VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék

2014-01-08T20:16:03Z

Dirtyice: III.2

Az oldal Ketskeméty László és Pintér Márta [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal] című kötetének 2011-es kiadásában szereplő feltételezhető hibák gyűjtésére szolgál. Amennyiben újabb hibával találkozol - másokkal való konzultáció, és többszöri ellenőrzés után - ne légy rest beleírni a táblázatba.

'''A hibákat diákok gyűjtötték, tehát a megbízhatósága nem 100%-os.'''

==Hibák==

{| class="wikitable" style="background-color:#ffffff;"
!| Feladat || Hiba
|-
| I.23 || b) részben felesleges kettes szorzó, helyesen <math>\frac{ab}{{\binom{a+b}k}}</math>, mert a jó esetek számához egyet kell kiválasztani a fehér, és egyet a fekete golyók közül, ami <math>ab</math> lehetőség
|-
| I.27 || A megoldásból kihagyták a <math>P(AB)</math>-t, ami <math>\displaystyle{}P(AB)=\frac{\binom{25}{5}}{\binom{90}{5}}</math>, mert 25 nem nagyobb mint 50 páros szám van. Ezen kívül a <math>P(A+B)</math> résznél is ugyanez ami ki van vonva, tehát 24 helyett 25-nek kéne ott szerepelnie.
|-
| I.42 || Ez a megoldás szerintem egyszerűen rossz. A szép és jó megoldás szerintem a kötelezően elvárt szint felett van, de az érdeklődők kedvéért leírom: Mindjárt a legelején átszínezem a golyókat. A <math>b</math> fekete golyó színe lesz <math>b_1, b_2, \ldots, b_b</math>, az <math>r</math> fehér golyóé <math>r_1, r_2, \ldots, r_r</math>. Így <math>b+r</math> különböző színű golyónk van mindjárt az elején. Ezután a húzásoknál ugyanazt a szabályt követjük mint eredetileg, tehát amilyen szinűt kihúztunk, abból <math>c</math> darabot visszateszünk. (Így nem lesz továbbra is az összes golyó különböző színű, pl. ha elsőre <math>b_2</math> színűt húztam, akkor az első húzás után <math>b_2</math> színűből <math>c</math> darab lesz, a többi színből <math>1</math>-<math>1</math>.) Mivel az összes színből ugyanannyi (<math>1</math> db) volt eredetileg, és ugyanazt a szabályt követik, ezért szimmetria miatt mindegyik színt (mind a <math>b+r</math>-t) egyforma eséllyel húzom ki <math>n+1</math>-edik húzásra is. Ezek közűl a színek közűl <math>b</math> volt eredetileg fekete, ezért az eredeti színt nézve a fekete húzásának az esélye <math>\frac{b}{b+r}</math>.
|-
| I.46 || A megoldásban a nevezőben mindháromszor <math>\binom{15}{3}</math> kéne legyen <math>\binom{13}{5}</math> helyett. Így az eredmény is <math>0.002</math> helyett <math>0.0472</math>.
|-
| I.72 || Minimális pontatlanság, a megoldás elején <math>P(AB)\leq P(A)=0.8</math>. (Tehát a második jel egyenlőség nem kisebbegyenlő.)
|-
| I.83 || A számok jók, csak a képletben elírás: <math>aP\left(A_1 \mid \overline{B}\right)=\frac{P\left(\overline{B} \mid A_1\right)P(A_1)}{1-P(B)},</math> tehát a nevezőben <math>1-P(A)</math> helyett <math>1-P(B)</math>-nek kéne lennie, és a következő 2 sorban is.
|-
| II.27 || A megoldás utolsó bekezdése felesleges (és rossz).
|-
| II.30 || A számolás el van rontva, helyesen <math>\frac5\sigma \approx 0.842</math>, emiatt később <math>\sigma = 5.938</math> és <math>P(\ldots) = 0.9352 - 0.5 = 0.4352</math>.
|-
| II.32-34 || A II. 32 megoldása nem szerepel a könyvben, a II.33-as megoldása van II.32 név alatt, és a II.34 megoldása kétszer, egyszer II.33, egyszer II.34 név alatt.
|-
| II.33 || (A megoldás II.32 néven van.) Szerintem egyszerűbb megoldás hogy <math>X = G(\frac12) + 1</math> (mert a második dobástól kezdve minden dobásnál függetlenül <math>\frac12</math> eséllyel dobok az előzővel egyformát), és ebből következik, hogy <math>\mathbb{E}X = 2+1 = 3</math>, és <math>\sigma^2X=2</math>.
|-
| II.45 || <math>P(X \geq 3)</math>-at kérdeznek, de <math>P(X > 3)</math>-at válaszolják meg. Sok különbség nincs, csak az utolsó tagot nem kell kivonni, vagyis <math>P(X\geq 3)=\frac{12}{27}</math>, tehát így a második a nagyobb.
|-
| II.55 || Ezzel a megoldással nincsen baj, azon túl hogy van egyszerűbb megoldás, ami még az eredményt is kihozza: <math>P(X=0)</math> azt jelenti, hogy egy hetest sem húztam az első ász előtt, másképpen megfogalmazva, hogy előbb húztam ászt, mint hetest. Ennek az eseménynek az ellentéte az, hogy előbb húztam hetest, mint ászt. Ez a két esemény teljes eseményrendszert alkot, és láthatóan teljesen szimmetrikusak, tehát mindkettő esélye <math>\frac12</math>, vagyis <math>P(X=0)=\frac12</math>
|-
| II.56 || Kis hiba a megoldás Esetünkben kezdetű sorában: <math>n=3, m=2</math>. Utána már jó adatokkal számol.
|-
| II.65 || A végén a várható érték <math>\mathbb{E}X = c \cdot e^2</math>
|-
| II.71 || A megoldás végig 0,9-es valséggel számol 0,95 helyett
|-
| II.85 || A megoldásban Y helyett X eloszlása szerepel. A helyes megoldás: <math>P(Y=k)=P(X=\frac{k-1}{2})=\frac{\lambda^\frac{k-1}{2}}{\frac{k-1}{2}!} e^{-\lambda}</math>
|-
| III.2 || A feladat valószínűleg arra gondolt, hogy "mennyi a valószínűsége, hogy 1 órán belül sorra kerülünk?", legalábbis a megoldás ezt oldja meg. (Gyakorlaton is így oldottuk meg.)
|-
| III.15 || A peremeloszlások binomiálisak, így lehet innen tudni a szórást és a várható értéket, nincs szükség a <math>\mathbb{E}X^2</math>-re és a <math>\mathbb{E}Y^2</math>.
|-
| III.20 || Számolási hiba a végeredményben. A helyes megoldás <math>\frac{13}{128}</math>, tehát a fele az eredetinek. (Megközelítőleg 0,102.)
|-
| III.25 || A megoldásban a sor végefelé kis 'x' helyett nagy 'X' kéne, vagyis <math>\ldots = 1-(1-F_X(t))^2 = \ldots</math>.
|-
| III.28 || A megoldás utolsó kifejezésében (a végeredmény előtt) az u és a v fel van cserélve. Az eredmény viszont helyes.
|-
| III.37 || A végeredmény pontosabban 0.3907 (nem 0.3897, ha már négy tizedesig meg van adva :) ).
|-
| III.50 || Helyesen <math>R(X, Y) = -\frac12</math>.
|-
| III.59 || Helyesen <math>\mathbb{E}(Y \mid X=l) = (n-l)\frac25 + l</math>, vagyis <math>\mathbb{E}(Y\mid X) = \frac25n + \frac35X</math>.
|-
| III.66 || A megoldás első sorában: <math>f_Y(v) = \ldots = \frac{4}{3}(\frac{1}{3} - \frac{v}{2} + 2v^2)</math>.
|-
| III.82 || Megoldásban harmadik egyenlőtlenség helyesen <math>c \leq a + b</math>.
|-
| III.86 || Helyesen <math>\sigma^2X=\sigma^2Y=\dots=\frac {10}{36}</math>. Végeredmény jó.
|-
| III.100 || A megoldás végén az utolsó tört felesleges.
|-
| III.133 || b) Valóban nem kétdimenziós normális eloszlású, de nem mert a sűrűségfüggvény nem <math>\varphi(x)\varphi(y)</math>, hisz ez kétdimenziós normálisnál sem igaz, ott a korrelációs tag.
|-
| IV.2 || A Csebisev-egyenlőtlenségből: <math>\dots n \geq 5000000</math>.
|}

[[Category:Infoalap]]

Szoftvertechnológia - Lehetséges vizsgakérdések

2014-01-04T23:48:09Z

Dirtyice: /* RUP */

{{Vissza|Szoftvertechnológia}}

Korábbi [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing| Google Docs-segédlet (Lehetséges vizsgakérdések)] Wikis változata. Innentől szerkesszük itt, köszi! (Hint az ilyen doksik Wikis átalakításához: docx-ben letölt, [http://www.microsoft.com/en-us/download/details.aspx?id=12298 Microsoft Office Word Add-in For MediaWiki] felrak, majd MediaWiki-formátumban elmentés (txt), majd annak Wikire történő bemásolása, némi korrekciók, és kész.) --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 15., 20:48 (UTC)

==UML/CLASS==

* '''Late binding''': probléma: több ugyanolyan nevű függvény → objektumhoz kötődik runtime a függvény!
* UML diagram elemek: vizuális relációk:
** kapcsolat (connection)
** tartalmazás (containment)
** vizuális kapcsolás (közelség, visual attachment)
* UML 3 kiterjesztő mechanizmus
** korlátozás (constraints)
** sztereotípia (speciális név-érték/tagged value/ pár (bool))
** tagged value (név-érték pár)
* Osztálydiagrammra standard sztereotípiák
** utility - az osztály minden változója és metódusa statikus (osztály szkóp)
** metaclass - olyan osztály, amelynek példányai osztályok
** interface, enumeration
* Class attribútum property(tulajdonság) módosítók:
** readOnly, subsets, union, redefines, ordered, unique, valami expression
* Class collection types:
** Set, OrderedSet, Bag, Sequence
* Class metódus property(tulajdonság) módosítók:
** query, redefines, ordered, unique, oper-constraint(kényszer)
* Operációk konkurenciája (konkurenciaszemantikák, concurrency semantics):
** '''szekvenciális/sorrendi (sequential)''' - elméletileg nem lehet, hogy más hívja meg az operációt, nem fordulhat elő konkurencia (''"callers must coordinate outside the object so that only one flow is in the object at a time."'')
** '''őrzött (guarded)''' - jöhet ilyen hívás, előfordulhat konkurencia, de megoldott a kezelése; pl. ha befejezte a működését, csak akkor jöhet a következő (''"multiple calls from concurrent threads may occur simultaneously to one instance, but only one is allowed to commence. Others are blocked."'')
** '''konkurens (concurrent)''' - bejöhet hívás, azonnal lekezelődik, nem jó, mert félbeszakíthat folyamatokat (''"multiple calls from concurrent threads may occur simultaneously to one object on any concurrent operation, and all may proceed concurrently with correct semantics"'')
* '''Active Object''': saját szála van az objektumnak.
* Mi az a '''classifier'''?
** osztályszerű: osztálynak kinéző dolgok felett metaosztály(class, interface, datatype..)
* UML diagramon mi a role, asszociáció?
** CLASSIFIER!
* UML class diagramon az '''asszociáció'''nál mi a "'''/'''"?
** AZ ASSZOCIÁCIÓ LE VAN SZÁRMAZTATVA!
* Mit jelent, ha egy '''pont''' van az '''asszociáció valamelyik végén'''?
** OWNERSHIP! Ki birtokolja az osztályt.
* Hogyan lehet UML class-szal ábrázolni, hogy valami '''tartalmaz''' valamit?
** karika, benne plus sign, inner class, tagváltozó, aggregáció

==UML/PACKAGE,Component, Composite Structure, Deployment, Use Case==

* Milyen package importokat ismer?
** import: fölötte lévő import/access is látja;
** access: fölötte lévő import/access NEM LÁTJA!! //megj.: merge: több package-ben lévő dolgokat valahogy egyesítem
* Components vs Class
** komponensek csak interfészen keresztül érhető el, komponens önállóan kezelhető (class nem!)
* Milyen fajtái vannak a komponenseknek?
** telepítendő (deployment): az installáláshoz szükségesek
** fejlesztés során keletkező (work product): felhasználónak nem szabad kiadni
** execution: runtime jön létre (pl. fájl)
* Milyen connectorokat ismer component világban?
** assembly: komponenseket összekötő konnektor, elvárt, megkövetelt interfészek megfelelnek (sima vonal)
** delegation connector: bonyolult dolgot zár be "dobozba"
* <<delegate>> sztereotípia? szaggatott vonal!
* Kompozit struktúrák esetén mit nevezünk kollaborációnak?
** egy meghatározott funkcionalitás megvalósításához szükséges együttműködő elemek
* Deployment diagram elemei?
** artifact /komponenshez termék/,
** node /logikai erőforrás/,
** device /fizikai erőforrás/,
** executionEnvironment /végrehajtási környezet/
* Milyen Use Case kapcsolatokat (relációkat) ismer?
** asszociáció
** include - mindenféleképpen kiegészítjük bizonyos funkcionalitásokkal,
** extend - bizonyos körülmények között egészítjük csak ki a megcélzott elemet
* Mikor használjuk use case-ben actor-jelölésnek a pálcikaember helyett a doboz/<<actor>> sztereotípiás jelölést?
** Ha egy actoron belül el tudunk képzelni egy másik actort /pl.: tetrisben egy elem, amelyik esik lefele, lehet, hogy nem esik lefele, hanem egy actor ejti lefele. Ekkor lehet azt mondani, hogy egy "belső actor" lépteti folyamatosan/
* Mi a különbség Use Case include és extend sztereotípia között?
* Use Case tulajdonságok (propertyk)?

==UML/Szekvencia, Kommunikáció, Interaction Overview==

* Mi a különbség üzenet és jel között interakció-diagrammokon?
** üzenettel operációt hajtatunk végre, jellel állapotváltozást jelzünk.
* Milyen Event-ek vannak Interaction diagramokon?
** ExecutionEvent,
** CreationEvent,
** DestructionEvent,
** MessageEvent
* Milyen 2 fontos elvet ismer interakció-diagrammokon eseménysorozat értelemben?
** Compositional: összemerge-ölök különböző eseménysorozatokat.
** Átlapoló szemantika: ugyanúgy összemerge-ölök, de egy eseménysoron belül a sorozat sorrendje változatlan!
* Mire jó az Interaction Overview Diagram?
** magasszintű kép, ahol egy-egy doboz lehet akármilyen interakció, és időzítési előírás is lehet közöttük.
* Milyen dobozok lehetnek szekvenciadiagramon? Mit jelentenek?

