<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=De%C3%A1k+Elem%C3%A9r+D%C3%A1vid</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=De%C3%A1k+Elem%C3%A9r+D%C3%A1vid"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/De%C3%A1k_Elem%C3%A9r_D%C3%A1vid"/>
	<updated>2026-04-12T18:37:59Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mikroelektronika&amp;diff=206692</id>
		<title>Mikroelektronika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mikroelektronika&amp;diff=206692"/>
		<updated>2025-09-17T10:48:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Deák Elemér Dávid: A feltöltött segédanyagot az oktatókkal egyeztetve inkább leszednénk innen!&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| nev = Mikroelektronika&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIEEAB01&lt;br /&gt;
| régitárgykód = VIEEAB00&lt;br /&gt;
| szak = villany&lt;br /&gt;
| kredit = 5&lt;br /&gt;
| felev = 3&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = EET&lt;br /&gt;
| labor = 10 db&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
| hf = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = mikroel{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| targyhonlap = Tantárgyi EDU felület&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mai elektronika és informatika elképzelhetetlen a nagybonyolultságú integrált áramkörök nélkül. Felépítésükre, a bennük megvalósítható alkatrészekre és áramkörökre vonatkozó alapvető ismeretekkel minden villamosmérnöknek rendelkeznie kell. Ugyancsak ismerniük kell a tervezés leg-elemibb eljárásait – legalább azon a minimál szinten, ami az IC tervező specialistával való együttműködéshez szükséges. Látniuk kell továbbá a hallgatóknak, hogy hogyan kapcsolódik a rendszer szintű tervezés és az igen nagy összetettségű integrált áramkörök tervezése.&lt;br /&gt;
A Mikroelektronika tárgy feladata a fent vázolt ismeretek közlése. A tárgy különleges hangsúlyt helyez a kapcsolódó gyakorlati ismeretekre. Számítási módszerek gyakoroltatása, kész megoldások esettanulmány-szerű analízise szolgálja ezt a célt. Ugyancsak ezt szolgálják a számítógépes laborgyakorlatok, amelyek során az IC tervezés egyes elemi lépéseit, módszereit próbálják ki a hallgatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy lényeges feladata, hogy az absztrakt elektronikus működés és a fizikai valóság közötti összefüggéseket megismertesse. Ennek érdekében részletesen tárgyalja a fő IC elemek (dióda, tranzisztor, stb) fizikai működését. Kitér az új fizikai dimenziókat nyitó MEMS és MOEMS elemek fizikájára, amelyekben az elektromos működés a mechanikai és optikai hatásokkal kombináltan jelentkezik. Végül érinti a nanoelektronika fejlődési trendjét is.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A Mikroelektronika tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 1]] és [[Elektronika 2]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A régi (2014-es) tanterv haladóknak az [[Elektronika 1]] című tárgyból az aláírás megszerzése kötelező. &amp;lt;br/&amp;gt; Az új tanterv szerint haladóknak nincs előkövetelménye a tárgynak, de ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] illetve a [[Digitális technika 1]] tárgyak ismerete!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Labor:&#039;&#039;&#039; A félév során 10 laboralkalomból 9 db teljesítése szükséges. Szorgalmi időszakban egy laboratóriumi foglalkozás pótolható (2024).&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; Az aláírás megszerzéséhez egy nagyZH sikeres teljesítése szükséges, a legkiválóbban teljesítők megajánlott jegyet kaphatnak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli és szóbeli vizsgával zárul.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga&#039;&#039;&#039; A pótlási időszakban van elővizsga. Az elővizsgán azok vehetnek részt, akik a tárgyhoz tartozó Repetitórium foglalkozáson elérték a szükséges pontszámot (2024).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
* [http://bme.ysolt.net/Torlesre_kerulo_anyagok/S5_Mikroelektronika/Elektronika_I.pdf Székely Vladimir - Elektronika I. félvezető eszközök] - A tárgyhoz ajánlott irodalom.&lt;br /&gt;
* [http://model.com/content/modelsim-pe-student-edition-hdl-simulation ModelSim] - Hasznos program a tárgyhoz, diákoknak ingyenes.&lt;br /&gt;
* [[Média:Mikroel ZH összefoglaló.pdf|ZH összefoglaló]] - A diák megtanulása után érdemes összefoglalásként átolvasni.&lt;br /&gt;
* [[Média:Mikroel ZH szampeldak.pdf|Diákból kigyűjtött számpéldák]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Digitális kaputervezés nMOS és CMOS kapcsolástechnikákkal.pdf|Digitális kaputervezés nMOS és CMOS kapcsolástechnikákkal]]&lt;br /&gt;
