https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Dxmiamme 2026-05-21T17:18:02Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_4._ZH&diff=173319 2013-12-05T09:38:18Z

<p>Dxmiamme: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}<br /> <br /> {{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 kvíz|pontozás=-}}<br /> <br /> == Termékek gazdaságossági rangsorát ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,}}<br /> # a fajlagos fedezet <br /> # reagálási szög<br /> # fedezeti részarány<br /> # teljes önköltség<br /> # szűkített önköltség <br /> # termék által termelt fedezettömeg <br /> # R-tényező <br /> # fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni.<br /> <br /> == Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit! ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # Degresszív<br /> # Állandó (fix) <br /> # Alternatív<br /> # Proporcionális <br /> # Progresszív <br /> # Standard <br /> # Közvetett <br /> # Személyi <br /> # Közvetlen <br /> # Amortizációs<br /> # Önköltség <br /> # Anyagi<br /> <br /> == A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6,}}<br /> # minél kisebb készletszint. <br /> # minél gyorsabb gyártás.<br /> # minél hatékonyabb termelés. <br /> # minél több nyersanyag. <br /> # minél kisebb munkaerőhiány.<br /> # minél kevesebb munkaerő.<br /> # minél nagyobb munkaköri elégedettség.<br /> <br /> == Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a készlettartási költségek összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5,}}<br /> # biztosítások, vámok<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # adminisztratív költségek<br /> <br /> == Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}<br /> # ciklusidő csökkentése<br /> # termelési költségek csökkentése<br /> # utánrendelési idő csökkentése<br /> # termelési ráta növelése<br /> # átlagos készletszint növelése<br /> # karbantartási költség növekedése<br /> <br /> == Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb<br /> # a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van<br /> # a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza<br /> # a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti<br /> # jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal<br /> <br /> == Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen<br /> # minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás<br /> # a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti<br /> <br /> == Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,6,}}<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges<br /> # van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez<br /> # termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti<br /> <br /> == Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,7,}}<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti<br /> # a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6,7,9,}}<br /> # általános célú gépek szabványos szerszámokkal<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # a menedzsment tagjai folyamatspecialisták<br /> # magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással<br /> # számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól<br /> # nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások<br /> # termékek és műveletek állandó változása<br /> # magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség<br /> # a gépek funkciók alapján csoportosítottak<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,7,}}<br /> # ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék<br /> # standard és speciális anyagok keveréke<br /> # a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva<br /> # viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség<br /> # általános célú gépek részben speciális szerszámokkal<br /> # a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva<br /> # a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,6,8,}}<br /> # speciális berendezés, magas fokú automatizáltság<br /> # kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások<br /> # a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén)<br /> # nagyon magas fix költség, alacsony változó költség<br /> # részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # standard anyagok és alkatrészek<br /> # gyártósorok, szerelőszalagok<br /> # korlátozott számú terméktípus<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,10,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,8,9,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a beszerzési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7,}}<br /> # a részegység előállításának költsége<br /> # biztosítások, vámok<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # anyag beszerzési költsége<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> <br /> == Melyek a rendelési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,8,}}<br /> # anyagveszteség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # adminisztratív költségek<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> <br /> == Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}<br /> # Közvetett, közvetlen, amortizáció<br /> # Szállítási, anyagi, energia, bér<br /> # Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás<br /> # Önköltség, teljes, változó<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép)<br /> # Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs<br /> # Alternatíva, elsüllyedt, beruházási<br /> <br /> == Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetett, közvetlen<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, állandó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, amortizációs<br /> # Állandó, változó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == A költségnem szerinti csoportosítást ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti.<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést.<br /> <br /> == Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk.<br /> # viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása.<br /> # ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak.<br /> # viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.<br /> <br /> == A pótlékoló kalkulációt ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk.<br /> # a hagyományos önköltségszámítás során használjuk.<br /> # a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk.<br /> # a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk.<br /> <br /> == A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}<br /> # jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja.<br /> # megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni.<br /> # megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása.<br /> # számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható.<br /> <br /> == A vetítési alap ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}<br /> # segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra.<br /> # a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál.<br /> # segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével.<br /> # az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál.<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}<br /> # költségváltozási tényező segítségével végezzük.<br /> # ún. R-tényező segítségével végezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációval végezzük.<br /> # ún. rezsikulcs segítségével végezzük.<br /> # költségredukcióval végezzük.<br /> # standard költségszámítással végezzük.<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # célja a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat.<br /> # segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét.<br /> # segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre.<br /> # lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk<br /> <br /> == Az R-tényező ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele.<br /> # felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre.<br /> # ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk.<br /> # segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben.<br /> # ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk.<br /> # megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya.<br /> <br /> == A költségváltozási tényező megadja, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként.<br /> <br /> == A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez.<br /> # azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...).<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez.<br /> # azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra<br /> <br /> == A fedezeti pontban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.<br /> # az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.<br /> # az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel.<br /> # az összes költség megegyezik az árbevétellel.<br /> # a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel.<br /> <br /> == Költségredukció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}<br /> # a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség).<br /> # a vállalati kiadások csökkentése.<br /> # a közvetett költségek szétosztása termékekre.<br /> <br /> == Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,}}<br /> # pótlékoló kalkulációnak nevezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk.<br /> # standard költségszámításnak hívjuk.<br /> # fedezetszámításnak nevezzük.<br /> # költségváltozásnak hívjuk.<br /> # költségredukciónak nevezzük.<br /> <br /> == Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,}}<br /> # mennyiségi eltérést.<br /> # ráfordítási eltérést.<br /> # intenzitási eltérést.<br /> # tervezett mennyiségi eltérést.<br /> # áreltérést.<br /> # passzív költséget.</div>