[[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_01.UML-Beyond_UML_Model structure.png|400px]]

==UML/State machine, Activity, Beyond UML==

* Állapotdiagramon milyen kompozit állapotokat ismer?
** TODO
* Mik az állapotdiagram elemei?
** alaktivitások (procedúra), döntések, fork és join, úszósávok, object-action flow
* Mi az Eclipse Modeling Framework(EMF)?
** Modellező eszköz (pl. UML-hez hasonló (MOF) diagramokat lehet csinálni), kódgeneráló is!
* Mi az XMI?
** XML Metadata Interchange: XML-ben leírt UML/MOF diagram

==JAVA==

* Singleton vs static class:
** static classban csak static metódusok lehetnek!
* Class nem lehet static, csak INNER CLASS!!!!!!!!!
* Array length-je megmondja, mekkora a MÉRETE! Nem azt, hogy mennyi értelmes adat van benne!
* Nézd meg a String == és equalsTo miket csinál!
** pl null, stb..
* Mit vár a Thread.sleep()?
** long-ot!!!!
* Thread-ek között hogyan lehet kommunikálni, honnan öröklődik ez?
** Object.notify(), .notifyAll() és .wait()
* Thread osztály metódusai?
** isAlive(), join(), resume(), suspend(), stop(), start(), sleep(), destroy(), yield(),
* Multitasking 2 fajtája?
** process-based
** thread-based
* Hogy lehet meghívni az ős egy attribútumát/függvényét?
** super.attrName / super.function()
* Object class-ban mik final-ok?
** getClass(), notify(), notifyAll(), wait()
* Lehet egy osztály final ÉS abstract?
** NEM!!!
* Milyen típusai vannak a szálaknak?
** Daemon és nem daemon (daemon gyakorlatilag háttérben futó szál)
* Milyen synchronized-ok vannak?
** blokk: <code>synchronized (o) { ... }</code> ahol <code>o</code> valami Object (vagy abból leszármazott, int/long/double/etc nem)
** method: <code>public synchronized void foo() { ... }</code>
** Egyszerre csak 1 szál tartózkodhat az adott objektum (methodnál this) synchronized blokkjában/methodjában, a többi blokkol addig
* Mi az az atomi művelet?
** Guarded :) ha valaki módosítja, akkor más metódus nem lát inkonzisztens állapotot. primitív adattípusokra, kivéve long és double
* Mikor lehet a wait(...), notify(),notifyAll() függvényeket meghívni?
** Ha az objektum monitorának birtokában vagyunk.
* Mi a különbség early (static) binding és late binding között?
** TODO
* Mikor mit jelent a final?
** osztály előtt: nem lehet leszármaztatni
** metódus előtt: nem lehet felüldefiniálni leszármazottban;
** változó előtt: nem lehet neki értéket adni (csak <code>public final int i = 7;</code> vagy konstruktorban)
* Mikor mit jelent az abstract?
** Osztály előtt: nem lehet példányosítani, van benne legalább 1 olyan metódus, amely abstract (nem implementált), leszármazottnak implementálni kell (vagy ő is abstract lesz).
* Mit jelent, hogy a változó statikus/dinamikus része?
** List x = new ArrayList();
*** egyenlőségjel bal oldala a statikus rész, ő lehet absztrakt is (tehát interfész is, mint a List is az);
*** jobb oldal a dinamikus, nem lehet absztrakt/interfész!!
* Lehet konstruktor static?
** NEM!!!!!
* Mit nevezünk kiterjesztésnek JAVA nyelvben?
** ha egy vagy több interfészt valósít meg egy osztály

=== JUnit: ===

* @Before, @Test, @After
* Hogyan lehet jelölni, hogy pl. IOException-t várok?
** test függvény előtt <code>@Test(expected=IOException.class)</code>
* Hogyan lehet parametrizált teszteket csinálni?
** osztály előtt: <code>@RunWith(Parameterized.class)</code>

@RunWith(value = Parameterized.class)
public class JunitTest6 {
private int number;
public JunitTest6(int number) {
this.number = number;
}
@Parameters
public static Collection<Object[]> data() {
Object[][] data = new Object[][] { { 1 }, { 2 }, { 3 }, { 4 } };
return Arrays.asList(data);
}
@Test
public void pushTest() {
System.out.println("Parameterized Number is : " + number);
}
}

* <code>assertEquals(elvárt, aktuális);</code>
* Milyen kimenetelei lehetnek a tesztnek?
** pass: megfelel,
** failure: nem az elvárt eredményt kapjuk valamilyen tesztre,
** error: Exception dobódik, és nem kezelődik le
* Hogyan lehet vizsgálni, hogy egy teszt tovább fut bizonyos időnél(pl 1 mp)?
** <code>@Test(timeout=1000)</code>
* Főbb függvények?
** <code>assertTrue(..)</code>, <code>assertFalse(..)</code>, <code>assertNull(..)</code>, <code>assertNotNull(..)</code>, <code>assertSame(..)</code>, <code>assertNotSame(..)</code>, <code>assertEquals(..)</code>, <code>assertNotEquals(..)</code>, <code>fail([String msg])</code>

==Bevezetés==

* Evolution of engineering discipline:
** production+craft → commercial;
** commercial+science → professional engineering
* Mi a szoftverkészítés 4P-je?
** People, Problem, Process, Product
* Milyen minőségi képeket ismer?
** transzcendentális, felhasználói, gyártás, termék, értékarányosság
* ICOM-modellnél mi az input, kontrol(vezérlés), erőforrások, kimenet?
** input: követelmények,
** kontrol: {pénz,szabványok},
** erőforrás: {csapat,eszközök},
** kimenet: {kód,dokumentáció}
* A vízesés modellben hogyan lehet visszalépni?
** Az előzőre mindig + Validation → specification && M → R
* Prototípus modellnél mik az egyes fázisok / hogyan lehet visszalépni?
** Requirement → Specification → Quick design → Implementation → Evaluation.
** Evaluation → Requirement
* CMM-ben milyen Maturity (érettségi) szinteket ismer?
** (1)Kezdetleges
** (2)Ismétlődő
** (3)Definiált
** (4)Menedzselt
** (5)Optimalizált
* Spirál modellben milyen síknegyedek vannak jobbról balra körbe?
** Követelmények meghatározása, kockázatelemzés, engineering (technológia), kiértékelés

==RUP==

* Milyen '''workflow-hoz''' milyen '''modell''' tartozik?
** Követelmények: Use Case Model,
** Analízis: Analízis model,
** Tervezés: Tervezési model,
** Implementation: Implementation diagram,
** Deployment: Deployment diagram
* Az egyes modellek milyen UML diagrammokat tartalmaznak?
** Use Case: {Use Case, Sequence};
** Analízis: {static structure diagram, sequence};
** Tervezési modell: {static structure, kommunikációs, állapotdiagram, activity};
** Implementációs modell: {komponens, szekvencia};
** Deployment: {Deployment, sequence}

* [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_02.RUP_Structuring the process.png|400px]]

* '''Milyen típusú use case-ek''' vannak?
** Event based, actor based
* Milyen '''dimenziói''' vannak a '''use case-formátumoknak'''?
** (1) Leírás részletezettsége (magas szintű/kiterjesztett)
** (2) Fogalmi/valóságos
** (3) Prioritás (elsőrendű/másodrendű/opcionális)
* Miben különbözik a magas szintű (high level) és a kiterjesztett (expanded) use-case ?
** A leírás részletezettségében
*** magas szintű: név, aktorok, cél, áttekintés, referencia
*** kiterjesztett: eseményfolyam, elő- és utófeltételek, kiterjesztési pontok, relációk, aktivitás és use-case diagram, referenciák)
* Miben különbözik a lényeges (essential) és a valóságos (real) use-case ?
** A technológia függőségében
*** lényeges: eszköz, implementációfüggetlen
*** valóságos: implementáció (ablakok, mezők, triggerek)
* Hogyan rangsorolunk use case-eket (iterációknak)?
** (1) időben kritikus
** (2) kockázatosak
** (3) alapvető kutatást igénylők
** (4) alkalmazás szempontjából legfontosabbak
** (5) üzleti élet szempontjából fontosak
* Fogalmi modellnél mi a '''térképész elv'''?
** Használjuk a területen alkalmazott neveket!
** ne kreáljunk olyan dolgokat, amik nincsenek ott!
** Lényegtelen részleteket hagyjuk ki!
* Mik a '''mutátorok'''?
** típusok amik megváltoztathatják a típusukat vagy szerepüket
* '''Interakció diagramon''' mik a '''felelősségek'''?
** '''Doing''' (csinálni valamit): valamit önmagában, más objektumok tevékenységeinek irányítása/koordinálása, más objektumokban művelet kezdeményezése
** '''Knowing about''' (valamiről tudni): private encapsulated data, kapcsolódó objektumok, dolgok amiket ki tud számolni

==V&V==

* Review definíciók?
** Review, Review item, Audit, Walkthrough (az anyag készítője bemutatja a munkáját, Inspection (reviewereknek kiosztanak anyagot, ők jelentést tesznek róla, majd ezt egy bizottság megvitatja a szerző jelenlétében. Pl. egyetemi diplomavédés)
* Kik a meeting szereplői?
** Koordinátor (felelős a meetingért),
** Lead reader (anyag működésével tisztában van),
** jegyzőkönyvvezető,
** megbízó képviselői
* Mit kell tenni, ha hibát találunk a meetingen?
** (1) kijelölni egy felelős személyt
** (2) meghatározni, mi a teendő
** (3) problémák osztályozása
* Hogyan lehet becsülni, hogy mennyi hiba van a programban?
** elrejtünk hibákat, mennyit találnak meg..
* Konformanciatesztelés vs hibadetektálás?
** Konformanciatesztelés: a szoftvernek bizonyos feltételeknek kell eleget tennie,
** hibadetektálás: program futása közben tesztelünk
* Mi az a Pareto-elv?
** 80-20 szabály: a programhibák 80%-ért a program 20%-a okolható
* Integrációs tesztre milyen stratégiák vannak?
** top-down (GUI-menüt rakom először össze, a még nem ismert funkcióknak "not yet implemented" - ez a test stub),
** bottom-up (legózás)
* Funkcionalitás teszt esetei?
** funkcionális teszt,
** biztonsági teszt,
** mennyiségi teszt (hatalmas adattal elárasztás)
* Megbízhatósági teszt esetei?
** integritási (kibírja-e hiba nélkül?),
** struktúra (ismerem a program belsejét, erre alapozva végzek idétlen teszteket),
** stresszteszt
* Teljesítménytesztek?
** benchmark (összehasonlítás referenciaszoftverrel),
** contention (stressz teszt alfaja, több actor versenyez ugyanazokért az adatokért),
** load-teszt (működési limit környékén működés),
** teljesítményprofil
* Támogatottság-teszt?
** hogyan konfigurálható/installálható
* Tesztmértékek?
** követelmény-alapozott,
** kód-alapozott,
** hibaanalízis
* Mi jellemző a tesztstratégiákra?
** Megmondja az általános megközelítést,
** milyen technikákat/eszközöket használunk,
** mi a teszt sikeressége,
** hogyan teszteljük a számunkra külső dolgokkal (tesztsegédprogramok)
* Milyen teszteseteket ismer?
** White-box: minden lehetséges döntési ágon, minden lehetséges adattal végigmegyünk (gyakorlatilag biztosan lehetetlen), ismerjük a szoftver belső szerkezetét;
** Black-box test: !!ekvivalencia-osztályozás!!: tudunk azonosítani bizonyos tevékenységeket,
** boundary value(határérték) tesztelés: ekvivalencia osztály határok tesztelése,
** speciálisérték-tesztelés.

==Design==

* Informatikai szemléletben mi köré szoktunk absztrakciót húzni(absztrakció típusai)?
** funkcionalitás, adat, kontroll
* Mi az, hogy afferens/efferens egy adatáramlás?
** Afferens: az adat felfelé halad (arra halad, amerre bonyolultabb/összetettebb problémák vannak, amelyből szétszedtem kisebb problémákra);
** efferens: fordítva
* Mi a fan-out/fan-in szám?
** Fan-out: egy modult hány részre szedem szét,
** fan-in: modult hányan hívnak fentről
* Mi a vezérlési/döntési hatáskör? / Mi a döntési hasítás?
** vezérlési: maga a modul, és mindenki, aki alá tartozik;
** döntési: azon modulok, akiket érint az adott modul döntése.
** döntési hasítás: ha a döntési hatáskör nagyobb, mint a vezérlési
* Mik a dimenziói a csatolásnak?
** Mit kommunikálunk? Milyen nagy a kapcsolat? Mennyi ideig tart a kapcsolat?
* Mik a csatolás dimenziói?
** kapcsolat tárgya, kapcsolat mérete, kapcsolat ideje
* A kapcsolat tárgya alapján hogyan lehet csoportosítani a csatolásokat?
** laza csatolás (primitív adat/tömbje),
** stamp csatolás (összetett adatok, record, struct),
** control csatolás (vezérlést adunk át),
** közös adat (nem tudjuk, kinek a kezében van, bárki hozzáférhet),
** tartalmi jellegű csatolás (a másik programrészletet, mint erőforrást kezelem -.-)
* Hogyan lehet osztályozni a csatolást az időtartam alapján?
** writing, compiling, linking, loading, running
* Hogyan lehet a kohéziót osztályozni?
** ↓ /egyre gyengébb/ funkcionális (oszthatatlan; pl. sqrt() függvény),
** szekvenciális (több funkcionális egymás után),
** kommunikációs (egy adatszerkezeten műveleteket végzünk, a kohézió itt az, hogy egy adatszerkezeten dolgoznak),
** procedurális (printf: double és String is elfogad, de a két paraméternek nincs köze egymáshoz. típusfüggő switch),
** temporális(időbeliség tart össze),
** logikai,
** véletlenszerű
* Ha több helyről öröklünk, mi vonatkozik az invariánsokra?
** az invariáns a többszörös öröklésekből származó kondíciók ÉS-kapcsolata
* Mi a redeklarációs szabály?
** Az előfeltételnek a leszármazottban gyengébbnek (vagy egyenlőnek) kell lennie, az utófeltételnek erősebbnek (vagy egyenlőnek).

==Design/Software architectures==

* Milyen főbb kategóriáit ismeri a szoftverarchitekturális mintáknak?
** Adatfolyam-szerkezetek → Batch, Pipes and filters
** Call-and-return-rendszerek → Main program és szubrutin, OO rendszerek, hierarchikusan rétegelt
** Adatközpontú rendszerek → adatbázisok, Hypertext rendszerek, Blackboards
** Virtuális gép → Interpreter, Rule-based system
** Független komponensek → Communicating processes, esemény-alapú rendszerek
* Mi a BPEL? Milyen fajtái vannak?
** Business Process Execution Language → le lehet írni üzleti folyamatokat vele.
** 2 fajtája:
*** orchestration & choreography.
**** Orchestration (orkesztráció): centralizált folyamatvégrehajtás. Egy központ ismeri a teljes folyamatot, az kér szolgáltatást az együttműködőktől, akik csak a saját dolgukat végzik.
**** Choreography (koreográfia): folyamatot küldhetek másnak, aki továbbküldheti stb. a folyamat nincs központosítva, minden résztvevő a dolgát elvégezve az általa ismert következő résztvevő(ke)t aktivizálja.

==Agilis==

* Mik a Scrum alappillérei?
** átláthatóság (business világ és fejlesztői világ között),
** folyamatos felülvizsgálat,
** Adaptáció (eltérést gyorsan fel kell számolni)
* mit jelent a grooming?
** a termék tulajdonságainak folyamatos finomítása
* Milyen szerepek vannak a scrumban egy sprintben?
** pigs (életükkel fizetnek a projektért)
*** product owner: ügyfél, product backlog felügyelete, átveszi/elfogadja a munkát
*** scrummaster: adminisztrátor, felel a projektért
*** team: 5-9 ember, önszervező, önvezérlő
** chickens (csak hozzájárulnak a projekt sikeréhez)
*** stakeholders (érdekeltek)
*** managers
* Milyen események vannak a Scrumban?
** sprint tervezés, áttekintés, visszatekintés és napi Scrum-meeting
* Milyen termékek vannak Scrumban?
** Product backlog (user story-k összegyűjtése/wishlist/ → product owner a felelős érte),
** sprint backlog (a product backlogból elfogadott kívánságok/user story-k),
** burndown chart (Y:work remaining, X: time; naponta megnézzük, mennyi munka van még hátra, ebből tudunk becsülni, mikor készül el/mikor lesz 0 a work remaining)
* Milyen elemei vannak egy XP projectnek?
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_03.XP_project.png|400px]]

==Management==

* Milyen típusú projekt planek vannak?
** long term, short term
* Mi a projektmenedzsment feladata?
** felelősségvállalás, erőforrás újraosztása, ütemezés, követelményeken lazítani, oktatásra küldeni a munkatársakat
* Milyen erőforrások vannak?
** emberek, szoftver, hardver
* Mit kell menedzselni?
** idő, információ, szervezet, minőség, pénz
* Hogyan kell ütemezni egy projektet?
** DIAGRAM → requirements, Identify activities, Identify dependencies...
* Mik a kockázatmenedzsment lépései?
** Kockzatok azonosítása, kockázatok elemzése, kockázattervezés, kockázatok monitorozása
* Milyen mérések/becslések vannak?
** a fejlesztéshez mennyi erőfeszítés kell?,
** mértékek (LOC - Lines of Code, FPA - funkciópontelemzés),
** komplexitás (hogyan mérjük, hogy mennyire bonyolult valami?)

==CM==

* Mi a 3 nézete a CM-nek?
** Change Request Management: változások kezelése,
** Configuration Management: különböző dokumentumok/kódok egy programmá állnak össze,
** Mérések
* Milyen elemeket kell azonosítani?
** configuration item, communication (email ..), dokumentáció, implementáció
* Miért felelős a Change Request Management?
** hogyan kezeljük a változásokat,
** Change Control Board - változáskezelő bizottság,
** defect management - mikor, hogyan, ki, milyen prioritással kezeli a problémákat
* Miért felelős a Build management?
** Milyen alapanyagokból hogyan rakjuk össze a programot
* Mi az a baseline?
** pillanatkép a projektről. Ha valami változtatás történik, azt deltának hívjuk.
* Release management definíciók?
** verzió: funcionálisan különböző,
** variáns: funkcionalitásban nem különbözik,
** release: verzió, amit kiad a team;
** revision: verzió+variáns
* Mivel kell foglalkozni source-szinten egy projekt életciklusában?
** Backup, change logs, együttműködés (több verzió egy source-ra), helyileg eltérő file-ok, branching
* Milyen delta-kezeléseket ismer?
** reverse delta: a legújabb verzió van elmentve, a változások (delták) ehhez viszonyulnak;
** forward delta: az első verzió az alap, ehhez jönnek a delták (tehát a legújabb verzió sok-sok delta után derül ki, hogy micsoda... nem praktikus, bár a commit-ok gyorsabbak lehetnek);
** skip-delta
* Mi a szótára a VC-nek? (Version Control)
** working copy,
** repository,
** check-out: r → wc (kezelt elem kiemelése felhasználásra a közös tárból),
** check-in/commit: wc → r (kezelt elem visszahelyezése a közös tárba),
** update: wc szinkronizálása a repo-val
* Milyen metodikákat ismer konkurens hozzáféréshez?
** lock-modify-unlock, copy-modify-merge
* Mi az a branch?
** fastruktúrába szedett verziók változása az idő során.
** trunk: a fővonal,
** tag: pillanatkép
* Lock-modify-unlock
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_04.Lock_modify_unlock.png|400px]]
* Copy-modify-merge
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_05.Copy_modify_merge.png|400px]]
* Three-way merge algorithm
** <code>A' = A = A'' → A* = A</code>
** <code>A' = A != A'' → A* = A''</code>
** <code>A' != A = A'' → A* = A'</code>
** <code>A' != A != A''</code> → <code>conflict {A, A', A''}</code> → <code>A* manual resolve</code>
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_06.Three_way_algorithm.png|400px]]
* CM / Version Control - Subversion – working copy vs. repository
**
{| class="wikitable"
|-
|
| unchanged
| changed
|-
| current
| commit -
update -
| commit publish
update -
|-
| out of date
| commit -
update reread
| commit out of date error
update - merge
|}

* Mire szolgál a verziókezelésben alkalmazott „modify-update-merge” stratégia ? Röviden írja le a működésének lényegét ! (3 pont)
** mire: termékekhez történő konkurens hozzáférés szabályozása
** lényeg: párh. check-out, check-in-kor összefésülés, konfliktusfelold.

