VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Nagyteljesítményű mikrokontrollerek és interfészek

2016-06-28T12:40:54Z

Bessenyei Szilárd:

{{Tantárgy
| név = Nagyteljesítményű mikrokontrollerek és interfészek
| tárgykód = VIAUMA07
| szak = MSc Villamosmérnök
| kredit = 4
| félév = 1. félév (tavasz)
| kereszt = nincs
| tanszék = AAIT
| jelenlét = ajánlott, de nem kötelező
| labor = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = írásbeli
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUMA07/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUMA07
}}

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Nem kötelező, de érdemes bejárni az előadásokra.
*'''NagyZH: ''' A félév második felében 1 nagyzárthelyin kell legalább 40%-os eredményt elérni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 40%-ot kell elérni.

== Segédanyagok ==
* Az órai diák felkerülnek az AUT oldalára.
* [[Interfésztechnika - MEGSZŰNT]] - Az interfészek anyagrészhez itt találhatóak segédanyagok.
* [[:File:NMI_ellenorzokerdesek_2016_06_07.pdf|Ellenőrző kérdések]]- A 2016-os tavaszi ellenőrző kérdések kidolgozása
* [[:File:NMI _vizsgakerdesek_2016_06_07.pdf|Vizsga kérdések]]- A 2016 tavaszig felmerülő eddigi vizsgakérdések kidolgozás és általános elmélet

== ZH ==
* [[Media:NMR_2009.04.20_ZH.pdf|2009.04.20. ZH]]
* [[Media:NMR_2010.04.12_ZH.jpg|2010.04.12. ZH]]
* [[Media:NMR_2011.04.13_ZH.jpg|2011.04.13. ZH]]
* [[Media:NMR_2012.05.29_ZH.jpg|2012.05.29. ZH]]
* [[Media:VIR_zh_20150414.pdf|2015.04.14. ZH]]
2013, 2016 tavaszán nem volt ZH.

== Vizsga ==
* [[Media:NMR_2009.05.28_vizsga.jpg|2009.05.28. vizsga]]
* [[Media:NMR_2010.05.25_vizsga.jpg|2010.05.25. vizsga]]
* [[Media:NMR_2010.06.02_vizsga.jpg|2010.06.02. vizsga]]
* [[Media:NMR_2010.06.09_vizsga.jpg|2010.06.09. vizsga]]
* [[Media:NMR_2011.06.01_vizsga.jpg|2011.06.01. vizsga]]
* [[Media:NMR_2012.05.17_vizsga.PNG|2012.05.17. vizsga]]
* [[Media:NMR_vizsga_2013.05.29.jpg|2013.05.29. vizsga]]
* [[Media:NMR_vizsga_2014.05.28.jpg|2014.05.28. vizsga]]
* [[Media:NMR_vizsga_2014-06-11.pdf|2014.06.11. vizsga]]
* [[Media:NMI_vizsga_2015.06.02.jpg|2015.06.02. vizsga]]
* [[Media:NMI_vizsga_2015-06-09.jpg|2015.06.09. vizsga]]
* [[Media:NMI_vizsga_2015_06_16.pdf|2015.06.16. vizsga]]
* [[Media:NMI_vizsga_2016_05_25.jpg|2016.05.25. vizsga]]
* [[Media:NMI_vizsga_2016_06_01.jpg|2016.06.01. vizsga]]
* [[Media:NMI_vizsga_2016_06_07.jpg|2016.06.07. vizsga]]

* 4x4 bites soros bináris szorzó [[Media:NMI2016_4x4bitesbin.jpg|binSzor_4x4]]

== Vélemények ==
* Egy alapvetően nem nehéz tárgyról van szó, nálunk a félév közben nem volt ZH mindenki megkapta az aláírást és a vizsgák teljesen egy sablonra épülnek fel. Nagyon vicces megfigyelés volt, hogy az idei első, második, és harmadik vizsga maximum 1-2 kérdésben tért el a tavalyi első, második illetve harmadik vizsgától (egyenként megfeleltetve). A vizsga úgy néz ki, hogy van 90 percetek kidolgozni a kérdéseket, de már hamarabb is be lehet adni és ott helyben ki is javítja a tanár úr. Puskázni nem lehet azt eléggé nézi, de cserébe nagyon kedvesen osztályoz, felhúzza a dolgozatot kb instant egy jeggyel (volt aki 27 pontra kettest kapott), a feladatokra 0 vagy max pontot ad kb csak. Olyanról nem hallottam, hogy valaki megbukott (legfeljebb puskázás miatt). A fentebb feltöltött kidolgozásokból lehet tanulni, max pontot kapsz ha leírod azt ami ott van. - 2016.06.07-i vizsgán voltam és ötöst kaptam

{{Lábléc - Számítógép-alapú rendszerek főspecializáció}}

Nagyteljesítményű mikrokontrollerek és interfészek

2016-06-28T12:40:12Z

Bessenyei Szilárd:

{{Tantárgy
| név = Nagyteljesítményű mikrokontrollerek és interfészek
| tárgykód = VIAUMA07
| szak = MSc Villamosmérnök
| kredit = 4
| félév = 1. félév (tavasz)
| kereszt = nincs
| tanszék = AAIT
| jelenlét = ajánlott, de nem kötelező
| labor = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = írásbeli
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUMA07/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUMA07
}}

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Nem kötelező, de érdemes bejárni az előadásokra.
*'''NagyZH: ''' A félév második felében 1 nagyzárthelyin kell legalább 40%-os eredményt elérni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 40%-ot kell elérni.

