<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Dobra+G%C3%A1bor</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Dobra+G%C3%A1bor"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Dobra_G%C3%A1bor"/>
	<updated>2026-04-11T04:26:13Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_II.&amp;diff=191319</id>
		<title>A programozás alapjai II.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_II.&amp;diff=191319"/>
		<updated>2017-02-06T01:30:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Dobra Gábor: /* Jegyzet */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=A programozás alapjai 2.&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA00&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIA114&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=7&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=5 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|hf=1 nagyházi + szorgalmi&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA00&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://infocpp.iit.bme.hu/&lt;br /&gt;
|levlista=prog2{{kukac}}sch.bme.hu }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
Az új tanterv [[A programozás alapjai I.|A programozás alapjai 1.]] tárgyából kredit megszerzése, vagy a régi tanterv [[A programozás alapjai I. (régi)|A programozás alapjai 1.]] tárgyából kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A szorgalmi időszakban===&lt;br /&gt;
*A min. elégséges &#039;&#039;&#039;félévvégi jegy&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;laborok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. Laboron lehet beugró, amit ha nem teljesítesz nem lesz érvényes a jelenléted.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;kisZH-k&#039;&#039;&#039; sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak külön-külön el kell hogy érje a 40%-ot. &lt;br /&gt;
**A 2 &#039;&#039;&#039;nagyZH&#039;&#039;&#039; sikeres megírása. Ehhez a két ZH összpontszámának kell elérnie az összesen elérhető pontok 50%-át.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;házi feladat&#039;&#039;&#039; sikeres megoldása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**A kis zárthelyik pótlólagos megírására nincs lehetőség, viszont 5 kisZH-ból csak 3 számít, így a másik kettőt felhasználhatod javításra.&lt;br /&gt;
**A nagy zárthelyik közül az egyik, mégpedig amelyik rosszabbul sikerült elsőre, a pótlási héten pótolható, különeljárási díj megfizetése mellett. A pótZH felülírja a korábbi ZH eredményét.&lt;br /&gt;
**A nagy házi feladat pótlólagos beadására csak a szorgalmi időszak végéig (utolsó tanítási napon, 12.00 óráig), különeljárási díj megfizetésével van mód, azon túl a nagy házi feladat nem pótolható. A megoldások apróbb hibáinak javítására – a laborvezető oktatóval egyeztetett időpontban – a pótlási hét végéig (utolsó napon 12:00 óráig), különeljárási díj megfizetésével van mód, azon túl a nagy házi feladat nem javítható. A pótlási héten már csak olyan feladatok és/vagy dokumentációk javíthatók, amelyek hiányosság, vagy működési hiba miatt kerültek elutasításra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
&amp;lt;code&amp;gt;Pontszám = NZH1 (40 pont) + NZH2 (40 pont) + legjobb 3 kisZH (30 pont) + pluszpontok (14 pont)&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
Pluszpont kétféleképpen szerezhető:&lt;br /&gt;
* Házi feladat: a részfeladatokra kapható 1-1-2-2 pont, de csak ha nem kellett pótolni a házit (NHF5).&lt;br /&gt;
* Szorgalmi feladatok: cporta - ural-on kiadott feladatok, 1-1 pont kapható rájuk. Csak akkor számítanak, ha a két ZH pontszáma legalább 52 (a 80-ból, 65%).&lt;br /&gt;
Ha ponthatáron vagy, és az összes pluszpontot összeszedted, esélyes hogy a jobb jegyet kapod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ponthatárok:&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 1 || 0-51&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 || 52-66&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 || 67-81&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 || 82-96&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 || 97-&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Jegyzet ===&lt;br /&gt;
* Dobra Gábor [http://bit.do/prog2jegyzet Prog2 jegyzete]&lt;br /&gt;
* Siroki Péter HaT-os öregtag által készített C++ jegyzet: [[Media:Prog2_jegyzet.pdf|pdf]] - [http://psiroki.github.io/ccjegyzet/ online]. A villanyos tematikát követi, de itt is jól használható. Az esetleges hibákat a wiki@sch.bme.hu címre várjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Általános segédletek ===&lt;br /&gt;
* [http://www.eet.bme.hu/~czirkos/cpp.php Czirkos Zoltán honlapja]&lt;br /&gt;
* [[ProgUnixon]]&lt;br /&gt;
* [[Prog2ShellScriptTutorial|ShellScriptTutorial]]&lt;br /&gt;
* [[Prog2Vi|A vi szövegszerkesztőről]]&lt;br /&gt;
* [http://www.cppreference.com/ C és C++ referencia oldal]&lt;br /&gt;