[[Kategória:Infoalap]]

Szoftvertechnológia - Lehetséges vizsgakérdések

2014-01-04T19:53:37Z

Dirtyice: /* JAVA */

{{Vissza|Szoftvertechnológia}}

Korábbi [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing| Google Docs-segédlet (Lehetséges vizsgakérdések)] Wikis változata. Innentől szerkesszük itt, köszi! (Hint az ilyen doksik Wikis átalakításához: docx-ben letölt, [http://www.microsoft.com/en-us/download/details.aspx?id=12298 Microsoft Office Word Add-in For MediaWiki] felrak, majd MediaWiki-formátumban elmentés (txt), majd annak Wikire történő bemásolása, némi korrekciók, és kész.) --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 15., 20:48 (UTC)

==UML/CLASS==

* '''Late binding''': probléma: több ugyanolyan nevű függvény → objektumhoz kötődik runtime a függvény!
* UML diagram elemek: vizuális relációk:
** kapcsolat (connection)
** tartalmazás (containment)
** vizuális kapcsolás (közelség, visual attachment)
* UML 3 kiterjesztő mechanizmus
** korlátozás (constraints)
** sztereotípia (speciális név-érték/tagged value/ pár (bool))
** tagged value (név-érték pár)
* Osztálydiagrammra standard sztereotípiák
** utility - az osztály minden változója és metódusa statikus (osztály szkóp)
** metaclass - olyan osztály, amelynek példányai osztályok
** interface, enumeration
* Class attribútum property(tulajdonság) módosítók:
** readOnly, subsets, union, redefines, ordered, unique, valami expression
* Class collection types:
** Set, OrderedSet, Bag, Sequence
* Class metódus property(tulajdonság) módosítók:
** query, redefines, ordered, unique, oper-constraint(kényszer)
* Operációk konkurenciája (konkurenciaszemantikák, concurrency semantics):
** '''szekvenciális/sorrendi (sequential)''' - elméletileg nem lehet, hogy más hívja meg az operációt, nem fordulhat elő konkurencia (''"callers must coordinate outside the object so that only one flow is in the object at a time."'')
** '''őrzött (guarded)''' - jöhet ilyen hívás, előfordulhat konkurencia, de megoldott a kezelése; pl. ha befejezte a működését, csak akkor jöhet a következő (''"multiple calls from concurrent threads may occur simultaneously to one instance, but only one is allowed to commence. Others are blocked."'')
** '''konkurens (concurrent)''' - bejöhet hívás, azonnal lekezelődik, nem jó, mert félbeszakíthat folyamatokat (''"multiple calls from concurrent threads may occur simultaneously to one object on any concurrent operation, and all may proceed concurrently with correct semantics"'')
* '''Active Object''': saját szála van az objektumnak.
* Mi az a '''classifier'''?
** osztályszerű: osztálynak kinéző dolgok felett metaosztály(class, interface, datatype..)
* UML diagramon mi a role, asszociáció?
** CLASSIFIER!
* UML class diagramon az '''asszociáció'''nál mi a "'''/'''"?
** AZ ASSZOCIÁCIÓ LE VAN SZÁRMAZTATVA!
* Mit jelent, ha egy '''pont''' van az '''asszociáció valamelyik végén'''?
** OWNERSHIP! Ki birtokolja az osztályt.
* Hogyan lehet UML class-szal ábrázolni, hogy valami '''tartalmaz''' valamit?
** karika, benne plus sign, inner class, tagváltozó, aggregáció

==UML/PACKAGE,Component, Composite Structure, Deployment, Use Case==

* Milyen package importokat ismer?
** import: fölötte lévő import/access is látja;
** access: fölötte lévő import/access NEM LÁTJA!! //megj.: merge: több package-ben lévő dolgokat valahogy egyesítem
* Components vs Class
** komponensek csak interfészen keresztül érhető el, komponens önállóan kezelhető (class nem!)
* Milyen fajtái vannak a komponenseknek?
** telepítendő (deployment): az installáláshoz szükségesek
** fejlesztés során keletkező (work product): felhasználónak nem szabad kiadni
** execution: runtime jön létre (pl. fájl)
* Milyen connectorokat ismer component világban?
** assembly: komponenseket összekötő konnektor, elvárt, megkövetelt interfészek megfelelnek (sima vonal)
** delegation connector: bonyolult dolgot zár be "dobozba"
* <<delegate>> sztereotípia? szaggatott vonal!
* Kompozit struktúrák esetén mit nevezünk kollaborációnak?
** egy meghatározott funkcionalitás megvalósításához szükséges együttműködő elemek
* Deployment diagram elemei?
** artifact /komponenshez termék/,
** node /logikai erőforrás/,
** device /fizikai erőforrás/,
** executionEnvironment /végrehajtási környezet/
* Milyen Use Case kapcsolatokat (relációkat) ismer?
** asszociáció
** include - mindenféleképpen kiegészítjük bizonyos funkcionalitásokkal,
** extend - bizonyos körülmények között egészítjük csak ki a megcélzott elemet
* Mikor használjuk use case-ben actor-jelölésnek a pálcikaember helyett a doboz/<<actor>> sztereotípiás jelölést?
** Ha egy actoron belül el tudunk képzelni egy másik actort /pl.: tetrisben egy elem, amelyik esik lefele, lehet, hogy nem esik lefele, hanem egy actor ejti lefele. Ekkor lehet azt mondani, hogy egy "belső actor" lépteti folyamatosan/
* Mi a különbség Use Case include és extend sztereotípia között?
* Use Case tulajdonságok (propertyk)?

==UML/Szekvencia, Kommunikáció, Interaction Overview==

* Mi a különbség üzenet és jel között interakció-diagrammokon?
** üzenettel operációt hajtatunk végre, jellel állapotváltozást jelzünk.
* Milyen Event-ek vannak Interaction diagramokon?
** ExecutionEvent,
** CreationEvent,
** DestructionEvent,
** MessageEvent
* Milyen 2 fontos elvet ismer interakció-diagrammokon eseménysorozat értelemben?
** Compositional: összemerge-ölök különböző eseménysorozatokat.
** Átlapoló szemantika: ugyanúgy összemerge-ölök, de egy eseménysoron belül a sorozat sorrendje változatlan!
* Mire jó az Interaction Overview Diagram?
** magasszintű kép, ahol egy-egy doboz lehet akármilyen interakció, és időzítési előírás is lehet közöttük.
* Milyen dobozok lehetnek szekvenciadiagramon? Mit jelentenek?

[[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_01.UML-Beyond_UML_Model structure.png|400px]]

==UML/State machine, Activity, Beyond UML==

* Állapotdiagramon milyen kompozit állapotokat ismer?
** TODO
* Mik az állapotdiagram elemei?
** alaktivitások (procedúra), döntések, fork és join, úszósávok, object-action flow
* Mi az Eclipse Modeling Framework(EMF)?
** Modellező eszköz (pl. UML-hez hasonló (MOF) diagramokat lehet csinálni), kódgeneráló is!
* Mi az XMI?
** XML Metadata Interchange: XML-ben leírt UML/MOF diagram

==JAVA==

* Singleton vs static class:
** static classban csak static metódusok lehetnek!
* Class nem lehet static, csak INNER CLASS!!!!!!!!!
* Array length-je megmondja, mekkora a MÉRETE! Nem azt, hogy mennyi értelmes adat van benne!
* Nézd meg a String == és equalsTo miket csinál!
** pl null, stb..
* Mit vár a Thread.sleep()?
** long-ot!!!!
* Thread-ek között hogyan lehet kommunikálni, honnan öröklődik ez?
** Object.notify(), .notifyAll() és .wait()
* Thread osztály metódusai?
** isAlive(), join(), resume(), suspend(), stop(), start(), sleep(), destroy(), yield(),
* Multitasking 2 fajtája?
** process-based
** thread-based
* Hogy lehet meghívni az ős egy attribútumát/függvényét?
** super.attrName / super.function()
* Object class-ban mik final-ok?
** getClass(), notify(), notifyAll(), wait()
* Lehet egy osztály final ÉS abstract?
** NEM!!!
* Milyen típusai vannak a szálaknak?
** Daemon és nem daemon (daemon gyakorlatilag háttérben futó szál)
* Milyen synchronized-ok vannak?
** blokk: <code>synchronized (o) { ... }</code> ahol <code>o</code> valami Object (vagy abból leszármazott, int/long/double/etc nem)
** method: <code>public synchronized void foo() { ... }</code>
** Egyszerre csak 1 szál tartózkodhat az adott objektum (methodnál this) synchronized blokkjában/methodjában, a többi blokkol addig
* Mi az az atomi művelet?
** Guarded :) ha valaki módosítja, akkor más metódus nem lát inkonzisztens állapotot. primitív adattípusokra, kivéve long és double
* Mikor lehet a wait(...), notify(),notifyAll() függvényeket meghívni?
** Ha az objektum monitorának birtokában vagyunk.
* Mi a különbség early (static) binding és late binding között?
** TODO
* Mikor mit jelent a final?
** osztály előtt: nem lehet leszármaztatni
** metódus előtt: nem lehet felüldefiniálni leszármazottban;
** változó előtt: nem lehet neki értéket adni (csak <code>public final int i = 7;</code> vagy konstruktorban)
* Mikor mit jelent az abstract?
** Osztály előtt: nem lehet példányosítani, van benne legalább 1 olyan metódus, amely abstract (nem implementált), leszármazottnak implementálni kell (vagy ő is abstract lesz).
* Mit jelent, hogy a változó statikus/dinamikus része?
** List x = new ArrayList();
*** egyenlőségjel bal oldala a statikus rész, ő lehet absztrakt is (tehát interfész is, mint a List is az);
*** jobb oldal a dinamikus, nem lehet absztrakt/interfész!!
* Lehet konstruktor static?
** NEM!!!!!
* Mit nevezünk kiterjesztésnek JAVA nyelvben?
** ha egy vagy több interfészt valósít meg egy osztály

=== JUnit: ===

* @Before, @Test, @After
* Hogyan lehet jelölni, hogy pl. IOException-t várok?
** test függvény előtt <code>@Test(expected=IOException.class)</code>
* Hogyan lehet parametrizált teszteket csinálni?
** osztály előtt: <code>@RunWith(Parameterized.class)</code>

@RunWith(value = Parameterized.class)
public class JunitTest6 {
private int number;
public JunitTest6(int number) {
this.number = number;
}
@Parameters
public static Collection<Object[]> data() {
Object[][] data = new Object[][] { { 1 }, { 2 }, { 3 }, { 4 } };
return Arrays.asList(data);
}
@Test
public void pushTest() {
System.out.println("Parameterized Number is : " + number);
}
}

* <code>assertEquals(elvárt, aktuális);</code>
* Milyen kimenetelei lehetnek a tesztnek?
** pass: megfelel,
** failure: nem az elvárt eredményt kapjuk valamilyen tesztre,
** error: Exception dobódik, és nem kezelődik le
* Hogyan lehet vizsgálni, hogy egy teszt tovább fut bizonyos időnél(pl 1 mp)?
** <code>@Test(timeout=1000)</code>
* Főbb függvények?
** <code>assertTrue(..)</code>, <code>assertFalse(..)</code>, <code>assertNull(..)</code>, <code>assertNotNull(..)</code>, <code>assertSame(..)</code>, <code>assertNotSame(..)</code>, <code>assertEquals(..)</code>, <code>assertNotEquals(..)</code>, <code>fail([String msg])</code>

==Bevezetés==

* Evolution of engineering discipline:
** production+craft → commercial;
** commercial+science → professional engineering
* Mi a szoftverkészítés 4P-je?
** People, Problem, Process, Product
* Milyen minőségi képeket ismer?
** transzcendentális, felhasználói, gyártás, termék, értékarányosság
* ICOM-modellnél mi az input, kontrol(vezérlés), erőforrások, kimenet?
** input: követelmények,
** kontrol: {pénz,szabványok},
** erőforrás: {csapat,eszközök},
** kimenet: {kód,dokumentáció}
* A vízesés modellben hogyan lehet visszalépni?
** Az előzőre mindig + Validation → specification && M → R
* Prototípus modellnél mik az egyes fázisok / hogyan lehet visszalépni?
** Requirement → Specification → Quick design → Implementation → Evaluation.
** Evaluation → Requirement
* CMM-ben milyen Maturity (érettségi) szinteket ismer?
** (1)Kezdetleges
** (2)Ismétlődő
** (3)Definiált
** (4)Menedzselt
** (5)Optimalizált
* Spirál modellben milyen síknegyedek vannak jobbról balra körbe?
** Követelmények meghatározása, kockázatelemzés, engineering (technológia), kiértékelés

==RUP==

* Milyen '''workflow-hoz''' milyen '''modell''' tartozik?
** Követelmények: Use Case Model,
** Analízis: Analízis model,
** Tervezés: Tervezési model,
** Implementation: Implementation diagram,
** Deployment: Deployment diagram
* Az egyes modellek milyen UML diagrammokat tartalmaznak?
** Use Case: {Use Case, Sequence};
** Analízis: {static structure diagram, sequence};
** Tervezési modell: {static structure, kommunikációs, állapotdiagram, activity};
** Implementációs modell: {komponens, szekvencia};
** Deployment: {Deployment, sequence}

* [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_02.RUP_Structuring the process.png|400px]]

* '''Milyen típusú use case-ek''' vannak?
** Event based, actor based
* Milyen '''dimenziói''' vannak a '''use case-formátumoknak'''?
** (1) Leírás részletezettsége (magas szintű/kiterjesztett)
** (2) Fogalmi/valóságos
** (3) Prioritás (elsőrendű/másodrendű/opcionális)
* Miben különbözik a magas szintű (high level) és a kiterjesztett (expanded) use-case ?
** A leírás részletezettségében
*** magas szintű: név, aktorok, cél, áttekintés, referencia
*** kiterjesztett: eseményfolyam, elő- és utófeltételek, kiterjesztési pontok, relációk, aktivitás és use-case diagram, referenciák)
* Miben különbözik a lényeges (essential) és a valóságos (real) use-case ?
** A technológia függőségében
*** lényeges: eszköz, implementációfüggetlen
*** valóságos: implementáció (ablakok, mezők, triggerek)
* Hogyan rangsorolunk use case-eket (iterációknak)?
** (1) időben kritikus
** (2) kockázatosak
** (3) alapvető kutatást igénylők
** (4) alkalmazás szempontjából legfontosabbak
** (5) üzleti élet szempontjából fontosak
* Fogalmi modellnél mi a '''térképész elv'''?
** Használjuk a területen alkalmazott neveket!
** ne kreáljunk olyan dolgokat, amik nincsenek ott!
** Értelmetlen részleteket hagyjuk ki!
* Mik a '''mutátorok'''?
** Olyan objektumok, amelyek képesek megváltoztatni, hogy melyik osztályból származnak le.
* '''Interakció diagramon''' mik a '''felelősségek'''?
** '''Doing''': valamit kell tudni;
** '''Knowing''': kiről mit tud

==V&V==

* Review definíciók?
** Review, Review item, Audit, Walkthrough (az anyag készítője bemutatja a munkáját, Inspection (reviewereknek kiosztanak anyagot, ők jelentést tesznek róla, majd ezt egy bizottság megvitatja a szerző jelenlétében. Pl. egyetemi diplomavédés)
* Kik a meeting szereplői?
** Koordinátor (felelős a meetingért),
** Lead reader (anyag működésével tisztában van),
** jegyzőkönyvvezető,
** megbízó képviselői
* Mit kell tenni, ha hibát találunk a meetingen?
** (1) kijelölni egy felelős személyt
** (2) meghatározni, mi a teendő
** (3) problémák osztályozása
* Hogyan lehet becsülni, hogy mennyi hiba van a programban?
** elrejtünk hibákat, mennyit találnak meg..
* Konformanciatesztelés vs hibadetektálás?
** Konformanciatesztelés: a szoftvernek bizonyos feltételeknek kell eleget tennie,
** hibadetektálás: program futása közben tesztelünk
* Mi az a Pareto-elv?
** 80-20 szabály: a programhibák 80%-ért a program 20%-a okolható
* Integrációs tesztre milyen stratégiák vannak?
** top-down (GUI-menüt rakom először össze, a még nem ismert funkcióknak "not yet implemented" - ez a test stub),
** bottom-up (legózás)
* Funkcionalitás teszt esetei?
** funkcionális teszt,
** biztonsági teszt,
** mennyiségi teszt (hatalmas adattal elárasztás)
* Megbízhatósági teszt esetei?
** integritási (kibírja-e hiba nélkül?),
** struktúra (ismerem a program belsejét, erre alapozva végzek idétlen teszteket),
** stresszteszt
* Teljesítménytesztek?
** benchmark (összehasonlítás referenciaszoftverrel),
** contention (stressz teszt alfaja, több actor versenyez ugyanazokért az adatokért),
** load-teszt (működési limit környékén működés),
** teljesítményprofil
* Támogatottság-teszt?
** hogyan konfigurálható/installálható
* Tesztmértékek?
** követelmény-alapozott,
** kód-alapozott,
** hibaanalízis
* Mi jellemző a tesztstratégiákra?
** Megmondja az általános megközelítést,
** milyen technikákat/eszközöket használunk,
** mi a teszt sikeressége,
** hogyan teszteljük a számunkra külső dolgokkal (tesztsegédprogramok)
* Milyen teszteseteket ismer?
** White-box: minden lehetséges döntési ágon, minden lehetséges adattal végigmegyünk (gyakorlatilag biztosan lehetetlen), ismerjük a szoftver belső szerkezetét;
** Black-box test: !!ekvivalencia-osztályozás!!: tudunk azonosítani bizonyos tevékenységeket,
** boundary value(határérték) tesztelés: ekvivalencia osztály határok tesztelése,
** speciálisérték-tesztelés.

