VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Laboratórium 2 - 5. Mérés ellenőrző kérdései

2023-05-07T18:48:50Z

Deli Tamás: /* 7. Hogyan határozható meg egy alapkapcsolás tranzisztorának munkapontja egy és két tápfeszültséges kapcsolásban? */

{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 5. Mérés: Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Definiálja az aszimmetrikus erősítőkre az üzemi paramétereket! ==

'''Feladat:'''

Definiálja az aszimmetrikus erősítőkre az illesztési jellemzőket (bemeneti és kimeneti impedanciákat) az átviteli jellemzőket (feszültség- és áramerősítést, transzfer impedanciát és admittanciát)!

'''Megoldás:'''

Az erősítők olyan elektronikus áramkörök, amik a fogyasztó felé nagyobb teljesítményt képesek leadni, mint amekkorát a meghajtó hálózatból felvesznek.<br/>Aszimmetrikus (hárompólusú) erősítőről akkor beszélünk, ha a meghajtó hálózatot helyettesítő generátor és a terhelés is egyik kapcsán földelt kétpólus.

Az üzemi paraméterek fontos tulajdonsága, hogy értékük (különösen visszacsatolt erősítők esetén) függ az erősítő bemeneti és kimeneti lezárásától, ezért meg kell adni, hogy az adott üzemi paraméterek milyen lezárásokhoz tartoznak.

{| class="wikitable"
|- style="height: 40px;"
! colspan="4"|'''Üzemi paraméterek'''
|- style="height: 40px;"
| width="150px"|'''Megnevezése'''
| align="center" width="75px"|'''Jele'''
| align="center" width="120px"|'''Definíciója'''
| align="center" width="100px"|'''Dimenziója'''
|- style="height: 60px;"
| Bemeneti impedancia
| align="center"|<math>Z_{be}</math>
| align="center"|<math>{u_{be} \over i_{be}}</math>
| align="center"|<math>\Omega</math>
|- style="height: 60px;"
| Kimeneti impedancia
| align="center"|<math>Z_{ki}</math>
| align="center"|<math>-{u_{kiü} \over i_{kir}}</math>
| align="center"|<math>\Omega</math>
|- style="height: 60px;"
| Feszültségerősítés
| align="center"|<math>A_u</math>
| align="center"|<math>{u_{ki} \over u_{be}}</math>
| align="center"|<math>-</math>
|- style="height: 60px;"
| Áramerősítés
| align="center"|<math>A_i</math>
| align="center"|<math>{i_{ki} \over i_{be}}</math>
| align="center"|<math>-</math>
|- style="height: 60px;"
| Transzfer impedancia
| align="center"|<math>Z_A</math>
| align="center"|<math>{u_{ki} \over i_{be}}</math>
| align="center"|<math>\Omega</math>
|- style="height: 60px;"
| Transzfer admittancia
| align="center"|<math>Y_A</math>
| align="center"|<math>{i_{ki} \over u_{be}}</math>
| align="center"|<math>S</math>
|}

==2. Hogyan számítható a bemeneti és a kimeneti időállandó a földelt emitteres alapkapcsolásoknál? ==

[[File:Labor2_mérés5_ábra1.png|500px]]

A bemeneti RC tag egy soros rezgőkör, ebből a bemeneti időállandó:

<math>\tau_{be}=\left( R_1 \times R_2 \right) \times \left[ (1+ \beta ) \cdot \left( r_d + R_E \right) \right] \cdot C_{be}</math>

A kimeneti időállandó:

<math>\tau_{ki} = \left( R_C \times R_t \right) \cdot C_{ki}</math>

(Szerintem inkább (RC+Rt) van az utolsó képletben - SZN)

==3. Hogyan definiáljuk a felfutási és a lefutási időket? ==

[[File:Labor2_mérés5_ábra2.JPG|600px]]

'''Felfutási idő:''' Az az idő, amíg jelváltáskor a jel az amplitúdójának 10%-ról a 90%-ra nő.

'''Lefutási idő:''' Az az idő, amíg jelváltáskor a jel az amplitúdójának 90%-ról a 10%-ra csökken.

==4. Mi a tetőesés és mi okozza? ==

[[File:Labor2_mérés5_ábra3.JPG|600px]]

'''Tetőesés:''' A tetőesés impulzusok esetén az impulzus amplitúdójának kismértékű csökkenése az idővel. Általában százalékos értékben adják meg.

A tetőestést az erősítés útjába sorosan eső kondenzátorok okozzák. Mivel a négyszögjel magas értéke alatt konstans a jel, tehát 0 Hz frekvenciájú, ezért azt a kondi "ki akarja szűrni", azaz úgy viselkedik, mint egy felüláteresztő RC struktúra.

==5. Milyen összefüggés van a felfutási idő és a felső határfrekvencia között? ==

A felfutási idő annál nagyobb, minél lassabban változik jel. Egy jel akkor tud gyorsan megváltozni (ugrani), ha nagyfrekvenciás komponensei is vannak. A felső határfrekvencia felett, azonban elnyomódnak a frekvenciakomponensek, tehát annál kisebb a felfutási idő, minél nagyobb a felső határfrekvencia.

Képletszerűleg:

<math>t_{RISE} \approx {1 \over 2\pi \cdot f_{max} }</math>

==6. Milyen összefüggés van az alsó határfrekvencia és a tetőesés között? ==

Ha csökkentjük az alsó határfrekvenciát, akkor növeljük a leglassabb időállandót, így "lassabban szűrődik ki az egyenszint", tehát csökkenteni lehet vele a tetőesést.

==7. Hogyan határozható meg egy alapkapcsolás tranzisztorának munkapontja egy és két tápfeszültséges kapcsolásban? ==

'''Feladat:''' Hogyan határozható meg egy földelt emitteres / kollektoros / bázisú alapkapcsolás tranzisztorának munkapontja egy és két tápfeszültséges kapcsolásban?

'''Megoldás:'''

'''Földelt emitteres, egytelepes alapkapcsolás:'''

[[File:Labor2_mérés5_ábra5.jpg|500px]]

Munkaponti analízisnél egyenáramokkal és egyenfeszültségekkel dolgozunk, ennélfogva a kondenzátorok szakadásnak, illetve a kisjelű feszültséggenerátor pedig rövidzárnak vehető.

Felírva a tranzisztor bázisára egy Thevenin helyettesítő képet, majd pedig egy huroktörvényt, valamint felhasználva a tranzisztor karakterisztikáját, adódik az alábbi egyenletrendszer:

<math>U_t \cdot {R_2 \over R_1 + R_2 } = (R_1 \times R_2) \cdot (1-A)\cdot i_{E} + u_{BE} + R_E \cdot i_{E}</math>

<math>i_E=I_{E00} \cdot \left[ \exp \left( {u_{BE} \over U_T}\right) -1 \right]</math>

Ez azonban csak iterációval lenne megoldható, de jó közelítéssel <math>U_{BE0} \approx 0.6 \; V</math> állandónak vehető.

Tehát az egyenletrendszer redukálható egy egyismeretlenes egyenletté:

<math>I_{E0} = {U_t \cdot {R_2 \over R_1 + R_2 } - U_{BE0} \over R_E +(R_1 \times R_2) \cdot (1-A)}</math>

A kolletktor-emitter körre felírható hurokegyenlettel pedig számítható a tranzisztor <math>U_{CE0}</math> munkaponti értéke:

<math>U_{CE0}=U_t - \left( R_E + A \cdot R_C \right) \cdot I_{E0}</math>

'''Földelt emitteres, kéttelepes alapkapcsolás:'''

[[File:Labor2_mérés5_ábra6.jpg|500px]]

Nagyjából ugyanaz, mint az egytelepes, csak nincs bázisosztó (R1 és R2) és kondenzátor a tranzisztor bázisán, valamint az emitterellenállás nem földre hanem negatív tápfeszre van kötve:

<math>U_{BE0} \approx 0.6 \; V</math>

<math>I_{E0} = {U_t - U_{BE0} \over R_E + R_g \cdot (1-A)}</math>

<math>U_{CE0}=2 \cdot U_t - \left( R_E + A \cdot R_C \right) \cdot I_{E0}</math>

'''Földelt kollektoros, egytelepes alapkapcsolás:'''

Ugyanazzal a logikával, mint a földelt emitteres alapkapcsolásnál:

[[File:Labor2_mérés5_ábra7.jpg|500px]]

<math>U_{BE0} \approx 0.6 \; V</math>

<math>I_{E0} = {U_t \cdot {R_2 \over R_1 + R_2 } - U_{BE0} \over R_E +(R_1 \times R_2) \cdot (1-A)}</math>

<math>U_{CE0}=U_t - R_E \cdot I_{E0}</math>

'''Földelt kollektoros, kéttelepes alapkapcsolás:'''

Szerintem ez már menni fog ez alapján mindenkinek ;)

'''Földelt bázisú, egytelepes alapkapcsolás:'''

[[File:Labor2_mérés5_ábra8.jpg|500px]]

Ugyanazzal a logikával, mint a földelt emitteres alapkapcsolásnál:

<math>U_{BE0} \approx 0.6 \; V</math>

<math>I_{E0} = {U_t \cdot {R_2 \over R_1 + R_2 } - U_{BE0} \over R_E +(R_1 \times R_2) \cdot (1-A)}</math>

<math>U_{CE0}=U_t - \left( R_E + A \cdot R_C \right) \cdot I_{E0}</math>

'''Földelt bázisú, kéttelepes alapkapcsolás:'''

Szerintem ez már menni fog ez alapján mindenkinek ;)

-Nekem nem ment ezek alapján, szóval ezt lehetne bővíteni.

==8. Hogyan számíthatók ki a bipoláris tranzisztorok vezetés (g) és hibrid (h) paraméterei a tranzisztorok munkaponti adataiból? ==

Szerintem itt az a kulcs, hogy adott a bemeneti (exponenciális Ib-Ube) karakterisztika és adott a kimeneti (Ic-Uce) karakterisztika. Ha tudjuk a munkapontot és belerajzoljuk a karakterisztikákba, akkor az ekörüli elmozdulások közelítőleg megadják a hibrid paramétereket. Pl.: h11 = dUbe/dIb = (Ube2-Ube1)/(Ib2-Ib1). Mivel itt a hibrid paraméterek kisjelű váltakozó áramú esetben értelmezettek ezért a munkapont körüli meredekségek és differenciák megadják a hibrid paramétereket. Az egyes hibrid paraméterek meghatározásához egy másik paraméter fixálása is szüksége. Például h11 nél dUce legyen 0, tehát Uce legyen állandó. Mivel amikor ránézünk egy bemeneti karakterisztikára akkor az egy olyan görbét ad, ahol Uce állandó, ezért simán a tranzisztor dokumnetációjában lévő karakterisztikából számíthatóak ezek.
(Bővebben a házi megoldására szánt ppt-ben van ez kifejtve, hogy melyik karakterisztikán milyen paraméterekhez milyen differenciák hányadosát kell venni.)

[[File:Labor2_mérés5_kép8.JPG|500px]]

'''Hibrid (h) paraméterek:'''

<math>u_{1}=h_{11} \cdot i_1 + h_{12} \cdot u_{2}</math>

<math>i_2 \;=h_{21} \cdot i_1 + h_{22} \cdot u_{2}</math>

[[File:Labor2_mérés5_kép9.JPG|500px]]

Fontos, hogy az <math>i_1,i_2,u_1,u_2</math> változók mást jelentenek, attól függően, hogy a tranzisztor földelt bázisú vagy földelt emitteres kapcsolásban van-e. Ennek megfelelően beszélünk földelt bázisú és földelt emitteres h-paraméterekről. Ezeket a ''b'' és ''e'' indexszel különböztetik meg egymástól.

A hibrid paraméteres mérési úton könnyen meghatározhatóak:

<math>h_{11}={dU_1 \over dI_1}\mid_{U_2=const} \;\;\;\; \longleftarrow</math> A bemeneti ellenállás rövidrezárt kimenet mellett.

<math>h_{12}={dU_1 \over dU_2}\mid_{I_1=const} \;\;\;\;\; \longleftarrow</math> A feszültség visszahatás szakadt bemenet mellett.

<math>h_{21}={dI_2 \over dI_1}\mid_{U_2=const} \;\;\;\;\; \longleftarrow</math> Az áramerősítés rövidrezárt kimenet mellett.

<math>h_{22}={dI_2 \over dU_2}\mid_{I_1=const} \;\;\;\;\; \longleftarrow</math> A kimeneti vezetés szakadt bemenet mellett.

A félvezető katalógusok diagramok formájában közlik a h paraméterek munkapontfüggését. Az adatlap táblázatos formában szolgáltatja az egy munkapontra vonatkozó adatokat, valamint két diagram mutatja a h paramétereknek az <math>I_C</math> és <math>U_{CE}</math> munkaponti adatoktól való függését.

'''Vezetés (g) paraméterek:'''

<math>i_{1}=g_{11} \cdot u_1 + g_{12} \cdot u_{2}</math>

<math>i_2 =g_{21} \cdot u_1 + g_{22} \cdot u_{2}</math>

A hibrid karakterisztika négy paraméterének ismeretében karakterisztikaátváltó táblázatok segítségével, már könnyen meghatározhatóak a vezetési (admittancia) karakterisztika paraméterei.

==9. Hogy számíthatók a tranzisztoros alapkapcsolások jellemzői a tranzisztorok g vagy h paramétereinek ismeretében? ==

'''Feladat:''' Hogyan számíthatók ki a bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások feszültségerősítése, bemeneti ellenállása, kimeneti ellenállása a tranzisztorok g vagy h paramétereinek ismeretében?

'''Megoldás:'''

A gyakorlatban legtöbbször élhetünk ezzel az egyszerűsítéssel, így a kisjelű helyettesítő képekből már kapásból kihagyhatjuk őket:

<math>g_{12},h_{12} \approx 0</math>

'''Földelt emitteres fokozat AC helyettesítőképe:'''

[[File:Labor2_méré5_kép11.JPG|800px]]

<math>A_u={ u_{ki} \over u_{be} }= {-g_{21} \cdot u_B \cdot \left( R_C \times R_t \times \left( {1 \over g_{22}} \right) \right) \over u_B} \approx - g_{21} \cdot (R_C \times R_t) </math>

<math>R_{be}={u_{be} \over i_{be}} = R_B \times \left( { 1 \over g_{11} }\right)</math>

<math>R_{ki} = R_C \times \left( { 1 \over g_{22} }\right) \approx R_C</math>

'''Földelt kollektoros fokozat:'''

Hasonló logikával elkészítve a földelt kollektoros fokozat AC helyettesítő képét, az alábbi eredményekre juthatunk:

<math>A_u={g_{21}\cdot(R_E \times R_t) \over 1 + g_{21}\cdot(R_E \times R_t)}</math>

<math>R_{be}=R_B \times \left[ \left( {1 \over g_{11} } \right) \cdot \left( 1 + g_{21} \cdot ( R_E \times R_t) \right) \right]</math>

<math>R_{ki}=\left( {1 \over g_{21}}\right) \times R_E \approx {1 \over g_{21}}</math>

==10. Rajzolja fel a tranzisztorok nagyfrekvenciás hibrid p helyettesítőképét és határozza meg az egyes elemeinek értékét!==

'''Feladat:''' Rajzolja fel a bipoláris tranzisztorok nagyfrekvenciás hibrid p helyettesítőképét és határozza meg a munkaponti adatok ismeretében a helyettesítőkép egyes elemeinek értékét!

'''Megoldás:'''

[[File:Labor2_méré5_kép10.JPG|500px]]

Bázis-hozzávezetés ellenállás: <math>r_{bb}^{\prime}</math>

Bázis-emitter dióda dinamikus ellenállása: <math>r_d={U_T \over I_E}</math>

Tranzisztor meredeksége: <math>g_m={\alpha \over r_d}</math>

Bázis-emitter közötti vezetés:<math>g_{be}^{\prime} = {q \over (1 +\beta ) r_d}</math>

Bázis-kollektor közötti vezetés: <math>g_{bc}^{\prime}={\alpha \over (1+\beta) \mu r_d}</math>

Kollektor-emitter közötti vezetés: <math>g_{ce}={\alpha \over \mu r_d}</math>

<math>\mu</math> egy adott tranzisztorra jellemző állandó.

==11. Mit értünk fizikai paraméterek alatt?==

Fizikai paraméterek alatt a bipoláris tranzisztor működését leíró és befolyásoló hatásokat szimbolizáló ellenállásokat,vezetéseket és kapacitásokat értjük.

==12. Milyen hatással van az emitter ellenállás a nagyfrekvenciás időállandókra?==

Mivel a emitter ellenállás a felső határfrekvencia képletének nevezőjében szorzótényezőként szerepel, így ha az emitter ellenállás nő, akkor nő a nevező is, azaz csökken a felső határfrekvencia. Mivel a nagyfrekvenciás időállandó a felső határfrekvencia reciprokával arányos, így a felső határfrekvencia csökkenésével, nő a nagyfrekvenciás időállandó.

==13. Rajzolja fel a földelt emitteres alapkapcsolás kisfrekvenciás Bode-diagramját! ==

[[File:Labor2_méré5_kép12.JPG|500px]]

==14. Milyen hatással van az emitterkondenzátor a földelt emitteres erősítő Bode-diagramjára?==

[[File:Labor2_méré5_kép13.JPG|600px]]

Az emitterkondenzátor hatását az átvitelre a következőkkel lehet jellemezni:
*A kapcsolás átvitele nulla frekvencián is véges.
*Az emitterkondenzátor hatására az áramkör átvitelében egy <math>\omega_z</math> törésponti frekvenciától kezdve az átvitel értéke nő, de csak az <math>\omega_p</math> pólusfrekvencia felett éri el a nagyfrekvenciás értékét.
*Az emitterkondenzátor a környezetében lévő ellenállások (az őt meghajtó generátor belső ellenállásának és a vele párhuzamos emitterellenállás) párhuzamos eredőjével egy <math>\omega_p</math> alsó törésponti frekvenciát határoz meg, amely felett az átvitel lényegében frekvencia függetlenné válik.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 5. Mérés ellenőrző kérdései

2023-05-07T18:44:43Z

Deli Tamás: /* 8. Hogyan számíthatók ki a bipoláris tranzisztorok vezetés (g) és hibrid (h) paraméterei a tranzisztorok munkaponti adataiból? */

{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 5. Mérés: Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Definiálja az aszimmetrikus erősítőkre az üzemi paramétereket! ==

'''Feladat:'''

Definiálja az aszimmetrikus erősítőkre az illesztési jellemzőket (bemeneti és kimeneti impedanciákat) az átviteli jellemzőket (feszültség- és áramerősítést, transzfer impedanciát és admittanciát)!

