VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Beágyazott és ambiens rendszerek

2014-04-02T14:49:45Z

Deeagle: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek
| tárgykód = VIMIA347
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA347/
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347
}}

A tantárgy egy konkrét alkalmazás architektúrájának és működésének részletes elemzésén keresztül ismerteti a beágyazott rendszerek főbb tulajdonságait, technológiai és alkalmazási jellemzőit, és egyidejűleg példát mutat az emberi (pl. otthoni vagy munkahelyi) környezet részévé váló, elsősorban az életvitel és az életminőség szolgálatában álló beágyazott alkalmazásra, egy úgynevezett ambiens rendszerre.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során 1 házi feladatot kell legalább elfogadható szintűre megcsinálni.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul.

== Segédanyagok ==
* Jegyzetpályázatra badandó jegyzet darabjai
Kérem aki hibát talál bármelyikben, vagy érdemi észrevétele van az szóljon jegyzet írójának.
:*1.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]
:*2.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]
:*3.óra:
:*4.óra:
:*5.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése (,virtualizálás)]]
:*6.óra:
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347/jegyzet tanszéki honlapon].
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]] -Utóbbi pdf-hez megjegyzés: Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál. -A 7. feladatban, az f egyenesen a 3fs/2 hibásan van odaírva. Ott 3fs/4-nek kéne lennie, ahogy mellette is taglalja.

== Zárthelyik, vizsgák ==

*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Beágyazott és ambiens rendszerek

2014-04-02T14:30:21Z

Deeagle: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek
| tárgykód = VIMIA347
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA347/
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347
}}

A tantárgy egy konkrét alkalmazás architektúrájának és működésének részletes elemzésén keresztül ismerteti a beágyazott rendszerek főbb tulajdonságait, technológiai és alkalmazási jellemzőit, és egyidejűleg példát mutat az emberi (pl. otthoni vagy munkahelyi) környezet részévé váló, elsősorban az életvitel és az életminőség szolgálatában álló beágyazott alkalmazásra, egy úgynevezett ambiens rendszerre.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során 1 házi feladatot kell legalább elfogadható szintűre megcsinálni.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul.

== Segédanyagok ==
* Jegyzetpályázatra badandó jegyzet darabjai
Kérem aki hibát talál bármelyikben, vagy érdemi észrevétele van az szóljon jegyzet írójának.
:*1.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]
:*2.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]
:*3.óra:
:*4.óra:
:*5.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése (,virtualizálás)]]
:*6.óra:
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347/jegyzet tanszéki honlapon].
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]] -Utóbbi pdf-hez megjegyzés: Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál. -A 7. feladatban a f egyenesen a 3fs/2 hibásan van odaírva. Ott 3fs/4-nek kéne lennie, ahogy mellette is taglalja.

== Zárthelyik, vizsgák ==

*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Beágyazott és ambiens rendszerek

2014-03-03T07:31:23Z

Deeagle: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek
| tárgykód = VIMIA347
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA347/
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347
}}

A tantárgy egy konkrét alkalmazás architektúrájának és működésének részletes elemzésén keresztül ismerteti a beágyazott rendszerek főbb tulajdonságait, technológiai és alkalmazási jellemzőit, és egyidejűleg példát mutat az emberi (pl. otthoni vagy munkahelyi) környezet részévé váló, elsősorban az életvitel és az életminőség szolgálatában álló beágyazott alkalmazásra, egy úgynevezett ambiens rendszerre.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során 1 házi feladatot kell legalább elfogadható szintűre megcsinálni.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul.

== Segédanyagok ==
* Jegyzetpályázatra badandó jegyzet darabjai
Kérem aki hibát talál bármelyikben, vagy érdemi észrevétele van az szóljon jegyzet írójának.
:*1.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]
:*2.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]
:*3.óra:
:*4.óra:
:*5.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése (,virtualizálás)]]
:*6.óra:
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347/jegyzet tanszéki honlapon].
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]] Utóbbi pdf-hez megjegyzés: Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál.

== Zárthelyik, vizsgák ==

*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]

[[Category:Villanyszak]]

Beágyazott és ambiens rendszerek

2014-03-01T19:04:49Z

Deeagle: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek
| tárgykód = VIMIA347
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA347/
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347
}}

A tantárgy egy konkrét alkalmazás architektúrájának és működésének részletes elemzésén keresztül ismerteti a beágyazott rendszerek főbb tulajdonságait, technológiai és alkalmazási jellemzőit, és egyidejűleg példát mutat az emberi (pl. otthoni vagy munkahelyi) környezet részévé váló, elsősorban az életvitel és az életminőség szolgálatában álló beágyazott alkalmazásra, egy úgynevezett ambiens rendszerre.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során 1 házi feladatot kell legalább elfogadható szintűre megcsinálni.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul.

== Segédanyagok ==
* Jegyzetpályázatra badandó jegyzet darabjai
Kérem aki hibát talál bármelyikben, vagy érdemi észrevétele van az szóljon jegyzet írójának.
:*1.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Jegyzet]]
:*2.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Jegyzet]]
:*3.óra:
:*4.óra:
:*5.óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Jegyzet]]
:*6.óra:
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347/jegyzet tanszéki honlapon].
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]] Utóbbi pdf-hez megjegyzés: Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál.

== Zárthelyik, vizsgák ==

*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]

[[Category:Villanyszak]]

Fájl:Bambi jegyzet 2014.02.24. 05.pdf

2014-03-01T18:54:48Z

Deeagle: MsUpload

MsUpload

Fájl:Bambi jegyzet 2014.02.13. 02.pdf

2014-03-01T18:54:47Z

Deeagle: MsUpload

MsUpload

Fájl:Bambi jegyzet 2014.02.10. 01.pdf

2014-03-01T18:54:46Z

Deeagle: MsUpload

MsUpload

Laboratórium 2 - 1. Mérés ellenőrző kérdései

2014-02-23T09:39:51Z

Deeagle: /* 5. Milyen fázisszög mérési módszereket ismer? */

{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 1. Mérés: Egyszerű áramkör megépítése és bemérése}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Mi az ofszet feszültség?==
A megvalósított műveleti erősítő belső aszimmetriái és az elemek pontatlansága következtében a bemenetre (differenciális módusban) adott zérus feszültség hatására a kimeneten nem zérus feszültség mérhető (kimeneti ofszet feszültség).

==2. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?==

'''Bemeneti ofszet feszültség:''' Az a szimmetrikus (differenciális módusú) bemeneti feszültség, amely az erősítő kimenetén nulla feszültséget eredményez.

'''Kimeneti ofszet feszültség:''' Az a feszültség, ami az erősítő kimenetén mérhető akkor, amikor a bemenetén zérus feszültség van.

Megközelítőleg: <math>U_{ki,off}=A \cdot U_{be,off}</math>

==3. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?==
A bemenetre szinuszos jelet kapcsolva a kimenetet vizsgáljuk. A bemenet amplitúdóját addig növeljük, amíg a kimeneti jel torzítani kezd.

==4. Hogyan méri meg egy erősítő erősítési tényezőjét (A0)?==
Az erősítés a kimeneti és a bemeneti jel amplitúdójának hányadosa, ha a bemeneti jel az erősítőt nem vezérli túl (lineáris tartomány).

==5. Milyen fázisszög mérési módszereket ismer?==
* '''Időintervallumok aránya (késleltetés és periódusidő):''' A két azonos frekvenciájú jelet az oszcilloszkóp két csatornájára visszük, majd megmérjük az azonos fázishelyzetnek megfelelő értékek időbeli távolságát (célszerű a nullátmenetet vizsgálni), ez legyen <math>\Delta T</math>, valamint a jel periódusideje <math>T</math>. Ha a két időintervallumot azonos időalappal mérjük, csak az időalap linearitása követelmény. A fázisszög (fokban): <math>\varphi=\frac{\Delta T}{T}\cdot360^\circ</math>.
* '''Lissajous ábrás fázisszög mérés:''' az oszcilloszkópot X-Y módban működtetjük, így az eltérítést mindkét irányban külső jel végzi. A csatornák földelése után a sugarat az oszcilloszkópon a tengelymetszetekre állítjuk, majd a jeleket az oszcilloszkópra csatoljuk. A fázistolást a valamely irányú tengelymetszetek távolsága (a) és az ugyanabban az irányban a lévő maximumok távolsága (b) alapján számolhatjuk. Az összefüggés: <math>\varphi=\arcsin\frac{a}{b}</math>.

==6. Milyen műszereket használ a Bode-diagram mérésekor?==
* Függvénygenerátor: A különböző frekvenciájú szinuszjelek előállításához, esetleg sweeped- vagy multisine.
* Feszültségmérő: A kimeneti amplitúdók méréséhez - Csak léptetett szinusz esetén.
* Vagy: Oszcilloszkóp - Léptetett szinusz esetén csúcsérték/effektívérték-mérés, többi esetben beépített FFT funkció.

==7. Hogyan méri meg egy erősítő bemeneti ellenállását?==
<math>R_{be}=\frac{U_{be}}{I_{be}}=Z_{be}</math>

Soros feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=Z_{be} \cdot (1+H)</math>

Párhuzamos feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=\frac{Z_{be}}{1+H}</math>, ahol Zbe a visszacsatolás nélküli bemeneti ellenállás, H a hurokerősítés.

==8. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor váltakozóáramú transzfer karakterisztikáját?==
Az oszcilloszkóp X-Y üzemmódjában az X bemenetre a komparátor bemenetét kapcsoljuk, az Y bemenetre pedig a kimenetét. Függvénygenerátorral gerjesztjük a komparátor bemenetét.

==9. A bemenő jelnek mekkora amplitúdójú és milyen hullámformájú jelet célszerű választani?==
A bemenő jelet érdemes szinusznak választani, hogy egy adott frekvencián vizsgálhassuk az áramkör működését. A szinusz amplitúdóját pedig úgy kell megválasztani, hogy a komparátor átbillenjen, de ne vezéreljük túl.

==10. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?==

<math>A \longrightarrow \infty</math>

<math>R_{be} \longrightarrow \infty</math>

<math>R_{ki} \longrightarrow 0</math>

<math>I_{be} \longrightarrow 0</math>

<math>U_{be} \longrightarrow 0</math>

Az ideális műveleti erősítő ofszet feszültsége és bias árama tehát zérus.

==11. Mekkora feszültség mérhető egy ideális műveleti erősítő „+” és „-” bemenete között, ha nincs túlvezérelve?==
Ideális műveleti erősítő invertáló (-) és neminvertáló (+) bemenete közt nincs potenciálkülönbség.

[[Category:Villanyalap]]

Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.

2014-01-20T20:56:11Z

Deeagle: /* 9. feladat */

__NOTOC__
{{Vissza|Infokommunikáció}}

A 2014. január 7-i Infokommunikáció-vizsga feladatai és megoldásai. A 2. és 9. feladat három, a többi két pontot ér.

==1. feladat==
'''Adott egy kód, mely a 2 bites üzenetekből a következő kódszavakat álltja elő:
*00: 00000
*01: 01110
*10: 10101
*11: 11011

'''a) Adja meg a kód szisztematikus generátormátrixát! v=(01010) vett szó esetén melyik kódszó lett kiküldve a legnagyobb valószínűséggel?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= k=2 (üzenethossz), n=5 (kódszóhossz)<br\>
A G szisztematikus generátormátrix azon két kódszóból áll, melyeknek első 2-2 bitjéből egységmátrix alakítható ki.
<math>G= \left[ \begin{matrix} 1 & 0 & 1 & 0 & 1\\ 0 & 1 & 1 & 1 & 0 \end{matrix} \right]</math> Az első két oszlop egy k-s egységmátrix, a harmadik-ötödik sorok pedig B mátrixot alkotják. <br\>
A 01110 kódszó csak 1 bitben tér el v-től, míg a többi több bitben, így valószínűleg ez lett kiküldve.
}}

'''b) Adja meg a paritásellenőrző mátrixot! A fenti v-re adja meg a szindrómát!'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A paritásellenőrző mátrix B transzponáltjának és egy (n-k)-s egységmátrixnak egymás mellé rakásából alakul ki. <math>H=\left[ \begin{matrix}
1 & 1 & 1 & 0 & 0\\0 & 1 & 0 & 1 & 0\\1 & 0 & 0 & 0 & 1 \end{matrix} \right] </math><br\>
A szindróma: <math>S=H*v^T=\left[ \begin{matrix}
1 & 1 & 1 & 0 & 0\\0 & 1 & 0 & 1 & 0\\1 & 0 & 0 & 0 & 1 \end{matrix} \right] * \left[ \begin{matrix} 0 \\ 1 \\ 0 \\ 1 \\ 0 \end{matrix} \right]=
\left[ \begin{matrix} 1 & 0 & 0 \end{matrix} \right]</math>
}}

==2. feladat==
[[Kép:Infokomm vizsga 20140107-1.png|400px]]<br\><br\>
'''a) Frekvencia- vagy fázismodulált a képen látható jel? Miért?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Frekvenciamodulált, mert a moduláló jel függvényében változik a modulált jel frekvenciája (sűrűsödnek/ritkulnak a nullátmenetek).
}}

'''b) Becsülje meg a jel frekvencia- és fázislöketét!'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=a modulált jel alakja: <math>s(t)=U\cdot cos(2\pi{f_v}+m(t)),</math> ahol <math>m(t)={\Phi_D}\cdot sin(2\pi{f_m}t) </math>

Az oszcilloszkóp képről leolvasható adatok:

<math>{f_v}=50kHz</math>

<math>{f_m}=2.5kHz</math>

<math>U=\frac{14.8V}{2}=7.4V</math>

<math>\Phi_D=\frac{4}{2}=2 rad</math> a moduláló jel amplitúdója

<math>{f_D}=\frac{1}{2\pi}\cdot max(|m'(t)|)=\frac{1}{2\pi}\Phi_D\cdot 2\pi{f_m}=2\cdot 2.5kHz=5kHz</math>

}}

'''c) Milyen demodulátort javasolna? Rajzolja fel a blokkvázlatát!'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Pl: számláló típusú demodulátort.<br\>[[Kép:Infokomm vizsga 20140107-2.png|500px]]
}}

==3. feladat==
'''Egy a 900 MHz-es sávban működő vevőantennával az interferenciazóna határán dolgozunk. Az antenna 5 m magasan van.'''<br\>
'''a) Hány dB-vel változik a teljesítmény, ha a vevőantennánk magasságát felére csökkentjük?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=<math>|E_r|=2*|E_0|*|\sin(\frac{2*h_t*h_r}{\lambda*r})|</math> Az interferenciazóna határán a szinusz argumentuma pontosan <math>\frac{\pi}{2}</math>, tehát <math>|E_{rmax}|=2*|E_0|</math>. Ha felére csökkentjük hr értékét, a szinusz argumentuma is feleződik. <math>|E_r|=2*|E_0|*\sin(\frac{\pi}{4})=2*|E_0|*\frac{\sqrt{2}}{2}=|E_{rmax}|*\frac{\sqrt{2}}{2}</math>

A teljesítmény a térerősség négyzetével arányos, tehát az eredeti állapothoz képest feleződni fog, ami '''3 dB-es csökkenést''' jelent.
}}

'''b) Hány dB-vel változik a teljesítmény, ha a vevőantennánk magasságát kétszeresére növeljük?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az előbbi képletbe kétszeres hr-t helyettesítve a szinusz argumentuma <math>\pi</math> lesz. <math>|E_r|=2*|E_0|*\sin{\pi}=0 \frac{V}{m}</math>

Nulla térerősség esetén a teljesítmény is 0 watt, ami dB-skálán <math>-\infty</math>. Bármekkora is volt tehát a kezdeti teljesítmény, az antenna magasságának kétszerezése után '''végtelen decibellel csökkent''' az értéke.
}}

==4. feladat==
'''Egy AM-DSB modulált jel frekvenciája 80 kHz, a moduláló jel 20 kHz-es szinuszjel. A modulált jel csúcsértéke 2,5 V, a modulációs mélység 25%.'''<br\>
'''a) Rajzolja fel a jel egy legalább 50 mikroszekundum hosszú szakaszát!'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=<math>U_v+A=2.5, A=0.25*U_v \Rightarrow A=0.5 V, U_v=2 V</math><br\>
<math>\frac{1}{20 kHz}=50 \mu s</math>, tehát a teljes jel 1 periódusa, a vivőjel 4 periódusa fér be a megadott intervallumba.<br\>
[[Kép:Infokomm vizsga 20140107-4.png|500px]]
}}

'''b) Írja fel a modulált jel időfüggvényét! Milyen mértékegységben kell beírni az idő értékét? Milyen frekvenciájú összetevői vannak a modulált jelnek, és mennyi ezek amplitúdója?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A frekvencia kHz-ben van megadva, az időt ezért ms-ban kell beírni.<br\>
<math>S_{AM}(t)=(2+0.5*\sin(2\pi20t))*\cos(2\pi80t)</math><br\>
A jel komponensei és amplitúdójuk:
*80 kHz : 2 V
*80-20 = 60 kHz : 0,5/2=0,25 V
*80+20 = 100 kHz : 0,5/2=0,25 V
}}

==5. feladat==
'''Szuperheterodin vevő középfrekvenciája 10,7 MHz.'''<br\>
'''a) Felső keverést alkalmazva hova kell hangolnunk a vevő oszcillátorát, hogy a 107 MHz-es frekvenciájú adót hallgassuk?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Felső keverés: <math>F_o > F_v</math>, ahol Fv az adó frekvenciája.<br\>
<math>F_o=F_v+f_{KF}=107+10.7=117.7 MHz</math>
}}

'''b) Mekkora az előbbi adó tükörfrekvenciája?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=<math>F_t=F_v+2*f_{KF}=F_o+f_{KF}=107+21.4=128.4 MHz</math>
}}

==6. feladat==
Egy digitális rendszerben a bemenő és a visszaállító szűrő is ideális aluláteresztő jellegű, de sávszélességük nem egyezik meg. A bemenetre 1 kHz-es szimmetrikus négyszögjelet adunk, aminek minden páratlan felharmonikusa létezik az alapharmonikus mellett, de a kimeneten csak 1, 3, 7, 9 kHz-es komponensek jelennek meg.<br\>
'''a) Mekkora lehetett a bemenő és a visszaállító szűrő sávszélessége?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=*Nincs 5 kHz-es felharmonikus, de 3 kHz-es van, tehát a bemenő szűrő sávszélessége nagyobb, mint 3 kHz, de kisebb, mint 5 kHz.
*A legnagyobb komponens értéke 9 kHz, tehát a visszaállító szűrő sávszélessége nagyobb 9 kHz-nél.
}}