* [[:File:Mikroelektronika mondatkiegészítés.pdf|Beugrókérdések 2019-ig]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Laborsegédanyagok===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Ezek az információk a régi tárgyhoz tartoznak, a segédletek mindig letölthetők az edu-s oldalról, ellenőrző kérdések nincsenek&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Mikroel silabusz 1meres.pdf|1. Labor]] - Integrált áramköri technológia és tisztaszobás munkavégzés&lt;br /&gt;
* [[Média:Mikroel silabusz 2meres.pdf|2. Labor]] - Termikus laboratórium  + [[Média:Mikroel silabusz 3meres kieg.pdf|Kiegészítés]] - Integrált áramkörök termikus viselkedéséhez kapcsolódó alapfogalmak + [[Média:2. labor.pdf|Ellenőrző kérdések válaszai kigyűjtve]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Mikroel silabusz 3meres.pdf|3. Labor]] - Áramkör szimulációs laboratórium&lt;br /&gt;
* [[Média:Mikroel silabusz 4-5meres.pdf|4. és 5. Labor]] - Bevezetés a Verilog alapú digitális tervezésbe&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyi ==&lt;br /&gt;
A zárthelyi elektronikus formában a tanszéki labortermekben kerül megrendezésre. A tantárgyi EDU felületen kell egy 20 kérdésből álló mondatkiegészítős tesztet kitölteni. A zárthelyi kötltésére 20 perc áll rendelkezésre és 30 perces bontásokban vannak beosztva az emberek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2019-ben a zárthelyi 30 pontnyi mondatkiegészítésből és egy 10 pontos esszé feladatból állt. A mondatkiegészítésekből legalább 15 pontot, a ZH-n összességében minimum 20 pontot kellett megszerezni az elégséges eredményhez.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
*[https://vik.wiki/images/7/76/16-Pr%C3%B3baZH.pdf 2017. tavaszi próba ZH] - mely nagy mértékben hasonlított a rendes ZH-ra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
 |mutatott=&#039;&#039;&#039;Régi zárthelyi&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 |szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A régi zh teljesen más mint az új!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi első zárthelyi ====&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH1_2008ősz.pdf|2008/09 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH1_2011ősz.ppt|2011/12 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH_2012ősz.doc|2012/13 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_pótZH_2012ősz.doc|2012/13 ősz]] - PótZH&lt;br /&gt;
* [[Media:Mikroelektronika_2013ősz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi második zárthelyi ====&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH2_2008ősz.pdf|2008/09 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH2_2009ősz.doc|2009/10 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH2_2010ősz.doc|2010/11 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH2_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] &lt;br /&gt;
* A 2012/13-es ZH2 majdnem ugyanaz volt, mint a 2011/12-es csak a kifejtős rész volt csak más&lt;br /&gt;
* A 2013/14-es ZH2 majdnem ugyanaz volt, mint a 2011/12-es &lt;br /&gt;
[[Media:mikroel_ZH2_megoldások.pdf|Eddigi összes 2. ZH megoldása]] - 2008-tól 2013-ig&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---|}---&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborgyakorlatok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2016-ban az első 3 laboron nem volt beugró, az összes többi laboron az edu rendszerben kitöltendő 5 kérdéses igaz/hamis beugró volt. 3 pontot kellett elérni az 5-ből (ha jól emlékszem). A zh beugró kérdései nagyon hasonlítottak ezekre a kérdésekre. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
*2017-ben szinte egyik laboron sem volt beugró. (Egy labvez helyettesítés miatt a második sorban ülőktől szóban kérdeztek beugró kérdéseket.)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
*2019-ben se volt szinte egyik laboron se beugró. (egy labort kihagytam, arról nem tudok nyilatkozni - utolsó előttit)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Egészítsd ki, ha tudod!&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt; (2024)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 1. Labor: &#039;&#039;&#039; Az integrált áramkörök gyártástechnológiája I. laboratórium&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 2. Labor: &#039;&#039;&#039; Az integrált áramkörök gyártástechnológiája II. laboratórium&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 3. Labor: &#039;&#039;&#039; Termikus szimulációs laboratórium &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 4. Labor: &#039;&#039;&#039; Digitális integrált áramkörök tervezése I. laboratórium &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 5. Labor: &#039;&#039;&#039; Digitális integrált árakörök tervezése II. laboratórium &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 6. Labor: &#039;&#039;&#039; Digitális integrált árakörök tervezése III. laboratórium&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 7. Labor: &#039;&#039;&#039; Az integrált áramkörök gyártástechnológiája III. laboratórium&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 8. Labor: &#039;&#039;&#039; Analóg integrált áramkörök tervezése I. laboratórium&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 9. Labor: &#039;&#039;&#039; Analóg integrált áramkörök tervezése II. laboratórium&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 10. Labor: &#039;&#039;&#039; Analóg integrált áramkörök tervezése III. laboratórium&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
