<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Darkage</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Darkage"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Darkage"/>
	<updated>2026-05-03T00:48:44Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&amp;diff=180299</id>
		<title>Elektronika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&amp;diff=180299"/>
		<updated>2014-04-09T23:59:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Darkage: /* Rendes ZH */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronika 1&lt;br /&gt;
|targykod=VIHIA205&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.&lt;br /&gt;
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Pap László&#039;&#039; előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Gaál József&#039;&#039; [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Mihály Zsigmond&#039;&#039; [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.&lt;br /&gt;
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!&lt;br /&gt;
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:&lt;br /&gt;
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.&lt;br /&gt;
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és &amp;quot;ingyen&amp;quot; 20 pont.&lt;br /&gt;
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.&lt;br /&gt;
*Kisjelű analízis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 80%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pótpót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák &#039;&#039;&#039;hivatalos&#039;&#039;&#039; megoldókulcsokkal:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 45%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]&lt;br /&gt;
*2009/10 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.&lt;br /&gt;
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis &#039;&#039;Dr. Pap László&#039;&#039; nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.&lt;br /&gt;
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük mármár ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.&lt;br /&gt;
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Darkage</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&amp;diff=180298</id>
		<title>Elektronika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&amp;diff=180298"/>
		<updated>2014-04-09T23:58:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Darkage: /* Rendes ZH */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronika 1&lt;br /&gt;
|targykod=VIHIA205&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.&lt;br /&gt;
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Pap László&#039;&#039; előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Gaál József&#039;&#039; [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Mihály Zsigmond&#039;&#039; [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.&lt;br /&gt;
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!&lt;br /&gt;
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:&lt;br /&gt;
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.&lt;br /&gt;
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és &amp;quot;ingyen&amp;quot; 20 pont.&lt;br /&gt;
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.&lt;br /&gt;
*Kisjelű analízis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 80%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[:File:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pótpót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák &#039;&#039;&#039;hivatalos&#039;&#039;&#039; megoldókulcsokkal:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 45%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]&lt;br /&gt;
*2009/10 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.&lt;br /&gt;
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis &#039;&#039;Dr. Pap László&#039;&#039; nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.&lt;br /&gt;
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük mármár ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.&lt;br /&gt;
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Darkage</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektronika1_2014_1_zh.pdf&amp;diff=180297</id>
		<title>Fájl:Elektronika1 2014 1 zh.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektronika1_2014_1_zh.pdf&amp;diff=180297"/>
		<updated>2014-04-09T23:57:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Darkage: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Darkage</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2_(r%C3%A9gi)&amp;diff=174466</id>
		<title>Digitális technika 2 (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2_(r%C3%A9gi)&amp;diff=174466"/>
		<updated>2014-01-07T08:08:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Darkage: /* Egyebek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|targykod=VIIIA106&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=1 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA106/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villanyalap]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Digitális technika 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy, melyek közül az előbbiek [[#Régi és új Digit2|a tantárgy átalakítása előtt]] a [[Digitális technika 1]]-hez tartoztak. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmabla gate array).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 20 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi és új Digit2 ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2012 tavasza óta létezik az új {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}} tárgykódú Digitális technika 2 a régi {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}} tárgykódú, azonos nevű Digitális technika 2 helyett. A változás oka, hogy konszolidálták a [[Digitális technika 1]] (régen: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}, most: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} és a Digitális technika 2 tananyagát. Lényegében az történt, hogy a Digit1 anyagából az aritmetikai áramkörök és a számlálók átkerültek a Digit2 tananyagába. Így lett a 7-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}-ből ill. az 5-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}}-ból két darab 6-6-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} ill. {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}}. A többi tananyag majdnem változatlan maradt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Még régebben létezett {{Tantárgyi adatlap|VIFO1013}} tárgykódú 8 kredites egységes tárgy Digitális technika néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a tárgy régebbi anyagai között ne keressetek számlálókat és aritmetikai áramköröket, azok a régebbi [[Digitális technika 1]] tananyagok között lesznek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Könyvek, jegyzetek, segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos tárgyhonlap ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai (szóval minden, ami jó) elérhető a [https://www.iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon]. Az anyagokhoz a felhasználónév &#039;&#039;&#039;digit2&#039;&#039;&#039; a jelszó pedig &#039;&#039;&#039;viiia106&#039;&#039;&#039; (a tárgykód).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédlet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon ajánlott a hivatalos segédlet forgatása, anélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos benne az entrópiáját növelő jelöléseket elhelyezni (vagyis nem tartalmazhat plusz információt semmilyen formában).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]]: 2006-ban a Digitális technika 2-höz írt könyv, illetve jegyzet, itt szkennelt állapotban letölthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek–Diós: Assembly programozás]]: kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly programozás jegyzet]] ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_assembly_cheat_sheet.pdf|8085 assembly cheat sheet]] avagy referencialap. Nagyon tömören vannak leírva az utasítások, opkódok, stb.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 utasításkészlet az IIT honlapjáról]]&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] (Java-alapú)&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/~fercsi/tools/i8085sim/ Online 8085 szimulátor az IIT honlapján]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyebek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Valaki készített egy többé-kevésbé érthető magyarázatot a [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|komplemens szorzás]] műveletéről.&lt;br /&gt;