* [http://www.iit.bme.hu/~szebi/proga2/cppsummary.pdf 2 oldalas C++ összefoglaló]&lt;br /&gt;
* [http://www.iit.bme.hu/~szebi/proga2/stlsummary.pdf 2 oldalas STL összefoglaló]&lt;br /&gt;
* [http://duramecho.com/ComputerInformation/WhyHowCppConst.html Mire jó a konstans referencia?] Ha végigolvasod megvilágosodsz.&lt;br /&gt;
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/c-programozas-1 Czirják Zoltán 2012 tavaszi félévben tartott konzultációinak megoldásai és feladatsorai.] Jól jön a zh-hoz, beugrókhoz.&lt;br /&gt;
* [http://www.aut.bme.hu/CppPeldatar/Tags/El%C5%91sz%C3%B3 c++] Villanyos c++ példatár.&lt;br /&gt;
* [http://www.chiark.greenend.org.uk/~sgtatham/putty/ Putty] ural2 eléréshez.&lt;br /&gt;
* [https://tortoisesvn.net/ TortoiseSVN] laborok anyagainak letöltéséhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előadások diái ===&lt;br /&gt;
* 2016:&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_1.pdf|C++ kialakulása, nem OO újdonságok]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_2.pdf|OO paradigmák, osztály, operátorok átdefiniálása]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_3.pdf|konstruktor és értékadás, dinamikus szerkezetek]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_4.pdf|analitikus és korlátozó öröklés]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_6.pdf|mutatókonverziók, heterogén kollekció]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_7.pdf|generikus szerkezetek, template]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_8.pdf|bejárók és egy tervezési példa]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_9.pdf|többszörös öröklés, cast, perzisztencia]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_10.pdf|hibakezelés és STL bevezető]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_11.pdf|STL algoritmusok]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_13.pdf|Grafikus felületek és a C++]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Online hozzáférhető könyvek ===&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/objektum-orientalt/adatok.html Objektum-orientált szoftverfejlesztés]&lt;br /&gt;
* [http://www.ms.sapientia.ro/~manyi/teaching/c++/cpp.pdf C++ leírás magyarul]&lt;br /&gt;
** A könyvből remekül át lehet ismételni a tanultakat.&lt;br /&gt;
** A programnyelv önálló megtanulására nem alkalmas, mivel előbb használ olyan fogalmakat, melyeket csak később vezet be.&lt;br /&gt;
* [http://www.icce.rug.nl/documents/cplusplus/ C++ Annotations]&lt;br /&gt;
* [http://www.mindview.net/Books/TICPP/ThinkingInCPP2e.html Thinking in C++]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szabadon elérhető C++ fejlesztőeszközök és fordítók ===&lt;br /&gt;
* [https://www.visualstudio.com/en-us/products/visual-studio-community-vs.aspx Visual Studio Community 2015] &amp;amp;mdash; Windowsra&lt;br /&gt;
* [http://msdn.microsoft.com/mobility/othertech/eVisualc/default.aspx eMbedded Visual C++] &amp;amp;mdash; Windows CE-re&lt;br /&gt;
* [http://gcc.gnu.org/ GCC] &amp;amp;mdash; sok platformra&lt;br /&gt;
* [http://www.intel.com/cd/software/products/asmo-na/eng/compilers/clin/219856.htm Intel C++ Compiler] &amp;amp;mdash; Linuxra (létezik Windowsra is)&lt;br /&gt;
* [http://www.eclipse.org/cdt/ Eclipse CDT plugin] &amp;amp;mdash; sok platformra&lt;br /&gt;
* [http://www.codeblocks.org/ Code::Blocks] &amp;amp;mdash; sok platformra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== KisZH-k, beugrók ==&lt;br /&gt;
A [https://infocpp.iit.bme.hu/taxonomy/term/8 tárgyhonlapon] megtalálható az összes kisZH évre és csoportokra bontva, megoldásokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Házi ==&lt;br /&gt;
A házi véletlenszerűen generált. Van néhány témakör (pl. Neumann-elvű számítógép szimulátor, kupackezelő, recept-nyilvántartás, állapotgép szimulátor, fájlkezelő rendszer, stb.), ezeket ellátják névre szóló paraméterekkel, majd kiadják a hallgatóknak. A házi az objektumkezelésre, memóriakezelésre, operátorokra koncentrál leginkább, így a tananyag legfontosabb részeiből jó tapasztalatot szerezhetsz.&lt;br /&gt;
A házi másik része kötött. Egyfelől előírják a dokumentáció felépítését, mit kell beadni, milyen formában. Másrészt a memtrace-t használni kell a házinál, illetve ajánlott a gtest_lite használata is (ezeket a fájlokat nem kell külön feltölteni, a Cporta tudja kezelni őket).&lt;br /&gt;
A házi 4-5 részfeladatra tagolódik:&lt;br /&gt;
