<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Csapody+%C3%81d%C3%A1m+%C3%81goston</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Csapody+%C3%81d%C3%A1m+%C3%81goston"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Csapody_%C3%81d%C3%A1m_%C3%81goston"/>
	<updated>2026-04-12T06:17:32Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=204361</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=204361"/>
		<updated>2023-06-26T14:05:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csapody Ádám Ágoston: /* Követelmények */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAA00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
**Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll  és 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20-20 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 10 darab 2 pontos &amp;quot;kiskérdés&amp;quot; van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 30 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_jegyzet_videotorium_dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet&lt;br /&gt;
*[[:File:rezisztiv_eloadasvazlat.pdf|Hivatalos kiadott rezisztív jegyzet]] - A moodle-re feltöltött hivatalos jegyzet a rezisztív anyaghoz (2023)&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] &#039;&#039;Bilicz Sándor&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/edu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_onellenorzo.xlsx | Alap képletek]] - Alap képletekhez gyakorló excel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier sorfejtés megértéséhez===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
 &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh1_2022.pdf| 2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh2_2022.pdf|2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
* 2015 tavasz - [[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf | A és B csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2015 ősz - [[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2016 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf | A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf | B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf | A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 tavasz - [[Media:JR1_zh_20180412_feladat.pdf | A és B]] csoport [[Media:JR1_zh_20180412_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 ősz - [[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019 tavasz - [[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf | A és B csoport, megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2022 tavasz - [[Media:JR1_zh_20220408_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20220408_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2023 tavasz - [[Media:JR1_zh_20230421_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20230421_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]&lt;br /&gt;
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2021/22 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20220429_jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2022/23 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20230515_jav.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házi feladatok:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- &#039;&#039;&#039;A és B csoport&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- &#039;&#039;(csak egy csoport volt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek_2019_vizsga_1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019_2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Media:JR1_2019_2.vizsga_mo.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2019_3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2020_tavasz_3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.&lt;br /&gt;
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.&lt;br /&gt;
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csapody Ádám Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Hazi_2_(1).pdf&amp;diff=204196</id>
		<title>Fájl:Hazi 2 (1).pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Hazi_2_(1).pdf&amp;diff=204196"/>
		<updated>2023-06-06T12:58:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csapody Ádám Ágoston: File uploaded with MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;File uploaded with MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csapody Ádám Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=204195</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=204195"/>
		<updated>2023-06-06T09:56:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csapody Ádám Ágoston: /* Jegyzetek, könyvek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAA00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
**Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos &amp;quot;kiskérdés&amp;quot; van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_jegyzet_videotorium_dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet&lt;br /&gt;
*[[:File:rezisztiv_eloadasvazlat.pdf|Hivatalos kiadott rezisztív jegyzet]] - A moodle-re feltöltött hivatalos jegyzet a rezisztív anyaghoz (2023)&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] &#039;&#039;Bilicz Sándor&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/edu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_onellenorzo.xlsx | Alap képletek]] - Alap képletekhez gyakorló excel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier sorfejtés megértéséhez===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
 &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh1_2022.pdf| 2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh2_2022.pdf|2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
* 2015 tavasz - [[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf | A és B csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2015 ősz - [[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2016 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf | A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf | B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf | A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 tavasz - [[Media:JR1_zh_20180412_feladat.pdf | A és B]] csoport [[Media:JR1_zh_20180412_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 ősz - [[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019 tavasz - [[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf | A és B csoport, megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2022 tavasz - [[Media:JR1_zh_20220408_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20220408_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2023 tavasz - [[:File:JR1_zh_20230421_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[:File:JR1_zh_20230421_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]&lt;br /&gt;
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2021/22 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20220429_jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házi feladatok:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- &#039;&#039;&#039;A és B csoport&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- &#039;&#039;(csak egy csoport volt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek_2019_vizsga_1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019_2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Media:JR1_2019_2.vizsga_mo.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2019_3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2020_tavasz_3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.&lt;br /&gt;
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.&lt;br /&gt;
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csapody Ádám Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Rezisztiv_eloadasvazlat.pdf&amp;diff=204194</id>
		<title>Fájl:Rezisztiv eloadasvazlat.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Rezisztiv_eloadasvazlat.pdf&amp;diff=204194"/>
		<updated>2023-06-06T09:54:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csapody Ádám Ágoston: File uploaded with MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;File uploaded with MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csapody Ádám Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=204193</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=204193"/>
		<updated>2023-06-06T09:49:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csapody Ádám Ágoston: /* Rendes ZH */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAA00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
**Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos &amp;quot;kiskérdés&amp;quot; van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_jegyzet_videotorium_dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] &#039;&#039;Bilicz Sándor&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/edu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_onellenorzo.xlsx | Alap képletek]] - Alap képletekhez gyakorló excel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier sorfejtés megértéséhez===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
 &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh1_2022.pdf| 2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh2_2022.pdf|2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
* 2015 tavasz - [[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf | A és B csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2015 ősz - [[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2016 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf | A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf | B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf | A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 tavasz - [[Media:JR1_zh_20180412_feladat.pdf | A és B]] csoport [[Media:JR1_zh_20180412_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 ősz - [[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019 tavasz - [[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf | A és B csoport, megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2022 tavasz - [[Media:JR1_zh_20220408_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20220408_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2023 tavasz - [[:File:JR1_zh_20230421_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[:File:JR1_zh_20230421_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]&lt;br /&gt;