 |mutatott=&#039;&#039;&#039;Régi laborok&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 |szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ezek az információk a régi tárgyhoz tartoznak, a segédletek mindig letölthetők az edu-s oldalról, ellenőrző kérdések nincsenek.&lt;br /&gt;
**1. Labor: Nincs beugró. Ezen a laboron megismerkedünk a tisztaszobás munkavégzés menetével, valamint a tisztaszoba felépítésével és működési elvével.&lt;br /&gt;
**2. Labor: A beugró a kiadott segédletből van. Ezen a laboron a THERMAN hőmérséklet szimulációs programmal ismerkedünk meg.&lt;br /&gt;
**3. Labor: A beugró a kiadott segédletből van, azzal a különbséggel, hogy a MOS tranzisztor transzfer karakterisztikájánál kérhetnek kiürítéses/telítéses pMOS illetve nMOS karakterisztikát is.&lt;br /&gt;
**4. Labor: Nincs beugró. Ezen a laboron verilogban programozunk egy fpga áramkört. A kiadott laborsegédlethez egy rövidebb nemhivatalos [[Media:mikroel_labor_3meres_beugro.doc|összefoglaló]].&lt;br /&gt;
**5. Labor: Van beugró. Ezen a laboron egy fokkal bonyolultabb Verilog kódokat nézünk át.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
* 2019-ben az írásbeli vizsga négy feladattípusból állt, 40 pontot lehetett szerezni:&lt;br /&gt;
**beugró rész (jellemzően a laboranyagból mondatkiegészítés jegű feladatok, legalább 7 pontot el kellett érni) - 15 pont&lt;br /&gt;
**elméleti kérdések (jellemzően valamelyik tranzisztor elmélete, valamint egy modern technológiához kötődő kérdés) - 10 pont&lt;br /&gt;
**digitális kaputervezés nMOS, statikus/dinamikus CMOS kapcsolástechnikával - 5 pont&lt;br /&gt;
**számolásos feladat (pl.: földelt source-ú erősítőkapcsolás tervezése, tranzisztor áramainak, erősítésének kiszámolása, etc.) - 10 pont&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A számonkérésekben nem csak az előadás anyagából vannak kérdések, hanem a laborsegédletekből is, így azokat is ajánlott áttanulmányozni.&lt;br /&gt;
*Az órák elsőre unalmasnak hathatnak, de akit kicsit is érdekel a téma annak mindenképpen érdemes bejárni, mert elég alaposan áttárgyalják az alapokat valamint számos ipari példát is hoznak.&lt;br /&gt;
*A tárgy oktatói nagyon korrektek, maximálisan azon vannak, hogy a lehető legtöbb jó jegy szülessen. A ZH feladatok elégé sablonosak, évről évre nagyon sok ismétlődik, szóval a zárthelyik előtt fokozottan érdemes végigoldani a korábbi évek ZH sorait.&lt;br /&gt;
*Az autómatikus javítás miatt a jegyek ponthatárai &#039;&#039;&#039;2 ponttal&#039;&#039;&#039; csökkentve vannak, ezzel kompenzálva a javítási hibákat.&lt;br /&gt;
*A NZh előtt lehetőség van a Zh kérdéseit átnézni az EDU felületen a NZH Minta- és gyakorló-feladatsort használva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Deák Elemér Dávid</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mikroelektronika&amp;diff=206240</id>
		<title>Mikroelektronika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mikroelektronika&amp;diff=206240"/>
		<updated>2025-02-03T16:01:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Deák Elemér Dávid: Aktualizáltam a tartalmat a 2024-es év tapasztalatai alapján, valamint feltöltöttem egy segédletet.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| nev = Mikroelektronika&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIEEAB01&lt;br /&gt;
| régitárgykód = VIEEAB00&lt;br /&gt;
| szak = villany&lt;br /&gt;
| kredit = 5&lt;br /&gt;
| felev = 3&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = EET&lt;br /&gt;
| labor = 10 db&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
| hf = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = mikroel{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| targyhonlap = Tantárgyi EDU felület&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mai elektronika és informatika elképzelhetetlen a nagybonyolultságú integrált áramkörök nélkül. Felépítésükre, a bennük megvalósítható alkatrészekre és áramkörökre vonatkozó alapvető ismeretekkel minden villamosmérnöknek rendelkeznie kell. Ugyancsak ismerniük kell a tervezés leg-elemibb eljárásait – legalább azon a minimál szinten, ami az IC tervező specialistával való együttműködéshez szükséges. Látniuk kell továbbá a hallgatóknak, hogy hogyan kapcsolódik a rendszer szintű tervezés és az igen nagy összetettségű integrált áramkörök tervezése.&lt;br /&gt;
