VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Fájl:Tetelek2010.pdf

2014-06-11T22:02:00Z

Demeterp:

Beszéd információs rendszerek HOWTO

2014-05-26T11:30:29Z

Demeterp:

==Döme - 2013. ősz==
Ez a tárgy egyszerre követel lexikális tudást és elvek/algoritmusok működésének megértését és alkalmazását. A legfőbb problémája, hogy nincs hozzá egy jó jegyzet sem, a könyv pedig túl terjengős.
A tárgy inkább átfogó képet/szemléletet ad, mint hasznosítható tudást, viszont vannak nagyon érdekes részei(pl.: hogyan kell megvágni egy hanganyagot, hogy a beszélő más szavakat mondjon és hogyan működik, konkrétan a cár->szár->tár szó volt) Az anyag jellegéhez mérten vannak demók előadáson és gyakorlaton is.

Nagy vonalakban a következőkről volt szó:
* beszédhangok kategorizálása
* pici emberi hallás anatómiája
* jelfeldolgozás
* kódolás
* különféle beszédinformációs rendszerek működési modelljei
* beszédinformációs rendszereket minősítő rendszerek

ZH-ban mindegyik témából egy-egy kérdés várható, illetve gyakran vannak "kamu" kérdések is, pl.: mi a szerepe a vadászkürtnek az emberi beszédkommunikációban? Érdemes nézni régebbi ZH-kat, olykor egy-egy kérdés újra előkerül, illetve jellege hasonló.
Örülök, hogy elvégeztem a tárgyat, de nem tudom ajánlani.

==VGA - 2013. 12. 10.==
Nagyon nem ajánlom személy szerint. Az előadások anyaga nem teljesen fedi a számonkérést, másrészt az első 5 héten keresztül volt szó inkább arról, hogy mi a történelme a beszédinformációs rendszereknek, és hogy milyen elemei vannak a nyelvnek (úgy, hogy a 10 hét anyagából van ZH!), és egyszer azért csak-csak elhangzott egy-egy definíció de az is 10 előadásból volt 1 - és még erre ráadásul mivel két előadó volt, akik nem egyeztettek egymással, volt, hogy pont ugyanazt mondták el, vagy amit a másik nem mondott el, feltételezték hogy elmondta. Káosz.
És ennél már csak rosszabb lett, mert a gyakorlatok vagy "interaktív jellegűek" szerettek volna lenni, vagy pedig csak olyan dolgokról volt szó, amiknek különösebb köze nem volt az anyaghoz.

Mondjuk emiatt az 5. héten elkezdtem nem bejárni mind a gyakorlatokra, mint az előadásokra, mert egyszerűen tűrhetetlen volt a releváns információ teljes hiánya - és valószínűleg pont ezután kezdtek neki a bonyolultabb dolgokba, mint a PSOLA algoritmus, kódolás, dekódolás, rejtett Markov modellek, etc.
Emiatt bár nem merem állítani, hogy mindent megtettem a tárgy abszolválása érdekében, igazából vannak dolgok, amiket úgy kérnek vissza, hogy csak a könyvben van benne, amit pedig meg kell venni.
És hogy azért ne legyen hiábavaló amit írtam, itt az első ZH [[Media:Beszed zh 20131120 eredmenyek.pdf | eredménye]] - mindenki döntse el magának, hogy van-e ehhez kedve :D

Őszintén szólva adatb pZH-kon és szofttech vizsgákon jobb arányok vannak.