== Segédanyagok ==
* Az órai diák felkerülnek az AUT oldalára.
* [[Interfésztechnika - MEGSZŰNT]] - Az interfészek anyagrészhez itt találhatóak segédanyagok.
* [[:File:NMI_ellenorzokerdesek_2016_06_07.pdf|Ellenőrző kérdések]]- A 2016-os tavaszi ellenőrző kérdések kidolgozása
* [[:File:NMI _vizsgakerdesek_2016_06_07.pdf|Vizsga kérdések]]- A 2016 tavaszig felmerülő eddigi vizsgakérdések kidolgozás és általános elmélet

== ZH ==
* [[Media:NMR_2009.04.20_ZH.pdf|2009.04.20. ZH]]
* [[Media:NMR_2010.04.12_ZH.jpg|2010.04.12. ZH]]
* [[Media:NMR_2011.04.13_ZH.jpg|2011.04.13. ZH]]
* [[Media:NMR_2012.05.29_ZH.jpg|2012.05.29. ZH]]
* [[Media:VIR_zh_20150414.pdf|2015.04.14. ZH]]
2013, 2016 tavaszán nem volt ZH.

== Vizsga ==
* [[Media:NMR_2009.05.28_vizsga.jpg|2009.05.28. vizsga]]
* [[Media:NMR_2010.05.25_vizsga.jpg|2010.05.25. vizsga]]
* [[Media:NMR_2010.06.02_vizsga.jpg|2010.06.02. vizsga]]
* [[Media:NMR_2010.06.09_vizsga.jpg|2010.06.09. vizsga]]
* [[Media:NMR_2011.06.01_vizsga.jpg|2011.06.01. vizsga]]
* [[Media:NMR_2012.05.17_vizsga.PNG|2012.05.17. vizsga]]
* [[Media:NMR_vizsga_2013.05.29.jpg|2013.05.29. vizsga]]
* [[Media:NMR_vizsga_2014.05.28.jpg|2014.05.28. vizsga]]
* [[Media:NMR_vizsga_2014-06-11.pdf|2014.06.11. vizsga]]
* [[Media:NMI_vizsga_2015.06.02.jpg|2015.06.02. vizsga]]
* [[Media:NMI_vizsga_2015-06-09.jpg|2015.06.09. vizsga]]
* [[Media:NMI_vizsga_2015_06_16.pdf|2015.06.16. vizsga]]
* [[Media:NMI_vizsga_2016_05_25.jpg|2016.05.25. vizsga]]
* [[Media:NMI_vizsga_2016_06_01.jpg|2016.06.01. vizsga]]
* [[Media:NMI_vizsga_2016_06_07.jpg|2016.06.07. vizsga]]

* 4x4 bites soros bináris szorzó [[Media:NMI2016_4x4bitesbin.jpg|binSor_4x4]]

== Vélemények ==
* Egy alapvetően nem nehéz tárgyról van szó, nálunk a félév közben nem volt ZH mindenki megkapta az aláírást és a vizsgák teljesen egy sablonra épülnek fel. Nagyon vicces megfigyelés volt, hogy az idei első, második, és harmadik vizsga maximum 1-2 kérdésben tért el a tavalyi első, második illetve harmadik vizsgától (egyenként megfeleltetve). A vizsga úgy néz ki, hogy van 90 percetek kidolgozni a kérdéseket, de már hamarabb is be lehet adni és ott helyben ki is javítja a tanár úr. Puskázni nem lehet azt eléggé nézi, de cserébe nagyon kedvesen osztályoz, felhúzza a dolgozatot kb instant egy jeggyel (volt aki 27 pontra kettest kapott), a feladatokra 0 vagy max pontot ad kb csak. Olyanról nem hallottam, hogy valaki megbukott (legfeljebb puskázás miatt). A fentebb feltöltött kidolgozásokból lehet tanulni, max pontot kapsz ha leírod azt ami ott van. - 2016.06.07-i vizsgán voltam és ötöst kaptam

{{Lábléc - Számítógép-alapú rendszerek főspecializáció}}

Fájl:NMI2016 4x4bitesbin.jpg

2016-06-28T12:38:15Z

Bessenyei Szilárd: 4x4 bites bináris soros szorzó

4x4 bites bináris soros szorzó

Intelligens robotok - MEGSZŰNT

2016-06-28T12:30:16Z

Bessenyei Szilárd:

{{Tantárgy
| név = Intelligens robotok
| tárgykód = VIIIM247
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék = IIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIM247/
| tárgyhonlap = http://sirkan.iit.bme.hu/dokeos/courses/BMEVIIIM247/
}}