Dxmiamme https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_3._ZH_igazhamis&diff=172881 2013-11-07T10:23:03Z

<p>Dxmiamme: nagyon nem tudom minek kellett szar dátumokat utánaírni az ISOknak mert így kurvára hamis minden amiben szerepel</p> <hr /> <div>{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}<br /> <br /> {{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH3 igazhamis}}<br /> <br /> == Míg a minőségmenedzsment fejlődésének az első szakaszában csak egy adott részleg volt felelős a minőségért, a minőségbiztosítás szakaszában már minden a termelési láncban résztvevő részleg felelős érte. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szolgáltató szervezeteknél az ISO 9000 szabványrendszernek megfelelő minőség-menedzsment rendszert az ISO 9004:2009 szabvány követelményeinek megfelelően kell kialakítani. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A japán minőségi iskolák négy egymásra épülő szinten határozzák meg a minőséget. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A brainstorming (ötletroham) végrehajtása során a többi tag ötletének kritizálása, bírálata kifejezetten tiltott. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000 szabványrendszer a minőségbiztosítási rendszerek felépítésének egyik módját adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatábra alkalmazása segít meghatározni a folyamatlépéseket, és kideríteni, hogy mely tevékenységek befolyásolhatják a folyamat teljesítményét ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatábra segít grafikusan megjeleníteni a folyamatokban fellépő hibákat, valamint azok okait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszer bevezetésével a termék minősége nagymértékben javul. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A brainstorming (ötletroham) esetében az ötletek mennyisége fontosabb a minőségnél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Pareto-elemzés után célszerű az ok-okozati diagramot elkészíteni a kritikus hibákra, mivel a Paretoelemzés nem utal az ok-okozati háttérre. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Míg a külső vevőket egyszerű azonosítani, addig a belső vevők azonosítása már nehézségekbe ütközhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatábra alkalmazásának eredménye az, hogy mutatja a folyamat bonyolultságát, a problémás területeket, a felesleges lépéseket vagy csatlakozásokat, azokat a helyeket, ahol lehetőség vanegyszerűsítésre. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A brainstorming (ötletroham) végrehajtása során a többi tag ötletének kritizálása, bírálata kifejezetten előnyös, hiszen a konstruktív vita előmozdítja a problémamegoldó folyamatot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A belső vevők azonosítása nem létfontosságú a vállalatok számára, hiszen profitjuk csak a külső vevőktől származik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000-es minőségügyi rendszert azért célszerű bevezetni egy vállalatnál, mert áttekinthetővé, rendezetté teszi a vállalat tevékenységét. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ok-okozati diagram nagy előnye, hogy ráirányítja a figyelmet a problémák 20%-ára, azaz elvezet a létfontosságú kevésig. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minőségbiztosítási rendszerek alaptétele, hogy igen intenzív, rétegenként célzott tömeges képzéssel, oktatással, szemléletformálással teremtik meg a minőségi munka alapjait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A japán minőségmodellt TQC, az amerikai modellt pedig TQM betűszavakkal rövidítjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Pareto-diagram és az ok-okozati diagram azonos fogalmak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatábrában a tevékenységeket vonalakkal kötjük össze, ami a kétirányú kapcsolatot fejezi ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Míg a minőségellenőrzésnek az elsődleges célja a hiba megállapítása a rákövetkező fejlődési szakaszban, a minőségbiztosítás során, már az elsődleges cél az ellenőrzés és szabályozás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM filozófia az ISO 9000-es szabványrendszer korszerűsített, továbbfejlesztett változata. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A brainstorming (ötletroham) eredménye az, hogy néhány alaposan átgondolt, sokak által véleményezett ötlet, javaslat születik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatábrák segítségével összehasonlítható a tényleges folyamat az ideálissal, ezzel láthatóvá válnak a javítási lehetőségek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségbiztosítás inkább Európában és az USA-ban, míg a teljeskörű minőségszabályozás Japánban terjedt el. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM filozófia nem csak a vevők, hanem a munkatársak, dolgozók megelégedettségére is törekszik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM filozófia megkülönböztet külső és belső vevőket, s a belső vevők igényeinek kielégítésére is ugyanolyan hangsúlyt fektet, mint a külső vevőkére. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ellenőrzőkártyákat a folyamatfejlesztés során az autonóm csoportok munkájának ellenőrzésére használjuk, visszajelzés a menedzsment részére, hogy a fejlesztés nem állt le. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000-es szabványrendszer alapelvei összhangban vannak a TQM alapelveivel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Pareto-elemzés lényegét az adja, hogy egy hiba mindaddig előfordulhat, amíg a gyökérokokat meg nem találjuk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségbiztosítás fejlődési fázisában a minőségtervezés, minőség programok és a minőségi rendszer értékelése a minőségügyi szakemberek és szervezet feladata. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szervezetek folyamatai jellemzően nem maradnak a szervezeti egységek határai között, hanem azok funkcionális kereteit átlépik és csak így, teljes valójukban érdemes őket definiálni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatra ható zavarok három nagy csoportba sorolhatóak: véletlen veszélyes és egyedi zavarok. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000 szabványrendszer szabványai szigorú előírásokat tartalmaznak a folyamatok jellemzőinek írásban történő dokumentálására. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségellenőrzés fejlődési fázisban a termelő és egyéb műszaki részlegek felelősek a minőségért. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ellenőrzőkártyák arra szolgálnak, hogy megállapítsuk, hogy képes-e a folyamat az előírt vevői követelményeket kielégíteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000-es szabványrendszer követelményeit a nagyvállalatokra koncentrálva alakították ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000 szabványcsalád konkrét módszereket és technikákat ad az alkalmazók kezébe. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000-es szabvány konkrét előírásokat tartalmaz a vállalatnál kialakítandó minőségügyi rendszerre vonatkozólag. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mivel a főfolyamatok a szervezet alaptevékenységéhez kapcsolódó folyamatok, ezért a TQM elsődlegesen ezek menedzselésével foglalkozik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000-es szabványrendszer megléte biztosítja a vállalatok számára a kiváló minőségű (világszínvonalú) termékek gyártását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Szervezet sikerét alapvetően csak a főfolyamatok befolyásolják, hiszen ezek azok a folyamatok, amik a vevői igények kielégítését szolgálják. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Jelenleg a vállalatok méretüktől és tevékenységi körüktől függően ISO 9001, ISO 9002 vagy ISO 9003 szerinti tanúsítást szerezhetnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM vezetési filozófia fontos eleme a folyamatok szigorú, egységes szabályozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO9001:2000 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer sikeres bevezetését tanúsítással igazolják a külső partnerek, elsősorban a vevők felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM menedzsment filozófia sikeres bevezetését tanúsítással igazolják a külső partnerek, elsősorban a vevők felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hatlépéses folyamatjavítási modell a folyamatok szisztematikus javításához ad egy alkalmazható struktúrát. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hatlépéses folyamatjavítási modell hozzásegít a folyamatok mélyebb megértéséhez, feltérképezéséhez és ezen keresztül javítja azokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A brainstorming (ötletroham) arra való, hogy egy újszerű helyzetben ötleteket, javaslatokat gyűjtsünk konkrét problémára. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000-es szabvány a tág értelembe vett termelő folyamatokra terjed ki, míg a szolgáltató folyamatok minőségrendszerét egy másik ISO szabvány követelményei alapján lehet kialakítani. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM vezetési filozófia hatékony alkalmazásához a dolgozók aktív részvétele szükséges. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM filozófia hatékony alkalmazása igényli a szervezetben a folyamatok azonosítását és folyamatos fejlesztését. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszer széles körben érinti a vállalat működését, de nem terjed ki minden részleg, dolgozó tevékenységére. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mivel a TQM egy menedzsment filozófia, ezért kiterjed az egész vállalatra, minden részleget, dolgozót érint. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 rendszer fő pontjai: vezetés felelőssége, erőforrásgazdálkodás, termék/szolgáltatás előállítása és mérés, elemzés, fejlesztés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 rendszer fő pontjai: vevőközpontúság, folyamatos fejlesztés és a dolgozók bevonása, felhatalmazása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségszabályozás fejlődési fázisban a termelő és egyéb műszaki részlegek felelősek a minőségért. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségmenedzsment területén a minőségbiztosítási rendszerek ill. a TQM elterjesztése napjaink legfontosabb feladata a termelő és nem termelő területeken egyaránt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségmenedzsment területén a minőségellenőrzési rendszerek elterjesztése napjaink legfontosabb feladata a termelő és nem termelő területeken egyaránt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszer bevezetése önmagában még nem garantálja, hogy a szervezet által előállított termék minősége is megfelelő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségmenedzsment fejlődése során a minőségellenőrzés szakaszában a minőségügyi szakemberek legfontosabb feladata az ellenőrzés, a válogatás és a minősítés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszer bevezetése önmagában még nem garantálja, hogy a szervezet által előállított termék minősége is megfelelő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 szerinti minőségbiztosítási rendszerek elsősorban a különböző egységek és folyamatok összehangolásával teremtik meg a vállalat jó működésének feltételeit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 nem foglalkozik a menedzsment szerepével, az már egy magasabb szint, a TQM területe. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Dxmiamme https://vik.wiki/index.php?title=Deklarat%C3%ADv_programoz%C3%A1s&diff=163751 2013-03-24T16:50:44Z

<p>Dxmiamme: /* Létraverseny */</p> <hr /> <div>{{Tantargy<br /> |targykod=VISZA402<br /> |nev=Deklaratív programozás<br /> |kredit=5<br /> |felev=7<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=van<br /> |nagyzh=van<br /> |hf=1+7db<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA402/<br /> |targyhonlap=http://dp.iit.bme.hu/dp-current/<br /> |levlista=[http://bagira.iit.bme.hu/mailman/listinfo/dp-l lista]<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> A tárgy felvételéhez szükséges a [[Szoftvertechnológia]] tárgy teljesítése.<br /> ===Félévközi feladatok===<br /> * A gyakorlatok legalább 70%-án való részvétel.<br /> * Sikeres nagyZH (azaz mindkét nyelvből legalább 40%-os teljesítmény)<br /> * Legalább 3 kisházi sikeres beadása (de mindkét nyelvből legalább 1)<br /> ===Megajánlott jegy===<br /> * Azok a hallgatók, akiknek a nagy házi feladata mindkét nyelven bejut a létraversenybe, megajánlott jegyet kaphatnak.<br /> * Jó megajánlott jegyet kap az, aki elővizsgán sikeresen megvédi mindkét, a létraversenybe bejutott nagy házi feladatát.<br /> * Jeles megajánlott jegyet kap az, akinek programja ezen felül a létraverseny teszteseteinek legalább 40%-át időkorláton belül teljesíti.<br /> <br /> ==A tárgyról==<br /> <br /> * [[Deklaratív programozás kedvcsináló | Kedvcsináló, mikor válasszam ezt?]]<br /> * '''Mottó:''' Ami igaz, nem biztos, hogy gyors is.<br /> * [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: dp/deklapo<br /> <br /> ===Kapcsolódó tárgyak===<br /> * [[Nagy6LogProg|Nagyhatékonyságú logikai programozás]]<br /> <br /> ==Miből érdemes tanulni?==<br /> <br /> * [http://dp.iit.bme.hu/dp-current/ Fóliák]. A diasor nagyon jó, mindent meg lehet belőle tanulni.<br /> * Prolog:<br /> ** jegyzet: Szeredi Péter, Benkő Tamás: Deklaratív programozás. Bevezetés a logikai programozásba. Oktatási segédlet, 2004. [http://dp.iit.bme.hu/prolog/jegyzet/dp04s_jegyzet.pdf.gz Eredeti], [[Media:dp_2004_jegyzet.pdf | VIKWiki mirror – kereshető változat]].