VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Bevezetés a számításelméletbe I.

2013-11-27T19:20:16Z

Demegis: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Bevezetés a számításelméletbe 1.
|targykod=VISZA103
|szak=info
|kredit=5
|felev=1
|tanszék= SZIT
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|vizsga=szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA103/
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/bsz1/
|levlista=bsz1{{kukac}}sch.bme.hu }}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
Nincs.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Két '''ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat.
*'''Elővizsga:''' nincs

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' szóbeli. Kapsz egy témakört, azt 45 perced van kidolgozni, majd előadni azt az egyik vizsgáztatónak. A felelet után a vizsgáztató belekérdezhet a többi témakörbe, ezekre a kérdésekre is tudni kell válaszolni. A ketteshez minden tételt és definíciót ki kell tudni mondani és tudni kell értelmezni. A jobb jegyhez már a témakörödben lévő tételeket tudni kell bizonyítani is, a bizonyított tételek száma és nehézsége alakítja a vizsgajegyet kettes és ötös között.

===Félévvégi jegy===
*A jegybe (J) a ZH-k (ZHx) és a vizsga (V) eredménye egyaránt beleszámít a következő módon:
**<math>J= 0,4*\frac{ZH_1+ZH_2}{2}+0,6*V</math>
*A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!

==Segédanyagok==

[[Media:Fleiner-jegyzet.pdf|Fleiner jegyzet]] 2007-ben előadásra írt jegyzet

[https://wiki.sch.bme.hu/images/c/cd/Bsz_fgy_2013_1_0.pdf BSZ Feladatgyüjtemény] Szeszlér-Wiener BSZ I. feladatgyüjtemény

[[Media:Freud_Robert-Linearis_algebra.pdf|Freud Róbert - Lineáris algebra]] Scannelt változat

[[Media:Bsz1_E.Cs_jegyzet.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott

[[Media:Bsz1_jegyzet_KrivanB.pdf|Kriván Bálint jegyzete]]

[[Media:bsz1_jegyzet_2010_gyakorlatfeladatok_es_megoldasok.pdf|2010-es gyakorlatfeladatok és megoldások]]

===Videó===

[http://coding.sch.bme.hu:8080/egyeb/20111123_bszkonzi.f4v Szöllősi Ferenc 2. zh-ra konzija 2011.11.23]

Hivatalos konzultáció volt, VLC player lejátszóval hiba nélkül fut.

==1. ZH==
*2007
** [[Media:Bsz1_ZH1_20071024.jpeg|2007-10-24]] megoldás nélkül
*2009
** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül
* 2010
** [[Media:Bsz1_zh1_20100325_megoldassal.pdf|2010-03-25]] megoldással
** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)
** [[Media:Bsz1_zh1_20101021_megoldással.pdf|2010-10-21]] megoldással
*2011
** [[Media:Bsz1_PZH_20110517.jpg|2011-05-17 ppZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Bsz1_zh1_20111020.pdf|2011-10-20]] megoldással
*2013
** [[Media:BSZ1_ZH1_20130321_megoldassal.pdf|2013-03-21, tavasz]] megoldással
** [[Media:BSZ1_PZH1_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással
** [[Media:Bsz1_zh_20131014.jpg|2013-10-24]] megoldás nélkül

További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról

==2. ZH==

*2007
** [[Media:Bsz1_ZH2_20071128.jpeg|2007-11-28]] megoldás nélkül
*2009
** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül
*2010
** [[Media:Bsz1_zh2_20100422_megoldással.pdf|2010-04-22]] megoldással
** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)
** [[Media:Bsz1_zh2_20101125_megoldassal.pdf|2010-11-25]] megoldással
** [[Média:BSZ1 ppzh2 2010osz megoldokulcs.PDF|2010 ősz pótpótZH]] megoldással
*2011
** [[Media:Bsz1_zh2_20111124_megoldassal.pdf|2011-11-24]] megoldással
*2013
** [[Media:BSZ1_ZH2_20130425_megoldassal.pdf|2013-04-25, tavasz]] megoldással
**[[Media:BSZ1_PZH2_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással

További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról

==Vizsga==

Vizsgán egy tételt kell papíron kidolgozni (kockával dobsz, hogy melyiket). A vizsgáztató ezt elolvassa, és ha megfelelő, akkor az összes többi tételbe belekérdez egyet-egyet. A tárgyat érteni is kell, mert megoldathat nagyon egyszerű feladatokat, ami csak arra megy rá, hogy érted-e a fogalmat.

Kidolgozott tételek:

[[Media:Bsz1_vizsga_20082009osz_tetelkidolgozas.pdf|Kézzel írott (2008/2009)]]

[[Media:Bsz1_vizsga_tételkidolgozás.pdf|Kézzel írott]]

==Tippek==

Gyakveznek tudom ajánlani: Richlik Györgyöt, Szatmári Zoltánt, Szeszlér Dávidot és Csákány Ritát.
Közülük mindegyikük óráján voltam, és nagyon korrekten és kimondottan élvezhetően tartották a gyakorlatot, és mindent elmondanak úgy hogy megértsd. Nekem személyes kedvencem Csákány Rita, aki a gyak előtt leadja a gyakhoz tartozó elméletet, ami nagyon sokat tud segíteni a zh-ra készülésben, mert csak a lényeg van benne. Ha aktív vagy nála akkor könnyebben ad pontot zh reklamálásnál. by Fityusz

Zh-ra érdemes többet készülni, korábbi zh-kat átnézni, mert akadnak típusfeladatok amiket csak rá kell "húzni" egy tételre. Vagyis ezek általában könnyen megoldhatóak, a többi feladathoz viszont nagyon kell tudni a tételeket.

Vizsgára tudni kell minden tételt, mert mindenbe belekérdezhetnek. Egy tételt kell teljesen kidolgozni, majd a többiből kérdezgetnek.

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/~zoli/bszfc/ Bsz fan club] Németh Zoltán, volt gyakorlatvezető honlapja

[http://cs.bme.hu/~petamas/gauss.jar Gauss-elimináció java alkalmazás] szerző: Peregi Tamás (tanuláshoz, gyakorláshoz és ellenőrzéshez egyaránt kiváló)

==Kedvcsináló==

Ez egy bevezető tárgy, aminek a tudásait a későbbiekben nagyon jól tudjuk alkalmazni, például a mátrixműveletek fontosak lesznek a titkosítási és hibavédelmi algoritmusokhoz, koordinátageometria fontos a modellezési feladatoknál.

Számítógépes-grafika tárgynál is hasznos az itt szerzett tudás, főleg a komplex szám és mátrix rész.

[[Kategória:Infoalap]]

Bevezetés a számításelméletbe I.

2013-11-27T19:19:57Z

Demegis: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Bevezetés a számításelméletbe 1.
|targykod=VISZA103
|szak=info
|kredit=5
|felev=1
|tanszék= SZIT
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|vizsga=szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA103/
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/bsz1/
|levlista=bsz1{{kukac}}sch.bme.hu }}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
Nincs.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Két '''ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat.
*'''Elővizsga:''' nincs

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' szóbeli. Kapsz egy témakört, azt 45 perced van kidolgozni, majd előadni azt az egyik vizsgáztatónak. A felelet után a vizsgáztató belekérdezhet a többi témakörbe, ezekre a kérdésekre is tudni kell válaszolni. A ketteshez minden tételt és definíciót ki kell tudni mondani és tudni kell értelmezni. A jobb jegyhez már a témakörödben lévő tételeket tudni kell bizonyítani is, a bizonyított tételek száma és nehézsége alakítja a vizsgajegyet kettes és ötös között.