==Vizsgakérdések:==
*[[Média:Introb_vizsgakerdesek_2010.pdf | Vizsgakérdések 2010]]

==Kidolgozások:==
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_01.pdf | 1. témakör - Érzékelők by Misák Dániel]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_02.pdf | 2. témakör - Navigáció by Misák Dániel]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_03.pdf | 3. témakör - Szenzorcsatolt robotirányítás by Misák Dániel]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_05.pdf | 5. témakör - SIFT és RANSAC by Furmann Márton]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_07.pdf | 7. témakör - Intelligens robot/kéz rendszer by Megyeri Szabolcs]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_08.pdf | 8. témakör - Autonóm járművek, formáció irányítás by Furmann Márton]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_09.pdf | 9. témakör - Kooperáló mobilis robotok, robotfoci by Megyeri Szabolcs]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_10.pdf | 10. témakör - Neuro-fuzzy irányítások by Misák Dániel]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_11.pdf | 11. témakör - Genetikus algoritmusok by Misák Dániel]]

*Szenzorokra kidolgozás: [[Média:Kerdesek_Kidolgozas_2.pdf | Szenorok2015]]
[[Kategória:Villamosmérnök MSc]]

Intelligens robotok - MEGSZŰNT

2016-06-28T12:29:47Z

Bessenyei Szilárd:

{{Tantárgy
| név = Intelligens robotok
| tárgykód = VIIIM247
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék = IIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIM247/
| tárgyhonlap = http://sirkan.iit.bme.hu/dokeos/courses/BMEVIIIM247/
}}

==Vizsgakérdések:==
*[[Média:Introb_vizsgakerdesek_2010.pdf | Vizsgakérdések 2010]]

==Kidolgozások:==
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_01.pdf | 1. témakör - Érzékelők by Misák Dániel]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_02.pdf | 2. témakör - Navigáció by Misák Dániel]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_03.pdf | 3. témakör - Szenzorcsatolt robotirányítás by Misák Dániel]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_05.pdf | 5. témakör - SIFT és RANSAC by Furmann Márton]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_07.pdf | 7. témakör - Intelligens robot/kéz rendszer by Megyeri Szabolcs]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_08.pdf | 8. témakör - Autonóm járművek, formáció irányítás by Furmann Márton]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_09.pdf | 9. témakör - Kooperáló mobilis robotok, robotfoci by Megyeri Szabolcs]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_10.pdf | 10. témakör - Neuro-fuzzy irányítások by Misák Dániel]]
*[[Média:Introb_kidolgozas_2010_11.pdf | 11. témakör - Genetikus algoritmusok by Misák Dániel]]

*Szenzorokra kidolgozas: [[Média:Kerdesek_Kidolgozas_2.pdf | Szenorok2015]]
[[Kategória:Villamosmérnök MSc]]

Fájl:Kerdesek Kidolgozas 2.pdf

2016-06-28T12:28:42Z

Bessenyei Szilárd: Szenzorokra kidolgozas

Szenzorokra kidolgozas

Nagyteljesítményű mikrovezérlők

2016-06-28T12:21:46Z

Bessenyei Szilárd:

{{Tantárgy
| név = Nagyteljesítményű mikrovezérlők
| tárgykód = VIMIM342
| szak =
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék = MIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh =
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIM342/
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim342
}}

[[Category:Valaszthato]]
= 2015 tavasz =
ARM magokkal foglalkozik, elég érdekes tárgy. Laborokon gyakorlatban mikrovezérlőket programoztunk Coocox IDE-ben. A legtöbbet használt mikrovezérlő az LPC1768-as és a Silabs EFM32.
A félév során egy házit kellett elkészítenünk, ahol gyakorlatban használtuk azt amit órán tanultunk.
A házira 3 fajta jegyet kaphattál:
* OK: 1 tetszőleges kérdés max. pontra elfogadva.
* Jó: 2 tetszőleges kérdés max. pontra elfogadva
* Szuper: 3 tetszőleges kérdés max. pontra elfogadva

Vizsga pontozás:
* 40%-tól elégséges, a többi lineáris.
Vizsgához kérdések
* kérdéslista: kb. 60 kérdés
* Vizsgán 10 véletlenszerű kérdés a listából
* HF beszámítása a vizsgába

Vizsga kérdés válasz: [[Média:Kerdes-Valasz2015.pdf | Kerdes-Valasz2015]]

=Ellenőrző kérdések a „Nagyteljesítményű mikrovezérlők” tárgyhoz=

=== 1. Mutassa be, a mikrovezérlő piac alakulását és fő trendjeit az ARM Cortex magú vezérlők megjelenéséig. Milyen főbb vezérlő családok jelentek meg, ezeknek milyen jellegzetességeik voltak! ===

1976: Intel 8048, 8049
* 8 bit
* 10 MHz
* 1-2k ROM, 64-256 byte RAM

1980: Intel 8051
* 8 bit ALU és adat
* 16bit cím
* UART
* Power saving mode
* 128 byte RAM, 4kByte ROM, 4*8 bi-dir I/O, 2*16bit counter/timer