==Balu - 2013. 12. 06.==
Valóban nem könnyű tárgy, de legalább nem kötelező a jelenlét a gyakorlatokon, valamint házit sem kell leadni. Mióta nem vizsgás a tárgy, az oktatás csak a 10. hétig tart. Ezután már sem előadás nincs több, sem gyakorlat. A zh ennek megfelelően a teljes féléves anyagot tartalmazza, nehézsége egy vizsgával ér fel. Formátuma megegyezik az előző évekével: 5-6 kifejtendő feladat, valamint a másik oldalon igaz-hamis kérdések, hasonló pontozással mint az előző években. Én a wikin található teljes jegyzet és a 2010-ig kidolgozott zh megoldások alapján 3-as jegyet tudta elérni. Ehhez azonban tényleg értelmezve kell végigolvasni az anyagot, a feladatokat is meg kell érteni. Zh előtti konzira csak akkor érdemes bemenni, ha már átolvastad egyszer az anyagot, vagy van konkrét kérdésed feladattal kapcsolatban. Átolvastam a letölthető cd anyagát is, szerintem egyszer érdemes végigfutni (nem hosszú). Megvásároltam a tárgyhoz ajánlott könyvet. Ez csaknem 700 oldal hosszú és nagyon bőbeszédűen fejti ki a tárgy anyagát. Nem sokat olvastam el belőle, szerintem enélkül is át lehet menni, döntse el mindenki hogy rááldoz-e 2300 Ft-t. Általánosságban elmondható, hogy tipikusan olyan tárgy a beszédinfó, aminek az anyaga elsőre nagyon csúnyának tűnhet, de ha érdeklődve áll hozzá az ember, akkor kis kitartással egészen érthetővé tud válni.

==Maestro - 2011.06.10==
Ez a tárgy régen volt könnyű, most egyáltalán nem az (mondjuk nem jártam be, az tény). Viszont nincs jegyzet, a könyvet megveheted, kb. 600 oldal, vagy még több is, és a nagy része rizsa, elég nehézkes kihámozni belőle az anyagot. Van egy "interaktív" CD is, ami amellett, hogy gáz, kiakasztja a böngészőket (nem biztonságos tartalom), ezért az sem igazán használható tanulásra. Ha bejársz akkor persze nyilván könnyebb, de ha nincs lehetőséged rá, akkor elágazók közül semmiképp se ezt válaszd.

==BB - 2007.07.13.==
Szerintem a zh-ig érdemes előadásra járni. Utána már úgysem lesz rá időd.:) Én zh-ra tanultam kb 2 délutánt és vizsgára is kb. ugyanennyit-->Így sikerült 3-asra teljesíteni a tárgyat.
A tárgy sikeres teljesítéséhez, szerintem semmilyen előképzettség sem kell(jelek,anal). Elég pár régebbi zh-vizsga sort(zh ra is) átnézni.
Jah, és a gyakorlatok anyaga, csak a vizsgára kell.

-- [[NeoXon|NeoXon]] - 2005.12.16.

-- [[PallosPeter|Peti]] - 2005.12.16.

==Titcar - 2007.06.30.==
szvsz ez tipikusan egy olyan tárgy, hogy az alapokat kell tudni, meg tudni kell összekombinálni a dolgokat ( gondolkodni kell ), ha ez megy akkor sima ügy, és mindenképp jobb mint minden héten házit csinálni beágyból.
az órák egyébként szvsz elég felejtősek, meg a "gyakorlatok" is (nekem legalábbis nem jött be)

==!Drizzt==
Ez a tárgy elég könnyű szerencsére. A zh nehezebb szerintem mint a vizsga, mert több a fizika/jelek jellegű dolog, de azért az sem vészes, a konzik meg nagyon hasznosak. Lehet egy oldalnyi puskát írni. Vizsgára már egy lapot lehet teleírni, kb. annyit is készültem rá, hogy fél nap alatt megírtam a puskát, meg azért korábban már olvastam párszor végig egy korábbi jegyzetet. Így lett 3 pont híján négyes. A pontozás teljesen korrekt.

==ismeretlen==
Én a beszéden voltam. Gordosék (TMIT) tartják. Elég jók az előadások, érdemes bejárni. Enélkül amúgy vizsgázni nehéz belőle, mert nincs átfogó jegyzet. Sok akusztikai érdekesség kerül elő az elején, utána meg arról szól, hogy hogyan tervezzünk beszédszintetizátort, -felismerőt, telefonos "pofázógépet", SMS felolvasót stb. Van gyakorlat, ami kb azt jelenti, hogy kiscsoportos előadás; általában valamilyen szoftvert demonstrálnak rajta. Nem kell megijedni attól, hogy a jelekre, meg infelmre épül, igazából ami előkerül ezekből (Fourier-trafó és társai), az elég jól megérthető Gordosek előadásában, és ráadásul nem is erre kérdeznek rá. Vizsgán (de asszem ZH-n is) lehet használni 1 db A4-es kézzel irt puskát. Erre ügyesen rá is lehet írni az anyag nagy részét. A többit meg főleg IQ-ból kell csinálni, sok olyan feladat van, amire bármit elfogadnak, ha értelmesen meg tudod indokolni.

