https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Bojtor+Istv%C3%A1n 2026-04-07T22:42:16Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=Rendszerarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&diff=185901 2015-05-28T18:16:13Z

<p>Bojtor István: /* Vizsgák */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Rendszerarchitektúrák<br /> | tárgykód = VIMIMA08<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = MIT<br /> | jelenlét = ?<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIMA08/<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimima08<br /> }}<br /> <br /> =Követelmények=<br /> '''2014'''<br /> <br /> Vizsgán 10 kérdés, minden kérdés 10 pont, házi feladat nem számít a jegybe. Ponthatárok ugyanazok.<br /> <br /> '''2013'''<br /> <br /> Egy házi feladat előírt színvonalú elkészítése. A házi feladat jegy négyszeresének és a vizsga pontszámának (maximum 80 pont) összegéből alakul ki a végleges jegy az alábbiak szerint:<br /> *40%-tól elégséges (2)<br /> *55%-tól közepes (3)<br /> *70%-tól jó (4)<br /> *85%-tól jeles (5)<br /> <br /> =Segédanyagok=<br /> *[http://home.mit.bme.hu/~feher/MSC_RA/ Fehér Béla segédanyagai]<br /> *[http://home.mit.bme.hu/~feher/MSC_RA/F%C3%B3li%C3%A1k/ Órai diák]<br /> <br /> *[[Média:RA_jegyzet_2010_Barabas_Bonifac.pdf | Barabás Bonifác jegyzete 2010-ből]]<br /> *[[Média:RA_jegyzet_2010.pdf | Órai jegyzet 2010-ből]]<br /> *[[Média:RA_jegyzet_2014.pdf | Jegyzet - 2014 (hiba/hiányosság lehet benne)]]<br /> <br /> =Házi feladat=<br /> *[[Média:RA_hf_2010_mezo_sipos-takats.pdf | Házi feladat minta: AMBA-USRT periféria illesztő]]<br /> <br /> =Vizsgák=<br /> {{Rejtett | mutatott='''2015.05.14.''' | szöveg=<br /> [[:File:RA_elovizsga_2015_05_14.jpg|2015.05.14. elővizsga]]<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2014.06.05.''' | szöveg=<br /> *50-75-1M Ohm változtatható bemeneti ellenállású bemeneti aszinkron fokozat rajza, valamint milyen kapcsolóval csinálnánk mindezt<br /> *GMR galvanikus leválasztás rajta, miért jó, van-e DC átvitele<br /> *Soros kimenetű, bemenetén túlmintavételező A/D miért jó<br /> *Peremfeltételes vizsgálat, JTAG nem szokványos felhasználása<br /> *LabView kérdés a RIO-val kapcsolatban, annak 3 szintjéről (Host,Real-Time,FPGA)<br /> *Kihozatal,MTBF,MTTR,hibaráta,kádgörbe<br /> *Wake-up rádiófokozat szenzorhálózatokban<br /> *AMBA AHB-APB és PLB-OPB topológia, és ez miért jó<br /> *Milyen utasításkészletet/utasításokat tartalmaz a Blackfin és ezek miért jók<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2014.05.29.''' | szöveg=<br /> * programozható analóg bemeneti fokozat, egységek szerepe stb.<br /> * táblázatot kellett csinálni, amiben fel kellett sorolni milyen galvanikus leválasztások vannak és ezeket össze kellett hasonlítani sebesség, fogyasztás, DC átvitel<br /> * 2-2 példa rendszerbusz (PCI, ISA, ...), gyors periféria (USB, Ethernet ..), lassú periféria (soros, párhuzamos port, CAN, UART, stb.), on chip buszok(JTAG, I2C, SPI, ...) <br /> * hierarchikus és egyszerű busz összehasonlítása, és példák ezekre<br /> * BFM-ről kellett írni<br /> * RISC és DSP konvergencia definiálása + Blackfin<br /> * processzor energiafelhasználásának csökkentése (feszültség és frekvencia csökkentés)<br /> * JTAG egy scan egységének a blokkvázlatát kellett leírni <br /> * szenzorhálózatról kellett írni, pontosabban hogy van sok szenzor és mi van ha kiesik egy aztán 10%, 50% stb., és hogy akkor van gond, ha kialakulnak elszigetelt szenzor csoportok<br /> * [[Media:RA vizsga 20140529.jpg|2014.05.29. vizsga]]<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2013.06.12.''' | szöveg=<br /> * bemeneti túlvezérlés feladata, áramköri megvalósítása<br /> * bi-stabil jelfogó használatának előnye a bemeneti fokozatban, egytekercses típus vezérlőjeleinek idődiagrammja<br /> * Milyen áramköri megoldást/alkatrészt alkalmazna a bemeneti fokozatok leválasztott tartományában található egységeinek/konfigurációs kapcsolóinak vezérlésére?<br /> * AMBA 3 szintjének használati tulajdonságai (topológia, átvitel típusa/sebessége/választéka, sávszélesség, masterek-slavek száma)<br /> * socket alapú IP interfész fejlesztés szerepe, előnyei<br /> * Milyen utasítástípusokkal és funkcionális egységekkel támogatja a Blackfin processzor a DSP műveleteket?<br /> * processzor dinamikus teljesítmény szabályozása, paraméterek időbeli beállításának folyamata<br /> * Szenzoregységek blokkvázlata (4 legfontosabb funkcionális elem és szoftverkomponens)<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2013.05.29.''' | szöveg=<br /> * programozható mérésadatgyűjtő bemeneti fokozat<br /> * galvanikus leválasztás típusai, tuljdonságok: sebesség, sávszélesség, energiaigény<br /> * TEDS, virtuális TEDS, kétvezetékes megoldás<br /> * egyszerű és hierarchikus busztopológia - példa, tulajdonságok: huzalozási komplexitás, periféria illeszthetőség<br /> * BFM mire alkalmas<br /> * processzor teljesítmény dinamikus állítása<br /> * RISC - DSP konvergálás, Blackfin előnyös tulajdonságai <br /> * szenzor node-os rendszer élettartam definíciók<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2011.06.02.''' | szöveg=<br /> * 75Ohm és 1MOhm között változtatható bemeneti ellenállású egységerősítésű, aszimmetrikus bemenetű, nem-invertáló erősítőkapcsolás felrajzolása és magyarázata<br /> * AMBA AHB-APB buszrendszer alkotóelemei, ezek funkciója, ábra<br /> * Buszrendszerek típusai topológia szerint, ...<br /> * ARM utasításkészlet jellemzői (RISC alapelvek közül, amiket az ARM alkalmaz, szinte mindet alkalmazza), nem volt rá utalás, de elvárták, hogy a Thumb utasításkészletről is írj)<br /> * Programozható logikai eszközök alkalmazásának előnyei a hw.tervezés, tesztelés során, FPGA-k működési elve, alapvető (logikai blokk, IO blokkok, szorzó, blokk RAM, de nem kell részletesen)<br /> * Wake-Up rádióvevő feladata, működése, hogyan lehet vele hatékonyabbá tenni az energiafelhasználást<br /> <br /> összesen 10 kérdés volt, közel azonos pontszámokkal.<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2010.06.03.''' | szöveg=<br /> *Programozható mérésadatgyűjtő bemeneti fokozatának tipikus blokkvázlata<br /> *Bemeneti túlvezérlés védelem feladata, áramköri megoldásai, eszközei<br /> *Egy egytekercses két stabil állapotú SET/RESET típusú relés lehetséges meghajtófokozata és a hozzátartozó hullámforma<br /> *AMBA busz rendszer 3 szintű kommunikációs kapcs. hálózata. Jellemezze a 3 szint tulajdonságait (kommunikációs topológia, átvitelek típusa, sebesség/sávszélesség, master/slave-ek száma stb.)<br /> *Socket IP interfész fejlesztés szerepe? Miért előnyös az IP a fejlesztők számára?<br /> *Mi a NoC, mi jellemzi az így kialakított rendszert? Az ismertetett ST Spidergon rajza, előnye!<br /> *Blackfin processzor műveletvégző egységének fontosabb jellemzői. Hogyan támogatja a videó adatfeldolgozást?<br /> *Mikor használunk szoftver profilingot? Mit tudunk azonosítani a használatával?<br /> *Szenzoregységek blokkvázlata, 4 legfontosabb funkcionális elem. Definiálja az ehhez tartozó szoftverkomponenseket.<br /> *Egy szenzorhálózati egységben az energia hatékonyság az egyik legfontosabb szempont. Ha egy ATmega processzor 4MHz-en 16,5mW-ot, egy ARM Thumb processzor 40MHz-en 75mW-ot fogyaszt, akkor melyik processzort érdemes választani?<br /> }}<br /> <br /> {{Lábléc - Beágyazott információs rendszerek főspecializáció}}</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=Rendszerarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&diff=185900 2015-05-28T18:12:50Z

