van két szálunk, akkor a join metódusaikat csak az elindításuk sorrendjében szabad meghívni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.awt.event csomagban a WindowAdapter osztály megvalósítja a WindowListener interfészt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.lang.String osztálynak vannak a string értékét (tartalmát) megváltoztató metódusai ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a primitív típusokhoz tartozó csomagoló osztályok (wrapper classes) nem változtathatók (immutable) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a Set minden metódusa megtalálható a List-ben is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait hívása során a szál kilép az objektum monitorából ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a WindowAdapter osztály használatával lehetővé válik a többszörös öröklés ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== abstract osztálynak lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztályból nem lehet példányt létrehozni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztálynak nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== az alábbi kódrészlet futtatása végén a b változó értéke true ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;String s1 = new String(&amp;quot;Hello&amp;quot;); &lt;br /&gt;
String s2 = s1; &lt;br /&gt;
s2 += &amp;quot; world&amp;quot;; &lt;br /&gt;
boolean b = (s1 == s2);&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkjában lehet újonnan létrehozott kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkból szabad exception-t dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== csak primitív típusokon értelmezett a &amp;quot;természetes rendezés&amp;quot; (natural ordering) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interface típusnak csak egyetlen közvetlen őse lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy metódust el lehet látni egyszerre abstract és final módosítóval is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum referenciáját tartalmazó változón csak olyan metódus hívható meg, amilyen a változó statikus típusában is szerepel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum wait metódusát csak az objektum monitorában tartózkodó szál hívhatja meg ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== wait metódust csak azon az objektumon lehet hívni, aminek a hívást végrehajtó szál a monitorában tartózkodik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== finally blokkból szabad kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály lehet akkor is absztrakt, ha nincs absztrakt metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály statikus metódusát csak statikus metódusból lehet meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre notify() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre wait() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál egyszerre csak egy objektum monitorában tartózkodhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusa nem lehet absztrakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a finally blokkot a garbage collector hajtja végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusának nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet a változó dinamikus típusának leszármazottja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet absztakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusának nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy X osztály foo() synchronized metódusa nem lehet final ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== előfordulhat, hogy két szál (T1 és T2) ugyanazon objektum ugyanazon synchronized metódusát futtatva T1 T2 sorrendben lép be, de T2 T1 sorrendben lép ki ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus módosíthatja az objektum állapotát ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet abstract ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet statikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== for (S x : z) fejlécű for ciklusban a z referencia csak tömbre vagy a JDK-val szállított gyári kollekciók példányaira referálhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály paramétere nem lehet primitív típus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály példányosításakor lehet másik generikus osztály a paraméter ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a t tömböt paraméterként átadjuk egy metódusnak, amelyik a tömb egy elemének új értéket ad, akkor az eredeti tömbben is módosul az érték ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál notify() hívás hatására hagyja el a WAIT állapotot, akkor RUNNABLE állapotba kerül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy x objektum package láthatóságú metódusait meghívhatja egy másik osztályú y objektum, akkor y meghívhatja x protected metódusait is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, akkor start() metódushívással újraindítható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, nem lehet újraindítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JScrollPane-be csak olyan SWING komponenst szabad tenni, aminek nincs saját görgetősávja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== két interfész csak akkor valósítható meg egy osztályban, ha az interfészeknek nincsen közös metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== konstruktornak nem lehet láthatósága ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan private tag, aminek többször is lehet értéket adni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden generikus osztály használható Object paraméterezéssel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden List interfészt megvalósító objektum értékül adható Set típusú változónak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden objektumnak van wait() metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden primitív típusnak van csomagoló (wrapper) osztálya ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== nincs olyan várakozó szál, amelyik egyből RUNNABLE állapotú lesz a notifyAll() hatására ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== példánymetódust kivétel nélkül csak példánymetódusból hívhatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus is lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus tömbje is a primitív típusok közé számít ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== privát metódust csak privát metódusból lehet hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumok nem szerializálódnak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumokat csak az adott osztály metódusai érhetik el közvetlenül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus attribútumot csak statikus metódusból lehet elérni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem dobhat kivételt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem lehet private  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== String objektum tartalma bármikor megváltoztatható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized módosítójú metódusban nem lehet wait() metódust hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
foreach ciklusban (pl. for (A a : x){...}) nem szabad az iterált kollekcióhoz (a példában x) új elemet hozzáadni.&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized kulcsszó használatával elkerüljük a deadlock kialakulását ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálak nem képesek saját magukat közvetlenül waiting állapotból notify-jal felébreszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálakon a join() metódust csak az indításuk sorrendjében szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálat a run() metódus meghívásával indíthatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szerializálás körkörös hivatkozású adatszerkezeten (pl. gyűrű) kivételt dob ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan objektumot létrehozni, amely nem dobható kivételként ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a standard inputról ciklusban olvasunk be sorokat, akkor a BufferedReader(new InputStreamReader(System.in)) objektum létrehozását a cikluson kívül kell elhelyezni, nem pedig a cikluson belül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== InputStreamReader konstruktora kaphatja paraméterül a System.in-t ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a standard Java.lang csomagban vannak olyan osztályok, amelyek példányai nem szerializálhatók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szálat csak a szál start() függvényével szabad elindítani, és csak a stop() függvényével szabad leállítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait() függvény csak olyan objektumon hívható, amelyre rászinkronizáltunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JFrame layoutmanager-e csak a BorderLayout lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy s String objektumon meghívjuk a toUpperCase() metódust, akkor módosul az s objektum tartalma ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztályhoz úgy adhatunk saját függvényeket, hogy egy leszármazottat készítünk belőle ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized blokkok nem ágyazhatók egymásba ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final módosítójú osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem módosíthatja az attribútumok értékét ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A String osztályból nem lehet leszármazottat készíteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztály immutábilis ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódust csak egyszer szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódus hatására a garbage collector felszabadítja az objektumot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy objektum nem szinkronizálhat saját magára ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szál futását nem lehet a saját wait() metódusával felfüggeszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál futásának felfüggesztéséhez a sleep() függvényt kell használni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RuntimeException-ből származó kivételeket kötelező elkapni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== exceptionnek nem lehet private metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a RuntimeException az Exception leszármazottja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy interfész nem tartalmazhat privát láthatóságú metódusokat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interfész minden függvénye absztrakt és publikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184883</id>
		<title>Szoftvertechnológia (régi)/Java igaz-hamis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184883"/>
		<updated>2015-03-22T10:47:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Szofttech Java igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2000. december 19. és 2015. január 6. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is itt vannak, igaz/hamis válaszokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TODO: jó lenne a metódusneveket dőlttel szedni, hogy picit átláthatóbb legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RuntimeExceptiont csak a virtuális gép beépített osztályai dobhatnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy FileReadert egy BufferedReaderbe csomagolunk, akkor a BufferedReader bezárása után (close metódus meghívása) a FileReadert is be kell zárnunk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha van két szálunk, akkor a join metódusaikat csak az elindításuk sorrendjében szabad meghívni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.awt.event csomagban a WindowAdapter osztály megvalósítja a WindowListener interfészt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.lang.String osztálynak vannak a string értékét (tartalmát) megváltoztató metódusai ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a primitív típusokhoz tartozó csomagoló osztályok (wrapper classes) nem változtathatók (immutable) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a Set minden metódusa megtalálható a List-ben is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait hívása során a szál kilép az objektum monitorából ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a WindowAdapter osztály használatával lehetővé válik a többszörös öröklés ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== abstract osztálynak lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztályból nem lehet példányt létrehozni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztálynak nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== az alábbi kódrészlet futtatása végén a b változó értéke true ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;String s1 = new String(&amp;quot;Hello&amp;quot;); &lt;br /&gt;
String s2 = s1; &lt;br /&gt;
s2 += &amp;quot; world&amp;quot;; &lt;br /&gt;