* A régi-régi [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|VIFO1013-as Digit2-ről összegyűjtött gyakanyag]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Interruptok leírása]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Jegyzet a különböző tárolókról és számlálókról]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Régebbi leírás a számlálókról]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|2013-mas évi előadás jegyzet (10. előadás hiányzik)]]&lt;br /&gt;
* [http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip 2013-mas tavaszi félév utolsó előadása, összefoglaló vizsgára, kidolgozott típuspéldákkal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az elmúlt két félévben a házi feladatok tipikusan egy formát követtek. Egy féléven belül gyakorlatilag csak a számokat írták át a különböző hallgatóknak, és a félévek között is csak keveset változtattak a sablonon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Az első rész tipikus leírása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van kb. három ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem szoftveresen átkapcsolható egy megadott I/O-címre történő írással&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a ready-logikát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A második rész tipikus leírása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] a segédanyagokat, gyakanyagokat böngészni mindkét rész megoldásához.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT a [http://sirkan.iit.bme.hu/digit/own/BMEVIIIA106/hf_ut.pdf következőket javasolja] a házi feladat sikeres elkészítéséhez:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
* A rajzok, táblázatok elkészítésekor vonalzóval meghúzott egyenes vonalakat használjunk. Rajzsablon használata segíthet, de nem kötelező. &lt;br /&gt;
* A blokkvázlatnak tartalmaznia kell az összes felhasznált memória áramkört valamint a vezérlésükhöz szükséges blokkokat. Ne feledkezzen meg a sín és a leválasztott jelek egyértelmű elnevezéséről. A jelek neveit a blokkvázlaton is jelölni kell. &lt;br /&gt;
* Ügyeljünk a logikai jelek egyértelmű elnevezésére. Az egyes  elnevezéseknek a teljes megoldás minden feladatában összhangban kell lenniük. A rendszersín jeleit a feladat szövege tartalmazza, ezek használata kötelező.&lt;br /&gt;
* A memória áramkörök bekötése az összes jel egyértelmű megadását jelenti memória áramkörönként külön-külön. &lt;br /&gt;
* Ready logika tervezésekor ügyeljen a feladat követelményeiben leírtak pontos betartására (pl.: csak írás, csak olvasás, ütemek száma). Ne feledkezzen meg a megfelelőkapukimenet típusok jelöléséről (csak ahol szükséges). &lt;br /&gt;
* Buszmeghajtó áramkör használatakor egyértelműen jelölni kell a meghajtó két oldalát, a jel elnevezéseknek itt is összhangban kell lenni a többi feladatban használt elnevezésekkel.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második feladathoz:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
* A konkrét paraméterek (címek, konstansok) és külső függvények használata során a tanult assembly direktívák használata kötelező. &lt;br /&gt;
* Ügyeljen a részfeladatok szövegében megfogalmazott követelmények maradéktalan betartására. (pl.: regiszterek megfelelő mentése) &lt;br /&gt;
* Szubrutin készítésekor ne feledkezzen meg a rutin elejéről és végéről. (címke, visszatérés) &lt;br /&gt;
* Ügyeljen az egyes rutinok visszatérési értékeinek megfelelő előállítására.&lt;br /&gt;
* A programot érdemes szimulátorban is kipróbálni, ehhez segítség a tárgy honlapján található. &lt;br /&gt;
* Az egyes programrészeket kommenttel kell ellátni. A komment legyen jól érthető világosan és egyszerűen megfogalmazott. &lt;br /&gt;
* A program elkészítése során törekedjünk az egyszerűségre. A leírt kód legyen jól áttekinthető, érthető. Kerüljük a nyakatekert bonyolult megoldásokat. &lt;br /&gt;
* Más forrásból származó programkód bemásolása nem megengedett!&lt;br /&gt;
&amp;lt;/blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi megoldások ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf| 2013 tavasz, teljes hf (DM)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2013 tavasz, teljes megoldás (Szabó Norbert)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|2013 tavasz, teljes házifeladat megoldás (Szvoboda Márk)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Egy 2008-as házifeladatbeadás (Nagy Ádám Richárd).]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Egy másik teljes házifeladatbeadás (Szendrei Béla).]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|2 db hasonló első házifeladatrész megoldása (by Ace Techs).]]&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár 2012-es assembly-feladat megoldása.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga csak írásbeli, de ezen belül egy rövidebb beugróból és egy hosszabb, több feladatból álló feladatmegoldós részből áll. A kettőt egyszerre kapja meg a vizsgázó, de a beugrót fél óra után be kell adnia. Ezt hamar kijavítják, és amennyiben nem éri el a 60%-ot, az írásbeli dolgozat többi részét nem javítják ki. Mivel nem kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből. Az írásbeli részen biztosan kell memóriát illeszteni, valamilyen perifériát bekötni és felprogramozni a segédlet alapján, és újabban számlálókat vagy egyszerű aritmetikai áramköröket használni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán se kell izgulnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Linkek:&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el&lt;br /&gt;
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|2012 tavaszi V3 jelzésű változata]] az új VIIIA106 tárgykódú digit2-höz.&lt;br /&gt;
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások az aktuális feladatsorhoz]] (még nincs összegyűjtve)&lt;br /&gt;
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|2012 előtti V2 jelzésű változata]] a régi ötkredites digit2-höz.&lt;br /&gt;
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások a régebbi feladatsorhoz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|A beugróban gyakran ismételt kérdések]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2006-05-31_Kalmar.jpg|2006 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2008-04-18.pdf|2008 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, IO-illesztés megoldásai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, memóriaillesztés megoldásai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010. január 5.-i vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010. január 13.-i vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.JPG|2011 nyári vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.jpg|2012 nyári vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából egy közösen van verseny Kozma László Digitális Technika Verseny néven. [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A 2012. évi tavaszi verseny a vik.hk. oldalon.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Házi feladathoz&#039;&#039;&#039; nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel a gyakvezeknek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vizsgához&#039;&#039;&#039; jól jön, ha ismeritek a segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet, de talán érdemes behajtani a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát. Továbbá jól lehet tanulni az előadásjegyzetből, a leadott anyag és a vizsgán visszakérdezett dolgok nagyon jól fedik egymást, sokkal jobban, mint mondjuk a segédlet vagy egy tetszőleges könyv anyaga, ezért érdemes előadásra is bejárni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mert kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg, ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kapcsolódó anyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy épül a [[Digitális technika 1]] anyagára, és erre épül az [[Informatika 1]] anyaga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[:Kategória:Digitális technika 2]] oldalon vannak felsorolva a tárgyhoz kapcsolódó oldalak és fájlok.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Darkage</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2_(r%C3%A9gi)&amp;diff=174465</id>