==Design==

* Informatikai szemléletben mi köré szoktunk absztrakciót húzni(absztrakció típusai)?
** funkcionalitás, adat, kontroll
* Mi az, hogy afferens/efferens egy adatáramlás?
** Afferens: az adat felfelé halad (arra halad, amerre bonyolultabb/összetettebb problémák vannak, amelyből szétszedtem kisebb problémákra);
** efferens: fordítva
* Mi a fan-out/fan-in szám?
** Fan-out: egy modult hány részre szedem szét,
** fan-in: modult hányan hívnak fentről
* Mi a vezérlési/döntési hatáskör? / Mi a döntési hasítás?
** vezérlési: maga a modul, és mindenki, aki alá tartozik;
** döntési: azon modulok, akiket érint az adott modul döntése.
** döntési hasítás: ha a döntési hatáskör nagyobb, mint a vezérlési
* Mik a dimenziói a csatolásnak?
** Mit kommunikálunk? Milyen nagy a kapcsolat? Mennyi ideig tart a kapcsolat?
* Mik a csatolás dimenziói?
** kapcsolat tárgya, kapcsolat mérete, kapcsolat ideje
* A kapcsolat tárgya alapján hogyan lehet csoportosítani a csatolásokat?
** laza csatolás (primitív adat/tömbje),
** stamp csatolás (összetett adatok, record, struct),
** control csatolás (vezérlést adunk át),
** közös adat (nem tudjuk, kinek a kezében van, bárki hozzáférhet),
** tartalmi jellegű csatolás (a másik programrészletet, mint erőforrást kezelem -.-)
* Hogyan lehet osztályozni a csatolást az időtartam alapján?
** writing, compiling, linking, loading, running
* Hogyan lehet a kohéziót osztályozni?
** ↓ /egyre gyengébb/ funkcionális (oszthatatlan; pl. sqrt() függvény),
** szekvenciális (több funkcionális egymás után),
** kommunikációs (egy adatszerkezeten műveleteket végzünk, a kohézió itt az, hogy egy adatszerkezeten dolgoznak),
** procedurális (printf: double és String is elfogad, de a két paraméternek nincs köze egymáshoz. típusfüggő switch),
** temporális(időbeliség tart össze),
** logikai,
** véletlenszerű
* Ha több helyről öröklünk, mi vonatkozik az invariánsokra?
** az invariáns a többszörös öröklésekből származó kondíciók ÉS-kapcsolata
* Mi a redeklarációs szabály?
** Az előfeltételnek a leszármazottban gyengébbnek (vagy egyenlőnek) kell lennie, az utófeltételnek erősebbnek (vagy egyenlőnek).

==Design/Software architectures==

* Milyen főbb kategóriáit ismeri a szoftverarchitekturális mintáknak?
** Adatfolyam-szerkezetek → Batch, Pipes and filters
** Call-and-return-rendszerek → Main program és szubrutin, OO rendszerek, hierarchikusan rétegelt
** Adatközpontú rendszerek → adatbázisok, Hypertext rendszerek, Blackboards
** Virtuális gép → Interpreter, Rule-based system
** Független komponensek → Communicating processes, esemény-alapú rendszerek
* Mi a BPEL? Milyen fajtái vannak?
** Business Process Execution Language → le lehet írni üzleti folyamatokat vele.
** 2 fajtája:
*** orchestration & choreography.
**** Orchestration (orkesztráció): centralizált folyamatvégrehajtás. Egy központ ismeri a teljes folyamatot, az kér szolgáltatást az együttműködőktől, akik csak a saját dolgukat végzik.
**** Choreography (koreográfia): folyamatot küldhetek másnak, aki továbbküldheti stb. a folyamat nincs központosítva, minden résztvevő a dolgát elvégezve az általa ismert következő résztvevő(ke)t aktivizálja.

==Agilis==

* Mik a Scrum alappillérei?
** átláthatóság (business világ és fejlesztői világ között),
** folyamatos felülvizsgálat,
** Adaptáció (eltérést gyorsan fel kell számolni)
* mit jelent a grooming?
** a termék tulajdonságainak folyamatos finomítása
* Milyen szerepek vannak a scrumban egy sprintben?
** pigs (életükkel fizetnek a projektért)
*** product owner: ügyfél, product backlog felügyelete, átveszi/elfogadja a munkát
*** scrummaster: adminisztrátor, felel a projektért
*** team: 5-9 ember, önszervező, önvezérlő
** chickens (csak hozzájárulnak a projekt sikeréhez)
*** stakeholders (érdekeltek)
*** managers
* Milyen események vannak a Scrumban?
** sprint tervezés, áttekintés, visszatekintés és napi Scrum-meeting
* Milyen termékek vannak Scrumban?
** Product backlog (user story-k összegyűjtése/wishlist/ → product owner a felelős érte),
** sprint backlog (a product backlogból elfogadott kívánságok/user story-k),
** burndown chart (Y:work remaining, X: time; naponta megnézzük, mennyi munka van még hátra, ebből tudunk becsülni, mikor készül el/mikor lesz 0 a work remaining)
* Milyen elemei vannak egy XP projectnek?
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_03.XP_project.png|400px]]

==Management==

* Milyen típusú projekt planek vannak?
** long term, short term
* Mi a projektmenedzsment feladata?
** felelősségvállalás, erőforrás újraosztása, ütemezés, követelményeken lazítani, oktatásra küldeni a munkatársakat
* Milyen erőforrások vannak?
** emberek, szoftver, hardver
* Mit kell menedzselni?
** idő, információ, szervezet, minőség, pénz
* Hogyan kell ütemezni egy projektet?
** DIAGRAM → requirements, Identify activities, Identify dependencies...
* Mik a kockázatmenedzsment lépései?
** Kockzatok azonosítása, kockázatok elemzése, kockázattervezés, kockázatok monitorozása
* Milyen mérések/becslések vannak?
** a fejlesztéshez mennyi erőfeszítés kell?,
** mértékek (LOC - Lines of Code, FPA - funkciópontelemzés),
** komplexitás (hogyan mérjük, hogy mennyire bonyolult valami?)

==CM==

* Mi a 3 nézete a CM-nek?
** Change Request Management: változások kezelése,
** Configuration Management: különböző dokumentumok/kódok egy programmá állnak össze,
** Mérések
* Milyen elemeket kell azonosítani?
** configuration item, communication (email ..), dokumentáció, implementáció
* Miért felelős a Change Request Management?
** hogyan kezeljük a változásokat,
** Change Control Board - változáskezelő bizottság,
** defect management - mikor, hogyan, ki, milyen prioritással kezeli a problémákat
* Miért felelős a Build management?
** Milyen alapanyagokból hogyan rakjuk össze a programot
* Mi az a baseline?
** pillanatkép a projektről. Ha valami változtatás történik, azt deltának hívjuk.
* Release management definíciók?
** verzió: funcionálisan különböző,
** variáns: funkcionalitásban nem különbözik,
** release: verzió, amit kiad a team;
** revision: verzió+variáns
* Mivel kell foglalkozni source-szinten egy projekt életciklusában?
** Backup, change logs, együttműködés (több verzió egy source-ra), helyileg eltérő file-ok, branching
* Milyen delta-kezeléseket ismer?
** reverse delta: a legújabb verzió van elmentve, a változások (delták) ehhez viszonyulnak;
** forward delta: az első verzió az alap, ehhez jönnek a delták (tehát a legújabb verzió sok-sok delta után derül ki, hogy micsoda... nem praktikus, bár a commit-ok gyorsabbak lehetnek);
** skip-delta
* Mi a szótára a VC-nek? (Version Control)
** working copy,
** repository,
** check-out: r → wc (kezelt elem kiemelése felhasználásra a közös tárból),
** check-in/commit: wc → r (kezelt elem visszahelyezése a közös tárba),
** update: wc szinkronizálása a repo-val
* Milyen metodikákat ismer konkurens hozzáféréshez?
** lock-modify-unlock, copy-modify-merge
* Mi az a branch?
** fastruktúrába szedett verziók változása az idő során.
** trunk: a fővonal,
** tag: pillanatkép
* Lock-modify-unlock
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_04.Lock_modify_unlock.png|400px]]
* Copy-modify-merge
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_05.Copy_modify_merge.png|400px]]
* Three-way merge algorithm
** <code>A' = A = A'' → A* = A</code>
** <code>A' = A != A'' → A* = A''</code>
** <code>A' != A = A'' → A* = A'</code>
** <code>A' != A != A''</code> → <code>conflict {A, A', A''}</code> → <code>A* manual resolve</code>
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_06.Three_way_algorithm.png|400px]]
* CM / Version Control - Subversion – working copy vs. repository
**
{| class="wikitable"
|-
|
| unchanged
| changed
|-
| current
| commit -
update -
| commit publish
update -
|-
| out of date
| commit -
update reread
| commit out of date error
update - merge
|}

* Mire szolgál a verziókezelésben alkalmazott „modify-update-merge” stratégia ? Röviden írja le a működésének lényegét ! (3 pont)
** mire: termékekhez történő konkurens hozzáférés szabályozása
** lényeg: párh. check-out, check-in-kor összefésülés, konfliktusfelold.

[[Kategória:Infoalap]]

Analízis I.

2013-12-27T17:18:18Z

Dirtyice: /* Vizsga */ +jan 10,17

{{Tantárgy
|nev=Analízis 1 informatikusoknak
|targykod=TE90AX04
|szak=info
|kredit=7
|felev=1
|kereszt=van
|tanszék=TTK Analízis Tanszék
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=3 db
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX04/
|targyhonlap=http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/
|levlista=anal1{{kukac}}sch.bme.hu }}

A tárgy témája '''valós számsorozatok, egyváltozós függvények folytonossága, differenciálhatósága és integrálása'''. Az egyik legfontosabb tárgy az első félévben. A legtöbb kreditet éri, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.

== Követelmények ==

=== Előtanulmányi rend ===

Nincs, viszont ajánlott erősen tisztában lenni a középiskolai matematikával.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**'''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Témája a BSc tanulmányok megkezdéséhez szükséges középiskolai matematikai ismeretek ellenőrzése. Kiváltható a [[Bevezető Matematika|Bevezető matematika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.
**'''Két félévközi ZH''' sikeres (egyenként min. 30%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A három ZH-ból kettő pótolható félév közben, egy pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat.
*'''Elővizsga''': nincs.
*''[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/al%C3%A1%C3%ADr%C3%A1s%20felt%C3%A9telei.pdf Bővebben...]''

===A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.
*Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Félévvégi jegy===
*A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe az 1. és 2. ZH (ZHx) és a vizsga (V) eredménye számít bele a következő módon:
**<math>A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V</math>
*A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
|-
! A !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 64 || 3
|-
|65 - 79 || 4
|-
|80 - 100 || 5
|}

*Tételsor: [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/infan1tet07.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal1_tetelsor_2007.pdf | VIKWiki mirror]]


==Tematika==
#Valós számsorozatok:
#*Nevezetes határértékek, az e szám
#*Műveletek konvergens sorozatokkal. Monoton és korlátos sorozatok
#Egyváltozós függvények folytonossága és differenciálhatósága:
#*Elemi függvények és inverzeik
#*Differenciálható függvények tulajdonságai, középértéktételek, L’Hospital szabály
#*Függvényvizsgálat, paraméteresen és polárkoordinátákban adott függvények
#Egyváltozós függvények integrálása:
#*Az integrálás technikája, Newton-Leibniz formula, az integrálszámítás alkalmazása, impropius integrál

== Segédanyagok ==

=== Tankönyv ===
*'''George B. Thomas: Thomas-féle Kalkulus [http://www.typotex.hu/konyv/thomas_weir_hass_giordano_thomas_fele_kalkulus_1 1]-[http://www.typotex.hu/konyv/thomas_hass_weir_thomas_fele_kalkulus_2 2].'''

=== Hivatalos egyetemi jegyzet ===
*'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I. '''
**[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm.pdf színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]]
**[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm_ff.pdf fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_elmelet_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]
* '''Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I. gyakorlatok '''
**[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak.pdf színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]]
**[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak_ff.pdf fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]

=== Régebbi oktatói jegyzetek ===
*[[Media:anal1_jegyzet_2003_fritz-konya_1_bevezeto_szamsorozatok.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Bevezető, számsorozatok]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2003_fritz-konya_2_numerikus_sorok.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Numerikus sorok]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2000_fritz-konya_3_valos_egyvaltozos_fuggvenyek_differencialszamitasa.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Valós egyváltozós függvények differenciálszámítása]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2000_fritz-konya_4_integralszamitas.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Integrálszámítás]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf | Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010. ősz)]]

=== Egyéb jegyzetek ===

*[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2009_krivanbalint.pdf | Kriván Bálint: 2009-es jegyzet]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_elmelet.pdf | Elekes Csaba: 2007-es elméleti jegyzet]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_gyakorlat.pdf | Elekes Csaba: 2007-es gyakorlati jegyzet]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2001_szabopeter_gyakorlat.pdf | Szabó Péter: 2001-es gyakorlati jegyzet]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I.]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I_peldatar.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I. Példatár]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2009_babcsanyi_fgy_I.pdf | Babcsányi István, Gyurmánczi János, Szabó Lajos, Wettl Ferenc: Matematika Feladatgyűjtemény I.]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_I.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei I]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]

=== Összefoglalók ===
*'''[[Media:anal1_jegyzet_2010_pataki_hatarertek_es_muveletek.pdf | Pataki Gergely: Határérték és műveletek]]'''
*'''[[Media:anal1_jegyzet_2011_pataki_definiciok_tetelek.pdf | Pataki Gergely: Definíciók és tételek]]'''
*[[Media:anal1_jegyzet_2001_visontaypeter_osszefoglalo.pdf | Visontay Péter: Rövid összefoglaló]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_kepletek.pdf | Kovács Tamás: Képletek]]
*[[Media:anal1_jegyzet_fogalmak_definiciok_tetelek.pdf | Fogalmak, definíciók, képletek]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2010_balda_polinomosztas.pdf | Balda Péter: Maradékos polinomosztás útikalauz VIK-eseknek]]
*[[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_integral_algoritmus.pdf | Kovács Tamás: Integrálalgoritmus]]
*[[Media:anal1_jegyzet_peldak.pdf | Példafeladatok]]
*'''[[Media:anal1_derivalttablazat.png | Deriválttáblázat vizsgára]]'''
*[[Media:ana1_jegyzet_derivalttabla_extended.pdf | Deriválttáblázat függvények képével]]
*[[Media:anal1_jegyzet_alapintegralok.pdf | Alapintegrálok]]

=== Sablonok ===
*[[Media:anal1_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]

