<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Denes44</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Denes44"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Denes44"/>
	<updated>2026-05-11T17:15:16Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz_-_H%C3%A1l%C3%B3k&amp;diff=181116</id>
		<title>Záróvizsga kvíz - Hálók</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz_-_H%C3%A1l%C3%B3k&amp;diff=181116"/>
		<updated>2014-05-23T22:21:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Denes44: /* Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=ZVHálók|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}&lt;br /&gt;
# Router (útválasztó).&lt;br /&gt;
# Repeater (ismétlő).&lt;br /&gt;
# Gateway (átjáró).&lt;br /&gt;
# Switch (kapcsoló).&lt;br /&gt;
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}&lt;br /&gt;
# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthetnek az alkalmazott routing protokollról.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy bejegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.&lt;br /&gt;
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.&lt;br /&gt;
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.&lt;br /&gt;
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}&lt;br /&gt;
# Sorrendhelyes átvitel&lt;br /&gt;
# Portkezelés&lt;br /&gt;
# Torlódásvezérlés&lt;br /&gt;
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.&lt;br /&gt;
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}&lt;br /&gt;
# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).&lt;br /&gt;
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.&lt;br /&gt;
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.&lt;br /&gt;
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,}}&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.&lt;br /&gt;
# A hálózati csatoló fizikai címe.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.&lt;br /&gt;
# IP-verzió és IP-cím.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás memóriacíme.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}&lt;br /&gt;
# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.&lt;br /&gt;
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.&lt;br /&gt;
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.&lt;br /&gt;
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}&lt;br /&gt;
# DNS&lt;br /&gt;
# DHCP&lt;br /&gt;
# ARP&lt;br /&gt;
# NAT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.&lt;br /&gt;
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.&lt;br /&gt;
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.&lt;br /&gt;
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# vége&lt;br /&gt;
# zavaró&lt;br /&gt;
# hiba&lt;br /&gt;
# újra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}&lt;br /&gt;
# Bitsorozatok keretezése.&lt;br /&gt;
# Bitszinkronizáció végzése.&lt;br /&gt;
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.&lt;br /&gt;
# Közeghozzáférés vezérlése.&lt;br /&gt;
# Adatkapcsolati címek kezelése.&lt;br /&gt;
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6,}}&lt;br /&gt;
# híd (bridge)&lt;br /&gt;
# kapcsoló (switch)&lt;br /&gt;
# útválasztó (router)&lt;br /&gt;
# többkapus jelismétlő (hub)&lt;br /&gt;
# jelismétlő (repeater)&lt;br /&gt;
# átjáró (gateway)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.&lt;br /&gt;
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.&lt;br /&gt;
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.&lt;br /&gt;
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,}}&lt;br /&gt;
# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás funkciót is ellátja.&lt;br /&gt;
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.&lt;br /&gt;
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.&lt;br /&gt;
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# MTU vagy maximális csomagméret&lt;br /&gt;
# MUT vagy maximális csomagméret&lt;br /&gt;
# MIT vagy maximális fejrész&lt;br /&gt;
# MTI vagy maximális fejrész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}&lt;br /&gt;
# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.&lt;br /&gt;
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.&lt;br /&gt;
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.&lt;br /&gt;
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem jó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}&lt;br /&gt;
# híd (bridge)&lt;br /&gt;
# kapcsoló (switch)&lt;br /&gt;
# útválasztó (router)&lt;br /&gt;
# többkapus jelismétlő (hub)&lt;br /&gt;
# jelismétlő (repeater)&lt;br /&gt;
# átjáró (gateway)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.&lt;br /&gt;
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.&lt;br /&gt;
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.&lt;br /&gt;
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}&lt;br /&gt;
# feedback&lt;br /&gt;
# backoff&lt;br /&gt;
# slow start&lt;br /&gt;
# fast start&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}&lt;br /&gt;
# 50&lt;br /&gt;
# 100&lt;br /&gt;
# 200&lt;br /&gt;
# 500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# 0.6&lt;br /&gt;
# 1.2&lt;br /&gt;
# 2.4&lt;br /&gt;
# 4.8&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# 50&lt;br /&gt;
# 100&lt;br /&gt;
# 200&lt;br /&gt;
# 500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkapcsolati rétegbeli címet? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}&lt;br /&gt;
# DNS&lt;br /&gt;
# DHCP&lt;br /&gt;
# ARP&lt;br /&gt;
# NAT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}&lt;br /&gt;
# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.&lt;br /&gt;
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.&lt;br /&gt;
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5,}}&lt;br /&gt;
# Tisztán exponenciális.&lt;br /&gt;
# Tisztán lineáris.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.&lt;br /&gt;
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum. &lt;br /&gt;