<p>Bojtor István: /* Vizsgák */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Rendszerarchitektúrák<br /> | tárgykód = VIMIMA08<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = MIT<br /> | jelenlét = ?<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIMA08/<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimima08<br /> }}<br /> <br /> =Követelmények=<br /> '''2014'''<br /> <br /> Vizsgán 10 kérdés, minden kérdés 10 pont, házi feladat nem számít a jegybe. Ponthatárok ugyanazok.<br /> <br /> '''2013'''<br /> <br /> Egy házi feladat előírt színvonalú elkészítése. A házi feladat jegy négyszeresének és a vizsga pontszámának (maximum 80 pont) összegéből alakul ki a végleges jegy az alábbiak szerint:<br /> *40%-tól elégséges (2)<br /> *55%-tól közepes (3)<br /> *70%-tól jó (4)<br /> *85%-tól jeles (5)<br /> <br /> =Segédanyagok=<br /> *[http://home.mit.bme.hu/~feher/MSC_RA/ Fehér Béla segédanyagai]<br /> *[http://home.mit.bme.hu/~feher/MSC_RA/F%C3%B3li%C3%A1k/ Órai diák]<br /> <br /> *[[Média:RA_jegyzet_2010_Barabas_Bonifac.pdf | Barabás Bonifác jegyzete 2010-ből]]<br /> *[[Média:RA_jegyzet_2010.pdf | Órai jegyzet 2010-ből]]<br /> *[[Média:RA_jegyzet_2014.pdf | Jegyzet - 2014 (hiba/hiányosság lehet benne)]]<br /> <br /> =Házi feladat=<br /> *[[Média:RA_hf_2010_mezo_sipos-takats.pdf | Házi feladat minta: AMBA-USRT periféria illesztő]]<br /> <br /> =Vizsgák=<br /> {{Rejtett | mutatott='''2015.05.14.''' | szöveg=<br /> [[:File:RA_elovizsga_2015_05_14.jpg|2015.05.14. mintavizsga]]<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2014.06.05.''' | szöveg=<br /> *50-75-1M Ohm változtatható bemeneti ellenállású bemeneti aszinkron fokozat rajza, valamint milyen kapcsolóval csinálnánk mindezt<br /> *GMR galvanikus leválasztás rajta, miért jó, van-e DC átvitele<br /> *Soros kimenetű, bemenetén túlmintavételező A/D miért jó<br /> *Peremfeltételes vizsgálat, JTAG nem szokványos felhasználása<br /> *LabView kérdés a RIO-val kapcsolatban, annak 3 szintjéről (Host,Real-Time,FPGA)<br /> *Kihozatal,MTBF,MTTR,hibaráta,kádgörbe<br /> *Wake-up rádiófokozat szenzorhálózatokban<br /> *AMBA AHB-APB és PLB-OPB topológia, és ez miért jó<br /> *Milyen utasításkészletet/utasításokat tartalmaz a Blackfin és ezek miért jók<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2014.05.29.''' | szöveg=<br /> * programozható analóg bemeneti fokozat, egységek szerepe stb.<br /> * táblázatot kellett csinálni, amiben fel kellett sorolni milyen galvanikus leválasztások vannak és ezeket össze kellett hasonlítani sebesség, fogyasztás, DC átvitel<br /> * 2-2 példa rendszerbusz (PCI, ISA, ...), gyors periféria (USB, Ethernet ..), lassú periféria (soros, párhuzamos port, CAN, UART, stb.), on chip buszok(JTAG, I2C, SPI, ...) <br /> * hierarchikus és egyszerű busz összehasonlítása, és példák ezekre<br /> * BFM-ről kellett írni<br /> * RISC és DSP konvergencia definiálása + Blackfin<br /> * processzor energiafelhasználásának csökkentése (feszültség és frekvencia csökkentés)<br /> * JTAG egy scan egységének a blokkvázlatát kellett leírni <br /> * szenzorhálózatról kellett írni, pontosabban hogy van sok szenzor és mi van ha kiesik egy aztán 10%, 50% stb., és hogy akkor van gond, ha kialakulnak elszigetelt szenzor csoportok<br /> * [[Media:RA vizsga 20140529.jpg|2014.05.29. vizsga]]<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2013.06.12.''' | szöveg=<br /> * bemeneti túlvezérlés feladata, áramköri megvalósítása<br /> * bi-stabil jelfogó használatának előnye a bemeneti fokozatban, egytekercses típus vezérlőjeleinek idődiagrammja<br /> * Milyen áramköri megoldást/alkatrészt alkalmazna a bemeneti fokozatok leválasztott tartományában található egységeinek/konfigurációs kapcsolóinak vezérlésére?<br /> * AMBA 3 szintjének használati tulajdonságai (topológia, átvitel típusa/sebessége/választéka, sávszélesség, masterek-slavek száma)<br /> * socket alapú IP interfész fejlesztés szerepe, előnyei<br /> * Milyen utasítástípusokkal és funkcionális egységekkel támogatja a Blackfin processzor a DSP műveleteket?<br /> * processzor dinamikus teljesítmény szabályozása, paraméterek időbeli beállításának folyamata<br /> * Szenzoregységek blokkvázlata (4 legfontosabb funkcionális elem és szoftverkomponens)<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2013.05.29.''' | szöveg=<br /> * programozható mérésadatgyűjtő bemeneti fokozat<br /> * galvanikus leválasztás típusai, tuljdonságok: sebesség, sávszélesség, energiaigény<br /> * TEDS, virtuális TEDS, kétvezetékes megoldás<br /> * egyszerű és hierarchikus busztopológia - példa, tulajdonságok: huzalozási komplexitás, periféria illeszthetőség<br /> * BFM mire alkalmas<br /> * processzor teljesítmény dinamikus állítása<br /> * RISC - DSP konvergálás, Blackfin előnyös tulajdonságai <br /> * szenzor node-os rendszer élettartam definíciók<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2011.06.02.''' | szöveg=<br /> * 75Ohm és 1MOhm között változtatható bemeneti ellenállású egységerősítésű, aszimmetrikus bemenetű, nem-invertáló erősítőkapcsolás felrajzolása és magyarázata<br /> * AMBA AHB-APB buszrendszer alkotóelemei, ezek funkciója, ábra<br /> * Buszrendszerek típusai topológia szerint, ...<br /> * ARM utasításkészlet jellemzői (RISC alapelvek közül, amiket az ARM alkalmaz, szinte mindet alkalmazza), nem volt rá utalás, de elvárták, hogy a Thumb utasításkészletről is írj)<br /> * Programozható logikai eszközök alkalmazásának előnyei a hw.tervezés, tesztelés során, FPGA-k működési elve, alapvető (logikai blokk, IO blokkok, szorzó, blokk RAM, de nem kell részletesen)<br /> * Wake-Up rádióvevő feladata, működése, hogyan lehet vele hatékonyabbá tenni az energiafelhasználást<br /> <br /> összesen 10 kérdés volt, közel azonos pontszámokkal.<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2010.06.03.''' | szöveg=<br /> *Programozható mérésadatgyűjtő bemeneti fokozatának tipikus blokkvázlata<br /> *Bemeneti túlvezérlés védelem feladata, áramköri megoldásai, eszközei<br /> *Egy egytekercses két stabil állapotú SET/RESET típusú relés lehetséges meghajtófokozata és a hozzátartozó hullámforma<br /> *AMBA busz rendszer 3 szintű kommunikációs kapcs. hálózata. Jellemezze a 3 szint tulajdonságait (kommunikációs topológia, átvitelek típusa, sebesség/sávszélesség, master/slave-ek száma stb.)<br /> *Socket IP interfész fejlesztés szerepe? Miért előnyös az IP a fejlesztők számára?<br /> *Mi a NoC, mi jellemzi az így kialakított rendszert? Az ismertetett ST Spidergon rajza, előnye!<br /> *Blackfin processzor műveletvégző egységének fontosabb jellemzői. Hogyan támogatja a videó adatfeldolgozást?<br /> *Mikor használunk szoftver profilingot? Mit tudunk azonosítani a használatával?<br /> *Szenzoregységek blokkvázlata, 4 legfontosabb funkcionális elem. Definiálja az ehhez tartozó szoftverkomponenseket.<br /> *Egy szenzorhálózati egységben az energia hatékonyság az egyik legfontosabb szempont. Ha egy ATmega processzor 4MHz-en 16,5mW-ot, egy ARM Thumb processzor 40MHz-en 75mW-ot fogyaszt, akkor melyik processzort érdemes választani?<br /> }}<br /> <br /> {{Lábléc - Beágyazott információs rendszerek főspecializáció}}</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=Rendszerarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&diff=185899 2015-05-28T18:11:40Z

<p>Bojtor István: /* Vizsgák */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Rendszerarchitektúrák<br /> | tárgykód = VIMIMA08<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 1. félév (tavasz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = MIT<br /> | jelenlét = ?<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIMA08/<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimima08<br /> }}<br /> <br /> =Követelmények=<br /> '''2014'''<br /> <br /> Vizsgán 10 kérdés, minden kérdés 10 pont, házi feladat nem számít a jegybe. Ponthatárok ugyanazok.<br /> <br /> '''2013'''<br /> <br /> Egy házi feladat előírt színvonalú elkészítése. A házi feladat jegy négyszeresének és a vizsga pontszámának (maximum 80 pont) összegéből alakul ki a végleges jegy az alábbiak szerint:<br /> *40%-tól elégséges (2)<br /> *55%-tól közepes (3)<br /> *70%-tól jó (4)<br /> *85%-tól jeles (5)<br /> <br /> =Segédanyagok=<br /> *[http://home.mit.bme.hu/~feher/MSC_RA/ Fehér Béla segédanyagai]<br /> *[http://home.mit.bme.hu/~feher/MSC_RA/F%C3%B3li%C3%A1k/ Órai diák]<br /> <br /> *[[Média:RA_jegyzet_2010_Barabas_Bonifac.pdf | Barabás Bonifác jegyzete 2010-ből]]<br /> *[[Média:RA_jegyzet_2010.pdf | Órai jegyzet 2010-ből]]<br /> *[[Média:RA_jegyzet_2014.pdf | Jegyzet - 2014 (hiba/hiányosság lehet benne)]]<br /> <br /> =Házi feladat=<br /> *[[Média:RA_hf_2010_mezo_sipos-takats.pdf | Házi feladat minta: AMBA-USRT periféria illesztő]]<br /> <br /> =Vizsgák=<br /> {{Rejtett | mutatott='''2015.05.14.''' | szöveg=<br /> [[:File:RA_elovizsga_2015_05_14.jpg|2015.05.14. elővizsga]]<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2014.06.05.''' | szöveg=<br /> *50-75-1M Ohm változtatható bemeneti ellenállású bemeneti aszinkron fokozat rajza, valamint milyen kapcsolóval csinálnánk mindezt<br /> *GMR galvanikus leválasztás rajta, miért jó, van-e DC átvitele<br /> *Soros kimenetű, bemenetén túlmintavételező A/D miért jó<br /> *Peremfeltételes vizsgálat, JTAG nem szokványos felhasználása<br /> *LabView kérdés a RIO-val kapcsolatban, annak 3 szintjéről (Host,Real-Time,FPGA)<br /> *Kihozatal,MTBF,MTTR,hibaráta,kádgörbe<br /> *Wake-up rádiófokozat szenzorhálózatokban<br /> *AMBA AHB-APB és PLB-OPB topológia, és ez miért jó<br /> *Milyen utasításkészletet/utasításokat tartalmaz a Blackfin és ezek miért jók<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2014.05.29.''' | szöveg=<br /> * programozható analóg bemeneti fokozat, egységek szerepe stb.<br /> * táblázatot kellett csinálni, amiben fel kellett sorolni milyen galvanikus leválasztások vannak és ezeket össze kellett hasonlítani sebesség, fogyasztás, DC átvitel<br /> * 2-2 példa rendszerbusz (PCI, ISA, ...), gyors periféria (USB, Ethernet ..), lassú periféria (soros, párhuzamos port, CAN, UART, stb.), on chip buszok(JTAG, I2C, SPI, ...) <br /> * hierarchikus és egyszerű busz összehasonlítása, és példák ezekre<br /> * BFM-ről kellett írni<br /> * RISC és DSP konvergencia definiálása + Blackfin<br /> * processzor energiafelhasználásának csökkentése (feszültség és frekvencia csökkentés)<br /> * JTAG egy scan egységének a blokkvázlatát kellett leírni <br /> * szenzorhálózatról kellett írni, pontosabban hogy van sok szenzor és mi van ha kiesik egy aztán 10%, 50% stb., és hogy akkor van gond, ha kialakulnak elszigetelt szenzor csoportok<br /> * [[Media:RA vizsga 20140529.jpg|2014.05.29. vizsga]]<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2013.06.12.''' | szöveg=<br /> * bemeneti túlvezérlés feladata, áramköri megvalósítása<br /> * bi-stabil jelfogó használatának előnye a bemeneti fokozatban, egytekercses típus vezérlőjeleinek idődiagrammja<br /> * Milyen áramköri megoldást/alkatrészt alkalmazna a bemeneti fokozatok leválasztott tartományában található egységeinek/konfigurációs kapcsolóinak vezérlésére?<br /> * AMBA 3 szintjének használati tulajdonságai (topológia, átvitel típusa/sebessége/választéka, sávszélesség, masterek-slavek száma)<br /> * socket alapú IP interfész fejlesztés szerepe, előnyei<br /> * Milyen utasítástípusokkal és funkcionális egységekkel támogatja a Blackfin processzor a DSP műveleteket?<br /> * processzor dinamikus teljesítmény szabályozása, paraméterek időbeli beállításának folyamata<br /> * Szenzoregységek blokkvázlata (4 legfontosabb funkcionális elem és szoftverkomponens)<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2013.05.29.''' | szöveg=<br /> * programozható mérésadatgyűjtő bemeneti fokozat<br /> * galvanikus leválasztás típusai, tuljdonságok: sebesség, sávszélesség, energiaigény<br /> * TEDS, virtuális TEDS, kétvezetékes megoldás<br /> * egyszerű és hierarchikus busztopológia - példa, tulajdonságok: huzalozási komplexitás, periféria illeszthetőség<br /> * BFM mire alkalmas<br /> * processzor teljesítmény dinamikus állítása<br /> * RISC - DSP konvergálás, Blackfin előnyös tulajdonságai <br /> * szenzor node-os rendszer élettartam definíciók<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2011.06.02.''' | szöveg=<br /> * 75Ohm és 1MOhm között változtatható bemeneti ellenállású egységerősítésű, aszimmetrikus bemenetű, nem-invertáló erősítőkapcsolás felrajzolása és magyarázata<br /> * AMBA AHB-APB buszrendszer alkotóelemei, ezek funkciója, ábra<br /> * Buszrendszerek típusai topológia szerint, ...<br /> * ARM utasításkészlet jellemzői (RISC alapelvek közül, amiket az ARM alkalmaz, szinte mindet alkalmazza), nem volt rá utalás, de elvárták, hogy a Thumb utasításkészletről is írj)<br /> * Programozható logikai eszközök alkalmazásának előnyei a hw.tervezés, tesztelés során, FPGA-k működési elve, alapvető (logikai blokk, IO blokkok, szorzó, blokk RAM, de nem kell részletesen)<br /> * Wake-Up rádióvevő feladata, működése, hogyan lehet vele hatékonyabbá tenni az energiafelhasználást<br /> <br /> összesen 10 kérdés volt, közel azonos pontszámokkal.<br /> }}<br /> {{Rejtett | mutatott='''2010.06.03.''' | szöveg=<br /> *Programozható mérésadatgyűjtő bemeneti fokozatának tipikus blokkvázlata<br /> *Bemeneti túlvezérlés védelem feladata, áramköri megoldásai, eszközei<br /> *Egy egytekercses két stabil állapotú SET/RESET típusú relés lehetséges meghajtófokozata és a hozzátartozó hullámforma<br /> *AMBA busz rendszer 3 szintű kommunikációs kapcs. hálózata. Jellemezze a 3 szint tulajdonságait (kommunikációs topológia, átvitelek típusa, sebesség/sávszélesség, master/slave-ek száma stb.)<br /> *Socket IP interfész fejlesztés szerepe? Miért előnyös az IP a fejlesztők számára?<br /> *Mi a NoC, mi jellemzi az így kialakított rendszert? Az ismertetett ST Spidergon rajza, előnye!<br /> *Blackfin processzor műveletvégző egységének fontosabb jellemzői. Hogyan támogatja a videó adatfeldolgozást?<br /> *Mikor használunk szoftver profilingot? Mit tudunk azonosítani a használatával?<br /> *Szenzoregységek blokkvázlata, 4 legfontosabb funkcionális elem. Definiálja az ehhez tartozó szoftverkomponenseket.<br /> *Egy szenzorhálózati egységben az energia hatékonyság az egyik legfontosabb szempont. Ha egy ATmega processzor 4MHz-en 16,5mW-ot, egy ARM Thumb processzor 40MHz-en 75mW-ot fogyaszt, akkor melyik processzort érdemes választani?<br /> }}<br /> <br /> {{Lábléc - Beágyazott információs rendszerek főspecializáció}}</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:RA_elovizsga_2015_05_14.jpg&diff=185898 2015-05-28T18:08:43Z

<p>Bojtor István: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=184477 2015-02-09T14:33:05Z

<p>Bojtor István: /* Vélemények */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> <br /> [[:File:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> 2014/15 őszi félév:<br /> <br /> A félév során több előadó tartja az órákat, az egyes témaköröket az adott területen legjártasabb előadók veszik végig. A tárgy korrekten bemutatja az Űrtechnológia alapjait, a félév során többek között a következő témák jönnek elő: műhold alapegységek, műhold pályák, földi vevőállomás, műholdak energiaellátása, konstrukciója, sugárzás hatásai, digitális áramkörök és rendszerek alkalmazása az űrben, a Föld kozmikus környezete (Nap szerkezete, bolygóközi mágneses tér, napkitörések, kozmikus sugárzás), fotobiológia, asztrobiológia, missziók bemutatása amelyekben a tanszék űrkutató csoportja részt vesz/részt vett (ROLAND PSS, AMSAT, ESEO EPS/LMP, ESEO TriTel - &gt; http://www.esa.int/Education/ESEO_mission). <br /> <br /> A számonkérés korrekt, a Zh-ra, vizsgára fel lehet készülni a kiadott diák alapján is.<br /> <br /> -- Bojti - 2015.02.09.<br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=184476 2015-02-09T14:32:02Z

<p>Bojtor István: /* Vélemények */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> <br /> [[:File:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> 2014/15 őszi félév:<br /> <br /> A félév során több előadó tartja az órákat, az egyes témaköröket az adott területen legjártasabb előadók veszik végig. A tárgy korrekten bemutatja az Űrtechnológia alapjait, a félév során többek között a következő témák jönnek elő: műhold alapegységek, műhold pályák, földi vevőállomás, műholdak energiaellátása, konstrukciója, sugárzás hatásai, a Föld kozmikus környezete (Nap szerkezete, bolygóközi mágneses tér, napkitörések, kozmikus sugárzás), fotobiológia, asztrobiológia, missziók bemutatása amelyekben a tanszék űrkutató csoportja részt vesz/részt vett (ROLAND PSS, AMSAT, ESEO EPS/LMP, ESEO TriTel - &gt; http://www.esa.int/Education/ESEO_mission). <br /> <br /> A számonkérés korrekt, a Zh-ra, vizsgára fel lehet készülni a kiadott diák alapján is.<br /> <br /> -- Bojti - 2015.02.09.<br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=184475 2015-02-09T14:28:43Z

<p>Bojtor István: /* Vélemények */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> <br /> [[:File:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> 2014/15 őszi félév:<br /> <br /> A félév során több előadó tartja az órákat, az egyes témaköröket az adott területen legjártasabb előadók veszik végig. A tárgy korrekten bemutatja az Űrtechnológia alapjait, a félév során többek között a következő témák jönnek elő: műhold alapegységek, műhold pályák, földi vevőállomás, műholdak energiaellátása, konstrukciója, sugárzás hatásai, fotobiológia, asztrobiológia, missziók bemutatása amelyekben a tanszék űrkutató csoportja részt vesz/részt vett (ROLAND PSS, AMSAT, ESEO EPS/LMP, ESEO TriTel - &gt; http://www.esa.int/Education/ESEO_mission). <br /> <br /> A számonkérés korrekt, a Zh-ra, vizsgára fel lehet készülni a kiadott diák alapján is.<br /> <br /> -- Bojti - 2015.02.09.<br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=184474 2015-02-09T14:27:52Z

<p>Bojtor István: /* Vélemények */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> <br /> [[:File:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> 2014/15 őszi félév:<br /> <br /> A félév során több előadó tartja az órákat, az egyes témaköröket az adott területen legjártasabb előadók veszik végig. A tárgy korrekten bemutatja az Űrtechnológia alapjait, a félév során többek között a következő témák jönnek elő: műhold alapegységek, műhold pályák, földi vevőállomás, műholdak energiaellátása, konstrukciója, sugárzás hatásai, fotobiológia, asztrobiológia, missziók bemutatása amelyekben a tanszék űrkutató csoportja részt vesz/részt vett (ROLAND PSS, AMSAT, ESEO EPS/LMP, ESEO TriTel - &gt; http://www.esa.int/Education/ESEO_mission). <br /> <br /> A számonkérés korrekt, a Zh-ra, vizsgára fel lehet készülni a kiadott diák alapján is.<br /> <br /> -- Bojti<br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=184473 2015-02-09T14:27:40Z

<p>Bojtor István: /* Vélemények */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> <br /> [[:File:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> 2014/15 őszi félév:<br /> A félév során több előadó tartja az órákat, az egyes témaköröket az adott területen legjártasabb előadók veszik végig. A tárgy korrekten bemutatja az Űrtechnológia alapjait, a félév során többek között a következő témák jönnek elő: műhold alapegységek, műhold pályák, földi vevőállomás, műholdak energiaellátása, konstrukciója, sugárzás hatásai, fotobiológia, asztrobiológia, missziók bemutatása amelyekben a tanszék űrkutató csoportja részt vesz/részt vett (ROLAND PSS, AMSAT, ESEO EPS/LMP, ESEO TriTel - &gt; http://www.esa.int/Education/ESEO_mission). <br /> <br /> A számonkérés korrekt, a Zh-ra, vizsgára fel lehet készülni a kiadott diák alapján is.<br /> -- Bojti<br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=184472 2015-02-09T14:26:03Z

<p>Bojtor István: /* Vélemények */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> <br /> [[:File:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> A félév során több előadó tartja az órákat, az egyes témaköröket az adott területen legjártasabb előadók veszik végig. A tárgy korrekten bemutatja az Űrtechnológia alapjait, a félév során többek között a következő témák jönnek elő: műhold alapegységek, műhold pályák, földi vevőállomás, műholdak energiaellátása, konstrukciója, sugárzás hatásai, fotobiológia, asztrobiológia, missziók bemutatása amelyekben a tanszék űrkutató csoportja részt vesz/részt vett (ROLAND PSS, AMSAT, ESEO EPS/LMP, ESEO TriTel - &gt; http://www.esa.int/Education/ESEO_mission). <br /> <br /> A számonkérés korrekt, a Zh-ra, vizsgára fel lehet készülni a kiadott diák alapján is. (2014/15 1. félévben teljesítettem a tárgyat)<br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=184471 2015-02-09T14:24:43Z

<p>Bojtor István: /* Vélemények */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> <br /> [[:File:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> A félév során több előadó tartja az órákat, az egyes témaköröket az adott területen legjártasabb előadók veszik végig. A tárgy korrekten bemutatja az Űrtechnológia alapjait, a félév során többek között a következő témák jönnek elő: műhold alapegységek, műhold pályák, földi vevőállomás, műholdak energiaellátása, konstrukciója, sugárzás hatásai, fotobiológia, asztrobiológia, missziók bemutatása amelyekben a tanszék űrkutató csoportja részt vesz/részt vett (ROLAND PSS, AMSAT, ESEO EPS/LMP, ESEO TriTel).<br /> A számonkérés korrekt, a Zh-ra, vizsgára fel lehet készülni a kiadott diák alapján is. (2014/15 1. félévben teljesítettem a tárgyat)<br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=184470 2015-02-09T14:24:04Z

<p>Bojtor István: /* Vélemények */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> <br /> [[:File:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> A félév során több előadó tartja az órákat, az egyes témaköröket az adott területen legjártasabb előadók veszik végig. A tárgy korrekten bemutatja az Űrtechnológia alapjait, a félév során többek között a következő témák jönnek elő: műhold alapegységek, műhold pályák, földi vevőállomás, műholdak energiaellátása, konstrukciója, sugárzás hatásai, fotobiológia, asztrobiológia, missziók bemutatása amikben a tanszék űrkutató csoportja részt vesz/részt vett (ROLAND PSS, AMSAT, ESEO EPS/LMP, ESEO TriTel).<br /> A számonkérés korrekt, a Zh-ra, vizsgára fel lehet készülni a kiadott diák alapján is. <br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=184469 2015-02-09T14:23:50Z

<p>Bojtor István: /* Vélemények */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> <br /> [[:File:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> A félév során több elődó tartja az órákat, az egyes témaköröket az adott területen legjártasabb előadók veszik végig. A tárgy korrekten bemutatja az Űrtechnológia alapjait, a félév során többek között a következő témák jönnek elő: műhold alapegységek, műhold pályák, földi vevőállomás, műholdak energiaellátása, konstrukciója, sugárzás hatásai, fotobiológia, asztrobiológia, missziók bemutatása amikben a tanszék űrkutató csoportja részt vesz/részt vett (ROLAND PSS, AMSAT, ESEO EPS/LMP, ESEO TriTel).<br /> A számonkérés korrekt, a Zh-ra, vizsgára fel lehet készülni a kiadott diák alapján is. <br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=184468 2015-02-09T14:06:54Z

<p>Bojtor István: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> <br /> [[:File:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> <br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=%C5%B0rtechnol%C3%B3gia&diff=184467 2015-02-09T14:06:43Z

<p>Bojtor István: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Űrtechnológia<br /> | tárgykód = VIHVBV06<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/<br /> | tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 21 || 1<br /> |-<br /> |22 - 31 || 2<br /> |-<br /> |32 - 41 || 3<br /> |-<br /> |42 - 51 || 4<br /> |-<br /> |52 - 60 || 5<br /> |}<br /> *'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.<br /> *'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> [[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]<br /> [[:File:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> <br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf&diff=184466 2015-02-09T14:06:13Z

<p>Bojtor István: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3feldolgoz%C3%A1s&diff=183686 2015-01-05T11:32:45Z

<p>Bojtor István: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Információfeldolgozás<br /> | tárgykód = VIMIM237<br /> | szak = villany MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = MIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = opcionális<br /> | vizsga = szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimim237<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim237<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[Média:Infofeld_cirkularis-konv_2007.pdf‎ | Cirkuláris konvolúcióról összefoglaló]]<br /> * [[Média:Infofeld_fogalmak_2007.pdf | Fogalmak]]<br /> * [[Média:Infofeld_kepletgyujt_2010.pdf‎ | Hivatalos képletgyűjtemény]]<br /> * [[Media:Infofeld_konyv_schnell_jelek_1.pdf | Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája I.]]<br /> * [[Media:Infofeld_konyv_schnell_jelek_3.pdf | Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája III.]]<br /> * [[Media:Infofeld_konyv_schnell_peldatar.pdf | Méréstechnika példatár]]<br /> * fuzzy-ről anyag:<br /> ** [http://www.mathworks.com/help/pdf_doc/fuzzy/fuzzy.pdf Matlab Fuzzy Logic Toolbox gépkönyv]<br /> ** [http://hu.wikipedia.org/wiki/Fuzzy_logika Wikipédia]<br /> ** [http://www.rit.bme.hu/letoltheto/szamszim/F_4/Fuz_log.html BME RIT]<br /> ** [http://users.iit.uni-miskolc.hu/~radai/MI/fuzzy.htm ME IIT]<br /> * neurálisról:<br /> ** [http://project.mit.bme.hu/mi_almanach/books/neuralis/index Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach]<br /> ** [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neur%C3%A1lis_h%C3%A1l%C3%B3zat Wikipédia]<br /> ** [http://www.cs.ubbcluj.ro/~csatol/mestint/pdfs/neur_halo_alap.pdf Babes-Bolyai Tudományegyetem]<br /> <br /> ===Kidolgozások===<br /> * [[Média:Infofeld_kidolgozas_2012.pdf | Sziki és Zsolti kidolgozása 2012]]<br /> ** Az előadó által feltöltött tételek lehetőség szerinti legrészletesebb kidolgozása. A tételek kidolgozásánál törekedtünk az érthetőségre és a gyakorlati használhatóságra. Használjátok egészséggel!<br /> * [[Média:Infofeld_kidolgozas_2011_Kotroczo.pdf‎‎ | Kotroczó Nándor tétel kidolgozása 2011-ből]]<br /> ** ''(Még a régi 5 éves jelfeldolgozás tételek alapján, és nem volt időm rendesen átnézni, így vannak benne hibák (javítani már nem fogom). - a szerző)''<br /> <br /> ==Zárthelyi==<br /> * [[Média:Infofeld_zh_2011_osszes.pdf‎ | Összes zh összegyűjtve 2011 őszig]]<br /> * 2011 zárthelyik:<br /> **[[Media:Infofeld_zh_2011.pdf | zh]], [[Media:Infofeld_zh_2011_pot.pdf | pótzh]], [[Media:Infofeld_zh_2011_potpot.pdf | pótpótzh]]<br /> ** [[Média:Infofeld_zh_2011osz.pdf‎‎ | két szép zh megoldás ]]<br /> * 2012 zárthelyik:<br /> **[[Media:Infofeld_zh_2012.pdf | zh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2012_pot.pdf | pótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_pot_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2012_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_potpot_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2013 zárthelyi:<br /> **[[Media:Infofeld_zh_2013.pdf | zh]] és [[Media:Infofeld_zh_2013_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2013_pot.pdf | pótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2013_pot_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]<br /> <br /> ==Vizsga tapasztalatok==<br /> ''2011''<br /> <br /> Mondta még anno, hogy a szűrőtervezést nézzük át otthon. Cirkuláris, modellillesztés, kvantálás nem volt 2011-ben.<br /> <br /> <br /> ''Kis tapasztalat:''<br /> <br /> Szóbelin lényeg, hogy beszélj! Fél órát minimum szóbelizel, az már csak rajtad múlik, hogy mit. Ha mindent tip-topra kidolgozol a tételed során, könnyen belekérdez olyanba, amit nem tudhatsz. Így célszerű a tételt nagy vonalakban kidolgozni és ha belemegy részletesebben, még mindig tudsz válaszolni. Hallottam olyanról is, hogy direkt hibát raksz bele, és aztán szóban kijavítod, de ezt azért nem ajánlom... Ha valamit nem tudsz, gondold végig, gondolkodj! Talán Kollár tanár úr a legjobb példája annak, hogy jobban értékeli a &quot;mérnöki&quot; hozzáállást, gondolkodást, mint a száraz tudást. Fontos: ne a kettesért menj, mert nem fogsz kettest kapni... Legtöbbször négyest-ötöst ad, vagy egyest.<br /> <br /> -- Sippi - 2012.01.19<br /> <br /> <br /> ''Kis tapasztalat - 2012:''<br /> <br /> Vizsga: Ahogy én láttam és szükséges volt:<br /> <br /> Először is a vizsga úgy néz ki, hogy a Tanár Úr egy pár mondatban elmondja mit dolgozz ki. Erre kapsz ~20 percet. Ezután erről beszélgettek. A lényeg, hogy a kidolgozott papíron minél több a témába vágó dolog szerepeljen, abból egyrészt látni fogja, hogy képben vagy, másrészt, hogy készültél. Persze ez még nem fog kettest érni.<br /> A beszélgetős résznél pedig - Sippit idézve - beszélni kell! Ez azt jelenti, hogy ha nem is tudsz valamit akkor gondolkozz, fejtsd ki, hogy min törpölsz éppen! Ezt mindenképpen értékeli a Tanár Úr!<br /> Nem kell a konvencionális választ adni, ha logikus józan ésszel átgondolt, és megtudod indokolni, akkor az pozitív -&gt; Sippi: &quot;értékeli a &quot;mérnöki&quot; hozzáállást&quot;. Mindent elfogad, amit meg tudsz indokolni.<br /> <br /> -- Sziki - 2013.01.10<br /> <br /> <br /> ''Tapasztalat - 2013''<br /> <br /> Vizsga menete:<br /> # kitaláltok a várakozóban egy vizsgázási sorrendet, célszerű érkezés alapján felírni magatokat egy lapra<br /> # bemész, Kollár mond egy tételt<br /> # leülsz, kidolgozod, amíg a másik felel<br /> # felelsz, jó esetben átmész (más témakörbe nem kérdezett bele)<br /> <br /> Szóbeli tételek: (tapasztalat alapján ezeket kérdezi vizsgán)<br /> * jelek csoportosítása, tulajdonságai<br /> * sztochasztikus jelek, mi közük a szinuszhoz<br /> * Bayes-becslő<br /> * Maximum Likelihood becslők - MAP becslő (tavaly nem volt előadáson, de vizsgán elbeszélgettünk róla)<br /> * mintavételi tételek, mintavételezés (arra figyelj, hogy a tételeket az ő szavaival mondd el - asszem a végén &quot;nem vesztünk információt&quot; mondasz :))<br /> * átlagolás (mozgó, exponenciális, indított)<br /> * cirkuláris konvolúció<br /> * DFT, négyszögablak DFT-je<br /> * dither <br /> * zaj csökkentése átlagolással<br /> * fehér zajjal terhelt szinuszos jel paramétereinek kinyerése<br /> * teljesítmény, energiasűrűség, ilyesmi<br /> * teljesítmény-sűrűségfüggvény mérési módszerek<br /> * energia-sűrűségfüggvény mérési módszerek<br /> * neurális hálózatok<br /> * fuzzy<br /> <br /> -- TL - 2013.05.28<br /> <br /> ==Egyéb==<br /> * kapcsolódó választható tárgy: [[Digitális jelfeldolgozás a gyakorlatban]]<br /> * Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás kari tanulmányi verseny hivatalos [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/1?v=Schnell+L%C3%A1szl%C3%B3+M%C3%A9r%C3%A9stechnika+%C3%A9s+Jelfeldolgoz%C3%A1s honlapja]<br /> <br /> {{Lábléc - Beágyazott információs rendszerek szakirány}}</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A2f_-_Vektorf%C3%BCggv%C3%A9nyek&diff=182774 2014-09-20T16:10:13Z

<p>Bojtor István: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A2 - Vektorfüggvények<br /> |targykod=TE90AX26<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX02<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=488&amp;targy-nev=Matematika+A2a+-+Vektorf%fcggv%e9nyek|levlista=matek2ATsch.bme.hu<br /> |levlista=matek2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> A '''Matematika A2 – Vektorfüggvények''' nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyra. Kreditjének megszerzése szükséges a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]] című tárgyak felvételéhez, melyek teljesítéséhez nélkülözhetetlen a többváltozós függvényekről szóló anyagrész ismerete. A tárgy anyagának sok része felbukkan még a későbbiekben, így fontos a tanultak alapos begyakorlása.<br /> <br /> A tárgy tematikája három fő részre bontható:<br /> *Lineáris algebra<br /> *Végtelen sorok<br /> *Többváltozós függvények<br /> <br /> Az első ZH többnyire a lineáris algebra témakörét kéri számon, a második a többváltozós függvényeket és a sorokat. A készülés során érdemes időrendben visszafelé haladni, mert a ZH-k stílusa változott az évek során.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. A félévközi jegy megszerzéséhez mindkét ZH-n el kell érni 40%-ot.<br /> <br /> *'''Félévközi jegy:''' <br /> A két ZH átlagának alapján<br /> 40-55% : elégséges (2)<br /> 56-70% : közepes (3)<br /> 71-85% : jó (4)<br /> 86-100%: jeles (5)<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Hivatalos jegyzetek===<br /> *[[Média:Matek2_Kovács_Zoltán__Lineáris_algebra_I.PDF|Kovács Zoltán: Lineáris algebra I.]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Számsorozatok.pdf‎|Kónya Ilona: Számsorozatok]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Numerikus_sorok.PDF|Kónya Ilona: Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_Farkas_Barnabás__Többváltozós_analízis.PDF|Farkas Barnabás: Többváltozós analízis]]<br /> *[[Média:Matek2_Kétváltozós_függvények.PDF|Kétváltozós függvények]] - Példákkal és szemléletes ábrákkal<br /> <br /> ===Tömör, tematikus összefoglalók===<br /> *[[Média:Matek2_Wettl_Ferenc_Lineáris_algebra_összefoglaló.pdf‎|Lineáris algebra 1]]<br /> *[[Média:Matek2_Horváth__Lineáris_algebra_összefoglaló.PDF|Lineáris algebra 2]]<br /> *[[Média:Matek2_sorok_összefoglaló.PDF|Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_többváltozós_függvények_összefoglaló.PDF|Többváltozós függvények]]<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_összefoglaló_Rátky_Marcell.PDF|Képletgyűjtemény]]<br /> <br /> ===Kidolgozott szóbeli tételek===<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_Ky_kidolgozott_tételsor.PDF|Tételkidolgozás (2006)]]<br /> *[[Media:Anal2 Tételek kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Tételkidolgozás (2013)]]<br /> *[[Media:Anal2 Minimum követelmények kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Minimumkövetelmény (2013)]]<br /> <br /> ===További hasznos jegyzetek, linkek===<br /> [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google PageRank számítása mátrix műveletekkel] - egy érdekes gyakorlati példa, a ppt-hez tartozó feladatlappal: [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googleworksheet.pdf]<br /> <br /> ==Régi Első zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===BSc képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2011tavasz.PDF|2010/11 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013tavasz_megoldokulcs.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_pzh_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013_ősz_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===Régi ötéves képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2 zh1 1996tavasz megoldokulcs.PDF|1995/96 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1999tavasz_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2000tavasz_megoldokulcs.PDF|1999/00 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_Ky.PDF|2001/02 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2004tavasz.PDF|2003/04 tavasz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Régi Második zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===BSc képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2011tavasz.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2 zh2 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2013_ősz_kereszt_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===Régi ötéves képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1997/98 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1999tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Régi vizsgák==<br /> Az új Matek A2 már nem vizsgás, de a ZH-ra való készüléshez jól jöhetnek.<br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-05-31_Horváth_megoldokulcs.PDF|2006.05.31]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-01_Ky.PDF|2006.06.01]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-07_Serény.PDF|2006.06.07]]<br /> *2006/07 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-02.PDF|2007.01.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-15.PDF|2007.01.15]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-22.PDF|2007.01.22]]<br /> *2006/07:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_elso.PDF|2007.05.30]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_masodik.PDF|2007.06.06]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-06-20_negyedik.PDF|2007.06.20]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2008tavasz_masodik.PDF|2008.06.04]] – [[Matematika A2a - Vektorfüggvények - Vizsga, 2008.06.04.|megoldásokkal]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_regi_megoldokulcs.PDF|2008.06.11]] - megoldásokkal<br /> *2008/09:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2009.05.27]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_masodik.PDF|2009.06.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2009.06.10]] - megoldásokkal<br /> *2009/10:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2010.05.26]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_masodik_megoldokulcs.PDF|2010.06.02]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-12-22.PDF|2010.12.22]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-04.PDF|2010.01.04]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-01-06_megoldokulcs.PDF|2011.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-11_megoldokulcs.PDF|2010.01.11]] - megoldásokkal<br /> *2010/11:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_elso.PDF|2011.05.26]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_masodik.pdf|2011.06.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-06-09.PDF|2011.06.09]]<br /> *2011/12 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-01-12.PDF|2012.01.12]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-24.PDF|2012.05.24]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-31.PDF|2012.05.31]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-07.PDF|2012.06.07]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-14.PDF|2012.06.14]]<br /> *2012/13 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012osz_harmadik.PDF|2013.01.10]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_20130530.PDF|2013.05.30]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013_06_06.pdf|2013.06.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013_06_13.pdf|2013.06.13]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga-2013-06-20.pdf|2013.06.20]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_03.PDF|2014.01.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_09_masodik_alkalom.pdf|2014.01.09]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében (főleg a diffegyenleteknél) nagyon jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *A tárgy alapvetően nem nehéz. Érdemes gyakorlatra járni, mert a legtöbb gyakorlatvezető nagyon jól magyaráz.<br /> *Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - &quot;Elfogynak a könnyű feladatok&quot;.<br /> *Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.<br /> *Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1selm%C3%A9letbe_I.&diff=182773 2014-09-20T16:07:31Z

<p>Bojtor István: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Bevezetés a számításelméletbe 1.<br /> |targykod=VISZA103<br /> |szak=info<br /> |kredit=5<br /> |felev=1<br /> |tanszék= SZIT<br /> |kereszt=van<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=szóbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA103/<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/bsz1/<br /> |levlista=bsz1{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> Nincs.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **Két '''ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' szóbeli. Kapsz egy témakört, azt 45 perced van kidolgozni, majd előadni azt az egyik vizsgáztatónak. A felelet után a vizsgáztató belekérdezhet a többi témakörbe, ezekre a kérdésekre is tudni kell válaszolni. A ketteshez minden tételt és definíciót ki kell tudni mondani és tudni kell értelmezni. A jobb jegyhez már a témakörödben lévő tételeket tudni kell bizonyítani is, a bizonyított tételek száma és nehézsége alakítja a vizsgajegyet kettes és ötös között.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegybe (J) a ZH-k (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye egyaránt beleszámít a következő módon:<br /> **&lt;math&gt;J= 0,4*\frac{ZH_1+ZH_2}{2}+0,6*V&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> [[Media:NESZ.pdf|Nagy Egyesített Szuperjegyzet]] 2013-as jegyzet, a tanszéki honlap szerint elavulttá teszi a külön BSz1, BSz2 és Számtud jegyzeteket.<br /> <br /> [[Media:Fleiner-jegyzet.pdf|Fleiner jegyzet]] 2007-ben előadásra írt jegyzet<br /> <br /> [[Media:Bsz_fgy_2013_1_0.pdf | Szeszlér-Wiener BSZ I. feladatgyűjtemény]]<br /> <br /> Freud Róbert - Lineáris algebra (Kiadó kérésére eltávolítva)<br /> <br /> [[Media:Bsz1_E.Cs_jegyzet.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> <br /> [[Media:Bsz1_jegyzet_KrivanB.pdf|Kriván Bálint jegyzete]]<br /> <br /> [[Media:bsz1_jegyzet_2010_gyakorlatfeladatok_es_megoldasok.pdf|2010-es gyakorlatfeladatok és megoldások]]<br /> <br /> [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google PageRank számítása mátrix műveletekkel] - egy érdekes gyakorlati példa, a ppt-hez tartozó feladatlappal: [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googleworksheet.pdf]<br /> ===Videó===<br /> <br /> [http://coding.sch.bme.hu:8080/egyeb/20111123_bszkonzi.f4v Szöllősi Ferenc 2. zh-ra konzija 2011.11.23]<br /> <br /> Hivatalos konzultáció volt, VLC player lejátszóval hiba nélkül fut.<br /> <br /> ==1. ZH==<br /> *2007<br /> ** [[Media:Bsz1_ZH1_20071024.jpeg|2007-10-24]] megoldás nélkül<br /> *2009<br /> ** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül<br /> * 2010<br /> ** [[Media:Bsz1_zh1_20100325_megoldassal.pdf|2010-03-25]] megoldással<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)<br /> ** [[Media:Bsz1_zh1_20101021_megoldással.pdf|2010-10-21]] megoldással<br /> *2011<br /> ** [[Media:Bsz1_PZH_20110517.jpg|2011-05-17 ppZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Bsz1_zh1_20111020.pdf|2011-10-20]] megoldással<br /> *2013<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH1_20130321_megoldassal.pdf|2013-03-21, tavasz]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_PZH1_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH_20131014_megoldassal.pdf|2013-10-24]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_PZH1_20131209_megoldassal.pdf|2013-12-09 PZH]] megoldással<br /> *2014<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh1_2014_05_12.jpg|2014-05-12, tavasz PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Bsz1_ppzh1_2014_05_23.jpg|2014-05-24, tavasz PPZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról<br /> <br /> ==2. ZH==<br /> <br /> *2007<br /> ** [[Media:Bsz1_ZH2_20071128.jpeg|2007-11-28]] megoldás nélkül<br /> *2009<br /> ** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül<br /> *2010<br /> ** [[Media:Bsz1_zh2_20100422_megoldással.pdf|2010-04-22]] megoldással<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)<br /> ** [[Media:Bsz1_zh2_20101125_megoldassal.pdf|2010-11-25]] megoldással<br /> ** [[Média:BSZ1 ppzh2 2010osz megoldokulcs.PDF|2010 ősz pótpótZH]] megoldással<br /> *2011<br /> ** [[Media:Bsz1_zh2_20111124_megoldassal.pdf|2011-11-24]] megoldással<br /> *2013<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH2_20130425_megoldassal.pdf|2013-04-25, tavasz]] megoldással<br /> **[[Media:BSZ1_PZH2_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH2_20131128_megoldassal.pdf|2013-11-28]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_PZH2_20131209_megoldassal.pdf|2013-12-09 PZH]] megoldással<br /> *2014<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh2_2014_05_12.jpg|2014-05-12, tavasz PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Bsz1_ppzh2_2014_05_23.jpg|2014-05-23, tavasz PPZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> Vizsgán egy tételt kell papíron kidolgozni (kockával dobsz, hogy melyiket). A vizsgáztató ezt elolvassa, és ha megfelelő, akkor az összes többi tételbe belekérdez egyet-egyet. A tárgyat érteni is kell, mert megoldathat nagyon egyszerű feladatokat, ami csak arra megy rá, hogy érted-e a fogalmat.<br /> <br /> Tételsorok:<br /> * [[Media:bsz1tetelek2013osz.pdf|2013/14/1 tételsor]]<br /> <br /> Kidolgozott tételek:<br /> * [[Media:Bsz1_vizsga_20082009osz_tetelkidolgozas.pdf|Kézzel írott (2008/2009)]]<br /> * [[Media:Bsz1_vizsga_tételkidolgozás.pdf|Kézzel írott]]<br /> * [[Media:BSZ1_P.N._kidolgozott_tetelsor_20140110.pdf|Pap Nóra kidolgozott tételsora a 2013/14/1-es vizsgákra]] kézzel írott<br /> * [[Media:BSZ1_deli_kidolgozott_tetelsor_2014_jan.pdf|Demeter Deli Kristóf kidolgozott tételsora a 2013/14/1-es vizsgákra]] kézzel írott ([https://drive.google.com/file/d/0B94wsRZevzmjdVE1T0ZIaFl4bnc/edit?usp=sharing jobb minőségben Google Drive-on])<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> Gyakveznek tudom ajánlani: Richlik Györgyöt, Szatmári Zoltánt, Szeszlér Dávidot és Csákány Ritát.<br /> Közülük mindegyikük óráján voltam, és nagyon korrekten és kimondottan élvezhetően tartották a gyakorlatot, és mindent elmondanak úgy hogy megértsd. Nekem személyes kedvencem Csákány Rita, aki a gyak előtt leadja a gyakhoz tartozó elméletet, ami nagyon sokat tud segíteni a zh-ra készülésben, mert csak a lényeg van benne. Ha aktív vagy nála akkor könnyebben ad pontot zh reklamálásnál. by Fityusz<br /> <br /> Zh-ra érdemes többet készülni, korábbi zh-kat átnézni, mert akadnak típusfeladatok amiket csak rá kell &quot;húzni&quot; egy tételre. Vagyis ezek általában könnyen megoldhatóak, a többi feladathoz viszont nagyon kell tudni a tételeket.<br /> <br /> Vizsgára tudni kell minden tételt, mert mindenbe belekérdezhetnek. Egy tételt kell teljesen kidolgozni, majd a többiből kérdezgetnek.<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~zoli/bszfc/ Bsz fan club] Németh Zoltán, volt gyakorlatvezető honlapja<br /> <br /> [http://cs.bme.hu/~petamas/gauss.jar Gauss-elimináció java alkalmazás] szerző: Peregi Tamás (tanuláshoz, gyakorláshoz és ellenőrzéshez egyaránt kiváló)<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> <br /> Ez egy bevezető tárgy, aminek a tudásait a későbbiekben nagyon jól tudjuk alkalmazni, például a mátrixműveletek fontosak lesznek a titkosítási és hibavédelmi algoritmusokhoz, koordinátageometria fontos a modellezési feladatoknál.<br /> <br /> Számítógépes-grafika tárgynál is hasznos az itt szerzett tudás, főleg a komplex szám és mátrix rész.<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1selm%C3%A9letbe_I.&diff=182772 2014-09-20T16:06:12Z