# Specifikáció: Néhány bekezdés terjedelemben írd le, a kiadott feladat szövege alapján hogyan képzeled el a megvalósítandó programot, hogy a laborvezető lássa, mit fogsz csinálni.&lt;br /&gt;
# Terv: Bővebben írd le, hogyan lesz megvalósítva a feladatod. Hogyan dolgozod fel a bemenetet, melyik függvénynek/objektumnak mi a szerepe, hogyan lesz kiszámítva pl. a bolygók tömege. Tervezd meg, milyen osztályokra lesz szükséged, azok hogyan kapcsolódnak egymáshoz, erről készíts is valami diagramot. Ez lehet kézi rajz, vagy a Google első találata. Tipp: ha Visual Studio-t használsz, és megcsinálod a 3. részfeladatot is, generálhatsz egy osztálydiagramot (jobb klikk a projekt nevén &amp;gt; View &amp;gt; View class diagram)&lt;br /&gt;
# Interfész: Itt már kódot is kell írnod. A korábban megtervezett osztályokat/függvényeket készítsd el, de a függvények belsejei lehetnek félkészek, vagy üresek. Kezd el megírni a main() függvényt, és a program többi részét. Amikor feltöltöd a fájlokat Cporta-ra, a header fájlokat ne jelöld be fordítandónak, de a main() függvényt tartalmazó fájlt mindenképpen!&lt;br /&gt;
# Végleges: Ekkora kellene befejezned a házidat. Dokumentációt, forrásfájlokat, teszt bemeneteket kell feltöltened. Feltöltésnél minden (.h és .cpp) fájlt jelölj be fordításra! A Cporta mutatni fogja, ha hibás a programod. Ezeket ki kell javítanod. A hibátlan programot az oldal lefordítja, és lefuttatja, majd kijelzi, hogy a forrásfájlok mely utasításai nem lettek felhasználva. Törekedj arra, hogy lehetőleg a program minden része le legyen fedve. Ezt további, vagy kibővített teszt bemenetekkel érheted el. Nem muszáj az összes sornak érintettnek lennie, de lényegesebb részek ne maradjanak ki (pl. egy kupacokat tároló programnál sose fut le a jobboldalt kezelő függvény, csak a bal).&lt;br /&gt;
# Pótlás: Ha nem készültél el a 4. részfeladattal, de azért már a nagyja megvan, csak apróbb javítások/pontosítások szükségesek, akkor később is beadhatod a házit. Ezért fizetni kell, és nem fogsz 6 pluszpontot kapni a házira. Ha a 4. részfeladatnál kész voltál, nem kell feltöltened semmit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy egyszerű [https://svn.iit.bme.hu/proga2/cporta_peldak/NHF/ minta házi feladatban] látható, a részfeladatoknál hogyan alakul a program.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
* 2016: [[:File:prog2_zh1_2016.pdf|1. ZH]] - [[:File:prog2_pzh1_2016.pdf|1. ZH pót]] - [[:File:prog2_zh2_2016.pdf|2. ZH]] - [[:File:prog2_pzh2_2016.pdf|2. ZH pót]] &lt;br /&gt;
* 2015: [[:File:prog2_zh1_2015.pdf|1. ZH]] - [[:File:prog2_zh2_2015.pdf|2. ZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi típusú ZH-k&#039;&#039;&#039; (csak 1 ZH volt félév közben):&lt;br /&gt;
* 2014: [[:File:prog2_zh_2014_1.pdf|A]] - [[:File:prog2_zh_2014_2.pdf|B]] &lt;br /&gt;
* 2013: [[Media:Zh130523a_meg.pdf|A]] - [[Media:Zh130513a_meg.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2012: [[Media:prog2_zh_20120517a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20120510a_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2011: [[Media:prog2_zh_20110512a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20110519a_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2010: [[Media:prog2_zh_20100513a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20100515a_mo.pdf|B]] - [[Media:prog2_zh_20100520a_mo.pdf|C]] - [[Media:prog2_zh_20100525a_mo.pdf|D]]&lt;br /&gt;
* 2009: [[Media:prog2_zh_20090515a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20090521a_p_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2008: [[Media:prog2_zh_20080514a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20080522a_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2007: [[Media:prog2_zh_20070517b_mo.pdf|A]]&lt;br /&gt;
* 2006: [[Media:prog2_zh_20060518a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20060525a_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Tipikus ZH kérdések&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Írj egy generikus tároló osztályt mely tudja az alábbiakat:&lt;br /&gt;
** konstrukor, destruktor&lt;br /&gt;
** másoló konstruktor&lt;br /&gt;
** operator =&lt;br /&gt;
** getMinMax(bool isMin)&lt;br /&gt;
* Írjon tetszőleges generikus rendező algoritmust!&lt;br /&gt;
* Írjon algoritmus, amely transzponál egy generikus mátrixot!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele.&lt;br /&gt;
Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: [[A programozás alapjai - Hogy tanuljunk meg programozni?|Hogy tanuljunk meg programozni?]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 23:26 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gyakvezérek ==&lt;br /&gt;
=== Vélemény a gyakorlatvezetőkről ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Blázovics László&#039;&#039;&#039;: Az anyagot nagyon érti, szívesen segít, viszont nem tart túl izgalmas gyakorlatokat, könnyen elterelődik a figyelmed, könnyen bealszol.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Goldschmidt Balázs&#039;&#039;&#039;: Jó hangulatú órákat tart, jól magyaráz.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Simon Balázs&#039;&#039;&#039;: Jól magyaráz, viszont az előadói stílusa nem a legjobb.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Izsó Tamás&#039;&#039;&#039;: Nagyon jó szakember, de nem gyakorlatot tart, hanem előadást. Diákat vetít és végig magyaráz. Az utolsó pár dián általában vannak feladatok, de azokat sem megoldja, hanem megmutatja a megoldást és csak beszél a kódról. Ráadásul sokszor ezekig a diákig el sem ér, mert kicsúszik az időből. Soha nem sikerül még befejezni az órát időre (sőt, csak szimplán befejezni sem, mert sosem ért a végére). Óra előtt igyál meg legalább egy kávét, különben tuti elalszol. Ettől függetlenül jó szakember, és szívesen segít is, bármilyen problémád, kérdésed van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