'''b) A fenti adatok alapján adja meg a mintavételi frekvenciát!'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A mintavételezés során az bemenő szűrő által leszűrt jelünk spektruma fs egész számú többszörösei körül ugyanúgy megjelenik, ez hozza be a 7 és 9 kHz-es komponenseket a kimeneten (amiket a bemenő szűrő alapvetően levágott). A mintavételi frekvencia egész biztosan 2n MHz alakú, ahol n egész szám. Mivel a bemenő szűrő csak az alapharmonikust és a harmadik felharmonikust engedte át, a mintavételi frekvenciától plusz-mínusz 1 és 3 kHz-re jelennek meg komponensek. 2, 4, 6, 8 kHz-es mintavételezés esetén ez egészen biztosan behozna egy 5 kHz-es komponenst, olyan viszont nincs a kimeneten. A '''10 kHz-es mintavételi frekvencia''' viszont megfelel a követelményeknek: 10-1=9, 10-3=7, amennyiben a kimenő szűrő sávszélessége kisebb, mint 11 kHz (10+1=11, 10+3=13 kHz-es komponensek levágása miatt).
}}

==7. feladat==
'''a) Mi a fair queuing előnye a szigorú prioritáskezeléssel szemben?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Nincs éhezés a rendszerben.
}}

'''b) Mi a WFQ algoritmus előnye a fair queuing-gal szemben?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= WFQ = weighted fair queuing, előnye, hogy súlyozott: a fontosabb folyamatok gyakrabban jutnak erőforrásokhoz, mint a kevésbé fontosak.
}}

==8. feladat==
'''Egy GSM-rendszerben MS-A1 és MS-A2 is az <math>\alpha</math> hálózat előfizetője, de MS-A2 a <math>\beta</math> hálózatban roamingol.'''<br\>
''a)-b) ill. c)-d) együtt érnek 1-1 pontot''<br\>
'''a) MS-A1 hívja MS-A2-t. Melyik VLR kerül lekérdezésre a HLRα által?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=VLRβ
}}

'''b) Melyik MSC értesül erről?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=MSCα
}}

'''c) Mely hálózati elemek értesülnek MS-A2 beszélgetés közbeni hálózaton belüli mozgásáról?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=HLRα, BTSβ, BSCβ, MSCβ, VLRβ
}}

'''d) A hívás bontása után MS-A2 SMS-t ír MS-A1-nek, aki a tengerbe dobta készülékét. Melyik hálózati elem tárolja az SMS-t annak kézbesítéséig/lejártáig?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=SMSCα
}}

==9. feladat==
'''DVB-C rendszerben 64QAM helyett 256QAM-et használunk. 8 MHz-es a raszter, 33,3333%-os lekerekítésű emelt koszinuszos a spektrum.<br\>
'''a) Mekkora a szimbólum- és a bitsebesség? Hány csatorna fér el a rendszerben, ha egy csatorna átlagos sávszélessége 1,5 Mbps?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=<math>\alpha=\frac{1}{3}</math><br\>
Szimbólumsebesség: <math>8 MHz=2*\frac{1}{2T}*(1+\alpha) \Rightarrow \frac{1}{T}=8*10^6*\frac{3}{4}= 6 MBaud</math><br\>
A 256QAM egy szimbólumban <math>\log_{2} 256=8</math> bitet visz át, a bitsebesség tehát <math>6 MBaud*8\frac{bit}{szimbolum}=48 Mbps</math><br\>
A rendszerben <math>\frac{48}{1.5}=32</math> csatorna fér el.
}}

'''b) Mik a 6 Mbps sebességű kódoló használatának előnyei ill. hátrányai?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=*Előny: a 6 Mbps-es csatornán jobb képminőséget lehet szolgáltatni (akár már HD-t is)
*Hátrány: több helyet foglal el egy csatorna -> kevesebb csatorna fér el egy raszterben
}}

'''c) Mik az előnyei és hátrányai annak, ha 64QAM helyett 1024QAM-et használunk?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=*Előny: 6 helyett 10 bit átvitele egy jelzési időn belül, nagyobb bitsebesség.
*Hátrány: nagyobb teljesítményigény, kisebb zajtűrés
}}

==10. feladat==
'''a) A Kraft-egyenlőtlenség segítségével bizonyítsa be, hogy lehet-e egyértelműen megfejthető kódot készíteni a következő kódszóhosszakkal: 2,2,3,3,3,4,4,4,4!'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Ha teljesül a Kraft-egyenlőtlenség: <math>\sum_{i=1}^N 2^{-l_i} \leq 1</math>, ahol li az i-edik kódszó hossza, akkor lehet egyértelműen megfejthető kódot készíteni.

<math>2*{2^{-2}}+3*{2^{-3}}+4*{2^{-4}}=\frac{18}{16} > 1</math>, tehát '''nem lehetséges'''.
}}

'''b) Készítsen prefixmentes kódot az alábbi kódszóhosszakkal: 2,2,3,3,3,5,5,5,5'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= Prefixmentes kód: egyik kódszó sem előtagja a másiknak. Jó megoldás például:
*2 hosszúak:
**00
**11
*3 hosszúak:
**010
**011
**100
*5 hosszúak:
**10100
**10101
**10110
**10111
}}

[[Kategória:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok

2014-01-16T21:09:12Z

Deeagle: /* 38. Feladat: Koaxiális kábel szivárgási ellenállásából fajlagos vezetőképesség számítása */

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán húzható számolási feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, mivel a vizsgán is csak a számolás menetére és elméleti hátterére kíváncsiak.

'''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletes megoldással is.'''

'''Már az is nagy segítség, ha legalább az általad húzott feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT beírod ide!'''
{{noautonum}}
=== 38. Feladat: Koaxiális kábel szivárgási ellenállásából fajlagos vezetőképesség számítása ===
Egy koaxiális kábel erének a sugara <math>{r_1} = 2mm</math>, köpenyének belső sugara <math>{r_2} = 6mm</math>. Mekkora a szigetelőanyag <math>\sigma</math> fajlagos vezetőképessége, ha a kábel <math>l = 200m</math> hosszú szakaszának ellenállása <math>R = 4M\Omega</math>?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Először is vegyük fel a koaxiális kábel elektrosztatikai modelljét (hengerkondenzátor) és számoljuk ki a hosszegységre eső kapacitását. Ezt úgy tehetjük meg, hogy előbb kiszámoljuk a potenciálkülönséget az ér és a köpeny között, majd kifejezzük a kapacitást.

<math>
U = {q \over {2\pi \varepsilon }}\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}} = {{ql} \over {2\pi \varepsilon }}\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}
</math>

<math>
q = U{{2\pi \varepsilon } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}}
</math>

Ebből a hosszegységre eső kapacitás:

<math>
C = C'l
</math>

<math>
C \buildrel \Delta \over = {Q \over U} = {{ql} \over U} \to C' = {C \over l} = {{{{ql} \over U}} \over l} = {q \over U} = {{U{{2\pi \varepsilon } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}}} \over U} = {{2\pi \varepsilon } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}}
</math>

Majd használjuk az elektrosztatika ill. az áramlási tér közötti analógiákat.

<math>
C' \leftrightarrow G'
</math>

<math>
\varepsilon \leftrightarrow \sigma
</math>

Amit áthelyettesítve megkapjuk a hosszegységre eső konduktanciát.

<math>
G' = {{2\pi \sigma } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}}
</math>

Most kifejezzük a hosszegységre eső konduktanciát a szivárgási ellenállásből és a vezeték hosszából. Ha ez megvan akkor csak ki kell rendezni a fajlagos vezetőképességre az egyenletet.

<math>
G = {1 \over R} = G'l \to G' = {1 \over R}{1 \over l}
</math>

<math>
G' = {1 \over R}{1 \over l} = {{2\pi \sigma } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}} \to \sigma = {{\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}} \over {2\pi }}{1 \over R}{1 \over l}
</math>
}}

=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===
Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség <math> J = e_z* 5 {kA \over m^2} </math>. Mekkora a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró <math> A=80 cm^2 </math> felületen átfolyó áram?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
A J áramsűrűség-vektor megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát. A J áramsűrűség-vektor z irányú, nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk.

<math>I = \int_A J dA</math>, esetünkben <math> I = J * A * \sin60^\circ=5000*80*10^{-4}*\sin60^\circ= 34.64A</math>
}}

=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól '''''4m''''' távolságban. Az egyiken '''''2A''''', a másikon '''''3A''''' folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.

H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át az egyik vezeték. Mivel a mágneses térerősségvektor a körvonal minden pontjában érintő irányú, így a vonalintegrál szorzássá egyszerűsödik.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

<math>H_1 2 d \pi = I_1 \longrightarrow H_1 = \frac{I_1}{2 d \pi}</math>

Tudjuk még, hogy <math>B = \mu_0 H</math> vákuumban.

A Lorentz-erő képlete is szorzássá egyszerűsödik, mivel a vektorok derékszöget zárnak be egymással:

<math>F = q (v \times B ) = I (l \times B)</math>, ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m.

Innen a megoldás:

<math>F_{12} = I_2 l B_1 = I_2 l \mu_0 H_1 = \frac{\mu_0 l I_1 I_2}{2 d \pi} = \frac{4 \pi 10^{-7} \cdot 1 \cdot 2 \cdot 3}{2 \cdot 4 \cdot \pi} = 3 \cdot 10^{-7} N</math>

Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, akkor taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:

<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math>
}}

=== 52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója===
Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma <math>N_1</math>, a másiké <math>N_2</math>. A toroid közepes sugara <math>r</math>,
keresztmetszetének felülete <math>A</math>, relatív permeabilitása <math>\mu_r</math>. Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A kölcsönös induktivitás definíció szerint:

<math>L_{12}=\frac{\Psi_{21}}{I}=\frac{N_2\Phi_{21}}{I}=\frac{N_2\int_{A_1} \vec{B_2}\mathrm{d}\vec{A_1}}{I}=\frac{N_2B_2N_1A}{I}=
\frac{N_2\mu_0\mu_rH_2N_1A}{I}=\frac{N_2\mu_0\mu_rIN_1A}{I2r\pi}=\frac{\mu_0\mu_rN_1N_2A}{2r\pi}</math>

}}

=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===
Hányszorosára változik egy '''''L''''' önindukciós együtthatóval rendelkező '''''I1 = 2A''' árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan '''''I2 = 5A''''' -re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.

Egy bármilyen tekercs fluxusa az <math>\Psi=L*I</math> képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: <math>\frac{\Psi_2}{\Psi_1}=\frac{L*I_2}{L*I_1}=\frac{I_2}{I_1}=2.5</math>

Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math>
}}

=== 59. Feladat: Kondenzátor dielektrikumában disszipált teljesítmény ===

Adott egy kondenzátor, melynek fegyverzetei között egy <math>\sigma=50 {nS \over m}</math> fajlagos vezetőképességű dielektrikum helyezkedik el.
A kondenzátor <math>A=100 cm^2</math> felületű fegyverzetei egymástól <math>d=20 mm</math> távolságra helyezkednek el. Határozza meg a dielektrikumban disszipált teljesítményt, ha a kondenzátor fegyverzeteire <math>U = 1.2 kV</math> feszültséget kapcsolunk.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

A dielektrikum <math>G</math> konduktanciájának meghatározására alkalmazható stacionárius áramlás - elektrosztatika betűcserés analógia, mivel a két jelenséget ugyanolyan alakú differenciálegyenletek és azonos peremfeltételek írják le.

<math>G=C_{\varepsilon \leftarrow \sigma}=\sigma * {A \over d}=50*10^{-9}*{100*10^{-4} \over 20*10^{-3}}=2.5*10^{-8} S</math>

A dielektrikumban disszipált teljesítmény innét már könnyen számolható az ismert képlet alapján:

<math>P=U^2*G=1200^2*2.5*10^{-8}=36 mW</math>

}}

=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===
Egy '''''r = 0.09m''''' sugarú vékony falú rézcső belsejében, a tengelytől '''''d = 0.03m''''' távolságra, azzal párhuzamosan egy vékony rézvezeték helyezkedik el. Mindkét vezető elég hosszú és '''''I = 5A''''' nagyságú egyenáram folyik bennük, de ellenkező irányban. Mekkora az eredő mágneses térerősség nagysága a tengelyben?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A feladatot bontsuk két részre. Első körben az Ampere-féle gerjesztési törvény segítségével megállapítható, hogy a rézcső belsejében a mágneses térerősség nagysága, csakis a belső rézvezeték elhelyezkedésétől és az abban folyó áram nagyságától függ.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

Ez onnét látszik, hogyha olyan zárt L görbe mentén integrálunk, ami a rézcsőn belül vezet, akkor a görbe által kifeszített síkon csakis a vékony rézvezeték árama megy át.

Második körben meghatározható a vékony rézvezeték által a tengely mentén keltett mágneses térerősség nagysága. Szimmetria okokból a vékony rézvezeték mágneses tere hengerszimmetrikus, az erővonalak koncentrikus körök, ezért a mágneses térerősségvektor mindig érintő irányú, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2 *0.03 \pi} \approx 26.53 {A \over m}</math>
}}

=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===
Egy ideális távvezeték mentén a feszültség komplex amplitúdója az <math>U(z) = (3+4j)*e^{-j \beta z} + (2-j)*e^{j \beta z}</math> függvény szerint változik. Adja meg az állóhullámarányt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A megadott függvényből kiolvasható a hullám beeső (pozitív irányba halad --> - j*béta*z ) és a reflektált (negatív irányba halad --> + j*béta*z ) komponenseinek komplex amplitúdói:

<math>U^+ = 3+4j</math>

<math>U^- = 2-j</math>

''Megjegyzés:'' A feladat megadható úgy is, hogy U(x) függvényt adják meg. Ekkor a beeső komponenshez (U2+) tartozik a pozitív, a reflektálthoz (U2-) pedig a negatív hatványkitevő!

Kapcsolat a két fajta paraméterezés között:

<math>U_2^+ = U^+ e^{- \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^+ e^{- j \beta l} </math>

<math>U_2^- = U^- e^{ \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^- e^{ j \beta l} </math>

Ezekből felírható a távvezeték reflexiós tényezőjének abszolút értéke definíció szerinti "x" paraméterezéssel, majd ebből "z" szerinti paraméterezéssel:

<math>|r|=\left| {U_{reflektalt} \over U_{beeso}} \right|= \left| {U_2^- \over U_2^+ } \right|=\left| {U^- \over U^+ } e^{j2 \beta l} \right| = \left| {U^- \over U^+ } \right| =\left| {2-j \over 3+4j } \right| = {1 \over \sqrt{5}} = 0.447</math>

Ebből pedig már számolható a távvezeték állóhullámaránya:

<math>\sigma = {1+|r] \over 1-|r| } = {1+0.447 \over 1-0.447 } \approx 2.62</math>

}}

=== 81. Feladat: Egyenfeszültséggel gerjesztett távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása ===
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültségforrást kapcsolunk rá. Milyen lesz a kialakuló hullámforma a távvezetéken? Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség <math>U_0/2</math> lesz!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Először határozzuk meg, hogy milyen lesz a kialakuló hullámforma. Ehhez vegyük a távvezetéken kialakuló idő és helyfüggő feszültségfüggvény általános alakját:

<math>u(t,z)=|U^+|*e^{- \alpha z}*cos(\omega t - \beta z + \varphi^+)+|U^-|*e^{ \alpha z}*cos(\omega t + \beta z + \varphi^-)</math>

Mivel a távvezeték végtelen hosszúságú, így nincs reflektált komponens, tehát a második tag nulla. Továbbá mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket azaz <math>\omega =0</math>, ezért az alant lévő számításból látszik, hogy a terjedési együttható tisztán valós lesz, tehát <math>\beta = 0</math>. Az egyenfeszültségből következik, hogy a <math>\varphi </math> kezdőfázis is zérus. Ezeket mind felhasználva adódik, hogy a koszinusz argumentuma konstans 0, tehát a koszinusz értéke konstans 1.

Tehát távvezetéken kialakuló feszültség idő- és helyfüggvénye (gyakorlatilag az időtől független lesz):

<math>u(t,z)=U_0*e^{- \alpha z}</math>

Ebből látszik, hogy a kialakuló hullámforma egy <math>U_0</math>-tól induló a végtelenben exponenciálisan lecsengő görbének felel meg.

A kérdéses "z" távolság meghatározásához, először ki kell számolnunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (<math>\alpha</math>), feltéve hogy <math>\omega =0</math>, hiszen egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:

<math>\alpha=Re\left\{ \gamma \right\}=Re\left\{ \sqrt{(R'+j\omega L')(G'+j\omega C')} \right\}=Re\left\{ \sqrt{R'*G'} \right\}=\sqrt{R'*G'}=\sqrt{0.02*5*10^{-6}}=3.16*10^{-4}{1\over m}</math>

Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:

<math>U_0*e^{-\alpha*z}={U_0 \over 2}</math>

<math>e^{-\alpha*z}=0.5</math>

<math>-\alpha*z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16*10^{-4}}=2.192 km</math>
}}

=== 86. Feladat: Ideális távvezeték feszültségének számítása ===
Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája <math>500\Omega</math>, hossza pedig <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: <math>2A</math> illetve <math>500V</math>. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Tudjuk, hogy <math>\beta = \frac{2 \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math>

Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét, majd behelyettesítünk:

<math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2 = cos \left( {\pi \over 4} \right)*500 + j * sin \left( {\pi \over 4} \right) * 500 * 2 = (354 + j707)V</math>
}}

=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram effektív értéke ===

Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\Phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-\omega*0.03*cos(\omega t)</math>

Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: <math>u_i=-30*cos(\omega t) V</math>

Innen a feszültség effektív értéke: <math>U_{eff}={30 \over \sqrt 2} V</math>

Az áram effektív értéke pedig: <math> I_{eff}={U_{eff} \over R}={6 \over \sqrt 2} A</math>
}}

=== 95. Feladat: Zárt vezetőgyűrűben indukált áram időfüggvénye ===

Adott egy <math>R</math> ellenállású vezetőgyűrű a lap síkjában. A gyűrű által határolt mágneses fluxus időfüggvénye: <math>\Phi (t) = \Phi_0 + \Phi_1 *sin(\omega t)</math>. Adja meg a a gyűrűben indukált áram <math>i(t)</math> időfüggvényét, ha a fluxus a papír síkjából kifelé mutató indukció vonalak mentén pozitív értékű.