<p>Bojtor István: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Bevezetés a számításelméletbe 1.<br /> |targykod=VISZA103<br /> |szak=info<br /> |kredit=5<br /> |felev=1<br /> |tanszék= SZIT<br /> |kereszt=van<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=szóbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA103/<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/bsz1/<br /> |levlista=bsz1{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> Nincs.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **Két '''ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' szóbeli. Kapsz egy témakört, azt 45 perced van kidolgozni, majd előadni azt az egyik vizsgáztatónak. A felelet után a vizsgáztató belekérdezhet a többi témakörbe, ezekre a kérdésekre is tudni kell válaszolni. A ketteshez minden tételt és definíciót ki kell tudni mondani és tudni kell értelmezni. A jobb jegyhez már a témakörödben lévő tételeket tudni kell bizonyítani is, a bizonyított tételek száma és nehézsége alakítja a vizsgajegyet kettes és ötös között.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegybe (J) a ZH-k (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye egyaránt beleszámít a következő módon:<br /> **&lt;math&gt;J= 0,4*\frac{ZH_1+ZH_2}{2}+0,6*V&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> [[Media:NESZ.pdf|Nagy Egyesített Szuperjegyzet]] 2013-as jegyzet, a tanszéki honlap szerint elavulttá teszi a külön BSz1, BSz2 és Számtud jegyzeteket.<br /> <br /> [[Media:Fleiner-jegyzet.pdf|Fleiner jegyzet]] 2007-ben előadásra írt jegyzet<br /> <br /> [[Media:Bsz_fgy_2013_1_0.pdf | Szeszlér-Wiener BSZ I. feladatgyűjtemény]]<br /> <br /> Freud Róbert - Lineáris algebra (Kiadó kérésére eltávolítva)<br /> <br /> [[Media:Bsz1_E.Cs_jegyzet.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> <br /> [[Media:Bsz1_jegyzet_KrivanB.pdf|Kriván Bálint jegyzete]]<br /> <br /> [[Media:bsz1_jegyzet_2010_gyakorlatfeladatok_es_megoldasok.pdf|2010-es gyakorlatfeladatok és megoldások]]<br /> <br /> [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google Page rank számítása mátrix műveletekkel] - egy érdekes gyakorlati példa, a ppt-hez tartozó feladatlappal: [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googleworksheet.pdf]<br /> ===Videó===<br /> <br /> [http://coding.sch.bme.hu:8080/egyeb/20111123_bszkonzi.f4v Szöllősi Ferenc 2. zh-ra konzija 2011.11.23]<br /> <br /> Hivatalos konzultáció volt, VLC player lejátszóval hiba nélkül fut.<br /> <br /> ==1. ZH==<br /> *2007<br /> ** [[Media:Bsz1_ZH1_20071024.jpeg|2007-10-24]] megoldás nélkül<br /> *2009<br /> ** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül<br /> * 2010<br /> ** [[Media:Bsz1_zh1_20100325_megoldassal.pdf|2010-03-25]] megoldással<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)<br /> ** [[Media:Bsz1_zh1_20101021_megoldással.pdf|2010-10-21]] megoldással<br /> *2011<br /> ** [[Media:Bsz1_PZH_20110517.jpg|2011-05-17 ppZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Bsz1_zh1_20111020.pdf|2011-10-20]] megoldással<br /> *2013<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH1_20130321_megoldassal.pdf|2013-03-21, tavasz]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_PZH1_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH_20131014_megoldassal.pdf|2013-10-24]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_PZH1_20131209_megoldassal.pdf|2013-12-09 PZH]] megoldással<br /> *2014<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh1_2014_05_12.jpg|2014-05-12, tavasz PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Bsz1_ppzh1_2014_05_23.jpg|2014-05-24, tavasz PPZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról<br /> <br /> ==2. ZH==<br /> <br /> *2007<br /> ** [[Media:Bsz1_ZH2_20071128.jpeg|2007-11-28]] megoldás nélkül<br /> *2009<br /> ** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül<br /> *2010<br /> ** [[Media:Bsz1_zh2_20100422_megoldással.pdf|2010-04-22]] megoldással<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)<br /> ** [[Media:Bsz1_zh2_20101125_megoldassal.pdf|2010-11-25]] megoldással<br /> ** [[Média:BSZ1 ppzh2 2010osz megoldokulcs.PDF|2010 ősz pótpótZH]] megoldással<br /> *2011<br /> ** [[Media:Bsz1_zh2_20111124_megoldassal.pdf|2011-11-24]] megoldással<br /> *2013<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH2_20130425_megoldassal.pdf|2013-04-25, tavasz]] megoldással<br /> **[[Media:BSZ1_PZH2_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH2_20131128_megoldassal.pdf|2013-11-28]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_PZH2_20131209_megoldassal.pdf|2013-12-09 PZH]] megoldással<br /> *2014<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh2_2014_05_12.jpg|2014-05-12, tavasz PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Bsz1_ppzh2_2014_05_23.jpg|2014-05-23, tavasz PPZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> Vizsgán egy tételt kell papíron kidolgozni (kockával dobsz, hogy melyiket). A vizsgáztató ezt elolvassa, és ha megfelelő, akkor az összes többi tételbe belekérdez egyet-egyet. A tárgyat érteni is kell, mert megoldathat nagyon egyszerű feladatokat, ami csak arra megy rá, hogy érted-e a fogalmat.<br /> <br /> Tételsorok:<br /> * [[Media:bsz1tetelek2013osz.pdf|2013/14/1 tételsor]]<br /> <br /> Kidolgozott tételek:<br /> * [[Media:Bsz1_vizsga_20082009osz_tetelkidolgozas.pdf|Kézzel írott (2008/2009)]]<br /> * [[Media:Bsz1_vizsga_tételkidolgozás.pdf|Kézzel írott]]<br /> * [[Media:BSZ1_P.N._kidolgozott_tetelsor_20140110.pdf|Pap Nóra kidolgozott tételsora a 2013/14/1-es vizsgákra]] kézzel írott<br /> * [[Media:BSZ1_deli_kidolgozott_tetelsor_2014_jan.pdf|Demeter Deli Kristóf kidolgozott tételsora a 2013/14/1-es vizsgákra]] kézzel írott ([https://drive.google.com/file/d/0B94wsRZevzmjdVE1T0ZIaFl4bnc/edit?usp=sharing jobb minőségben Google Drive-on])<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> Gyakveznek tudom ajánlani: Richlik Györgyöt, Szatmári Zoltánt, Szeszlér Dávidot és Csákány Ritát.<br /> Közülük mindegyikük óráján voltam, és nagyon korrekten és kimondottan élvezhetően tartották a gyakorlatot, és mindent elmondanak úgy hogy megértsd. Nekem személyes kedvencem Csákány Rita, aki a gyak előtt leadja a gyakhoz tartozó elméletet, ami nagyon sokat tud segíteni a zh-ra készülésben, mert csak a lényeg van benne. Ha aktív vagy nála akkor könnyebben ad pontot zh reklamálásnál. by Fityusz<br /> <br /> Zh-ra érdemes többet készülni, korábbi zh-kat átnézni, mert akadnak típusfeladatok amiket csak rá kell &quot;húzni&quot; egy tételre. Vagyis ezek általában könnyen megoldhatóak, a többi feladathoz viszont nagyon kell tudni a tételeket.<br /> <br /> Vizsgára tudni kell minden tételt, mert mindenbe belekérdezhetnek. Egy tételt kell teljesen kidolgozni, majd a többiből kérdezgetnek.<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~zoli/bszfc/ Bsz fan club] Németh Zoltán, volt gyakorlatvezető honlapja<br /> <br /> [http://cs.bme.hu/~petamas/gauss.jar Gauss-elimináció java alkalmazás] szerző: Peregi Tamás (tanuláshoz, gyakorláshoz és ellenőrzéshez egyaránt kiváló)<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> <br /> Ez egy bevezető tárgy, aminek a tudásait a későbbiekben nagyon jól tudjuk alkalmazni, például a mátrixműveletek fontosak lesznek a titkosítási és hibavédelmi algoritmusokhoz, koordinátageometria fontos a modellezési feladatoknál.<br /> <br /> Számítógépes-grafika tárgynál is hasznos az itt szerzett tudás, főleg a komplex szám és mátrix rész.<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Bojtor István https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1selm%C3%A9letbe_I.&diff=182771 2014-09-20T16:02:22Z

<p>Bojtor István: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Bevezetés a számításelméletbe 1.<br /> |targykod=VISZA103<br /> |szak=info<br /> |kredit=5<br /> |felev=1<br /> |tanszék= SZIT<br /> |kereszt=van<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=szóbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA103/<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/bsz1/<br /> |levlista=bsz1{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> Nincs.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **Két '''ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' szóbeli. Kapsz egy témakört, azt 45 perced van kidolgozni, majd előadni azt az egyik vizsgáztatónak. A felelet után a vizsgáztató belekérdezhet a többi témakörbe, ezekre a kérdésekre is tudni kell válaszolni. A ketteshez minden tételt és definíciót ki kell tudni mondani és tudni kell értelmezni. A jobb jegyhez már a témakörödben lévő tételeket tudni kell bizonyítani is, a bizonyított tételek száma és nehézsége alakítja a vizsgajegyet kettes és ötös között.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegybe (J) a ZH-k (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye egyaránt beleszámít a következő módon:<br /> **&lt;math&gt;J= 0,4*\frac{ZH_1+ZH_2}{2}+0,6*V&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> [[Media:NESZ.pdf|Nagy Egyesített Szuperjegyzet]] 2013-as jegyzet, a tanszéki honlap szerint elavulttá teszi a külön BSz1, BSz2 és Számtud jegyzeteket.<br /> <br /> [[Media:Fleiner-jegyzet.pdf|Fleiner jegyzet]] 2007-ben előadásra írt jegyzet<br /> <br /> [[Media:Bsz_fgy_2013_1_0.pdf | Szeszlér-Wiener BSZ I. feladatgyűjtemény]]<br /> <br /> Freud Róbert - Lineáris algebra (Kiadó kérésére eltávolítva)<br /> <br /> [[Media:Bsz1_E.Cs_jegyzet.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> <br /> [[Media:Bsz1_jegyzet_KrivanB.pdf|Kriván Bálint jegyzete]]<br /> <br /> [[Media:bsz1_jegyzet_2010_gyakorlatfeladatok_es_megoldasok.pdf|2010-es gyakorlatfeladatok és megoldások]]<br /> <br /> [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google Page rank számítása mátrix műveletekkel - egy érdekes gyakorlati példa]<br /> ===Videó===<br /> <br /> [http://coding.sch.bme.hu:8080/egyeb/20111123_bszkonzi.f4v Szöllősi Ferenc 2. zh-ra konzija 2011.11.23]<br /> <br /> Hivatalos konzultáció volt, VLC player lejátszóval hiba nélkül fut.<br /> <br /> ==1. ZH==<br /> *2007<br /> ** [[Media:Bsz1_ZH1_20071024.jpeg|2007-10-24]] megoldás nélkül<br /> *2009<br /> ** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül<br /> * 2010<br /> ** [[Media:Bsz1_zh1_20100325_megoldassal.pdf|2010-03-25]] megoldással<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)<br /> ** [[Media:Bsz1_zh1_20101021_megoldással.pdf|2010-10-21]] megoldással<br /> *2011<br /> ** [[Media:Bsz1_PZH_20110517.jpg|2011-05-17 ppZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Bsz1_zh1_20111020.pdf|2011-10-20]] megoldással<br /> *2013<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH1_20130321_megoldassal.pdf|2013-03-21, tavasz]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_PZH1_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH_20131014_megoldassal.pdf|2013-10-24]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_PZH1_20131209_megoldassal.pdf|2013-12-09 PZH]] megoldással<br /> *2014<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh1_2014_05_12.jpg|2014-05-12, tavasz PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Bsz1_ppzh1_2014_05_23.jpg|2014-05-24, tavasz PPZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról<br /> <br /> ==2. ZH==<br /> <br /> *2007<br /> ** [[Media:Bsz1_ZH2_20071128.jpeg|2007-11-28]] megoldás nélkül<br /> *2009<br /> ** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül<br /> *2010<br /> ** [[Media:Bsz1_zh2_20100422_megoldással.pdf|2010-04-22]] megoldással<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)<br /> ** [[Media:Bsz1_zh2_20101125_megoldassal.pdf|2010-11-25]] megoldással<br /> ** [[Média:BSZ1 ppzh2 2010osz megoldokulcs.PDF|2010 ősz pótpótZH]] megoldással<br /> *2011<br /> ** [[Media:Bsz1_zh2_20111124_megoldassal.pdf|2011-11-24]] megoldással<br /> *2013<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH2_20130425_megoldassal.pdf|2013-04-25, tavasz]] megoldással<br /> **[[Media:BSZ1_PZH2_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH2_20131128_megoldassal.pdf|2013-11-28]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_PZH2_20131209_megoldassal.pdf|2013-12-09 PZH]] megoldással<br /> *2014<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh2_2014_05_12.jpg|2014-05-12, tavasz PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Bsz1_ppzh2_2014_05_23.jpg|2014-05-23, tavasz PPZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> Vizsgán egy tételt kell papíron kidolgozni (kockával dobsz, hogy melyiket). A vizsgáztató ezt elolvassa, és ha megfelelő, akkor az összes többi tételbe belekérdez egyet-egyet. A tárgyat érteni is kell, mert megoldathat nagyon egyszerű feladatokat, ami csak arra megy rá, hogy érted-e a fogalmat.<br /> <br /> Tételsorok:<br /> * [[Media:bsz1tetelek2013osz.pdf|2013/14/1 tételsor]]<br /> <br /> Kidolgozott tételek:<br /> * [[Media:Bsz1_vizsga_20082009osz_tetelkidolgozas.pdf|Kézzel írott (2008/2009)]]<br /> * [[Media:Bsz1_vizsga_tételkidolgozás.pdf|Kézzel írott]]<br /> * [[Media:BSZ1_P.N._kidolgozott_tetelsor_20140110.pdf|Pap Nóra kidolgozott tételsora a 2013/14/1-es vizsgákra]] kézzel írott<br /> * [[Media:BSZ1_deli_kidolgozott_tetelsor_2014_jan.pdf|Demeter Deli Kristóf kidolgozott tételsora a 2013/14/1-es vizsgákra]] kézzel írott ([https://drive.google.com/file/d/0B94wsRZevzmjdVE1T0ZIaFl4bnc/edit?usp=sharing jobb minőségben Google Drive-on])<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> Gyakveznek tudom ajánlani: Richlik Györgyöt, Szatmári Zoltánt, Szeszlér Dávidot és Csákány Ritát.<br /> Közülük mindegyikük óráján voltam, és nagyon korrekten és kimondottan élvezhetően tartották a gyakorlatot, és mindent elmondanak úgy hogy megértsd. Nekem személyes kedvencem Csákány Rita, aki a gyak előtt leadja a gyakhoz tartozó elméletet, ami nagyon sokat tud segíteni a zh-ra készülésben, mert csak a lényeg van benne. Ha aktív vagy nála akkor könnyebben ad pontot zh reklamálásnál. by Fityusz<br /> <br /> Zh-ra érdemes többet készülni, korábbi zh-kat átnézni, mert akadnak típusfeladatok amiket csak rá kell &quot;húzni&quot; egy tételre. Vagyis ezek általában könnyen megoldhatóak, a többi feladathoz viszont nagyon kell tudni a tételeket.<br /> <br /> Vizsgára tudni kell minden tételt, mert mindenbe belekérdezhetnek. Egy tételt kell teljesen kidolgozni, majd a többiből kérdezgetnek.<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~zoli/bszfc/ Bsz fan club] Németh Zoltán, volt gyakorlatvezető honlapja<br /> <br /> [http://cs.bme.hu/~petamas/gauss.jar Gauss-elimináció java alkalmazás] szerző: Peregi Tamás (tanuláshoz, gyakorláshoz és ellenőrzéshez egyaránt kiváló)<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> <br /> Ez egy bevezető tárgy, aminek a tudásait a későbbiekben nagyon jól tudjuk alkalmazni, például a mátrixműveletek fontosak lesznek a titkosítási és hibavédelmi algoritmusokhoz, koordinátageometria fontos a modellezési feladatoknál.<br /> <br /> Számítógépes-grafika tárgynál is hasznos az itt szerzett tudás, főleg a komplex szám és mátrix rész.<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Bojtor István