VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Alkalmazott algebra és matematikai logika

2018-01-05T17:42:08Z

Demeter Deli Kristóf: /* Matematikai logika */

A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Alkalmazott algebra és matematikai logika
| tárgykód = TE90MX57
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX41/
| tárgyhonlap = https://algebra.math.bme.hu/nagy-gabor
}}

=Alkalmazott algebra=

* Előadó: [http://algebra.math.bme.hu/nagy-gabor Nagy Gábor Péter]
* [https://my.owndrive.com/index.php/s/gvf6ZW3soZIXHHo#pdfviewer Előadásdiák]
* '''[http://math.bme.hu/~wettl/okt/Jegyzet/00la.pdf Hivatalos jegyzet]''' (Jóval részeltesebb, mint a tárgy anyaga)
* '''[http://www.math.u-szeged.hu/~nagyg/?pos=47 Hivatalos gyakorlófeladatok]'''

{{Rejtett
|mutatott=Elavult anyagok, a régi különálló Alkalmazott algebra tárgyhoz:
|szöveg=
=== Segédanyagok ===
* [http://www.math.bme.hu/~ig/alkalg/ korábbi jegyzetek]
*[[Alkalmazott algebra - Előadások 2012 | Előadásjegyzet 2012-ből]], [http://www.math.bme.hu/~lukacs/bboard/alkalg/2012/ea_12aa.html ez] alapján.
*[[Media:Alkalg_jegyzet_2012_kezzelirt.pdf | Kézzel írt előadásjegyzet 2012]] Tartalmazhat [[Alkalmazott algebra - Hibák a kézzel írt 2012-es jegyzetben | hibákat]], az utolsó előadást még nem tartalmazza. (Lehet, hogy érdemes 50%-osban nyomtatni.)
*[[Media:Alkalg_jegyzet_2012_hivatalos.pdf | Hivatalos jegyzet 2012]]
*[[Media:Alkalg_jegyzet_2010_hivatalos.pdf | Hivatalos jegyzet 2010]] <- [[Media:Alkalg_jegyzet_2010_hivatalos_tartalomjegyzek.pdf | tartalomjegyzék]]
*[[Media:Alkalg_diasor_2012.pdf | Diasorok összefűzve]], [[Media:Alkalg_diasor_2012_vagva.pdf | teteje levágva]], [[Media:Alkalg_diasor_2012_vagva_8.pdf | 8 dia/oldal]]

=== Zárthelyik ===
*[[Media:Alkalg_zh_2011_regi.pdf | Régebbi zh-k]], és [[Media:Alkalg_zh_2011_regi_mego.pdf | megoldásaik]]
}}

= Matematikai logika =
* Előadó: [http://renyi.hu/~sagi/ Sági Gábor]
* '''[http://renyi.hu/~sagi/felsobbmatC-2010osz-eljgyz.html Hivatalos 2010-es jegyzet]'''
* '''[http://www.renyi.hu/~sagi/felsmat-2017osz-letoltesek.html Hivatalos gyakorlófeladatok]'''
* [[Media:felsmat-2010-merged.pdf | Hivatalos 2010-es jegyzet egy PDF-be fésülve]]
* '''[http://goo.gl/AN8x2w Nem hivatalos, kézzel írt tételkidolgozás - 2017 Ősz - Demeter Deli Kristóf]'''

{{Rejtett
|mutatott=Elavult anyagok, a régi különálló Matematikai logika tárgyhoz:
|szöveg=
===Segédanyagok===
A tárgyhonlapot nem tudjuk, hol van, egyáltalán van-e, egy nagyon régi maradványt sikerült csak megtalálni: http://www.renyi.hu/~sagi/teaching2010sep.html

2014-es honlap: http://www.math.bme.hu/~ferenczi/FelsoMatek14

*[[Media:Matematikailogika_jegyzet_2004.docx | Összefoglaló 2004]]