Volt egy ábra is: A lap síkjában a vezetőgyűrű, a mágneses indukcióvonalak a lap síkjára merőlegesek és a bejelölt áram referenciairánya pedig az óramutató járásával megegyező irányú.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

Az indukálási törvény alapján, meghatározható a vezetőgyűrűben indukált feszültség. A Lenz-törvényből adódó NEGATÍV előjelet azonban most hagyjuk el, mivel most előre megadott referenciairányaink vannak. Majd a végén kiokoskodjuk, hogy szükséges-e extra mínuszjel:

<math>u_i={d\Phi(t) \over dt}= \Phi_1* \omega * cos(\omega t)</math>

Ebből az áram időfüggvénye: <math>R={U \over I} \longrightarrow i(t)={u_i(t) \over R}={\Phi_1 \over R}* \omega * cos(\omega t)</math>

Most nézzük meg, hogy teljesül-e a jelenlegi referenciairányokkal a Lenz-törvény. A Lenz-törvény kimondja, hogy az indukált feszültség iránya olyan kell, hogy legyen, hogy az általa létrehozott áram által keltett mágneses mező akadályozza az indukciót létrehozó folyamatot, jelen esetben a fluxus megváltozását.

Vegyük az első negyedperiódusnyi időt. Ilyenkor a mágneses indukcióvektor a lap síkjából kifelé mutat és csökkenő erősségű. Tehát az indukált áramnak olyan mágneses mezőt kell létrehoznia, hogy annak indukcióvektorai az első negyedperiódusban a lap síkjából kifelé mutassanak, hiszen így akadályozzuk a fluxus csökkenését. A kiszámolt áramidőfüggvény az első negyedperiódusban pozitív értékű, tehát egybeesik a megadott referenciairánnyal. Az óramutató járásával megegyező irányba folyó áram a jobb kéz szabály szerint olyan mágneses mezőt hoz létre, melynek indukcióvektorai a lap síkjába befelé mutatnak. Ez pont ellentétes mint amire szükségünk van, tehát szükséges egy korrekciós mínuszjel a referenciairányok miatt.

Az indukált áram időfüggvénye tehát: <math>i(t)={\Phi_1 \over R}* \omega * cos(\omega t)</math>

}}

=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===
Az '''''xy síkon''''' helyezkedik el egy '''''3m''''' sugarú, kör alakú, zárt '''''l''''' görbe. A mágneses indukció a térben homogén, '''''z irányú''''' komponense '''''40ms''''' idő alatt '''''0.8T''''' értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az '''''l''''' görbe mentén?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-A*{ dB(t) \over dt}=-r^2\pi*{ \bigtriangleup B\over \bigtriangleup t}=-r^2\pi*{B_2-B_1\over\bigtriangleup t}=- 3^2\pi*{0-0.8\over0.04}=565.5 V </math>
}}

=== 107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény ===
Egy <math>A=1.5 mm^2</math> keresztmetszetű, '''''3m''''' hosszú hengeres vezetőben '''''10A''''' amplitúdójú '''''50 Hz'''''-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység <math> \delta = 9.7 mm</math>, a fajlagos vezetőképesség pedig <math> \sigma = 3.7*10^7 {S \over m}</math>. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A vezető sugara: <math>r=\sqrt{{1.5\over\pi}}=0.691mm<<\delta</math>

Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima "l" hosszúságú, "A" keresztmetszetű és "szigma" fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.

<math>R={1 \over \sigma}*{l \over A}={1 \over 3.7*10^{7}}*{3 \over 1.5*10^{-6}}=54m\Omega</math>

A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat, csúcsérték van megadva és nem effektív):

<math>P={1\over2}*R*I^2={1\over2}*0.054*10^2=2.7W</math>

}}

=== 109. Feladat: Hengeres vezető belsejében az elektromos térerősség ===
Egy '''''2mm''''' sugarú, hosszú hengeres vezető '''''35 MS/m''''' fajlagos vezetőképességű anyagból van, a behatolási mélység '''''80µm'''''. A térerősség időfüggvénye a vezető felszínén <math>\vec{E}(t)=10*cos(\omega t)*\vec{n}_0</math>. Itt n egy egységvektor, ami a vezető hosszanti tengelyével párhuzamos.
Adja meg az áramsűrűség időfüggvényét a felülettől 2 behatolási mélységnyi távolságra!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Mivel: <math>\delta << r </math>

Így a mélység (z) függvényében a térerősség komplex amplitúdójának változása:
<math>E(z)=E_0*e^{-\gamma z}=E_0*e^{- \left( 1/ \delta + j/ \delta \right) z}=E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta}</math>

A differenciális Ohm-törvény: <math>\vec{J}=\sigma * \vec{E }</math>

Ezeket egybefésülve és áttérve időtartományba: <math>\vec{J}(z,t)=Re \left\{ \sigma * E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta} *e^{j \omega t} \right\} * \vec{n}_0 = \sigma *E_0 * e^{-z/ \delta} * cos \left( \omega t - {z \over \delta} \right) * \vec{n}_0 </math>

Behelyettesítés után <math>z= 2 \delta</math> mélységben: <math>\vec{J}(t)= 35*10^6 * 10 * e^{-2 \delta / \delta} * cos \left( \omega t - {2 \delta \over \delta} \right) * \vec{n}_0 = 47.37 * cos \left( \omega t - 2 \right) * \vec{n}_0 {MA \over m^2}</math>

}}

===111. Feladat: Behatolási mélység===
Vezetőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége minden 3 mm után a felére csökken. Határozza meg a behatolási mélységet, a csillapítási tényezőt és a fázistényezőt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
<math> \gamma = \alpha + j\beta </math> terjedési együttható

<math> \alpha </math> - csillapítási tényező

<math> \beta </math> - fázistényező

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} </math> behatolási mélység

Vezető anyagokban <math> \alpha = \beta </math> , mivel:

<math> \gamma = \sqrt{j\omega\mu (\sigma + j\omega\varepsilon)} </math>, azonban vezető anyagokban <math> \varepsilon << \sigma </math>, így a terjedési együttható: <math> \gamma \approx \sqrt{j\omega\mu\sigma} = \sqrt{j}\sqrt{\omega\mu\sigma} </math>

<math> \sqrt{j} = \sqrt{e^{j \pi/2}} = e^{j \pi/4} = \frac{1}{\sqrt{2}} + j\frac{1}{\sqrt{2}} </math>

<math> \gamma = \sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} + j\sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} </math>

Ebből <math> \delta </math> számításának módja:

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} = \frac{1}{\beta} = \sqrt{\frac{2}{\omega\mu\sigma}} </math> (de most nem ezt kell használni)

A térerősség amplitúdójának nagysága a vezetőben: <math> E(z) = E_0 e^{-\alpha z} = E_0 e^{-z/\delta} </math>

<math> E_0 e^{- (0.003\ \text{m})/\delta} = \frac{1}{2} E_0 </math>

<math> \delta = -\frac{0.003\ \text{m}}{\ln{\frac{1}{2}}} \approx 4.328\ \text{mm} </math>

<math> \alpha = \beta = \frac{1}{\delta} \approx 231\ \frac{1}{\text{m}}</math>
}}

=== 119. Feladat: Hullámimpedancia számítása ===

Egy adott <math>\mu_r=5</math> relatív permeabilitású közegben síkhullám terjed <math>\omega = 10 {Mrad \over s}</math> körfrekvenciával. A terjedési együttható értéke: <math>\gamma = j0.1 {1 \over mm}</math> Adja meg a közeg hullámellenállásának értékét!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A megoldáshoz két alapképlet ismerete szükséges a síkhullámokkal kapcsolatosan, ezek a távvezeték analógia ismeretében is egyszerűen levezethetők.

<math> Z_0 = \sqrt{\frac{j \omega \mu}{\sigma + j \omega \varepsilon }} </math>

<math> \gamma = \sqrt{j \omega \mu * (\sigma +j \omega \varepsilon) } </math>

Az első képlet gyök alatti kifejezésének csak a nevezője nem ismert. Ezt a második képletet négyzetre emelve, majd rendezve kapjuk:

<math> (\sigma +j \omega \varepsilon) = \frac{\gamma^{2}}{j \omega \mu } </math>

Ezt behelyettesítve az első egyenlet nevezőjébe:

<math> Z_0 = \sqrt{\frac{(j \omega \mu)^{2}}{\gamma^{2}}}</math>

A gyökvonás elvégzése után az eredményt megadó formula:

<math> Z_0 = \frac{j \omega \mu}{\gamma} = {j 10^7 * 5 * 4 \pi * 10^{-7} \over j 10^2}=0.628 \Omega</math>

Behelyettesítés előtt ω és γ értékét alakítsuk megfelelő mértékegységre (1/s és 1/m), illetve figyeljünk hogy μ = μ0*μr

}}

=== 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény ===
Egy Hertz-dipólus az origó síkjában <math>\vartheta =0</math> szögben áll. Írja fel az összes kisugárzott teljesítményt <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományban a Poynting-vektor és a Hertz-dipólus irányhatásának segítségével!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A Hertz-dipólus által kisugárzott teljes teljesítmény:

Felhasználható egyenletek:

<math>
S(r) = {{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {\rm{4}}}{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)^{\rm{2}}}{{{{\sin }^2}\vartheta } \over {{r^{\rm{2}}}}}{{\rm{Z}}_{\rm{0}}}
</math>

<math>
D=1.5
</math>
, Hertz-dipólusra

Először is nézzük meg az irányhatás definícióját és alakítgassuk. A definícióban egy teljes gömbre számoljuk az eredményeket. Felhasználjuk, hogy a Poynting vektor térbeli átlaga, a kisugárzott teljesítmény, és egy R sugarú gömb felületének hányadosa.

<math>
{\rm{D = }}{{{{\rm{S}}_{{\rm{MAX}}}}(R)} \over {{{\rm{S}}_{{\rm{AVG}}}}(R)}} = {{\max \left( {{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {\rm{4}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{{{{\sin }^2}\vartheta } \over {{R^{\rm{2}}}}}{{\rm{Z}}_{\rm{0}}}} \right)} \over {{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over {{\rm{4\pi }}{{\rm{R}}^{\rm{2}}}}}}}{\rm{ = }}{{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {\rm{4}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {{R^{\rm{2}}}}}{{\rm{Z}}_{\rm{0}}}} \over {{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over {{\rm{4\pi }}{{\rm{R}}^{\rm{2}}}}}}}{\rm{ = }}{{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120\pi }}} \over {{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over {\rm{\pi }}}}}{\rm{ = }}{{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}} \over {{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}}}
</math>

Átrendezzük az egyenletett a keresett sugárzott telesítményre, és felhasználjuk, hogy a Hertz dipólus irányhatása 1.5

<math>
{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}} = {{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}} \over D} = {{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}} \over {1.5}} = {{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{\rm{80}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)^{\rm{2}}}
</math>

Ez a teljes gömbfelületen kisugárzott teljesítmény, de nekünk csak a <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományon kell, ami a sugárzás felső féltere.
Mivel a Hertz-dipólus tere szimmetrikus az x-y síkra, így a gömbben sugárzott teljesítmény fele pont a felső térrészben sogárzott teljesítmény lesz:

<math>
{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over 2} = {{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{\rm{80}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}} \over 2} = {{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{\rm{40}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)^{\rm{2}}}
</math>
}}

=== 149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény ===

Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor),
<br\><math>H(r)=\frac{I_0}{r}*\vec{e_\varphi}</math> (ahol <math>\vec{e_\varphi}</math> a fi irányú egységvektor).<br\>
Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r1, a külső vezető belső sugara r2, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A Poynting-vektor kifejezése: <math>S=E \times H \Rightarrow S(r)=E(r)*H(r)*\vec{e_z}</math> (ahol <math>\vec{e_z}</math> a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: <math>P=\int_{r_1}^{r_2} \int_0^{2\pi} \frac{U_0 I_0}{r^2} \mathrm{d}\varphi \mathrm{d}r=2\pi U_0 I_0(\frac{1}{r_1}-\frac{1}{r_2})=2\pi U_0 I_0 \frac{r_2-r_1}{r_1 r_2}</math>
}}

[[Kategória:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok

2014-01-16T20:54:06Z

Deeagle:

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán húzható számolási feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, mivel a vizsgán is csak a számolás menetére és elméleti hátterére kíváncsiak.

'''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletes megoldással is.'''

'''Már az is nagy segítség, ha legalább az általad húzott feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT beírod ide!'''
{{noautonum}}
=== 38. Feladat: Koaxiális kábel szivárgási ellenállásából fajlagos vezetőképesség számítása ===
Egy koaxiális kábel erének a sugara <math>{r_1} = 2mm</math>, köpenyének belső sugara <math>{r_2} = 6mm</math>. Mekkora a szigetelőanyag <math>\sigma</math> fajlagos vezetőképessége, ha a kábel <math>l = 200m</math> hosszú szakaszának ellenállása <math>R = 4M\Omega</math>?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Először is vegyük fel a koaxiális kábel elektrosztatika modelljét (hengerkondenzátor) és számoljuk ki a hosszegységre eső kapacitását. Ezt úgy tehetjük meg, hogy előbb kiszámoljuk a potenciálkülönséget az ér és a köpeny között, majd kifejezzük a kapacitást.

<math>
U = {q \over {2\pi \varepsilon }}\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}} = {{ql} \over {2\pi \varepsilon }}\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}
</math>

<math>
q = U{{2\pi \varepsilon } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}}
</math>

Ebből a hosszegységre eső kapacitás:

<math>
C = C'l
</math>

<math>
C \buildrel \Delta \over = {Q \over U} = {{ql} \over U} \to C' = {C \over l} = {{{{ql} \over U}} \over l} = {q \over U} = {{U{{2\pi \varepsilon } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}}} \over U} = {{2\pi \varepsilon } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}}
</math>

Majd használjuk az elektrosztatika ill. az áramlási tér közötti analógiákat.

<math>
C' \leftrightarrow G'
</math>

<math>
\varepsilon \leftrightarrow \sigma
</math>

Amit áthelyettesítve megkapjuk a hosszegységre eső konduktanciát.

<math>
G' = {{2\pi \sigma } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}}
</math>

Most kifejezzük a hosszegységre eső konduktanciát a szivárgási ellenálásből és a vezeték hosszából. Ha ez megvan akkor csak ki kell rendezni a fajlagos vezetőképességre.

<math>
G = {1 \over R}
</math>

<math>
G' = Gl = {1 \over R}l = {{2\pi \sigma } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}} \to \sigma = {{\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}} \over {2\pi }}{1 \over R}l
</math>
}}

=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===
Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség <math> J = e_z* 5 {kA \over m^2} </math>. Mekkora a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró <math> A=80 cm^2 </math> felületen átfolyó áram?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
A J áramsűrűség-vektor megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát. A J áramsűrűség-vektor z irányú, nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk.

<math>I = \int_A J dA</math>, esetünkben <math> I = J * A * \sin60^\circ=5000*80*10^{-4}*\sin60^\circ= 34.64A</math>
}}

=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól '''''4m''''' távolságban. Az egyiken '''''2A''''', a másikon '''''3A''''' folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.

H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át az egyik vezeték. Mivel a mágneses térerősségvektor a körvonal minden pontjában érintő irányú, így a vonalintegrál szorzássá egyszerűsödik.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

<math>H_1 2 d \pi = I_1 \longrightarrow H_1 = \frac{I_1}{2 d \pi}</math>

Tudjuk még, hogy <math>B = \mu_0 H</math> vákuumban.

A Lorentz-erő képlete is szorzássá egyszerűsödik, mivel a vektorok derékszöget zárnak be egymással:

<math>F = q (v \times B ) = I (l \times B)</math>, ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m.

Innen a megoldás:

<math>F_{12} = I_2 l B_1 = I_2 l \mu_0 H_1 = \frac{\mu_0 l I_1 I_2}{2 d \pi} = \frac{4 \pi 10^{-7} \cdot 1 \cdot 2 \cdot 3}{2 \cdot 4 \cdot \pi} = 3 \cdot 10^{-7} N</math>

Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, akkor taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:

<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math>
}}

=== 52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója===
Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma <math>N_1</math>, a másiké <math>N_2</math>. A toroid közepes sugara <math>r</math>,
keresztmetszetének felülete <math>A</math>, relatív permeabilitása <math>\mu_r</math>. Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A kölcsönös induktivitás definíció szerint:

<math>L_{12}=\frac{\Psi_{21}}{I}=\frac{N_2\Phi_{21}}{I}=\frac{N_2\int_{A_1} \vec{B_2}\mathrm{d}\vec{A_1}}{I}=\frac{N_2B_2N_1A}{I}=
\frac{N_2\mu_0\mu_rH_2N_1A}{I}=\frac{N_2\mu_0\mu_rIN_1A}{I2r\pi}=\frac{\mu_0\mu_rN_1N_2A}{2r\pi}</math>

}}

=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===
Hányszorosára változik egy '''''L''''' önindukciós együtthatóval rendelkező '''''I1 = 2A''' árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan '''''I2 = 5A''''' -re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.

Egy bármilyen tekercs fluxusa az <math>\Psi=L*I</math> képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: <math>\frac{\Psi_2}{\Psi_1}=\frac{L*I_2}{L*I_1}=\frac{I_2}{I_1}=2.5</math>

Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math>
}}

=== 59. Feladat: Kondenzátor dielektrikumában disszipált teljesítmény ===

Adott egy kondenzátor, melynek fegyverzetei között egy <math>\sigma=50 {nS \over m}</math> fajlagos vezetőképességű dielektrikum helyezkedik el.
A kondenzátor <math>A=100 cm^2</math> felületű fegyverzetei egymástól <math>d=20 mm</math> távolságra helyezkednek el. Határozza meg a dielektrikumban disszipált teljesítményt, ha a kondenzátor fegyverzeteire <math>U = 1.2 kV</math> feszültséget kapcsolunk.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

A dielektrikum <math>G</math> konduktanciájának meghatározására alkalmazható stacionárius áramlás - elektrosztatika betűcserés analógia, mivel a két jelenséget ugyanolyan alakú differenciálegyenletek és azonos peremfeltételek írják le.