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2021/22 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20220429_jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házi feladatok:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- &#039;&#039;&#039;A és B csoport&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- &#039;&#039;(csak egy csoport volt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek_2019_vizsga_1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019_2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Media:JR1_2019_2.vizsga_mo.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2019_3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2020_tavasz_3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.&lt;br /&gt;
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.&lt;br /&gt;
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csapody Ádám Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_zh_20230421_B_jav.pdf&amp;diff=204192</id>
		<title>Fájl:JR1 zh 20230421 B jav.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_zh_20230421_B_jav.pdf&amp;diff=204192"/>
		<updated>2023-06-06T09:48:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csapody Ádám Ágoston: File uploaded with MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;File uploaded with MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csapody Ádám Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_zh_20230421_A_jav.pdf&amp;diff=204191</id>
		<title>Fájl:JR1 zh 20230421 A jav.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_zh_20230421_A_jav.pdf&amp;diff=204191"/>
		<updated>2023-06-06T09:48:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csapody Ádám Ágoston: File uploaded with MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;File uploaded with MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csapody Ádám Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=204190</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=204190"/>
		<updated>2023-06-06T09:46:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csapody Ádám Ágoston: /* Egyéb segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAA00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
**Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos &amp;quot;kiskérdés&amp;quot; van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_jegyzet_videotorium_dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] &#039;&#039;Bilicz Sándor&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/edu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_onellenorzo.xlsx | Alap képletek]] - Alap képletekhez gyakorló excel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier sorfejtés megértéséhez===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
 &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh1_2022.pdf| 2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh2_2022.pdf|2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
* 2015 tavasz - [[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf | A és B csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2015 ősz - [[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2016 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf | A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf | B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf | A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 tavasz - [[Media:JR1_zh_20180412_feladat.pdf | A és B]] csoport [[Media:JR1_zh_20180412_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 ősz - [[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019 tavasz - [[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf | A és B csoport, megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2022 tavasz - [[Media:JR1_zh_20220408_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20220408_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]&lt;br /&gt;
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2021/22 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20220429_jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házi feladatok:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- &#039;&#039;&#039;A és B csoport&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- &#039;&#039;(csak egy csoport volt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek_2019_vizsga_1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019_2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Media:JR1_2019_2.vizsga_mo.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2019_3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2020_tavasz_3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.&lt;br /&gt;
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.&lt;br /&gt;
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csapody Ádám Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=204189</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=204189"/>
		<updated>2023-06-06T09:45:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csapody Ádám Ágoston: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAA00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
**Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos &amp;quot;kiskérdés&amp;quot; van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_jegyzet_videotorium_dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] &#039;&#039;Bilicz Sándor&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/edu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)&lt;br /&gt;
[[:File:jelek1_onellenorzo.xlsx]] - Alap képletekhez gyakorló excel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier sorfejtés megértéséhez===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
 &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh1_2022.pdf| 2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh2_2022.pdf|2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
* 2015 tavasz - [[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf | A és B csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2015 ősz - [[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2016 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf | A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf | B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf | A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 tavasz - [[Media:JR1_zh_20180412_feladat.pdf | A és B]] csoport [[Media:JR1_zh_20180412_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 ősz - [[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019 tavasz - [[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf | A és B csoport, megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2022 tavasz - [[Media:JR1_zh_20220408_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20220408_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]&lt;br /&gt;
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2021/22 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20220429_jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házi feladatok:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- &#039;&#039;&#039;A és B csoport&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- &#039;&#039;(csak egy csoport volt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek_2019_vizsga_1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019_2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Media:JR1_2019_2.vizsga_mo.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2019_3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2020_tavasz_3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.&lt;br /&gt;
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.&lt;br /&gt;
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csapody Ádám Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_onellenorzo.xlsx&amp;diff=204188</id>
		<title>Fájl:Jelek1 onellenorzo.xlsx</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_onellenorzo.xlsx&amp;diff=204188"/>
		<updated>2023-06-06T09:44:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csapody Ádám Ágoston: File uploaded with MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;File uploaded with MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csapody Ádám Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mikro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=202817</id>
		<title>Mikro Kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mikro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=202817"/>
		<updated>2022-10-24T12:29:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csapody Ádám Ágoston: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Mikmak - feleletválasztós&lt;br /&gt;
|pontozás=-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az inputtényezők technikai helyettesítési rátája abszolút értékben meghatározható... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# az inputtényezők árarányával.&lt;br /&gt;
# az inputtényezők rugalmasságának arányával.&lt;br /&gt;
# az inputtényezők átlagtermékének arányával.&lt;br /&gt;
# az isoquant meredeksége alapján.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Piaci megfigyelések alapján a sör kereslete árrugalmatlan. Eszerint, ha a sör ára csökken, akkor ceteris paribus... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a sör eladott mennyisége csökken.&lt;br /&gt;
# a bort forgalmazók árbevétele biztosan megnő.&lt;br /&gt;
# a fogyasztók kevesebbet költenek sörre.&lt;br /&gt;
# a sör kínálata nő.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tökéletesen versenyző vállalatot rövid távon is be kell zárni, ha... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a piaci ár az átlagköltség alá esik.&lt;br /&gt;
# az átlagköltség kisebb, mint a piaci ár.&lt;br /&gt;
# a piaci ár kisebb, mint az átlagos változó költség.&lt;br /&gt;
# az átlagos változó költség kisebb, mint a piaci ár.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A monopólium által okozott holtteher-veszteség... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindig nagyobb, mint a monopólium mellett kialakult fogyasztói többlet.&lt;br /&gt;
# meghatározható a tökéletes verseny melletti társadalmi jólét, valamint a monopólium termelői többletének a különbségeként.&lt;br /&gt;
# meghatározható a tökéletes verseny melletti társadalmi jólét, valamint a monopólium fogyasztói és termelői többletének a különbségeként.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rövid távú termelési függvény esetén a munka határterméke végig csökkenő, de mindenhol pozitív, akkor... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a határköltség mindenhol növekvő.&lt;br /&gt;
# a rövidtávú termelési függvénynek nincs maximuma.&lt;br /&gt;
# a rövidtávú termelési függvénynek nincs inflexiós pontja.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az explicit költség a ............... különbsége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# a számviteli költség és a számviteli profit.