====2014-es összefoglalás====
Előadásjegyzet alapján, erősen kivonatolva (pl. a feladatmegoldások lépéseit kihagytam belőle) 
Leginkább csak tételek és definíciók. 
(Amelyik tétel vastaggal ki van emelve, arról elhangzott, hogy az fontos) 
Szerkeszthető (DOCX, W2013, egyenletszerkesztős): [[:File:Összefoglalo_2014_(docx).docx]] 
PDF: [[:File:Összefoglalo_2014_(pdf).pdf]]

===Zárthelyik===
*[[Media:Matematikailogika_zh_minta.pdf | Minta ZH]]
*[[Media:Matematikailogika_zh_minta_megoldas.pdf | Minta ZH megoldás]]
*[[Media:Matematikailogika_zh_20101129.png | 2010. őszi ZH]]
*[[Media:matlog_mintazh_2014osz.pdf | 2014. őszi minta ZH]]
*[[:File:2014_zh_1.jpg | 2014. ZH 1. oldal]]
*[[:File:2014_zh_2.jpg | 2014. ZH 2. oldal]]
}}

=Zárthelyik=
* [[:File:Alglog zh1 2016 10 25.jpg|2016. ZH1]]
* [[:File:Alglog pzh1 2016 12 12.jpg|2016. PZH1]]
* [[:File:Alglog 2017 osz ZH.pdf|2017. ZH]]
* [[:File:Alglog 2017 osz PZH.jpg|2017. PZH]]

=== Vizsgák ===
* [[:File:Alglog_v_osz_2017.jpg| 2017.12.19.]]
*

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Alkalmazott algebra és matematikai logika

2018-01-05T15:54:38Z

Demeter Deli Kristóf: /* Matematikai logika */

A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Alkalmazott algebra és matematikai logika
| tárgykód = TE90MX57
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX41/
| tárgyhonlap = https://algebra.math.bme.hu/nagy-gabor
}}

=Alkalmazott algebra=

* Előadó: [http://algebra.math.bme.hu/nagy-gabor Nagy Gábor Péter]
* [https://my.owndrive.com/index.php/s/gvf6ZW3soZIXHHo#pdfviewer Előadásdiák]
* '''[http://math.bme.hu/~wettl/okt/Jegyzet/00la.pdf Hivatalos jegyzet]''' (Jóval részeltesebb, mint a tárgy anyaga)
* '''[http://www.math.u-szeged.hu/~nagyg/?pos=47 Hivatalos gyakorlófeladatok]'''

{{Rejtett
|mutatott=Elavult anyagok, a régi különálló Alkalmazott algebra tárgyhoz:
|szöveg=
=== Segédanyagok ===
* [http://www.math.bme.hu/~ig/alkalg/ korábbi jegyzetek]
*[[Alkalmazott algebra - Előadások 2012 | Előadásjegyzet 2012-ből]], [http://www.math.bme.hu/~lukacs/bboard/alkalg/2012/ea_12aa.html ez] alapján.
*[[Media:Alkalg_jegyzet_2012_kezzelirt.pdf | Kézzel írt előadásjegyzet 2012]] Tartalmazhat [[Alkalmazott algebra - Hibák a kézzel írt 2012-es jegyzetben | hibákat]], az utolsó előadást még nem tartalmazza. (Lehet, hogy érdemes 50%-osban nyomtatni.)
*[[Media:Alkalg_jegyzet_2012_hivatalos.pdf | Hivatalos jegyzet 2012]]
*[[Media:Alkalg_jegyzet_2010_hivatalos.pdf | Hivatalos jegyzet 2010]] <- [[Media:Alkalg_jegyzet_2010_hivatalos_tartalomjegyzek.pdf | tartalomjegyzék]]
*[[Media:Alkalg_diasor_2012.pdf | Diasorok összefűzve]], [[Media:Alkalg_diasor_2012_vagva.pdf | teteje levágva]], [[Media:Alkalg_diasor_2012_vagva_8.pdf | 8 dia/oldal]]