'''Megoldás:'''

Az erősítők olyan elektronikus áramkörök, amik a fogyasztó felé nagyobb teljesítményt képesek leadni, mint amekkorát a meghajtó hálózatból felvesznek.<br/>Aszimmetrikus (hárompólusú) erősítőről akkor beszélünk, ha a meghajtó hálózatot helyettesítő generátor és a terhelés is egyik kapcsán földelt kétpólus.

Az üzemi paraméterek fontos tulajdonsága, hogy értékük (különösen visszacsatolt erősítők esetén) függ az erősítő bemeneti és kimeneti lezárásától, ezért meg kell adni, hogy az adott üzemi paraméterek milyen lezárásokhoz tartoznak.

{| class="wikitable"
|- style="height: 40px;"
! colspan="4"|'''Üzemi paraméterek'''
|- style="height: 40px;"
| width="150px"|'''Megnevezése'''
| align="center" width="75px"|'''Jele'''
| align="center" width="120px"|'''Definíciója'''
| align="center" width="100px"|'''Dimenziója'''
|- style="height: 60px;"
| Bemeneti impedancia
| align="center"|<math>Z_{be}</math>
| align="center"|<math>{u_{be} \over i_{be}}</math>
| align="center"|<math>\Omega</math>
|- style="height: 60px;"
| Kimeneti impedancia
| align="center"|<math>Z_{ki}</math>
| align="center"|<math>-{u_{kiü} \over i_{kir}}</math>
| align="center"|<math>\Omega</math>
|- style="height: 60px;"
| Feszültségerősítés
| align="center"|<math>A_u</math>
| align="center"|<math>{u_{ki} \over u_{be}}</math>
| align="center"|<math>-</math>
|- style="height: 60px;"
| Áramerősítés
| align="center"|<math>A_i</math>
| align="center"|<math>{i_{ki} \over i_{be}}</math>
| align="center"|<math>-</math>
|- style="height: 60px;"
| Transzfer impedancia
| align="center"|<math>Z_A</math>
| align="center"|<math>{u_{ki} \over i_{be}}</math>
| align="center"|<math>\Omega</math>
|- style="height: 60px;"
| Transzfer admittancia
| align="center"|<math>Y_A</math>
| align="center"|<math>{i_{ki} \over u_{be}}</math>
| align="center"|<math>S</math>
|}

==2. Hogyan számítható a bemeneti és a kimeneti időállandó a földelt emitteres alapkapcsolásoknál? ==

[[File:Labor2_mérés5_ábra1.png|500px]]

A bemeneti RC tag egy soros rezgőkör, ebből a bemeneti időállandó:

<math>\tau_{be}=\left( R_1 \times R_2 \right) \times \left[ (1+ \beta ) \cdot \left( r_d + R_E \right) \right] \cdot C_{be}</math>

A kimeneti időállandó:

<math>\tau_{ki} = \left( R_C \times R_t \right) \cdot C_{ki}</math>

(Szerintem inkább (RC+Rt) van az utolsó képletben - SZN)

==3. Hogyan definiáljuk a felfutási és a lefutási időket? ==

[[File:Labor2_mérés5_ábra2.JPG|600px]]

'''Felfutási idő:''' Az az idő, amíg jelváltáskor a jel az amplitúdójának 10%-ról a 90%-ra nő.

'''Lefutási idő:''' Az az idő, amíg jelváltáskor a jel az amplitúdójának 90%-ról a 10%-ra csökken.

==4. Mi a tetőesés és mi okozza? ==

[[File:Labor2_mérés5_ábra3.JPG|600px]]

'''Tetőesés:''' A tetőesés impulzusok esetén az impulzus amplitúdójának kismértékű csökkenése az idővel. Általában százalékos értékben adják meg.

A tetőestést az erősítés útjába sorosan eső kondenzátorok okozzák. Mivel a négyszögjel magas értéke alatt konstans a jel, tehát 0 Hz frekvenciájú, ezért azt a kondi "ki akarja szűrni", azaz úgy viselkedik, mint egy felüláteresztő RC struktúra.

==5. Milyen összefüggés van a felfutási idő és a felső határfrekvencia között? ==

A felfutási idő annál nagyobb, minél lassabban változik jel. Egy jel akkor tud gyorsan megváltozni (ugrani), ha nagyfrekvenciás komponensei is vannak. A felső határfrekvencia felett, azonban elnyomódnak a frekvenciakomponensek, tehát annál kisebb a felfutási idő, minél nagyobb a felső határfrekvencia.

Képletszerűleg:

<math>t_{RISE} \approx {1 \over 2\pi \cdot f_{max} }</math>

==6. Milyen összefüggés van az alsó határfrekvencia és a tetőesés között? ==

Ha csökkentjük az alsó határfrekvenciát, akkor növeljük a leglassabb időállandót, így "lassabban szűrődik ki az egyenszint", tehát csökkenteni lehet vele a tetőesést.

==7. Hogyan határozható meg egy alapkapcsolás tranzisztorának munkapontja egy és két tápfeszültséges kapcsolásban? ==

'''Feladat:''' Hogyan határozható meg egy földelt emitteres / kollektoros / bázisú alapkapcsolás tranzisztorának munkapontja egy és két tápfeszültséges kapcsolásban?

'''Megoldás:'''

'''Földelt emitteres, egytelepes alapkapcsolás:'''

[[File:Labor2_mérés5_ábra5.jpg|500px]]

Munkaponti analízisnél egyenáramokkal és egyenfeszültségekkel dolgozunk, ennélfogva a kondenzátorok szakadásnak, illetve a kisjelű feszültséggenerátor pedig rövidzárnak vehető.

Felírva a tranzisztor bázisára egy Thevenin helyettesítő képet, majd pedig egy huroktörvényt, valamint felhasználva a tranzisztor karakterisztikáját, adódik az alábbi egyenletrendszer:

<math>U_t \cdot {R_2 \over R_1 + R_2 } = (R_1 \times R_2) \cdot (1-A)\cdot i_{E} + u_{BE} + R_E \cdot i_{E}</math>

<math>i_E=I_{E00} \cdot \left[ \exp \left( {u_{BE} \over U_T}\right) -1 \right]</math>

Ez azonban csak iterációval lenne megoldható, de jó közelítéssel <math>U_{BE0} \approx 0.6 \; V</math> állandónak vehető.

Tehát az egyenletrendszer redukálható egy egyismeretlenes egyenletté:

<math>I_{E0} = {U_t \cdot {R_2 \over R_1 + R_2 } - U_{BE0} \over R_E +(R_1 \times R_2) \cdot (1-A)}</math>

A kolletktor-emitter körre felírható hurokegyenlettel pedig számítható a tranzisztor <math>U_{CE0}</math> munkaponti értéke:

<math>U_{CE0}=U_t - \left( R_E + A \cdot R_C \right) \cdot I_{E0}</math>

'''Földelt emitteres, kéttelepes alapkapcsolás:'''

[[File:Labor2_mérés5_ábra6.jpg|500px]]

Nagyjából ugyanaz, mint az egytelepes, csak nincs bázisosztó (R1 és R2) és kondenzátor a tranzisztor bázisán, valamint az emitterellenállás nem földre hanem negatív tápfeszre van kötve:

<math>U_{BE0} \approx 0.6 \; V</math>

<math>I_{E0} = {U_t - U_{BE0} \over R_E + R_g \cdot (1-A)}</math>

<math>U_{CE0}=2 \cdot U_t - \left( R_E + A \cdot R_C \right) \cdot I_{E0}</math>

'''Földelt kollektoros, egytelepes alapkapcsolás:'''

Ugyanazzal a logikával, mint a földelt emitteres alapkapcsolásnál:

[[File:Labor2_mérés5_ábra7.jpg|500px]]

<math>U_{BE0} \approx 0.6 \; V</math>

<math>I_{E0} = {U_t \cdot {R_2 \over R_1 + R_2 } - U_{BE0} \over R_E +(R_1 \times R_2) \cdot (1-A)}</math>

<math>U_{CE0}=U_t - R_E \cdot I_{E0}</math>

'''Földelt kollektoros, kéttelepes alapkapcsolás:'''

Szerintem ez már menni fog ez alapján mindenkinek ;)

'''Földelt bázisú, egytelepes alapkapcsolás:'''

[[File:Labor2_mérés5_ábra8.jpg|500px]]

Ugyanazzal a logikával, mint a földelt emitteres alapkapcsolásnál:

<math>U_{BE0} \approx 0.6 \; V</math>

<math>I_{E0} = {U_t \cdot {R_2 \over R_1 + R_2 } - U_{BE0} \over R_E +(R_1 \times R_2) \cdot (1-A)}</math>

<math>U_{CE0}=U_t - \left( R_E + A \cdot R_C \right) \cdot I_{E0}</math>

'''Földelt bázisú, kéttelepes alapkapcsolás:'''

Szerintem ez már menni fog ez alapján mindenkinek ;)

==8. Hogyan számíthatók ki a bipoláris tranzisztorok vezetés (g) és hibrid (h) paraméterei a tranzisztorok munkaponti adataiból? ==

Szerintem itt az a kulcs, hogy adott a bemeneti (exponenciális Ib-Ube) karakterisztika és adott a kimeneti (Ic-Uce) karakterisztika. Ha tudjuk a munkapontot és belerajzoljuk a karakterisztikákba, akkor az ekörüli elmozdulások közelítőleg megadják a hibrid paramétereket. Pl.: h11 = dUbe/dIb = (Ube2-Ube1)/(Ib2-Ib1). Mivel itt a hibrid paraméterek kisjelű váltakozó áramú esetben értelmezettek ezért a munkapont körüli meredekségek és differenciák megadják a hibrid paramétereket. Az egyes hibrid paraméterek meghatározásához egy másik paraméter fixálása is szüksége. Például h11 nél dUce legyen 0, tehát Uce legyen állandó. Mivel amikor ránézünk egy bemeneti karakterisztikára akkor az egy olyan görbét ad, ahol Uce állandó, ezért simán a tranzisztor dokumnetációjában lévő karakterisztikából számíthatóak ezek.
(Bővebben a házi megoldására szánt ppt-ben van ez kifejtve, hogy melyik karakterisztikán milyen paraméterekhez milyen differenciák hányadosát kell venni.)

[[File:Labor2_mérés5_kép8.JPG|500px]]

'''Hibrid (h) paraméterek:'''

<math>u_{1}=h_{11} \cdot i_1 + h_{12} \cdot u_{2}</math>

<math>i_2 \;=h_{21} \cdot i_1 + h_{22} \cdot u_{2}</math>

[[File:Labor2_mérés5_kép9.JPG|500px]]

Fontos, hogy az <math>i_1,i_2,u_1,u_2</math> változók mást jelentenek, attól függően, hogy a tranzisztor földelt bázisú vagy földelt emitteres kapcsolásban van-e. Ennek megfelelően beszélünk földelt bázisú és földelt emitteres h-paraméterekről. Ezeket a ''b'' és ''e'' indexszel különböztetik meg egymástól.

A hibrid paraméteres mérési úton könnyen meghatározhatóak:

<math>h_{11}={dU_1 \over dI_1}\mid_{U_2=const} \;\;\;\; \longleftarrow</math> A bemeneti ellenállás rövidrezárt kimenet mellett.

<math>h_{12}={dU_1 \over dU_2}\mid_{I_1=const} \;\;\;\;\; \longleftarrow</math> A feszültség visszahatás szakadt bemenet mellett.

<math>h_{21}={dI_2 \over dI_1}\mid_{U_2=const} \;\;\;\;\; \longleftarrow</math> Az áramerősítés rövidrezárt kimenet mellett.

<math>h_{22}={dI_2 \over dU_2}\mid_{I_1=const} \;\;\;\;\; \longleftarrow</math> A kimeneti vezetés szakadt bemenet mellett.

A félvezető katalógusok diagramok formájában közlik a h paraméterek munkapontfüggését. Az adatlap táblázatos formában szolgáltatja az egy munkapontra vonatkozó adatokat, valamint két diagram mutatja a h paramétereknek az <math>I_C</math> és <math>U_{CE}</math> munkaponti adatoktól való függését.

'''Vezetés (g) paraméterek:'''

<math>i_{1}=g_{11} \cdot u_1 + g_{12} \cdot u_{2}</math>

<math>i_2 =g_{21} \cdot u_1 + g_{22} \cdot u_{2}</math>

A hibrid karakterisztika négy paraméterének ismeretében karakterisztikaátváltó táblázatok segítségével, már könnyen meghatározhatóak a vezetési (admittancia) karakterisztika paraméterei.

==9. Hogy számíthatók a tranzisztoros alapkapcsolások jellemzői a tranzisztorok g vagy h paramétereinek ismeretében? ==

'''Feladat:''' Hogyan számíthatók ki a bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások feszültségerősítése, bemeneti ellenállása, kimeneti ellenállása a tranzisztorok g vagy h paramétereinek ismeretében?

'''Megoldás:'''

A gyakorlatban legtöbbször élhetünk ezzel az egyszerűsítéssel, így a kisjelű helyettesítő képekből már kapásból kihagyhatjuk őket:

<math>g_{12},h_{12} \approx 0</math>

'''Földelt emitteres fokozat AC helyettesítőképe:'''

[[File:Labor2_méré5_kép11.JPG|800px]]

<math>A_u={ u_{ki} \over u_{be} }= {-g_{21} \cdot u_B \cdot \left( R_C \times R_t \times \left( {1 \over g_{22}} \right) \right) \over u_B} \approx - g_{21} \cdot (R_C \times R_t) </math>

<math>R_{be}={u_{be} \over i_{be}} = R_B \times \left( { 1 \over g_{11} }\right)</math>

<math>R_{ki} = R_C \times \left( { 1 \over g_{22} }\right) \approx R_C</math>

'''Földelt kollektoros fokozat:'''

Hasonló logikával elkészítve a földelt kollektoros fokozat AC helyettesítő képét, az alábbi eredményekre juthatunk:

<math>A_u={g_{21}\cdot(R_E \times R_t) \over 1 + g_{21}\cdot(R_E \times R_t)}</math>

<math>R_{be}=R_B \times \left[ \left( {1 \over g_{11} } \right) \cdot \left( 1 + g_{21} \cdot ( R_E \times R_t) \right) \right]</math>

<math>R_{ki}=\left( {1 \over g_{21}}\right) \times R_E \approx {1 \over g_{21}}</math>

==10. Rajzolja fel a tranzisztorok nagyfrekvenciás hibrid p helyettesítőképét és határozza meg az egyes elemeinek értékét!==

'''Feladat:''' Rajzolja fel a bipoláris tranzisztorok nagyfrekvenciás hibrid p helyettesítőképét és határozza meg a munkaponti adatok ismeretében a helyettesítőkép egyes elemeinek értékét!

'''Megoldás:'''

[[File:Labor2_méré5_kép10.JPG|500px]]

Bázis-hozzávezetés ellenállás: <math>r_{bb}^{\prime}</math>

Bázis-emitter dióda dinamikus ellenállása: <math>r_d={U_T \over I_E}</math>

Tranzisztor meredeksége: <math>g_m={\alpha \over r_d}</math>

Bázis-emitter közötti vezetés:<math>g_{be}^{\prime} = {q \over (1 +\beta ) r_d}</math>

Bázis-kollektor közötti vezetés: <math>g_{bc}^{\prime}={\alpha \over (1+\beta) \mu r_d}</math>

Kollektor-emitter közötti vezetés: <math>g_{ce}={\alpha \over \mu r_d}</math>

<math>\mu</math> egy adott tranzisztorra jellemző állandó.

==11. Mit értünk fizikai paraméterek alatt?==

Fizikai paraméterek alatt a bipoláris tranzisztor működését leíró és befolyásoló hatásokat szimbolizáló ellenállásokat,vezetéseket és kapacitásokat értjük.

==12. Milyen hatással van az emitter ellenállás a nagyfrekvenciás időállandókra?==

Mivel a emitter ellenállás a felső határfrekvencia képletének nevezőjében szorzótényezőként szerepel, így ha az emitter ellenállás nő, akkor nő a nevező is, azaz csökken a felső határfrekvencia. Mivel a nagyfrekvenciás időállandó a felső határfrekvencia reciprokával arányos, így a felső határfrekvencia csökkenésével, nő a nagyfrekvenciás időállandó.

==13. Rajzolja fel a földelt emitteres alapkapcsolás kisfrekvenciás Bode-diagramját! ==

[[File:Labor2_méré5_kép12.JPG|500px]]

==14. Milyen hatással van az emitterkondenzátor a földelt emitteres erősítő Bode-diagramjára?==

[[File:Labor2_méré5_kép13.JPG|600px]]

Az emitterkondenzátor hatását az átvitelre a következőkkel lehet jellemezni:
*A kapcsolás átvitele nulla frekvencián is véges.
*Az emitterkondenzátor hatására az áramkör átvitelében egy <math>\omega_z</math> törésponti frekvenciától kezdve az átvitel értéke nő, de csak az <math>\omega_p</math> pólusfrekvencia felett éri el a nagyfrekvenciás értékét.
*Az emitterkondenzátor a környezetében lévő ellenállások (az őt meghajtó generátor belső ellenállásának és a vele párhuzamos emitterellenállás) párhuzamos eredőjével egy <math>\omega_p</math> alsó törésponti frekvenciát határoz meg, amely felett az átvitel lényegében frekvencia függetlenné válik.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 9. Mérés ellenőrző kérdései

2023-03-25T17:34:15Z

Deli Tamás: /* 2. Adja meg a PD kimeneti feszültségét (nemlinearizált alak). */ Szerintem rossz volt a megoldás mivel K konstans nem Kd, K a segédlet alapján közelitőleg 1 lehet

{{Vissza|laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 9. Mérés: Analóg fáziszárt hurok vizsgálata}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Rajzolja fel a PLL tömbvázlatát.==

A PLL egy olyan szabályozási kör, amely a kimeneti jelét egy bemeneti jelhez (referencia jel) képest képes szinkronizálni mind frekvenciában, mind fázisban.