A beágy az nagyobb szívás. Péceli és Majzik (MIT) tartja. Van 10 házi, ez jó sok időt elvesz. Annyi előny van, hogy aki 1.3-as szakirányra megy, annak az egyik 7-edik féléves tárgyat már elég jól lefedi.

Ja azt még tudni kell, hogy a Beszéd/Beágy választás semmiféle kötelezettséget nem jelent a szakirányválasztásra nézve.

==Joco==
Lightos tárgy, nem kell bejárni, ha jól emlékszem van valamikor egy zh, aztán egy vizsga. Én 1-2 nap tanulással átmentem a vizsgán, jó mondjuk olyasvalaki ült mellettem, aki vágta a témát :) (az sosem árt)

==Gáb==
A beszéd viszonylag érdektelen, amit főleg az emel ki, hogy ők mindennél fontosabbnak tartják ezt a szakterületet, pedig hát.. khmm.. (ez nem valószínű, hogy csak az én véleményem lenne, mert a rengeteg speechlab által kiírt önlab-témára összesen kerek nulla ember ment idén). Cserébe vizsgán lehet használni egy A4-es kézzel írt papírt, amire elég pici betűkkel pont fölfér az egész anyag, és azt kiegészítve az igencsak sablonos nagyfeladattal egy hármast nem túl nehéz összekaparni belőle. Szerintem korrekt az egész tárgy, a számonkérést is beleértve. Van tisztességes jegyzet is a honlapjukon.

==FeZo==
Minden ami beszéd, gyakorlat is van, elég érdekesek. ZH/vizsga, legális puskázási lehetőséggel (a'la FONY)... szvsz egész kis lightos tárgy.

[[Category:Infoalap]]

Szórakoztató elektronikai eszközök programozása

2014-05-24T16:58:20Z

Demeterp: Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy | név = Szórakoztató elektronikai eszközök programozása | tárgykód = VIAUAV05 | kredit = 2 | tanszék = AUT | jelenlét = nem kötelező | minm…”

{{Tantárgy
| név = Szórakoztató elektronikai eszközök programozása
| tárgykód = VIAUAV05
| kredit = 2
| tanszék = AUT
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka = 1 házi és 1 zh
| hf = 1
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAV05
}}

== 2014 tavasz ==
A tárgy ízelítőt nyújt a piacon lévő platformokról, illetve azok lehetőségeiről és korlátosságairól.
Témánként más előadó, tanultakat demókon mutatják be.
Házi feladatnak egy választott platformra kell írni egy kis demót vagy játékot vagy amit szeretnénk.
Előadás diái mindig felkerülnek a tárgy oldalára.
Ajánlani tudom mindenkinek, érdemes az órákra bejárni, mert mindig naprakész infókat kapunk.

[[Kategória:Valaszthato]]

Mérés laboratórium 2.

2014-05-14T12:57:58Z

Demeterp: /* Ellenőrző Mérés */

{{Tantárgy
| név = Mérés laboratórium 2.
| tárgykód = VIMIA216
| szak = info
| kredit = 2
| félév = 4
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor = 5+1 db
| kiszh = 4 db (beugró)
| nagyzh = nincs
| hf = 1 db
| vizsga = nincs
| levlista = meres2{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia216
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216
}}
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: meres2

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
[[Digitális technika II.|Digitáls technika 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félév során lesz egy bevezető kétórás 0. mérés, 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén. Az első mérés beugróit a bevezető mérés előadásának anyagából adják. A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**Az első, második, negyedik és ötödik mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.
**A harmadik mérésre kiadott '''házi feladat''' elkészítése.
**Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.
**'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Három részből áll:
***Egy 45 perces gyakorlati feladat a 2-3. mérések anyagából.
***Egy 10 perces beugrószerű teszt a 4-5. mérések anyagából.
***Egy 45 perces gyakorlati feladat az 5-4. mérések anyagából. (Ha a teszt a 4. mérésből volt, akkor ez az 5-ből lesz, és fordítva.)
***Mindhárom részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindhárom résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a három jegy átlaga adja ki.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.
**Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két fő részből (AVR és műszeres) az egyik sikerült, azt nem kell pótolni. (De ha a műszeres mérésnek csak az egyik része sikerült, az egész műszeres részt pótolni kell.)