boolean b = (s1 == s2);&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkjában lehet újonnan létrehozott kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkból szabad exception-t dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== csak primitív típusokon értelmezett a &amp;quot;természetes rendezés&amp;quot; (natural ordering) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interface típusnak csak egyetlen közvetlen őse lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy metódust el lehet látni egyszerre abstract és final módosítóval is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum referenciáját tartalmazó változón csak olyan metódus hívható meg, amilyen a változó statikus típusában is szerepel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum wait metódusát csak az objektum monitorában tartózkodó szál hívhatja meg ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== wait metódust csak azon az objektumon lehet hívni, aminek a hívást végrehajtó szál a monitorában tartózkodik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== finally blokkból szabad kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály lehet akkor is absztrakt, ha nincs absztrakt metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály statikus metódusát csak statikus metódusból lehet meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre notify() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre wait() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál egyszerre csak egy objektum monitorában tartózkodhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusa nem lehet absztrakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a finally blokkot a garbage collector hajtja végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusának nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet a változó dinamikus típusának leszármazottja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet absztakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusának nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy X osztály foo() synchronized metódusa nem lehet final ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== előfordulhat, hogy két szál (T1 és T2) ugyanazon objektum ugyanazon synchronized metódusát futtatva T1 T2 sorrendben lép be, de T2 T1 sorrendben lép ki ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus módosíthatja az objektum állapotát ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet abstract ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet statikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== for (S x : z) fejlécű for ciklusban a z referencia csak tömbre vagy a JDK-val szállított gyári kollekciók példányaira referálhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály paramétere nem lehet primitív típus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály példányosításakor lehet másik generikus osztály a paraméter ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a t tömböt paraméterként átadjuk egy metódusnak, amelyik a tömb egy elemének új értéket ad, akkor az eredeti tömbben is módosul az érték ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál notify() hívás hatására hagyja el a WAIT állapotot, akkor RUNNABLE állapotba kerül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy x objektum package láthatóságú metódusait meghívhatja egy másik osztályú y objektum, akkor y meghívhatja x protected metódusait is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, akkor start() metódushívással újraindítható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, nem lehet újraindítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JScrollPane-be csak olyan SWING komponenst szabad tenni, aminek nincs saját görgetősávja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== két interfész csak akkor valósítható meg egy osztályban, ha az interfészeknek nincsen közös metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== konstruktornak nem lehet láthatósága ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan private tag, aminek többször is lehet értéket adni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden generikus osztály használható Object paraméterezéssel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden List interfészt megvalósító objektum értékül adható Set típusú változónak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden objektumnak van wait() metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden primitív típusnak van csomagoló (wrapper) osztálya ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== nincs olyan várakozó szál, amelyik egyből RUNNABLE állapotú lesz a notifyAll() hatására ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== példánymetódust kivétel nélkül csak példánymetódusból hívhatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus is lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus tömbje is a primitív típusok közé számít ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== privát metódust csak privát metódusból lehet hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumok nem szerializálódnak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumokat csak az adott osztály metódusai érhetik el közvetlenül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus attribútumot csak statikus metódusból lehet elérni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem dobhat kivételt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem lehet private  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== String objektum tartalma bármikor megváltoztatható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized módosítójú metódusban nem lehet wait() metódust hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
foreach ciklusban (pl. for (A a : x){...}) nem szabad az iterált&lt;br /&gt;
kollekcióhoz (a példában x) új elemet hozzáadni.&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized kulcsszó használatával elkerüljük a deadlock kialakulását ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálak nem képesek saját magukat közvetlenül waiting állapotból notify-jal felébreszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálakon a join() metódust csak az indításuk sorrendjében szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálat a run() metódus meghívásával indíthatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szerializálás körkörös hivatkozású adatszerkezeten (pl. gyűrű) kivételt dob ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan objektumot létrehozni, amely nem dobható kivételként ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a standard inputról ciklusban olvasunk be sorokat, akkor a BufferedReader(new InputStreamReader(System.in)) objektum létrehozását a cikluson kívül kell elhelyezni, nem pedig a cikluson belül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== InputStreamReader konstruktora kaphatja paraméterül a System.in-t ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a standard Java.lang csomagban vannak olyan osztályok, amelyek példányai nem szerializálhatók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szálat csak a szál start() függvényével szabad elindítani, és csak a stop() függvényével szabad leállítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait() függvény csak olyan objektumon hívható, amelyre rászinkronizáltunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JFrame layoutmanager-e csak a BorderLayout lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy s String objektumon meghívjuk a toUpperCase() metódust,&lt;br /&gt;
akkor módosul az s objektum tartalma ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztályhoz úgy adhatunk saját függvényeket, hogy egy leszármazottat készítünk belőle ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized blokkok nem ágyazhatók egymásba ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final módosítójú osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem módosíthatja az attribútumok értékét ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A String osztályból nem lehet leszármazottat készíteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztály immutábilis ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódust csak egyszer szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódus hatására a garbage collector felszabadítja az objektumot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy objektum nem szinkronizálhat saját magára ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szál futását nem lehet a saját wait() metódusával felfüggeszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál futásának felfüggesztéséhez a sleep() függvényt kell használni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RuntimeException-ből származó kivételeket kötelező elkapni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== exceptionnek nem lehet private metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a RuntimeException az Exception leszármazottja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy interfész nem tartalmazhat privát láthatóságú metódusokat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interfész minden függvénye absztrakt és publikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184882</id>
		<title>Szoftvertechnológia (régi)/Java igaz-hamis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184882"/>
		<updated>2015-03-22T10:26:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: Visszavontam Eigel Ildikó (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 184881)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Szofttech Java igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2000. december 19. és 2015. január 6. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is itt vannak, igaz/hamis válaszokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TODO: jó lenne a metódusneveket dőlttel szedni, hogy picit átláthatóbb legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RuntimeExceptiont csak a virtuális gép beépített osztályai dobhatnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy FileReadert egy BufferedReaderbe csomagolunk, akkor a BufferedReader bezárása&lt;br /&gt;
után (close metódus meghívása) a FileReadert is be kell zárnunk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.awt.event csomagban a WindowAdapter osztály megvalósítja a WindowListener interfészt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.lang.String osztálynak vannak a string értékét (tartalmát) megváltoztató metódusai ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a primitív típusokhoz tartozó csomagoló osztályok (wrapper classes) nem változtathatók (immutable) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a Set minden metódusa megtalálható a List-ben is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait hívása során a szál kilép az objektum monitorából ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a WindowAdapter osztály használatával lehetővé válik a többszörös öröklés ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== abstract osztálynak lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztályból nem lehet példányt létrehozni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztálynak nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== az alábbi kódrészlet futtatása végén a b változó értéke true ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;String s1 = new String(&amp;quot;Hello&amp;quot;); &lt;br /&gt;
String s2 = s1; &lt;br /&gt;
s2 += &amp;quot; world&amp;quot;; &lt;br /&gt;
boolean b = (s1 == s2);&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkjában lehet újonnan létrehozott kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkból szabad exception-t dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== csak primitív típusokon értelmezett a &amp;quot;természetes rendezés&amp;quot; (natural ordering) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interface típusnak csak egyetlen közvetlen őse lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy metódust el lehet látni egyszerre abstract és final módosítóval is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum referenciáját tartalmazó változón csak olyan metódus hívható meg, amilyen a változó statikus típusában is szerepel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum wait metódusát csak az objektum monitorában tartózkodó szál hívhatja meg ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== wait metódust csak azon az objektumon lehet hívni, aminek a hívást végrehajtó szál a&lt;br /&gt;
monitorában tartózkodik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== finally blokkból szabad kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály lehet akkor is absztrakt, ha nincs absztrakt metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály statikus metódusát csak statikus metódusból lehet meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre notify() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre wait() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál egyszerre csak egy objektum monitorában tartózkodhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusa nem lehet absztrakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a finally blokkot a garbage collector hajtja végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusának nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet a változó dinamikus típusának leszármazottja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet absztakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusának nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy X osztály foo() synchronized metódusa nem lehet final ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== előfordulhat, hogy két szál (T1 és T2) ugyanazon objektum ugyanazon synchronized metódusát futtatva T1 T2 sorrendben lép be, de T2 T1 sorrendben lép ki ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus módosíthatja az objektum állapotát ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet abstract ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet statikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== for (S x : z) fejlécű for ciklusban a z referencia csak tömbre vagy a JDK-val szállított gyári kollekciók példányaira referálhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály paramétere nem lehet primitív típus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály példányosításakor lehet másik generikus osztály a paraméter ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a t tömböt paraméterként átadjuk egy metódusnak, amelyik a tömb egy elemének új értéket ad, akkor az eredeti tömbben is módosul az érték ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál notify() hívás hatására hagyja el a WAIT állapotot, akkor RUNNABLE állapotba kerül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy x objektum package láthatóságú metódusait meghívhatja egy másik osztályú y&lt;br /&gt;
objektum, akkor y meghívhatja x protected metódusait is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, akkor start() metódushívással újraindítható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, nem lehet újraindítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JScrollPane-be csak olyan SWING komponenst szabad tenni, aminek nincs saját görgetősávja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== két interfész csak akkor valósítható meg egy osztályban, ha az interfészeknek nincsen közös metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== konstruktornak nem lehet láthatósága ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan private tag, aminek többször is lehet értéket adni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden generikus osztály használható Object paraméterezéssel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden List interfészt megvalósító objektum értékül adható Set típusú változónak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden objektumnak van wait() metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden primitív típusnak van csomagoló (wrapper) osztálya ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== nincs olyan várakozó szál, amelyik egyből RUNNABLE állapotú lesz a notifyAll() hatására ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== példánymetódust kivétel nélkül csak példánymetódusból hívhatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus is lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus tömbje is a primitív típusok közé számít ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== privát metódust csak privát metódusból lehet hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumok nem szerializálódnak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumokat csak az adott osztály metódusai érhetik el közvetlenül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus attribútumot csak statikus metódusból lehet elérni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem dobhat kivételt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem lehet private  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== String objektum tartalma bármikor megváltoztatható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized módosítójú metódusban nem lehet wait() metódust hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