1993: PIC
* EEPROM alkalmassá teszi amatőr felhasználásra
* 1K EEPROM program, 64byte EEPROM adat, 36 byte SRAM

1997: Atlem IPS Flash
* AVR mag
* In-System programozható normál feszültségen
* 8kB Flash, 512B SRAM, 512B EEPROM, UART, SPI, PWM, 32 I/O

2003: Első ARM7-es alapú mikrovezérlő
* 2006: Cortex M3

===2. Mutassa be az ARM cég filozófiáját és a hagyományos ARM magok: ARM7, ARM9, ARM11 jellegzetességeit===

* Processzor magok tervezésével foglalkozik, közvetlenül nem gyárt
* Széles termékskála, legelterjedtebb 32bit-es család
* ARM7-9-10-11-> növekvő teljesítmény és fogyasztás
* ARM7 -> Cortex M
* ARM9 -> Cortex R
* ARM 10/11 -> Cortex A

===3. Ismertesse az ARM7 magok jellemzőit: utasításkészlet, architektúra működési módok. Interrupt kezelés!===

* Kevés utasítás, kis komplexitás
* 3 elemű pipeline
* Load-Store Architektúra, általános regiszterek
* 5 működési mód
** FIQ
** Supervisor
** Abort
** IRQ
** Undefined
* Alacsony szintű interrupt kezelés
* 2 utasításkészlet:
** 32 bit ARM
** 16 bit THUMB (30%-kal kisebb, 40%-kal lassabb)

===4. Hasonlítsa össze a 8bites és 32bites mikrovezérlők lábszámának és Flash memóriájának, valamint árának a változását az elmúlt 5-10 évben!===

===5. Hasonlítsa össze a 8bites és 32bites mikrovezérlők sleep fogyasztásának és mőködési feszültség tartományának, valamint perifériakészletének alakulását az elmúlt 5-10 évben!===

===6. Ismertesse a 8bites és 32bites mikrovezérlők választása mellett és ellen szóló legfőbb érveket!===

8bit:
* Alacsonyabb ár
* Erre specializált 8bites esetén alacsonyabb fogyasztás
* A 8bites mindig robusztusabb
* Erős gyári támogatás, egyszerűbb chip, egyszerűbb fejlesztés

32bit:
* Az árkülönbség egyre csökken
* mA/MIPS-ben sokkal jobb, mint a 8bites
* Lemaradás sleep-áramfelvételben és feszültségtartományban folyamatosan csökken

===7. Mutassa be az ARM Cortex mag sorozatának (M, R, A) jellegzetességeit! Melyik Cortex-es sorozat melyik hagyományos mag sorozat kiváltására készült!===

===8. Mutassa be a Cortex M3 processzor mag fő jellemzőit (architektúra, főbb blokkok,újdonságok az ARM7-hez képest)!===

* THUMB-2 Utasítás készlet: Nincs külön ARM és THUMB, egyszerre tartalmaz 16 és 32 bites utasításokat
* Egyszerűbb programozó modell az ARM7-hez képest
* Nagyobb teljesítményű utasítások, mint az ARM7-en
* Hozzáférési módok
** Privileged (volt Supervisor, minden erőforráshoz hozzáfér)
** Unprivileged (Felhasználói mód, néhány utasítás letiltva, System control Space regiszterek nem hozzáférhetőek)
* Működési módok
** Thread mód (normál, lehet privilegizált és nem is)
** Handler mód (Kivétel / Interrupt kezelés, privilegizált)
* 2 külön Stack -> rosszul működő alkalmazás nem tudja kilőni az oprendszert
** Main stack: OS-nek és interruptoknak fenntartva
** Process stack: Thread mód számára

===9. Mutassa be röviden a Cortex M3 alapú vezérlők memória szervezésének jellemzőit.Milyen főbb cím tartományok vannak, mi az a bit banding, mi a non-aligned memóriahozzáférés. Mik a főbb különbségek az ARM7 alapú vezérlőkkel szemben!===

===10. Mutassa be a Cortex M3 utasítás végrehajtását (pipe-line), programozói modelljét(load and store), regiszter készletét!===

===11. Mutassa be a Cortex M3 mőködési módjait és hasonlítsa ezeket össze az ARM7mőködési módjaival!===

===12. Mutassa be a Cortex M3 standard perifériáit (System timer, NVIC, debugg blokkok) és az ezek által nyújtott előnyöket!===

===13. Mutassa be a piacon kapható legelterjedtebb Cortex M3 alapú mikrovezérlő sorozatokat!===

===14. Mutassa be a legelterjedtebb ARM7 magú és Cortex M3 magú sorozatok belső felépítésének fejlődését az elmúlt 8 évben!===

===15. Mutassa be a Reset és elindulás folyamatát az STM32F107 és az LPC1768 vezérli esetében!===

===16. Mi az a Flash gyorsító modul, miért szükséges. Mutassa be röviden a hasznát és a működését!===

===17. Mutassa be egy tipikus Cortex M3 magú vezérlő órajel hálózatát. Magyarázza meg az egyes órajel osztások értelmét és szükségességét.===

===18. Mutassa be röviden a CMSIS-t (Cortex Microcontroller Software Interface Standard)===

Layer a User Application Code és MCU között.