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga''': nincs.

===Félévvégi jegy===
*A mérések beugróinak illetve házi feladatainak osztályzatai (Mx), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:
*<math>J= 0,2*\frac{M_2+M_4+M_5}{3}+0,2*M_3+0,6*EM</math>

== Segédanyagok ==
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216/jegyzet/ Mérés laboratórium 2 jegyzetek] a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216 tárgy honlapjáról]
''A jegyzetek még februárban is frissülhetnek, ezért ha már február elején letöltitek őket, nézzétek át mérés előtt, hogy esetleg van-e újabb verzió.''

*Mérőeszközökről képek: [[Media:meres2_2013_DigitalisMultimeter.jpg | Digitális Multiméter]], [[Media:meres2_2013_HullamGenerator.jpg |Hullámgenerátor]], [[Media:meres2_2013_Oszcilloszkop.jpg | Digitális Oszcilloszkóp]], [[Media:meres2_2013_Tapegyseg.jpg |Tápegység]]

==Jó tanácsok a mérésekhez==
* [[MeresLabor2Meres1|1. mérés]]
* [[MeresLabor2Meres2|2. mérés]]
* [[MeresLabor2Meres3|3. mérés]], [[MeresLabor2Meres3HFTest|Házi feladat tesztelése]]
* [[MeresLabor2Meres4|4. mérés]]
* [[MeresLabor2Meres5|5. mérés]]

==Ellenőrző kérdések és válaszok==
* [[Mérés_laboratórum_2_-_1._mérés_ellenőrző_kérdései_(BSc_képzés)|1. mérés]]
* [[MeresLabor2Kerdes2|2. mérés]]
* [[MeresLabor2Kerdes3|3. mérés]]
* [[MeresLabor2Kerdes4|4. mérés]]
* [[Mérés_laboratórum_2_-_5._mérés_ellenőrző_kérdései_(BSc_képzés):|5. mérés]]

==Ellenőrző Mérés==
Az EM előtt feltehetőleg lesznek '''gyakorlási alkalmak'''. Aki egy kicsit is bizonytalan, hogy a műszeres méréseknél mikor mit kell csinálni, mit kell összedugni, feltétlen menjen el, '''erősen ajánlott!'''

* [[Média:Meres2_em_20140513.zip | EM assembly feladatok 2014]]
* [[Média:ml2_em_gyfeladatok.pdf | Gyakorlati rész]]
* [[Média:meres2_ellmeres.pdf|Feladatok a 2. mérésre alkalmas mérőhelyen + megoldások]]
* [[Pergésmentesítés]]
* [[AVR feladatok|Kiadott AVR feladatok]]
* [https://docs.google.com/document/d/1b1sflVpqoNETymzqbOCcZGY3AQOVV-DFqvxA7cRAEKk/edit Műszeres mérés feladatok kidolgozása]
* [[Média:ÁSZÁMBLÍ.pdf | Assembly összefoglaló EM-re, hibákat tartalmazhat]]

== Kedvcsináló ==
===Vélemények a tárgyról===
Kicsit már jobban megoszlik a tárgy, mint ML1-en. Van Assembly nyelvű programozás és mérőműszeres/oszcilloszkópos mérés is. Akik még nem programoztak Assemblyben, azoknak szokatlan lesz, hogy a jól megszokott C-s szerkezetek (if, for, switch) itt bizony nem használhatók. A műszeres mérések még szokatlanabbak lesznek, ezért, ha nem vagytok biztosak a dolgotokban, akkor inkább kérdezzetek a laborvezetőktől! (A "bonyolultabb" kábelezésekről érdemes fényképet készíteni, mert gyakEM-re még jól jöhet. :) ) Szerintem a programozás mellett az alapvető műszeres mérések is fontosak, ha már egyszer ''mérnök'' informatikus lesz belőlünk... -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]]

===Házi feladatok videói===
Ha van működőképes házitokról videó, dobjátok fel ide.