A Mikroelektronika tárgy feladata a fent vázolt ismeretek közlése. A tárgy különleges hangsúlyt helyez a kapcsolódó gyakorlati ismeretekre. Számítási módszerek gyakoroltatása, kész megoldások esettanulmány-szerű analízise szolgálja ezt a célt. Ugyancsak ezt szolgálják a számítógépes laborgyakorlatok, amelyek során az IC tervezés egyes elemi lépéseit, módszereit próbálják ki a hallgatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy lényeges feladata, hogy az absztrakt elektronikus működés és a fizikai valóság közötti összefüggéseket megismertesse. Ennek érdekében részletesen tárgyalja a fő IC elemek (dióda, tranzisztor, stb) fizikai működését. Kitér az új fizikai dimenziókat nyitó MEMS és MOEMS elemek fizikájára, amelyekben az elektromos működés a mechanikai és optikai hatásokkal kombináltan jelentkezik. Végül érinti a nanoelektronika fejlődési trendjét is.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A Mikroelektronika tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 1]] és [[Elektronika 2]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A régi (2014-es) tanterv haladóknak az [[Elektronika 1]] című tárgyból az aláírás megszerzése kötelező. &amp;lt;br/&amp;gt; Az új tanterv szerint haladóknak nincs előkövetelménye a tárgynak, de ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] illetve a [[Digitális technika 1]] tárgyak ismerete!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Labor:&#039;&#039;&#039; A félév során 10 laboralkalomból 9 db teljesítése szükséges. Szorgalmi időszakban egy laboratóriumi foglalkozás pótolható (2024).&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; Az aláírás megszerzéséhez egy nagyZH sikeres teljesítése szükséges, a legkiválóbban teljesítők megajánlott jegyet kaphatnak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli és szóbeli vizsgával zárul.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga&#039;&#039;&#039; A pótlási időszakban van elővizsga. Az elővizsgán azok vehetnek részt, akik a tárgyhoz tartozó Repetitórium foglalkozáson elérték a szükséges pontszámot (2024).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
* [http://bme.ysolt.net/Torlesre_kerulo_anyagok/S5_Mikroelektronika/Elektronika_I.pdf Székely Vladimir - Elektronika I. félvezető eszközök] - A tárgyhoz ajánlott irodalom.&lt;br /&gt;
* [http://model.com/content/modelsim-pe-student-edition-hdl-simulation ModelSim] - Hasznos program a tárgyhoz, diákoknak ingyenes.&lt;br /&gt;
* [[Média:Mikroel ZH összefoglaló.pdf|ZH összefoglaló]] - A diák megtanulása után érdemes összefoglalásként átolvasni.&lt;br /&gt;
* [[Média:Mikroel ZH szampeldak.pdf|Diákból kigyűjtött számpéldák]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Digitális kaputervezés nMOS és CMOS kapcsolástechnikákkal.pdf|Digitális kaputervezés nMOS és CMOS kapcsolástechnikákkal]]&lt;br /&gt;
* [[:File:Mikroelektronika mondatkiegészítés.pdf|Beugrókérdések 2019-ig]]&lt;br /&gt;
* Magyar nyelvű [[Média:LTspice tutorial.pdf|LTspice használati segédlet]], a tárgy oktatói által.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Laborsegédanyagok===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Ezek az információk a régi tárgyhoz tartoznak, a segédletek mindig letölthetők az edu-s oldalról, ellenőrző kérdések nincsenek&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Mikroel silabusz 1meres.pdf|1. Labor]] - Integrált áramköri technológia és tisztaszobás munkavégzés&lt;br /&gt;
* [[Média:Mikroel silabusz 2meres.pdf|2. Labor]] - Termikus laboratórium  + [[Média:Mikroel silabusz 3meres kieg.pdf|Kiegészítés]] - Integrált áramkörök termikus viselkedéséhez kapcsolódó alapfogalmak + [[Média:2. labor.pdf|Ellenőrző kérdések válaszai kigyűjtve]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Mikroel silabusz 3meres.pdf|3. Labor]] - Áramkör szimulációs laboratórium&lt;br /&gt;
* [[Média:Mikroel silabusz 4-5meres.pdf|4. és 5. Labor]] - Bevezetés a Verilog alapú digitális tervezésbe&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyi ==&lt;br /&gt;
A zárthelyi elektronikus formában a tanszéki labortermekben kerül megrendezésre. A tantárgyi EDU felületen kell egy 20 kérdésből álló mondatkiegészítős tesztet kitölteni. A zárthelyi kötltésére 20 perc áll rendelkezésre és 30 perces bontásokban vannak beosztva az emberek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2019-ben a zárthelyi 30 pontnyi mondatkiegészítésből és egy 10 pontos esszé feladatból állt. A mondatkiegészítésekből legalább 15 pontot, a ZH-n összességében minimum 20 pontot kellett megszerezni az elégséges eredményhez.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
*[https://vik.wiki/images/7/76/16-Pr%C3%B3baZH.pdf 2017. tavaszi próba ZH] - mely nagy mértékben hasonlított a rendes ZH-ra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