<math>G=C_{\varepsilon \leftarrow \sigma}=\sigma * {A \over d}=50*10^{-9}*{100*10^{-4} \over 20*10^{-3}}=2.5*10^{-8} S</math>

A dielektrikumban disszipált teljesítmény innét már könnyen számolható az ismert képlet alapján:

<math>P=U^2*G=1200^2*2.5*10^{-8}=36 mW</math>

}}

=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===
Egy '''''r = 0.09m''''' sugarú vékony falú rézcső belsejében, a tengelytől '''''d = 0.03m''''' távolságra, azzal párhuzamosan egy vékony rézvezeték helyezkedik el. Mindkét vezető elég hosszú és '''''I = 5A''''' nagyságú egyenáram folyik bennük, de ellenkező irányban. Mekkora az eredő mágneses térerősség nagysága a tengelyben?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A feladatot bontsuk két részre. Első körben az Ampere-féle gerjesztési törvény segítségével megállapítható, hogy a rézcső belsejében a mágneses térerősség nagysága, csakis a belső rézvezeték elhelyezkedésétől és az abban folyó áram nagyságától függ.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

Ez onnét látszik, hogyha olyan zárt L görbe mentén integrálunk, ami a rézcsőn belül vezet, akkor a görbe által kifeszített síkon csakis a vékony rézvezeték árama megy át.

Második körben meghatározható a vékony rézvezeték által a tengely mentén keltett mágneses térerősség nagysága. Szimmetria okokból a vékony rézvezeték mágneses tere hengerszimmetrikus, az erővonalak koncentrikus körök, ezért a mágneses térerősségvektor mindig érintő irányú, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2 *0.03 \pi} \approx 26.53 {A \over m}</math>
}}

=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===
Egy ideális távvezeték mentén a feszültség komplex amplitúdója az <math>U(z) = (3+4j)*e^{-j \beta z} + (2-j)*e^{j \beta z}</math> függvény szerint változik. Adja meg az állóhullámarányt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A megadott függvényből kiolvasható a hullám beeső (pozitív irányba halad --> - j*béta*z ) és a reflektált (negatív irányba halad --> + j*béta*z ) komponenseinek komplex amplitúdói:

<math>U^+ = 3+4j</math>

<math>U^- = 2-j</math>

''Megjegyzés:'' A feladat megadható úgy is, hogy U(x) függvényt adják meg. Ekkor a beeső komponenshez (U2+) tartozik a pozitív, a reflektálthoz (U2-) pedig a negatív hatványkitevő!

Kapcsolat a két fajta paraméterezés között:

<math>U_2^+ = U^+ e^{- \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^+ e^{- j \beta l} </math>

<math>U_2^- = U^- e^{ \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^- e^{ j \beta l} </math>

Ezekből felírható a távvezeték reflexiós tényezőjének abszolút értéke definíció szerinti "x" paraméterezéssel, majd ebből "z" szerinti paraméterezéssel:

<math>|r|=\left| {U_{reflektalt} \over U_{beeso}} \right|= \left| {U_2^- \over U_2^+ } \right|=\left| {U^- \over U^+ } e^{j2 \beta l} \right| = \left| {U^- \over U^+ } \right| =\left| {2-j \over 3+4j } \right| = {1 \over \sqrt{5}} = 0.447</math>

Ebből pedig már számolható a távvezeték állóhullámaránya:

<math>\sigma = {1+|r] \over 1-|r| } = {1+0.447 \over 1-0.447 } \approx 2.62</math>

}}

=== 81. Feladat: Egyenfeszültséggel gerjesztett távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása ===
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültségforrást kapcsolunk rá. Milyen lesz a kialakuló hullámforma a távvezetéken? Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség <math>U_0/2</math> lesz!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Először határozzuk meg, hogy milyen lesz a kialakuló hullámforma. Ehhez vegyük a távvezetéken kialakuló idő és helyfüggő feszültségfüggvény általános alakját:

<math>u(t,z)=|U^+|*e^{- \alpha z}*cos(\omega t - \beta z + \varphi^+)+|U^-|*e^{ \alpha z}*cos(\omega t + \beta z + \varphi^-)</math>

Mivel a távvezeték végtelen hosszúságú, így nincs reflektált komponens, tehát a második tag nulla. Továbbá mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket azaz <math>\omega =0</math>, ezért az alant lévő számításból látszik, hogy a terjedési együttható tisztán valós lesz, tehát <math>\beta = 0</math>. Az egyenfeszültségből következik, hogy a <math>\varphi </math> kezdőfázis is zérus. Ezeket mind felhasználva adódik, hogy a koszinusz argumentuma konstans 0, tehát a koszinusz értéke konstans 1.

Tehát távvezetéken kialakuló feszültség idő- és helyfüggvénye (gyakorlatilag az időtől független lesz):

<math>u(t,z)=U_0*e^{- \alpha z}</math>

Ebből látszik, hogy a kialakuló hullámforma egy <math>U_0</math>-tól induló a végtelenben exponenciálisan lecsengő görbének felel meg.

A kérdéses "z" távolság meghatározásához, először ki kell számolnunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (<math>\alpha</math>), feltéve hogy <math>\omega =0</math>, hiszen egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:

<math>\alpha=Re\left\{ \gamma \right\}=Re\left\{ \sqrt{(R'+j\omega L')(G'+j\omega C')} \right\}=Re\left\{ \sqrt{R'*G'} \right\}=\sqrt{R'*G'}=\sqrt{0.02*5*10^{-6}}=3.16*10^{-4}{1\over m}</math>

Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:

<math>U_0*e^{-\alpha*z}={U_0 \over 2}</math>

<math>e^{-\alpha*z}=0.5</math>

<math>-\alpha*z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16*10^{-4}}=2.192 km</math>
}}

=== 86. Feladat: Ideális távvezeték feszültségének számítása ===
Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája <math>500\Omega</math>, hossza pedig <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: <math>2A</math> illetve <math>500V</math>. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Tudjuk, hogy <math>\beta = \frac{2 \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math>

Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét, majd behelyettesítünk:

<math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2 = cos \left( {\pi \over 4} \right)*500 + j * sin \left( {\pi \over 4} \right) * 500 * 2 = (354 + j707)V</math>
}}

=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram effektív értéke ===

Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\Phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-\omega*0.03*cos(\omega t)</math>

Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: <math>u_i=-30*cos(\omega t) V</math>

Innen a feszültség effektív értéke: <math>U_{eff}={30 \over \sqrt 2} V</math>

Az áram effektív értéke pedig: <math> I_{eff}={U_{eff} \over R}={6 \over \sqrt 2} A</math>
}}

=== 95. Feladat: Zárt vezetőgyűrűben indukált áram időfüggvénye ===

Adott egy <math>R</math> ellenállású vezetőgyűrű a lap síkjában. A gyűrű által határolt mágneses fluxus időfüggvénye: <math>\Phi (t) = \Phi_0 + \Phi_1 *sin(\omega t)</math>. Adja meg a a gyűrűben indukált áram <math>i(t)</math> időfüggvényét, ha a fluxus a papír síkjából kifelé mutató indukció vonalak mentén pozitív értékű.

Volt egy ábra is: A lap síkjában a vezetőgyűrű, a mágneses indukcióvonalak a lap síkjára merőlegesek és a bejelölt áram referenciairánya pedig az óramutató járásával megegyező irányú.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

Az indukálási törvény alapján, meghatározható a vezetőgyűrűben indukált feszültség. A Lenz-törvényből adódó NEGATÍV előjelet azonban most hagyjuk el, mivel most előre megadott referenciairányaink vannak. Majd a végén kiokoskodjuk, hogy szükséges-e extra mínuszjel:

<math>u_i={d\Phi(t) \over dt}= \Phi_1* \omega * cos(\omega t)</math>

Ebből az áram időfüggvénye: <math>R={U \over I} \longrightarrow i(t)={u_i(t) \over R}={\Phi_1 \over R}* \omega * cos(\omega t)</math>

Most nézzük meg, hogy teljesül-e a jelenlegi referenciairányokkal a Lenz-törvény. A Lenz-törvény kimondja, hogy az indukált feszültség iránya olyan kell, hogy legyen, hogy az általa létrehozott áram által keltett mágneses mező akadályozza az indukciót létrehozó folyamatot, jelen esetben a fluxus megváltozását.

Vegyük az első negyedperiódusnyi időt. Ilyenkor a mágneses indukcióvektor a lap síkjából kifelé mutat és csökkenő erősségű. Tehát az indukált áramnak olyan mágneses mezőt kell létrehoznia, hogy annak indukcióvektorai az első negyedperiódusban a lap síkjából kifelé mutassanak, hiszen így akadályozzuk a fluxus csökkenését. A kiszámolt áramidőfüggvény az első negyedperiódusban pozitív értékű, tehát egybeesik a megadott referenciairánnyal. Az óramutató járásával megegyező irányba folyó áram a jobb kéz szabály szerint olyan mágneses mezőt hoz létre, melynek indukcióvektorai a lap síkjába befelé mutatnak. Ez pont ellentétes mint amire szükségünk van, tehát szükséges egy korrekciós mínuszjel a referenciairányok miatt.

Az indukált áram időfüggvénye tehát: <math>i(t)={\Phi_1 \over R}* \omega * cos(\omega t)</math>

}}

=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===
Az '''''xy síkon''''' helyezkedik el egy '''''3m''''' sugarú, kör alakú, zárt '''''l''''' görbe. A mágneses indukció a térben homogén, '''''z irányú''''' komponense '''''40ms''''' idő alatt '''''0.8T''''' értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az '''''l''''' görbe mentén?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-A*{ dB(t) \over dt}=-r^2\pi*{ \bigtriangleup B\over \bigtriangleup t}=-r^2\pi*{B_2-B_1\over\bigtriangleup t}=- 3^2\pi*{0-0.8\over0.04}=565.5 V </math>
}}

=== 107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény ===
Egy <math>A=1.5 mm^2</math> keresztmetszetű, '''''3m''''' hosszú hengeres vezetőben '''''10A''''' amplitúdójú '''''50 Hz'''''-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység <math> \delta = 9.7 mm</math>, a fajlagos vezetőképesség pedig <math> \sigma = 3.7*10^7 {S \over m}</math>. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A vezető sugara: <math>r=\sqrt{{1.5\over\pi}}=0.691mm<<\delta</math>

Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima "l" hosszúságú, "A" keresztmetszetű és "szigma" fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.

<math>R={1 \over \sigma}*{l \over A}={1 \over 3.7*10^{7}}*{3 \over 1.5*10^{-6}}=54m\Omega</math>

A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat, csúcsérték van megadva és nem effektív):

<math>P={1\over2}*R*I^2={1\over2}*0.054*10^2=2.7W</math>

}}

=== 109. Feladat: Hengeres vezető belsejében az elektromos térerősség ===
Egy '''''2mm''''' sugarú, hosszú hengeres vezető '''''35 MS/m''''' fajlagos vezetőképességű anyagból van, a behatolási mélység '''''80µm'''''. A térerősség időfüggvénye a vezető felszínén <math>\vec{E}(t)=10*cos(\omega t)*\vec{n}_0</math>. Itt n egy egységvektor, ami a vezető hosszanti tengelyével párhuzamos.
Adja meg az áramsűrűség időfüggvényét a felülettől 2 behatolási mélységnyi távolságra!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Mivel: <math>\delta << r </math>

Így a mélység (z) függvényében a térerősség komplex amplitúdójának változása:
<math>E(z)=E_0*e^{-\gamma z}=E_0*e^{- \left( 1/ \delta + j/ \delta \right) z}=E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta}</math>

A differenciális Ohm-törvény: <math>\vec{J}=\sigma * \vec{E }</math>

Ezeket egybefésülve és áttérve időtartományba: <math>\vec{J}(z,t)=Re \left\{ \sigma * E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta} *e^{j \omega t} \right\} * \vec{n}_0 = \sigma *E_0 * e^{-z/ \delta} * cos \left( \omega t - {z \over \delta} \right) * \vec{n}_0 </math>

Behelyettesítés után <math>z= 2 \delta</math> mélységben: <math>\vec{J}(t)= 35*10^6 * 10 * e^{-2 \delta / \delta} * cos \left( \omega t - {2 \delta \over \delta} \right) * \vec{n}_0 = 47.37 * cos \left( \omega t - 2 \right) * \vec{n}_0 {MA \over m^2}</math>

}}

===111. Feladat: Behatolási mélység===
Vezetőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége minden 3 mm után a felére csökken. Határozza meg a behatolási mélységet, a csillapítási tényezőt és a fázistényezőt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
<math> \gamma = \alpha + j\beta </math> terjedési együttható

<math> \alpha </math> - csillapítási tényező

<math> \beta </math> - fázistényező

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} </math> behatolási mélység

Vezető anyagokban <math> \alpha = \beta </math> , mivel:

<math> \gamma = \sqrt{j\omega\mu (\sigma + j\omega\varepsilon)} </math>, azonban vezető anyagokban <math> \varepsilon << \sigma </math>, így a terjedési együttható: <math> \gamma \approx \sqrt{j\omega\mu\sigma} = \sqrt{j}\sqrt{\omega\mu\sigma} </math>

<math> \sqrt{j} = \sqrt{e^{j \pi/2}} = e^{j \pi/4} = \frac{1}{\sqrt{2}} + j\frac{1}{\sqrt{2}} </math>

<math> \gamma = \sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} + j\sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} </math>

Ebből <math> \delta </math> számításának módja:

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} = \frac{1}{\beta} = \sqrt{\frac{2}{\omega\mu\sigma}} </math> (de most nem ezt kell használni)

A térerősség amplitúdójának nagysága a vezetőben: <math> E(z) = E_0 e^{-\alpha z} = E_0 e^{-z/\delta} </math>

<math> E_0 e^{- (0.003\ \text{m})/\delta} = \frac{1}{2} E_0 </math>

<math> \delta = -\frac{0.003\ \text{m}}{\ln{\frac{1}{2}}} \approx 4.328\ \text{mm} </math>

<math> \alpha = \beta = \frac{1}{\delta} \approx 231\ \frac{1}{\text{m}}</math>
}}

=== 119. Feladat: Hullámimpedancia számítása ===

Egy adott <math>\mu_r=5</math> relatív permeabilitású közegben síkhullám terjed <math>\omega = 10 {Mrad \over s}</math> körfrekvenciával. A terjedési együttható értéke: <math>\gamma = j0.1 {1 \over mm}</math> Adja meg a közeg hullámellenállásának értékét!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A megoldáshoz két alapképlet ismerete szükséges a síkhullámokkal kapcsolatosan, ezek a távvezeték analógia ismeretében is egyszerűen levezethetők.

<math> Z_0 = \sqrt{\frac{j \omega \mu}{\sigma + j \omega \varepsilon }} </math>

<math> \gamma = \sqrt{j \omega \mu * (\sigma +j \omega \varepsilon) } </math>

Az első képlet gyök alatti kifejezésének csak a nevezője nem ismert. Ezt a második képletet négyzetre emelve, majd rendezve kapjuk:

<math> (\sigma +j \omega \varepsilon) = \frac{\gamma^{2}}{j \omega \mu } </math>

Ezt behelyettesítve az első egyenlet nevezőjébe:

<math> Z_0 = \sqrt{\frac{(j \omega \mu)^{2}}{\gamma^{2}}}</math>

A gyökvonás elvégzése után az eredményt megadó formula:

<math> Z_0 = \frac{j \omega \mu}{\gamma} = {j 10^7 * 5 * 4 \pi * 10^{-7} \over j 10^2}=0.628 \Omega</math>

Behelyettesítés előtt ω és γ értékét alakítsuk megfelelő mértékegységre (1/s és 1/m), illetve figyeljünk hogy μ = μ0*μr

}}

=== 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény ===
Egy Hertz-dipólus az origó síkjában <math>\vartheta =0</math> szögben áll. Írja fel az összes kisugárzott teljesítményt <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományban a Poynting-vektor és a Hertz-dipólus irányhatásának segítségével!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A Hertz-dipólus által kisugárzott teljes teljesítmény:

Felhasználható egyenletek:

<math>
S(r) = {{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {\rm{4}}}{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)^{\rm{2}}}{{{{\sin }^2}\vartheta } \over {{r^{\rm{2}}}}}{{\rm{Z}}_{\rm{0}}}
</math>

<math>
D=1.5
</math>
, Hertz-dipólusra

Először is nézzük meg az irányhatás definícióját és alakítgassuk. A definícióban egy teljes gömbre számoljuk az eredményeket. Felhasználjuk, hogy a Poynting vektor térbeli átlaga, a kisugárzott teljesítmény, és egy R sugarú gömb felületének hányadosa.

<math>
{\rm{D = }}{{{{\rm{S}}_{{\rm{MAX}}}}(R)} \over {{{\rm{S}}_{{\rm{AVG}}}}(R)}} = {{\max \left( {{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {\rm{4}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{{{{\sin }^2}\vartheta } \over {{R^{\rm{2}}}}}{{\rm{Z}}_{\rm{0}}}} \right)} \over {{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over {{\rm{4\pi }}{{\rm{R}}^{\rm{2}}}}}}}{\rm{ = }}{{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {\rm{4}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {{R^{\rm{2}}}}}{{\rm{Z}}_{\rm{0}}}} \over {{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over {{\rm{4\pi }}{{\rm{R}}^{\rm{2}}}}}}}{\rm{ = }}{{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120\pi }}} \over {{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over {\rm{\pi }}}}}{\rm{ = }}{{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}} \over {{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}}}
</math>

Átrendezzük az egyenletett a keresett sugárzott telesítményre, és felhasználjuk, hogy a Hertz dipólus irányhatása 1.5

<math>
{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}} = {{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}} \over D} = {{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}} \over {1.5}} = {{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{\rm{80}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)^{\rm{2}}}
</math>

Ez a teljes gömbfelületen kisugárzott teljesítmény, de nekünk csak a <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományon kell, ami a sugárzás felső féltere.
Mivel a Hertz-dipólus tere szimmetrikus az x-y síkra, így a gömbben sugárzott teljesítmény fele pont a felső térrészben sogárzott teljesítmény lesz:

<math>
{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over 2} = {{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{\rm{80}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}} \over 2} = {{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{\rm{40}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)^{\rm{2}}}
</math>
}}

=== 149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény ===

Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor),
<br\><math>H(r)=\frac{I_0}{r}*\vec{e_\varphi}</math> (ahol <math>\vec{e_\varphi}</math> a fi irányú egységvektor).<br\>
Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r1, a külső vezető belső sugara r2, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A Poynting-vektor kifejezése: <math>S=E \times H \Rightarrow S(r)=E(r)*H(r)*\vec{e_z}</math> (ahol <math>\vec{e_z}</math> a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: <math>P=\int_{r_1}^{r_2} \int_0^{2\pi} \frac{U_0 I_0}{r^2} \mathrm{d}\varphi \mathrm{d}r=2\pi U_0 I_0(\frac{1}{r_1}-\frac{1}{r_2})=2\pi U_0 I_0 \frac{r_2-r_1}{r_1 r_2}</math>
}}

[[Kategória:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok

2014-01-15T20:32:05Z

Deeagle: /* 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény */

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán húzható számolási feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, mivel a vizsgán is csak a számolás menetére és elméleti hátterére kíváncsiak.