CMSIS Core
* Hardware abstraction Layer: Minden Cortex M variánshoz standardizált periféria és regiszter kezelés
* Rendszer kivétel nevek: Kivételekhez, interruptokhoz való hozzáférés definiálása
* Header File szervezés definíciók: Elnevezési konvenciók az interruptokhoz és header fileokhoz.
* Rendszer indítás: Független inicializáló függvény interfész, SystemInit()
* Speciális utasítások támogatása
* System Clock frekvencia meghatározása

device.h: Perifériák definíciója. Include-olhatja a többi szükséges headert.

===19. Mutassa be egy általános 32 bites mikrovezérlő GPIO lábainak kezelését. Milyen a 8bites vezérlőkre nem jellemző problémák léphetnek fel az STM32F107 esetében a GPIO lábak kezelésénél?===

* Pin direction
* Data Read
* Data Write

* Port funkció regiszter - sokszor alternetív funkciójuk van
* Külön órajel generáló blokk

===20. Mutassa be egy modern Timer blokk által nyújtott lehetiségeket. Milyen Timer megvalósítások lehetségesek egy 32 bites vezérlőnél?===

===21. Mutassa be az SPI kommunikáció jellegzetességeit és mutasson példát tipikus SPI buszon keresztül kommunikáló perifériákra.===

===22. Mutassa be az I2C kommunikáció jellegzetességeit és mutasson példát tipikus I2C buszon keresztül kommunikáló perifériákra.===

===23. Mutassa be az USART periféria tipikus felhasználási lehetőségeit!===

===24. Mutassa be a mikrovezérlőkben található AD és DA átalakítók tipikus tulajdonságait és működését.===

===25. Hasonlítsa össze a Cortex M3 NVIC-ét az ARM7 megszakításkezelési lehetőségeivel.===

ARM7: 2 interrupt vonal, nem determinisztikus kiszolgálás, nincs nested IT támogatás hardveresen.
Cortex M: Nested Vector Interrupt Controller
* Gyártó független standard
* A Thumb2 több órajeles utasításai megszakíthatóak, így determinisztikus
* Nested IT támogatása
* Megszabható a bemenő vonalak száma

===26. Mutassa be az NVIC interrupt vektor tábla szervezésének főbb jellegzetességeit (nem kell tudni fejből az IT tábla felépítését). Hány periféria megszakítást támogat az NVIC, mindegyiket ki szokták ezek közül használni?===

Ugrótábla:
* Azonosító
* Exception Type
* Priority
* Type of priority
* Leítás

240 külső periféria interruptot támogat, de erőforrás minimalizálás miatt megszabhatják a tervezők a bemeneti vonalak számát.

===27. Mutassa be az NVIC priorítás kezelésének alapjait. Mire jók a megszakításmaszk regiszterek, és mi az értelme a Vector Table offset regiszternek?===

Az alap belső kivételeknek fix prioritása van. A többi megszakításhoz 3-8 bites prioritás regiszter kapcsolódik [06-9].
127 preempciós szint + szubprioritás, a legalacsonyabb fut le először.

Megszakításmaszk regiszterek: bizonyos interruptok érvényre jutását lehet megakadályozni (Primask, faultmask, basepri

Vector Table Offset Register: )

===28. Mutassa be a Cortex M3 NVIC-jének megszakítás végrehajtási folyamatát! Mi az a tail-chaining, mi történik ilyenkor?===

===29. Mutasson példát a DMA kezelés használatára! Milyen átviteli és működési lehetőségeket kínál egy általános DMA blokk. Milyen paramétereket kell általában beállítani egy DMA átvitelhez?===

===30. Mutassa be röviden az STM32F1xx vezérlők DMA blokkjának működését. Milyen problémákat okozhat a memória – memória átvitel esetében a cirkuláris buffer beállítás használata? Hogyan próbálják a DMA hatékonyságát növelni az új sorozatú vezérlőknél (memória elrendezés)?===

===31. Röviden mutassa be a beágyazott operációs rendszerek és az asztali operációs rendszerek közötti különbségeket! Miért célszerű egy operációs rendszer porttal kezdeni egy 32 bites vezérli fejlesztését, milyen járulékos dolgokat hoz általában magával egy kész operációs rendszer port?===

===32. Röviden mutassa be a µC-OS felépítését és jellegzetességeit!===

===33. Röviden mutassa be az eCos felépítését és jellegzetességeit!===

===34. Röviden mutassa be a FreeRTOS felépítését és jellegzetességeit!===

===35. Mutassa be, hogy milyen lehetőségeink vannak a mikrovezérlők aktív fogyasztásának befolyásolására 8 bites és 32 bites mikrovezérlők esetében. Hasonlítsa össze nagyvonalakban a 8 bites és 32 bites mikrovezérlők aktív fogyasztásának alakulását az elmúlt pár évben.===

===36. Mutassa be, hogy egy általános 8 bites és 32 bites mikrovezérlőnek milyen energiatakarékos módjai vannak (általánosan jellemzi módok kellenek, nem kell tudni, hogy melyik vezérlőnél hogy hívják ezeket).===