 |mutatott=&#039;&#039;&#039;Régi zárthelyi&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 |szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A régi zh teljesen más mint az új!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi első zárthelyi ====&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH1_2008ősz.pdf|2008/09 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH1_2011ősz.ppt|2011/12 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH_2012ősz.doc|2012/13 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_pótZH_2012ősz.doc|2012/13 ősz]] - PótZH&lt;br /&gt;
* [[Media:Mikroelektronika_2013ősz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi második zárthelyi ====&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH2_2008ősz.pdf|2008/09 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH2_2009ősz.doc|2009/10 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH2_2010ősz.doc|2010/11 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:mikroel_ZH2_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] &lt;br /&gt;
* A 2012/13-es ZH2 majdnem ugyanaz volt, mint a 2011/12-es csak a kifejtős rész volt csak más&lt;br /&gt;
* A 2013/14-es ZH2 majdnem ugyanaz volt, mint a 2011/12-es &lt;br /&gt;
[[Media:mikroel_ZH2_megoldások.pdf|Eddigi összes 2. ZH megoldása]] - 2008-tól 2013-ig&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---|}---&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborgyakorlatok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2016-ban az első 3 laboron nem volt beugró, az összes többi laboron az edu rendszerben kitöltendő 5 kérdéses igaz/hamis beugró volt. 3 pontot kellett elérni az 5-ből (ha jól emlékszem). A zh beugró kérdései nagyon hasonlítottak ezekre a kérdésekre. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
*2017-ben szinte egyik laboron sem volt beugró. (Egy labvez helyettesítés miatt a második sorban ülőktől szóban kérdeztek beugró kérdéseket.)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
*2019-ben se volt szinte egyik laboron se beugró. (egy labort kihagytam, arról nem tudok nyilatkozni - utolsó előttit)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Egészítsd ki, ha tudod!&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt; (2024)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 1. Labor: &#039;&#039;&#039; Az integrált áramkörök gyártástechnológiája I. laboratórium&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 2. Labor: &#039;&#039;&#039; Az integrált áramkörök gyártástechnológiája II. laboratórium&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 3. Labor: &#039;&#039;&#039; Termikus szimulációs laboratórium &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 4. Labor: &#039;&#039;&#039; Digitális integrált áramkörök tervezése I. laboratórium &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 5. Labor: &#039;&#039;&#039; Digitális integrált árakörök tervezése II. laboratórium &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 6. Labor: &#039;&#039;&#039; Digitális integrált árakörök tervezése III. laboratórium&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 7. Labor: &#039;&#039;&#039; Az integrált áramkörök gyártástechnológiája III. laboratórium&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 8. Labor: &#039;&#039;&#039; Analóg integrált áramkörök tervezése I. laboratórium&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 9. Labor: &#039;&#039;&#039; Analóg integrált áramkörök tervezése II. laboratórium&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; 10. Labor: &#039;&#039;&#039; Analóg integrált áramkörök tervezése III. laboratórium&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
 |mutatott=&#039;&#039;&#039;Régi laborok&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 |szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ezek az információk a régi tárgyhoz tartoznak, a segédletek mindig letölthetők az edu-s oldalról, ellenőrző kérdések nincsenek.&lt;br /&gt;
**1. Labor: Nincs beugró. Ezen a laboron megismerkedünk a tisztaszobás munkavégzés menetével, valamint a tisztaszoba felépítésével és működési elvével.&lt;br /&gt;
**2. Labor: A beugró a kiadott segédletből van. Ezen a laboron a THERMAN hőmérséklet szimulációs programmal ismerkedünk meg.&lt;br /&gt;
**3. Labor: A beugró a kiadott segédletből van, azzal a különbséggel, hogy a MOS tranzisztor transzfer karakterisztikájánál kérhetnek kiürítéses/telítéses pMOS illetve nMOS karakterisztikát is.&lt;br /&gt;
**4. Labor: Nincs beugró. Ezen a laboron verilogban programozunk egy fpga áramkört. A kiadott laborsegédlethez egy rövidebb nemhivatalos [[Media:mikroel_labor_3meres_beugro.doc|összefoglaló]].&lt;br /&gt;
**5. Labor: Van beugró. Ezen a laboron egy fokkal bonyolultabb Verilog kódokat nézünk át.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
* 2019-ben az írásbeli vizsga négy feladattípusból állt, 40 pontot lehetett szerezni:&lt;br /&gt;