=== Zárthelyik ===
*[[Media:Alkalg_zh_2011_regi.pdf | Régebbi zh-k]], és [[Media:Alkalg_zh_2011_regi_mego.pdf | megoldásaik]]
}}

= Matematikai logika =
* Előadó: [http://renyi.hu/~sagi/ Sági Gábor]
* '''[http://renyi.hu/~sagi/felsobbmatC-2010osz-eljgyz.html Hivatalos 2010-es jegyzet]'''
* '''[http://www.renyi.hu/~sagi/felsmat-2017osz-letoltesek.html Hivatalos gyakorlófeladatok]'''
* [[Media:felsmat-2010-merged.pdf | Hivatalos 2010-es jegyzet egy PDF-be fésülve]]
* '''[https://drive.google.com/file/d/1p1tpjtmsZ17X9wRqQJMeE7u7cumQcKMw/view?usp=sharing Nem hivatalos, kézzel írt tételkidolgozás - 2017 Ősz - Demeter Deli Kristóf]'''

{{Rejtett
|mutatott=Elavult anyagok, a régi különálló Matematikai logika tárgyhoz:
|szöveg=
===Segédanyagok===
A tárgyhonlapot nem tudjuk, hol van, egyáltalán van-e, egy nagyon régi maradványt sikerült csak megtalálni: http://www.renyi.hu/~sagi/teaching2010sep.html

2014-es honlap: http://www.math.bme.hu/~ferenczi/FelsoMatek14

*[[Media:Matematikailogika_jegyzet_2004.docx | Összefoglaló 2004]]

====2014-es összefoglalás====
Előadásjegyzet alapján, erősen kivonatolva (pl. a feladatmegoldások lépéseit kihagytam belőle) 
Leginkább csak tételek és definíciók. 
(Amelyik tétel vastaggal ki van emelve, arról elhangzott, hogy az fontos) 
Szerkeszthető (DOCX, W2013, egyenletszerkesztős): [[:File:Összefoglalo_2014_(docx).docx]] 
PDF: [[:File:Összefoglalo_2014_(pdf).pdf]]

===Zárthelyik===
*[[Media:Matematikailogika_zh_minta.pdf | Minta ZH]]
*[[Media:Matematikailogika_zh_minta_megoldas.pdf | Minta ZH megoldás]]
*[[Media:Matematikailogika_zh_20101129.png | 2010. őszi ZH]]
*[[Media:matlog_mintazh_2014osz.pdf | 2014. őszi minta ZH]]
*[[:File:2014_zh_1.jpg | 2014. ZH 1. oldal]]
*[[:File:2014_zh_2.jpg | 2014. ZH 2. oldal]]
}}

=Zárthelyik=
* [[:File:Alglog zh1 2016 10 25.jpg|2016. ZH1]]
* [[:File:Alglog pzh1 2016 12 12.jpg|2016. PZH1]]
* [[:File:Alglog 2017 osz ZH.pdf|2017. ZH]]
* [[:File:Alglog 2017 osz PZH.jpg|2017. PZH]]

=== Vizsgák ===
* [[:File:Alglog_v_osz_2017.jpg| 2017.12.19.]]
*

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz

2017-04-11T11:53:09Z

Demeter Deli Kristóf:

{{vissza|Befektetések}}

{{Kvízoldal
|cím=Befektetések - 1. ZH Feleletválasztás
|pontozás=+
}}

== Az eladási piaci ajánlat adója megadja ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.
# az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.
# azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).
# az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.

== Az vételi piaci ajánlat adója megadja ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# a venni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.
# az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó vásárolni.
# azt az árat, amelyen vásárolni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).
# a vásárolni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.

== A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# a bid ár.
# az ask ár.
# a spread.
# a tick.

== A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# a bid ár.
# az ask ár.
# a spread.
# a tick.