=== Házi feladatok ===
*[[Media:anal1_hf_200402.pdf | Integrálok házi feladat (2004. február)]]

==Számonkérések==

=== 0. zárthelyi ===

*2012/2013
**őszi félév
***ZH: [[Media:anal1_zh0_20120907_15A_feladat.pdf |15A]] [[Media:anal1_zh0_20120907_15B_feladat.pdf |15B]] [[Media:anal1_zh0_20120907_16A_feladat.pdf |16A]] [[Media:anal1_zh0_20120907_16B_feladat.pdf |16B]] [[Media:anal1_zh0_20120907_17A_feladat.pdf |17A]] [[Media:anal1_zh0_20120907_17B_feladat.pdf |17B]] [[Media:anal1_zh0_20120907_kulcs.pdf |megoldókulcs]]
***pótZH: [[Media:anal1_pzh0_20121130_16A_feladat.pdf |16A]] [[Media:anal1_pzh0_20121130_16B_feladat.pdf |16B]] [[Media:anal1_pzh0_20121130_kulcs.pdf |megoldókulcs]]
***pótpótZH: [[Media:anal1_ppzh0_20121210_14A_feladat.pdf |14A]] [[Media:anal1_ppzh0_20121210_14B_feladat.pdf |14B]] [[Media:anal1_ppzh0_20121210_kulcs.pdf |megoldókulcs]]

*2011/2012
**őszi félév
***ZH: [[Media:anal1_zh0_20110912_16A_feladat.pdf |16A]] [[Media:anal1_zh0_20110912_16B_feladat.pdf |16B]] [[Media:anal1_zh0_20110912_17A_feladat.pdf |17A]] [[Media:anal1_zh0_20110912_17B_feladat.pdf |17B]] [[Media:anal1_zh0_20110912_18A_feladat.pdf |18A]] [[Media:anal1_zh0_20110912_18B_feladat.pdf |18B]] [[Media:anal1_zh0_20110912_kulcs.pdf |megoldókulcs]]
***pótZH: [[Media:anal1_pzh0_20111202_16A_feladat.pdf |16A]] [[Media:anal1_pzh0_20111202_16B_feladat.pdf |16B]] [[Media:anal1_pzh0_20111202_kulcs.pdf |megoldókulcs]]
***pótpótZH:[[Media:anal1_ppzh0_20111212_14A_feladat.pdf |14A]] [[Media:anal1_ppzh0_20111212_14B_feladat.pdf |14B]] [[Media:anal1_ppzh0_20111212_kulcs.pdf |megoldókulcs]]

**tavaszi félév
***ZH: [[Media:anal1_zh0_20120213_18A_feladat.pdf |18A]] [[Media:anal1_zh0_20120213_18B_feladat.pdf |18B]] [[Media:anal1_zh0_20120213_kulcs.pdf |megoldókulcs]]
***pótZH: [[Media:anal1_pzh0_20120504_feladat.pdf |16]] [[Media:anal1_pzh0_20120504_kulcs.pdf |megoldókulcs]]
***pótpótZH: [[Media:anal1_ppzh0_20120514_feladat.pdf |14]] [[Media:anal1_ppzh0_20120514_kulcs.pdf |megoldókulcs]]

*2010/2011
**őszi félév
***'''Minta ZH: [[Media:anal1_zh0_201009_minta_feladat.pdf |feladat]] [[Media:anal1_zh0_201009_minta_kulcs.pdf |megoldókulcs]] [[Media:anal1_zh0_201009_minta_magyarazat.pdf |magyarázat]]'''
***ZH: [[Media:anal1_zh0_20100913_16A_feladat.pdf |16A]] [[Media:anal1_zh0_20100913_16B_feladat.pdf |16B]] [[Media:anal1_zh0_20100913_17A_feladat.pdf |17A]] [[Media:anal1_zh0_20100913_17B_feladat.pdf |17B]] [[Media:anal1_zh0_20100913_18A_feladat.pdf |18A]] [[Media:anal1_zh0_20100913_18B_feladat.pdf |18B]] [[Media:anal1_zh0_20100913_kulcs.pdf |megoldókulcs]]
***pótZH: [[Media:anal1_pzh0_20101203_16A_feladat.pdf |16A]] [[Media:anal1_pzh0_20101203_16B_feladat.pdf |16B]] [[Media:anal1_pzh0_20101203_kulcs.pdf |megoldókulcs]]
***pótpótZH: [[Media:anal1_ppzh0_20101213_9A_feladat.pdf |9A]] [[Media:anal1_ppzh0_20101213_9B_feladat.pdf |9B]] [[Media:anal1_ppzh0_20101213_kulcs.pdf |megoldókulcs]]

**tavaszi félév
***ZH: [[Media:anal1_zh0_20110214_18A_feladat.pdf |18A]] [[Media:anal1_zh0_20110214_18B_feladat.pdf |18B]] [[Media:anal1_zh0_20110214_kulcs.pdf |megoldókulcs]]
***pótZH: [[Media:anal1_pzh0_20110506_16A_feladat.pdf |16A]] [[Media:anal1_pzh0_20110506_16B_feladat.pdf |16B]] [[Media:anal1_pzh0_20110506_kulcs.pdf |megoldókulcs]]
***pótpótZH: [[Media:anal1_ppzh0_20110516_14A_feladat.pdf |14A]] [[Media:anal1_ppzh0_20110516_14B_feladat.pdf |14B]] [[Media:anal1_ppzh0_20110516_kulcs.pdf |megoldókulcs]]

=== 1. zárthelyi ===
*2013/2014
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20131017_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal1_zh1_20131017_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh1_20131107_A_megoldassal.pdf | pótZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh1_20131107_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]

*2012/2013
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20121011_A.pdf | ZH (A)]]
***[[Media:anal1_zh1_20121011_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh1_20121027_A.pdf | pótZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh1_20121027_A_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal1_pzh1_20121027_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]

*2011/2012
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20111013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal1_zh1_20111013_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh1_20111107_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20120308_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh1_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2010/2011
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20101014_A.pdf | ZH (A)]]
***[[Media:anal1_zh1_20101014_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh1_20101025_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20110310_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh1_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2009/2010
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20091013_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh1_20091030_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20100311_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh1_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2008/2009
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20081014_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]

*2007/2008
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20071010_proba_megoldassal.doc | próba ZH megoldással]]
***[[Media:anal1_zh1_20071017.jpeg | ZH]]

*2006/2007
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20061019_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal1_zh1_20061019_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_zh1_20061016_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]

*2005/2006
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20051011_proba.pdf | próba ZH]]
***[[Media:anal1_zh1_20051013_A.jpg | ZH (A)]]

*2004/2005
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20041014_B.png | ZH (B)]]
***[[Media:anal1_zh1_20041001_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]

*2003/2004
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20031016_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]

*2002/2003
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20020930_proba.pdf | próba ZH]]
***[[Media:anal1_zh1_20021003_B_megoldassal_hianyos.pdf | ZH (B) megoldással (hiányos)]]

*2001/2002
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20011008_A_proba_megoldassal.pdf | próba ZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal1_zh1_20011008_B_proba_megoldassal.pdf | próba ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_zh1_20011011_A_megoldas.pdf | ZH (A) megoldás]]
***[[Media:anal1_zh1_20011011_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]

*2000/2001
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_20001002_A_proba.pdf | próba ZH (A)]]
***[[Media:anal1_zh1_20001002_B_proba.pdf | próba ZH (B)]]

*1999/2000
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_19990930_proba.pdf | próba ZH]]
***[[Media:anal1_zh1_19991007_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]

*1998/1999
**őszi félév
***[[Media:anal1_pzh1_19981208.pdf | pótZH]]

*1995
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh1_19951001.pdf | ZH]]

=== 2. zárthelyi ===
*2013/2014
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh2_20131121_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal1_zh2_20131121_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh2_20121205_A_megoldassal.pdf | pótZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh2_20121205_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]

*2012/2013
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh2_20121115_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal1_zh2_20121115_A_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal1_zh2_20121115_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh2_20121129_A.pdf | pótZH (A)]] + [[Media:anal1_pzh2_20121129_A_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal1_pzh2_20121129_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]

*2011/2012
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh2_20111117_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal1_zh2_20111117_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh2_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal1_zh2_20120412_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh2_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2010/2011
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh2_20101111_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal1_zh2_20110414_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh2_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2009/2010
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh2_20091117_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh2_20091126_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal1_zh2_20100415_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh2_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2007/2008
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh2_20071121_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal1_zh2_20071121_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_pzh2_20071130.pdf | pótZH]]
***[[Media:anal1_ppzh2_20071220.pdf | pótpótZH]]

*2006/2007
**tavaszi félév
***[[Media:anal1_pzh2_20060502_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2003/2004
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh2_20031113_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]

*2002/2003
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh2_20021107_A_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]

*2001/2002
**őszi félév
***[[Media:anal1_pzh2_20011204_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_zh2_20011108_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]

*2000/2001
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh2_20001109_A.pdf | ZH (A)]]
***[[Media:anal1_zh2_20001109_C.pdf | ZH (C)]]
***[[Media:anal1_pzh2_20001206_A.pdf | pótZH (A)]]

*1999/2000
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh2_19991111_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]

*1998/1999
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh2_19981208.pdf | ZH]]
***[[Media:anal1_pzh2_19981208.pdf | pótZH]]

*1995/1996
**őszi félév
***[[Media:anal1_zh3_199511xx.pdf | 3. ZH]]

=== Vizsga ===

*2012/2013
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20130117.jpg | Január 17.]]
***[[Media:anal1_vizsga_20130110.jpg | Január 10.]]
***[[Media:anal1_vizsga_20121221.pdf | December 21.]] + [[Media:anal1_vizsga_20121221_megoldas.pdf | megoldás]]
**tavaszi félév
***[[Média:Anal1_vizsga_20130527.pdf| Május 27.]]

*2011/2012
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20111222_megoldassal.pdf | December 22. megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20120105_megoldassal.pdf | Január 5. megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20120521_megoldassal.pdf | Május 21. megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20120604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20120611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]
***[[Media:Anal1_vizsga_20120618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]

*2010/2011
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20101222_megoldassal.pdf | December 22. megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20110106_megoldassal.pdf | Január 6. megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20110113_megoldassal.pdf | Január 13. megoldással]]
***[[Media:Anal1_vizsga_20110120_megoldassal.pdf | Január 20. megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20110523_megoldassal.pdf | Május 23. megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20110530_megoldassal.pdf | Május 30. megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20110606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20110620_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással]]

*2009/2010
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20100107.jpg | Január 7.]]
***[[Media:anal1_vizsga_20100114.jpg | Január 14.]]
**tavaszi félév
***[[Media:Anal1_vizsga_20100525_megoldassal.pdf | Május 25.]]
***[[Media:Anal1_vizsga_20100601_megoldassal.pdf | Június 1.]]

*2008/2009
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20090108_A_megoldassal.pdf | Január 8. (A) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20090108_B_megoldassal.pdf | Január 8. (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20090115_B_megoldassal.pdf | Január 15. (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20090122_megoldassal.pdf | Január 22. megoldással]]

*2007/2008
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20080103_B_megoldassal.pdf | Január 3. (B) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20080103.jpg | Január 3. (B)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20080110_B.jpg | Január 10. (B)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20080124.pdf | Január 24.]]

*2006/2007
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20070104_megoldassal.pdf | Január 4. megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20070104.jpg | Január 4.]]
***[[Media:anal1_vizsga_20070111_megoldassal.pdf | Január 11. megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20070111.pdf | Január 11.]]

*2005/2006
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20060105.png | Január 5.]]
***[[Media:anal1_vizsga_20060105_emelt_megoldassal.pdf | Január 5. (emelt) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20060112.png | Január 12.]]
***[[Media:anal1_vizsga_20060112_emelt_megoldassal.pdf | Január 12. (emelt) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20060119_megoldassal.pdf | Január 19. megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20060119_emelt_megoldassal.pdf | Január 19. (emelt) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20060126_emelt_megoldassal.pdf | Január 26. (emelt) megoldással]]

*2003/2004
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20031222_I_megoldassal.pdf | December 22. (I) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20031222_II.pdf | December 22. (II)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20040105_I_megoldassal.pdf | Január 5. (I) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20040105_II.pdf | Január 5. (II)]]
***[[Media:anal1_ppzh_20040105.pdf | Január 5. (Aláírásért)]]
***[[Media:anal1_ppzh_20040108.pdf | Január 8. (Aláírásért)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20040115_I_megoldassal.pdf | Január 15. (I) megoldással]]

*2002/2003
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20021219_B_I_megoldassal.pdf | December 19. (I-B) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20021219_II.pdf | December 19. (II)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20030103_B_I_megoldassal.pdf | Január 3. (I-B) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20030103_II.pdf | Január 3. (II)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20030116_I.pdf | Január 16.]]
***[[Media:anal1_vizsga_20030123_I_megoldassal.pdf | Január 23. (I) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20030130_I.pdf | Január 30. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20030130_II.jpg | Január 30. (II)]]

*2001/2002
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20011220_AB_I_megoldassal.pdf | December 20. (I-AB) megoldással]]
***[[Media:anal1_vizsga_20011220_I_es_II.pdf | December 20. (I és II)]]
***[[Media:anal1_ppzh_20011220_megoldassal.pdf | December 20. (Aláírásért) megoldással]]

*2000/2001
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_20001220_B_I.pdf | December 20. (I-B)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20001220_B_II.pdf | December 20. (II-B)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20010110_AC_I.pdf | Január 10. (I-AC)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20010110_AC_II.pdf | Január 10. (II-AC)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20010110_B_I.pdf | Január 10. (I-B)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20010110_B_II.pdf | Január 10. (II-B)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20010117_AC_I.pdf | Január 17. (I-AC)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20010117_B_I.pdf | Január 17. (I-B)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20010124_AC_I.pdf | Január 24. (I-AC)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20010124_B_II.pdf | Január 24. (II-B)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20010131_AC_II.pdf | Január 31. (II-AC)]]

*1999/2000
**őszi félév
***[[Media:anal1_vizsga_19991220_A_I.pdf | December 20. (I-A)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19991220_II.pdf | December 20. (II)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19991221_I.pdf | December 21. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19991221_II.pdf | December 21. (II)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19991223_II.pdf | December 23. (II)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20000104_I.pdf | Január 4. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20000104_II.pdf | Január 4. (II)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20000111_I.pdf | Január 11. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20000118_I.pdf | Január 18. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_20000118_II.pdf | Január 18. (II)]]

*1998/1999
**őszi félév
***[[Media:anal1_minimum_19981215_proba.pdf | December 15. (próbaminimum)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19981221_I.pdf | December 21. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19990105_I.pdf | Január 5. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19990105_II.pdf | Január 5. (II)]]
***[[Media:anal1_minimum_19990111.pdf | Január 11. (minimum)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19990112_I.pdf | Január 12. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19990112_II.pdf | Január 12. (II)]]
***[[Media:anal1_minimum_19990118.pdf | Január 18. (minimum)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19990119_I.pdf | Január 19. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19990119_II.pdf | Január 19. (II)]]
***[[Media:anal1_minimum_19990125.pdf | Január 25. (minimum)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19990126_I.pdf | Január 26. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19990204_I.pdf | Február 4. (I)]]
***[[Media:anal1_minimum_19990205.pdf | Február 5. (minimum)]]

*1997/1998
**őszi félév
***[[Media:anal1_minimum_19971210_proba.pdf | December 20. (próbaminimum)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19971216_I.pdf | December 16. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19971216_II.pdf | December 16. (II)]]
***[[Media:anal1_minimum_19980100.pdf | Január (minimum)]]
***[[Media:anal1_minimum_19980105.pdf | Január 5. (minimum)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19980106_I.pdf | Január 6. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19980106_II.pdf | Január 6. (II)]]
***[[Media:anal1_minimum_19980112.pdf | Január 12. (minimum)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19980113_I.pdf | Január 13. (I)]]
***[[Media:anal1_vizsga_19980113_II.pdf | Január 13. (II)]]

*1996/1997
**őszi félév
***[[Media:anal1_minimum_19961216.pdf | December 16. (minimum)]]
***[[Media:anal1_minimum_19970106.pdf | Január 6. (minimum)]]
***[[Media:anal1_minimum_19970113.pdf | Január 13. (minimum)]]
***[[Media:anal1_minimum_19970123.pdf | Január 23. (minimum)]]
***[[Media:anal1_minimum_19970204.pdf | Február 4. (minimum)]]
***[[Media:anal1_minimum_19970210.pdf | Február 10. (minimum)]]

*1995/1996
**őszi félév
***[[Media:anal1_minimum_19951212.pdf | December 12. (minimum)]]
***[[Media:anal1_minimum_19951218.pdf | December 18. (minimum)]]
***[[Media:anal1_minimum_19960103.pdf | Január 3. (minimum)]]
***[[Media:anal1_minimum_19960109.pdf | Január 9. (minimum)]]
***[[Media:anal1_minimum_19960116.pdf | Január 16. (minimum)]]
***[[Media:anal1_minimum_19960123.pdf | Január 23. (minimum)]]
***[[Media:anal1_minimum_19960130.pdf | Január 30. (minimum)]]

== Idegennyelvű kurzusok ==

=== Angol ''(Course in English)'' ===

*Notes
**[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak2.doc | Exercises II (2001)]]
**[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak3.doc | Exercises III (2001)]]

*Midterms
**[[Media:anal1_zh2_20011106_angol.doc | Test #2 (2001)]]
**[[Media:anal1_zh3_20011130_angol.doc | Test #3 (2001)]]
**[[Media:anal1_pzh2_20011211_angol.docx | Repetition test #2 (2001)]]
**[[Media:anal1_pzh3_20011212_angol.doc | Repetition test #3 (2001)]]

*Exams
**[[Media:anal1_vizsga_20011205_angol_minta.doc | Sample 12/05/2001]]
**[[Media:anal1_vizsga_20011219_angol.doc | 12/19/2001]]

=== Német ===

''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''

== Tippek ==

*A tárgy folyamatos tanulást igényel az első előadástól kezdve, a számonkérések előtti napokban sok embert ér meglepetésként a rázúduló anyag mennyisége.
*A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.
*A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)
*Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a vizsgára a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].