'''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletes megoldással is.'''

'''Már az is nagy segítség, ha legalább az általad húzott feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT beírod ide!'''
{{noautonum}}
=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===
Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség <math> J = e_z* 5 {kA \over m^2} </math>. Mekkora a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró <math> A=80 cm^2 </math> felületen átfolyó áram?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
A J áramsűrűség-vektor megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát. A J áramsűrűség-vektor z irányú, nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk.

<math>I = \int_A J dA</math>, esetünkben <math> I = J * A * \sin60^\circ=5000*80*10^{-4}*\sin60^\circ= 34.64A</math>
}}

=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól '''''4m''''' távolságban. Az egyiken '''''2A''''', a másikon '''''3A''''' folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.

H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át az egyik vezeték. Mivel a mágneses térerősségvektor a körvonal minden pontjában érintő irányú, így a vonalintegrál szorzássá egyszerűsödik.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

<math>H_1 2 d \pi = I_1 \longrightarrow H_1 = \frac{I_1}{2 d \pi}</math>

Tudjuk még, hogy <math>B = \mu_0 H</math> vákuumban.

A Lorentz-erő képlete is szorzássá egyszerűsödik, mivel a vektorok derékszöget zárnak be egymással:

<math>F = q (v \times B ) = I (l \times B)</math>, ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m.

Innen a megoldás:

<math>F_{12} = I_2 l B_1 = I_2 l \mu_0 H_1 = \frac{\mu_0 l I_1 I_2}{2 d \pi} = \frac{4 \pi 10^{-7} \cdot 1 \cdot 2 \cdot 3}{2 \cdot 4 \cdot \pi} = 3 \cdot 10^{-7} N</math>

Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, akkor taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:

<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math>
}}

=== 52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója===
Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma <math>N_1</math>, a másiké <math>N_2</math>. A toroid közepes sugara <math>r</math>,
keresztmetszetének felülete <math>A</math>, relatív permeabilitása <math>\mu_r</math>. Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A kölcsönös induktivitás definíció szerint:

<math>L_{12}=\frac{\Psi_{21}}{I}=\frac{N_2\Phi_{21}}{I}=\frac{N_2\int_{A_1} \vec{B_2}\mathrm{d}\vec{A_1}}{I}=\frac{N_2B_2N_1A}{I}=
\frac{N_2\mu_0\mu_rH_2N_1A}{I}=\frac{N_2\mu_0\mu_rIN_1A}{I2r\pi}=\frac{\mu_0\mu_rN_1N_2A}{2r\pi}</math>

}}

=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===
Hányszorosára változik egy '''''L''''' önindukciós együtthatóval rendelkező '''''I1 = 2A''' árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan '''''I2 = 5A''''' -re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.

Egy bármilyen tekercs fluxusa az <math>\Psi=L*I</math> képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: <math>\frac{\Psi_2}{\Psi_1}=\frac{L*I_2}{L*I_1}=\frac{I_2}{I_1}=2.5</math>

Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math>
}}

=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===
Egy '''''r = 0.09m''''' sugarú vékony falú rézcső belsejében, a tengelytől '''''d = 0.03m''''' távolságra, azzal párhuzamosan egy vékony rézvezeték helyezkedik el. Mindkét vezető elég hosszú és '''''I = 5A''''' nagyságú egyenáram folyik bennük, de ellenkező irányban. Mekkora az eredő mágneses térerősség nagysága a tengelyben?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A feladatot bontsuk két részre. Első körben az Ampere-féle gerjesztési törvény segítségével megállapítható, hogy a rézcső belsejében a mágneses térerősség nagysága, csakis a belső rézvezeték elhelyezkedésétől és az abban folyó áram nagyságától függ.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

Ez onnét látszik, hogyha olyan zárt L görbe mentén integrálunk, ami a rézcsőn belül vezet, akkor a görbe által kifeszített síkon csakis a vékony rézvezeték árama megy át.

Második körben meghatározható a vékony rézvezeték által a tengely mentén keltett mágneses térerősség nagysága. Szimmetria okokból a vékony rézvezeték mágneses tere hengerszimmetrikus, az erővonalak koncentrikus körök, ezért a mágneses térerősségvektor mindig érintő irányú, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2 *0.03 \pi} \approx 26.53 {A \over m}</math>
}}

=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===
Egy ideális távvezeték mentén a feszültség komplex amplitúdója az <math>U(z) = (3+4j)*e^{-j \beta z} + (2-j)*e^{j \beta z}</math> függvény szerint változik. Adja meg az állóhullámarányt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A megadott függvényből kiolvasható a hullám beeső (pozitív irányba halad --> - j*béta*z ) és a reflektált (negatív irányba halad --> + j*béta*z ) komponenseinek komplex amplitúdói:

<math>U^+ = 3+4j</math>

<math>U^- = 2-j</math>

''Megjegyzés:'' A feladat megadható úgy is, hogy U(x) függvényt adják meg. Ekkor a beeső komponenshez (U2+) tartozik a pozitív, a reflektálthoz (U2-) pedig a negatív hatványkitevő!

Kapcsolat a két fajta paraméterezés között:

<math>U_2^+ = U^+ e^{- \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^+ e^{- j \beta l} </math>

<math>U_2^- = U^- e^{ \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^- e^{ j \beta l} </math>

Ezekből felírható a távvezeték reflexiós tényezőjének abszolút értéke definíció szerinti "x" paraméterezéssel, majd ebből "z" szerinti paraméterezéssel:

<math>|r|=\left| {U_{reflektalt} \over U_{beeso}} \right|= \left| {U_2^- \over U_2^+ } \right|=\left| {U^- \over U^+ } e^{j2 \beta l} \right| = \left| {U^- \over U^+ } \right| =\left| {2-j \over 3+4j } \right| = {1 \over \sqrt{5}} = 0.447</math>

Ebből pedig már számolható a távvezeték állóhullámaránya:

<math>\sigma = {1+|r] \over 1-|r| } = {1+0.447 \over 1-0.447 } \approx 2.62</math>

}}

=== 81. Feladat: Távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása ===
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültség forrást kapcsolunk rá. Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség <math>U_0/2</math> lesz!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Első körben meg kell határoznunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (alfa), feltéve hogy omega=0, mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:

<math>\alpha=Re\left\{ \gamma \right\}=Re\left\{ \sqrt{(R'+j\omega L')(G'+j\omega C')} \right\}=Re\left\{ \sqrt{R'*G'} \right\}=\sqrt{R'*G'}=\sqrt{0.02*5*10^{-6}}=3.16*10^{-4}{1\over m}</math>

Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:

<math>U_0*e^{-\alpha*z}={U_0 \over 2}</math>

<math>e^{-\alpha*z}=0.5</math>

<math>-\alpha*z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16*10^{-4}}=2.192 km</math>
}}

=== 86. Feladat: Ideális távvezeték feszültségének számítása ===
Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája <math>500\Omega</math>, hossza pedig <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: <math>2A</math> illetve <math>500V</math>. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Tudjuk, hogy <math>\beta = \frac{2 \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math>

Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét, majd behelyettesítünk:

<math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2 = cos \left( {\pi \over 4} \right)*500 + j * sin \left( {\pi \over 4} \right) * 500 * 2 = (354 + j707)V</math>
}}

=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram ===

Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\Phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-\omega*0.03*cos(\omega t)</math>

Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: <math>u_i=-30*cos(\omega t) V</math>

Innen a feszültség effektív értéke: <math>U_{eff}={30 \over \sqrt 2} V</math>

Az áram effektív értéke pedig: <math> I_{eff}={U_{eff} \over R}={6 \over \sqrt 2} A</math>
}}

=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===
Az '''''xy síkon''''' helyezkedik el egy '''''3m''''' sugarú, kör alakú, zárt '''''l''''' görbe. A mágneses indukció a térben homogén, '''''z irányú''''' komponense '''''40ms''''' idő alatt '''''0.8T''''' értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az '''''l''''' görbe mentén?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-A*{ dB(t) \over dt}=-r^2\pi*{ \bigtriangleup B\over \bigtriangleup t}=-r^2\pi*{B_2-B_1\over\bigtriangleup t}=- 3^2\pi*{0-0.8\over0.04}=565.5 V </math>
}}

=== 107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény ===
Egy <math>A=1.5 mm^2</math> keresztmetszetű, '''''3m''''' hosszú hengeres vezetőben '''''10A''''' amplitúdójú '''''50 Hz'''''-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység <math> \delta = 9.7 mm</math>, a fajlagos vezetőképesség pedig <math> \sigma = 3.7*10^7 {S \over m}</math>. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A vezető sugara: <math>r=\sqrt{{1.5\over\pi}}=0.691mm<<\delta</math>

Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima "l" hosszúságú, "A" keresztmetszetű és "szigma" fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.

<math>R={1 \over \sigma}*{l \over A}={1 \over 3.7*10^{7}}*{3 \over 1.5*10^{-6}}=54m\Omega</math>

A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat, csúcsérték van megadva és nem effektív):

<math>P={1\over2}*R*I^2={1\over2}*0.054*10^2=2.7W</math>

}}

=== 109. Feladat: Hengeres vezető belsejében az elektromos térerősség ===
Egy '''''2mm''''' sugarú, hosszú hengeres vezető '''''35 MS/m''''' fajlagos vezetőképességű anyagból van, a behatolási mélység '''''80µm'''''. A térerősség időfüggvénye a vezető felszínén <math>\vec{E}(t)=10*cos(\omega t)*\vec{n}_0</math>. Itt n egy egységvektor, ami a vezető hosszanti tengelyével párhuzamos.
Adja meg az áramsűrűség időfüggvényét a felülettől 2 behatolási mélységnyi távolságra!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Mivel: <math>\delta << r </math>

Így a mélység (z) függvényében a térerősség komplex amplitúdójának változása:
<math>E(z)=E_0*e^{-\gamma z}=E_0*e^{- \left( 1/ \delta + j/ \delta \right) z}=E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta}</math>

A differenciális Ohm-törvény: <math>\vec{J}=\sigma * \vec{E }</math>

Ezeket egybefésülve és áttérve időtartományba: <math>\vec{J}(z,t)=Re \left\{ \sigma * E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta} *e^{j \omega t} \right\} * \vec{n}_0 = \sigma *E_0 * e^{-z/ \delta} * cos \left( \omega t - {z \over \delta} \right) * \vec{n}_0 </math>

Behelyettesítés után <math>z= 2 \delta</math> mélységben: <math>\vec{J}(t)= 35*10^6 * 10 * e^{-2 \delta / \delta} * cos \left( \omega t - {2 \delta \over \delta} \right) * \vec{n}_0 = 47.37 * cos \left( \omega t - 2 \right) * \vec{n}_0 {MA \over m^2}</math>

}}

===111. Feladat: Behatolási mélység===
Vezetőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége minden 3 mm után a felére csökken. Határozza meg a behatolási mélységet, a csillapítási tényezőt és a fázistényezőt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
<math> \gamma = \alpha + j\beta </math> terjedési együttható

<math> \alpha </math> - csillapítási tényező

<math> \beta </math> - fázistényező

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} </math> behatolási mélység

Vezető anyagokban <math> \alpha = \beta </math> , mivel:

<math> \gamma = \sqrt{j\omega\mu (\sigma + j\omega\varepsilon)} </math>, azonban vezető anyagokban <math> \varepsilon << \sigma </math>, így a terjedési együttható: <math> \gamma \approx \sqrt{j\omega\mu\sigma} = \sqrt{j}\sqrt{\omega\mu\sigma} </math>

<math> \sqrt{j} = \sqrt{e^{j \pi/2}} = e^{j \pi/4} = \frac{1}{\sqrt{2}} + j\frac{1}{\sqrt{2}} </math>

<math> \gamma = \sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} + j\sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} </math>

Ebből <math> \delta </math> számításának módja:

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} = \frac{1}{\beta} = \sqrt{\frac{2}{\omega\mu\sigma}} </math> (de most nem ezt kell használni)

A térerősség amplitúdójának nagysága a vezetőben: <math> E(z) = E_0 e^{-\alpha z} = E_0 e^{-z/\delta} </math>

<math> E_0 e^{- (0.003\ \text{m})/\delta} = \frac{1}{2} E_0 </math>

<math> \delta = -\frac{0.003\ \text{m}}{\ln{\frac{1}{2}}} \approx 4.328\ \text{mm} </math>

<math> \alpha = \beta = \frac{1}{\delta} \approx 231\ \frac{1}{\text{m}}</math>
}}

=== 119. Feladat: Hullámimpedancia számítása ===

Egy adott <math>\mu_r=5</math> relatív permeabilitású közegben síkhullám terjed <math>\omega = 10 {Mrad \over s}</math> körfrekvenciával. A terjedési együttható értéke: <math>\gamma = j0.1 {1 \over mm}</math> Adja meg a közeg hullámellenállásának értékét!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A megoldáshoz két alapképlet ismerete szükséges a síkhullámokkal kapcsolatosan, ezek a távvezeték analógia ismeretében is egyszerűen levezethetők.

<math> Z_0 = \sqrt{\frac{j \omega \mu}{\sigma + j \omega \varepsilon }} </math>

<math> \gamma = \sqrt{j \omega \mu * (\sigma +j \omega \varepsilon) } </math>

Az első képlet gyök alatti kifejezésének csak a nevezője nem ismert. Ezt a második képletet négyzetre emelve, majd rendezve kapjuk:

<math> (\sigma +j \omega \varepsilon) = \frac{\gamma^{2}}{j \omega \mu } </math>

Ezt behelyettesítve az első egyenlet nevezőjébe:

<math> Z_0 = \sqrt{\frac{(j \omega \mu)^{2}}{\gamma^{2}}}</math>

A gyökvonás elvégzése után az eredményt megadó formula:

<math> Z_0 = \frac{j \omega \mu}{\gamma} = {j 10^7 * 5 * 4 \pi * 10^{-7} \over j 10^2}=0.628 \Omega</math>

Behelyettesítés előtt ω és γ értékét alakítsuk megfelelő mértékegységre (1/s és 1/m), illetve figyeljünk hogy μ = μ0*μr

}}

=== 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény ===
Egy Hertz-dipólus az origó síkjában <math>\vartheta =0</math> szögben áll. Írja fel az összes kisugárzott teljesítményt <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományban a Poynting-vektor és a Hertz-dipólus irányhatásának segítségével!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A Hertz-dipólus által kisugárzott teljes teljesítmény:

Felhasználható egyenletek:

<math>
S(r) = {{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {\rm{4}}}{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)^{\rm{2}}}{{{{\sin }^2}\vartheta } \over {{r^{\rm{2}}}}}{{\rm{Z}}_{\rm{0}}}
</math>

<math>
D=1.5
</math>
, Hertz-dipólusra

Először is nézzük meg az irányhatás definícióját és alakítgassuk. A definícióban egy teljes gömbre számoljuk az eredményeket. Felhasználjuk, hogy a Poynting vektor térbeli átalga, a kisugárzott teljesítmény, és egy R sugarú gömb felületének hányadosa.

<math>
{\rm{D = }}{{{{\rm{S}}_{{\rm{MAX}}}}(R)} \over {{{\rm{S}}_{{\rm{AVG}}}}(R)}} = {{\max \left( {{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {\rm{4}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{{{{\sin }^2}\vartheta } \over {{R^{\rm{2}}}}}{{\rm{Z}}_{\rm{0}}}} \right)} \over {{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over {{\rm{4\pi }}{{\rm{R}}^{\rm{2}}}}}}}{\rm{ = }}{{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {\rm{4}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {{R^{\rm{2}}}}}{{\rm{Z}}_{\rm{0}}}} \over {{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over {{\rm{4\pi }}{{\rm{R}}^{\rm{2}}}}}}}{\rm{ = }}{{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120\pi }}} \over {{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over {\rm{\pi }}}}}{\rm{ = }}{{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}} \over {{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}}}
</math>

Átrendezzük az egyenletett a keresett sugárzott telesítményre, és felhasználjuk, hogy a Hertz dipólus irányhatása 1.5.

<math>
{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}} = {{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}} \over D} = {{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}} \over {1.5}} = {{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{\rm{80}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)^{\rm{2}}}
</math>

Ez a teljes gömbfelületen kisugárzott teljesítmény, de nekünk csak a <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományon kell, ami a sugárzás felső féltere.
Mivel a Hertz-dipólus tere szimmetrikus az x-y síkra, így a gömbben sugárzott teljesítmény fele pont a felső térrészben sogárzott teljesítmény lesz.

<math>
{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over 2} = {{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{\rm{80}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}} \over 2} = {{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{\rm{40}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)^{\rm{2}}}
</math>
}}

=== 149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény ===

Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor),
<br\><math>H(r)=\frac{I_0}{r}*\vec{e_\varphi}</math> (ahol <math>\vec{e_\varphi}</math> a fi irányú egységvektor).<br\>
Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r1, a külső vezető belső sugara r2, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A Poynting-vektor kifejezése: <math>S=E \times H \Rightarrow S(r)=E(r)*H(r)*\vec{e_z}</math> (ahol <math>\vec{e_z}</math> a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: <math>P=\int_{r_1}^{r_2} \int_0^{2\pi} \frac{U_0 I_0}{r^2} \mathrm{d}\varphi \mathrm{d}r=2\pi U_0 I_0(\frac{1}{r_1}-\frac{1}{r_2})=2\pi U_0 I_0 \frac{r_2-r_1}{r_1 r_2}</math>
}}

[[Kategória:Villanyalap]]

Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok

2014-01-15T17:34:58Z

Deeagle: /* 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény */

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán húzható számolási feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, mivel a vizsgán is csak a számolás menetére és elméleti hátterére kíváncsiak.

