<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Csombordi+Rajmund</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Csombordi+Rajmund"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Csombordi_Rajmund"/>
	<updated>2026-04-12T06:29:30Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_(r%C3%A9gi)&amp;diff=188448</id>
		<title>Számítógépes grafika (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_(r%C3%A9gi)&amp;diff=188448"/>
		<updated>2016-03-09T14:16:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csombordi Rajmund: /* Külső linkek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név = Számítógépes grafika&lt;br /&gt;
|tárgykód = VIIIAB03&lt;br /&gt;
|szak = info&lt;br /&gt;
|kredit = 4&lt;br /&gt;
|félév = 4&lt;br /&gt;
|kereszt = &lt;br /&gt;
|tanszék = IIT&lt;br /&gt;
|jelenlét = &lt;br /&gt;
|minmunka = &lt;br /&gt;
|labor = &lt;br /&gt;
|kiszh = &lt;br /&gt;
|nagyzh = 1&lt;br /&gt;
|hf = 3&lt;br /&gt;
|vizsga = nincs&lt;br /&gt;
|levlista = &lt;br /&gt;
|tárgyhonlap = http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a képi információ előállításának és feldolgozásának algoritmusait mutatja be, a hallgatókat bevezetve az interaktív grafikus alkalmazások készítésébe és a grafikus hardver programozásába. A [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás]] tárgy utódja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
[[A programozás alapjai II.|A programozás alapjai 2]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A szorgalmi időszakban===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás feltételei:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok leadása&#039;&#039;&#039; 3 db házi feladat van, ebből legalább 2-t kell elkészíteni és megvédeni.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok védése&#039;&#039;&#039; A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; Egy &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039;-t kell sikeresen megírni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A házi feladatok nem pótolhatók.&lt;br /&gt;
**A ZH félév közben és a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
=== Előadásdiák ===&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]&lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatók által írt összefoglalók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]&lt;br /&gt;
* [https://docs.google.com/document/d/1MLIdbJ-OsD0Rp5auOyH10MSmHW1mC3cNcAzHICoQ3Cc/edit Google doksi a kiadott vizsgafeladatok és korábbi vizsgák megoldására]&lt;br /&gt;
* [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyv === &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videó ===&lt;br /&gt;
A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házik ==&lt;br /&gt;
A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előkészületek===&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Külső linkek ====&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]&lt;br /&gt;
* [http://users.atw.hu/zelux/pub/vik/vik_cb_glut_bundle.rar Windowshoz gyorsan felrakható GLUT] -   ([http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ tutorial hozzá])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tippek a házikhoz ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mindegyik házit elfogadottra megcsinálni. &lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A feladatok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi tárgy [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás#A_feladatok|oldalán]] rengeteg segédanyag található, ha hasznosat találsz, szúrd be a megfelelő házihoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Első házi ====&lt;br /&gt;
==== Második házi ====&lt;br /&gt;
==== Harmadik házi ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Védés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tippek a védésre:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végül is ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi szépségverseny ===&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plusz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-maillel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljesítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.&lt;br /&gt;
* A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottók:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
* A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
* Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
* Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb információk==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ajánlott olvasmányok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;, lásd könyvrendelés lentebb)&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999&lt;br /&gt;
* Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyvrendelés (2014) ===&lt;br /&gt;
A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csombordi Rajmund</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=188447</id>
		<title>Számítógépes grafika és képfeldolgozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=188447"/>
		<updated>2016-03-09T14:15:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csombordi Rajmund: /* Külső linkek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIA316&lt;br /&gt;
|nev=Számítógépes grafika &amp;lt;br /&amp;gt; és képfeldolgozás&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=5&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|hf=5 db&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika&lt;br /&gt;
|levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
[[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A szorgalmi időszakban===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás feltételei:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok leadása&#039;&#039;&#039;. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot. &lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok védése&#039;&#039;&#039;. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A házi feladatok nem pótolhatók.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;2014 tavaszi félévtől&#039;&#039;&#039; Négy házi feladat van, viszont a sugárkövetéses házi dupla pontszámmal kerül beszámításra.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;2015 tavaszi félévtől&#039;&#039;&#039; Három házi feladat van, az első 1 pontot, míg a másik kettő 2-2 pontot ér, amiket a vizsgába beszámítanak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Kontakt órák&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Előadás:&#039;&#039;&#039; Minden héten 2X2. &lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Gyakorlat:&#039;&#039;&#039; Nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.&lt;br /&gt;
**Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
*A jegyet a vizsga pontszáma (V)  adja, de a házi feladatok (HF&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;) pontjai (P) feljavíthatják azt a következő módon:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 2*HF_i\right)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
!P!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 0 - 11 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|12 - 14 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|15 - 17 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|18 - 20 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|21 - 30 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előadásdiák ===&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]&lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatók által írt összefoglalók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]&lt;br /&gt;
* [https://docs.google.com/document/d/1MLIdbJ-OsD0Rp5auOyH10MSmHW1mC3cNcAzHICoQ3Cc/edit Google doksi a kiadott vizsgafeladatok és korábbi vizsgák megoldására]&lt;br /&gt;
* [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyv === &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videó ===&lt;br /&gt;
A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házik ==&lt;br /&gt;
A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi házifeladat-kiírások ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házifeladat-kiírások]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Feladatbeadó rendszer ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előkészületek===&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Külső linkek ====&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]&lt;br /&gt;
* [http://users.atw.hu/zelux/pub/vik/vik_cb_glut_bundle.rar Windowshoz gyorsan felrakható GLUT] -   ([http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ tutorial hozzá])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tippek a házikhoz ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. &lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A feladatok ===&lt;br /&gt;
==== Első házi ====&lt;br /&gt;
Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &amp;quot;játék&amp;quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédanyagok:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#Az_els.C5.91_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás kezdőknek]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Második házi ====&lt;br /&gt;
Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédanyagok:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_m.C3.A1sodik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_jegyzet_dzhugashvili.pdf‎|Джугашвили levezetés]]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Harmadik házi ====&lt;br /&gt;
Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédanyagok:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_harmadik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)&lt;br /&gt;
** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: &#039;&#039;&amp;quot;a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Negyedik házi ====&lt;br /&gt;
Az első 3D-s OpenGL feladat. Tipikusan a korábbi házikhoz kellő elméletre itt is visszaköszönhetnek, pl görbéket elég gyakran kell használni ebben a háziban is. Ezt a házit érdemes jól megcsinálni mert az 5. erre épül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédletek:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
* [http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm Megvilágítás]&lt;br /&gt;
* [http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp Textúrázás] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Ötödik házi ====&lt;br /&gt;
A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. Itt általában új grafikai elemekre már nincs szükség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédletek:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Védés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tippek a védésre:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi szépségverseny ===&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plussz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-mailel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljeseítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
* 2014 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.12.|2015-01-12]]&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.06.|2015-01-06]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2013 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.03.|2014-01-03]]&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.10.|2014-01-10]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2013 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.05.|2013-06-05]]&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.19.|2013-06-19]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2012 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20120613 | 2012-06-13]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20120523 | 2012-05-23]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2010 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20100618.png | 2010-06-18]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20100528.jpg | 2010-05-28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett | mutatott=Régebbi vizsgák | szöveg=&lt;br /&gt;
* 2009 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20100120.jpg | 2010-01-20]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20100106.jpg | 2010-01-06]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20091222 | 2009-12-22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2009 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20090618.jpg | 2009-06-18]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20090611|2009-06-11]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20090528.JPG | 2009-05-28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2008 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20090114|2009-01-14]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20090107.jpg | 2009-01-07]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20081222|2008-12-22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2008 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080618|2008-06-18]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080604|2008-06-04]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080529|2008-05-29]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2007 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080116|2008-01-16]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080103|2008-01-03]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafGyakIV20080103|2008-01-03 (gyakIV)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2007 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20070530A|2007-05-30 A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2006 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20070116|2007-01-16]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20070108|2007-01-08]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20070102|2007-01-02]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2006 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20060620|2006-06-20]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20060601|2006-06-01]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2005 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20060117|2006-01-17]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20060110|2006-01-10]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2004 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[Grafika_vizsga_2005_01_11_A_csoport|2005-01-11]]&lt;br /&gt;
** [[Grafika_vizsga_20050104|2005-01-04]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
=== Segédletek a vizsgához ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]&lt;br /&gt;
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] &lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/ (Dr. Székely Vladimír; [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg4.ppt Fourier-módszerek a képfeldolgozásban], [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg5.ppt Képfeldolgozási esettanulmányok, képfájlformátumok])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.&lt;br /&gt;
* A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottók:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
* A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
* Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
* Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb információk==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ajánlott olvasmányok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;, lásd könyvrendelés lentebb)&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999&lt;br /&gt;
* Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyvrendelés (2014) ===&lt;br /&gt;
A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csombordi Rajmund</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=188446</id>
		<title>Számítógépes grafika és képfeldolgozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=188446"/>
		<updated>2016-03-09T14:15:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csombordi Rajmund: /* Külső linkek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIA316&lt;br /&gt;
|nev=Számítógépes grafika &amp;lt;br /&amp;gt; és képfeldolgozás&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=5&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|hf=5 db&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika&lt;br /&gt;
|levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