<br /> * Erlang <br /> ** magyar könyv nincs, a diasorból érdemes tanulni<br /> ** ajánlott könyv: Joe Armstrong: Programming Erlang: Software for a Concurrent World<br /> ** ELTE anyagok: http://nyelvek.inf.elte.hu/leirasok/Erlang/<br /> ** ingyenes tutorial: http://learnyousomeerlang.com/<br /> <br /> ==Gyakorlatok==<br /> A tárgyból kéthetente gyakorlatok vannak, az előadáson szereplő programozási nyelvnek megfelelően.<br /> <br /> ==Számonkérés==<br /> A vizsgán 100 (+7) pontot lehet elérni. A félévközi munka súlya 30 (+7) pontot.<br /> <br /> ===Kis házi feladatok===<br /> * Kötelező beadni a 7 kisháziből 3-at, de mindét nagy nyelvből legalább 1-1 kell hogy legyen. (&amp;bdquo;Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a beadás kötelező, még akkor is, ha a program tesztelése nem sikeres.&amp;rdquo;)<br /> * 3-3 feladat Prologból és Erlang-ból.<br /> * Beadás ETS-en keresztül.<br /> * Minden feladat jó megoldásáért 1-1 pluszpont a vizsgán.<br /> * Össz. max. +7 pont.<br /> <br /> ===Nagy házi feladat===<br /> * Nem kötelező beadni.<br /> * 1 feladat, amit Prologban és Erlangban is meg lehet oldani.<br /> * 10 teszteset, 0,5 pont/helyes lefutás/nyelv.<br /> * 5 pont a doksi.<br /> * Össz. 15 pont.<br /> <br /> ====Létraverseny====<br /> * Azok a nagy házi feladatok vesznek részt a létraversenyen, amelyek az adott nyelven az éles teszteseteknek legalább 80%-át (azaz legalább 8 tesztesetet) időlimiten belül megoldanak.<br /> * 10 teszteset van, az időlimit általában 120-180 másodperc/teszteset.<br /> * Pontszám = &amp;sum; min(futási idő, időlimit).<br /> * Ha valamelyik nyelven n. helyezést érsz el, max(8-n/2, 0) pluszpontot kapsz vizsgán.<br /> <br /> ==Zárthelyi==<br /> * Kötelező.<br /> * Semmilyen jegyzet, segédlet nem használható.<br /> * A megtanulandó könyvtári függvények és eljárások listája előre meg van adva, a zh anyaga az előző hét végéig leadott anyag.<br /> * A sikeres zh feltétele a maximális részpontszám 40%-ának megszerzése mindkét nyelven.<br /> * Pótpót zh a vizsgaidőszak első hetében.<br /> * Össz. 15 pont.<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> * Írásbeli feladatmegoldással kombinált szóbeli vizsga.<br /> * Prolog, Erlang: több kisebb feladat, kétszer 35 pontért (programírás, -elemzés).<br /> * Semmilyen jegyzet, segédlet nem használható.<br /> * A megtanulandó könyvtári függvények és eljárások listája előre meg van adva.<br /> * A sikeres vizsga feltétele a maximális részpontszám 40%-ának megszerzése mindkét nyelven.<br /> * Össz. 70 pont.<br /> <br /> * [[DeklaPoVizsga|Vizsgasorok]]<br /> * [[DeklaPoTippek|Tippek ZH-ra és vizsgára]]<br /> * [[DeklapoZV|Záróvizsga információk és tételkidolgozás]]<br /> <br /> ==Emacs howto Windows alá==<br /> <br /> Írtam egy rövid összegzést arról, hogy az emacsot mi módon lehet Windows alatt összekapcsolni az SML és Prolog fordítókkal: [[DeklaPoEmacsHowTo|Emacs howto]].<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Dxmiamme https://vik.wiki/index.php?title=Deklarat%C3%ADv_programoz%C3%A1s&diff=163750 2013-03-24T16:46:01Z

<p>Dxmiamme: /* Követelmények */</p> <hr /> <div>{{Tantargy<br /> |targykod=VISZA402<br /> |nev=Deklaratív programozás<br /> |kredit=5<br /> |felev=7<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=van<br /> |nagyzh=van<br /> |hf=1+7db<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA402/<br /> |targyhonlap=http://dp.iit.bme.hu/dp-current/<br /> |levlista=[http://bagira.iit.bme.hu/mailman/listinfo/dp-l lista]<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> A tárgy felvételéhez szükséges a [[Szoftvertechnológia]] tárgy teljesítése.<br /> ===Félévközi feladatok===<br /> * A gyakorlatok legalább 70%-án való részvétel.<br /> * Sikeres nagyZH (azaz mindkét nyelvből legalább 40%-os teljesítmény)<br /> * Legalább 3 kisházi sikeres beadása (de mindkét nyelvből legalább 1)<br /> ===Megajánlott jegy===<br /> * Azok a hallgatók, akiknek a nagy házi feladata mindkét nyelven bejut a létraversenybe, megajánlott jegyet kaphatnak.<br /> * Jó megajánlott jegyet kap az, aki elővizsgán sikeresen megvédi mindkét, a létraversenybe bejutott nagy házi feladatát.<br /> * Jeles megajánlott jegyet kap az, akinek programja ezen felül a létraverseny teszteseteinek legalább 40%-át időkorláton belül teljesíti.<br /> <br /> ==A tárgyról==<br /> <br /> * [[Deklaratív programozás kedvcsináló | Kedvcsináló, mikor válasszam ezt?]]<br /> * '''Mottó:''' Ami igaz, nem biztos, hogy gyors is.<br /> * [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: dp/deklapo<br /> <br /> ===Kapcsolódó tárgyak===<br /> * [[Nagy6LogProg|Nagyhatékonyságú logikai programozás]]<br /> <br /> ==Miből érdemes tanulni?