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6,}}&lt;br /&gt;
# IP-verzió és IP-cím.&lt;br /&gt;
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.&lt;br /&gt;
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás memóriacíme.&lt;br /&gt;
# A hálózati csatoló fizikai címe.&lt;br /&gt;
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}&lt;br /&gt;
# gateway&lt;br /&gt;
# switch&lt;br /&gt;
# bridge&lt;br /&gt;
# hub&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}&lt;br /&gt;
# 60&lt;br /&gt;
# 100&lt;br /&gt;
# 120&lt;br /&gt;
# 200&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,}}&lt;br /&gt;
# híd (bridge)&lt;br /&gt;
# kapcsoló (switch)&lt;br /&gt;
# útválasztó (router)&lt;br /&gt;
# többkapus jelismétlő (hub)&lt;br /&gt;
# jelismétlő (repeater)&lt;br /&gt;
# átjáró (gateway)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# 0.5&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 1.5&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}&lt;br /&gt;
# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.&lt;br /&gt;
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.&lt;br /&gt;
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.&lt;br /&gt;
# Mai napig használják egyes rendszerekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egészítse ki az alábbi állítást: &amp;quot;A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# shared&lt;br /&gt;
# ad hoc&lt;br /&gt;
# wired&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}&lt;br /&gt;
# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.&lt;br /&gt;
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.&lt;br /&gt;
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.&lt;br /&gt;
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.&lt;br /&gt;
# Egyik felsorolt válasz sem jó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egészítse ki az alábbi állítást: &amp;quot;A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1).......  -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8,}}&lt;br /&gt;
# (1) = DNS&lt;br /&gt;
# (1) = cache&lt;br /&gt;
# (1) = IP&lt;br /&gt;
# (2) = DNS&lt;br /&gt;
# (2) = cache&lt;br /&gt;
# (2) = IP&lt;br /&gt;
# (3) = DNS&lt;br /&gt;
# (3) = cache&lt;br /&gt;
# (3) = IP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# 111,31 byte&lt;br /&gt;
# 222,31 byte&lt;br /&gt;
# 333,31 byte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5,}}&lt;br /&gt;
# Réselt Aloha&lt;br /&gt;
# CSMA/CD&lt;br /&gt;
# Polling (körbekérdezés)&lt;br /&gt;
# Egyszerű Aloha&lt;br /&gt;
# Probing (csoportos lekérdezés)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}&lt;br /&gt;
# híd (bridge)&lt;br /&gt;
# kapcsoló (switch)&lt;br /&gt;
# útválasztó (router)&lt;br /&gt;
# többkapus jelismétlő (hub)&lt;br /&gt;
# jelismétlő (repeater)&lt;br /&gt;
# átjáró (gateway)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}&lt;br /&gt;
# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.&lt;br /&gt;
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.&lt;br /&gt;
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.&lt;br /&gt;
# Egyik fenti válasz sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.&lt;br /&gt;
# Így nagy mértékben növelhető a hálózat informácioátviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitsebességet is.&lt;br /&gt;
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.&lt;br /&gt;
# Egyik fenti válasz sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}&lt;br /&gt;
# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.&lt;br /&gt;
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.&lt;br /&gt;
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.&lt;br /&gt;
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel.&lt;br /&gt;
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}&lt;br /&gt;
# Sorrendhelyes átvitelt.&lt;br /&gt;
# Portkezelést.&lt;br /&gt;
# Torlódásvezérlést.&lt;br /&gt;
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra. &lt;br /&gt;
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# 100&lt;br /&gt;
# 200&lt;br /&gt;
# 500&lt;br /&gt;
# 1000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}&lt;br /&gt;
# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.&lt;br /&gt;
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.&lt;br /&gt;
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.&lt;br /&gt;
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván: B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1 Megérkezik B-től a következő állapotvektor: A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2 Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# H, 2&lt;br /&gt;
# H, 3&lt;br /&gt;
# E, 4&lt;br /&gt;
# E, 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}&lt;br /&gt;
# Hálózati réteg.&lt;br /&gt;
# Szállítási réteg.&lt;br /&gt;
# Adatbiztonsági réteg.&lt;br /&gt;
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt. &lt;br /&gt;
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}&lt;br /&gt;
# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.&lt;br /&gt;
# A WLAN QoS-szolgáltatását.&lt;br /&gt;
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.&lt;br /&gt;
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.&lt;br /&gt;
# Egyik válasz sem jó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}&lt;br /&gt;
# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.&lt;br /&gt;
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.&lt;br /&gt;
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.&lt;br /&gt;
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság. &lt;br /&gt;
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
#  Sorrendhelyes átvitel. &lt;br /&gt;
# Portkezelés.&lt;br /&gt;
# Forgalomszabályozás.&lt;br /&gt;
# Torlódásvezérlés.&lt;br /&gt;
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Denes44</name></author>
	</entry>
</feed>