===Félévvégi jegy===
*A jegybe (J) a ZH-k (ZHx) és a vizsga (V) eredménye egyaránt beleszámít a következő módon:
**<math>J= 0,4*\frac{ZH_1+ZH_2}{2}+0,6*V</math>
*A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!

==Segédanyagok==

[[Media:Fleiner-jegyzet.pdf|Fleiner jegyzet]] 2007-ben előadásra írt jegyzet

[[https://wiki.sch.bme.hu/images/c/cd/Bsz_fgy_2013_1_0.pdf BSZ Feladatgyüjtemény]]Szeszlér-Wiener BSZ I. feladatgyüjtemény

[[Media:Freud_Robert-Linearis_algebra.pdf|Freud Róbert - Lineáris algebra]] Scannelt változat

[[Media:Bsz1_E.Cs_jegyzet.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott

[[Media:Bsz1_jegyzet_KrivanB.pdf|Kriván Bálint jegyzete]]

[[Media:bsz1_jegyzet_2010_gyakorlatfeladatok_es_megoldasok.pdf|2010-es gyakorlatfeladatok és megoldások]]

===Videó===

[http://coding.sch.bme.hu:8080/egyeb/20111123_bszkonzi.f4v Szöllősi Ferenc 2. zh-ra konzija 2011.11.23]

Hivatalos konzultáció volt, VLC player lejátszóval hiba nélkül fut.

==1. ZH==
*2007
** [[Media:Bsz1_ZH1_20071024.jpeg|2007-10-24]] megoldás nélkül
*2009
** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül
* 2010
** [[Media:Bsz1_zh1_20100325_megoldassal.pdf|2010-03-25]] megoldással
** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)
** [[Media:Bsz1_zh1_20101021_megoldással.pdf|2010-10-21]] megoldással
*2011
** [[Media:Bsz1_PZH_20110517.jpg|2011-05-17 ppZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Bsz1_zh1_20111020.pdf|2011-10-20]] megoldással
*2013
** [[Media:BSZ1_ZH1_20130321_megoldassal.pdf|2013-03-21, tavasz]] megoldással
** [[Media:BSZ1_PZH1_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással
** [[Media:Bsz1_zh_20131014.jpg|2013-10-24]] megoldás nélkül

További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról

==2. ZH==

*2007
** [[Media:Bsz1_ZH2_20071128.jpeg|2007-11-28]] megoldás nélkül
*2009
** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül
*2010
** [[Media:Bsz1_zh2_20100422_megoldással.pdf|2010-04-22]] megoldással
** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)
** [[Media:Bsz1_zh2_20101125_megoldassal.pdf|2010-11-25]] megoldással
** [[Média:BSZ1 ppzh2 2010osz megoldokulcs.PDF|2010 ősz pótpótZH]] megoldással
*2011
** [[Media:Bsz1_zh2_20111124_megoldassal.pdf|2011-11-24]] megoldással
*2013
** [[Media:BSZ1_ZH2_20130425_megoldassal.pdf|2013-04-25, tavasz]] megoldással
**[[Media:BSZ1_PZH2_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással

További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról

==Vizsga==

Vizsgán egy tételt kell papíron kidolgozni (kockával dobsz, hogy melyiket). A vizsgáztató ezt elolvassa, és ha megfelelő, akkor az összes többi tételbe belekérdez egyet-egyet. A tárgyat érteni is kell, mert megoldathat nagyon egyszerű feladatokat, ami csak arra megy rá, hogy érted-e a fogalmat.