'''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletes megoldással is.'''

'''Már az is nagy segítség, ha legalább az általad húzott feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT beírod ide!'''
{{noautonum}}
=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===
Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség <math> J = e_z* 5 {kA \over m^2} </math>. Mekkora a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró <math> A=80 cm^2 </math> felületen átfolyó áram?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
A J áramsűrűség-vektor megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát. A J áramsűrűség-vektor z irányú, nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk.

<math>I = \int_A J dA</math>, esetünkben <math> I = J * A * \sin60^\circ=5000*80*10^{-4}*\sin60^\circ= 34.64A</math>
}}

=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól '''''4m''''' távolságban. Az egyiken '''''2A''''', a másikon '''''3A''''' folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.

H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át az egyik vezeték. Mivel a mágneses térerősségvektor a körvonal minden pontjában érintő irányú, így a vonalintegrál szorzássá egyszerűsödik.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

<math>H_1 2 d \pi = I_1 \longrightarrow H_1 = \frac{I_1}{2 d \pi}</math>

Tudjuk még, hogy <math>B = \mu_0 H</math> vákuumban.

A Lorentz-erő képlete is szorzássá egyszerűsödik, mivel a vektorok derékszöget zárnak be egymással:

<math>F = q (v \times B ) = I (l \times B)</math>, ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m.

Innen a megoldás:

<math>F_{12} = I_2 l B_1 = I_2 l \mu_0 H_1 = \frac{\mu_0 l I_1 I_2}{2 d \pi} = \frac{4 \pi 10^{-7} \cdot 1 \cdot 2 \cdot 3}{2 \cdot 4 \cdot \pi} = 3 \cdot 10^{-7} N</math>

Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, akkor taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:

<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math>
}}

=== 52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója===
Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma <math>N_1</math>, a másiké <math>N_2</math>. A toroid közepes sugara <math>r</math>,
keresztmetszetének felülete <math>A</math>, relatív permeabilitása <math>\mu_r</math>. Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A kölcsönös induktivitás definíció szerint:

<math>L_{12}=\frac{\Psi_{21}}{I}=\frac{N_2\Phi_{21}}{I}=\frac{N_2\int_{A_1} \vec{B_2}\mathrm{d}\vec{A_1}}{I}=\frac{N_2B_2N_1A}{I}=
\frac{N_2\mu_0\mu_rH_2N_1A}{I}=\frac{N_2\mu_0\mu_rIN_1A}{I2r\pi}=\frac{\mu_0\mu_rN_1N_2A}{2r\pi}</math>

}}

=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===
Hányszorosára változik egy '''''L''''' önindukciós együtthatóval rendelkező '''''I1 = 2A''' árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan '''''I2 = 5A''''' -re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.

Egy bármilyen tekercs fluxusa az <math>\Psi=L*I</math> képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: <math>\frac{\Psi_2}{\Psi_1}=\frac{L*I_2}{L*I_1}=\frac{I_2}{I_1}=2.5</math>

Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math>
}}

=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===
Egy '''''r = 0.09m''''' sugarú vékony falú rézcső belsejében, a tengelytől '''''d = 0.03m''''' távolságra, azzal párhuzamosan egy vékony rézvezeték helyezkedik el. Mindkét vezető elég hosszú és '''''I = 5A''''' nagyságú egyenáram folyik bennük, de ellenkező irányban. Mekkora az eredő mágneses térerősség nagysága a tengelyben?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A feladatot bontsuk két részre. Első körben az Ampere-féle gerjesztési törvény segítségével megállapítható, hogy a rézcső belsejében a mágneses térerősség nagysága, csakis a belső rézvezeték elhelyezkedésétől és az abban folyó áram nagyságától függ.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

Ez onnét látszik, hogyha olyan zárt L görbe mentén integrálunk, ami a rézcsőn belül vezet, akkor a görbe által kifeszített síkon csakis a vékony rézvezeték árama megy át.

Második körben meghatározható a vékony rézvezeték által a tengely mentén keltett mágneses térerősség nagysága. Szimmetria okokból a vékony rézvezeték mágneses tere hengerszimmetrikus, az erővonalak koncentrikus körök, ezért a mágneses térerősségvektor mindig érintő irányú, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2 *0.03 \pi} \approx 26.53 {A \over m}</math>
}}

=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===
Egy ideális távvezeték mentén a feszültség komplex amplitúdója az <math>U(z) = (3+4j)*e^{-j \beta z} + (2-j)*e^{j \beta z}</math> függvény szerint változik. Adja meg az állóhullámarányt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A megadott függvényből kiolvasható a hullám beeső (pozitív irányba halad --> - j*béta*z ) és a reflektált (negatív irányba halad --> + j*béta*z ) komponenseinek komplex amplitúdói:

<math>U^+ = 3+4j</math>

<math>U^- = 2-j</math>

''Megjegyzés:'' A feladat megadható úgy is, hogy U(x) függvényt adják meg. Ekkor a beeső komponenshez (U2+) tartozik a pozitív, a reflektálthoz (U2-) pedig a negatív hatványkitevő!

Kapcsolat a két fajta paraméterezés között:

<math>U_2^+ = U^+ e^{- \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^+ e^{- j \beta l} </math>

<math>U_2^- = U^- e^{ \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^- e^{ j \beta l} </math>

Ezekből felírható a távvezeték reflexiós tényezőjének abszolút értéke definíció szerinti "x" paraméterezéssel, majd ebből "z" szerinti paraméterezéssel:

<math>|r|=\left| {U_{reflektalt} \over U_{beeso}} \right|= \left| {U_2^- \over U_2^+ } \right|=\left| {U^- \over U^+ } e^{j2 \beta l} \right| = \left| {U^- \over U^+ } \right| =\left| {2-j \over 3+4j } \right| = {1 \over \sqrt{5}} = 0.447</math>

Ebből pedig már számolható a távvezeték állóhullámaránya:

<math>\sigma = {1+|r] \over 1-|r| } = {1+0.447 \over 1-0.447 } \approx 2.62</math>

}}

=== 81. Feladat: Távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása ===
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültség forrást kapcsolunk rá. Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség <math>U_0/2</math> lesz!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Első körben meg kell határoznunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (alfa), feltéve hogy omega=0, mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:

<math>\alpha=Re\left\{ \gamma \right\}=Re\left\{ \sqrt{(R'+j\omega L')(G'+j\omega C')} \right\}=Re\left\{ \sqrt{R'*G'} \right\}=\sqrt{R'*G'}=\sqrt{0.02*5*10^{-6}}=3.16*10^{-4}{1\over m}</math>

Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:

<math>U_0*e^{-\alpha*z}={U_0 \over 2}</math>

<math>e^{-\alpha*z}=0.5</math>

<math>-\alpha*z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16*10^{-4}}=2.192 km</math>
}}

=== 86. Feladat: Ideális távvezeték feszültségének számítása ===
Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája <math>500\Omega</math>, hossza pedig <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: <math>2A</math> illetve <math>500V</math>. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Tudjuk, hogy <math>\beta = \frac{2 \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math>

Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét, majd behelyettesítünk:

<math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2 = cos \left( {\pi \over 4} \right)*500 + j * sin \left( {\pi \over 4} \right) * 500 * 2 = (354 + j707)V</math>
}}

=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram ===

Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\Phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-\omega*0.03*cos(\omega t)</math>

Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: <math>u_i=-30*cos(\omega t) V</math>

Innen a feszültség effektív értéke: <math>U_{eff}={30 \over \sqrt 2} V</math>

Az áram effektív értéke pedig: <math> I_{eff}={U_{eff} \over R}={6 \over \sqrt 2} A</math>
}}

=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===
Az '''''xy síkon''''' helyezkedik el egy '''''3m''''' sugarú, kör alakú, zárt '''''l''''' görbe. A mágneses indukció a térben homogén, '''''z irányú''''' komponense '''''40ms''''' idő alatt '''''0.8T''''' értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az '''''l''''' görbe mentén?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-A*{ dB(t) \over dt}=-r^2\pi*{ \bigtriangleup B\over \bigtriangleup t}=-r^2\pi*{B_2-B_1\over\bigtriangleup t}=- 3^2\pi*{0-0.8\over0.04}=565.5 V </math>
}}

=== 107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény ===
Egy <math>A=1.5 mm^2</math> keresztmetszetű, '''''3m''''' hosszú hengeres vezetőben '''''10A''''' amplitúdójú '''''50 Hz'''''-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység <math> \delta = 9.7 mm</math>, a fajlagos vezetőképesség pedig <math> \sigma = 3.7*10^7 {S \over m}</math>. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A vezető sugara: <math>r=\sqrt{{1.5\over\pi}}=0.691mm<<\delta</math>

Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima "l" hosszúságú, "A" keresztmetszetű és "szigma" fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.

<math>R={1 \over \sigma}*{l \over A}={1 \over 3.7*10^{7}}*{3 \over 1.5*10^{-6}}=54m\Omega</math>

A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat, csúcsérték van megadva és nem effektív):

<math>P={1\over2}*R*I^2={1\over2}*0.054*10^2=2.7W</math>

}}

=== 109. Feladat: Hengeres vezető belsejében az elektromos térerősség ===
Egy '''''2mm''''' sugarú, hosszú hengeres vezető '''''35 MS/m''''' fajlagos vezetőképességű anyagból van, a behatolási mélység '''''80µm'''''. A térerősség időfüggvénye a vezető felszínén <math>\vec{E}(t)=10*cos(\omega t)*\vec{n}_0</math>. Itt n egy egységvektor, ami a vezető hosszanti tengelyével párhuzamos.
Adja meg az áramsűrűség időfüggvényét a felülettől 2 behatolási mélységnyi távolságra!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Mivel: <math>\delta << r </math>

Így a mélység (z) függvényében a térerősség komplex amplitúdójának változása:
<math>E(z)=E_0*e^{-\gamma z}=E_0*e^{- \left( 1/ \delta + j/ \delta \right) z}=E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta}</math>

A differenciális Ohm-törvény: <math>\vec{J}=\sigma * \vec{E }</math>

Ezeket egybefésülve és áttérve időtartományba: <math>\vec{J}(z,t)=Re \left\{ \sigma * E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta} *e^{j \omega t} \right\} * \vec{n}_0 = \sigma *E_0 * e^{-z/ \delta} * cos \left( \omega t - {z \over \delta} \right) * \vec{n}_0 </math>

Behelyettesítés után <math>z= 2 \delta</math> mélységben: <math>\vec{J}(t)= 35*10^6 * 10 * e^{-2 \delta / \delta} * cos \left( \omega t - {2 \delta \over \delta} \right) * \vec{n}_0 = 47.37 * cos \left( \omega t - 2 \right) * \vec{n}_0 {MA \over m^2}</math>

}}

===111. Feladat: Behatolási mélység===
Vezetőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége minden 3 mm után a felére csökken. Határozza meg a behatolási mélységet, a csillapítási tényezőt és a fázistényezőt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
<math> \gamma = \alpha + j\beta </math> terjedési együttható

<math> \alpha </math> - csillapítási tényező

<math> \beta </math> - fázistényező

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} </math> behatolási mélység

Vezető anyagokban <math> \alpha = \beta </math> , mivel:

<math> \gamma = \sqrt{j\omega\mu (\sigma + j\omega\varepsilon)} </math>, azonban vezető anyagokban <math> \varepsilon << \sigma </math>, így a terjedési együttható: <math> \gamma \approx \sqrt{j\omega\mu\sigma} = \sqrt{j}\sqrt{\omega\mu\sigma} </math>

<math> \sqrt{j} = \sqrt{e^{j \pi/2}} = e^{j \pi/4} = \frac{1}{\sqrt{2}} + j\frac{1}{\sqrt{2}} </math>

<math> \gamma = \sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} + j\sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} </math>

Ebből <math> \delta </math> számításának módja:

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} = \frac{1}{\beta} = \sqrt{\frac{2}{\omega\mu\sigma}} </math> (de most nem ezt kell használni)

A térerősség amplitúdójának nagysága a vezetőben: <math> E(z) = E_0 e^{-\alpha z} = E_0 e^{-z/\delta} </math>

<math> E_0 e^{- (0.003\ \text{m})/\delta} = \frac{1}{2} E_0 </math>

<math> \delta = -\frac{0.003\ \text{m}}{\ln{\frac{1}{2}}} \approx 4.328\ \text{mm} </math>

<math> \alpha = \beta = \frac{1}{\delta} \approx 231\ \frac{1}{\text{m}}</math>
}}

=== 119. Feladat: Hullámimpedancia számítása ===

Egy adott <math>\mu_r=5</math> relatív permeabilitású közegben síkhullám terjed <math>\omega = 10 {Mrad \over s}</math> körfrekvenciával. A terjedési együttható értéke: <math>\gamma = j0.1 {1 \over mm}</math> Adja meg a közeg hullámellenállásának értékét!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A megoldáshoz két alapképlet ismerete szükséges a síkhullámokkal kapcsolatosan, ezek a távvezeték analógia ismeretében is egyszerűen levezethetők.

<math> Z_0 = \sqrt{\frac{j \omega \mu}{\sigma + j \omega \varepsilon }} </math>

<math> \gamma = \sqrt{j \omega \mu * (\sigma +j \omega \varepsilon) } </math>

Az első képlet gyök alatti kifejezésének csak a nevezője nem ismert. Ezt a második képletet négyzetre emelve, majd rendezve kapjuk:

<math> (\sigma +j \omega \varepsilon) = \frac{\gamma^{2}}{j \omega \mu } </math>

Ezt behelyettesítve az első egyenlet nevezőjébe:

<math> Z_0 = \sqrt{\frac{(j \omega \mu)^{2}}{\gamma^{2}}}</math>

A gyökvonás elvégzése után az eredményt megadó formula:

<math> Z_0 = \frac{j \omega \mu}{\gamma} = {j 10^7 * 5 * 4 \pi * 10^{-7} \over j 10^2}=0.628 \Omega</math>

Behelyettesítés előtt ω és γ értékét alakítsuk megfelelő mértékegységre (1/s és 1/m), illetve figyeljünk hogy μ = μ0*μr

}}

=== 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény ===
Egy Hertz-dipólus az origó síkjában <math>\vartheta =0</math> szögben áll. Írja fel az összes kisugárzott teljesítményt <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományban a Poynting-vektor és a Hertz-dipólus irányhatásának segítségével!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A Hertz-dipólus által kisugárzott teljes teljesítmény:

Felhasználható egyenletek:

<math>
S(r) = {{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {\rm{4}}}{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)^{\rm{2}}}{{{{\sin }^2}\vartheta } \over {{r^{\rm{2}}}}}{{\rm{Z}}_{\rm{0}}}
</math>

<math>
D=1.5, Hertz-dipólusra
</math>

Először is nézzük meg az irányhatás definícióját és alakítgassuk. A definícióban egy teljes gömbre számoljuk az eredményeket. Felhasználjuk, hogy a Poynting vektor térbeli átalga, a kisugárzott teljesítmény, és egy R sugarú gömb felületének hányadosa.

<math>
{\rm{D = }}{{{{\rm{S}}_{{\rm{MAX}}}}(R)} \over {{{\rm{S}}_{{\rm{AVG}}}}(R)}} = {{\max \left( {{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {\rm{4}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{{{{\sin }^2}\vartheta } \over {{R^{\rm{2}}}}}{{\rm{Z}}_{\rm{0}}}} \right)} \over {{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over {{\rm{4\pi }}{{\rm{R}}^{\rm{2}}}}}}}{\rm{ = }}{{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {\rm{4}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{{\rm{1}} \over {{R^{\rm{2}}}}}{{\rm{Z}}_{\rm{0}}}} \over {{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over {{\rm{4\pi }}{{\rm{R}}^{\rm{2}}}}}}}{\rm{ = }}{{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120\pi }}} \over {{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over {\rm{\pi }}}}}{\rm{ = }}{{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}} \over {{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}}}
</math>

Átrendezzük az egyenletett a keresett sugárzott telesítményre, és felhasználjuk, hogy a Hertz dipólus irányhatása 1.5.

<math>
{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}} = {{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}} \over D} = {{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}{\rm{120}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}} \over {1.5}} = {{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{\rm{80}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)^{\rm{2}}}
</math>

Ez a teljes gömbfelületen kisugárzott teljesítmény, de nekünk csak a <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományon kell, ami a sugárzás felső féltere.
Mivel a Hertz-dipólus tere szimmetrikus az x-y síkra, így a gömbben sugárzott teljesítmény fele pont a felső térrészben sogárzott teljesítmény lesz.

<math>
{{{{\rm{P}}_{{\rm{sug}}}}} \over 2} = {{{{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{\rm{80}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}{{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)}^{\rm{2}}}} \over 2} = {{{{\left| {{{\rm{I}}_{\rm{0}}}} \right|}^{\rm{2}}}} \over {\rm{2}}}{\rm{40}}{{\rm{\pi }}^{\rm{2}}}{\left( {{{\rm{l}} \over {\rm{\lambda }}}} \right)^{\rm{2}}}
</math>
}}

=== 149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény ===

Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor),
<br\><math>H(r)=\frac{I_0}{r}*\vec{e_\varphi}</math> (ahol <math>\vec{e_\varphi}</math> a fi irányú egységvektor).<br\>
Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r1, a külső vezető belső sugara r2, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A Poynting-vektor kifejezése: <math>S=E \times H \Rightarrow S(r)=E(r)*H(r)*\vec{e_z}</math> (ahol <math>\vec{e_z}</math> a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: <math>P=\int_{r_1}^{r_2} \int_0^{2\pi} \frac{U_0 I_0}{r^2} \mathrm{d}\varphi \mathrm{d}r=2\pi U_0 I_0(\frac{1}{r_1}-\frac{1}{r_2})=2\pi U_0 I_0 \frac{r_2-r_1}{r_1 r_2}</math>
}}

[[Kategória:Villanyalap]]

Elektronikai technológia

2014-01-09T08:43:05Z

Deeagle: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Elektronikai technológia
|targykod=VIETA302
|szak=villany
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=ETT
|labor=7 alkalom
|kiszh=7 db laborbeugró
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=ett{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETA302/
|targyhonlap=http://www.ett.bme.hu/targy_reszletek.php?sub_id=1080916026875.9_f42b06b90f3952c8d5321c80d9b9c8b5
}}

Az Elektronikai technológia c. szakmai alaptárgy keretében folyó képzés elsődleges célja a hallgatóknak az elektronikai moduláramkörök és rendszerek kivitelezésével kapcsolatos alapvető elméleti és gyakorlati ismereteinek megszerzése, készségeinek fejlesztése.