===37. Tipikusan miért vannak hátrányban a 32 bites vezérlők a 8 bites társaikhoz képest az energiatakarékos fogyasztás (passzív állapotok) tekintetében. Milyen technikákat, trükköket vetnek be ezek kompenzálására?===

===38. Mi az a ROM monitor (más néven GDB stub), tradicionálisan hogy és hol lehet használni, miért nem a legjobb megoldás a modern 32 bites mikrovezérlők esetében?===

===39. Mi az a GDB, milyen jellegő parancsok használhatóak a GDB-ben a target debuggolására? Mi az a GDB RSP, milyen tulajdonságai vannak, miért játszik fontos szerepet a beágyazott rendszerek debuggolásában!===

===40. Mi az az Open-OCD, milyen főbb komponensekből áll, mire kell odafigyelni, amikor kész Open-OCD forításokat próbálunk használni saját eszközünkhöz?===

===41. Mutassa be nagyvonalakban, hogy milyen lépések játszódnak le akkor, amikor egy Eclipse-es GDB, alapú debugger felületen le szeretnénk egy debugg állapotban lévi target egy változójának értékét kérdezni az OpenOCD segítségével!===

===42. Mutassa be, hogy milyen blokkokból áll a Cortex M3 Coresight debug rendszere, mennyivel nyújtanak ezek a blokkok több lehetiséget egy tradicionális hibakereséshez képest.===

===43. Mik azok az SD kártyák, milyen főbb típusaik vannak? Milyen alapvető lehetőségek vannak a fizikai illesztésüknél, és mik ezeknek az előnyei és hátrányai?===

Secure Digital Memory Card. Standard (-2GB), SDHC (4-32GB) és SDXC(32GB-2TB) változatok elérhetőek. Az interfészek között van különbség, de lefelé kompatibilisek.

Típusai:
* SD Card - 32 x 24 mm
* MiniSD Card - 21.5 x 20 mm
* microSD Card - 15 x 11 mm

Minimális sebesség: 8 Mb/s, Class szám adja meg a sebességet. Leggyorsabb a Class 10.
Kommunikációs módok:
* One-bit SD mode: Külön parancs és adat csatotrna
* Four-bit SD mode: Extra adattáblák
* SPI mode: Egyszerűsített kommunikációs elsősorban mikrokontrolllerek részére

===44. Mutasson egy rövid példát az SD kártyák kezelésére SPI módban: írás, olvasás, törlés (nem kell a pontos parancsszámokat tudni, elég, egy átviteli ábra mindegyikből)!===

Az SPI Frame 6 byte-ból áll, a CRC kikapcsolható.

===45. Mutassa be a FAT file rendszer felépítését, röviden foglalja össze, hogy mi az a FAT tábla, és mi az a Directory tábla!===

* A partíciók egyenlő clusterekre vannak bontva
* Minden file egy vagy több clustert foglal el. Egy file a clusterek láncolt listájával megadható.
* Sokszor az összetartozó clusterek nem egymás mellett vannak -> Fragmentálódás

Boot sector:
* Bootloadert tartalmaz
* Nem mindig az első szektor
FS Information sector:
* Csak FAT32-ben
* Szabad terület gyors nyilvántartása
File allication Table (FAT) Table
* Leíró lista, ami térképet ad a partíció clustereihez
* Tartalmazza
** Következő cluster száma
** End of Clusterchain jelzés
** Bad Cluster jelzés
** Reserved Cluster jelzés
** 0 Ha a cluster nem használt
Directory Table
* Speciális file
* Minden file vagy directory egy 32byte-os blokkal azonosítódik
* Tartalmazza: Név, Kiterjesztés, Attribútumok, Utolsó hozzáférés, Cluster cím, Méret

===46. Milyen felépítése van a ChanFatFS programcsomagnak, milyen szolgáltatásokat nyújt, és tipikusan milyen funkcionalitásokat kell egy ilyen programnál portolni, ha saját rendszerünkben szeretnénk használni?===

Tipikusan beágyazott rendszerekhez létrehozott FAT fájlrendszer, platformfüggetlen.
Application -> FatFS module -> (LowLevel disk I/O, RTC Clock)

Portolás: Disk drive inicializáció, Disk drive státusz lekérdezés, szektor olvasás. Ha nem readonly Szektorírás és Disk specifikus tulajdonságok (disk_ioctl). get_fattime: rendszeridő lekérdezés.