[http://www.youtube.com/watch?v=lpm6ekos_sE Programozható villogó ADC-vel] -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]]

===További kedvcsináló videók (nem házik)===
[http://www.youtube.com/watch?v=FlvyGUk_QIA Mini Line Follower AVR] 
[http://www.youtube.com/watch?v=wzjROaCFm78 AVR Tetris on 24x16 red LED array] 
[http://www.youtube.com/watch?v=XubgqAKfc5A PID AVR Balancing Robot] 
[http://www.youtube.com/watch?v=KPHId_3s71A Mini WebServer - ENC28J60 + AVR + accelerometer] 
[http://www.youtube.com/watch?v=ybzCIMNFQe0 Bluetooth + AVR]
[http://www.linusakesson.net/scene/craft/index.php Craft - AVR videovezérlő demo]

== Egyéb oldalak/linkek ==
* [[Meres2Fun|Mérés 2 fun]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Mérés laboratórium 2.

2014-05-14T12:56:39Z

Demeterp: /* Ellenőrző Mérés */

{{Tantárgy
| név = Mérés laboratórium 2.
| tárgykód = VIMIA216
| szak = info
| kredit = 2
| félév = 4
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor = 5+1 db
| kiszh = 4 db (beugró)
| nagyzh = nincs
| hf = 1 db
| vizsga = nincs
| levlista = meres2{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia216
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216
}}
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: meres2

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
[[Digitális technika II.|Digitáls technika 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félév során lesz egy bevezető kétórás 0. mérés, 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén. Az első mérés beugróit a bevezető mérés előadásának anyagából adják. A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**Az első, második, negyedik és ötödik mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.
**A harmadik mérésre kiadott '''házi feladat''' elkészítése.
**Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.
**'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Három részből áll:
***Egy 45 perces gyakorlati feladat a 2-3. mérések anyagából.
***Egy 10 perces beugrószerű teszt a 4-5. mérések anyagából.
***Egy 45 perces gyakorlati feladat az 5-4. mérések anyagából. (Ha a teszt a 4. mérésből volt, akkor ez az 5-ből lesz, és fordítva.)
***Mindhárom részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindhárom résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a három jegy átlaga adja ki.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.
**Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két fő részből (AVR és műszeres) az egyik sikerült, azt nem kell pótolni. (De ha a műszeres mérésnek csak az egyik része sikerült, az egész műszeres részt pótolni kell.)

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga''': nincs.

===Félévvégi jegy===
*A mérések beugróinak illetve házi feladatainak osztályzatai (Mx), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:
*<math>J= 0,2*\frac{M_2+M_4+M_5}{3}+0,2*M_3+0,6*EM</math>

== Segédanyagok ==
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216/jegyzet/ Mérés laboratórium 2 jegyzetek] a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216 tárgy honlapjáról]
''A jegyzetek még februárban is frissülhetnek, ezért ha már február elején letöltitek őket, nézzétek át mérés előtt, hogy esetleg van-e újabb verzió.''

*Mérőeszközökről képek: [[Media:meres2_2013_DigitalisMultimeter.jpg | Digitális Multiméter]], [[Media:meres2_2013_HullamGenerator.jpg |Hullámgenerátor]], [[Media:meres2_2013_Oszcilloszkop.jpg | Digitális Oszcilloszkóp]], [[Media:meres2_2013_Tapegyseg.jpg |Tápegység]]

==Jó tanácsok a mérésekhez==
* [[MeresLabor2Meres1|1. mérés]]
* [[MeresLabor2Meres2|2. mérés]]
* [[MeresLabor2Meres3|3. mérés]], [[MeresLabor2Meres3HFTest|Házi feladat tesztelése]]
* [[MeresLabor2Meres4|4. mérés]]
* [[MeresLabor2Meres5|5. mérés]]

==Ellenőrző kérdések és válaszok==
* [[Mérés_laboratórum_2_-_1._mérés_ellenőrző_kérdései_(BSc_képzés)|1. mérés]]
* [[MeresLabor2Kerdes2|2. mérés]]
* [[MeresLabor2Kerdes3|3. mérés]]
* [[MeresLabor2Kerdes4|4. mérés]]
* [[Mérés_laboratórum_2_-_5._mérés_ellenőrző_kérdései_(BSc_képzés):|5. mérés]]

==Ellenőrző Mérés==
Az EM előtt feltehetőleg lesznek '''gyakorlási alkalmak'''. Aki egy kicsit is bizonytalan, hogy a műszeres méréseknél mikor mit kell csinálni, mit kell összedugni, feltétlen menjen el, '''erősen ajánlott!'''