[[File:Labor2 kép13.jpg|700px]]

Részegységek:
* Phase Detector: A be- és kimeneti jel fázisát hasonlítja össze és a fáziskülönbséggel arányos feszültséget állít elő.
* Hurokszűrő: Kiszűri az <math>u_d(t)</math> AC komponensét.
* VCO: A szűrő kimeneti jelétől lineárisan függő kimeneti frekvenciájú jelet állít elő.

==2. Adja meg a PD kimeneti feszültségét (nemlinearizált alak).==
Cos és sin jelek szorzatából adódik a következő, trigonometrikus összefüggés felhasználásával:

<math> u_d(t)=0.5 \cdot K \cdot U_{1p} \cdot U_{2p} \cdot (\sin(2 \omega t + \theta_{2} ) + \sin(\Theta_e)) </math>

Aluláteresztővel kiszűrve a magasabb frekvenciás komponenst:

<math> u_d(t)=0.5 \cdot K \cdot U_{1p} \cdot U_{2p} \cdot \sin(\Theta_e) </math>

Összevonva a a konstansokat adódik hogy:

<math> u_d(t)= K_{D} \cdot \sin(\Theta_e) </math>

<math> K_{D} \approx \frac{U_{1p} \cdot U_{2p}}{2} </math>

Paraméterek:
*<math>U_{1p}</math> és <math>U_{2p}</math> - A fázisdetektor bemeneteire juttatott jelek amplitúdói.
*<math>K</math> - konstans.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektorra jellemző konstans.
*<math>\Theta_e</math> - A PD két bemeneti jel fáziskülönbsége (hallgatólagosan az idő függvénye).
*<math>U_d</math> - A fázisdetektorra kimeneti feszültsége.

==3. Adja meg a VCO kimeneti fázisát a komplex frekvenciatartományban.==

<math> \Theta_2(s) = \frac{K_v}{s} \cdot U_f(s) = \frac{K_v}{s} \cdot F(s) \cdot K_d \cdot \Theta_e(s) </math>

Paraméterek:
*<math>K_v</math> - A VCO átviteli tényezője.
*<math>U_f</math> - A hurokszűrőből kimeneti jelének komplex amplitúdója.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektorra jellemző konstans.
*<math>F(s)</math> - A hurokszűrő átviteli függvénye.
*<math>\Theta_e(s)</math> - A fázisdetektor bemeneti jeleinek fáziskülönbségének a komplex amplitúdója.

==4. Rajzolja fel a hurokszűrő kapcsolási rajzát és adja meg az átviteli függvényét.==

[[File:Labor2 kép14.jpg]]

<math> F(s) = \frac {1+sC(R_1+R_2)}{sR_1C} = \frac {1+s\tau_1}{s\tau_2} </math>

==5. Adja meg a hurokszűrő átviteli függvényét és rajzolja fel a törtvonalas Bode-diagramját.==

<math> F(s) = \frac {1+sC(R_1+R_2)}{sR_1C} = \frac {1+s\tau_1}{s\tau_2} </math>

[[File:Labor2 kép15.jpg|700px]]

==6. Rajzolja fel a PLL nemlineáris alapsávi modelljét.==

[[File:Labor2 kép16.jpg|700px]]

==7. Rajzolja fel a PD nemlineáris karakterisztikáját és azon határozza meg a munkapontot.==

[[File:Labor2 kép17.jpg]]

Ha a fázishiba megnő, akkor ennek hatására megnő PD kimenetén a feszültség, majd a VCO pillanatnyi kimeneti frekvenciája, ami egyben a PD egyik bemeneti jele. Ennek a jelnek úgy kell hatnia, hogy a fázishiba csökkenjen, ellenkező esetben nem jön létre fáziszárt állapot. A fenti elv a alapján megvizsgálva a PD nemlineáris karakterisztikáját 0-ban és <math>\pi</math>-ben megállapítható, hogy a munkapont 0-ban van, mivel csak erre a pontra teljesülnek az előírások.

==8. Adja meg a PLL bemenete és kimenete közti fáziskülönbség értékét. (aktív hurokszűrőre és fáziszárt állapotra értendő).==

Mivel az alkalmazott aktív hurokszűrő erősítése nagyon nagy (kb. 200 000, mert nincs DC visszacsatolás), ezért a bementén csak közel 0 V DC feszültség lehet. A hurokszűrő bemenete azonban egyben a PD kimenete is.

Az ideális szorzóval megvalósított PD blokkvázlata:

[[Media:Labor2_Mérés9_PD_blokkvázlat.PNG|500px]]

Az ideális szorzóval megvalósított PD karakterisztikája:

<math>u_d(t) = 0,5 \cdot K \cdot U_{1p} \cdot U_{2p} \cdot \sin{\theta_e}</math>

Ezek szerint a PD kimenetén csak akkor lehet nulla fázishiba <math>( \theta_e = 0 )</math> mellett nulla feszültség, ha az egyik bemeneti jel szinusz, másik pedig koszinusz, azaz ha a két bemeneti jel között a fáziskülönbség <math>\pi/2</math>.

==9. Adja meg a PD kimeneti feszültségét a lineáris alapsávi modellben kis <math> \Theta_e </math> esetén (nem kell levezetni).==

<math> u_d(t)= K_d \cdot \Delta \Theta_e \approx K_d \Theta_e </math>

<math>K_d \approx 0.5 \cdot U_{1p} \cdot U_{2p}</math>

==10. Rajzolja fel a PLL lineáris alpsávi modelljét.==

[[File:Labor2 kép18.jpg|700px]]

==11. Adja meg a hurokerősítés egyenletét (legegyszerűbb forma).==

<math> G(s) = K_d \cdot F(s) \cdot {K_v \over s }</math>

Paraméterek:
*<math>F(s)</math> - A hurokszűrő átviteli függvénye.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektor átviteli tényezője.
*<math>K_v</math> - A VCO átviteli tényezője.

==12. Adja meg a PLL zárthurkú átviteli függvényét (legegyszerűbb forma).==

<math> H(s)= \frac{\Theta_2(s)}{\Theta_1(s)} = \frac {G(s)}{1+G(s)} </math>

==13. Adja meg a PLL hibafüggvényét (legegyszerűbb forma).==
<math> 1-H(s)= \frac{\Theta_e(s)}{\Theta_1(s)} = \frac{\Theta_1(s)-\Theta_2(s)}{\Theta_1(s)}</math>

==14. Adja meg a hurokerősítés egyenletét másodfokú hurokra (elsőfokú hurok, aktív hurokszűrővel).==

<math> G(s)=K_d \cdot \frac {1+s\tau_1}{s\tau_2} \cdot \frac {K_v}{s} </math>

Paraméterek:
*<math>\tau_1, \tau_2</math> - Az aktív szűrő időállandói.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektor átviteli tényezője.
*<math>K_v</math> - A VCO átviteli tényezője.

==15. Rajzolja fel a hurokerősítés törtvonalas Bode-diagramját (<math> \zeta = 1 </math>).==

*<math>\omega_B = 2 \cdot \zeta \cdot \omega_n</math> - Zárthurkú sávszélesség.
*<math>\zeta</math> - Csillapítási tényező.
*<math>\omega_n</math> - Pólusfrekvencia.

[[File:Labor2 kép19.jpg|700px]]

== 16. Rajzolja fel a hurokerősítés törtvonalas Bode-diagramját (<math> \zeta < 0,707 </math>). ==

[[Media:Labor2_mérés9_ábra1.JPG|700px]]

==17. Rajzolja fel a zárthurkú átviteli függvény Bode-diagramját különböző <math> \zeta </math>-ra.==

[[File:Labor2 kép20.jpg|700px]]

==18. Rajzolja fel a hibafüggvény Bode-diagramját különböző <math> \zeta </math>-k esetén.==

[[File:Labor2 kép21.jpg|700px]]

==19. Adja meg a PLL tervezési paramétereit és, hogy az egyes paraméterek mit szabnak meg.==

Paraméterek:
* <math> \tau_1 </math> - A sávszélességet <math>(\omega_n)</math> -t szabja meg,
* <math> \tau_2 </math> - A stabilitási tulajdonságokat <math>(\zeta )</math> -t, illetve a dinamikát szabja meg.
* <math> G_0 </math> - A követési tulajdonságokat <math>( \Theta_e )</math> -t szabja meg. Az alkalmazott aktív szűrőre: <math>G_0 = \infty</math>

==20. Adja meg a PLL frekvenciatartományait.==

[[File:Labor2 kép22.jpg|350px]]

A PLL frekvenciatartományai:
*<math>2 \Delta \omega_H</math> '''Követési tartomány''' (HOLD-IN): Az a frekvenciatartomány, amelyen belül a PLL követni képes a bemeneti jel fázisát, miközben a bemeneti frekvencia az <math>\omega_0</math> frekvenciától távolodik. Ezt a követési tartományt a hurokelemek telítésbe jutása korlátozza. (Tehát ha már beállt a fáziszárt állapot és tekerjük a frekit, ezen belül tudja követni)
*<math>2 \Delta \omega_P</math> '''Befogási tartomány''' (PULL-IN): Az a frekvencia tartomány, amelyen belülre kerülve a PLL képes elérni a fáziszárt állapotot. (Ha még nincs fáziszárt állapotban, ezen belül tudja elkapni)
Általában a követési tartomány nagyobb, de nem kell meglepődni, ha a mérésen egyforma.

==21. Rajzolja fel az FM demodulátor tömbvázlatát.==

[[File:Labor2 kép23.jpg]]

==22. Milyen tervezési feltételt kell az FM demodulátornak kielégítenie?==
<math>\omega_n</math> pólusfrekvencia <math>\geq </math> maximális modulációs frekvencia.

==23. Rajzolja fel a PM demodulátor tömbvázlatát.==

[[File:Labor2 kép24.jpg]]

==24. Milyen tervezési feltételt kell a PM demodulátornak kielégítenie?==
<math>\omega_n</math> pólusfrekvencia <math> \leq </math> minimális modulációs frekvencia.

==25. Rajzolja fel az FSK modulált jel hullámformáját.==

[[File:Labor2 kép25.jpg]]

==26. Rajzolja fel a rendszer válaszát az időtartományban a VCO perturbációjára, ha <math>\zeta>1</math>, <math>\zeta=1</math>, <math>\zeta < 1</math>.==

[[File:Labor2 kép26.jpg|600px]]

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 7. Mérés ellenőrző kérdései

2023-03-19T15:37:34Z

Deli Tamás: Glitch kérdés beírása

{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 7. Mérés: A/D D/A átalakítók vizsgálata}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

== 1. Mit jelent az analóg/digitális átalakítás? Milyen bemeneti/kimeneti jelei vannak egy A/D átalakítónak? ==

[[File:Labor2_mérés7_ábra1.png|300px]]

Az analóg-digitális átalakító olyan eszköz, amely a bemenetére adott folytonos amplitúdójú, folytonos vagy diszkrét idejű jelet - amely a specifikált teljes kivezérlés tartományba esik - leképezi egy diszkrét amplitúdójú, diszkrét idejű jellé.

Az A/D átalakító ki- és bemenő jelei:
*Egy analóg bemenetet (szimmetrikus, vagy aszimmetrikus, unipoláris vagy bipoláris), amire az analóg bemeneti jel jut.
*Egy referencia bemenetet (ami lehet fizikailag külső, vagy már az IC-re integrált), amellyel a bemeneti jelet összehasonlítja (megfelelő skálázás után).
*Egy digitális vezérlő bemenetet, amellyel az átalakítás paraméterei a külvilág által befolyásolhatóak - átalakítás triggerelése, szóhossz, stb.
*Egy digitális adatkimenetet, ahol az átalakítás végeredménye a külvilág számára hozzáférhető.

== 2. Mit jelent a digitális/analóg átalakítás? Milyen bemeneti/kimeneti jelei vannak egy D/A átalakítónak? ==

[[File:Labor2_mérés7_ábra2.png|300px]]

A digitális-analóg átalakító a bemeneti digitális szimbólumnak megfelelő analóg kimeneti jelet állítja elő. A kimeneti jel lehet feszültség vagy áram, de legtöbbször az áramkimenetű átalakítók jelét rögtön feszültséggé alakítja egy áram/feszültség-konverter erősítő.

Az D/A átalakító ki- és bemenő jelei:
*Egy analóg kimenetet (feszültség vagy áram).
*Egy analóg referencia bemenetet (ami lehet fizikailag külső, vagy már az IC-re integrált), amellyel a kimeneti jelet skálázza.
*Egy digitális adatbemenetet, ahol az átalakítandó digitális kód megadható.

== 3. Magyarázza el a szukcesszív-approximációs A/D átalakítás működési elvét [1,2]!==

[[File:meres3_implicitatalakito.JPG|350px]]
[[File:meres3_szukcapprtal.JPG|350px]]

A szukcesszív-approximációs módszer a sorozatos közelítésen alapul.
Az átalakítás kezdetén a számláló regisztere nullázódik, majd az MSB bitet 1-be billenti a vezérlő, a komparátor pedig összehasonlítja az A/D bemenő jelét a D/A kimenetével. Ha nagyobb a bemenet, akkor ez a bit biztosan 1-es, ha kisebb, akkor biztosan 0. Az LSB bitek felé haladva iteráljuk az eljárást, így n órajelnek megfelelő idő után megkapjuk a végeredményt. Egyensúlyi állapotban a digitális kimeneten megjelenő számérték az analóg bemeneti jelnek felel meg.

== 4. Magyarázza el a létrahálózatos D/A átalakítás működési elvét [1,2]!==

[[File:Labor2_mérés7_ábra4.jpg|700px]]

Sokféle D/A átalakító létezik, az egyik kedvelt típus a létrahálózatos D/A-átalakító. A
létrahálózat binárisan súlyozott áramokat szállít a kapcsolóegység részére. A kapcsolók a digitális
bemenőjeltől függő pozíciójának megfelelően a binárisan súlyozott áramok lineáris kombinációja
jut a műveleti erősítő bemenetére. A műveleti erősítő és visszacsatoló ellenállása, mint áram
feszültség átalakító az áramösszegből arányos feszültséget képez a kimeneten. Szükség van még Ur
referenciafeszültségre.

==5. Rajzolja fel a szinuszos jellel történő A/D átalakító vizsgálat mérési elrendezését!==

Aki tudja erre a kérdésre a választ, az NE tartsa magában! ;)

[[File:Labor2_mérés7_elrendezés.png|300px]]

Ez csak leírva van a segédletben, de nem így hanem neked kell összeollózni valahogy.

A függvénygenerátor rá van dugva az ADC-re, a panel pedig össze van kötve a PC-vel soros porton. Az ADC bemenete rá van kötve az oszcilloszkópra.

== 6. Mit jelent a koherens mintavételezés? Hogyan biztosítjuk a periódusonként eltérő fázist? ==

A/D átalakító vizsgálatának elterjedt módja a hisztogramm teszt, amire gyakran szinuszjelet
használnak. A hisztogram teszt lényege, hogy egy ismert sűrűségfüggvényű jelet adunk az átalakító
bemenetére. A kimeneti kódok hisztogramját előállítva és összevetve az eredeti jel
sűrűségfüggvényével, az átalakító statikus karakterisztikája illetve számos egyéb paramétere
meghatározható. Ahhoz, hogy a hisztogram ne torzuljon, a jelből egész számú periódust kell
mintavételezni. Ez másképpen azt jelenti, hogy a jel frekvenciája (fi) és a mintavételi frekvencia (fs)
közötti fent kell állnia az alábbi egyenlőségnek: fi=J*(fs/M), ahol M a vett minták száma, J pedig a
mintavett periódusok száma (J és M egész). Ezt nevezzük koherens mintavételezésnek. De ha a
periódusok száma osztója a minták számának, akkor minden egyes periódusnál ugyanabban a
fázishelyzetben veszünk mintát, ilyenkor a több periódus nem ad több információt, mint egyetlen
egy. Így ahhoz, hogy a kvantálási hiba "kellően zajszerű" legyen, J és M relatív prím kell, hogy
legyen.

== 7. Definiálja az SNR, SINAD, THD fogalmát (az idő és/vagy a frekvenciatartományban)!==

A '''SINAD''' (SIgnal-to-Noise And Distortion ratio, azaz jel-zaj és torzítás viszony) megadja a
jelteljesítmény valamint a zaj és harmonikus komponensek teljesítményének arányát:

Időtartományban:

<math>SINAD_{dB}=10 \cdot \log_{10} \left( {{A^2 \over 2} \over e_{rms}^2 } \right)</math>

Frekvenciatartományban:

<math>SINAD_{dB}=10 \cdot \log_{10} \left( { \left| Y[J] \right|^2 \over \sum_{k=1,k \neq J}^{M/2-1}\limits \left| Y[k] \right|^2 + {1 \over 2} \cdot \left| Y[ {M \over 2}] \right|^2 }\right)</math>

A '''SNR''' (signal-to-noise ratio, azaz jel-zaj viszony) az A/D teszteléshez kapcsolódó fogalmak közül a legkevésbé egyértelmű. Egy lehetséges frekvenciatartománybeli definíció:

[[File:Labor2_mérés7_ábra5.jpg|600px]]

Kézi számításoknál élhetünk az alábbi közelítéssel, ahol <math>NFl_{dB}</math> a zaj átlagértéke dB-ben:

<math>SNR_{dB} \approx 20 \cdot \log_{10} \left| Y[J] \right| - \left( 10 \cdot \log_{10} \left( {M \over 2}\right) + NFl_{dB} \right)</math>

A harmonikus tartalom jellemzésére szolgál a '''THD''' (total harmonic distortion, azaz teljes harmonikus torzítás ). Értéke az átalakító transzfer karakterisztikájának nemlinearitásaitól függ. A THD-val a felharmonikusok teljesítményét az alapharmonikus teljesítményéhez viszonyítjuk:

<math>THD_{dB}=10 \cdot \log_{10} \left( {\sum_{h=2}^{hmax}\limits \left| Y[hJ] \right|^2 \over \left| Y[J]\right|^2} \right)</math>

== 8. Mi a statikus karakterisztika ofszet és erősítés hibája?==

Ha az átalakító bemenetére adott digitális kódot a legkisebb és legnagyobb érték (tipikusan 0
és 2<sup>N</sup>-1) között változtatjuk, és a kimeneti feszültséget pontról pontra megmérjük, akkor
megkapjuk az átalakító statikus karakterisztikáját. A karakterisztikára ideális esetben egy egyenes
illeszthető.