foreach ciklusban (pl. for (A a : x){...}) nem szabad az iterált&lt;br /&gt;
kollekcióhoz (a példában x) új elemet hozzáadni.&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized kulcsszó használatával elkerüljük a deadlock kialakulását ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálak nem képesek saját magukat közvetlenül waiting állapotból notify-jal felébreszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálakon a join() metódust csak az indításuk sorrendjében szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálat a run() metódus meghívásával indíthatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szerializálás körkörös hivatkozású adatszerkezeten (pl. gyűrű) kivételt dob ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan objektumot létrehozni, amely nem dobható kivételként ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a standard inputról ciklusban olvasunk be sorokat, akkor a BufferedReader(new InputStreamReader(System.in)) objektum létrehozását a cikluson kívül kell elhelyezni, nem pedig a cikluson belül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== InputStreamReader konstruktora kaphatja paraméterül a System.in-t ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a standard Java.lang csomagban vannak olyan osztályok, amelyek példányai nem szerializálhatók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szálat csak a szál start() függvényével szabad elindítani, és csak a stop() függvényével szabad leállítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait() függvény csak olyan objektumon hívható, amelyre rászinkronizáltunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JFrame layoutmanager-e csak a BorderLayout lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy s String objektumon meghívjuk a toUpperCase() metódust,&lt;br /&gt;
akkor módosul az s objektum tartalma ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztályhoz úgy adhatunk saját függvényeket, hogy egy leszármazottat készítünk belőle ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized blokkok nem ágyazhatók egymásba ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final módosítójú osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem módosíthatja az attribútumok értékét ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A String osztályból nem lehet leszármazottat készíteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztály immutábilis ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódust csak egyszer szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódus hatására a garbage collector felszabadítja az objektumot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy objektum nem szinkronizálhat saját magára ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szál futását nem lehet a saját wait() metódusával felfüggeszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál futásának felfüggesztéséhez a sleep() függvényt kell használni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RuntimeException-ből származó kivételeket kötelező elkapni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== exceptionnek nem lehet private metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a RuntimeException az Exception leszármazottja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy interfész nem tartalmazhat privát láthatóságú metódusokat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interfész minden függvénye absztrakt és publikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184881</id>
		<title>Szoftvertechnológia (régi)/Java igaz-hamis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184881"/>
		<updated>2015-03-22T10:25:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Szofttech Java igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2000. december 19. és 2015. január 6. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is itt vannak, igaz/hamis válaszokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TODO: jó lenne a metódusneveket dőlttel szedni, hogy picit átláthatóbb legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RuntimeExceptiont csak a virtuális gép beépített osztályai dobhatnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy FileReadert egy BufferedReaderbe csomagolunk, akkor a BufferedReader bezárása&lt;br /&gt;
után (close metódus meghívása) a FileReadert is be kell zárnunk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.awt.event csomagban a WindowAdapter osztály megvalósítja a WindowListener interfészt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.lang.String osztálynak vannak a string értékét (tartalmát) megváltoztató metódusai ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a primitív típusokhoz tartozó csomagoló osztályok (wrapper classes) nem változtathatók (immutable) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a Set minden metódusa megtalálható a List-ben is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait hívása során a szál kilép az objektum monitorából ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a WindowAdapter osztály használatával lehetővé válik a többszörös öröklés ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== abstract osztálynak lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztályból nem lehet példányt létrehozni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztálynak nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== az alábbi kódrészlet futtatása végén a b változó értéke true ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;String s1 = new String(&amp;quot;Hello&amp;quot;); &lt;br /&gt;
String s2 = s1; &lt;br /&gt;
s2 += &amp;quot; world&amp;quot;; &lt;br /&gt;
boolean b = (s1 == s2);&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkjában lehet újonnan létrehozott kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkból szabad exception-t dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== csak primitív típusokon értelmezett a &amp;quot;természetes rendezés&amp;quot; (natural ordering) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interface típusnak csak egyetlen közvetlen őse lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy metódust el lehet látni egyszerre abstract és final módosítóval is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum referenciáját tartalmazó változón csak olyan metódus hívható meg, amilyen a változó statikus típusában is szerepel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum wait metódusát csak az objektum monitorában tartózkodó szál hívhatja meg ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== wait metódust csak azon az objektumon lehet hívni, aminek a hívást végrehajtó szál a&lt;br /&gt;
monitorában tartózkodik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== finally blokkból szabad kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály lehet akkor is absztrakt, ha nincs absztrakt metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály statikus metódusát csak statikus metódusból lehet meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre notify() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre wait() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál egyszerre csak egy objektum monitorában tartózkodhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusa nem lehet absztrakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a finally blokkot a garbage collector hajtja végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusának nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet a változó dinamikus típusának leszármazottja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet absztakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusának nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy X osztály foo() synchronized metódusa nem lehet final ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== előfordulhat, hogy két szál (T1 és T2) ugyanazon objektum ugyanazon synchronized metódusát futtatva T1 T2 sorrendben lép be, de T2 T1 sorrendben lép ki ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus módosíthatja az objektum állapotát ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet abstract ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet statikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== for (S x : z) fejlécű for ciklusban a z referencia csak tömbre vagy a JDK-val szállított gyári kollekciók példányaira referálhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály paramétere nem lehet primitív típus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály példányosításakor lehet másik generikus osztály a paraméter ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a t tömböt paraméterként átadjuk egy metódusnak, amelyik a tömb egy elemének új értéket ad, akkor az eredeti tömbben is módosul az érték ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál notify() hívás hatására hagyja el a WAIT állapotot, akkor RUNNABLE állapotba kerül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy x objektum package láthatóságú metódusait meghívhatja egy másik osztályú y&lt;br /&gt;
objektum, akkor y meghívhatja x protected metódusait is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, akkor start() metódushívással újraindítható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, nem lehet újraindítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JScrollPane-be csak olyan SWING komponenst szabad tenni, aminek nincs saját görgetősávja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== két interfész csak akkor valósítható meg egy osztályban, ha az interfészeknek nincsen közös metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== konstruktornak nem lehet láthatósága ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan private tag, aminek többször is lehet értéket adni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden generikus osztály használható Object paraméterezéssel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden List interfészt megvalósító objektum értékül adható Set típusú változónak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden objektumnak van wait() metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden primitív típusnak van csomagoló (wrapper) osztálya ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== nincs olyan várakozó szál, amelyik egyből RUNNABLE állapotú lesz a notifyAll() hatására ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== példánymetódust kivétel nélkül csak példánymetódusból hívhatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus is lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus tömbje is a primitív típusok közé számít ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== privát metódust csak privát metódusból lehet hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumok nem szerializálódnak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumokat csak az adott osztály metódusai érhetik el közvetlenül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus attribútumot csak statikus metódusból lehet elérni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem dobhat kivételt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem lehet private  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== String objektum tartalma bármikor megváltoztatható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized módosítójú metódusban nem lehet wait() metódust hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
foreach ciklusban (pl. for (A a : x){...}) nem szabad az iterált&lt;br /&gt;
kollekcióhoz (a példában x) új elemet hozzáadni.&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized kulcsszó használatával elkerüljük a deadlock kialakulását ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálak nem képesek saját magukat közvetlenül waiting állapotból notify-jal felébreszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálakon a join() metódust csak az indításuk sorrendjében szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálat a run() metódus meghívásával indíthatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szerializálás körkörös hivatkozású adatszerkezeten (pl. gyűrű) kivételt dob ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan objektumot létrehozni, amely nem dobható kivételként ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a standard inputról ciklusban olvasunk be sorokat, akkor a BufferedReader(new InputStreamReader(System.in)) objektum létrehozását a cikluson kívül kell elhelyezni, nem pedig a cikluson belül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== InputStreamReader konstruktora kaphatja paraméterül a System.in-t ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a standard Java.lang csomagban vannak olyan osztályok, amelyek példányai nem szerializálhatók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szálat csak a szál start() függvényével szabad elindítani, és csak a stop() függvényével szabad leállítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait() függvény csak olyan objektumon hívható, amelyre rászinkronizáltunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JFrame layoutmanager-e csak a BorderLayout lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy s String objektumon meghívjuk a toUpperCase() metódust,&lt;br /&gt;
akkor módosul az s objektum tartalma ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztályhoz úgy adhatunk saját függvényeket, hogy egy leszármazottat készítünk belőle ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized blokkok nem ágyazhatók egymásba ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final módosítójú osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem módosíthatja az attribútumok értékét ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A String osztályból nem lehet leszármazottat készíteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztály immutábilis ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódust csak egyszer szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódus hatására a garbage collector felszabadítja az objektumot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy objektum nem szinkronizálhat saját magára ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szál futását nem lehet a saját wait() metódusával felfüggeszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál futásának felfüggesztéséhez a sleep() függvényt kell használni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RuntimeException-ből származó kivételeket kötelező elkapni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== exceptionnek nem lehet private metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a RuntimeException az Exception leszármazottja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy interfész nem tartalmazhat privát láthatóságú metódusokat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interfész minden függvénye absztrakt és publikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha van két szálunk, akkor a join metódusaikat csak az elindításuk sorrendjében szabad&lt;br /&gt;