== Verseny ==

*[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]
*[http://www.hajos2012.itk.ppke.hu/honlap/index.html Hajós György Matematika Verseny]
*Ha versenyezni szeretnél, ajánlott felvenni első félévben [[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat.

== Kapcsolódó tárgyak ==
*Ajánlott
**[[Bevezető Matematika]]
*Közvetlenül ráépül
**[[Analízis II.]]
**[[Fizika I.]]
**[[Valószínűségszámítás]]
*Érdeklődőknek
**[[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]]
*Hasonló tematikájú villanyos tárgyak
**[[Matematika A1a - Analízis]]

== Ajánlott oldalak ==

*'''Előadók oldalai:'''
**'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/ Tasnádi Tamás]'''
**'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/anal1inf.html Réffy Júlia]'''
**'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''
**[http://math.bme.hu/~konya/anal1/an1akt.htm ''Kónya Ilona archív'']
*Jegyzetek, segédanyagok:
**[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]
**[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']
**[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]
**[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]
**[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]
*Segédprogramok:
**'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''
**[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]
*Konzultációs oldalak:
**'''[http://konzultacio.sch.bme.hu/ Villanykari Konzi Site]'''
**[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]

== Kedvcsináló ==

*A tantárgy anyaga számtalan más tárgyban visszaköszön a jövőben ([[Mikro- és makroökonómia]], [[Analízis II.]], [[Fizika I.]], [[Fizika II.]], [[Jelek és rendszerek]], [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás]], stb.), szóval érdemes megérteni az elméleti hátterét is, nem csupán a feladatok megoldási módszereit bemagolni.
{{Idézet|idézet="Nem mehetnek analízisből keresztfélévre, amíg ezt nem tudják!"|forrás=Kónya Ilona}}

[[Kategória:Infoalap]]

Fájl:Anal1 vizsga 20130117.jpg

2013-12-27T17:16:57Z

Dirtyice:

Fájl:Anal1 vizsga 20130110.jpg

2013-12-27T17:15:54Z

Dirtyice:

Fizika I.

2013-06-03T18:19:25Z

Dirtyice: /* Vizsga */

{{Tantárgy
| név = Fizika 1i
| tárgykód = TE11AX03
| szak = info
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt = van
| tanszék= TTK Fizika Tanszék
| kiszh = 6 db
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| levlista = ifizika1@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX03/
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak
}}

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===

[[Analízis I.]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)
**'''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Ki lehet váltani az 1. félév regisztációs hetén megírt fizika szintfelmérő eredményével, illetve a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.
**A kisZH-k kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy alkalommal igen (de ekkor elvész a 0. ZH második pótlási lehetősége)
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.
**Ha így sem sikerül megszerezni az aláírást, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!
*'''Elővizsga:''' nincs.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 55 || 2
|-
|55 - 70 || 3
|-
|70 - 85 || 4
|-
|85 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.
===Előadás===
[[Fizika_I.Tematika|Tematika]]

===Gyakorlat===
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek.

==Segédanyagok==
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]
*[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]
*[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_uj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]
*[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]
*[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]
*[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából
*[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf‎ | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból

==0. ZH==

*Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten megírt fizika szintfelmérőd sikeres volt, akkor nincs probléma, mert az kiváltja ezt a ZH-t. Ha első félévben elvégezted a Bevezető fizika c. tárgyat, akkor úgyszintén. Ha ezek nincsenek meg, akkor kell megírnod ezt a ZH-t a félév elején, ha nem sikerült, két hétre rá újra próbálkozhatsz. Ha az se ment, akkor a félév vége felé még lehet egyszer próbálkozni, ez utóbbi viszont kilövi azt a lehetőséget, hogy kisZH-kat pótolj. A Bevezető fizikát egyébként el lehet végezni a Fizika 1-el párhuzamosan is, ha sikeresen (min. 2-es) jegyet szereztél belőle, akkor megvan a 0. ZH-d és kaphatsz aláírást (feltéve, hogy a Fizika 1 további követelményeit teljesítetted).
* A ZH-ba a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iba. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].

==KisZH-k==
''Nincs anyag egyelőre. :(''

==NagyZH==
*[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]
*Előző évek ZH-i:
**2012/13 tavasz
***[[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]
***[[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]
**2010/11 tavasz
***[[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | PótpótZH feladatsor]]
**2010/11 ősz (kereszt)
***[[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]
***[[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]
**2009/10 ősz (kereszt)
***[[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | ZH feladatsor megoldással]]
**2007/08 tavasz
***[[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatai megoldással]]
**2007/08 ősz (kereszt)
***[[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatainak megoldása]]

==Vizsga==
*[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]
*[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]
*[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]]
*[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak)
*Előző évek vizsgái:
**2012/13 tavasz (jelszó: info)
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-03-megold.pdf | 2013.06.03]], [[Fizika 1 vizsga, 2013.06.03. | feladatok kidolgozása]]
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31-megold.pdf | 2013.05.31]]
***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | 2013.05.22 (elővizsga)]]
**2011/12 tavasz (jelszó: info)
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | 2012.06.11]]
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | 2012.06.08]]
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | 2012.06.01]]
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | 2012.05.25]]
**2011/12 ősz (kereszt)
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | 2012.01.13]]
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | 2012.01.06]]
**2010/11 tavasz
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf‎ | 2011.06.03]]
**2010/11 ősz (kereszt)
***[[Fizika1Vizsga20110107|2011.01.07]]
**2009/10 tavasz
***[[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | 2010.06.08]]
**2008/09 tavasz
***[[Fizika1Vizsga20090610|2009.06.10.]]
**2008/09 ősz (kereszt)
***[[Fizika1Vizsga20090114|2009.01.14.]]
***[[Fizika1Vizsga20090107|2009.01.07.]]
**2007/08 ősz (kereszt)
***[[Fizika1Vizsga20080130|2008.01.30.]]
***[[Fizika1Vizsga20080123|2008.01.23.]]
***[[Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.]]
**2006/07 ősz (kereszt)
***[[Fizika1Vizsga20070117|2007.01.17.]]
***[[Fizika1Vizsga20070105|2007.01.05.]]

== Angol kurzus (Bokor Nándor) ==
Fizikából olyan angol kurzus is létezik, melyet magyaroknak tart Bokor Nándor, tehát eltér a többi angol kurzustól ahol a külföldi hallgatóknak van elsősorban a kurzus. Az anyag nagyban megegyezik a magyar fizika anyagával. Kiscsoportos gyakorlat formájú a kurzus, heti egy előadás és egy gyakorlat elvileg, de inkább úgy zajlik mint gimnáziumban, hogy haladunk az anyaggal és példákat is oldunk meg közben. Jelenléti ív van minden órán, tehát be kell járni.

Az óra angolul zajlik, de ha valamit nem értünk akkor magyarul kérdezhetünk és magyarul válaszol az előadó, tehát alap angol tudással teljesíthető a tárgy, viszont nagyon jól magyaráz Bokor Nándor, érdekesen tartja az órákat és sok kísérletet mutat be, így kiscsoportos foglalkozáson is.

=== KisZH ===
5 kisZH van a félév közben, hármat legalább elégséges szintre kell írni.
KisZH-k témáját mindig elmondja a kisZH előtti órán, jól fel lehet rá készülni.

=== Plusz házi ===
Félév közben sokszor ad házit, melyre pluszpontokat kaphatunk. Ha minden házi megcsinálsz évvégén akár 2-3 jegyet is felhúz a jegyeden. :)

=== ZH ===
A ZH igaz/hamis állításokból és feladatmegoldásokból áll. ZH előtti órán megbeszélünk sok igaz/hamis példát, melyből jópárral találkozhatsz ZH-n, majd feladatmegoldás lesz, olyan példák melyek ZH-ban is lehetnek.

[[Media:ifizika1_angol_ZH kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|ZH kiadott feladatok 2011]] - 2011-es ZH gyakorló órai feladatok

=== Vizsga ===
ZH-hoz hasonlóan igaz/hamis példákból és feladatmegoldásból áll. Vizsga előtt is van konzultációs óra, de ha nem jut rá idő, akkor érdemes konzultáción megkérdezni a példákat.

[[Media:ifizika1_angol_Vizsga kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|Vizsga kiadott feladatok 2011]] - 2011-es vizsga gyakorló órai feladatok

==Kedvcsináló==

===kopy===
Egyenesben csináltam a fizikát (Kornis, Papp). Aki teheti hajtson megajánlott jegyre - sokkal könnyebb elérni, mint vizsgázni. Mindig szánjatok 3 órát gyak előtt a feladatok megoldására és csont nélkül meg lesznek a kisZHk. A nagyZH is a kiadott feladatokból van. Ha azt átnézi az ember meg van a kánaán :). A vizsga nehéz.

-- kopy - 2013.05.26

===Lord Viktor===
Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.

Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.
Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.

-- [[Lord_Viktor | Lord Viktor]] - 2013.02.13

===gerbazs===

A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.

A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.

A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.

Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.

-- [[GerBazs|GerBazs]] - 2010.02.16.

===titcar===
ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)

-- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.09.04.

===zslevi===
Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: "Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni."). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )

Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.

-- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2005.12.17.

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
[[Analízis I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===Ráépülő===
[[Fizika II.]]: a tárgyból kredit megszerzése szükséges a felvételéhez.

[[Category:Infoalap]]

Fizika 1 vizsga, 2013.06.03.

2013-06-03T18:16:45Z

Dirtyice: ábrák

'''Megjegyzés''': Ez nem a hivatalos javítókulcs, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalok!