**beugró rész (jellemzően a laboranyagból mondatkiegészítés jegű feladatok, legalább 7 pontot el kellett érni) - 15 pont&lt;br /&gt;
**elméleti kérdések (jellemzően valamelyik tranzisztor elmélete, valamint egy modern technológiához kötődő kérdés) - 10 pont&lt;br /&gt;
**digitális kaputervezés nMOS, statikus/dinamikus CMOS kapcsolástechnikával - 5 pont&lt;br /&gt;
**számolásos feladat (pl.: földelt source-ú erősítőkapcsolás tervezése, tranzisztor áramainak, erősítésének kiszámolása, etc.) - 10 pont&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A számonkérésekben nem csak az előadás anyagából vannak kérdések, hanem a laborsegédletekből is, így azokat is ajánlott áttanulmányozni.&lt;br /&gt;
*Az órák elsőre unalmasnak hathatnak, de akit kicsit is érdekel a téma annak mindenképpen érdemes bejárni, mert elég alaposan áttárgyalják az alapokat valamint számos ipari példát is hoznak.&lt;br /&gt;
*A tárgy oktatói nagyon korrektek, maximálisan azon vannak, hogy a lehető legtöbb jó jegy szülessen. A ZH feladatok elégé sablonosak, évről évre nagyon sok ismétlődik, szóval a zárthelyik előtt fokozottan érdemes végigoldani a korábbi évek ZH sorait.&lt;br /&gt;
*Az autómatikus javítás miatt a jegyek ponthatárai &#039;&#039;&#039;2 ponttal&#039;&#039;&#039; csökkentve vannak, ezzel kompenzálva a javítási hibákat.&lt;br /&gt;
*A NZh előtt lehetőség van a Zh kérdéseit átnézni az EDU felületen a NZH Minta- és gyakorló-feladatsort használva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Deák Elemér Dávid</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=196524</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=196524"/>
		<updated>2019-04-25T13:31:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Deák Elemér Dávid: /* Zárthelyik */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAA00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - &#039;&#039;A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
**Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos &amp;quot;kiskérdés&amp;quot; van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tanulmányi portál: https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotórium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] &#039;&#039;Bilicz Sándor&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://nanoelsim.evt.bme.hu/?page_id=37 Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)&lt;br /&gt;
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Fourier sorfejtés egy picit más szemléletben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
 &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf|2014/15 tavasz]] -  A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf|A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf|B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf|A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[:File:JR1_zh_20180412_feladat.pdf|A és B]] csoport [[:File:JR1_zh_20180412_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg|2018/19 ősz]] - egy csoport volt&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf|2018/2019 tavasz]] -  A és B csop., megoldott&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]&lt;br /&gt;
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házi feladatok:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- &#039;&#039;&#039;A és B csoport&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- &#039;&#039;(csak egy csoport volt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)&lt;br /&gt;
*[[:File:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Deák Elemér Dávid</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=196523</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=196523"/>
		<updated>2019-04-25T13:30:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Deák Elemér Dávid: /* Régi zárthelyik */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAA00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - &#039;&#039;A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
**Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos &amp;quot;kiskérdés&amp;quot; van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tanulmányi portál: https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotórium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] &#039;&#039;Bilicz Sándor&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://nanoelsim.evt.bme.hu/?page_id=37 Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)&lt;br /&gt;
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Fourier sorfejtés egy picit más szemléletben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