meghívni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184880</id>
		<title>Szoftvertechnológia (régi)/Java igaz-hamis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184880"/>
		<updated>2015-03-22T10:24:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: /* finally blokkból szabad kivételt dobni */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Szofttech Java igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2000. december 19. és 2015. január 6. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is itt vannak, igaz/hamis válaszokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TODO: jó lenne a metódusneveket dőlttel szedni, hogy picit átláthatóbb legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RuntimeExceptiont csak a virtuális gép beépített osztályai dobhatnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy FileReadert egy BufferedReaderbe csomagolunk, akkor a BufferedReader bezárása&lt;br /&gt;
után (close metódus meghívása) a FileReadert is be kell zárnunk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.awt.event csomagban a WindowAdapter osztály megvalósítja a WindowListener interfészt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.lang.String osztálynak vannak a string értékét (tartalmát) megváltoztató metódusai ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a primitív típusokhoz tartozó csomagoló osztályok (wrapper classes) nem változtathatók (immutable) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a Set minden metódusa megtalálható a List-ben is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait hívása során a szál kilép az objektum monitorából ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a WindowAdapter osztály használatával lehetővé válik a többszörös öröklés ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== abstract osztálynak lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztályból nem lehet példányt létrehozni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztálynak nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== az alábbi kódrészlet futtatása végén a b változó értéke true ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;String s1 = new String(&amp;quot;Hello&amp;quot;); &lt;br /&gt;
String s2 = s1; &lt;br /&gt;
s2 += &amp;quot; world&amp;quot;; &lt;br /&gt;
boolean b = (s1 == s2);&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkjában lehet újonnan létrehozott kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkból szabad exception-t dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== csak primitív típusokon értelmezett a &amp;quot;természetes rendezés&amp;quot; (natural ordering) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interface típusnak csak egyetlen közvetlen őse lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy metódust el lehet látni egyszerre abstract és final módosítóval is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum referenciáját tartalmazó változón csak olyan metódus hívható meg, amilyen a változó statikus típusában is szerepel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum wait metódusát csak az objektum monitorában tartózkodó szál hívhatja meg ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== wait metódust csak azon az objektumon lehet hívni, aminek a hívást végrehajtó szál a&lt;br /&gt;
monitorában tartózkodik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== finally blokkból szabad kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály lehet akkor is absztrakt, ha nincs absztrakt metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály statikus metódusát csak statikus metódusból lehet meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre notify() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre wait() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál egyszerre csak egy objektum monitorában tartózkodhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusa nem lehet absztrakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a finally blokkot a garbage collector hajtja végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusának nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet a változó dinamikus típusának leszármazottja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet absztakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusának nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy X osztály foo() synchronized metódusa nem lehet final ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== előfordulhat, hogy két szál (T1 és T2) ugyanazon objektum ugyanazon synchronized metódusát futtatva T1 T2 sorrendben lép be, de T2 T1 sorrendben lép ki ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus módosíthatja az objektum állapotát ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet abstract ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet statikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== for (S x : z) fejlécű for ciklusban a z referencia csak tömbre vagy a JDK-val szállított gyári kollekciók példányaira referálhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály paramétere nem lehet primitív típus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály példányosításakor lehet másik generikus osztály a paraméter ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a t tömböt paraméterként átadjuk egy metódusnak, amelyik a tömb egy elemének új értéket ad, akkor az eredeti tömbben is módosul az érték ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál notify() hívás hatására hagyja el a WAIT állapotot, akkor RUNNABLE állapotba kerül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy x objektum package láthatóságú metódusait meghívhatja egy másik osztályú y&lt;br /&gt;
objektum, akkor y meghívhatja x protected metódusait is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, akkor start() metódushívással újraindítható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, nem lehet újraindítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JScrollPane-be csak olyan SWING komponenst szabad tenni, aminek nincs saját görgetősávja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== két interfész csak akkor valósítható meg egy osztályban, ha az interfészeknek nincsen közös metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== konstruktornak nem lehet láthatósága ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan private tag, aminek többször is lehet értéket adni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden generikus osztály használható Object paraméterezéssel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden List interfészt megvalósító objektum értékül adható Set típusú változónak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden objektumnak van wait() metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden primitív típusnak van csomagoló (wrapper) osztálya ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== nincs olyan várakozó szál, amelyik egyből RUNNABLE állapotú lesz a notifyAll() hatására ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== példánymetódust kivétel nélkül csak példánymetódusból hívhatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus is lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus tömbje is a primitív típusok közé számít ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== privát metódust csak privát metódusból lehet hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumok nem szerializálódnak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumokat csak az adott osztály metódusai érhetik el közvetlenül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus attribútumot csak statikus metódusból lehet elérni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem dobhat kivételt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem lehet private  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== String objektum tartalma bármikor megváltoztatható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized módosítójú metódusban nem lehet wait() metódust hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
foreach ciklusban (pl. for (A a : x){...}) nem szabad az iterált&lt;br /&gt;
kollekcióhoz (a példában x) új elemet hozzáadni.&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized kulcsszó használatával elkerüljük a deadlock kialakulását ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálak nem képesek saját magukat közvetlenül waiting állapotból notify-jal felébreszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálakon a join() metódust csak az indításuk sorrendjében szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálat a run() metódus meghívásával indíthatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szerializálás körkörös hivatkozású adatszerkezeten (pl. gyűrű) kivételt dob ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan objektumot létrehozni, amely nem dobható kivételként ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a standard inputról ciklusban olvasunk be sorokat, akkor a BufferedReader(new InputStreamReader(System.in)) objektum létrehozását a cikluson kívül kell elhelyezni, nem pedig a cikluson belül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== InputStreamReader konstruktora kaphatja paraméterül a System.in-t ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a standard Java.lang csomagban vannak olyan osztályok, amelyek példányai nem szerializálhatók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szálat csak a szál start() függvényével szabad elindítani, és csak a stop() függvényével szabad leállítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait() függvény csak olyan objektumon hívható, amelyre rászinkronizáltunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JFrame layoutmanager-e csak a BorderLayout lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy s String objektumon meghívjuk a toUpperCase() metódust,&lt;br /&gt;
akkor módosul az s objektum tartalma ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztályhoz úgy adhatunk saját függvényeket, hogy egy leszármazottat készítünk belőle ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized blokkok nem ágyazhatók egymásba ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final módosítójú osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem módosíthatja az attribútumok értékét ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A String osztályból nem lehet leszármazottat készíteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztály immutábilis ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódust csak egyszer szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódus hatására a garbage collector felszabadítja az objektumot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy objektum nem szinkronizálhat saját magára ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szál futását nem lehet a saját wait() metódusával felfüggeszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál futásának felfüggesztéséhez a sleep() függvényt kell használni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RuntimeException-ből származó kivételeket kötelező elkapni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== exceptionnek nem lehet private metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a RuntimeException az Exception leszármazottja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy interfész nem tartalmazhat privát láthatóságú metódusokat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interfész minden függvénye absztrakt és publikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184879</id>
		<title>Szoftvertechnológia (régi)/Java igaz-hamis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184879"/>
		<updated>2015-03-22T10:23:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Szofttech Java igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2000. december 19. és 2015. január 6. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is itt vannak, igaz/hamis válaszokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TODO: jó lenne a metódusneveket dőlttel szedni, hogy picit átláthatóbb legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RuntimeExceptiont csak a virtuális gép beépített osztályai dobhatnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy FileReadert egy BufferedReaderbe csomagolunk, akkor a BufferedReader bezárása&lt;br /&gt;
után (close metódus meghívása) a FileReadert is be kell zárnunk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.awt.event csomagban a WindowAdapter osztály megvalósítja a WindowListener interfészt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.lang.String osztálynak vannak a string értékét (tartalmát) megváltoztató metódusai ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a primitív típusokhoz tartozó csomagoló osztályok (wrapper classes) nem változtathatók (immutable) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a Set minden metódusa megtalálható a List-ben is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait hívása során a szál kilép az objektum monitorából ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a WindowAdapter osztály használatával lehetővé válik a többszörös öröklés ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== abstract osztálynak lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztályból nem lehet példányt létrehozni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztálynak nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== az alábbi kódrészlet futtatása végén a b változó értéke true ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;String s1 = new String(&amp;quot;Hello&amp;quot;); &lt;br /&gt;
String s2 = s1; &lt;br /&gt;
s2 += &amp;quot; world&amp;quot;; &lt;br /&gt;