== Feladatok ==
# Egy gépkocsi 21 m/s-os egyenletes sebességgel egyenes úton halad. Abban a pillanatban, amikor egy parkoló motoros rendőr mellé ér, a rendőr 2,2 m/s2 állandó gyorsulással üldözni kezdi. Mennyi utat tesz meg a rendőr, amíg utoléri a gépkocsit?
#: ''a'' = 2.2 m/s. A gépkocsihoz rögzített koordinátarendszerben a rendőr <math>v_0 = -21 \mathrm{\frac ms}</math> sebességről indul. <math>x = -v_0 t + \frac a2 t^2 = 0</math> esetén van a két autó egymás mellett. <math>t = 0</math> vagy <math>t = 19.0909</math>, nyílván a második eset érdekel minket. A földhöz képest a rendőr nulla kezdősebességű, egyenletesen gyorsuló mozgást végez, <math>s = \frac a2 t^2 = \frac{2.2}2 19.0909^2 = 400.909\,\mathrm m</math>
# Mennyivel nyúlik meg az ábra szerinti elrendezésben a két test közé iktatott rugó, amikor az összekapcsolt rendszer egyenletesen gyorsuló mozgásban van? (A csiga, a rugó és a fonál tömegét ne vegyük figyelembe. Legyen m=1 kg; a súrlódási együttható 0,2; a rugóállandó 4 N/cm)
#: [[Fájl:Fizika1i_vizsga_2013-06-03_2feladat.png|thumb|Erők]] ''m'' = 1 kg, ''µ'' = 0.2, ''D'' = N/cm. Feltesszük hogy a rugó nyugalomban van (nem rezeg), így a rendszer együtt mozog, a gyorsulása legyen ''a''. Eredő erő az egyes testekre:
#: <math>
\addtolength\arraycolsep{-3.5pt}
\begin{array}{rl}
ma &= mg - K_1 \\
ma &= K_1 - K_2 - F_s = K_1 - K_2 - \mu mg \\
ma &= K_2 - F_s = K_2 - \mu mg
\end{array}
</math>
#: Az egyenleteket megoldása:
#: <math>
\addtolength\arraycolsep{-3.5pt}
\begin{array}{rl}
K_1 &= mg - ma \\
K_2 &= ma + \mu mg \\
ma &= (mg - ma) - (ma + \mu mg) \mu mg = -2ma -2\mu mg + mg \\
3ma &= m(1-2\mu)g \\
a &= \frac{(1-2\mu)g}3 = \frac{0.6\cdot 10}3 = 2 \frac{\mathrm m}{\mathrm s^2} \\
K_2 &= 1\cdot(2 + 0.2\cdot10) = 4\,\mathrm{N}
\end{array}
</math>
#: A rugót 4 N erő húzza, <math>-K_2 = -D x</math>, ebből <math>x = \frac{K_2}D = \frac44 = 1\,\mathrm{cm}</math>
# Az ábrán látható felfüggesztett test tömege 200kg. A rúd súlya elhanyagolható. Határozzuk meg a kötélben ébredő erőt!
#: [[Fájl:Fizika1i_vizsga_2013-06-03_3feladat.png|thumb|Erők]] ''m'' = 200 kg, ''g'' = 10 m/s2. A súlyt ''mg'' húzza lefele, a kötélerő iránya a kötéllel párhuzamos és felfele mutat. Vízszintes irányban csak ''K'' és ''T'' hat, így ezeknek egyensúlyban kell lenniük: <math> K_x + T_x = -K \cos 30^\circ + T \cos 30^\circ = 0</math>, vagyis ''T'' és ''K'' nagysága megegyezik. Függőleges irányban: <math>K_y + T_y = 2K \sin 30^\circ = mg</math>, ebből <math>K = \frac{mg}{2\sin 30^\circ} = 2000\,\mathrm{N}</math>.
# A tér egy tartományában az elektromos térerősség '''E''' = (-3''x'''''e'''x + 4'''e'''z) N/C. Az ''A'' és ''B'' pontok az ''x'' tengelyen vannak, ''x''A = 3 m és ''x''B = 5 m. Az ''U''B - ''U''A potenciálkülönbség
#: <math>\vec E = -3x \vec i + 4 \vec k</math>, <math>\vec A = 3\vec i\,\mathrm{m}</math>, <math>\vec B = 5\vec i\,\mathrm{m}</math>. Elektromos tér esetén <math>\vec E = -\operatorname{grad}\vec U</math>, tehát <math>\vec U = \frac{3x^2}2 \vec i - 4z \vec k + \vec C</math>, ahol ''C'' egy valamilyen vektor (integrálás miatt jön be, mivel úgyis csak különbség kell, úgyis kiesik). <math>U(B) - U(A) = \frac{3\cdot5^2}2 \vec i - 4z \vec k + \vec C - \frac{3\cdot3^2}2 \vec i + 4z \vec k - \vec C = \frac32\left(5^2-3^2\right) = 24 \vec i\,\mathrm V</math>.
# Függőleges irányú harmonikus rezgéseket végző vízszintes fémlapon egy pénzdarab helyezkedik el. Megfigyelték, hogy első ízben akkor sikerült becsúsztatni egy vékony papírlapot, a pénzdarab és a fémlap közé, amikor a rezgésszám elérte a 18-at másodpercenként. Mennyi volt a fémlap rezgésének amplitúdója?
#: ''f'' = 18 Hz. Papírlapot akkor lehet becsúsztatni, ha a fémlap gyorsabban süllyed, mint ahogy a pénzérme esik (szabad esésben), vagyis ''a'' > ''g''. Harmonikus rezgésnél <math>a_{\mathrm{max}} = A\omega^2 = A\left(2\pi f\right)^2 = g</math>, vagyis <math>A = \frac{g}{4\pi^2f^2} = \frac{10}{4\pi^2 18^2} = 0.000781\,\mathrm m = 0.781\,\mathrm{mm}</math>.
# Mesterlövész balról jobbra haladó célpontra céloz. A mesterlövész függőleges tengely körül forog, a cső 70°-os szöget zár be a függőlegessel. A puska szögsebessége 1,8 rad/s abban a pillanatban, amikor a 7 gramm tömegű lövedék 850m/s sebességgel éppen kirepül a csőből. A forgó rendszerben mekkora Coriolis erő hat a lövedékre a cső elhagyásának pillanatában? A Föld forgásától tekintsünk el.
#: ''m'' = 0.007 kg, ''v'' = 850 m/s. Rögzítsük a koordinátarendszerünket úgy, hogy a lövész van a középpontban, a z tengely körül forog (így xy sík a vízszintes), a vadász pedig +x felé lő. Ekkor a golyó ''v'' sebessége: <math>v_x = v \cos \alpha = 850\cdot \cos 20^\circ = 798.74 \frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s}}</math>, <math>v_z = v \sin \alpha = 290.72\frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s}}</math> (azért 20°, mert nekünk a vízszintessel bezárt szög kell). A forgás szögsebessége: <math>\vec\omega = 1.8 \vec k</math>. Ezekből a Coriolis-erő számolható: <math>
F_{\mathrm{cor}} = 2mv \times \omega = \left| \begin{matrix}
\vec i & \vec j & \vec k \\
11.182 & 0 & 4.071 \\
0 & 0 & 1.8 \\
\end{matrix} \right| = 1.8 \left| \begin{matrix}
\vec i & \vec j \\
11.182 & 0 \\
\end{matrix} \right| = 1.8 \cdot (-11.182 \vec j) = -20.13\vec j\,\mathrm{N}
</math>.
# A súlytalan, merev, szigetelő anyagból készült, 0,2m hosszú rúddal összekötött, Q1 = +3x10-9C és Q2 = -3x10-9 C töltéssel ellátott két fémgömböt 106 N/C térerősségű homogén elektromos térbe tesszük úgy, hogy az O felezőponton keresztülmenő, a papír síkjára merőleges tengely körül elfordulhat. Mekkora munkával lehet a rendszert a legkisebb energiával bíró helyzetéből a legnagyobb energiával bíró helyzetbe átvinni?
#: ''d'' = 0.2 m, ''Q'' = 3·10-9, ''E'' = 106 N/C. A két töltés 0.2 m-re egymástól dipólust alkot, így a dipólusokra vonatkozó képleteket kell használni (ha valaki a pontszerű töltésekre vonatkozó képleteket használta, és abból hozta ki valahogy a helyes eredményt, azt nem fogadták el). A dipólmomentum: <math>\vec p = Q \vec d</math>, nagysága: <math>p = Q d = 3\cdot10^{-9}\cdot0.2 = 6\cdot10^{-10}\,\mathrm{Cm}</math>. Dipólus potenciális energiája: <math>U = -\vec p \cdot \vec E = -pE \cos \alpha</math>. Látható hogy utóbbi akkor minimális, ha <math>\cos \alpha = 1</math>, és akkor maximális, ha <math>\cos \alpha = -1</math>. <math>W = U_{\mathrm{max}} - U_{\mathrm{min}} = (-pE \cdot -1) - (-pE \cdot 1) = 2pE = 2\cdot6\cdot10^{-10}\cdot10^6 = 1.2\cdot10^{-3}\,\mathrm{J}</math>.
# [[Fájl:Fizika1i_vizsga_2013-06-03_8feladat.png|thumb|8. feladat]] Az ábra szerinti kapcsolásban az AB pontokra 120V feszültséget kapcsolunk. Mekkora a töltés a kondenzátoron?
#: ''U'' = 120 V, ''R''1 = 150Ω, ''R''2 = 600Ω, ''C'' = 5µF. Miután a kondenzátor feltöltődött, nem folyik áram rajta, tehát olyan mintha csak a két ellenállás lenne az áramkörben. <math>I = \frac U{R_1 + R_2} = \frac{120}{150+600} = 0.16\,\mathrm A</math>. Így ''R''2-n <math>U_2 = I R_2 = 96\,\mathrm{V}</math> feszültség esik, vagyis ennyi lesz a potenciálkülönbség a két lába között. Ez persze csak akkor lehet, ha a kondenzátor két lába között is ekkora a potenciálkülönbség. Tehát <math>Q = CU = 5\cdot10^{-6} \cdot 96 = 4.8\cdot10^{-4}\,\mathrm{C}</math>.
# Egy 4,5 V-ra feltöltött 2µF-os kondenzátorral párhuzamosan kötünk egy ismeretlen kapacitású, töltetlen kondenzátort, aminek hatására a feszültség 3,9 V-tal csökken. Mekkora az ismeretlen kapacitás?
#: ''U''1 = 4.5 V, ''C''1 = 2 µF, ''U''2 = 0.6 V. Eredetileg <math>Q = C_1U_1 = 2\cdot10^{-6}\cdot 4.5 = 9\cdot10^{-6}\,\mathrm{C}</math>. A két kondenzátor eredő kapacitása <math>C_e = C_1 + C_2 = \frac{Q}{U_2}</math> (a töltés nem változik meg a folyamatban). <math>C_2 = \frac{Q}{U_2} - C_1 = \frac{9\cdot10^{-6}}{0.6} - 2\cdot10^{-6} = 1.3\cdot10^{-5}\,\mathrm{F} = 13\,\mathrm{\mu F}</math>.
# 1,25 m magasból a 0,1 kg tömegű golyó a 0,1 s időtartamú kölcsönhatás után 80 cm magasra pattan vissza. (g=10 m/s2) Mekkora átlagos erőt fejtett ki a talaj a golyóra?
#: ''h''1 = 1.25 m, ''h''2 = 0.8 m, ''m'' = 0.1 kg, ''t'' = 0.1 s. A pattanás előtt ''h''1 magasságból indul, az ütközés előtti sebesség kiszámolható: <math>mgh_1 = \frac12m v_1^2</math>, <math>v_1 = \sqrt{2gh_1} = \sqrt{2\cdot10\cdot1.25} = 5 \frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s}}</math>. Az ütközés utáni sebesség hasonlóan: <math>v_2 = \sqrt{2gh_2} = \sqrt{2\cdot10\cdot0.8} = 4 \frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s}}</math>. ''v''1 és ''v''2 azonban ellentétes irányú, így <math>\Delta v = 9 \frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s}}</math>. Ebből a gyorsulás számolható: <math>\Delta v = at</math> => <math>t = \frac{\Delta v}{t} = \frac{9}{0.1} = 90\frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s^2}}</math>. <math>F_1 = ma = 0.1\cdot 90 = 9\,\mathrm{N}</math>. Ez azonban még nem minden, a labdát ezen kívül még a gravitációs erő is húzza, ami az ütközés ideje alatt szintén a padlót nyomja, tehát <math>F = F_1 + mg = 9 + 1 = 10\,\mathrm{N}</math>.

Fájl:Fizika1i vizsga 2013-06-03 8feladat.png

2013-06-03T18:16:20Z

Dirtyice:

Fájl:Fizika1i vizsga 2013-06-03 3feladat.png

2013-06-03T18:14:57Z

Dirtyice:

Fájl:Fizika1i vizsga 2013-06-03 2feladat.png

2013-06-03T18:09:21Z

Dirtyice:

Fizika 1 vizsga, 2013.06.03.

2013-06-03T18:04:25Z

Dirtyice: feladatok

'''Megjegyzés''': Ez nem a hivatalos javítókulcs, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalok!

== Feladatok ==
# Egy gépkocsi 21 m/s-os egyenletes sebességgel egyenes úton halad. Abban a pillanatban, amikor egy parkoló motoros rendőr mellé ér, a rendőr 2,2 m/s2 állandó gyorsulással üldözni kezdi. Mennyi utat tesz meg a rendőr, amíg utoléri a gépkocsit?
#: ''a'' = 2.2 m/s. A gépkocsihoz rögzített koordinátarendszerben a rendőr <math>v_0 = -21 \mathrm{\frac ms}</math> sebességről indul. <math>x = -v_0 t + \frac a2 t^2 = 0</math> esetén van a két autó egymás mellett. <math>t = 0</math> vagy <math>t = 19.0909</math>, nyílván a második eset érdekel minket. A földhöz képest a rendőr nulla kezdősebességű, egyenletesen gyorsuló mozgást végez, <math>s = \frac a2 t^2 = \frac{2.2}2 19.0909^2 = 400.909\,\mathrm m</math>
# Mennyivel nyúlik meg az ábra szerinti elrendezésben a két test közé iktatott rugó, amikor az összekapcsolt rendszer egyenletesen gyorsuló mozgásban van? (A csiga, a rugó és a fonál tömegét ne vegyük figyelembe. Legyen m=1 kg; a súrlódási együttható 0,2; a rugóállandó 4 N/cm)
#: [[Fájl:Fizika1i_vizsga_2013-06-03_2feladat.svg|frame|Erők]] ''m'' = 1 kg, ''µ'' = 0.2, ''D'' = N/cm. Feltesszük hogy a rugó nyugalomban van (nem rezeg), így a rendszer együtt mozog, a gyorsulása legyen ''a''. Eredő erő az egyes testekre:
#: <math>
\addtolength\arraycolsep{-3.5pt}
\begin{array}{rl}
ma &= mg - K_1 \\
ma &= K_1 - K_2 - F_s = K_1 - K_2 - \mu mg \\
ma &= K_2 - F_s = K_2 - \mu mg
\end{array}
</math>
#: Az egyenleteket megoldása:
#: <math>
\addtolength\arraycolsep{-3.5pt}
\begin{array}{rl}
K_1 &= mg - ma \\
K_2 &= ma + \mu mg \\
ma &= (mg - ma) - (ma + \mu mg) \mu mg = -2ma -2\mu mg + mg \\
3ma &= m(1-2\mu)g \\
a &= \frac{(1-2\mu)g}3 = \frac{0.6\cdot 10}3 = 2 \frac{\mathrm m}{\mathrm s^2} \\
K_2 &= 1\cdot(2 + 0.2\cdot10) = 4\,\mathrm{N}
\end{array}
</math>
#: A rugót 4 N erő húzza, <math>-K_2 = -D x</math>, ebből <math>x = \frac{K_2}D = \frac44 = 1\,\mathrm{cm}</math>
# Az ábrán látható felfüggesztett test tömege 200kg. A rúd súlya elhanyagolható. Határozzuk meg a kötélben ébredő erőt!
#: ''m'' = 200 kg, ''g'' = 10 m/s2. A súlyt ''mg'' húzza lefele, a kötélerő iránya a kötéllel párhuzamos és felfele mutat. Vízszintes irányban csak ''K'' és ''T'' hat, így ezeknek egyensúlyban kell lenniük: <math> K_x + T_x = -K \cos 30^\circ + T \cos 30^\circ = 0</math>, vagyis ''T'' és ''K'' nagysága megegyezik. Függőleges irányban: <math>K_y + T_y = 2K \sin 30^\circ = mg</math>, ebből <math>K = \frac{mg}{2\sin 30^\circ} = 2000\,\mathrm{N}</math>.
# A tér egy tartományában az elektromos térerősség '''E''' = (-3''x'''''e'''x + 4'''e'''z) N/C. Az ''A'' és ''B'' pontok az ''x'' tengelyen vannak, ''x''A = 3 m és ''x''B = 5 m. Az ''U''B - ''U''A potenciálkülönbség
#: <math>\vec E = -3x \vec i + 4 \vec k</math>, <math>\vec A = 3\vec i\,\mathrm{m}</math>, <math>\vec B = 5\vec i\,\mathrm{m}</math>. Elektromos tér esetén <math>\vec E = -\operatorname{grad}\vec U</math>, tehát <math>\vec U = \frac{3x^2}2 \vec i - 4z \vec k + \vec C</math>, ahol ''C'' egy valamilyen vektor (integrálás miatt jön be, mivel úgyis csak különbség kell, úgyis kiesik). <math>U(B) - U(A) = \frac{3\cdot5^2}2 \vec i - 4z \vec k + \vec C - \frac{3\cdot3^2}2 \vec i + 4z \vec k - \vec C = \frac32\left(5^2-3^2\right) = 24 \vec i\,\mathrm V</math>.
# Függőleges irányú harmonikus rezgéseket végző vízszintes fémlapon egy pénzdarab helyezkedik el. Megfigyelték, hogy első ízben akkor sikerült becsúsztatni egy vékony papírlapot, a pénzdarab és a fémlap közé, amikor a rezgésszám elérte a 18-at másodpercenként. Mennyi volt a fémlap rezgésének amplitúdója?
#: ''f'' = 18 Hz. Papírlapot akkor lehet becsúsztatni, ha a fémlap gyorsabban süllyed, mint ahogy a pénzérme esik (szabad esésben), vagyis ''a'' > ''g''. Harmonikus rezgésnél <math>a_{\mathrm{max}} = A\omega^2 = A\left(2\pi f\right)^2 = g</math>, vagyis <math>A = \frac{g}{4\pi^2f^2} = \frac{10}{4\pi^2 18^2} = 0.000781\,\mathrm m = 0.781\,\mathrm{mm}</math>.
# Mesterlövész balról jobbra haladó célpontra céloz. A mesterlövész függőleges tengely körül forog, a cső 70°-os szöget zár be a függőlegessel. A puska szögsebessége 1,8 rad/s abban a pillanatban, amikor a 7 gramm tömegű lövedék 850m/s sebességgel éppen kirepül a csőből. A forgó rendszerben mekkora Coriolis erő hat a lövedékre a cső elhagyásának pillanatában? A Föld forgásától tekintsünk el.
#: ''m'' = 0.007 kg, ''v'' = 850 m/s. Rögzítsük a koordinátarendszerünket úgy, hogy a lövész van a középpontban, a z tengely körül forog (így xy sík a vízszintes), a vadász pedig +x felé lő. Ekkor a golyó ''v'' sebessége: <math>v_x = v \cos \alpha = 850\cdot \cos 20^\circ = 798.74 \frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s}}</math>, <math>v_z = v \sin \alpha = 290.72\frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s}}</math> (azért 20°, mert nekünk a vízszintessel bezárt szög kell). A forgás szögsebessége: <math>\vec\omega = 1.8 \vec k</math>. Ezekből a Coriolis-erő számolható: <math>
F_{\mathrm{cor}} = 2mv \times \omega = \left| \begin{matrix}
\vec i & \vec j & \vec k \\
11.182 & 0 & 4.071 \\
0 & 0 & 1.8 \\
\end{matrix} \right| = 1.8 \left| \begin{matrix}
\vec i & \vec j \\
11.182 & 0 \\
\end{matrix} \right| = 1.8 \cdot (-11.182 \vec j) = -20.13\vec j\,\mathrm{N}
</math>.
# A súlytalan, merev, szigetelő anyagból készült, 0,2m hosszú rúddal összekötött, Q1 = +3x10-9C és Q2 = -3x10-9 C töltéssel ellátott két fémgömböt 106 N/C térerősségű homogén elektromos térbe tesszük úgy, hogy az O felezőponton keresztülmenő, a papír síkjára merőleges tengely körül elfordulhat. Mekkora munkával lehet a rendszert a legkisebb energiával bíró helyzetéből a legnagyobb energiával bíró helyzetbe átvinni?
#: ''d'' = 0.2 m, ''Q'' = 3·10-9, ''E'' = 106 N/C. A két töltés 0.2 m-re egymástól dipólust alkot, így a dipólusokra vonatkozó képleteket kell használni (ha valaki a pontszerű töltésekre vonatkozó képleteket használta, és abból hozta ki valahogy a helyes eredményt, azt nem fogadták el). A dipólmomentum: <math>\vec p = Q \vec d</math>, nagysága: <math>p = Q d = 3\cdot10^{-9}\cdot0.2 = 6\cdot10^{-10}\,\mathrm{Cm}</math>. Dipólus potenciális energiája: <math>U = -\vec p \cdot \vec E = -pE \cos \alpha</math>. Látható hogy utóbbi akkor minimális, ha <math>\cos \alpha = 1</math>, és akkor maximális, ha <math>\cos \alpha = -1</math>. <math>W = U_{\mathrm{max}} - U_{\mathrm{min}} = (-pE \cdot -1) - (-pE \cdot 1) = 2pE = 2\cdot6\cdot10^{-10}\cdot10^6 = 1.2\cdot10^{-3}\,\mathrm{J}</math>.
# Az ábra szerinti kapcsolásban az AB pontokra 120V feszültséget kapcsolunk. Mekkora a töltés a kondenzátoron?
#: ''U'' = 120 V, ''R''1 = 150Ω, ''R''2 = 600Ω, ''C'' = 5µF. Miután a kondenzátor feltöltődött, nem folyik áram rajta, tehát olyan mintha csak a két ellenállás lenne az áramkörben. <math>I = \frac U{R_1 + R_2} = \frac{120}{150+600} = 0.16\,\mathrm A</math>. Így ''R''2-n <math>U_2 = I R_2 = 96\,\mathrm{V}</math> feszültség esik, vagyis ennyi lesz a potenciálkülönbség a két lába között. Ez persze csak akkor lehet, ha a kondenzátor két lába között is ekkora a potenciálkülönbség. Tehát <math>Q = CU = 5\cdot10^{-6} \cdot 96 = 4.8\cdot10^{-4}\,\mathrm{C}</math>.
# Egy 4,5 V-ra feltöltött 2µF-os kondenzátorral párhuzamosan kötünk egy ismeretlen kapacitású, töltetlen kondenzátort, aminek hatására a feszültség 3,9 V-tal csökken. Mekkora az ismeretlen kapacitás?
#: ''U''1 = 4.5 V, ''C''1 = 2 µF, ''U''2 = 0.6 V. Eredetileg <math>Q = C_1U_1 = 2\cdot10^{-6}\cdot 4.5 = 9\cdot10^{-6}\,\mathrm{C}</math>. A két kondenzátor eredő kapacitása <math>C_e = C_1 + C_2 = \frac{Q}{U_2}</math> (a töltés nem változik meg a folyamatban). <math>C_2 = \frac{Q}{U_2} - C_1 = \frac{9\cdot10^{-6}}{0.6} - 2\cdot10^{-6} = 1.3\cdot10^{-5}\,\mathrm{F} = 13\,\mathrm{\mu F}</math>.
# 1,25 m magasból a 0,1 kg tömegű golyó a 0,1 s időtartamú kölcsönhatás után 80 cm magasra pattan vissza. (g=10 m/s2) Mekkora átlagos erőt fejtett ki a talaj a golyóra?
#: ''h''1 = 1.25 m, ''h''2 = 0.8 m, ''m'' = 0.1 kg, ''t'' = 0.1 s. A pattanás előtt ''h''1 magasságból indul, az ütközés előtti sebesség kiszámolható: <math>mgh_1 = \frac12m v_1^2</math>, <math>v_1 = \sqrt{2gh_1} = \sqrt{2\cdot10\cdot1.25} = 5 \frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s}}</math>. Az ütközés utáni sebesség hasonlóan: <math>v_2 = \sqrt{2gh_2} = \sqrt{2\cdot10\cdot0.8} = 4 \frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s}}</math>. ''v''1 és ''v''2 azonban ellentétes irányú, így <math>\Delta v = 9 \frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s}}</math>. Ebből a gyorsulás számolható: <math>\Delta v = at</math> => <math>t = \frac{\Delta v}{t} = \frac{9}{0.1} = 90\frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s^2}}</math>. <math>F_1 = ma = 0.1\cdot 90 = 9\,\mathrm{N}</math>. Ez azonban még nem minden, a labdát ezen kívül még a gravitációs erő is húzza, ami az ütközés ideje alatt szintén a padlót nyomja, tehát <math>F = F_1 + mg = 9 + 1 = 10\,\mathrm{N}</math>.