==<br /> <br /> * [http://dp.iit.bme.hu/dp-current/ Fóliák]. A diasor nagyon jó, mindent meg lehet belőle tanulni.<br /> * Prolog:<br /> ** jegyzet: Szeredi Péter, Benkő Tamás: Deklaratív programozás. Bevezetés a logikai programozásba. Oktatási segédlet, 2004. [http://dp.iit.bme.hu/prolog/jegyzet/dp04s_jegyzet.pdf.gz Eredeti], [[Media:dp_2004_jegyzet.pdf | VIKWiki mirror – kereshető változat]].<br /> * Erlang <br /> ** magyar könyv nincs, a diasorból érdemes tanulni<br /> ** ajánlott könyv: Joe Armstrong: Programming Erlang: Software for a Concurrent World<br /> ** ELTE anyagok: http://nyelvek.inf.elte.hu/leirasok/Erlang/<br /> ** ingyenes tutorial: http://learnyousomeerlang.com/<br /> <br /> ==Gyakorlatok==<br /> A tárgyból kéthetente gyakorlatok vannak, az előadáson szereplő programozási nyelvnek megfelelően.<br /> <br /> ==Számonkérés==<br /> A vizsgán 100 (+7) pontot lehet elérni. A félévközi munka súlya 30 (+7) pontot.<br /> <br /> ===Kis házi feladatok===<br /> * Kötelező beadni a 7 kisháziből 3-at, de mindét nagy nyelvből legalább 1-1 kell hogy legyen. (&amp;bdquo;Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a beadás kötelező, még akkor is, ha a program tesztelése nem sikeres.&amp;rdquo;)<br /> * 3-3 feladat Prologból és Erlang-ból.<br /> * Beadás ETS-en keresztül.<br /> * Minden feladat jó megoldásáért 1-1 pluszpont a vizsgán.<br /> * Össz. max. +7 pont.<br /> <br /> ===Nagy házi feladat===<br /> * Nem kötelező beadni.<br /> * 1 feladat, amit Prologban és Erlangban is meg lehet oldani.<br /> * 10 teszteset, 0,5 pont/helyes lefutás/nyelv.<br /> * 5 pont a doksi.<br /> * Össz. 15 pont.<br /> <br /> ====Létraverseny====<br /> * Ha a házi feladat mindegyik tesztesetre lefutott, indul a létraversenyen.<br /> * 10 teszteset van, az időlimit általában 120-180 másodperc/teszteset.<br /> * Pontszám = &amp;sum; min(futási idő, időlimit).<br /> * Ha valamelyik nyelven n. helyezést érsz el, max(8-n/2, 0) pluszpontot kapsz vizsgán.<br /> <br /> ==Zárthelyi==<br /> * Kötelező.<br /> * Semmilyen jegyzet, segédlet nem használható.<br /> * A megtanulandó könyvtári függvények és eljárások listája előre meg van adva, a zh anyaga az előző hét végéig leadott anyag.<br /> * A sikeres zh feltétele a maximális részpontszám 40%-ának megszerzése mindkét nyelven.<br /> * Pótpót zh a vizsgaidőszak első hetében.<br /> * Össz. 15 pont.<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> * Írásbeli feladatmegoldással kombinált szóbeli vizsga.<br /> * Prolog, Erlang: több kisebb feladat, kétszer 35 pontért (programírás, -elemzés).<br /> * Semmilyen jegyzet, segédlet nem használható.<br /> * A megtanulandó könyvtári függvények és eljárások listája előre meg van adva.<br /> * A sikeres vizsga feltétele a maximális részpontszám 40%-ának megszerzése mindkét nyelven.<br /> * Össz. 70 pont.<br /> <br /> * [[DeklaPoVizsga|Vizsgasorok]]<br /> * [[DeklaPoTippek|Tippek ZH-ra és vizsgára]]<br /> * [[DeklapoZV|Záróvizsga információk és tételkidolgozás]]<br /> <br /> ==Emacs howto Windows alá==<br /> <br /> Írtam egy rövid összegzést arról, hogy az emacsot mi módon lehet Windows alatt összekapcsolni az SML és Prolog fordítókkal: [[DeklaPoEmacsHowTo|Emacs howto]].<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Dxmiamme https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=155871 2013-01-29T16:32:23Z

<p>Dxmiamme: </p> <hr /> <div>{{Tantargy|nev=Algoritmuselmélet|targykod=VISZA213|kredit=5|felev=4|kiszh=nincs|vizsga=írásbeli|kereszt=van|nagyzh=1 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/|levlista=algelATsch.bme.hu }}<br /> <br /> =Követelmények=<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> A tárgy felvételéhez szükséges a [[Bevezetés a számításelméletbe II.]] aláírás megszerzése.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> Egy évközi zárthelyi lesz, ezen lehet az aláírást megszerezni. <br /> A zh várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. Az elégségeshez 40%-os teljesítmény kell. <br /> A zh eredménye, kedvezõ esetben, feljavíthatja a vizsgazh eredményét is. (Korábbi félévben írt zh pontszáma nem számít a vizsgajegybe.) <br /> <br /> Az aláírásért az évközi zárhelyit legalább elégségesre meg kell írni. <br /> (Akinek van régebbrõl aláírása, annak nem kötelezõ zh-t írni, de írhat, ha akar -- a már meglevõ aláírást sikertelen zh esetén sem veszíti el. Aki vizsgakurzusként vette fel a tárgyat az nem írhat zh-t. Korábbi félévben írt zh pontszámát nem lehet a vizsgába beszámítani. ) <br /> <br /> '''Pótzárthelyi''' a megadott idõpontban lesz, anyaga megegyezik a zh anyagával. Ennek eredménye felülírja