===47. Milyen vezetékek futnak egy USB 2.0 kábelben, mi ezek szerepe? Milyen USB csatlakozókat használnak? Rajzolja fel egy up-/downstream USB FS transzíver sémáját! Melyik hol található? Mi a lényeges különbség? Miben tér el az LS és FS transzíver?===

===48. Milyen állapotokat vehet fel az USB két adatvezetéke? Az egyes állapotokhoz adjon példát: mikor kerülnek ezek a buszra? A fizikai rétegben milyen bitkódolást használ az USB átvitel?===

===49. Mutassa be egy USB csomag általános felépítését! Milyen főbb csoportokba oszthatók a csomagok, mi ezek jellemzije? Jellemezze az USB négy transzfer típusát! Mikor melyiket érdemes/kell használni? Mondjon példákat!===

===50. Mi az az USB pipe és az endpoint, mi a különbség az IN és OUT típusú endpoint között? Milyen viszonyban van az eszköz-, konfiguráció-, interfész- és a végpont leíró? Melyik "mire való"?===

===51. Tipikusan milyen TCP/IP protokollok szükségesek egy beágyazott megvalósításban? Röviden mutassa be ezeknek a szerepét!===

===52. Milyen megvalósítási problémákkal egyszerűsítésekkel találkozhatunk egy beágyazott TCP/IP protokoll stack esetében (IP-, ICMP-, TCP korlátok, memóriakezelés, párhuzamosság)? Kis teljesítményű, kis erőforrású vezérli esetében miért nem mindegy, hogy TCP, vagy UDP alapú alkalmazási rétegbeli protokollt használunk?===

===53. Mutasson be röviden két beágyazott TCP/IP protokoll stack-et és jellemezze őket!===

===54. Mutassa be röviden a Cortex M0 mag jellegzetességeit, miben különbözik a Cortex M3 magtól és az ARM7 magtól! Mi az a WIC (Wake-up Interupt Controller) és miért fontos az energiatakarékosság szempontjából?===

===55. Milyen elinyei lehetnek egy 32 bites vezérlinek egy 8 bites vezérlivel szemben energiatakarékos alkalmazásoknál (miért lehet fontos a hatékony utasítás végrehajtás)?===

===56. Milyen piaci szegmenst céloznak meg az NXP LPC11xx sorozatai alapvetien miben különböznek ezek a vezérlők a Cortex M3 sorozatú társaiktól?===

===57. Mutassa be a Cortex M4 mag jellegzetességeit! Mik azok a SIMD és MAC utasítások és miért lehetnek ezek hatékonyak jelfeldolgozásra?===

===58. Mutassa be az NXP LPC4300-as sorozatának felépítését! Milyen szerepet szánnak az M0-ás és az M4-es magnak, mutasson erre példát!===

Nemlineáris és robusztus irányítások

2016-06-28T12:16:21Z

Bessenyei Szilárd:

{{Tantárgy
| név = Nemlineáris és robusztus irányítások
| tárgykód = VIIIMA10
| szak = MSc Villamosmérnök
| kredit = 4
| félév = 2. félév (ősz)
| kereszt = nincs
| tanszék = IIT
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka =
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIMA10/
| tárgyhonlap = http://sirkan.iit.bme.hu/dokeos/courses/BMEVIIIMA10/
}}

== Követelmények ==
1 ZH, eredménye 10%-ban beszámít a vizsgajegybe.

== Vizsga ==
Írásbeli.

== Segédanyagok ==
*A tankönyvek amiket az előadó referenciaként használ (angol, guglizással könnyen beszerezhetőek):
**[http://books.google.hu/books/about/Essentials_of_robust_control.html?id=QviHQgAACAAJ K.Zhou, J.C. Doyle - Essentials of Robust Control]
**[http://books.google.hu/books/about/Nonlinear_Control_Systems.html?id=fPGzHK_pto4C A. Isidori - Nonlinear Control Systems (3rd Edition)]
*A normákhoz:
**[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/2011/00la.0.73.2.pdf Wettl Ferenc Linalg jegyzete]
**[http://hu.wikipedia.org/wiki/Norma_(matematika) Norma (matematika) (wiki)]
*A normált terekhez:
**http://www.cs.elte.hu/~karatson/funkanal.pdf
**ha az előző nem elég, kicsit máshogy:
**http://www.cs.elte.hu/~faragois/jegyzet.pdf
*még néhány kellő dolog az első órai anyag megértéséhez:
**[http://hu.wikipedia.org/wiki/Numerikus_sorok Numerikus sorok (wiki)]
**[http://hu.wikibooks.org/wiki/Komplex_anal%C3%ADzis/Komplex_numerikus_sorozatok_%C3%A9s_sorok Komplex numerikus sorozatok (wiki)]

*2015/16-1 Robusztus kidolgozás [[Média:Robusztus_fuzet_kidolgozas.pdf|Robusztus_füzet_kidolg]]

{{Lábléc - Irányítórendszerek főspecializáció}}

Fájl:Robusztus fuzet kidolgozas.pdf

2016-06-28T12:13:13Z

Bessenyei Szilárd: Robusztus részből kidolgozás

Robusztus részből kidolgozás

Nagysebességű digitális rendszerek integrált fejlesztése I.

2016-06-28T11:55:15Z

Bessenyei Szilárd:

{{Tantárgy
| név = Nagysebességű digitális rendszerek integrált fejlesztése I.
| tárgykód = BMEVIEEAV14
| szak =
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék = EET
| jelenlét = laboron kötelező
| minmunka = labor jelenlét, diák átolvasása
| labor = változó, előadás időpontjában is lehet
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf = opcionális
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEAV14/
| tárgyhonlap =
}}

Ez a tárgy régebben a "Nagyfrekvenciás digitális rendszerek integrált fejlesztése 1." név alatt futott.