== A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára és a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára közötti különbség ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# a bid ár.
# a spread.
# az ask ár.
# a tick.

== A specialisták sosem felelnek ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# a piac fair működéséért.
# egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).
# az átláthatóságért.
# a részvények kibocsátásáért.

== A határidő kötés esetén ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).

== A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
# Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
# Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
# Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.

== A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.
# az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.
# az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.
# a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.

== A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# az időben egyenletes eloszlás.
# a folytonos árak.
# hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.
# hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.

== A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# az időben egyenletes eloszlás.
# diszkrét árak.
# a napon belül egyenletes tranzakció eloszlás.
# hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.

== Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.
# tartalmazza a befektetett tőke költségét is.
# tartalmazza a tulajdonos munkabérét.
# egyik fenti sem igaz.

== Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.
# mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.
# a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.
# a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.

== A hasznosságfüggvény deriváltja ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.
# csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).
# állandó.
# csökkenő ütemben, nő.

== A közömbösségi görbék alakja kockázat semleges egyének esetén: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# növekedő.
# vízszintes.
# csökkenő.
# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.

== A közömbösségi görbék alakja kockázatkerülő egyének esetén: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# növekedő.
# vízszintes.
# csökkenő.
# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.

== A közömbösségi görbék alakja kockázat kedvelő egyének esetén: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# növekedő.
# vízszintes.
# csökkenő.
# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.

== Markowitz modelljének nem volt feltételezése: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# a racionális befektetők.
# a kockázatkerülés.
# a hasznosságmaximalizálás.
# a homogén várakozások.

== A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.
# a portfólió elemei szórásainak maximuma.
# a portfólió elemei szórásainak minimuma.
# zérus.

== Az önkéntes csere ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# nem termelőtevékenység, a jólétet nem növeli.
# is termelőtevékenység, a dolgok létezése ugyanis kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük.
# csak kereskedő segítségével történhet meg.
# során egyenlő értékek cserélnek gazdát.

== A kockázatmentes befektetésért is jár reálhozam ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# hiszen ilyen nem is létezik, minden befektetés kockázatos kicsit.
# ha a gazdaság recesszióban van, hiszen ekkor mindenki a kockázatmentes eszközöket keresi.
# a pozitív időpreferencia miatt.
# és ennek a mértéke a jegybanki alapkamat.

== Az emberek hasznosságfüggvénye egy termék fogyasztásának növelésével ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# emelkedő ütemben, de azért nem exponenciálisan nő.
# csökkenő ütemben nő, telítődés után csökken.
# csökkenő ütemben nő, de sosem csökken.
# exponenciálisa nő.

== Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# a kockázatmentes befektetés és a két elem által kifeszített háromszögön belül találhatóak.
# a két elemet összekötő szakaszon találhatóak.
# a két elem között húzódó, az őket összekötő szakasznál magasabban lévő görbén találhatóak.
# egyetlen pontban találhatóak, hiszen a teljesen korrelált elemek is azonos pontban vannak.

== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# sok befektető van akik árelfogadóak.
# az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.
# az informáltság nem teljesen tökéletes.
# tranzakciós költségek vannak, de nem jelentősek.

== Sharpe modelljében ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# kockázatmentes befektetésre van, hitelfelvételre nincs lehetőség.
# kockázatmentes befektetésre nincs, de hitelfelvételre van lehetőség.
# kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség, de ezek kamata különbözik (a különbözet a banki haszon).
# kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség és ezek kamata megegyezik.

== Sharpe modelljében ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# minden befektető azonos portfóliót tart.
# minden befektető portfóliójának kockázatos része azonos, ez a piaci portfólió.
# a befektetők különböző portfóliókat tarthatnak.
# egyik fenti sem igaz.

== Sharpe modelljében a teljes kockázat ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# nem szisztematikus és egyedi kockázatra oszlik.
# nem diverzifikálható és piaci kockázatra oszlik.
# szisztematikus és diverzifikálható kockázatra oszlik.
# egyik fenti sem helyes.

