https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Eeqpa2VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]2026-04-09T01:56:15ZFelhasználó közreműködéseiMediaWiki 1.43.6https://vik.wiki/index.php?title=Rendszeroptimaliz%C3%A1l%C3%A1s&diff=180340Rendszeroptimalizálás2014-04-14T07:29:16Z<p>Eeqpa2: /* ZH túlélőcsomag */</p>
<hr />
<div>A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.<br />
<br />
{{Tantárgy<br />
| név = Rendszeroptimalizálás<br />
| tárgykód = VISZM117<br />
| szak = InfoMsc<br />
| kredit = 4 igen kemény kredit<br />
| félév = tavasz<br />
| kereszt = vizsgakurzus<br />
| tanszék = CS<br />
| jelenlét = nincs, de ajánlott<br />
| minmunka = ZH+szóbeli vizsga. Sok.<br />
| labor = nincs<br />
| kiszh = 0<br />
| nagyzh = 1<br />
| hf = nincs<br />
| vizsga = szóbeli, cs style<br />
| levlista = sysopt{{kukac}}sch.bme.hu<br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZM117/<br />
| tárgyhonlap = http://cs.bme.hu/rendszeropt/<br />
}}<br />
<br />
==A tárgyról==<br />
* Ajánlott rövidítés: '''ReOpt''', '''Ropi'''<br />
* Levlista:<br />
** sysopt{{kukac}}sch.bme.hu -> [https://lists.sch.bme.hu/wws/subscribe/sysopt feliratkozás]<br />
* Megj.: (Matek szakon: Kombinatorikus optimalizálás és alkalmazásai, BMETE935008)<br />
* [[Rendszeroptimalizálás kedvcsináló]]<br />
==Anyagrészek==<br />
<br />
'''Elméleti anyagrészek''' (zh-ra és vizsgára is tudni kell mindet):<br />
* lineáris programozás -- Szeszlér Dávid<br />
* matroidelmélet -- Recski András<br />
* közelítő és ütemezési algoritmusok -- Wiener Gábor<br />
'''Esettanulmányok''' (zh-ra nem kell; vizsgán ha az esettanulmány tételt húzod, egyet kell választani közülük, de mellette az elméletbe is belekérdezhetnek):<br />
* megbízható hálózatok tervezése -- Wiener Gábor<br />
* nagybonyolultságú hálózatok huzalozása -- Szeszlér Dávid<br />
* hálózatelméleti alkalmazások -- Recski András<br />
* statikai alkalmazások -- Recski András<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
===Előkövetelmény===<br />
* [[Bevezetés_a_számításelméletbe_I.| BSZ1-ből]] van [http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/ Fleiner jegyzet], nagyon jó kis összefoglaló, érdemes átolvasni<br />
<br />
* BSz-ből és Algel-ből szükséges fogalmak listája, amire szeretnek rákérdezni:<br />
** test, gyűrű, csoport, félcsoport<br />
** ponthalmaz, párosítás, feszítőfa, feszítő, Tutte tétel, Gallai tétel <br />
** Gráfok színezése, síkba rajzolhatóság, gráf izomorfia<br />
** magyar módszer, Vízing tétel, Hall feltétel <br />
** NP teljes, NP-beli, NP nehéz, P-beli, coNP<br />
** Algoritmusok bonyolultsága. NP-beli problémák mely speciális eseteire van P-beli megoldások<br />
<br />
===Könyv===<br />
* [http://www.typotex.hu/book/i_0020.htm Jordán Tibor, Recski András, Szeszlér Dávid: Rendszeroptimalizálás]. Érdemes törzsvásárlói kártyát igényelni a Typotextől. Csak egy email címet kérnek, amit utána telespamelnek, de cserébe 20% kedvezményt adnak. Évente 3-4 alkalommal akcióznak, olyankor féláron vehetők meg a könyvek.<br />
* A könyvből néhány anyagrész hiányzik, vagy nincs kifejtve:<br />
** [[Rendszeroptimalizálás - r x r-es részmátrix nemszinguláris|Rangnyi sok lineárisan független sor és oszlop metszete]]<br />
** [[RopiTetel13|Algoritmus az MPP<sub>k</sub> matroid partíciós problémára]]<br />
** [[RopiTetel14|Matroid orákulumok kapcsolata]]<br />
** [[RopiTetel17|Részösszeg probléma]]<br />
* Matematikus hallgatók kézzel írt [http://mat02.math.bme.hu/9felev/ órai jegyzetei]<br />
===Hallgatói jegyzet===<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|Matroid_20101.zip|Matroid_20101.zip}}: Matroidok jegyzet<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|LinProg_20101.zip|LinProg_20101.zip}}: [[LinProg]] jegyzet<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|Approx_Utemezes_20101.zip|Approx_Utemezes_20101.zip}}: Approx és ütemezés jegyzet<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|reopt-jegyzet-kombopt-matekosok.pdf|reopt-jegyzet-kombopt-matekosok.pdf}}: reopt-jegyzet-kombopt-matekosok.pdf<br />
====2012 tavaszi félév jegyzet:====<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|LinProg2012.zip|itt}}: Lineáris programozás<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|Matroid.zip|itt}}: Matroidelmélet<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|KozelitoUtemezoAlg2012.zip|itt}}: Közelítő és ütemező algoritmusok<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|ZHutan2012.zip|itt}}: ZH utáni jegyzet<br />
<br />
====2012 tavaszi félév jegyzetből készített PDF-ek:====<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|LinProg2012jegyzet.pdf|Lineáris programozás}}<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|Matroid2012jegyzet.pdf|Matroidelmélet}}<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|KozelitoEsUtemezesiAlgoritmusok2012jegyzet.pdf|Közelítő és ütemező algoritmusok}}<br />
<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|MegbizhatoHalozatok2012jegyzet.pdf|Megbízható hálózatok tervezése}}<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|NagybonyolultsaguHalozatokHuzalozasa2012jegyzet.pdf|Nagybonyolultságú hálózatok huzalozása}}<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|HalozatelmeletiAlkalmazasok2012jegyzet.pdf|Hálózatelméleti alkalmazása}}<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|StatikaiAlkalmazasok2012jegyzet.pdf|Statikai alkalmazások}}<br />
<br />
==Zárthelyi==<br />
* [http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2002.pdf ZH megoldásokkal, 2002. november 11.]<br />
* [http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2002.pdf PótZH, 2002. december 16.]<br />
* [http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2003.pdf ZH megoldásokkal, 2003. november 14.]<br />
* [http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2003.pdf PótZH, 2003. december 19.]<br />
* [http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2004.pdf ZH megoldásokkal, 2004. november 24.]<br />
* [http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2004.pdf PótZH, 2004. december 20.]<br />
* [http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2005.pdf ZH megoldásokkal, 2005. november 23.]<br />
* [http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2005.pdf PótZH, 2005. december 20.]<br />
* [[RopiZH061209|ZH, 2006. december 9.]]<br />
<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|ReOpt-ZH-Pakk-2010.pdf|ReOpt-ZH-Pakk-2010.pdf}}: A tárgy tanszéki oldalán lévő ZH-k gyűjteménye 1 pdf-be összefűzve 2011 tavasz ZH előtti állapot.<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|rendszeropt_zh_2011tavasz.pdf|rendszeropt_zh_2011tavasz.pdf}}: rendszeropt_zh_2011tavasz<br />
<br />
===ZH túlélőcsomag===<br />
Felelősséget nem vállalok érte, de kb. ez az összefoglaló mentett meg a tárgyból. Gondoltam feltöltöm, hátha másnak is segít. :)<br />
<br />
* [[Media:Ropi_kidolg_2013_zh-tulelo018.jpg | Kézzel írt túlélőpakk a legfontosabb dolgokkal (1. oldal)]]<br />
* [[Media:Ropi_kidolg_2013_zh-tulelo019.jpg | Kézzel írt túlélőpakk a legfontosabb dolgokkal (2. oldal)]]<br />
<br />
A 2. oldalon hibás az uniform matroidokra vonatkozó sor.<br />
<br />
Helyesen:<br />
<br />
U<sub>n,n</sub>, U<sub>n,n-1</sub>, U<sub>n,1</sub>, U<sub>n,0</sub> grafikus.<br />
<br />
U<sub>n,0</sub>-t reprezentálja például az a gráf, ahol egy pont van és az összes n él hurokél.<br />
<br />
''Egy másik túlélőcsomag''. A legtöbb algoritmust/fogalmat próbáltam minél "konyhanyelvűbben" írni.<br />
<br />
https://docs.google.com/document/d/1lMrz5-IYhD-n_JiRiMLAJgYojdMNLzpcRVQKoU8H-Zc/pub<br />
<br />
==Tételkidolgozás vizsgára==<br />
* [[RopiVizsga|Vizsga infók]]<br />
<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|tetelkidolg_2010.docx|tetelkidolg_2010.docx}}: Alternatív tételkidolgozás 2010<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|rszopt_kidolgozas.pdf|Egy másik kidolgozás}}<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|tetelkidolg_2011.docx|tetelkidolg_2011.docx}}: tetelkidolg_2010.docx aktualizálása a 2011-es tételsorhoz<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|tetelkidolg_2011_v2.docx|tetelkidolg_2011_v2.docx}}: tetelkidolg_2011.docx kimaradt anyagrészek többségének pótlása, bővítések<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|tetelkidolg_2011_v3.docx|tetelkidolg_2011_v3.docx}}: tetelkidolg_2011_v2 esettanulmányok hiányainak pótlása, általános frissítések és hozzáadások levlista és vizsgatapasztalatok alapján.<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|tetelkidolg_2012_v2.docx|tetelkidolg_2012_v2.docx}}: V1 Update<br />
* {{InLineFileLink|Infoszak|RendszerOptimalizalas|tetelkidolg_2012_v3.docx|tetelkidolg_2012_v3.docx}}: V1 Update (V2-vel való mixelésre vár)<br />
<br />
<br />
* Lineáris programozás: [[RopiTetel1|1]], [[RopiTetel2|2]], [[RopiTetel3|3]], [[RopiTetel4|4]], [[RopiTetel5|5]], [[RopiTetel6|6]], [[RopiTetel7|7]]<br />
* Matroidok: [[RopiTetel8|8]], [[RopiTetel9|9]], [[RopiTetel10|10]], [[RopiTetel11|11]], [[RopiTetel12|12]], [[RopiTetel13|13]], [[RopiTetel14|14]], [[RendszerOptimalizalasMMPMPP|MMP és MPP]]<br />
* Közelítő és ütemezési algoritmusok: [[RopiTetel15|15]], [[RopiTetel16|16]], [[RopiTetel17|17]], [[RopiTetel18|18]], [[RopiTetel19|19]]<br />
* Esettanulmányok<br />
** Megbízható hálózatok tervezése: [[RendszerOptimalizalasMegbizhatoHalozatokTervezese|kidolgozás LaTeX-ben]]<br />
** Nagybonyolultságú hálózatok huzalozása: [[RopiTetel23|23]], [[RopiTetel24|24]], [[RopiTetel25|25]]<br />
** Statikai alkalmazások: [[RopiTetel29|29]], [[RopiTetel30|30]]<br />
** '''Nincs linkelve, csak ezért ide rakom:''' [[Rendszeroptimalizálás, 21. tétel]]<br />
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.12.28.<br />
<br />
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=175823Integrált információs rendszerek2014-01-20T11:53:25Z<p>Eeqpa2: /* Vizsga 2014.01.16. */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Integrált információs rendszerek<br />
| tárgykód = VIAUM209<br />
| szak = info MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 2<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = AAIT<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh = <br />
| nagyzh = 1 db<br />
| hf = <br />
| vizsga = írásbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br />
| tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br />
}}<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
* [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br />
* Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br />
** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br />
* [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br />
* A könyv 2 utolsó fejezetéről nincsenek diák feltöltve, ez az anyag csak a könyvben található meg. Alább 2 rövid összefoglaló található, nem tökéletes!<br />
** [[Fájl:Információintegráció.pdf]]<br />
** [[Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf]]<br />
<br />
===Hogyan érdemes készülni?===<br />
* A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br />
* A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br />
* A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br />
* Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br />
* A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br />
<br />
==ZH + Vizsga==<br />
===Pótzh + elővizsga 2010. 12. 17.===<br />
* mi a log shipping?<br />
* klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br />
* operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br />
* üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br />
* vékony kliensek típusai?<br />
* számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br />
<br />
===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br />
<small>nem teljes</small><br />
* 5 rövid definíció<br />
** Klaszter<br />
** hálózati számítógépnek<br />
** replikáció<br />
** hoszt virtualizáció<br />
** ? ... -> nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br />
* Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br />
* Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br />
* Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br />
* Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br />
* Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br />
* HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br />
<br />
===Vizsga 2012.01.05.===<br />
* 5 fogalom (5 pont)<br />
** Rendszer-architektúra<br />
** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br />
** osztályozás (Adatbányászat)<br />
** MOM<br />
** skálázhatóság<br />
* Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br />
* Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br />
* 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br />
* Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br />
* OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br />
* Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br />
<br />
===Vizsga 2014.01.09.===<br />
* Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br />
* Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br />
* GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br />
* Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br />
* Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br />
* Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br />
<br />
===Vizsga 2014.01.16.===<br />
* 5 fogalom (2-re nem emlékszek): dead letter queue, ERP, tranzakcionális rendszer<br />
* 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező klaszter felrajzolása(a) milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre(c)<br />
* hardveres virtualizálás 4 előnye<br />
* mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel 2 megvalósítását<br />
* mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket?(valami adatbázis terheléselosztáls, jegyzetben nem találtam) (ez a kérdés a 2014.01.09-i vizsgában is volt, eléggé övön aluli, mert én nem találtam meg a könyvben, de lehet, hogy átsiklottam felette :) )<br />
* számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, amdj minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x eljesítménynövekedés. Melyiket válassza a cég? Melyik a skálázhatóbb?<br />
<br />
[[Category:InfoMsc]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=175822Integrált információs rendszerek2014-01-20T11:49:38Z<p>Eeqpa2: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Integrált információs rendszerek<br />
| tárgykód = VIAUM209<br />
| szak = info MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 2<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = AAIT<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh = <br />
| nagyzh = 1 db<br />
| hf = <br />
| vizsga = írásbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br />
| tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br />
}}<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
* [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br />
* Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br />
** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br />
* [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br />
* A könyv 2 utolsó fejezetéről nincsenek diák feltöltve, ez az anyag csak a könyvben található meg. Alább 2 rövid összefoglaló található, nem tökéletes!<br />
** [[Fájl:Információintegráció.pdf]]<br />
** [[Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf]]<br />
<br />
===Hogyan érdemes készülni?===<br />
* A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br />
* A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br />
* A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br />
* Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br />
* A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br />
<br />
==ZH + Vizsga==<br />
===Pótzh + elővizsga 2010. 12. 17.===<br />
* mi a log shipping?<br />
* klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br />
* operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br />
* üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br />
* vékony kliensek típusai?<br />
* számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br />
<br />
===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br />
<small>nem teljes</small><br />
* 5 rövid definíció<br />
** Klaszter<br />
** hálózati számítógépnek<br />
** replikáció<br />
** hoszt virtualizáció<br />
** ? ... -> nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br />
* Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br />
* Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br />
* Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br />
* Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br />
* Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br />
* HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br />
<br />
===Vizsga 2012.01.05.===<br />
* 5 fogalom (5 pont)<br />
** Rendszer-architektúra<br />
** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br />
** osztályozás (Adatbányászat)<br />
** MOM<br />
** skálázhatóság<br />
* Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br />
* Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br />
* 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br />
* Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br />
* OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br />
* Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br />
<br />
===Vizsga 2014.01.09.===<br />
* Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br />
* Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br />
* GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br />
* Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br />
* Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br />
* Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br />
<br />
===Vizsga 2014.01.16.===<br />
* 5 fogalom (2-re nem emlékszek): dead letter queue, ERP, tranzakcionális rendszer<br />
* 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező klaszter felrajzolása(a) milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre(c)<br />
* hardveres virtualizálás 4 előnye<br />
* mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel 2 megvalósítását (ez a kérdés a 2014.01.09-i vizsgában is volt, eléggé övön aluli, mert én nem találtam meg a könyvben, de lehet, hogy átsiklottam felette :) )<br />
* mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket?(valami adatbázis terheléselosztáls, jegyzetben nem találtam)<br />
* számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, amdj minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x eljesítménynövekedés. Melyiket válassza a cég? Melyik a skálázhatóbb?<br />
<br />
[[Category:InfoMsc]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Alaptechnik%C3%A1k_a_d%C3%B6nt%C3%A9st%C3%A1mogat%C3%B3_rendszerekben_(OLAP-adatb%C3%A1ny%C3%A1szat).pdf&diff=175821Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf2014-01-20T11:47:06Z<p>Eeqpa2: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inform%C3%A1ci%C3%B3integr%C3%A1ci%C3%B3.pdf&diff=175820Fájl:Információintegráció.pdf2014-01-20T11:47:05Z<p>Eeqpa2: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=175819Integrált információs rendszerek2014-01-20T11:44:14Z<p>Eeqpa2: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Integrált információs rendszerek<br />
| tárgykód = VIAUM209<br />
| szak = info MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 2<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = AAIT<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh = <br />
| nagyzh = 1 db<br />
| hf = <br />
| vizsga = írásbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br />
| tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br />
}}<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
* [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br />
* Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br />
** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br />
* [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br />
<br />
===Hogyan érdemes készülni?===<br />
* A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br />
* A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br />
* A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br />
* Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br />
* A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br />
<br />
==ZH + Vizsga==<br />
===Pótzh + elővizsga 2010. 12. 17.===<br />
* mi a log shipping?<br />
* klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br />
* operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br />
* üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br />
* vékony kliensek típusai?<br />
* számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br />
<br />
===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br />
<small>nem teljes</small><br />
* 5 rövid definíció<br />
** Klaszter<br />
** hálózati számítógépnek<br />
** replikáció<br />
** hoszt virtualizáció<br />
** ? ... -> nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br />
* Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br />
* Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br />
* Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br />
* Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br />
* Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br />
* HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br />
<br />
===Vizsga 2012.01.05.===<br />
* 5 fogalom (5 pont)<br />
** Rendszer-architektúra<br />
** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br />
** osztályozás (Adatbányászat)<br />
** MOM<br />
** skálázhatóság<br />
* Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br />
* Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br />
* 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br />
* Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br />
* OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br />
* Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br />
<br />
===Vizsga 2014.01.09.===<br />
* Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br />
* Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br />
* GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br />
* Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br />
* Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br />
* Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br />
<br />
===Vizsga 2014.01.16.===<br />
* 5 fogalom (2-re nem emlékszek): dead letter queue, ERP, tranzakcionális rendszer<br />
* 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező klaszter felrajzolása(a) milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre(c)<br />
* hardveres virtualizálás 4 előnye<br />
* mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel 2 megvalósítását (ez a kérdés a 2014.01.09-i vizsgában is volt, eléggé övön aluli, mert én nem találtam meg a könyvben, de lehet, hogy átsiklottam felette :) )<br />
* mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket?(valami adatbázis terheléselosztáls, jegyzetben nem találtam)<br />
* számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, amdj minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x eljesítménynövekedés. Melyiket válassza a cég? Melyik a skálázhatóbb?<br />
<br />
[[Category:InfoMsc]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)&diff=166831Szoftvertechnológia (régi)2013-05-31T11:46:36Z<p>Eeqpa2: /* Egyéb segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Szoftvertechnológia<br />
|targykod=VIIIA217<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék= IIT<br />
|nagyzh= nincs<br />
|kiszh= nincs<br />
|vizsga= írásbeli<br />
|hf=1 db<br />
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/<br />
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}<br />
<br />
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
[[A_programozás_alapjai_II.|A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.<br />
*Az '''aláírás''' feltétele:<br />
**A kiadott '''házi feladat''' elkészítése. Egy névre szóló feladatsort kell letölteni, kinyomtatni és a feladatokat megoldani, majd leadni. Akkor fogadják el, ha a feladatsor minden feladatára az adható pontok min. 50%-át sikerült megszerezni.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A házi feladat pótolható a pótlási héten új feladatsor kérésével (két és fél nap alatt kell megcsinálni), különeljárási díj ellenében.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
* '''Vizsga:''' írásbeli, amely két részből áll. Az első (beugró) részben 24, a másodikban 26 pont szerezhető. A vizsga első 30 percében kell megírni a beugrót, majd azt beszedik, és lehet folytatni a vizsgát. A vizsga sikeres, ha a beugró 24 pontjából min. 14 megvan (~58%), valamint a vizsga összpontszáma eléri a 20 pontot (40%).<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A házi feladat eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
=== Könyv ===<br />
''Főbb könyvek''<br />
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár<br />
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007. <br />
* Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007 <br />
* Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány<br />
<br />
''Egyéb könyvek''<br />
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html <br />
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999. <br />
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006 <br />
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML<br />
<br />
===Hasznos publikációk===<br />
* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)<br />
<br />
=== SzofttechJegyzet ===<br />
Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]<br />
* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások<br />
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java<br />
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)<br />
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!<br />
* Továbbfejlesztési lehetőségek:<br />
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!<br />
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)<br />
<br />
=== Videó ===<br />
2010. őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben!<br />
<br />
2012. őszén a Java előadásokat is felvették.<br />
<br />
[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók innen letőlthetöek]<br />
<br />
A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.<br />
<br />
===Egyéb segédanyagok===<br />
'''Java'''<br />
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán java anyagai]<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit Közösen szerkeszthetö google doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial<br />
<br />
'''Órai jegyzet'''<br />
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as előadáson kézzel írt jegyzet<br />
<br />
'''UML'''<br />
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]<br />
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul<br />
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.<br />
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]<br />
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)<br />
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról<br />
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]<br />
<br />
'''DTD'''<br />
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1] - w3schools<br />
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2]<br />
<br />
'''JSD'''<br />
* [[JspSegitseg|JSD segítség]] - JSP segítség, érdemes lenne jobban kidolgozni<br />
<br />
'''XML'''<br />
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp XML tutorial] - w3schools<br />
<br />
'''Algebrai axiómák'''<br />
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]<br />
<br />
'''Tesztelés'''<br />
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem<br />
<br />
'''Vizsgakérdés guglidoks'''<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing| Lehetséges vizsgakérdések] - editáljátok bátran!<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1UcrKOjgA3vN9S4SD3uF_I6EjGssRkgN7ofhonbmohTM/edit?usp=sharing| Diagramok kigyűjtve a diákból] - editáljátok bátran!<br />
<br />
'''Egyéb'''<br />
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni őket, mert találhatunk bennük értékes információkat.<br />
<br />
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]<br />
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]<br />
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal<br />
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]<br />
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet<br />
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva<br />
<br />
===Nemhivatalos konzultációk===<br />
<br />
* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]<br />
<br />
== Házi ==<br />
A NEPTUN-ban beállított email címre érkezik majd egy email elöre láthatólag november elején, amiben egy kód található. [https://www.iit.bme.hu/~stuser/feladat.html Erröl] az oldalról lehet letölteni majd a házi feladatot a kóddal.<br />
