https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Dajer93VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]2026-05-07T21:16:41ZFelhasználó közreműködéseiMediaWiki 1.43.8https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf&diff=180272Fájl:Jelek eloadasjegyzet otodik het.pdf2014-04-08T23:24:50Z<p>Dajer93: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf&diff=180271Fájl:Jelek eloadasjegyzet hatodik het.pdf2014-04-08T23:24:32Z<p>Dajer93: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=180270Jelek és rendszerek 12014-04-08T23:23:22Z<p>Dajer93: /* Jegyzetek, könyvek */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Jelek és rendszerek 1<br />
|targykod=VIHVA109<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=2<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HVT<br />
|kiszh=3 db<br />
|nagyzh=2 db<br />
|vizsga=nincs<br />
|hf=3 db<br />
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]<br />
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br />
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu<br />
}}<br />
<br />
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br />
<br />
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br />
*# Kétkapuk analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br />
*'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br />
*'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: '''FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10'''. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
<br />
===Jegyzetek, könyvek ===<br />
<br />
*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''<br />
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''<br />
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!<br />
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br />
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br />
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br />
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása<br />
<br />
=== Egyéb segédanyagok ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.<br />
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.<br />
<br />
== Számítógépes segédprogramok ==<br />
<br />
=== Matlab ===<br />
<br />
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]<br />
<br />
=== Wolfram Mathematica ===<br />
<br />
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br />
<br />
=== Wolfram Alpha ===<br />
<br />
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br />
<br />
=== MAPLE ===<br />
<br />
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br />
<br />
== Kis zárthelyik ==<br />
<br />
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!<br />
<br />
===Első kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br />
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle<br />
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle<br />
===Második kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br />
===Harmadik kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br />
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle<br />
<br />
== Első zárthelyi ==<br />
<br />
'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br />
<br />
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal <br />
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Második zárthelyi ==<br />
<br />
'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br />
<br />
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Házi feladat ==<br />
<br />
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba. <br />
<br />
Korábbi megoldások:<br />
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)<br />
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)<br />
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)<br />
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!<br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.<br />
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.<br />
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...<br />
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.<br />
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.<br />
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=178877Jelek és rendszerek 12014-03-08T20:45:43Z<p>Dajer93: /* Jegyzetek, könyvek */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Jelek és rendszerek 1<br />
|targykod=VIHVA109<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=2<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HVT<br />
|kiszh=3 db<br />
|nagyzh=2 db<br />
|vizsga=nincs<br />
|hf=3 db<br />
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]<br />
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br />
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu<br />
}}<br />
<br />
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br />
<br />
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br />
*# Kétkapuk analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br />
*'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br />
*'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: '''FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10'''. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
<br />
===Jegyzetek, könyvek ===<br />
<br />
*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''<br />
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''<br />
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!<br />
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br />
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br />
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br />
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai<br />
<br />
=== Egyéb segédanyagok ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.<br />
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.<br />
<br />
== Számítógépes segédprogramok ==<br />
<br />
=== Matlab ===<br />
<br />
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]<br />
<br />
=== Wolfram Mathematica ===<br />
<br />
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br />
<br />
=== Wolfram Alpha ===<br />
<br />
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br />
<br />
=== MAPLE ===<br />
<br />
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br />
<br />
== Kis zárthelyik ==<br />
<br />
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!<br />
<br />
===Első kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br />
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle<br />
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle<br />
===Második kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br />
===Harmadik kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br />
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle<br />
<br />
== Első zárthelyi ==<br />
<br />
'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br />
<br />
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal <br />
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Második zárthelyi ==<br />
<br />
'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br />
<br />
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Házi feladat ==<br />
<br />
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba. <br />
<br />
Korábbi megoldások:<br />
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)<br />
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)<br />
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)<br />
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!<br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.<br />
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.<br />
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...<br />
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.<br />
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.<br />
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.<br />
<br />
{{Doboz|tartalom={{Lábléc||tárgy1=[[A programozás alapjai 2]]|tárgy2=[[Digitális technika 2]]|tárgy3=[[Fizika 1]]|tárgy4=[[Jelek és rendszerek 1]]|tárgy5=[[Matematika A2 - Vektorfüggvények]]|tárgy6=[[Mikro- és makroökonómia]]}}|cím=További tárgyak ebben a félévben|keretszín=#78964B |háttérszín=#F2FDE3}}<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf&diff=178876Fájl:Jelek eloadasjegyzet negyedik het.pdf2014-03-08T20:43:12Z<p>Dajer93: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf&diff=178875Fájl:Jelek eloadasjegyzet harmadik het.pdf2014-03-08T20:42:59Z<p>Dajer93: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=178170Jelek és rendszerek 12014-02-23T16:50:46Z<p>Dajer93: /* Jegyzetek, könyvek */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Jelek és rendszerek 1<br />
|targykod=VIHVA109<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=2<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HVT<br />
|kiszh=3 db<br />
|nagyzh=2 db<br />
|vizsga=nincs<br />
|hf=3 db<br />
|levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br />
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu<br />
}}<br />
<br />
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br />
<br />
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br />
*# Kétkapuk analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br />
*'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br />
*'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: '''FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10'''. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
<br />
===Jegyzetek, könyvek ===<br />
<br />
*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''<br />
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''<br />
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!<br />
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br />
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br />
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br />
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés<br />
<br />
=== Egyéb segédanyagok ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.<br />
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.<br />
<br />
== Számítógépes segédprogramok ==<br />
<br />
=== Matlab ===<br />
<br />
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]<br />
<br />
=== Wolfram Mathematica ===<br />
<br />
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br />
<br />
=== Wolfram Alpha ===<br />
<br />
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br />
<br />
=== MAPLE ===<br />
<br />
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br />
<br />
== Kis zárthelyik ==<br />
<br />
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!<br />
<br />
===Első kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br />
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle<br />
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle<br />
===Második kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br />
===Harmadik kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br />
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle<br />
<br />
== Első zárthelyi ==<br />
<br />
'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br />
<br />
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal <br />
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Második zárthelyi ==<br />
<br />
'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br />
<br />
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Házi feladat ==<br />
<br />
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba. <br />
<br />
Korábbi megoldások:<br />
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)<br />
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)<br />
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)<br />
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!<br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.<br />
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.<br />
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...<br />
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.<br />
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.<br />
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf&diff=178169Fájl:Jelek eloadasjegyzet masodik het2.pdf2014-02-23T16:50:32Z<p>Dajer93: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=178160Jelek és rendszerek 12014-02-22T21:11:10Z<p>Dajer93: /* Jegyzetek, könyvek */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Jelek és rendszerek 1<br />
|targykod=VIHVA109<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=2<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HVT<br />
|kiszh=3 db<br />
|nagyzh=2 db<br />
|vizsga=nincs<br />
|hf=3 db<br />
|levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br />
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu<br />
}}<br />
<br />
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br />
<br />
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br />
*# Kétkapuk analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br />
*'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br />
*'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: '''FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10'''. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
<br />
===Jegyzetek, könyvek ===<br />
<br />
*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''<br />
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''<br />
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!<br />
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br />
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br />
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br />
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés<br />
<br />
=== Egyéb segédanyagok ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.<br />
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.<br />
<br />
== Számítógépes segédprogramok ==<br />
<br />
=== Matlab ===<br />
<br />
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]<br />
<br />
=== Wolfram Mathematica ===<br />
<br />
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br />
<br />
=== Wolfram Alpha ===<br />
<br />
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br />
<br />
=== MAPLE ===<br />
<br />
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br />
<br />
== Kis zárthelyik ==<br />
<br />
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!<br />
<br />
===Első kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br />
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle<br />
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle<br />
===Második kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br />
===Harmadik kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br />
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle<br />
<br />
== Első zárthelyi ==<br />
<br />
'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br />
<br />
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal <br />
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Második zárthelyi ==<br />
<br />
'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br />
<br />
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Házi feladat ==<br />
<br />
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba. <br />
<br />
Korábbi megoldások:<br />
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)<br />
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)<br />
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)<br />
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!<br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.<br />
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.<br />
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...<br />
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.<br />
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.<br />
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek_eloadasjegyzet_masodik_het.pdf&diff=178159Fájl:Jelek eloadasjegyzet masodik het.pdf2014-02-22T21:09:40Z<p>Dajer93: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf&diff=177772Fájl:Jelek eloadasjegyzet elso het2.pdf2014-02-14T20:15:27Z<p>Dajer93: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=177771Jelek és rendszerek 12014-02-14T20:15:23Z<p>Dajer93: /* Segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Jelek és rendszerek 1<br />
|targykod=VIHVA109<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=2<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HVT<br />
|kiszh=3 db<br />
|nagyzh=2 db<br />
|vizsga=nincs<br />
|hf=3 db<br />
|levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br />
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu<br />
}}<br />
<br />
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br />
<br />
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br />
*# Kétkapuk analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br />
*'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br />
*'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: '''FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10'''. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
<br />
*Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br />
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br />
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br />
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br />
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br />
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.<br />
*'''Dajer jegyzet''' (2013. őszi félév kereszt; Előadó: Szabó Zsolt): Lehetnek a jegyzetekben hibák. A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, meg néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. hét]]<br />
<br />
== Számítógépes segédprogramok ==<br />
<br />
=== Matlab ===<br />
<br />
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]<br />
<br />
=== Wolfram Mathematica ===<br />
<br />
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br />
<br />
=== Wolfram Alpha ===<br />
<br />
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br />
<br />
=== MAPLE ===<br />
<br />
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br />
<br />
== Kis zárthelyik ==<br />
<br />
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!<br />
<br />
===Első kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br />
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle<br />
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle<br />
===Második kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br />
===Harmadik kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br />
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle<br />
<br />
== Első zárthelyi ==<br />
<br />
'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br />
<br />
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal <br />
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Második zárthelyi ==<br />
<br />
'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br />
<br />
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Házi feladat ==<br />
<br />
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba. <br />
<br />
Korábbi megoldások:<br />
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)<br />
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)<br />
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)<br />
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!<br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.<br />
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.<br />
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...<br />
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.<br />
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.<br />
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_2_-_Elm%C3%A9leti_k%C3%A9rd%C3%A9sek&diff=175229Fizika 2 - Elméleti kérdések2014-01-14T19:20:28Z<p>Dajer93: /* Ellenőrzötten helyes megoldások */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Fizika 2}}<br />
<br />
Itt vannak összegyűjtve a vizsgák és ZH-k mondatkiegészítős feladatai és megoldásaik. Kérlek aki tudja bővítse. Ha nem emlékszel a megoldásra, akkor írd le a kérdést a ''megoldás nélküli mondtaok'' rovatba és majd valaki megválaszolja. Az ''ellenőrzötten helyes megoldások'' rovatba, csak akkor írj be egy kérdést, ha biztos hogy az a helyes válasz!<br />
<br />
'''''Hibákat javítsátok, ha találtok és bővítsétek, ahogy tudjátok!'''''<br />
<br />
A mondtatok aszerint vannak felosztva, hogy az adott válasz ellenőrzötten helyes-e, ellenőrizetlen-e, vagy csak a kérdés ismert, a válasz nem. '''Aki, ahol tudja, ellenőrizze az ellenőrizetleneket és válaszolja meg a megválaszolatlanokat!''' Ez vizsga vagy ZH felkészülésnek, illetve karitatív munkának sem utolsó dolog!<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
==Kiegészítendő mondatok==<br />
<br />
===Megoldás nélküli mondatok===<br />
<br />
* Az ún. "két réses" kísérletnél az első kioltás a (szokásos módon vett) megfigyelési irány 90°-os szögénél van. Ekkor a résekre eső elektromágneses hullám hullámhossza '''''___________________________'''''.<br />
* A szivárvány azért alakul ki, mert a vízcseppekre eső fény a csepp belsejében '''''___________________________'''''.<br />
<br />
<br />
===Ellenőrzötten helyes megoldások===<br />
<br />
* Az elektromos potenciál definíciója a következő: <math> V(\vec{r})= -\int_{r_0}^{r} \vec{E}d\vec{l} </math>.<br />
* Egy 2mm oldalú négyzet alakú hurokban 5A erősségű áram folyik. Ekkor az áramhurok mágneses dipólus momentuma <math> 2 \cdot 10^{-5}\: \text{Am}^2 </math>.<br />
* A Fermat-elv szerint a fény két pont között úgy terjed, hogy '''a terjedési idő minimális legyen'''.<br />
* Azt a tapasztalati tényt, hogy mágneses monopólusok nem léteznek, a következő Maxwell egyenlettel fejezzük ki: '''<math> \oint \vec{B}d\vec{A} = 0 </math> vagy <math> \text{div} \vec{B} = 0 </math>'''.<br />