boolean b = (s1 == s2);&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkjában lehet újonnan létrehozott kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkból szabad exception-t dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== csak primitív típusokon értelmezett a &amp;quot;természetes rendezés&amp;quot; (natural ordering) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interface típusnak csak egyetlen közvetlen őse lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy metódust el lehet látni egyszerre abstract és final módosítóval is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum referenciáját tartalmazó változón csak olyan metódus hívható meg, amilyen a változó statikus típusában is szerepel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum wait metódusát csak az objektum monitorában tartózkodó szál hívhatja meg ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== wait metódust csak azon az objektumon lehet hívni, aminek a hívást végrehajtó szál a&lt;br /&gt;
monitorában tartózkodik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== finally blokkból szabad kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha van két szálunk, akkor a join metódusaikat csak az elindításuk sorrendjében szabad&lt;br /&gt;
meghívni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály lehet akkor is absztrakt, ha nincs absztrakt metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály statikus metódusát csak statikus metódusból lehet meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre notify() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre wait() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál egyszerre csak egy objektum monitorában tartózkodhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusa nem lehet absztrakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a finally blokkot a garbage collector hajtja végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusának nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet a változó dinamikus típusának leszármazottja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet absztakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusának nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy X osztály foo() synchronized metódusa nem lehet final ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== előfordulhat, hogy két szál (T1 és T2) ugyanazon objektum ugyanazon synchronized metódusát futtatva T1 T2 sorrendben lép be, de T2 T1 sorrendben lép ki ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus módosíthatja az objektum állapotát ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet abstract ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet statikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== for (S x : z) fejlécű for ciklusban a z referencia csak tömbre vagy a JDK-val szállított gyári kollekciók példányaira referálhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály paramétere nem lehet primitív típus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály példányosításakor lehet másik generikus osztály a paraméter ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a t tömböt paraméterként átadjuk egy metódusnak, amelyik a tömb egy elemének új értéket ad, akkor az eredeti tömbben is módosul az érték ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál notify() hívás hatására hagyja el a WAIT állapotot, akkor RUNNABLE állapotba kerül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy x objektum package láthatóságú metódusait meghívhatja egy másik osztályú y&lt;br /&gt;
objektum, akkor y meghívhatja x protected metódusait is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, akkor start() metódushívással újraindítható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, nem lehet újraindítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JScrollPane-be csak olyan SWING komponenst szabad tenni, aminek nincs saját görgetősávja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== két interfész csak akkor valósítható meg egy osztályban, ha az interfészeknek nincsen közös metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== konstruktornak nem lehet láthatósága ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan private tag, aminek többször is lehet értéket adni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden generikus osztály használható Object paraméterezéssel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden List interfészt megvalósító objektum értékül adható Set típusú változónak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden objektumnak van wait() metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden primitív típusnak van csomagoló (wrapper) osztálya ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== nincs olyan várakozó szál, amelyik egyből RUNNABLE állapotú lesz a notifyAll() hatására ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== példánymetódust kivétel nélkül csak példánymetódusból hívhatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus is lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus tömbje is a primitív típusok közé számít ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== privát metódust csak privát metódusból lehet hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumok nem szerializálódnak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumokat csak az adott osztály metódusai érhetik el közvetlenül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus attribútumot csak statikus metódusból lehet elérni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem dobhat kivételt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem lehet private  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== String objektum tartalma bármikor megváltoztatható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized módosítójú metódusban nem lehet wait() metódust hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
foreach ciklusban (pl. for (A a : x){...}) nem szabad az iterált&lt;br /&gt;
kollekcióhoz (a példában x) új elemet hozzáadni.&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized kulcsszó használatával elkerüljük a deadlock kialakulását ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálak nem képesek saját magukat közvetlenül waiting állapotból notify-jal felébreszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálakon a join() metódust csak az indításuk sorrendjében szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálat a run() metódus meghívásával indíthatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szerializálás körkörös hivatkozású adatszerkezeten (pl. gyűrű) kivételt dob ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan objektumot létrehozni, amely nem dobható kivételként ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a standard inputról ciklusban olvasunk be sorokat, akkor a BufferedReader(new InputStreamReader(System.in)) objektum létrehozását a cikluson kívül kell elhelyezni, nem pedig a cikluson belül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== InputStreamReader konstruktora kaphatja paraméterül a System.in-t ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a standard Java.lang csomagban vannak olyan osztályok, amelyek példányai nem szerializálhatók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szálat csak a szál start() függvényével szabad elindítani, és csak a stop() függvényével szabad leállítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait() függvény csak olyan objektumon hívható, amelyre rászinkronizáltunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JFrame layoutmanager-e csak a BorderLayout lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy s String objektumon meghívjuk a toUpperCase() metódust,&lt;br /&gt;
akkor módosul az s objektum tartalma ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztályhoz úgy adhatunk saját függvényeket, hogy egy leszármazottat készítünk belőle ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized blokkok nem ágyazhatók egymásba ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final módosítójú osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem módosíthatja az attribútumok értékét ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A String osztályból nem lehet leszármazottat készíteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztály immutábilis ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódust csak egyszer szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódus hatására a garbage collector felszabadítja az objektumot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy objektum nem szinkronizálhat saját magára ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szál futását nem lehet a saját wait() metódusával felfüggeszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál futásának felfüggesztéséhez a sleep() függvényt kell használni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RuntimeException-ből származó kivételeket kötelező elkapni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== exceptionnek nem lehet private metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a RuntimeException az Exception leszármazottja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy interfész nem tartalmazhat privát láthatóságú metódusokat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interfész minden függvénye absztrakt és publikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184878</id>
		<title>Szoftvertechnológia (régi)/Java igaz-hamis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184878"/>
		<updated>2015-03-22T10:22:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: /* absztrakt osztályból nem lehet példányt létrehozni */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Szofttech Java igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2000. december 19. és 2015. január 6. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is itt vannak, igaz/hamis válaszokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TODO: jó lenne a metódusneveket dőlttel szedni, hogy picit átláthatóbb legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RuntimeExceptiont csak a virtuális gép beépített osztályai dobhatnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.awt.event csomagban a WindowAdapter osztály megvalósítja a WindowListener interfészt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.lang.String osztálynak vannak a string értékét (tartalmát) megváltoztató metódusai ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a primitív típusokhoz tartozó csomagoló osztályok (wrapper classes) nem változtathatók (immutable) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a Set minden metódusa megtalálható a List-ben is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait hívása során a szál kilép az objektum monitorából ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a WindowAdapter osztály használatával lehetővé válik a többszörös öröklés ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== abstract osztálynak lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztályból nem lehet példányt létrehozni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztálynak nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== az alábbi kódrészlet futtatása végén a b változó értéke true ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;String s1 = new String(&amp;quot;Hello&amp;quot;); &lt;br /&gt;
String s2 = s1; &lt;br /&gt;
s2 += &amp;quot; world&amp;quot;; &lt;br /&gt;
boolean b = (s1 == s2);&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkjában lehet újonnan létrehozott kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkból szabad exception-t dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== csak primitív típusokon értelmezett a &amp;quot;természetes rendezés&amp;quot; (natural ordering) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interface típusnak csak egyetlen közvetlen őse lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy metódust el lehet látni egyszerre abstract és final módosítóval is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum referenciáját tartalmazó változón csak olyan metódus hívható meg, amilyen a változó statikus típusában is szerepel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum wait metódusát csak az objektum monitorában tartózkodó szál hívhatja meg ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== wait metódust csak azon az objektumon lehet hívni, aminek a hívást végrehajtó szál a&lt;br /&gt;
monitorában tartózkodik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== finally blokkból szabad kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha van két szálunk, akkor a join metódusaikat csak az elindításuk sorrendjében szabad&lt;br /&gt;
meghívni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály lehet akkor is absztrakt, ha nincs absztrakt metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály statikus metódusát csak statikus metódusból lehet meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre notify() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre wait() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál egyszerre csak egy objektum monitorában tartózkodhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusa nem lehet absztrakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a finally blokkot a garbage collector hajtja végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusának nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet a változó dinamikus típusának leszármazottja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet absztakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusának nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy X osztály foo() synchronized metódusa nem lehet final ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== előfordulhat, hogy két szál (T1 és T2) ugyanazon objektum ugyanazon synchronized metódusát futtatva T1 T2 sorrendben lép be, de T2 T1 sorrendben lép ki ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus módosíthatja az objektum állapotát ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet abstract ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet statikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== for (S x : z) fejlécű for ciklusban a z referencia csak tömbre vagy a JDK-val szállított gyári kollekciók példányaira referálhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály paramétere nem lehet primitív típus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály példányosításakor lehet másik generikus osztály a paraméter ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a t tömböt paraméterként átadjuk egy metódusnak, amelyik a tömb egy elemének új értéket ad, akkor az eredeti tömbben is módosul az érték ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál notify() hívás hatására hagyja el a WAIT állapotot, akkor RUNNABLE állapotba kerül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy x objektum package láthatóságú metódusait meghívhatja egy másik osztályú y&lt;br /&gt;