* [[Média:Meres2_em_20140513.zip | EM assembly feladatok 2014]]
* [[Média:ml2_em_gyfeladatok.pdf | Gyakorlati rész]]
* [[Média:meres2_ellmeres.pdf|Feladatok a 2. mérésre alkalmas mérőhelyen + megoldások]]
* [[Pergésmentesítés]]
* [[AVR feladatok|Kiadott AVR feladatok]]
* [https://docs.google.com/document/d/1b1sflVpqoNETymzqbOCcZGY3AQOVV-DFqvxA7cRAEKk/edit Műszeres mérés feladatok kidolgozása]
* [[:File:ÁSZÁMBLÍ.pdf | Assembly összefoglaló EM-re, hibákat tartalmazhat]]

== Kedvcsináló ==
===Vélemények a tárgyról===
Kicsit már jobban megoszlik a tárgy, mint ML1-en. Van Assembly nyelvű programozás és mérőműszeres/oszcilloszkópos mérés is. Akik még nem programoztak Assemblyben, azoknak szokatlan lesz, hogy a jól megszokott C-s szerkezetek (if, for, switch) itt bizony nem használhatók. A műszeres mérések még szokatlanabbak lesznek, ezért, ha nem vagytok biztosak a dolgotokban, akkor inkább kérdezzetek a laborvezetőktől! (A "bonyolultabb" kábelezésekről érdemes fényképet készíteni, mert gyakEM-re még jól jöhet. :) ) Szerintem a programozás mellett az alapvető műszeres mérések is fontosak, ha már egyszer ''mérnök'' informatikus lesz belőlünk... -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]]

===Házi feladatok videói===
Ha van működőképes házitokról videó, dobjátok fel ide.

[http://www.youtube.com/watch?v=lpm6ekos_sE Programozható villogó ADC-vel] -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]]

===További kedvcsináló videók (nem házik)===
[http://www.youtube.com/watch?v=FlvyGUk_QIA Mini Line Follower AVR] 
[http://www.youtube.com/watch?v=wzjROaCFm78 AVR Tetris on 24x16 red LED array] 
[http://www.youtube.com/watch?v=XubgqAKfc5A PID AVR Balancing Robot] 
[http://www.youtube.com/watch?v=KPHId_3s71A Mini WebServer - ENC28J60 + AVR + accelerometer] 
[http://www.youtube.com/watch?v=ybzCIMNFQe0 Bluetooth + AVR]
[http://www.linusakesson.net/scene/craft/index.php Craft - AVR videovezérlő demo]

== Egyéb oldalak/linkek ==
* [[Meres2Fun|Mérés 2 fun]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fájl:Meres2 osszefoglalo 2013 assembly.pdf

2014-05-14T12:54:54Z

Demeterp: MsUpload

MsUpload

Algoritmusok és adatszerkezetek hatékony implementálása C nyelven

2014-01-26T17:19:07Z

Demeterp: Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy | név = Algoritmusok és adatszerkezetek hatékony implementálása C nyelven | tárgykód = VIHIAV10 | kredit = 2 | tanszék = HIT | jelenlét = kötelez…”

{{Tantárgy
| név = Algoritmusok és adatszerkezetek hatékony implementálása C nyelven
| tárgykód = VIHIAV10
| kredit = 2
| tanszék = HIT
| jelenlét = kötelező
| minmunka = 1 nagy és 1 kis HF
| hf = 1 nagy HF 2 kis HF
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIAV10/
}}

== 2013 ősz ==
Az órák kissé lassan szoktak indulni, de utána teljesen érthető magyarázat és bemutatása egy-két algoritmusnak. A tárgyat nem csak infósak veszik fel, így sokszor ismerős anyagrészek vannak.
Az óra diáit e-mailben elküldi az előadó, amelyben mintakódok is vannak, amiket használhatunk házikhoz.
Mivel a tárgy ismeretterjesztő és szabvál, így követelménye nem túl vészes.
NHF pl lehet egy fraktállal foglalkozó program vagy épp egy primitív tanuló algoritmus.
KHF pl a buborék és a quick short összehasonlítása vagy esetleg cpu és gpu számításteljesítményének összemérése mátrixokon.