&lt;br /&gt;
# a számviteli költség és az implicit költségek.&lt;br /&gt;
# a gazdasági költség és az elszámolható implicit költségek.&lt;br /&gt;
# a számviteli költség és a normál profit.&lt;br /&gt;
# a gazdasági költség és az implicit költség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Brazíliában az idén igen száraz volt a január, a kávéültetvények több mint harmada szenvedett kárt. Ennek következtében a kávé piacán feltehetően... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a piaci egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség nőni fog.&lt;br /&gt;
# a piaci egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség csökkenni fog.&lt;br /&gt;
# a piaci egyensúlyi ár nőni, az egyensúlyi mennyiség csökkeni fog.&lt;br /&gt;
# a piaci egyensúlyi ár csökken és az egyensúlyi mennyiség nő.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy bolt kétféle kólát árusít: Cocat és Pepsit. Jelenleg mindkét kólából azonos mennyiség fogy. Egy elvégzett piackutatás szerint a Coca saját árrugalmassága -2, a Pepsié -1. A Pepsi keresletének Coca szerinti keresztár-rugalmassága 0,5%. Az ismert adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kólaeladásból származó összbevétel... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# növelhető, ha a Coca árát növelik.&lt;br /&gt;
# növelhető, ha a Coca árát csökkentik.&lt;br /&gt;
# növelhető, ha a Pepsi árát növelik.&lt;br /&gt;
# növelhető, ha a Pepsi árát csökkentik.&lt;br /&gt;
# nem növelhető a termékárak változtatásával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Magyarországon sertéspestist diagnosztizálnak, ami veszélyes lehet a sertéshús fogyasztójára is. Az ÁNTSZ a betegség elterjedésének megakadályozása érdekében az érintett gazdaságokban karantént rendel el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A sertéshús ára biztos csökken.&lt;br /&gt;
# A sertéshús ára biztos növekszik.&lt;br /&gt;
# A sertéshús hazai eladott mennyisége biztos csökken.&lt;br /&gt;
# A 2. és 3 megoldás is helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy vállalat tervezett árbevételéből levonva a normál profitot megkapjuk... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a számviteli költség és a gazdasági profit összegét.&lt;br /&gt;
# az explicit és elszámolható implicit költség összegét.&lt;br /&gt;
# a gazdasági profit és számviteli profit különbségét.&lt;br /&gt;
# a gazdasági profit és nem elszámolható implicit költség összegét.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy vállalt termelési függvénye: &amp;lt;math&amp;gt; Q={K^{0,4}}\cdot{L^{0,5}} &amp;lt;/math&amp;gt;. Ez a termelési függvény... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# növekvő mérethozadékú.&lt;br /&gt;
# csökkenő mérethozadékú.&lt;br /&gt;
# konstans skálahozadékú.&lt;br /&gt;
# Az előzőek mindegyike lehet.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TLH (termelési lehetőségek határa) meredeksége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az MRS.&lt;br /&gt;
# az MRTS.&lt;br /&gt;
# az MRT.&lt;br /&gt;
# az MPL.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy tökéletesen versenyző vállalat költségfüggvénye: &amp;lt;math&amp;gt; TC=4\cdot{q^2} &amp;lt;/math&amp;gt;, akkor... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a vállalat a fedezeti pontban termel.&lt;br /&gt;
# a vállalat az üzemszüneti pontban termel.&lt;br /&gt;
# a vállalat rövid távon veszteséges.&lt;br /&gt;
# a vállalat fedezeti és üzemszüneti pontja egybeesik.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Monopolisztikus verseny esetén a vállalatok hosszú távon... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# homogén terméket gyártanak.&lt;br /&gt;
# árelfogadók.&lt;br /&gt;
# nem realizálnak gazdasági profitot.&lt;br /&gt;
# piaci verseny gyenge.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gazdasági profitot ér el egy vállalat, ha... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# az implicit költségek meghaladják az explicit költségeket.&lt;br /&gt;
# a számviteli profit kisebb, mint a normálprofit.&lt;br /&gt;
# a normálprofit nagyobb, mint a számviteli profit.&lt;br /&gt;
# a számviteli profit nagyobb, mint a normálprofit.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Valamely jószág vásárlásakor egy fogyasztó egyéni fogyasztói többlete biztosan csökken, ha a rezervációs ár... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# nő, miközben a piaci ár változatlan.&lt;br /&gt;
# nő, miközben a piaci ár csökken.&lt;br /&gt;
# változatlan, miközben a piaci ár nő.&lt;br /&gt;
# változatlan, miközben a piaci ár csökken.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Azon termelési szint mellett, ahol a piaci keresleti görbe rugalmassága éppen egységnyi, ott a tiszta monopólium... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# határbevétele is egységnyi.&lt;br /&gt;
# teljes bevétele maximális.&lt;br /&gt;
# határbevétele maximális.&lt;br /&gt;
# Az a és b válasz is helyes.&lt;br /&gt;
# A b és c válasz is helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy adott kibocsátás mellett a munka határterméke 5, az átlagterméke 10. Ekkor a munkamennyiséget növelve bizonyos, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a munka átlagterméke nő, de határterméke csökken.&lt;br /&gt;
# a munka átlagterméke csökken, de határterméke nő.&lt;br /&gt;
# a munka határterméke és átlagterméke egyaránt csökken.&lt;br /&gt;
# a munka határterméke és átlagterméke egyaránt nő.&lt;br /&gt;
# az össztermék csökken.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tökéletesen versenyző vállalat esetén... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# a vállalat határbevétele független a termelés mennyiségétől.&lt;br /&gt;
# határbevétel megegyezik a piaci árral.&lt;br /&gt;
# a teljes bevételi függvény lineáris.&lt;br /&gt;
# a határbevétel megegyezik az átlagbevétellel.&lt;br /&gt;
# A fentiek mindegyike igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A piaci kamatláb növekedésekor az adott névértékű, fix kamatozású kötvények árfolyama (ceteris paribus)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# nő.&lt;br /&gt;
# csökken.&lt;br /&gt;
# nem változik.&lt;br /&gt;
# nőhet is és csökkenhet is.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Monopólium esetén minden egyes újabb eladott termék az... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# ár nagyságával növeli a monopólium bevételét.&lt;br /&gt;
# árnál kisebb mértékben növeli a monopólium bevételét.&lt;br /&gt;
# árnál nagyobb mértékben növeli a monopólium bevételét.&lt;br /&gt;
# az árnál kisebb, vagy nagyobb mértékben is növelheti a monopólium bevételét.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termelési lehetőségek határa mentén... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# különböző technológia mellett valósulnak meg a jószágkombinációk.&lt;br /&gt;
# a transzformációs ráta értéke biztosan állandó.&lt;br /&gt;
# nem változik a kibocsátás.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amennyiben x termék keresletét x termék ára, y termék ára és a fogyasztók jövedelme (m) határozza meg a következő módon: &amp;lt;math&amp;gt; Q_x= \frac{{{p_x}^2}\cdot m}{p_y} &amp;lt;/math&amp;gt;, akkor... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# x termék keresletének saját-árrugalmassága 2, míg kereszt-árrugalmassága -1.&lt;br /&gt;
# x termék keresletének saját-árrugalmassága 0,5, míg kereszt-árrugalmassága 1.&lt;br /&gt;
# x termék keresletének saját-árrugalmassága 2, míg jövedelemrugalmassága -1.&lt;br /&gt;
# x termék keresletének saját-árrugalmassága 0,5, míg jövedelemrugalmassága -1.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy vállalat esetében a termelési függvény munka szerinti rugalmassága 2, akkor biztosan tudhatjuk, hogy adott termelés mellett... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# a munka határterméke kisebb, mint az átlagterméke.&lt;br /&gt;
# a vállalat határköltsége nagyobb, mint a változó költsége.&lt;br /&gt;
# a vállalat határköltség függvénye növekvő.&lt;br /&gt;
# a munka határtermék függvénye csökkenő.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy tökéletesen versenyző vállalatra mennyiségi adót vetnek ki,... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# FC és AC függvénye felfele tolódik.&lt;br /&gt;
# AC és AVC függvénye felfele tolódik, míg az FC függvénye változatlan.&lt;br /&gt;
# AC és MC függvénye felfele tolódik, míg az AFC függvénye lefele.&lt;br /&gt;
# AVC és MC függvénye lefele tolódik.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tökéletesen versenyző vállalat üzemszüneti pontjára nem igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a vállalat határköltsége megegyezik az átlagos változó költségével.&lt;br /&gt;
# a vállalat biztosan realizál normál profitot.&lt;br /&gt;
# a vállalat az AVC görbéjének minimumában termel.&lt;br /&gt;
# a vállalatnak csak a változó költségei térülnek meg.&lt;br /&gt;
# mindegyik eddig felsorolt értékkel egyenlő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A monopólium jóléti szempontból... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# nem lehet olyan jó, mint a tökéletes verseny.&lt;br /&gt;
# elsőfokú árdiszkrimináció esetén lehet olyan jó, mint a tökéletes verseny.&lt;br /&gt;
# másodfokú árdiszkrimináció esetén lehet olyan jó, mint a tökéletes verseny.&lt;br /&gt;
# harmadfokú árdiszkrimináció esetén lehet olyan jó, mint a tökéletes verseny.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik piaci szerkezetet írják le a következő jellemzők: kevés szereplő van a piacon, homogének a termékek és nincs szabad a belépés a piacra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Tökéletes verseny.&lt;br /&gt;
# Monopolisztikus verseny.&lt;br /&gt;
# Oligopólium.&lt;br /&gt;
# Monopólium.&lt;br /&gt;
# A fentiek közül kettőre is jellemzőek ezen tulajdonságok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy vállalat fedezeti pontjában termel piaci formától függetlenül, ha... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# határbevétele megegyezik a határköltségével.&lt;br /&gt;
# határköltsége megegyezik az átlagköltséggel.&lt;br /&gt;
# a keresleti görbéje érinti az átlagköltséget.&lt;br /&gt;
# Mindhárom előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Abban a termelési tartományban, ahol az átlagos változó költség a termelés növekedésével emelkedik, ott biztos, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# a határköltség nagyobb, mint az átlagos változó költség.&lt;br /&gt;
# az átlagtermék csökkenő.&lt;br /&gt;
# a határköltség növekvő.