Kidolgozott tételek:

[[Media:Bsz1_vizsga_20082009osz_tetelkidolgozas.pdf|Kézzel írott (2008/2009)]]

[[Media:Bsz1_vizsga_tételkidolgozás.pdf|Kézzel írott]]

==Tippek==

Gyakveznek tudom ajánlani: Richlik Györgyöt, Szatmári Zoltánt, Szeszlér Dávidot és Csákány Ritát.
Közülük mindegyikük óráján voltam, és nagyon korrekten és kimondottan élvezhetően tartották a gyakorlatot, és mindent elmondanak úgy hogy megértsd. Nekem személyes kedvencem Csákány Rita, aki a gyak előtt leadja a gyakhoz tartozó elméletet, ami nagyon sokat tud segíteni a zh-ra készülésben, mert csak a lényeg van benne. Ha aktív vagy nála akkor könnyebben ad pontot zh reklamálásnál. by Fityusz

Zh-ra érdemes többet készülni, korábbi zh-kat átnézni, mert akadnak típusfeladatok amiket csak rá kell "húzni" egy tételre. Vagyis ezek általában könnyen megoldhatóak, a többi feladathoz viszont nagyon kell tudni a tételeket.

Vizsgára tudni kell minden tételt, mert mindenbe belekérdezhetnek. Egy tételt kell teljesen kidolgozni, majd a többiből kérdezgetnek.

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/~zoli/bszfc/ Bsz fan club] Németh Zoltán, volt gyakorlatvezető honlapja

[http://cs.bme.hu/~petamas/gauss.jar Gauss-elimináció java alkalmazás] szerző: Peregi Tamás (tanuláshoz, gyakorláshoz és ellenőrzéshez egyaránt kiváló)

==Kedvcsináló==

Ez egy bevezető tárgy, aminek a tudásait a későbbiekben nagyon jól tudjuk alkalmazni, például a mátrixműveletek fontosak lesznek a titkosítási és hibavédelmi algoritmusokhoz, koordinátageometria fontos a modellezési feladatoknál.

Számítógépes-grafika tárgynál is hasznos az itt szerzett tudás, főleg a komplex szám és mátrix rész.

[[Kategória:Infoalap]]

Bevezetés a számításelméletbe I.

2013-11-27T19:19:19Z

Demegis: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Bevezetés a számításelméletbe 1.
|targykod=VISZA103
|szak=info
|kredit=5
|felev=1
|tanszék= SZIT
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|vizsga=szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA103/
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/bsz1/
|levlista=bsz1{{kukac}}sch.bme.hu }}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
Nincs.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Két '''ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat.
*'''Elővizsga:''' nincs

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' szóbeli. Kapsz egy témakört, azt 45 perced van kidolgozni, majd előadni azt az egyik vizsgáztatónak. A felelet után a vizsgáztató belekérdezhet a többi témakörbe, ezekre a kérdésekre is tudni kell válaszolni. A ketteshez minden tételt és definíciót ki kell tudni mondani és tudni kell értelmezni. A jobb jegyhez már a témakörödben lévő tételeket tudni kell bizonyítani is, a bizonyított tételek száma és nehézsége alakítja a vizsgajegyet kettes és ötös között.

===Félévvégi jegy===
*A jegybe (J) a ZH-k (ZHx) és a vizsga (V) eredménye egyaránt beleszámít a következő módon:
**<math>J= 0,4*\frac{ZH_1+ZH_2}{2}+0,6*V</math>
*A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!

==Segédanyagok==

[[Media:Fleiner-jegyzet.pdf|Fleiner jegyzet]] 2007-ben előadásra írt jegyzet

[[https://wiki.sch.bme.hu/images/c/cd/Bsz_fgy_2013_1_0.pdf]| FGY] [[https://wiki.sch.bme.hu/images/c/cd/Bsz_fgy_2013_1_0.pdf|BSZ Feladatgyüjtemény]]Szeszlér-Wiener BSZ I. feladatgyüjtemény

[[Media:Freud_Robert-Linearis_algebra.pdf|Freud Róbert - Lineáris algebra]] Scannelt változat

[[Media:Bsz1_E.Cs_jegyzet.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott

[[Media:Bsz1_jegyzet_KrivanB.pdf|Kriván Bálint jegyzete]]

[[Media:bsz1_jegyzet_2010_gyakorlatfeladatok_es_megoldasok.pdf|2010-es gyakorlatfeladatok és megoldások]]

===Videó===

[http://coding.sch.bme.hu:8080/egyeb/20111123_bszkonzi.f4v Szöllősi Ferenc 2. zh-ra konzija 2011.11.23]

Hivatalos konzultáció volt, VLC player lejátszóval hiba nélkül fut.