a zh eredményét, de a zh-n megszerzett aláírást nem lehet elveszteni. <br /> <br /> A '''pótlási héten''' lesz még egy alkalom az aláírás megszerzésére, de ennek a zh-nak a tétje már csak ennyi, az eredménye nem számítható be a vizsgajegybe (anyaga ugyanaz, mint a zh anyaga). <br /> <br /> ===Vizsgaidőszakban===<br /> '''Vizsga:''' A vizsga elméleti kérdésekbõl és feladatokból áll. <br /> <br /> Az írásbeli vizsga után megajánlunk egy jegyet, ami vagy a vizsgán elért osztályzat, vagy ha ez legalább elégséges és a zh (pótzh) eredménye jobb, mint a vizsgazárthelyié, akkor a (pót)zh és vizsgapontszám átlagának megfelelõ osztályzat. Ha a megajánlott jegy legalább elégséges, az eredményhirdetéskor lehetõség van egy szóbeli vizsgára, amivel a megajánlott jegyen legfeljebb egyet lehet javítani vagy rontani. <br /> <br /> '''Elővizsga:''' nincs<br /> <br /> '''Zh-n, vizsgán könyv, jegyzet nem használható!'''<br /> <br /> = Segédanyagok =<br /> <br /> '''Előadáshoz'''<br /> <br /> A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br /> <br /> [[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> <br /> [[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> <br /> [[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br /> <br /> [[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> <br /> [[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br /> <br /> <br /> '''Gyakorlathoz'''<br /> <br /> [[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br /> <br /> '''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat feladatai:''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)''<br /> <br /> [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs01.pdf| 1. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m01.pdf| 1. gyak megoldásai]]<br /> <br /> [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs02.pdf| 2. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m02.pdf| 2. gyak megoldásai]]<br /> <br /> [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs03.pdf| 3. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m03.pdf| 3. gyak megoldásai]]<br /> <br /> [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs04.pdf| 4. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m04.pdf| 4. gyak megoldásai]]<br /> <br /> [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs05.pdf| 5. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m05.pdf| 5. gyak megoldásai]]<br /> <br /> [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs06.pdf| 6. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m06.pdf| 6. gyak megoldásai]]<br /> <br /> [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs08.pdf| 8. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m08.pdf| 8. gyak megoldásai]]<br /> <br /> [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs09.pdf| 9. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m09.pdf| 9. gyak megoldásai]]<br /> <br /> [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs10.pdf| 10. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m10.pdf| 10. gyak megoldásai]]<br /> <br /> [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs11.pdf| 11. gyak feladatsora]] [[Media:Algel_gyak_2012osz_m11.pdf| 11. gyak megoldásai]]<br /> <br /> == Videó ==<br /> 2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;tkod=BMEALGO| videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br /> <br /> = ZH =<br /> <br /> * 2010<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 pzh]] Nem hivatalos javító kulccsal!<br /> <br /> *2011<br /> ** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 zh]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 pzh]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2012<br /> ** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 zh]] megoldással<br /> <br /> = Vizsga =<br /> <br /> [[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br /> <br /> [[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br /> <br /> [[Media:Algel_vizsga_20121220.jpg| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> <br /> [[Media:Algel_vizsga_20130103.jpg| 2013.01.03 vizsga]] megoldás nélkül<br /> <br /> [[Media:Algel_vizsga_20130110.jpg| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br /> <br /> = Tippek =<br /> <br /> A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br /> <br /> Ajánlani tudom csak [http://www.cs.bme.hu/~akorosi| Kőrösi Attila] gyakorlatát.(2012.ősz by Fityusz)<br /> <br /> Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br /> <br /> = Hasznos linkek =<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br /> <br /> [http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Dxmiamme