Az átalakítóban használt aktív és diszkrét elemek miatt jelentkezik az erősítés és ofszet hiba.
Az erősítés hiba miatt az ideálistól eltérő lesz a karakterisztika meredeksége Az ofszet hiba
elsősorban az átalakítóban megtalálható aktív elemek ofszetfeszültsége miatt jelentkezik. Ennek
következménye, hogy 0 bemeneti kód esetén a kimeneti feszültség nem lesz nulla.

== 9. Mi a különbség a végpontok közötti és a legkisebb-négyzetes becslés alapján számított lineáris karakterisztika között? ==

Ha le akarjuk írni a D/A-átalakító transzfer karakterisztikánk a problémánk az, hogy
összesen <math>2^N+2</math> ismeretlent kell meghatároznunk, a nemlinearitási hibák miatt.

Ehhez első lépésként egy ideális egyenest kell becsléssel meghatároznunk, erre létezik két módszer:
*A végpontokra illesztett egyenes a legegyszerűbb megoldás a fenti problémára. A nemlinearitási hibát a karakterisztika két pontjában nullának definiáljuk: ez a két pont a karakterisztika két szélső értéke, tehát a 0 digitális kódhoz, illetve a végértékhez tartozó szint. Így a modellben máris csak <math>2^N</math> ismeretlen maradt, így a lineáris egyenletrendszer megoldásával a keresett paraméterek egyszerűen meghatározhatóak.
*A legkisebb négyzetes becslő matematikailag kifinomultabb módszert használ a probléma megoldására. A statikus karakterisztika pontjaira egy egyenest illeszt úgy, hogy az illesztett egyenes és a pontsereg közti négyzetes távolság a lehető legkisebb legyen

== 10. Mit nevezünk az A/D átalakító átváltási szintjének?==

A kód átváltási szint (code transition level) megadja azt az analóg jelszintet, amikor a
digitális kimeneti érték két szomszédos érték között változik.

Egy N-bites átalakítónál <math>2^N-1</math>
számú átváltási szint értelmezhető.

== 11. Mit jelent az integrális nemlinearitási hiba? ==

[[File:Labor2_mérés7_INL_DNL_2018_05_20.PNG|600px]]

Az átalakító karakterisztikája nemlineáris hibákkal is terhelt. A nemlinearitások jellemzése
kétféle módon történhet, az integrális és differenciális nemlinearitási hibával illetve diagrammal. Az
átalakító integrális nemlinearitása (INL) egy adott bemeneti kód esetén a valódi és az illesztett
egyenes által meghatározott kimeneti feszültség különbségével egyezik meg. Minden egyes
bemeneti kombinációhoz tartozik egy INL érték, az adatlapokon azonban szokás az integrális
nemlinearitási diagramnak csak a maximumát megadni. LSB-ben szokás kifejezni.

== 12. Mit jelent a differenciális nemlinearitási hiba? ==

Az átalakító karakterisztikája nemlineáris hibákkal is terhelt. A nemlinearitások jellemzése
kétféle módon történhet, az integrális és differenciális nemlinearitási hibával illetve diagrammal. A
differenciális nemlinearitás (DNL) megadja, hogy két szomszédos bemeneti kombinációhoz tartozó
kimeneti feszültségérték különbsége mennyivel tér el az illesztett egyenes által meghatározott LSB-től.
LSB-ben szokás kifejezni.

== 13. Mi a kvantálási hiba? ==

Kvantálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor az analóg jel folytonos értékeit diszkrét
értékekké alakítjuk át. Sajnálatos módon a kvantálásnál nem mondható ki a mintavételezésnél
megismert rekonstrukciós tételhez hasonló állítás, azaz a kvantált jelből nem állítható vissza
pontosan az eredeti jel.

A kvantálási hiba, amely egyébként a bemenet determinisztikus függvénye, sokszor jól
modellezhető zajként (különösen nagy bitszámú átalakításkor). Ilyenkor a kimenő kvantált jelet a
bemenő analóg jel és a kvantálási zaj összegeként modellezzük.

A kvantálási zajról feltételezhetjük, hogy eloszlása egyenletes a -1/2 LSB és a +1/2 LSB tartományon belül, független a bemenő jeltől és spektruma fehér.

Ez alapján a kvantálási zaj szórásnégyzete LSB<sup>2</sup>/12.

[[File:Labor2_mérés7_kvantálás.JPG|500px]]

== 14. Definiálja a D/A átalakító beállási idejét! ==

[[File:Labor2_mérés7_ábra7.jpg|500px]]

A mai korszerű D/A átalakítók többnyire tartalmaznak egy belső buffer regisztert, amely a
bemeneti digitális jelet eltárolja és meghajtja az átalakítót magát. A D/A átalakító beállási idejét
úgy definiálják, hogy a digitális bemenetben történő változástól a kimeneti jel végső értékétől ±1/2
LSB-re történő beállásáig eltelt idő. Mivel a belső regiszter késleltetését általában nem tudjuk
mérni, emiatt elterjedt az önmagában a kimeneti jel
alapján definiált beállási idő. Ez a kezdeti értékhez
képesti ±1/2 LSB-s hibasáv elhagyása, és a végső
értékhez képesti ±1/2 LSB-s hibasávban maradásig
eltelt idő. A gyártók legtöbbször egy adatot adnak meg
a beállási idő alatt: vagy az úgynevezett végérték beállási időt
(full-scale settling time), amely a 0 bemeneti értékből a
<math>2^N-1</math> értékhez tartozó beállási idő, illetve a középponti
beállási időt (midscale settling time), ami a 0111…1
értékből 1000…0 értékbe (vagy 1000…0 értékből
0111…1 értékbe) váltáshoz szükséges idő.

== 15. Mekkora egy 0.02 V ofszet hibájú és 2.48 V végértékű, 12 bites D/A átalakító LSB-je?==

<math>U_{off}=0.02 \; V \;\;\;\;\; FS=2.48 \;\;\;\;\; N=12</math>

Az ismert összefüggés:

<math>U_{ki}=LSB \cdot D_{in} + U_{off} \;\;\;\;\;\;\;\; D_{in}=0, 1, 2, ... , (2^N-1)</math>

<math>FS=LSB \cdot \left( 2^N -1 \right) + U_{off}</math>

<math>LSB={FS-U_{off} \over 2^N-1} ={2.48 -0.02 \over 2^{12}-1} \approx 0.6007 \; mV</math>

== 16. Definiálja a glitch fogalmát! Milyen módon tudjuk kimérni ezt a jelenséget? ==

A digitális bemenet megváltozása az egyes digitális vonalak és hozzátartozó kapcsolók eltérő késleltetése miatt közbenső digitális állapotoknak megfelelő analóg kimenetek is megjelenhetnek a kimeneten. Például a 0111...1 értékből 1000...0 értékbe váltás során egy rövid időre akár az 1111...1 érték is megjelenhet, ha a legnagyobb helyiértékű bit vált a leggyorsabban.
A váltás minőségének a jellemzésére a glitch energia vagy impulzus terület szolgál. A név elég szerencsétlen. mert nem energia jellegű mennyiségről van szó. A glitch-nek tulajdonítható jelforma változás területe (n)Vs-ben van kifejezve.
A gyors beállási idő nem jelent feltétlenül kis glitch energiát. Értéke elsősorban két módszerrel csökkenthető. Megfelelő D/A struktórával, vagy a D/A kimenetén alkalmazott mintavevő-tartó áramkörrel.
A glitch értéke kódfüggő, ezért nemlineáris torzítást okoz a kimeneti jelben. Az ebből adódó harmonikus torzítás is csökkenthető, ha minimalizáljuk a glitch kódfüggőségét.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Informatika 2

2022-04-28T12:30:04Z

Deli Tamás: /* Rendes ZH */

{{Tantárgy
|név=Informatika 2
|tárgykód=VIAUAB01
|régitárgykód=VIAUA203
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=AUT
|labor=7 számítógépes gyakorlat
|kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=1 db
|levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01
}}

Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.

A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.
*Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.
*Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.

A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[A programozás alapjai 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 (6+1) számítógépes gyakorlatot van. Ezek elején beugró van, kivéve az utolsót, ahol a (kész) házi feladatot kell bemutatni. Az aláírás megszerzéséhez a 6-ból legalább 4 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Laborokat a félév közben van lehetőség pótolni, a gyakorlatvezetőkkel előre egyeztetve be lehet ülni egy másik csoport időpontjában pótlására. A félév végén pótlásra nincsen külön lehetőség. Az elmaradt gyakorlatokat "teljesítettnek" veszik és nem pótolják!
*'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladatot a kiadott határidőig specifikálni kell (10. hét vége), és a specifikációtfel kell tölteni a honlapra, bemutatása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra és a dokumentációra együtt maximum 10 pontot lehet kapni (8+2), melyből legalább (összesen) 4 pont elérése szükséges az aláíráshoz. A pótbemutatás esetén a pótlási héten a gyakorlat szokásos idejében kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek, erre később nincsen lehetőség. Amennyiben valaki a pótlási héten szeretné bemutatni, azt előre jelezze a laborvezetőnek.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A zh anyaga az addig elhangzott anyagból van (jellemzően hálózatok, és adatbáziskezelés). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 18-öt kell elérni (45%)! Lehetőség van pótlásra, valamint díjköteles pótlásra is (pótpót).
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 70 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~25 pont), számítógép-hálózatok (~24 pont), valamint formális nyelvek (~21 pont). Témakörönként 2-4 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 31 pontot (45%).
*'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ. Végső pontszám: Házi pontszám + ZH pontszám fele + vizsgapontszám.

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 120px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 40|| 1
|-
|41 - 57|| 2
|-
|58 - 71|| 3
|-
|72 - 85|| 4
|-
|86 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

===Tanszéki jegyzetek===

* [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.
*[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.
*[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.
*[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.

===Régebbi segédanyagok===

'''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.
*A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].
*[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!
*[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!

===Előadás 2020===
*1. Előadáson Nem volt PPT
*[[Media:info2_eloadas_2.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_3.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_4.pdf|4. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_5.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_6.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_7.pdf|7. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_8.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_9.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_10.pdf|10. Előadás]]

== Számítógépes laborok ==

Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.

A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!

'''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!

#[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]] [[Media:info2_labor_1.pdf| (1. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]] [[Media:info2_labor_2.pdf| (2. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]] [[Media:info2_labor_3.pdf| (3. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]] [[Media:info2_labor_4.pdf| (4. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]] [[Media:info2_labor_5.pdf| (5. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]] [[Media:info2_labor_6.pdf| (6. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#Házi feladat bemutatása

== Nagyzárthelyi ==

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi
*[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!
*[[Media:info2_zh_2016tavasz_AB_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport (és IMSc kérdés) hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2017-18_tavasz-j1.pdf | 2017/18 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_pelda_sql.pdf | 2021/22 tavasz sql]] [[Media:inf2_zh_pelda_php.pdf | 2021/22 tavasz php]]- Minta zh
*[[Media:inf2_zh_gyakorlas_sql.pdf | 2021/22 tavasz sql]] [[Media:inf2_zh_gyakorlas_php.pdf | 2021/22 tavasz php]]- Zh előtti gyakorlás
*[[Media:inf2_zh_2021_22_tavasz.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport (Nem hivatalos, de max pontos megoldás)

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]
*[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal
*[[Media:info2_pZH_2016_04_29.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_pzh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:info2_ppzh_20160526_megoldassal.pdf|2015/2016.tavasz]] - hivatalos megoldásokkal
|}

== Vizsgák ==

A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.

Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!<br />
Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.<br />
A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!

A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

'''Figyelem:''' 2020 tavaszi félévben a koronavírus miatt nem volt ZH, így az adatbázisok is szerepeltek a vizsgában, és a vizsga online került lebonyolításra.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2001/02:
**[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]
*2003/04 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]
*2004/05 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]
*2005/06 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]
*2005/06:
**[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]
*2007/08 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]
*2007/08:
**[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]
**[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2008/09:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből
*2009/10:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből
*2010/11:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]
*2011/12:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből
*2012/13:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből
**[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2013/2014:
**[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből
*2014/2015:
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]
**[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]
*2015/2016
**[[Media:Informatika2_v1_2016-06-01_megoldások.pdf|2016.06.01]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v2_2016-06-08_megoldások.pdf|2016.06.08]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v3-2016-06-15-megoldások.pdf|2016.06.15]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v4_2016-06-22_megoldások.pdf|2016.06.22]] - Hivatalos mo.
*2016/2017
**[[Media:v1-2017-05-23-megoldások.pdf|2017.05.23]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:v2-2017-05-30-megoldások.pdf|2017.05.30]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v3-2017-06-06-megoldások.pdf|2017.06.06]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v4-2017-06-13-megoldások.pdf|2017.06.13]] - Hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2017/2018
**[[Media:inf2_v1-2018-05-29-megoldások.pdf|2018.05.29]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v2-2018-06-05-megoldások.pdf|2018.06.05]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v3-2018-06-12-megoldások.pdf|2018.06.12]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v4-2018-06-19-megoldások.pdf|2018.06.19]] - Hivatalos megoldásokkal
*2019/2020
**[[Media:Info2_vizsga_20200602.pdf|2020.06.02]] - Hivatalos megoldásokkal

|}

== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. Az Informatika 2 oktatása a következő módon zajlott:
* Dr. Asztalos Márk és Dr. Vajk István minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.
* A számítógépes laborokat szintén előre videóra rögzítették és a laborok időpontjában konzultációra volt lehetőség, beugró nem volt. Minden laboralkalomkor kiadtak egy feladatsort, aminek a megoldását a laboralkalmat követő két héten belül fel kellett tölteni az AUT-os honlapra; ha sikerült megoldani és időben feltölteni a feladatokat, akkor igazolták a hallgató jelenlétét az adott laboron.
* A házi feladatot ugyanúgy el kellett készíteni, mint ahogy normál oktatási rendben is. A házi feladat bemutatása a Microsoft Teams-en keresztül történt.
* A zárthelyit a technikai nehézségekre hivatkozva nem tartották meg. Aláírást a hallgató a labor foglalkozásokon való részvétele (7 laboralkalomból 4-et teljesített) és a házi feladat sikeres bemutatása után szerzett.
* Az év végi vizsgát a VIK moodle rendszerében tartották meg, 36 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. A vizsga igaz-hamis kérdésekből, SQL/HTML/PHP kódírásból állt. Az év végi érdemjegyet a vizsga pontszáma alapján határozták meg, a standard ponthatárok mellett.

== Tippek ==

*A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.
*Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.
*Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.
*A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.
*A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Informatika 2

2022-04-28T12:25:39Z

Deli Tamás: /* Nagyzárthelyi */

{{Tantárgy
|név=Informatika 2
|tárgykód=VIAUAB01
|régitárgykód=VIAUA203
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=AUT
|labor=7 számítógépes gyakorlat
|kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=1 db
|levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01
}}

Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.

A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.
*Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.
*Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.

A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[A programozás alapjai 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 (6+1) számítógépes gyakorlatot van. Ezek elején beugró van, kivéve az utolsót, ahol a (kész) házi feladatot kell bemutatni. Az aláírás megszerzéséhez a 6-ból legalább 4 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Laborokat a félév közben van lehetőség pótolni, a gyakorlatvezetőkkel előre egyeztetve be lehet ülni egy másik csoport időpontjában pótlására. A félév végén pótlásra nincsen külön lehetőség. Az elmaradt gyakorlatokat "teljesítettnek" veszik és nem pótolják!
*'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladatot a kiadott határidőig specifikálni kell (10. hét vége), és a specifikációtfel kell tölteni a honlapra, bemutatása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra és a dokumentációra együtt maximum 10 pontot lehet kapni (8+2), melyből legalább (összesen) 4 pont elérése szükséges az aláíráshoz. A pótbemutatás esetén a pótlási héten a gyakorlat szokásos idejében kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek, erre később nincsen lehetőség. Amennyiben valaki a pótlási héten szeretné bemutatni, azt előre jelezze a laborvezetőnek.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A zh anyaga az addig elhangzott anyagból van (jellemzően hálózatok, és adatbáziskezelés). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 18-öt kell elérni (45%)! Lehetőség van pótlásra, valamint díjköteles pótlásra is (pótpót).
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 70 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~25 pont), számítógép-hálózatok (~24 pont), valamint formális nyelvek (~21 pont). Témakörönként 2-4 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 31 pontot (45%).
*'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ. Végső pontszám: Házi pontszám + ZH pontszám fele + vizsgapontszám.

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 120px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 40|| 1
|-
|41 - 57|| 2
|-
|58 - 71|| 3
|-
|72 - 85|| 4
|-
|86 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

===Tanszéki jegyzetek===

* [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.
*[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.
*[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.
*[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.

===Régebbi segédanyagok===

'''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.
*A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].
*[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!
*[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!