&lt;br /&gt;
# a határtermék kisebb az átlagterméknél.&lt;br /&gt;
# Mindegyik válasz helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy termék keresletének árrugalmassága – 0.5, akkor árcsökkenés esetén (ceteris paribus)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# az eladók bevétele nőni fog.&lt;br /&gt;
# az eladók bevétele csökkeni fog.&lt;br /&gt;
# a fogyasztók fele annyit költenek a jószágra, mint az árnövekedés előtt.&lt;br /&gt;
# a fogyasztók kétszer annyit költenek a jószágra, mint az árnövekedés előtt.&lt;br /&gt;
# Az előzőek bármelyike előfordulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A transzformációs görbe negatív meredeksége a(z) ... -ból következik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# csökkenő hozadékból&lt;br /&gt;
# szűkösségből&lt;br /&gt;
# alternatív költségből&lt;br /&gt;
# pénz időértékéből&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termelés munka szerinti parciális rugalmassága megmutatja, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# hány százalékkal változik a termelés, ha egy százalékkal növeljük a béreket.&lt;br /&gt;
# az egy főre jutó termelés mennyiségét.&lt;br /&gt;
# hány százalékkal változik a termelés, ha növeljük a munka mennyiségét.&lt;br /&gt;
# hány százalékkal változik a munka mennyisége, ha egy százalékkal növeljük a termelést.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Negatív meredekségű, lineáris keresleti görbe esetén az árrugalmasság (abszolút értékben)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# konstans.&lt;br /&gt;
# egységnyi.&lt;br /&gt;
# nem lehet 0.&lt;br /&gt;
# az ár csökkenésével csökken.&lt;br /&gt;
# az ár csökkenésével nő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy adott termék termelésében fejlődik a technológia, miközben a termék vásárlóinak száma nő, akkor piacán biztosan ... következik be. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# árcsökkenés&lt;br /&gt;
# áremelkedés&lt;br /&gt;
# az eladott mennyiség növekedése&lt;br /&gt;
# az eladott mennyiség csökkenése&lt;br /&gt;
# Bármelyik eset előfordulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amennyiben a sílécek ára nő,... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# a síléc keresleti görbéje jobbra, míg a sícipő keresleti görbéje balra tolódik.&lt;br /&gt;
# a síléc keresleti görbéje balra, míg a sícipő keresleti görbéje jobbra tolódik.&lt;br /&gt;
# a síléc keresleti görbéje és a sícipő keresleti görbéje is balra tolódik.&lt;br /&gt;
# a síléc keresleti görbéje és a sícipő keresleti görbéje is jobbra tolódik.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amennyiben a kereslet árrugalmassága -1,5, az eladók bevétele... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# az ár csökkentésével csökken.&lt;br /&gt;
# az ár csökkentésével nő.&lt;br /&gt;
# az ár növelésével nő.&lt;br /&gt;
# az ár növelésével nőhet is és csökkenhet is.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ármaximálás esetén... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# túlkínálatos a piac.&lt;br /&gt;
# az állam a fogyasztók érdekében lép fel.&lt;br /&gt;
# pozitív adóbevétel mennyiség keletkezik.&lt;br /&gt;
# az adózással ellentétben nem keletkezik holt-teherveszteség.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy vállalat gazdasági profitja... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a számviteli profit és az implicit költségek különbsége.&lt;br /&gt;
# a számviteli profit és az el nem számolható implicit költségek összege.&lt;br /&gt;
# a számviteli profit és a normál profit összege.&lt;br /&gt;
# a számviteli profit és az alternatív költségek különbsége.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy csökkenő hozadékú termelési függvény esetén a munka határterméke... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindig negatív.&lt;br /&gt;
# egy kezdetben növekvő, majd az inflexiós pont után csökkenő függvény.&lt;br /&gt;
# végig csökkenő függvény.&lt;br /&gt;
# mindig nagyobb a munka átlagköltségénél.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A monopólium ... szakaszán termel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a keresleti függvény árrugalmas.&lt;br /&gt;
# a határbevételi függvény pozitív.&lt;br /&gt;
# a teljes bevételi függvény növekvő.&lt;br /&gt;
# mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Pozitív termelői externália esetén... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a társadalmilag optimális termelés alacsonyabb, mint a piaci optimum.&lt;br /&gt;
# társadalmi szinten nem keletkezik holtteher-veszteség.&lt;br /&gt;
# a társadalmi határköltség alacsonyabb az egyéni határköltségnél.&lt;br /&gt;
# a társadalmilag optimális ár magasabb a piacinál.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tökéletesen versenyző vállalatot rövid távon is biztosan be kell zárni, ha... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# az átlagos változó költség kisebb, mint a piaci ár.&lt;br /&gt;
# a piaci ár az átlagköltség alá esik.&lt;br /&gt;
# az átlagköltség kisebb, mint a piaci ár.&lt;br /&gt;
# a piaci ár éppen megegyezik a fix költséggel.&lt;br /&gt;
# a piaci ár kisebb, mint az átlagos változó költség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közjavak iránti piaci keresleti görbe... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# az egyéni határköltség görbék horizontális összege.&lt;br /&gt;
# az egyéni keresleti görbék horizontális összegezésével származtatható.&lt;br /&gt;
# nem értelmezhető, csak az egyéni keresleti görbék külön-külön vehetőek figyelembe.&lt;br /&gt;
# az egyéni határhaszon görbék horizontális összege.&lt;br /&gt;
# az egyéni keresleti görbék vertikális összegezésével származtatható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Normál jószágok azok a termékek, amelyek... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# jövedelemrugalmassága pozitív.&lt;br /&gt;
# kereslete nő, ha csökken az áruk.&lt;br /&gt;
# árrugalmassága pozití.&lt;br /&gt;
# határhaszna csökkenő.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha a fogyasztó rendelkezésére álló pénzösszeg legutolsónak elköltött forintjára jutó határhaszon az X jószág esetében nagyobb, mint Y jószág esetében, akkor a haszonmaximalizáló fogyasztó... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# kevesebb X-et és helyette több Y-t vásárol.&lt;br /&gt;
# több X-et és kevesebb Y-t vásárol.&lt;br /&gt;
# ugyanannyi X-et és Y-t vásárol.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Inferior jószág árának emelkedése esetén... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a kereslet biztosan nõ.&lt;br /&gt;
# a helyettesítési hatás negatív.&lt;br /&gt;
# a kereslet biztosan csökken.&lt;br /&gt;
# a jövedelmi hatás a helyettesítési hatással egyirányú.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A  &amp;lt;math&amp;gt; q=120-3p &amp;lt;/math&amp;gt; keresleti függvény rugalmassága a p=15 árszinten... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# -0.6&lt;br /&gt;
# -0.75&lt;br /&gt;
# -1&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 0.75&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy termék keresletének rugalmassága ε= –0,9. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A termék árának emelésekor az eladó bevétele csökkenni fog.&lt;br /&gt;
# Ez a termék biztosan normál.&lt;br /&gt;
# A bevétel növelését áremeléssel lehet elérni..&lt;br /&gt;
# Ez a termék biztosan inferior jószág.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az X termék keresleti függvénye el fog tolódni jobbra, ha ceteris paribus (egyébként változatlan körülmények között... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# nő a termék ára.&lt;br /&gt;
# csökken a fogyasztó jövedelm.&lt;br /&gt;
# a helyettesítő termék ára csökken.&lt;br /&gt;
# csökken a termék előállítási költsége.&lt;br /&gt;
# csökken a jövedelemadó mértéke.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott az  &amp;lt;math&amp;gt; U = 2xy + 200 hasznossági  függvény.  A fogyasztó jövedelme 8000 egység, az  X jószág ára 20,  Y ára 40. Az x=10, y=20 kosár pontján áthaladó közömbösségi görbe egyenlete y-ra kifejezve: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 200/x &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 100x&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = (U - 2x)/200 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 100/x &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott &amp;lt;math&amp;gt; U = 2xy + 200 &amp;lt;/math&amp;gt; hasznossági  függvény.  A fogyasztó jövedelme 8000 egység, az  X jószág ára 20,  Y ára 40. Az x=10, y=20  összetételû kosár pontjában a helyettesítési határráta (abszolút értékben): ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# 1/2&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 8&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott &amp;lt;math&amp;gt; U = 2xy + 200 &amp;lt;/math&amp;gt; hasznossági  függvény.  A fogyasztó jövedelme 8000 egység, az  X jószág ára 20,  Y ára 40. A jövedelem-fogyasztás görbe  (ICC) egyenlete y-ra kifejezve: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 200/x &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = x/200 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 0.5x &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 2x &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 4x &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott &amp;lt;math&amp;gt; U = 2xy + 200 &amp;lt;/math&amp;gt; hasznossági  függvény.  A fogyasztó jövedelme 8000 egység, az  X jószág ára 20,  Y ára 40. Az X termék keresleti függvénye:&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 200/x &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = x/200 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 0.5x &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 2x &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 4x &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ICC  görbe  ................... változatlansága mellett adódó optimális fogyasztói kosarak mértani helye. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a reáljövedelem&lt;br /&gt;
# az egyik termék árának&lt;br /&gt;
# az árak&lt;br /&gt;
# a  nomináljövedelem&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== == Adott az  &amp;lt;math&amp;gt; U = 4x^2y^2 hasznossági  függvény.  A fogyasztó jövedelme 3200 egység, az  X jószág ára 8,  Y ára 16. A jövedelem-fogyasztás görbe  (ICC) egyenlete y-ra kifejezve: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6}}&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = px/2000 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 2000/px &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 4000px &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 4000/px &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt; y = 8000/px &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A reáljövedelem Hicks értelmezése szerint akkor tekinthetõ változatlannak, ha az árváltozás után úgy módosítjuk a fogyasztó jövedelmét,... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# hogy az éppen az eredeti kosarat legyen képes megvásárolni.&lt;br /&gt;
# hogy az éppen az eredetivel azonos hasznosságú kosarat legyen képes megvásárolni.&lt;br /&gt;
# hogy a módosított jövedelmû fogyasztó optimális választása az eredeti kosár legyen.&lt;br /&gt;
# hogy a helyettesítési hatást éppen kiküszöböljük.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegyük fel, hogy egy termék ára a kínált csökkenés miatt 10%-kal emelkedett, s a termék keresletének árrugalmassága a kérdéses szakaszon ε = 1.2. Ennek alapján az áremelés következtében a termék keresett mennyisége... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 5%-kal visszaesett.&lt;br /&gt;
# 6%-kal emelkedett.&lt;br /&gt;
# 6%-kal visszaesett.&lt;br /&gt;
# 12%-kal visszaesett.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rövidtávú termelési függvényeket elemezve igaz, hogy ott, ahol a... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a határtermék görbe az átlagtermék görbe fölött helyezkedik el, ott az átlagtermék csökkenő.&lt;br /&gt;
# az átlagtermék függvény csökkenő, ott a határtermék függvény is csökkenő.&lt;br /&gt;
# a határtermék függvény csökkenő, ott az átlagtermék függvény is csökkenő.&lt;br /&gt;
# az átlagtermék görbe meredeksége pozitív, ott a határtermék görbe meredeksége is pozitív.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy monopólium normálprofitot realizál, ha... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# az AC minimumába termel.&lt;br /&gt;
# az átlagbevétel megegyezik az átlagköltséggel.&lt;br /&gt;
# a határbevétel megegyezik az átlagköltséggel.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kamat... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# az a jövedelem, amelyet a pénzkölcsönzés után kap az ember.&lt;br /&gt;
# az a jövedelem, amelyet a tőketulajdonos fizet.&lt;br /&gt;
# az a jövedelem, amely kifizetés után kikerül a körforgásból.&lt;br /&gt;
# az a jövedelem, amelyet a tőketulajdonosnak fizetnek.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A monopolisztikusan és a tökéletesen versenyző iparág közös jellemzője: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettő differenciált terméket gyárt.&lt;br /&gt;
# hoszzútávon mindkettő az AC minimumában termel.&lt;br /&gt;
# belépési korlátok nincsenek.&lt;br /&gt;
# a profitmaximumban mindkettőnél az ár megegyezik a határbevétellel.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tegyük fel, hogy egy vállalat számára a tőke egységébenk ára 25 0Ft, míg a munka egységének ára 100 Ft. A vállalat isocostja párhuzamosan kifelé tolódik, ha változatlan összeköltség mellett... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# tőke és a munka egységének ára is 50 Ft-tal csökken.&lt;br /&gt;
# mindkét termelési tényező egységének ára 20Ft-tal csökken.&lt;br /&gt;
# a tőke ára 50 Ft-tal, míg a munka ára 20 Ft-tal csökkken.&lt;br /&gt;
# a tőke ára 40 Ft-tal, míg a munka ára 10 Ft-tal csökkken.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tételezzük fel, hogy 2 millió Ft-ot örököl az amerikai nagybácsijától, amit barátjával egy kisvállalkozásba fektet be. A piaci kamatláb 10%. Számításaik szerint a vállalkozásukból várhatóan egy év alatt 800 000 Ft nyereség származik. Döntésének alternatív költsége: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 80 ezer Ft.&lt;br /&gt;
# 200 000 Ft.&lt;br /&gt;
# 800 000 Ft.&lt;br /&gt;
# 2 millió Ft.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy gazdaságban az erőforrásokat fogyasztási cikkek és beruházási javak előállítására használják. Ha a beruházási javak előállításában fejlődik a technológia, miközben a fogyasztási cikkek termelésében változatlan, akkor a termelési lehetőségek határát leíró görbe... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# mindkét tengelymetszetén kitolódik a görbe.&lt;br /&gt;
# mindkét tengelymeteszetén befelé tolódik a görbe.&lt;br /&gt;
# egyik tengelymetszetén kifelé, másikon befelé tolódik.&lt;br /&gt;
# egyik tengelymetszet kifelé tolódik, másik változatlan marad.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az isocost negatív meredeksége a ... függ össze. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a teremlési tényezők helyettesíthetőségével&lt;br /&gt;
# a szűkösség problémájával&lt;br /&gt;
# az egyre csökkenő összköltséggel&lt;br /&gt;
# az árarányokkal&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tőkebefektetés nettó jelenértéke... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a befektetett tőke jövőbeni értékének és jelenbeli értékének a különbsége.&lt;br /&gt;
# az éves hozamok diszkontált összege.&lt;br /&gt;
# a belső kamatláb és a picai kamatláb különbsége.&lt;br /&gt;
# lehet negatív is.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két teremlési tényező esetében a technikai helyettesítési ráta... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a két termelési tényező átlagtermékének arányát méri.&lt;br /&gt;
# a két termelési tényező határtermékének arányát fejezi ki.&lt;br /&gt;
# a két termelési tényező rugalasságának arányát méri.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy termék kereslete árrugalmas, akkor árcsökkenés esetén... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az eladók bevétele csökkeni fog.&lt;br /&gt;
# az eladók bevétele változatlan.&lt;br /&gt;
# az eladók bevétele nőni fog.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amennyiben a kölcsönözhető videofilmek ára csökken, akkor... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a videofilmek keresleti görbéje jobbra tolódik.&lt;br /&gt;
# a videofilmek keresleti görbéje balra tolódik.&lt;br /&gt;
# a mozijegyek (helyettesítő termék) keresleti görbéje feltehetőleg balra tolódik.&lt;br /&gt;
# a mozijegyek keresleti görbéje nem változik&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha a piacon a banán ára nőtt, akkor ennek a következő oka lehet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a banán kereslete változatlan kínálat mellett csökkent.&lt;br /&gt;
# a banán kínálata csökkent, miközben kereslete változatlan.&lt;br /&gt;
# a banán kínálata változatlan kereslet mellett nő.&lt;br /&gt;
# a banán kínálata nőtt, miközben a kereslet csökkent.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy vállalat egyetlen változó termelési tényezője a munka. A vállalat technikai optimumában termel, ha... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# határköltség minimális.&lt;br /&gt;
# a munka határterméke is maximális.&lt;br /&gt;
# átlagos változó költsége minimális.&lt;br /&gt;
# átlagköltsége minimális.&lt;br /&gt;
# átlagterméke maximális.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy vállalat rövidtávú technikai összefüggéseit vizsgálva megállapítható, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# amennyiben a munka határterméke nagyobb, mint az átlagterméke, akkor a termelés gyorsuló ütemben nő.&lt;br /&gt;
# amennyiben a munka átlagterméke nagyobb, mint a határterméke, akkor a termelés csökken.&lt;br /&gt;
# amennyiben a munka határterméke nulla, akkor a munka átlagterméke éppen maximális.&lt;br /&gt;
# amennyiben a munka határterméke nulla, akkor a tőke átlagterméke éppen maximális.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy profitmaximalizáló monopolista vállalat... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# rövid távon sem lehet veszteséges.&lt;br /&gt;
# teljes bevételét maximalizálja.&lt;br /&gt;
# által megállapított ár legalább akkora, mint az átlagköltség.&lt;br /&gt;
# által megállapított ár nagyobb, mint a határköltség.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amennyiben a vállalat jelenlegi teremlésére igaz, hogy a termelési tényezők áraránya (p1/pk) kisebb, mint a tecnikai helyettesítési ráta, akkor... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# növelni kell a felhasznált munka mennyiségét és csökkenteni a tőke mennyiségét.&lt;br /&gt;
# növelni kell a tőke és csökkenteni a munka mennyiségét.&lt;br /&gt;
# mindkét tényező mennyiségét növelni kell.&lt;br /&gt;
# mindkét tényező mennyiségét csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A profitmaximalizáló kompetitív vállalat rövid távon csak akkor termel, ha... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a piaci ár meghaladja az AC-t, és így a vállalat nyereséges lesz.&lt;br /&gt;
# a piaci ár meghaladja a MC-t.&lt;br /&gt;
# a piaci ár meghaladja az AVC-t.&lt;br /&gt;
# a piaci ár meghaladja az egységnyi termékre jutó explicit költséget.&lt;br /&gt;
# a piaci ár fedezi az egy termékegységre jutó fix költséget.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A monopolisztikus verseny hosszútávú egyensúlyában... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a hosszútávú AC minimális.&lt;br /&gt;
# az üzem technikai optimumánál többet termelnek.&lt;br /&gt;
# a hosszútávú MC azonos a piaci árral.&lt;br /&gt;
# a hosszútávú AC azonos a piaci árral.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi termékek vagy szolgáltatások közül melyek közjószágok? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Fizetős autópálya.&lt;br /&gt;
# Közbiztonság.&lt;br /&gt;
# Kereskedelmi TV műsora.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy vállalat fix költsége változik, akkor a vállalat... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# MC görbéje nem változik, AC, AVC igen.&lt;br /&gt;
# AC görbéje nem változik, MC, AVC igen.&lt;br /&gt;
# MC, AC változik, AVC nem.&lt;br /&gt;
# AC változik, AVC, MC nem.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számviteli költség nem tartalmazza a(z)... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# amortizációt.&lt;br /&gt;
# a vállalkozó saját munkájának bérét.&lt;br /&gt;
# alkalmazottak bérét.&lt;br /&gt;
# felvett hitel kamatát.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy termék piaci kereslete általában azonos irányban változik... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a kiegészítő termék árával.&lt;br /&gt;
# a helyettesítő termék árával.&lt;br /&gt;
# a helyettesítő termékek választékával.&lt;br /&gt;
# a fogyasztói hitelek kamatlábával.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy termék kereslete árrugalmas, akkor árának növekedése esetén... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# az eladók bevétele csökkeni fog.&lt;br /&gt;
# az eladók bevétele változatlan.&lt;br /&gt;
# az eladók bevétele nőni fog.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gazdasági profitot ér el egy vállalat, ha... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# az implicit költségek meghaladják az explicit költségeket.&lt;br /&gt;
# a számviteli profit kisebb, mint a normálprofit.&lt;br /&gt;
# a normálprofit nagyobb, mint a számviteli profit.&lt;br /&gt;
# az árbevétel nagyobb, mint az explicit és implicit költségek összege.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amennyiben egy vállalat rövidtávon veszteségesen is termel, akkor ez azt jelenti, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# gazdasági profitot nem, de normál profitot realizálni tudja.&lt;br /&gt;
# fix költségek teljesen, a változó költségek részben megtérülnek.&lt;br /&gt;
# a változó költségek teljesen, a fix költségek részben megtérülnek.&lt;br /&gt;
# a vállalat célja nem lehet a profitmaximalizálás.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termelési lehetőségek határa mentén nem változik... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a transzformáció határrátája.&lt;br /&gt;
# az egyik termék előállításának alternatív költsége.&lt;br /&gt;
# a gazdaságban rendelkezésre álló erőforrások mennyisége.&lt;br /&gt;
# az erőforrások elosztása.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amenyiben a termelő az isocost egyenes egyik pontjáról egy másik pontjára kerül, akkor biztosan nem változik... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az inputok határterméke.&lt;br /&gt;
# a kibocsátás szintje.&lt;br /&gt;
# a termelés összköltsége.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tiszta monopóliumra igaz, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# az optimális termelési pontban az ár lehet kisebb, mint az AVC.&lt;br /&gt;
# hosszútávon is lehet pozitív gazdasági profitja.&lt;br /&gt;
# a vállalati optimum azon a termelési szinten van, ahol az ár egyenlő a MC-vel.&lt;br /&gt;
# rövid távon se termel sosem veszteségesen.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A monopolisztikusan és a tökéletesen versenyző iparág közös jellemzője: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# mindkettőnél a vállalatok egyéni keresleti függvénye negatív meredekségű.&lt;br /&gt;
# mindkettőnél a vállalatok optimális termelési mennyisége mellett P = MC.&lt;br /&gt;
# mindkettőnél belépési korlátokkal kell számolni.&lt;br /&gt;
# mindkettőnél hosszútávon csak normálprofitot realizálnak a vállalatok.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy jószág akkor tekinthető közjószágnak, ha... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a fogyasztók között rivalizálás van, és megvalosítható a kizárás.&lt;br /&gt;
# a fogyasztók között rivalizálás van, de nem megvalosítható a kizárás.&lt;br /&gt;
# a fogyasztók között nincs rivalizálás, és nem megvalosítható a kizárás.&lt;br /&gt;
# a fogyasztók között nincs rivalizálás, de megvalosítható a kizárás.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A marhahúspiacon a keresleti görbe jobbra tolódott. Ennek oka lehet... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a marhahús előállítási költségeinek növedekése.&lt;br /&gt;
# sertéshús árának növekedése.&lt;br /&gt;
# marhahús kínálatának csökkenése.&lt;br /&gt;
# marhahús árának növekedése.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amennyiben egy termék előállításához szükséges nyersanyag ára csökken, akkor a várható termék... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# piaci ára és egyensúlyi mennyisége csökken.&lt;br /&gt;
# piaci ára és egyensúlyi mennyisége nő.&lt;br /&gt;
# piaci ára csökken és egyensúlyi mennyisége nő.&lt;br /&gt;
# piaci ára nő és egyensúlyi mennyisége csökken.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy termék keresletének árrugalmassága -0.8, akkor az eladott mennyiség 10%-os növelése érdekében az árát hozzávetőleg... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 80%-kal kell csökkenteni.&lt;br /&gt;
# 8%-kal kell csökkenteni.&lt;br /&gt;
# 10%-kal kell csökkenteni.&lt;br /&gt;
# 12.5%-kal kell csökkenteni.&lt;br /&gt;
# 8%-kal kell növelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amennyiben a termelő az isoquant egyik pontjáról egy másik pontjára kerül, akkor biztosan... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# megváltozhat az inputok határterméke.&lt;br /&gt;
# nem változik a kibocsátás szintje.&lt;br /&gt;
# megváltozhat a technikai helyettesítési határrátája.&lt;br /&gt;
# Mindegyik előző válasz helyes.&lt;br /&gt;
# Egyik sem a fentiek közül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy mezőgazdasági termelő saját földjén gazdálkodik, akkor - mivel nem fizet a földért bérleti díjat... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a gazdasági költségei (termelés teljes költsége) kisebbek, mint annak, aki bérelt földön gazdálkodik.&lt;br /&gt;
# vállalkozásának gazdasági költsége meghaladja a számviteli költségeket.&lt;br /&gt;
# implicit költsége nagyobb, mint a számviteli költsége.&lt;br /&gt;
# teljes gazdasági költségei megegyeznek a számviteli költséggel.&lt;br /&gt;
# nincsenek explicit költségei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tökéletesen versenyző vállalat optimális termelés esetén éppen normál profitot realizál, ha... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# MC minimális.&lt;br /&gt;
# MC = AC.&lt;br /&gt;
# üzembezárási pontban termel.&lt;br /&gt;
# MC megegyezik a piaci árral.&lt;br /&gt;
# MR megegyezik a piaci árral.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy olyan iparág, amelynek termelése környezet-szennyező, a piaci mechanizmus alapján... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a társadalmi optimumhoz képest többet és magasabb áron termel.&lt;br /&gt;
# a társadalmi optimumhoz képest többet, alacsonyabb áron termel.&lt;br /&gt;
# a társadalmi optimumhoz képest kevesebbet, és magasabb áron termel.&lt;br /&gt;
# a társadalmi optimumhoz képest kevesebbet, és alacsonyabb áron termel.&lt;br /&gt;
# épp a társadalmi optimumot állítja elő, ha a tökéletes verseny feltételei fennállnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=}}&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=}}&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=}}&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=}}&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=}}&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=}}&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;br /&gt;
# .&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csapody Ádám Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronikai_technol%C3%B3gia_%C3%A9s_anyagismeret_(2022-ig)&amp;diff=202762</id>
		<title>Elektronikai technológia és anyagismeret (2022-ig)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronikai_technol%C3%B3gia_%C3%A9s_anyagismeret_(2022-ig)&amp;diff=202762"/>
		<updated>2022-10-04T10:47:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Csapody Ádám Ágoston: /* IV. Pásztázó elektronmikroszkópia */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronikai technológia és anyagismeret&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIETAB00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=3&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=ETT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|labor=7 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETAB00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.ett.bme.hu/oktatas/vietab00&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az anyagszerkezeti és anyagtulajdonságokra, valamint ezek kapcsolatára vonatkozó alapismeret adása. Ezen belül a villamos és elektronikai ipar legfontosabb anyagairól és ezek konstrukciós és technológiai szempontból történő felhasználhatóságáról ad mérnöki szintű ismeretanyagot, valamint ezek készségszintű alkalmazását segíti elő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előtanulmányi rend:&#039;&#039;&#039; A tárgy felvételéhez [[Fizika 1]]-ből az aláírás megszerzése kötelező.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadásokon való részvétel nem kötelező.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 7 labor van, mindegyik teljesítése kötelező, 2 labor pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 2 nagyZH-t kell teljesíteni. Mindkét zárthelyi 20 pontos, melyeken egyenként legalább 9 pontot kell megszerezni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A 2 nagyZH osztályzatából számítják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Pont !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 17|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|18 - 23|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|24 - 28|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|29 - 33|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|34 - 40|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_eloadasok_2019.zip|Összes előadás PPT-je 2019 őszi félévben]] &lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_jegyzet_2015.pdf|Előadásjegyzet]] - Az előadásdiák alapján &#039;&#039;Koszoru Kristóf&#039;&#039; és &#039;&#039;Kemény Boldizsár&#039;&#039; által készített jegyzet az anyag második feléből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Segédanyagok a régi [[Elektronikai technológia]] tárgyhoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek a segédanyagok a régi [[Elektronikai technológia]] tárgy segédanyagai. Nagy része lefedi a mostani anyagot is, de több olyan anyag is van bennük, ami már nem tananyag, illetve előfordulnak olyan anyagrészek is, amik régen az [[Anyagtudomány]] tárgyban tanítottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Elektronikai technológia laboratórium, 55082&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című mérési segédlet ajánlott a laborokhoz. A beugrókérdések is ebből vannak.&lt;br /&gt;
*[[Media: Ett diak 2012 0-01 bevezetes merged.pdf|Előadásdiák I]] - A 2012-es tankönyvvel megegyező, színes diák első fele.&lt;br /&gt;
*[[Media: Ett diak 2012 3-01 Vekonyreteg merged.pdf|Előadásdiák II]] - A 2012-es tankönyvvel megegyező, színes diák második fele.&lt;br /&gt;
*[[Media: ETT vizsgafealadatok 2013 öf.pdf|Vizsgafeladatok voltak]] -  Összegyűjtött, kidolgozott ZH és vizsgafeladatok gyűjteménye.&lt;br /&gt;
*[[Media: ETT vizsgaábrák 2013.pdf|Kitöltendő ábrák]] -  Kitöltendő ábrák gyűjteménye, biankó formában is.&lt;br /&gt;
*Az előadásdiák darabokra bontva. Annyival tud többet, hogy ezzel le tudod magad ellenőrizni, hogy valóban tudod-e az ábrákat, technológiai lépéseket stb. Mikor elindítod a diavetítés, akkor például egy ábránál feljön maga az ábra, de az ábra részei csak megszámozva vannak, így mielőtt nyomnál egy entert, átgondolhatod magadban, hogy mik is az egyes részek:&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media: Ett diak 2012 00 használati útmutató.ppt|Használati útmutató]] - van benne egy régi vizsgasor is&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 01 th, sm alkatrészek.ppt|1-01 TH, SM alkatrészek]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 02 hullámforrasztás.ppt|1-02 TH Hullámforrasztás]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 03 sm reflow.ppt|1-03 SM reflow]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 04 chip beültetés.ppt|2-01 Chip beültetés]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 05 si anyagok tulajdonsagok.ppt|2-02 Si anyagok tulajdonságai]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 06 szelet előállítása.ppt|2-03 Szelet előállítása]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 07 epitaxia implant diff cvd.ppt|2-04 Rétegleválasztási és adalékolási technológiák]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 08 ic litográfia.ppt|2-05 IC litográfia]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 09 vékonyréteg.ppt|3-01 Vékonyréteg]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 10 vákuumtechnika.ppt|3-02 Vákuumtechnika]] &lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 11 kerámia vastagréteg.ppt|4-01 Kerámia vastagréteg]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 12 speciális vastagréteg.ppt|4-02 Speciális vastagréteg]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 13 nyhl gyartas.ppt|5-01 NYHL gyártás I]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 14 nyhl gyártás.ppt|5-02 NYHL gyártás II]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 5-03 CAD.pdf|5-03 Számítógéppel segített tervezés]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 6-01 hutesi megoldasok.pdf|6-01 Elektronikus készülékek hűtése]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 6-02 Konstrukcio.pdf|6-02 Elektronikus készülékek konstrukciója]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 7-01Minosegbiztositas.pdf|7-01 Minőségbiztosítás és megbízhatóság]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
===ZH-kra készülés===&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_1zh_mintakérdések_kidolgozás_2018.pdf|Kidolgozott kérdések 1.]] - Az anyag első részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_teljes.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet a kiadott diasorból (Molnár Martin munkája, 2018).&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_2zh_mintakérdések_kidolgozás_2018.pdf|Kidolgozott kérdések 2. [végleges]]] - Az anyag második részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_teljes.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet a kiadott diasorból (Molnár Martin munkája, 2018) + [[Media:2.zh_shortcut.pdf|átdolgozott és rövidített változat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_IIzh.pdf|Kidolgozott kérdések 2.]] - Az anyag második részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_teljes.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet a kiadott diasorból (Incze Tünde munkája, 2016).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyi ==&lt;br /&gt;
* A 2016/17 őszi félév óta új fajta zh-kat iratnak. E szerint közzétesznek ellenörző minta zh kérdéseket, amiből a négy kiválaszottt kérdés szó szerint ugyan úgy jelelnik meg a számonkérésen. Ez a pótra is igaz. Az IMSC kérdéseket pótlapon osztják ki azoknak, akik kérik.&lt;br /&gt;
* Mind a két ZH-nak meg kell lenni külön-külön legalább 9 pontosnak.&lt;br /&gt;
* A minta kérdések kidolgozva is megtalálhatóak a jegyzetek fülnél. Hogy mi tartozik az első illetve második zh-ba évről évre változik, mert nem ugyan abban a sorrenben tanítják az anyagot minden évben.&lt;br /&gt;
* Alaposan érdemes megtanulni az ábrákat, tulajdonságokat és felsorolásokat, ugyanis ha egy kérdéshez mondjuk 5 dolgot kell írni, akkor 5 helyes válasz 1 pont, 4 (esetleg 3) helyes válasz 0.5 pont, ennél kevesebb pedig 0 pont!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media: Ett_zh_20101018zh1.pdf|Régi 2010/11 ősz]] - A csoport és a hozzá tartozó [[Media: Ett_zhmegoldas20101018zh1.pdf|megoldások]] (már nem aktuális)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Útmutató a laborokhoz==&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Sikertelen labor:&#039;&#039;&#039; Abban az esetben ha sikertelen egy labor, akkor a pótlást célszerű év közben egy másik csoport mérésén, előzetes egyeztetés után megoldani. Az év végi pótlás leszervezése sokkal nehézkesebb, így azt célszerű elkerülni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok pótlása:&#039;&#039;&#039; Két labor alkalom pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugrók:&#039;&#039;&#039; Általában a segédlet végén található ellenőrző kérdésekből vannak, de néha mást is kérdeznek, így érdemes az egészet tudni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; A laborok hivatalos segédlete, amiből készülni érdemes - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Elektronikai technológia laboratórium (55082-01).&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Időtartam:&#039;&#039;&#039; A laborok hivatalosan 4x45 percet visznek igénybe, de közben nem tartanak szünetet. Tehát egy 8:15-kor kezdődő labornak 11:15-kor van vége. Persze ettől +/- fél órával eltérhetnek.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborbeosztás:&#039;&#039;&#039; A tanszéki honlapon közlik.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok helyszíne:&#039;&#039;&#039; A V1 épület előterében gyülekező, kivéve az elektromikroszkóp labort. Innét szólítják az alagsorban lévő laborokba egyesével a csoportokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! Az alábbi, egyes laborokhoz tartozó témák, segédletek, esetleg teljes laborok eltérhetnek az aktuálisan- tanszék által kiadott- segédlettől! Amennyiben eltérést tapasztalsz, szerkeszd úgy az oldalt, hogy az adott félévnek megfelelő információt tartalmazza! Ez mindannyiunk érdeke!&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:green;&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A 2019 őszi félévben kiadott laborfelkészülési segédlet egyben: [[Media: ETA_labor_HU.pdf |Sillabusz 2019/20 ősz]] &lt;br /&gt;
&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==I. Nyomtatott huzalozások technológiája==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz1.pdf |Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor1_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**Nem volt vészes, 2 kérdés volt a kiadottakból, nem is szívózott senkivel. A laborvezető tök jó fej volt, az anyag mellett egy csomó kommentárt fűzött magához a laborhoz is - épp aznap volt egy kivitelezői bejárás, emiatt aktuális volt. Konkrét munka nem nagyon volt, nem lett volna rá idő, helyette végigjártuk a folyamatot, mutatott kész és félkész lemezeket stb. Laza, szemlélődős óra.&lt;br /&gt;
**Két kérdést kapott mindenki, melyek nagyrészt a beugró kérdések közül voltak, de volt 1-2 ami a sillabusz egy-egy lényegesebb részére kérdezett rá, de ezek sem voltak vészesek. A beugró után kb 30-40 percben összefoglalta a laborvezető a sillabuszban leírtakat és kiegészítette néhány ipari aktualitással. Ezután körbejártuk a V1 alagsorában lévő kis &amp;quot;mini NYHL gyártósort&amp;quot;, közben pedig részletesen ismertette és szemléltette az egyes technológiai lépéseket. Önálló munka nem volt, azonban egy 2,5-3 órás ácsorgásra készüljetek fel lelkileg!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==II. Vékonyrétegek előállítása és lézeres mintázatkialakítás== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz2.pdf |Sillabusz letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor2_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039; Vélemények&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**A foglalkozást egy nagyon kedves hölgy, Makai Dóra doktorandusz vezette. A beugró nekünk az volt, hogy le kellett rajzolni egy vákuumpárologtatót magyarázattal. Senkit nem küldött el, sokat kérdezett tőlünk, hogy hogyan képzeljük el például az olajgőzös szivattyú működését, stb. Aztán ő rápárologtatott egy Al darabkát egy üveglapra, amiből csak egy kolléga látott érdemit, ahogy a csónakból eltűnik az Al. Ez volt a kísérlet. Még beszélgettünk, aztán kérésre átmentünk Balogh Bálinthoz, aki elmagyarázta röviden a lézer működését, mutogatott ezt-azt, érdekességeket mondott, és ösztönzött minket a szakirány választására :) Negatívum, hogy tulajdonképpen semmit nem csináltunk.&lt;br /&gt;
**A sillabuszban lévő rajzokat és ábrákat (vákuumpárologtató, elektronsugaras gőzforrás és fotolitográfia folyamata) nagyon alaposan meg kell tanulni, mert előszeretettel kérik a beugróban és némelyik laborvezető akár ki is csap, ha nem tudod pontosan lerajzolni és megnevezni a részeket. A beugró összességében korrekt, csak a sillabuszban lévő anyagot kérik vissza, de azt nagyon alaposan! Ebben a laborban nemigen van önálló munka, inkább csak kicsit kibővítve összefoglalják a sillabuszban foglaltakat és bemutatnak néhány demonstrációs jellegű műveletet.&lt;br /&gt;
**A beugróban 3 kérdés volt az ellenőrző kérdésekből. Elektronsugaras gőzforrásnál, fontos tudni a feszültségek előjeleit és nagyságrendbeli értéküket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==III. Passzív hálózatok készítése vastagréteg technológiával==&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz3.pdf |Sillabusz letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor3_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A labor beugróval kezdődött, két kérdés volt. Az egyik az ellenőrző kérdésekből volt, a másik pedig a sillabusz másik részéről - Például: a paszta 3 alkotóeleme és azok szerepe. Ezután akinek Illés Balázs nem volt megelégedve a válaszával azt megkérdezte, hogy pontosan hogy gondolta, átbeszéltük. Egy hallgatót küldött el pótmérésre.&lt;br /&gt;
**A beugró kérdések nem csak az ellenőrző kérdések közül kerültek ki, de csak olyat kérdeztek, ami benne volt a sillabuszban. Érdemes alaposan átnézni az egyes technológiai lépéseket és azokról megtanulni 1-2 jellemzőt. A laboron megnézhettük hogyan is történik a szitanyomtatás illetve a hőkezelés. A labor második felében vezető ragasztó segítségével készíteni kellett egy egyszerű világító áramkört.&lt;br /&gt;
**[[Media: Ett_vastegreteglabor_2012.JPG |Vastagréteg labor]] - A labor végén meg kell oldani ezt az egyszerű számítási feladatsort.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==IV. Pásztázó elektronmikroszkópia==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; Nem volt (2019-20 őszi félév, 2021/22 őszi félév se)&lt;br /&gt;
* &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Ne  a V1-be hanem az MT épületbe menj!&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Ez a labor alapvetően eltér a többitől, mind helyszínében (MT épület), mind jellegében. Beugró egyáltalán nem volt. A foglalkozás annyiból állt, hogy a laborvezető prezentációt tartott az elektronmikroszkópokról, elméletükről, típusaikról, gyakorlati problémáikról, felhasználásukról, történelmükről. Számos elektronmikroszkóppal készült képet mutatott. Ezt követően a hallgatóság kérdéseket tehetett fel. Valódi mikroszkóphasználat nem volt. Az egész laborgyakorlat 1,5 órán belül lezajlott. Annak ellenére, hogy beugróra nem került sor, érdemes átolvasni a sillabuszt, mivel a prezentáció anyagát így érthetjük meg kellő mélységeiben, illetve elvileg beugró is előfordulhatna. (2019-20 őszi félév)&lt;br /&gt;
** 2021/22-ben sem volt beugró. A labor nekünk is jóval rövidebb volt, a többihez képest. A foglalkozás elég unalmas volt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==V. Moduláramkör készítése furatszerelési technológiával, kötések vizsgálata==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz5.pdf |Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor5_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A beugró után 4 embert ki is dobott, majd utána is tett még fel kérdéseket szóban. Ezekre tudtuk a válaszokat, de lehet, hogy ha valaki nem tudta volna, az is repült volna. Mind a beugrón, mind pedig a szóban elhangzott kérdésekre a válaszok megtalálhatóak a laborsegédletben, tehát nem éreztem inkorrektnek a számonkérést, csak szigorúbbnak a többi mérésen megszokottnál.&lt;br /&gt;
**Volt beugró az ellenőrző kérdésekből, illetve a mérés elején található fogalmakból. Van egy képlet a térfogatszámításra azt nálunk nem kérte inkább, hogy értsük, hogy kb mikre kell odafigyelni. Beugró után alaposan végignézte a mérésvezető a beugrókat, ahol valami hibádzott ott megkérdezte még egyszer, hogy az illető pontosan mire is gondolt. Ezek után elmagyarázta az anyagot egy bő órában sokkal részletesebben, mint a sillabusz. A mérés kb 3,5 órán át tartott, mindenki sikeresen zárta.&lt;br /&gt;
**Beugró - 2012 és 2013 ősz:&lt;br /&gt;
**#PIP technológia lépései + ábrák?&lt;br /&gt;
**#Újraömlesztéses technológia definíciója?&lt;br /&gt;
**#Furatszerelt alkatrészek forrasztásának minőségi követelményei?&lt;br /&gt;
**#Stencil definíciója?&lt;br /&gt;
**#Mit akadályoz meg a kereszttel kitakart apertúra?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==VI. Moduláramkör készítése újraömlesztéses felületszerelési (SMT) technológiával==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz4.pdf |Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor4_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A beugró kicsit parás, mert nem csak az ellenőrző kérdésekből van. Az alábbi definíciót mindenképpen érdemes tudni - Sírkő effektus: A felületi feszültségből származó erők nem egyenletesen oszlanak el a két végpont között, ennek következtében az alkatrész elfordul, vagy felemelkedik. A labor maga jó, mindenki legyártotta magának a LED-es villogóját. Mindenkinek működött, de ha nem működik az sem nagy baj.&lt;br /&gt;
**A beugró a teljes sillabusz anyagából van. Érdemes megtanulni az egyes forraszanyagok összetételét, valamint arra figyelni kell, hogy a sillabuszban az újraömlesztéses forrasztás hőprofilja kicsit hibás, így azt az előadásdiákból érdemes nagyon alaposan megtanulni a tengelyek pontos skálázásával és az egyes szakaszok neveivel együtt. A labor második felében mindenki elkészítette magának a saját USB-ről működő LED-es villogóját. Amikor a laborvezető az alkatrészek beültetésének módját magyarázza érdemes nagyon figyelni, mert azt könnyű elszúrni és akkor lehet elölről kezdeni az egészet.&lt;br /&gt;
** Egészen aranyos laborfoglalkozás volt, a vilogó elkészítése is egy kellemes feladat volt ami megtöri a sok elméletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==VII. Nyomtatott huzalozású lemez tervezése elektronikai szerelési technológiák vizsgálatára==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media:Ett_sillabusz7_2012.pdf‎|Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor7_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A beugró 3 kérdésből állt, amiből csak az első volt az ellenörző kérdésekből, a többi a kibővített leírásból volt inkább. Szóval az abban lévő fogalmakat is érdemes átolvasni. Nem tudom, hogy volt e olyan, aki egyre sem tudott válaszolni, de senkit nem küldött ki és akármeddig jutottál el meglett mindnekinek a labor. Ettől függetlenül érdemes minél többet megcsinálni, mert új dologot mutat be, ami nekem pl. eléggé érdekes volt. &lt;br /&gt;
**Beugró az ellenőrző kérdésekből volt, rajzot is kértek. Az órai feladat a PADS Logic és a PADS Layout programokkal NYÁK tervezés, melyeket valószínűleg soha nem láttál. Ez elég bonyolult feladatnak bizonyulna, ám az órán egy, a tanszéki honlapon előre közzétett útmutató PDF alapján kell végrehajtanod, ami merő unalom, mivel gondolkozni nem nagyon kell. A végén persze elmented amire jutottál, aztán dokumentációt is kell készíteni. Az sem gond ha nem érsz végig az összes feladattal (nem is igazán lehetséges) a lényeg, hogy folyamatosan dolgozz.&lt;br /&gt;
**A beugró az ellenőrző kérdésekből volt. Rendes volt, nem vágott ki senkit, de volt akinek szólt, hogy a ZH-ra ennél azért pontosabban tanulja meg. Számítógépen dolgoztunk önállóan az útmutató szerint. Az elején össznépileg segített elindulni, aztán utána minden értelemszerűen ahogy le van írva. A kérdéseket szívesen fogadta és segített, amikor kellett. Nem volt vészes.&lt;br /&gt;
** Ez volt életem leghaszontalanabb laborfoglalkozása. Az egész nem volt egy nagy IQ teszt és tárgyi tudás sem kellett hozzá. Közzétettek egy PDF-et, ami alapján végig kellett kattintgatni a tervező programot. Minden le van benne írva és neked tényleg csak a megfelelő egérhasználatot kell gyakorolni. A végére kiégett a szemem. Ha valamit benézel és utólag kell korrigálni esélyes hogy nem érsz rajta végig, de ettől függetlenül érvényes a laborod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==VIII. Lézeres technológiák a moduláramköri hordozók kialakításában==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;2017 ősztől nincs ilyen labor&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz6.pdf {{!}}Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor6_2012.pdf {{!}}Ellenőrző kérdések letöltése ]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Ellenőrző kérdéseket kérdezték tőlünk. Hatan voltunk, mindenki egyet-egyet kapott így közülük. Egyébként a másik előadó tartotta és nagyon jófej volt.&lt;br /&gt;
**Nálunk a &amp;quot;beugró&amp;quot; az volt, hogy mindenki tegyen fel a laborvezetőnek két értelmes kérdést a lézerekkel kapcsolatban. Ezután a laborvezető mindegyik kérdést részletesen megválaszolta és közben a kapcsolódó elméletet is alaposan végigtaglalta. A labor végén lehetett számológépek fedlapjára, telefonok hátlapjára mindenféle ábrákat/feliratokat gravíroztatni. Szóval érdemes már az adott tárggyal és a rágravírozandó ábra ötletével felszerelkezve érkezni a laborra.  A laborvezető gépén van egy csomó vicces/érdekes kép már eleve, amik közül lehet válogatni - BME logó, űrhajó, Batman és Superman jel, Apple logó...&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- &lt;br /&gt;
==Tippek (Régi ETT-s tapasztalatok)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ebből a tárgyból többet ér az, ha kevesebbet tudsz, de azt hibátlanul, mintha mindent, de csak nagyjából. A ZH illetve vizsga pontozása ugyanis úgy néz ki, hogy adott egy 1 pontos kérdés, amiért kérnek mondjuk 6 állítást. Ha mindent tudsz akkor 1 pont, ha 4-5 állítást akkor 0.5 pont, ha ennél kevesebbet akkor pedig 0 pont. Tehát nem érdemes felületesen tanulni, mert könnyen abba a hibába lehet esni, hogy tudod az anyag 50%-át mégis alig 1-2 pontot szerzel a számonkérésen!&lt;br /&gt;
*A diasorokban elég sok helyen, amikor valamilyen felsorolás vagy definíció van, akkor bizonyos kulcsszavak ki vannak pirossal emelve. Ha a ZH/vizsgán erre a témakörre kérdeznek rá, akkor lényegében ezeket a kulcsszavakat várják vissza (pont ennyi vonal van a válasznál), így ha ilyet találsz a diasorban, akkor fokozottan érdemes pontosan megtanulni.&lt;br /&gt;
*Az ábrákat, grafikonokat érdemes alaposan megtanulni, mert gyakran van &amp;quot;nevezd meg az ábra részeit&amp;quot; típusú feladat. Gyakran kérnek ezenkívül hőprofil rajzolást, ahol a tengelyek skálázása és a fontosabb pontok bejelölése is elvárt.&lt;br /&gt;
*A laborokat nem szabad félvállról venni, mert komolyan veszik a beugrókat és ha nagyobb gondok vannak, akkor szó nélkül kiraknak. A legtöbb laborvezető csak az ellenőrző kérdések közül kérdez, azonban van egy-két oktató, aki mélyebben is belekérdez az anyagba. Ennélfogva az ellenőrző kérdések bemagolása nem mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól.&lt;br /&gt;
*Fontos az is, hogy nemcsak a beugrónál tehetnek ki! Ha azt veszik észre, hogy egyáltalán nem figyelsz, vagy a labor közben feltett alap kérdésekre nem tudsz válaszolni, akkor van olyan laborvezető, aki a mérés kellős közepén is képes hazaküldeni.&lt;br /&gt;
--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
* Annak ellenére hogy 6 kredit, a tárgy alapvetően nem nehéz. A labor foglalkozások leginkább bemutató jellegűek amik lényege, hogy ne csak Móricka ábrákon látsd a tananyag eszközeit hanem élőben is. &lt;br /&gt;
* A zárthelyi egyáltalán nem nehéz, mivel csak az előre kiadott kérdésekből válogatnak. Ha kidolgozod magadnak, megértve egyáltalán nem nehéz rajta átmenni. Persze ha valamikek az megy, be is magolhatja az összeset, de ahhoz túl sok az információ, értve könnyebb.&lt;br /&gt;
* Ebből a tárgyból többet ér az, ha kevesebbet tudsz, de azt hibátlanul, mintha mindent, de csak nagyjából. A ZH illetve vizsga pontozása ugyanis úgy néz ki, hogy adott egy 1 pontos kérdés, amiért kérnek mondjuk 6 állítást. Ha mindent tudsz akkor 1 pont, ha 4-5 állítást akkor 0.5 pont, ha ennél kevesebbet akkor pedig 0 pont. Tehát nem érdemes felületesen tanulni, mert könnyen abba a hibába lehet esni, hogy tudod az anyag 50%-át mégis alig 1-2 pontot szerzel a számonkérésen!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tantárgyat leginkább egy Spektrumos hogyan készült műsorhoz tudnám hasonlítani. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csapody Ádám Ágoston</name></author>
	</entry>
</feed>