A tárgy célja áttekintést adni a mikroelektronikai eszközök és alkatrészek, az áramköri, optoelektronikai, mechatronikai, és egyéb modulok, valamint az elektronikus készülékek struktúrájáról, felépítéséről, előállítási és szerelési technológiájáról, a szakterület fejlődési trendjeiről. A tárgy azon elektronikai technológiai - mikroelektronikai, áramkör építési, szereléstechnológiai, készüléképítési - ismereteket foglalja össze, amelyek minden villamosmérnök számára szükségesek az integrált áramkörökkel, továbbá az elektronikai részegységek és rendszerek kivitelezésével kapcsolatos alapvető tájékozottsághoz és az erre a területre specializálódott ipari szakemberekkel és kutatókkal való együttműködéshez. A tárgy feladata az elektronikai technológiai módszerek összehasonlító elemzése is.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' [[Fizika 1]] és az [[Anyagtudomány]] című tárgyakból az aláírás megszerzése.
*'''Laborok:''' Minden labor beugróval kezdődik. A kérdések a sillabusz adott laborhoz tartozó részeiből kerülnek ki. Egy labor akkor sikeres, ha a beugrót elfogadják és a laborvezető utasításai szerint jártál el. Az aláíráshoz minden labor teljesítése szükséges. A félév során két labor pótlására van lehetőség.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagyzárthelyit kell megírni, amire két pótlási lehetőség van. A megszerezhető 25 pontból legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. A ZH pontszámának a 20%-a hozzáadódik a vizsgapontszámhoz.
*'''Vizsga''': A zárthelyihez hasonló felépítésű vizsga 25 pontos, melyhez hozzáadódik zárthelyi pontszámának 20%-a, így maximum 30 pont szerezhető. Az elégségeshez magán a vizsgán legalább 12 pontot kell összegyűjteni.

==Segédanyagok==

*'''''Elektronikai technológia laboratórium, 55082''''' című mérési segédlet ajánlott a laborokhoz. A beugrókérdések is ebből vannak.
*[[Media: Ett diak 2012 0-01 bevezetes merged.pdf|Előadásdiák I]] - A 2012-es tankönyvvel megegyező, színes diák első fele.
*[[Media: Ett diak 2012 3-01 Vekonyreteg merged.pdf|Előadásdiák II]] - A 2012-es tankönyvvel megegyező, színes diák második fele.
*A fenti segédanyag darabokra bontva. Annyival tud többet, hogy ezzel le tudod magad ellenőrizni, hogy valóban tudod-e az ábrákat, technológiai lépéseket stb. Mikor elindítod a diavetítés, akkor például egy ábránál feljön maga az ábra, de az ábra részei csak megszámozva vannak, így mielőtt nyomnál egy entert, átgondolhatod magadban, hogy mik is az egyes részek: [[Media: Ett diak 2012 00 használati útmutató.ppt|Használati útmutató]] - van benne egy régi vizsgasor is
#[[Media:Ett diak 2012 01 th, sm alkatrészek.ppt|1-01 TH, SM alkatrészek]] [[Media:Ett diak 2012 02 hullámforrasztás.ppt|1-02 TH Hullámforrasztás]] [[Media:Ett diak 2012 03 sm reflow.ppt|1-03 SM reflow]]
#[[Media:Ett diak 2012 04 chip beültetés.ppt|2-01 Chip beültetés]] [[Media:Ett diak 2012 05 si anyagok tulajdonsagok.ppt|2-02 Si anyagok tulajdonságai]] [[Media:Ett diak 2012 06 szelet előállítása.ppt|2-03 Szelet előállítása]] [[Media:Ett diak 2012 07 epitaxia implant diff cvd.ppt|2-04 Rétegleválasztási és adalékolási technológiák]] [[Media:Ett diak 2012 08 ic litográfia.ppt|2-05 IC litográfia]]
#[[Media:Ett diak 2012 09 vékonyréteg.ppt|3-01 Vékonyréteg]] [[Media:Ett diak 2012 10 vákuumtechnika.ppt|3-02 Vákuumtechnika]]
#[[Media:Ett diak 2012 11 kerámia vastagréteg.ppt|4-01 Kerámia vastagréteg]] [[Media:Ett diak 2012 12 speciális vastagréteg.ppt|4-02 Speciális vastagréteg]]
#[[Media:Ett diak 2012 13 nyhl gyartas.ppt|5-01 NYHL gyártás I]] [[Media:Ett diak 2012 14 nyhl gyártás.ppt|5-02 NYHL gyártás II]] [[Media:Ett diak 2012 5-03 CAD.pdf|5-03 Számítógéppel segített tervezés]]
#[[Media:Ett diak 2012 6-01 hutesi megoldasok.pdf|6-01 Elektronikus készülékek hűtése]] [[Media:Ett diak 2012 6-02 Konstrukcio.pdf|6-02 Elektronikus készülékek konstrukciója]]
#[[Media:Ett diak 2012 7-01Minosegbiztositas.pdf|7-01 Minőségbiztosítás és megbízhatóság]]
*[[Media: ETT vizsgafealadatok 2013 öf.pdf|Vizsgafeladatok voltak]] - Összegyüjtött, kidolgozott zh és vizsgafeladatok gyüjteménye
*[[Media: ETT vizsgaábrák 2013.pdf|Kitöltendő ábrák]] - Kitöltendő ábrák gyüjteménye biankó formában is

==Útmutató a laborokhoz==
*'''Sikertelen labor:''' Abban az esetben ha sikertelen egy labor, akkor a pótlást célszerű év közben egy másik csoport mérésén, előzetes egyeztetés után megoldani. Az év végi pótlás leszervezése sokkal nehézkesebb, így azt célszerű elkerülni!
*'''Laborok pótlása:''' Egy, maximum két labor alkalom (nagyon nyomós indokkal) pótolható, melyről személyes igazolást kell kérni a tantárgyfelelőstől a V2 épületben - Érdemes már előre kinézni a neked megfelelő időpontot.
*'''Beugrók:''' Általában a segédlet végén található ellenőrző kérdésekből vannak, de néha mást is kérdeznek, így érdemes az egészet tudni.
*'''Segédlet:''' A laborok hivatalos segédlete, amiből készülni érdemes - '''''Elektronikai technológia laboratórium (55082-01).'''''
*'''Időtartam:''' A laborok hivatalosan 4x45 percet visznek igénybe, de közben nem tartanak szünetet. Tehát egy 8:15-kor kezdődő labornak 11:15-kor van vége. Persze ettől +/- fél órával eltérhetnek.
*'''Laborbeosztás:''' A tanszéki honlapon közlik.
*'''Laborok helyszíne:''' A V1 épület előterében gyülekező. Innét szólítják az alagsorban lévő laborokba egyesével a csoportokat.
*'''TIPP:''' Minden laborhoz (lentebb) megtalálható a segédlet odavágó része, valamint az ellenőrző kérdések kidolgozása. '''FONTOS:''' A laborok többségén a beugró kérdések "beseggelése" kevés volt az átmenetelhez, ezért érdemes legalább 2-3x átolvasni a kiadott segédletet, hogy tisztában legyél azzal, amit a laborban csináltok és ne érjen meglepetés. A kidolgozásokat a hivatalos segédlet alapján, illetve a laborokon elhangzottak alapján készültek, azonban hibák így is előfordulhatnak benne!

==I. Nyomtatott huzalozások technológiája==

*'''Segédlet:''' [[Media: ETT_sillabusz1.pdf |Sillabusz letöltése]]
*'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor1_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]
*'''Vélemények''':
**Nem volt vészes, 2 kérdés volt a kiadottakból, nem is szívózott senkivel. A laborvezető tök jó fej volt, az anyag mellett egy csomó kommentárt fűzött magához a laborhoz is - épp aznap volt egy kivitelezői bejárás, emiatt aktuális volt. Konkrét munka nem nagyon volt, nem lett volna rá idő, helyette végigjártuk a folyamatot, mutatott kész és félkész lemezeket stb. Laza, szemlélődős óra.
**Két kérdést kapott mindenki, melyek nagyrészt a beugró kérdések közül voltak, de volt 1-2 ami a sillabusz egy-egy lényegesebb részére kérdezett rá, de ezek sem voltak vészesek. A beugró után kb 30-40 percben összefoglalta a laborvezető a sillabuszban leírtakat és kiegészítette néhány ipari aktualitással. Ezután körbejártuk a V1 alagsorában lévő kis "mini NYHL gyártósort", közben pedig részletesen ismertette és szemléltette az egyes technológiai lépéseket. Önálló munka nem volt, azonban egy 2,5-3 órás ácsorgásra készüljetek fel lelkileg!

==II. Vékonyrétegek áramkörök rétegfelviteli és ábrakialakítási technológiája==

*'''Segédlet:''' [[Media: ETT_sillabusz2.pdf |Sillabusz letöltése]]
*'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor2_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]
*''' Vélemények''':
**A foglalkozást egy nagyon kedves hölgy, Makai Dóra doktorandusz vezette. A beugró nekünk az volt, hogy le kellett rajzolni egy vákuumpárologtatót magyarázattal. Senkit nem küldött el, sokat kérdezett tőlünk, hogy hogyan képzeljük el például az olajgőzös szivattyú működését, stb. Aztán ő rápárologtatott egy Al darabkát egy üveglapra, amiből csak egy kolléga látott érdemit, ahogy a csónakból eltűnik az Al. Ez volt a kísérlet. Még beszélgettünk, aztán kérésre átmentünk Balogh Bálinthoz, aki elmagyarázta röviden a lézer működését, mutogatott ezt-azt, érdekességeket mondott, és ösztönzött minket a szakirány választására :) Negatívum, hogy tulajdonképpen semmit nem csináltunk.
**A sillabuszban lévő rajzokat és ábrákat (vákuumpárologtató, elektronsugaras gőzforrás és fotolitográfia folyamata) nagyon alaposan meg kell tanulni, mert előszeretettel kérik a beugróban és némelyik laborvezető akár ki is csap, ha nem tudod pontosan lerajzolni és megnevezni a részeket. A beugró összességében korrekt, csak a sillabuszban lévő anyagot kérik vissza, de azt nagyon alaposan! Ebben a laborban nemigen van önálló munka, inkább csak kicsit kibővítve összefoglalják a sillabuszban foglaltakat és bemutatnak néhány demonstrációs jellegű műveletet.

==III. Vastagréteg technológia==
*'''Segédlet:''' [[Media: ETT_sillabusz3.pdf |Sillabusz letöltése]]
*'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor3_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]
*'''Vélemények:'''
**A labor beugróval kezdődött, két kérdés volt. Az egyik az ellenőrző kérdésekből volt, a másik pedig a sillabusz másik részéről - Például: a paszta 3 alkotóeleme és azok szerepe. Ezután akinek Illés Balázs nem volt megelégedve a válaszával azt megkérdezte, hogy pontosan hogy gondolta, átbeszéltük. Egy hallgatót küldött el pótmérésre.
**A beugró kérdések nem csak az ellenőrző kérdések közül kerültek ki, de csak olyat kérdeztek, ami benne volt a sillabuszban. Érdemes alaposan átnézni az egyes technológiai lépéseket és azokról megtanulni 1-2 jellemzőt. A laboron megnézhettük hogyan is történik a szitanyomtatás illetve a hőkezelés. A labor második felében vezető ragasztó segítségével készíteni kellett egy egyszerű világító áramkört.
**[[Media: Ett_vastegreteglabor_2012.JPG |Vastagréteg labor]] - A labor végén meg kell oldani ezt az egyszerű számítási feladatsort.

==IV. Moduláramkör készítése újraömlesztéses felületszerelési (SMT) technológiával==

*'''Segédlet:''' [[Media: ETT_sillabusz4.pdf |Sillabusz letöltése]]
*'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor4_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]
*'''Vélemények:'''
**A beugró kicsit parás, mert nem csak az ellenőrző kérdésekből van. Az alábbi definíciót mindenképpen érdemes tudni - Sírkő effektus: A felületi feszültségből származó erők nem egyenletesen oszlanak el a két végpont között, ennek következtében az alkatrész elfordul, vagy felemelkedik. A labor maga jó, mindenki legyártotta magának a LED-es villogóját. Mindenkinek működött, de ha nem működik az sem nagy baj.
**A beugró a teljes sillabusz anyagából van. Érdemes megtanulni az egyes forraszanyagok összetételét, valamint arra figyelni kell, hogy a sillabuszban az újraömlesztéses forrasztás hőprofilja kicsit hibás, így azt az előadásdiákból érdemes nagyon alaposan megtanulni a tengelyek pontos skálázásával és az egyes szakaszok neveivel együtt. A labor második felében mindenki elkészítette magának a saját USB-ről működő LED-es villogóját. Amikor a laborvezető az alkatrészek beültetésének módját magyarázza érdemes nagyon figyelni, mert azt könnyű elszúrni és akkor lehet elölről kezdeni az egészet.

==V. Furatszerelt alkatrészek szerelése újraömlesztéses forrasztási technológiával==

*'''Segédlet:''' [[Media: ETT_sillabusz5.pdf |Sillabusz letöltése]]
*'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor5_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]
*'''Vélemények:'''
**A beugró után 4 embert ki is dobott, majd utána is tett még fel kérdéseket szóban. Ezekre tudtuk a válaszokat, de lehet, hogy ha valaki nem tudta volna, az is repült volna. Mind a beugrón, mind pedig a szóban elhangzott kérdésekre a válaszok megtalálhatóak a laborsegédletben, tehát nem éreztem inkorrektnek a számonkérést, csak szigorúbbnak a többi mérésen megszokottnál.
**Volt beugró az ellenőrző kérdésekből, illetve a mérés elején található fogalmakból. Van egy képlet a térfogatszámításra azt nálunk nem kérte inkább, hogy értsük, hogy kb mikre kell odafigyelni. Beugró után alaposan végignézte a mérésvezető a beugrókat, ahol valami hibádzott ott megkérdezte még egyszer, hogy az illető pontosan mire is gondolt. Ezek után elmagyarázta az anyagot egy bő órában sokkal részletesebben, mint a sillabusz. A mérés kb 3,5 órán át tartott, mindenki sikeresen zárta.
**Beugró - 2012 és 2013 ősz:
**#PIP technológia lépései + ábrák?
**#Újraömlesztéses technológia definíciója?
**#Furatszerelt alkatrészek forrasztásának minőségi követelményei?
**#Stencil definíciója?
**#Mit akadályoz meg a kereszttel kitakart apertúra?

==VI. Lézeres technológiák a moduláramköri hordozók kialakításában==

*'''Segédlet:''' [[Media: ETT_sillabusz6.pdf |Sillabusz letöltése]]
*'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor6_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]
*'''Vélemények:'''
**Ellenőrző kérdéseket kérdezték tőlünk. Hatan voltunk, mindenki egyet-egyet kapott így közülük. Egyébként a másik előadó tartotta és nagyon jófej volt.
**Nálunk a "beugró" az volt, hogy mindenki tegyen fel a laborvezetőnek két értelmes kérdést a lézerekkel kapcsolatban. Ezután a laborvezető mindegyik kérdést részletesen megválaszolta és közben a kapcsolódó elméletet is alaposan végigtaglalta. A labor végén lehetett számológépek fedlapjára, telefonok hátlapjára mindenféle ábrákat/feliratokat gravíroztatni. Szóval érdemes már az adott tárggyal és a rágravírozandó ábra ötletével felszerelkezve érkezni a laborra. A laborvezető gépén van egy csomó vicces/érdekes kép már eleve, amik közül lehet válogatni - BME logó, űrhajó, Batman és Superman jel, Apple logó...

==VII. Nyomtatott huzalozású lemez tervezés elektronikai szerelési technológiák tesztelésére==

*'''Segédlet:''' [[Media:Ett_sillabusz7_2012.pdf‎|Sillabusz letöltése]]
*'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor7_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]
*'''Vélemények:'''
**Beugró az ellenőrző kérdésekből volt, rajzot is kértek. Az órai feladat a PADS Logic és a PADS Layout programokkal NYÁK tervezés, melyeket valószínűleg soha nem láttál. Ez elég bonyolult feladatnak bizonyulna, ám az órán egy, a tanszéki honlapon előre közzétett útmutató PDF alapján kell végrehajtanod, ami merő unalom, mivel gondolkozni nem nagyon kell. A végén persze elmented amire jutottál, aztán dokumentációt is kell készíteni. Az sem gond ha nem érsz végig az összes feladattal (nem is igazán lehetséges) a lényeg, hogy folyamatosan dolgozz.
**A beugró az ellenőrző kérdésekből volt. Rendes volt, nem vágott ki senkit, de volt akinek szólt, hogy a ZH-ra ennél azért pontosabban tanulja meg. Számítógépen dolgoztunk önállóan az útmutató szerint. Az elején össznépileg segített elindulni, aztán utána minden értelemszerűen ahogy le van írva. A kérdéseket szívesen fogadta és segített, amikor kellett. Nem volt vészes.

==Nagyzárthelyi==

A ZH anyaga bármi lehet a könyvből, amit zárthelyiig leadtak. Éppen ezért érdemes elég alaposan áttanulmányozni mindent az utolsó apró betűig, ábráig, kiegészítésig. Cserébe korrektek és azon kívül nem kérdeznek mást! '''FONTOS:''' Alaposan érdemes megtanulni az ábrákat, tulajdonságokat és felsorolásokat, ugyanis ha egy kérdéshez mondjuk 5 dolgot kell írni, akkor 5 helyes válasz 1 pont, 4 (esetleg 3) helyes válasz 0.5 pont, ennél kevesebb pedig 0 pont! Érdemes látogatni az előadásokat, ugyanis NÉHA előfordul, hogyha drasztikusan kevesen vannak előadáson, akkor + pontokat lehet szerezni a ZH-hoz, melynek 20%-a beleszámít a vizsgába is!

*[[Media: Ett_zh_20101018zh1.pdf|2010/2011 ősz]] - A csoport és a hozzá tartozó [[Media: Ett_zhmegoldas20101018zh1.pdf|megoldások]]

==Vizsga==

*'''Vizsgakövetelmény:''' Konkrétan az egész könyvből kérdezhetnek az utolsó apró betűig, ábráig, kiegészítésig, ezért érdemes elég alaposan áttanulmányozni mindent. Cserébe korrektek és azon kívül nem kérdeznek mást. '''FONTOS:''' Alaposan érdemes megtanulni az ábrákat, tulajdonságokat és felsorolásokat, ugyanis ha egy kérdéshez mondjuk 5 dolgot kell írni, akkor 5 helyes válasz 1 pont, 4 (esetleg 3) helyes válasz 0.5 pont, ennél kevesebb pedig 0 pont!
*'''Pluszpontok:''' NÉHA előfordul, hogyha drasztikusan kevesen vannak előadáson, akkor + pontokat lehet szerezni a ZH-hoz, melyeknek 20%-a beleszámít a vizsgába is.
*'''Régi vizsgák:'''
**[[Media:Elektronikai_techonlógia_vizsga_2010ősz.pdf|2010 ősz]] - Nemhivatalos megoldásokkal
**[[Media: ett_vizsgakerdesek_2012.pdf |2012 ősz]] - Nemhivatalos megoldásokkal
*'''Vizsga ponthatárok:''' - Ezek a szumma pontszámhoz viszonyított ponthatárok (vizsga + ZH/5), azonban magán a vizsgán is el kell érni MINIMUM 12 pontot!
**14 ponttól elégséges
**18 ponttól közepes
**21.5 ponttól jó
**25 ponttól jeles

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:ETT vizsgafealadatok 2013 öf.pdf

2014-01-09T08:35:16Z

Deeagle: Az ETT vizsgán ill. zh lévő lévő kérdések gyüjteménye, kidolgozása, összefoglalója.

Az ETT vizsgán ill. zh lévő lévő kérdések gyüjteménye, kidolgozása, összefoglalója.

Fájl:ETT vizsgaábrák 2013.pdf

2014-01-09T08:33:46Z

Deeagle: Az ETT vizsgán ill. zh lévő kitöltendő ábrák gyüjteménye éa azok biankó formája gyakorlás céljából.

Az ETT vizsgán ill. zh lévő kitöltendő ábrák gyüjteménye éa azok biankó formája gyakorlás céljából.

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-31T12:20:02Z

Deeagle: /* 2008/2009 1. félév házi feladat */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
*Könyvek
Ide kellenek a könyv fájlok megfelelő névvel
*Mintakérdések megoldással
Van egy ilyen fájl lentebb
*Gyakran használ dinamikus adatszerkezetek
lancolt binfa pdf
*InfoC oldal: Ez az oldal az infósok C tanító oldala. Néha kicsit másképp haladnak mint mi, de az előadásoknál lévő magyarázatok, ábrák, animációk hasznosak.
[http://infoc.eet.bme.hu/ InfoC]

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Illesztett dolog eleje
===2008/2009 ősz házi feladat===
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

===2009/2010 ősz házi feladat===

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.
Illesztett dolog vége

===Mostani rendszer===
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a doxygen nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban. Ehhez segítség .......-ebb található.
Doxygen hiány

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Régebbi nagyZH-k
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-31T12:19:28Z

Deeagle: /* Házi feladat */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
*Könyvek
Ide kellenek a könyv fájlok megfelelő névvel
*Mintakérdések megoldással
Van egy ilyen fájl lentebb
*Gyakran használ dinamikus adatszerkezetek
lancolt binfa pdf
*InfoC oldal: Ez az oldal az infósok C tanító oldala. Néha kicsit másképp haladnak mint mi, de az előadásoknál lévő magyarázatok, ábrák, animációk hasznosak.
[http://infoc.eet.bme.hu/ InfoC]

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Illesztett dolog eleje
===2008/2009 1. félév házi feladat===
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

===2009/2010 ősz házi feladat===

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.
Illesztett dolog vége

===Mostani rendszer===
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a doxygen nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban. Ehhez segítség .......-ebb található.
Doxygen hiány

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Régebbi nagyZH-k
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-31T12:17:12Z

Deeagle: /* Segédanyagok */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
*Könyvek
Ide kellenek a könyv fájlok megfelelő névvel
*Mintakérdések megoldással
Van egy ilyen fájl lentebb
*Gyakran használ dinamikus adatszerkezetek
lancolt binfa pdf
*InfoC oldal: Ez az oldal az infósok C tanító oldala. Néha kicsit másképp haladnak mint mi, de az előadásoknál lévő magyarázatok, ábrák, animációk hasznosak.
[http://infoc.eet.bme.hu/ InfoC]

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Illesztett dolog eleje
===2008/2009 1. félév házi feladat===
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

===2009/2010 ősz házi feladat===

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.
Illesztett dolog vége

Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a doxygen nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban. Ehhez segítség .......-ebb található.
Doxygen hiány

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Régebbi nagyZH-k
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-31T10:35:41Z

Deeagle: /* Házi feladat */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
*Könyvek
Ide kellenek a könyv fájlok megfelelő névvel
*Mintakérdések megoldással
Van egy ilyen fájl lentebb
*Gyakran használ dinamikus adatszerkezetek
lancolt binfa pdf
*InfoC oldal: Ez az oldal az infósok C tanító oldala. Néha kicsit másképp haladnak, mint mi, de az előadásoknál lévő magyarázatok, ábrák, animációk hasznosak.
link oda

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Illesztett dolog eleje
===2008/2009 1. félév házi feladat===
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

===2009/2010 ősz házi feladat===

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.
Illesztett dolog vége

Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a doxygen nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban. Ehhez segítség .......-ebb található.
Doxygen hiány

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Régebbi nagyZH-k
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-31T10:33:38Z

Deeagle:

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
*Könyvek
Ide kellenek a könyv fájlok megfelelő névvel
*Mintakérdések megoldással
Van egy ilyen fájl lentebb
*Gyakran használ dinamikus adatszerkezetek
lancolt binfa pdf
*InfoC oldal: Ez az oldal az infósok C tanító oldala. Néha kicsit másképp haladnak, mint mi, de az előadásoknál lévő magyarázatok, ábrák, animációk hasznosak.
link oda

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Illesztett dolog eleje
*2008/2009 1. félév házi feladat
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

*2009/2010 ősz házi feladat

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.
Illesztett dolog vége

Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a doxygen nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban. Ehhez segítség .......-ebb található.
Doxygen hiány

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Régebbi nagyZH-k
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-31T10:29:53Z

Deeagle: /* Segédanyagok */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
*Könyvek
Ide kellenek a könyv fájlok megfelelő névvel
*Mintakérdések megoldással
Van egy ilyen fájl lentebb
*Gyakran használ dinamikus adatszerkezetek
lancolt binfa pdf
*InfoC oldal: Ez az oldal az infósok C tanító oldala. Néha kicsit másképp haladnak, mint mi, de az előadásoknál lévő magyarázatok, ábrák, animációk hasznosak.
link oda

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Ide jönnek a régi házik
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a doxygen nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban. Ehhez segítség .......-ebb található.
Doxygen hiány

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Régebbi nagyZH-k
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T20:25:33Z

Deeagle: /* Nagyzárthelyi */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
Teendők:
Régi anyagok átnevezése és iderakás
Könyvek csoport és egyéb segédanyag csoport (kódos megoldások is)
Tantárgyi honlap jelenlegi teljes tartalmának feltöltése (zip)
infoC oldal linkelése
-Denke Á.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Ide jönnek a régi házik
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a doxygen nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban. Ehhez segítség .......-ebb található.
Doxygen hiány

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Régebbi nagyZH-k
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T20:24:17Z

Deeagle: /* Házi feladat */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
Teendők:
Régi anyagok átnevezése és iderakás
Könyvek csoport és egyéb segédanyag csoport (kódos megoldások is)
Tantárgyi honlap jelenlegi teljes tartalmának feltöltése (zip)
infoC oldal linkelése
-Denke Á.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Ide jönnek a régi házik
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a doxygen nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban. Ehhez segítség .......-ebb található.
Doxygen hiány

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő mindig függvény definíció írása, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Régebbi nagyZH-k
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T20:23:23Z

Deeagle: /* Házi feladat */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
Teendők:
Régi anyagok átnevezése és iderakás
Könyvek csoport és egyéb segédanyag csoport (kódos megoldások is)
Tantárgyi honlap jelenlegi teljes tartalmának feltöltése (zip)
infoC oldal linkelése
-Denke Á.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Ide jönnek a régi házik
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a doxygen nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a doxygen értelmezni tudja. Ehhez segítség .......-ebb található.
Doxygen hiány

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő mindig függvény definíció írása, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Régebbi nagyZH-k
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T20:22:54Z

Deeagle: /* Házi feladat */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
Teendők:
Régi anyagok átnevezése és iderakás
Könyvek csoport és egyéb segédanyag csoport (kódos megoldások is)
Tantárgyi honlap jelenlegi teljes tartalmának feltöltése (zip)
infoC oldal linkelése
-Denke Á.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Ide jönnek a régi házik
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a doxygen nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a doxygen értelmezni tudja. Ehhez segítség .......-ebb található.

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő mindig függvény definíció írása, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Régebbi nagyZH-k
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T20:19:09Z

Deeagle: /* Házi feladat */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
Teendők:
Régi anyagok átnevezése és iderakás
Könyvek csoport és egyéb segédanyag csoport (kódos megoldások is)
Tantárgyi honlap jelenlegi teljes tartalmának feltöltése (zip)
infoC oldal linkelése
-Denke Á.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Ide jönnek a régi házik
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő mindig függvény definíció írása, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Régebbi nagyZH-k
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T20:17:44Z

Deeagle: /* Nagyzárthelyi */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
Teendők:
Régi anyagok átnevezése és iderakás
Könyvek csoport és egyéb segédanyag csoport (kódos megoldások is)
Tantárgyi honlap jelenlegi teljes tartalmának feltöltése (zip)
infoC oldal linkelése
-Denke Á.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Ide jönnek a régi házik
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő mindig függvény definíció írása, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Régebbi nagyZH-k
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T20:16:52Z

Deeagle: /* Követelmények */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
Teendők:
Régi anyagok átnevezése és iderakás
Könyvek csoport és egyéb segédanyag csoport (kódos megoldások is)
Tantárgyi honlap jelenlegi teljes tartalmának feltöltése (zip)
infoC oldal linkelése
-Denke Á.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Ide jönnek a régi házik
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő mindig függvény definíció írása, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Nincs kész
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T20:13:38Z

Deeagle: /* Követelmények */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában 1 elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH-val. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
Teendők:
Régi anyagok átnevezése és iderakás
Könyvek csoport és egyéb segédanyag csoport (kódos megoldások is)
Tantárgyi honlap jelenlegi teljes tartalmának feltöltése (zip)
infoC oldal linkelése
-Denke Á.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Ide jönnek a régi házik
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő mindig függvény definíció írása, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Nincs kész
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T20:10:02Z

Deeagle: /* Házi feladat */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában 1 elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 2 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege (tizedes pontok is vannak, és a 6 is 5-ös). Viszont megnézik a feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH-val. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
Teendők:
Régi anyagok átnevezése és iderakás
Könyvek csoport és egyéb segédanyag csoport (kódos megoldások is)
Tantárgyi honlap jelenlegi teljes tartalmának feltöltése (zip)
infoC oldal linkelése
-Denke Á.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Ide jönnek a régi házik
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő mindig függvény definíció írása, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Nincs kész
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T20:08:57Z

Deeagle: /* Házi feladat */

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában 1 elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 2 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege (tizedes pontok is vannak, és a 6 is 5-ös). Viszont megnézik a feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH-val. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
Teendők:
Régi anyagok átnevezése és iderakás
Könyvek csoport és egyéb segédanyag csoport (kódos megoldások is)
Tantárgyi honlap jelenlegi teljes tartalmának feltöltése (zip)
infoC oldal linkelése
-Denke Á.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a feladata, és gép ellenőrizte a programot. Ezért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Ide jönnek a régi házik
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő mindig függvény definíció írása, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Nincs kész
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T20:07:36Z

Deeagle:

{{FejlesztesAlatt}}

{{GlobalTemplate|Villanyalap|ProgAlap1}}

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában 1 elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 2 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege (tizedes pontok is vannak, és a 6 is 5-ös). Viszont megnézik a feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH-val. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==
Teendők:
Régi anyagok átnevezése és iderakás
Könyvek csoport és egyéb segédanyag csoport (kódos megoldások is)
Tantárgyi honlap jelenlegi teljes tartalmának feltöltése (zip)
infoC oldal linkelése
-Denke Á.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a feladata, és gép ellenőrizte a programot. Ezért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.
Ide jönnek a régi házik
Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakvez fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
Checkpointok:
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.

== Nagyzárthelyi ==
A három feladatból kettő mindig függvény definíció írása, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a sztringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)
Nincs kész
-Denke Á.

== Tippek ==

Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni.
A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

== Nyersen átmentett kód ==

* [[FejlesztoiDokumentacio|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

-- [[HarasztiRobert]] - 2006.01.10.
===Segítségek===
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
* [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

Mintakódok:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt.c|Láncolt lista}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|binfa.c|Bináris fa}}
Megjegyzés: ezt a kétféle adatszerkezetet nagyon érdemes tudni, legalább is a zh-ig mindenképp. 
-- [[KondorMate|MAKond]] - 2010.05.17.

Útmutatók:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|lancolt-lista.pdf|A láncolt lista}} - '''Friss! (2010-dec-7)''' ,,Hogyan építsünk láncolt listát?" útmutató képekkel és kódokkal.

===Házi feladatok===
====2008/2009 1. félév házi feladat====
Ezzel a programmal tudsz adatfájlokat generálni magadnak. Bizonyos paramétereket megadhatsz, ezen belül véletlenszerűen generálja az adatokat.

Meglévő adatfájlokat betölthetsz vele, hogy jobban átlásd azt.

A futtatáshoz szükséges a .NET Framework 3.5. Ezt innen le tudod tölteni:
[http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=333325FD-AE52-4E35-B531-508D977D32A6&displaylang=en Microsoft .NET Framework 3.5]
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Adatfjl.exe|Adatfjl.exe}}: A 2008/2009/1-es házihoz adatfájgenerátor (.NET Framework 3.5 szükséges hozzá)

-- [[KoblerKrisztian|Krónikás]] - 2008.11.10.

=====2009/2010 ősz házi feladat=====

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0001.jpg|1. oldal}}
* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|proghf0002.jpg|2. oldal}}

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték;
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában;
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

-- Main.kir26842id - 2010.02

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|stdc.pdf|stdc.pdf}}: C összefoglaló

[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] A láncolt lista adatszerkezet leírása.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|ProgAlap1|Cbooks_Pr-C_CD.ISO|Cbooks_Pr-C_CD.ISO}}: ComputerBooks: Programozzunk C nyelven lemezmelléklet

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T19:41:51Z

Deeagle: /* Követelmények */

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T19:15:26Z

Deeagle: /* Követelmények */

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T19:14:51Z

Deeagle: /* Követelmények */

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T19:14:22Z

Deeagle: /* Követelmények */

Sablon:Kezdőlap - Villanyos tantárgyi oldalak

2013-01-28T11:09:13Z

Deeagle:

; 1. félév
: [[A_számítástudomány_alapjai|A számítástudomány alapjai]]
: [[Anyagtudomány|Anyagtudomány]]
: [[A_programozás_alapjai_1|A programozás alapjai 1]] (Fejlesztés alatt)
: [[Bevezető Fizika|Bevezető fizika]]
: [[Bevezető_Matematika|Bevezető matematika]]
: [[Digitális technika 1]]
: [[Matematika_A1a_-_Analízis|Matematika A1 - Analízis]] (frissítsd!)
; 2. félév
: [[A_programozás_alapjai_2|A programozás alapjai 2]]
: [[Digitális technika 2]]
: [[Fizika_1|Fizika 1]]
: [[Jelek és rendszerek 1]]
: [[Matematika_A2a_-_Vektorfüggvények|Matematika A2 - Vektorfüggvények]]
: [[Mikro-_és_makroökonómia|Mikro- és makroökonómia]]
; 3. félév
: [[Elektrotechnika]]
: [[Fizika_2|Fizika 2]]
: [[Informatika_1|Informatika 1]]
: [[Jelek és rendszerek 2]]
: [[Matematika_A3_Villamosmérnököknek|Matematika A3 villamosmérnököknek]]
: [[Matematika_A4|Matematika A4 - Valószínűségszámítás]]
; 4. félév
: [[Elektronika_1|Elektronika 1]]
: [[Elektromágneses terek alapjai]]
: [[Informatika 2]]
: [[Menedzsment_és_vállalkozásgazdaságtan|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]]
: [[Méréstechnika|Méréstechnika]]
: [[Villamos_energetika|Villamos energetika]] (frissítsd!)
; 5. félév
: [[Elektronika_2|Elektronika 2]]
: [[Elektronikai_Technológia|Elektronikai technológia]]
: [[Infokommunikáció|Infokommunikáció]]
: [[Labor_1|Labor 1]] (frissítsd!)
: [[Mikroelektronika|Mikroelektronika]]
: [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]]
; 6. félév
: [[Labor 2]] (frissítsd!)
: [[Üzleti_jog|Üzleti jog]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T10:51:32Z

Deeagle: /* Követelmények */

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T09:53:40Z

Deeagle:

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T09:44:44Z

Deeagle:

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T09:42:38Z

Deeagle: /* Követelmények */

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T09:42:19Z

Deeagle: /* Követelmények */

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T09:40:35Z

Deeagle:

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T09:39:50Z

Deeagle: /* Követelmények */

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T09:38:58Z

Deeagle: /* Nagyzárthelyi */

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T09:38:11Z

Deeagle: /* Házi feladat */

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T09:36:46Z

Deeagle: /* Segédanyagok */

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T09:35:51Z

Deeagle: /* Segédanyagok */

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-01-28T09:26:23Z

Deeagle: /* Nagyzárthelyi */