* A "B" mágneses indukció vektor mértékegysége {m,s,V,A} egységekkel kifejezve: <math>\frac{Vs}{m^2}</math>.<br />
* A mágnesezettség vektorának dimenziója {m,s,V,A} egységekkel kifejezve <math>\frac{A}{m}</math>. <br />
* Az elektromos térerősség dimenziója {m,s,V,A} egységekkel kifejezve <math> \frac{V}{m} </math>. <br />
* Egy szigetelőben a tiltott sáv szélessége tipikusan '''5-8 eV'''.<br />
* Ha egy szabad térben terjedő elektromágneses hullámban az elektromos térerősség nagysága _E_, a mágneses indukció vektorának nagysága <math> B=\frac{E}{c} </math>. <br />
* Ha egy szabad térben terjedő elektromágneses hullámban a mágneses indukció vektorának nagysága _B_, az elektromos térerősség nagysága <math> E=Bc </math>. <br />
* A Poynting-vektor megadja a hullámterjedés irányára merőleges '''egységnyi felületen áthaladó energiaáramlás sebességének pillanatnyi értékét'''. <br />
* Gyorsuló elektromos töltés '''elektromágneses hullámot kelt'''. <br />
* Rezgő dipólus nem sugároz a '''rezgés vonalának''' irányában.<br />
* Homogén mágneses erőtérben a mágneses dipólusra '''forgatónyomaték''', inhomogén mágneses erőtérben '''nem zérus eredő erő''' is hat. <br />
* Egy szabadon álló, "R" sugarú gömb kapacitása: <math> 4 \pi \varepsilon_0 R </math>.<br />
* A tér egy pontjában az elektromos térerősség _E_. A pont körüli ''dV'' térfogatban az elektromos tér energiája: <math> \frac{1}{2} \varepsilon_0 E^2 </math> .<br />
* Ha egy szabadon álló, feltöltött síkkondenzátor lapjai közé üveglapot tolunk, akkor a folyamat során a kondenzátor fegyverzetei közötti feszültség értéke '''csökken'''.<br />
* A Poynting vektor mértékegysége: <math> \frac{J}{m^2s} = \frac{W}{m^2} = \frac{N}{ms} = \frac{Pa \cdot m}{s} = \frac{kg}{s^3} </math>.<br />
* Teljes visszaverődés akkor következhet be, ha a fény '''optikailag sűrűbb''' közegből '''optikailag ritkább''' közegbe lép.<br />
* Örvényáram akkor keletkezik, ha például egy vezetőt '''mágneses térben''' mozgatunk.<br />
* A Newton-gyűrűk kimutatásához egy '''sík üvegre''' egy '''domború lencsét''' kell helyeznünk.<br />
* A Compton effektus azt bizonyította, hogy '''a fotonnak is van impulzusa'''.<br />
* Mágneses hiszterézis esetén az Xm mágneses szuszceptibilitás '''értéke nem állandó'''.<br />
* "B" homogén mágneses térben mozgó "m" tömegű, "q" ponttöltés keringési periódus ideje független '''a pálya sugarától'''.<br />
* Az alagúteffektus során az elektron '''véges valószínűséggel tartózkodik a potenciálfal túloldalán az azzal való ütközés után'''.<br />
* A de Broglie-féle hidrogén atommodell a kvantált energiaszinteket azzal magyarázta, hogy '''az elektron csak olyan pályákon keringhet, ahol az állóhullámot alkot'''.<br />
* Egy egyenes mentén, egymástól egyforma távolságra 4db, azonos intenzitással és azonos fázisban sugárzó antennát helyeztünk el. Az antennáktól nagyon távol az első zérus intenzitású helyen a "fázisvektorok" (fazorok) a következő alakzatot veszik fel: '''ide egy 4 vektor alkotta zárt hurokt kell rajzolni'''.<br />
* Egy adott törésmutatójú közegben a fény hullámhossza '''rövidebb''', mint a vákuumban.<br />
* Egymásra merőleges _E_ és _B_ téren keresztülhalad egy töltött részecske. A részecskére ható eredő erő zérus. Ekkor biztos, hogy a részecske _v_ sebességének a '''E-vel párhuzamos''' irányú komponense zérus.<br />
* Azért lehet elektromos potenciált definiálni, mert az elektromos térerősség eleget tesz a <math> \text{rot} \vec{E} = 0 </math> összefüggésnek.<br />
* Mágneses mezőben mozgó, tömör fémből készült inga '''örvényáramok''' következtében fékeződik le.<br />
* Az elektromos térerősséget csak akkor tudjuk az _E_=_F_/q módon definiálni, ha '''a q tart 0-hoz.'''<br />
* Az elektromos dipólustól nagy távolságban a térerősség nagysága a dipólustól vett &#8222;r&#8221; távolság '''-3''' hatványával változik. <br />
* Egy egyenletesen töltött (&#8222;0&#8221; vastagságú) &#8222;R&#8221; sugarú korong középpontjától &#8222;+0&#8221; távolságra a töltéssűrűség értéke: '''szigma/epszilon0''' //(Gauss-ból kijön)<br />
* Egy fémfelület valamely pontjában az elektromos térerősség nagysága &#8222;E&#8221;. Ekkor a felületi töltéssűrűség érteke: *E*epszilon0*<br />
* Egy végtelen hosszú egyenes vonaltöltés terében az elektromos potenciál &#8222;nulla&#8221; értékét '''tetszőleges véges pontban választjuk meg.'''<br />
* Egy &#8222;R&#8221; sugarú gömbben egyenletes negatív töltéssűrűség van. Az elektromos potenciál minimális értéke a '''gömb középpontjában lévő''' helyen van. <br />
* Egy elektromos ponttöltés _B_ mágneses térben van. Csak akkor hat rá erő, '''ha mozog és nem párhuzamosan a B-vel.''' <br />
* Homogén mágneses térben egy tetszőleges alakú zárt áramhurok helyezkedik el. A hurokra ható eredő erő a hurkot '''forgó''' mozgásra kényszeríti. <br />
* Egy &#8222;R&#8221; sugarú kör alakú áramhurokban folyó áram &#8222;I&#8221;. A &#8222;B&#8221; mágneses indukció a hurok középpontjában: *mű0*I/2R* //(Biot-Savartból jön ki)<br />
* Egy ferromágneses anyagot úgy lehet lemágnesezni, hogy olyan mágneses térbe helyezik: '''ami periodikusan változó polaritású, csökkenő amplitúdójú.'''<br />
* Egy síkkondenzátort &#8222;5 ampererősségű&#8221; egyenárammal töltünk. Az eltolási áram ekkor: '''5 A''' //(az eltolási áram definíciójából végig lehet írni).<br />
* Egy &#8222;Q&#8221; töltés egy &#8222;R&#8221; sugarú körpályán állandó nagyságú sebességgel mozog, ekkor mágneses hullámot '''kelt''', mert a sebessége '''változik'''. <br />
* Az elektromágneses síkhullámban az E és B vektorok '''egymásra merőlegesek'''. <br />
* Egy elektromágneses síkhullámban az elektromos térerősség nagysága 3000, ekkor B: '''E/c = 10^-5 T'''.<br />
* Állandó elektromos potenciálon lévő vezető felületén az elektromos térerősség ott a legnagyobb, ahol a görbületi sugara a '''legkisebb (a csúcshatás miatt)'''.<br />
* Időben változó mágneses mező által keltett elektromos mezőben az erőtér munkája függ az '''úttól'''. <br />
* Két párhuzamos, egyenes vezető között taszító erő hat, ha az áramok iránya '''ellentétes'''.<br />
* Ha magában álló, töltött síkkondenzátor fegyverzetei közé <math> \varepsilon_r </math> permittivitású szigetelő lemezt helyezünk, a fegyverzetek közötti feszültség '''csökken (<math> \varepsilon_r </math>-ed részére)'''.<br />
* Mágneses dipólus potenciális energiája külső mágneses mezőben akkor a legkisebb, ha a dipólusmomentum az erővonalakkal '''0°-os''' szöget zár be. <br />
* Elektromos dipólus potenciális energiája külső elektromos mezőben akkor a legkisebb, ha a dipólusmomentum az erővonalakkal '''0°-os''' szöget zár be.<br />
* Paramágneses anyagok mágneses szuszceptibilitásának előjele '''pozitív'''.<br />
* Diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitásának előjele '''negatív'''. <br />
* Egy közeg abszolút törésmutatója a '''vákuumbeli és közegbeli fénysebesség hányadosa'''.<br />
* Amikor egy közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról visszaverődik, fázisa '''<math> \pi </math>-vel''' ugrik.<br />
* Ha egy többréses interferenciában a rések száma 6, akkor mennyi a főmaximumok közti mellékmaximumok száma: '''4'''.<br />
* Fényelektromos jelenség (fotoeffektus) során az anyagból kilépő elektronok kinetikus energiája lineárisan függ a megvilágító fény '''frekvenciájától'''.<br />
<br />
===Ellenőrizetlen megoldások===<br />
<br />
* Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z) '''tangenciális''' komponense folytonos. <br />
* Két különböző vezetőképességű közeg határfelületén az elektromos áramsűrűség vektorának '''tangenciális''' komponense folyamatos. <br />
* Két szigetelő határfelületén az elektromos térerősség vektorának '''tangenciális''' komponense folyamatos. <br />
* Ha két szigetelő határfelületén nincsen szabad felületi töltéssűrűség, akkor az elektromos eltolás vektorának '''normális''' komponense folytonos. <br />
* Időben változó mágneses mező tetszőleges zárt görbére számított vonalintegrálja nem '''zérus'''. <br />
* Sztatikus elektromos mezőben az elektromos térerősségnek tetszőleges zárt görbére számított vonalintegrálja '''zérus'''. <br />
* Ha nincsen külső mágneses tér, a diamágneses anyagok atomjainak mágneses dipólusmomentuma '''zérus'''. <br />
* A Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyagok '''paramágnessé válnak'''. <br />
* A mágnesezettség vektorának definíciója: '''<math> \vec{M} = \frac{1}{\Delta V} \sum_{\Delta V} \vec{p}_m </math>, tehát a térfogategységre vonatkoztatott mágneses dipólmomentum'''. <br />
* A permanens (állandó) mágnes belsejében a mágneses indukció vektora és a mágneses térerősség vektora '''megegyező''' irányú. <br />
* Az eltolási áramsűrűség vektora vákuumban (képlet): '''<math> \frac{dD}{dt} </math> vagy <math> \varepsilon_0 \frac{dE}{dt} </math>'''. <br />
* Egy optikai rács felbontása annál nagyobb, minél '''nagyobb''' az elemszáma (rések száma) és minél nagyobb rendű elhajlási képet figyeljük meg. <br />
* Szabad térben terjedő elektromágneses síkhullámban az elektromos mező és a mágneses mező energiasűrűsége '''megegyezik'''. <br />
* Az elhajlási kép maximumainak irányában a rés két széléről kiinduló sugarak útkülönbsége éppen '''<math> \frac{\lambda}{2} (2k+1) </math> , vagyis a félhullámhossz páratlan számú többszöröse'''. <br />
* Rés elhajlási képében a fő elhajlási maximum kiszélesedik, ha a beeső fény frekvenciája '''csökken'''. <br />
* Diffrakciós rács főmaximumainak szélessége fordítva arányos a '''rések középvonalának távolságával'''. <br />
* Fraunhofer diffrakciónál a forrás és a megfigyelő (detektáló ernyő) az apertúrától '''távol''' van. <br />
* Egy optikai eszköz felbontóképessége annál jobb, minél '''nagyobb''' az apertúra átmérője. <br />
* A rács a nagyobb hullámhosszúságú fényt jobban eltéríti, mint a '''kisebb''' hullámhosszúságút. <br />
* A rács a vörös színű fényt jobban eltéríti, mint a '''kék''' színűt. <br />
* <math> \left| \Psi(x) \right|^2 dx </math> megadja a részecske '''tartózkodási valószínűségét az <math>x</math> és <math>x+dx</math>''' közötti tartományban. <br />
* A hidrogén atom <math>n=3</math> fő kvantumszámához tartozó összes spin-pályaállapot száma: <math> 2n^2=18 </math>. <br />
* A hidrogén atom <math>n=4</math> fő kvantumszámához tartozó összes pályaállapot száma: <math> n^2=16 </math>. <br />
* Egy dimenzióban mozgó, harmadik energiaszinten lévő kötött állapotú részecske tartózkodási valószínűségének *3* "púpja" van. <br />
* Egy dimenzióban mozgó részecske hullámfüggvényének az első gerjesztett állapotban *2* "púpja" van. <br />
* Az állapot degenerációja azt jelenti, hogy '''ugyanaz a sajátérték több sajátállapothoz is tartozik'''. <br />
* Ciklotronban a különböző sebességű ionok periódusideje '''egyenlő'''. <br />
* A Heisenberg-féle határozatlansági relációban <math> \Delta px </math> a <math>px</math> impulzus '''mérésének a négyzetes szórását''' jelenti. <br />
* Az "állapotsűrűség <math>x</math> eloszlásfügvény <math>x d \varepsilon </math>" kifejezés megadja '''az <math> \varepsilon </math> és <math> \varepsilon + d \varepsilon </math> közötti részecskék (elektronok) betöltött állapotok''' számát. <br />
* <math>T=0</math> hőmérsékleten a Fermi-szintnél kisebb energiákra a Fermi-Dirac eloszlásfüggvény értéke *0*. <br />
* A lézer-működés alapja az az elemi elektronátmenet, amelyet '''indukált emissziónak''' hívunk. <br />
* A lézer működéséhez egy ún. inverz populációt kell létrehozni, amikor '''ugyanazon''' energiaszinten sok elektron helyezkedik el, viszonylag hosszú ideig. <br />
* Ugyanabban az állapotban lévő fotonok száma '''tetszőleges''' lehet. <br />
* Ha egy inerciarendszerben két esemény egyidejű, akkor egy ehhez képest állandó sebességgel mozgó vonatkoztatási rendszerben '''szintén'''. <br />
* ..."itt volt vmi rizsa"... ilyenkor '''<math> \int \vec{E}d\vec{l} </math> egyenlő <math> -\frac{d \Phi_B}{dt} </math>'''.<br />
* A Heisenberg-féle határozatlansági összefüggésben a <math> <x> </math> jelentése: '''a helymérés szórása'''.<br />
* Permanens mágnes belsejében a mágnesezettség vektora a mágneses indukcióvektor irányával '''megegyező irányú'''. <br />
* Az elektron pályaperdülete alapállapotú hidrogénatomnál Schrödinger szerint *0*. <br />
* Egy félvezető tiltott sávjának a nagysága '''1 eV'''. <br />
* Az elektromos eltolás vektorának tetszőleges zárt felületre számított fluxusa a '''felületen belüli valódi töltéssel''' egyenlő. <br />
* Magában álló, töltött síkkondenzátor fegyverzetei között <math> \varepsilon</math> permittivitású szigetelő lemez van. A szigetelő kihúzása után a fegyverzetek közötti feszültség '''nő'''. <br />
* Ciklotronban a különböző sebességű ionok periódusideje '''független a részecske energiájától'''.<br />
* Fényelektromos jelenség (fotoeffektus) során az anyagból kilépő elektronok kinetikus energiája egyenesen arányos a megvilágító fény '''frekvenciájával'''. <br />
* Permamens (állandó) mágnes belsejében a mágnesezettség vektora és a mágneses térerősség vektora '''ellentétes''' irányú. <br />
* Diamágneses anyagok atomjainak '''nincs eredő''' mágneses dipólusnyomatáka. <br />
* Időben változó mágneses mező által keltett elektromos mezőben az erőtér munkája függ '''az úttól'''. <br />
* Inkoherens sugárzók által kibocsátott hullámok '''intenzitása''' adódik össze. <br />
* Diffrakciós rács főmaximumainak szélessége fordítva arányos a '''rések középvonalának a távolságával'''. <br />
* Rés elhajlási képében a fő elhajlási maximum kiszélesedik, ha a beeső fény frekvenciája '''csökken'''.<br />
<br />
==Régi igaz-hamis kérdések==<br />
<br />
''A mostani zh-kban, vizsgákban már ugyan nincsenek ilyen igaz-hamis kérdések, de az igaz állítások átalakítva előfordulhatnak kiegészítendő mondatként. Ezért az itt következők csak az igaznak jelölt állítások!''<br />
<br />
* Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik. <br />
* A mellékkvantumszám határozza meg az atomi elektron pályaperdületének nagyságát. <br />
* A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében növekszik.<br />
* A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozót integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével. <br />
* A Lenz törvény értelmében zárt vezetőben mindig olyan áram indukálódik amely az őt létrehozó indukció fluxus változását akadályozza. <br />
* A foton energiája a Planck-állandó és a frekvencia szorzata. <br />
* A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciával. <br />
* A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre. <br />
* Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére. <br />
* A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy részecske x irányú impluzusa, és x koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal. <br />
* A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen. <br />
* A felezési idő megegyezik azzal az idővel mialatt az adott populáció a felére csökken. <br />
* A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg. <br />
* A polarizáció vektora megadja az adott anyag egységnyi térfogatra vonatkoztatott eredő dipólnyomatékát. <br />
* A kvantummechanikában a fizikai mennyiség operátorának sajátértékei adják meg a fizikai mennyiség lehetséges értékeit. <br />
* Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg. <br />
* A mágnesezettség vektora megadja az adott anyag eredő mágneses dipólnyomatékát egységnyi térfogatra vonatkoztatva. <br />
* A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen. <br />
* A kvantummechanikai rendszer állapotát az időfüggő Schrödinger egyenlet határozza meg. <br />
* A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát. <br />
* A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget. <br />
* Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő. <br />
* A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg. <br />
* Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos. <br />
* A kondenzátor kapacitása a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti potenciálkülönbség hányadosa. <br />
* Az önindukciós együttható az elrendezésre számított indukció fluxus és az abban folyó áram hányadosa.<br />
* A ferromágneses anyag koercitív ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.<br />
* A fénynyomás a Poynting vektor és a fénysebesség hányadosával arányos. <br />
* Távollátás esetén a távoli tárgy képe a szemben a retina mögött jön létre, amelyet pozitív lencsével korrigálunk.<br />
* Paraxiális gömbtükör fókusztávolságon belüli tárgyról virtuális egyenes állású képet hoz létre. <br />
* A csillagászati távcső szögnagyítása közelítőleg az objektív és az okulár fókusztávolságainak hányadosa. <br />
* Elektromágneses síkhullám terjedési iránya merőleges a mágneses térerősségre. <br />
* A törésmutató a vákuumbeli fénysebesség és a közegbeli fényesség hányadosa. <br />
* A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka. <br />
* Optikai leképzés során a divergáló képsugarak látszólagos képet hoznak létre. <br />
* Optikai tükör nagyítása fordított állású kép esetén negatív. <br />
* Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora. <br />
* Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.<br />
* Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen. <br />
* Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó. <br />
* A mellék-kvantumszám egyes értéke a p alhéjnak felel meg. <br />
* Az atommag hatáskeresztmetszete m2 dimenziójú. <br />
* Az általános relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkoztatási rendszerben ugyanaz az alakjuk.<br />
* A mozgási hosszt szinkronizált órák segítségével tudjuk definiálni. <br />
* A Geiger-Müller számláló berendezésben a mért sugárzás ionizálja a benne lévő gázt. <br />
* A Bohr-féle atommodell a H-szerű ionokra sikerrel használható. <br />
* Az alagúteffektus során az E energiájú elektron nullától különböző valószínűséggel áthalad a V potenciálú falon (E<V). <br />
* Az adott test 27 °C-on 81-szer annyi energiát sugároz ki, mint 100 K-en. <br />
* A tömeg megmondja a téridőnek, hogyan görbüljön, görbült téridő pedig megmondja a tömegnek hogyan mozogjon. <br />
* Az atommagot a kis hatótávolságú vonzó magerő tartja össze. <br />
* Belső konverzió során a gerjesztett atommag az atomi elektronnal való kölcsönhatás során szabadul meg a többletenergiától. <br />
* Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása nulla. <br />
* Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan. <br />
* A kvantummechanikai hullámfüggvény abszolútérték-négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg. <br />
* De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck állandó és az elektron impulzusának hányadosa. <br />
* A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inerciarendszerben ugyanaz. <br />
* A hologram a fényképlemezen nemcsak az intenzitás, de a fázisviszonyokat is rögzíti. <br />
* Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront és két azonos energiájú foton távozik.<br />
* A kiválasztási szabály szerint a mellékkvantumszám csak plusz mínusz egyet változhat gerjesztéskor. <br />
* A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense folytonosan megy át. <br />
* Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabítása a fókusz ponton halad át. <br />
* Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja. <br />
* Hologram esetén a referencia és tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen. <br />
* Röntgen diffrakció során 0.1 nm nagyságrendjébe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullámot kell használni ahhoz, hogy értékelhető diffrakciós csúcsokat kapjunk a NaCl kristályról. <br />
* Az eltolási vektor dimenziója <math> \frac{J}{m^2V} </math>. <br />
* Pauli elv szerint két elektron egy rendszeren belül nem lehet azonos állapotban. <br />
* A foton abszorpció átmeneti valószínűsége nagyobb az indukált emisszió átmeneti valószínűségénél. <br />
* Két pont közötti elektrosztatikus feszültség megegyezik az egyes pontokban lévő potenciálok különbségével. <br />
* Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor idő szerinti deriváltjának ellentettjével.<br />
* Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_2_(r%C3%A9gi)&diff=174938Fizika 2 (régi)2014-01-12T20:01:48Z<p>Dajer93: /* Rendes vizsgák */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Fizika 2<br />
|targykod=TE11AX02<br />
|szak=villany<br />
|kredit=5<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=Fizika Tanszék <br />
|kiszh=6 db<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br />
|hf=nincs<br />
|levlista=vfizika2{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX02/<br />
|targyhonlap=http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_2_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak<br />
}}<br />
<br />
A '''Fizika 2''' a második féléves [[Fizika 1]] folytatása, az előző féléves mechanika, hőtan után az elektromosságtant és az ehhez kapcsolódó modern fizikai ismereteket (kvantummechanika elemei) tárgyalja. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' ("''Hudson-Nelson''") tankönyv fejezeteit, kezdve a Coulomb-erő tárgyalásától egészen a kvantumeffektusokig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol olyan matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó, melyek [[Matematika A3]]-ból csak a félév végén kerülnek elő.<br />
<br />
A gyakorlatokon példafeladatokat oldanak meg, és a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A [[Fizika 1]] című tárgy teljesítése.<br />
*'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is!<br />
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!<br />
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.<br />
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli három nagy részből áll, melyeken összesen legalább 20 pontot (40%) kell elérni:<br />
** 4 darab 5 pontos számítási feladat (részmegoldásokra is jár pont)<br />
** 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés<br />
** 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés (részmegoldásokra is jár pont)<br />
*'''Bónusz pontok:''' A tárgyból többféle módon is lehet bónuszpontokat szerezni, melyek hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához. '''FONTOS''' azonban, hogy csakis az első próbálkozás alkalmával érvényesíthetőek a bónuszpontok. Aki megbukik az első vizsgáján, az elveszíti a bónuszpontjait.<br />Bónuszpontszerzési módok:<br />
** A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít:<br />
*** 17-19 pont között +1 pont<br />
*** 20-22 pont között +2 pont<br />
*** 23-25 pont között +3 pont<br />
** Gyakorlatokon való aktív részvételért a gyakorlatvezető is adhat bónuszpontokat, azonban az erre és a kiszárthelyikre kapott összes bónuszpont maximum 5 pont lehet!<br />
** A nagyzárthelyin elért pontszám 25%-a (minimum 3, maximum 7.5) további bónuszpontként hozzáadódik a vizsga számolós feladatokat tartalmazó részéhez. A nagyZH-ra csakis akkor jár bónuszpont, ha az elsőre meglett. A pót és pótpótZH-ra semmilyen körülmények között nem szerezhető bónuszpont.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
=== Könyvek, jegyzetek ===<br />
<br />
* A tantárgy hivatalos könyve: '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''<br />
* [[Media:Fizika1_Elektrodinamika_optika.pdf| Dr. Takács Csaba (Miskolci Egyetem): Elektrodinamika, optika]] - 84 oldalas vázlatos jegyzet, egész tanulható. Vannak benne kidolgozott példák, ábrák, differenciális és integrális alakok is.<br />
* [[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''<br />
<br />
=== Egyéb segédanyagok ===<br />
<br />
* [http://dept.phy.bme.hu/education/zh_vizsga_vik_bsc_feladatok_fiz_2.html Megoldásra javasolt tankönyvi feladatok]<br />
* [[Fizika 2 - Elméleti kérdések|"Kiegészítendő mondatok" gyűjteménye]] - A ZH-kon és vizsgákon lévő kiegészítős mondatok gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''<br />
*[[Fizika 2 - Új Igaz-Hamis kérdések|Új igaz-hamis kérdések gyűjteménye]] - Keresztféléven típusfeladat. '''''Bővítsétek!'''''<br />
* [[Media:Fizika1_Képletek.pdf| Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz (néhol túl bonyolult formában)<br />
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek. <br />
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - ahol sok videó található kísérletekről.<br />
* [[Media:Fizika1_Matematikai_osszefoglalo.pdf|Matematikai összefoglaló]] - 2012 őszi félévben ''Péczeli Imre'' előadó által közzétett matematikai összefoglaló a tárgyhoz.<br />
<br />
==Zárthelyi dolgozatok==<br />
<br />
A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]'''<br />
<br />
Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy-egy friss ZH vagy vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Fizika2_2007_ősz_ZH.pdf|2007/2008 ősz]] - megoldás nélkül<br />
*[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHA.pdf|2008/2009 ősz - A csoport]] - megoldás nélkül <br />
*[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHB.pdf|2008/2009 ősz - B csoport]] - megoldás nélkül<br />
*[[Media:Fizika2_2009_ősz_ZH.pdf|2009/2010 ősz]] - megoldás nélkül<br />
*[[Media:Fizika2_2010_ősz_ZH.pdf|2010/2011 ősz]] - megoldás nélkül<br />
*[[Media:Fizika2_2011_ősz_ZH.pdf|2011/2012 ősz]] - csak kiegészítős, megoldásokkal<br />
*[[Media:Fizika2_2012_ősz_ZH.pdf|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Fizika2_2013_ősz_ZH.pdf|2013/2014 ősz]] - megoldás nélkül<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Fizika2_2009_tavasz_PÓTZH.pdf|2009/2010 kereszt]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Fizika2_2010_ősz_PÓTZH.pdf|2010/2011 ősz]] - csak számolós, megoldás nélkül<br />
*[[Media:Fizika2_2012_ősz_PÓTZH.pdf|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal<br />
<br />
==Vizsgák==<br />
<br />
'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.<br />
<br />
A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be! <br />
<br />
Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!<br />
<br />
=== Rendes vizsgák ===<br />
<br />
*2007/2008:<br />
**[[Media:Fizika2_2008-01-04_vizsga.pdf|2008.01.04]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal<br />
**[[Media:Fizika2_2008-01-11_vizsga.pdf|2008.01.11]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal<br />
<br />
*2008/2009:<br />
**[[Media:Fizika2_2009-01-08_vizsga.pdf|2009.01.08]] - régi típusú vizsga<br />
**[[Media:Fizika2_2009-01-15_vizsga.pdf|2009.01.15]] - régi típusú vizsga<br />
<br />
*2009/2010:<br />
**[[Media:Fizika2_2010-01-20_vizsga.pdf|2010.01.20]]<br />
<br />
*2010/2011:<br />
**[[Media:Fizika2_2011-01-11_vizsga.pdf|2011.01.11]] - kiegészítős mondatok nélkül<br />
**[[Media:Fizika2_2011-01-18_vizsga.pdf|2011.01.18]]<br />
<br />
*2012/2013:<br />
**[[Media:2013.01.02.Fiz2.vizsgaZH.nem.teljes.megoldasokkal.pdf|2013.01.02]] - mellékelve a [[Fizika 2 2013. 01. 02. vzh megoldása|részletes megoldások]]<br />
**[[Media:Fizika2_vizsga_20130109.PDF|2013.01.09]] - részben megoldásokkal<br />
**[[Media:Fizika2 vizsga 20130116.pdf|2013.01.16]] - megoldások nélkül<br />
<br />
*2013/2014:<br />
**[[Media:Fizika_2_vizsga_20131221.pdf|2013.12.21]] - megoldások nélkül<br />
**[[Media:Fizika2_vizsga_2014-01-08.pdf|2014.01.08]] - [[Media:Fizika2_vizsga_20140108_megoldas.pdf|számolós megoldások - lehetnek benne hibák]]<br />
<br />
=== Keresztféléves vizsgák ===<br />
<br />
*2008/2009 - kereszt:<br />
**[[Media:Fizika2_2009-06-09_vizsga.pdf|2009.06.09]]<br />
<br />
*2009/2010 - kereszt:<br />
**[[Media:Fizika2_2010-05-26_vizsga.pdf|2010.05.26]]<br />
**[[Media:Fizika2_2010-06-02_vizsga.pdf|2010.06.02]]<br />
<br />
*2010/2011 - kereszt:<br />
**[[Media:Fizika2_2011.06.08_vizsga.pdf|2011.06.08]]<br />
<br />
''Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy-egy friss ZH vagy vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!''<br />
<br />
== Verseny ==<br />
<br />
A tantárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/9?v=Fizika+II. versenyt].<br />
<br />
A Fizika II. versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik az aktuális a félévben vették fel a Fizika II. tárgyat. A feladatok megoldásához nem szükséges "különleges tudás", modellszintű gondolkodás viszont igen. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el! A jó ötleteket is pontozzák. Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_2_(r%C3%A9gi)&diff=174937Fizika 2 (régi)2014-01-12T19:03:40Z<p>Dajer93: /* Rendes vizsgák */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Fizika 2<br />
|targykod=TE11AX02<br />
|szak=villany<br />
|kredit=5<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=Fizika Tanszék <br />
|kiszh=6 db<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br />
|hf=nincs<br />
|levlista=vfizika2{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX02/<br />
|targyhonlap=http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_2_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak<br />
}}<br />
<br />
A '''Fizika 2''' a második féléves [[Fizika 1]] folytatása, az előző féléves mechanika, hőtan után az elektromosságtant és az ehhez kapcsolódó modern fizikai ismereteket (kvantummechanika elemei) tárgyalja. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' ("''Hudson-Nelson''") tankönyv fejezeteit, kezdve a Coulomb-erő tárgyalásától egészen a kvantumeffektusokig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol olyan matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó, melyek [[Matematika A3]]-ból csak a félév végén kerülnek elő.<br />
<br />
A gyakorlatokon példafeladatokat oldanak meg, és a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' A [[Fizika 1]] című tárgy teljesítése.<br />
*'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is!<br />
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!<br />
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.<br />
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli három nagy részből áll, melyeken összesen legalább 20 pontot (40%) kell elérni:<br />
** 4 darab 5 pontos számítási feladat (részmegoldásokra is jár pont)<br />
** 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés<br />
** 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés (részmegoldásokra is jár pont)<br />
*'''Bónusz pontok:''' A tárgyból többféle módon is lehet bónuszpontokat szerezni, melyek hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához. '''FONTOS''' azonban, hogy csakis az első próbálkozás alkalmával érvényesíthetőek a bónuszpontok. Aki megbukik az első vizsgáján, az elveszíti a bónuszpontjait.<br />Bónuszpontszerzési módok:<br />
** A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít:<br />
*** 17-19 pont között +1 pont<br />
*** 20-22 pont között +2 pont<br />
*** 23-25 pont között +3 pont<br />
** Gyakorlatokon való aktív részvételért a gyakorlatvezető is adhat bónuszpontokat, azonban az erre és a kiszárthelyikre kapott összes bónuszpont maximum 5 pont lehet!<br />
** A nagyzárthelyin elért pontszám 25%-a (minimum 3, maximum 7.5) további bónuszpontként hozzáadódik a vizsga számolós feladatokat tartalmazó részéhez. A nagyZH-ra csakis akkor jár bónuszpont, ha az elsőre meglett. A pót és pótpótZH-ra semmilyen körülmények között nem szerezhető bónuszpont.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
=== Könyvek, jegyzetek ===<br />
<br />
* A tantárgy hivatalos könyve: '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''<br />
* [[Media:Fizika1_Elektrodinamika_optika.pdf| Dr. Takács Csaba (Miskolci Egyetem): Elektrodinamika, optika]] - 84 oldalas vázlatos jegyzet, egész tanulható. Vannak benne kidolgozott példák, ábrák, differenciális és integrális alakok is.<br />
* [[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''<br />
<br />
=== Egyéb segédanyagok ===<br />
<br />
* [http://dept.phy.bme.hu/education/zh_vizsga_vik_bsc_feladatok_fiz_2.html Megoldásra javasolt tankönyvi feladatok]<br />
* [[Fizika 2 - Elméleti kérdések|"Kiegészítendő mondatok" gyűjteménye]] - A ZH-kon és vizsgákon lévő kiegészítős mondatok gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''<br />
*[[Fizika 2 - Új Igaz-Hamis kérdések|Új igaz-hamis kérdések gyűjteménye]] - Keresztféléven típusfeladat. '''''Bővítsétek!'''''<br />
* [[Media:Fizika1_Képletek.pdf| Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz (néhol túl bonyolult formában)<br />
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek. <br />
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - ahol sok videó található kísérletekről.<br />
* [[Media:Fizika1_Matematikai_osszefoglalo.pdf|Matematikai összefoglaló]] - 2012 őszi félévben ''Péczeli Imre'' előadó által közzétett matematikai összefoglaló a tárgyhoz.<br />
<br />
==Zárthelyi dolgozatok==<br />
<br />
A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]'''<br />
<br />
Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy-egy friss ZH vagy vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Fizika2_2007_ősz_ZH.pdf|2007/2008 ősz]] - megoldás nélkül<br />
*[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHA.pdf|2008/2009 ősz - A csoport]] - megoldás nélkül <br />
*[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHB.pdf|2008/2009 ősz - B csoport]] - megoldás nélkül<br />
*[[Media:Fizika2_2009_ősz_ZH.pdf|2009/2010 ősz]] - megoldás nélkül<br />
*[[Media:Fizika2_2010_ősz_ZH.pdf|2010/2011 ősz]] - megoldás nélkül<br />
*[[Media:Fizika2_2011_ősz_ZH.pdf|2011/2012 ősz]] - csak kiegészítős, megoldásokkal<br />
*[[Media:Fizika2_2012_ősz_ZH.pdf|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Fizika2_2013_ősz_ZH.pdf|2013/2014 ősz]] - megoldás nélkül<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:Fizika2_2009_tavasz_PÓTZH.pdf|2009/2010 kereszt]] - megoldások nélkül<br />
*[[Media:Fizika2_2010_ősz_PÓTZH.pdf|2010/2011 ősz]] - csak számolós, megoldás nélkül<br />
*[[Media:Fizika2_2012_ősz_PÓTZH.pdf|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal<br />
<br />
==Vizsgák==<br />
<br />
'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.<br />
<br />
A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be! <br />
<br />
Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!<br />
<br />
=== Rendes vizsgák ===<br />
<br />
*2007/2008:<br />
**[[Media:Fizika2_2008-01-04_vizsga.pdf|2008.01.04]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal<br />
**[[Media:Fizika2_2008-01-11_vizsga.pdf|2008.01.11]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal<br />
<br />
*2008/2009:<br />
**[[Media:Fizika2_2009-01-08_vizsga.pdf|2009.01.08]] - régi típusú vizsga<br />
**[[Media:Fizika2_2009-01-15_vizsga.pdf|2009.01.15]] - régi típusú vizsga<br />
<br />
*2009/2010:<br />
**[[Media:Fizika2_2010-01-20_vizsga.pdf|2010.01.20]]<br />
<br />
*2010/2011:<br />
**[[Media:Fizika2_2011-01-11_vizsga.pdf|2011.01.11]] - kiegészítős mondatok nélkül<br />
**[[Media:Fizika2_2011-01-18_vizsga.pdf|2011.01.18]]<br />
<br />
*2012/2013:<br />
**[[Media:2013.01.02.Fiz2.vizsgaZH.nem.teljes.megoldasokkal.pdf|2013.01.02]] - mellékelve a [[Fizika 2 2013. 01. 02. vzh megoldása|részletes megoldások]]<br />
**[[Media:Fizika2_vizsga_20130109.PDF|2013.01.09]] - részben megoldásokkal<br />
**[[Media:Fizika2 vizsga 20130116.pdf|2013.01.16]] - megoldások nélkül<br />
<br />
*2013/2014:<br />
**[[Media:Fizika_2_vizsga_20131221.pdf|2013.12.21]] - megoldások nélkül<br />
**[[Media:Fizika2_vizsga_2014-01-08.pdf|2014.01.08]] - [[Media:Fizika2_vizsga_20140108_megoldas.pdf|számolós megoldások]]<br />
<br />
=== Keresztféléves vizsgák ===<br />
<br />
*2008/2009 - kereszt:<br />
**[[Media:Fizika2_2009-06-09_vizsga.pdf|2009.06.09]]<br />
<br />
*2009/2010 - kereszt:<br />
**[[Media:Fizika2_2010-05-26_vizsga.pdf|2010.05.26]]<br />
**[[Media:Fizika2_2010-06-02_vizsga.pdf|2010.06.02]]<br />
<br />
*2010/2011 - kereszt:<br />
**[[Media:Fizika2_2011.06.08_vizsga.pdf|2011.06.08]]<br />
<br />
''Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy-egy friss ZH vagy vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!''<br />
<br />
== Verseny ==<br />
<br />
A tantárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/9?v=Fizika+II. versenyt].<br />
<br />
A Fizika II. versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik az aktuális a félévben vették fel a Fizika II. tárgyat. A feladatok megoldásához nem szükséges "különleges tudás", modellszintű gondolkodás viszont igen. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el! A jó ötleteket is pontozzák. Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Dajer93https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika2_vizsga_20140108_megoldas.pdf&diff=174936Fájl:Fizika2 vizsga 20140108 megoldas.pdf2014-01-12T19:01:37Z<p>Dajer93: </p>
<hr />
<div></div>Dajer93