===Előadás 2020===
*1. Előadáson Nem volt PPT
*[[Media:info2_eloadas_2.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_3.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_4.pdf|4. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_5.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_6.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_7.pdf|7. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_8.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_9.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_10.pdf|10. Előadás]]

== Számítógépes laborok ==

Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.

A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!

'''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!

#[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]] [[Media:info2_labor_1.pdf| (1. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]] [[Media:info2_labor_2.pdf| (2. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]] [[Media:info2_labor_3.pdf| (3. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]] [[Media:info2_labor_4.pdf| (4. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]] [[Media:info2_labor_5.pdf| (5. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]] [[Media:info2_labor_6.pdf| (6. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#Házi feladat bemutatása

== Nagyzárthelyi ==

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi
*[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!
*[[Media:info2_zh_2016tavasz_AB_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport (és IMSc kérdés) hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2017-18_tavasz-j1.pdf | 2017/18 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_pelda_sql.pdf | 2021/22 tavasz sql]] [[Media:inf2_zh_pelda_php.pdf | 2021/22 tavasz php]]- Zh mintapéldák
*[[Media:inf2_zh_gyakorlas_sql.pdf | 2021/22 tavasz sql]] [[Media:inf2_zh_gyakorlas_php.pdf | 2021/22 tavasz php]]- Zh gyakorlas
*[[Media:inf2_zh_2021_22_tavasz.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]
*[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal
*[[Media:info2_pZH_2016_04_29.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_pzh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:info2_ppzh_20160526_megoldassal.pdf|2015/2016.tavasz]] - hivatalos megoldásokkal
|}

== Vizsgák ==

A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.

Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!<br />
Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.<br />
A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!

A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

'''Figyelem:''' 2020 tavaszi félévben a koronavírus miatt nem volt ZH, így az adatbázisok is szerepeltek a vizsgában, és a vizsga online került lebonyolításra.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2001/02:
**[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]
*2003/04 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]
*2004/05 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]
*2005/06 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]
*2005/06:
**[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]
*2007/08 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]
*2007/08:
**[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]
**[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2008/09:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből
*2009/10:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből
*2010/11:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]
*2011/12:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből
*2012/13:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből
**[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2013/2014:
**[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből
*2014/2015:
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]
**[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]
*2015/2016
**[[Media:Informatika2_v1_2016-06-01_megoldások.pdf|2016.06.01]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v2_2016-06-08_megoldások.pdf|2016.06.08]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v3-2016-06-15-megoldások.pdf|2016.06.15]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v4_2016-06-22_megoldások.pdf|2016.06.22]] - Hivatalos mo.
*2016/2017
**[[Media:v1-2017-05-23-megoldások.pdf|2017.05.23]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:v2-2017-05-30-megoldások.pdf|2017.05.30]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v3-2017-06-06-megoldások.pdf|2017.06.06]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v4-2017-06-13-megoldások.pdf|2017.06.13]] - Hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2017/2018
**[[Media:inf2_v1-2018-05-29-megoldások.pdf|2018.05.29]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v2-2018-06-05-megoldások.pdf|2018.06.05]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v3-2018-06-12-megoldások.pdf|2018.06.12]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v4-2018-06-19-megoldások.pdf|2018.06.19]] - Hivatalos megoldásokkal
*2019/2020
**[[Media:Info2_vizsga_20200602.pdf|2020.06.02]] - Hivatalos megoldásokkal

|}

== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. Az Informatika 2 oktatása a következő módon zajlott:
* Dr. Asztalos Márk és Dr. Vajk István minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.
* A számítógépes laborokat szintén előre videóra rögzítették és a laborok időpontjában konzultációra volt lehetőség, beugró nem volt. Minden laboralkalomkor kiadtak egy feladatsort, aminek a megoldását a laboralkalmat követő két héten belül fel kellett tölteni az AUT-os honlapra; ha sikerült megoldani és időben feltölteni a feladatokat, akkor igazolták a hallgató jelenlétét az adott laboron.
* A házi feladatot ugyanúgy el kellett készíteni, mint ahogy normál oktatási rendben is. A házi feladat bemutatása a Microsoft Teams-en keresztül történt.
* A zárthelyit a technikai nehézségekre hivatkozva nem tartották meg. Aláírást a hallgató a labor foglalkozásokon való részvétele (7 laboralkalomból 4-et teljesített) és a házi feladat sikeres bemutatása után szerzett.
* Az év végi vizsgát a VIK moodle rendszerében tartották meg, 36 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. A vizsga igaz-hamis kérdésekből, SQL/HTML/PHP kódírásból állt. Az év végi érdemjegyet a vizsga pontszáma alapján határozták meg, a standard ponthatárok mellett.

== Tippek ==

*A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.
*Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.
*Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.
*A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.
*A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz.pdf

2022-04-28T12:24:30Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Informatika 2

2022-04-25T21:17:39Z

Deli Tamás: /* Rendes ZH */

{{Tantárgy
|név=Informatika 2
|tárgykód=VIAUAB01
|régitárgykód=VIAUA203
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=AUT
|labor=7 számítógépes gyakorlat
|kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=1 db
|levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01
}}

Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.

A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.
*Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.
*Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.

A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[A programozás alapjai 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 (6+1) számítógépes gyakorlatot van. Ezek elején beugró van, kivéve az utolsót, ahol a (kész) házi feladatot kell bemutatni. Az aláírás megszerzéséhez a 6-ból legalább 4 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Laborokat a félév közben van lehetőség pótolni, a gyakorlatvezetőkkel előre egyeztetve be lehet ülni egy másik csoport időpontjában pótlására. A félév végén pótlásra nincsen külön lehetőség. Az elmaradt gyakorlatokat "teljesítettnek" veszik és nem pótolják!
*'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladatot a kiadott határidőig specifikálni kell (10. hét vége), és a specifikációtfel kell tölteni a honlapra, bemutatása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra és a dokumentációra együtt maximum 10 pontot lehet kapni (8+2), melyből legalább (összesen) 4 pont elérése szükséges az aláíráshoz. A pótbemutatás esetén a pótlási héten a gyakorlat szokásos idejében kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek, erre később nincsen lehetőség. Amennyiben valaki a pótlási héten szeretné bemutatni, azt előre jelezze a laborvezetőnek.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A zh anyaga az addig elhangzott anyagból van (jellemzően hálózatok, és adatbáziskezelés). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 18-öt kell elérni (45%)! Lehetőség van pótlásra, valamint díjköteles pótlásra is (pótpót).
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 70 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~25 pont), számítógép-hálózatok (~24 pont), valamint formális nyelvek (~21 pont). Témakörönként 2-4 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 31 pontot (45%).
*'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ. Végső pontszám: Házi pontszám + ZH pontszám fele + vizsgapontszám.

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 120px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 40|| 1
|-
|41 - 57|| 2
|-
|58 - 71|| 3
|-
|72 - 85|| 4
|-
|86 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

===Tanszéki jegyzetek===

* [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.
*[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.
*[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.
*[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.

===Régebbi segédanyagok===

'''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.
*A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].
*[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!
*[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!

===Előadás 2020===
*1. Előadáson Nem volt PPT
*[[Media:info2_eloadas_2.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_3.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_4.pdf|4. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_5.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_6.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_7.pdf|7. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_8.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_9.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_10.pdf|10. Előadás]]

== Számítógépes laborok ==

Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.

A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!

'''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!

#[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]] [[Media:info2_labor_1.pdf| (1. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]] [[Media:info2_labor_2.pdf| (2. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]] [[Media:info2_labor_3.pdf| (3. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]] [[Media:info2_labor_4.pdf| (4. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]] [[Media:info2_labor_5.pdf| (5. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]] [[Media:info2_labor_6.pdf| (6. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#Házi feladat bemutatása

== Nagyzárthelyi ==

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi
*[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!
*[[Media:info2_zh_2016tavasz_AB_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport (és IMSc kérdés) hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2017-18_tavasz-j1.pdf | 2017/18 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_pelda_sql.pdf | 2021/22 tavasz sql]] [[Media:inf2_zh_pelda_php.pdf | 2021/22 tavasz php]]- Zh mintapéldák
*[[Media:inf2_zh_gyakorlas_sql.pdf | 2021/22 tavasz sql]] [[Media:inf2_zh_gyakorlas_php.pdf | 2021/22 tavasz php]]- Zh gyakorlas

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]
*[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal
*[[Media:info2_pZH_2016_04_29.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_pzh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:info2_ppzh_20160526_megoldassal.pdf|2015/2016.tavasz]] - hivatalos megoldásokkal
|}

== Vizsgák ==

A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.

Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!<br />
Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.<br />
A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!

A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

'''Figyelem:''' 2020 tavaszi félévben a koronavírus miatt nem volt ZH, így az adatbázisok is szerepeltek a vizsgában, és a vizsga online került lebonyolításra.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2001/02:
**[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]
*2003/04 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]
*2004/05 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]
*2005/06 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]
*2005/06:
**[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]
*2007/08 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]
*2007/08:
**[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]
**[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2008/09:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből
*2009/10:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből
*2010/11:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]
*2011/12:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből
*2012/13:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből
**[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2013/2014:
**[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből
*2014/2015:
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]
**[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]
*2015/2016
**[[Media:Informatika2_v1_2016-06-01_megoldások.pdf|2016.06.01]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v2_2016-06-08_megoldások.pdf|2016.06.08]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v3-2016-06-15-megoldások.pdf|2016.06.15]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v4_2016-06-22_megoldások.pdf|2016.06.22]] - Hivatalos mo.
*2016/2017
**[[Media:v1-2017-05-23-megoldások.pdf|2017.05.23]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:v2-2017-05-30-megoldások.pdf|2017.05.30]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v3-2017-06-06-megoldások.pdf|2017.06.06]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v4-2017-06-13-megoldások.pdf|2017.06.13]] - Hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2017/2018
**[[Media:inf2_v1-2018-05-29-megoldások.pdf|2018.05.29]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v2-2018-06-05-megoldások.pdf|2018.06.05]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v3-2018-06-12-megoldások.pdf|2018.06.12]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v4-2018-06-19-megoldások.pdf|2018.06.19]] - Hivatalos megoldásokkal
*2019/2020
**[[Media:Info2_vizsga_20200602.pdf|2020.06.02]] - Hivatalos megoldásokkal

|}

== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. Az Informatika 2 oktatása a következő módon zajlott:
* Dr. Asztalos Márk és Dr. Vajk István minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.
* A számítógépes laborokat szintén előre videóra rögzítették és a laborok időpontjában konzultációra volt lehetőség, beugró nem volt. Minden laboralkalomkor kiadtak egy feladatsort, aminek a megoldását a laboralkalmat követő két héten belül fel kellett tölteni az AUT-os honlapra; ha sikerült megoldani és időben feltölteni a feladatokat, akkor igazolták a hallgató jelenlétét az adott laboron.
* A házi feladatot ugyanúgy el kellett készíteni, mint ahogy normál oktatási rendben is. A házi feladat bemutatása a Microsoft Teams-en keresztül történt.
* A zárthelyit a technikai nehézségekre hivatkozva nem tartották meg. Aláírást a hallgató a labor foglalkozásokon való részvétele (7 laboralkalomból 4-et teljesített) és a házi feladat sikeres bemutatása után szerzett.
* Az év végi vizsgát a VIK moodle rendszerében tartották meg, 36 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. A vizsga igaz-hamis kérdésekből, SQL/HTML/PHP kódírásból állt. Az év végi érdemjegyet a vizsga pontszáma alapján határozták meg, a standard ponthatárok mellett.

== Tippek ==

*A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.
*Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.
*Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.
*A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.
*A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Inf2 zh gyakorlas sql.pdf

2022-04-25T21:17:26Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:Inf2 zh gyakorlas php.pdf

2022-04-25T21:17:26Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Informatika 2

2022-04-25T21:10:54Z

Deli Tamás: /* Nagyzárthelyi */

{{Tantárgy
|név=Informatika 2
|tárgykód=VIAUAB01
|régitárgykód=VIAUA203
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=AUT
|labor=7 számítógépes gyakorlat
|kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=1 db
|levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01
}}

Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.

A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.
*Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.
*Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.

A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[A programozás alapjai 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 (6+1) számítógépes gyakorlatot van. Ezek elején beugró van, kivéve az utolsót, ahol a (kész) házi feladatot kell bemutatni. Az aláírás megszerzéséhez a 6-ból legalább 4 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Laborokat a félév közben van lehetőség pótolni, a gyakorlatvezetőkkel előre egyeztetve be lehet ülni egy másik csoport időpontjában pótlására. A félév végén pótlásra nincsen külön lehetőség. Az elmaradt gyakorlatokat "teljesítettnek" veszik és nem pótolják!
*'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladatot a kiadott határidőig specifikálni kell (10. hét vége), és a specifikációtfel kell tölteni a honlapra, bemutatása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra és a dokumentációra együtt maximum 10 pontot lehet kapni (8+2), melyből legalább (összesen) 4 pont elérése szükséges az aláíráshoz. A pótbemutatás esetén a pótlási héten a gyakorlat szokásos idejében kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek, erre később nincsen lehetőség. Amennyiben valaki a pótlási héten szeretné bemutatni, azt előre jelezze a laborvezetőnek.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A zh anyaga az addig elhangzott anyagból van (jellemzően hálózatok, és adatbáziskezelés). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 18-öt kell elérni (45%)! Lehetőség van pótlásra, valamint díjköteles pótlásra is (pótpót).
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 70 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~25 pont), számítógép-hálózatok (~24 pont), valamint formális nyelvek (~21 pont). Témakörönként 2-4 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 31 pontot (45%).
*'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ. Végső pontszám: Házi pontszám + ZH pontszám fele + vizsgapontszám.

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 120px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 40|| 1
|-
|41 - 57|| 2
|-
|58 - 71|| 3
|-
|72 - 85|| 4
|-
|86 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

===Tanszéki jegyzetek===

* [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.
*[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.
*[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.
*[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.

===Régebbi segédanyagok===

'''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.
*A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].
*[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!
*[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!

===Előadás 2020===
*1. Előadáson Nem volt PPT
*[[Media:info2_eloadas_2.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_3.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_4.pdf|4. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_5.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_6.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_7.pdf|7. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_8.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_9.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_10.pdf|10. Előadás]]

== Számítógépes laborok ==

Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.

A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!

'''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!

#[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]] [[Media:info2_labor_1.pdf| (1. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]] [[Media:info2_labor_2.pdf| (2. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]] [[Media:info2_labor_3.pdf| (3. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]] [[Media:info2_labor_4.pdf| (4. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]] [[Media:info2_labor_5.pdf| (5. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]] [[Media:info2_labor_6.pdf| (6. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#Házi feladat bemutatása

== Nagyzárthelyi ==

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi
*[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!
*[[Media:info2_zh_2016tavasz_AB_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport (és IMSc kérdés) hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2017-18_tavasz-j1.pdf | 2017/18 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_pelda_sql.pdf | 2021/22 tavasz sql]] [[Media:inf2_zh_pelda_php.pdf | 2021/22 tavasz php]]- Zh mintapéldák

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]
*[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal
*[[Media:info2_pZH_2016_04_29.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_pzh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:info2_ppzh_20160526_megoldassal.pdf|2015/2016.tavasz]] - hivatalos megoldásokkal
|}

== Vizsgák ==

A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.

Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!<br />
Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.<br />
A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!

A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

'''Figyelem:''' 2020 tavaszi félévben a koronavírus miatt nem volt ZH, így az adatbázisok is szerepeltek a vizsgában, és a vizsga online került lebonyolításra.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2001/02:
**[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]
*2003/04 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]
*2004/05 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]
*2005/06 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]
*2005/06:
**[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]
*2007/08 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]
*2007/08:
**[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]
**[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2008/09:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből
*2009/10:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből
*2010/11:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]
*2011/12:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből
*2012/13:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből
**[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2013/2014:
**[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből
*2014/2015:
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]
**[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]
*2015/2016
**[[Media:Informatika2_v1_2016-06-01_megoldások.pdf|2016.06.01]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v2_2016-06-08_megoldások.pdf|2016.06.08]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v3-2016-06-15-megoldások.pdf|2016.06.15]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v4_2016-06-22_megoldások.pdf|2016.06.22]] - Hivatalos mo.
*2016/2017
**[[Media:v1-2017-05-23-megoldások.pdf|2017.05.23]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:v2-2017-05-30-megoldások.pdf|2017.05.30]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v3-2017-06-06-megoldások.pdf|2017.06.06]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v4-2017-06-13-megoldások.pdf|2017.06.13]] - Hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2017/2018
**[[Media:inf2_v1-2018-05-29-megoldások.pdf|2018.05.29]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v2-2018-06-05-megoldások.pdf|2018.06.05]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v3-2018-06-12-megoldások.pdf|2018.06.12]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v4-2018-06-19-megoldások.pdf|2018.06.19]] - Hivatalos megoldásokkal
*2019/2020
**[[Media:Info2_vizsga_20200602.pdf|2020.06.02]] - Hivatalos megoldásokkal

|}

== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. Az Informatika 2 oktatása a következő módon zajlott:
* Dr. Asztalos Márk és Dr. Vajk István minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.
* A számítógépes laborokat szintén előre videóra rögzítették és a laborok időpontjában konzultációra volt lehetőség, beugró nem volt. Minden laboralkalomkor kiadtak egy feladatsort, aminek a megoldását a laboralkalmat követő két héten belül fel kellett tölteni az AUT-os honlapra; ha sikerült megoldani és időben feltölteni a feladatokat, akkor igazolták a hallgató jelenlétét az adott laboron.
* A házi feladatot ugyanúgy el kellett készíteni, mint ahogy normál oktatási rendben is. A házi feladat bemutatása a Microsoft Teams-en keresztül történt.
* A zárthelyit a technikai nehézségekre hivatkozva nem tartották meg. Aláírást a hallgató a labor foglalkozásokon való részvétele (7 laboralkalomból 4-et teljesített) és a házi feladat sikeres bemutatása után szerzett.
* Az év végi vizsgát a VIK moodle rendszerében tartották meg, 36 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. A vizsga igaz-hamis kérdésekből, SQL/HTML/PHP kódírásból állt. Az év végi érdemjegyet a vizsga pontszáma alapján határozták meg, a standard ponthatárok mellett.

