https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Bir%C3%B3+M%C3%A1rton 2026-05-05T23:29:52Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205111 2024-02-25T11:21:22Z

<p>Biró Márton: 2023/24/1 Opre vizsgában szereplő, kvízben eddig nem szereplő kérdések feltöltése.</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol azokat a lapokat tároljuk, amelyekre mostanában nem volt szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A lapok tárba fagyasztásának alapvető célja a frissen behozott lapokhoz tartozó keretek felszabadításának megakadályozása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Alapvetően védelmi mechanizmusok miatt szükséges cserehely (swap) alkalmazása, mivel az ott található adattokat a CPU direkt módon nem képes elérni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A védelmi hiba egy taszk hibás címzésekor keletkezik, és szoftveres címleképzéssel kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NAS (Network Attached Storage) egy kliens-szerver modell szerint működő, hálózati fájltároló eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A platformszolgáltatást (Paas: Platform as a Service) nyújtó felhőalapú rendszerek alapvető célja, hogy az alkalmazásunk számára futtatókörnyezetet biztosítsanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély lapcsere algoritmus a lapok allokálási sorrendjét figyeli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az elérhető virtuális címtartomány nagyobb a felhasználható fizikai címtartománynál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk futára kész állapotból várakozó állapotba is átkerülhet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy statikus többszintű ütemező kimeneti szintválasztó algoritmusa lehet körforgó (round-robin) ütemező, ha azt az adott alkalmazási környezet megkívánja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden taszknak saját kerettáblája van, amely a taszk kontextusának része. (?) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció általában lassabb, mint a PRAM modell szerinti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben akkor is kialakulhat holtpont egy taszk utasításának eredményeképpen, ha egyetlen erőforrás sem foglalt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális gép neve &quot;hosted&quot; (2.) típusú virtualizáció esetén hypervisor. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Szinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol a nem futó taszkok adatait tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) számítógépek között is működik, nemcsak egy gépen belül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egypéldányos erőforrások esetén a holtpont és erőforrás-allokációs gráfban detektálható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == &quot;Bare metal&quot; (1.) típusú virtualizáció esetén a hypervisor-t (VMM-et) a korábban már telepített operációs rendszerre alkalmazásként telepítjük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az első szintű (RAM, MBR) betöltő már ismeri a fájlrendszerek felépítését, hiszen onnan tölti be a második szintű betöltőt. (?) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladja meg a fizikai memória méretét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PaaS (Platform as a Service) egy teljes hardverplatformot virtualizál, amire telepíthetünk egy operációs rendszert. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID10 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A SJF ütemező képes kezelni a konvoj-jatást, de nem a kiéheztetést ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az &quot;óra&quot; lapcsere algoritmus nem mozgatja a keretazonosítókat a FIFO-ban, az újabb esély igen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek a folyamatok memóroiatartományát egymástól elszeparálják, hogy azok ne zavarják egymás működését. (?) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikációban van címzés, de csak a számítógépet tudjuk vele kijelölni, az azon belüli taszkot már nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kritikus szakasz védelme szemaforral megvalósítható (?) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek felépítése mindig egy fa struktúrával reprezrntálható (a gyökér könyvérból kiindulva a fájlok és a könyvtárak egy fát alkotnak). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IaaS egy teljes hardverkörnyezetet virtualizál, amire telepíthetünk egy operációs rendszert. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha letörlök egy szimbolikus link által hivatkozott fájlrendszeri bejegyzést, akkor az adat elvész. Ha magát a szimbolikus linket törlöm le, akkor nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == &quot;Hosted&quot; (2.) típusú virtualizáció esetén többféle, egymástól független VMM is futhat a gazdagépen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés során a CPU kihasználtsága a halmozódó lapcsere-műveletek miatt romlik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba kezelése sok esetben taszkok közötti átütemezéssel is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor futásra kész állapotba kerül. (?) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy OS-ben nem lehet több működő taszk, mint ahány végrehajtó egység van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont detektéléséra és kezelésére nem minden esetben érdemes felkészítenünk a programunkat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehelyre futó taszk programkódja sosem kerülhet, hiszen azt így a CPU nem tudná elérni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy alkalmazásban a lokálisan és globálisan lefoglalt memória ugyanolyan korlátokkal rendelkezik, mindegy, melyiket használom. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A termelő-fogyasztó probléma teljes megoldásához több különálló szinkronizációs eszköz szükséges (?) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID5 kijelölt paritástárolót (partíciót, diszket) használ a redundáns tárolás céljára. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális memória és a virtuális processzor igénylését ugyanúgy kezelik az operációs rendszerek, hiszen együtt alkotnak egy absztrakt virtuális gépet, amellyel az OS a taszkokat kiszolgálja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a Unix rendszerek aktív szolgáltatásait (?) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205088 2023-12-13T17:35:45Z

<p>Biró Márton: </p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol azokat a lapokat tároljuk, amelyekre mostanában nem volt szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A lapok tárba fagyasztásának alapvető célja a frissen behozott lapokhoz tartozó keretek felszabadításának megakadályozása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Alapvetően védelmi mechanizmusok miatt szükséges cserehely (swap) alkalmazása, mivel az ott található adattokat a CPU direkt módon nem képes elérni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A védelmi hiba egy taszk hibás címzésekor keletkezik, és szoftveres címleképzéssel kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NAS (Network Attached Storage) egy kliens-szerver modell szerint működő, hálózati fájltároló eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A platformszolgáltatást (Paas: Platform as a Service) nyújtó felhőalapú rendszerek alapvető célja, hogy az alkalmazásunk számára futtatókörnyezetet biztosítsanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély lapcsere algoritmus a lapok allokálási sorrendjét figyeli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205087 2023-12-12T17:43:29Z

<p>Biró Márton: </p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol azokat a lapokat tároljuk, amelyekre mostanában nem volt szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A lapok tárba fagyasztásának alapvető célja a frissen behozott lapokhoz tartozó keretek felszabadításának megakadályozása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Alapvetően védelmi mechanizmusok miatt szükséges cserehely (swap) alkalmazása, mivel az ott található adattokat a CPU direkt módon nem képes elérni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A védelmi hiba egy taszk hibás címzésekor keletkezik, és szoftveres címleképzéssel kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NAS (Network Attached Storage) egy kliens-szerver modell szerint működő, hálózati fájltároló eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A platformszolgáltatást (Paas: Platform as a Service) nyújtó felhőalapú rendszerek alapvető célja, hogy az alkalmazásunk számára futtatókörnyezetet biztosítsanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély lapcsere algoritmus a lapok allokálási sorrendjét figyeli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205086 2023-12-12T17:38:09Z

<p>Biró Márton: </p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol azokat a lapokat tároljuk, amelyekre mostanában nem volt szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A lapok tárba fagyasztásának alapvető célja a frissen behozott lapokhoz tartozó keretek felszabadításának megakadályozása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Alapvetően védelmi mechanizmusok miatt szükséges cserehely (swap) alkalmazása, mivel az ott található adattokat a CPU direkt módon nem képes elérni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A védelmi hiba egy taszk hibás címzésekor keletkezik, és szoftveres címleképzéssel kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NAS (Network Attached Storage) egy kliens-szerver modell szerint működő, hálózati fájltároló eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A platformszolgáltatást (Paas: Platform as a Service) nyújtó felhőalapú rendszerek alapvető célja, hogy az alkalmazásunk számára futtatókörnyezetet biztosítsanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély lapcsere algoritmus a lapok allokálási sorrendjét figyeli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205085 2023-12-12T17:35:58Z

<p>Biró Márton: </p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol azokat a lapokat tároljuk, amelyekre mostanában nem volt szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A lapok tárba fagyasztásának alapvető célja a frissen behozott lapokhoz tartozó keretek felszabadításának megakadályozása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Alapvetően védelmi mechanizmusok miatt szükséges cserehely (swap) alkalmazása, mivel az ott található adattokat a CPU direkt módon nem képes elérni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A védelmi hiba egy taszk hibás címzésekor keletkezik, és szoftveres címleképzéssel kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NAS (Network Attached Storage) egy kliens-szerver modell szerint működő, hálózati fájltároló eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A platformszolgáltatást (Paas: Platform as a Service) nyújtó felhőalapú rendszerek alapvető célja, hogy az alkalmazásunk számára futtatókörnyezetet biztosítsanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély lapcsere algoritmus a lapok allokálási sorrendjét figyeli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205084 2023-12-12T17:35:11Z

<p>Biró Márton: </p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol azokat a lapokat tároljuk, amelyekre mostanában nem volt szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A lapok tárba fagyasztásának alapvető célja a frissen behozott lapokhoz tartozó keretek felszabadításának megakadályozása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Alapvetően védelmi mechanizmusok miatt szükséges cserehely (swap) alkalmazása, mivel az ott található adattokat a CPU direkt módon nem képes elérni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A védelmi hiba egy taszk hibás címzésekor keletkezik, és szoftveres címleképzéssel kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NAS (Network Attached Storage) egy kliens-szerver modell szerint működő, hálózati fájltároló eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A platformszolgáltatást (Paas: Platform as a Service) nyújtó felhőalapú rendszerek alapvető célja, hogy az alkalmazásunk számára futtatókörnyezetet biztosítsanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély lapcsere algoritmus a lapok allokálási sorrendjét figyeli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205083 2023-12-12T17:34:25Z

<p>Biró Márton: duplán szereplő kérdés törlése</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol azokat a lapokat tároljuk, amelyekre mostanában nem volt szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A lapok tárba fagyasztásának alapvető célja a frissen behozott lapokhoz tartozó keretek felszabadításának megakadályozása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Alapvetően védelmi mechanizmusok miatt szükséges cserehely (swap) alkalmazása, mivel az ott található adattokat a CPU direkt módon nem képes elérni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A védelmi hiba egy taszk hibás címzésekor keletkezik, és szoftveres címleképzéssel kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NAS (Network Attached Storage) egy kliens-szerver modell szerint működő, hálózati fájltároló eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A platformszolgáltatást (Paas: Platform as a Service) nyújtó felhőalapú rendszerek alapvető célja, hogy az alkalmazásunk számára futtatókörnyezetet biztosítsanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély lapcsere algoritmus a lapok allokálási sorrendjét figyeli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205048 2023-12-11T19:04:38Z

<p>Biró Márton: Új válaszok hozzáadása (2023 ősz)</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol azokat a lapokat tároljuk, amelyekre mostanában nem volt szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A lapok tárba fagyasztásának alapvető célja a frissen behozott lapokhoz tartozó keretek felszabadításának megakadályozása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Alapvetően védelmi mechanizmusok miatt szükséges cserehely (swap) alkalmazása, mivel az ott található adattokat a CPU direkt módon nem képes elérni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A védelmi hiba egy taszk hibás címzésekor keletkezik, és szoftveres címleképzéssel kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A NAS (Network Attached Storage) egy kliens-szerver modell szerint működő, hálózati fájltároló eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A platformszolgáltatást (Paas: Platform as a Service) nyújtó felhőalapú rendszerek alapvető célja, hogy az alkalmazásunk számára futtatókörnyezetet biztosítsanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély lapcsere algoritmus a lapok allokálási sorrendjét figyeli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205047 2023-12-11T18:24:20Z

<p>Biró Márton: /* UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205046 2023-12-11T17:33:04Z

<p>Biró Márton: /* Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205045 2023-12-11T17:01:17Z

<p>Biró Márton: /* A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205044 2023-12-11T16:20:13Z

<p>Biró Márton: /* A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205043 2023-12-11T16:05:51Z

<p>Biró Márton: /* A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205042 2023-12-11T15:26:31Z

<p>Biró Márton: /* A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205040 2023-12-11T15:17:00Z

<p>Biró Márton: /* A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak(?). */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205039 2023-12-11T14:58:38Z

<p>Biró Márton: /* Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205034 2023-12-11T14:25:50Z

<p>Biró Márton: /* A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését(?). */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205033 2023-12-11T14:20:20Z

<p>Biró Márton: </p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205025 2023-12-11T11:13:51Z

<p>Biró Márton: /* Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=205001 2023-12-08T12:51:09Z

<p>Biró Márton: /* A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával(?). */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=204994 2023-12-07T10:59:51Z

<p>Biró Márton: Kérdőjel törlése</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=204993 2023-12-07T10:43:02Z

<p>Biró Márton: </p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX cron egy középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bash egy karakteres parancsértelmező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SJF ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A systemd egy sysinit alternatíva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&gt; F állapotba mutathat él. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerprogramok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Biró Márton