==1. ZH==
*2007
** [[Media:Bsz1_ZH1_20071024.jpeg|2007-10-24]] megoldás nélkül
*2009
** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül
* 2010
** [[Media:Bsz1_zh1_20100325_megoldassal.pdf|2010-03-25]] megoldással
** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)
** [[Media:Bsz1_zh1_20101021_megoldással.pdf|2010-10-21]] megoldással
*2011
** [[Media:Bsz1_PZH_20110517.jpg|2011-05-17 ppZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Bsz1_zh1_20111020.pdf|2011-10-20]] megoldással
*2013
** [[Media:BSZ1_ZH1_20130321_megoldassal.pdf|2013-03-21, tavasz]] megoldással
** [[Media:BSZ1_PZH1_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással
** [[Media:Bsz1_zh_20131014.jpg|2013-10-24]] megoldás nélkül

További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról

==2. ZH==

*2007
** [[Media:Bsz1_ZH2_20071128.jpeg|2007-11-28]] megoldás nélkül
*2009
** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül
*2010
** [[Media:Bsz1_zh2_20100422_megoldással.pdf|2010-04-22]] megoldással
** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)
** [[Media:Bsz1_zh2_20101125_megoldassal.pdf|2010-11-25]] megoldással
** [[Média:BSZ1 ppzh2 2010osz megoldokulcs.PDF|2010 ősz pótpótZH]] megoldással
*2011
** [[Media:Bsz1_zh2_20111124_megoldassal.pdf|2011-11-24]] megoldással
*2013
** [[Media:BSZ1_ZH2_20130425_megoldassal.pdf|2013-04-25, tavasz]] megoldással
**[[Media:BSZ1_PZH2_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással

További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról

==Vizsga==

Vizsgán egy tételt kell papíron kidolgozni (kockával dobsz, hogy melyiket). A vizsgáztató ezt elolvassa, és ha megfelelő, akkor az összes többi tételbe belekérdez egyet-egyet. A tárgyat érteni is kell, mert megoldathat nagyon egyszerű feladatokat, ami csak arra megy rá, hogy érted-e a fogalmat.

Kidolgozott tételek:

[[Media:Bsz1_vizsga_20082009osz_tetelkidolgozas.pdf|Kézzel írott (2008/2009)]]

[[Media:Bsz1_vizsga_tételkidolgozás.pdf|Kézzel írott]]

==Tippek==

Gyakveznek tudom ajánlani: Richlik Györgyöt, Szatmári Zoltánt, Szeszlér Dávidot és Csákány Ritát.
Közülük mindegyikük óráján voltam, és nagyon korrekten és kimondottan élvezhetően tartották a gyakorlatot, és mindent elmondanak úgy hogy megértsd. Nekem személyes kedvencem Csákány Rita, aki a gyak előtt leadja a gyakhoz tartozó elméletet, ami nagyon sokat tud segíteni a zh-ra készülésben, mert csak a lényeg van benne. Ha aktív vagy nála akkor könnyebben ad pontot zh reklamálásnál. by Fityusz

Zh-ra érdemes többet készülni, korábbi zh-kat átnézni, mert akadnak típusfeladatok amiket csak rá kell "húzni" egy tételre. Vagyis ezek általában könnyen megoldhatóak, a többi feladathoz viszont nagyon kell tudni a tételeket.

Vizsgára tudni kell minden tételt, mert mindenbe belekérdezhetnek. Egy tételt kell teljesen kidolgozni, majd a többiből kérdezgetnek.