A tárgy minimum teljesítésével 4-es kapható.

Elektronika

2013-01-23T00:08:19Z

Demeterp: /* Segédanyagok */

{{Tantargy
|nev=Elektronika
|targykod=VIEEA307
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=nincs
|jegykepzes=félévközi jegyes
|kiszh=2(+1)db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=elektro@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307
|targyhonlap=http://www.eet.bme.hu/vieea307/
}}

=Követelmények=
===Előtanulmányi rend===
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.]] tárggyal együtt vehető fel.
===Szorgalmi időszakban===
A félévközi jegy kialakítása a két nagy zárthelyin és a két legjobb kis zárthelyin szerzett pontok összege alapján történik, a jegyszerzéshez az összes megszerezhető pont 40%-a kell, tehát nem kötelező minden ZH-t külön külön elégségesre megírni.

Továbbá kötelező a 70%-os részvétel a gyakorlatokon, azaz 4 elfogadott gyakorlat.

= Segédanyagok =

Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.

* [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]]

Zh kidolgozások:

* [https://docs.google.com/document/d/1VJ62Yizp3vi71UKwR6d4yobzhPATEFodzqJehjxMkT0/edit| 2012-es első zh-ra készülés google docs-on]

* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]]

* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]]

* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db)

* [https://docs.google.com/document/d/1sNhxGLOrrymw0VH0MTm69DB2doTKsUPnHlttVMmlcws/edit| 2012-es második zh-ra készülés google docs-on]

Régi elméleti összefoglalók:

* [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb)

* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]]

= KisZH-k, beugrók =

2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.

Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.

Minta kisZH-k:

'''1. kisZH'''

1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével

2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével

3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje

4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.

5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1

1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.

2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.

3. egy alap diódás feladat

4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.

5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége

'''2. kisZH'''

1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz

2. Töltéspumpálás számolás

3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény

4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.

5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?

1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?

2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?

3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!

4. ?
5. ?

'''3. kisZH'''

1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?

1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?

= 1. ZH =

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011 1.zh]] megoldás nélkül

= 2. ZH =

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc

* 2010
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010 2.zh]] megoldás nélkül

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011 2.zh]] megoldás nélkül

* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012 2.zh]] megoldás nélkül

= Tippek =

'''Tippek a gyakorlatokhoz:'''

* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.

'''Tippek feladatokhoz:'''

* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.).
* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
* A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
* JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.

= Gyakvezérek =

Bein Márton, beinATeet.bme.hu

Czett Andor, czettATeet.bme.hu

Horváth Péter, horvathpATeet.bme.hu

Jani Lázár, jcoleeATt-online.hu

Nagy Gergely, nagygATeet.bme.hu

Ress Sándor, ressATeet.bme.hu

Riedl Tamás, tomessz89ATgmail.com

Takács Gábor, takacsATeet.bme.hu

Végh Gerzson, veghATeet.bme.hu

= Kedvcsináló =

Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.

Elektronika

2013-01-23T00:03:49Z

Demeterp: /* KisZH-k, beugrók */

{{Tantargy
|nev=Elektronika
|targykod=VIEEA307
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=nincs
|jegykepzes=félévközi jegyes
|kiszh=2(+1)db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=elektro@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307
|targyhonlap=http://www.eet.bme.hu/vieea307/
}}

=Követelmények=
===Előtanulmányi rend===
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.]] tárggyal együtt vehető fel.
===Szorgalmi időszakban===
A félévközi jegy kialakítása a két nagy zárthelyin és a két legjobb kis zárthelyin szerzett pontok összege alapján történik, a jegyszerzéshez az összes megszerezhető pont 40%-a kell, tehát nem kötelező minden ZH-t külön külön elégségesre megírni.

Továbbá kötelező a 70%-os részvétel a gyakorlatokon, azaz 4 elfogadott gyakorlat.

= Segédanyagok =

Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.