objektum, akkor y meghívhatja x protected metódusait is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, akkor start() metódushívással újraindítható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, nem lehet újraindítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JScrollPane-be csak olyan SWING komponenst szabad tenni, aminek nincs saját görgetősávja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== két interfész csak akkor valósítható meg egy osztályban, ha az interfészeknek nincsen közös metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== konstruktornak nem lehet láthatósága ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan private tag, aminek többször is lehet értéket adni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden generikus osztály használható Object paraméterezéssel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden List interfészt megvalósító objektum értékül adható Set típusú változónak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden objektumnak van wait() metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden primitív típusnak van csomagoló (wrapper) osztálya ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== nincs olyan várakozó szál, amelyik egyből RUNNABLE állapotú lesz a notifyAll() hatására ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== példánymetódust kivétel nélkül csak példánymetódusból hívhatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus is lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus tömbje is a primitív típusok közé számít ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== privát metódust csak privát metódusból lehet hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumok nem szerializálódnak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumokat csak az adott osztály metódusai érhetik el közvetlenül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus attribútumot csak statikus metódusból lehet elérni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem dobhat kivételt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem lehet private  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== String objektum tartalma bármikor megváltoztatható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized módosítójú metódusban nem lehet wait() metódust hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
foreach ciklusban (pl. for (A a : x){...}) nem szabad az iterált&lt;br /&gt;
kollekcióhoz (a példában x) új elemet hozzáadni.&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized kulcsszó használatával elkerüljük a deadlock kialakulását ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálak nem képesek saját magukat közvetlenül waiting állapotból notify-jal felébreszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálakon a join() metódust csak az indításuk sorrendjében szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálat a run() metódus meghívásával indíthatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szerializálás körkörös hivatkozású adatszerkezeten (pl. gyűrű) kivételt dob ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan objektumot létrehozni, amely nem dobható kivételként ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a standard inputról ciklusban olvasunk be sorokat, akkor a BufferedReader(new InputStreamReader(System.in)) objektum létrehozását a cikluson kívül kell elhelyezni, nem pedig a cikluson belül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== InputStreamReader konstruktora kaphatja paraméterül a System.in-t ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a standard Java.lang csomagban vannak olyan osztályok, amelyek példányai nem szerializálhatók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szálat csak a szál start() függvényével szabad elindítani, és csak a stop() függvényével szabad leállítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait() függvény csak olyan objektumon hívható, amelyre rászinkronizáltunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JFrame layoutmanager-e csak a BorderLayout lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy s String objektumon meghívjuk a toUpperCase() metódust,&lt;br /&gt;
akkor módosul az s objektum tartalma ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztályhoz úgy adhatunk saját függvényeket, hogy egy leszármazottat készítünk belőle ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized blokkok nem ágyazhatók egymásba ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final módosítójú osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem módosíthatja az attribútumok értékét ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A String osztályból nem lehet leszármazottat készíteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztály immutábilis ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódust csak egyszer szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódus hatására a garbage collector felszabadítja az objektumot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy objektum nem szinkronizálhat saját magára ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szál futását nem lehet a saját wait() metódusával felfüggeszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál futásának felfüggesztéséhez a sleep() függvényt kell használni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RuntimeException-ből származó kivételeket kötelező elkapni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== exceptionnek nem lehet private metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a RuntimeException az Exception leszármazottja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy interfész nem tartalmazhat privát láthatóságú metódusokat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interfész minden függvénye absztrakt és publikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184877</id>
		<title>Szoftvertechnológia (régi)/Java igaz-hamis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=184877"/>
		<updated>2015-03-22T10:20:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: 2015.  01. 20-ig az összes I-H kérdést bevittem&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Szofttech Java igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2000. december 19. és 2015. január 6. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is itt vannak, igaz/hamis válaszokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TODO: jó lenne a metódusneveket dőlttel szedni, hogy picit átláthatóbb legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RuntimeExceptiont csak a virtuális gép beépített osztályai dobhatnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.awt.event csomagban a WindowAdapter osztály megvalósítja a WindowListener interfészt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.lang.String osztálynak vannak a string értékét (tartalmát) megváltoztató metódusai ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a primitív típusokhoz tartozó csomagoló osztályok (wrapper classes) nem változtathatók (immutable) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a Set minden metódusa megtalálható a List-ben is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait hívása során a szál kilép az objektum monitorából ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a WindowAdapter osztály használatával lehetővé válik a többszörös öröklés ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== abstract osztálynak lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztályból nem lehet példányt létrehozni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy FileReadert egy BufferedReaderbe csomagolunk, akkor a BufferedReader bezárása&lt;br /&gt;
után (close metódus meghívása) a FileReadert is be kell zárnunk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztálynak nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== az alábbi kódrészlet futtatása végén a b változó értéke true ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;String s1 = new String(&amp;quot;Hello&amp;quot;); &lt;br /&gt;
String s2 = s1; &lt;br /&gt;
s2 += &amp;quot; world&amp;quot;; &lt;br /&gt;
boolean b = (s1 == s2);&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkjában lehet újonnan létrehozott kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkból szabad exception-t dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== csak primitív típusokon értelmezett a &amp;quot;természetes rendezés&amp;quot; (natural ordering) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interface típusnak csak egyetlen közvetlen őse lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy metódust el lehet látni egyszerre abstract és final módosítóval is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum referenciáját tartalmazó változón csak olyan metódus hívható meg, amilyen a változó statikus típusában is szerepel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum wait metódusát csak az objektum monitorában tartózkodó szál hívhatja meg ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== wait metódust csak azon az objektumon lehet hívni, aminek a hívást végrehajtó szál a&lt;br /&gt;
monitorában tartózkodik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== finally blokkból szabad kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha van két szálunk, akkor a join metódusaikat csak az elindításuk sorrendjében szabad&lt;br /&gt;
meghívni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály lehet akkor is absztrakt, ha nincs absztrakt metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály statikus metódusát csak statikus metódusból lehet meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre notify() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre wait() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál egyszerre csak egy objektum monitorában tartózkodhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusa nem lehet absztrakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a finally blokkot a garbage collector hajtja végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusának nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet a változó dinamikus típusának leszármazottja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet absztakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusának nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy X osztály foo() synchronized metódusa nem lehet final ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== előfordulhat, hogy két szál (T1 és T2) ugyanazon objektum ugyanazon synchronized metódusát futtatva T1 T2 sorrendben lép be, de T2 T1 sorrendben lép ki ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus módosíthatja az objektum állapotát ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet abstract ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet statikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== for (S x : z) fejlécű for ciklusban a z referencia csak tömbre vagy a JDK-val szállított gyári kollekciók példányaira referálhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály paramétere nem lehet primitív típus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály példányosításakor lehet másik generikus osztály a paraméter ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a t tömböt paraméterként átadjuk egy metódusnak, amelyik a tömb egy elemének új értéket ad, akkor az eredeti tömbben is módosul az érték ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál notify() hívás hatására hagyja el a WAIT állapotot, akkor RUNNABLE állapotba kerül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy x objektum package láthatóságú metódusait meghívhatja egy másik osztályú y&lt;br /&gt;
objektum, akkor y meghívhatja x protected metódusait is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, akkor start() metódushívással újraindítható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, nem lehet újraindítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JScrollPane-be csak olyan SWING komponenst szabad tenni, aminek nincs saját görgetősávja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== két interfész csak akkor valósítható meg egy osztályban, ha az interfészeknek nincsen közös metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== konstruktornak nem lehet láthatósága ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan private tag, aminek többször is lehet értéket adni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden generikus osztály használható Object paraméterezéssel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden List interfészt megvalósító objektum értékül adható Set típusú változónak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden objektumnak van wait() metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden primitív típusnak van csomagoló (wrapper) osztálya ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== nincs olyan várakozó szál, amelyik egyből RUNNABLE állapotú lesz a notifyAll() hatására ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== példánymetódust kivétel nélkül csak példánymetódusból hívhatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus is lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus tömbje is a primitív típusok közé számít ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== privát metódust csak privát metódusból lehet hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumok nem szerializálódnak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumokat csak az adott osztály metódusai érhetik el közvetlenül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus attribútumot csak statikus metódusból lehet elérni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem dobhat kivételt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem lehet private  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== String objektum tartalma bármikor megváltoztatható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized módosítójú metódusban nem lehet wait() metódust hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
foreach ciklusban (pl. for (A a : x){...}) nem szabad az iterált&lt;br /&gt;