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/~zoli/bszfc/ Bsz fan club] Németh Zoltán, volt gyakorlatvezető honlapja

[http://cs.bme.hu/~petamas/gauss.jar Gauss-elimináció java alkalmazás] szerző: Peregi Tamás (tanuláshoz, gyakorláshoz és ellenőrzéshez egyaránt kiváló)

==Kedvcsináló==

Ez egy bevezető tárgy, aminek a tudásait a későbbiekben nagyon jól tudjuk alkalmazni, például a mátrixműveletek fontosak lesznek a titkosítási és hibavédelmi algoritmusokhoz, koordinátageometria fontos a modellezési feladatoknál.

Számítógépes-grafika tárgynál is hasznos az itt szerzett tudás, főleg a komplex szám és mátrix rész.

[[Kategória:Infoalap]]

Bevezetés a számításelméletbe I.

2013-11-27T19:17:19Z

Demegis: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Bevezetés a számításelméletbe 1.
|targykod=VISZA103
|szak=info
|kredit=5
|felev=1
|tanszék= SZIT
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|vizsga=szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA103/
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/bsz1/
|levlista=bsz1{{kukac}}sch.bme.hu }}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
Nincs.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Két '''ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat.
*'''Elővizsga:''' nincs

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' szóbeli. Kapsz egy témakört, azt 45 perced van kidolgozni, majd előadni azt az egyik vizsgáztatónak. A felelet után a vizsgáztató belekérdezhet a többi témakörbe, ezekre a kérdésekre is tudni kell válaszolni. A ketteshez minden tételt és definíciót ki kell tudni mondani és tudni kell értelmezni. A jobb jegyhez már a témakörödben lévő tételeket tudni kell bizonyítani is, a bizonyított tételek száma és nehézsége alakítja a vizsgajegyet kettes és ötös között.

===Félévvégi jegy===
*A jegybe (J) a ZH-k (ZHx) és a vizsga (V) eredménye egyaránt beleszámít a következő módon:
**<math>J= 0,4*\frac{ZH_1+ZH_2}{2}+0,6*V</math>
*A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!

==Segédanyagok==

[[Media:Fleiner-jegyzet.pdf|Fleiner jegyzet]] 2007-ben előadásra írt jegyzet

[[https://wiki.sch.bme.hu/images/c/cd/Bsz_fgy_2013_1_0.pdf]] Szeszlér-Wiener BSZ I. feladatgyüjtemény

[[Media:Freud_Robert-Linearis_algebra.pdf|Freud Róbert - Lineáris algebra]] Scannelt változat

[[Media:Bsz1_E.Cs_jegyzet.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott

[[Media:Bsz1_jegyzet_KrivanB.pdf|Kriván Bálint jegyzete]]

[[Media:bsz1_jegyzet_2010_gyakorlatfeladatok_es_megoldasok.pdf|2010-es gyakorlatfeladatok és megoldások]]

===Videó===

[http://coding.sch.bme.hu:8080/egyeb/20111123_bszkonzi.f4v Szöllősi Ferenc 2. zh-ra konzija 2011.11.23]

Hivatalos konzultáció volt, VLC player lejátszóval hiba nélkül fut.

==1. ZH==
*2007
** [[Media:Bsz1_ZH1_20071024.jpeg|2007-10-24]] megoldás nélkül
*2009
** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül
* 2010
** [[Media:Bsz1_zh1_20100325_megoldassal.pdf|2010-03-25]] megoldással
** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)
** [[Media:Bsz1_zh1_20101021_megoldással.pdf|2010-10-21]] megoldással
*2011
** [[Media:Bsz1_PZH_20110517.jpg|2011-05-17 ppZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Bsz1_zh1_20111020.pdf|2011-10-20]] megoldással
*2013
** [[Media:BSZ1_ZH1_20130321_megoldassal.pdf|2013-03-21, tavasz]] megoldással
** [[Media:BSZ1_PZH1_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással
** [[Media:Bsz1_zh_20131014.jpg|2013-10-24]] megoldás nélkül