A félév közben szokott lenni verseny, melynek eredménye nem számít bele az félév végi eredménybe. Részletesebben: [http://infocpp.iit.bme.hu/bmx]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dobra Gábor</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_II.&amp;diff=191318</id>
		<title>A programozás alapjai II.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_II.&amp;diff=191318"/>
		<updated>2017-02-06T01:30:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Dobra Gábor: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=A programozás alapjai 2.&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA00&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIA114&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=7&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=5 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|hf=1 nagyházi + szorgalmi&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA00&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://infocpp.iit.bme.hu/&lt;br /&gt;
|levlista=prog2{{kukac}}sch.bme.hu }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
Az új tanterv [[A programozás alapjai I.|A programozás alapjai 1.]] tárgyából kredit megszerzése, vagy a régi tanterv [[A programozás alapjai I. (régi)|A programozás alapjai 1.]] tárgyából kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A szorgalmi időszakban===&lt;br /&gt;
*A min. elégséges &#039;&#039;&#039;félévvégi jegy&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;laborok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. Laboron lehet beugró, amit ha nem teljesítesz nem lesz érvényes a jelenléted.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;kisZH-k&#039;&#039;&#039; sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak külön-külön el kell hogy érje a 40%-ot. &lt;br /&gt;
**A 2 &#039;&#039;&#039;nagyZH&#039;&#039;&#039; sikeres megírása. Ehhez a két ZH összpontszámának kell elérnie az összesen elérhető pontok 50%-át.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;házi feladat&#039;&#039;&#039; sikeres megoldása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**A kis zárthelyik pótlólagos megírására nincs lehetőség, viszont 5 kisZH-ból csak 3 számít, így a másik kettőt felhasználhatod javításra.&lt;br /&gt;
**A nagy zárthelyik közül az egyik, mégpedig amelyik rosszabbul sikerült elsőre, a pótlási héten pótolható, különeljárási díj megfizetése mellett. A pótZH felülírja a korábbi ZH eredményét.&lt;br /&gt;
**A nagy házi feladat pótlólagos beadására csak a szorgalmi időszak végéig (utolsó tanítási napon, 12.00 óráig), különeljárási díj megfizetésével van mód, azon túl a nagy házi feladat nem pótolható. A megoldások apróbb hibáinak javítására – a laborvezető oktatóval egyeztetett időpontban – a pótlási hét végéig (utolsó napon 12:00 óráig), különeljárási díj megfizetésével van mód, azon túl a nagy házi feladat nem javítható. A pótlási héten már csak olyan feladatok és/vagy dokumentációk javíthatók, amelyek hiányosság, vagy működési hiba miatt kerültek elutasításra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
&amp;lt;code&amp;gt;Pontszám = NZH1 (40 pont) + NZH2 (40 pont) + legjobb 3 kisZH (30 pont) + pluszpontok (14 pont)&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
Pluszpont kétféleképpen szerezhető:&lt;br /&gt;
* Házi feladat: a részfeladatokra kapható 1-1-2-2 pont, de csak ha nem kellett pótolni a házit (NHF5).&lt;br /&gt;
* Szorgalmi feladatok: cporta - ural-on kiadott feladatok, 1-1 pont kapható rájuk. Csak akkor számítanak, ha a két ZH pontszáma legalább 52 (a 80-ból, 65%).&lt;br /&gt;
Ha ponthatáron vagy, és az összes pluszpontot összeszedted, esélyes hogy a jobb jegyet kapod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ponthatárok:&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 1 || 0-51&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 || 52-66&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 || 67-81&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 || 82-96&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 || 97-&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Jegyzet ===&lt;br /&gt;
* Siroki Péter HaT-os öregtag által készített C++ jegyzet: [[Media:Prog2_jegyzet.pdf|pdf]] - [http://psiroki.github.io/ccjegyzet/ online]. A villanyos tematikát követi, de itt is jól használható. Az esetleges hibákat a wiki@sch.bme.hu címre várjuk.&lt;br /&gt;