		<title>Digitális technika 2 (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2_(r%C3%A9gi)&amp;diff=174465"/>
		<updated>2014-01-07T08:07:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Darkage: /* Egyebek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|targykod=VIIIA106&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=1 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA106/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villanyalap]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Digitális technika 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy, melyek közül az előbbiek [[#Régi és új Digit2|a tantárgy átalakítása előtt]] a [[Digitális technika 1]]-hez tartoztak. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmabla gate array).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 20 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi és új Digit2 ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2012 tavasza óta létezik az új {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}} tárgykódú Digitális technika 2 a régi {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}} tárgykódú, azonos nevű Digitális technika 2 helyett. A változás oka, hogy konszolidálták a [[Digitális technika 1]] (régen: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}, most: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} és a Digitális technika 2 tananyagát. Lényegében az történt, hogy a Digit1 anyagából az aritmetikai áramkörök és a számlálók átkerültek a Digit2 tananyagába. Így lett a 7-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}-ből ill. az 5-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}}-ból két darab 6-6-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} ill. {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}}. A többi tananyag majdnem változatlan maradt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Még régebben létezett {{Tantárgyi adatlap|VIFO1013}} tárgykódú 8 kredites egységes tárgy Digitális technika néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a tárgy régebbi anyagai között ne keressetek számlálókat és aritmetikai áramköröket, azok a régebbi [[Digitális technika 1]] tananyagok között lesznek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Könyvek, jegyzetek, segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos tárgyhonlap ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai (szóval minden, ami jó) elérhető a [https://www.iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon]. Az anyagokhoz a felhasználónév &#039;&#039;&#039;digit2&#039;&#039;&#039; a jelszó pedig &#039;&#039;&#039;viiia106&#039;&#039;&#039; (a tárgykód).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédlet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon ajánlott a hivatalos segédlet forgatása, anélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos benne az entrópiáját növelő jelöléseket elhelyezni (vagyis nem tartalmazhat plusz információt semmilyen formában).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]]: 2006-ban a Digitális technika 2-höz írt könyv, illetve jegyzet, itt szkennelt állapotban letölthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek–Diós: Assembly programozás]]: kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly programozás jegyzet]] ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_assembly_cheat_sheet.pdf|8085 assembly cheat sheet]] avagy referencialap. Nagyon tömören vannak leírva az utasítások, opkódok, stb.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 utasításkészlet az IIT honlapjáról]]&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] (Java-alapú)&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/~fercsi/tools/i8085sim/ Online 8085 szimulátor az IIT honlapján]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyebek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Valaki készített egy többé-kevésbé érthető magyarázatot a [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|komplemens szorzás]] műveletéről.&lt;br /&gt;
* A régi-régi [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|VIFO1013-as Digit2-ről összegyűjtött gyakanyag]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Interruptok leírása]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Jegyzet a különböző tárolókról és számlálókról]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Régebbi leírás a számlálókról]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|2013-mas évi előadás jegyzet (10. előadás hiányzik)]]&lt;br /&gt;
* [http://%20http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip 2013-mas tavaszi félév utolsó előadása, összefoglaló vizsgára, kidolgozott típuspéldákkal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az elmúlt két félévben a házi feladatok tipikusan egy formát követtek. Egy féléven belül gyakorlatilag csak a számokat írták át a különböző hallgatóknak, és a félévek között is csak keveset változtattak a sablonon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Az első rész tipikus leírása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van kb. három ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem szoftveresen átkapcsolható egy megadott I/O-címre történő írással&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a ready-logikát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A második rész tipikus leírása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] a segédanyagokat, gyakanyagokat böngészni mindkét rész megoldásához.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT a [http://sirkan.iit.bme.hu/digit/own/BMEVIIIA106/hf_ut.pdf következőket javasolja] a házi feladat sikeres elkészítéséhez:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
* A rajzok, táblázatok elkészítésekor vonalzóval meghúzott egyenes vonalakat használjunk. Rajzsablon használata segíthet, de nem kötelező. &lt;br /&gt;
* A blokkvázlatnak tartalmaznia kell az összes felhasznált memória áramkört valamint a vezérlésükhöz szükséges blokkokat. Ne feledkezzen meg a sín és a leválasztott jelek egyértelmű elnevezéséről. A jelek neveit a blokkvázlaton is jelölni kell. &lt;br /&gt;
* Ügyeljünk a logikai jelek egyértelmű elnevezésére. Az egyes  elnevezéseknek a teljes megoldás minden feladatában összhangban kell lenniük. A rendszersín jeleit a feladat szövege tartalmazza, ezek használata kötelező.&lt;br /&gt;
* A memória áramkörök bekötése az összes jel egyértelmű megadását jelenti memória áramkörönként külön-külön. &lt;br /&gt;
* Ready logika tervezésekor ügyeljen a feladat követelményeiben leírtak pontos betartására (pl.: csak írás, csak olvasás, ütemek száma). Ne feledkezzen meg a megfelelőkapukimenet típusok jelöléséről (csak ahol szükséges). &lt;br /&gt;
* Buszmeghajtó áramkör használatakor egyértelműen jelölni kell a meghajtó két oldalát, a jel elnevezéseknek itt is összhangban kell lenni a többi feladatban használt elnevezésekkel.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második feladathoz:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
* A konkrét paraméterek (címek, konstansok) és külső függvények használata során a tanult assembly direktívák használata kötelező. &lt;br /&gt;
* Ügyeljen a részfeladatok szövegében megfogalmazott követelmények maradéktalan betartására. (pl.: regiszterek megfelelő mentése) &lt;br /&gt;
* Szubrutin készítésekor ne feledkezzen meg a rutin elejéről és végéről. (címke, visszatérés) &lt;br /&gt;
* Ügyeljen az egyes rutinok visszatérési értékeinek megfelelő előállítására.&lt;br /&gt;
* A programot érdemes szimulátorban is kipróbálni, ehhez segítség a tárgy honlapján található. &lt;br /&gt;
* Az egyes programrészeket kommenttel kell ellátni. A komment legyen jól érthető világosan és egyszerűen megfogalmazott. &lt;br /&gt;
* A program elkészítése során törekedjünk az egyszerűségre. A leírt kód legyen jól áttekinthető, érthető. Kerüljük a nyakatekert bonyolult megoldásokat. &lt;br /&gt;
* Más forrásból származó programkód bemásolása nem megengedett!&lt;br /&gt;
&amp;lt;/blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi megoldások ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf| 2013 tavasz, teljes hf (DM)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2013 tavasz, teljes megoldás (Szabó Norbert)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|2013 tavasz, teljes házifeladat megoldás (Szvoboda Márk)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Egy 2008-as házifeladatbeadás (Nagy Ádám Richárd).]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Egy másik teljes házifeladatbeadás (Szendrei Béla).]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|2 db hasonló első házifeladatrész megoldása (by Ace Techs).]]&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár 2012-es assembly-feladat megoldása.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga csak írásbeli, de ezen belül egy rövidebb beugróból és egy hosszabb, több feladatból álló feladatmegoldós részből áll. A kettőt egyszerre kapja meg a vizsgázó, de a beugrót fél óra után be kell adnia. Ezt hamar kijavítják, és amennyiben nem éri el a 60%-ot, az írásbeli dolgozat többi részét nem javítják ki. Mivel nem kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből. Az írásbeli részen biztosan kell memóriát illeszteni, valamilyen perifériát bekötni és felprogramozni a segédlet alapján, és újabban számlálókat vagy egyszerű aritmetikai áramköröket használni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán se kell izgulnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Linkek:&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el&lt;br /&gt;
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|2012 tavaszi V3 jelzésű változata]] az új VIIIA106 tárgykódú digit2-höz.&lt;br /&gt;
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások az aktuális feladatsorhoz]] (még nincs összegyűjtve)&lt;br /&gt;
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|2012 előtti V2 jelzésű változata]] a régi ötkredites digit2-höz.&lt;br /&gt;
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások a régebbi feladatsorhoz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|A beugróban gyakran ismételt kérdések]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2006-05-31_Kalmar.jpg|2006 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2008-04-18.pdf|2008 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, IO-illesztés megoldásai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, memóriaillesztés megoldásai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010. január 5.-i vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010. január 13.-i vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.JPG|2011 nyári vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.jpg|2012 nyári vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából egy közösen van verseny Kozma László Digitális Technika Verseny néven. [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A 2012. évi tavaszi verseny a vik.hk. oldalon.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Házi feladathoz&#039;&#039;&#039; nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel a gyakvezeknek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vizsgához&#039;&#039;&#039; jól jön, ha ismeritek a segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet, de talán érdemes behajtani a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát. Továbbá jól lehet tanulni az előadásjegyzetből, a leadott anyag és a vizsgán visszakérdezett dolgok nagyon jól fedik egymást, sokkal jobban, mint mondjuk a segédlet vagy egy tetszőleges könyv anyaga, ezért érdemes előadásra is bejárni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mert kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg, ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kapcsolódó anyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy épül a [[Digitális technika 1]] anyagára, és erre épül az [[Informatika 1]] anyaga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[:Kategória:Digitális technika 2]] oldalon vannak felsorolva a tárgyhoz kapcsolódó oldalak és fájlok.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Darkage</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2_(r%C3%A9gi)&amp;diff=174464</id>
		<title>Digitális technika 2 (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2_(r%C3%A9gi)&amp;diff=174464"/>
		<updated>2014-01-07T08:02:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Darkage: /* Egyebek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|targykod=VIIIA106&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=1 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA106/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villanyalap]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Digitális technika 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy, melyek közül az előbbiek [[#Régi és új Digit2|a tantárgy átalakítása előtt]] a [[Digitális technika 1]]-hez tartoztak. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmabla gate array).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 20 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi és új Digit2 ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2012 tavasza óta létezik az új {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}} tárgykódú Digitális technika 2 a régi {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}} tárgykódú, azonos nevű Digitális technika 2 helyett. A változás oka, hogy konszolidálták a [[Digitális technika 1]] (régen: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}, most: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} és a Digitális technika 2 tananyagát. Lényegében az történt, hogy a Digit1 anyagából az aritmetikai áramkörök és a számlálók átkerültek a Digit2 tananyagába. Így lett a 7-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}-ből ill. az 5-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}}-ból két darab 6-6-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} ill. {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}}. A többi tananyag majdnem változatlan maradt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Még régebben létezett {{Tantárgyi adatlap|VIFO1013}} tárgykódú 8 kredites egységes tárgy Digitális technika néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a tárgy régebbi anyagai között ne keressetek számlálókat és aritmetikai áramköröket, azok a régebbi [[Digitális technika 1]] tananyagok között lesznek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Könyvek, jegyzetek, segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos tárgyhonlap ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai (szóval minden, ami jó) elérhető a [https://www.iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon]. Az anyagokhoz a felhasználónév &#039;&#039;&#039;digit2&#039;&#039;&#039; a jelszó pedig &#039;&#039;&#039;viiia106&#039;&#039;&#039; (a tárgykód).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédlet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon ajánlott a hivatalos segédlet forgatása, anélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos benne az entrópiáját növelő jelöléseket elhelyezni (vagyis nem tartalmazhat plusz információt semmilyen formában).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]]: 2006-ban a Digitális technika 2-höz írt könyv, illetve jegyzet, itt szkennelt állapotban letölthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek–Diós: Assembly programozás]]: kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly programozás jegyzet]] ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_assembly_cheat_sheet.pdf|8085 assembly cheat sheet]] avagy referencialap. Nagyon tömören vannak leírva az utasítások, opkódok, stb.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 utasításkészlet az IIT honlapjáról]]&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] (Java-alapú)&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/~fercsi/tools/i8085sim/ Online 8085 szimulátor az IIT honlapján]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyebek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Valaki készített egy többé-kevésbé érthető magyarázatot a [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|komplemens szorzás]] műveletéről.&lt;br /&gt;
* A régi-régi [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|VIFO1013-as Digit2-ről összegyűjtött gyakanyag]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Interruptok leírása]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Jegyzet a különböző tárolókról és számlálókról]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Régebbi leírás a számlálókról]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|2013-mas évi előadás jegyzet (10. előadás hiányzik)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit_utolso_eloadas_osszefoglalas_vizsgara_2013.zip‎|2013-mas tavaszi félév utolsó előadása, összefoglaló vizsgára, kidolgozott típuspéldákkal]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az elmúlt két félévben a házi feladatok tipikusan egy formát követtek. Egy féléven belül gyakorlatilag csak a számokat írták át a különböző hallgatóknak, és a félévek között is csak keveset változtattak a sablonon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Az első rész tipikus leírása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van kb. három ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem szoftveresen átkapcsolható egy megadott I/O-címre történő írással&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a ready-logikát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A második rész tipikus leírása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] a segédanyagokat, gyakanyagokat böngészni mindkét rész megoldásához.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT a [http://sirkan.iit.bme.hu/digit/own/BMEVIIIA106/hf_ut.pdf következőket javasolja] a házi feladat sikeres elkészítéséhez:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
* A rajzok, táblázatok elkészítésekor vonalzóval meghúzott egyenes vonalakat használjunk. Rajzsablon használata segíthet, de nem kötelező. &lt;br /&gt;
* A blokkvázlatnak tartalmaznia kell az összes felhasznált memória áramkört valamint a vezérlésükhöz szükséges blokkokat. Ne feledkezzen meg a sín és a leválasztott jelek egyértelmű elnevezéséről. A jelek neveit a blokkvázlaton is jelölni kell. &lt;br /&gt;
* Ügyeljünk a logikai jelek egyértelmű elnevezésére. Az egyes  elnevezéseknek a teljes megoldás minden feladatában összhangban kell lenniük. A rendszersín jeleit a feladat szövege tartalmazza, ezek használata kötelező.&lt;br /&gt;
* A memória áramkörök bekötése az összes jel egyértelmű megadását jelenti memória áramkörönként külön-külön. &lt;br /&gt;
* Ready logika tervezésekor ügyeljen a feladat követelményeiben leírtak pontos betartására (pl.: csak írás, csak olvasás, ütemek száma). Ne feledkezzen meg a megfelelőkapukimenet típusok jelöléséről (csak ahol szükséges). &lt;br /&gt;
* Buszmeghajtó áramkör használatakor egyértelműen jelölni kell a meghajtó két oldalát, a jel elnevezéseknek itt is összhangban kell lenni a többi feladatban használt elnevezésekkel.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második feladathoz:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
* A konkrét paraméterek (címek, konstansok) és külső függvények használata során a tanult assembly direktívák használata kötelező. &lt;br /&gt;
* Ügyeljen a részfeladatok szövegében megfogalmazott követelmények maradéktalan betartására. (pl.: regiszterek megfelelő mentése) &lt;br /&gt;
* Szubrutin készítésekor ne feledkezzen meg a rutin elejéről és végéről. (címke, visszatérés) &lt;br /&gt;
* Ügyeljen az egyes rutinok visszatérési értékeinek megfelelő előállítására.&lt;br /&gt;
* A programot érdemes szimulátorban is kipróbálni, ehhez segítség a tárgy honlapján található. &lt;br /&gt;
* Az egyes programrészeket kommenttel kell ellátni. A komment legyen jól érthető világosan és egyszerűen megfogalmazott. &lt;br /&gt;
* A program elkészítése során törekedjünk az egyszerűségre. A leírt kód legyen jól áttekinthető, érthető. Kerüljük a nyakatekert bonyolult megoldásokat. &lt;br /&gt;
* Más forrásból származó programkód bemásolása nem megengedett!&lt;br /&gt;
&amp;lt;/blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi megoldások ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf| 2013 tavasz, teljes hf (DM)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2013 tavasz, teljes megoldás (Szabó Norbert)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|2013 tavasz, teljes házifeladat megoldás (Szvoboda Márk)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Egy 2008-as házifeladatbeadás (Nagy Ádám Richárd).]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Egy másik teljes házifeladatbeadás (Szendrei Béla).]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|2 db hasonló első házifeladatrész megoldása (by Ace Techs).]]&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár 2012-es assembly-feladat megoldása.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga csak írásbeli, de ezen belül egy rövidebb beugróból és egy hosszabb, több feladatból álló feladatmegoldós részből áll. A kettőt egyszerre kapja meg a vizsgázó, de a beugrót fél óra után be kell adnia. Ezt hamar kijavítják, és amennyiben nem éri el a 60%-ot, az írásbeli dolgozat többi részét nem javítják ki. Mivel nem kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből. Az írásbeli részen biztosan kell memóriát illeszteni, valamilyen perifériát bekötni és felprogramozni a segédlet alapján, és újabban számlálókat vagy egyszerű aritmetikai áramköröket használni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán se kell izgulnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Linkek:&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el&lt;br /&gt;
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|2012 tavaszi V3 jelzésű változata]] az új VIIIA106 tárgykódú digit2-höz.&lt;br /&gt;
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások az aktuális feladatsorhoz]] (még nincs összegyűjtve)&lt;br /&gt;
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|2012 előtti V2 jelzésű változata]] a régi ötkredites digit2-höz.&lt;br /&gt;
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások a régebbi feladatsorhoz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|A beugróban gyakran ismételt kérdések]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2006-05-31_Kalmar.jpg|2006 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2008-04-18.pdf|2008 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, IO-illesztés megoldásai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, memóriaillesztés megoldásai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010. január 5.-i vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010. január 13.-i vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.JPG|2011 nyári vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.jpg|2012 nyári vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából egy közösen van verseny Kozma László Digitális Technika Verseny néven. [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A 2012. évi tavaszi verseny a vik.hk. oldalon.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Házi feladathoz&#039;&#039;&#039; nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel a gyakvezeknek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vizsgához&#039;&#039;&#039; jól jön, ha ismeritek a segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet, de talán érdemes behajtani a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát. Továbbá jól lehet tanulni az előadásjegyzetből, a leadott anyag és a vizsgán visszakérdezett dolgok nagyon jól fedik egymást, sokkal jobban, mint mondjuk a segédlet vagy egy tetszőleges könyv anyaga, ezért érdemes előadásra is bejárni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mert kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg, ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kapcsolódó anyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy épül a [[Digitális technika 1]] anyagára, és erre épül az [[Informatika 1]] anyaga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[:Kategória:Digitális technika 2]] oldalon vannak felsorolva a tárgyhoz kapcsolódó oldalak és fájlok.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Darkage</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2_(r%C3%A9gi)&amp;diff=174463</id>
		<title>Digitális technika 2 (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2_(r%C3%A9gi)&amp;diff=174463"/>
		<updated>2014-01-07T08:02:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Darkage: /* Egyebek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|targykod=VIIIA106&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=1 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA106/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villanyalap]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Digitális technika 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy, melyek közül az előbbiek [[#Régi és új Digit2|a tantárgy átalakítása előtt]] a [[Digitális technika 1]]-hez tartoztak. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmabla gate array).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 20 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi és új Digit2 ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2012 tavasza óta létezik az új {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}} tárgykódú Digitális technika 2 a régi {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}} tárgykódú, azonos nevű Digitális technika 2 helyett. A változás oka, hogy konszolidálták a [[Digitális technika 1]] (régen: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}, most: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} és a Digitális technika 2 tananyagát. Lényegében az történt, hogy a Digit1 anyagából az aritmetikai áramkörök és a számlálók átkerültek a Digit2 tananyagába. Így lett a 7-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}-ből ill. az 5-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}}-ból két darab 6-6-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} ill. {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}}. A többi tananyag majdnem változatlan maradt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Még régebben létezett {{Tantárgyi adatlap|VIFO1013}} tárgykódú 8 kredites egységes tárgy Digitális technika néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a tárgy régebbi anyagai között ne keressetek számlálókat és aritmetikai áramköröket, azok a régebbi [[Digitális technika 1]] tananyagok között lesznek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Könyvek, jegyzetek, segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos tárgyhonlap ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai (szóval minden, ami jó) elérhető a [https://www.iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon]. Az anyagokhoz a felhasználónév &#039;&#039;&#039;digit2&#039;&#039;&#039; a jelszó pedig &#039;&#039;&#039;viiia106&#039;&#039;&#039; (a tárgykód).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédlet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon ajánlott a hivatalos segédlet forgatása, anélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos benne az entrópiáját növelő jelöléseket elhelyezni (vagyis nem tartalmazhat plusz információt semmilyen formában).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]]: 2006-ban a Digitális technika 2-höz írt könyv, illetve jegyzet, itt szkennelt állapotban letölthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek–Diós: Assembly programozás]]: kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly programozás jegyzet]] ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_assembly_cheat_sheet.pdf|8085 assembly cheat sheet]] avagy referencialap. Nagyon tömören vannak leírva az utasítások, opkódok, stb.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 utasításkészlet az IIT honlapjáról]]&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] (Java-alapú)&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/~fercsi/tools/i8085sim/ Online 8085 szimulátor az IIT honlapján]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyebek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Valaki készített egy többé-kevésbé érthető magyarázatot a [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|komplemens szorzás]] műveletéről.&lt;br /&gt;
* A régi-régi [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|VIFO1013-as Digit2-ről összegyűjtött gyakanyag]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Interruptok leírása]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Jegyzet a különböző tárolókról és számlálókról]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Régebbi leírás a számlálókról]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|2013-mas évi előadás jegyzet (10. előadás hiányzik)]]&lt;br /&gt;
* [Media:Digit_utolso_eloadas_osszefoglalas_vizsgara_2013.zip‎|2013-mas tavaszi félév utolsó előadása, összefoglaló vizsgára, kidolgozott típuspéldákkal (10. előadás hiányzik)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az elmúlt két félévben a házi feladatok tipikusan egy formát követtek. Egy féléven belül gyakorlatilag csak a számokat írták át a különböző hallgatóknak, és a félévek között is csak keveset változtattak a sablonon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Az első rész tipikus leírása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van kb. három ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem szoftveresen átkapcsolható egy megadott I/O-címre történő írással&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a ready-logikát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A második rész tipikus leírása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] a segédanyagokat, gyakanyagokat böngészni mindkét rész megoldásához.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT a [http://sirkan.iit.bme.hu/digit/own/BMEVIIIA106/hf_ut.pdf következőket javasolja] a házi feladat sikeres elkészítéséhez:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
* A rajzok, táblázatok elkészítésekor vonalzóval meghúzott egyenes vonalakat használjunk. Rajzsablon használata segíthet, de nem kötelező. &lt;br /&gt;
* A blokkvázlatnak tartalmaznia kell az összes felhasznált memória áramkört valamint a vezérlésükhöz szükséges blokkokat. Ne feledkezzen meg a sín és a leválasztott jelek egyértelmű elnevezéséről. A jelek neveit a blokkvázlaton is jelölni kell. &lt;br /&gt;
* Ügyeljünk a logikai jelek egyértelmű elnevezésére. Az egyes  elnevezéseknek a teljes megoldás minden feladatában összhangban kell lenniük. A rendszersín jeleit a feladat szövege tartalmazza, ezek használata kötelező.&lt;br /&gt;
* A memória áramkörök bekötése az összes jel egyértelmű megadását jelenti memória áramkörönként külön-külön. &lt;br /&gt;
* Ready logika tervezésekor ügyeljen a feladat követelményeiben leírtak pontos betartására (pl.: csak írás, csak olvasás, ütemek száma). Ne feledkezzen meg a megfelelőkapukimenet típusok jelöléséről (csak ahol szükséges). &lt;br /&gt;
* Buszmeghajtó áramkör használatakor egyértelműen jelölni kell a meghajtó két oldalát, a jel elnevezéseknek itt is összhangban kell lenni a többi feladatban használt elnevezésekkel.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második feladathoz:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
* A konkrét paraméterek (címek, konstansok) és külső függvények használata során a tanult assembly direktívák használata kötelező. &lt;br /&gt;
* Ügyeljen a részfeladatok szövegében megfogalmazott követelmények maradéktalan betartására. (pl.: regiszterek megfelelő mentése) &lt;br /&gt;
* Szubrutin készítésekor ne feledkezzen meg a rutin elejéről és végéről. (címke, visszatérés) &lt;br /&gt;
* Ügyeljen az egyes rutinok visszatérési értékeinek megfelelő előállítására.&lt;br /&gt;
* A programot érdemes szimulátorban is kipróbálni, ehhez segítség a tárgy honlapján található. &lt;br /&gt;
* Az egyes programrészeket kommenttel kell ellátni. A komment legyen jól érthető világosan és egyszerűen megfogalmazott. &lt;br /&gt;
* A program elkészítése során törekedjünk az egyszerűségre. A leírt kód legyen jól áttekinthető, érthető. Kerüljük a nyakatekert bonyolult megoldásokat. &lt;br /&gt;
* Más forrásból származó programkód bemásolása nem megengedett!&lt;br /&gt;
&amp;lt;/blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi megoldások ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf| 2013 tavasz, teljes hf (DM)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2013 tavasz, teljes megoldás (Szabó Norbert)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|2013 tavasz, teljes házifeladat megoldás (Szvoboda Márk)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Egy 2008-as házifeladatbeadás (Nagy Ádám Richárd).]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Egy másik teljes házifeladatbeadás (Szendrei Béla).]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|2 db hasonló első házifeladatrész megoldása (by Ace Techs).]]&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár 2012-es assembly-feladat megoldása.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga csak írásbeli, de ezen belül egy rövidebb beugróból és egy hosszabb, több feladatból álló feladatmegoldós részből áll. A kettőt egyszerre kapja meg a vizsgázó, de a beugrót fél óra után be kell adnia. Ezt hamar kijavítják, és amennyiben nem éri el a 60%-ot, az írásbeli dolgozat többi részét nem javítják ki. Mivel nem kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből. Az írásbeli részen biztosan kell memóriát illeszteni, valamilyen perifériát bekötni és felprogramozni a segédlet alapján, és újabban számlálókat vagy egyszerű aritmetikai áramköröket használni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán se kell izgulnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Linkek:&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el&lt;br /&gt;
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|2012 tavaszi V3 jelzésű változata]] az új VIIIA106 tárgykódú digit2-höz.&lt;br /&gt;
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások az aktuális feladatsorhoz]] (még nincs összegyűjtve)&lt;br /&gt;
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|2012 előtti V2 jelzésű változata]] a régi ötkredites digit2-höz.&lt;br /&gt;
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások a régebbi feladatsorhoz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|A beugróban gyakran ismételt kérdések]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2006-05-31_Kalmar.jpg|2006 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2008-04-18.pdf|2008 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, IO-illesztés megoldásai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, memóriaillesztés megoldásai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010. január 5.-i vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010. január 13.-i vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.JPG|2011 nyári vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.jpg|2012 nyári vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából egy közösen van verseny Kozma László Digitális Technika Verseny néven. [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A 2012. évi tavaszi verseny a vik.hk. oldalon.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Házi feladathoz&#039;&#039;&#039; nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel a gyakvezeknek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vizsgához&#039;&#039;&#039; jól jön, ha ismeritek a segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet, de talán érdemes behajtani a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát. Továbbá jól lehet tanulni az előadásjegyzetből, a leadott anyag és a vizsgán visszakérdezett dolgok nagyon jól fedik egymást, sokkal jobban, mint mondjuk a segédlet vagy egy tetszőleges könyv anyaga, ezért érdemes előadásra is bejárni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mert kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg, ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kapcsolódó anyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy épül a [[Digitális technika 1]] anyagára, és erre épül az [[Informatika 1]] anyaga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[:Kategória:Digitális technika 2]] oldalon vannak felsorolva a tárgyhoz kapcsolódó oldalak és fájlok.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Darkage</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2_(r%C3%A9gi)&amp;diff=174200</id>
		<title>Digitális technika 2 (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2_(r%C3%A9gi)&amp;diff=174200"/>
		<updated>2014-01-03T17:07:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Darkage: /* Egyebek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|targykod=VIIIA106&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=1 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA106/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villanyalap]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Digitális technika 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy, melyek közül az előbbiek [[#Régi és új Digit2|a tantárgy átalakítása előtt]] a [[Digitális technika 1]]-hez tartoztak. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmabla gate array).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 20 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi és új Digit2 ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2012 tavasza óta létezik az új {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}} tárgykódú Digitális technika 2 a régi {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}} tárgykódú, azonos nevű Digitális technika 2 helyett. A változás oka, hogy konszolidálták a [[Digitális technika 1]] (régen: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}, most: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} és a Digitális technika 2 tananyagát. Lényegében az történt, hogy a Digit1 anyagából az aritmetikai áramkörök és a számlálók átkerültek a Digit2 tananyagába. Így lett a 7-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}-ből ill. az 5-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}}-ból két darab 6-6-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} ill. {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}}. A többi tananyag majdnem változatlan maradt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Még régebben létezett {{Tantárgyi adatlap|VIFO1013}} tárgykódú 8 kredites egységes tárgy Digitális technika néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a tárgy régebbi anyagai között ne keressetek számlálókat és aritmetikai áramköröket, azok a régebbi [[Digitális technika 1]] tananyagok között lesznek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Könyvek, jegyzetek, segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos tárgyhonlap ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai (szóval minden, ami jó) elérhető a [https://www.iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon]. Az anyagokhoz a felhasználónév &#039;&#039;&#039;digit2&#039;&#039;&#039; a jelszó pedig &#039;&#039;&#039;viiia106&#039;&#039;&#039; (a tárgykód).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédlet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon ajánlott a hivatalos segédlet forgatása, anélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos benne az entrópiáját növelő jelöléseket elhelyezni (vagyis nem tartalmazhat plusz információt semmilyen formában).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]]: 2006-ban a Digitális technika 2-höz írt könyv, illetve jegyzet, itt szkennelt állapotban letölthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek–Diós: Assembly programozás]]: kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly programozás jegyzet]] ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_assembly_cheat_sheet.pdf|8085 assembly cheat sheet]] avagy referencialap. Nagyon tömören vannak leírva az utasítások, opkódok, stb.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 utasításkészlet az IIT honlapjáról]]&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] (Java-alapú)&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/~fercsi/tools/i8085sim/ Online 8085 szimulátor az IIT honlapján]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyebek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Valaki készített egy többé-kevésbé érthető magyarázatot a [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|komplemens szorzás]] műveletéről.&lt;br /&gt;