További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról

==2. ZH==

*2007
** [[Media:Bsz1_ZH2_20071128.jpeg|2007-11-28]] megoldás nélkül
*2009
** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül
*2010
** [[Media:Bsz1_zh2_20100422_megoldással.pdf|2010-04-22]] megoldással
** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)
** [[Media:Bsz1_zh2_20101125_megoldassal.pdf|2010-11-25]] megoldással
** [[Média:BSZ1 ppzh2 2010osz megoldokulcs.PDF|2010 ősz pótpótZH]] megoldással
*2011
** [[Media:Bsz1_zh2_20111124_megoldassal.pdf|2011-11-24]] megoldással
*2013
** [[Media:BSZ1_ZH2_20130425_megoldassal.pdf|2013-04-25, tavasz]] megoldással
**[[Media:BSZ1_PZH2_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással

További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról

==Vizsga==

Vizsgán egy tételt kell papíron kidolgozni (kockával dobsz, hogy melyiket). A vizsgáztató ezt elolvassa, és ha megfelelő, akkor az összes többi tételbe belekérdez egyet-egyet. A tárgyat érteni is kell, mert megoldathat nagyon egyszerű feladatokat, ami csak arra megy rá, hogy érted-e a fogalmat.

Kidolgozott tételek:

[[Media:Bsz1_vizsga_20082009osz_tetelkidolgozas.pdf|Kézzel írott (2008/2009)]]

[[Media:Bsz1_vizsga_tételkidolgozás.pdf|Kézzel írott]]

==Tippek==

Gyakveznek tudom ajánlani: Richlik Györgyöt, Szatmári Zoltánt, Szeszlér Dávidot és Csákány Ritát.
Közülük mindegyikük óráján voltam, és nagyon korrekten és kimondottan élvezhetően tartották a gyakorlatot, és mindent elmondanak úgy hogy megértsd. Nekem személyes kedvencem Csákány Rita, aki a gyak előtt leadja a gyakhoz tartozó elméletet, ami nagyon sokat tud segíteni a zh-ra készülésben, mert csak a lényeg van benne. Ha aktív vagy nála akkor könnyebben ad pontot zh reklamálásnál. by Fityusz

Zh-ra érdemes többet készülni, korábbi zh-kat átnézni, mert akadnak típusfeladatok amiket csak rá kell "húzni" egy tételre. Vagyis ezek általában könnyen megoldhatóak, a többi feladathoz viszont nagyon kell tudni a tételeket.

Vizsgára tudni kell minden tételt, mert mindenbe belekérdezhetnek. Egy tételt kell teljesen kidolgozni, majd a többiből kérdezgetnek.

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/~zoli/bszfc/ Bsz fan club] Németh Zoltán, volt gyakorlatvezető honlapja

[http://cs.bme.hu/~petamas/gauss.jar Gauss-elimináció java alkalmazás] szerző: Peregi Tamás (tanuláshoz, gyakorláshoz és ellenőrzéshez egyaránt kiváló)

==Kedvcsináló==

Ez egy bevezető tárgy, aminek a tudásait a későbbiekben nagyon jól tudjuk alkalmazni, például a mátrixműveletek fontosak lesznek a titkosítási és hibavédelmi algoritmusokhoz, koordinátageometria fontos a modellezési feladatoknál.

Számítógépes-grafika tárgynál is hasznos az itt szerzett tudás, főleg a komplex szám és mátrix rész.