== Tippek ==

*A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.
*Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.
*Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.
*A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.
*A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Inf2 zh pelda sql.pdf

2022-04-25T21:10:10Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:Inf2 zh pelda php.pdf

2022-04-25T21:10:10Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Informatika 2

2022-04-25T20:31:58Z

Deli Tamás: /* Számítógépes laborok */

{{Tantárgy
|név=Informatika 2
|tárgykód=VIAUAB01
|régitárgykód=VIAUA203
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=AUT
|labor=7 számítógépes gyakorlat
|kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=1 db
|levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01
}}

Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.

A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.
*Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.
*Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.

A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[A programozás alapjai 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 (6+1) számítógépes gyakorlatot van. Ezek elején beugró van, kivéve az utolsót, ahol a (kész) házi feladatot kell bemutatni. Az aláírás megszerzéséhez a 6-ból legalább 4 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Laborokat a félév közben van lehetőség pótolni, a gyakorlatvezetőkkel előre egyeztetve be lehet ülni egy másik csoport időpontjában pótlására. A félév végén pótlásra nincsen külön lehetőség. Az elmaradt gyakorlatokat "teljesítettnek" veszik és nem pótolják!
*'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladatot a kiadott határidőig specifikálni kell (10. hét vége), és a specifikációtfel kell tölteni a honlapra, bemutatása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra és a dokumentációra együtt maximum 10 pontot lehet kapni (8+2), melyből legalább (összesen) 4 pont elérése szükséges az aláíráshoz. A pótbemutatás esetén a pótlási héten a gyakorlat szokásos idejében kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek, erre később nincsen lehetőség. Amennyiben valaki a pótlási héten szeretné bemutatni, azt előre jelezze a laborvezetőnek.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A zh anyaga az addig elhangzott anyagból van (jellemzően hálózatok, és adatbáziskezelés). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 18-öt kell elérni (45%)! Lehetőség van pótlásra, valamint díjköteles pótlásra is (pótpót).
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 70 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~25 pont), számítógép-hálózatok (~24 pont), valamint formális nyelvek (~21 pont). Témakörönként 2-4 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 31 pontot (45%).
*'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ. Végső pontszám: Házi pontszám + ZH pontszám fele + vizsgapontszám.

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 120px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 40|| 1
|-
|41 - 57|| 2
|-
|58 - 71|| 3
|-
|72 - 85|| 4
|-
|86 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

===Tanszéki jegyzetek===

* [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.
*[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.
*[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.
*[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.

===Régebbi segédanyagok===

'''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.
*A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].
*[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!
*[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!

===Előadás 2020===
*1. Előadáson Nem volt PPT
*[[Media:info2_eloadas_2.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_3.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_4.pdf|4. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_5.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_6.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_7.pdf|7. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_8.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_9.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_10.pdf|10. Előadás]]

== Számítógépes laborok ==

Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.

A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!

'''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!

#[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]] [[Media:info2_labor_1.pdf| (1. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]] [[Media:info2_labor_2.pdf| (2. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]] [[Media:info2_labor_3.pdf| (3. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]] [[Media:info2_labor_4.pdf| (4. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]] [[Media:info2_labor_5.pdf| (5. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]] [[Media:info2_labor_6.pdf| (6. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#Házi feladat bemutatása

== Nagyzárthelyi ==

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi
*[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!
*[[Media:info2_zh_2016tavasz_AB_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport (és IMSc kérdés) hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2017-18_tavasz-j1.pdf | 2017/18 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]
*[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal
*[[Media:info2_pZH_2016_04_29.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_pzh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:info2_ppzh_20160526_megoldassal.pdf|2015/2016.tavasz]] - hivatalos megoldásokkal
|}

== Vizsgák ==

A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.

Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!<br />
Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.<br />
A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!

A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

'''Figyelem:''' 2020 tavaszi félévben a koronavírus miatt nem volt ZH, így az adatbázisok is szerepeltek a vizsgában, és a vizsga online került lebonyolításra.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2001/02:
**[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]
*2003/04 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]
*2004/05 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]
*2005/06 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]
*2005/06:
**[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]
*2007/08 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]
*2007/08:
**[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]
**[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2008/09:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből
*2009/10:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből
*2010/11:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]
*2011/12:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből
*2012/13:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből
**[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2013/2014:
**[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből
*2014/2015:
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]
**[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]
*2015/2016
**[[Media:Informatika2_v1_2016-06-01_megoldások.pdf|2016.06.01]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v2_2016-06-08_megoldások.pdf|2016.06.08]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v3-2016-06-15-megoldások.pdf|2016.06.15]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v4_2016-06-22_megoldások.pdf|2016.06.22]] - Hivatalos mo.
*2016/2017
**[[Media:v1-2017-05-23-megoldások.pdf|2017.05.23]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:v2-2017-05-30-megoldások.pdf|2017.05.30]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v3-2017-06-06-megoldások.pdf|2017.06.06]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v4-2017-06-13-megoldások.pdf|2017.06.13]] - Hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2017/2018
**[[Media:inf2_v1-2018-05-29-megoldások.pdf|2018.05.29]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v2-2018-06-05-megoldások.pdf|2018.06.05]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v3-2018-06-12-megoldások.pdf|2018.06.12]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v4-2018-06-19-megoldások.pdf|2018.06.19]] - Hivatalos megoldásokkal
*2019/2020
**[[Media:Info2_vizsga_20200602.pdf|2020.06.02]] - Hivatalos megoldásokkal

|}

== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. Az Informatika 2 oktatása a következő módon zajlott:
* Dr. Asztalos Márk és Dr. Vajk István minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.
* A számítógépes laborokat szintén előre videóra rögzítették és a laborok időpontjában konzultációra volt lehetőség, beugró nem volt. Minden laboralkalomkor kiadtak egy feladatsort, aminek a megoldását a laboralkalmat követő két héten belül fel kellett tölteni az AUT-os honlapra; ha sikerült megoldani és időben feltölteni a feladatokat, akkor igazolták a hallgató jelenlétét az adott laboron.
* A házi feladatot ugyanúgy el kellett készíteni, mint ahogy normál oktatási rendben is. A házi feladat bemutatása a Microsoft Teams-en keresztül történt.
* A zárthelyit a technikai nehézségekre hivatkozva nem tartották meg. Aláírást a hallgató a labor foglalkozásokon való részvétele (7 laboralkalomból 4-et teljesített) és a házi feladat sikeres bemutatása után szerzett.
* Az év végi vizsgát a VIK moodle rendszerében tartották meg, 36 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. A vizsga igaz-hamis kérdésekből, SQL/HTML/PHP kódírásból állt. Az év végi érdemjegyet a vizsga pontszáma alapján határozták meg, a standard ponthatárok mellett.

== Tippek ==

*A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.
*Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.
*Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.
*A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.
*A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Informatika 2

2022-04-25T20:29:59Z

Deli Tamás: /* Számítógépes laborok */

{{Tantárgy
|név=Informatika 2
|tárgykód=VIAUAB01
|régitárgykód=VIAUA203
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=AUT
|labor=7 számítógépes gyakorlat
|kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=1 db
|levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01
}}

Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.

A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.
*Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.
*Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.

A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[A programozás alapjai 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 (6+1) számítógépes gyakorlatot van. Ezek elején beugró van, kivéve az utolsót, ahol a (kész) házi feladatot kell bemutatni. Az aláírás megszerzéséhez a 6-ból legalább 4 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Laborokat a félév közben van lehetőség pótolni, a gyakorlatvezetőkkel előre egyeztetve be lehet ülni egy másik csoport időpontjában pótlására. A félév végén pótlásra nincsen külön lehetőség. Az elmaradt gyakorlatokat "teljesítettnek" veszik és nem pótolják!
*'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladatot a kiadott határidőig specifikálni kell (10. hét vége), és a specifikációtfel kell tölteni a honlapra, bemutatása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra és a dokumentációra együtt maximum 10 pontot lehet kapni (8+2), melyből legalább (összesen) 4 pont elérése szükséges az aláíráshoz. A pótbemutatás esetén a pótlási héten a gyakorlat szokásos idejében kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek, erre később nincsen lehetőség. Amennyiben valaki a pótlási héten szeretné bemutatni, azt előre jelezze a laborvezetőnek.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A zh anyaga az addig elhangzott anyagból van (jellemzően hálózatok, és adatbáziskezelés). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 18-öt kell elérni (45%)! Lehetőség van pótlásra, valamint díjköteles pótlásra is (pótpót).
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 70 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~25 pont), számítógép-hálózatok (~24 pont), valamint formális nyelvek (~21 pont). Témakörönként 2-4 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 31 pontot (45%).
*'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ. Végső pontszám: Házi pontszám + ZH pontszám fele + vizsgapontszám.

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 120px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 40|| 1
|-
|41 - 57|| 2
|-
|58 - 71|| 3
|-
|72 - 85|| 4
|-
|86 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

===Tanszéki jegyzetek===

* [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.
*[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.
*[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.
*[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.

===Régebbi segédanyagok===

'''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.
*A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].
*[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!
*[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!

===Előadás 2020===
*1. Előadáson Nem volt PPT
*[[Media:info2_eloadas_2.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_3.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_4.pdf|4. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_5.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_6.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_7.pdf|7. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_8.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_9.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:info2_eloadas_10.pdf|10. Előadás]]

== Számítógépes laborok ==

Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.

A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!

'''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!

#[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]] [[Media:info2_labor_1| (1. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]] [[Media:info2_labor_2| (2. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]] [[Media:info2_labor_3| (3. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]] [[Media:info2_labor_4| (4. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]] [[Media:info2_labor_5| (5. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]] [[Media:info2_labor_6| (6. labor felkészülési segédlet pdf)]]
#Házi feladat bemutatása

== Nagyzárthelyi ==

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi
*[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!
*[[Media:info2_zh_2016tavasz_AB_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport (és IMSc kérdés) hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2017-18_tavasz-j1.pdf | 2017/18 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]
*[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal
*[[Media:info2_pZH_2016_04_29.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_pzh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:info2_ppzh_20160526_megoldassal.pdf|2015/2016.tavasz]] - hivatalos megoldásokkal
|}

== Vizsgák ==

A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.

Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!<br />
Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.<br />
A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!

A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

'''Figyelem:''' 2020 tavaszi félévben a koronavírus miatt nem volt ZH, így az adatbázisok is szerepeltek a vizsgában, és a vizsga online került lebonyolításra.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2001/02:
**[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]
*2003/04 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]
*2004/05 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]
*2005/06 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]
*2005/06:
**[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]
*2007/08 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]
*2007/08:
**[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]
**[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2008/09:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből
*2009/10:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből
*2010/11:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]
*2011/12:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből
*2012/13:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből
**[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2013/2014:
**[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből
*2014/2015:
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]
**[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]
*2015/2016
**[[Media:Informatika2_v1_2016-06-01_megoldások.pdf|2016.06.01]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v2_2016-06-08_megoldások.pdf|2016.06.08]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v3-2016-06-15-megoldások.pdf|2016.06.15]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v4_2016-06-22_megoldások.pdf|2016.06.22]] - Hivatalos mo.
*2016/2017
**[[Media:v1-2017-05-23-megoldások.pdf|2017.05.23]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:v2-2017-05-30-megoldások.pdf|2017.05.30]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v3-2017-06-06-megoldások.pdf|2017.06.06]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v4-2017-06-13-megoldások.pdf|2017.06.13]] - Hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2017/2018
**[[Media:inf2_v1-2018-05-29-megoldások.pdf|2018.05.29]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v2-2018-06-05-megoldások.pdf|2018.06.05]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v3-2018-06-12-megoldások.pdf|2018.06.12]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:info2_v4-2018-06-19-megoldások.pdf|2018.06.19]] - Hivatalos megoldásokkal
*2019/2020
**[[Media:Info2_vizsga_20200602.pdf|2020.06.02]] - Hivatalos megoldásokkal

|}

== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. Az Informatika 2 oktatása a következő módon zajlott:
* Dr. Asztalos Márk és Dr. Vajk István minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.
* A számítógépes laborokat szintén előre videóra rögzítették és a laborok időpontjában konzultációra volt lehetőség, beugró nem volt. Minden laboralkalomkor kiadtak egy feladatsort, aminek a megoldását a laboralkalmat követő két héten belül fel kellett tölteni az AUT-os honlapra; ha sikerült megoldani és időben feltölteni a feladatokat, akkor igazolták a hallgató jelenlétét az adott laboron.
* A házi feladatot ugyanúgy el kellett készíteni, mint ahogy normál oktatási rendben is. A házi feladat bemutatása a Microsoft Teams-en keresztül történt.
* A zárthelyit a technikai nehézségekre hivatkozva nem tartották meg. Aláírást a hallgató a labor foglalkozásokon való részvétele (7 laboralkalomból 4-et teljesített) és a házi feladat sikeres bemutatása után szerzett.
* Az év végi vizsgát a VIK moodle rendszerében tartották meg, 36 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. A vizsga igaz-hamis kérdésekből, SQL/HTML/PHP kódírásból állt. Az év végi érdemjegyet a vizsga pontszáma alapján határozták meg, a standard ponthatárok mellett.

== Tippek ==

*A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.
*Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.
*Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.
*A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.
*A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Info2 labor 6.pdf

2022-04-25T20:26:28Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:Info2 labor 5.pdf

2022-04-25T20:26:27Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:Info2 labor 4.pdf

2022-04-25T20:26:27Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:Info2 labor 3.pdf

2022-04-25T20:26:26Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:Info2 labor 2.pdf

2022-04-25T20:26:26Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:Info2 labor 1.pdf

2022-04-25T20:26:25Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Matematika A4 - Valószínűségszámítás

2022-01-18T10:02:48Z

Deli Tamás: /* 2021/22 őszi félév előadásai */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A4 -<br/>Valószínűségszámítás
|tárgykód=TE90AX51
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Sztochasztikai Tanszék
|kiszh=gyakorlatokon
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html
}}

A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.

A tananyag két fő részből áll:
* Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
* Folytonos eloszlású valószínűségi változók

A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de valójában senkit se érdekelt.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab 32 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit '''legalább 13 pontosra (40%-ra)''' kell teljesíteni.
*'''KisZH:''' A három darab kisZH midnegyike 4 pontos, abiből a két legjobbnak az összege lesz a továbbiakban figyelmebe véve. Ennek minimum 3-nak kell lenni.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból.
* Ha mind a három minimumfeltétel teljesül, akkor a kisZh, nagyZH és vizsga pontokat összeadják

:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 220px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 39,5|| 1
|-
|40 - 55|| 2
|-
|55,5 - 70|| 3
|-
|70,5 - 85|| 4
|-
|85,5 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===
*[[Media:matA4_2019_Vetier_elmelet.pdf| 2019/20 őszi elmélet PDF]] - Eloado altal kiadott tankonyv (Vetier)
*[[Media:matA4_2019_Vetier_gyakorlo.pdf| 2019/20 őszi gyakorlo PDF]] - Eloado altal kiadott tankonyv (Vetier)

* [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)
* '''''[http://wiki.sch.bme.hu/images/6/64/Dr._Ferenczy_Mikl%C3%B3s_VAL%C3%93SZ%C3%8DN%C5%B0S%C3%89GSZ%C3%81M%C3%8DT%C3%81S.pdf Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai (1998)]''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.
*[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei
*[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!
*[[Media:matek4_jegyzet_2019osz.pdf|Képletek összefoglalva]] - Fontosabb képletek, összefüggések röviden, tömören összefoglalva és rendszerezve. (Hallgatói munka)

=== 2019/20 őszi félév előadásai ===

* 1. Előadás - Elmaradt
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (2).zip| 2. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (3).zip| 3. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (4).zip| 4. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (5).zip| 5. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (6).zip| 6. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (7).zip| 7. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (8).zip| 8. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (9).zip| 9. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (10).zip| 10. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (11).zip| 11. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (12).zip| 12. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (13).zip| 13. Előadás]]

=== 2021/22 őszi félév előadásai ===

*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 1. Előadás]] - Eseménytér, eseményalgebra, információ elmélet, Bayesiánus statisztika, kombinatorika alapképletek
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_2.pdf| 2. Előadás]] - Valószínűségek alaptulajdonságai, szorzat szabály, függetlenség, feltételes valószínűség, Bayes háló
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_3.pdf| 3. Előadás]] - Valószínűségi változó fogalma, diszkrét eloszlás és súlyfüggvény, nevezetes diszkrét eloszlások (Bernoulli, binomiális, hipergeoetriai, geometriai, negatív binomiális és Poisson)
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_4.pdf| 4. Előadás]] - Diszkrét valószínűségi változók várható értéke, szórása, varianciája, mediánja, módusza; Folytonos eloszlás és sűrűség függvény, folytonos eloszlások (Exponenciális, egyenletes)
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_5.pdf| 5. Előadás]] - Poisson folyamat, Erlang eloszlás (ez az exponenciális eloszlás általánosítása, illetve a gamma speciális esete), Béta eloszlás (k. legkisebb)
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_6.pdf| 6. Előadás]] - Béta eloszlással p paraméter becslése a binomiális eloszlásban, nagy számok törvénye, De Moivre Laplace (binomiálisból normális levezetés), Normális és Standard normális eloszlás, CHT (Centrális határeloszlás tétele), folytonossági korrekció (Diszkrét valváltozó közelítése folytonos normálissal)
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_7.pdf| 7. Előadás]] - Folytonos valváltozók várható értéke és szórása, Diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló diái, Binomiális közelítése (Piossonnal ha lamda kicsi és Normálissal ha lambda nagy), Valváltozók transzformációja
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_8.pdf| 8. Előadás]] - Diszkrét valváltozók összege (diszkrét konvolúció), folytonos valváltozók összege (folytonos konvolúció), egyenletes eloszlások összege (két azonos egyenletes összege háromszög sűrűség fgv. egyébként meg trapéz alakú lesz), többváltozós diszkrét és folytonos eloszlások
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_9.pdf| 9. Előadás]] - 2D sűrűségfüggvények tulajdonságai (perem sűrűség, feltételes sűrűség fgv. , eloszlás fgv. és a két változó függetlensége), feltételes várható értéke és teljes várható érték, kovariancia és korreláció
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_10.pdf| 10. Előadás]] - ZH előtti gyakorló feladatok
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_11.pdf| 11. Előadás]] - ZH megoldása, karakterisztikus függvény és momentum generáló függvény (fgv. amit n szer deriválva s=0 ban az n. momentumot kapod), 2D normális, Landon derivált (szemléltetése annak, hogy nem csak a centrális határeloszlás miatt fordul elő a normális)
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_12.pdf| 12. Előadás]] - Ismét momentum generáló, khí négyzet eloszlás (standard normális négyzetenek összege) és Student eloszlás, paraméter becslések (lehet pont becslés pl. ha nem tudom mű-t akkor arra keresek egy számot ami a legjobban passzol a minták alapján vagy intervallum becslés alias konfidencia intervallum, ahol nem akarom pontosan megadni mű-t, hanem megadom, hogy egy intervallumon mekkora valószínűséggel tartózkodik), szórás torzított és torzítatlan becslése, maximum likelihood metodika pont becslésre
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_13.pdf| 13. Előadás]]- PZH megoldása és Vizsga példák gyakorlása

=== 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===

A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!

Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.

*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi

=== 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===
A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség

== Zárthelyik ==
<p style="color:green;">
2017. szeptember 1-je után a tárgyból csak 1db zárthelyi dolgozatot iratnak (10.hét környékén)!
</p>

* [[Media:A4 villany 2021-22 zh.pdf|2021/22]]
* [[Media:A4 villany 2021-22 pzh.pdf|2021/22 pót]]

{{Rejtett
|mutatott='''Régi zárthelyik'''
|szöveg=

* [[Media:Valoszinusegszamitas_2018_osz_6.pdf|2016/17 ősz - 2019/20 tavasz összes ZH-ja és Vizsgája]]

=== 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===
A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 1.jpg‎| 1. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 2.jpg| 2. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 3.jpg| 3. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 4.jpg| 4. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 5.jpg| 5. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 6.jpg| 6. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 7.jpg| 7. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 8.jpg| 8. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 9.jpg| 9. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]

=== 2018/2019 őszi félév kisZh-k ===
A kisZH-t a gyakorlatvezető állítja össze, ezért előfordulhatnak nehézségben eltérő feladatsorok.
==== Első kisZH ====
*[[Media:mata4_kiszh_201819osz.jpg|1. kisZH]]
==== Második kisZH ====
*[[Media:Mata4_kiszh2_201819osz.jpg|2. kisZH]]
*[[Media:Matek4_kiszh2_201819_osz.pdf|2. kisZH]]
==== Harmadik kisZH ====
*[[:Media:Mata4_kisZH3_201819osz.jpg|3. kisZH]]

=== Első zárthelyi ===

Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

==== Rendes ZH ====

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2015-1ZH_Ferenczi.JPG| 2014/15 kereszt]]
*[[Media:2015_10_14 valszam.pdf| 2015/16 ősz]] - A,B,C,D csoport
*[[Media:2016_03_23_zh1_mo.pdf|2015/16 kereszt]] - megoldásokkal
*2016/17 ősz [[Media:zh1_2016-10-10___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh1_2016-10-10___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]

==== Pót ZH ====

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:zh3_(pzh1)_2016-10-26___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|2016/17 ősz]]

==== Pótpót ZH ====

*[[Media:MatekA4_zh1PótPót_2015_12-14.pdf| 2015/16 ősz]]
*[[Media:zh5_(ppzh1)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]

=== Második zárthelyi ===

A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

==== Rendes ZH ====

*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal
*[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]
*[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal
*[[Media:MatekA4_2014_ősz_ZH2-ABC.jpg|2014/2015 ősz]] - A, B és C csoport
*[[Media:MatekA4_2015_tavasz_ZH2.JPG|2014/2015 kereszt]]
*[[Media:valszam_zh2_2015_11_16.pdf|2015/2016 ősz]] - A,B,C,D csoport - [[Media:2015-11-24 12.17.07.jpg|A csoport megoldása]]
*[[Media:MatekA4_zh2_2016_04_19.pdf|2015/2016 tavasz]] - megoldássokkal
*2016/17 ősz [[Media:zh2_2016-11-14___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh2_2016-11-14___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]

==== Pót ZH ====

*[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]
*[[Media:VALSZAM-Pot2014.jpg‎| 2014/15 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:VALSZAM-Pot2015.JPG| 2014/15 kereszt]]
*[[Media:MatekA4_ZH2PÓT_2015.pdf| 2015/16 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4 2016ősz 2ZHpót.pdf| 2016/17 ősz]]

==== Pótpót ZH ====

*[[Media:MatekA4_zh2PótPót_2015_12-14.pdf|2015/16 ősz]]
*[[Media:zh6_(ppzh2)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]

}}

== Vizsga ==

* [[Media:A4 villany 2021-22 v.pdf|2021/22 első]] - [[Media:A4 villany 2021-22 v_sol.pdf|megoldások]]
* [[Media:A4 villany 2021-22 v2.pdf|2021/22 második]] - [[Media:A4 villany 2021-22 v2_sol.pdf|megoldások]]

{{Rejtett
|mutatott='''Régi vizsgák'''
|szöveg=

*2015/2016 ősz
**[[Media:Vizsga_2015_12-21.pdf|2015.12.21]] - [[Media:MatekA4_vizsga1_2015_12_21_mo.pdf|megoldások]]
**[[Media:Vizsga_2016_01-11.pdf|2016.01.11]] - [[Media:MatekA4_vizsga2_2016_11_11_mo.pdf|megoldások]]
**[[Media:MatekA4_vizsga3_2016_01_18.pdf|2016.01.18]] - [[Media:Vizsga_2016_01-18_mo.JPG|megoldások]]

*2015/2016 tavasz
**[[Media:matekA4_2016_05_25_elovizsga.pdf|2016.05.25]]- megoldásokkal
**[[Media:MatekA4_v2_2016_06_01.pdf|2016.06.01]]- megoldásokkal

*2016/2017 ősz
**[[Media:vizsga_1___2016-12-19.pdf|2016-12-19]]-[[Media:vizsga_1___2016-12-19_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]
**[[Media:vizsga_2___2017-01-09.pdf|2017-01-19]]-[[Media:vizsga_2___2017-01-09_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]
**[[Media:vizsga_3___2017-01-16.pdf|2017-01-16]]-[[Media:vizsga_3___2017-01-16_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]
**[[Media:vizsga_4___2017-01-23.pdf|2017-01-23]]-[[Media:vizsga_4___2017-01-23__MEGOLDAS.pdf|megoldás]]

*2018/19 ősz
**[[Media:A4vizsga_20181217_elso_result.jpg|2018-12-17]]
}}

== Tippek ==

* Gimnáziumban valószínűleg az maradt meg az emlékedben hogy a valószínűségszámítás kevésbé számolós, hanem inkább kilogikázós témakör. Ez itt változik, az eloszlások, melyek a félév legnagyobb részét kiteszik sokkal inkább számolós matek.
* A félév végén tanultakhoz nem árt, ha Jelek2-ből a Fourier és Laplace transzformációkat egyszer már megtanultad, mert akkor nem kell mégegyszer.
* A számonkéréseken nincs túl sok fajta fealdat, amit kérdezni tudnak úgyhogy az összes típus begyarkolása sem túl megeröltető feladat.
* Ugyan előtanulmányi rend szerint nem épül semmi a tárgyra, [[méréstechnika|méréstechnikából]] hivatkoznak rá.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Matematika A4 - Valószínűségszámítás

2022-01-17T23:31:26Z

Deli Tamás: /* 2021/22 őszi félév előadásai */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A4 -<br/>Valószínűségszámítás
|tárgykód=TE90AX51
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Sztochasztikai Tanszék
|kiszh=gyakorlatokon
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html
}}

A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.

A tananyag két fő részből áll:
* Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
* Folytonos eloszlású valószínűségi változók

A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de valójában senkit se érdekelt.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab 32 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit '''legalább 13 pontosra (40%-ra)''' kell teljesíteni.
*'''KisZH:''' A három darab kisZH midnegyike 4 pontos, abiből a két legjobbnak az összege lesz a továbbiakban figyelmebe véve. Ennek minimum 3-nak kell lenni.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból.
* Ha mind a három minimumfeltétel teljesül, akkor a kisZh, nagyZH és vizsga pontokat összeadják

:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 220px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 39,5|| 1
|-
|40 - 55|| 2
|-
|55,5 - 70|| 3
|-
|70,5 - 85|| 4
|-
|85,5 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===
*[[Media:matA4_2019_Vetier_elmelet.pdf| 2019/20 őszi elmélet PDF]] - Eloado altal kiadott tankonyv (Vetier)
*[[Media:matA4_2019_Vetier_gyakorlo.pdf| 2019/20 őszi gyakorlo PDF]] - Eloado altal kiadott tankonyv (Vetier)

* [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)
* '''''[http://wiki.sch.bme.hu/images/6/64/Dr._Ferenczy_Mikl%C3%B3s_VAL%C3%93SZ%C3%8DN%C5%B0S%C3%89GSZ%C3%81M%C3%8DT%C3%81S.pdf Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai (1998)]''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.
*[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei
*[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!
*[[Media:matek4_jegyzet_2019osz.pdf|Képletek összefoglalva]] - Fontosabb képletek, összefüggések röviden, tömören összefoglalva és rendszerezve. (Hallgatói munka)

=== 2019/20 őszi félév előadásai ===

* 1. Előadás - Elmaradt
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (2).zip| 2. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (3).zip| 3. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (4).zip| 4. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (5).zip| 5. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (6).zip| 6. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (7).zip| 7. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (8).zip| 8. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (9).zip| 9. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (10).zip| 10. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (11).zip| 11. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (12).zip| 12. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (13).zip| 13. Előadás]]

=== 2021/22 őszi félév előadásai ===

*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 1. Előadás]] - Eseménytér, eseményalgebra, információ elmélet, Bayesiánus statisztika, kombinatorika alapképletek
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_2.pdf| 2. Előadás]] - Valószínűségek alaptulajdonságai, szorzat szabály, függetlenség, feltételes valószínűség, Bayes háló
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_3.pdf| 3. Előadás]] - Valószínűségi változó fogalma, diszkrét eloszlás és súlyfüggvény, nevezetes diszkrét eloszlások (Bernoulli, binomiális, hipergeoetriai, geometriai, negatív binomiális és Poisson)
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_4.pdf| 4. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_5.pdf| 5. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_6.pdf| 6. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_7.pdf| 7. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_8.pdf| 8. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_9.pdf| 9. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_10.pdf| 10. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_11.pdf| 11. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_12.pdf| 12. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_13.pdf| 13. Előadás]]

=== 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===

A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!

Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.

*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi

=== 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===
A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség

== Zárthelyik ==
<p style="color:green;">
2017. szeptember 1-je után a tárgyból csak 1db zárthelyi dolgozatot iratnak (10.hét környékén)!
</p>

* [[Media:A4 villany 2021-22 zh.pdf|2021/22]]
* [[Media:A4 villany 2021-22 pzh.pdf|2021/22 pót]]

{{Rejtett
|mutatott='''Régi zárthelyik'''
|szöveg=

* [[Media:Valoszinusegszamitas_2018_osz_6.pdf|2016/17 ősz - 2019/20 tavasz összes ZH-ja és Vizsgája]]

=== 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===
A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 1.jpg‎| 1. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 2.jpg| 2. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 3.jpg| 3. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 4.jpg| 4. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 5.jpg| 5. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 6.jpg| 6. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 7.jpg| 7. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 8.jpg| 8. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 9.jpg| 9. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]

=== 2018/2019 őszi félév kisZh-k ===
A kisZH-t a gyakorlatvezető állítja össze, ezért előfordulhatnak nehézségben eltérő feladatsorok.
==== Első kisZH ====
*[[Media:mata4_kiszh_201819osz.jpg|1. kisZH]]
==== Második kisZH ====
*[[Media:Mata4_kiszh2_201819osz.jpg|2. kisZH]]
*[[Media:Matek4_kiszh2_201819_osz.pdf|2. kisZH]]
==== Harmadik kisZH ====
*[[:Media:Mata4_kisZH3_201819osz.jpg|3. kisZH]]

=== Első zárthelyi ===

Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

==== Rendes ZH ====

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2015-1ZH_Ferenczi.JPG| 2014/15 kereszt]]
*[[Media:2015_10_14 valszam.pdf| 2015/16 ősz]] - A,B,C,D csoport
*[[Media:2016_03_23_zh1_mo.pdf|2015/16 kereszt]] - megoldásokkal
*2016/17 ősz [[Media:zh1_2016-10-10___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh1_2016-10-10___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]

==== Pót ZH ====

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:zh3_(pzh1)_2016-10-26___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|2016/17 ősz]]

==== Pótpót ZH ====

*[[Media:MatekA4_zh1PótPót_2015_12-14.pdf| 2015/16 ősz]]
*[[Media:zh5_(ppzh1)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]

=== Második zárthelyi ===

A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

==== Rendes ZH ====

*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal
*[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]
*[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal
*[[Media:MatekA4_2014_ősz_ZH2-ABC.jpg|2014/2015 ősz]] - A, B és C csoport
*[[Media:MatekA4_2015_tavasz_ZH2.JPG|2014/2015 kereszt]]
*[[Media:valszam_zh2_2015_11_16.pdf|2015/2016 ősz]] - A,B,C,D csoport - [[Media:2015-11-24 12.17.07.jpg|A csoport megoldása]]
*[[Media:MatekA4_zh2_2016_04_19.pdf|2015/2016 tavasz]] - megoldássokkal
*2016/17 ősz [[Media:zh2_2016-11-14___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh2_2016-11-14___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]

==== Pót ZH ====

*[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]
*[[Media:VALSZAM-Pot2014.jpg‎| 2014/15 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:VALSZAM-Pot2015.JPG| 2014/15 kereszt]]
*[[Media:MatekA4_ZH2PÓT_2015.pdf| 2015/16 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4 2016ősz 2ZHpót.pdf| 2016/17 ősz]]

==== Pótpót ZH ====

*[[Media:MatekA4_zh2PótPót_2015_12-14.pdf|2015/16 ősz]]
*[[Media:zh6_(ppzh2)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]

}}

== Vizsga ==

* [[Media:A4 villany 2021-22 v.pdf|2021/22 első]] - [[Media:A4 villany 2021-22 v_sol.pdf|megoldások]]
* [[Media:A4 villany 2021-22 v2.pdf|2021/22 második]] - [[Media:A4 villany 2021-22 v2_sol.pdf|megoldások]]

{{Rejtett
|mutatott='''Régi vizsgák'''
|szöveg=

*2015/2016 ősz
**[[Media:Vizsga_2015_12-21.pdf|2015.12.21]] - [[Media:MatekA4_vizsga1_2015_12_21_mo.pdf|megoldások]]
**[[Media:Vizsga_2016_01-11.pdf|2016.01.11]] - [[Media:MatekA4_vizsga2_2016_11_11_mo.pdf|megoldások]]
**[[Media:MatekA4_vizsga3_2016_01_18.pdf|2016.01.18]] - [[Media:Vizsga_2016_01-18_mo.JPG|megoldások]]

*2015/2016 tavasz
**[[Media:matekA4_2016_05_25_elovizsga.pdf|2016.05.25]]- megoldásokkal
**[[Media:MatekA4_v2_2016_06_01.pdf|2016.06.01]]- megoldásokkal

*2016/2017 ősz
**[[Media:vizsga_1___2016-12-19.pdf|2016-12-19]]-[[Media:vizsga_1___2016-12-19_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]
**[[Media:vizsga_2___2017-01-09.pdf|2017-01-19]]-[[Media:vizsga_2___2017-01-09_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]
**[[Media:vizsga_3___2017-01-16.pdf|2017-01-16]]-[[Media:vizsga_3___2017-01-16_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]
**[[Media:vizsga_4___2017-01-23.pdf|2017-01-23]]-[[Media:vizsga_4___2017-01-23__MEGOLDAS.pdf|megoldás]]

*2018/19 ősz
**[[Media:A4vizsga_20181217_elso_result.jpg|2018-12-17]]
}}

== Tippek ==

* Gimnáziumban valószínűleg az maradt meg az emlékedben hogy a valószínűségszámítás kevésbé számolós, hanem inkább kilogikázós témakör. Ez itt változik, az eloszlások, melyek a félév legnagyobb részét kiteszik sokkal inkább számolós matek.
* A félév végén tanultakhoz nem árt, ha Jelek2-ből a Fourier és Laplace transzformációkat egyszer már megtanultad, mert akkor nem kell mégegyszer.
* A számonkéréseken nincs túl sok fajta fealdat, amit kérdezni tudnak úgyhogy az összes típus begyarkolása sem túl megeröltető feladat.
* Ugyan előtanulmányi rend szerint nem épül semmi a tárgyra, [[méréstechnika|méréstechnikából]] hivatkoznak rá.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 5.pdf

2022-01-17T23:15:59Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 13.pdf

2022-01-17T23:15:58Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 4.pdf

2022-01-17T23:15:57Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Matematika A4 - Valószínűségszámítás

2022-01-17T11:48:12Z

Deli Tamás: /* 2021/22 őszi félév előadásai */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A4 -<br/>Valószínűségszámítás
|tárgykód=TE90AX51
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Sztochasztikai Tanszék
|kiszh=gyakorlatokon
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html
}}

A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.

A tananyag két fő részből áll:
* Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
* Folytonos eloszlású valószínűségi változók

A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de valójában senkit se érdekelt.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab 32 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit '''legalább 13 pontosra (40%-ra)''' kell teljesíteni.
*'''KisZH:''' A három darab kisZH midnegyike 4 pontos, abiből a két legjobbnak az összege lesz a továbbiakban figyelmebe véve. Ennek minimum 3-nak kell lenni.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból.
* Ha mind a három minimumfeltétel teljesül, akkor a kisZh, nagyZH és vizsga pontokat összeadják

:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 220px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 39,5|| 1
|-
|40 - 55|| 2
|-
|55,5 - 70|| 3
|-
|70,5 - 85|| 4
|-
|85,5 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===
*[[Media:matA4_2019_Vetier_elmelet.pdf| 2019/20 őszi elmélet PDF]] - Eloado altal kiadott tankonyv (Vetier)
*[[Media:matA4_2019_Vetier_gyakorlo.pdf| 2019/20 őszi gyakorlo PDF]] - Eloado altal kiadott tankonyv (Vetier)

* [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)
* '''''[http://wiki.sch.bme.hu/images/6/64/Dr._Ferenczy_Mikl%C3%B3s_VAL%C3%93SZ%C3%8DN%C5%B0S%C3%89GSZ%C3%81M%C3%8DT%C3%81S.pdf Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai (1998)]''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.
*[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei
*[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!
*[[Media:matek4_jegyzet_2019osz.pdf|Képletek összefoglalva]] - Fontosabb képletek, összefüggések röviden, tömören összefoglalva és rendszerezve. (Hallgatói munka)

=== 2019/20 őszi félév előadásai ===

* 1. Előadás - Elmaradt
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (2).zip| 2. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (3).zip| 3. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (4).zip| 4. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (5).zip| 5. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (6).zip| 6. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (7).zip| 7. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (8).zip| 8. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (9).zip| 9. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (10).zip| 10. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (11).zip| 11. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (12).zip| 12. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (13).zip| 13. Előadás]]

=== 2021/22 őszi félév előadásai ===

*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 1. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_2.pdf| 2. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_3.pdf| 3. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_4.pdf| 4. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_5.pdf| 5. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_6.pdf| 6. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_7.pdf| 7. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_8.pdf| 8. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_9.pdf| 9. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_10.pdf| 10. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_11.pdf| 11. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_12.pdf| 12. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_13.pdf| 13. Előadás]]

=== 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===

A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!

Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.

*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi

=== 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===
A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség

== Zárthelyik ==
<p style="color:green;">
2017. szeptember 1-je után a tárgyból csak 1db zárthelyi dolgozatot iratnak (10.hét környékén)!
</p>

* [[Media:A4 villany 2021-22 zh.pdf|2021/22]]
* [[Media:A4 villany 2021-22 pzh.pdf|2021/22 pót]]

{{Rejtett
|mutatott='''Régi zárthelyik'''
|szöveg=

* [[Media:Valoszinusegszamitas_2018_osz_6.pdf|2016/17 ősz - 2019/20 tavasz összes ZH-ja és Vizsgája]]

=== 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===
A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 1.jpg‎| 1. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 2.jpg| 2. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 3.jpg| 3. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 4.jpg| 4. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 5.jpg| 5. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 6.jpg| 6. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 7.jpg| 7. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 8.jpg| 8. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 9.jpg| 9. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]

=== 2018/2019 őszi félév kisZh-k ===
A kisZH-t a gyakorlatvezető állítja össze, ezért előfordulhatnak nehézségben eltérő feladatsorok.
==== Első kisZH ====
*[[Media:mata4_kiszh_201819osz.jpg|1. kisZH]]
==== Második kisZH ====
*[[Media:Mata4_kiszh2_201819osz.jpg|2. kisZH]]
*[[Media:Matek4_kiszh2_201819_osz.pdf|2. kisZH]]
==== Harmadik kisZH ====
*[[:Media:Mata4_kisZH3_201819osz.jpg|3. kisZH]]

=== Első zárthelyi ===

Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

==== Rendes ZH ====

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2015-1ZH_Ferenczi.JPG| 2014/15 kereszt]]
*[[Media:2015_10_14 valszam.pdf| 2015/16 ősz]] - A,B,C,D csoport
*[[Media:2016_03_23_zh1_mo.pdf|2015/16 kereszt]] - megoldásokkal
*2016/17 ősz [[Media:zh1_2016-10-10___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh1_2016-10-10___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]

==== Pót ZH ====

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:zh3_(pzh1)_2016-10-26___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|2016/17 ősz]]

==== Pótpót ZH ====

*[[Media:MatekA4_zh1PótPót_2015_12-14.pdf| 2015/16 ősz]]
*[[Media:zh5_(ppzh1)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]

=== Második zárthelyi ===

A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

==== Rendes ZH ====

*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal
*[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]
*[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal
*[[Media:MatekA4_2014_ősz_ZH2-ABC.jpg|2014/2015 ősz]] - A, B és C csoport
*[[Media:MatekA4_2015_tavasz_ZH2.JPG|2014/2015 kereszt]]
*[[Media:valszam_zh2_2015_11_16.pdf|2015/2016 ősz]] - A,B,C,D csoport - [[Media:2015-11-24 12.17.07.jpg|A csoport megoldása]]
*[[Media:MatekA4_zh2_2016_04_19.pdf|2015/2016 tavasz]] - megoldássokkal
*2016/17 ősz [[Media:zh2_2016-11-14___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh2_2016-11-14___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]

==== Pót ZH ====

*[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]
*[[Media:VALSZAM-Pot2014.jpg‎| 2014/15 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:VALSZAM-Pot2015.JPG| 2014/15 kereszt]]
*[[Media:MatekA4_ZH2PÓT_2015.pdf| 2015/16 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4 2016ősz 2ZHpót.pdf| 2016/17 ősz]]

==== Pótpót ZH ====

*[[Media:MatekA4_zh2PótPót_2015_12-14.pdf|2015/16 ősz]]
*[[Media:zh6_(ppzh2)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]

}}

== Vizsga ==

* [[Media:A4 villany 2021-22 v.pdf|2021/22 első]] - [[Media:A4 villany 2021-22 v_sol.pdf|megoldások]]
* [[Media:A4 villany 2021-22 v2.pdf|2021/22 második]] - [[Media:A4 villany 2021-22 v2_sol.pdf|megoldások]]

{{Rejtett
|mutatott='''Régi vizsgák'''
|szöveg=

*2015/2016 ősz
**[[Media:Vizsga_2015_12-21.pdf|2015.12.21]] - [[Media:MatekA4_vizsga1_2015_12_21_mo.pdf|megoldások]]
**[[Media:Vizsga_2016_01-11.pdf|2016.01.11]] - [[Media:MatekA4_vizsga2_2016_11_11_mo.pdf|megoldások]]
**[[Media:MatekA4_vizsga3_2016_01_18.pdf|2016.01.18]] - [[Media:Vizsga_2016_01-18_mo.JPG|megoldások]]

*2015/2016 tavasz
**[[Media:matekA4_2016_05_25_elovizsga.pdf|2016.05.25]]- megoldásokkal
**[[Media:MatekA4_v2_2016_06_01.pdf|2016.06.01]]- megoldásokkal

*2016/2017 ősz
**[[Media:vizsga_1___2016-12-19.pdf|2016-12-19]]-[[Media:vizsga_1___2016-12-19_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]
**[[Media:vizsga_2___2017-01-09.pdf|2017-01-19]]-[[Media:vizsga_2___2017-01-09_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]
**[[Media:vizsga_3___2017-01-16.pdf|2017-01-16]]-[[Media:vizsga_3___2017-01-16_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]
**[[Media:vizsga_4___2017-01-23.pdf|2017-01-23]]-[[Media:vizsga_4___2017-01-23__MEGOLDAS.pdf|megoldás]]

*2018/19 ősz
**[[Media:A4vizsga_20181217_elso_result.jpg|2018-12-17]]
}}

== Tippek ==

* Gimnáziumban valószínűleg az maradt meg az emlékedben hogy a valószínűségszámítás kevésbé számolós, hanem inkább kilogikázós témakör. Ez itt változik, az eloszlások, melyek a félév legnagyobb részét kiteszik sokkal inkább számolós matek.
* A félév végén tanultakhoz nem árt, ha Jelek2-ből a Fourier és Laplace transzformációkat egyszer már megtanultad, mert akkor nem kell mégegyszer.
* A számonkéréseken nincs túl sok fajta fealdat, amit kérdezni tudnak úgyhogy az összes típus begyarkolása sem túl megeröltető feladat.
* Ugyan előtanulmányi rend szerint nem épül semmi a tárgyra, [[méréstechnika|méréstechnikából]] hivatkoznak rá.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Matematika A4 - Valószínűségszámítás

2022-01-17T11:46:59Z

Deli Tamás:

{{Tantárgy
|nev=Matematika A4 -<br/>Valószínűségszámítás
|tárgykód=TE90AX51
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Sztochasztikai Tanszék
|kiszh=gyakorlatokon
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html
}}

A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.

A tananyag két fő részből áll:
* Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
* Folytonos eloszlású valószínűségi változók

A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de valójában senkit se érdekelt.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab 32 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit '''legalább 13 pontosra (40%-ra)''' kell teljesíteni.
*'''KisZH:''' A három darab kisZH midnegyike 4 pontos, abiből a két legjobbnak az összege lesz a továbbiakban figyelmebe véve. Ennek minimum 3-nak kell lenni.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból.
* Ha mind a három minimumfeltétel teljesül, akkor a kisZh, nagyZH és vizsga pontokat összeadják

:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 220px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 39,5|| 1
|-
|40 - 55|| 2
|-
|55,5 - 70|| 3
|-
|70,5 - 85|| 4
|-
|85,5 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===
*[[Media:matA4_2019_Vetier_elmelet.pdf| 2019/20 őszi elmélet PDF]] - Eloado altal kiadott tankonyv (Vetier)
*[[Media:matA4_2019_Vetier_gyakorlo.pdf| 2019/20 őszi gyakorlo PDF]] - Eloado altal kiadott tankonyv (Vetier)

* [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)
* '''''[http://wiki.sch.bme.hu/images/6/64/Dr._Ferenczy_Mikl%C3%B3s_VAL%C3%93SZ%C3%8DN%C5%B0S%C3%89GSZ%C3%81M%C3%8DT%C3%81S.pdf Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai (1998)]''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.
*[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei
*[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!
*[[Media:matek4_jegyzet_2019osz.pdf|Képletek összefoglalva]] - Fontosabb képletek, összefüggések röviden, tömören összefoglalva és rendszerezve. (Hallgatói munka)

=== 2019/20 őszi félév előadásai ===

* 1. Előadás - Elmaradt
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (2).zip| 2. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (3).zip| 3. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (4).zip| 4. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (5).zip| 5. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (6).zip| 6. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (7).zip| 7. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (8).zip| 8. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (9).zip| 9. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (10).zip| 10. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (11).zip| 11. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (12).zip| 12. Előadás]]
*[[Media:matA4_2019_eloadas_ (13).zip| 13. Előadás]]

=== 2021/22 őszi félév előadásai ===

*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 1. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 2. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 3. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 4. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 5. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 6. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 7. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 8. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 9. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 10. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 11. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 12. Előadás]]
*[[Media:matA4_eloadas_2021_22_osz_1.pdf| 13. Előadás]]

=== 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===

A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!

Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.

*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi

=== 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===
A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség

== Zárthelyik ==
<p style="color:green;">
2017. szeptember 1-je után a tárgyból csak 1db zárthelyi dolgozatot iratnak (10.hét környékén)!
</p>

* [[Media:A4 villany 2021-22 zh.pdf|2021/22]]
* [[Media:A4 villany 2021-22 pzh.pdf|2021/22 pót]]

{{Rejtett
|mutatott='''Régi zárthelyik'''
|szöveg=

* [[Media:Valoszinusegszamitas_2018_osz_6.pdf|2016/17 ősz - 2019/20 tavasz összes ZH-ja és Vizsgája]]

=== 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===
A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 1.jpg‎| 1. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 2.jpg| 2. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 3.jpg| 3. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 4.jpg| 4. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 5.jpg| 5. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 6.jpg| 6. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 7.jpg| 7. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 8.jpg| 8. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 9.jpg| 9. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]

=== 2018/2019 őszi félév kisZh-k ===
A kisZH-t a gyakorlatvezető állítja össze, ezért előfordulhatnak nehézségben eltérő feladatsorok.
==== Első kisZH ====
*[[Media:mata4_kiszh_201819osz.jpg|1. kisZH]]
==== Második kisZH ====
*[[Media:Mata4_kiszh2_201819osz.jpg|2. kisZH]]
*[[Media:Matek4_kiszh2_201819_osz.pdf|2. kisZH]]
==== Harmadik kisZH ====
*[[:Media:Mata4_kisZH3_201819osz.jpg|3. kisZH]]

=== Első zárthelyi ===

Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

==== Rendes ZH ====

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2015-1ZH_Ferenczi.JPG| 2014/15 kereszt]]
*[[Media:2015_10_14 valszam.pdf| 2015/16 ősz]] - A,B,C,D csoport
*[[Media:2016_03_23_zh1_mo.pdf|2015/16 kereszt]] - megoldásokkal
*2016/17 ősz [[Media:zh1_2016-10-10___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh1_2016-10-10___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]

==== Pót ZH ====

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:zh3_(pzh1)_2016-10-26___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|2016/17 ősz]]

==== Pótpót ZH ====

*[[Media:MatekA4_zh1PótPót_2015_12-14.pdf| 2015/16 ősz]]
*[[Media:zh5_(ppzh1)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]

=== Második zárthelyi ===

A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

==== Rendes ZH ====

*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal
*[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]
*[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal
*[[Media:MatekA4_2014_ősz_ZH2-ABC.jpg|2014/2015 ősz]] - A, B és C csoport
*[[Media:MatekA4_2015_tavasz_ZH2.JPG|2014/2015 kereszt]]
*[[Media:valszam_zh2_2015_11_16.pdf|2015/2016 ősz]] - A,B,C,D csoport - [[Media:2015-11-24 12.17.07.jpg|A csoport megoldása]]
*[[Media:MatekA4_zh2_2016_04_19.pdf|2015/2016 tavasz]] - megoldássokkal
*2016/17 ősz [[Media:zh2_2016-11-14___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh2_2016-11-14___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]

==== Pót ZH ====

*[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]
*[[Media:VALSZAM-Pot2014.jpg‎| 2014/15 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:VALSZAM-Pot2015.JPG| 2014/15 kereszt]]
*[[Media:MatekA4_ZH2PÓT_2015.pdf| 2015/16 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4 2016ősz 2ZHpót.pdf| 2016/17 ősz]]

==== Pótpót ZH ====

*[[Media:MatekA4_zh2PótPót_2015_12-14.pdf|2015/16 ősz]]
*[[Media:zh6_(ppzh2)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]

}}

== Vizsga ==

* [[Media:A4 villany 2021-22 v.pdf|2021/22 első]] - [[Media:A4 villany 2021-22 v_sol.pdf|megoldások]]
* [[Media:A4 villany 2021-22 v2.pdf|2021/22 második]] - [[Media:A4 villany 2021-22 v2_sol.pdf|megoldások]]

{{Rejtett
|mutatott='''Régi vizsgák'''
|szöveg=

*2015/2016 ősz
**[[Media:Vizsga_2015_12-21.pdf|2015.12.21]] - [[Media:MatekA4_vizsga1_2015_12_21_mo.pdf|megoldások]]
**[[Media:Vizsga_2016_01-11.pdf|2016.01.11]] - [[Media:MatekA4_vizsga2_2016_11_11_mo.pdf|megoldások]]
**[[Media:MatekA4_vizsga3_2016_01_18.pdf|2016.01.18]] - [[Media:Vizsga_2016_01-18_mo.JPG|megoldások]]

*2015/2016 tavasz
**[[Media:matekA4_2016_05_25_elovizsga.pdf|2016.05.25]]- megoldásokkal
**[[Media:MatekA4_v2_2016_06_01.pdf|2016.06.01]]- megoldásokkal

*2016/2017 ősz
**[[Media:vizsga_1___2016-12-19.pdf|2016-12-19]]-[[Media:vizsga_1___2016-12-19_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]
**[[Media:vizsga_2___2017-01-09.pdf|2017-01-19]]-[[Media:vizsga_2___2017-01-09_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]
**[[Media:vizsga_3___2017-01-16.pdf|2017-01-16]]-[[Media:vizsga_3___2017-01-16_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]
**[[Media:vizsga_4___2017-01-23.pdf|2017-01-23]]-[[Media:vizsga_4___2017-01-23__MEGOLDAS.pdf|megoldás]]

*2018/19 ősz
**[[Media:A4vizsga_20181217_elso_result.jpg|2018-12-17]]
}}

== Tippek ==

* Gimnáziumban valószínűleg az maradt meg az emlékedben hogy a valószínűségszámítás kevésbé számolós, hanem inkább kilogikázós témakör. Ez itt változik, az eloszlások, melyek a félév legnagyobb részét kiteszik sokkal inkább számolós matek.
* A félév végén tanultakhoz nem árt, ha Jelek2-ből a Fourier és Laplace transzformációkat egyszer már megtanultad, mert akkor nem kell mégegyszer.
* A számonkéréseken nincs túl sok fajta fealdat, amit kérdezni tudnak úgyhogy az összes típus begyarkolása sem túl megeröltető feladat.
* Ugyan előtanulmányi rend szerint nem épül semmi a tárgyra, [[méréstechnika|méréstechnikából]] hivatkoznak rá.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 12.pdf

2022-01-17T11:44:09Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 11.pdf

2022-01-17T11:44:01Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 10.pdf

2022-01-17T11:43:54Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 9.pdf

2022-01-17T11:43:42Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 8.pdf

2022-01-17T11:43:31Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 7.pdf

2022-01-17T11:43:27Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 6.pdf

2022-01-17T11:43:19Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 3.pdf

2022-01-17T11:42:19Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 2.pdf

2022-01-17T11:42:10Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:MatA4 eloadas 2021 22 osz 1.pdf

2022-01-17T11:42:05Z

Deli Tamás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload