<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Diesel94</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Diesel94"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Diesel94"/>
	<updated>2026-05-20T20:38:09Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_2_-_Adatb%C3%A1zisok_haszn%C3%A1lata_labor&amp;diff=180208</id>
		<title>Informatika 2 - Adatbázisok használata labor</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_2_-_Adatb%C3%A1zisok_haszn%C3%A1lata_labor&amp;diff=180208"/>
		<updated>2014-04-03T17:49:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Diesel94: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Informatika 2}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez az oldal az [[Informatika 2]] című tárgy - &#039;&#039;&#039;Adatbázisok használata labor&#039;&#039;&#039; beugrókérdéseinek kidolgozását tartalmazza.&amp;lt;br&amp;gt;Az aktuális segédlet az aktuális (ajánlott) beugrókérdésekkel bejelentkezés után megtalálható a tanszéki honlapon a [https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/VIAUA203/hallgatoi_segedletek/4.%20gyakorlat%20seg%C3%A9dlet_120316195751.pdf 4. gyakorlat segédlet címen] (2013 tavasz).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelenleg még elég hiányos a kidolgozás, továbbá évről évre kismértékben változhatnak beugrókérdések. A tanszéki honlapról mindig elérhető az aktuális mérési útmutató, mely az aktuális beugrókérdéseket tartalmazza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;FONTOS: Ezektől eltérő kérdések is előfordulhatnak a beugrókban! Ezek csak irányadó kérdések, így ajánlott a segédlet alapos áttanulmányozása is.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Kérlek szerkesszétek, aktualizáljátok!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan lehet vizsgálni egy kifejezés nullitását? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A where feltételben lehet egyedül vizsgálni, a következő módon:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;WHERE&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pelda&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;IS NULL&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miképp működik a like operátor? Milyen joker karaktereket lehet használni? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;kifejezés&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;LIKE&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;string minta&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
String összehasonlító operátor, a kifejezésben keres a mintának megfelelően, és ha a minta illeszthető a kifejezésre, akkor az operátor igaz értékkel tér vissza. A mintaillesztés case sensitive, a használható joker karakterek:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
_: Pontosan EGY tetszőleges karakter helyettesítése&amp;lt;br&amp;gt;%: Tetszőleges hosszúságú karaktersorozat helyettesítése&amp;lt;br&amp;gt;&amp;quot;: szimpla aposztróf, mivel, a szimpla aposztróf jel önmagában a stringhatároló karakter&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pl.: &#039;&#039;&#039;SELECT&#039;&#039;&#039; * &#039;&#039;&#039;FROM&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;termek&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;WHERE&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;nev&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;LIKE&#039;&#039;&#039; &#039;%er%&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Azon termékek listája, amelyek neve tartalmazza az &#039;&#039;er&#039;&#039; karaktersorozatot&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan működnek az oszlopfüggvények? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A lekérdezés eredményeként kapott rekordhalmazon lehet utólagos kalkulációt végezni velük:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;SUM&#039;&#039;&#039;: Értékek összegzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;MIN&#039;&#039;&#039;: Legkisebb érték megkeresése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;MAX&#039;&#039;&#039;: Legnagyobb érték&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;AVG&#039;&#039;&#039;: Átlag számítása&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;COUNT&#039;&#039;&#039;: Rekordok megszámolása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kiszámítandó oszlopfüggvényeket a select listában kell megadni. Az adatbázis-kezelő szerver először lefuttatja a lekérdezést az oszlopfüggvények nélkül, majd az egyes rekordokat átadja az oszlopfüggvényeknek, az értékek kiszámítására. Az oszlopfüggvények a null értéket nem veszik figyelembe, kivéve a count(*) függvény (megszámolja, hogy hány rekordja van az adott relációnak).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire szolgál a having kulcsszó? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha az oszlopfüggvény eredményére teszünk megkötést, akkor ezt a where részben nem adhatjuk meg, mivel az kiértékelődik még az oszlopfüggvények kiszámítása előtt. Ezért ha az oszlopfüggvények kimenetére szeretnénk szűrni, akkor azt külön a having kulcsszó után lehet megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Írja fel a select utasítás általános szintaktikáját! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;SELECT&#039;&#039;&#039; [&#039;&#039;&#039;DISTINCT&#039;&#039;&#039;] &#039;&#039;oszloplista&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;FROM&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;táblalista&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 [&#039;&#039;&#039;WHERE&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;logikai kifejezés&#039;&#039;]&lt;br /&gt;
 [&#039;&#039;&#039;GROUP BY&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;oszloplista&#039;&#039;]&lt;br /&gt;
 [&#039;&#039;&#039;HAVING&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;logikai kifejezés&#039;&#039;]&lt;br /&gt;
 [&#039;&#039;&#039;ORDER BY&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;oszloplista&#039;&#039;]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire szolgál az ifnull függvény MySQL Serveren? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IFNULL&#039;&#039;&#039;(&#039;&#039;kifejezés1&#039;&#039;,&#039;&#039;kifejezés2&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha &#039;&#039;kifejezés1&#039;&#039; értéke nem NULL, akkor &#039;&#039;kifejezés1&#039;&#039; értéke kerül kiírásra. Ha &#039;&#039;kifejezés1&#039;&#039; értéke NULL, akkor kifejezés2 értéke kerül kiírásra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miképp lehet megadni két tábla outer joinját? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A join művelet tulajdonsága, hogy a nem párosítható rekordokat nem tartalmazza az eredményhalmaz. A left outer join abban tér el ettől, hogy ha mondjuk az első táblának volt olyan sora, ami semmilyen módon nem került be a kiválasztott sorok közé, akkor nem kerül be, itt viszont bekerül, és a hozzá tartozó második táblabeli oszlopok értékei mind null-ok lesznek. A right outer join ugyanez, csak a két tábla szerepe felcserélve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;SELECT&#039;&#039;&#039; *&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;FROM&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;termek&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;RIGHT OUTER JOIN&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;gyarto&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;ON&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;gyartoid=gyarto.id&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;SELECT&#039;&#039;&#039; *&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;FROM&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;gyarto&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;LEFT OUTER JOIN&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;termek&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;ON&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;gyartoid=gyarto.id&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit értünk az alatt, hogy egy tranzakció atomi? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Oszthatatlan, azaz vagy teljes egészében végrehajtódik, vagy teljes egészében elvetésre kerül. Köztes állapot nincs!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a tranzakciók konzisztencia tulajdonsága? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az adatbázist konzisztens állapotból konzisztens állapotba viszi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a tranzakciók tartósság tulajdonsága? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha egy tranzakció lefutott akkor annak hatása tartósan megmarad. Azaz az adatmódosítás nemcsak a memóriában történik meg, hanem háttértárolón is rögzítésre kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a tranzakciók izolációs tulajdonsága? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A párhuzamosan futó tranzakciók egymástól függetlenül hajtódnak végre úgy, mintha egymás után hajtódnának végre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit értünk elveszett módosítás problémája alatt? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha két vagy több tranzakció ugyanazon az adatelemen dolgozik, akkor a tranzakciók felül tudják írni egymás módosításait és csak annak a tranzakciónak marad meg a hatása, mely utolsónak adta ki a commit utasítást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit értünk fantom rekordok problémája alatt? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fantom rekordok olyan rekordok, melyek &amp;quot;megjelenhetnek&amp;quot; illetve &amp;quot;eltűnhetnek&amp;quot; egy táblából egy tranzakció élete során. Mivel egy párhuzamosan futó tranzakció vihet fel új rekordokat egy táblába, illetve törölhet meglévőket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a read committed izolációs szint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az egyes tranzakciók a rekordoknak csak a commitált képét láthatják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a serializable izolációs szint? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tranzakciók ütemezése konfliktus ekvivalens egy soros ütemezéssel. Azaz a tranzakciók úgy ütemeződnek, mintha egymás után futnának le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a holtpont? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előfordulhat olyan szituáció, hogy két vagy több a párhuzamosan futó tranzakció egymásra vár, és egyik sem tudja folytatni futását. Mivel olyan erőforrásra vár amit a másik tranzakció birtokol, viszont a másik olyan erőforrásra vár, melyet az egyik birtokol. Ezt a szituációt nevezik holtpontnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ismertesse az erőforrás foglaltsági gráf működését! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Holtponti helyzetet erőforrás foglaltsági gráffal lehet szemléltetni és felismerni. Az erőforrás foglaltsági gráf olyan irányított páros gráf, melynek a csomópontjai: az erőforrások és folyamatok.&amp;lt;br&amp;gt;Az élek jelentése (iránytól függően):&lt;br /&gt;
*Az adott erőforrást az adott tranzakció birtokol (erőforrás -&amp;gt; tranzakció).&lt;br /&gt;
*Egy adott erőforrásra vár az adott tranzakció (tranzakció -&amp;gt; erőforrás).&lt;br /&gt;
Holtponti helyzet akkor és csak akkor van, ha az erőforrás foglaltsági gráfban irányított kör van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Diesel94</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A1a_-_Anal%C3%ADzis&amp;diff=174759</id>
		<title>Matematika A1a - Analízis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A1a_-_Anal%C3%ADzis&amp;diff=174759"/>
		<updated>2014-01-10T10:29:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Diesel94: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Matematika A1 - Analízis&lt;br /&gt;
|targykod=TE90AX00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=Analízis Tanszék &lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=486&amp;amp;targy-nev=Matematika+A1a+-+Anal%edzis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[Matematika A1a - Analízis]] tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]],  a [[Jelek és Rendszerek 1]] és a [[Fizika 1]]. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja az RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike mindig elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Aláírás megszerzése:&#039;&#039;&#039; Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Matematika]] című tárgy sikeres teljesítése. Aki a 0. ZH-n megbukott, annak az egyik évközi ZH-t &#039;&#039;&#039;elsőre&#039;&#039;&#039; teljesítenie kell.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, mely felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban &#039;&#039;&#039;legalább 40%-ot&#039;&#039;&#039; kell teljesíteni! Amennyiben az írásbeli meghaladja a 40%-ot, de nem éri el az 55%-ot, kötelező szóbelizni. Legalább 55%-os írásbelivel megajánlott kettes, legalább 70%-os írásbelivel megajánlott hármas szerezhető. Ettől jobb érdemjegyért mindenképpen szóbelizni kell. A szóbeli előadónként változó, van, aki a jeles érdemjegyért egy-egy egyszerű bizonyítást is kér.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
A tárgyalt témakörök: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Halmazelmélet, matematikai logika&lt;br /&gt;
*Sík és térvektorok&lt;br /&gt;
*Bevezetés a komplex számok elméletébe&lt;br /&gt;
*Számsorozatok és függvények határértékszámítása&lt;br /&gt;
*Egyváltozós, valós függvények differenciálszámítása&lt;br /&gt;
*Egyváltozós, valós függvények integrálszámítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 jegyzet zhra.pdf|Régebbi jegyzet ZH-ra]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 fontos osszefuggesek.pdf|Fontos összefüggések]]   &#039;&#039;nem teljes, hibák lehetnek&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 vektorok jegyzet.pdf|Vektorok összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Komplexelmelet.pdf|Komplex számok összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Komplexfeladat.pdf|Komplex számok példafeladatok]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Vektor pelda1.pdf|Vektorok példafeladatok 1]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Vektor peldaB.pdf|Vektorok példafeladatok 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai. Készüléshez nagyon hasznos:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 halmazok.pdf|Halmazelmélet]]          [[Média:Matek1 halmazok megoldas.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 komplexszamok.pdf|Komplex számok]]    [[Média:Matek1 komplexszamok megoldas.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 hatarert.pdf|Határértékszámítás]]     [[Média:Matek1 hatarert megoldas.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 diffszam.pdf |Differenciálszámítás]]  [[Média:Matek1 diffszam megoldas.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 integral.pdf|Integrálszámítás]]       [[Média:Matek1 integral megoldas.pdf |megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Horváth-féle gyakorlati anyagok:&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath tervektorok sorozatok.pdf|Térvektorok]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath komplex.pdf|Komplex számok]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath sorozatok.pdf|Sorozatok]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath hatarertekek.pdf|Határértékek]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath fvhatarertek.pdf|Függvény határértéke]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath derivalas.pdf|Deriválás]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath primfv.pdf|Primitív függvény]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath integralas.pdf|Integrálás]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath NewtonLeibniz.pdf|Newton-Leibniz szabály]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Első zárthelyik==&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ZH1 2005osz.pdf|2005]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ZH1 2008osz.jpg |2008. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ZH1 2010 osz.jpg |2010. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ZH&#039; 2011 tavasz.jpg|2011. tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012. ősz]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH1_megoldas.pdf|2013. ősz]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Második zárthelyik==&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ZH2 2008osz.JPG|2008. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ZH2 20091113.JPG|2009. tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ZH2 2010 osz.jpg|2010. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012. ősz]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH2_megoldas.pdf|2013. ősz]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Pótzárthelyik==&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2006]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2006. tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007.ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 pzhk 20091208.jpg|2009. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011. ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Pótpótzárthelyik==&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011. ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mintazárthelyik==&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 mintazh 2005osz.pdf|2005. ősz 1.]] &lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 mintazh 2005osz 2.pdf|2005. ősz 2.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
*1997/1998&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_elso_megoldokulcs.PDF|Első vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_masodik_megoldokulcs.PDF|Második vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|Harmadik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_negyedik_megoldokulcs.PDF|Negyedik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_otodik_megoldokulcs.PDF|Ötödik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hatodik_megoldokulcs.PDF|Hatodik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hetedik_megoldokulcs.PDF|Hetedik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
*1998/1999&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_elso_megoldokulcs.PDF|Első vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_masodik_megoldokulcs.PDF|Második vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|Harmadik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
*1999/2000&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_elso_megoldokulcs.PDF|Első vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_masodik_megoldokulcs.PDF|Második vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|Harmadik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
*2000/2001&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_elso_megoldokulcs.PDF|Első vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_masodik_megoldokulcs.PDF|Második vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
*2005/2006&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 mintavizsga 2005osz.pdf|Mintavizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz elso.jpg|Első vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz masodik.JPG|Második vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz harmadik.jpg|Harmadik vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2006.pdf|Negyedik vizsga]] – [[Média:Matek1 vizsga 2006m.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2006 2.pdf|Ötödik vizsga]] – [[Média:Matek1 vizsga 2006 2m.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*2005/2006 - kereszt&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2006tavasz elso.pdf|Első vizsga]]&lt;br /&gt;
*2006/2007&lt;br /&gt;
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.02|Első vizsga]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09|Második vizsga]] - részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.16|Harmadik vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.23|Negyedik vizsga]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2006/2007 – kereszt&lt;br /&gt;
**[[Matematika A1 - 2007 tavasz, 3. vizsga|Harmadik vizsga]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2007/2008&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz masodik.jpg|Második vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz harmadik.pdf|Harmadik vizsga]]&lt;br /&gt;
*2007/2008 – kereszt&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2008tavasz masodik.jpg|Második vizsga]] – [[Média:Matek1 vizsga 2008tavasz masodik megoldas.jpg|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*2011/2012&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_elso.PDF|Első vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik.PDF|Második vizsga]] – [[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik_megoldokulcs.PDF|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik.PDF|Harmadik vizsga]] – [[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_negyedik.PDF|Negyedik vizsga]]&lt;br /&gt;
*2011/2012 – kereszt&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2012tavasz_elso.PDF|Első vizsga]]&lt;br /&gt;
*2012/2013&lt;br /&gt;
**[[Media:MatekA1_2012ősz_1vizsga.PDF|Első vizsga]]&lt;br /&gt;
*2012/2013 – kereszt&lt;br /&gt;
**[[Média:Anal1_vizsga_2013_05_29.jpg|Első vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg|Második vizsga]]&lt;br /&gt;
*2013/2014&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2013.12.21.pdf|Első vizsga]] - [[Média:Matek1_vizsga_2013.12.21_megoldas.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.01.18.pdf|Második vizsga]] - [[Média:Matek1_vizsga_2014.01.18_megoldas.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem tudjuk. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villanyalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Diesel94</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg&amp;diff=168219</id>
		<title>Fájl:Matek a1 kereszt-2013 3.vizsga.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg&amp;diff=168219"/>
		<updated>2013-06-14T00:01:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Diesel94: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Diesel94</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A1a_-_Anal%C3%ADzis&amp;diff=168218</id>
		<title>Matematika A1a - Analízis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A1a_-_Anal%C3%ADzis&amp;diff=168218"/>
		<updated>2013-06-14T00:00:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Diesel94: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantargy&lt;br /&gt;
|nev=Matematika A1 - Analízis&lt;br /&gt;
|targykod=TE90AX00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=486&amp;amp;targy-nev=Matematika+A1a+-+Anal%edzis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[Matematika A1a - Analízis]] tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]],  a [[Jelek és Rendszerek 1]] és a [[Fizika 1]]. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja az RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike mindig elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Aláírás megszerzése:&#039;&#039;&#039; Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Matematika]] című tárgy sikeres teljesítése. Aki a 0. ZH-n megbukott, annak az egyik évközi ZH-t &#039;&#039;&#039;elsőre&#039;&#039;&#039; teljesítenie kell.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, mely felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban &#039;&#039;&#039;legalább 40%-ot&#039;&#039;&#039; kell teljesíteni! Amennyiben az írásbeli meghaladja a 40%-ot, de nem éri el az 55%-ot, kötelező szóbelizni. Legalább 55%-os írásbelivel megajánlott kettes, legalább 70%-os írásbelivel megajánlott hármas szerezhető. Ettől jobb érdemjegyért mindenképpen szóbelizni kell. A szóbeli előadónként változó, van, aki a jeles érdemjegyért egy-egy egyszerű bizonyítást is kér.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
A tárgyalt témakörök: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Halmazelmélet, matematikai logika&lt;br /&gt;
*Sík és térvektorok&lt;br /&gt;
*Bevezetés a komplex számok elméletébe&lt;br /&gt;
*Számsorozatok és függvények határértékszámítása&lt;br /&gt;
*Egyváltozós, valós függvények differenciálszámítása&lt;br /&gt;
*Egyváltozós, valós függvények integrálszámítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 jegyzet zhra.pdf|Régebbi jegyzet ZH-ra]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 fontos osszefuggesek.pdf|Fontos összefüggések]]   &#039;&#039;nem teljes, hibák lehetnek&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 vektorok jegyzet.pdf|Vektorok összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Komplexelmelet.pdf|Komplex számok összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Komplexfeladat.pdf|Komplex számok példafeladatok]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Vektor pelda1.pdf|Vektorok példafeladatok 1]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Vektor peldaB.pdf|Vektorok példafeladatok 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai. Készüléshez nagyon hasznos:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 halmazok.pdf|Halmazelmélet]]          [[Média:Matek1 halmazok megoldas.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 komplexszamok.pdf|Komplex számok]]    [[Média:Matek1 komplexszamok megoldas.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 hatarert.pdf|Határértékszámítás]]     [[Média:Matek1 hatarert megoldas.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 diffszam.pdf |Differenciálszámítás]]  [[Média:Matek1 diffszam megoldas.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 integral.pdf|Integrálszámítás]]       [[Média:Matek1 integral megoldas.pdf |megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Horváth-féle gyakorlati anyagok:&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath tervektorok sorozatok.pdf|Térvektorok]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath komplex.pdf|Komplex számok]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath sorozatok.pdf|Sorozatok]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath hatarertekek.pdf|Határértékek]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath fvhatarertek.pdf|Függvény határértéke]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath derivalas.pdf|Deriválás]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath primfv.pdf|Primitív függvény]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath integralas.pdf|Integrálás]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 Horvath NewtonLeibniz.pdf|Newton-Leibniz szabály]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Első zárthelyik==&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ZH1 2005osz.pdf|2005]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 2008 osz 1ZH.jpg |2008. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 2010 osz 1ZH.jpg |2010. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 2011 tavasz 1ZH.jpg|2011. tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012. ősz]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Második zárthelyik==&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 2008osz 2ZH.JPG|2008. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 20091113 ZH2.JPG|2009. tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 2010 osz 2ZH.jpg|2010. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012. ősz]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Pótzárthelyik==&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2006]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2006. tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007.ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 20091208 pzh1-2.jpg|2009. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011. ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Pótpótzárthelyik==&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006. ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011. ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mintazárthelyik==&lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 mintazh 2005osz.pdf|2005. ősz 1.]] &lt;br /&gt;
*[[Média:Matek1 mintazh 2005osz 2.pdf|2005. ősz 2.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
*1997/1998&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_elso_megoldokulcs.PDF|Első vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_masodik_megoldokulcs.PDF|Második vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|Harmadik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_negyedik_megoldokulcs.PDF|Negyedik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_otodik_megoldokulcs.PDF|Ötödik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hatodik_megoldokulcs.PDF|Hatodik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hetedik_megoldokulcs.PDF|Hetedik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
*1998/1999&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_elso_megoldokulcs.PDF|Első vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_masodik_megoldokulcs.PDF|Második vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|Harmadik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
*1999/2000&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_elso_megoldokulcs.PDF|Első vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_masodik_megoldokulcs.PDF|Második vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|Harmadik vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
*2000/2001&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_elso_megoldokulcs.PDF|Első vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_masodik_megoldokulcs.PDF|Második vizsga (megoldókulccsal)]]&lt;br /&gt;
*2005/2006&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 mintavizsga 2005osz.pdf|Mintavizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz elso.jpg|Első vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz masodik.JPG|Második vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz harmadik.jpg|Harmadik vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2006.pdf|Negyedik vizsga]] – [[Média:Matek1 vizsga 2006m.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2006 2.pdf|Ötödik vizsga]] – [[Média:Matek1 vizsga 2006 2m.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*2005/2006 - kereszt&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2006tavasz elso.pdf|Első vizsga]]&lt;br /&gt;
*2006/2007&lt;br /&gt;
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.02|Első vizsga]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09|Második vizsga]] - részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.16|Harmadik vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.23|Negyedik vizsga]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2006/2007 – kereszt&lt;br /&gt;
**[[Matematika A1 - 2007 tavasz, 3. vizsga|Harmadik vizsga]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2007/2008&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz masodik.jpg|Második vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz harmadik.pdf|Harmadik vizsga]]&lt;br /&gt;
*2007/2008 – kereszt&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1 vizsga 2008tavasz masodik.jpg|Második vizsga]] – [[Média:Matek1 vizsga 2008tavasz masodik megoldas.jpg|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*2011/2012&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_elso.PDF|Első vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik.PDF|Második vizsga]] – [[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik_megoldokulcs.PDF|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik.PDF|Harmadik vizsga]] – [[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_negyedik.PDF|Negyedik vizsga]]&lt;br /&gt;
*2011/2012 – kereszt&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek1_vizsga_2012tavasz_elso.PDF|Első vizsga]]&lt;br /&gt;
*2012/2013&lt;br /&gt;
**[[Media:MatekA1_2012ősz_1vizsga.PDF|Első vizsga]]&lt;br /&gt;
*2012/2013 – kereszt&lt;br /&gt;
**[[Média:Anal1_vizsga_2013_05_29.jpg|Első vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg|Harmadik vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem tudjuk. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villanyalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Diesel94</name></author>
	</entry>
</feed>