<br />
A feladatlapot kinyomtatva, kitöltve és összetüzve kell leadni az emailben említett helyen (IIT adminisztráció), az emailben említett határidöig, ami általában november vége.<br />
<br />
=== Házi felépítése ===<br />
* 8 darab, tipikus szoftvertechnológia feladat vagy elméleti kérdés (olyan feladatok melyek vizsgákban szoktak szerepelni), tehát az AllInOne PDF sokat segít hasonló feladatok keresésében<br />
* minden egyes feladatra külön-külön a pontok 50%-ának megszerzése.<br />
<br />
== Vizsga ==<br />
<br />
====2012/13/1 félév====<br />
* [[Media:stv_130115.pdf|stv_130115.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:stv_130108.pdf|stv_130108.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:stv_121218.pdf|stv_121218.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldásokkal<br />
<br />
====2011/12/2 félév====<br />
* [[Média:Stv_120522.pdf|stv_120522.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldásokkal<br />
* [[Média:Stv_120605.pdf|stv_120606.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldásokkal<br />
* [[Média:Stv_120612.pdf|stv_120612.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldásokkal<br />
<br />
====2011/12/1 félév====<br />
* [[Media:stv_120117.pdf|stv_120117.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_120103.pdf|stv_120103.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_111220.pdf|stv_111220.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldással<br />
<br />
====2010/11 év====<br />
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással<br />
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással<br />
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással<br />
<br />
====2009/10 év====<br />
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel<br />
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással<br />
<br />
====2008/09 év====<br />
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)<br />
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással<br />
<br />
====2007/08 év====<br />
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással <br />
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással<br />
<br />
==== All In One PDF ====<br />
* [[Media:All_In_One_2011_12_14.pdf|All_In_One_2011_12_14.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2011-12-14-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor<br />
<br />
== Tippek ==<br />
A tárgyat nem könnyű elvégezni, de nem is lehetetlen. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán, a diákból mindent meg kell értened, mert bármi előfordulhat vizsgán belőle. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy!<br />
<br />
== Kedvcsináló ==<br />
===Szabó Csaba===<br />
A tárgy tetszett, hasznos de nehéz. Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod rendesen (régi szoftlab3 képzés siralmas volt), van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni. <br /><br />
-- [[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]<br />
<br />
===Lord Viktor===<br />
A tárgy a Bsc. egyik legnehezebb(en elvégezhető) tárgya. Az aláírás lényegében ingyen van, gyakorlatilag egy ZH-feladatsort kell megoldanod otthon egy-két hét alatt. Cserébe viszont a vizsga nehéz, nem is az anyag, hanem inkább a számonkérés módja miatt. A <strike>beugrató</strike> beugró teljesítéséhez kell nagy adag szerencse is, valamint lelemény és logika, hogy az ember egy kétértelmű dolognál kitalálja, hogy LZ mire gondolt. Ne tévesszen meg a neve: nem alapinformációkra kérdez rá, az anyagból bármi lehet benne. Sok előző évekbeli vizsgasor van fenn itt a wikin, ezekből látszik, mire gondolok. Ezért érdemes a vizsgát véresen komolyan venni, főleg a 6 vizsgás szabály bevezetése óta. A tárgy összességében nem haszontalan, csak sok a száraz elmélet, de aki szoftverfejlesztő akar lenni, annak kifejezetten érdekes is lehet.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. április 17., 09:20 (UTC)<br />
<br />
== Egyéb anyagok/linkek ==<br />
Interjú Dr. László Zoltánnal:<br />
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]<br />
<br />
''Mottó:''<br />
* Az OOP nagyon class dolog.<br />
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)<br />
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!<br />
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."<br />
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."<br />
<br />
=== Fun Page ===<br />
[[SzofttechFunPage]]<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)&diff=166830Szoftvertechnológia (régi)2013-05-31T11:44:31Z<p>Eeqpa2: /* Egyéb segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Szoftvertechnológia<br />
|targykod=VIIIA217<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék= IIT<br />
|nagyzh= nincs<br />
|kiszh= nincs<br />
|vizsga= írásbeli<br />
|hf=1 db<br />
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/<br />
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}<br />
<br />
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
[[A_programozás_alapjai_II.|A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.<br />
*Az '''aláírás''' feltétele:<br />
**A kiadott '''házi feladat''' elkészítése. Egy névre szóló feladatsort kell letölteni, kinyomtatni és a feladatokat megoldani, majd leadni. Akkor fogadják el, ha a feladatsor minden feladatára az adható pontok min. 50%-át sikerült megszerezni.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A házi feladat pótolható a pótlási héten új feladatsor kérésével (két és fél nap alatt kell megcsinálni), különeljárási díj ellenében.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
* '''Vizsga:''' írásbeli, amely két részből áll. Az első (beugró) részben 24, a másodikban 26 pont szerezhető. A vizsga első 30 percében kell megírni a beugrót, majd azt beszedik, és lehet folytatni a vizsgát. A vizsga sikeres, ha a beugró 24 pontjából min. 14 megvan (~58%), valamint a vizsga összpontszáma eléri a 20 pontot (40%).<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A házi feladat eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
=== Könyv ===<br />
''Főbb könyvek''<br />
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár<br />
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007. <br />
* Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007 <br />
* Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány<br />
<br />
''Egyéb könyvek''<br />
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html <br />
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999. <br />
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006 <br />
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML<br />
<br />
===Hasznos publikációk===<br />
* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)<br />
<br />
=== SzofttechJegyzet ===<br />
Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]<br />
* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások<br />
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java<br />
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)<br />
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!<br />
* Továbbfejlesztési lehetőségek:<br />
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!<br />
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)<br />
<br />
=== Videó ===<br />
2010. őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben!<br />
<br />
2012. őszén a Java előadásokat is felvették.<br />
<br />
[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók innen letőlthetöek]<br />
<br />
A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.<br />
<br />
===Egyéb segédanyagok===<br />
'''Java'''<br />
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán java anyagai]<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit Közösen szerkeszthetö google doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial<br />
<br />
'''Órai jegyzet'''<br />
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as előadáson kézzel írt jegyzet<br />
<br />
'''UML'''<br />
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]<br />
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul<br />
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.<br />
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]<br />
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)<br />
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról<br />
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]<br />
<br />
'''DTD'''<br />
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1] - w3schools<br />
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2]<br />
<br />
'''JSD'''<br />
* [[JspSegitseg|JSD segítség]] - JSP segítség, érdemes lenne jobban kidolgozni<br />
<br />
'''XML'''<br />
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp XML tutorial] - w3schools<br />
<br />
'''Algebrai axiómák'''<br />
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]<br />
<br />
'''Tesztelés'''<br />
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem<br />
<br />
'''Vizsgakérdés guglidoks'''<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing|Lehetséges vizsgakérdések] - Editáljátok bátran<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1UcrKOjgA3vN9S4SD3uF_I6EjGssRkgN7ofhonbmohTM/edit?usp=sharing|Diagramok kigyűjtve a diákból] - Editáljátok bátran<br />
<br />
'''Egyéb'''<br />
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni őket, mert találhatunk bennük értékes információkat.<br />
<br />
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]<br />
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]<br />
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal<br />
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]<br />
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet<br />
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva<br />
<br />
===Nemhivatalos konzultációk===<br />
<br />
* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]<br />
<br />
== Házi ==<br />
A NEPTUN-ban beállított email címre érkezik majd egy email elöre láthatólag november elején, amiben egy kód található. [https://www.iit.bme.hu/~stuser/feladat.html Erröl] az oldalról lehet letölteni majd a házi feladatot a kóddal.<br />
<br />
A feladatlapot kinyomtatva, kitöltve és összetüzve kell leadni az emailben említett helyen (IIT adminisztráció), az emailben említett határidöig, ami általában november vége.<br />
<br />
=== Házi felépítése ===<br />
* 8 darab, tipikus szoftvertechnológia feladat vagy elméleti kérdés (olyan feladatok melyek vizsgákban szoktak szerepelni), tehát az AllInOne PDF sokat segít hasonló feladatok keresésében<br />
* minden egyes feladatra külön-külön a pontok 50%-ának megszerzése.<br />
<br />
== Vizsga ==<br />
<br />
====2012/13/1 félév====<br />
* [[Media:stv_130115.pdf|stv_130115.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:stv_130108.pdf|stv_130108.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:stv_121218.pdf|stv_121218.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldásokkal<br />
<br />
====2011/12/2 félév====<br />
* [[Média:Stv_120522.pdf|stv_120522.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldásokkal<br />
* [[Média:Stv_120605.pdf|stv_120606.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldásokkal<br />
* [[Média:Stv_120612.pdf|stv_120612.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldásokkal<br />
<br />
====2011/12/1 félév====<br />
* [[Media:stv_120117.pdf|stv_120117.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_120103.pdf|stv_120103.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_111220.pdf|stv_111220.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldással<br />
<br />
====2010/11 év====<br />
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással<br />
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással<br />
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással<br />
<br />
====2009/10 év====<br />
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel<br />
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással<br />
<br />
====2008/09 év====<br />
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)<br />
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással<br />
<br />
====2007/08 év====<br />
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással <br />
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással<br />
<br />
==== All In One PDF ====<br />
* [[Media:All_In_One_2011_12_14.pdf|All_In_One_2011_12_14.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2011-12-14-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor<br />
<br />
== Tippek ==<br />
A tárgyat nem könnyű elvégezni, de nem is lehetetlen. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán, a diákból mindent meg kell értened, mert bármi előfordulhat vizsgán belőle. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy!<br />
<br />
== Kedvcsináló ==<br />
===Szabó Csaba===<br />
A tárgy tetszett, hasznos de nehéz. Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod rendesen (régi szoftlab3 képzés siralmas volt), van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni. <br /><br />
-- [[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]<br />
<br />
===Lord Viktor===<br />
A tárgy a Bsc. egyik legnehezebb(en elvégezhető) tárgya. Az aláírás lényegében ingyen van, gyakorlatilag egy ZH-feladatsort kell megoldanod otthon egy-két hét alatt. Cserébe viszont a vizsga nehéz, nem is az anyag, hanem inkább a számonkérés módja miatt. A <strike>beugrató</strike> beugró teljesítéséhez kell nagy adag szerencse is, valamint lelemény és logika, hogy az ember egy kétértelmű dolognál kitalálja, hogy LZ mire gondolt. Ne tévesszen meg a neve: nem alapinformációkra kérdez rá, az anyagból bármi lehet benne. Sok előző évekbeli vizsgasor van fenn itt a wikin, ezekből látszik, mire gondolok. Ezért érdemes a vizsgát véresen komolyan venni, főleg a 6 vizsgás szabály bevezetése óta. A tárgy összességében nem haszontalan, csak sok a száraz elmélet, de aki szoftverfejlesztő akar lenni, annak kifejezetten érdekes is lehet.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. április 17., 09:20 (UTC)<br />
<br />
== Egyéb anyagok/linkek ==<br />
Interjú Dr. László Zoltánnal:<br />
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]<br />
<br />
''Mottó:''<br />
* Az OOP nagyon class dolog.<br />
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)<br />
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!<br />
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."<br />
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."<br />
<br />
=== Fun Page ===<br />
[[SzofttechFunPage]]<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)&diff=166829Szoftvertechnológia (régi)2013-05-31T11:43:02Z<p>Eeqpa2: /* Egyéb segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Szoftvertechnológia<br />
|targykod=VIIIA217<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék= IIT<br />
|nagyzh= nincs<br />
|kiszh= nincs<br />
|vizsga= írásbeli<br />
|hf=1 db<br />
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/<br />
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}<br />
<br />
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
[[A_programozás_alapjai_II.|A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.<br />
*Az '''aláírás''' feltétele:<br />
**A kiadott '''házi feladat''' elkészítése. Egy névre szóló feladatsort kell letölteni, kinyomtatni és a feladatokat megoldani, majd leadni. Akkor fogadják el, ha a feladatsor minden feladatára az adható pontok min. 50%-át sikerült megszerezni.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A házi feladat pótolható a pótlási héten új feladatsor kérésével (két és fél nap alatt kell megcsinálni), különeljárási díj ellenében.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
* '''Vizsga:''' írásbeli, amely két részből áll. Az első (beugró) részben 24, a másodikban 26 pont szerezhető. A vizsga első 30 percében kell megírni a beugrót, majd azt beszedik, és lehet folytatni a vizsgát. A vizsga sikeres, ha a beugró 24 pontjából min. 14 megvan (~58%), valamint a vizsga összpontszáma eléri a 20 pontot (40%).<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A házi feladat eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
=== Könyv ===<br />
''Főbb könyvek''<br />
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár<br />
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007. <br />
* Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007 <br />
* Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány<br />
<br />
''Egyéb könyvek''<br />
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html <br />
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999. <br />
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006 <br />
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML<br />
<br />
===Hasznos publikációk===<br />
* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)<br />
<br />
=== SzofttechJegyzet ===<br />
Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]<br />
* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások<br />
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java<br />
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)<br />
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!<br />
* Továbbfejlesztési lehetőségek:<br />
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!<br />
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)<br />
<br />
=== Videó ===<br />
2010. őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben!<br />
<br />
2012. őszén a Java előadásokat is felvették.<br />
<br />
[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók innen letőlthetöek]<br />
<br />
A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.<br />
<br />
===Egyéb segédanyagok===<br />
'''Java'''<br />
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán java anyagai]<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit Közösen szerkeszthetö google doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial<br />
<br />
'''Órai jegyzet'''<br />
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as előadáson kézzel írt jegyzet<br />
<br />
'''UML'''<br />
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]<br />
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul<br />
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.<br />
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]<br />
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)<br />
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról<br />
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]<br />
<br />
'''DTD'''<br />
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1] - w3schools<br />
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2]<br />
<br />
'''JSD'''<br />
* [[JspSegitseg|JSD segítség]] - JSP segítség, érdemes lenne jobban kidolgozni<br />
<br />
'''XML'''<br />
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp XML tutorial] - w3schools<br />
<br />
'''Algebrai axiómák'''<br />
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]<br />
<br />
'''Tesztelés'''<br />
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem<br />
<br />
'''Vizsgakérdés guglidoks'''<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing] - Lehetséges vizsgakérdések, editáljátok bátran<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1UcrKOjgA3vN9S4SD3uF_I6EjGssRkgN7ofhonbmohTM/edit?usp=sharing] - Diagramok kigyűjtve a diákból, editáljátok bátran<br />
<br />
'''Egyéb'''<br />
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni őket, mert találhatunk bennük értékes információkat.<br />
<br />
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]<br />
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]<br />
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal<br />
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]<br />
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet<br />
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva<br />
<br />
===Nemhivatalos konzultációk===<br />
<br />
* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]<br />
<br />
== Házi ==<br />
A NEPTUN-ban beállított email címre érkezik majd egy email elöre láthatólag november elején, amiben egy kód található. [https://www.iit.bme.hu/~stuser/feladat.html Erröl] az oldalról lehet letölteni majd a házi feladatot a kóddal.<br />
<br />
A feladatlapot kinyomtatva, kitöltve és összetüzve kell leadni az emailben említett helyen (IIT adminisztráció), az emailben említett határidöig, ami általában november vége.<br />
<br />
=== Házi felépítése ===<br />
* 8 darab, tipikus szoftvertechnológia feladat vagy elméleti kérdés (olyan feladatok melyek vizsgákban szoktak szerepelni), tehát az AllInOne PDF sokat segít hasonló feladatok keresésében<br />
* minden egyes feladatra külön-külön a pontok 50%-ának megszerzése.<br />
<br />
== Vizsga ==<br />
<br />
====2012/13/1 félév====<br />
* [[Media:stv_130115.pdf|stv_130115.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:stv_130108.pdf|stv_130108.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:stv_121218.pdf|stv_121218.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldásokkal<br />
<br />
====2011/12/2 félév====<br />
* [[Média:Stv_120522.pdf|stv_120522.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldásokkal<br />
* [[Média:Stv_120605.pdf|stv_120606.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldásokkal<br />
* [[Média:Stv_120612.pdf|stv_120612.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldásokkal<br />
<br />
====2011/12/1 félév====<br />
* [[Media:stv_120117.pdf|stv_120117.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_120103.pdf|stv_120103.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_111220.pdf|stv_111220.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldással<br />
<br />
====2010/11 év====<br />
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással<br />
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással<br />
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással<br />
<br />
====2009/10 év====<br />
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel<br />
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással<br />
<br />
====2008/09 év====<br />
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)<br />
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással<br />
<br />
====2007/08 év====<br />
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással <br />
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással<br />
<br />
==== All In One PDF ====<br />
* [[Media:All_In_One_2011_12_14.pdf|All_In_One_2011_12_14.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2011-12-14-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor<br />
<br />
== Tippek ==<br />
A tárgyat nem könnyű elvégezni, de nem is lehetetlen. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán, a diákból mindent meg kell értened, mert bármi előfordulhat vizsgán belőle. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy!<br />
<br />
== Kedvcsináló ==<br />
===Szabó Csaba===<br />
A tárgy tetszett, hasznos de nehéz. Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod rendesen (régi szoftlab3 képzés siralmas volt), van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni. <br /><br />
-- [[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]<br />
<br />
===Lord Viktor===<br />
A tárgy a Bsc. egyik legnehezebb(en elvégezhető) tárgya. Az aláírás lényegében ingyen van, gyakorlatilag egy ZH-feladatsort kell megoldanod otthon egy-két hét alatt. Cserébe viszont a vizsga nehéz, nem is az anyag, hanem inkább a számonkérés módja miatt. A <strike>beugrató</strike> beugró teljesítéséhez kell nagy adag szerencse is, valamint lelemény és logika, hogy az ember egy kétértelmű dolognál kitalálja, hogy LZ mire gondolt. Ne tévesszen meg a neve: nem alapinformációkra kérdez rá, az anyagból bármi lehet benne. Sok előző évekbeli vizsgasor van fenn itt a wikin, ezekből látszik, mire gondolok. Ezért érdemes a vizsgát véresen komolyan venni, főleg a 6 vizsgás szabály bevezetése óta. A tárgy összességében nem haszontalan, csak sok a száraz elmélet, de aki szoftverfejlesztő akar lenni, annak kifejezetten érdekes is lehet.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. április 17., 09:20 (UTC)<br />
<br />
== Egyéb anyagok/linkek ==<br />
Interjú Dr. László Zoltánnal:<br />
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]<br />
<br />
''Mottó:''<br />
* Az OOP nagyon class dolog.<br />
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)<br />
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!<br />
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."<br />
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."<br />
<br />
=== Fun Page ===<br />
[[SzofttechFunPage]]<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=164223Algoritmuselmélet (régi)2013-04-10T12:58:59Z<p>Eeqpa2: /* ZH */</p>
<hr />
<div>{{Tantargy|nev=Algoritmuselmélet|targykod=VISZA213|kredit=5|felev=4|kiszh=nincs|vizsga=írásbeli|kereszt=van|nagyzh=1 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/|levlista=algelATsch.bme.hu }}<br />
<br />
=Követelmények=<br />
===Előtanulmányi rend===<br />
A tárgy felvételéhez szükséges a [[Bevezetés a számításelméletbe II.]] aláírás megszerzése.<br />
<br />
===A szorgalmi időszakban===<br />
Egy évközi zárthelyi lesz, ezen lehet az aláírást megszerezni. <br />
A zh várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. Az elégségeshez 40%-os teljesítmény kell. <br />
A zh eredménye, kedvezõ esetben, feljavíthatja a vizsgazh eredményét is. (Korábbi félévben írt zh pontszáma nem számít a vizsgajegybe.) <br />
<br />
Az aláírásért az évközi zárhelyit legalább elégségesre meg kell írni. <br />
(Akinek van régebbrõl aláírása, annak nem kötelezõ zh-t írni, de írhat, ha akar -- a már meglevõ aláírást sikertelen zh esetén sem veszíti el. Aki vizsgakurzusként vette fel a tárgyat az nem írhat zh-t. Korábbi félévben írt zh pontszámát nem lehet a vizsgába beszámítani. ) <br />
<br />
'''Pótzárthelyi''' a megadott idõpontban lesz, anyaga megegyezik a zh anyagával. Ennek eredménye felülírja a zh eredményét, de a zh-n megszerzett aláírást nem lehet elveszteni. <br />
<br />
A '''pótlási héten''' lesz még egy alkalom az aláírás megszerzésére, de ennek a zh-nak a tétje már csak ennyi, az eredménye nem számítható be a vizsgajegybe (anyaga ugyanaz, mint a zh anyaga). <br />
<br />
===Vizsgaidőszakban===<br />
'''Vizsga:''' A vizsga elméleti kérdésekbõl és feladatokból áll. <br />
<br />
Az írásbeli vizsga után megajánlunk egy jegyet, ami vagy a vizsgán elért osztályzat, vagy ha ez legalább elégséges és a zh (pótzh) eredménye jobb, mint a vizsgazárthelyié, akkor a (pót)zh és vizsgapontszám átlagának megfelelõ osztályzat. Ha a megajánlott jegy legalább elégséges, az eredményhirdetéskor lehetõség van egy szóbeli vizsgára, amivel a megajánlott jegyen legfeljebb egyet lehet javítani vagy rontani. <br />
<br />
'''Elővizsga:''' nincs<br />
<br />
'''Zh-n, vizsgán könyv, jegyzet nem használható!'''<br />
<br />
= Segédanyagok =<br />
<br />
'''Előadáshoz'''<br />
<br />
A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br />
<br />
[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br />
<br />
<br />
'''Gyakorlathoz'''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat feladatai:''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs01.pdf| 1. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m01.pdf| 1. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs02.pdf| 2. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m02.pdf| 2. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs03.pdf| 3. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m03.pdf| 3. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs04.pdf| 4. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m04.pdf| 4. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs05.pdf| 5. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m05.pdf| 5. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs06.pdf| 6. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m06.pdf| 6. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs08.pdf| 8. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m08.pdf| 8. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs09.pdf| 9. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m09.pdf| 9. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs10.pdf| 10. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m10.pdf| 10. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs11.pdf| 11. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m11.pdf| 11. gyak megoldásai]]<br />
<br />
== Videó ==<br />
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO| videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br />
<br />
= ZH =<br />
<br />
* 2010<br />
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 pzh]] Nem hivatalos javító kulccsal!<br />
<br />
*2011<br />
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 zh]] megoldás nélkül<br />
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 pzh]] megoldás nélkül<br />
<br />
*2012<br />
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 zh]] megoldással<br />
<br />
*2013<br />
** [http://wiki.test.sch.bme.hu/images/1/1a/Algel_zh_20130403.jpg]2013-04-03 zh<br />
<br />
= Vizsga =<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20121220.jpg| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130103.jpg| 2013.01.03 vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130110.jpg| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
= Tippek =<br />
<br />
A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br />
<br />
Ajánlani tudom csak [http://www.cs.bme.hu/~akorosi Kőrösi Attila] gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br />
<br />
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br />
<br />
= Hasznos linkek =<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br />
<br />
[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=164203Algoritmuselmélet (régi)2013-04-10T10:10:15Z<p>Eeqpa2: /* ZH */</p>
<hr />
<div>{{Tantargy|nev=Algoritmuselmélet|targykod=VISZA213|kredit=5|felev=4|kiszh=nincs|vizsga=írásbeli|kereszt=van|nagyzh=1 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/|levlista=algelATsch.bme.hu }}<br />
<br />
=Követelmények=<br />
===Előtanulmányi rend===<br />
A tárgy felvételéhez szükséges a [[Bevezetés a számításelméletbe II.]] aláírás megszerzése.<br />
<br />
===A szorgalmi időszakban===<br />
Egy évközi zárthelyi lesz, ezen lehet az aláírást megszerezni. <br />
A zh várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. Az elégségeshez 40%-os teljesítmény kell. <br />
A zh eredménye, kedvezõ esetben, feljavíthatja a vizsgazh eredményét is. (Korábbi félévben írt zh pontszáma nem számít a vizsgajegybe.) <br />
<br />
Az aláírásért az évközi zárhelyit legalább elégségesre meg kell írni. <br />
(Akinek van régebbrõl aláírása, annak nem kötelezõ zh-t írni, de írhat, ha akar -- a már meglevõ aláírást sikertelen zh esetén sem veszíti el. Aki vizsgakurzusként vette fel a tárgyat az nem írhat zh-t. Korábbi félévben írt zh pontszámát nem lehet a vizsgába beszámítani. ) <br />
<br />
'''Pótzárthelyi''' a megadott idõpontban lesz, anyaga megegyezik a zh anyagával. Ennek eredménye felülírja a zh eredményét, de a zh-n megszerzett aláírást nem lehet elveszteni. <br />
<br />
A '''pótlási héten''' lesz még egy alkalom az aláírás megszerzésére, de ennek a zh-nak a tétje már csak ennyi, az eredménye nem számítható be a vizsgajegybe (anyaga ugyanaz, mint a zh anyaga). <br />
<br />
===Vizsgaidőszakban===<br />
'''Vizsga:''' A vizsga elméleti kérdésekbõl és feladatokból áll. <br />
<br />
Az írásbeli vizsga után megajánlunk egy jegyet, ami vagy a vizsgán elért osztályzat, vagy ha ez legalább elégséges és a zh (pótzh) eredménye jobb, mint a vizsgazárthelyié, akkor a (pót)zh és vizsgapontszám átlagának megfelelõ osztályzat. Ha a megajánlott jegy legalább elégséges, az eredményhirdetéskor lehetõség van egy szóbeli vizsgára, amivel a megajánlott jegyen legfeljebb egyet lehet javítani vagy rontani. <br />
<br />
'''Elővizsga:''' nincs<br />
<br />
'''Zh-n, vizsgán könyv, jegyzet nem használható!'''<br />
<br />
= Segédanyagok =<br />
<br />
'''Előadáshoz'''<br />
<br />
A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br />
<br />
[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br />
<br />
<br />
'''Gyakorlathoz'''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat feladatai:''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs01.pdf| 1. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m01.pdf| 1. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs02.pdf| 2. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m02.pdf| 2. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs03.pdf| 3. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m03.pdf| 3. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs04.pdf| 4. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m04.pdf| 4. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs05.pdf| 5. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m05.pdf| 5. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs06.pdf| 6. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m06.pdf| 6. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs08.pdf| 8. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m08.pdf| 8. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs09.pdf| 9. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m09.pdf| 9. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs10.pdf| 10. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m10.pdf| 10. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs11.pdf| 11. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m11.pdf| 11. gyak megoldásai]]<br />
<br />
== Videó ==<br />
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO| videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br />
<br />
= ZH =<br />
<br />
* 2010<br />
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 pzh]] Nem hivatalos javító kulccsal!<br />
<br />
*2011<br />
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 zh]] megoldás nélkül<br />
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 pzh]] megoldás nélkül<br />
<br />
*2012<br />
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 zh]] megoldással<br />
<br />
*2013<br />
** [[http://wiki.test.sch.bme.hu/images/1/1a/Algel_zh_20130403.jpg]2013-04-03 zh]<br />
<br />
= Vizsga =<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20121220.jpg| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130103.jpg| 2013.01.03 vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130110.jpg| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
= Tippek =<br />
<br />
A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br />
<br />
Ajánlani tudom csak [http://www.cs.bme.hu/~akorosi Kőrösi Attila] gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br />
<br />
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br />
<br />
= Hasznos linkek =<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br />
<br />
[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=164202Algoritmuselmélet (régi)2013-04-10T10:09:17Z<p>Eeqpa2: /* ZH */</p>
<hr />
<div>{{Tantargy|nev=Algoritmuselmélet|targykod=VISZA213|kredit=5|felev=4|kiszh=nincs|vizsga=írásbeli|kereszt=van|nagyzh=1 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/|levlista=algelATsch.bme.hu }}<br />
<br />
=Követelmények=<br />
===Előtanulmányi rend===<br />
A tárgy felvételéhez szükséges a [[Bevezetés a számításelméletbe II.]] aláírás megszerzése.<br />
<br />
===A szorgalmi időszakban===<br />
Egy évközi zárthelyi lesz, ezen lehet az aláírást megszerezni. <br />
A zh várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. Az elégségeshez 40%-os teljesítmény kell. <br />
A zh eredménye, kedvezõ esetben, feljavíthatja a vizsgazh eredményét is. (Korábbi félévben írt zh pontszáma nem számít a vizsgajegybe.) <br />
<br />
Az aláírásért az évközi zárhelyit legalább elégségesre meg kell írni. <br />
(Akinek van régebbrõl aláírása, annak nem kötelezõ zh-t írni, de írhat, ha akar -- a már meglevõ aláírást sikertelen zh esetén sem veszíti el. Aki vizsgakurzusként vette fel a tárgyat az nem írhat zh-t. Korábbi félévben írt zh pontszámát nem lehet a vizsgába beszámítani. ) <br />
<br />
'''Pótzárthelyi''' a megadott idõpontban lesz, anyaga megegyezik a zh anyagával. Ennek eredménye felülírja a zh eredményét, de a zh-n megszerzett aláírást nem lehet elveszteni. <br />
<br />
A '''pótlási héten''' lesz még egy alkalom az aláírás megszerzésére, de ennek a zh-nak a tétje már csak ennyi, az eredménye nem számítható be a vizsgajegybe (anyaga ugyanaz, mint a zh anyaga). <br />
<br />
===Vizsgaidőszakban===<br />
'''Vizsga:''' A vizsga elméleti kérdésekbõl és feladatokból áll. <br />
<br />
Az írásbeli vizsga után megajánlunk egy jegyet, ami vagy a vizsgán elért osztályzat, vagy ha ez legalább elégséges és a zh (pótzh) eredménye jobb, mint a vizsgazárthelyié, akkor a (pót)zh és vizsgapontszám átlagának megfelelõ osztályzat. Ha a megajánlott jegy legalább elégséges, az eredményhirdetéskor lehetõség van egy szóbeli vizsgára, amivel a megajánlott jegyen legfeljebb egyet lehet javítani vagy rontani. <br />
<br />
'''Elővizsga:''' nincs<br />
<br />
'''Zh-n, vizsgán könyv, jegyzet nem használható!'''<br />
<br />
= Segédanyagok =<br />
<br />
'''Előadáshoz'''<br />
<br />
A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br />
<br />
[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br />
<br />
<br />
'''Gyakorlathoz'''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat feladatai:''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs01.pdf| 1. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m01.pdf| 1. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs02.pdf| 2. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m02.pdf| 2. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs03.pdf| 3. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m03.pdf| 3. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs04.pdf| 4. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m04.pdf| 4. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs05.pdf| 5. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m05.pdf| 5. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs06.pdf| 6. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m06.pdf| 6. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs08.pdf| 8. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m08.pdf| 8. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs09.pdf| 9. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m09.pdf| 9. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs10.pdf| 10. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m10.pdf| 10. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs11.pdf| 11. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m11.pdf| 11. gyak megoldásai]]<br />
<br />
== Videó ==<br />
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO| videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br />
<br />
= ZH =<br />
<br />
* 2010<br />
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 pzh]] Nem hivatalos javító kulccsal!<br />
<br />
*2011<br />
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 zh]] megoldás nélkül<br />
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 pzh]] megoldás nélkül<br />
<br />
*2012<br />
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 zh]] megoldással<br />
<br />
*2013<br />
** [[http://wiki.test.sch.bme.hu/images/1/1a/Algel_zh_20130403.jpg]algelbazmeg]<br />
[[Media:/../images/1/1a/Algel_zh_20130403.jpg|2013-04-03 zh]]<br />
<br />
= Vizsga =<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20121220.jpg| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130103.jpg| 2013.01.03 vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130110.jpg| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
= Tippek =<br />
<br />
A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br />
<br />
Ajánlani tudom csak [http://www.cs.bme.hu/~akorosi Kőrösi Attila] gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br />
<br />
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br />
<br />
= Hasznos linkek =<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br />
<br />
[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=164200Algoritmuselmélet (régi)2013-04-10T10:07:41Z<p>Eeqpa2: /* ZH */</p>
<hr />
<div>{{Tantargy|nev=Algoritmuselmélet|targykod=VISZA213|kredit=5|felev=4|kiszh=nincs|vizsga=írásbeli|kereszt=van|nagyzh=1 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/|levlista=algelATsch.bme.hu }}<br />
<br />
=Követelmények=<br />
===Előtanulmányi rend===<br />
A tárgy felvételéhez szükséges a [[Bevezetés a számításelméletbe II.]] aláírás megszerzése.<br />
<br />
===A szorgalmi időszakban===<br />
Egy évközi zárthelyi lesz, ezen lehet az aláírást megszerezni. <br />
A zh várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. Az elégségeshez 40%-os teljesítmény kell. <br />
A zh eredménye, kedvezõ esetben, feljavíthatja a vizsgazh eredményét is. (Korábbi félévben írt zh pontszáma nem számít a vizsgajegybe.) <br />
<br />
Az aláírásért az évközi zárhelyit legalább elégségesre meg kell írni. <br />
(Akinek van régebbrõl aláírása, annak nem kötelezõ zh-t írni, de írhat, ha akar -- a már meglevõ aláírást sikertelen zh esetén sem veszíti el. Aki vizsgakurzusként vette fel a tárgyat az nem írhat zh-t. Korábbi félévben írt zh pontszámát nem lehet a vizsgába beszámítani. ) <br />
<br />
'''Pótzárthelyi''' a megadott idõpontban lesz, anyaga megegyezik a zh anyagával. Ennek eredménye felülírja a zh eredményét, de a zh-n megszerzett aláírást nem lehet elveszteni. <br />
<br />
A '''pótlási héten''' lesz még egy alkalom az aláírás megszerzésére, de ennek a zh-nak a tétje már csak ennyi, az eredménye nem számítható be a vizsgajegybe (anyaga ugyanaz, mint a zh anyaga). <br />
<br />
===Vizsgaidőszakban===<br />
'''Vizsga:''' A vizsga elméleti kérdésekbõl és feladatokból áll. <br />
<br />
Az írásbeli vizsga után megajánlunk egy jegyet, ami vagy a vizsgán elért osztályzat, vagy ha ez legalább elégséges és a zh (pótzh) eredménye jobb, mint a vizsgazárthelyié, akkor a (pót)zh és vizsgapontszám átlagának megfelelõ osztályzat. Ha a megajánlott jegy legalább elégséges, az eredményhirdetéskor lehetõség van egy szóbeli vizsgára, amivel a megajánlott jegyen legfeljebb egyet lehet javítani vagy rontani. <br />
<br />
'''Elővizsga:''' nincs<br />
<br />
'''Zh-n, vizsgán könyv, jegyzet nem használható!'''<br />
<br />
= Segédanyagok =<br />
<br />
'''Előadáshoz'''<br />
<br />
A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br />
<br />
[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br />
<br />
<br />
'''Gyakorlathoz'''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat feladatai:''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs01.pdf| 1. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m01.pdf| 1. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs02.pdf| 2. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m02.pdf| 2. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs03.pdf| 3. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m03.pdf| 3. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs04.pdf| 4. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m04.pdf| 4. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs05.pdf| 5. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m05.pdf| 5. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs06.pdf| 6. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m06.pdf| 6. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs08.pdf| 8. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m08.pdf| 8. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs09.pdf| 9. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m09.pdf| 9. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs10.pdf| 10. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m10.pdf| 10. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs11.pdf| 11. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m11.pdf| 11. gyak megoldásai]]<br />
<br />
== Videó ==<br />
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO| videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br />
<br />
= ZH =<br />
<br />
* 2010<br />
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 pzh]] Nem hivatalos javító kulccsal!<br />
<br />
*2011<br />
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 zh]] megoldás nélkül<br />
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 pzh]] megoldás nélkül<br />
<br />
*2012<br />
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 zh]] megoldással<br />
<br />
*2013<br />
** [[Media:/../images/1/1a/Algel_zh_20130403.jpg|2013-04-03 zh]]<br />
<br />
= Vizsga =<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20121220.jpg| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130103.jpg| 2013.01.03 vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130110.jpg| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
= Tippek =<br />
<br />
A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br />
<br />
Ajánlani tudom csak [http://www.cs.bme.hu/~akorosi Kőrösi Attila] gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br />
<br />
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br />
<br />
= Hasznos linkek =<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br />
<br />
[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=164199Algoritmuselmélet (régi)2013-04-10T10:07:18Z<p>Eeqpa2: /* ZH */</p>
<hr />
<div>{{Tantargy|nev=Algoritmuselmélet|targykod=VISZA213|kredit=5|felev=4|kiszh=nincs|vizsga=írásbeli|kereszt=van|nagyzh=1 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/|levlista=algelATsch.bme.hu }}<br />
<br />
=Követelmények=<br />
===Előtanulmányi rend===<br />
A tárgy felvételéhez szükséges a [[Bevezetés a számításelméletbe II.]] aláírás megszerzése.<br />
<br />
===A szorgalmi időszakban===<br />
Egy évközi zárthelyi lesz, ezen lehet az aláírást megszerezni. <br />
A zh várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. Az elégségeshez 40%-os teljesítmény kell. <br />
A zh eredménye, kedvezõ esetben, feljavíthatja a vizsgazh eredményét is. (Korábbi félévben írt zh pontszáma nem számít a vizsgajegybe.) <br />
<br />
Az aláírásért az évközi zárhelyit legalább elégségesre meg kell írni. <br />
(Akinek van régebbrõl aláírása, annak nem kötelezõ zh-t írni, de írhat, ha akar -- a már meglevõ aláírást sikertelen zh esetén sem veszíti el. Aki vizsgakurzusként vette fel a tárgyat az nem írhat zh-t. Korábbi félévben írt zh pontszámát nem lehet a vizsgába beszámítani. ) <br />
<br />
'''Pótzárthelyi''' a megadott idõpontban lesz, anyaga megegyezik a zh anyagával. Ennek eredménye felülírja a zh eredményét, de a zh-n megszerzett aláírást nem lehet elveszteni. <br />
<br />
A '''pótlási héten''' lesz még egy alkalom az aláírás megszerzésére, de ennek a zh-nak a tétje már csak ennyi, az eredménye nem számítható be a vizsgajegybe (anyaga ugyanaz, mint a zh anyaga). <br />
<br />
===Vizsgaidőszakban===<br />
'''Vizsga:''' A vizsga elméleti kérdésekbõl és feladatokból áll. <br />
<br />
Az írásbeli vizsga után megajánlunk egy jegyet, ami vagy a vizsgán elért osztályzat, vagy ha ez legalább elégséges és a zh (pótzh) eredménye jobb, mint a vizsgazárthelyié, akkor a (pót)zh és vizsgapontszám átlagának megfelelõ osztályzat. Ha a megajánlott jegy legalább elégséges, az eredményhirdetéskor lehetõség van egy szóbeli vizsgára, amivel a megajánlott jegyen legfeljebb egyet lehet javítani vagy rontani. <br />
<br />
'''Elővizsga:''' nincs<br />
<br />
'''Zh-n, vizsgán könyv, jegyzet nem használható!'''<br />
<br />
= Segédanyagok =<br />
<br />
'''Előadáshoz'''<br />
<br />
A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br />
<br />
[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br />
<br />
<br />
'''Gyakorlathoz'''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat feladatai:''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs01.pdf| 1. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m01.pdf| 1. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs02.pdf| 2. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m02.pdf| 2. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs03.pdf| 3. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m03.pdf| 3. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs04.pdf| 4. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m04.pdf| 4. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs05.pdf| 5. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m05.pdf| 5. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs06.pdf| 6. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m06.pdf| 6. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs08.pdf| 8. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m08.pdf| 8. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs09.pdf| 9. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m09.pdf| 9. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs10.pdf| 10. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m10.pdf| 10. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs11.pdf| 11. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m11.pdf| 11. gyak megoldásai]]<br />
<br />
== Videó ==<br />
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO| videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br />
<br />
= ZH =<br />
<br />
* 2010<br />
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 pzh]] Nem hivatalos javító kulccsal!<br />
<br />
*2011<br />
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 zh]] megoldás nélkül<br />
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 pzh]] megoldás nélkül<br />
<br />
*2012<br />
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 zh]] megoldással<br />
<br />
*2013<br />
** [[Media:../images/1/1a/Algel_zh_20130403.jpg|2013-04-03 zh]]<br />
<br />
= Vizsga =<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20121220.jpg| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130103.jpg| 2013.01.03 vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130110.jpg| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
= Tippek =<br />
<br />
A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br />
<br />
Ajánlani tudom csak [http://www.cs.bme.hu/~akorosi Kőrösi Attila] gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br />
<br />
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br />
<br />
= Hasznos linkek =<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br />
<br />
[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=164198Algoritmuselmélet (régi)2013-04-10T10:06:27Z<p>Eeqpa2: /* ZH */</p>
<hr />
<div>{{Tantargy|nev=Algoritmuselmélet|targykod=VISZA213|kredit=5|felev=4|kiszh=nincs|vizsga=írásbeli|kereszt=van|nagyzh=1 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/|levlista=algelATsch.bme.hu }}<br />
<br />
=Követelmények=<br />
===Előtanulmányi rend===<br />
A tárgy felvételéhez szükséges a [[Bevezetés a számításelméletbe II.]] aláírás megszerzése.<br />
<br />
===A szorgalmi időszakban===<br />
Egy évközi zárthelyi lesz, ezen lehet az aláírást megszerezni. <br />
A zh várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. Az elégségeshez 40%-os teljesítmény kell. <br />
A zh eredménye, kedvezõ esetben, feljavíthatja a vizsgazh eredményét is. (Korábbi félévben írt zh pontszáma nem számít a vizsgajegybe.) <br />
<br />
Az aláírásért az évközi zárhelyit legalább elégségesre meg kell írni. <br />
(Akinek van régebbrõl aláírása, annak nem kötelezõ zh-t írni, de írhat, ha akar -- a már meglevõ aláírást sikertelen zh esetén sem veszíti el. Aki vizsgakurzusként vette fel a tárgyat az nem írhat zh-t. Korábbi félévben írt zh pontszámát nem lehet a vizsgába beszámítani. ) <br />
<br />
'''Pótzárthelyi''' a megadott idõpontban lesz, anyaga megegyezik a zh anyagával. Ennek eredménye felülírja a zh eredményét, de a zh-n megszerzett aláírást nem lehet elveszteni. <br />
<br />
A '''pótlási héten''' lesz még egy alkalom az aláírás megszerzésére, de ennek a zh-nak a tétje már csak ennyi, az eredménye nem számítható be a vizsgajegybe (anyaga ugyanaz, mint a zh anyaga). <br />
<br />
===Vizsgaidőszakban===<br />
'''Vizsga:''' A vizsga elméleti kérdésekbõl és feladatokból áll. <br />
<br />
Az írásbeli vizsga után megajánlunk egy jegyet, ami vagy a vizsgán elért osztályzat, vagy ha ez legalább elégséges és a zh (pótzh) eredménye jobb, mint a vizsgazárthelyié, akkor a (pót)zh és vizsgapontszám átlagának megfelelõ osztályzat. Ha a megajánlott jegy legalább elégséges, az eredményhirdetéskor lehetõség van egy szóbeli vizsgára, amivel a megajánlott jegyen legfeljebb egyet lehet javítani vagy rontani. <br />
<br />
'''Elővizsga:''' nincs<br />
<br />
'''Zh-n, vizsgán könyv, jegyzet nem használható!'''<br />
<br />
= Segédanyagok =<br />
<br />
'''Előadáshoz'''<br />
<br />
A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br />
<br />
[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br />
<br />
<br />
'''Gyakorlathoz'''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat feladatai:''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs01.pdf| 1. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m01.pdf| 1. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs02.pdf| 2. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m02.pdf| 2. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs03.pdf| 3. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m03.pdf| 3. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs04.pdf| 4. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m04.pdf| 4. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs05.pdf| 5. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m05.pdf| 5. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs06.pdf| 6. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m06.pdf| 6. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs08.pdf| 8. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m08.pdf| 8. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs09.pdf| 9. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m09.pdf| 9. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs10.pdf| 10. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m10.pdf| 10. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs11.pdf| 11. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m11.pdf| 11. gyak megoldásai]]<br />
<br />
== Videó ==<br />
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO| videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br />
<br />
= ZH =<br />
<br />
* 2010<br />
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 pzh]] Nem hivatalos javító kulccsal!<br />
<br />
*2011<br />
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 zh]] megoldás nélkül<br />
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 pzh]] megoldás nélkül<br />
<br />
*2012<br />
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 zh]] megoldással<br />
<br />
*2013<br />
** [[Media:http://wiki.test.sch.bme.hu/images/1/1a/Algel_zh_20130403.jpg|2013-04-03 zh]]<br />
<br />
= Vizsga =<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20121220.jpg| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130103.jpg| 2013.01.03 vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130110.jpg| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
= Tippek =<br />
<br />
A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br />
<br />
Ajánlani tudom csak [http://www.cs.bme.hu/~akorosi Kőrösi Attila] gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br />
<br />
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br />
<br />
= Hasznos linkek =<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br />
<br />
[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=164196Algoritmuselmélet (régi)2013-04-10T10:04:01Z<p>Eeqpa2: /* ZH */</p>
<hr />
<div>{{Tantargy|nev=Algoritmuselmélet|targykod=VISZA213|kredit=5|felev=4|kiszh=nincs|vizsga=írásbeli|kereszt=van|nagyzh=1 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/|levlista=algelATsch.bme.hu }}<br />
<br />
=Követelmények=<br />
===Előtanulmányi rend===<br />
A tárgy felvételéhez szükséges a [[Bevezetés a számításelméletbe II.]] aláírás megszerzése.<br />
<br />
===A szorgalmi időszakban===<br />
Egy évközi zárthelyi lesz, ezen lehet az aláírást megszerezni. <br />
A zh várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. Az elégségeshez 40%-os teljesítmény kell. <br />
A zh eredménye, kedvezõ esetben, feljavíthatja a vizsgazh eredményét is. (Korábbi félévben írt zh pontszáma nem számít a vizsgajegybe.) <br />
<br />
Az aláírásért az évközi zárhelyit legalább elégségesre meg kell írni. <br />
(Akinek van régebbrõl aláírása, annak nem kötelezõ zh-t írni, de írhat, ha akar -- a már meglevõ aláírást sikertelen zh esetén sem veszíti el. Aki vizsgakurzusként vette fel a tárgyat az nem írhat zh-t. Korábbi félévben írt zh pontszámát nem lehet a vizsgába beszámítani. ) <br />
<br />
'''Pótzárthelyi''' a megadott idõpontban lesz, anyaga megegyezik a zh anyagával. Ennek eredménye felülírja a zh eredményét, de a zh-n megszerzett aláírást nem lehet elveszteni. <br />
<br />
A '''pótlási héten''' lesz még egy alkalom az aláírás megszerzésére, de ennek a zh-nak a tétje már csak ennyi, az eredménye nem számítható be a vizsgajegybe (anyaga ugyanaz, mint a zh anyaga). <br />
<br />
===Vizsgaidőszakban===<br />
'''Vizsga:''' A vizsga elméleti kérdésekbõl és feladatokból áll. <br />
<br />
Az írásbeli vizsga után megajánlunk egy jegyet, ami vagy a vizsgán elért osztályzat, vagy ha ez legalább elégséges és a zh (pótzh) eredménye jobb, mint a vizsgazárthelyié, akkor a (pót)zh és vizsgapontszám átlagának megfelelõ osztályzat. Ha a megajánlott jegy legalább elégséges, az eredményhirdetéskor lehetõség van egy szóbeli vizsgára, amivel a megajánlott jegyen legfeljebb egyet lehet javítani vagy rontani. <br />
<br />
'''Elővizsga:''' nincs<br />
<br />
'''Zh-n, vizsgán könyv, jegyzet nem használható!'''<br />
<br />
= Segédanyagok =<br />
<br />
'''Előadáshoz'''<br />
<br />
A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br />
<br />
[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br />
<br />
<br />
'''Gyakorlathoz'''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat feladatai:''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs01.pdf| 1. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m01.pdf| 1. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs02.pdf| 2. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m02.pdf| 2. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs03.pdf| 3. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m03.pdf| 3. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs04.pdf| 4. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m04.pdf| 4. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs05.pdf| 5. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m05.pdf| 5. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs06.pdf| 6. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m06.pdf| 6. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs08.pdf| 8. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m08.pdf| 8. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs09.pdf| 9. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m09.pdf| 9. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs10.pdf| 10. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m10.pdf| 10. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs11.pdf| 11. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m11.pdf| 11. gyak megoldásai]]<br />
<br />
== Videó ==<br />
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO| videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br />
<br />
= ZH =<br />
<br />
* 2010<br />
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 pzh]] Nem hivatalos javító kulccsal!<br />
<br />
*2011<br />
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 zh]] megoldás nélkül<br />
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 pzh]] megoldás nélkül<br />
<br />
*2012<br />
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 zh]] megoldással<br />
<br />
*2013<br />
** [[Media:http://kepfeltoltes.hu/130410/Image__113__www.kepfeltoltes.hu_.jpg|2013-04-03 zh]]<br />
<br />
= Vizsga =<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20121220.jpg| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130103.jpg| 2013.01.03 vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130110.jpg| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
= Tippek =<br />
<br />
A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br />
<br />
Ajánlani tudom csak [http://www.cs.bme.hu/~akorosi Kőrösi Attila] gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br />
<br />
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br />
<br />
= Hasznos linkek =<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br />
<br />
[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=164195Algoritmuselmélet (régi)2013-04-10T10:02:45Z<p>Eeqpa2: /* ZH */</p>
<hr />
<div>{{Tantargy|nev=Algoritmuselmélet|targykod=VISZA213|kredit=5|felev=4|kiszh=nincs|vizsga=írásbeli|kereszt=van|nagyzh=1 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/|levlista=algelATsch.bme.hu }}<br />
<br />
=Követelmények=<br />
===Előtanulmányi rend===<br />
A tárgy felvételéhez szükséges a [[Bevezetés a számításelméletbe II.]] aláírás megszerzése.<br />
<br />
===A szorgalmi időszakban===<br />
Egy évközi zárthelyi lesz, ezen lehet az aláírást megszerezni. <br />
A zh várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. Az elégségeshez 40%-os teljesítmény kell. <br />
A zh eredménye, kedvezõ esetben, feljavíthatja a vizsgazh eredményét is. (Korábbi félévben írt zh pontszáma nem számít a vizsgajegybe.) <br />
<br />
Az aláírásért az évközi zárhelyit legalább elégségesre meg kell írni. <br />
(Akinek van régebbrõl aláírása, annak nem kötelezõ zh-t írni, de írhat, ha akar -- a már meglevõ aláírást sikertelen zh esetén sem veszíti el. Aki vizsgakurzusként vette fel a tárgyat az nem írhat zh-t. Korábbi félévben írt zh pontszámát nem lehet a vizsgába beszámítani. ) <br />
<br />
'''Pótzárthelyi''' a megadott idõpontban lesz, anyaga megegyezik a zh anyagával. Ennek eredménye felülírja a zh eredményét, de a zh-n megszerzett aláírást nem lehet elveszteni. <br />
<br />
A '''pótlási héten''' lesz még egy alkalom az aláírás megszerzésére, de ennek a zh-nak a tétje már csak ennyi, az eredménye nem számítható be a vizsgajegybe (anyaga ugyanaz, mint a zh anyaga). <br />
<br />
===Vizsgaidőszakban===<br />
'''Vizsga:''' A vizsga elméleti kérdésekbõl és feladatokból áll. <br />
<br />
Az írásbeli vizsga után megajánlunk egy jegyet, ami vagy a vizsgán elért osztályzat, vagy ha ez legalább elégséges és a zh (pótzh) eredménye jobb, mint a vizsgazárthelyié, akkor a (pót)zh és vizsgapontszám átlagának megfelelõ osztályzat. Ha a megajánlott jegy legalább elégséges, az eredményhirdetéskor lehetõség van egy szóbeli vizsgára, amivel a megajánlott jegyen legfeljebb egyet lehet javítani vagy rontani. <br />
<br />
'''Elővizsga:''' nincs<br />
<br />
'''Zh-n, vizsgán könyv, jegyzet nem használható!'''<br />
<br />
= Segédanyagok =<br />
<br />
'''Előadáshoz'''<br />
<br />
A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br />
<br />
[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br />
<br />
[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br />
<br />
<br />
'''Gyakorlathoz'''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br />
<br />
'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat feladatai:''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)''<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs01.pdf| 1. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m01.pdf| 1. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs02.pdf| 2. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m02.pdf| 2. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs03.pdf| 3. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m03.pdf| 3. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs04.pdf| 4. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m04.pdf| 4. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs05.pdf| 5. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m05.pdf| 5. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs06.pdf| 6. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m06.pdf| 6. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs08.pdf| 8. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m08.pdf| 8. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs09.pdf| 9. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m09.pdf| 9. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs10.pdf| 10. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m10.pdf| 10. gyak megoldásai]]<br />
<br />
[[Media:Algel_gyak_2012osz_fs11.pdf| 11. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m11.pdf| 11. gyak megoldásai]]<br />
<br />
== Videó ==<br />
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO| videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br />
<br />
= ZH =<br />
<br />
* 2010<br />
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 pzh]] Nem hivatalos javító kulccsal!<br />
<br />
*2011<br />
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 zh]] megoldás nélkül<br />
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 pzh]] megoldás nélkül<br />
<br />
*2012<br />
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 zh]] megoldással<br />
<br />
*2013<br />
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2013-04-03 zh]]<br />
<br />
= Vizsga =<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20121220.jpg| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130103.jpg| 2013.01.03 vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
[[Media:Algel_vizsga_20130110.jpg| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br />
<br />
= Tippek =<br />
<br />
A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br />
<br />
Ajánlani tudom csak [http://www.cs.bme.hu/~akorosi Kőrösi Attila] gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br />
<br />
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br />
<br />
= Hasznos linkek =<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br />
<br />
[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br />
<br />
[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Elosztott_rendszerek&diff=163735Elosztott rendszerek2013-03-22T10:07:36Z<p>Eeqpa2: /* 2006.04.24. minta zh */</p>
<hr />
<div>{{GlobalTemplate|Infoszak|ElosztottRendszerekMintaZH20060424}}<br />
<br />
<style> ol ol li { line-height: 15px; margin-bottom: 2px; } </style><br />
<br />
==2006.04.24. minta zh==<br />
<br />
# Kifejteni miért fontos az elosztott rendszer (centralizált/elosztott rendszer összehasonlítása).<br />
** centralizált rendszer előnyei<br />
*** könnyen adminisztrálható<br />
*** nagy megbízhatóság redundáns hardverrel biztosítható<br />
*** szakértőket biztosít a szállító<br />
** elosztott rendszer előnyei<br />
*** rugalmas<br />
*** horizontálisan is skálázható<br />
*** nagy teljesítményű<br />
*** dinamikus feladatelosztással megbízhatóvá tehető<br />
*** jó ár/teljesítmény<br />
*** a rendszer bizonságkritikus részei jól szeparálhatók<br />
# Komponens alapú fejlesztés előnyei és hátrányai. <br />
** komponensek külön fejleszthetők<br />
** interfész és implementáció külön van választva<br />
** interfész is bővíthető (örökléssel vagy aggregációval)<br />
** elég csak a bináris kódot kiadni a megrendelőnek <br />
** konténer biztosítja a middleware-t szabványos felületen keresztül<br />
** deklaratív leíró file, adminsztrációs felület biztosított hozzá<br />
** komponens technológiák egymás között nem átjárhatók<br />
# Milyen típusú servereket ismer a COM-ban? <br />
** in-process: komponens a kliens processzében fut. Gyors, de csak szinkron hívás van és egy hibás komponens magával ránthatja a klienst is. Pl. VB<br />
** in-process handler: felüldefiniálható a standard marshalling. Pl. .NET Application Domains<br />
** local server (out-process): a szerver (tipikusan .dll) külön processzben fut, ha elszáll, a kliens csak timeoutot kap. Stabil, de lassabb, mint az in-process<br />
** remote server: a szerver távoli gépen is futhat, a hozzáférés transzparens. Ez jelenti a legnagyobb overheadet. Pl. DCOM<br />
# Middleware szolgáltatások (10 db), ezek közül néhányat kifejteni.<br />
** névfeloldás, security, tranzakciókezelés, object pooling, perzisztencia, load balancing, életciklus management, szálkezelés, event/notify, messaging<br />
# GIOP protokoll.<br />
** GIOP Fejléc: magic string, verzió, byte sorrend, üzenet típus (1-7), üzenet méret<br />
## RequestMessage (K->S) &mdash; kérés: GIOP header, Message header (objektum azonosító, metódus, szolgáltatások, aszinkron kérés azonosító), Body (metódus paraméterek) <br />
## ReplyMessage (S->K) &mdash; válasz a kérésre: GIOP header, Reply header (válasz azonosító (mire válasz?), státusz kód), Body (visszatérési érték, hibainfó)<br />
## CancelRequest (K->S) &mdash; aszinkron kérés megszakítása: GIOP header, kérés ID<br />
## LocateRequest (K->S) &mdash; objektum megpingelése: GIOP header, objektum ID<br />
## LocateReply (S->K) &mdash; ping válasz<br />
## CloseConnection (S->K) &mdash; kapcsolat befejezése<br />
## MessageError (K&lt;-&gt;S) &mdash; hiba<br />
# .NET framework fő részei (esetleg volt szó .NET remotingról, de erre pontosan nem emlékszem). <ul><table border="1" cellspacing="1" cellpadding="2"><tr><td> Subsystems: <table style="width:100%; text-align:center;" border="1"><tr><td> Web services </td><td> WinForms </td><td> ADO.NET </td><td> XML </td><td> ... </td></tr></table> </td></tr><tr><td> Base Class Library: ~5000 osztály </td></tr><tr><td> CLR: <table border="1" cellpadding="2" style="width:90%; text-align:center;"><tr><td> '''Garbage collector''' </td><td> Type checker </td><td> Debugging </td><td> Threading </td><td>Code checker</td></tr><tr><td> InterOp </td><td> COM </td><td> Remoting </td><td> '''JIT compiler''' </td><td>&nbsp;</td></tr></table> </td></tr><tr><td> ClassLoader </td></tr></table>Bővebb infó angolul [http://www.c-sharpcorner.com/UploadFile/chandrakantpp/UnderstandingFrameworkatglance11292005013851AM/UnderstandingFrameworkatglance.aspx?ArticleID=78f8b8b0-c67e-4061-81af-e30779f915ab itt]</ul><br />
# Web service, milyen célra használható?<br />
** integráció különböző platformok között<br />
** külső cég által fejlesztett komponensek felhasználása<br />
** üzleti folyamatok tervezése<br />
** fejlesztési paradigma<br />
# J2EE architektúra ábrával <br> [http://kepfeltoltes.hu/130322/j2ee_appserver_www.kepfeltoltes.hu_.png] <br> Forrás: http://uml2006.infojarda.hu/EJB_1.pdf<br />
<br />
Feladatok: -- Ekler Péter - 2006.04.25. <br><br />
Megoldások: -- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.04.25.<br />
<br />
<br />
[[Category:Infoszak]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Elosztott_rendszerek&diff=163734Elosztott rendszerek2013-03-22T10:06:31Z<p>Eeqpa2: /* 2006.04.24. minta zh */</p>
<hr />
<div>{{GlobalTemplate|Infoszak|ElosztottRendszerekMintaZH20060424}}<br />
<br />
<style> ol ol li { line-height: 15px; margin-bottom: 2px; } </style><br />
<br />
==2006.04.24. minta zh==<br />
<br />
# Kifejteni miért fontos az elosztott rendszer (centralizált/elosztott rendszer összehasonlítása).<br />
** centralizált rendszer előnyei<br />
*** könnyen adminisztrálható<br />
*** nagy megbízhatóság redundáns hardverrel biztosítható<br />
*** szakértőket biztosít a szállító<br />
** elosztott rendszer előnyei<br />
*** rugalmas<br />
*** horizontálisan is skálázható<br />
*** nagy teljesítményű<br />
*** dinamikus feladatelosztással megbízhatóvá tehető<br />
*** jó ár/teljesítmény<br />
*** a rendszer bizonságkritikus részei jól szeparálhatók<br />
# Komponens alapú fejlesztés előnyei és hátrányai. <br />
** komponensek külön fejleszthetők<br />
** interfész és implementáció külön van választva<br />
** interfész is bővíthető (örökléssel vagy aggregációval)<br />
** elég csak a bináris kódot kiadni a megrendelőnek <br />
** konténer biztosítja a middleware-t szabványos felületen keresztül<br />
** deklaratív leíró file, adminsztrációs felület biztosított hozzá<br />
** komponens technológiák egymás között nem átjárhatók<br />
# Milyen típusú servereket ismer a COM-ban? <br />
** in-process: komponens a kliens processzében fut. Gyors, de csak szinkron hívás van és egy hibás komponens magával ránthatja a klienst is. Pl. VB<br />
** in-process handler: felüldefiniálható a standard marshalling. Pl. .NET Application Domains<br />
** local server (out-process): a szerver (tipikusan .dll) külön processzben fut, ha elszáll, a kliens csak timeoutot kap. Stabil, de lassabb, mint az in-process<br />
** remote server: a szerver távoli gépen is futhat, a hozzáférés transzparens. Ez jelenti a legnagyobb overheadet. Pl. DCOM<br />
# Middleware szolgáltatások (10 db), ezek közül néhányat kifejteni.<br />
** névfeloldás, security, tranzakciókezelés, object pooling, perzisztencia, load balancing, életciklus management, szálkezelés, event/notify, messaging<br />
# GIOP protokoll.<br />
** GIOP Fejléc: magic string, verzió, byte sorrend, üzenet típus (1-7), üzenet méret<br />
## RequestMessage (K->S) &mdash; kérés: GIOP header, Message header (objektum azonosító, metódus, szolgáltatások, aszinkron kérés azonosító), Body (metódus paraméterek) <br />
## ReplyMessage (S->K) &mdash; válasz a kérésre: GIOP header, Reply header (válasz azonosító (mire válasz?), státusz kód), Body (visszatérési érték, hibainfó)<br />
## CancelRequest (K->S) &mdash; aszinkron kérés megszakítása: GIOP header, kérés ID<br />
## LocateRequest (K->S) &mdash; objektum megpingelése: GIOP header, objektum ID<br />
## LocateReply (S->K) &mdash; ping válasz<br />
## CloseConnection (S->K) &mdash; kapcsolat befejezése<br />
## MessageError (K&lt;-&gt;S) &mdash; hiba<br />
# .NET framework fő részei (esetleg volt szó .NET remotingról, de erre pontosan nem emlékszem). <ul><table border="1" cellspacing="1" cellpadding="2"><tr><td> Subsystems: <table style="width:100%; text-align:center;" border="1"><tr><td> Web services </td><td> WinForms </td><td> ADO.NET </td><td> XML </td><td> ... </td></tr></table> </td></tr><tr><td> Base Class Library: ~5000 osztály </td></tr><tr><td> CLR: <table border="1" cellpadding="2" style="width:90%; text-align:center;"><tr><td> '''Garbage collector''' </td><td> Type checker </td><td> Debugging </td><td> Threading </td><td>Code checker</td></tr><tr><td> InterOp </td><td> COM </td><td> Remoting </td><td> '''JIT compiler''' </td><td>&nbsp;</td></tr></table> </td></tr><tr><td> ClassLoader </td></tr></table>Bővebb infó angolul [http://www.c-sharpcorner.com/UploadFile/chandrakantpp/UnderstandingFrameworkatglance11292005013851AM/UnderstandingFrameworkatglance.aspx?ArticleID=78f8b8b0-c67e-4061-81af-e30779f915ab itt]</ul><br />
# Web service, milyen célra használható?<br />
** integráció különböző platformok között<br />
** külső cég által fejlesztett komponensek felhasználása<br />
** üzleti folyamatok tervezése<br />
** fejlesztési paradigma<br />
# J2EE architektúra ábrával <br> [[Fájl:http://kepfeltoltes.hu/130322/j2ee_appserver_www.kepfeltoltes.hu_.png]] <br> Forrás: http://uml2006.infojarda.hu/EJB_1.pdf<br />
<br />
Feladatok: -- Ekler Péter - 2006.04.25. <br><br />
Megoldások: -- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.04.25.<br />
<br />
<br />
[[Category:Infoszak]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Elosztott_rendszerek&diff=163733Elosztott rendszerek2013-03-22T10:04:55Z<p>Eeqpa2: /* 2006.04.24. minta zh */</p>
<hr />
<div>{{GlobalTemplate|Infoszak|ElosztottRendszerekMintaZH20060424}}<br />
<br />
<style> ol ol li { line-height: 15px; margin-bottom: 2px; } </style><br />
<br />
==2006.04.24. minta zh==<br />
<br />
# Kifejteni miért fontos az elosztott rendszer (centralizált/elosztott rendszer összehasonlítása).<br />
** centralizált rendszer előnyei<br />
*** könnyen adminisztrálható<br />
*** nagy megbízhatóság redundáns hardverrel biztosítható<br />
*** szakértőket biztosít a szállító<br />
** elosztott rendszer előnyei<br />
*** rugalmas<br />
*** horizontálisan is skálázható<br />
*** nagy teljesítményű<br />
*** dinamikus feladatelosztással megbízhatóvá tehető<br />
*** jó ár/teljesítmény<br />
*** a rendszer bizonságkritikus részei jól szeparálhatók<br />
# Komponens alapú fejlesztés előnyei és hátrányai. <br />
** komponensek külön fejleszthetők<br />
** interfész és implementáció külön van választva<br />
** interfész is bővíthető (örökléssel vagy aggregációval)<br />
** elég csak a bináris kódot kiadni a megrendelőnek <br />
** konténer biztosítja a middleware-t szabványos felületen keresztül<br />
** deklaratív leíró file, adminsztrációs felület biztosított hozzá<br />
** komponens technológiák egymás között nem átjárhatók<br />
# Milyen típusú servereket ismer a COM-ban? <br />
** in-process: komponens a kliens processzében fut. Gyors, de csak szinkron hívás van és egy hibás komponens magával ránthatja a klienst is. Pl. VB<br />
** in-process handler: felüldefiniálható a standard marshalling. Pl. .NET Application Domains<br />
** local server (out-process): a szerver (tipikusan .dll) külön processzben fut, ha elszáll, a kliens csak timeoutot kap. Stabil, de lassabb, mint az in-process<br />
** remote server: a szerver távoli gépen is futhat, a hozzáférés transzparens. Ez jelenti a legnagyobb overheadet. Pl. DCOM<br />
# Middleware szolgáltatások (10 db), ezek közül néhányat kifejteni.<br />
** névfeloldás, security, tranzakciókezelés, object pooling, perzisztencia, load balancing, életciklus management, szálkezelés, event/notify, messaging<br />
# GIOP protokoll.<br />
** GIOP Fejléc: magic string, verzió, byte sorrend, üzenet típus (1-7), üzenet méret<br />
## RequestMessage (K->S) &mdash; kérés: GIOP header, Message header (objektum azonosító, metódus, szolgáltatások, aszinkron kérés azonosító), Body (metódus paraméterek) <br />
## ReplyMessage (S->K) &mdash; válasz a kérésre: GIOP header, Reply header (válasz azonosító (mire válasz?), státusz kód), Body (visszatérési érték, hibainfó)<br />
## CancelRequest (K->S) &mdash; aszinkron kérés megszakítása: GIOP header, kérés ID<br />
## LocateRequest (K->S) &mdash; objektum megpingelése: GIOP header, objektum ID<br />
## LocateReply (S->K) &mdash; ping válasz<br />
## CloseConnection (S->K) &mdash; kapcsolat befejezése<br />
## MessageError (K&lt;-&gt;S) &mdash; hiba<br />
# .NET framework fő részei (esetleg volt szó .NET remotingról, de erre pontosan nem emlékszem). <ul><table border="1" cellspacing="1" cellpadding="2"><tr><td> Subsystems: <table style="width:100%; text-align:center;" border="1"><tr><td> Web services </td><td> WinForms </td><td> ADO.NET </td><td> XML </td><td> ... </td></tr></table> </td></tr><tr><td> Base Class Library: ~5000 osztály </td></tr><tr><td> CLR: <table border="1" cellpadding="2" style="width:90%; text-align:center;"><tr><td> '''Garbage collector''' </td><td> Type checker </td><td> Debugging </td><td> Threading </td><td>Code checker</td></tr><tr><td> InterOp </td><td> COM </td><td> Remoting </td><td> '''JIT compiler''' </td><td>&nbsp;</td></tr></table> </td></tr><tr><td> ClassLoader </td></tr></table>Bővebb infó angolul [http://www.c-sharpcorner.com/UploadFile/chandrakantpp/UnderstandingFrameworkatglance11292005013851AM/UnderstandingFrameworkatglance.aspx?ArticleID=78f8b8b0-c67e-4061-81af-e30779f915ab itt]</ul><br />
# Web service, milyen célra használható?<br />
** integráció különböző platformok között<br />
** külső cég által fejlesztett komponensek felhasználása<br />
** üzleti folyamatok tervezése<br />
** fejlesztési paradigma<br />
# J2EE architektúra ábrával <br> [[Fájl:Pelda.jpg]] <br> Forrás: http://uml2006.infojarda.hu/EJB_1.pdf<br />
<br />
Feladatok: -- Ekler Péter - 2006.04.25. <br><br />
Megoldások: -- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.04.25.<br />
<br />
<br />
[[Category:Infoszak]]</div>Eeqpa2https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_-_Tanul%C3%A1si_tippek_%C3%A9s_FAQ&diff=163729Szoftvertechnológia - Tanulási tippek és FAQ2013-03-21T14:00:17Z<p>Eeqpa2: /* Előadáson hogy érdemes jegyzetelni? (a jegyzettel érdemes menni és azt kiegészíteni azzal, amit magyarul mondd?) */</p>
<hr />
<div>{{GlobalTemplate|Infoalap|SzoftTechTippek}}<br />
<br />
<br />
Az itt található információk Bankó Ádám (Cassus) info2007 listára küldött leveleiből íródtak, melyek egy része (a FAQ) az általa László Zoltánnak, a tárgy jelenlegi előadójának feltett kérdésekre kapott válaszokból állnak.<br />
<br />
==A bukások fő oka==<br />
<br />
Előző évben sok emberrel beszélgettem, akiknek nem ment a szoftver technológia, és nem értettem, mi vele a baj.<br />
<br />
Én személy szerint nagyon szerettem, legjobb eredménnyel is mentem át a vizsgán.<br />
<br />
Sok-sok embert végig kérdeztem mi a bajuk a tárggyal, és alapvetően két pontra tudtam visszavezetni.<br />
<br />
# Vannak meg nem értett dolgok a tárggyal és a tanításával kapcsolatban. (Pl. miért angolul vannak a diák)<br />
# Az anyag nagy része arról szól, mi van ha egy "nagy" szoftveren dolgoztok, és a legtöbbeteknek még nem volt alkalma "nagy" szoftvert fejleszteni.<br />
<br />
A gyakorlathoz köthetőséggel kapcsolatban pedig egy rövid történetet tudok írni. Amikor Evosoftos vezetőkkel volt alkalmam beszélgetni, elmesélték, hogy a cégük CMM 3-as szinten van, majd amikor pár belső folyamatról is meséltek, nagyon meglepődtem. Ami órán még úgy tűnt, hogy száraz elmélet, azt ők szinte pontról pontra a napi gyakorlatban használják.<br />
<br />
==FAQ (László Zoltán válaszai)==<br />
<br />
===Miért nincs magyar jegyzet?===<br />
<br />
Az irodalomjegyzékben szerepelnek magyar nyelvű könyvek, amelyekben a tárgy anyagának kb. 80 %-a megtalálható.<br />
Egyébként, mit értünk jegyzet alatt? Olvasókönyv (text-book) vagy fóliasor?<br />
Vegyük sorra!<br />
Olvasókönyvet írni olyan témában érdemes, ahol komolyan lehet arra számítani, hogy a leírtak kb. egy évtizedig elfogadhatóak maradnak. Az informatikában ilyennek tekinthetők az oprendszerek, adatbázisok, talán a hálózatok is. Nem véletlenül, remek alapkönyvek születtek.<br />
A szoftver technológiában kicsit más a helyzet. Ott még mindig túl gyors a fejlődés. Ha gyors a változás, akkor az alapkönyv hamar avul. Ezt persze új kiadásokkal valamennyire uralni tudjuk. A technológiában a mértékadó text-book a Sommerville könyv (esetleg Pressmann practitioner's handbook-ja). Még magyarra is lefordították debreceni kollégák. Pillantsanak csak bele! A konkrétumok területén bizony-bizony gyengécske. Az UML-t nem lehetne belőle megtanulni. Tehát a dilemma: könyvet tanítjuk és lemaradunk vagy próbálunk korszerűek lenni, de nincs egységes könyv. Mi az utóbbit választottuk. És maguk?<br />
Könyv &#8211; másik oldal. A könyvkiadás üzlet. A kiadó keresni akar rajta. Ahhoz példányszám kell. Kik a potenciális vevők? A hallgatók. Őnekik meg nincs pénzük. Főleg olyan könyvre nincs, amelyik hamar el is avul és le is lehet másolni. Ha maguknak könyvkiadójuk lenne, kiadnának könyvet Műegyetemistáknak? Na, ugye. Hát persze, biztos csőd. És akkor nem beszéltünk<br />
arról, hogy az írónak, fordítónak is kellene valamit fizetni. Írni őrült nagy munka. A kérdéseikre a válaszaimat 9 órán keresztül írtam. Persze részletekben. Csak próbálják leírni a tegnapi napjukat, értelmesen, két oldalban. És közben mérjék az időt. Fóliák vannak, sok száz, előre letölthetik. Azért angolul, mert ennek a szakmának ez a nyelve.<br />
Akkor is ez a nyelve, ha valaki a középsuliban más nyelvet tanult. A szakmai anyagok angolul készülnek, és nincs a földön annyi idő és pénz, hogy a nemzeti nyelvekre lefordítsák azokat. Meg a szakma internacionalizálódik. Könnyen lehet, hogy a közvetlen munkatársuk egy Indiában vagy Kínában élő ember lesz.<br />
Ami a fóliákat illeti, azoknak a nyelve elég egyszerű (nincs benne kacifántos szerkezet), és az előforduló szavak legtöbbje szakszó. Gyakran a szavaknak nincs is rendes magyar fordításuk.<br />
Mire fordítja a classifier-t?<br />
Az angolt tekintsék befektetésnek a jövőjükbe. Talán megéri....<br />
<br />
===Hogyan érdemes évközben készülni?===<br />
<br />
Szerintem, kezdje a ráhangolódással. Próbálja elfogadni (a magáévá tenni) azt a gondolatot,<br />
hogy a technológia fontos. Én az előadáson minden alkalommal egy-egy részterületét próbálom<br />
megvilágítani, és azt javaslom, hogy akarjon tudni. Sok esetben explicit megmondom, hogy<br />
minek nézzen utána, máskor csak úgy általában. Ma a web korában ez nem jelenthet<br />
problémát. Az előadáson elhangzott anyaggal kapcsolatosan keressen fel web-oldalakat. Nézze<br />
meg, hogy mások hogyan látják. Oldjon meg néhány feladatot a korábbi példasorokból.<br />
Érdekelje a dolog. Az a legfontosabb.<br />
<br />
=== Hogyan érdemes a zh-ra meg a vizsgára készülni? ===<br />
<br />
Úgy, ahogy év közben. Tudni akarjon! Ha tud, úgyis átmegy.<br />
<br />
=== Előadáson hogy érdemes jegyzetelni? (a jegyzettel érdemes menni és azt kiegészíteni azzal, amit magyarul mond?) ===<br />
<br />
Ez gusztus dolga.<br />
<br />
===Milyen konzultációs lehetőségek vannak a zh ill. vizsga előtt?===<br />
<br />
A zárthelyik előtt az egész óra konzultáció volt. Feladatokat oldottunk meg, minden kérdésükre<br />
feleltem. A vizsga előtt kérésre egyeztetett időpontban lehet konzultáció.<br />
Meg kell mondanom, hogy nem hiszek benne. Ugyanis néhány speciális esettel eltekintve<br />
(mikoris valaki tényleg tudni akart valamit) a konzultáción a vizsgára gyúrnak. Azt próbálják<br />
kipuhatolni, kikövetkeztetni, hogy milyen feladat várható. Esetleg nekem próbálnak ötletet adni,<br />
sugallni példákat.<br />
<br />
===Milyen magyar nyelvű segédanyagok segíthetnek a tanulásban, gyakorlásban?===<br />
<br />
A tárgy weboldalán és az infosite-on talál anyagot. Egyébként óvatosan próbálkozhat a weben<br />
is.<br />
<br />
Időnként számon volt kérve olyan anyag, aminél nem volt egyértelműen megmondva, hogy<br />
számon lesz kérve. Példának a CMM szintjeit hozta fel valaki; állítólag elhangzott, hogy ez csak<br />
kotta, nem kell tudni, mert majd szoftlab4-ből lesz csak jelentősége, és ezt sokan úgy<br />
értelmezték, hogy nem kell a CMM-et egyáltalán tudni.<br />
Megint fordítva ülnek a lovon. Mindent számon kérek, kivéve azt, amire azt mondtam, hogy nem<br />
(pár felsorolás és jellemzés). Ezt valaki eltorzítja, és úgy állítja be, hogy az lesz számon kérve,<br />
amit explicit megjelölök. Látszik, hogy nem tudni akar az illető, hanem kondicionálni magát a<br />
vizsgára.....<br />
<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Eeqpa2