Fizika I.

2013-06-03T12:40:02Z

Dirtyice: /* Vizsga */ 2013.06.03.

{{Tantárgy
| név = Fizika 1i
| tárgykód = TE11AX03
| szak = info
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt = van
| tanszék= TTK Fizika Tanszék
| kiszh = 6 db
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| levlista = ifizika1@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX03/
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak
}}

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===

[[Analízis I.]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)
**'''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Ki lehet váltani az 1. félév regisztációs hetén megírt fizika szintfelmérő eredményével, illetve a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.
**A kisZH-k kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy alkalommal igen (de ekkor elvész a 0. ZH második pótlási lehetősége)
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.
**Ha így sem sikerül megszerezni az aláírást, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!
*'''Elővizsga:''' nincs.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 55 || 2
|-
|55 - 70 || 3
|-
|70 - 85 || 4
|-
|85 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.
===Előadás===
[[Fizika_I.Tematika|Tematika]]

===Gyakorlat===
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek.

==Segédanyagok==
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]
*[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]
*[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_uj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]
*[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]
*[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]
*[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából
*[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf‎ | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból

==0. ZH==

*Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten megírt fizika szintfelmérőd sikeres volt, akkor nincs probléma, mert az kiváltja ezt a ZH-t. Ha első félévben elvégezted a Bevezető fizika c. tárgyat, akkor úgyszintén. Ha ezek nincsenek meg, akkor kell megírnod ezt a ZH-t a félév elején, ha nem sikerült, két hétre rá újra próbálkozhatsz. Ha az se ment, akkor a félév vége felé még lehet egyszer próbálkozni, ez utóbbi viszont kilövi azt a lehetőséget, hogy kisZH-kat pótolj. A Bevezető fizikát egyébként el lehet végezni a Fizika 1-el párhuzamosan is, ha sikeresen (min. 2-es) jegyet szereztél belőle, akkor megvan a 0. ZH-d és kaphatsz aláírást (feltéve, hogy a Fizika 1 további követelményeit teljesítetted).
* A ZH-ba a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iba. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].

==KisZH-k==
''Nincs anyag egyelőre. :(''

==NagyZH==
*[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]
*Előző évek ZH-i:
**2012/13 tavasz
***[[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]
***[[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]
**2010/11 tavasz
***[[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | PótpótZH feladatsor]]
**2010/11 ősz (kereszt)
***[[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]
***[[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]
**2009/10 ősz (kereszt)
***[[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | ZH feladatsor megoldással]]
**2007/08 tavasz
***[[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatai megoldással]]
**2007/08 ősz (kereszt)
***[[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatainak megoldása]]

==Vizsga==
*[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]
*[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]
*[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]]
*[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak)
*Előző évek vizsgái:
**2012/13 tavasz (jelszó: info)
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-03-megold.pdf | 2013.06.03]]
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31-megold.pdf | 2013.05.31]]
***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | 2013.05.22 (elővizsga)]]
**2011/12 tavasz (jelszó: info)
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | 2012.06.11]]
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | 2012.06.08]]
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | 2012.06.01]]
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | 2012.05.25]]
**2011/12 ősz (kereszt)
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | 2012.01.13]]
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | 2012.01.06]]
**2010/11 tavasz
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf‎ | 2011.06.03]]
**2010/11 ősz (kereszt)
***[[Fizika1Vizsga20110107|2011.01.07]]
**2009/10 tavasz
***[[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | 2010.06.08]]
**2008/09 tavasz
***[[Fizika1Vizsga20090610|2009.06.10.]]
**2008/09 ősz (kereszt)
***[[Fizika1Vizsga20090114|2009.01.14.]]
***[[Fizika1Vizsga20090107|2009.01.07.]]
**2007/08 ősz (kereszt)
***[[Fizika1Vizsga20080130|2008.01.30.]]
***[[Fizika1Vizsga20080123|2008.01.23.]]
***[[Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.]]
**2006/07 ősz (kereszt)
***[[Fizika1Vizsga20070117|2007.01.17.]]
***[[Fizika1Vizsga20070105|2007.01.05.]]

== Angol kurzus (Bokor Nándor) ==
Fizikából olyan angol kurzus is létezik, melyet magyaroknak tart Bokor Nándor, tehát eltér a többi angol kurzustól ahol a külföldi hallgatóknak van elsősorban a kurzus. Az anyag nagyban megegyezik a magyar fizika anyagával. Kiscsoportos gyakorlat formájú a kurzus, heti egy előadás és egy gyakorlat elvileg, de inkább úgy zajlik mint gimnáziumban, hogy haladunk az anyaggal és példákat is oldunk meg közben. Jelenléti ív van minden órán, tehát be kell járni.

Az óra angolul zajlik, de ha valamit nem értünk akkor magyarul kérdezhetünk és magyarul válaszol az előadó, tehát alap angol tudással teljesíthető a tárgy, viszont nagyon jól magyaráz Bokor Nándor, érdekesen tartja az órákat és sok kísérletet mutat be, így kiscsoportos foglalkozáson is.

=== KisZH ===
5 kisZH van a félév közben, hármat legalább elégséges szintre kell írni.
KisZH-k témáját mindig elmondja a kisZH előtti órán, jól fel lehet rá készülni.

=== Plusz házi ===
Félév közben sokszor ad házit, melyre pluszpontokat kaphatunk. Ha minden házi megcsinálsz évvégén akár 2-3 jegyet is felhúz a jegyeden. :)

=== ZH ===
A ZH igaz/hamis állításokból és feladatmegoldásokból áll. ZH előtti órán megbeszélünk sok igaz/hamis példát, melyből jópárral találkozhatsz ZH-n, majd feladatmegoldás lesz, olyan példák melyek ZH-ban is lehetnek.

[[Media:ifizika1_angol_ZH kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|ZH kiadott feladatok 2011]] - 2011-es ZH gyakorló órai feladatok

=== Vizsga ===
ZH-hoz hasonlóan igaz/hamis példákból és feladatmegoldásból áll. Vizsga előtt is van konzultációs óra, de ha nem jut rá idő, akkor érdemes konzultáción megkérdezni a példákat.

[[Media:ifizika1_angol_Vizsga kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|Vizsga kiadott feladatok 2011]] - 2011-es vizsga gyakorló órai feladatok

==Kedvcsináló==

===kopy===
Egyenesben csináltam a fizikát (Kornis, Papp). Aki teheti hajtson megajánlott jegyre - sokkal könnyebb elérni, mint vizsgázni. Mindig szánjatok 3 órát gyak előtt a feladatok megoldására és csont nélkül meg lesznek a kisZHk. A nagyZH is a kiadott feladatokból van. Ha azt átnézi az ember meg van a kánaán :). A vizsga nehéz.

-- kopy - 2013.05.26

===Lord Viktor===
Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.

Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.
Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.

-- [[Lord_Viktor | Lord Viktor]] - 2013.02.13

===gerbazs===

A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.

A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.

A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.

Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.

-- [[GerBazs|GerBazs]] - 2010.02.16.

===titcar===
ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)

-- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.09.04.

===zslevi===
Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: "Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni."). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )

Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.

-- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2005.12.17.

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
[[Analízis I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===Ráépülő===
[[Fizika II.]]: a tárgyból kredit megszerzése szükséges a felvételéhez.

[[Category:Infoalap]]

Fájl:Fizika1i vizsga 2013-06-03-megold.pdf

2013-06-03T12:39:14Z

Dirtyice:

Fizika I.

2013-05-31T14:38:04Z

Dirtyice: /* Vizsga */ 2013.05.31.

{{Tantárgy
| név = Fizika 1i
| tárgykód = TE11AX03
| szak = info
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt = van
| tanszék= TTK Fizika Tanszék
| kiszh = 6 db
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| levlista = ifizika1@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX03/
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak
}}

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===

[[Analízis I.]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)
**'''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Ki lehet váltani az 1. félév regisztációs hetén megírt fizika szintfelmérő eredményével, illetve a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.
**A kisZH-k kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy alkalommal igen (de ekkor elvész a 0. ZH második pótlási lehetősége)
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.
**Ha így sem sikerül megszerezni az aláírást, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!
*'''Elővizsga:''' nincs.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 55 || 2
|-
|55 - 70 || 3
|-
|70 - 85 || 4
|-
|85 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.
===Előadás===
[[Fizika_I.Tematika|Tematika]]

===Gyakorlat===
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek.

==Segédanyagok==
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]
*[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]
*[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_uj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]
*[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]
*[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]
*[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából
*[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf‎ | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból

==0. ZH==

*Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten megírt fizika szintfelmérőd sikeres volt, akkor nincs probléma, mert az kiváltja ezt a ZH-t. Ha első félévben elvégezted a Bevezető fizika c. tárgyat, akkor úgyszintén. Ha ezek nincsenek meg, akkor kell megírnod ezt a ZH-t a félév elején, ha nem sikerült, két hétre rá újra próbálkozhatsz. Ha az se ment, akkor a félév vége felé még lehet egyszer próbálkozni, ez utóbbi viszont kilövi azt a lehetőséget, hogy kisZH-kat pótolj. A Bevezető fizikát egyébként el lehet végezni a Fizika 1-el párhuzamosan is, ha sikeresen (min. 2-es) jegyet szereztél belőle, akkor megvan a 0. ZH-d és kaphatsz aláírást (feltéve, hogy a Fizika 1 további követelményeit teljesítetted).
* A ZH-ba a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iba. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].

==KisZH-k==
''Nincs anyag egyelőre. :(''

==NagyZH==
*[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]
*Előző évek ZH-i:
**2012/13 tavasz
***[[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]
***[[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]
**2010/11 tavasz
***[[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | PótpótZH feladatsor]]
**2010/11 ősz (kereszt)
***[[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]
***[[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]
**2009/10 ősz (kereszt)
***[[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | ZH feladatsor megoldással]]
**2007/08 tavasz
***[[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatai megoldással]]
**2007/08 ősz (kereszt)
***[[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatainak megoldása]]

==Vizsga==
*[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]
*[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]
*[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]]
*[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak)
*Előző évek vizsgái:
**2012/13 tavasz
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31-megold.pdf | 2013.05.31]]
***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | 2013.05.22 (elővizsga)]]
**2011/12 tavasz (jelszó: info)
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | 2012.06.11]]
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | 2012.06.08]]
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | 2012.06.01]]
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | 2012.05.25]]
**2011/12 ősz (kereszt)
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | 2012.01.13]]
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | 2012.01.06]]
**2010/11 tavasz
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf‎ | 2011.06.03]]
**2010/11 ősz (kereszt)
***[[Fizika1Vizsga20110107|2011.01.07]]
**2009/10 tavasz
***[[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | 2010.06.08]]
**2008/09 tavasz
***[[Fizika1Vizsga20090610|2009.06.10.]]
**2008/09 ősz (kereszt)
***[[Fizika1Vizsga20090114|2009.01.14.]]
***[[Fizika1Vizsga20090107|2009.01.07.]]
**2007/08 ősz (kereszt)
***[[Fizika1Vizsga20080130|2008.01.30.]]
***[[Fizika1Vizsga20080123|2008.01.23.]]
***[[Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.]]
**2006/07 ősz (kereszt)
***[[Fizika1Vizsga20070117|2007.01.17.]]
***[[Fizika1Vizsga20070105|2007.01.05.]]

== Angol kurzus (Bokor Nándor) ==
Fizikából olyan angol kurzus is létezik, melyet magyaroknak tart Bokor Nándor, tehát eltér a többi angol kurzustól ahol a külföldi hallgatóknak van elsősorban a kurzus. Az anyag nagyban megegyezik a magyar fizika anyagával. Kiscsoportos gyakorlat formájú a kurzus, heti egy előadás és egy gyakorlat elvileg, de inkább úgy zajlik mint gimnáziumban, hogy haladunk az anyaggal és példákat is oldunk meg közben. Jelenléti ív van minden órán, tehát be kell járni.

Az óra angolul zajlik, de ha valamit nem értünk akkor magyarul kérdezhetünk és magyarul válaszol az előadó, tehát alap angol tudással teljesíthető a tárgy, viszont nagyon jól magyaráz Bokor Nándor, érdekesen tartja az órákat és sok kísérletet mutat be, így kiscsoportos foglalkozáson is.

=== KisZH ===
5 kisZH van a félév közben, hármat legalább elégséges szintre kell írni.
KisZH-k témáját mindig elmondja a kisZH előtti órán, jól fel lehet rá készülni.

=== Plusz házi ===
Félév közben sokszor ad házit, melyre pluszpontokat kaphatunk. Ha minden házi megcsinálsz évvégén akár 2-3 jegyet is felhúz a jegyeden. :)

=== ZH ===
A ZH igaz/hamis állításokból és feladatmegoldásokból áll. ZH előtti órán megbeszélünk sok igaz/hamis példát, melyből jópárral találkozhatsz ZH-n, majd feladatmegoldás lesz, olyan példák melyek ZH-ban is lehetnek.

[[Media:ifizika1_angol_ZH kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|ZH kiadott feladatok 2011]] - 2011-es ZH gyakorló órai feladatok

=== Vizsga ===
ZH-hoz hasonlóan igaz/hamis példákból és feladatmegoldásból áll. Vizsga előtt is van konzultációs óra, de ha nem jut rá idő, akkor érdemes konzultáción megkérdezni a példákat.

[[Media:ifizika1_angol_Vizsga kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|Vizsga kiadott feladatok 2011]] - 2011-es vizsga gyakorló órai feladatok

==Kedvcsináló==

===kopy===
Egyenesben csináltam a fizikát (Kornis, Papp). Aki teheti hajtson megajánlott jegyre - sokkal könnyebb elérni, mint vizsgázni. Mindig szánjatok 3 órát gyak előtt a feladatok megoldására és csont nélkül meg lesznek a kisZHk. A nagyZH is a kiadott feladatokból van. Ha azt átnézi az ember meg van a kánaán :). A vizsga nehéz.

-- kopy - 2013.05.26

===Lord Viktor===
Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.

Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.
Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.

-- [[Lord_Viktor | Lord Viktor]] - 2013.02.13

===gerbazs===

A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.

A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.

A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.

Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.

-- [[GerBazs|GerBazs]] - 2010.02.16.

===titcar===
ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)

-- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.09.04.

===zslevi===
Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: "Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni."). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )

Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.

-- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2005.12.17.

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
[[Analízis I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===Ráépülő===
[[Fizika II.]]: a tárgyból kredit megszerzése szükséges a felvételéhez.

[[Category:Infoalap]]

Fájl:Fizika1i vizsga 2013-05-31-megold.pdf

2013-05-31T14:35:26Z

Dirtyice: