https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Csert%C3%A1n+Tam%C3%A1s+Barnab%C3%A1s 2026-04-08T19:12:09Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=A_fizika_kult%C3%BArt%C3%B6rt%C3%A9nete&diff=200035 2020-12-09T23:26:05Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: </p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Valaszthato|FizikaKultortori}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = A fizika kultúrtörténete<br /> | tárgykód = VIHIJV58<br /> | régitárgykód = VIHI9358<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = HIT<br /> | jelenlét = ?<br /> | minmunka = 8-10 oldalas esszé<br /> | labor = nem<br /> | kiszh = nem<br /> | nagyzh = nem<br /> | hf = igen<br /> | vizsga = szóbeli beszélgetés<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése a &quot;két kultúra&quot;, a tudománytörténet (Kr.e. 600-1990), a természettudomány, a fizikai világkép területén a műveltségi kör tágítása.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> * '''Jelenlét:''' az előadások 80%-án kötelező részt venni.<br /> * '''Aláírásért:''' 8-10 oldalas esszé választott témában, a félév tizedik hetének végére. Esszétéma lehet: egy természetfilozófus/fizikus munkássága; egy természettudománnyal foglalkozó könyv ismertetése; egy adott történelmi korban együtt élő alkotók gondolatainak ismertetése; egy fizikai diszciplína változása a történelem során.<br /> * '''Vizsga:''' beszélgetés az esszé témájából kiindulva. Az esszé pótlási héten különeljárási díj fejében pótolható.<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> ===Noémi, 2007. 09. 13., info2003@===<br /> A fizika kultúrtörténetére kötelez&amp;#245; bejárni, van katalógus, és egy esszét kell írni.<br /> <br /> <br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Ford%C3%ADt%C3%B3programok_a_gyakorlatban&diff=200034 2020-12-09T17:02:54Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: leírás bővítése</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Fordítóprogramok a gyakorlatban<br /> | tárgykód = VIAUAV33<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1<br /> | hf = <br /> | vizsga = <br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/fordito<br /> }}<br /> <br /> Ha érdekel, hogyan készíts saját compilert, vedd fel a tárgyat! Erősen gyakorlatorientáltan, végig laborban mutatjuk be a compiler készítés alapjait sok példával. Ízelítő az eszközökből: ANTLR, XText, Roslyn.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> Nincs.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> ==== Zárthelyi ====<br /> * A tárgyat félévközi jeggyel zárjuk, ZH az utolsó előadáson van. A zárthelyin 100 pont szerezhető.<br /> * Feladatok között előfordulnak elméleti kérdések (fordítók felépítése, lexikai-, szemantikai- és szintaktikai elemzés, optimalizáció, stb.) és gyakorlati feladatok (regex pattern írása; CF, ANTLR vagy Xtext nyelvtan készítése specifikáció alapján; alapblokk felismerése és optimalizációja, stb).<br /> * Nyilvános minta ZH-k elérhetőek a tárgyhonlapon.<br /> * A ZH pótlási héten pótolható.<br /> *Ponthatárok: <br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 240px; height: 40px;&quot;<br /> !Elért pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 49|| elégtelen<br /> |-<br /> |50 - 59|| elégséges<br /> |-<br /> |60 - 74|| közepes<br /> |-<br /> |75 - 84|| jó<br /> |-<br /> |85 - 100|| kiváló<br /> |}<br /> <br /> ==== Házi feladat ====<br /> Opcionális, egyénileg egyeztetendő. A beadás határideje az utolsó szorgalmi időszakbeli óra. A házi feladatra maximálisan 10 pont kapható, ami a ZH pontszámához hozzáadódik a jegy kialakításakor, de az eredetileg 50 pont alatti ZH-k értékelése elégtelen marad.<br /> <br /> ===Segédanyagok===<br /> ====Könyvek, olvasmányok====<br /> * Alfred V. Aho, Monica S. Lam, Ravi Sethi, Jeffrey D. Ullman: Compilers: Principles, Techniques, and Tools (2nd Edition) (ISBN 0-321-48681-1.)<br /> * Andrew W. Appel: Modern Compiler Implementation in ML (Cambridge University Press, 1998)<br /> * Charles N. Fischer: Crafting A Compiler (Pearson, 2009, ISBN 978-0136067054)</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Ergon%C3%B3mia_-_Kv%C3%ADz_1.Zh&diff=199862 2020-11-29T17:45:45Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: 2020 őszi kérdések part 2</p> <hr /> <div>{{Vissza|Ergonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal|cím=Ergo ZH|pontozás=+}}<br /> <br /> ==1. Az ergonómia...==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ...feladata a munkavégzés hatékonyságának növelése úgy, hogy a dolgozó fizikai és pszichés &quot;ráfordítása&quot; megadott határértékek között maradjon<br /> # ...interdiszciplináris jellege azt jelenti, hogy az ergonómia valójában nem tekinthető tudománynak<br /> # ...alkalmazása egyszerűsíti, ezáltal gyorsabbá teszi a fejlesztés folyamatát<br /> # ...a piaci verseny hatására a &quot;munka világán kívül&quot; először a nyolcvanas évek végén jelent meg<br /> <br /> ==2. Az ergonómia szót...==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ...az ókori görögök a „munka törvényei&quot; értelemben használták, a mai munkahelyi ergonómiához hasonló tartalommal. <br /> # ...Wojciech Jastrzebowski lengyel tudós írta le először 1857-ben. <br /> # ...a X. ‚század elején, Amerikában használták először. <br /> # ...az angol k;ralyi légierő kutatálaboratóriumaiban, a második világháború idején használtak először. <br /> <br /> ==3. Az ergonómia szerepe a termékfejfesztésben.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # ...többek közt az esztétikus külső biztosítása.<br /> # ...Többek közt a természetvédelmi szabályok betartása miatt jelentős. <br /> # ...mar a termékötlet felvetődése és a piackutatás szintjén is kulcsfontosságú. <br /> # ...leginkább a kész termék bevizsgálásakor jelenik meg. <br /> <br /> ==4. Válassza ki a következők közül a helyes állitást==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Homogén populációnál a testmagasságra adott P95 = 1850 rom érték azt jelenti. hogy a vizsgáit populációnak 5%-a magasabb 1850 mm-nél. <br /> # Homogén populációnál a testmagasságra adott P5 = 1550 mm érték azt jelenti, hogy a vizsgált populációnak 5%-a magasabb 1550 mm-nél. <br /> # Homogén populációnál a testmagasságra adott P95 = 1850 mm érték azt jelenti. hogy a vizsgált populációnak 95%-a magasabb 1550 mm-nél. <br /> # Homogén populációnál a testmagasságra adott P5C = 1700 mm érték azt jelenti, hogy a vizsgált populációnak 5%-a magasabb 1700 mm-nél. <br /> <br /> ==5. Az alábbiak közül melyik statikus antropometriai jellemző?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Ulésmagassag <br /> # Elérési tartomány <br /> # Optimális látási zóna <br /> # IQ <br /> <br /> ==6. Az alábbiak közül melyik CAAA rendszer?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Jack <br /> # Condilus <br /> # Dactilus <br /> # AutoCAD <br /> <br /> ==7. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # A váll és a hát masszlrozása hatékonyan megszüntethet egyes fejfájástipusokat, és növelheti a koncentrációképességet. <br /> # Izomlázat nem kaphatunk ülőmunka közben. <br /> # A trapézizom mialgiás izornosomóinak kilazitására a legfontosabb eszköz a gyógytorna<br /> # A trapézizom mialgiás izorinc,somoinak kilazitásához 'jó módszer az óránkénti tíz perces szünetek Betartása, a szüneteket pihenéssel töltve.<br /> <br /> ==8. A következők közül melyik lehet jeilernzöen az RSl-CTD kialakulásának fontos tényezője?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Túl magas. vagy túl alacsony asztal <br /> # Rossz képernyöfelbontás <br /> # Sebességkülönbség <br /> # A monitor magas sugárzás-szintje <br /> <br /> ==9. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Görnyedt, hanyag üli testhelyzetben a gerincet érő terhelés az álló testhelyzetben mért terhelés 140%-a <br /> # A legjobb, legszabályosabb ülő testhelyzetben az ágyéktáji csigolyákat érő terhelés majdnem akkora, mint az álló testhelyzetben.<br /> # Görnyedt, hanyag ülö testhelyzetben az ágyéktáji csigolyákat érő terhelés következtében létrejön a gerinc jellegzetes kettős „S&quot; alakja<br /> # A legjobb, legszabályosabb ülő testhelyzetben a gerincet érő terhelés majdnem másfélszer akkora, mint az álló testhelyzetben. <br /> <br /> ==10. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # A Túlságosan kis aktiváció esetén csökken a figyelem és ezért nő a &quot;téves beavatkozás&quot; típusú hibák valószínüsége. <br /> # Az információs alulterhelés a jó közérzet szempontjából mindig előnyös, <br /> # Az információs túlterhelés következtében lecsökken a &quot;téves beavatkozás&quot; típusú hibák valószinüsége. <br /> # A hatékonyság és a jó közérzet szempontjából a stressznek létezik egy optimális egyéni szintje<br /> <br /> ==11. Az alábbi állítások közül melyik igaz a Weber-Fechner logaritmus-függvény és a Stevens-fele hatványfüggvény közti osszehasonlitásra vonatkozóan?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Relatív érzékelés (diszkriminációs problémák) esetén a Weber-Fechner-fele logaritmus-függvény írja le jobban a valóságot <br /> # Abszolút nagyságbecslés esetén a Stevens-féle hatványfüggvény kevésbé jól írja le a valóságot. <br /> # Abszolút nagyságbecslés esetén a Weber-Fechner-fele logaritmus-függvény írja le jobban a valóságot.<br /> # Relativ érzékelés (diszknrninácios problémák) esetén a Weber-Fechner-féle logaritmus-függvény kevésbé jól írja le a valóságot.<br /> <br /> ==12. Kis méretű, vékony betűk és ábrák megjelenítésekor leginkább a következő előtérszín-háttérszin párosítást kerüljük el:==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Sárga - Fekete<br /> # Kék - Zöld<br /> # Kék - Sárga<br /> # Zöld - Fekete<br /> <br /> ==13. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Az STM (rövidtávú memória) tárolási ideje kb. 5 másodperc.<br /> # Az LTM (hosszútávú memória) kódolási módja elsősorban akusztikus.<br /> # Az STM (rövidtávú memória) kapacitása 5-9 egység között mozog.<br /> # Az LTM (hosszútávú memória) kódolatlan, értelemmel/jelentéssel nem bíró információkat tartalmaz.<br /> <br /> ==14. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # A munkahelyi zaj 2000 Hz-nél alacsonyabb frekvenciájú komponensei a halláskárosodás kialakulása szempontjából veszélyesebbek, mint a magasabb frekvenciájú összetevők.<br /> # A 95 dB alatti zajhatások vegetatív reakciókat és keringési zavarokat nem válthatnak ki.<br /> # Az emberi hallás sajátosságait leginkább a fon skála tukrözi vissza.<br /> # Az audiomeiriai vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy zajterhelés károsító hatásai az emberi hallás vonatkozásában elsősorban az 1000 Hz-nél alacsonyabb frekvenciatartományban jelentkeznek.<br /> <br /> ==15. Válassza ki a következők közül a helyes állitást! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # A légáramlás sebességét a munkahelyeken az Assmann-féle pszlehrométer segítségével mérik.<br /> # A kar hőmérséklete (egészséges embereknél) mindig 36-37'C között van.<br /> # A 21 fokos „effektív hemérséklet&quot; már kívül esik a komfortos klíma-érzet tartományán.<br /> # A meteorológiai tényezőknek vegetatív és pszichés hatásaik is vannak melyeket befolyásolni nem, de elörejelezni lehet.<br /> <br /> ==16. Az alábbi elnevezések közül melyik kifejezést NEM használják az ergonómia szakterületének megjelölésére?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Laws of Work<br /> # Human Factors<br /> # Human-Machine Interface Engineering<br /> # Man-Machine Engineering<br /> <br /> ==17.A felhasználói célcsoport (user profile)...==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ...egyik jellemzője az iskolázottsági szint.<br /> # ...egy másik megnevezése a fókusz-csoport (focus group).<br /> # ...fő funkciója a termék prototipusának tesztelése<br /> # ...célszerü nagysága kb 100-150 fő.<br /> <br /> ==18. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Az antropornéter az emberi test kerületi méreteinek mérésére szolgál.<br /> # A szélességi méreteket rúdkörzővel vagy tapintókörzővel kell mérni.<br /> # Az antropometriai táblázatok tartalmazzák az átlagos testméreteket, izomerőket, látási, hallási és ízlelési képességeket.<br /> # 30 és 40 év közötti népesség testmagasságának eloszlása a normális eloszlást követ.<br /> <br /> ==19. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # A munka-energiaforgalom meghatározása munka közben méréssel nagyon nehézkes, ezért a gyakorlatban főleg munkaelemzésen alapuló becslési módszereket alkalmaznak.<br /> # fáradásérzés minden esetben az elfáradás (azaz a pszichikus funkciók belső összhangjának megbomlása) kísérő jelensége.<br /> # Ha a 8 órás műszakidő alatt a munkavégzés energiaigénye (-forgalma) meghaladja az 1000 kcalértéket, akkor az adott munkát a „nehéz fizikai munka&quot; kategóriába soroljuk.<br /> # szellemi munkavégzés energiaszukséglete oly csekély, hogy még méréssel sem lehet kimutatni.<br /> <br /> ==20.A következők közül melyik NEM lehet a mentális igénybevétel vagy erőfeszítés mérésének módszere?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # szubjektív skálázás<br /> # pulzusszám mérése<br /> # külső hallójárat hőmérsékletének mérése<br /> # nyál kortizolszintjének mérése<br /> <br /> ==21.A szemmozgások...==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ...nélkül tartósan egyáltalán nem lehetséges a látás, <br /> # ...közül a szökellö szemmozgások a leggyakoribbak, átlagos gyakoriságuk kb. 4 másodpercenként. <br /> # ... igen érdekes jelenségek, egyelőre azonban gyakorlati célokra nem hasznosíthatók,<br /> #...érzékelése elsősorban a szembetegségek vizsgálatát könnyíti meg<br /> <br /> ==22.A megismerő folyamatok rendszerében melyik az az alrendszer, ahol az információ értelmezése, az egységes kép kialakítása történik?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # észlelés<br /> # érzékelés<br /> # figyelem<br /> # emlékezet<br /> <br /> ==23.A figyelem funkciója az, hogy...==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ...csak egy dologra fókuszáljunk.<br /> # ...szelektáljuk a bennünket ért információkat. <br /> # ...tudatosan elfojtsunk nem kívánt részleteket.<br /> # ... csak egy dolgot vegyünk észre.<br /> <br /> ==24.Válassza ki a következők közül a HAMIS állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Az aktív (világító) monitornál a helyiség általános világításának nincs jelentőssége.<br /> # Nem jó, ha egy fényforrás (lámpa vagy ablak) a monitor mogött van.<br /> # Ha egy fényforrás (lámpa vagy ablak) a monitorral szemben található, a fényforrásból érkező fény megcsillanhat a monitor üvegén, és rontja a kontrasztot, ill. esetleg káprázást okozhat.<br /> # ideális esetben a fény beesése a monitorra nézés irányára merőleges.<br /> <br /> ==25. Az informácío-feldolgozás hierarchikus kognitív szintjeit leíró Rasmussen-féle modell szerint a következők közül melyik nem tekinthető gyakorlottságon alapuló (skill-based) tevékenységnek?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # egy kulcscsomó zsebre tevése<br /> # egy nehéz keresztrejtvény megfejtése<br /> # egy ceruza felemelése<br /> # jól begyakorlott kerékpározás<br /> <br /> ==26. A laterális gátlás mechanizmusa…==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # …magyarázza a színvakságot<br /> # …abban áll, hogy a receptív mezők középső (laterális) területei gátolják az idegi impulzusokat<br /> # …azt eredményezi, hogy az egymással határos sötét és világos mezők közötti kontraszt kiegyenlítődik<br /> # …azt eredményezi, hogy az egymással határos sötét és világos mezők közötti kontraszt kihangsúlyozódik<br /> <br /> ==27. Melyik lehet jellemző módon az RSI-CTD jellemző tünete?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Ujjfehéredés<br /> # Köhögés<br /> # Látászavar<br /> # Szempirosodás<br /> <br /> ==28. Válassza ki a következők közül azt a tényezőt, ami a Toyota-Opel módszer használatánál az alsó testrész terhelését befolyásoló tényezőként szerepelhet!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Kar helyzete<br /> # Teheremelés módja<br /> # Kéziszerszám minősége<br /> # Elérési tartományok<br /> <br /> ==29. A következő tényezők közül melyik NEM határozza meg a hőérzetet?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # légmozgás<br /> # hőmérséklet<br /> # légnyomás<br /> # páratartalom<br /> <br /> ==30. 2020-ban egy webáruház a képen látható számítógépasztalt hirdette. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Hasznos, hogy a monitor számára van monitorpolc, mert a számítógépasztaloknál gyakori probléma, hogy a monitor nincs elég magasan, és a felhasználónak lefelé kell néznie.<br /> # A billentyűzet alatti térrész kihasználatlan: érdemes lett volna oda is nagyobb tároló lehetőséget építeni.<br /> # A billentyűzetfiók általában akár megfelelő is lehet, ha a felhasználó számára épp ebben a magasságban érhető el vízszintes alkarral a billentyűzet; de mindenképpen szélesebbnek kellene lennie, hogy a billentyűzet mellett az egér is kényelmesen elférjen.<br /> # A monitor elhelyezése a jobb oldalon hasznos, mert így számítógéphasználat közben az asztal közepén tudunk írni, papírra jegyzetelni.<br /> <br /> ==31. A képen a Videoton cég 1984-89 közt gyártott Infra Color TXT típusú televíziójának távirányítója látható. Válassza ki a következők közül a HAMIS állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # A sok egyforma méretű, egyenletes rendben elhelyezett gomb a felhasználók jelentős része (elsősorban a műszaki dolgoktól idegengedők) számára ijesztő volt, ami negatív felhasználói élményt okozott.<br /> # Az, hogy a hangerő plusz-mínusz, a fényerő plusz-mínusz, a kontraszt plusz-mínusz és színtelítettség plusz-mínusz gombok azonos logika szerint, egymás mellett sorakoznak, az jó, hiszen a tipikus felhasználó így könnyen megtalálja és használja ezeket a funkciókat.<br /> # 1984-ben a teletext (képújság) nagy újdonság volt (bizonyos értelemben a webes böngészés előfutára), ezért a technika iránt érdeklődő felhasználók számára a távirányító gazdag funkcionalitását sugalló sok gomb megléte pozitív felhasználói élményt jelentett.<br /> # A téglatest formánál lehetne kézbesimulóbb (például azért, hogy könnyebb legyen jó irányba tartva kézbe venni a távirányítót); de az, hogy nem teljesen kézbesimuló, az nem nagy baj, mert a távirányító tartásától nem lesz senkinek sem bütykös a keze.<br /> <br /> ==32. Mit nevezünk izompumpának?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Azt a mechanizmust, hogy a monoton ismétlődő mozdulatok izommunkája károsan emeli a vérnyomást.<br /> # Azt a mechanizmust, amivel hatékonyan csökkenthetjük az ínhüvelygyulladás következtében fellépő tüneteket.<br /> # Azt a mechanizmust, hogy normális esetben a vért nemcsak a szív biztosította vérnyomás pumpálja az érrendszerben, hanem mozgás közben az izmok is rásegítenek.<br /> # Azt a mechanizmust, hogy a monoton ismétlődő mozdulatok az izmok vagy az ínhüvelyek károsodásához vezetnek (pl. teniszkönyök vagy ínhüvelygyulladás).<br /> <br /> ==33. Alábbiak közül melyik az antropometriai különbözőség kategóriája?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # IQ<br /> # Kognitív stílus<br /> # Műszaki ismeret<br /> # Nemzetiség<br /> <br /> ==34. Az alábbiak közül melyik dinamikus (funkcionális) antropometriai jellemző?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Fejszélesség<br /> # Könyöktávolság<br /> # Optimális látási zóna<br /> # Szemmagasság<br /> <br /> ==35. A következők közül melyik NEM az ülő testhelyzetből adódó problémák ergonómiai megalapozottságú megoldása?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Minél kevesebbet üljünk.<br /> # Masszőr alkalmazása.<br /> # A dolgozó mindent kényelmesen, egy ültő helyében elérjen.<br /> # Változtassunk gyakran testhelyzetet.<br /> <br /> ==36. Számítógépes munkahelyen a monitor…==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # …helytelen elhelyezése az egyik fő oka a szem kivörösödésének.<br /> # …helytelen elhelyezése jól kompenzálható „térdeplő ülés” segítségével.<br /> # …helyes elhelyezésének egyik elve, hogy a fejünkkel azonos magasságban legyen.<br /> # …helyes elhelyezésének egyik elve, hogy lehetőleg távolabb legyen, mint az esetlegesen használt papírlapok.<br /> <br /> ==37. Válassza ki a következők közül azt, ami jellemzően az ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének egyik célja lehet!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Technológiai kérdések eldöntése.<br /> # Az igénybevétel csökkentési lehetőségeinek feltárása.<br /> # A munkatevékenység elemeinek feltárása.<br /> # Vállalati humán stratégia kialakítása.<br /> <br /> ==38. Válassza ki a következők közül azt a tényezőt, ami a Toyota-Opel módszer használatánál a felső testrész terhelését befolyásoló tényezőként szerepelhet!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Elérési tartományok kihasználása<br /> # Ruházat minősége<br /> # Kéziszerszám minősége<br /> # Testhelyzet<br /> <br /> ==39. A szemmozgások...==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # …közül a szökellő szemmozgások a legritkábbak, átlagos gyakoriságuk kb. 20 másodpercenként.<br /> # …az idegesség következményei, a teljesen nyugodt és kiegyensúlyozott ember szemei éber állapotban sem végeznek 5-10 kis mozgásnál többet percenként.<br /> # …három fő típusa a szökellő (szakkadikus) szemmozgás, a drift és a tremor.<br /> # …közül a szökellő szemmozgások a leggyakoribbak, átlagos gyakoriságuk kb. 4 másodpercenként.<br /> <br /> ==40. Az alábbiak közül mi igaz a figyelemre?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # A figyelem növelni tudja az ingerek hatékonyságát, csökkenteni azonban nem.<br /> # Funkciója az észlelés élesebbé tétele, valamely részlet fókuszba állítása.<br /> # Akaratlagosan nem befolyásolható, irányítható.<br /> # A szelektív figyelem kiszűr bizonyos ingereket, így rontja az észlelés hatékonyságát.<br /> <br /> ==41. A színérzékelés egyszerűsített modellje szerint…==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # …ha kék és vörösessárga fény azonos intenzitásban egyszerre jut a retinára, akkor szürke színélmény áll elő.<br /> # …kékessárga színélmény nem állhat elő.<br /> # …ha kék, zöld és vörösessárga fény azonos intenzitásban egyszerre jut a retinára, akkor zöldessárga színélmény áll elő.<br /> # …ha kék és zöld fény jut egyidőben a retinára, akkor a kék-sárga és zöld-vörös ellenszínsejtek egyaránt gátló impulzusokat kapnak.<br /> <br /> ==42. Mit tartalmazhatnak (többek közt) az ergonómiai szabványok?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Felhasználói véleményeket<br /> # Esettanulmányokat<br /> # Módszereket<br /> # Törvényeket<br /> <br /> ==43. Az első ergonómiai szakmai-tudományos egyesülés, a Londonban megalapított Ergonomics Research Society (Ergonómiai Kutatási Társaság) definíciója szerint:==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # „Az ergonómia a munka tudományos törvényeinek tanulmányozásával foglalkozik.”<br /> # „Az ergonómia lényege a »Design for All« személelet.”<br /> # „Az ergonómia a munka tudományos törvényeinek rendszerelméleti megközelítésével foglalkozik.”<br /> # „Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása.”<br /> <br /> ==44. Mit értünk dinamikus ülés alatt?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # A szék magassága állítható legyen<br /> # A szék rugózása igazodjon a felhasználó súlyához.<br /> # A munkaszék dinamikusan alkalmazkodjon (pl. magasságában) a felhasználó igényeihez.<br /> # Változtassunk gyakran helyzetet a székben.<br /> <br /> ==45. Az alábbi elnevezések közül melyik kifejezést NEM használják az ergonómia szakterületének megjelölésére?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Designing for Human Use<br /> # Design for All<br /> # Human Factors<br /> # Human-Machine Interface Engineering<br /> <br /> ==46. Az alábbiak közül melyik “többfelhasználós” termék?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Buszvezető ülése<br /> # Forma 1-es versenyautó ülése<br /> # Ortopéd cipő<br /> # Műfogsor<br /> <br /> ==47. Milyen lejtéssel célszerű kialakítani a kerekesszékek számára a rámpákat?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5%<br /> # 20%<br /> # 1:5<br /> # 1:10<br /> <br /> ==48. Az INTERFACE szoftver-ergonómiai vizsgáló munkaállomás…==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # …egyik információforrása a felhasználó vérnyomása.<br /> # …a rögzített billentyű- és egérműveletek statisztikai elemzéséből automatikusan információt ad a felhasználó mentális erőfeszítéséről.<br /> # …pulzusszám alapján közelítő információt ad a felhasználó mentális erőfeszítéséről.<br /> # …egyik információforrása a felhasználó szívritmus-variabilitása.<br /> <br /> ==49. Mely kifejezést tartja az &quot;ép&quot; jelző ellentettjének?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # fogyatékos<br /> # rokkant<br /> # rokkantsággal élő<br /> # beteg<br /> <br /> ==50. A retina on-off mechanizmusa…==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # …megmagyarázza, hogy a miért egyenlíti ki a látórendszer a kontrasztokat.<br /> # …abban áll, hogy az ON területre jutó fény növeli, míg az OFF területre jutó fény nem befolyásolja az idegi választ.<br /> # ...megmagyarázza, hogy miért hangsúlyozza ki a látórendszer a kontrasztokat.<br /> # …szerint az ON mező növelő hatása gyengébb, mint az OFF mező csökkentő hatása.<br /> <br /> ==51. Shneiderman irányelve, mely szerint biztosítsunk informatív visszajelzést,…==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # …például a felhasználói visszajelzések email-en keresztüli gyűjtését jelenti.<br /> # …azt is jelenti, hogy egyszerű hangjelzéseket ne használjunk.<br /> # …lényegében kizárólag a hibaüzenetekre vonatkozik.<br /> # …tartalmazza azt is, hogy minden akciónak valamilyen visszajelzést kell eredményezni.<br /> <br /> ==52. A szoftvertermékek használhatóságának vizsgálatára alkalmazott analitikus módszereket az jellemzi, hogy…==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # …a vizsgálandó szoftverterméket a felhasználók kezébe adjuk, és az interakciót megfelelő eszközökkel tanulmányozzuk.<br /> # …az értékelők valamilyen módon szimulálják a felhasználó várható tevékenységét.<br /> # …a vizsgálandó szoftvertermék működő prototípusát a felhasználók kezébe adjuk, és az interakciót megfelelő eszközökkel tanulmányozzuk.<br /> # …mindenképpen valódi felhasználókat igényelnek.<br /> <br /> ==53. Melyik eszközt használja az a mozgássérült személy, aki járásképtelen, de önellátó életet él?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # rokkantkocsi<br /> # kerekesszék<br /> # aktív tolószék<br /> # tolókocsi<br /> <br /> ==54. Mely speciális csoport számára alapvetően szükséges az alacsony magasságban elhelyezett lifthívó gomb?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # vakok<br /> # idős emberek<br /> # mozgássérültek<br /> # kerekesszékesek kivételével mindenkinek hasznos</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Ergon%C3%B3mia_-_Kv%C3%ADz_1.Zh&diff=199791 2020-11-13T10:55:09Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: 2020 őszi kérdések</p> <hr /> <div>{{Vissza|Ergonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal|cím=Ergo 1.ZH|pontozás=+}}<br /> <br /> ==1. Az ergonómia...==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ...feladata a munkavégzés hatékonyságának növelése úgy, hogy a dolgozó fizikai és pszichés &quot;ráfordítása&quot; megadott határértékek között maradjon<br /> # ...interdiszciplináris jellege azt jelenti, hogy az ergonómia valójában nem tekinthető tudománynak<br /> # ...alkalmazása egyszerűsíti, ezáltal gyorsabbá teszi a fejlesztés folyamatát<br /> # ...a piaci verseny hatására a &quot;munka világán kívül&quot; először a nyolcvanas évek végén jelent meg<br /> <br /> ==2. Az ergonómia szót...==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ...az ókori görögök a „munka törvényei&quot; értelemben használták, a mai munkahelyi ergonómiához hasonló tartalommal. <br /> # ...Wojciech Jastrzebowski lengyel tudós írta le először 1857-ben. <br /> # ...a X. ‚század elején, Amerikában használták először. <br /> # ...az angol k;ralyi légierő kutatálaboratóriumaiban, a második világháború idején használtak először. <br /> <br /> ==3. Az ergonómia szerepe a termékfejfesztésben.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # ...többek közt az esztétikus külső biztosítása.<br /> # ...Többek közt a természetvédelmi szabályok betartása miatt jelentős. <br /> # ...mar a termékötlet felvetődése és a piackutatás szintjén is kulcsfontosságú. <br /> # ...leginkább a kész termék bevizsgálásakor jelenik meg. <br /> <br /> ==4. Válassza ki a következők közül a helyes állitást==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Homogén populációnál a testmagasságra adott P95 = 1850 rom érték azt jelenti. hogy a vizsgáit populációnak 5%-a magasabb 1850 mm-nél. <br /> # Homogén populációnál a testmagasságra adott P5 = 1550 mm érték azt jelenti, hogy a vizsgált populációnak 5%-a magasabb 1550 mm-nél. <br /> # Homogén populációnál a testmagasságra adott P95 = 1850 mm érték azt jelenti. hogy a vizsgált populációnak 95%-a magasabb 1550 mm-nél. <br /> # Homogén populációnál a testmagasságra adott P5C = 1700 mm érték azt jelenti, hogy a vizsgált populációnak 5%-a magasabb 1700 mm-nél. <br /> <br /> ==5. Az alábbiak közül melyik statikus antropometriai jellemző?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Ulésmagassag <br /> # Elérési tartomány <br /> # Optimális látási zóna <br /> # IQ <br /> <br /> ==6. Az alábbiak közül melyik CAAA rendszer?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Jack <br /> # Condilus <br /> # Dactilus <br /> # AutoCAD <br /> <br /> ==7. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # A váll és a hát masszlrozása hatékonyan megszüntethet egyes fejfájástipusokat, és növelheti a koncentrációképességet. <br /> # Izomlázat nem kaphatunk ülőmunka közben. <br /> # A trapézizom mialgiás izornosomóinak kilazitására a legfontosabb eszköz a gyógytorna<br /> # A trapézizom mialgiás izorinc,somoinak kilazitásához 'jó módszer az óránkénti tíz perces szünetek Betartása, a szüneteket pihenéssel töltve.<br /> <br /> ==8. A következők közül melyik lehet jeilernzöen az RSl-CTD kialakulásának fontos tényezője?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Túl magas. vagy túl alacsony asztal <br /> # Rossz képernyöfelbontás <br /> # Sebességkülönbség <br /> # A monitor magas sugárzás-szintje <br /> <br /> ==9. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Görnyedt, hanyag üli testhelyzetben a gerincet érő terhelés az álló testhelyzetben mért terhelés 140%-a <br /> # A legjobb, legszabályosabb ülő testhelyzetben az ágyéktáji csigolyákat érő terhelés majdnem akkora, mint az álló testhelyzetben.<br /> # Görnyedt, hanyag ülö testhelyzetben az ágyéktáji csigolyákat érő terhelés következtében létrejön a gerinc jellegzetes kettős „S&quot; alakja<br /> # A legjobb, legszabályosabb ülő testhelyzetben a gerincet érő terhelés majdnem másfélszer akkora, mint az álló testhelyzetben. <br /> <br /> ==10. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # A Túlságosan kis aktiváció esetén csökken a figyelem és ezért nő a &quot;téves beavatkozás&quot; típusú hibák valószínüsége. <br /> # Az információs alulterhelés a jó közérzet szempontjából mindig előnyös, <br /> # Az információs túlterhelés következtében lecsökken a &quot;téves beavatkozás&quot; típusú hibák valószinüsége. <br /> # A hatékonyság és a jó közérzet szempontjából a stressznek létezik egy optimális egyéni szintje<br /> <br /> ==11. Az alábbi állítások közül melyik igaz a Weber-Fechner logaritmus-függvény és a Stevens-fele hatványfüggvény közti osszehasonlitásra vonatkozóan?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Relatív érzékelés (diszkriminációs problémák) esetén a Weber-Fechner-fele logaritmus-függvény írja le jobban a valóságot <br /> # Abszolút nagyságbecslés esetén a Stevens-féle hatványfüggvény kevésbé jól írja le a valóságot. <br /> # Abszolút nagyságbecslés esetén a Weber-Fechner-fele logaritmus-függvény írja le jobban a valóságot.<br /> # Relativ érzékelés (diszknrninácios problémák) esetén a Weber-Fechner-féle logaritmus-függvény kevésbé jól írja le a valóságot.<br /> <br /> ==12. Kis méretű, vékony betűk és ábrák megjelenítésekor leginkább a következő előtérszín-háttérszin párosítást kerüljük el:==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Sárga - Fekete<br /> # Kék - Zöld<br /> # Kék - Sárga<br /> # Zöld - Fekete<br /> <br /> ==13. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Az STM (rövidtávú memória) tárolási ideje kb. 5 másodperc.<br /> # Az LTM (hosszútávú memória) kódolási módja elsősorban akusztikus.<br /> # Az STM (rövidtávú memória) kapacitása 5-9 egység között mozog.<br /> # Az LTM (hosszútávú memória) kódolatlan, értelemmel/jelentéssel nem bíró információkat tartalmaz.<br /> <br /> ==14. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # A munkahelyi zaj 2000 Hz-nél alacsonyabb frekvenciájú komponensei a halláskárosodás kialakulása szempontjából veszélyesebbek, mint a magasabb frekvenciájú összetevők.<br /> # A 95 dB alatti zajhatások vegetatív reakciókat és keringési zavarokat nem válthatnak ki.<br /> # Az emberi hallás sajátosságait leginkább a fon skála tukrözi vissza.<br /> # Az audiomeiriai vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy zajterhelés károsító hatásai az emberi hallás vonatkozásában elsősorban az 1000 Hz-nél alacsonyabb frekvenciatartományban jelentkeznek.<br /> <br /> ==15. Válassza ki a következők közül a helyes állitást! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # A légáramlás sebességét a munkahelyeken az Assmann-féle pszlehrométer segítségével mérik.<br /> # A kar hőmérséklete (egészséges embereknél) mindig 36-37'C között van.<br /> # A 21 fokos „effektív hemérséklet&quot; már kívül esik a komfortos klíma-érzet tartományán.<br /> # A meteorológiai tényezőknek vegetatív és pszichés hatásaik is vannak melyeket befolyásolni nem, de elörejelezni lehet.<br /> <br /> ==16. Az alábbi elnevezések közül melyik kifejezést NEM használják az ergonómia szakterületének megjelölésére?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Laws of Work<br /> # Human Factors<br /> # Human-Machine Interface Engineering<br /> # Man-Machine Engineering<br /> <br /> ==17.A felhasználói célcsoport (user profile)...==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ...egyik jellemzője az iskolázottsági szint.<br /> # ...egy másik megnevezése a fókusz-csoport (focus group).<br /> # ...fő funkciója a termék prototipusának tesztelése<br /> # ...célszerü nagysága kb 100-150 fő.<br /> <br /> ==18. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Az antropornéter az emberi test kerületi méreteinek mérésére szolgál.<br /> # A szélességi méreteket rúdkörzővel vagy tapintókörzővel kell mérni.<br /> # Az antropometriai táblázatok tartalmazzák az átlagos testméreteket, izomerőket, látási, hallási és ízlelési képességeket.<br /> # 30 és 40 év közötti népesség testmagasságának eloszlása a normális eloszlást követ.<br /> <br /> ==19. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # A munka-energiaforgalom meghatározása munka közben méréssel nagyon nehézkes, ezért a gyakorlatban főleg munkaelemzésen alapuló becslési módszereket alkalmaznak.<br /> # fáradásérzés minden esetben az elfáradás (azaz a pszichikus funkciók belső összhangjának megbomlása) kísérő jelensége.<br /> # Ha a 8 órás műszakidő alatt a munkavégzés energiaigénye (-forgalma) meghaladja az 1000 kcalértéket, akkor az adott munkát a „nehéz fizikai munka&quot; kategóriába soroljuk.<br /> # szellemi munkavégzés energiaszukséglete oly csekély, hogy még méréssel sem lehet kimutatni.<br /> <br /> ==20.A következők közül melyik NEM lehet a mentális igénybevétel vagy erőfeszítés mérésének módszere?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # szubjektív skálázás<br /> # pulzusszám mérése<br /> # külső hallójárat hőmérsékletének mérése<br /> # nyál kortizolszintjének mérése<br /> <br /> ==21.A szemmozgások...==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ...nélkül tartósan egyáltalán nem lehetséges a látás, <br /> # ...közül a szökellö szemmozgások a leggyakoribbak, átlagos gyakoriságuk kb. 4 másodpercenként. <br /> # ... igen érdekes jelenségek, egyelőre azonban gyakorlati célokra nem hasznosíthatók,<br /> #...érzékelése elsősorban a szembetegségek vizsgálatát könnyíti meg<br /> <br /> ==22.A megismerő folyamatok rendszerében melyik az az alrendszer, ahol az információ értelmezése, az egységes kép kialakítása történik?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # észlelés<br /> # érzékelés<br /> # figyelem<br /> # emlékezet<br /> <br /> ==23.A figyelem funkciója az, hogy...==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ...csak egy dologra fókuszáljunk.<br /> # ...szelektáljuk a bennünket ért információkat. <br /> # ...tudatosan elfojtsunk nem kívánt részleteket.<br /> # ... csak egy dolgot vegyünk észre.<br /> <br /> ==24.Válassza ki a következők közül a HAMIS állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Az aktív (világító) monitornál a helyiség általános világításának nincs jelentőssége.<br /> # Nem jó, ha egy fényforrás (lámpa vagy ablak) a monitor mogött van.<br /> # Ha egy fényforrás (lámpa vagy ablak) a monitorral szemben található, a fényforrásból érkező fény megcsillanhat a monitor üvegén, és rontja a kontrasztot, ill. esetleg káprázást okozhat.<br /> # ideális esetben a fény beesése a monitorra nézés irányára merőleges.<br /> <br /> ==25. Az informácío-feldolgozás hierarchikus kognitív szintjeit leíró Rasmussen-féle modell szerint a következők közül melyik nem tekinthető gyakorlottságon alapuló (skill-based) tevékenységnek?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # egy kulcscsomó zsebre tevése<br /> # egy nehéz keresztrejtvény megfejtése<br /> # egy ceruza felemelése<br /> # jól begyakorlott kerékpározás<br /> <br /> ==26. A laterális gátlás mechanizmusa…==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # …magyarázza a színvakságot<br /> # …abban áll, hogy a receptív mezők középső (laterális) területei gátolják az idegi impulzusokat<br /> # …azt eredményezi, hogy az egymással határos sötét és világos mezők közötti kontraszt kiegyenlítődik<br /> # …azt eredményezi, hogy az egymással határos sötét és világos mezők közötti kontraszt kihangsúlyozódik<br /> <br /> ==27. Melyik lehet jellemző módon az RSI-CTD jellemző tünete?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Ujjfehéredés<br /> # Köhögés<br /> # Látászavar<br /> # Szempirosodás<br /> <br /> ==28. Válassza ki a következők közül azt a tényezőt, ami a Toyota-Opel módszer használatánál az alsó testrész terhelését befolyásoló tényezőként szerepelhet!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Kar helyzete<br /> # Teheremelés módja<br /> # Kéziszerszám minősége<br /> # Elérési tartományok<br /> <br /> ==29. A következő tényezők közül melyik NEM határozza meg a hőérzetet?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # légmozgás<br /> # hőmérséklet<br /> # légnyomás<br /> # páratartalom<br /> <br /> ==30. 2020-ban egy webáruház a képen látható számítógépasztalt hirdette. Válassza ki a következők közül a helyes állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Hasznos, hogy a monitor számára van monitorpolc, mert a számítógépasztaloknál gyakori probléma, hogy a monitor nincs elég magasan, és a felhasználónak lefelé kell néznie.<br /> # A billentyűzet alatti térrész kihasználatlan: érdemes lett volna oda is nagyobb tároló lehetőséget építeni.<br /> # A billentyűzetfiók általában akár megfelelő is lehet, ha a felhasználó számára épp ebben a magasságban érhető el vízszintes alkarral a billentyűzet; de mindenképpen szélesebbnek kellene lennie, hogy a billentyűzet mellett az egér is kényelmesen elférjen.<br /> # A monitor elhelyezése a jobb oldalon hasznos, mert így számítógéphasználat közben az asztal közepén tudunk írni, papírra jegyzetelni.<br /> <br /> ==31. A képen a Videoton cég 1984-89 közt gyártott Infra Color TXT típusú televíziójának távirányítója látható. Válassza ki a következők közül a HAMIS állítást!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # A sok egyforma méretű, egyenletes rendben elhelyezett gomb a felhasználók jelentős része (elsősorban a műszaki dolgoktól idegengedők) számára ijesztő volt, ami negatív felhasználói élményt okozott.<br /> # Az, hogy a hangerő plusz-mínusz, a fényerő plusz-mínusz, a kontraszt plusz-mínusz és színtelítettség plusz-mínusz gombok azonos logika szerint, egymás mellett sorakoznak, az jó, hiszen a tipikus felhasználó így könnyen megtalálja és használja ezeket a funkciókat.<br /> # 1984-ben a teletext (képújság) nagy újdonság volt (bizonyos értelemben a webes böngészés előfutára), ezért a technika iránt érdeklődő felhasználók számára a távirányító gazdag funkcionalitását sugalló sok gomb megléte pozitív felhasználói élményt jelentett.<br /> # A téglatest formánál lehetne kézbesimulóbb (például azért, hogy könnyebb legyen jó irányba tartva kézbe venni a távirányítót); de az, hogy nem teljesen kézbesimuló, az nem nagy baj, mert a távirányító tartásától nem lesz senkinek sem bütykös a keze.<br /> <br /> ==32. Mit nevezünk izompumpának?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Azt a mechanizmust, hogy a monoton ismétlődő mozdulatok izommunkája károsan emeli a vérnyomást.<br /> # Azt a mechanizmust, amivel hatékonyan csökkenthetjük az ínhüvelygyulladás következtében fellépő tüneteket.<br /> # Azt a mechanizmust, hogy normális esetben a vért nemcsak a szív biztosította vérnyomás pumpálja az érrendszerben, hanem mozgás közben az izmok is rásegítenek.<br /> # Azt a mechanizmust, hogy a monoton ismétlődő mozdulatok az izmok vagy az ínhüvelyek károsodásához vezetnek (pl. teniszkönyök vagy ínhüvelygyulladás).<br /> <br /> ==33. Alábbiak közül melyik az antropometriai különbözőség kategóriája?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # IQ<br /> # Kognitív stílus<br /> # Műszaki ismeret<br /> # Nemzetiség<br /> <br /> ==34. Az alábbiak közül melyik dinamikus (funkcionális) antropometriai jellemző?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Fejszélesség<br /> # Könyöktávolság<br /> # Optimális látási zóna<br /> # Szemmagasság<br /> <br /> ==35. A következők közül melyik NEM az ülő testhelyzetből adódó problémák ergonómiai megalapozottságú megoldása?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Minél kevesebbet üljünk.<br /> # Masszőr alkalmazása.<br /> # A dolgozó mindent kényelmesen, egy ültő helyében elérjen.<br /> # Változtassunk gyakran testhelyzetet.<br /> <br /> ==36. Számítógépes munkahelyen a monitor…==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # …helytelen elhelyezése az egyik fő oka a szem kivörösödésének.<br /> # …helytelen elhelyezése jól kompenzálható „térdeplő ülés” segítségével.<br /> # …helyes elhelyezésének egyik elve, hogy a fejünkkel azonos magasságban legyen.<br /> # …helyes elhelyezésének egyik elve, hogy lehetőleg távolabb legyen, mint az esetlegesen használt papírlapok.<br /> <br /> ==37. Válassza ki a következők közül azt, ami jellemzően az ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének egyik célja lehet!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Technológiai kérdések eldöntése.<br /> # Az igénybevétel csökkentési lehetőségeinek feltárása.<br /> # A munkatevékenység elemeinek feltárása.<br /> # Vállalati humán stratégia kialakítása.<br /> <br /> ==38. Válassza ki a következők közül azt a tényezőt, ami a Toyota-Opel módszer használatánál a felső testrész terhelését befolyásoló tényezőként szerepelhet!==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Elérési tartományok kihasználása<br /> # Ruházat minősége<br /> # Kéziszerszám minősége<br /> # Testhelyzet<br /> <br /> ==39. A szemmozgások...==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # …közül a szökellő szemmozgások a legritkábbak, átlagos gyakoriságuk kb. 20 másodpercenként.<br /> # …az idegesség következményei, a teljesen nyugodt és kiegyensúlyozott ember szemei éber állapotban sem végeznek 5-10 kis mozgásnál többet percenként.<br /> # …három fő típusa a szökellő (szakkadikus) szemmozgás, a drift és a tremor.<br /> # …közül a szökellő szemmozgások a leggyakoribbak, átlagos gyakoriságuk kb. 4 másodpercenként.<br /> <br /> ==40. Az alábbiak közül mi igaz a figyelemre?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # A figyelem növelni tudja az ingerek hatékonyságát, csökkenteni azonban nem.<br /> # Funkciója az észlelés élesebbé tétele, valamely részlet fókuszba állítása.<br /> # Akaratlagosan nem befolyásolható, irányítható.<br /> # A szelektív figyelem kiszűr bizonyos ingereket, így rontja az észlelés hatékonyságát.<br /> <br /> ==41. A színérzékelés egyszerűsített modellje szerint…==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # …ha kék és vörösessárga fény azonos intenzitásban egyszerre jut a retinára, akkor szürke színélmény áll elő.<br /> # …kékessárga színélmény nem állhat elő.<br /> # …ha kék, zöld és vörösessárga fény azonos intenzitásban egyszerre jut a retinára, akkor zöldessárga színélmény áll elő.<br /> # …ha kék és zöld fény jut egyidőben a retinára, akkor a kék-sárga és zöld-vörös ellenszínsejtek egyaránt gátló impulzusokat kapnak.<br /> <br /> ==42. Mit tartalmazhatnak (többek közt) az ergonómiai szabványok?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Felhasználói véleményeket<br /> # Esettanulmányokat<br /> # Módszereket<br /> # Törvényeket<br /> <br /> ==43. Az első ergonómiai szakmai-tudományos egyesülés, a Londonban megalapított Ergonomics Research Society (Ergonómiai Kutatási Társaság) definíciója szerint:==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # „Az ergonómia a munka tudományos törvényeinek tanulmányozásával foglalkozik.”<br /> # „Az ergonómia lényege a »Design for All« személelet.”<br /> # „Az ergonómia a munka tudományos törvényeinek rendszerelméleti megközelítésével foglalkozik.”<br /> # „Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása.”</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se,_konfigur%C3%A1l%C3%A1sa_%C3%A9s_m%C5%B1k%C3%B6dtet%C3%A9se&diff=199130 2020-05-22T13:29:47Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: leírás és követelmények frissítése</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Hálózatok építése, konfigurálása és működtetése<br /> |tárgykód=VITMAC06<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=6<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=TMIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMAC06/<br /> |targyhonlap=http://www.tmit.bme.hu/vitmac06<br /> }}<br /> <br /> A tárgy elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a kis és<br /> nagy IT hálózatok valamint a tárgyak Internete (Internet<br /> of Things - IoT) és a hozzá közvetlenül kapcsolódó<br /> szolgáltatások kialakítása, konfigurációja és üzemeltetése<br /> terén.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' Infokommunikációs eszközök és alkalmazások specializáció. &lt;br/&gt;<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Aláírás:''' A zárthelyi sikeres megírása.<br /> *'''Vizsga:''' Írásbeli vizsga, melynek végső jegyében 20% súlya van a ZH-nak. Megajánlott jegy szerzése lehetséges jeles ZH és plusz házi feladat (írásbeli beadandó) készítésével.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> Tárgyhonlap: http://www.tmit.bme.hu/vitmac06<br /> Ha kér jelszót valami, akkor az a tárgykód.<br /> <br /> == Zárthelyik ==<br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> === Rendes ZH ===<br /> *[[Media:halozatok_ep_konf_muk_zh.JPG|2016/17 tavasz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> [[Media:halozatok_ep_konf_muk_pzh.JPG|2016/17-tavasz]]<br /> |}<br /> <br /> {{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) specializáció}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Mikro-_%C3%A9s_makro%C3%B6kon%C3%B3mia&diff=198919 2020-04-14T06:04:49Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: mikro próbazh</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Mikro- és makroökonómia<br /> |tárgykód=GT30A001<br /> |szak=info/villany<br /> |kredit=4<br /> |felev= info: 5 &lt;br/&gt; villany: 6<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=GTK Közgazdaságtan Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1(+1) db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=mikmak{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT30A001/<br /> |targyhonlap=http://kgt.bme.hu/tantargyak/bsc/BMEGT30A001}}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése olyan közgazdasági ismeretek nyújtása, melyek segítségével a hallgatók eligazodnak a gazdasági környezet mikro- és makroszfárájának aktuális kérdéseiben, megértik azt, hogy a folyamatos műszaki fejlesztés és innovatív tudás az alapja annak, hogy olyan termékek és eljárások szülessenek, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jövedelmezőek az egyén, a vállalat és az ország számára. Ha értik a gazdasági folyamatok és főbb összefüggések lényegét, akkor saját maguk is tudják „értelmiségi módon” kedvezően befolyásolni saját környezetüket, és elősegíthetik a gazdaság fejlődését rövid és hosszú távon.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. 2014/2015 előtti mintaterv szerint villanyon 2. infón pedig 1. félévben ajánlott felvenni. 2015 utáni mintaterv szerint villanyon 6., infón 5. félévben ajánlott a felvétele.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban például ''Vigh László'' előadó előszeretettel ad fel az előadásain bónusz feladatokat, amik megoldásáért a leggyorsabb megoldók néhány ZH illetve vizsga bónuszpontot szerezhetnek.<br /> *'''NagyZH:''' A tárgyból az aláírás megszerzéséért egy kötelező zárthelyit kell legalább elégségesre (40%) teljesíteni. Ez a félév első anyagrészéből, mikroökonómiából van.&lt;br/&gt;A ZH felépítése:<br /> **7 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés<br /> **4 darab 3 pontos számítási feladat<br /> :A két részből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az első ZH egyszer évközben és egyszer a pótlási időszakban pótolható.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' A megajánlott jegy előfeltétele a legalább elégséges első ZH teljesítése, akár pótalkalmon is (pótpóton már nem). Akinek ez megvan, az a félév vége felé írhat (nem kötelező) egy második zárthelyit, melynek felépítése és pontozása azonos az első zárthelyiével, a témája pedig a félév második anyagrésze, a makroökonómia. A második ZH nem pótolható! A megajánlott jegy a két legalább elégséges szintű ZH összpontszámából adódik, a vizsga százalékos ponthatárainak megfelelően. A legkisebb megajánlható jegy változó, általában közepes, de van amikor elégségest is megajánlanak. A megajánlott jegy elfogadása nem kötelező, vizsgával felülírható.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' Ha elmész vizsgázni, akkor az esetleges megajánlott jegyed automatikusan törlődik. Vizsga esetén a végső jegyet csakis a vizsgán elért pontszám határozza meg.&lt;br/&gt;A vizsga felépítése:<br /> **Összesen 15 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés vegyesen a mikro- és makroökonómia témakörökből<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés mikroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés makroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> :Az egyes részegységekből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az elégségeshez minimum 40%-ot kell elérni.<br /> <br /> *Ponthatárok: (Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 200px; height: 40px;&quot;<br /> !E % !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 55 || 2<br /> |-<br /> |56 - 70 || 3<br /> |-<br /> |71 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> ==Mikroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Mikroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A mikroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Mikroökonómia Jelölések|Jelölések]] - Jelölések, képletek<br /> *[[Mikroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro és makro rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> * [https://www.khanacademy.org/economics-finance-domain/microeconomics KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> <br /> ===Zárthelyik===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2000/01:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-a.pdf|2000 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-b.pdf‎|2000 ősz, B csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-c.pdf‎|2000 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-d.pdf‎|2000 ősz, D csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P1.pdf‎‎|2005 ősz, P1 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P3.pdf‎‎|2005 ősz, P3 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2006-D4.pdf‎‎‎|2006 ősz, D4 csoport]]‎ <br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pót3.jpg‎‎|2007 ősz, pót3 csoport]] <br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pot4.jpg‎‎|2007 ősz, pót4 csoport]]<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIC.JPG|2008 tavasz, KIC csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIE.JPG|2008 tavasz, KIE csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P6.JPG|2008 tavasz, P6 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P7.JPG|2008 tavasz, P7 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2010/11:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-a.pdf‎|2010 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-c.pdf|2010 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> *2013/14:<br /> ** [[Média:MikMak zh1 2013tavasz A18 megoldással.jpg|2013 ősz, A18 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> *2019/20:<br /> ** [[Media:Mikmak 19-20 mikro probaZH.pdf|2020 tavasz próbaZH]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ===Mikro kikérdező===<br /> <br /> * Kiadott feladatokból kikérdező (2018) [[Mikro_Kikérdező|KvízMikro]]<br /> <br /> ==Makroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Makroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A makroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Makroökonómia jelölések|Jelölések]] - Jelölések, képletek<br /> *[[Makroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro- és makro-rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet a tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> *[[Media:Mikro_Makro_2013_csodajegyzet.pdf‎|Makro csodajegyzet kidolgozott ZH példákkal]] - A számolós részt egész jól lefedi, és jó pár elméleti kérdésre is rávilágít.<br /> * [https://www.khanacademy.org/economics-finance-domain/macroeconomics KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> <br /> ===Zárthelyik===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_p2a.pdf‎|2005 ősz, P2 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2005_p5a.pdf‎|2005 ősz, P5 csoport]]<br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2007_1a.pdf‎|2007 ősz, A1 csoport]] - megoldásokkal<br /> * 2013/14:<br /> ** [[Media:Makro_130515_a05.pdf|2013 tavasz, A05 csoport]] - csak elmélet, megoldásokkal<br /> * Egyéb:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_Minta.pdf‎|Minta zárthelyik]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_makro_feladatsor.pdf|Makroökonómia példatár]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_Makro_gyakorlo.pdf‎|Gyakorló feladatok]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> <br /> ===Makro kikérdező===<br /> <br /> * Kiadott feladatokból kikérdező (2017) [[Makro_Kikérdező|KvízMakro]]<br /> <br /> ==További segédletek==<br /> Előfordulhat, hogy az előadó nem tölti fel a diákat a [https://edu.gtk.bme.hu/ moodle]-ba, viszont a saját vagy a tanszék honlapján elérhetővé teszi őket.<br /> * [http://vighlaszlo.com/segedletek.php dr. Vígh László honlapja]<br /> * [https://bme.videotorium.hu/hu/channels/858/mikrookonomia Videotorium - Mikroökonómia]<br /> * [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/k%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan%202 Videotorium - Makroökonómia (Közgazdaságtan 2)]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> Vizsgára érdemes átnézni a mikro és makro rész típusfeladatait, mert egy biztos alapot nyújt, ami mellett jól tippelve (vagy alapos tudással) akár jó jegy is szerezhető, nem csak a ponthatáros kettes.<br /> <br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_17a.pdf|2005 ősz, 17 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_18a.pdf‎|2005 ősz, 18 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2005_19.pdf|2005 ősz, 19 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2006.pdf‎|2006 ősz, V4 csoport]]<br /> *2011/12<br /> **[[Media:Mikmak vizsga 2012 tavasz.PDF|2012 tavasz, AA csoport]]<br /> * 2012/13:<br /> **[[Media:MikMak_3_vizsga_2013_05_31_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013tavasz, 05 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MikMak_4_vizsga_2013_06_14_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013 tavasz, 31 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mikmak_vizsga_2013.06.14..pdf|2013 tavasz, 32 csoport]] - megoldásokkal<br /> * 2017/18:<br /> **[[Media:mikmak_vizsga_v12_2018jan04.pdf|2017 ősz, V12 csoport]]<br /> <br /> === Kikérdező teszt ===<br /> <br /> * Korábbi kiadott feladatsorok alapján összeállított kikérdező program: [[MikMak_Kikérdező|Kvíz]]<br /> <br /> === All-in-one ===<br /> Megpróbáltam összeszedni mindent amit találtam a tárgyal kapcsolatban egy mappába. Van benne banán, Andriska jegyzet és minden ami kellhet a vizsgához:<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~gazben/upload/Mikmak.rar Gazben MikMakMappája]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Mindenképpen érdemes ráhajtani a megajánlott jegyre, mert fele akkora energiabefektetéssel teljesíthető általa a tárgy, vagy ugyanannyi energiával jobb jegy szerezhető. A kulcs a számolási feladatokban rejlik. Azokat érdemes oda-vissza begyakorolni. Aki érti is a számolásokat, az már IQ-ból is jópár pontot össze tud szedni az elméleti kérdésekből is. Eredőben pedig közel maxos számolásokkal és egy felemás elmélettel már szerezhető egész jó megajánlott jegy is.<br /> *Akinek jól sikerült az első ZH-ja, annak mindenképpen érdemes elmenni a makro zárthelyit megírni a megajánlott jegyért. Próba-szerence alapon azonban nem sok remény van. A számolásokat mindenképpen érdemes jól begyakorolni a makro ZH-ra is.<br /> *Órára sokan nem járnak be (itt nincs is RFID a gólyáknak) és Andriska (volt előadó) jegyzete alapján készülnek. A jegyzet végigolvasásával meg lehet érteni a tárgyat, sok érthető példa és ábra van benne, egyhuzamban elolvasni viszont nagyon sok, érdemes több részletben tanulmányozni, nem pedig ZH/vizsga előtti utolsó este.<br /> *Egy &quot;gyengébb&quot; megajánlott jegyet nem biztos, hogy érdemes kockáztatni egy vizsgával, ugyanis aki elmegy vizsgázni, az automatikusan elveszíti a megajánlott jegyet. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgán több energiát kell befektetni adott jegyért, mintha ugyanazt a jegyet megajánlottként szeretnénk elérni.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mikmak_19-20_mikro_probaZH.pdf&diff=198918 2020-04-14T06:03:18Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: </p> <hr /> <div>Mikmak próba zárthelyi</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_2&diff=198202 2019-12-17T15:51:05Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: 2.zh</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Elektronika 2<br /> |tárgykód=VIAUAC05<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=5<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=AUT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db (+1 opcionális)<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=1 db<br /> |levlista=elektro2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAc05/<br /> |targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/viauac05<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy alapot teremt az összetettebb elektronikus rendszerek rendszerbeli funkciójának, működésének és áramköri felépítésének megismeréséhez, és foglalkozik az ilyen áramkörök, valamint összetettebb egységek számítási módjával és tervezésük alapvető kérdéseivel. Az összetettebb egységek tárgyalását az teszi lehetővé, hogy a tantárgy erősen épít a [[Jelek és rendszerek 1]] és [[Jelek és rendszerek 2|2]], az [[Elektronika 1]], valamint a [[Méréstechnika]] tantárgyak anyagára, ezáltal közelebb kerülve a szaktárgyakban oktatott alkalmazásokhoz.<br /> <br /> A tantárgy a villamos hálózatok, elektronikus eszközök és alapáramkörök, lineáris szabályozáselmélet alapjai témakörök ismereteire épít.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[Elektronika 1]], és [[Méréstechnika]] tárgyakból a kredit megszerzése.<br /> *'''Ajánlott''': [[Jelek és rendszerek 2]]<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni. Ezt az alább leírt módon ellenőrzik is!<br /> *'''Házi feladat:''' Kb a 10. héten adják ki és a 14. héten kell bemutatni!<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 5 darab egyenként 4-5 pontos feladatból áll, köztük általában 1 elméleti jellegű kérdéssel. Összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből legalább 10 pontot kell elérni az elégségeshez. A két zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy-egy alkalmat, a pótlási héten összesen egy alkalmat biztosítunk. Az összes igénybe vett pótlás száma nem haladhatja meg a hármat. A szorgalmi időszakban legalább az egyik zárthelyit (pótlással vagy anélkül) sikeresen kell teljesíteni.<br /> *'''Végső jegy:''' A végső jegy a két zh, a házi feladat valamint az év közben szerzett plusz pontok számításából jön ki. ''(ZH1 + ZH2 + HF)/3 + opcionális 3.zh pontjai + IMSc pontok + egyéb pluszpontok''.<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 9|| 1<br /> |-<br /> |10 - 12|| 2<br /> |-<br /> |13 - 15|| 3<br /> |-<br /> |16 - 19|| 4<br /> |-<br /> |20 - || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> * A tárgyból készült jegyzet, Varjasi István- Elektronika 2 (jegyzetszám: '''VI 201-050''') mely megvásárolható az I épület könyvtárában, de az egyes anyagrészek felkerülnek a honlapra pdf formában! Kifejezetten a tárgyhoz készült, érdemes lapozgatni!<br /> <br /> ===ZH felkészülés===<br /> <br /> A ZH feladatok a gyakorlatok anyagaiból, és az itt található felkészülési feladatokból szoktak kikerülni. Az anyagrészek sorrendje félévről félévre változhat!<br /> &lt;br/&gt;Az akutális segédanyagok és példák, megtalálhatóak a tanszéki honlapon! A 2013/2014 őszi féléves gyakorló példák:<br /> <br /> *[[Media:elektro2_AMFMpeldak_2012ősz.pdf|AM-FM]]<br /> *[[Media:Elektro2_zajos_feladatok.pdf|Elektronikus áramkörök zaja]]<br /> *[[Media:Elektro2_melegedés_szűrők_távvezetékek.pdf|Elektronikus eszközök melegedése, szűrők és távvezetékek]]<br /> *[[Media:Elektro2_Félvezetők_és_Áramirányítók.pdf|Félvezetők és áramirányító kapcsolások]]<br /> *[[Media:Elektro2_inverterek_szűrők_távvezetékek.pdf|Inverter kapcsolások, szűrők és távvezetékek]]<br /> *[[Media:elektro2_nemlinearispeldak_2012ősz.pdf|Nemlineáris áramkörök]]<br /> *[[Media:Elektro2 PLL példák.pdf|PLL (Phase-Locked Loop)]]<br /> *[[Media:Elektro 2 Referencia áramkörök.pdf|Referencia áramkörök]]<br /> <br /> ==Első zárthelyi==<br /> <br /> Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.&lt;br/&gt;Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ===Rendes ZH===<br /> <br /> *[[Media:elektro2_ZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro2_ZH1_2010ősz_ABmegoldással.pdf|2010/11 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro2_ZH1_2011osz_ABmegoldásokkal.pdf|2011/12 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro2_ZH1_2012tavasz_AB_megoldással.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro2_2013osz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro2_ZH1_2014osz_ABmegoldassal.pdf|2014/15 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:1NZH_2015.10.13 pontozás.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro2_ZH1_2016osz_ABmegoldassal.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika2_1NZH_Megoldassal.pdf|2017/18 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:zh.pdf|2019/20 ősz]] - pótzh-val és megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> <br /> *[[Media:elektro2_pótZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro2_pótpótZH1_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH<br /> *[[Media:elektro2_pótZH_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Elektro2_pzh1_2013.pdf|2013/14 ősz]] - rossz minőségű<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Második zárthelyi==<br /> <br /> Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.&lt;br/&gt;Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ===Rendes ZH===<br /> <br /> *[[Media:elektro2_ZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro2_ZH2_2010ősz_A.pdf|2010/11 ősz]] - A csoport<br /> *[[Media:elektro2_ZH2_2011osz_AB.pdf|2011/12 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Elektronika2_ZH2_AB_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro2_ZH2_2015_AB_ megoldások.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro2_ZH2_2016_AB_ megoldások.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro2_ZH2_2019_AB_megoldasok.pdf|2019/20 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> <br /> *[[Media:elektro2_pótZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro2_pótpótZH2_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH<br /> *[[Media:elektro2_pótZH_2008tavasz_AB.pdf|2008/09 kereszt]] <br /> *[[Media:elektro2_pótZH2_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Vill_elektro2_2017_18_masodik_pot_megoldasokkal_v2.zip|2017/18 ősz megoldásokkal]]<br /> |}<br /> <br /> ==Házi feladat==<br /> ''A tárgyból mindenkinek személyre szóló házi feladatot kell megírnia és bemutatnia!''<br /> *a házi feladatot kb a 10. héten osztják ki<br /> *a feladat a félév közben elhangzott témákból kerül ki , mindenkinek egy témából kell megoldani egy feladatot <br /> *a házi feladat megoldására összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből:<br /> **12 pont a feladat megoldására<br /> **6 pont a beadott munka külalakjára <br /> **6 pont a bemutatásra jár<br /> *a feladatot be kell mutatni (meg kell védeni) az utolsó oktatási héten a gyakorlat idejében, általában annál az oktatónál, aki a feladatot kiadta (a portálon van beosztás)<br /> *az mehet megvédeni a feladatát, aki időben feltöltötte a honlapra és elfogadták neki a feladatot<br /> *akinek nem fogadták el a feladatát, a 14. héten beadhatja ismét (pótleadás), és a pótlási héten kell megvédenie<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi számonkérések'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> ''Régebben vizsgás volt a tárgy beugróval, illetve néhány gyakorlaton volt kzh, ezek azonban gyakorlásra továbbra is használhatóak!''<br /> '''Beugrók'''<br /> <br /> Fontos, hogy a feladatok szövegét alaposan el kell olvasni, mivel gyakran csak 1-1 szót változtatnak meg egy régi feladatban, viszont így már teljesen más lesz a megoldás!<br /> <br /> <br /> ===Vizsgabeugrók (2012-2016)===<br /> *[[Media:elektro2_beugró1_2012ősz.pdf|2012.12.19 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró2_2012ősz.pdf|B csoport]]<br /> *[[Media:elektro2_beugró3_2012ősz.pdf|2013.01.07 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró4_2012ősz.pdf|B csoport]]<br /> *[[Media:elektro2_beugró5_2012ősz.pdf|2013.01.14]]<br /> *[[Media:Elektro2_vizsga_beugro_2013-05-29.pdf|2013.05.29]] - részletes megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro2 beugró-20130603.pdf|2013.06.03]] - részletes megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro2_beugró6_2012ősz.pdf|2013.06.10]] - részletes megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro2_beugró7_2012ősz.pdf|2013.06.17]] - részletes megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro2_beugró_20140108.pdf|2014.01.08]] - részletes megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro2_beugró_2014_01_15.pdf|2014.01.15]] - részletes megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro2_beugró_2014_osz.jpg|2014 ősz elővizsga]]<br /> *[[Media:elektro2_2015ősz_elővizsga.pdf|2015 ősz elővizsga]]- megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika2 2016.01.08 beugró.pdf|2016.01.08]]- megoldásokkal<br /> *[[Media:E2_20150115_beugro.pdf|2016.01.15]]- megoldásokkal<br /> <br /> <br /> ===Évközi röpzárthelyik===<br /> <br /> *2012/2013 ősz<br /> **[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH1.pdf|1. RöpZH]]<br /> **[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH2.pdf|2. RöpZH]]<br /> **[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH3.pdf|3. RöpZH]]<br /> <br /> *2015/2016 ősz<br /> **[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh1.pdf|1. RöpZH]]<br /> **[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh2.pdf|2. RöpZH]]<br /> <br /> *[[Media:Elektronika 2 beugrók.pdf|Kidolgozott beugrók]] - Egy Kedves Kollégánk által kidolgozott rengeteg beugró. Nagy segítség a készülésben.<br /> <br /> ===Vizsgák (2008-2016)===<br /> <br /> *2008/09:<br /> **[[Media:elektro2_elővizsga_2008ősz.pdf|2008.12.16]] - elővizsga<br /> **[[Media:elektro2_vizsga1_2008ősz.pdf|2008.12.23]]<br /> **[[Media:elektro2_vizsga_2009ősz.pdf|2009.01.09]] - emlékezetből<br /> *2010/11:<br /> **[[Media:elektro2_vizsga_20110121.pdf|2011.01.21]] - emlékezetből<br /> *2010/11 - kereszt:<br /> **[[Media:elektro2_vizsga5_2011tavasz.pdf|2011.05.25]] - firkákkal<br /> **[[Media:elektro2_vizsga1_2011tavasz.pdf|2011.06.01]] - emlékezetből<br /> **[[Media:elektro2_vizsga4_2011tavasz.pdf|2011.06.08]] - emlékezetből<br /> **[[Media:elektro2_vizsga2_2011tavasz.pdf|2011.06.15]] - firkákkal<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Elektro2_vizsga_2012-12-19.pdf|2012.12.19]]<br /> **[[Media:Elektro2_vizsga_2013-01-02.pdf|2013.01.02]]<br /> **[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.07]] - emlékezetből<br /> **[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.09]] - emlékezetből<br /> **[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.16]] - emlékezetből<br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro2_vizsga_2013-05-28.pdf|2013.05.29]]<br /> **[[Media:elektro2-vizsga-2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Elekro2_vizsga_20140108.PDF|2014.01.08]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Elektro2_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]<br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro2_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]<br /> *2014/15:<br /> **[[Media:Elektro2vizsga_20141223.pdf|2014.12.23]] - megoldásokkal<br /> *2015/16:<br /> **[[Media:Elektro2_vizsga_2016_01_08.pdf|2016.01.08]] - megoldásokkal<br /> <br /> }}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> <br /> *A legjobb +pont szerzési lehetőség a gyakorlatokon való feladatmegoldás. Pár nappal a gyakorlatok előtt felteszik az adott gyakorlathoz tartozó segédanyagokat, benne a megoldandó feladatokkal és a hozzájuk tartozó megoldásokkal. Ezeket érdemes áttanulmányozni és a gyakon jelentkezni a táblánál feladatot megoldani, amiért a feladat nehézségétől és gyakvezértől függően 0.5-2 extra pont szerezhető. Érdemes az első pár gyakorlaton jelentkezni, mert a félév elején általában alig van önkéntes, míg az utolsó pár gyakorlaton szinte véres harc folyik minden megoldandó feladatért! <br /> *Érdemes elmenni a ZH előtti konzultációra, mert mindig elhangzik 1-2 példa, ami egy az egyben benne lesz az adott számonkérésben.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro2_ZH2_2019_AB_megoldasok.pdf&diff=198201 2019-12-17T15:49:19Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_technol%C3%B3gi%C3%A1k_%C3%A9s_alkalmaz%C3%A1sok&diff=198200 2019-12-17T15:44:36Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: vizsgatételsor</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Hálózati technológiák és alkalmazások<br /> | tárgykód = VITMAC05<br /> | szak = villany szak<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = TMIT<br /> | jelenlét = 5 gyakorlaton<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMAC05/<br /> | tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vitmac05<br /> }}<br /> <br /> A tárgy célkitűzése egyfelől megismertetni a hallgatókat a különböző aktuálisan használt és jövőbe mutató vezetékes hozzáférési technológiák működési elveivel, leginkább az adatkapcsolati rétegre koncentrálva. Másfelől cél a hálózati rétegbeli kommunikáció alapelveinek bemutatása, mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli hálózatokra kiterjedően, különös hangsúlyt fektetve az útvonalválasztási algoritmusokra illetve a csoportos kommunikációra (multicast). Végül cél a szállítási rétegbeli legismertebb protokollok bemutatása is, illetve kitekintést nyújtani a kommunikációs hálózatok jövőbeli fejlődési irányaira.<br /> A tantárgyat sikeresen teljesítő hallgató képes lesz:<br /> *(K3) összehasonlítani különböző vezetékes hozzáférési technológiákat, műszaki és gazdasági szempontból;<br /> *(K2) megérteni a különböző útválasztási algoritmusok működési alapelveit;<br /> *(K2) megérteni a csoportos kommunikáció céljait és megvalósítási lehetőségeit, különböző rétegekben;<br /> *(K2) megérteni a legismertebb szállítási rétegbeli protokollok működését;<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[BSc Infokommunikációs rendszerek specializáció]] -ra való bekerülés.<br /> *'''Jelenlét:''' A tárgyból az előadások látogatása nem kötelező, gyakorlatokon szokott lenni katalógus.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagy zárthelyi van, melyen 40% elérése (minimum 12 pont a 30-ból) szükséges az aláírás megszerzéséhez.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Jegyzetek===<br /> <br /> * [[Media:HTA_jegyzet_Adamis_eloadasok.pdf|Adamis előadásai]]<br /> * [[Media:HTA_jegyzet_ErlangB.pdf|ErlangB]]<br /> * [[Media:HTA_jegyzet_ISDN_hivasfelepites.pdf|ISDN hívásfelépítés]]<br /> * [[Media:HTA_jegyzet_SWOT_elemzes.pdf|SWOT elemzés]]<br /> <br /> ===Összefoglalások===<br /> <br /> * [[Media:HTA_jegyzet_adamis_osszefoglalo.pdf|Adamis anyagrésze]]<br /> * [[Media:HTA_jegyzet_vida_osszefoglalo.pdf|Vida anyagrésze]]<br /> * [[Media:HTA_jegyzet_vizsgaanyag_osszefoglalo.pdf|Vizsgaanyag]]<br /> * [[Media:Csopaki_vizsga.pdf|Csopaki anyagrész vizsgára]]<br /> * [[Media:HTA_ALL.pdf|2016/17 Ősz összes dia egyben (új HTA)]]<br /> <br /> ===Rövidítések===<br /> <br /> * [[Media:HTA_roviditesek_ABC.pdf|ABC rendben]]<br /> * [[Media:HTA_roviditesek_TEM.pdf|TEM rövidítések]]<br /> <br /> ==Zárthelyi feladatsorok==<br /> <br /> ===Zárthelyi===<br /> <br /> *[[Media:HTA_zh_2012_04_13.pdf|2012.04.13.]] - Az Adamis rész 50 pontos volt, aláírás 45 ponttól (50%) volt<br /> *[[Média:HTA ZH B csop 20140417.pdf|2014.04.17.]] - B csoport, aláírás 32,5 ponttól (50%)<br /> *[[Média:HTA ZH A csop 20140417.jpg|2014.04.17.]] - A csoport, Csopaki része<br /> *[[Média:HTA_ZHAB_20181026.pdf|2018.10.26.]] - A és B csoport<br /> <br /> ===Pótzárthelyi===<br /> <br /> *[[Media:HTA_pzh_2012.pdf|2012.]]<br /> *[[Media:HTA_pzh_2012_05_10.pdf|2012.05.10.]]<br /> *2014 tavasz [[Media:HTA_pzh_2014_tavasz1.JPG|első rész]], [[:Media:HTA_pzh_2014_tavasz2.JPG|második rész]]<br /> <br /> ==Vizsga feladatsorok==<br /> <br /> Vizsga tételsor: [[Media:hta_vizsgatetelek_2017.pdf|2017-es tételsor]]<br /> <br /> * [[Media:HTA_vizsga_2011_05_24.pdf|2011.05.24.]]<br /> * [[Media:HTA_vizsga_2011_05_31.pdf|2011.05.31.]]<br /> * [[Media:HTA_vizsga_2011_05_31_1.pdf|2011.05.31.]] - részletesebb<br /> * [[Media:HTA_vizsga_2011_12_22.pdf|2011.12.22.]]<br /> * [[Media:HTA_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23.]]<br /> * [[Media:HTA_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29.]]<br /> * [[Hálózati_technológiák_és_alkalmazások - Vizsga 2014.05.28|2014.05.28.]]<br /> <br /> ==Záróvizsga==<br /> <br /> * [[Media:HTA_zv_tetelsor_2009.pdf|Tételsor - 2009.]]<br /> * [[Media:HTA_zv_tetelsor_2012.pdf|Tételsor - 2012.]]<br /> <br /> {{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) specializáció}}<br /> {{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Hta_vizsgatetelek_2017.pdf&diff=198199 2019-12-17T15:43:47Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Nagyfrekvenci%C3%A1s_rendszerek&diff=197797 2019-10-28T18:27:45Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: zh részletek</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Nagyfrekvenciás rendszerek<br /> | tárgykód = VIHVAC04<br /> | szak = villany szak<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAC04/<br /> | tárgyhonlap = https://fourier.hvt.bme.hu/course/view.php?id=14<br /> }}<br /> <br /> A tárgy a nagysebességű vezeték nélküli és vezetékes hálózatok rendszer-elvű tárgyalását tűzi ki célként. A rendszerek általános bemutatása után az rendszerelemek szerepét és feladatait részletezi a rádiós hálózatok tervezése mélységéig. Ezen túl kiemelten foglalkozunk a rádiós rendszerek frekvencia erőforrásának tervezésével, a frekvenciagazdálkodással; a sugárzott hullámok EMC emisszió és immunitás tervezési szempontjaival és a rádióhullámok élettani hatásaival.<br /> A hálózatok általános tárgyalása után a tárgy top-down elven részletezi következő hálózatokat és hálózati elemeket: földi pont-pont mikrohullámú összeköttetések, földi mobil rendszerek hozzáférési hálózat rádiós elemei, műholdas távközlő rendszerek - műholdas távközlő rendszerek fedélzeti rendszere és földi állomása, műholdas helymeghatározó és navigációs rendszerek, műsorszóró hálózatok, kábeltelevízió hálózatok elemei – réz ill. optikai hálózati megoldások.<br /> A hallgatók a tárgy keretében készség szintű ismereteket szereznek a vezetékes és vezeték nélküli rendszerek, mikrohullámú rendszerelemek méretezése és alkalmazása területén. A tárgy hallgatói képesek lesznek rádióhálózatok üzemi frekvenciáinak, antennáinak kiválasztására és a rádiószakasz fő paramétereinek meghatározására. Megismerkednek a EM távérzékelési rendszerek alapjaival, melyeket napjainkra számos területen alkalmaznak: jármű ütközés elhárítás, geodéziai, térképészeti alkalmazások, stb.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[BSc Infokommunikációs rendszerek specializáció]] -ra való bekerülés.<br /> *'''Jelenlét:''' A tárgyból az előadások és gyakorlatok nem válnak szét, megjelenés nem kötelező, azonban hivatalos jegyzet hiányában érdemes bejárni az előadásokra.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 darab nagy zárthelyi van (bármit is írjon a zh beosztás :) ) Az egyik zh a félév közepén (Seller tanár úr részéből, 140 pontot lehet rajta gyűjteni, de a végeredmény maximum 100 pont, azaz praktikusan lehet válogatni a feladatok között) a másik félév végén (Nagy tanár úr részéből). Az aláírás feltétele a kettő átlagából legalább 50%. Megajánlott 4-es illetve 5-ös szerezhető! Érdemes megszerezni, mert nem nagy erőfeszítés és kevesebb vizsgád lesz!<br /> *'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, ha a megajánlott jegyet nem sikerül megszerezni vagy javítani szeretnél.<br /> <br /> ==Előadók weboldalai==<br /> * [https://home.hvt.bme.hu/~seller/NR_BSc/ Dr. Seller Rudolf]<br /> * [https://home.hvt.bme.hu/~nagy/ Dr. Nagy Lajos]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Jegyzetek===<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_2008.pdf|Teljes kidolgozás - 2008.]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_seller_osszefoglalo.pdf|Seller összefoglaló]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_Smith Chart.pdf|Smith Chart]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvencias_zh2_kidolgozas_elmélet.pdf|Elmélet kidolgozás]]<br /> <br /> ===Példák===<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_tavvez_pelda.pdf|Távvezeték példa]] - megoldással<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_Wigner.pdf|Wigner]] - példákkal<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_feladatok_mo.pdf|Feladatok]] - megoldással<br /> * [[Media:Nagyfrekvencias_zh2_kidolgozas_peldak.pdf|Néhány további feladat]] - megoldással<br /> <br /> ==Könyv==<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_1_81.pdf|Antenna könyv - 1-81. oldal]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_82_183.pdf|Antenna könyv - 82-183. oldal]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_184_292.pdf|Antenna könyv - 184-292. oldal]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_293_390.pdf|Antenna könyv - 293-390. oldal]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_391_512.pdf|Antenna könyv - 391-512. oldal]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_513_536.pdf|Antenna könyv - 513-536. oldal]]<br /> <br /> ==Zárthelyi feladatsorok==<br /> '''A zárthelyik megadott határ feletti teljesítésével megajánlott jegy szerezhető!'''<br /> <br /> ===1. Zárthelyi===<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh_2008_05_14.pdf|2008.05.14.]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh_2011.pdf|2011]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh1_2012.pdf|2012]]<br /> * [[Media:nagyfrek_zh1_2015.pdf|2015]]<br /> *2017 ősz: a választék nem túl nagy feladatokból, előző évek kombinációja volt (a zh 138 pontos volt, de 100 feletti pont is csak 100%-nak számít összességében) <br /> <br /> ===2. Zárthelyi===<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh2_2012_05_11.pdf|2012.05.11.]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh2.pdf|Minta feladatsor]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvencias_2014_tavasz_ZH.pdf|2014. tavasz]]<br /> <br /> ===Pótzárthelyi===<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_pzh2_2012_05_16.pdf|2012.05.16.]]<br /> <br /> ==Vizsga feladatsorok==<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_vizsga_nagy.pdf|Dr. Nagy Lajos feladatsor]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_vizsga_seller.pdf|Dr. Seller Rudolf feladatsor]]<br /> <br /> ==Záróvizsga==<br /> {{Rejtett | mutatott='''2010/2011 őszi félév''' | szöveg=<br /> *A vezetett illetve rádiós összeköttetések jellemzői. Rádiócsatorna. Szabadtéri terjedés.<br /> *Hullámterjedési módok. Fizikai modellek.<br /> *Az antennák jellemzése.<br /> *Huzalantennák.<br /> *Apertúra antennák.<br /> *Zaj (ekvivalens zajhőmérséklet, zajtényező, sorbakapcsolt blokkok zajtényezője).<br /> *Illesztett szűrő és értelmezése GWN esetében, korrelációs vevő.<br /> *Elektronikus nyalábformálású antenna (DBF) alapjai.<br /> *Interferencia szűrés (SLC) DBF alkalmazásával (MSINR).<br /> *Iránymérés DBF alkalmazásával (Fourier, Capon).<br /> }}<br /> <br /> {{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_2&diff=196837 2019-06-03T12:56:31Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: 2018as vizsgák</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |név=Informatika 2<br /> |tárgykód=VIAUAB01<br /> |régitárgykód=VIAUA203<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |tanszék=AUT<br /> |labor=7 számítógépes gyakorlat<br /> |kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=1 db<br /> |levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203<br /> |targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01<br /> }}<br /> <br /> Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.<br /> <br /> A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:<br /> *Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.<br /> *Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.<br /> *Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.<br /> <br /> A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.<br /> <br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[A programozás alapjai 2]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 (6+1) számítógépes gyakorlatot van. Ezek elején beugró van, kivéve az utolsót, ahol a (kész) házi feladatot kell bemutatni. Az aláírás megszerzéséhez a 6-ból legalább 4 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Laborokat a félév közben van lehetőség pótolni, a gyakorlatvezetőkkel előre egyeztetve be lehet ülni egy másik csoport időpontjában pótlására. A félév végén pótlásra nincsen külön lehetőség. Az elmaradt gyakorlatokat &quot;teljesítettnek&quot; veszik és nem pótolják!<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladatot a kiadott határidőig specifikálni kell (10. hét vége), és a specifikációtfel kell tölteni a honlapra, bemutatása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra és a dokumentációra együtt maximum 10 pontot lehet kapni (8+2), melyből legalább (összesen) 4 pont elérése szükséges az aláíráshoz. A pótbemutatás esetén a pótlási héten a gyakorlat szokásos idejében kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek, erre később nincsen lehetőség. Amennyiben valaki a pótlási héten szeretné bemutatni, azt előre jelezze a laborvezetőnek.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A zh anyaga az addig elhangzott anyagból van (jellemzően hálózatok, és adatbáziskezelés). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 18-öt kell elérni (45%)! Lehetőség van pótlásra, valamint díjköteles pótlásra is (pótpót).<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 70 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~25 pont), számítógép-hálózatok (~24 pont), valamint formális nyelvek (~21 pont). Témakörönként 2-4 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 31 pontot (45%).<br /> *'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ. Végső pontszám: Házi pontszám + ZH pontszám fele + vizsgapontszám.<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 40|| 1<br /> |-<br /> |41 - 57|| 2<br /> |-<br /> |58 - 71|| 3<br /> |-<br /> |72 - 85|| 4<br /> |-<br /> |86 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Tanszéki jegyzetek===<br /> <br /> * [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.<br /> *[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.<br /> *[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.<br /> *[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.<br /> *[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.<br /> <br /> ===Régebbi segédanyagok===<br /> <br /> '''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.<br /> *A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].<br /> *[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!<br /> *[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!<br /> <br /> == Számítógépes laborok ==<br /> <br /> Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.<br /> <br /> A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!<br /> <br /> '''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!<br /> <br /> #[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]]<br /> #[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]]<br /> #[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]]<br /> #[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]]<br /> #[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]]<br /> #[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]]<br /> #Házi feladat bemutatása<br /> <br /> == Nagyzárthelyi ==<br /> <br /> '''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 90%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 30%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi<br /> *[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!<br /> *[[Media:info2_zh_2016tavasz_AB_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:inf2_zh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport (és IMSc kérdés) hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:inf2_zh_2017-18_tavasz.pdf|2017/18 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 30%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:info2_pZH_2016_04_29.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:inf2_pzh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 30%;&quot; |<br /> <br /> === Pótpót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:info2_ppzh_20160526_megoldassal.pdf|2015/2016.tavasz]] - hivatalos megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.<br /> <br /> Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!&lt;br /&gt;<br /> Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.&lt;br /&gt;<br /> A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!<br /> <br /> A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.<br /> <br /> '''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett. <br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 90%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 25%;&quot; |<br /> <br /> *2001/02:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]<br /> *2003/04 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]<br /> *2004/05 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]<br /> *2005/06 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]<br /> *2005/06:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]<br /> *2007/08 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 25%;&quot; |<br /> <br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből<br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből<br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 25%;&quot; |<br /> <br /> *2013/2014:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből<br /> *2014/2015:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]<br /> *2015/2016<br /> **[[Media:Informatika2_v1_2016-06-01_megoldások.pdf|2016.06.01]] - Hivatalos mo.<br /> **[[Media:Informatika2_v2_2016-06-08_megoldások.pdf|2016.06.08]] - Hivatalos mo.<br /> **[[Media:Informatika2_v3-2016-06-15-megoldások.pdf|2016.06.15]] - Hivatalos mo.<br /> **[[Media:Informatika2_v4_2016-06-22_megoldások.pdf|2016.06.22]] - Hivatalos mo.<br /> *2016/2017<br /> **[[Media:v1-2017-05-23-megoldások.pdf|2017.05.23]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:v2-2017-05-30-megoldások.pdf|2017.05.30]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:inf2_v3-2017-06-06-megoldások.pdf|2017.06.06]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:inf2_v4-2017-06-13-megoldások.pdf|2017.06.13]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 25%;&quot; |<br /> <br /> *2017/2018<br /> **[[Media:inf2_v1-2018-05-29-megoldások.pdf|2018.05.29]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:info2_v2-2018-06-05-megoldások.pdf|2018.06.05]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:info2_v3-2018-06-12-megoldások.pdf|2018.06.12]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:info2_v4-2018-06-19-megoldások.pdf|2018.06.19]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.<br /> *Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.<br /> *Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.<br /> *A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.<br /> *A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Info2_v4-2018-06-19-megold%C3%A1sok.pdf&diff=196835 2019-06-03T12:54:34Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Info2_v3-2018-06-12-megold%C3%A1sok.pdf&diff=196834 2019-06-03T12:54:33Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Info2_v2-2018-06-05-megold%C3%A1sok.pdf&diff=196833 2019-06-03T12:52:49Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Mikroelektronika&diff=196680 2019-05-22T15:08:15Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Mikroelektronika<br /> |tárgykód=VIEEAB00<br /> |régitárgykód=VIEEA306<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=EET<br /> |labor=10 db<br /> |kiszh=laborbeugrók<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=mikroel{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/<br /> }}<br /> <br /> A mai elektronika és informatika elképzelhetetlen a nagybonyolultságú integrált áramkörök nélkül. Felépítésükre, a bennük megvalósítható alkatrészekre és áramkörökre vonatkozó alapvető ismeretekkel minden villamosmérnöknek rendelkeznie kell. Ugyancsak ismerniük kell a tervezés leg-elemibb eljárásait – legalább azon a minimál szinten, ami az IC tervező specialistával való együttműködéshez szükséges. Látniuk kell továbbá a hallgatóknak, hogy hogyan kapcsolódik a rendszer szintű tervezés és az igen nagy összetettségű integrált áramkörök tervezése.<br /> A Mikroelektronika tárgy feladata a fent vázolt ismeretek közlése. A tárgy különleges hangsúlyt helyez a kapcsolódó gyakorlati ismeretekre. Számítási módszerek gyakoroltatása, kész megoldások esettanulmány-szerű analízise szolgálja ezt a célt. Ugyancsak ezt szolgálják a számítógépes laborgyakorlatok, amelyek során az IC tervezés egyes elemi lépéseit, módszereit próbálják ki a hallgatók.<br /> <br /> A tárgy lényeges feladata, hogy az absztrakt elektronikus működés és a fizikai valóság közötti összefüggéseket megismertesse. Ennek érdekében részletesen tárgyalja a fő IC elemek (dióda, tranzisztor, stb) fizikai működését. Kitér az új fizikai dimenziókat nyitó MEMS és MOEMS elemek fizikájára, amelyekben az elektromos működés a mechanikai és optikai hatásokkal kombináltan jelentkezik. Végül érinti a nanoelektronika fejlődési trendjét is.<br /> <br /> A Mikroelektronika tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 1]] és [[Elektronika 2]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A régi tanterv haladóknak az [[Elektronika 1]] című tárgyból az aláírás megszerzése kötelező. &lt;br/&gt; Az új tanterv szerint haladóknak a [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése kötelező.<br /> *'''Labor:''' A félév során 10 labor teljesítése szükséges, melyek közül a szorgalmi időszakban egy laboratóriumi foglalkozás pótolható (2019). A laborok elején beugrót kell írni.<br /> *'''NagyZH:''' Az aláírás megszerzéséhez egy nagyZH sikeres teljesítése szükséges, a legkiválóbban teljesítők megajánlott jegyet kaphatnak.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul.<br /> *'''Elővizsga''' A pótlási időszakban van elővizsga. Az elővizsgán annyian vehetnek részt, ahány vizsgahely a pót-pót ZH-t írók mellett a vizsgateremben rendelkezésre áll, a részvétel feltétele a zh-n elért megfelelően magas pontszám.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Jegyzetek===<br /> * [http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=19 Tanulmányi rendszer] - Felhasználónév: A neptunkódod. Jelszó: Születési dátum ''ééééhhnn'' formátumban.<br /> * [http://bme.ysolt.net/Torlesre_kerulo_anyagok/S5_Mikroelektronika/Elektronika_I.pdf Székely Vladimir - Elektronika I. félvezető eszközök] - A tárgyhoz ajánlott irodalom.<br /> * [http://model.com/content/modelsim-pe-student-edition-hdl-simulation ModelSim] - Hasznos program a tárgyhoz, diákoknak ingyenes.<br /> * [[Media:mikroel_ZH_összefoglaló.pdf|ZH összefoglaló]] - A diák megtanulása után érdemes összefoglalásként átolvasni.<br /> * [[Media:mikroel_ZH_szampeldak.pdf|Diákból kigyűjtött számpéldák]]<br /> <br /> ===Laborsegédanyagok===<br /> ''Ezek az információk a régi tárgyhoz tartoznak, a segédletek mindig letölthetők az edu-s oldalról, ellenőrző kérdések nincsenek''<br /> <br /> * [[Media:mikroel_silabusz_1meres.pdf|1. Labor]] - Integrált áramköri technológia és tisztaszobás munkavégzés<br /> * [[Media:mikroel_silabusz_2meres.pdf|2. Labor]] - Termikus laboratórium + [[Media:mikroel_silabusz_3meres_kieg.pdf|Kiegészítés]] - Integrált áramkörök termikus viselkedéséhez kapcsolódó alapfogalmak + [[Media:2. labor.pdf|Ellenőrző kérdések válaszai kigyűjtve]]<br /> * [[Media:mikroel_silabusz_3meres.pdf|3. Labor]] - Áramkör szimulációs laboratórium<br /> * [[Media:mikroel_silabusz_4-5meres.pdf|4. és 5. Labor]] - Bevezetés a Verilog alapú digitális tervezésbe<br /> <br /> == Zárthelyi ==<br /> A zárthelyi felépítése: beugró: 50%-nak meg kell lennie, 10 kérdésből 5-nek. A beugrót 15 perc után beszedik. A második részében 15 pont elméleti kérdés, majd 15 pont számolási és tervezési feladat. A zárthelyi elégséges, ha 50%-ot (20 pont) elértek!&lt;br /&gt;<br /> *[https://vik.wiki/images/7/76/16-Pr%C3%B3baZH.pdf 2017. tavaszi próba ZH] - mely nagy mértékben hasonlított a rendes ZH-ra<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi zárthelyi'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> ''A régi zh teljesen más mint az új!''<br /> &lt;!---{| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |---&gt;<br /> <br /> ==== Régi első zárthelyi ====<br /> * [[Media:mikroel_ZH1_2008ősz.pdf|2008/09 ősz]]<br /> * [[Media:mikroel_ZH1_2011ősz.ppt|2011/12 ősz]]<br /> * [[Media:mikroel_ZH_2012ősz.doc|2012/13 ősz]]<br /> * [[Media:mikroel_pótZH_2012ősz.doc|2012/13 ősz]] - PótZH<br /> * [[Media:Mikroelektronika_2013ősz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]]<br /> &lt;!---| style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |---&gt;<br /> <br /> ==== Régi második zárthelyi ====<br /> * [[Media:mikroel_ZH2_2008ősz.pdf|2008/09 ősz]]<br /> * [[Media:mikroel_ZH2_2009ősz.doc|2009/10 ősz]]<br /> * [[Media:mikroel_ZH2_2010ősz.doc|2010/11 ősz]]<br /> * [[Media:mikroel_ZH2_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] <br /> * A 2012/13-es ZH2 majdnem ugyanaz volt, mint a 2011/12-es csak a kifejtős rész volt csak más<br /> * A 2013/14-es ZH2 majdnem ugyanaz volt, mint a 2011/12-es <br /> [[Media:mikroel_ZH2_megoldások.pdf|Eddigi összes 2. ZH megoldása]] - 2008-tól 2013-ig<br /> &lt;!---|}---&gt;<br /> }}<br /> <br /> ==Laborgyakorlatok==<br /> <br /> *2016-ban az első 3 laboron nem volt beugró, az összes többi laboron az edu rendszerben kitöltendő 5 kérdéses igaz/hamis beugró volt. 3 pontot kellett elérni az 5-ből (ha jól emlékszem). A zh beugró kérdései nagyon hasonlítottak ezekre a kérdésekre. &lt;br /&gt;<br /> *2017-ben szinte egyik laboron sem volt beugró. (Egy labvez helyettesítés miatt a második sorban ülőktől szóban kérdeztek beugró kérdéseket.)&lt;br /&gt;<br /> <br /> &lt;p style=&quot;color:red;&quot;&gt; '''Egészítsd ki, ha tudod!''' &lt;/p&gt; (2019)<br /> <br /> * ''' 1. Labor: ''' Az integrált áramkörök gyártástechnológiája I. laboratórium<br /> * ''' 2. Labor: ''' Az integrált áramkörök gyártástechnológiája II. laboratórium<br /> * ''' 3. Labor: ''' Analóg integrált áramkörök tervezése I. laboratórium<br /> * ''' 4. Labor: ''' Analóg integrált áramkörök tervezése II. laboratórium<br /> * ''' 5. Labor: ''' Analóg integrált áramkörök tervezése III. laboratórium<br /> * ''' 6. Labor: ''' Termikus szimulációs laboratórium<br /> * ''' 7. Labor: ''' Digitális integrált áramkörök tervezése I. laboratórium<br /> * ''' 8. Labor: ''' Digitális integrált árakörök tervezése II. laboratórium<br /> * ''' 9. Labor: ''' Digitális integrált árakörök tervezése III. laboratórium<br /> * ''' 10. Labor: ''' Az integrált áramkörök gyártástechnológiája III. laboratórium<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi laborok'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> *Ezek az információk a régi tárgyhoz tartoznak, a segédletek mindig letölthetők az edu-s oldalról, ellenőrző kérdések nincsenek.<br /> **1. Labor: Nincs beugró. Ezen a laboron megismerkedünk a tisztaszobás munkavégzés menetével, valamint a tisztaszoba felépítésével és működési elvével.<br /> **2. Labor: A beugró a kiadott segédletből van. Ezen a laboron a THERMAN hőmérséklet szimulációs programmal ismerkedünk meg.<br /> **3. Labor: A beugró a kiadott segédletből van, azzal a különbséggel, hogy a MOS tranzisztor transzfer karakterisztikájánál kérhetnek kiürítéses/telítéses pMOS illetve nMOS karakterisztikát is.<br /> **4. Labor: Nincs beugró. Ezen a laboron verilogban programozunk egy fpga áramkört. A kiadott laborsegédlethez egy rövidebb nemhivatalos [[Media:mikroel_labor_3meres_beugro.doc|összefoglaló]].<br /> **5. Labor: Van beugró. Ezen a laboron egy fokkal bonyolultabb Verilog kódokat nézünk át.<br /> }}<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> * Az írásbeli vizsga teljesen hasonló felépítésű, mint a zárthelyi:<br /> **beugró rész (jellemzően a laboranyagból feletválasztós kérdés jegű feladatok) - 10 pont<br /> **elméleti kérdések (jellemzően valamelyik tranzisztor elmélete, valamint egy modern technológiához kötődő kérdés) - 15 pont<br /> **feladatmegoldás (apróbb számolási feladatok, illetve tervezési feladat) - 15 pont<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A számonkérésekben nem csak az előadás anyagából vannak kérdések, hanem a laborsegédletekből is, így azokat is ajánlott áttanulmányozni.<br /> *Az órák elsőre unalmasnak hathatnak, de akit kicsit is érdekel a téma annak mindenképpen érdemes bejárni, mert elég alaposan áttárgyalják az alapokat valamint számos ipari példát is hoznak.<br /> *A tárgy oktatói nagyon korrektek, maximálisan azon vannak, hogy a lehető legtöbb jó jegy szülessen. A ZH feladatok elégé sablonosak, évről évre nagyon sok ismétlődik, szóval a zárthelyik előtt fokozottan érdemes végigoldani a korábbi évek ZH sorait.<br /> *Ha '''nem mész be megtekintésre''', akkor a javítási egyenletlenségek miatt '''+2 pont'''ot automatikusan hozzáadnak a zárthelyi eredményedhez.<br /> *A zh előtti mintazh-ra fokozottan ajánlott bemenni, közösen beszélik meg a feladatokat, a zh &quot;kísértetiesen&quot; hasonlított rá. Megéri felkészülni, mert nem nehéz megajánlott jegyet szerezni (főleg a plusz 2 ponttal). - 2017. tavasz<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3&diff=196679 2019-05-22T15:02:19Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |név=Infokommunikáció<br /> |tárgykód=VITMAB03<br /> |régitárgykód=VITMA301<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |tanszék=TMIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=infokomm{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA301/<br /> |targyhonlap=http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/VITMA301/WebHome<br /> }}<br /> <br /> <br /> Az '''Infokommunikáció''' tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a távközlésre és számítógép hálózatokra is kiterjedő infokommunikáció sajátos kérdésfelvetéseit, valamint e kérdések megválaszolásának legfontosabb módszereit és eljárásait.<br /> <br /> A tárgy oktatása törekszik arra, hogy később:<br /> *A témarokon szakirányokon tovább tanulók biztos alapokat kapjanak a leglényegesebb fogalmak és eljárások tekintetében.<br /> *Azok a hallgatók, akik más szakirányok valamelyikén folytatják tanulmányaikat, kellően megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek az új infokommunikációs rendszerek mibenlétének megértéséhez.<br /> <br /> Ennek megfelelően a tantárgy minden villamosmérnök számára nyújt „kimenő” ismereteket miközben megalapozza a később az infokommunikáció-rokon szakirányok valamelyikét választók további tanulmányait.<br /> <br /> Az előadások, a gyakorlatok és a számonkérés módszere együttesen arra törekszik, hogy a hallgatók a megismert elemeket, módszereket és eljárásokat egyrészt alkotó módon tudják alkalmazni, másrészt elegendően sok fix pontot kapjanak ahhoz, hogy a számukra újdonságnak tűnő vagy ténylegesen új infokommunikációs rendszereket és szolgáltatásokat kevés utánjárással megértsék.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Változás:''' A tárgy 2007 őszi félévtől megy Infokommunikáció néven. Korábban Híradástechnika volt a neve, ezért a 2007 előtti jegyzetek/segédanyagok külön vannak választva, becsukható boxok mögé vannak gyűjtve. A két tárgy anyaga elég jól fedi egymást, így ha valaki nem talál valamit, érdemes a Híradástechnikás anyagok között is kutakodni.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyin kell legalább 40%-ot elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, melyen legalább 40%-ot kell elérni az elégségeshez.<br /> *'''Elővizsga:''' Az mehet elővizsgázni, aki legalább négyest szerzett a nagyzárthelyin.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Jegyzetek===<br /> <br /> *'''Előadásjegyzetek:'''<br /> **[[Media:infokomm_jegyzet_2016.pdf|2016. tavasz jegyzet]] teli van hibákkal, ügyeljetek rá!<br /> **[[Media:Infokomm_HT_jegyzet_2004_tavasz.pdf‎|2004. tavasz jegyzet]]<br /> **[[Media:Infokomm_jegyzet_2011_11_02-ig.pdf‎|2011. ősz jegyzet (11.02-ig)]]<br /> **[[Media:Infokomm_jegyzet_2015_11_04.pdf|2015. ősz jegyzet (11.04-ig, a 10. előadásig)]]<br /> <br /> *'''Gyakorlatok anyagai:'''<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_98_99.pdf‎|1998-1999 jegyzet]] - A teljes gyakorlati anyag<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag.pdf‎|A gyakorlatok elméleti háttere]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz.pdf|Jegyzet Marosi Gyula gyakorlatáról]] - kézzel írt jegyzet (2004. tavasz)<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz_slides.pdf‎|Diák Marosi Gyula gyakorlatáról]] - 2004. tavasz<br /> ** [[Media:Infokomm_gyak_2008_1_2_4.pdf|2008 gyakorlati anyag]] - Az őszi félév első, második és negyedik gyakorlatának anyaga (2016: 1.,2.,7. gyakhoz tartozó anyagok, vannak azonos példák is)<br /> <br /> *'''Gyakorlati anyagok(2017 Dr. Osváth László által tartott gyakorlat,ZH anyagáig,HIBÁK ELŐFORDULHATNAK):'''<br /> ** [[Media:jelek leírása.pdf|1.gyak]] - Jelek Leírása<br /> ** [[Media:Mintavételezés_kvantálás.pdf|2.gyak]] - Mintavételezés,kvantálás<br /> ** [[Media:Rádiós_összeköttetés.pdf|3.gyak]] - Rádiós összeköttetés<br /> ** [[Media:Kódolás.pdf|4.gyak]] - Kódolás<br /> ** [[Media:Analóg_modulációs_eljárások.pdf|5.gyak]] - Analóg modulációs eljárások<br /> ** [[Media:Vegyes_feladatok_az_eddigiekből.pdf|6.gyak]] - Vegyes feladatok az eddigiekből<br /> ** [[Media:Digitális_alapsávi_átvitel.pdf|7.gyak]] - Digitális alapsávi átvitel<br /> ** [[Media:Digitális_modulációs_eljárások.pdf|8.gyak]] - Digitális modulációs eljárások<br /> ** [[Media:Vegyes_feladatok_zh_előtt.pdf|9.gyak]] - Vegyes feladatok zh előtt<br /> <br /> *'''Példa feladatok:'''<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag_peldak.pdf‎|A gyakorlatokon elhangzó példák]] - részletesen kidolgozott megoldásokkal<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_magyar_andras_2005.pdf‎|Jegyzet Magyar András gyakorlatáról]] - részletesen kidolgozott példák (2005. november)<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cella_feladat.pdf‎|GSM cella példa]] - részletes megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cellafeladat_1.pdf‎|GSM cella példa)]] - kézzel írt kidolgozás (2004. december)<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_modulacio.pdf‎|Moduláció példák]] - 2005. november<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_radiocsatorna.pdf‎|Rádiócsatorna példák]] - 2005. november<br /> ** [[Media:Infokomm_gyak.pdf|PAM rendszer példák]] - 2 részletesen megoldott feladat<br /> <br /> ===Konzultációk===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2003.pdf‎|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2003, Híradástechnikás<br /> * [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2004.pdf|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2004.10.28, Híradástechnikás<br /> * [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh2‎.pdf|2. ZH konzultáció anyaga]] - Híradástechnikás<br /> * [[Media:Infokomm_konzi_2011_11_12.pdf‎|ZH konzultáció]] - 2011.11.12<br /> <br /> ===Könyvek===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_konyv_eng.pdf|Angol nyelvű jegyzet]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_konyv_gacher_hiradastech.pdf|Géher Károly - Híradástechnika]]([http://tel.tmit.bme.hu/hirtech/Jegyzet/ online változat])<br /> * [[Media:Infokomm_HT_konyv_gyak_segedlet.pdf|Elek Kálmán, Kovács Lóránt - Segédlet a Híradástechnika gyakorlatokhoz]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_konyv_tavk_hal_es_inf_szol.pdf|Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_peldatar.pdf|Példatár]]<br /> <br /> ==Egyéb hasznos segédanyagok==<br /> <br /> ===Feltétlenül szükséges ismeretek===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_db_skala.pdf|dB skálához magyarázat]]<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_fontos_mennyisegek.pdf|Fontos mennyiségek]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_puska_2000.pdf|Híradástechnika fogalmak]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_puska_2000_v2.pdf|Híradástechnika fogalmak ]] - 2. verzió<br /> <br /> ===Gyakorlati segédletek===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis.pdf|Igaz-Hamis kérdések]] és ezek [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis_mo.pdf|megoldásai]]<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - gépelt, indoklásokkal<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek_1.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - kézzel írt, csak a képletek<br /> <br /> ===Szemléltető táblázatok===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_mintavetel_tablazat.xls|Mintavételi táblázat]]<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_shannon_tablazat.xls|Shannon táblázat]]<br /> <br /> ===Elméleti anyagok===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_cellas_rendszerek.pdf|A cellás rendszerek]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_gsm.pdf|A GSM rendszer]]<br /> * [[Media:Infokomm_GSM_feladatok.pdf|GSM feladatok]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_radiocsatorna.pdf|A rádiócsatorna]]<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_CIE_szinter.pdf|CIE színtér]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_ciklikus_kodok.pdf|Ciklikus kódok]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_digitalis_modulacio.pdf|Digitális modulációs eljárások és tulajdonságaik]]<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_hang_es_feny.pdf|Hang és fény prezentáció]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_modulacios_es_kvadraturafelbontas.pdf|Modulációs és kvadratúrafelbontás]]<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_PM_FM_modulacio.pdf|PM és FM moduláció]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_szimbolumkozti_athallas.pdf|Szimbólumközti áthallás]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]<br /> * [[Media:Infokom_jegyzet_digitálisalapsáviátvitel.pdf|Digitális alapsávi átvitel]]<br /> * [[Media:Infokom_jegyzet_digitálismodulációseljárások.pdf|Digitális modulációs eljárások]]<br /> * [[Media:Infokom_jegyzet_csatornakapacitás.pdf|Csatornakapacitás]]<br /> * [[Media:infokomm_gsm_mobil_rendszerekrol.pdf|GSM rendszer a Mobil kommunikációs rendszerek anyagából átmentve]]<br /> <br /> ===Hasznos cikkek===<br /> <br /> * [http://mobilarena.hu/teszt/a_gsm_halozatok_mukodese/egy_hivas_felepitese_a_gyakorlatban.html GSM - hívás felépítése &quot;konyhanyelven&quot;] - [http://mobilarena.hu mobilarena.hu] (2009.05.13)<br /> * [http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/r_tananyag.html Néhány hasznos anyag rádióhoz] - [http://www.puskas.hu/ puskas.hu]<br /> <br /> ==Nagyzárthelyi==<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi Híradástechnika zárthelyik'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> '''Első ZH:'''<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh1_2002_10_25.pdf|2002.10.25.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_03_24.pdf|2004.03.24.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_10_29_mo.pdf|2004.10.29]] - megoldásokkal<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh1_2005_osz.pdf|2005 ősz]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh1_2006_10_27_mo.pdf|2006.10.27]] - megoldásokkal<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh_2007_03_27.pdf|2007.03.27]]<br /> <br /> '''Második ZH:'''<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh2_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_04_21.pdf|2004.04.21.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_12.pdf|2004 december]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh2_2005_12_02.pdf|2005.12.02.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh2_2006_12_01.pdf|2006.12.01]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh2_feladatok_megoldasokkal.pdf|Feladatgyűjtemény]] - megoldásokkal<br /> <br /> '''Első pótZH:'''<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07_1.pdf|2006.12.07.]] - más feladatok<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh_2007_05_15.pdf|2007.05.15.]]<br /> <br /> '''Második pótZH:'''<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]<br /> }}<br /> <br /> [http://alpha.tmit.bme.hu/vitma301/hiradastechnika_peldatar.html Híradástechnika zh és vizsga példák, témák szerint lebontva, megoldásokkal] (a jelenlegi infokom. tárgyhoz nem kapcsolódó példák is vannak). A megoldások megjelenítéséhez ki kell jelölni a szöveget!<br /> ===Rendes ZH===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_zh_2008_osz_kifejtos_mo.pdf|2006/07 ősz]] - csak a kifejtős feladatok, nem hivatalos megoldással<br /> * [[Media:Infokomm_zh_2007_11_28_mo.pdf|2007/08 ősz]]<br /> * [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_1.pdf|Megoldások]], valamint két másik kézzel írt megoldás: [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo.pdf|Egyik]] és a [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_2.pdf|Másik]]<br /> * [[Media:Infokomm_zh_2008_osz.pdf|2008/09 ősz]] - 2008 őszén kiadott feladatgyűjtemény<br /> * [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09.pdf|2009/10 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09_mo.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15_mo.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:infokomm_zh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> * [[Media:infokomm_zh_2013osz.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal (Osváth László megoldása, de nem tekinthető hivatalosnak)<br /> * [[Media:Infokomm_2014_11_18_ZH.pdf|2014/15 ősz]]<br /> * [[Media:Infokomm_2015_05_06_ZH.pdf|2015/16 tavasz]] - Amit kipipáltak az jó :)<br /> * [[Media:infokomm_zh_2017_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]<br /> * [[Media:infokomm_zh_2018_tavasz.pdf|2017/18 tavasz]]<br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_pzh_2007_12_06_mo.pdf|2007/08 ősz]] - megoldásokkal<br /> * [[Media:Infokomm_pzh_2008_11_24_reszmo.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2008_osz.pdf|megoldások]]<br /> * [[Media:Infokomm_pzh_2009_11_23.pdf|2009/10 ősz]]<br /> * [[Media:Infokomm_pzh_2010_osz_mo.pdf|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> * [[Media:infokomm_pzh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> * [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz_mo.pdf|megoldások, hibák lehetnek benne]] 1.feladat P_atl=A^2+(A^2)/3<br /> <br /> ===Pótpót ZH===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_vizsga_ppzh_2008_12_16.pdf|2008/09 ősz]]<br /> * [[Media:Infokomm_ppzh_2009_12_15.pdf|2009/10 ősz]]<br /> * [[Media:Infokomm_ppzh_2010_12_14.pdf|2010/11 ősz]]<br /> <br /> ==Vizsgák==<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi Híradástechnika vizsgák'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> *1995/1996:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1995_12_20.pdf|1995.12.20.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_03.pdf|1996.01.03.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_30_mo.pdf|1996.01.30.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_31.pdf|1996.01.31.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_05_22.pdf|1996.05.22.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_05.pdf|1996.06.05.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_12.pdf|1996.06.12.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_19.pdf|1996.06.19.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_26.pdf|1996.06.26.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_09_04.pdf|1996.09.04.]]<br /> *1996/1997:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_07_mo.pdf|1997.01.07.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21A_mo.pdf|1997.01.21.]] - A csoport, megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21B_mo.pdf|1997.01.21.]] - B csoport, megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_02_04.pdf|1997.02.04.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_06_24_mo.pdf|1997.06.24.]] - megoldással<br /> *1997/1998:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_01_06.pdf|1998.01.06.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_02_03_mo.pdf|1998.02.03.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_05_28.pdf|1998.05.28.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_06_11.pdf|1998.06.11.]]<br /> *1998/1999:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_05_mo.pdf|1999.01.05.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_19_mo.pdf|1999.01.19.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_06_09_mo.pdf|1999.06.09.]] - megoldással<br /> *1999/2000:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_12_21_mo.pdf|1999.12.21.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_04_mo.pdf|2000.01.04.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_18_mo.pdf|2000.01.18.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_02_01_mo.pdf|2000.02.01.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_05_25.pdf|2000.05.25.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_22.pdf|2000.06.22.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_30.pdf|2000.06.30.]]<br /> *2000/2001:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_12_09.pdf|2000.12.09.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25.pdf|2001.01.25.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25_mo.pdf|2001.01.25.]] - megoldással<br /> *2001/2002:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_12_22_mo.pdf|2001.12.22.]] - megoldással<br /> *2002/2003:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19.pdf|2002.12.19.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19_mo.pdf|2002.12.19.]] - megoldással<br /> *2003/2004:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_20_mo.pdf|2004.05.20.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_27_mo.pdf|2004.05.27.]] - megoldással<br /> *2004/2005:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_12_22.pdf|2004.12.22.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_01_10_mo.pdf|2005.01.10.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_05_25.pdf|2005.05.25.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_06_03.pdf|2005.06.03.]]<br /> *2005/2006:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_01_18.pdf|2006.01.18.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_15.pdf|2006.06.15.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_22.pdf|2006.06.22.]]<br /> *2006/2007:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_12_20.pdf|2006.12.20.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_01_09_mo.pdf|2007.01.09.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_05_22.pdf|2007.05.22.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_06_12.pdf|2007.06.12.]]<br /> }}<br /> '''Infokommunikáció vizsgák:'''<br /> *2007/08:<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_02.pdf|2008.01.02.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_11.pdf|2008.01.11.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_17.pdf|2008.01.17.]]<br /> *2009/10:<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_15.pdf|2009.12.15.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_22.pdf|2009.12.22.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_06.pdf|2010.01.06.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20.pdf|2010.01.20.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20_mo.pdf|2010.01.20.]] - megoldással<br /> *2011/12:<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_12_20_B.pdf|2011.12.20.]] - B csoport<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_2012_pack.PDF|2011/2012]] - példa gyűjtemény<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2012_01_03_A.pdf|2012.01.03.]]<br /> *2012/13:<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_06_11.pdf|2013.06.11.]] - Kereszt - [[Media:infokomm_13_06_11_megoldas_beta.pdf | Megoldások]]<br /> *2013/14:<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_12_16.pdf|2013.12.16.]] - Elővizsga<br /> ** [[Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.|2014.01.07.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2014_01_14.pdf|2014.01.14]]<br /> *2014/15:<br /> ** [[Media:Infokomm_2014_12_15_elovizsga.pdf|2014.12.15.]] - Elővizsga megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_2014_12_22.pdf|2014.12.22.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_2015_01_13.pdf|2015.01.13.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2015.05.26.pdf|2015.05.26.]]<br /> *2015/16:<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2015_12_16.pdf|2015.12.16.]] -elővizsga<br /> ** [[Media:vizsgafeladat2016.01.05..pdf|2016.01.05.]] - [[Media:megoldas_2016.01.05..pdf|részletes megoldással]]<br /> ** [[Media:infokommvizsga_2016.01.12..pdf|2016.01.12]] - [[Media:infokommvizsga_2016.01.12._megoldasok.pdf|részletes megoldással]]<br /> ** [[Media:Infokom_vizsga_2016.06.07.pdf|2016.06.07]]<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A ''Marosi Gyula'' által tartott előadások látogatása fokozottan ajánlott, ugyanis ha ő állítja össze a számonkérést, akkor előszeretettel kérdez rá olyan dolgokra, amik nem szerepelnek a segédanyagokban, azonban ő előadáson elmondta. Tehát érdemes jegyzetelni és leírni minden apró megjegyzést!<br /> *A tárgy elsőre könnyűnek tűnhet, azonban nem egy olyan félév volt, amikor a ZH ~90% körüli bukási rátát produkált. Nem szabad félvállról venni a tárgyat és időben el kell kezdeni készülni a számonkérésekre!<br /> '''Ajánlott irodalom:''' <br /> <br /> *A GSM hálózatok, a forgalomelmélet és a VoIP témakör logikusan, a tárgy szintjét meghaladó részletességgel le van írva '''Adamis Gusztáv: Kapcsolás- és Jelzéstechnika''' című könyvében. Ez a könyv elsősorban szakirányos tárgynál ajánlott irodalom, de itt is nagyon jól használható.<br /> <br /> *Az ínyenceknek ajánlom kizárólag szabadidős tevékenységként (nem ZH-ra vagy vizsgára való felkészülésre!) a következő két könyvet: ''Aisberg: Ilyen egyszerű a rádió!'', illetve ''Aisberg: Most már értem a televíziót!'' A két mű kb. az 50-es, 60-as évek technikai színvonalán (tehát a kapcsolások elektroncsövekből épülnek fel...) ismerteti az analóg rádió- illetve televíziótechnika alapjait párbeszédes stílusban. Két szereplő társalog egymással és közben mindenféle csuda dolgokra derítenek fényt. A rádiós könyv az elején egy elég szemléletes bevezetőt ad, mi a kondenzátor, a tekercs stb. szóval egy kis ismétlés, majd a továbbiakban például szó van a modulációkról (elsősorban AM-DSB, -SSB, de ha jól emlékszem, a végén átugranak a frekvenciamodulációra is), az egyenes- és a szupervevőkről, tükörfrekvenciákról, frekvenciakeverésről, az automatikus erősítés-szabályozásról stb.) A tévés könyv pedig az analóg TV-adásról, -vételről szól, a régi képcsöves tévék részegységeiről és működéséről, a képalkotás módjáról... Tudom, ezek a dolgok így a XXI. században a DVB korában nagyon avasnak tűnnek, de akinek van hozzá kedve és rászánja az időt, sok olyan megoldással, hasonlattal, szemléltetési móddal találkozhat ezekben a könyvekben, amelyeket lehet, hogy hasznosítani tud a későbbiekben. Ha pedig mégsem, akkor is szerzett magának az olvasó néhány vidám pillanatot. Mindkét könyv beszerezhető a Központi Könyvtárban és az antikváriumokban pár száz forintért. Jó szórakozást!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=195727 2019-01-10T19:52:26Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: 2.vizsga</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Elektronika 1<br /> |tárgykód=VIHIAB02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=3<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html<br /> }}<br /> <br /> A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br /> <br /> A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br /> Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br /> <br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' Az új tárgy felvételéhez a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése kötelező. A régi tárgyból már csak vizsgakurzus indul.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> *''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br /> *''Dr. Pap László'' 2011/12 tavaszi félévben tartott előadásainak felvételei - [https://bme.videotorium.hu/hu/channels/1589/elektronika-1 Előadásvideók]<br /> *''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br /> *''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br /> *50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].<br /> *[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br /> *[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br /> <br /> == Nagyzárthelyi ==<br /> <br /> A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br /> <br /> A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br /> *Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br /> *A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és &quot;ingyen&quot; 20 pont.<br /> *Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br /> *Kisjelű analízis.<br /> <br /> Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 80%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:ZH_2016_11_07_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2017_10_27_zh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2018_10_29_zh_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika1_PZH_2015_04_10.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_pZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:PZH_2016_11_18_m.pdf| 2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2017_11_03_pzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_20181108_PZH_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Pótpót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2015tavasz_pótpótzh.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ppZH_2015_2016_osz.pdf.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:2016_12_12_PPZH_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2017_12_11_ppzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika1_ppzh_2018_12_14.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br /> <br /> A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br /> <br /> Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 45%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]<br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br /> *2009/10 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]<br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br /> **[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br /> **[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]<br /> <br /> *2014/15 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_07.pdf|2015.01.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_14.pdf|2015.01.14]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_21.pdf|2015.01.21]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_28.pdf|2015.01.28]]<br /> <br /> *2014/15:<br /> **[[Media:Elektronika1_elovizsga_2015_05_22.pdf|2015.05.22]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2015_05_27.pdf|2015.05.27]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_03.pdf|2015.06.03]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_05.pdf|2015.06.05]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_10.pdf|2015.06.10]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_17.pdf|2015.06.17]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2015/16:<br /> **[[Media:Elektro1_Vizsga1_2016_01_08_m.pdf|2016.01.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_2016_01_15_m.pdf|2016.01.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_V3_2016_01_22_m.pdf|2016.01.22]]<br /> **[[Media:Elektro1_V4_2016_01_27_m.pdf|2016.01.27]]<br /> <br /> *2015/16 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_V1_2016_06_02_m.pdf|2016.06.02]]<br /> **[[Media:Elektro1_V2_2016_06_09_m.pdf|2016.06.09]]<br /> **[[Media:Elektro1_V3_2016_06_23_m.pdf|2016.06.23]]<br /> <br /> *2016/17 ősz<br /> **[[Media:2016_12_21_V1_m.pdf|2016.12.21]]<br /> **[[Media:2017_01_06_V2_m.pdf|2017.01.06]]<br /> **[[Media:2017_01_13_V3_m.pdf|2017.01.13]]<br /> **[[Media:2017_01_20_V4_m.pdf|2017.01.20]]<br /> <br /> *2016/17 - kereszt:<br /> **[[Media:V1_2017_05_26_m.pdf|2017.05.26]]<br /> **[[Media:V2_2017_06_09_m.pdf|2017.06.09]]<br /> **[[Media:V3_2017_06_16_m.pdf|2017.06.16]]<br /> <br /> *2017/18 ősz<br /> **[[Media:Elektro1_2017_12_20_V1_m.pdf|2017.12.20]]<br /> **[[Media:Elektro1_2018_01_05_V2_m.pdf|2018.01.05]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2018/19 ősz<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2018_12_21.pdf|2018.12.21]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2019_01_04.pdf|2019.01.04]]<br /> |}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A tárgyra érdemes odafigyelni, mert az új, 2014-től érvényes tantervben a bukás félévcsúszást jelent!<br /> *Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.<br /> *A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.<br /> *Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektronika1_vizsga_2019_01_04.pdf&diff=195726 2019-01-10T19:50:46Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=195402 2018-12-27T20:17:31Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: 2018 ppzh</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Elektronika 1<br /> |tárgykód=VIHIAB02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=3<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html<br /> }}<br /> <br /> A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br /> <br /> A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br /> Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br /> <br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' Az új tárgy felvételéhez a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése kötelező. A régi tárgyból már csak vizsgakurzus indul.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> *''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br /> *''Dr. Pap László'' 2011/12 tavaszi félévben tartott előadásainak felvételei - [https://bme.videotorium.hu/hu/channels/1589/elektronika-1 Előadásvideók]<br /> *''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br /> *''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br /> *50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].<br /> *[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br /> *[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br /> <br /> == Nagyzárthelyi ==<br /> <br /> A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br /> <br /> A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br /> *Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br /> *A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és &quot;ingyen&quot; 20 pont.<br /> *Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br /> *Kisjelű analízis.<br /> <br /> Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 80%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:ZH_2016_11_07_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2017_10_27_zh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2018_10_29_zh_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika1_PZH_2015_04_10.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_pZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:PZH_2016_11_18_m.pdf| 2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2017_11_03_pzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_20181108_PZH_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Pótpót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2015tavasz_pótpótzh.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ppZH_2015_2016_osz.pdf.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:2016_12_12_PPZH_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2017_12_11_ppzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika1_ppzh_2018_12_14.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br /> <br /> A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br /> <br /> Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 45%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]<br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br /> *2009/10 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]<br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br /> **[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br /> **[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]<br /> <br /> *2014/15 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_07.pdf|2015.01.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_14.pdf|2015.01.14]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_21.pdf|2015.01.21]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_28.pdf|2015.01.28]]<br /> <br /> *2014/15:<br /> **[[Media:Elektronika1_elovizsga_2015_05_22.pdf|2015.05.22]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2015_05_27.pdf|2015.05.27]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_03.pdf|2015.06.03]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_05.pdf|2015.06.05]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_10.pdf|2015.06.10]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_17.pdf|2015.06.17]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2015/16:<br /> **[[Media:Elektro1_Vizsga1_2016_01_08_m.pdf|2016.01.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_2016_01_15_m.pdf|2016.01.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_V3_2016_01_22_m.pdf|2016.01.22]]<br /> **[[Media:Elektro1_V4_2016_01_27_m.pdf|2016.01.27]]<br /> <br /> *2015/16 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_V1_2016_06_02_m.pdf|2016.06.02]]<br /> **[[Media:Elektro1_V2_2016_06_09_m.pdf|2016.06.09]]<br /> **[[Media:Elektro1_V3_2016_06_23_m.pdf|2016.06.23]]<br /> <br /> *2016/17 ősz<br /> **[[Media:2016_12_21_V1_m.pdf|2016.12.21]]<br /> **[[Media:2017_01_06_V2_m.pdf|2017.01.06]]<br /> **[[Media:2017_01_13_V3_m.pdf|2017.01.13]]<br /> **[[Media:2017_01_20_V4_m.pdf|2017.01.20]]<br /> <br /> *2016/17 - kereszt:<br /> **[[Media:V1_2017_05_26_m.pdf|2017.05.26]]<br /> **[[Media:V2_2017_06_09_m.pdf|2017.06.09]]<br /> **[[Media:V3_2017_06_16_m.pdf|2017.06.16]]<br /> <br /> *2017/18 ősz<br /> **[[Media:Elektro1_2017_12_20_V1_m.pdf|2017.12.20]]<br /> **[[Media:Elektro1_2018_01_05_V2_m.pdf|2018.01.05]]<br /> <br /> *2018/19 ősz<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2018_12_21.pdf|2018.12.21]]<br /> |}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A tárgyra érdemes odafigyelni, mert az új, 2014-től érvényes tantervben a bukás félévcsúszást jelent!<br /> *Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.<br /> *A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.<br /> *Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektronika1_ppzh_2018_12_14.pdf&diff=195401 2018-12-27T20:16:28Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=195400 2018-12-27T20:13:23Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: 2018 első vizsga</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Elektronika 1<br /> |tárgykód=VIHIAB02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=3<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html<br /> }}<br /> <br /> A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br /> <br /> A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br /> Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br /> <br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' Az új tárgy felvételéhez a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése kötelező. A régi tárgyból már csak vizsgakurzus indul.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> *''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br /> *''Dr. Pap László'' 2011/12 tavaszi félévben tartott előadásainak felvételei - [https://bme.videotorium.hu/hu/channels/1589/elektronika-1 Előadásvideók]<br /> *''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br /> *''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br /> *50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].<br /> *[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br /> *[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br /> <br /> == Nagyzárthelyi ==<br /> <br /> A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br /> <br /> A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br /> *Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br /> *A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és &quot;ingyen&quot; 20 pont.<br /> *Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br /> *Kisjelű analízis.<br /> <br /> Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 80%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:ZH_2016_11_07_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2017_10_27_zh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2018_10_29_zh_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika1_PZH_2015_04_10.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_pZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:PZH_2016_11_18_m.pdf| 2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2017_11_03_pzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_20181108_PZH_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Pótpót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2015tavasz_pótpótzh.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ppZH_2015_2016_osz.pdf.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:2016_12_12_PPZH_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2017_12_11_ppzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br /> <br /> A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br /> <br /> Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 45%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]<br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br /> *2009/10 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]<br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br /> **[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br /> **[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]<br /> <br /> *2014/15 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_07.pdf|2015.01.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_14.pdf|2015.01.14]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_21.pdf|2015.01.21]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_28.pdf|2015.01.28]]<br /> <br /> *2014/15:<br /> **[[Media:Elektronika1_elovizsga_2015_05_22.pdf|2015.05.22]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2015_05_27.pdf|2015.05.27]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_03.pdf|2015.06.03]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_05.pdf|2015.06.05]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_10.pdf|2015.06.10]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_17.pdf|2015.06.17]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2015/16:<br /> **[[Media:Elektro1_Vizsga1_2016_01_08_m.pdf|2016.01.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_2016_01_15_m.pdf|2016.01.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_V3_2016_01_22_m.pdf|2016.01.22]]<br /> **[[Media:Elektro1_V4_2016_01_27_m.pdf|2016.01.27]]<br /> <br /> *2015/16 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_V1_2016_06_02_m.pdf|2016.06.02]]<br /> **[[Media:Elektro1_V2_2016_06_09_m.pdf|2016.06.09]]<br /> **[[Media:Elektro1_V3_2016_06_23_m.pdf|2016.06.23]]<br /> <br /> *2016/17 ősz<br /> **[[Media:2016_12_21_V1_m.pdf|2016.12.21]]<br /> **[[Media:2017_01_06_V2_m.pdf|2017.01.06]]<br /> **[[Media:2017_01_13_V3_m.pdf|2017.01.13]]<br /> **[[Media:2017_01_20_V4_m.pdf|2017.01.20]]<br /> <br /> *2016/17 - kereszt:<br /> **[[Media:V1_2017_05_26_m.pdf|2017.05.26]]<br /> **[[Media:V2_2017_06_09_m.pdf|2017.06.09]]<br /> **[[Media:V3_2017_06_16_m.pdf|2017.06.16]]<br /> <br /> *2017/18 ősz<br /> **[[Media:Elektro1_2017_12_20_V1_m.pdf|2017.12.20]]<br /> **[[Media:Elektro1_2018_01_05_V2_m.pdf|2018.01.05]]<br /> <br /> *2018/19 ősz<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2018_12_21.pdf|2018.12.21]]<br /> |}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A tárgyra érdemes odafigyelni, mert az új, 2014-től érvényes tantervben a bukás félévcsúszást jelent!<br /> *Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.<br /> *A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.<br /> *Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektronika1_vizsga_2018_12_21.pdf&diff=195399 2018-12-27T20:11:50Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&diff=195398 2018-12-27T20:07:46Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: aktualizált szóbeli; mintavizsga</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 2<br /> |tárgykód=VIHVAB01<br /> |kredit=6<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=3 db<br /> |szak=villany<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/<br /> |targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/<br /> |levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> * '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.<br /> * '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.<br /> * '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban<br /> *# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban<br /> *# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban <br /> *'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. <br /> *'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.<br /> A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:<br /> *&lt;math&gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&lt;/math&gt; <br /> Ahol KZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.<br /> Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen.<br /> *'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 25 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!<br /> '''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.<br /> <br /> == Jegyzetek, segédanyagok ==<br /> <br /> === Videotórium ===<br /> <br /> *[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei. <br /> <br /> === Fourier-transzformáció ===<br /> <br /> *[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]<br /> <br /> *[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]<br /> <br /> *[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami &quot;kikerült a tananyagból&quot;, az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)<br /> *[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!<br /> <br /> ===Jelek és rendszerek tankönyv===<br /> * [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> * [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> * [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> * [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> * [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> * [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> * [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> === Vizsgához segítség ===<br /> <br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.<br /> <br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi &quot;érdekességek&quot;.<br /> <br /> *Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:<br /> **[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]<br /> **[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]<br /> **[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]<br /> <br /> *[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.<br /> *[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája<br /> <br /> === Modulációs témakör ===<br /> <br /> A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.<br /> * A radarlab-os honlapról lementett &quot;rövid&quot; elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]<br /> * Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]<br /> * Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]<br /> <br /> === Nemlineáris hálózatok ===<br /> <br /> Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.<br /> <br /> === Oktatóvideók ===<br /> <br /> *[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === Matlab ===<br /> <br /> &lt;p style=&quot;color:red;&quot;&gt; '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' &lt;/p&gt;<br /> A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&lt;br /&gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> === ANDI ===<br /> <br /> A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:<br /> # Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába<br /> # Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése<br /> # Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:<br /> ## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''<br /> ## Parancs: '''c:'''<br /> ## Parancs: '''ANDI.exe'''<br /> # Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.<br /> # Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -&gt; '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.<br /> # Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.<br /> # Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.<br /> <br /> == Házi feladatok ==<br /> <br /> A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.<br /> <br /> A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> === Első házi, folytonos időből ===<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!''' <br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10<br /> <br /> *[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03<br /> <br /> *[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8<br /> <br /> *[[:File:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> === Második házi, diszkrét időből ===<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]<br /> <br /> *[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]<br /> <br /> *[[:File:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Zárthelyik ==<br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> === ZH ===<br /> *[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]<br /> *[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> *[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> *[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 25 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).<br /> <br /> Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.<br /> <br /> [[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!<br /> <br /> === Régi vizsgafeladatsorok ===<br /> <br /> Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.<br /> Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)<br /> <br /> ==== Jó minőségű képek, &quot;hivatalos&quot; megoldásokkal ====<br /> <br /> Célszerű időrendben hátrafelé haladni.<br /> <br /> Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!<br /> <br /> [[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2003/04 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]<br /> *2006/07:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]<br /> *2006/07 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]<br /> *2007/08 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]<br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]<br /> *2008/09 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]<br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]<br /> <br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]<br /> *2010/11 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]<br /> **[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]<br /> *2011/12 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]<br /> **[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]<br /> **[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]<br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]<br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]<br /> *2014/15:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]<br /> **[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]<br /> *2014/15 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]<br /> **[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]<br /> *2015/16:<br /> **[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]<br /> **[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]<br /> **[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2015/16 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]<br /> *2018/19:<br /> **[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]<br /> |}<br /> <br /> ==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====<br /> <br /> Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]<br /> <br /> === Gondolatok a szóbeliről ===<br /> <br /> '''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!<br /> <br /> * ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés. <br /> * ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....<br /> * ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.<br /> * ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.<br /> * ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...<br /> * ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.<br /> * ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.<br /> * ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...<br /> * ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.<br /> Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.<br /> <br /> Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.<br /> <br /> 2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]<br /> <br /> Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.<br /> <br /> *[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf&diff=195397 2018-12-27T20:05:13Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf&diff=195396 2018-12-27T20:03:56Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A3_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek&diff=194983 2018-12-14T14:56:55Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A3&lt;br/&gt;villamosmérnököknek<br /> |tárgykód=TE90AX09<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/<br /> |targyhonlap=http://math.bme.hu/~asimon/index.html#A3<br /> }}<br /> <br /> A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakban tanultakon alapszik, ezért ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket naprakészen tartani a tárgy hallgatása során.<br /> <br /> A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):<br /> * Differenciálegyenletek<br /> * Vektoranalízis<br /> * &lt;del&gt;Komplex függvénytan&lt;/del&gt; (2017 ősztől nem tananyag, szabadon választható tárgyként felvehető a [[Komplex függvénytan mérnököknek]])<br /> <br /> Az első zárthelyi csak a differenciálegyenletekből áll. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során egy darab nagy zárthelyit kell teljesíteni (2017 ősztől, előtte kettő kellett). Általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során a ZH egyszer pótolható, valamint írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. &lt;del&gt;A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze.&lt;/del&gt; Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:<br /> **Ha a zárthelyi pontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2<br /> **Ha a zárthelyi pontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD<br /> :24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Elméleti összefoglalók ===<br /> <br /> <br /> * '''&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;Kiemelt jegyzet:&lt;/span&gt;''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.<br /> * [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni <br /> * [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat<br /> * [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek<br /> * [[Media:vill_anal3_Sereny_Gyorgy_Formalis_es_Szemleletes_Vektoranalizis.pdf|Sereny Gy., Formális és szemléletes vektoranalízis]]<br /> <br /> === Gyakorló feladatok ===<br /> <br /> * [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül<br /> * [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül<br /> * [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is<br /> * [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel<br /> * [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával <br /> <br /> ===Egyéb segédanyagok===<br /> <br /> * [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''<br /> * [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!<br /> * [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz<br /> * [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok<br /> ==== Thomas-féle Kalkulus ====<br /> Nincs lefedve a magasabbrendű diffegyenletek, komplex változós analízis<br /> * [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] '''9. fejezet (elsőrendű diffegyenletek)'''<br /> * [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3] '''16. fejezet (vektoranalízis)'''<br /> <br /> == Régi ZH-k ==<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott= 2017 ősz előtti ZH-k<br /> |szöveg= <br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> {{{!}} style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> {{!}} style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; {{!}}<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF{{!}}2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF{{!}}2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF{{!}}2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf{{!}}2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf{{!}} 2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg{{!}}2013/14 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH1.jpg{{!}}2014/15 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_1.zh_2015tavasz.pdf{{!}}2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_1.zh_2015ösz.pdf{{!}}2015/16 ősz]] <br /> *[[Media:matek3_1ZH_2016ősz.pdf {{!}}2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> {{!}} style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; {{!}}<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF{{!}}2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF{{!}}2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF{{!}}2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF{{!}}2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2014_ősz_pótZH1.pdf{{!}}2014/15 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf{{!}}2015/16 ősz]] <br /> {{!}}}<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> {{{!}} style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> {{!}} style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; {{!}}<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF{{!}}2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF{{!}}2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF{{!}}2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF{{!}}2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf{{!}}2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf{{!}}2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH2.jpg{{!}}2014/15 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2.zh_2015tavasz.pdf{{!}}2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2.zh_2015ösz.pdf{{!}}2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> * 2016/17 ősz [[Media:A3_2zh_2016.pdf{{!}}feladatlap]] és [[Media:A3_2zh_2016_mo.pdf{{!}}megoldás]]<br /> {{!}} style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; {{!}}<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF{{!}}2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF{{!}}2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF{{!}}2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf{{!}}2015/16 ősz]] <br /> {{!}}}<br /> <br /> }}<br /> <br /> == Zárthelyi ==<br /> {{{!}} style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> {{!}} style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; {{!}}<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> *[[Media:Matek3_zh_201718_1.pdf {{!}}2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> {{!}} style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; {{!}}<br /> === Pót ZH ===<br /> {{!}}}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> ===Írásbeli vizsga===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 90%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 30%;&quot; |<br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2006/07:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]<br /> **[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal<br /> **[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 30%;&quot; |<br /> <br /> *2011/12:<br /> **[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]<br /> <br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]<br /> <br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal<br /> **[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2014/15:<br /> **[[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23.pdf|2014.12.23]] - [[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[media:A3_vizsga2.pdf|2015.01.07]] - [[media:vizsga2_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[media:A3_vizsga3.pdf|2015.01.14]] - [[media:vizsga3_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[media:A3_vizsga4.pdf|2015.01.21]] - [[media:Vizsga4_mo.pdf|megoldások]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 90%;&quot; |<br /> <br /> *2014/2015 - kereszt:<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2015_05_28.jpg|2015.08.28]]<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_04.pdf|2015.06.04]]<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_11.jpg|2015.06.11]]<br /> <br /> *2015/2016:<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2015_12_22.jpg|2015.12.22]]- megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2016_01_07.pdf|2016.01.07]]- megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2016_01_14.pdf|2016.01.14]]- megoldásokkal<br /> <br /> *2015/2016. - Simon-féle kereszt:<br /> **[[Media:mateka3x_vizsga1_201516tavasz.jpg|2016.06.03.]]<br /> **[[Media:Mateka3x_vizsga2_201516tavasz.jpg|2016.06.10.]] - [[Media:Mateka3x_vizsga2_201516tavasz_megoldas.jpg|megoldások]]<br /> <br /> *2016/2017 ősz<br /> **[[Media:a3_20162017ősz_1._v.pdf|2016.12.22.]] -megoldással<br /> <br /> *2017/2018 ősz<br /> **[[Media:A3_vizsga1_20171221.pdf|2017.12.21.]] - [[Media:A3_vizsga1_20171221_m.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:A3_vizsga2_20170104.pdf|2018.01.04]] - [[Media:A3_vizsga2_20170104_m.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:A3_3.vizsga_2018_megoldásokkal.pdf|2018.01.11. - megoldásokkal]] <br /> **[[Media:A3_4.vizsga_megoldásokkal.pdf| 2018.01.18. - megoldásokkal]]<br /> <br /> *2017/2018 tavasz<br /> **[[Media:A3_vizsga1_20180531.jpg|2018.05.31]]<br /> **[[Media:A3_vizsga2_20180607_m.jpg|2018.06.07 - megoldásokkal]]<br /> |}<br /> <br /> === Szóbeli vizsga ===<br /> <br /> *2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.<br /> <br /> *2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.<br /> <br /> *[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''<br /> <br /> *[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.<br /> <br /> == Témakörök ==<br /> <br /> {{TODO}}<br /> <br /> '''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''<br /> <br /> # [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]<br /> # [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]<br /> # [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]<br /> # [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]<br /> # [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]<br /> # [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]<br /> # [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]<br /> # [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]<br /> # [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]<br /> # [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]<br /> # [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]<br /> # [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]<br /> # [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.<br /> *Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - &quot;Elfogynak a könnyű feladatok&quot;.<br /> *Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.<br /> *Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.<br /> *Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Elektrotechnika&diff=194982 2018-12-14T14:48:25Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: 2. pótZH</p> <hr /> <div>'''2015 őszi félévétől a régi és az új tanterv szerint haladóknak is az új tárgy indul. A régi tárgyhoz képest apróbb változások vannak a követelményekben.'''<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Elektrotechnika<br /> |tárgykód=VIVEAB00<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=VET<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |labor=5 alkalom<br /> |levlista=eltech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEAB00/<br /> |targyhonlap=https://vet.bme.hu/?q=tantargyak/elektrotechnika<br /> }}<br /> <br /> Megalapozza a [[Villamos energetika]] tárgyat és egyben elméleti és gyakorlati megalapozás azok részére, akik a Villamos energetika szakirányon folytatják a tanulmányaikat.<br /> <br /> A tantárgycélkitűzése az elektrotechnika alapjainak bemutatása. Az elektrotechnikai gyakorlatban alkalmazott számítási módszerek ismertetése. A bemutatott módszerek alkalmazása gyakorlati példák megoldásával. Az egy- és háromfázisú transzformátorok működése, szimmetrikus állandósult állapotának vizsgálatára alkalmas alapvető módszerek ismertetése. Az alapvető elektromechanikai átalakítók mágneses terének ismertetésére alapozva ezek működési elveinek ismertetése. A teljesítményelektronika és a villamos hajtástechnika alapjainak bemutatása, fokozatosan felépítve. Az elektrotechnika környezetvédelmi vonatkozásai, az elektromágneses összeférhetőség alapjai. A villamos biztonságtechnika és az érintésvédelem tárgyalása. A villamos energia alapvető tárolási módszereinek és eszközeinek ismertetése. Az elektrotechnika korszerű és a jövőben várható lényeges alkalmazásainak áttekintése és ismertetése. <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételéhez szükséges a [[Jelek és rendszerek 1]] kreditének megszerzése, bár a valóságban kevés Jelek 1-es anyagra hivatkoznak a tárgyban, viszont sok minden szóba kerül a [[Fizika 2]] tananyagából.<br /> *'''Laborok:''' A félév során 5 labormérést kell teljesíteni (egy pótmérésre van lehetőség), melyek mindegyike elején beugró van. Alaposan fel kell készülni rájuk a segédletből, mert könnyen kidobhatnak, legfőképpen a nagyfeszültségű kisülések labornál! <br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 darab, egyenként 50 pontos nagyzárthelyit kell megírni, mindkettőt külön-külön legalább 40 %-ra (20 pont). Mindkét zárthelyi feleletválasztós/számolós feladatokból áll.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során kiadnak néhány szorgalmi házi feladatot. Ezek megoldása nem kötelező, de jó megoldás esetén, akár 1 jeggyel is javítható az egyik zárthelyi eredménye.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A két legalább elégséges ZH pontszámát összegzik és százalékot képeznek belőle. Az 5 sikeres mérésre kapott jegyeket átlagolják és százalékot képeznek belőle. Ezután a ZH százalékot 2/3, a labor százalékot pedig 1/3 súllyal összeátlagolják. Az elégségeshez legalább 40%-ot kell elérni!<br /> *'''Ponthatárok:'''<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39.99 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54.99 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69.99 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84.99 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Laborok ellenőrző kérdéseinek kidolgozása ==<br /> <br /> Minden labor elején egy 10-15 perces beugrót kell írni. Mivel a laborvezető határozza meg a tényleges beugró kérdéseket, így ezek csak iránymutatásul szolgálnak, ettől lényegesen eltérő kérdéseket is feltehetnek. Tehát ezen anyagok megtanulása '''NEM''' mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól!<br /> <br /> Felhívnám a figyelmet arra, hogy a feszültségNÉLKÜLI és feszültségMENTES állapot összekeverése súlyos hibának számít és a beugró esetében ez az egy hiba is a beugró sikertelenségével járhat! - Shad<br /> <br /> Továbbá nagyon fontos a mérési útmutató ismerete és értése, a piros részekkel szedett biztonsági kérdésekre a válasz ismerete.<br /> <br /> *[[Media:1.lab_nagyfesz_ell.pdf|Nagyfeszültségű kisülések vizsgálata (2018)]] - biztonságtechnikai résszel együtt<br /> *[[Media:eltech_labors_érintés_2012ősz.pdf|Érintésvédelem]] - újabb verzió: [[Media:2.lab_érintésv_ell.pdf|Érintésvédelem (2018)]] <br /> *[[Media:eltech_labors_traffo_2012ősz.pdf|Transzformátorok]]<br /> *[[Media:eltech_labors_villamosgépek_2012ősz.pdf|Villamosgépek]] - újabb verzió: [[Media:4.lab_villgépek_ell.pdf|Villamos gépek (2018)]]<br /> *[[Media:eltech_labors_nemkonv_2012ősz.pdf|Nemkonvencionális energiaátalakítók]]<br /> <br /> == ZH segédanyagok ==<br /> A ZH-k anyaga évről-évre változik, ezért nem egységesek a kidolgozások. Ha valakinek van ideje és kedve, az átültethetné ezeket a kidolgozásokat a lentebb már létrehozott wikilapokra. Annak nincs sok értelme, hogy minden évben a korábbi évekkel 90%-ban redundáns kidolgozások szülessenek. Sokkal hatékonyabb lenne, egy wikis kidolgozás, amit lehet módosítani/bővíteni is utólag.<br /> <br /> '''Figyelem:''' Újabban elterjedt az a ZH feladat konvenció, hogy a kérdéseket először tömören, egy sorban leírják, majd alá &quot;ajánlásokat&quot; adnak a kidolgozásra (például: [[Media:eltech_zh3_2012.12.03.pdf|2012 őszi 3. ZH]]).&lt;br/&gt;Ezek valójában nem ajánlások, hanem ezek alapján adják a pontokat, szóval érdemes minden pontra részletesen kitérni.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Első ZH ===<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Második ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh2s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2009ősz.pdf|2009 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Harmadik ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh3s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2009ősz.pdf|2009 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh3s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Ellenőrző kérdések kidolgozásai ===<br /> <br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - A - Az elektrotechnika alapjai|A - Az elektrotechnika alapjai]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - B - Mágneses és szupravezető anyagok|B - Mágneses és szupravezető anyagok]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - C - Gyakorlati áramkör-számítási technikák|C - Gyakorlati áramkör-számítási technikák]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - D - Villamosenergia-átalakítók|D - Villamosenergia-átalakítók]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - E - Transzformátorok|E - Transzformátorok]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - F - Elektromechanikai átalakítók, forgó mozgás|F - Elektromechanikai átalakítók, forgó mozgás]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - G - Elektromechanikai átalakítók működési elvei|G - Elektromechanikai átalakítók működési elvei]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - H - Elektrotechnikai környezetvédelem|H - Elektrotechnikai környezetvédelem]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - I - Elektrotechnikai alkalmazások és fejlődési trendek|I - Elektrotechnikai alkalmazások és fejlődési trendek]]<br /> <br /> === Egyéb segédanyagok ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_laborészh_allinone_2010ősz.pdf|All In One jegyzet (2010)]] - Diasorok és minden egyéb anyag tematikusan összeollózva egy helyre<br /> *[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Háromfázisú vektorok]]<br /> *[[Media:eltech_egyéb_szechenyisjegyzet.pdf|Széchenyi István Egyetem - Elektrotechnika jegyzet]]<br /> *[[:File:Elektrotechnika_II.ZH_kidolgozás.pdf|Elektrotechnika II.ZH kidolgozás]]<br /> <br /> == Nagyzárthelyik ==<br /> <br /> A ZH tematika évről-évre változik annak függvényében, hogy adott évben milyen sorrendben mentek le az anyagrészek és hogy haladtatok.&lt;br/&gt;Így az itt szereplő anyagok '''nem teljesen ''' fedik a mostani számonkérések anyagát, csak mint egy útmutatásul szolgálnak.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%; &quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Első ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh1_2007ősz.pdf|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh1_2009ősz.PDF|2009/10 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1_2011.10.04.pdf|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2018ősz.pdf|2018/19 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Második ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Eltech_zh2_2009ősz.PDF|2009/10 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh2_2012ősz.PDF|2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh2_2018ösz_teljes.pdf|2018/19 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh2pot_201819osz.pdf|2018/19 ősz]]- pótZH (csak első rész)<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Harmadik ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh3_2007ősz.pdf|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh3_2010ősz.PDF|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3_2012.12.03.pdf|2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_pzh3_2012.12.14.pdf|2012/13 ősz]] - pótZH<br /> *[[media:Eltech_zh3_2014ősz.jpg|2014/15 ősz]]<br /> *[[media:Eltech_zh3_pót_2014ősz.jpg|2014/15 ősz]] - pótZH<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Szorgalmi házi feladat ==<br /> <br /> A házi feladat '''nem kötelező''', de általában minden félévben feldobnak az oktatók pár témát, amelyet kidolgozva lehet +1 jeggyel növelni az egyik nagyZH eredményét.&lt;br/&gt;Kiemelkedően színvonalas munka esetén, akár direktben a félévközi eredmény is növelhető +1 jeggyel (bár ez nem biztos).&lt;br/&gt;Sem az itt elérhető anyagokat, sem bármilyen más netes anyagot '''nem éri meg másolni''', mert azt rögtön kiszúrják és nem kapsz rá semmit.<br /> <br /> Példák házi feladatokra:<br /> <br /> *[[Media:eltech_hf_megújuló.pdf|Megújuló energiaforrások]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> * A tárgy alapvetően nem nehéz. A zárthelyiken 90%+ esetben tényleg szó szerint a kiadott ellenőrző kérdéseket kérik vissza. Ha azokat alaposan megtanulod, nagy meglepetés nem érhet.<br /> * A laborok elején írandó beugrót tényleg komolyan kell venni. Legfőképpen a nagyfeszültségű kisülések laborét, hiszen ott ha valamit nagyon elbénázol, akár komolyabb sérülés is lehet! Éppen ezért aki nem tudja csukott szemmel oda-vissza álmából is felébresztve elmondani a feszültségmentesítés 5 szabványos lépését HIBÁTLANUL, azt azon nyomban küldik is haza!<br /> * Érdemes bemenni megtekintésre, mert ha szerencséd van 1-2-3 pontot simán össze lehet szedni.<br /> * A ZH-kat nagyon lassan javítják ki, 1-2 hétnél korábbra ne várjátok. Ha túlcsúsznak az általuk hírdetett időponton, akkor sem érdemes idegeskedni, mert az is előfordult már, hogy csak a megtekintés előtti percekben végeztek a javítással.<br /> * A nagyfeszültségű kisülések laborba hosszúnadrágban (zárt ruházat) kell menni, kivétel nincs (rövidnadrágban nem engednek be, beugrót sem írhatsz)!!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Eltech_zh2pot_201819osz.pdf&diff=194981 2018-12-14T14:46:43Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A2f_-_Vektorf%C3%BCggv%C3%A9nyek&diff=194968 2018-12-13T14:05:39Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: új zárthelyi az újakhoz</p> <hr /> <div>{{Új_tárgy|Matematika A2a - Vektorfüggvények}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A2 - Vektorfüggvények<br /> |tárgykód=TE90AX26<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX26<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=488&amp;targy-nev=Matematika+A2a+-+Vektorf%fcggv%e9nyek|levlista=matek2ATsch.bme.hu<br /> |levlista=matek2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> A '''Matematika A2 – Vektorfüggvények''' nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyra. Kreditjének megszerzése szükséges a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]] című tárgyak felvételéhez, melyek teljesítéséhez nélkülözhetetlen a többváltozós függvényekről szóló anyagrész ismerete. A tárgy anyagának sok része felbukkan még a későbbiekben, így fontos a tanultak alapos begyakorlása.<br /> <br /> A tárgy tematikája három fő részre bontható:<br /> *Lineáris algebra<br /> *Végtelen sorok<br /> *Többváltozós függvények<br /> <br /> Az első ZH többnyire a lineáris algebra témakörét kéri számon, a második a többváltozós függvényeket és a sorokat. A készülés során érdemes időrendben visszafelé haladni, mert a ZH-k stílusa változott az évek során.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során kettő darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. A félévközi jegy megszerzéséhez mindkettő ZH-n el kell érni 40%-ot.<br /> <br /> *'''Félévközi jegy:''' A kettő ZH átlagának alapján: 40-55% : elégséges (2) 56-70% : közepes (3) 71-85% : jó (4) 86-100%: jeles (5)<br /> <br /> *'''Szigorlat:''' A tárgyhoz szigorlat tartozik, amely a Matek A1 és A2 tárgyak anyagát kéri számon. Bővebben: [[Matematika szigorlat A2]]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Hivatalos jegyzetek===<br /> *[[Média:Matek2_Kovács_Zoltán__Lineáris_algebra_I.PDF|Kovács Zoltán: Lineáris algebra I.]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Számsorozatok.pdf‎|Kónya Ilona: Számsorozatok]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Numerikus_sorok.PDF|Kónya Ilona: Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_Farkas_Barnabás__Többváltozós_analízis.PDF|Farkas Barnabás: Többváltozós analízis]]<br /> *[[Média:Matek2_Kétváltozós_függvények.PDF|Kétváltozós függvények]] - Példákkal és szemléletes ábrákkal<br /> <br /> ===Tömör, tematikus összefoglalók===<br /> *[[Média:Matek2_Wettl_Ferenc_Lineáris_algebra_összefoglaló.pdf‎|Lineáris algebra 1]]<br /> *[[Média:Matek2_Horváth__Lineáris_algebra_összefoglaló.PDF|Lineáris algebra 2]]<br /> *[[Média:Matek2_sorok_összefoglaló.PDF|Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_többváltozós_függvények_összefoglaló.PDF|Többváltozós függvények]]<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_összefoglaló_Rátky_Marcell.PDF|Képletgyűjtemény]]<br /> <br /> ===Kidolgozott szóbeli tételek===<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_Ky_kidolgozott_tételsor.PDF|Tételkidolgozás (2006)]]<br /> *[[Media:Anal2 Tételek kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Tételkidolgozás (2013)]]<br /> *[[Media:Anal2 Minimum követelmények kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Minimumkövetelmény (2013)]]<br /> <br /> ===További hasznos jegyzetek, linkek===<br /> *[http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google PageRank számítása mátrix műveletekkel] - egy érdekes gyakorlati példa, a ppt-hez tartozó feladatlappal: [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googleworksheet.pdf]<br /> * [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3] '''10, 12-14. fejezetek (többváltozós deriválás), a 15. fejezet (többváltozós integrálás) és a 11. fejezet vége (hatványsor, Fourier-sor) Nincs lefedve a lineáris algebra (mátrixok, lineáris egyenletrendszerek, vektorterek)'''<br /> <br /> ==Első zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 60%;&quot; |<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_2015tavasz.jpg|2014/15 tavasz]]<br /> * 2016 tavasz [[Media:a2_1.zh_2016tavasz.jpg | feladatsora (nem teljes)]] és [[Media:a2_1.zh_2016tavasz_mo.pdf | megoldása]] - (Pitrik József előadó)<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2017tavasz.jpg|2016/17 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek2_1zh_201617.pdf|2016/17 tavasz]] - pót és pótpót zh megoldással<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Második zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot;|<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:MatekA2X_zh2_2015osz.jpg|2015/2016. ősz (kereszt)]]<br /> *[[Media:a2_2.zh_2016tavasz_pitrik.pdf |2016 tavasz]] - megoldással (Pitrik József előadó)<br /> *[[Media:Matek2_zh2_2017tavasz.jpg |2016/17 tavasz]] - megoldással<br /> *[[Media:Matek2_2pzh_2017tavasz_mo.pdf|2016/17 tavasz]]- pót és pótpót zh megoldással<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2017_18tavasz.pdf|2017/18 tavasz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Régebbi zárthelyik==<br /> A tárgyból egy rövid időszak után (mikor három volt) újra két zárthelyi van, a régi tanterv szerinti A2-ben 2 zárthelyi volt, illetve vizsgás volt. Régebbi zárthelyik itt találhatók:<br /> <br /> '''Első zárthelyi'''<br /> <br /> ''BSc képzés''<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2011tavasz.PDF|2010/11 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013tavasz_megoldokulcs.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_pzh_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013_ősz_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> <br /> ''Régi ötéves képzés''<br /> <br /> *[[Média:Matek2 zh1 1996tavasz megoldokulcs.PDF|1995/96 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1999tavasz_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2000tavasz_megoldokulcs.PDF|1999/00 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_Ky.PDF|2001/02 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2004tavasz.PDF|2003/04 tavasz]]<br /> <br /> '''Második zárthelyi'''<br /> <br /> ''BSc képzés''<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2011tavasz.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2 zh2 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2013_ősz_kereszt_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> <br /> ''Régi ötéves képzés''<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1997/98 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1999tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> <br /> '''Harmadik zárthelyi'''<br /> <br /> * [[Media:a2_3.zh_2016tavasz_pitrik.pdf | 2016 tavasz]]- megoldással (Pitrik József előadó)<br /> * [[Media:Matek2_zh3_2017tavasz.jpg | 2016/17 tavasz]]- megoldással<br /> *[[Media:Matek2_3pzh_2017tavasz_mo.pdf|2016/17 tavasz]]- pót és pótpót zh megoldással<br /> <br /> <br /> ==Régi vizsgák==<br /> Az új Matek A2 már nem vizsgás, de a ZH-ra való készüléshez jól jöhetnek.<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi vizsgák'''<br /> |szöveg= <br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-05-31_Horváth_megoldokulcs.PDF|2006.05.31]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-01_Ky.PDF|2006.06.01]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-07_Serény.PDF|2006.06.07]]<br /> *2006/07 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-02.PDF|2007.01.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-15.PDF|2007.01.15]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-22.PDF|2007.01.22]]<br /> *2006/07:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_elso.PDF|2007.05.30]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_masodik.PDF|2007.06.06]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-06-20_negyedik.PDF|2007.06.20]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2008tavasz_masodik.PDF|2008.06.04]] – [[Matematika A2a - Vektorfüggvények - Vizsga, 2008.06.04.|megoldásokkal]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_regi_megoldokulcs.PDF|2008.06.11]] - megoldásokkal<br /> *2008/09:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2009.05.27]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_masodik.PDF|2009.06.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2009.06.10]] - megoldásokkal<br /> *2009/10:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2010.05.26]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_masodik_megoldokulcs.PDF|2010.06.02]] - megoldásokkal<br /> *2010/11 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-12-22.PDF|2010.12.22]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-04.PDF|2010.01.04]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-01-06_megoldokulcs.PDF|2011.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-11_megoldokulcs.PDF|2010.01.11]] - megoldásokkal<br /> *2010/11:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_elso.PDF|2011.05.26]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_masodik.pdf|2011.06.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-06-09.PDF|2011.06.09]]<br /> *2011/12 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-01-12.PDF|2012.01.12]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-24.PDF|2012.05.24]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-31.PDF|2012.05.31]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-07.PDF|2012.06.07]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-14.PDF|2012.06.14]]<br /> *2012/13 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012osz_harmadik.PDF|2013.01.10]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_20130530.PDF|2013.05.30]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013_06_06.pdf|2013.06.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013_06_13.pdf|2013.06.13]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga-2013-06-20.pdf|2013.06.20]] - megoldásokkal<br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_03.PDF|2014.01.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_09_masodik_alkalom.pdf|2014.01.09]] - megoldásokkal<br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga1_2014-05-29_Pitrik.pdf|2014.05.29]] – [[Media:Matek2_vizsga1_2014-05-29_Pitrik-mo.pdf|megoldásokkal]]<br /> **[[Media:Matek2_vizsga2_2014-06-05_Pitrik.pdf|2014.06.05]] – [[Media:Matek2_vizsga2_2014-06-05_Pitrik-mo.pdf|megoldásokkal]]<br /> **[[Media:Matek2_vizsga3_2014-06-12_Pitrik.pdf|2014.06.12]] – [[Media:Matek2_vizsga3_2014-06-12_Pitrik-mo.pdf|megoldásokkal]]<br /> **[[Media:Matek2_vizsga4_2014-06-19_Pitrik.pdf|2014.06.19]] – [[Media:Matek2_vizsga4_2014-06-19_Pitrik-mo.pdf|megoldásokkal]]|}<br /> }}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében (főleg a diffegyenleteknél) nagyon jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *A tárgy alapvetően nem nehéz. Érdemes gyakorlatra járni, mert a legtöbb gyakorlatvezető nagyon jól magyaráz.<br /> *Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Elektrotechnika&diff=194967 2018-12-13T13:54:09Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: </p> <hr /> <div>'''2015 őszi félévétől a régi és az új tanterv szerint haladóknak is az új tárgy indul. A régi tárgyhoz képest apróbb változások vannak a követelményekben.'''<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Elektrotechnika<br /> |tárgykód=VIVEAB00<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=VET<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |labor=5 alkalom<br /> |levlista=eltech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEAB00/<br /> |targyhonlap=https://vet.bme.hu/?q=tantargyak/elektrotechnika<br /> }}<br /> <br /> Megalapozza a [[Villamos energetika]] tárgyat és egyben elméleti és gyakorlati megalapozás azok részére, akik a Villamos energetika szakirányon folytatják a tanulmányaikat.<br /> <br /> A tantárgycélkitűzése az elektrotechnika alapjainak bemutatása. Az elektrotechnikai gyakorlatban alkalmazott számítási módszerek ismertetése. A bemutatott módszerek alkalmazása gyakorlati példák megoldásával. Az egy- és háromfázisú transzformátorok működése, szimmetrikus állandósult állapotának vizsgálatára alkalmas alapvető módszerek ismertetése. Az alapvető elektromechanikai átalakítók mágneses terének ismertetésére alapozva ezek működési elveinek ismertetése. A teljesítményelektronika és a villamos hajtástechnika alapjainak bemutatása, fokozatosan felépítve. Az elektrotechnika környezetvédelmi vonatkozásai, az elektromágneses összeférhetőség alapjai. A villamos biztonságtechnika és az érintésvédelem tárgyalása. A villamos energia alapvető tárolási módszereinek és eszközeinek ismertetése. Az elektrotechnika korszerű és a jövőben várható lényeges alkalmazásainak áttekintése és ismertetése. <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételéhez szükséges a [[Jelek és rendszerek 1]] kreditének megszerzése, bár a valóságban kevés Jelek 1-es anyagra hivatkoznak a tárgyban, viszont sok minden szóba kerül a [[Fizika 2]] tananyagából.<br /> *'''Laborok:''' A félév során 5 labormérést kell teljesíteni (egy pótmérésre van lehetőség), melyek mindegyike elején beugró van. Alaposan fel kell készülni rájuk a segédletből, mert könnyen kidobhatnak, legfőképpen a nagyfeszültségű kisülések labornál! <br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 darab, egyenként 50 pontos nagyzárthelyit kell megírni, mindkettőt külön-külön legalább 40 %-ra (20 pont). Mindkét zárthelyi feleletválasztós/számolós feladatokból áll.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során kiadnak néhány szorgalmi házi feladatot. Ezek megoldása nem kötelező, de jó megoldás esetén, akár 1 jeggyel is javítható az egyik zárthelyi eredménye.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A két legalább elégséges ZH pontszámát összegzik és százalékot képeznek belőle. Az 5 sikeres mérésre kapott jegyeket átlagolják és százalékot képeznek belőle. Ezután a ZH százalékot 2/3, a labor százalékot pedig 1/3 súllyal összeátlagolják. Az elégségeshez legalább 40%-ot kell elérni!<br /> *'''Ponthatárok:'''<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39.99 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54.99 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64.99 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79.99 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Laborok ellenőrző kérdéseinek kidolgozása ==<br /> <br /> Minden labor elején egy 10-15 perces beugrót kell írni. Mivel a laborvezető határozza meg a tényleges beugró kérdéseket, így ezek csak iránymutatásul szolgálnak, ettől lényegesen eltérő kérdéseket is feltehetnek. Tehát ezen anyagok megtanulása '''NEM''' mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól!<br /> <br /> Felhívnám a figyelmet arra, hogy a feszültségNÉLKÜLI és feszültségMENTES állapot összekeverése súlyos hibának számít és a beugró esetében ez az egy hiba is a beugró sikertelenségével járhat! - Shad<br /> <br /> Továbbá nagyon fontos a mérési útmutató ismerete és értése, a piros részekkel szedett biztonsági kérdésekre a válasz ismerete.<br /> <br /> *[[Media:1.lab_nagyfesz_ell.pdf|Nagyfeszültségű kisülések vizsgálata (2018)]] - biztonságtechnikai résszel együtt<br /> *[[Media:eltech_labors_érintés_2012ősz.pdf|Érintésvédelem]] - újabb verzió: [[Media:2.lab_érintésv_ell.pdf|Érintésvédelem (2018)]] <br /> *[[Media:eltech_labors_traffo_2012ősz.pdf|Transzformátorok]]<br /> *[[Media:eltech_labors_villamosgépek_2012ősz.pdf|Villamosgépek]] - újabb verzió: [[Media:4.lab_villgépek_ell.pdf|Villamos gépek (2018)]]<br /> *[[Media:eltech_labors_nemkonv_2012ősz.pdf|Nemkonvencionális energiaátalakítók]]<br /> <br /> == ZH segédanyagok ==<br /> A ZH-k anyaga évről-évre változik, ezért nem egységesek a kidolgozások. Ha valakinek van ideje és kedve, az átültethetné ezeket a kidolgozásokat a lentebb már létrehozott wikilapokra. Annak nincs sok értelme, hogy minden évben a korábbi évekkel 90%-ban redundáns kidolgozások szülessenek. Sokkal hatékonyabb lenne, egy wikis kidolgozás, amit lehet módosítani/bővíteni is utólag.<br /> <br /> '''Figyelem:''' Újabban elterjedt az a ZH feladat konvenció, hogy a kérdéseket először tömören, egy sorban leírják, majd alá &quot;ajánlásokat&quot; adnak a kidolgozásra (például: [[Media:eltech_zh3_2012.12.03.pdf|2012 őszi 3. ZH]]).&lt;br/&gt;Ezek valójában nem ajánlások, hanem ezek alapján adják a pontokat, szóval érdemes minden pontra részletesen kitérni.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Első ZH ===<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Második ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh2s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2009ősz.pdf|2009 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Harmadik ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh3s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2009ősz.pdf|2009 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh3s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Ellenőrző kérdések kidolgozásai ===<br /> <br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - A - Az elektrotechnika alapjai|A - Az elektrotechnika alapjai]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - B - Mágneses és szupravezető anyagok|B - Mágneses és szupravezető anyagok]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - C - Gyakorlati áramkör-számítási technikák|C - Gyakorlati áramkör-számítási technikák]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - D - Villamosenergia-átalakítók|D - Villamosenergia-átalakítók]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - E - Transzformátorok|E - Transzformátorok]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - F - Elektromechanikai átalakítók, forgó mozgás|F - Elektromechanikai átalakítók, forgó mozgás]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - G - Elektromechanikai átalakítók működési elvei|G - Elektromechanikai átalakítók működési elvei]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - H - Elektrotechnikai környezetvédelem|H - Elektrotechnikai környezetvédelem]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - I - Elektrotechnikai alkalmazások és fejlődési trendek|I - Elektrotechnikai alkalmazások és fejlődési trendek]]<br /> <br /> === Egyéb segédanyagok ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_laborészh_allinone_2010ősz.pdf|All In One jegyzet (2010)]] - Diasorok és minden egyéb anyag tematikusan összeollózva egy helyre<br /> *[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Háromfázisú vektorok]]<br /> *[[Media:eltech_egyéb_szechenyisjegyzet.pdf|Széchenyi István Egyetem - Elektrotechnika jegyzet]]<br /> *[[:File:Elektrotechnika_II.ZH_kidolgozás.pdf|Elektrotechnika II.ZH kidolgozás]]<br /> <br /> == Nagyzárthelyik ==<br /> <br /> A ZH tematika évről-évre változik annak függvényében, hogy adott évben milyen sorrendben mentek le az anyagrészek és hogy haladtatok.&lt;br/&gt;Így az itt szereplő anyagok '''nem teljesen ''' fedik a mostani számonkérések anyagát, csak mint egy útmutatásul szolgálnak.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%; &quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Első ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh1_2007ősz.pdf|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh1_2009ősz.PDF|2009/10 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1_2011.10.04.pdf|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2018ősz.pdf|2018/19 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Második ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Eltech_zh2_2009ősz.PDF|2009/10 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh2_2012ősz.PDF|2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh2_2018ösz_teljes.pdf|2018/19 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Harmadik ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh3_2007ősz.pdf|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh3_2010ősz.PDF|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3_2012.12.03.pdf|2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_pzh3_2012.12.14.pdf|2012/13 ősz]] - pótZH<br /> *[[media:Eltech_zh3_2014ősz.jpg|2014/15 ősz]]<br /> *[[media:Eltech_zh3_pót_2014ősz.jpg|2014/15 ősz]] - pótZH<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Szorgalmi házi feladat ==<br /> <br /> A házi feladat '''nem kötelező''', de általában minden félévben feldobnak az oktatók pár témát, amelyet kidolgozva lehet +1 jeggyel növelni az egyik nagyZH eredményét.&lt;br/&gt;Kiemelkedően színvonalas munka esetén, akár direktben a félévközi eredmény is növelhető +1 jeggyel (bár ez nem biztos).&lt;br/&gt;Sem az itt elérhető anyagokat, sem bármilyen más netes anyagot '''nem éri meg másolni''', mert azt rögtön kiszúrják és nem kapsz rá semmit.<br /> <br /> Példák házi feladatokra:<br /> <br /> *[[Media:eltech_hf_megújuló.pdf|Megújuló energiaforrások]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> * A tárgy alapvetően nem nehéz. A zárthelyiken 90%+ esetben tényleg szó szerint a kiadott ellenőrző kérdéseket kérik vissza. Ha azokat alaposan megtanulod, nagy meglepetés nem érhet.<br /> * A laborok elején írandó beugrót tényleg komolyan kell venni. Legfőképpen a nagyfeszültségű kisülések laborét, hiszen ott ha valamit nagyon elbénázol, akár komolyabb sérülés is lehet! Éppen ezért aki nem tudja csukott szemmel oda-vissza álmából is felébresztve elmondani a feszültségmentesítés 5 szabványos lépését HIBÁTLANUL, azt azon nyomban küldik is haza!<br /> * Érdemes bemenni megtekintésre, mert ha szerencséd van 1-2-3 pontot simán össze lehet szedni.<br /> * A ZH-kat nagyon lassan javítják ki, 1-2 hétnél korábbra ne várjátok. Ha túlcsúsznak az általuk hírdetett időponton, akkor sem érdemes idegeskedni, mert az is előfordult már, hogy csak a megtekintés előtti percekben végeztek a javítással.<br /> * A nagyfeszültségű kisülések laborba hosszúnadrágban (zárt ruházat) kell menni, kivétel nincs (rövidnadrágban nem engednek be, beugrót sem írhatsz)!!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Eltech_zh2_2018%C3%B6sz_teljes.pdf&diff=194966 2018-12-13T13:53:35Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Elektrotechnika&diff=194862 2018-12-03T12:51:30Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: </p> <hr /> <div>'''2015 őszi félévétől a régi és az új tanterv szerint haladóknak is az új tárgy indul. A régi tárgyhoz képest apróbb változások vannak a követelményekben.'''<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Elektrotechnika<br /> |tárgykód=VIVEAB00<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=VET<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |labor=5 alkalom<br /> |levlista=eltech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEAB00/<br /> |targyhonlap=https://vet.bme.hu/?q=tantargyak/elektrotechnika<br /> }}<br /> <br /> Megalapozza a [[Villamos energetika]] tárgyat és egyben elméleti és gyakorlati megalapozás azok részére, akik a Villamos energetika szakirányon folytatják a tanulmányaikat.<br /> <br /> A tantárgycélkitűzése az elektrotechnika alapjainak bemutatása. Az elektrotechnikai gyakorlatban alkalmazott számítási módszerek ismertetése. A bemutatott módszerek alkalmazása gyakorlati példák megoldásával. Az egy- és háromfázisú transzformátorok működése, szimmetrikus állandósult állapotának vizsgálatára alkalmas alapvető módszerek ismertetése. Az alapvető elektromechanikai átalakítók mágneses terének ismertetésére alapozva ezek működési elveinek ismertetése. A teljesítményelektronika és a villamos hajtástechnika alapjainak bemutatása, fokozatosan felépítve. Az elektrotechnika környezetvédelmi vonatkozásai, az elektromágneses összeférhetőség alapjai. A villamos biztonságtechnika és az érintésvédelem tárgyalása. A villamos energia alapvető tárolási módszereinek és eszközeinek ismertetése. Az elektrotechnika korszerű és a jövőben várható lényeges alkalmazásainak áttekintése és ismertetése. <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételéhez szükséges a [[Jelek és rendszerek 1]] kreditének megszerzése, bár a valóságban kevés Jelek 1-es anyagra hivatkoznak a tárgyban, viszont sok minden szóba kerül a [[Fizika 2]] tananyagából.<br /> *'''Laborok:''' A félév során 5 labormérést kell teljesíteni (egy pótmérésre van lehetőség), melyek mindegyike elején beugró van. Alaposan fel kell készülni rájuk a segédletből, mert könnyen kidobhatnak, legfőképpen a nagyfeszültségű kisülések labornál! <br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 darab nagyzárthelyit kell megírni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során kiadnak néhány szorgalmi házi feladatot. Ezek megoldása nem kötelező, de jó megoldás esetén, akár 1 jeggyel is javítható az egyik zárthelyi eredménye.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A két legalább elégséges ZH pontszámát összegzik és százalékot képeznek belőle. Az 5 sikeres mérésre kapott jegyeket átlagolják és százalékot képeznek belőle. Ezután a ZH százalékot 2/3, a labor százalékot pedig 1/3 súllyal összeátlagolják. Az elégségeshez legalább 40%-ot kell elérni!<br /> *'''Ponthatárok:'''<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39.99 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54.99 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64.99 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79.99 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Laborok ellenőrző kérdéseinek kidolgozása ==<br /> <br /> Minden labor elején egy 10-15 perces beugrót kell írni. Mivel a laborvezető határozza meg a tényleges beugró kérdéseket, így ezek csak iránymutatásul szolgálnak, ettől lényegesen eltérő kérdéseket is feltehetnek. Tehát ezen anyagok megtanulása '''NEM''' mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól!<br /> <br /> Felhívnám a figyelmet arra, hogy a feszültségNÉLKÜLI és feszültségMENTES állapot összekeverése súlyos hibának számít és a beugró esetében ez az egy hiba is a beugró sikertelenségével járhat! - Shad<br /> <br /> Továbbá nagyon fontos a mérési útmutató ismerete és értése, a piros részekkel szedett biztonsági kérdésekre a válasz ismerete.<br /> <br /> *[[Media:1.lab_nagyfesz_ell.pdf|Nagyfeszültségű kisülések vizsgálata (2018)]] - biztonságtechnikai résszel együtt<br /> *[[Media:eltech_labors_érintés_2012ősz.pdf|Érintésvédelem]] - újabb verzió: [[Media:2.lab_érintésv_ell.pdf|Érintésvédelem (2018)]] <br /> *[[Media:eltech_labors_traffo_2012ősz.pdf|Transzformátorok]]<br /> *[[Media:eltech_labors_villamosgépek_2012ősz.pdf|Villamosgépek]] - újabb verzió: [[Media:4.lab_villgépek_ell.pdf|Villamos gépek (2018)]]<br /> *[[Media:eltech_labors_nemkonv_2012ősz.pdf|Nemkonvencionális energiaátalakítók]]<br /> <br /> == ZH segédanyagok ==<br /> A ZH-k anyaga évről-évre változik, ezért nem egységesek a kidolgozások. Ha valakinek van ideje és kedve, az átültethetné ezeket a kidolgozásokat a lentebb már létrehozott wikilapokra. Annak nincs sok értelme, hogy minden évben a korábbi évekkel 90%-ban redundáns kidolgozások szülessenek. Sokkal hatékonyabb lenne, egy wikis kidolgozás, amit lehet módosítani/bővíteni is utólag.<br /> <br /> '''Figyelem:''' Újabban elterjedt az a ZH feladat konvenció, hogy a kérdéseket először tömören, egy sorban leírják, majd alá &quot;ajánlásokat&quot; adnak a kidolgozásra (például: [[Media:eltech_zh3_2012.12.03.pdf|2012 őszi 3. ZH]]).&lt;br/&gt;Ezek valójában nem ajánlások, hanem ezek alapján adják a pontokat, szóval érdemes minden pontra részletesen kitérni.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Első ZH ===<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Második ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh2s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2009ősz.pdf|2009 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Harmadik ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh3s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2009ősz.pdf|2009 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh3s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Ellenőrző kérdések kidolgozásai ===<br /> <br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - A - Az elektrotechnika alapjai|A - Az elektrotechnika alapjai]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - B - Mágneses és szupravezető anyagok|B - Mágneses és szupravezető anyagok]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - C - Gyakorlati áramkör-számítási technikák|C - Gyakorlati áramkör-számítási technikák]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - D - Villamosenergia-átalakítók|D - Villamosenergia-átalakítók]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - E - Transzformátorok|E - Transzformátorok]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - F - Elektromechanikai átalakítók, forgó mozgás|F - Elektromechanikai átalakítók, forgó mozgás]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - G - Elektromechanikai átalakítók működési elvei|G - Elektromechanikai átalakítók működési elvei]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - H - Elektrotechnikai környezetvédelem|H - Elektrotechnikai környezetvédelem]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - I - Elektrotechnikai alkalmazások és fejlődési trendek|I - Elektrotechnikai alkalmazások és fejlődési trendek]]<br /> <br /> === Egyéb segédanyagok ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_laborészh_allinone_2010ősz.pdf|All In One jegyzet (2010)]] - Diasorok és minden egyéb anyag tematikusan összeollózva egy helyre<br /> *[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Háromfázisú vektorok]]<br /> *[[Media:eltech_egyéb_szechenyisjegyzet.pdf|Széchenyi István Egyetem - Elektrotechnika jegyzet]]<br /> *[[:File:Elektrotechnika_II.ZH_kidolgozás.pdf|Elektrotechnika II.ZH kidolgozás]]<br /> <br /> == Nagyzárthelyik ==<br /> <br /> A ZH tematika évről-évre változik annak függvényében, hogy adott évben milyen sorrendben mentek le az anyagrészek és hogy haladtatok.&lt;br/&gt;Így az itt szereplő anyagok '''nem teljesen ''' fedik a mostani számonkérések anyagát, csak mint egy útmutatásul szolgálnak.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%; &quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Első ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh1_2007ősz.pdf|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh1_2009ősz.PDF|2009/10 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1_2011.10.04.pdf|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2018ősz.pdf|2018/19 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Második ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Eltech_zh2_2009ősz.PDF|2009/10 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh2_2012ősz.PDF|2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh2_2018ösz.pdf|2018/19 ősz]] (csak első rész)<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Harmadik ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh3_2007ősz.pdf|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh3_2010ősz.PDF|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3_2012.12.03.pdf|2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_pzh3_2012.12.14.pdf|2012/13 ősz]] - pótZH<br /> *[[media:Eltech_zh3_2014ősz.jpg|2014/15 ősz]]<br /> *[[media:Eltech_zh3_pót_2014ősz.jpg|2014/15 ősz]] - pótZH<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Szorgalmi házi feladat ==<br /> <br /> A házi feladat '''nem kötelező''', de általában minden félévben feldobnak az oktatók pár témát, amelyet kidolgozva lehet +1 jeggyel növelni az egyik nagyZH eredményét.&lt;br/&gt;Kiemelkedően színvonalas munka esetén, akár direktben a félévközi eredmény is növelhető +1 jeggyel (bár ez nem biztos).&lt;br/&gt;Sem az itt elérhető anyagokat, sem bármilyen más netes anyagot '''nem éri meg másolni''', mert azt rögtön kiszúrják és nem kapsz rá semmit.<br /> <br /> Példák házi feladatokra:<br /> <br /> *[[Media:eltech_hf_megújuló.pdf|Megújuló energiaforrások]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> * A tárgy alapvetően nem nehéz. A zárthelyiken 90%+ esetben tényleg szó szerint a kiadott ellenőrző kérdéseket kérik vissza. Ha azokat alaposan megtanulod, nagy meglepetés nem érhet.<br /> * A laborok elején írandó beugrót tényleg komolyan kell venni. Legfőképpen a nagyfeszültségű kisülések laborét, hiszen ott ha valamit nagyon elbénázol, akár komolyabb sérülés is lehet! Éppen ezért aki nem tudja csukott szemmel oda-vissza álmából is felébresztve elmondani a feszültségmentesítés 5 szabványos lépését HIBÁTLANUL, azt azon nyomban küldik is haza!<br /> * Érdemes bemenni megtekintésre, mert ha szerencséd van 1-2-3 pontot simán össze lehet szedni.<br /> * A ZH-kat nagyon lassan javítják ki, 1-2 hétnél korábbra ne várjátok. Ha túlcsúsznak az általuk hírdetett időponton, akkor sem érdemes idegeskedni, mert az is előfordult már, hogy csak a megtekintés előtti percekben végeztek a javítással.<br /> * A nagyfeszültségű kisülések laborba hosszúnadrágban (zárt ruházat) kell menni, kivétel nincs (rövidnadrágban nem engednek be, beugrót sem írhatsz)!!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Eltech_zh2_2018%C3%B6sz.pdf&diff=194861 2018-12-03T12:49:29Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A4_-_Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=194691 2018-11-26T13:17:43Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: nagyZH B csoport</p> <hr /> <div>'''A tárgy az új tantervben vizsgás lett, így a követelmények jelentősen megváltoztak 2015/16 őszétől!'''<br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A4 -&lt;br/&gt;Valószínűségszámítás<br /> |tárgykód=TE90AX51<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Sztochasztikai Tanszék<br /> |kiszh=gyakorlatokon<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.<br /> <br /> A tananyag két fő részből áll:<br /> * Diszkrét eloszlású valószínűségi változók<br /> * Folytonos eloszlású valószínűségi változók<br /> <br /> A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 darab 20 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit '''legalább 8 pontosra (40%-ra)''' kell teljesíteni! A ZH a pótlási héten pótolható.<br /> *'''KisZH:''' A 4., 7. és a 10. heti gyakorlatok elején egy-egy 10 pontos kiszárthelyit kell megírni, a két legjobb kisZh eredményének összesen el kell érni a 8 pontot (20-ból).<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból. Ha ez a feltétel teljesül, akkor tekintjük a nagyZH, röpZH-k és vizsga eredményeinek összegét, amiből az osztályzat az alábbi táblázat alapján születik:&lt;br /&gt;<br /> <br /> 40 ponttól 2, elégséges&lt;br /&gt;<br /> 55 ponttól 3, közepes&lt;br /&gt;<br /> 75 ponttól 4, jó&lt;br /&gt;<br /> 85 ponttól 5, jeles.&lt;br /&gt;<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Könyvek, jegyzetek ===<br /> <br /> * [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)<br /> * '''''[http://wiki.sch.bme.hu/images/6/64/Dr._Ferenczy_Mikl%C3%B3s_VAL%C3%93SZ%C3%8DN%C5%B0S%C3%89GSZ%C3%81M%C3%8DT%C3%81S.pdf Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai (1998)]''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.<br /> *[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei<br /> *[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!<br /> <br /> === 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===<br /> <br /> A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!<br /> <br /> Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi<br /> <br /> === 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===<br /> A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> <br /> === 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===<br /> A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 1.jpg‎| 1. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 2.jpg| 2. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 3.jpg| 3. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 4.jpg| 4. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 5.jpg| 5. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 6.jpg| 6. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 7.jpg| 7. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 8.jpg| 8. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 9.jpg| 9. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]<br /> <br /> === 2018/2019 őszi félév kisZh-k ===<br /> A kisZH-t a gyakorlatvezető állítja össze, ezért előfordulhatnak nehézségben eltérő feladatsorok.<br /> ==== Első kisZH ====<br /> *[[Media:mata4_kiszh_201819osz.jpg|1. kisZH]]<br /> ==== Második kisZH ====<br /> *[[Media:Mata4_kiszh2_201819osz.jpg|2. kisZH]]<br /> *[[Media:Matek4_kiszh2_201819_osz.pdf|2. kisZH]]<br /> ==== Harmadik kisZH ====<br /> *[[:Media:Mata4_kisZH3_201819osz.jpg|3. kisZH]]<br /> <br /> == Zárthelyik ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 35%;&quot; |<br /> === Első zárthelyi ===<br /> *2016/17 ősz [[Media:zh1_2016-10-10___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh1_2016-10-10___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]<br /> *2018/19 ősz [[Media:MatA4_nagyZH_201819osz.jpg|B csoport]]<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ==== Első pót ZH ====<br /> *[[Media:zh3_(pzh1)_2016-10-26___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|2016/17 ősz]]<br /> *[[Media:zh5_(ppzh1)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]-ppzh<br /> <br /> |}<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 75%;&quot; |<br /> <br /> === Második zárthelyi ===<br /> *2016/17 ősz [[Media:zh2_2016-11-14___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh2_2016-11-14___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ==== Második pót ZH ====<br /> *[[Media:MatekA4 2016ősz 2ZHpót.pdf| 2016/17 ősz]] - 1., 2. és a 3. feladat megoldásaival<br /> *[[Media:zh6_(ppzh2)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]-ppzh<br /> <br /> |}<br /> |}<br /> <br /> == Régi ZH-k ==<br /> '''A tárgy követelményei jelentősen megváltoztak, így a korábbi ZH-k nem mérvadóak a mostani ZH-k nehézsége illetve felépítése szempontjából''', de feladatok gyakorlására még jól jöhetnek.<br /> <br /> === Első zárthelyi ===<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2015-1ZH_Ferenczi.JPG| 2014/15 kereszt]]<br /> *[[Media:2015_10_14 valszam.pdf| 2015/16 ősz]] - A,B,C,D csoport<br /> *[[Media:2016_03_23_zh1_mo.pdf|2015/16 kereszt]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 40%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 40%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pótpót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_zh1PótPót_2015_12-14.pdf| 2015/16 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Második zárthelyi ===<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_ősz_ZH2-ABC.jpg|2014/2015 ősz]] - A, B és C csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2015_tavasz_ZH2.JPG|2014/2015 kereszt]]<br /> *[[Media:valszam_zh2_2015_11_16.pdf|2015/2016 ősz]] - A,B,C,D csoport - [[Media:2015-11-24 12.17.07.jpg|A csoport megoldása]]<br /> *[[Media:MatekA4_zh2_2016_04_19.pdf|2015/2016 tavasz]] - megoldássokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 55%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:VALSZAM-Pot2014.jpg‎| 2014/15 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:VALSZAM-Pot2015.JPG| 2014/15 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2PÓT_2015.pdf| 2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 55%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pótpót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_zh2PótPót_2015_12-14.pdf|2015/16 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2015/2016 ősz<br /> **[[Media:Vizsga_2015_12-21.pdf|2015.12.21]] - [[Media:MatekA4_vizsga1_2015_12_21_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:Vizsga_2016_01-11.pdf|2016.01.11]] - [[Media:MatekA4_vizsga2_2016_11_11_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:MatekA4_vizsga3_2016_01_18.pdf|2016.01.18]] - [[Media:Vizsga_2016_01-18_mo.JPG|megoldások]]<br /> <br /> *2015/2016 tavasz<br /> **[[Media:matekA4_2016_05_25_elovizsga.pdf|2016.05.25]]- megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA4_v2_2016_06_01.pdf|2016.06.01]]- megoldásokkal<br /> <br /> *2016/2017 ősz<br /> **[[Media:vizsga_1___2016-12-19.pdf|2016-12-19]]-[[Media:vizsga_1___2016-12-19_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_2___2017-01-09.pdf|2017-01-19]]-[[Media:vizsga_2___2017-01-09_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_3___2017-01-16.pdf|2017-01-16]]-[[Media:vizsga_3___2017-01-16_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_4___2017-01-23.pdf|2017-01-23]]-[[Media:vizsga_4___2017-01-23__MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Az első ZH a &quot;könnyebbik&quot;. Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.<br /> *A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot &quot;ki kellett logikázni&quot;, akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai &quot;megérzésekre&quot; kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.<br /> *A második ZH a &quot;nehezebbik&quot;. Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.<br /> *A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MatA4_nagyZH_201819osz.jpg&diff=194690 2018-11-26T13:15:57Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A4_-_Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=194689 2018-11-26T13:12:10Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: 3.kZH</p> <hr /> <div>'''A tárgy az új tantervben vizsgás lett, így a követelmények jelentősen megváltoztak 2015/16 őszétől!'''<br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A4 -&lt;br/&gt;Valószínűségszámítás<br /> |tárgykód=TE90AX51<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Sztochasztikai Tanszék<br /> |kiszh=gyakorlatokon<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.<br /> <br /> A tananyag két fő részből áll:<br /> * Diszkrét eloszlású valószínűségi változók<br /> * Folytonos eloszlású valószínűségi változók<br /> <br /> A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 darab 20 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit '''legalább 8 pontosra (40%-ra)''' kell teljesíteni! A ZH a pótlási héten pótolható.<br /> *'''KisZH:''' A 4., 7. és a 10. heti gyakorlatok elején egy-egy 10 pontos kiszárthelyit kell megírni, a két legjobb kisZh eredményének összesen el kell érni a 8 pontot (20-ból).<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból. Ha ez a feltétel teljesül, akkor tekintjük a nagyZH, röpZH-k és vizsga eredményeinek összegét, amiből az osztályzat az alábbi táblázat alapján születik:&lt;br /&gt;<br /> <br /> 40 ponttól 2, elégséges&lt;br /&gt;<br /> 55 ponttól 3, közepes&lt;br /&gt;<br /> 75 ponttól 4, jó&lt;br /&gt;<br /> 85 ponttól 5, jeles.&lt;br /&gt;<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Könyvek, jegyzetek ===<br /> <br /> * [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)<br /> * '''''[http://wiki.sch.bme.hu/images/6/64/Dr._Ferenczy_Mikl%C3%B3s_VAL%C3%93SZ%C3%8DN%C5%B0S%C3%89GSZ%C3%81M%C3%8DT%C3%81S.pdf Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai (1998)]''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.<br /> *[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei<br /> *[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!<br /> <br /> === 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===<br /> <br /> A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!<br /> <br /> Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi<br /> <br /> === 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===<br /> A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> <br /> === 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===<br /> A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 1.jpg‎| 1. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 2.jpg| 2. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 3.jpg| 3. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 4.jpg| 4. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 5.jpg| 5. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 6.jpg| 6. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 7.jpg| 7. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 8.jpg| 8. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 9.jpg| 9. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]<br /> <br /> === 2018/2019 őszi félév kisZh-k ===<br /> A kisZH-t a gyakorlatvezető állítja össze, ezért előfordulhatnak nehézségben eltérő feladatsorok.<br /> ==== Első kisZH ====<br /> *[[Media:mata4_kiszh_201819osz.jpg|1. kisZH]]<br /> ==== Második kisZH ====<br /> *[[Media:Mata4_kiszh2_201819osz.jpg|2. kisZH]]<br /> *[[Media:Matek4_kiszh2_201819_osz.pdf|2. kisZH]]<br /> ==== Harmadik kisZH ====<br /> *[[:Media:Mata4_kisZH3_201819osz.jpg|3. kisZH]]<br /> <br /> == Zárthelyik ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 35%;&quot; |<br /> === Első zárthelyi ===<br /> *2016/17 ősz [[Media:zh1_2016-10-10___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh1_2016-10-10___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ==== Első pót ZH ====<br /> *[[Media:zh3_(pzh1)_2016-10-26___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|2016/17 ősz]]<br /> *[[Media:zh5_(ppzh1)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]-ppzh<br /> <br /> |}<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 75%;&quot; |<br /> <br /> === Második zárthelyi ===<br /> *2016/17 ősz [[Media:zh2_2016-11-14___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh2_2016-11-14___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ==== Második pót ZH ====<br /> *[[Media:MatekA4 2016ősz 2ZHpót.pdf| 2016/17 ősz]] - 1., 2. és a 3. feladat megoldásaival<br /> *[[Media:zh6_(ppzh2)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]-ppzh<br /> <br /> |}<br /> |}<br /> <br /> == Régi ZH-k ==<br /> '''A tárgy követelményei jelentősen megváltoztak, így a korábbi ZH-k nem mérvadóak a mostani ZH-k nehézsége illetve felépítése szempontjából''', de feladatok gyakorlására még jól jöhetnek.<br /> <br /> === Első zárthelyi ===<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2015-1ZH_Ferenczi.JPG| 2014/15 kereszt]]<br /> *[[Media:2015_10_14 valszam.pdf| 2015/16 ősz]] - A,B,C,D csoport<br /> *[[Media:2016_03_23_zh1_mo.pdf|2015/16 kereszt]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 40%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 40%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pótpót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_zh1PótPót_2015_12-14.pdf| 2015/16 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Második zárthelyi ===<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_ősz_ZH2-ABC.jpg|2014/2015 ősz]] - A, B és C csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2015_tavasz_ZH2.JPG|2014/2015 kereszt]]<br /> *[[Media:valszam_zh2_2015_11_16.pdf|2015/2016 ősz]] - A,B,C,D csoport - [[Media:2015-11-24 12.17.07.jpg|A csoport megoldása]]<br /> *[[Media:MatekA4_zh2_2016_04_19.pdf|2015/2016 tavasz]] - megoldássokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 55%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:VALSZAM-Pot2014.jpg‎| 2014/15 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:VALSZAM-Pot2015.JPG| 2014/15 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2PÓT_2015.pdf| 2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 55%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pótpót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_zh2PótPót_2015_12-14.pdf|2015/16 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2015/2016 ősz<br /> **[[Media:Vizsga_2015_12-21.pdf|2015.12.21]] - [[Media:MatekA4_vizsga1_2015_12_21_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:Vizsga_2016_01-11.pdf|2016.01.11]] - [[Media:MatekA4_vizsga2_2016_11_11_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:MatekA4_vizsga3_2016_01_18.pdf|2016.01.18]] - [[Media:Vizsga_2016_01-18_mo.JPG|megoldások]]<br /> <br /> *2015/2016 tavasz<br /> **[[Media:matekA4_2016_05_25_elovizsga.pdf|2016.05.25]]- megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA4_v2_2016_06_01.pdf|2016.06.01]]- megoldásokkal<br /> <br /> *2016/2017 ősz<br /> **[[Media:vizsga_1___2016-12-19.pdf|2016-12-19]]-[[Media:vizsga_1___2016-12-19_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_2___2017-01-09.pdf|2017-01-19]]-[[Media:vizsga_2___2017-01-09_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_3___2017-01-16.pdf|2017-01-16]]-[[Media:vizsga_3___2017-01-16_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_4___2017-01-23.pdf|2017-01-23]]-[[Media:vizsga_4___2017-01-23__MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Az első ZH a &quot;könnyebbik&quot;. Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.<br /> *A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot &quot;ki kellett logikázni&quot;, akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai &quot;megérzésekre&quot; kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.<br /> *A második ZH a &quot;nehezebbik&quot;. Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.<br /> *A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mata4_kisZH3_201819osz.jpg&diff=194688 2018-11-26T13:10:49Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A4_-_Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=194559 2018-10-27T15:45:19Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: 2.kisZH</p> <hr /> <div>'''A tárgy az új tantervben vizsgás lett, így a követelmények jelentősen megváltoztak 2015/16 őszétől!'''<br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A4 -&lt;br/&gt;Valószínűségszámítás<br /> |tárgykód=TE90AX51<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Sztochasztikai Tanszék<br /> |kiszh=gyakorlatokon<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.<br /> <br /> A tananyag két fő részből áll:<br /> * Diszkrét eloszlású valószínűségi változók<br /> * Folytonos eloszlású valószínűségi változók<br /> <br /> A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 darab 20 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit '''legalább 8 pontosra (40%-ra)''' kell teljesíteni! A ZH a pótlási héten pótolható.<br /> *'''KisZH:''' A 4., 7. és a 10. heti gyakorlatok elején egy-egy 10 pontos kiszárthelyit kell megírni, a két legjobb kisZh eredményének összesen el kell érni a 8 pontot (20-ból).<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból. Ha ez a feltétel teljesül, akkor tekintjük a nagyZH, röpZH-k és vizsga eredményeinek összegét, amiből az osztályzat az alábbi táblázat alapján születik:&lt;br /&gt;<br /> <br /> 40 ponttól 2, elégséges&lt;br /&gt;<br /> 55 ponttól 3, közepes&lt;br /&gt;<br /> 75 ponttól 4, jó&lt;br /&gt;<br /> 85 ponttól 5, jeles.&lt;br /&gt;<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Könyvek, jegyzetek ===<br /> <br /> * [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)<br /> * '''''[http://wiki.sch.bme.hu/images/6/64/Dr._Ferenczy_Mikl%C3%B3s_VAL%C3%93SZ%C3%8DN%C5%B0S%C3%89GSZ%C3%81M%C3%8DT%C3%81S.pdf Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai (1998)]''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.<br /> *[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei<br /> *[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!<br /> <br /> === 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===<br /> <br /> A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!<br /> <br /> Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi<br /> <br /> === 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===<br /> A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> <br /> === 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===<br /> A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 1.jpg‎| 1. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 2.jpg| 2. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 3.jpg| 3. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 4.jpg| 4. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 5.jpg| 5. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 6.jpg| 6. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 7.jpg| 7. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 8.jpg| 8. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 9.jpg| 9. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]<br /> <br /> === 2018/2019 őszi félév kisZh-k ===<br /> A kisZH-t a gyakorlatvezető állítja össze, ezért előfordulhatnak nehézségben eltérő feladatsorok.<br /> *[[Media:mata4_kiszh_201819osz.jpg|1. kisZH]]<br /> *[[Media:Mata4_kiszh2_201819osz.jpg|2. kisZH]]<br /> <br /> == Zárthelyik ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 35%;&quot; |<br /> === Első zárthelyi ===<br /> *2016/17 ősz [[Media:zh1_2016-10-10___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh1_2016-10-10___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ==== Első pót ZH ====<br /> *[[Media:zh3_(pzh1)_2016-10-26___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|2016/17 ősz]]<br /> *[[Media:zh5_(ppzh1)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]-ppzh<br /> <br /> |}<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 75%;&quot; |<br /> <br /> === Második zárthelyi ===<br /> *2016/17 ősz [[Media:zh2_2016-11-14___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh2_2016-11-14___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ==== Második pót ZH ====<br /> *[[Media:MatekA4 2016ősz 2ZHpót.pdf| 2016/17 ősz]] - 1., 2. és a 3. feladat megoldásaival<br /> *[[Media:zh6_(ppzh2)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]-ppzh<br /> <br /> |}<br /> |}<br /> <br /> == Régi ZH-k ==<br /> '''A tárgy követelményei jelentősen megváltoztak, így a korábbi ZH-k nem mérvadóak a mostani ZH-k nehézsége illetve felépítése szempontjából''', de feladatok gyakorlására még jól jöhetnek.<br /> <br /> === Első zárthelyi ===<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2015-1ZH_Ferenczi.JPG| 2014/15 kereszt]]<br /> *[[Media:2015_10_14 valszam.pdf| 2015/16 ősz]] - A,B,C,D csoport<br /> *[[Media:2016_03_23_zh1_mo.pdf|2015/16 kereszt]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 40%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 40%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pótpót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_zh1PótPót_2015_12-14.pdf| 2015/16 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Második zárthelyi ===<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_ősz_ZH2-ABC.jpg|2014/2015 ősz]] - A, B és C csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2015_tavasz_ZH2.JPG|2014/2015 kereszt]]<br /> *[[Media:valszam_zh2_2015_11_16.pdf|2015/2016 ősz]] - A,B,C,D csoport - [[Media:2015-11-24 12.17.07.jpg|A csoport megoldása]]<br /> *[[Media:MatekA4_zh2_2016_04_19.pdf|2015/2016 tavasz]] - megoldássokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 55%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:VALSZAM-Pot2014.jpg‎| 2014/15 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:VALSZAM-Pot2015.JPG| 2014/15 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2PÓT_2015.pdf| 2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 55%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pótpót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_zh2PótPót_2015_12-14.pdf|2015/16 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2015/2016 ősz<br /> **[[Media:Vizsga_2015_12-21.pdf|2015.12.21]] - [[Media:MatekA4_vizsga1_2015_12_21_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:Vizsga_2016_01-11.pdf|2016.01.11]] - [[Media:MatekA4_vizsga2_2016_11_11_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:MatekA4_vizsga3_2016_01_18.pdf|2016.01.18]] - [[Media:Vizsga_2016_01-18_mo.JPG|megoldások]]<br /> <br /> *2015/2016 tavasz<br /> **[[Media:matekA4_2016_05_25_elovizsga.pdf|2016.05.25]]- megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA4_v2_2016_06_01.pdf|2016.06.01]]- megoldásokkal<br /> <br /> *2016/2017 ősz<br /> **[[Media:vizsga_1___2016-12-19.pdf|2016-12-19]]-[[Media:vizsga_1___2016-12-19_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_2___2017-01-09.pdf|2017-01-19]]-[[Media:vizsga_2___2017-01-09_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_3___2017-01-16.pdf|2017-01-16]]-[[Media:vizsga_3___2017-01-16_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_4___2017-01-23.pdf|2017-01-23]]-[[Media:vizsga_4___2017-01-23__MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Az első ZH a &quot;könnyebbik&quot;. Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.<br /> *A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot &quot;ki kellett logikázni&quot;, akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai &quot;megérzésekre&quot; kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.<br /> *A második ZH a &quot;nehezebbik&quot;. Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.<br /> *A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mata4_kiszh2_201819osz.jpg&diff=194558 2018-10-27T15:43:48Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A4_-_Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=194536 2018-10-23T14:56:04Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: kisZH feltöltés</p> <hr /> <div>'''A tárgy az új tantervben vizsgás lett, így a követelmények jelentősen megváltoztak 2015/16 őszétől!'''<br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A4 -&lt;br/&gt;Valószínűségszámítás<br /> |tárgykód=TE90AX51<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Sztochasztikai Tanszék<br /> |kiszh=gyakorlatokon<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.<br /> <br /> A tananyag két fő részből áll:<br /> * Diszkrét eloszlású valószínűségi változók<br /> * Folytonos eloszlású valószínűségi változók<br /> <br /> A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 darab 20 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit '''legalább 8 pontosra (40%-ra)''' kell teljesíteni! A ZH a pótlási héten pótolható.<br /> *'''KisZH:''' A 4., 7. és a 10. heti gyakorlatok elején egy-egy 10 pontos kiszárthelyit kell megírni, a két legjobb kisZh eredményének összesen el kell érni a 8 pontot (20-ból).<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból. Ha ez a feltétel teljesül, akkor tekintjük a nagyZH, röpZH-k és vizsga eredményeinek összegét, amiből az osztályzat az alábbi táblázat alapján születik:&lt;br /&gt;<br /> <br /> 40 ponttól 2, elégséges&lt;br /&gt;<br /> 55 ponttól 3, közepes&lt;br /&gt;<br /> 75 ponttól 4, jó&lt;br /&gt;<br /> 85 ponttól 5, jeles.&lt;br /&gt;<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Könyvek, jegyzetek ===<br /> <br /> * [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)<br /> * '''''[http://wiki.sch.bme.hu/images/6/64/Dr._Ferenczy_Mikl%C3%B3s_VAL%C3%93SZ%C3%8DN%C5%B0S%C3%89GSZ%C3%81M%C3%8DT%C3%81S.pdf Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai (1998)]''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.<br /> *[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei<br /> *[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!<br /> <br /> === 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===<br /> <br /> A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!<br /> <br /> Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi<br /> <br /> === 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===<br /> A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> <br /> === 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===<br /> A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 1.jpg‎| 1. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 2.jpg| 2. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 3.jpg| 3. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 4.jpg| 4. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 5.jpg| 5. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 6.jpg| 6. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 7.jpg| 7. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 8.jpg| 8. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 9.jpg| 9. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]<br /> <br /> === 2018/2019 őszi félév kisZh-k ===<br /> A kisZH-t a gyakorlatvezető állítja össze, ezért előfordulhatnak nehézségben eltérő feladatsorok.<br /> *[[Media:mata4_kiszh_201819osz.jpg|1. kisZH]]<br /> <br /> == Zárthelyik ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 35%;&quot; |<br /> === Első zárthelyi ===<br /> *2016/17 ősz [[Media:zh1_2016-10-10___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh1_2016-10-10___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ==== Első pót ZH ====<br /> *[[Media:zh3_(pzh1)_2016-10-26___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|2016/17 ősz]]<br /> *[[Media:zh5_(ppzh1)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]-ppzh<br /> <br /> |}<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 75%;&quot; |<br /> <br /> === Második zárthelyi ===<br /> *2016/17 ősz [[Media:zh2_2016-11-14___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh2_2016-11-14___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ==== Második pót ZH ====<br /> *[[Media:MatekA4 2016ősz 2ZHpót.pdf| 2016/17 ősz]] - 1., 2. és a 3. feladat megoldásaival<br /> *[[Media:zh6_(ppzh2)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]-ppzh<br /> <br /> |}<br /> |}<br /> <br /> == Régi ZH-k ==<br /> '''A tárgy követelményei jelentősen megváltoztak, így a korábbi ZH-k nem mérvadóak a mostani ZH-k nehézsége illetve felépítése szempontjából''', de feladatok gyakorlására még jól jöhetnek.<br /> <br /> === Első zárthelyi ===<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2015-1ZH_Ferenczi.JPG| 2014/15 kereszt]]<br /> *[[Media:2015_10_14 valszam.pdf| 2015/16 ősz]] - A,B,C,D csoport<br /> *[[Media:2016_03_23_zh1_mo.pdf|2015/16 kereszt]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 40%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 40%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pótpót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_zh1PótPót_2015_12-14.pdf| 2015/16 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Második zárthelyi ===<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_ősz_ZH2-ABC.jpg|2014/2015 ősz]] - A, B és C csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2015_tavasz_ZH2.JPG|2014/2015 kereszt]]<br /> *[[Media:valszam_zh2_2015_11_16.pdf|2015/2016 ősz]] - A,B,C,D csoport - [[Media:2015-11-24 12.17.07.jpg|A csoport megoldása]]<br /> *[[Media:MatekA4_zh2_2016_04_19.pdf|2015/2016 tavasz]] - megoldássokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 55%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:VALSZAM-Pot2014.jpg‎| 2014/15 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:VALSZAM-Pot2015.JPG| 2014/15 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2PÓT_2015.pdf| 2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 55%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pótpót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_zh2PótPót_2015_12-14.pdf|2015/16 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2015/2016 ősz<br /> **[[Media:Vizsga_2015_12-21.pdf|2015.12.21]] - [[Media:MatekA4_vizsga1_2015_12_21_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:Vizsga_2016_01-11.pdf|2016.01.11]] - [[Media:MatekA4_vizsga2_2016_11_11_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:MatekA4_vizsga3_2016_01_18.pdf|2016.01.18]] - [[Media:Vizsga_2016_01-18_mo.JPG|megoldások]]<br /> <br /> *2015/2016 tavasz<br /> **[[Media:matekA4_2016_05_25_elovizsga.pdf|2016.05.25]]- megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA4_v2_2016_06_01.pdf|2016.06.01]]- megoldásokkal<br /> <br /> *2016/2017 ősz<br /> **[[Media:vizsga_1___2016-12-19.pdf|2016-12-19]]-[[Media:vizsga_1___2016-12-19_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_2___2017-01-09.pdf|2017-01-19]]-[[Media:vizsga_2___2017-01-09_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_3___2017-01-16.pdf|2017-01-16]]-[[Media:vizsga_3___2017-01-16_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_4___2017-01-23.pdf|2017-01-23]]-[[Media:vizsga_4___2017-01-23__MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Az első ZH a &quot;könnyebbik&quot;. Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.<br /> *A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot &quot;ki kellett logikázni&quot;, akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai &quot;megérzésekre&quot; kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.<br /> *A második ZH a &quot;nehezebbik&quot;. Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.<br /> *A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mata4_kiszh_201819osz.jpg&diff=194535 2018-10-23T14:54:20Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Elektrotechnika&diff=194481 2018-10-08T16:30:39Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: 2018 első zh feladatsor</p> <hr /> <div>'''2015 őszi félévétől a régi és az új tanterv szerint haladóknak is az új tárgy indul. A régi tárgyhoz képest apróbb változások vannak a követelményekben.'''<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Elektrotechnika<br /> |tárgykód=VIVEAB00<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=VET<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |labor=5 alkalom<br /> |levlista=eltech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEAB00/<br /> |targyhonlap=https://vet.bme.hu/?q=tantargyak/elektrotechnika<br /> }}<br /> <br /> Megalapozza a [[Villamos energetika]] tárgyat és egyben elméleti és gyakorlati megalapozás azok részére, akik a Villamos energetika szakirányon folytatják a tanulmányaikat.<br /> <br /> A tantárgycélkitűzése az elektrotechnika alapjainak bemutatása. Az elektrotechnikai gyakorlatban alkalmazott számítási módszerek ismertetése. A bemutatott módszerek alkalmazása gyakorlati példák megoldásával. Az egy- és háromfázisú transzformátorok működése, szimmetrikus állandósult állapotának vizsgálatára alkalmas alapvető módszerek ismertetése. Az alapvető elektromechanikai átalakítók mágneses terének ismertetésére alapozva ezek működési elveinek ismertetése. A teljesítményelektronika és a villamos hajtástechnika alapjainak bemutatása, fokozatosan felépítve. Az elektrotechnika környezetvédelmi vonatkozásai, az elektromágneses összeférhetőség alapjai. A villamos biztonságtechnika és az érintésvédelem tárgyalása. A villamos energia alapvető tárolási módszereinek és eszközeinek ismertetése. Az elektrotechnika korszerű és a jövőben várható lényeges alkalmazásainak áttekintése és ismertetése. <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételéhez szükséges a [[Jelek és rendszerek 1]] kreditének megszerzése, bár a valóságban kevés Jelek 1-es anyagra hivatkoznak a tárgyban, viszont sok minden szóba kerül a [[Fizika 2]] tananyagából.<br /> *'''Laborok:''' A félév során 5 labormérést kell teljesíteni (egy pótmérésre van lehetőség), melyek mindegyike elején beugró van. Alaposan fel kell készülni rájuk a segédletből, mert könnyen kidobhatnak, legfőképpen a nagyfeszültségű kisülések labornál! <br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 darab nagyzárthelyit kell megírni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során kiadnak néhány szorgalmi házi feladatot. Ezek megoldása nem kötelező, de jó megoldás esetén, akár 1 jeggyel is javítható az egyik zárthelyi eredménye.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A két legalább elégséges ZH pontszámát összegzik és százalékot képeznek belőle. Az 5 sikeres mérésre kapott jegyeket átlagolják és százalékot képeznek belőle. Ezután a ZH százalékot 2/3, a labor százalékot pedig 1/3 súllyal összeátlagolják. Az elégségeshez legalább 40%-ot kell elérni!<br /> <br /> == Laborok ellenőrző kérdéseinek kidolgozása ==<br /> <br /> Minden labor elején egy 10-15 perces beugrót kell írni. Mivel a laborvezető határozza meg a tényleges beugró kérdéseket, így ezek csak iránymutatásul szolgálnak, ettől lényegesen eltérő kérdéseket is feltehetnek. Tehát ezen anyagok megtanulása '''NEM''' mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól!<br /> <br /> Felhívnám a figyelmet arra, hogy a feszültségNÉLKÜLI és feszültségMENTES állapot összekeverése súlyos hibának számít és a beugró esetében ez az egy hiba is a beugró sikertelenségével járhat! - Shad<br /> <br /> Továbbá nagyon fontos a mérési útmutató ismerete és értése, a piros részekkel szedett biztonsági kérdésekre a válasz ismerete.<br /> <br /> *[[Media:eltech_labors_érintés_2012ősz.pdf|Érintésvédelem]]<br /> *[[Media:eltech_labors_traffo_2012ősz.pdf|Transzformátorok]]<br /> *[[Media:eltech_labors_villamosgépek_2012ősz.pdf|Villamosgépek]]<br /> *[[Media:eltech_labors_nemkonv_2012ősz.pdf|Nemkonvencionális energiaátalakítók]]<br /> <br /> == ZH segédanyagok ==<br /> A ZH-k anyaga évről-évre változik, ezért nem egységesek a kidolgozások. Ha valakinek van ideje és kedve, az átültethetné ezeket a kidolgozásokat a lentebb már létrehozott wikilapokra. Annak nincs sok értelme, hogy minden évben a korábbi évekkel 90%-ban redundáns kidolgozások szülessenek. Sokkal hatékonyabb lenne, egy wikis kidolgozás, amit lehet módosítani/bővíteni is utólag.<br /> <br /> '''Figyelem:''' Újabban elterjedt az a ZH feladat konvenció, hogy a kérdéseket először tömören, egy sorban leírják, majd alá &quot;ajánlásokat&quot; adnak a kidolgozásra (például: [[Media:eltech_zh3_2012.12.03.pdf|2012 őszi 3. ZH]]).&lt;br/&gt;Ezek valójában nem ajánlások, hanem ezek alapján adják a pontokat, szóval érdemes minden pontra részletesen kitérni.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Első ZH ===<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2018ősz.pdf|2018 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Második ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh2s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2009ősz.pdf|2009 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Harmadik ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh3s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2009ősz.pdf|2009 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh3s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Ellenőrző kérdések kidolgozásai ===<br /> <br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - A - Az elektrotechnika alapjai|A - Az elektrotechnika alapjai]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - B - Mágneses és szupravezető anyagok|B - Mágneses és szupravezető anyagok]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - C - Gyakorlati áramkör-számítási technikák|C - Gyakorlati áramkör-számítási technikák]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - D - Villamosenergia-átalakítók|D - Villamosenergia-átalakítók]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - E - Transzformátorok|E - Transzformátorok]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - F - Elektromechanikai átalakítók, forgó mozgás|F - Elektromechanikai átalakítók, forgó mozgás]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - G - Elektromechanikai átalakítók működési elvei|G - Elektromechanikai átalakítók működési elvei]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - H - Elektrotechnikai környezetvédelem|H - Elektrotechnikai környezetvédelem]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - I - Elektrotechnikai alkalmazások és fejlődési trendek|I - Elektrotechnikai alkalmazások és fejlődési trendek]]<br /> <br /> === Egyéb segédanyagok ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_laborészh_allinone_2010ősz.pdf|All In One jegyzet (2010)]] - Diasorok és minden egyéb anyag tematikusan összeollózva egy helyre<br /> *[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Háromfázisú vektorok]]<br /> *[[Media:eltech_egyéb_szechenyisjegyzet.pdf|Széchenyi István Egyetem - Elektrotechnika jegyzet]]<br /> <br /> == Nagyzárthelyik ==<br /> <br /> A ZH tematika évről-évre változik annak függvényében, hogy adott évben milyen sorrendben mentek le az anyagrészek és hogy haladtatok.&lt;br/&gt;Így az itt szereplő anyagok '''nem teljesen ''' fedik a mostani számonkérések anyagát, csak mint egy útmutatásul szolgálnak.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%; &quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Első ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh1_2007ősz.pdf|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh1_2009ősz.PDF|2009/10 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1_2011.10.04.pdf|2011/12 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Második ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Eltech_zh2_2009ősz.PDF|2009/10 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh2_2012ősz.PDF|2012/13 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Harmadik ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh3_2007ősz.pdf|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh3_2010ősz.PDF|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3_2012.12.03.pdf|2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_pzh3_2012.12.14.pdf|2012/13 ősz]] - pótZH<br /> *[[media:Eltech_zh3_2014ősz.jpg|2014/15 ősz]]<br /> *[[media:Eltech_zh3_pót_2014ősz.jpg|2014/15 ősz]] - pótZH<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Szorgalmi házi feladat ==<br /> <br /> A házi feladat '''nem kötelező''', de általában minden félévben feldobnak az oktatók pár témát, amelyet kidolgozva lehet +1 jeggyel növelni az egyik nagyZH eredményét.&lt;br/&gt;Kiemelkedően színvonalas munka esetén, akár direktben a félévközi eredmény is növelhető +1 jeggyel (bár ez nem biztos).&lt;br/&gt;Sem az itt elérhető anyagokat, sem bármilyen más netes anyagot '''nem éri meg másolni''', mert azt rögtön kiszúrják és nem kapsz rá semmit.<br /> <br /> Példák házi feladatokra:<br /> <br /> *[[Media:eltech_hf_megújuló.pdf|Megújuló energiaforrások]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> * A tárgy alapvetően nem nehéz. A zárthelyiken 90%+ esetben tényleg szó szerint a kiadott ellenőrző kérdéseket kérik vissza. Ha azokat alaposan megtanulod, nagy meglepetés nem érhet.<br /> * A laborok elején írandó beugrót tényleg komolyan kell venni. Legfőképpen a nagyfeszültségű kisülések laborét, hiszen ott ha valamit nagyon elbénázol, akár komolyabb sérülés is lehet! Éppen ezért aki nem tudja csukott szemmel oda-vissza álmából is felébresztve elmondani a feszültségmentesítés 5 szabványos lépését HIBÁTLANUL, azt azon nyomban küldik is haza!<br /> * Érdemes bemenni megtekintésre, mert ha szerencséd van 1-2-3 pontot simán össze lehet szedni.<br /> * A ZH-kat nagyon lassan javítják ki, 1-2 hétnél korábbra ne várjátok. Ha túlcsúsznak az általuk hírdetett időponton, akkor sem érdemes idegeskedni, mert az is előfordult már, hogy csak a megtekintés előtti percekben végeztek a javítással.<br /> * A nagyfeszültségű kisülések laborba hosszúnadrágban (zárt ruházat) kell menni, kivétel nincs (rövidnadrágban nem engednek be, beugrót sem írhatsz)!!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Eltech_zh1s_2018%C5%91sz.pdf&diff=194480 2018-10-08T16:29:07Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_2&diff=194040 2018-05-30T13:13:09Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: tárgykód javítása</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=A programozás alapjai 2<br /> |tárgykód=VIAUAA01<br /> |régitárgykód=VIAUA116<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=AUT<br /> |kiszh=5 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=1 nagy<br /> |levlista=vprog2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA116/<br /> |targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA116<br /> }}<br /> <br /> '''A programozás alapjai 2''' előkövetelménye [[A programozás alapjai 1]] kreditjének megszerzése, ezáltal a C programozási nyelv ismerete. A tárgy célja, hogy folytassa a számítógépes problémamegoldás módszereinek és alapvető eszközeinek megismertetését annak érdekében, hogy a hallgatók azt a későbbiek folyamán képesek legyenek hatékonyan alkalmazni. Ennek eszköze a C nyelv ismeretének elmélyítése, valamint a bevezetés az objektumorientált programozásba a C++ programozási nyelv által.<br /> <br /> Az [[Informatika 2]] felvételéhez szükséges A programozás alapjai 2 kreditjének megszerzése.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[A programozás alapjai 1]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A laborok 70%-án kötelező a részvétel.<br /> *'''Laborok:''' A számítógépes laborokon a laborvezetők '''beugró'''val ellenőrzik a felkészültséget, az elégtelen felkészültség hiányzásnak minősül.<br /> *'''Nagy házi feladat:''' A félév során '''egy nagy házi feladat''' beadása kötelező. Az elfogadott feladatot a laborvezetők értékelik az utolsó laboron - elfogadott vagy nem elfogadott, pont nem jár érte. Nem elfogadható nagy házi feladat esetén a tárgyból szerzett jegy elégtelen. Némelyik laborvezető azt is megengedi, hogy házi feladatként egy egyedi, megfelelő bonyolultságú saját ötletet valósítsatok meg.<br /> *'''KisZH:''' A félév során a laborokon '''5 db kis zárthelyi'''t íratnak a laborvezetők, ezek közül legalább háromnak el kell érnie az elégséges szintet (40%), de összességében az öt kiszhnak az összpontszám 40%-át el kell érni! A félévközi jegybe a három legjobban sikerült összege számít (KZH). A kis zárthelyik '''pótlására nincs lehetőség'''. Természetesen amikor épp kisZh van, akkor azzal ellenőrzik a jelenlétet nem beugróval. A sikertelen kis zárthelyi ennélfogva hiányzásnak számít.<br /> *'''NagyZH:''' A tárgyból '''két nagy zárthelyi'''t íratnak, a két nagyZH-ból '''együttesen legalább 50%'''-ot kell elérni az elégséges jegyhez, külön-külön nincs minimumkövetelmény. Eredménye (NZH) kétszeres súllyal számít a végső jegy kialakításában. A nagy zárthelyik a pótlási héten pótolhatók/javíthatók, a rosszabbul sikerült zárthelyi pótolható/javítható.<br /> *'''Félévközi jegy:''' Végeredmény% = (4 * ZH1 pont + 5 * ZH2 pont + KisZH pont / 0.3) / 3<br /> *'''A jegyszámítás határai:'''<br /> 0-39% : 1<br /> 40-54% : 2<br /> 55-69% : 3<br /> 70-84% : 4<br /> 85-100% : 5<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;Kiemelt&lt;/span&gt; segédanyag: [[Media:Prog2_jegyzet.pdf|pdf jegyzet]] - online formában is, letölthető példafeladatokkal itt: [http://psiroki.github.io/ccjegyzet/ jegyzet]<br /> Siroki Péter HaT-os öregtag által készített C++ jegyzet. A témakörök sorrendje a tantárgytematikát követi. Az esetleges hibákat a wiki@sch.bme.hu címre vár<br /> <br /> *[[Média:Prog2_Bjarne_Stroustrup_C++.PDF|Bjarne Stroustrup: C++]] – A C++ megalkotójának könyve<br /> *[[Média:Prog2_Általában_a_parancssori_argumentumokról.PDF|Általában a parancssori argumentumokról]]<br /> <br /> '''Előadásjegyzet Dr. Levendovszky Tihamér 2007-es előadásai alapján:'''<br /> (Kissé hiányosak és eléggé vázlatosak, de azért vannak benne hasznos anyagok)<br /> <br /> *[[Média:Prog2_Levendovszky_előadásjegyzet_2007_2_Bevezetés.PDF|2. Előadás: Bevezetés]]<br /> *[[Média:Prog2_Levendovszky_előadásjegyzet_2007_3_Objektumok,_konstruktor,_destruktor.PDF|3. Előadás: Objektumok, konstruktor, destruktor]]<br /> *[[Média:Prog2_Levendovszky_előadásjegyzet_2007_4_Dinamikus_memóriafoglalás.PDF|4. Előadás: Dinamikus memóriafoglalás]]<br /> *[[Média:Prog2_Levendovszky_előadásjegyzet_2007_5_Osztály,_névterek.PDF|5. Előadás: Osztály, névterek]]<br /> *[[Média:Prog2_Levendovszky_előadásjegyzet_2007_6_Statikus_tagok,_operátor-túlterhelés.PDF|6. Előadás: Statikus tagok, operátor-túlterhelés]]<br /> *[[Média:Prog2_Levendovszky_előadásjegyzet_2007_7_Öröklés.PDF|7. Előadás: Öröklés]]<br /> *[[Média:Prog2_Levendovszky_előadásjegyzet_2007_11_Sablonok.PDF|11. Előadás: Sablonok]]<br /> *[[Média:Prog2_Levendovszky_előadásjegyzet_2007_12_Kivételkezelés.PDF|12. Előadás: Kivételkezelés]]<br /> <br /> ==Kis zárthelyik==<br /> <br /> Az előadáson és gyakorlaton leadott, laboron begyakorolt anyagokból áll a kis zh anyaga. A kis zh-n főként az elméleti fogalmakat és szintaktikát kérik számon, sosincs benne nehéz algoritmus implementálása.<br /> Típusfeladatok:<br /> * Elméleti, kifejtős kérdés néhány pontért (fogalmak elmagyarázása).<br /> * Szöveges specifikáció alapján osztály tervezése és implementálása.<br /> * UML diagram alapján öröklési hierarchia tervezése és az osztályok implementálása.<br /> Az itt összegyűjtött néhány feladatsor csupán iránymutatás, de ettől merőben eltérő feladatsorok is lehetnek! Gyakorlásra viszont jók a régi mintatantervben íratott kis zárthelyik:<br /> ** [[Média:Prog2_3kisZH_2013tavasz.jpg|2013. tavasz - 3. kisZH]]<br /> ** [[Média:Prog2_4kisZH_2013tavasz.jpg|2013. tavasz - 4. kisZH]]<br /> <br /> ==Nagy zárthelyik==<br /> <br /> Az ''első zárthelyit'' a 7. héten íratják és 25 pontot lehet rajta szerezni. Ebből 3 feladat valamilyen fogalom elmagyarázása, saját példával szemléltetése (ez 15 pontot ér), és egy nagyobb, tervezős feladat, (mely 10 pontot ér). <br /> <br /> A ''második zárthelyit'' az utolsó héten íratják, és azon 20 pont szerezhető. Minden évben hasonló felépítésű, négyféle típusfeladatot tartalmaznak:<br /> #Generikus (template) konténerosztály elkészítése. (5 pont)<br /> #Hibakeresés: Meg kell mondani, hogy egy adott kódrészlet hibás-e, ha igen, fordítási/futási idejű-e a hiba. (5 pont)<br /> #Adott C++ lehetőség (pl: operátor-túlterhelés, kivételkezelés) visszakérdezése példával. (4 pont)<br /> #Egyszerű osztályhierarchia implementálása szöveges specifikáció alapján. (6 pont)<br /> <br /> *[[Média:Prog2_zh_összefoglaló_Ihász_Dávid.PDF|Kidolgozott ZH feladatok]] - ''Ihász Dávid'' munkája. Sok átfedés van a fenti kidolgozással, azonban a fenti kidolgozást nézzétek elsősorban, mert ott ellenőrzötten helyes megoldások vannak, valamint a ZH feladatok nagy része is azok közül kerül ki.<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *Mindenképpen érdemes előadásra járni, mivel ''Dr. Forstner Bertalan'' kiváló előadó, aki a táblára írt példákon keresztül magyarázza el a nyelv részleteit, tehát nem csak a gyakorlatokon találkozhatsz először az adott kódokkal. Ha rendesen figyelsz, akkor már az előadásokon el lehet sajátítani az anyag nagy részét.<br /> *További nagy előny még a Prog 1-gyel szemben, hogy a nagyházit egyes gyakorlatvezetőknél te magad választhatod ki egy megadott listából, de lehetőség van egyéni ötlet megvalósítására is. Aki érdeklődik a programozás iránt, vagy szeretne valami egyedit megvalósítani, annak mindenképpen ajánlott egy kellő nehézségű saját ötlet, hiszen sokkal könnyebb egy számodra érdekes problémán rágódni, mint egy olyanon, ami teljesen hidegen hagy.<br /> *A nagyZH készülés során érdemes végigoldani minél több (lehetőleg az összes) példát a [http://users.hszk.bme.hu/~kz612/nagyzh.htm ZH gyakorló feladatok] közül, ugyanis a ZH feladatok 90%-a általában ezek közül a feladatok közül kerül ki egy az egyben. Ha innét mindent végigoldottál és értettél is, akkor a zárthelyin semmilyen meglepetés nem érhet.<br /> AUT C++ példatár: [http://www.aut.bme.hu/CppPeldatar/Tags/El%C5%91sz%C3%B3 c++]<br /> *Érdemes a félév során aktívan részt venni a gyakorlatokon és a laborokon, illetve igényes munkát végezni az otthoni feladatokon, hiszen a gyakorlatvezető saját belátása alapján plusz-mínusz fél jegyet módosíthat a kialakult félév végi osztályzatodon. Extrém esetben, akár gyenge hármas nagyzárthelyivel is szerezhető jeles érdemjegy, amennyiben a többi követelményt maximális pontszámmal teljesítetted.<br /> *Kis és nagyZh-kra való készülésben nagyon hasznos tud lenni a Szoftverfejlesztés C++ nyelven című könyv. Az előadás is épít rá, így ismétlésnek is tökéletes. A NagyZh-knál tényleg ajánlott a C++ példatárat &quot;forgatni&quot;, készségszinten begyakorolni és megérteni.<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A2f_-_Vektorf%C3%BCggv%C3%A9nyek&diff=193947 2018-05-27T16:51:18Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: zhszám aktualizálás</p> <hr /> <div>{{Új_tárgy|Matematika A2a - Vektorfüggvények}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A2 - Vektorfüggvények<br /> |tárgykód=TE90AX26<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX26<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=488&amp;targy-nev=Matematika+A2a+-+Vektorf%fcggv%e9nyek|levlista=matek2ATsch.bme.hu<br /> |levlista=matek2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> A '''Matematika A2 – Vektorfüggvények''' nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyra. Kreditjének megszerzése szükséges a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]] című tárgyak felvételéhez, melyek teljesítéséhez nélkülözhetetlen a többváltozós függvényekről szóló anyagrész ismerete. A tárgy anyagának sok része felbukkan még a későbbiekben, így fontos a tanultak alapos begyakorlása.<br /> <br /> A tárgy tematikája három fő részre bontható:<br /> *Lineáris algebra<br /> *Végtelen sorok<br /> *Többváltozós függvények<br /> <br /> Az első ZH többnyire a lineáris algebra témakörét kéri számon, a második a többváltozós függvényeket és a sorokat. A készülés során érdemes időrendben visszafelé haladni, mert a ZH-k stílusa változott az évek során.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során kettő darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. A félévközi jegy megszerzéséhez mindkettő ZH-n el kell érni 40%-ot.<br /> <br /> *'''Félévközi jegy:''' A kettő ZH átlagának alapján: 40-55% : elégséges (2) 56-70% : közepes (3) 71-85% : jó (4) 86-100%: jeles (5)<br /> <br /> *'''Szigorlat:''' A tárgyhoz szigorlat tartozik, amely a Matek A1 és A2 tárgyak anyagát kéri számon. Bővebben: [[Matematika szigorlat A2]]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Hivatalos jegyzetek===<br /> *[[Média:Matek2_Kovács_Zoltán__Lineáris_algebra_I.PDF|Kovács Zoltán: Lineáris algebra I.]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Számsorozatok.pdf‎|Kónya Ilona: Számsorozatok]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Numerikus_sorok.PDF|Kónya Ilona: Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_Farkas_Barnabás__Többváltozós_analízis.PDF|Farkas Barnabás: Többváltozós analízis]]<br /> *[[Média:Matek2_Kétváltozós_függvények.PDF|Kétváltozós függvények]] - Példákkal és szemléletes ábrákkal<br /> <br /> ===Tömör, tematikus összefoglalók===<br /> *[[Média:Matek2_Wettl_Ferenc_Lineáris_algebra_összefoglaló.pdf‎|Lineáris algebra 1]]<br /> *[[Média:Matek2_Horváth__Lineáris_algebra_összefoglaló.PDF|Lineáris algebra 2]]<br /> *[[Média:Matek2_sorok_összefoglaló.PDF|Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_többváltozós_függvények_összefoglaló.PDF|Többváltozós függvények]]<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_összefoglaló_Rátky_Marcell.PDF|Képletgyűjtemény]]<br /> <br /> ===Kidolgozott szóbeli tételek===<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_Ky_kidolgozott_tételsor.PDF|Tételkidolgozás (2006)]]<br /> *[[Media:Anal2 Tételek kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Tételkidolgozás (2013)]]<br /> *[[Media:Anal2 Minimum követelmények kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Minimumkövetelmény (2013)]]<br /> <br /> ===További hasznos jegyzetek, linkek===<br /> *[http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google PageRank számítása mátrix műveletekkel] - egy érdekes gyakorlati példa, a ppt-hez tartozó feladatlappal: [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googleworksheet.pdf]<br /> * [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3] '''10, 12-14. fejezetek (többváltozós deriválás), a 15. fejezet (többváltozós integrálás) és a 11. fejezet vége (hatványsor, Fourier-sor) Nincs lefedve a lineáris algebra (mátrixok, lineáris egyenletrendszerek, vektorterek)'''<br /> <br /> ==Első zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 60%;&quot; |<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_2015tavasz.jpg|2014/15 tavasz]]<br /> * 2016 tavasz [[Media:a2_1.zh_2016tavasz.jpg | feladatsora (nem teljes)]] és [[Media:a2_1.zh_2016tavasz_mo.pdf | megoldása]] - (Pitrik József előadó)<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2017tavasz.jpg|2016/17 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek2_1zh_201617.pdf|2016/17 tavasz]] - pót és pótpót zh megoldással<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Második zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot;|<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:MatekA2X_zh2_2015osz.jpg|2015/2016. ősz (kereszt)]]<br /> *[[Media:a2_2.zh_2016tavasz_pitrik.pdf |2016 tavasz]] - megoldással (Pitrik József előadó)<br /> *[[Media:Matek2_zh2_2017tavasz.jpg |2016/17 tavasz]] - megoldással<br /> *[[Media:Matek2_2pzh_2017tavasz_mo.pdf|2016/17 tavasz]]- pót és pótpót zh megoldással<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Régebbi zárthelyik==<br /> A tárgyból egy rövid időszak után (mikor három volt) újra két zárthelyi van, a régi tanterv szerinti A2-ben 2 zárthelyi volt, illetve vizsgás volt. Régebbi zárthelyik itt találhatók:<br /> <br /> '''Első zárthelyi'''<br /> <br /> ''BSc képzés''<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2011tavasz.PDF|2010/11 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013tavasz_megoldokulcs.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_pzh_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013_ősz_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> <br /> ''Régi ötéves képzés''<br /> <br /> *[[Média:Matek2 zh1 1996tavasz megoldokulcs.PDF|1995/96 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1999tavasz_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2000tavasz_megoldokulcs.PDF|1999/00 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_Ky.PDF|2001/02 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2004tavasz.PDF|2003/04 tavasz]]<br /> <br /> '''Második zárthelyi'''<br /> <br /> ''BSc képzés''<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2011tavasz.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2 zh2 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2013_ősz_kereszt_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> <br /> ''Régi ötéves képzés''<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1997/98 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1999tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> <br /> '''Harmadik zárthelyi'''<br /> <br /> * [[Media:a2_3.zh_2016tavasz_pitrik.pdf | 2016 tavasz]]- megoldással (Pitrik József előadó)<br /> * [[Media:Matek2_zh3_2017tavasz.jpg | 2016/17 tavasz]]- megoldással<br /> *[[Media:Matek2_3pzh_2017tavasz_mo.pdf|2016/17 tavasz]]- pót és pótpót zh megoldással<br /> <br /> <br /> ==Régi vizsgák==<br /> Az új Matek A2 már nem vizsgás, de a ZH-ra való készüléshez jól jöhetnek.<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi vizsgák'''<br /> |szöveg= <br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-05-31_Horváth_megoldokulcs.PDF|2006.05.31]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-01_Ky.PDF|2006.06.01]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-07_Serény.PDF|2006.06.07]]<br /> *2006/07 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-02.PDF|2007.01.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-15.PDF|2007.01.15]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-22.PDF|2007.01.22]]<br /> *2006/07:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_elso.PDF|2007.05.30]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_masodik.PDF|2007.06.06]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-06-20_negyedik.PDF|2007.06.20]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2008tavasz_masodik.PDF|2008.06.04]] – [[Matematika A2a - Vektorfüggvények - Vizsga, 2008.06.04.|megoldásokkal]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_regi_megoldokulcs.PDF|2008.06.11]] - megoldásokkal<br /> *2008/09:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2009.05.27]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_masodik.PDF|2009.06.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2009.06.10]] - megoldásokkal<br /> *2009/10:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2010.05.26]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_masodik_megoldokulcs.PDF|2010.06.02]] - megoldásokkal<br /> *2010/11 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-12-22.PDF|2010.12.22]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-04.PDF|2010.01.04]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-01-06_megoldokulcs.PDF|2011.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-11_megoldokulcs.PDF|2010.01.11]] - megoldásokkal<br /> *2010/11:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_elso.PDF|2011.05.26]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_masodik.pdf|2011.06.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-06-09.PDF|2011.06.09]]<br /> *2011/12 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-01-12.PDF|2012.01.12]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-24.PDF|2012.05.24]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-31.PDF|2012.05.31]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-07.PDF|2012.06.07]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-14.PDF|2012.06.14]]<br /> *2012/13 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012osz_harmadik.PDF|2013.01.10]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_20130530.PDF|2013.05.30]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013_06_06.pdf|2013.06.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013_06_13.pdf|2013.06.13]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga-2013-06-20.pdf|2013.06.20]] - megoldásokkal<br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_03.PDF|2014.01.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_09_masodik_alkalom.pdf|2014.01.09]] - megoldásokkal<br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga1_2014-05-29_Pitrik.pdf|2014.05.29]] – [[Media:Matek2_vizsga1_2014-05-29_Pitrik-mo.pdf|megoldásokkal]]<br /> **[[Media:Matek2_vizsga2_2014-06-05_Pitrik.pdf|2014.06.05]] – [[Media:Matek2_vizsga2_2014-06-05_Pitrik-mo.pdf|megoldásokkal]]<br /> **[[Media:Matek2_vizsga3_2014-06-12_Pitrik.pdf|2014.06.12]] – [[Media:Matek2_vizsga3_2014-06-12_Pitrik-mo.pdf|megoldásokkal]]<br /> **[[Media:Matek2_vizsga4_2014-06-19_Pitrik.pdf|2014.06.19]] – [[Media:Matek2_vizsga4_2014-06-19_Pitrik-mo.pdf|megoldásokkal]]|}<br /> }}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében (főleg a diffegyenleteknél) nagyon jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *A tárgy alapvetően nem nehéz. Érdemes gyakorlatra járni, mert a legtöbb gyakorlatvezető nagyon jól magyaráz.<br /> *Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&diff=193946 2018-05-27T16:40:26Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: házik javítása</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Digitális technika 2<br /> |tárgykód=VIIIAA02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=2<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |tanszék=IIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli beugróval<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/<br /> |targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu<br /> }}<br /> <br /> A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.<br /> <br /> Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmable gate array).<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:<br /> *# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!<br /> *# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.<br /> *'''Végső jegy:''' A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. '''2018 tavaszától''' a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már '''nem''' lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.<br /> 0-39% : 1<br /> 40-54% : 2<br /> 55-69% : 3<br /> 70-84% : 4<br /> 85-100% : 5<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> <br /> *[https://www.iit.bme.hu/digit2 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai. Az anyagokhoz a felhasználónév: '''digit2'''. A jelszó pedig: '''viiia106'''.<br /> *'''''Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)''''' - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.<br /> ** '''Hibajegyzék''':<br /> *** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.<br /> *** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)<br /> *A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.<br /> <br /> === További segédanyagok ===<br /> *[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]<br /> *[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.<br /> <br /> === Hardvertervezés ===<br /> <br /> * [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.<br /> * [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. '''Nagyon jól használható!''' Az elején a Flip-Flopokról is ír.<br /> * [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.<br /> * [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.<br /> <br /> === Assembly-programozás ===<br /> <br /> * [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.<br /> * [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.<br /> * [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.<br /> * [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.<br /> * [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * '''3 darab''' kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.<br /> * Házi feladatonként '''0-6 pont''' kapható és '''nem pótolhatóak'''.<br /> * A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.<br /> * Legalább két házinál el kell érni három pontot.<br /> * Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!<br /> * Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. <br /> ====Első házi====<br /> Témakörei, típusfeladatok:<br /> # feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.<br /> # feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.<br /> # feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.<br /> # feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.<br /> # feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.<br /> <br /> ====Második házi====<br /> Témakörei, típusfeladatok:<br /> # feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)<br /> # feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&gt; párhuzamos átalakító tervezése.<br /> # feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.<br /> <br /> ====Harmadik házi====<br /> '''Memóriailesztés''' a harmadik házi feladat témája, ami szinten '''minden vizsgán''' szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.<br /> # feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.<br /> # feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.<br /> # feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.<br /> # feladat: Memória-áramkörök bekötése.<br /> # feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.<br /> <br /> ====Negyedik házi====<br /> '''Intel 8085 programozása assembly nyelven'''. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, '''minden vizsgán''' legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.<br /> # feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.<br /> # feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)<br /> # feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). <br /> # feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.<br /> <br /> ====Ötödik házi====<br /> '''Perifériaillesztés'''. '''Minden vizsgán''' szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.<br /> # feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.<br /> # feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.<br /> # feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.<br /> # feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.<br /> <br /> == Régi házi feladat rendszer ==<br /> <br /> A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. <br /> <br /> ==== Régi típusú házi tipikus leírása ====<br /> <br /> A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:<br /> #Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:<br /> ## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát<br /> ## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)<br /> ## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését<br /> ## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket<br /> ## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át<br /> ## Fel kell rajzolni a Ready-logikát<br /> #Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.<br /> <br /> ==== Régi típusú házi megoldások ====<br /> <br /> <br /> * [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]<br /> * [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája<br /> * [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &quot;Ace Techs&quot; munkája<br /> * [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]<br /> * [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája<br /> * [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája<br /> * [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája<br /> <br /> == Vizsga==<br /> <br /> * A vizsga összesen '''60 pontos''', melyből '''legalább 24 pont'''ot kell elérni az elégségeshez.<br /> * A vizsga két részből áll:<br /> ** A '''20 pontnyi beugró''' rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. '''30 perc''' van rá és '''legalább 12 pontot''' el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.<br /> ** A második részben (nagy feladatok) '''40 pontnyi''', komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.<br /> <br /> '''Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.'''<br /> <br /> === Gyakori beugró kérdések ===<br /> * Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések<br /> ** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?<br /> * Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések<br /> ** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei<br /> * Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)<br /> * Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján<br /> * Memória kapacitásának kiszámolása<br /> * Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján<br /> * DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből<br /> * Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)<br /> * MSI áramkörök egyszerű alkalmazása<br /> ** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)<br /> ** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)<br /> ** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)<br /> * RST n milyen memória címre ugrik?<br /> * INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?<br /> * USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása<br /> * Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés<br /> <br /> === Gyakori nagy feladatok ===<br /> * Memória illesztés<br /> ** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.<br /> ** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.<br /> * Periféria illesztés<br /> ** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján<br /> ** periféria felprogramozása<br /> ** perifériához kapcsolódó szubrutin írása<br /> * Programozás<br /> ** periféria eszköz felprogramozása<br /> ** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)<br /> ** memória feltöltése, ellenőrzése<br /> ** megszakítási szubrutin írása<br /> ** stb<br /> * Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)<br /> ** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját<br /> * MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése<br /> ** például 110...119 --&gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást<br /> <br /> === Ellenőrző kérdések ===<br /> <br /> Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.<br /> <br /> * A kérdéssor aktuális verziója a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.<br /> * [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!<br /> * [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].<br /> * [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!<br /> <br /> * [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!<br /> <br /> === Korábbi vizsgasorok ===<br /> <br /> *Beugrók:<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal<br /> <br /> *Vizsgasorok:<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]<br /> ***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]<br /> ***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal<br /> <br /> == Tippek ==<br /> *Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.<br /> *A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &quot;kiszenvedni&quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.<br /> *A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.<br /> *Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.<br /> *A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.<br /> *Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.<br /> *Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.<br /> <br /> == Verseny ==<br /> A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny '''''Kozma László Digitális Technika Verseny''''' néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]<br /> <br /> Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!<br /> <br /> === 2015/2016. tavaszi verseny ===<br /> * Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.<br /> * [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3&diff=193945 2018-05-27T16:14:17Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Kommunikáció<br /> | tárgykód = GT43A001<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = Szociológia Tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = minimális készülés<br /> | labor = <br /> | kiszh = 3 db<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = http://moodle.szoc.bme.hu//course/view.php?id=33<br /> }}<br /> <br /> '''A 2014-től kezdők kötválnak is felvehetik.'''<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *Több előadója is van a tárgynak, náluk más-más a követelményrendszer.<br /> *'''Jelenlét:''' Nem kötelező az órák látogatása! Akit érdekel a téma, annak viszont érdemes bejárnia.<br /> *'''NagyZH:''' '''Szakadát Istvánnál''': A félév során 3 kiszárthelyit kell megírni. Mindegyik 3 kifejtős kérdésből áll. A kisZH teljesítéséhez 8 pont szükséges minimum (40%), összesen 20 pont egy kisZH. A pótlási héten lehet pótolni vagy javítani mind a 3 kisZH-t. '''Szabó Leventénél''': Két darab nagy zárthelyi van, melyeken bármilyen segédanyag használható. <br /> *'''Végső jegy:''' Az egyes kisZH-k pontjai összeadódnak, és a végső jegy a következőképpen alakul: <br /> *p&lt;24 -&gt; elégtelen<br /> *24-29 -&gt; elégséges<br /> *30-38 -&gt; közepes <br /> *39-44 -&gt; jó<br /> *45 -&gt; jeles<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *'''Fontos:''' Az éppen aktuális segédanyagok mindig letölthetőek a [http://moodle.szoc.bme.hu//course/view.php?id=33 tárgy honlapjáról]! A zárthelyik anyaga évről-évre dinamikusan változik annak függvényében, hogy az előadások milyen tempóban haladnak! A tárgy honlapján mindig megtalálható, hogy adott félévben melyek a kötelező irodalmak.<br /> *'''Fontos:''' Szakadát István weboldala: [http://syi.hu/kommunikacio.html]<br /> <br /> ===1. ZH segédanyagok===<br /> <br /> *[[Media:A kommunikáció két axiómája.pdf|A kommunikáció két axiómája]]<br /> *[[Media:A kommunikáció mint participáció.pdf|A kommunikáció mint participáció]]<br /> *[[Media:Társadalmi kommunikáció.pdf|Társadalmi kommunikáció]]<br /> *[[Media:A kommunikátum.pdf|A kommunikátum]]<br /> <br /> ===2. ZH segédanyagok===<br /> <br /> *[[Media:A nem verbális kommunikáció.pdf|A nem verbális kommunikáció]]<br /> *[[Media:A személyközi kommunikáció kódjai.pdf|A személyközi kommunikáció kódjai]]<br /> *[[Media:A személyközi kommunikációról.pdf|A személyközi kommunikációról]]<br /> *[[Media:Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény.pdf|Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény]]<br /> <br /> ==Első zárthelyi==<br /> <br /> *[[Media:kommunikáció_2010ősz_zh1.jpg|2010 ősz]]<br /> *[[Media:kommunikáció_2010ősz_zh1_v2.jpg|2010 ősz]] - Egy másik csoport<br /> <br /> ==Második zárthelyi==<br /> <br /> *[[Media:Kommunikáció 2010ősz zh2.JPG|2010 ősz]]<br /> *[[Media:Kommunikáció 2010ősz zh2 v2.JPG|2010 ősz]] - Egy másik csoport<br /> *[[Media:Kommunikáció 2010ősz zh2 v3.JPG|2010 ősz]] - Egy másik csoport<br /> *[[Media:kommunikáció_2011ősz_ZH2.jpg|2011 ősz]]<br /> *[[Media:kommunikáció_2012ősz_ZH2_v1.JPG|2012 ősz]]<br /> *[[Media:kommunikáció_2012ősz_ZH2_v2.JPG|2012 ősz]] - Egy másik csoport<br /> *[[Media:kommunikáció_2013tavasz_ZH2.JPG|2013 tavasz]]<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> === 2013/14 ===<br /> <br /> * Én 2013 őszén hallgattam a tárgyat. Maximálisan ingyenkredit. Az órákra nem kötelező bejárni. Két ZH van amin bármilyen írásos segédanyag használható. Célszerű kinyomtatni az itt fent lévő régi ZH-kat és azokkal bemenni. 7 kérdésből 4-5 biztosan azok közül kerül ki, a maradék meg összedolgozással kihozható. Aki nagyon biztosra akar menni, az kinyomtathatja az extra segédanyagokat is (max 10-15 oldal) és azokból is ki lehet keresni a válaszokat. Általában az adott cikk első bekezdésének első pár sora már szó szerint tartalmazza a választ. - [[szerkesztő:david14|ED]], 2013 ősz<br /> <br /> [[Category:Valaszthato]]<br /> [[Category:Gazdasági és humánismereti tárgyak]]<br /> <br /> === 2014 Ősz ===<br /> <br /> A tárgy megváltozott, új előadó van (Szakadát István) és más lett a tananyag meg a számonkérés is kicsit változott. 3 ZH-t kell írni és mindegyiknek meg kell lennie 2-esre (8 pont minden ZH-n), pótolni a 15. héten lehet. A ZH-k három kifejtős kérdésből állnak, amikre összesen kb. 30 perc van. Nagyon NEM INGYENKREDIT a tárgy már! Irtózatos mennyiségű anyag van 2 kredithez képest (van olyan kis ZH, ahol 200 oldalas könyv az anyag). Az előadó könyvéből lehet készülni alapvetően, de ennek a fele arról szól, hogy a mérnökök hülyék és GO! bölcsészek :) Bejárni nem jártam be, de hallottam, hogy voltak kellemetlen esetek többször is mikor 1-2 embernek tartott előadást az emberünk :) A ZH kérdések néha teljesen randomok, így vagy tudod vagy nem. Sokan kaptak 3-4-est idén szóval azért teljesíthető a tárgy, de ennél sokkal több értelme van szerintem más szabválnak.<br /> [[Category:Valaszthato]]<br /> [[Category:Gazdasági és humánismereti tárgyak]]<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Két előadó közül lehetett választani, nekem Szakadát Istvánnál volt jó az időpont. Ugyanúgy 3 zh van, ezekhez a tárgyhonlapról lehet letölteni tananyagot, viszont ott nem minden szerepel. Tehát be is kell járni és pluszban is kell anyag. Tehát nála ez nem ingyenkredit! Dr. Szabó Leventéhez viszont érdemes felvenni.<br /> <br /> === 2018 tavasz ===<br /> <br /> Mindenképp Dr. Szabó Leventéhez érdemes felvenni a tárgyat. Két ZH van, ezek mindegyikén használható bármilyen írott vagy nyomtatott segédanyag. A tantárgy oldalán megadja melyik szövegekből lesz a ZH összeállítva, szóval ezeket kinyomtatva egy egyszerű szövegértés ZH az egész. Maximálisan 2 ingyenkredit, úgy, hogy csak a ZHkon voltam bent egész félévben.<br /> [[Category:Valaszthato]]<br /> [[Category:Gazdasági és humánismereti tárgyak]]</div>

Csertán Tamás Barnabás https://vik.wiki/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3&diff=193944 2018-05-27T16:13:23Z

<p>Csertán Tamás Barnabás: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Kommunikáció<br /> | tárgykód = GT43A001<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = Szociológia Tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = minimális készülés<br /> | labor = <br /> | kiszh = 3 db<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = http://moodle.szoc.bme.hu//course/view.php?id=33<br /> }}<br /> <br /> '''A 2014-től kezdők kötválnak is felvehetik.'''<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *Több előadója is van a tárgynak, náluk más-más a követelményrendszer.<br /> *'''Jelenlét:''' Nem kötelező az órák látogatása! Akit érdekel a téma, annak viszont érdemes bejárnia.<br /> *'''NagyZH:''' '''Szakadát Istvánnál''': A félév során 3 kiszárthelyit kell megírni. Mindegyik 3 kifejtős kérdésből áll. A kisZH teljesítéséhez 8 pont szükséges minimum (40%), összesen 20 pont egy kisZH. A pótlási héten lehet pótolni vagy javítani mind a 3 kisZH-t. '''Szabó Leventénél''': Két darab nagy zárthelyi van, melyeken bármilyen segédanyag használható. <br /> *'''Végső jegy:''' Az egyes kisZH-k pontjai összeadódnak, és a végső jegy a következőképpen alakul: <br /> *p&lt;24 -&gt; elégtelen<br /> *24-29 -&gt; elégséges<br /> *30-38 -&gt; közepes <br /> *39-44 -&gt; jó<br /> *45 -&gt; jeles<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *'''Fontos:''' Az éppen aktuális segédanyagok mindig letölthetőek a [http://moodle.szoc.bme.hu//course/view.php?id=33 tárgy honlapjáról]! A zárthelyik anyaga évről-évre dinamikusan változik annak függvényében, hogy az előadások milyen tempóban haladnak! A tárgy honlapján mindig megtalálható, hogy adott félévben melyek a kötelező irodalmak.<br /> *'''Fontos:''' Szakadát István weboldala: [http://syi.hu/kommunikacio.html]<br /> <br /> ===1. ZH segédanyagok===<br /> <br /> *[[Media:A kommunikáció két axiómája.pdf|A kommunikáció két axiómája]]<br /> *[[Media:A kommunikáció mint participáció.pdf|A kommunikáció mint participáció]]<br /> *[[Media:Társadalmi kommunikáció.pdf|Társadalmi kommunikáció]]<br /> *[[Media:A kommunikátum.pdf|A kommunikátum]]<br /> <br /> ===2. ZH segédanyagok===<br /> <br /> *[[Media:A nem verbális kommunikáció.pdf|A nem verbális kommunikáció]]<br /> *[[Media:A személyközi kommunikáció kódjai.pdf|A személyközi kommunikáció kódjai]]<br /> *[[Media:A személyközi kommunikációról.pdf|A személyközi kommunikációról]]<br /> *[[Media:Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény.pdf|Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény]]<br /> <br /> ==Első zárthelyi==<br /> <br /> *[[Media:kommunikáció_2010ősz_zh1.jpg|2010 ősz]]<br /> *[[Media:kommunikáció_2010ősz_zh1_v2.jpg|2010 ősz]] - Egy másik csoport<br /> <br /> ==Második zárthelyi==<br /> <br /> *[[Media:Kommunikáció 2010ősz zh2.JPG|2010 ősz]]<br /> *[[Media:Kommunikáció 2010ősz zh2 v2.JPG|2010 ősz]] - Egy másik csoport<br /> *[[Media:Kommunikáció 2010ősz zh2 v3.JPG|2010 ősz]] - Egy másik csoport<br /> *[[Media:kommunikáció_2011ősz_ZH2.jpg|2011 ősz]]<br /> *[[Media:kommunikáció_2012ősz_ZH2_v1.JPG|2012 ősz]]<br /> *[[Media:kommunikáció_2012ősz_ZH2_v2.JPG|2012 ősz]] - Egy másik csoport<br /> *[[Media:kommunikáció_2013tavasz_ZH2.JPG|2013 tavasz]]<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> === 2013/14 ===<br /> <br /> * Én 2013 őszén hallgattam a tárgyat. Maximálisan ingyenkredit. Az órákra nem kötelező bejárni. Két ZH van amin bármilyen írásos segédanyag használható. Célszerű kinyomtatni az itt fent lévő régi ZH-kat és azokkal bemenni. 7 kérdésből 4-5 biztosan azok közül kerül ki, a maradék meg összedolgozással kihozható. Aki nagyon biztosra akar menni, az kinyomtathatja az extra segédanyagokat is (max 10-15 oldal) és azokból is ki lehet keresni a válaszokat. Általában az adott cikk első bekezdésének első pár sora már szó szerint tartalmazza a választ. - [[szerkesztő:david14|ED]], 2013 ősz<br /> <br /> [[Category:Valaszthato]]<br /> [[Category:Gazdasági és humánismereti tárgyak]]<br /> <br /> === 2014 Ősz ===<br /> <br /> A tárgy megváltozott, új előadó van (Szakadát István) és más lett a tananyag meg a számonkérés is kicsit változott. 3 ZH-t kell írni és mindegyiknek meg kell lennie 2-esre (8 pont minden ZH-n), pótolni a 15. héten lehet. A ZH-k három kifejtős kérdésből állnak, amikre összesen kb. 30 perc van. Nagyon NEM INGYENKREDIT a tárgy már! Irtózatos mennyiségű anyag van 2 kredithez képest (van olyan kis ZH, ahol 200 oldalas könyv az anyag). Az előadó könyvéből lehet készülni alapvetően, de ennek a fele arról szól, hogy a mérnökök hülyék és GO! bölcsészek :) Bejárni nem jártam be, de hallottam, hogy voltak kellemetlen esetek többször is mikor 1-2 embernek tartott előadást az emberünk :) A ZH kérdések néha teljesen randomok, így vagy tudod vagy nem. Sokan kaptak 3-4-est idén szóval azért teljesíthető a tárgy, de ennél sokkal több értelme van szerintem más szabválnak.<br /> [[Category:Valaszthato]]<br /> [[Category:Gazdasági és humánismereti tárgyak]]<br /> <br /> == 2016 tavasz ==<br /> <br /> Két előadó közül lehetett választani, nekem Szakadát Istvánnál volt jó az időpont. Ugyanúgy 3 zh van, ezekhez a tárgyhonlapról lehet letölteni tananyagot, viszont ott nem minden szerepel. Tehát be is kell járni és pluszban is kell anyag. Tehát nála ez nem ingyenkredit! Dr. Szabó Leventéhez viszont érdemes felvenni.<br /> <br /> === 2018 tavasz ===<br /> <br /> Mindenképp Dr. Szabó Leventéhez érdemes felvenni a tárgyat. Két ZH van, ezek mindegyikén használható bármilyen írott vagy nyomtatott segédanyag. A tantárgy oldalán megadja melyik szövegekből lesz a ZH összeállítva, szóval ezeket kinyomtatva egy egyszerű szövegértés ZH az egész. Maximálisan 2 ingyenkredit, úgy, hogy csak a ZHkon voltam bent egész félévben.<br /> [[Category:Valaszthato]]<br /> [[Category:Gazdasági és humánismereti tárgyak]]</div>

Csertán Tamás Barnabás