* Dobra Gábor [http://bit.do/prog2jegyzet Prog2 jegyzete]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Általános segédletek ===&lt;br /&gt;
* [http://www.eet.bme.hu/~czirkos/cpp.php Czirkos Zoltán honlapja]&lt;br /&gt;
* [[ProgUnixon]]&lt;br /&gt;
* [[Prog2ShellScriptTutorial|ShellScriptTutorial]]&lt;br /&gt;
* [[Prog2Vi|A vi szövegszerkesztőről]]&lt;br /&gt;
* [http://www.cppreference.com/ C és C++ referencia oldal]&lt;br /&gt;
* [http://www.iit.bme.hu/~szebi/proga2/cppsummary.pdf 2 oldalas C++ összefoglaló]&lt;br /&gt;
* [http://www.iit.bme.hu/~szebi/proga2/stlsummary.pdf 2 oldalas STL összefoglaló]&lt;br /&gt;
* [http://duramecho.com/ComputerInformation/WhyHowCppConst.html Mire jó a konstans referencia?] Ha végigolvasod megvilágosodsz.&lt;br /&gt;
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/c-programozas-1 Czirják Zoltán 2012 tavaszi félévben tartott konzultációinak megoldásai és feladatsorai.] Jól jön a zh-hoz, beugrókhoz.&lt;br /&gt;
* [http://www.aut.bme.hu/CppPeldatar/Tags/El%C5%91sz%C3%B3 c++] Villanyos c++ példatár.&lt;br /&gt;
* [http://www.chiark.greenend.org.uk/~sgtatham/putty/ Putty] ural2 eléréshez.&lt;br /&gt;
* [https://tortoisesvn.net/ TortoiseSVN] laborok anyagainak letöltéséhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előadások diái ===&lt;br /&gt;
* 2016:&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_1.pdf|C++ kialakulása, nem OO újdonságok]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_2.pdf|OO paradigmák, osztály, operátorok átdefiniálása]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_3.pdf|konstruktor és értékadás, dinamikus szerkezetek]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_4.pdf|analitikus és korlátozó öröklés]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_6.pdf|mutatókonverziók, heterogén kollekció]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_7.pdf|generikus szerkezetek, template]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_8.pdf|bejárók és egy tervezési példa]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_9.pdf|többszörös öröklés, cast, perzisztencia]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_10.pdf|hibakezelés és STL bevezető]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_11.pdf|STL algoritmusok]]&lt;br /&gt;
** [[:File:Prog2_dia_2015-16-2_13.pdf|Grafikus felületek és a C++]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Online hozzáférhető könyvek ===&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/objektum-orientalt/adatok.html Objektum-orientált szoftverfejlesztés]&lt;br /&gt;
* [http://www.ms.sapientia.ro/~manyi/teaching/c++/cpp.pdf C++ leírás magyarul]&lt;br /&gt;
** A könyvből remekül át lehet ismételni a tanultakat.&lt;br /&gt;
** A programnyelv önálló megtanulására nem alkalmas, mivel előbb használ olyan fogalmakat, melyeket csak később vezet be.&lt;br /&gt;
* [http://www.icce.rug.nl/documents/cplusplus/ C++ Annotations]&lt;br /&gt;
* [http://www.mindview.net/Books/TICPP/ThinkingInCPP2e.html Thinking in C++]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szabadon elérhető C++ fejlesztőeszközök és fordítók ===&lt;br /&gt;
* [https://www.visualstudio.com/en-us/products/visual-studio-community-vs.aspx Visual Studio Community 2015] &amp;amp;mdash; Windowsra&lt;br /&gt;
* [http://msdn.microsoft.com/mobility/othertech/eVisualc/default.aspx eMbedded Visual C++] &amp;amp;mdash; Windows CE-re&lt;br /&gt;
* [http://gcc.gnu.org/ GCC] &amp;amp;mdash; sok platformra&lt;br /&gt;
* [http://www.intel.com/cd/software/products/asmo-na/eng/compilers/clin/219856.htm Intel C++ Compiler] &amp;amp;mdash; Linuxra (létezik Windowsra is)&lt;br /&gt;
* [http://www.eclipse.org/cdt/ Eclipse CDT plugin] &amp;amp;mdash; sok platformra&lt;br /&gt;
* [http://www.codeblocks.org/ Code::Blocks] &amp;amp;mdash; sok platformra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== KisZH-k, beugrók ==&lt;br /&gt;
A [https://infocpp.iit.bme.hu/taxonomy/term/8 tárgyhonlapon] megtalálható az összes kisZH évre és csoportokra bontva, megoldásokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Házi ==&lt;br /&gt;
A házi véletlenszerűen generált. Van néhány témakör (pl. Neumann-elvű számítógép szimulátor, kupackezelő, recept-nyilvántartás, állapotgép szimulátor, fájlkezelő rendszer, stb.), ezeket ellátják névre szóló paraméterekkel, majd kiadják a hallgatóknak. A házi az objektumkezelésre, memóriakezelésre, operátorokra koncentrál leginkább, így a tananyag legfontosabb részeiből jó tapasztalatot szerezhetsz.&lt;br /&gt;
A házi másik része kötött. Egyfelől előírják a dokumentáció felépítését, mit kell beadni, milyen formában. Másrészt a memtrace-t használni kell a házinál, illetve ajánlott a gtest_lite használata is (ezeket a fájlokat nem kell külön feltölteni, a Cporta tudja kezelni őket).&lt;br /&gt;
A házi 4-5 részfeladatra tagolódik:&lt;br /&gt;
# Specifikáció: Néhány bekezdés terjedelemben írd le, a kiadott feladat szövege alapján hogyan képzeled el a megvalósítandó programot, hogy a laborvezető lássa, mit fogsz csinálni.&lt;br /&gt;
# Terv: Bővebben írd le, hogyan lesz megvalósítva a feladatod. Hogyan dolgozod fel a bemenetet, melyik függvénynek/objektumnak mi a szerepe, hogyan lesz kiszámítva pl. a bolygók tömege. Tervezd meg, milyen osztályokra lesz szükséged, azok hogyan kapcsolódnak egymáshoz, erről készíts is valami diagramot. Ez lehet kézi rajz, vagy a Google első találata. Tipp: ha Visual Studio-t használsz, és megcsinálod a 3. részfeladatot is, generálhatsz egy osztálydiagramot (jobb klikk a projekt nevén &amp;gt; View &amp;gt; View class diagram)&lt;br /&gt;
# Interfész: Itt már kódot is kell írnod. A korábban megtervezett osztályokat/függvényeket készítsd el, de a függvények belsejei lehetnek félkészek, vagy üresek. Kezd el megírni a main() függvényt, és a program többi részét. Amikor feltöltöd a fájlokat Cporta-ra, a header fájlokat ne jelöld be fordítandónak, de a main() függvényt tartalmazó fájlt mindenképpen!&lt;br /&gt;
# Végleges: Ekkora kellene befejezned a házidat. Dokumentációt, forrásfájlokat, teszt bemeneteket kell feltöltened. Feltöltésnél minden (.h és .cpp) fájlt jelölj be fordításra! A Cporta mutatni fogja, ha hibás a programod. Ezeket ki kell javítanod. A hibátlan programot az oldal lefordítja, és lefuttatja, majd kijelzi, hogy a forrásfájlok mely utasításai nem lettek felhasználva. Törekedj arra, hogy lehetőleg a program minden része le legyen fedve. Ezt további, vagy kibővített teszt bemenetekkel érheted el. Nem muszáj az összes sornak érintettnek lennie, de lényegesebb részek ne maradjanak ki (pl. egy kupacokat tároló programnál sose fut le a jobboldalt kezelő függvény, csak a bal).&lt;br /&gt;
# Pótlás: Ha nem készültél el a 4. részfeladattal, de azért már a nagyja megvan, csak apróbb javítások/pontosítások szükségesek, akkor később is beadhatod a házit. Ezért fizetni kell, és nem fogsz 6 pluszpontot kapni a házira. Ha a 4. részfeladatnál kész voltál, nem kell feltöltened semmit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy egyszerű [https://svn.iit.bme.hu/proga2/cporta_peldak/NHF/ minta házi feladatban] látható, a részfeladatoknál hogyan alakul a program.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
* 2016: [[:File:prog2_zh1_2016.pdf|1. ZH]] - [[:File:prog2_pzh1_2016.pdf|1. ZH pót]] - [[:File:prog2_zh2_2016.pdf|2. ZH]] - [[:File:prog2_pzh2_2016.pdf|2. ZH pót]] &lt;br /&gt;
* 2015: [[:File:prog2_zh1_2015.pdf|1. ZH]] - [[:File:prog2_zh2_2015.pdf|2. ZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi típusú ZH-k&#039;&#039;&#039; (csak 1 ZH volt félév közben):&lt;br /&gt;
* 2014: [[:File:prog2_zh_2014_1.pdf|A]] - [[:File:prog2_zh_2014_2.pdf|B]] &lt;br /&gt;
* 2013: [[Media:Zh130523a_meg.pdf|A]] - [[Media:Zh130513a_meg.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2012: [[Media:prog2_zh_20120517a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20120510a_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2011: [[Media:prog2_zh_20110512a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20110519a_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2010: [[Media:prog2_zh_20100513a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20100515a_mo.pdf|B]] - [[Media:prog2_zh_20100520a_mo.pdf|C]] - [[Media:prog2_zh_20100525a_mo.pdf|D]]&lt;br /&gt;
* 2009: [[Media:prog2_zh_20090515a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20090521a_p_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2008: [[Media:prog2_zh_20080514a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20080522a_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2007: [[Media:prog2_zh_20070517b_mo.pdf|A]]&lt;br /&gt;
* 2006: [[Media:prog2_zh_20060518a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20060525a_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Tipikus ZH kérdések&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Írj egy generikus tároló osztályt mely tudja az alábbiakat:&lt;br /&gt;
** konstrukor, destruktor&lt;br /&gt;
** másoló konstruktor&lt;br /&gt;
** operator =&lt;br /&gt;
** getMinMax(bool isMin)&lt;br /&gt;
* Írjon tetszőleges generikus rendező algoritmust!&lt;br /&gt;
* Írjon algoritmus, amely transzponál egy generikus mátrixot!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele.&lt;br /&gt;
Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: [[A programozás alapjai - Hogy tanuljunk meg programozni?|Hogy tanuljunk meg programozni?]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 23:26 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gyakvezérek ==&lt;br /&gt;
=== Vélemény a gyakorlatvezetőkről ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Blázovics László&#039;&#039;&#039;: Az anyagot nagyon érti, szívesen segít, viszont nem tart túl izgalmas gyakorlatokat, könnyen elterelődik a figyelmed, könnyen bealszol.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Goldschmidt Balázs&#039;&#039;&#039;: Jó hangulatú órákat tart, jól magyaráz.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Simon Balázs&#039;&#039;&#039;: Jól magyaráz, viszont az előadói stílusa nem a legjobb.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Izsó Tamás&#039;&#039;&#039;: Nagyon jó szakember, de nem gyakorlatot tart, hanem előadást. Diákat vetít és végig magyaráz. Az utolsó pár dián általában vannak feladatok, de azokat sem megoldja, hanem megmutatja a megoldást és csak beszél a kódról. Ráadásul sokszor ezekig a diákig el sem ér, mert kicsúszik az időből. Soha nem sikerül még befejezni az órát időre (sőt, csak szimplán befejezni sem, mert sosem ért a végére). Óra előtt igyál meg legalább egy kávét, különben tuti elalszol. Ettől függetlenül jó szakember, és szívesen segít is, bármilyen problémád, kérdésed van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
A félév közben szokott lenni verseny, melynek eredménye nem számít bele az félév végi eredménybe. Részletesebben: [http://infocpp.iit.bme.hu/bmx]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dobra Gábor</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mikro%C3%B6kon%C3%B3mia_alapfogalmak&amp;diff=190689</id>
		<title>Mikroökonómia alapfogalmak</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mikro%C3%B6kon%C3%B3mia_alapfogalmak&amp;diff=190689"/>
		<updated>2016-11-30T14:48:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Dobra Gábor: /* Giffen javak */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{RightTOC}}&lt;br /&gt;
{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keresleti és kínálati függvény==&lt;br /&gt;
Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyensúlyi ár==&lt;br /&gt;
Egyensúlyi árról beszélünk, ahol a keresleti és kínálati függvény metszi egymást. Az egyensúlyi árhoz tartozik egy egyensúlyi mennyiség is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Túlkínálat==&lt;br /&gt;
Egy adott pontban túlkínálat van, ha a kínálati függvény értéke nagyobb, mint a keresleti függvényé. (Azaz többet kínálnak, mint keresnek). A piaci ár csökkenni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Túlkereslet==&lt;br /&gt;
Egy adott pontban túlkereslet van, ha a keresleti függvény értéke nagyobb, mint a kínálati függvényé. (Azaz többet keresnek, mint kínálnak). A piaci ár növekedni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fogyasztói többlet==&lt;br /&gt;
A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (200-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=60*120/2=3600.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Termelői többlet==&lt;br /&gt;
A termelői többlet (TT) az ár és a kínálati függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstans függvény által meghatározott háromszög.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Holtteherveszteség==&lt;br /&gt;
Az árak minimalizálása, maximalizálása vagy adóztatása esetén jelenik meg.&lt;br /&gt;
[[Fájl:Adozas_hatasa.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Árrugalmasság==&lt;br /&gt;
A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet, ha az ár 1%-kal változik. Általában negatív érték az eredmény, ami azt jelenti, hogy az ár növekedésével kevesebbet fogunk fogyasztani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;&lt;br /&gt;
\epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} * \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;lt;0 paradox árhatás, Giffen javak&lt;br /&gt;
* =0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet&lt;br /&gt;
* &amp;lt;1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)&lt;br /&gt;
* =1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)&lt;br /&gt;
* &amp;gt;1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Giffen javak==&lt;br /&gt;
Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kereszt-árrugalmasság==&lt;br /&gt;
A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk.&lt;br /&gt;
Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jövedelemrugalmasság==&lt;br /&gt;
Hasonlóan az előzőekhez, csak itt nem az árat, hanem a jövedelmet kell figyelembe venni és arra ad egy számot, hogy nagyobb fizetéskor hogy fog fogyni egy termék.&lt;br /&gt;
Például nagyobb jövedelemnél az S-Budget májkrém helyett jobb minőségűt veszünk, tehát az S-Budget májkrém kereslete csökkenni fog.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Termelési függvény==&lt;br /&gt;
A termelési függvény azt mondja meg, hogy ha hatékonyan alkalmazzuk az erőforrásokat, akkor mennyit tudunk termelni.&lt;br /&gt;
Rövid távú termelési függvényeknél a munkát szoktuk változónak hagyni, és az összes többi erőforrást fixnek választjuk.&lt;br /&gt;
Hosszabb távú termelési függvénynél minden egyéb tényező is változhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Átlagtermék==&lt;br /&gt;
Az átlagtermék (AP) megmutatja, hogy egy tényező mekkora mennyiséget állít elő átlagosan. A termelési függvényt egyszerűen leosztjuk a változóval.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Határtermék==&lt;br /&gt;
A határtermék (MP) megmutatja, hogy az utolsó erőforrásváltozás mennyivel módosította a termelést. Itt a termelési függvény változását kell leosztani a tényező változásával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Isoquant==&lt;br /&gt;
Olyan görbe, ahol a termelési függvény értéke fix. Itt lehet jól kielemezni, hogy milyen tényezőből érdemes többet szerezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Teljes költség==&lt;br /&gt;
A teljes költség (TC) megmutatja, hogy az adott kibocsátáshoz szükséges ráfordítás mennyibe került a vállalatnak. Felbontható fix és változó költségre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fix költség==&lt;br /&gt;
A fix költség (FC) megmutatja, hogy a fix tényező ráfordítása mennyibe került a vállalatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Változó költség==&lt;br /&gt;
A változó költség (VC) megmutatja, hogy a termeléshez szükséges változó tényezők ráfordításának mekkora a költsége. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Határköltség==&lt;br /&gt;
A határköltség (MC) megmutatja, hogy egy pótlólagos termékmennyiség előállítása mennyivel változtatná meg az összköltséget/változó költséget. A teljes költség deriváltja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Átlagos költségek==&lt;br /&gt;
A fenti költségek egy darabra levetített értéke (azaz q-val osztunk). Jelei AC, AFC, AVC attól függően, melyik költséget vetítjük le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Profitmaximalizáló vállalat==&lt;br /&gt;
A profitmaximalizáló vállalat annyit termel, hogy a határköltség megegyezzen a határbevétellel (azaz a határprofit 0): MR=MC.&lt;br /&gt;
Tökéletes verseny esetén MR=p.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fedezeti pont==&lt;br /&gt;
Fedezeti pont: az a piaci ár, amely esetében a vállalat bevételei éppen fedezik az összes költséget, azaz a profit nulla.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Üzemszüneti pont==&lt;br /&gt;
Üzemszüneti pont: az a piaci ár, ami alatt már érdemes bezárni az üzletet és beszüntetni a termelést. Ha pl. rövidtávon negatív a profit, viszont a fix költségeket a termeléssel fedezik, akkor nem éri meg leállni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jövőérték==&lt;br /&gt;
Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. &amp;lt;math&amp;gt;FV_t = PV_0 * (1+r)^t&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jelenérték==&lt;br /&gt;
Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. &amp;lt;math&amp;gt;PV_0 = \frac{FV_0}{(1+r)^t}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tökéletes verseny==&lt;br /&gt;
Sok a piaci szereplő, a piaci belépésnek nincs akadálya, nem különböztetik meg a terméket gyártó alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Monopolisztikus verseny==&lt;br /&gt;
Szabad a belépés a versenyre, de kevés a piaci szereplő. A termelők termékei kis mértékben különböznek (próbálnak kiemelkedni).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Oligopólium==&lt;br /&gt;
Kevés a piaci résztvevő, a cégek marketingmunkát folytatnak, reagálnak egymás lépéseire.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Monopólium==&lt;br /&gt;
Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dobra Gábor</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Fun_-_Dobrowiecki_Tadeusz&amp;diff=190302</id>
		<title>Fun - Dobrowiecki Tadeusz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Fun_-_Dobrowiecki_Tadeusz&amp;diff=190302"/>
		<updated>2016-09-06T09:27:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Dobra Gábor: /* Fun - Dobrowiecki Tadeusz */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Fun - Dobrowiecki Tadeusz==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Vagy a fejlesztő buta, vagy az ágens, de az egyik mindenképp&amp;quot;  -- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.01.19.&lt;br /&gt;
*  a monotonitás feltételezése túlságosan szigorú, mert ha tudás jön/megy, akkor a logikai igaz állítások halmaza is össze-vissza módon változik. (vetített fólián lévő szöveg) -- [[SomodiTibor|SoTi]]&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Ha tél van, akkor hideg van, feltéve, hogy nem meleg.&amp;quot; -- [[FoldesAdam|Földe]] - 2006.11.17.&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Másik probléma, amivel szembe kell sülni...&amp;quot; -- 2016.09.06.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.07.18.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Altalanos]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dobra Gábor</name></author>
	</entry>
</feed>