 &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf|2014/15 tavasz]] -  A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf|A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf|B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf|A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[:File:JR1_zh_20180412_feladat.pdf|A és B]] csoport [[:File:JR1_zh_20180412_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg|2018/19 ősz]] - egy csoport volt&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf|2018/2019 tavasz]] -  A és B csop., megoldott&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]&lt;br /&gt;
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házi feladatok:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- &#039;&#039;&#039;A és B csoport&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- &#039;&#039;(csak egy csoport volt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)&lt;br /&gt;
*[[:File:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Deák Elemér Dávid</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=196522</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=196522"/>
		<updated>2019-04-25T13:25:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Deák Elemér Dávid: /* Régi zárthelyik */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAA00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - &#039;&#039;A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
**Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos &amp;quot;kiskérdés&amp;quot; van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tanulmányi portál: https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotórium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] &#039;&#039;Bilicz Sándor&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://nanoelsim.evt.bme.hu/?page_id=37 Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)&lt;br /&gt;
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Fourier sorfejtés egy picit más szemléletben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
 &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf|2014/15 tavasz]] -  A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf|A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf|B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf|A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[:File:JR1_zh_20180412_feladat.pdf|A és B]] csoport [[:File:JR1_zh_20180412_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg|2018/19 ősz]] - egy csoport volt&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf|2018/2019 tavasz]] -  A és B csop., megoldott&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]&lt;br /&gt;
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házi feladatok:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- &#039;&#039;&#039;A és B csoport&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- &#039;&#039;(csak egy csoport volt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)&lt;br /&gt;
*[[:File:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Deák Elemér Dávid</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=196521</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=196521"/>
		<updated>2019-04-25T13:19:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Deák Elemér Dávid: /* Követelmények */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAA00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - &#039;&#039;A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
**Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos &amp;quot;kiskérdés&amp;quot; van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tanulmányi portál: https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotórium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] &#039;&#039;Bilicz Sándor&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://nanoelsim.evt.bme.hu/?page_id=37 Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)&lt;br /&gt;
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Fourier sorfejtés egy picit más szemléletben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
 &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf|2014/15 tavasz]] -  A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf|A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf|B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf|A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[:File:JR1_zh_20180412_feladat.pdf|A és B]] csoport [[:File:JR1_zh_20180412_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg|2018/19 ősz]] - egy csoport volt&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf|2018/2019 tavasz]] -  A és B csop., megoldott&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]&lt;br /&gt;
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házi feladatok:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- &#039;&#039;&#039;A és B csoport&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- &#039;&#039;(csak egy csoport volt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)&lt;br /&gt;
*[[:File:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Deák Elemér Dávid</name></author>
	</entry>
</feed>