* [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]]

Zh kidolgozások:

* [https://docs.google.com/document/d/1VJ62Yizp3vi71UKwR6d4yobzhPATEFodzqJehjxMkT0/edit| 2012-es első zh-ra készülés google docs-on]

* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]]

* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]]

* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db)

Régi elméleti összefoglalók:

* [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb)

* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]]

= KisZH-k, beugrók =

2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.

Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.

Minta kisZH-k:

'''1. kisZH'''

1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével

2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével

3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje

4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.

5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1

1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.

2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.

3. egy alap diódás feladat

4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.

5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége

'''2. kisZH'''

1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz

2. Töltéspumpálás számolás

3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény

4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.

5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?

1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?

2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?

3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!

4. ?
5. ?

'''3. kisZH'''

1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?

1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?

= 1. ZH =

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011 1.zh]] megoldás nélkül

= 2. ZH =

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc

* 2010
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010 2.zh]] megoldás nélkül

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011 2.zh]] megoldás nélkül

* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012 2.zh]] megoldás nélkül

= Tippek =

'''Tippek a gyakorlatokhoz:'''

* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.

'''Tippek feladatokhoz:'''

* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.).
* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
* A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
* JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.

= Gyakvezérek =

Bein Márton, beinATeet.bme.hu

Czett Andor, czettATeet.bme.hu

Horváth Péter, horvathpATeet.bme.hu

Jani Lázár, jcoleeATt-online.hu

Nagy Gergely, nagygATeet.bme.hu

Ress Sándor, ressATeet.bme.hu

Riedl Tamás, tomessz89ATgmail.com

Takács Gábor, takacsATeet.bme.hu

Végh Gerzson, veghATeet.bme.hu

= Kedvcsináló =

Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.

Elektronika

2013-01-23T00:01:20Z

Demeterp: /* KisZH-k, beugrók */

{{Tantargy
|nev=Elektronika
|targykod=VIEEA307
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=nincs
|jegykepzes=félévközi jegyes
|kiszh=2(+1)db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=elektro@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307
|targyhonlap=http://www.eet.bme.hu/vieea307/
}}

=Követelmények=
===Előtanulmányi rend===
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.]] tárggyal együtt vehető fel.
===Szorgalmi időszakban===
A félévközi jegy kialakítása a két nagy zárthelyin és a két legjobb kis zárthelyin szerzett pontok összege alapján történik, a jegyszerzéshez az összes megszerezhető pont 40%-a kell, tehát nem kötelező minden ZH-t külön külön elégségesre megírni.

Továbbá kötelező a 70%-os részvétel a gyakorlatokon, azaz 4 elfogadott gyakorlat.

= Segédanyagok =

Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.

* [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]]

Zh kidolgozások:

* [https://docs.google.com/document/d/1VJ62Yizp3vi71UKwR6d4yobzhPATEFodzqJehjxMkT0/edit| 2012-es első zh-ra készülés google docs-on]

* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]]

* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]]

* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db)

Régi elméleti összefoglalók:

* [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb)

* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]]

= KisZH-k, beugrók =

2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.

Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.

Minta kisZH-k:

'''1. kisZH'''
1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével
2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével
3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje
4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.
5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1

1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.
2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.
3. egy alap diódás feladat
4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.
5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége

'''2. kisZH'''
1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz
2. Töltéspumpálás számolás
3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény
4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.
5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?

1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?
2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?
3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!
4. ?
5. ?

'''3. kisZH'''
1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?
1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?

= 1. ZH =

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011 1.zh]] megoldás nélkül

= 2. ZH =

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc

* 2010
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010 2.zh]] megoldás nélkül

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011 2.zh]] megoldás nélkül

* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012 2.zh]] megoldás nélkül

= Tippek =

'''Tippek a gyakorlatokhoz:'''

* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.

'''Tippek feladatokhoz:'''

* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.).
* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
* A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
* JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.

= Gyakvezérek =

Bein Márton, beinATeet.bme.hu

Czett Andor, czettATeet.bme.hu

Horváth Péter, horvathpATeet.bme.hu

Jani Lázár, jcoleeATt-online.hu

Nagy Gergely, nagygATeet.bme.hu

Ress Sándor, ressATeet.bme.hu

Riedl Tamás, tomessz89ATgmail.com

Takács Gábor, takacsATeet.bme.hu

Végh Gerzson, veghATeet.bme.hu

= Kedvcsináló =

Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.