kollekcióhoz (a példában x) új elemet hozzáadni.&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized kulcsszó használatával elkerüljük a deadlock kialakulását ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálak nem képesek saját magukat közvetlenül waiting állapotból notify-jal felébreszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálakon a join() metódust csak az indításuk sorrendjében szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálat a run() metódus meghívásával indíthatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szerializálás körkörös hivatkozású adatszerkezeten (pl. gyűrű) kivételt dob ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan objektumot létrehozni, amely nem dobható kivételként ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a standard inputról ciklusban olvasunk be sorokat, akkor a BufferedReader(new InputStreamReader(System.in)) objektum létrehozását a cikluson kívül kell elhelyezni, nem pedig a cikluson belül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== InputStreamReader konstruktora kaphatja paraméterül a System.in-t ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a standard Java.lang csomagban vannak olyan osztályok, amelyek példányai nem szerializálhatók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szálat csak a szál start() függvényével szabad elindítani, és csak a stop() függvényével szabad leállítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait() függvény csak olyan objektumon hívható, amelyre rászinkronizáltunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JFrame layoutmanager-e csak a BorderLayout lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy s String objektumon meghívjuk a toUpperCase() metódust,&lt;br /&gt;
akkor módosul az s objektum tartalma ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztályhoz úgy adhatunk saját függvényeket, hogy egy leszármazottat készítünk belőle ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized blokkok nem ágyazhatók egymásba ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final módosítójú osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem módosíthatja az attribútumok értékét ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A String osztályból nem lehet leszármazottat készíteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztály immutábilis ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódust csak egyszer szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A finalize() metódus hatására a garbage collector felszabadítja az objektumot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy objektum nem szinkronizálhat saját magára ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szál futását nem lehet a saját wait() metódusával felfüggeszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál futásának felfüggesztéséhez a sleep() függvényt kell használni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RuntimeException-ből származó kivételeket kötelező elkapni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== exceptionnek nem lehet private metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a RuntimeException az Exception leszármazottja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy interfész nem tartalmazhat privát láthatóságú metódusokat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interfész minden függvénye absztrakt és publikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&amp;diff=183924</id>
		<title>Operációs rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&amp;diff=183924"/>
		<updated>2015-01-10T22:06:05Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: /* Videó */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
|targykod=VIMIA219&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=vizsgakurzus&lt;br /&gt;
|tanszék=MIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga= írásbeli&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia219&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia219&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: opre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
[[Számítógép architektúrák]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; megszerzésének feltétele:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min 40%) megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Kontakt órák&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Előadás:&#039;&#039;&#039; Minden héten 2X2. &lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Gyakorlat:&#039;&#039;&#039; Nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli. Két részből áll, amelyek 12 és 50 pontosak. az elégséges vizsgához az első (beugró) rész min. 7 pontos (~58%), a második rész min. 20 pontos (40%) teljesítése szükséges. A beugró teljesítése a vizsga folytatásának feltétele. (Mivel nem tudják ott azonnal kijavítani, így a vizsga folytatható, csak a beugró nem teljesülése esetén a vizsga második részét nem javítják ki.) A beugró pontszáma nem számít bele a félévvégi jegybe.&lt;br /&gt;
**Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
**A beugró ponthatárai:&lt;br /&gt;
::{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;left&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Pont !! &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 5 || nincs meg, és messze a ponthatár (esélytelen sajnos)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|5,5 - 6,5 || nincs meg, de közel a ponthatár (lehet reklamálni, talán elszámolták)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|7 - 12 || rendben&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
*A jegyet adó pontszámot (P) az aktuális félévben aláírást szerzőknél a ZH és a vizsga második felének (V&amp;lt;sub&amp;gt;2&amp;lt;/sub&amp;gt;) pontszáma adja a következő módon:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;P= 0,3*ZH+0,7*V_2&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Aki korábban szerzett aláírást, annál P= V&amp;lt;sub&amp;gt;2&amp;lt;/sub&amp;gt;.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;A vizsga első felének (a beugrónak) a pontszáma a végső jegybe nem számít bele, csak a vizsga folytatásának feltétele!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! P !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 19 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|20 - 25 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|26 - 31 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|32 - 39 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 50 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
=== Könyv ===&lt;br /&gt;
* Kóczy A., Kondorosi K. (szerkesztők): Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben, Panem Kiadó, Budapest, 2000.&lt;br /&gt;
** a tárgy általános részét részben lefedi a könyv 17. és 211.. oldalak közti része&lt;br /&gt;
* Silberschatz, Peterson: Operating System Concepts vagy Operating Systems Concept with JAVA (7. vagy későbbi kiadás)&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A tárgy tematikája folyamatosan változik, így mára elég elavultak a segédanyagok. A magyar nyelvű könyvvel is ez a helyzet, régi kiadású, elavult, de még az általános részeket jól leírja. Érdemes az angol nyelvű könyveket beszerezni, mivel ezek évek óta frissülnek, így közelebb állnak az anyaghoz.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Opre nemhivatalos jegyzet ===&lt;br /&gt;
Legfrissebb változat: [[Media:OPRE_jegyzet.pdf|OpreJegyzet]]&lt;br /&gt;
* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások&lt;br /&gt;
* 2011-es anyagot tartalmazza&lt;br /&gt;
* utolsó szerkesztés dátuma: 2011 nyár&lt;br /&gt;
* Továbbfejlesztési lehetőségek:&lt;br /&gt;
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb &amp;quot;kiadásban&amp;quot; feltölteni!&lt;br /&gt;
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Diák ===&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
; 1. [[Media:opre_1_intro.pdf|Bevezető előadás]]&lt;br /&gt;
; 2. [[Media:opre_2_unix_bevezetes.pdf|UNIX bevezető előadás]]&lt;br /&gt;
; 3. [[Media:opre_3_windows_intro.pdf|Windows bevezető előadás]]&lt;br /&gt;
; 4. [[Media:opre_4_windows_troubleshooting.pdf|Windows hibakeresés]]&lt;br /&gt;
; 5. [[Media:opre_5_windows_utemezes.pdf|Windows ütemezés]]&lt;br /&gt;
; 6. [[Media:opre_6_kommunikacio_ellenorzese.pdf|Feladatok közötti kommunikáció ellenőrzése]]&lt;br /&gt;
; 7. [[Media:opre_7_scheduling.pdf|Ütemezés]]&lt;br /&gt;
; 8. [[Media:opre_8_scheduling2.pdf|Összetett prioritásos és többprocesszoros ütemezés]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
; 9. [[Media:opre_9_taskimplementation.pdf|Feladatok implementációja, folyamatok és szálak]]&lt;br /&gt;
; 10. [[Media:opre_10_mutex.pdf|Kölcsönös kizárás, szinkronizáció, kommunikáció]]&lt;br /&gt;
; 11. [[Media:opre_11_ipc.pdf|Üzenet alapú kommunikáció]]&lt;br /&gt;
; 12. [[Media:opre_12_deadlock.pdf|Holtpont és kezelése]]&lt;br /&gt;
; 13. [[Media:opre_13_folyamatkezeles.pdf|UNIX folyamatkezelés]]&lt;br /&gt;
; 14. [[Media:opre_14_utemezes.pdf|UNIX ütemezés]]&lt;br /&gt;
; 15. [[Media:opre_15_kommunikacio.pdf|UNIX kommunikáció]]&lt;br /&gt;
; 16. [[Media:opre_16_memory.pdf|Memóriakezelés]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
; 17. [[Media:opre_17_ucos.pdf|uC/OS]]&lt;br /&gt;
; 18. [[Media:opre_18_windows_memoria.pdf|Windows memóriakezelés]]&lt;br /&gt;
; 19. [[Media:opre_19_virtualizacio.pdf|Virtualizáció]]&lt;br /&gt;
; 20. [[Media:opre_20_dtrace.pdf|UNIX Dtrace]]&lt;br /&gt;
; 21. [[Media:opre_21_files.pdf|A permanens tár kezelése]]&lt;br /&gt;
; 22. [[Media:opre_22_unix_fajlrendszerek.pdf|UNIX fájlrendszerek]]&lt;br /&gt;
; 23. [[Media:opre_23_hitelesites_engedelyezes.pdf|Hitelesítés és engedélyezés]]&lt;br /&gt;
; 24. [[Media:opre_24_windows_biztonsag.pdf|Windows biztonság]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_mindmap_altalanos.png|Opre általános MindMap]], nem hivatalos [[Media:opre_mindmap_kidolgozas.pdf|kidolgozása]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_mindmap_windows.png|Opre Windows MindMap]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_feladatok_segedanyag.pdf|Számolási példák és algoritmusok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_raidosszefoglalas_20140610.pdf|RAID összefoglaló a diasor alapján]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Opre_Vizgya_Jegyztet_2014_tavasz.pdf|2014 tavaszi félév előadásdiáinak tömör jegyzete (41.o)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videó ===&lt;br /&gt;
2011. őszén az EHK felvette a tárgy előadásait. [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/900,Operacios_rendszerek A videók innen letölthetöek]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
2011-ben a ZH szerkezete megváltozott kicsit:&lt;br /&gt;
* 10 kiskérdés &#039;&#039;(vizsga beugró jellegű)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* 20 pontos teszt &#039;&#039;(korábbi ZH és vizsga teszt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* 2 nagy feladat, feladatonként 10 pontért &#039;&#039;(összesen 20 pont)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ZH 50 pontos, 20 ponttól van meg. A szerzett pontokat az aláírást szerzőknél 30%-ban veszik figyelembe a végső vizsgajegy megállapításában (hogy megérje jól felkészülni a ZH-ra is).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Számolós példára lehetőségek ====&lt;br /&gt;
* Alap ütemezési algoritmusok: &#039;&#039;(FIFO, RR, SJF, SRTF ütemezéssel kapcsolatos mértékek számolása, lásd: Harmadik hét diasora )&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Klasszikus UNIX ütemezés: &#039;&#039;(lásd: könyv)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Holtpont bankár algoritmus: &#039;&#039;(lásd: Ötödik hét diasora)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Memória foglalás: &#039;&#039;(lásd: Hatodik hét diasora)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Lapcsere algoritmusok: &#039;&#039;(lásd: Hatodik hét diasora) 2011-ben nem kell&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Zárthelyi feladatsorok ====&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_2010_mintazh.pdf|2010-es MintaZH]], [[Media:opre_2010_mintazh_megoldas.pdf|megoldása]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_2011_mintazh.pdf|2011-es MintaZH]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_20100426_ZH_megoldas.pdf|2010.04.26. ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_20100507_ZH_megoldas.pdf|2010.05.07. ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_20100520_ZH_megoldas.pdf|2010.05.20. ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
A tárgyból írásbeli vizsga van, ami két részből áll. Beugró és nagyfeladat. A beugrót csak a nagyfeladat megírása után javítják ki. Aki a beugró alapján reménytelennek tartja a helyzetét, a beugró után elmehet.  Eredmények a tárgyhonlapra kerülnek fel, ott olvashattok a megtekintések időpontjáról is. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Beugró ===&lt;br /&gt;
* A 12 elméleti kérdésböl 7-et kell megválaszolni (60%), 15 perc van rá.&lt;br /&gt;
* Elméleti kérdéseket tartalmaz, tehát a beugró teljesítéséhez tudni kell az anyagot részletesen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Beugró kidolgozások ====&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsgaBeugrokMegoldassal|Vizsgabeugrók és azok megoldásai ÖSSZEGYŰJTVE, ABC-rendbe szedve, egy helyen]] (javítsátok, egészítsétek ki! :) ) -- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsgaKisKerdesek|Kidolgozott beugró kérdések]] - nem hibátlan, aki hibát talál benne javítsa&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Beugró feladatsorok ====&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110606.pdf|2011.06.06. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110523.pdf|2011.05.23. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110117.pdf|2011.01.17. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110111.pdf|2011.01.10. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20101220.pdf|2010.12.20. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20100615.pdf|2010.06.15. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20100608.pdf|2010.06.08. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20100601.pdf|2010.06.01. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_pelda.pdf|2010-es minta beugró]], [[Media:opre_vizsga_beugro_pelda_megoldas.pdf|megoldása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Igaz-hamis ====&lt;br /&gt;
[[Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések|Igaz-hamis kikérdező]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nagyfeladatlap ===&lt;br /&gt;
* A beugrót követi a nagyfeladatlap kitöltése. A nagyfeladatlap 30 tesztkérdést (8 kérdéscsoport), és 2 nagyfeladaot tartalmaz. A vizsgában nagyobb arányban szerepelnek benne Windows, UNIX/Linux, virtualizáció, biztonság, stb. kérdések a ZH-hoz képest.&lt;br /&gt;