[[Kategória:Infoalap]]

Fájl:Bsz fgy 2013 1 0.pdf

2013-11-27T19:15:32Z

Demegis: Szeszlér-Wiener: Bevezetés a számításelméletbe I. feladatgyűjtemény (Feladatok, segítségek az elinduláshoz, eredmények, megoldások)

Szeszlér-Wiener: Bevezetés a számításelméletbe I. feladatgyűjtemény
(Feladatok, segítségek az elinduláshoz, eredmények, megoldások)

Digit1Beugró

2013-11-22T12:33:51Z

Demegis: /* 6. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
: [[File:Digit1_beugro_305b.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
: XOR , 1
;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Az órajel
;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||0
|-
|1||0||1
|-
|1||1||1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||1
|-
|1||0||1
|-
|1||1||0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||1
|-
|0||1||0||0
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||0
|}
VAGY
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
Ez megint pontatlan így. (wachag)
Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit...
Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak...
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt:
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math>
Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag)
Arról már nem is beszélve, hogy az indexek megint nem stimmelnek...
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag)
Ha TSH, akkor lehetséges, hogy információt vesztünk, ha NTSH, akkor megeshet, hogy beragad egy illegális állapotban.
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus.
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]

Digit1Beugró

2013-10-26T18:04:54Z

Demegis: /* 3. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
Ha valaki megírja nekem e-mailben (wacha AT mit pont bme hu), hogy miért tartom problémásnak a következő ábrákat (tipikusan: 305 307 ), annak jövök egy csokival (Wacha G)
: [[File:Digit1_beugro_305.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_402.jpg]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_403.jpg‎ ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
;407 Mi az a zajtartalék?
: A zajtartalék az a feszültségtartomány (ha a digitális alkatrész működési elve a diódás, vagy küszöbérték logika), amelyen belül a feszültség változása nem változtatja meg a kapu logikai állapotát.
;408 Mi az a fan-out (meghajtóképesség)?
: A meghajtóképesség azt határozza meg, hogy hány bemenetre lehet rákötni az adott kapu kimenetét.
;409 Küszöbérték logikánál hol komparál a kétbemenetű ÉS kapu, ha logikai 0-hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?
: 7,5 V-nál
;410 Küszöbérték logikánál hol komparál a kétbemenetű VAGY kapu, ha logikai 0-hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?
: 2,5 V-nál
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K}+\bar{Q^t}*J</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center" |
|Qt||D=0||D=1
|-
|a||a/0||b/1
|-
|b||a/0||b/1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center" |
|Qt||T=0||T=1
|-
|a||a/0||b/1
|-
|b||b/1||a/0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Z) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: ??
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: ??
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: ??
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]

Digit1Beugró

2013-10-26T17:45:50Z

Demegis: /* 3. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
Ha valaki megírja nekem e-mailben (wacha AT mit pont bme hu), hogy miért tartom problémásnak a következő ábrákat (tipikusan: 305 307 ), annak jövök egy csokival (Wacha G)
: [[File:Digit1_beugro_305.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk, melyek eddig össze nem kötött mintermeket fednek (hurkolnak) le.

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_402.jpg]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_403.jpg‎ ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
;407 Mi az a zajtartalék?
: A zajtartalék az a feszültségtartomány (ha a digitális alkatrész működési elve a diódás, vagy küszöbérték logika), amelyen belül a feszültség változása nem változtatja meg a kapu logikai állapotát.
;408 Mi az a fan-out (meghajtóképesség)?
: A meghajtóképesség azt határozza meg, hogy hány bemenetre lehet rákötni az adott kapu kimenetét.
;409 Küszöbérték logikánál hol komparál a kétbemenetű ÉS kapu, ha logikai 0-hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?
: 7,5 V-nál
;410 Küszöbérték logikánál hol komparál a kétbemenetű VAGY kapu, ha logikai 0-hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?
: 2,5 V-nál
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K}+\bar{Q^t}*J</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center" |
|Qt||D=0||D=1
|-
|a||a/0||b/1
|-
|b||a/0||b/1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center" |
|Qt||T=0||T=1
|-
|a||a/0||b/1
|-
|b||b/1||a/0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Z) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: ??
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: ??
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: ??
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]