== Az értékpapírpiaci egyenesen található ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# minden hatékony portfólió.
# a piaci portfólió.
# az Apple részvény.
# az a, b és c válaszok mindegyike igaz.

== A béták ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# folyamatosan és jelentősen változnak és csak nehezen mérhetőek.
# stabilak, de csak nehezen mérhetőek.
# stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek.
# folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek.

== A tőzsdén beérkező ajánlatok prioritása általában ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# first come, first served.
# last come, first served.
# jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között first come, first served.
# jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között last come, first served.

== X részvény piaci ára ma 100 dollár. Határidő ügylettel egy évvel későbbre szeretnénk rá eladási ügyletet kötni. A határidő ár ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# attól függ, hogy az eladó és a vevő milyen véleményen van a részvény következő egy éves teljesítményéről.
# minden esetben 100 dollárnál kevesebb.
# szintén pontosan 100 dollár.
# a kockázatmentes hozam mértékétől függ.

== Az NYSE-n ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# kizárólag kizárólag hagyományos, személyes kapcsolatot igénylő kereskedés folyik.
# kizárólag elektronikus kereskedést használnak.
# vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac működik.
# egyik fenti állítás sem igaz.

== Az E-Mini piacán kibontakozó áresés a ... tevékenysége nyomán tevődött át a NYSE-n kereskedett SPY árára. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# noise traderek
# high-frequency traderek
# fundamental traderek
# arbitrazsőrök

== Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: <math>P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}</math>, ahol <math>I_t</math> változó 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, <math>S</math> pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# <math>+{S^2 \over 4}</math>
# <math>-{S^2 \over 4}</math>
# <math>+{S^2 \over 2}</math>
# <math>-{S^2 \over 2}</math>

== A reál kamatláb ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# pontosan a nominál kamatláb és az infláció különbsége.
# pontosan a nominál kamatláb és az infláció összege.
# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció összege.
# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció különbsége.

== A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# -sal körülbelül megegyezik.
# -t jelentősen meghaladja.
# -hoz képest jelentősen alacsonyabb.
# -nál jelentősen nagyobb és kisebb is lehet, de csak nagyon ritkán van az átlagoshoz közel.

== Bizonytalan pénzügyi helyzet az, amikor ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# a kimenetek ismertek, de azok valószínűségei nem.
# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.
# mind a kimenetek, mind azok valószínűségei ismertek.
# a kimenetek nem ismertek, de azok valószínűségei igen.

== Egy pénzügyi döntésnél ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot.
# a lehetséges kimenetek sosem ismertek.
# mindig kockázatos helyzettel állunk szemben, melyet - jobb híján - bizonytalan helyzetként modellezünk.
# a kimenetek mindig ismertek, a valószínűségek pedig a múltbéli adatokból jól becsülhetők.

== A közömbösségi görbéket a ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# a szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
# a béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
# a szórás - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.
# a béta - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.

== A portfólió szórása a diverzifikáció hatására annál inkább csökken, ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# minél nagyobb az elemek közötti korreláció.
# minél kevesebb elemű a portfólió.
# minél kisebb az elemek közötti korreláció.
# minél kockázatosabbak a portfólió elemei.

== A közömbösségi görbéken jobb haladva ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# az egyén számára egyre kívánatosabb befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam nő.
# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a hozam szórása nő.
# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam csökken.
# egyik fenti sem igaz.

== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolhatják az árakat.
# az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.
# az informáltság tökéletes.
# tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.

== A homogén várakozások hipotézise ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# következik a teljes informáltságból.
# azt eredményezi, hogy mindenki szerint ugyanott vannak a részvények a szórás - várató hozam koordináta rendszerben.
# azt jelenti, hogy mindenki a piaci portfóliót tartja.
# több a teljes informáltságnál, azt jelenti, hogy a befektetők azt információkból különböző következtetéseket vonhatnak le.

== A Sharpe-modellben a teljes kockázat ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# diverzifikálható és egyedi kockázatra oszlik.
# szisztematikus és piaci kockázatra oszlik.
# egyedi és piaci kockázatra oszlik.
# egyik fenti állítás sem helyes.

== A tőkepiaci egyenesen található ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# minden hatékony portfólió.
# a piaci portfólió.
# az Apple részvény.
# az a, b és c mindegyike igaz.

== A tőkepiaci egyenest a ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
# variancia - várható hozam hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.

== A tőkepiaci egyenes a tojáshéjat ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# a hatékony portfóliónál érinti.
# a piaci portfóliónál érinti.
# a kockázatmentes befektetésnek megfelelő pontban érinti.
# metszi.

== Az értékpapírpiaci egyenest a ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.
# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
# variancia - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.

== A béták egy-egy befektetési lehetőség esetén ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
# nagyon változékonyak, napról napra más értékeket mérhetünk ki.
# teljesen állandóak és pontosan mérhetőek.
# annyira változékonyak, hogy nem is mérhetőek.
# bár nem állandóak, de időben stabilak, csak viszonylag lassan változnak.

== A NYSE-n ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# közvetlenül csak a tőzsdetagok kereskedhetnek.
# követlenül csak a floor brokerek kereskedhetnek.
# közvetlenül csak a specialisták kereskedhetnek.
# egy egyszerű regisztráció után bárki közvetlenül kereskedhet.

== Az immediate or candel (IOC) ajánlatok ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# vagy teljes egészében azonnal teljesülnek, vagy egyáltalán nem teljesülnek.
# részben azonnal teljesülhetnek, de a fennmaradó, azonnal nem teljesíthető rész automatikusan visszavonásra kerül.
# is bekerülnek a könyvbe, de csak egyben teljesülhetnek.
# bekerülnek a könyvbe, de az első őket érintő (akár részleges) kötés után visszavonódnak.

== Az SPY ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# egy tőzsdén kereskedett határidő szerződés (futures constact)
# egy részvény.
# egy ETF
# egy kötvény.

== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolják az árakat.
# az adóknak és a törvényi szabályozóknak nincs hatása a befektetői preferenciákra.
# az informáltság nem teljesen tökéletes.
# tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.

== A hatékony portfóliók ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, míg adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják.
# adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, és adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják.
# adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, és adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják.
# adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, míg adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják.

== Markowitz olyan befektetőknek állít össze portfóliókat, akik ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.
# a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják.
# mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.
# mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását kívánatosnak tartják.

== Sharpe-modelljében a befektetők ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.
# a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják.
# mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.
# egyik sem helyes Sharpe-modelljére.

== A Sharpe-modelljében a várható hozamok ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# a szórással arányosak.
# a varianciával arányosak.
# a bétával arányosak.
# a diverzifikálható kockázattal arányosak.

== A béta azt méri, hogy ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# a befektetési lehetőségek hozamai mennyire mozognak együtt egymással.
# egy adott befektetési lehetőség hozamait mekkora mértékben magyarázzák a piaci portfólió teljesítmények.
# az adott befektetési lehetőség hozamai mennyire nagyok.
# egyik fenti sem igaz.

== Két, kockázatos elemből álló portfólió elemei között a korreláció értéke -1. Ekkor ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# biztosan összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió.
# gyakran összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió, de ehhez még más feltételek teljesülése is szükséges.
# sem állítható össze kockázatmentes portfólió.
# a portfólió kockázata nagyobb lesz, mint az elemeké külön-külön.

== Az egyenetlen kereskedés egyik lehetséges hatása ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# portfólión belüli autokorreláció.
# egy részvény hozamai között pozitív autokorreláció.
# pozitív keresztkorreláció két részvény hozamai között.
# egyik fenti sem.