[[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A szorgalmi időszakban===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás feltételei:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok leadása&#039;&#039;&#039;. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot. &lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok védése&#039;&#039;&#039;. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A házi feladatok nem pótolhatók.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;2014 tavaszi félévtől&#039;&#039;&#039; Négy házi feladat van, viszont a sugárkövetéses házi dupla pontszámmal kerül beszámításra.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;2015 tavaszi félévtől&#039;&#039;&#039; Három házi feladat van, az első 1 pontot, míg a másik kettő 2-2 pontot ér, amiket a vizsgába beszámítanak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Kontakt órák&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Előadás:&#039;&#039;&#039; Minden héten 2X2. &lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Gyakorlat:&#039;&#039;&#039; Nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.&lt;br /&gt;
**Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
*A jegyet a vizsga pontszáma (V)  adja, de a házi feladatok (HF&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;) pontjai (P) feljavíthatják azt a következő módon:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 2*HF_i\right)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
!P!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 0 - 11 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|12 - 14 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|15 - 17 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|18 - 20 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|21 - 30 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előadásdiák ===&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]&lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatók által írt összefoglalók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]&lt;br /&gt;
* [https://docs.google.com/document/d/1MLIdbJ-OsD0Rp5auOyH10MSmHW1mC3cNcAzHICoQ3Cc/edit Google doksi a kiadott vizsgafeladatok és korábbi vizsgák megoldására]&lt;br /&gt;
* [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyv === &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videó ===&lt;br /&gt;
A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házik ==&lt;br /&gt;
A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi házifeladat-kiírások ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házifeladat-kiírások]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Feladatbeadó rendszer ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előkészületek===&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Külső linkek ====&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]&lt;br /&gt;
* [http://users.atw.hu/zelux/pub/vik/vik_cb_glut_bundle.rar Windowshoz gyorsan felrakható GLUT] -   (tutorial hozzá: [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ tutorial hozzá])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tippek a házikhoz ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. &lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A feladatok ===&lt;br /&gt;
==== Első házi ====&lt;br /&gt;
Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &amp;quot;játék&amp;quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédanyagok:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#Az_els.C5.91_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás kezdőknek]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Második házi ====&lt;br /&gt;
Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédanyagok:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_m.C3.A1sodik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_jegyzet_dzhugashvili.pdf‎|Джугашвили levezetés]]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Harmadik házi ====&lt;br /&gt;
Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédanyagok:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_harmadik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)&lt;br /&gt;
** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: &#039;&#039;&amp;quot;a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Negyedik házi ====&lt;br /&gt;
Az első 3D-s OpenGL feladat. Tipikusan a korábbi házikhoz kellő elméletre itt is visszaköszönhetnek, pl görbéket elég gyakran kell használni ebben a háziban is. Ezt a házit érdemes jól megcsinálni mert az 5. erre épül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédletek:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
* [http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm Megvilágítás]&lt;br /&gt;
* [http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp Textúrázás] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Ötödik házi ====&lt;br /&gt;
A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. Itt általában új grafikai elemekre már nincs szükség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédletek:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Védés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tippek a védésre:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi szépségverseny ===&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plussz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-mailel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljeseítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
* 2014 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.12.|2015-01-12]]&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.06.|2015-01-06]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2013 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.03.|2014-01-03]]&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.10.|2014-01-10]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2013 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.05.|2013-06-05]]&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.19.|2013-06-19]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2012 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20120613 | 2012-06-13]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20120523 | 2012-05-23]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2010 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20100618.png | 2010-06-18]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20100528.jpg | 2010-05-28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett | mutatott=Régebbi vizsgák | szöveg=&lt;br /&gt;
* 2009 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20100120.jpg | 2010-01-20]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20100106.jpg | 2010-01-06]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20091222 | 2009-12-22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2009 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20090618.jpg | 2009-06-18]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20090611|2009-06-11]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20090528.JPG | 2009-05-28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2008 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20090114|2009-01-14]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20090107.jpg | 2009-01-07]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20081222|2008-12-22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2008 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080618|2008-06-18]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080604|2008-06-04]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080529|2008-05-29]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2007 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080116|2008-01-16]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080103|2008-01-03]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafGyakIV20080103|2008-01-03 (gyakIV)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2007 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20070530A|2007-05-30 A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2006 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20070116|2007-01-16]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20070108|2007-01-08]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20070102|2007-01-02]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2006 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20060620|2006-06-20]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20060601|2006-06-01]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2005 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20060117|2006-01-17]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20060110|2006-01-10]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2004 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[Grafika_vizsga_2005_01_11_A_csoport|2005-01-11]]&lt;br /&gt;
** [[Grafika_vizsga_20050104|2005-01-04]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
=== Segédletek a vizsgához ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]&lt;br /&gt;
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] &lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/ (Dr. Székely Vladimír; [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg4.ppt Fourier-módszerek a képfeldolgozásban], [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg5.ppt Képfeldolgozási esettanulmányok, képfájlformátumok])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.&lt;br /&gt;
* A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottók:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
* A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
* Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
* Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb információk==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ajánlott olvasmányok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;, lásd könyvrendelés lentebb)&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999&lt;br /&gt;
* Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyvrendelés (2014) ===&lt;br /&gt;
A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csombordi Rajmund</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=188445</id>
		<title>Számítógépes grafika és képfeldolgozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=188445"/>
		<updated>2016-03-09T14:14:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csombordi Rajmund: /* Külső linkek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIA316&lt;br /&gt;
|nev=Számítógépes grafika &amp;lt;br /&amp;gt; és képfeldolgozás&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=5&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|hf=5 db&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika&lt;br /&gt;
|levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
[[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A szorgalmi időszakban===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás feltételei:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok leadása&#039;&#039;&#039;. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot. &lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Házi feladatok védése&#039;&#039;&#039;. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A házi feladatok nem pótolhatók.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;2014 tavaszi félévtől&#039;&#039;&#039; Négy házi feladat van, viszont a sugárkövetéses házi dupla pontszámmal kerül beszámításra.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;2015 tavaszi félévtől&#039;&#039;&#039; Három házi feladat van, az első 1 pontot, míg a másik kettő 2-2 pontot ér, amiket a vizsgába beszámítanak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Kontakt órák&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Előadás:&#039;&#039;&#039; Minden héten 2X2. &lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Gyakorlat:&#039;&#039;&#039; Nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.&lt;br /&gt;
**Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
*A jegyet a vizsga pontszáma (V)  adja, de a házi feladatok (HF&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;) pontjai (P) feljavíthatják azt a következő módon:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 2*HF_i\right)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
!P!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 0 - 11 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|12 - 14 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|15 - 17 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|18 - 20 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|21 - 30 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előadásdiák ===&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]&lt;br /&gt;
* [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hallgatók által írt összefoglalók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]&lt;br /&gt;
* [https://docs.google.com/document/d/1MLIdbJ-OsD0Rp5auOyH10MSmHW1mC3cNcAzHICoQ3Cc/edit Google doksi a kiadott vizsgafeladatok és korábbi vizsgák megoldására]&lt;br /&gt;
* [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyv === &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videó ===&lt;br /&gt;
A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házik ==&lt;br /&gt;
A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi házifeladat-kiírások ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házifeladat-kiírások]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Feladatbeadó rendszer ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előkészületek===&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Külső linkek ====&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]&lt;br /&gt;
* [http://users.atw.hu/ultraviola/pub/vik/vik_cb_glut_bundle.rar ] - Windowshoz gyorsan felrakható GLUT  (tutorial hozzá: [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ &#039;&#039;Windows&#039;&#039; + Code::Blocks + GLUT])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tippek a házikhoz ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. &lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A feladatok ===&lt;br /&gt;
==== Első házi ====&lt;br /&gt;
Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &amp;quot;játék&amp;quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédanyagok:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#Az_els.C5.91_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás kezdőknek]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Második házi ====&lt;br /&gt;
Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédanyagok:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_m.C3.A1sodik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_jegyzet_dzhugashvili.pdf‎|Джугашвили levezetés]]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Harmadik házi ====&lt;br /&gt;
Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédanyagok:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_harmadik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)&lt;br /&gt;
** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: &#039;&#039;&amp;quot;a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Negyedik házi ====&lt;br /&gt;
Az első 3D-s OpenGL feladat. Tipikusan a korábbi házikhoz kellő elméletre itt is visszaköszönhetnek, pl görbéket elég gyakran kell használni ebben a háziban is. Ezt a házit érdemes jól megcsinálni mert az 5. erre épül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédletek:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
* [http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm Megvilágítás]&lt;br /&gt;
* [http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp Textúrázás] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Ötödik házi ====&lt;br /&gt;
A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. Itt általában új grafikai elemekre már nincs szükség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolódó segédletek:&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Védés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tippek a védésre:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi szépségverseny ===&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plussz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-mailel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljeseítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
* 2014 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.12.|2015-01-12]]&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.06.|2015-01-06]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2013 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.03.|2014-01-03]]&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.10.|2014-01-10]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2013 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.05.|2013-06-05]]&lt;br /&gt;
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.19.|2013-06-19]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2012 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20120613 | 2012-06-13]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20120523 | 2012-05-23]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2010 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20100618.png | 2010-06-18]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20100528.jpg | 2010-05-28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett | mutatott=Régebbi vizsgák | szöveg=&lt;br /&gt;
* 2009 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20100120.jpg | 2010-01-20]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20100106.jpg | 2010-01-06]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20091222 | 2009-12-22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2009 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20090618.jpg | 2009-06-18]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20090611|2009-06-11]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20090528.JPG | 2009-05-28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2008 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20090114|2009-01-14]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Grafika_vizsga_20090107.jpg | 2009-01-07]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20081222|2008-12-22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2008 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080618|2008-06-18]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080604|2008-06-04]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080529|2008-05-29]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2007 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080116|2008-01-16]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20080103|2008-01-03]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafGyakIV20080103|2008-01-03 (gyakIV)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2007 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20070530A|2007-05-30 A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2006 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20070116|2007-01-16]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20070108|2007-01-08]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20070102|2007-01-02]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2006 tavaszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20060620|2006-06-20]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20060601|2006-06-01]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2005 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20060117|2006-01-17]]&lt;br /&gt;
** [[SzgGrafVizsga20060110|2006-01-10]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2004 őszi félév&lt;br /&gt;
** [[Grafika_vizsga_2005_01_11_A_csoport|2005-01-11]]&lt;br /&gt;
** [[Grafika_vizsga_20050104|2005-01-04]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
=== Segédletek a vizsgához ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]&lt;br /&gt;
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] &lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/ (Dr. Székely Vladimír; [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg4.ppt Fourier-módszerek a képfeldolgozásban], [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg5.ppt Képfeldolgozási esettanulmányok, képfájlformátumok])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.&lt;br /&gt;
* A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottók:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
* A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
* Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
* Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb információk==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ajánlott olvasmányok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;, lásd könyvrendelés lentebb)&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999&lt;br /&gt;
* Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Könyvrendelés (2014) ===&lt;br /&gt;
A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csombordi Rajmund</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_3_-_4._m%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=186962</id>
		<title>Mérés laboratórium 3 - 4. mérés ellenőrző kérdései</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_3_-_4._m%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=186962"/>
		<updated>2015-11-04T16:05:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csombordi Rajmund: /* 3. Mi az ofszet feszültség? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Mérés laboratórium 3.}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A&amp;lt;sub&amp;gt;d&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039;&#039;&#039; &amp;amp;rarr; &amp;amp;infin;, &#039;&#039;&#039;r&amp;lt;sub&amp;gt;d&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039;&#039;&#039; &amp;amp;rarr; &amp;amp;infin;, &#039;&#039;&#039;r&amp;lt;sub&amp;gt; ki&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039;&#039;&#039; &amp;amp;rarr; 0&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahol &#039;&#039;&#039;r&amp;lt;sub&amp;gt;d&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039;&#039;&#039; a differenciális bemeneti ellenállás, &#039;&#039;&#039;r&amp;lt;sub&amp;gt; ki&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039;&#039;&#039; a kimenő ellenállás&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Két bemenete van és az ezek közti feszültségkülönbséget erősíti, az &#039;&#039;&#039;A&amp;lt;sub&amp;gt;d&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039;&#039;&#039; -vel jelöljük a differenciális feszültség erősítés arányát.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az ideális műveleti erősítő végtelen nagy bemeneti- és zérus kimeneti impedanciájú, ofszet és drift jellemzői zérus értékűek.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
A legtöbb alkalmazásban a műveleti erősítő ideálisnak tekinthető.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
(Általános célú, olcsó műveleti erősítő paraméterei: *A* = 10&amp;lt;sup&amp;gt;5&amp;lt;/sup&amp;gt;, &#039;&#039;&#039;r&amp;lt;sub&amp;gt;d&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039;&#039;&#039; = 10M&amp;amp;Omega;, &#039;&#039;&#039;r&amp;lt;sub&amp;gt; ki&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039;&#039;&#039; = 1k&amp;amp;Omega;)&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Mekkora feszültség mérhető egy ideális műveleti erősítő &amp;amp;#8222;+&amp;amp;#8221; és &amp;amp;#8222;-&amp;amp;#8221; bemenete között, ha az erősítő nincs túlvezérelve? ==&lt;br /&gt;
0V&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
A valóságos műveleti erősítőknél az ofszet feszültség nem zérus, azaz a két bemenet közé feszültséget kell kapcsolni, hogy a kimeneti feszültség zérus legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(Az ideális erősítő a két bemenet közötti feszültséget a végtelennel szorozza. Tehát ha lenne feszültség közöttük, akkor + vagy &amp;amp;#8211; végtelen lenne a kimeneten. A gyakorlatban viszont a föld és a tápfeszültség korlátozza a kimenetet, ezt nevezzük túlvezérlésnek.)&lt;br /&gt;
==3. Mi az ofszet feszültség?==&lt;br /&gt;
Az ideális erősítő valamekkora konstanssal növeli a bemeneti feszültségek különbségét. Nyilván ha a két bemenet megegyezik, akkor ez az érték 0V tehát a kimenet 0V lesz (A*0 = 0). Azonban a gyakorlatban gyártási okoknál fogva a műveleti erősítő két bemenete nem lesz feltétlen egyenlő, amikor a kimenet 0V (hanem lesz köztük egy kis különbség) (tehát nem tökéletesen szabályozza a kimenettel a két bemenet közti különbséget). Ez a különbség az opamp offset feszültsége.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ha az erősítőt nem vezéreljük, akkor is van nullától különböző kimeneti jele. Ezt a jelenséget nullpont eltolódásnak, vagy ofszetnek nevezzük. A valóságos erősítőt egy ideális, ofszetmentes erősítővel és annak bemenetére kapcsolódó ofszet generátorokkal helyettesítjük. A generátorok forrásjellemzőit bemeneti ofszet feszültségnek illetve bemeneti ofszet áramnak nevezzük.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egy tipikus erősítő ofszet feszültsége 1 és 10 mV közt van. Tehát egy nyílt körben 10mV offset feszültségnél Vin+ == 1V, Vin- == 1.01V bemenő feszültségekkel lesz 0V a kimenet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?==&lt;br /&gt;
A kimeneti ofszet feszültség az a feszültség, ami az erősítő kimenetén mérhető amennyiben a bemenetei nem vezéreltek (földelve vannak). &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A kimeneti ofszet feszültség a bemeneti ofszet feszültség erősítésszerese.&#039;&#039;&#039; U&amp;lt;sub&amp;gt;off,ki&amp;lt;/sub&amp;gt; = A * U &amp;lt;sub&amp;gt;off,be&amp;lt;/sub&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?==&lt;br /&gt;
Adott frekvencián a kimeneti jelet figyeljük oszcilloszkópon. A szinuszos bemeneti feszültséget addig növeljük, amíg a kimenő jel torzítani kezd, majd visszacsökkentjük, amíg a torzítás meg nem szűnik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. Hogyan méri meg egy erősítő erősítési tényezőjét (A&amp;lt;sub&amp;gt;o&amp;lt;/sub&amp;gt;)?==&lt;br /&gt;
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú jelet kapcsolok, hogy a kimeneten pl 10V legyen a szinuszjel amplitúdója és az erősítő ne legyen túlvezérelve. Ekkor egy digitális multiméterrel megmérem a bemeneten és a kimeneten lévő szinuszjel nagyságát és ebből meghatározom a feszültségerősítést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Hogyan értelmezik a dB-t?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A méréstechnikában az erősítést a számértékével jellemzik, a híradástechnikában rendszerint egy logaritmikus skálát, a &#039;&#039;&#039;deciBel (dB)&#039;&#039;&#039; skálát használják.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Feszültségerősítés esetén: &lt;br /&gt;
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Teljesítményerősítés meghatározásánál: &lt;br /&gt;
Ap [dB] = 10 log (Pki / Pbe) &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Egy erősítőt vizsgálunk. A bemenetre 0,5 Veff értékű, sávközépi frekvenciájú jelet adunk. A kimeneten 10V&amp;lt;sub&amp;gt;eff&amp;lt;/sub&amp;gt; értéket mérünk. Mekkora az erősítés dB-ben?==&lt;br /&gt;
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) = 20 log (10 / 0,5) = 20 * 1,3 = 26 dB&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. A fenti erősítő esetében, változatlan bemenő jelszintet feltételezve, mekkora feszültséget fogunk mérni a kimeneten az erősitő -3dB-es felső határfrekvenciáján? És az erősitő -3dB-es alsó határfrekvenciáján?==&lt;br /&gt;
A -3dB &amp;lt;u&amp;gt;~0.7&amp;lt;/u&amp;gt;-szeres (1/sqrt(2)) erősítést jelent, így kb. &amp;lt;u&amp;gt;7V&amp;lt;sub&amp;gt;eff&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/u&amp;gt; a kimenő jel feszültsége. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(a -3dB relatív erősítés a ~26dB-hez képest, azaz az erősítés ~23dB=20log(A)-&amp;gt; A=10^(23/20)=~14,12 (ami egyébként 20*~0,7, tehát stimmel az erősítés és dB közti számítás)  0,5Veff*14,12=kb 7,06Veff) (by Poro)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;23=20 \cdot log\frac{U_{ki}}{0.5}\,&amp;lt;/math&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;\frac{23}{20}=log(2 \cdot U_{ki})\,&amp;lt;/math&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;10^\frac{23}{20} = 2 \cdot U_{ki}\,&amp;lt;/math&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;U_{ki} = 7,06 V\,&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. A 34401A típusú multiméter bementére egy 2 Vpp nagyságú, +1 V ofszet feszültségű, 600 Hz frekvenciájú szinuszjelet adunk. Milyen értéket fog mutatni a multiméter AC V üzemmódban (VAC kijelzés)? Milyen értéket fog mutatni a multiméter DC V üzemmódban (VDC kijelzés)?==&lt;br /&gt;
AC V: a multiméter a váltóáramú komponens effektív értékét méri, ez 1/sqrt(2) (1V a szinuszjel csúcsértéke, gyökkettő a szinusz alatti terület, ld. 220V)&lt;br /&gt;
DC V: a multiméter csak az egyenáramú komponenst méri ebben a módban, így +1V az eredmény (ez egyenlő az ofszet feszültséggel, vagyis azzal, hogy mennyivel van eltolva a jel a 0-tól függőlegesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11. Egy erősítő bemenetén kondenzátoros csatolás van. Ez az erősítő alsó vagy felső határfrekvenciájának értékét befolyásolhatja?==&lt;br /&gt;
Az alsó határfrekvenciát (fa) az erősítő bemenetére és kimenetére kapcsolt soros kondenzátorok határozzák meg. Kis frekvencián ezen kondenzátorok XC-je olyan mértékben megnövekedik, hogy szakadásként viselkednek, ennek következtében csökken az erősítés. Ez a frekvencia az f0=1/(2*pi*RC) képlet alapján számítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A felső határfrekvenciát (ff) az erősítő tranzisztor parazitakapacitásai határozzák meg. A tranzisztor bázisa és emittere közti p-n átmenetében, a kissebségi töltéshordozók által létrehozott, diffúziós kapacitás nagyfrekvencián sönt ként működik, a bázisáram egy része ezen keresztül folyik, csökkentve a vezérlést. A tranzisztor bázisa és kollektora közötti p-n átmenet záró irányban van előfeszítve, kiürített réteg hozva létre, mely kondenzátorként működik. Nagyfrekvencián a kimeneti áram egy része ezen keresztül folyik, így csökken a terhelésre jutó áram, ezáltal a tranzisztor erősítése. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tehát az alsót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(konyhanyelven: Ha a jel nem változik elég gyorsan, akkor a kondenzátornak van ideje feltöltődni, kisülni, és teljesen elnyelheti a jelet.) Ha az AC csatolást jellemző alsó határfrekvencia legalább egy nagyságrenddel kisebb az adott üzemi frekvenciánál, akkor gyakorlatilag nem befolyásolja az üzemi feszültség-erősítést. A felső határfrekvenciát alapvetően a műveleti erősítő határfrekvenciája és az alkalmazott visszacsatolás mértéke határozza meg. (konyhanyelven: itt pedig arról van szó, hogyha a jel túl gyorsan változik, akkor a műveleti erősítő nem tud vele lépést tartani)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12. A 2. ábrán látható kapcsolású erősítőben R&amp;lt;sub&amp;gt;4&amp;lt;/sub&amp;gt; értéke 10 k&amp;amp;Omega;, a megkívánt alsó határfrekvencia ~40 Hz. Milyen névleges értékű legyen a C&amp;lt;sub&amp;gt;4&amp;lt;/sub&amp;gt;?==&lt;br /&gt;
[[Fájl:meres3_InvertaloErositoAlapkapcsolas.jpg]]&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
f&amp;lt;sub&amp;gt;alsó&amp;lt;/sub&amp;gt; = 1/(2piR&amp;lt;sub&amp;gt;4&amp;lt;/sub&amp;gt;C&amp;lt;sub&amp;gt;4&amp;lt;/sub&amp;gt;) -&amp;gt; C&amp;lt;sub&amp;gt;4&amp;lt;/sub&amp;gt;~0.398 &amp;amp;mu;F&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==13. Hogyan mérjünk fázistolást kétcsatornás oszcilloszkóppal?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az oszcilloszkópos mérésnél a fázistolás legegyszerűbben a bemenő és kimenő jel közti időeltolódásból határozható meg. Az időeltolódás kétcsatornás oszcilloszkóp esetén a bemenő és a kimenő jel egyidejű felrajzoltatásával meghatározható. A fáziseltolódásnak nem is a tényleges idejét célszerű meghatározni, hanem a periódusidőre vonatkoztatott relatív értékét. Ez esetben ugyanis az oszcilloszkóp ún. idő-skálafaktor hibája kiesik.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
A leolvasási hibák csökkentésére az egyes csatornák erősítésének értékét és a vízszintes időeltérítést úgy célszerű beállítani, hogy a jel egy periódusának ábrája viszonylag nagy legyen a képernyőn. Továbbá a szinuszjel időméréshez kiválasztott pontja (feszültségszintje) a jel meredekebb részén legyen, a vízszintes irányú leolvasási hiba csökkentésére. Egy kedvező választás a nullátmenet.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
A beágyazott mikroszámítógépet tartalmazó digitális oszcilloszkópok ezt a mérést általában automatikusan is el tudják végezni.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:meres3_faziseltolodas.jpg]]&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==14. Hogyan értelmezik általában a felfutási időt?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Felfutási idő&#039;&#039;&#039;: a csúcsérték egytized és kilenctized része közötti időtartam az impulzus felfutó élén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==15. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor transzfer karakterisztikáját?==&lt;br /&gt;
Az oszcilloszkópot X-Y állásba kapcsolom, az X bemenetre a jelgenerátor kimenetét adom, melyet előzőleg a komparátor bemenetére kapcsoltam, az Y bemenet pedig a komparátor kimenete lesz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==16. A transzfer karakterisztika mérésénél milyen amplitúdójú és hullámformájú bemenő jelet célszerű választani?==&lt;br /&gt;
Olyan amplitúdójú jelet kell választani, ami nem haladja meg az áramköri elem katalógusban megadott határértékeit (célszerű mindig ellenőrizni a jel pozitív és negatív csúcsértékét oszcilloszkóppal, dc. csatolású állásban), hullámformának pedig célszerű lassan változó (nem ugrásszerű) periodikus jel választása (szinusz, háromszög, trapéz).&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==17. Rajzolja le egy AC csatolású invertáló műveleti erősítős alapkapcsolást a tápszűrő kondenzátorokkal együtt. Ismertesse az erősítés kiszámításához szükséges képletet!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==18. Egy nem invertáló műveleti erősítő visszacsatoló ellenállása 20k Ohm. Mekkora a másik kettő, ha a feszültségerősítés 21?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Osszeolozva mas wiki oldalakbol -- [[VajnaMiklos|VMiklos]] - 2007.11.23.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== +1 Hogyan méri meg egy műveleti erősítő feszültségerősítését multiméter, illetve oszcilloszkóp segítségével?==&lt;br /&gt;
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú szinusz jelet kapcsolok, hogy az erősítő ne legyen túlvezérelve. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;b&amp;gt;multiméterrel:&amp;lt;/b&amp;gt; A multiméterrel &amp;lt;sub&amp;gt;AC&amp;lt;/sub&amp;gt;V üzemmódban az erősítő bemeneti feszültségét (U&amp;lt;sub&amp;gt;be&amp;lt;/sub&amp;gt;), majd kimeneti feszültségét (U&amp;lt;sub&amp;gt;ki&amp;lt;/sub&amp;gt;) mérem meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;b&amp;gt;oszcilloszkóppal:&amp;lt;/b&amp;gt; Az oszcilloszkóp egyes csatornájára az erősítő bemeneti jelét kapcsolom, a másik csatornájára az erősítő kimeneti jelét. Majd például a Quick Measure funkcióval vagy kurzorok segítségével megmérem mindkét jel peak-to-peak értékét. (1. csatorna U&amp;lt;sub&amp;gt;p-p&amp;lt;/sub&amp;gt; = U&amp;lt;sub&amp;gt;be&amp;lt;/sub&amp;gt;, 2. csatorna U&amp;lt;sub&amp;gt;p-p&amp;lt;/sub&amp;gt; = U&amp;lt;sub&amp;gt;ki&amp;lt;/sub&amp;gt;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az erősítés a két mért érték hányadosa, azaz A&amp;lt;sub&amp;gt;u&amp;lt;/sub&amp;gt; = U&amp;lt;sub&amp;gt;ki&amp;lt;/sub&amp;gt; / U&amp;lt;sub&amp;gt;be&amp;lt;/sub&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==bonusz: ==&lt;br /&gt;
Ajánlom mindenki figyelmébe hogy nézze át erre a mérésre a feszültségosztást, mert van olyan labor ahol bemeneti feszültségből egy ellenállás hálózaton ki kell számolni a mekkora feszültség esik valamelyik ellenálláson.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
																										[[SzaboJanos|szaja]] - 2008.11.13&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csombordi Rajmund</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Merestech_kzh2_2015B.jpeg&amp;diff=184922</id>
		<title>Fájl:Merestech kzh2 2015B.jpeg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Merestech_kzh2_2015B.jpeg&amp;diff=184922"/>
		<updated>2015-03-23T22:42:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csombordi Rajmund: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csombordi Rajmund</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Merestech_kzh2_2015A.jpeg&amp;diff=184921</id>
		<title>Fájl:Merestech kzh2 2015A.jpeg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Merestech_kzh2_2015A.jpeg&amp;diff=184921"/>
		<updated>2015-03-23T22:41:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csombordi Rajmund: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csombordi Rajmund</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9stechnika&amp;diff=184920</id>
		<title>Méréstechnika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9stechnika&amp;diff=184920"/>
		<updated>2015-03-23T22:39:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csombordi Rajmund: /* Kiszárthelyik */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Méréstechnika&lt;br /&gt;
|targykod=VIMIA206&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=MIT&lt;br /&gt;
|kiszh=5 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=5 db (opcionális)&lt;br /&gt;
|levlista=mertech{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA206/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Méréstechnika&#039;&#039;&#039; a [[Jelek és rendszerek 2]] tárgyra épül, de hasznos a [[Digitális technika 1]] és a [[Matematika A4]] alaptudás is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a környező anyagi világ megismerését, valamint kvantitatív és kvalitatív jellemzését segítő mérnöki módszereket és eszközöket mutat be. Méréselméleti, méréstechnikai, műszertechnikai és metrológiai alapismereteket ad, és szemléletmódjával segíti valamennyi műszaki tárgy – közöttük a laboratóriumi gyakorlatok – ismeretanyagának elsajátítását. Jelentős mértékben fejleszti a tudatos modellalkotási és problémamegoldó készséget. Mindezt a villamos mennyiségek alapvető mérési módszereinek és eszközeinek megismertetésén keresztül éri el, de támaszkodik az analógiák következetes alkalmazásában rejlő lehetőségekre is. A tantárgy további célja annak tudatosítása, hogy a mérésekkel szerzett információ szakszerű feldolgozása minden esetben megköveteli a mérések pontosságával (bizonytalanságával) kapcsolatos adatszolgáltatást is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni, és ezt ellenőrzik is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során a gyakorlatokon 5 darab előre bejelentett időpontú, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell megírni. Összesítve el kell érni az elérhető maximum 20 pontból legalább 6 pontot! A kisZH-k pótlására nincs lehetőség.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni, melyen legalább 40%-ot kell elérni. Két pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 5 darab nemkötelező házi feladat megírására van lehetőség. Ezek eredménye a félévközi jegyet maximum 1 jeggyel javíthatja.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A félévközi jegyet a nagyzárthelyi és a kizárthelyik eredményének 50-50%-os súlyozásával képzett összpontszám alapján állapítják meg. Az elégséges osztályzat megszerzésének feltétele legalább 40%-os eredmény elérése. A zárthelyik alapján megállapított legalább elégséges osztályzatot a nem kötelező házi feladatok eredménye maximum egy osztályzattal javíthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tanszéki segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgy hivatalos jegyzete a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Zoltán István: Méréstechnika&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című könyv, mely megvásárolható az egyetemi jegyzetboltban.&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz elengedhetetlen a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Sujbert László: Méréstechnika példatár villamosmérnököknek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című példatár is.&lt;br /&gt;
*A tárgy előadásainak felvételei elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz rengeteg nagyon hasznos segédanyag és jegyzet található a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon]! Itt található egy tömör, lényegre törő előadásjegyzet is a jegyzetek menüpont alatt!&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_MSC_felvételi_segédlet.pdf|Rövid elméleti összefoglaló‎]] - &#039;&#039;Sujbert László&#039;&#039; előadó által írt MSc felvételi segédlet. &#039;&#039;&#039;Hasznos összefoglaló példákkal, de nem fedi le a teljes tananyagot!!!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egy gyakorlatvezető rövid összefoglalói ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_1_Hibaszámítás_1.pdf‎|Hibaterjedés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_2_Hibaszámítás_2.pdf‎|GUM és konfidenciaszámítás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_3_UImérése.pdf‎|Feszültség és áram mérése]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_4_Mérőkapcsolások_1.pdf‎|Mérőkapcsolások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_5_Mérőkapcsolások_2.pdf‎|Erősítők és egyenirányítók]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_9_AD_DAkonverterek.pdf‎|AD és DA átalakítók]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_6_Időésfrekmérése.pdf‎|Idő és frekvencia mérése]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_7_Pmérése.pdf‎|Teljesítménymérés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_8_Zmérése.pdf|Impedanciamérés]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_hibaszámítás.docx|Hibaszámítás villámgyorsan]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kiszárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során 5 alkalommal, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell írni a gyakorlatokon. Mindegyiket előre bejelentik, és a gyakorlatokon megoldott példákhoz hasonló jellegűek. Ezeknek külön-külön nem kell meglenniük, azonban összességében az elérhető maximum 20 pontból legalább 6 pontot kell gyűjteni. A kisZH-k pótlására nincs lehetőség!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Minden évben más és más feladatok vannak. A témakörök változatlanok, de a feladatok ezektől gyökeresen eltérőek és sokkal nehezebbek is lehetnek! &#039;&#039;&#039;Ne csak ezeket vegyétek alapul!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_kzh_1.jpg‎|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH1_2013_tavasz.JPG|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech kisZH1 2014 tavasz A.jpg|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech kisZH1 2014 tavasz B.jpg|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
*[[Media:Mertech_kiszh2_2011.jpg | 2. kisZH]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_2_kzh_2.jpg‎|2. kisZH]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mertech 2 kzh regi.jpg|2. kisZH]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_2kzh.jpg‎|2. kisZH]] - feladatkiírás nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH2_2013_tavasz.JPG|2. kisZH]] - feladatkiírás nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_kisZH2_2014_tavasz.jpg|2. kisZH]] - [[Media:Merestech_kisZH2_2014_tavasz_mo.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_kzh2_2015A.jpeg|2. kisZH A csop]] - 2015, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_kzh2_2015B.jpeg|2. kisZH B csop]] - 2015, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_3_kzh.jpg‎|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech 3 kiszh 2013 04 08.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_3_kiszh_2014.04.01.pdf|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_3_kiszh_2014.04.03.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
*[[Media:Mertech 4 kzh 2.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_4_kzh.jpg‎|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2013_tavasz.JPG|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2014_tavasz.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2014_tavasz.pdf|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_5_kzh.jpg‎|5. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech 2013tavasz kisZH 5.jpg| 5. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:meres5kzh_2014_05.JPG | 5. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tananyag jobb elmélyítését elősegítendő, szorgalmi házi feladatokat is adnak ki, összesen ötöt. Egy-egy házi feladat 1-2 példából áll, rövid idő alatt megoldható. A házi feladatokat a következő héten be is kell adni, pótlásra nincs lehetőség. A feladatokat pontozzák, a legjobbak félévközi jegyüket maximum egy osztályzattal javíthatják, feltéve, hogy az legalább elégséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házi feladatok a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/feladat tanszéki portálról] tölthetőek le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Másolni nem érdemes, mert a félév során szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy tényleg magatok oldottátok-e meg a feladatokat. Akinél kiderül, hogy nem önálló munkát végzett, annak törlik az összes pluszpontját és nem szerezhet +1 jegyet a félév végén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nagyzárthelyi összesen 20 pontos és legalább 8 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első részében 8 darab 1-2 pontos rövid elméleti/számolós kérdésre kell válaszolni. A második részében viszont 2 darab egyenként 5 pontos nagyobb, több részfeladatos számolási feladatot kell kidolgozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZH.PDF‎|2006/07 kereszt]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZH.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2010tavasz_ZH.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2011kereszt_ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013kereszt_ZH.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2014tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpót.PDF‎|2006/07 kereszt]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpótpót.PDF|2006/07 kereszt]] - pótpótZH megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - pótpótZH A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZHpót.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZHpót.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpót.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpótpót.jpg‎|2012/13 tavasz]] - pótpótZH A csoport megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_pZH_2013kereszt.pdf|2013/14 kereszt]] - pótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2014tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - pótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2014ősz_pótpótZH.pdf|2014/15 kereszt]] - pótpótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Érdemes bejárni az előadásokra, mert jól használható táblajegyzet készül és csak azt kérik számon, ami az előadásokon elhangzott.&lt;br /&gt;
* A kiszárthelyikre alaposan fel kell készülni a kiadott témakörökből. Érdemes az előadásanyagot is átnézni, mert nem csak a gyakorlatokon vett feladatokból kérdezhetnek. Fontos tudni, hogy a kisZH feladatokban feltételezik, hogy az előkövetelmény tárgyak anyagát maximálisan elsajátították és az ott tanultakat használni is tudjátok. Tehát nem kell meglepődni ha egy-egy jelekes alapfogás vagy egy kicsit bonyolultabb deriválás is a feladat része. A nehézség nagyon változó, de általánosságban elmondható, hogy egy-egy nehezebb kisZH után várható egy-egy könnyebb is.&lt;br /&gt;
* A szorgalmi házi feladatokkal megéri foglalkozni. Némelyik egész könnyű, de vannak nagyon nehezek is. Részfeladatok beadására is jár pont és az se baj, ha nem adjátok le az összes feladatot. Mindegyik házi 10 pontos, de már szumma tizen pár házi ponttól lehet 1 extra pontot szerezni. 40 pár ponttal pedig már elérhető a maximális 6 pontos (1 teljes jegyes) javítás is!&lt;br /&gt;
* Ha megvan a minimális 6 pont a kisZH-kból, nem szabad elbízni magad. Nagyon kisarkítva a dolgot igaz, hogy ahány pontot szereztél év közben a kisZH-kon, annyi pontot érsz el nagyjából a nagyzárthelyin is. Tehát ha minimális kisZH pontszámmal mész a nagyZH-ra, de nem kapcsoltál előtte maximális gőzre, akkor jó eséllyel nem fog sikerülni a tárgy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás kari tanulmányi verseny hivatalos [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/1?v=Schnell+L%C3%A1szl%C3%B3+M%C3%A9r%C3%A9stechnika+%C3%A9s+Jelfeldolgoz%C3%A1s honlapja].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A verseny a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék által szervezett méréstechnika, illetve jelfeldolgozás verseny utóda. A két verseny összevonását az indokolta, hogy a két terület nem különül el élesen egymástól, amint azt a feladatok is mutatják: sok feladat esetén nem egyértelmű, hogy melyik témakörhöz soroljuk. A mai mérőrendszerekben szinte mindig megjelenik a jelfeldolgozás, gondoljunk csak a jelek mintavételezésére, analóg-digitális átalakítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A verseny feladatainak megoldásához elsősorban az összefüggések alapos ismeretére, jó integrációs készségre, olykor mérnöki intuícióra van szükség. A feladatok megoldása ritkán kíván hosszas levezetéseket, a tárgyi tudást a rendelkezésre álló irodalomból ki lehet keresni. Természetesen a felkészültség, a tananyag alapos ismerete sok előnnyel jár. Nem mindenki számára triviális, de a sokrétű lexikális tudással rendelkező ember a könyvekben, az interneten is hamarabb megtalálja a keresett információt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csombordi Rajmund</name></author>
	</entry>
</feed>