* A régi-régi [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|VIFO1013-as Digit2-ről összegyűjtött gyakanyag]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Interruptok leírása]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Jegyzet a különböző tárolókról és számlálókról]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Régebbi leírás a számlálókról]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|2013-mas évi előadás jegyzet (10. előadás hiányzik)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az elmúlt két félévben a házi feladatok tipikusan egy formát követtek. Egy féléven belül gyakorlatilag csak a számokat írták át a különböző hallgatóknak, és a félévek között is csak keveset változtattak a sablonon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Az első rész tipikus leírása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van kb. három ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem szoftveresen átkapcsolható egy megadott I/O-címre történő írással&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
# Fel kell rajzolni a ready-logikát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A második rész tipikus leírása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] a segédanyagokat, gyakanyagokat böngészni mindkét rész megoldásához.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT a [http://sirkan.iit.bme.hu/digit/own/BMEVIIIA106/hf_ut.pdf következőket javasolja] a házi feladat sikeres elkészítéséhez:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
* A rajzok, táblázatok elkészítésekor vonalzóval meghúzott egyenes vonalakat használjunk. Rajzsablon használata segíthet, de nem kötelező. &lt;br /&gt;
* A blokkvázlatnak tartalmaznia kell az összes felhasznált memória áramkört valamint a vezérlésükhöz szükséges blokkokat. Ne feledkezzen meg a sín és a leválasztott jelek egyértelmű elnevezéséről. A jelek neveit a blokkvázlaton is jelölni kell. &lt;br /&gt;
* Ügyeljünk a logikai jelek egyértelmű elnevezésére. Az egyes  elnevezéseknek a teljes megoldás minden feladatában összhangban kell lenniük. A rendszersín jeleit a feladat szövege tartalmazza, ezek használata kötelező.&lt;br /&gt;
* A memória áramkörök bekötése az összes jel egyértelmű megadását jelenti memória áramkörönként külön-külön. &lt;br /&gt;
* Ready logika tervezésekor ügyeljen a feladat követelményeiben leírtak pontos betartására (pl.: csak írás, csak olvasás, ütemek száma). Ne feledkezzen meg a megfelelőkapukimenet típusok jelöléséről (csak ahol szükséges). &lt;br /&gt;
* Buszmeghajtó áramkör használatakor egyértelműen jelölni kell a meghajtó két oldalát, a jel elnevezéseknek itt is összhangban kell lenni a többi feladatban használt elnevezésekkel.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második feladathoz:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
* A konkrét paraméterek (címek, konstansok) és külső függvények használata során a tanult assembly direktívák használata kötelező. &lt;br /&gt;
* Ügyeljen a részfeladatok szövegében megfogalmazott követelmények maradéktalan betartására. (pl.: regiszterek megfelelő mentése) &lt;br /&gt;
* Szubrutin készítésekor ne feledkezzen meg a rutin elejéről és végéről. (címke, visszatérés) &lt;br /&gt;
* Ügyeljen az egyes rutinok visszatérési értékeinek megfelelő előállítására.&lt;br /&gt;
* A programot érdemes szimulátorban is kipróbálni, ehhez segítség a tárgy honlapján található. &lt;br /&gt;
* Az egyes programrészeket kommenttel kell ellátni. A komment legyen jól érthető világosan és egyszerűen megfogalmazott. &lt;br /&gt;
* A program elkészítése során törekedjünk az egyszerűségre. A leírt kód legyen jól áttekinthető, érthető. Kerüljük a nyakatekert bonyolult megoldásokat. &lt;br /&gt;
* Más forrásból származó programkód bemásolása nem megengedett!&lt;br /&gt;
&amp;lt;/blockquote&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi megoldások ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf| 2013 tavasz, teljes hf (DM)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2013 tavasz, teljes megoldás (Szabó Norbert)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|2013 tavasz, teljes házifeladat megoldás (Szvoboda Márk)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Egy 2008-as házifeladatbeadás (Nagy Ádám Richárd).]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Egy másik teljes házifeladatbeadás (Szendrei Béla).]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|2 db hasonló első házifeladatrész megoldása (by Ace Techs).]]&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár 2012-es assembly-feladat megoldása.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga csak írásbeli, de ezen belül egy rövidebb beugróból és egy hosszabb, több feladatból álló feladatmegoldós részből áll. A kettőt egyszerre kapja meg a vizsgázó, de a beugrót fél óra után be kell adnia. Ezt hamar kijavítják, és amennyiben nem éri el a 60%-ot, az írásbeli dolgozat többi részét nem javítják ki. Mivel nem kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből. Az írásbeli részen biztosan kell memóriát illeszteni, valamilyen perifériát bekötni és felprogramozni a segédlet alapján, és újabban számlálókat vagy egyszerű aritmetikai áramköröket használni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán se kell izgulnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Linkek:&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el&lt;br /&gt;
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|2012 tavaszi V3 jelzésű változata]] az új VIIIA106 tárgykódú digit2-höz.&lt;br /&gt;
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások az aktuális feladatsorhoz]] (még nincs összegyűjtve)&lt;br /&gt;
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|2012 előtti V2 jelzésű változata]] a régi ötkredites digit2-höz.&lt;br /&gt;
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások a régebbi feladatsorhoz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|A beugróban gyakran ismételt kérdések]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2006-05-31_Kalmar.jpg|2006 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2008-04-18.pdf|2008 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, IO-illesztés megoldásai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, memóriaillesztés megoldásai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010. január 5.-i vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010. január 13.-i vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010 nyári vizsga]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.JPG|2011 nyári vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.jpg|2012 nyári vizsgabeugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából egy közösen van verseny Kozma László Digitális Technika Verseny néven. [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A 2012. évi tavaszi verseny a vik.hk. oldalon.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Házi feladathoz&#039;&#039;&#039; nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel a gyakvezeknek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vizsgához&#039;&#039;&#039; jól jön, ha ismeritek a segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet, de talán érdemes behajtani a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát. Továbbá jól lehet tanulni az előadásjegyzetből, a leadott anyag és a vizsgán visszakérdezett dolgok nagyon jól fedik egymást, sokkal jobban, mint mondjuk a segédlet vagy egy tetszőleges könyv anyaga, ezért érdemes előadásra is bejárni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mert kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg, ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kapcsolódó anyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy épül a [[Digitális technika 1]] anyagára, és erre épül az [[Informatika 1]] anyaga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[:Kategória:Digitális technika 2]] oldalon vannak felsorolva a tárgyhoz kapcsolódó oldalak és fájlok.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Darkage</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf&amp;diff=174199</id>
		<title>Fájl:Digit2 eloadasjegyzet 2013.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf&amp;diff=174199"/>
		<updated>2014-01-03T17:06:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Darkage: 2012-es Digit2 előadás jegyzet. 10. előadás hiányzik.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;2012-es Digit2 előadás jegyzet. 10. előadás hiányzik.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Darkage</name></author>
	</entry>
</feed>