==== Nagyfeladatlap feladatsorok és kidolgozások ====&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20100615_megoldas.pdf|2010.06.15. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20100608_megoldas.pdf|2010.06.08. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20100601_megoldas.pdf|2010.06.01. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20100125.jpg|2010.01.25. vizsga nagyfeladata]]&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga20100118PrioritasInverzio|2010.01.18. vizsga nagyfeladatai nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20100106.jpg|2010.01.06. vizsga nagyfeladata]]&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga20090615|2009.06.15. vizsga nagyfeladatai]]&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga20090608|2009.06.08. vizsga nagyfeladatai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20090122.jpg|2009.01.22. vizsga nagyfeladata]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20090112.pdf|2009.01.12. vizsga nagyfeladata]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20081222.jpg|2008.12.22. vizsga nagyfeladata]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20081215.jpg|2008.12.15. vizsga nagyfeladata]]&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga2008junius19|2008.06.19. vizsga nagyfeladatai]]&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga2008junius11megoldas|2008.06.11. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga2008majus20megoldas|2008.05.01. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]] &#039;&#039;&#039;(hiányzik: beugró 3 nagykérdések 2)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga2007junius12megoldas|2007.06.12. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]] &#039;&#039;&#039;(hiányzik: nagykérdések 1, 2, 3)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
[[OpReKedvcsinalo|Kedvcsináló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb anyagok/linkek==&lt;br /&gt;
===Észrevételek===&lt;br /&gt;
Több probléma is  akad a tárgy wiki adatlapjával ill. a felkészüléssel kapcsolatban:&lt;br /&gt;
* Hiányos, hibás kidolgozások. Arról van szó, hogy hibás/téves információkat tanulunk meg belőlük.&lt;br /&gt;
* Magolás, beugrókérdések betanulása. Amikor nem az anyagrész megértése, hanem a &amp;quot;beseggelése&amp;quot; történik. Vizsgán gyakran szokott olyan történni, hogy felteszik a kérdés ellenkezőjét, vagy kicsit változtatnak rajta. Az a tapasztalat, hogy az emberek ilyenkor is a standard (wikis bemagolt) választ adják vissza, ami természetesen nem jó.	 &lt;br /&gt;
* A wikin található tartalomért, az esetlegesen hiányzó anyagrészekért és az előforduló hibákért nem vállalunk felelősséget. Konzultáltunk az oktatókkal: szerintük minden előadáson elhangzott anyag szerepel, a jelenlegi állapot már alkalmas lehet egy sikeres zh/vizsga felkészüléshez. Ha hibát / hiányosságot találtál az oldalon található anyagokban, vagy esetleg téves információt közöltünk, kérlek írj a tárgy levelezési listájára, vagy a vitalapra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-h%C3%A1l%C3%B3zatok&amp;diff=183588</id>
		<title>Számítógép-hálózatok</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-h%C3%A1l%C3%B3zatok&amp;diff=183588"/>
		<updated>2015-01-02T10:57:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Eigel Ildikó: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Számítógép-hálózatok&lt;br /&gt;
|targykod=VIHIA215&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=vizsgakurzus&lt;br /&gt;
|tanszék= HIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/&lt;br /&gt;
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/&lt;br /&gt;
|levlista=szghalok@sch.bme.hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; megszerzésének feltétele:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 50%) megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Kontakt órák&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Előadás:&#039;&#039;&#039; Minden héten 2X2. &lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Gyakorlat:&#039;&#039;&#039; Nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez&lt;br /&gt;
**Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pontozás===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;ZH-n&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.&lt;br /&gt;
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsgán&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.&lt;br /&gt;
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
!V (%) !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 49 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|50 - 62 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|63 - 73 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|74 - 83 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|84 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tematika==&lt;br /&gt;
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.&lt;br /&gt;
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.&lt;br /&gt;
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.&lt;br /&gt;
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]&lt;br /&gt;
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás) &lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)&lt;br /&gt;
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]&lt;br /&gt;
*[https://www.dropbox.com/s/nfb4iuagyv6xdyd/2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása] - még frissülni fog&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf‎ | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf‎ | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter&lt;br /&gt;
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]&lt;br /&gt;
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]&lt;br /&gt;
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]&lt;br /&gt;
*Egyéb hasznos anyagok&lt;br /&gt;
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata &#039;&#039;&#039;(videó)&#039;&#039;&#039;]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Diasorok ===&lt;br /&gt;
====2014====&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | Allin 2014 első rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | Allin 2014 második rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Halok_diak_2014_kijegyzetelve.pdf | A 2014-es diák tömören kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Külön-külön&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2013====&lt;br /&gt;
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Külön-külön&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
====2009====&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=2009-es diák&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf‎ | Bevezetés (2009.02.11)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | &amp;quot;Fizikai szintű&amp;quot; kommunikáció (2009.02.18)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf‎ | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf‎ | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf‎ | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf‎ | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf‎ | Internet protocol (2009.03.25)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.01)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf‎ | IP beállítások (2009.04.01)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf‎ | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf‎ | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf‎ | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.21)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf‎ | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf‎ | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf‎ | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf‎ | Alkalmazások (2009.05.05)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Gyakorlatanyagok===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf‎‎‎ | 2010-es gyakjegyzet]]  by: Gubek Andrea&lt;br /&gt;
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf‎ | Gyakorlat 1]] &lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 2]] &lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 3]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]]  (Péter Attila küldte)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ellenőrző kérdések===&lt;br /&gt;
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]&lt;br /&gt;
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]&lt;br /&gt;
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]&lt;br /&gt;
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]&lt;br /&gt;
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]&lt;br /&gt;
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]&lt;br /&gt;
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]]  &lt;br /&gt;
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]&lt;br /&gt;
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]&lt;br /&gt;
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tesztek===&lt;br /&gt;
*2009&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP,  SIP és H.323)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]&lt;br /&gt;
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
*Összefoglalók a ZH-ra:&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]&lt;br /&gt;
*Előző évek ZH-i:&lt;br /&gt;
**2010-11 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf‎‎ |1. turnus megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf‎‎ |2. turnus megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf‎‎ |3. turnus megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
*[[Media:halok_peldavizsgafeladat_20140529.pdf | IP címes és tördeléses feladat kidolgozása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:halok_ipcimfeladatok_20140529.pdf | IP címes feladattípusok kidolgozása (4 feladat)]]&lt;br /&gt;
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]&lt;br /&gt;
*Kikérdezők&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire&lt;br /&gt;
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire&lt;br /&gt;
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Előző évek vizsgái:&lt;br /&gt;
**2013-14 tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.05.29.|2014.05.29.]]&lt;br /&gt;
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03.|2014.06.03.]]&lt;br /&gt;
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.|2014.06.10.]]&lt;br /&gt;
**2011-12 tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]&lt;br /&gt;
**2010-11 tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]&lt;br /&gt;
**2007-08 őszi félév&lt;br /&gt;
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]&lt;br /&gt;
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]&lt;br /&gt;
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]&lt;br /&gt;
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]&lt;br /&gt;
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]&lt;br /&gt;
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]&lt;br /&gt;
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]] &lt;br /&gt;
**2006-07 tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]&lt;br /&gt;
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]&lt;br /&gt;
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]&lt;br /&gt;
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kedvcsináló==&lt;br /&gt;
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mottó:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Az idő elérkezett, mondta a rozmár...&#039;&#039; - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;The best thing about UDP jokes is that I don&#039;t care if you get them or not.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;P&#039;&#039;&#039;hysical, &#039;&#039;&#039;D&#039;&#039;&#039;ata Link, &#039;&#039;&#039;N&#039;&#039;&#039;etwork, &#039;&#039;&#039;T&#039;&#039;&#039;ransport, &#039;&#039;&#039;S&#039;&#039;&#039;ession, &#039;&#039;&#039;P&#039;&#039;&#039;resentation, &#039;&#039;&#039;A&#039;&#039;&#039;pplication&lt;br /&gt;
** People Don&#039;t Need To See Pamela Anderson&lt;br /&gt;
** People Do Need To See Pamela Anderson&lt;br /&gt;
** People Desperately Need To See Pamela Anderson&lt;br /&gt;
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away&lt;br /&gt;
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away&lt;br /&gt;
** Please Do Not Touch Steve&#039;s Pet Alligator&lt;br /&gt;
** Please Do Not Take Sales People&#039;s Advice&lt;br /&gt;
** People Don&#039;t Need To Study Protocol Analysis&lt;br /&gt;
* Most visszafelé!&lt;br /&gt;
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups&lt;br /&gt;
** All People Seem To Need Data Processing&lt;br /&gt;
*vagy:&lt;br /&gt;
** PruDeNT SPA&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Brigi===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===gerbazs===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.&lt;br /&gt;
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fejezetszámok az &#039;&#039;Andrew S. Tanenbaum&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Számítógép hálózatok&#039;&#039;&#039; című könyvéből valók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák&lt;br /&gt;
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal  (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)&lt;br /&gt;
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai&lt;br /&gt;
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal  (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)&lt;br /&gt;
* MAC alapok, Ethernet&lt;br /&gt;
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal  (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)&lt;br /&gt;
* Hálózati alapelvek&lt;br /&gt;
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal  (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)&lt;br /&gt;
* Routing&lt;br /&gt;
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal  (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)&lt;br /&gt;
* Hálózatok összekapcsolása&lt;br /&gt;
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal  (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)&lt;br /&gt;
* IP&lt;br /&gt;
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal  (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)&lt;br /&gt;
* Szállítási protokollok&lt;br /&gt;
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal  (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)&lt;br /&gt;
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW&lt;br /&gt;
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal  (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Feladatsor ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx‎ | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kapcsolódó tárgyak==&lt;br /&gt;
===Előkövetelmény===&lt;br /&gt;
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ráépülő===&lt;br /&gt;
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.&lt;br /&gt;
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Választható tárgyak===&lt;br /&gt;
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.&lt;br /&gt;
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)&lt;br /&gt;
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)&lt;br /&gt;
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)&lt;br /&gt;
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)&lt;br /&gt;
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)&lt;br /&gt;
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Eigel Ildikó</name></author>
	</entry>
</feed>