===Régebbi ZH===
*[[Média:Nagysebessegu_2015.pdf|2015 ősz ZH + elővizsga]]

[[Category:Valaszthato]]

Nagysebességű digitális rendszerek integrált fejlesztése I.

2016-06-28T11:54:48Z

Bessenyei Szilárd:

{{Tantárgy
| név = Nagysebességű digitális rendszerek integrált fejlesztése I.
| tárgykód = BMEVIEEAV14
| szak =
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék = EET
| jelenlét = laboron kötelező
| minmunka = labor jelenlét, diák átolvasása
| labor = változó, előadás időpontjában is lehet
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf = opcionális
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEAV14/
| tárgyhonlap =
}}

Ez a tárgy régebben a Nagyfrekvenciás digitális rendszerek integrált fejlesztése 1 név alatt futott.

===Régebbi ZH===
*[[Média:Nagysebessegu_2015.pdf|2015 ősz ZH + elővizsga]]

[[Category:Valaszthato]]

Nagysebességű digitális rendszerek integrált fejlesztése I.

2016-06-28T11:52:31Z

Bessenyei Szilárd: Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy | név = Nagysebességű digitális rendszerek integrált fejlesztése I. | tárgykód = BMEVIEEAV14 | szak = | kredit = 4 | félév = | kereszt = | tansz…”

{{Tantárgy
| név = Nagysebességű digitális rendszerek integrált fejlesztése I.
| tárgykód = BMEVIEEAV14
| szak =
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék = EET
| jelenlét = laboron kötelező
| minmunka = labor jelenlét, diák átolvasása
| labor = változó, előadás időpontjában is lehet
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf = opcionális
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEAV14/
| tárgyhonlap =
}}

===Régebbi ZH===
*[[Média:Nagysebessegu_2015.pdf|2015 ősz ZH + elővizsga]]

[[Category:Valaszthato]]

Nagyteljesítményű mikrovezérlők

2016-02-23T20:45:58Z

Bessenyei Szilárd: /* 2014 tavasz */

{{Tantárgy
| név = Nagyteljesítményű mikrovezérlők
| tárgykód = VIMIM342
| szak =
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék = MIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh =
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIM342/
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim342
}}

[[Category:Valaszthato]]
= 2015 tavasz =
ARM magokkal foglalkozik, elég érdekes tárgy. aborokon gyakorlatban mikrovezérlőket programoztunk. IDE-ként Coocox-ot használtunk, legtöbbet az LPC1768-as, és a Silabs EFM32 modulját használtuk.
A félév során egy házit kellett elkészítenünk, ahol gyakorlatban használtuk azt amit órán tanultunk.
A házira fajta jegyet kaphattál:
* OK: 1 tetszőleges kérdés max. pontra elfogadva.
* Jó: 2 tetszőleges kérdés max. pontra elfogadva
* Szuper: 3 tetszőleges kérdés max. pontra elfogadva

Vizsga pontozás:
* 40%-tól elégséges, a többi lineáris.
Vizsgához kérdések
* kérdéslista: kb. 60 kérdés
* Vizsgán 10 random kérdés a listából
* HF beszámítása a vizsgába

Vizsga kérdés válasz: [[Média:Kerdes-Valasz2015.pdf | Kerdes-Valasz2015]]

=Ellenőrző kérdések a „Nagyteljesítményű mikrovezérlők” tárgyhoz=

=== 1. Mutassa be, a mikrovezérlő piac alakulását és fő trendjeit az ARM Cortex magú vezérlők megjelenéséig. Milyen főbb vezérlő családok jelentek meg, ezeknek milyen jellegzetességeik voltak! ===

1976: Intel 8048, 8049
* 8 bit
* 10 MHz
* 1-2k ROM, 64-256 byte RAM

1980: Intel 8051
* 8 bit ALU és adat
* 16bit cím
* UART
* Power saving mode
* 128 byte RAM, 4kByte ROM, 4*8 bi-dir I/O, 2*16bit counter/timer

1993: PIC
* EEPROM alkalmassá teszi amatőr felhasználásra
* 1K EEPROM program, 64byte EEPROM adat, 36 byte SRAM

1997: Atlem IPS Flash
* AVR mag
* In-System programozható normál feszültségen
* 8kB Flash, 512B SRAM, 512B EEPROM, UART, SPI, PWM, 32 I/O

2003: Első ARM7-es alapú mikrovezérlő
* 2006: Cortex M3

===2. Mutassa be az ARM cég filozófiáját és a hagyományos ARM magok: ARM7, ARM9, ARM11 jellegzetességeit===

* Processzor magok tervezésével foglalkozik, közvetlenül nem gyárt
* Széles termékskála, legelterjedtebb 32bit-es család
* ARM7-9-10-11-> növekvő teljesítmény és fogyasztás
* ARM7 -> Cortex M
* ARM9 -> Cortex R
* ARM 10/11 -> Cortex A

===3. Ismertesse az ARM7 magok jellemzőit: utasításkészlet, architektúra működési módok. Interrupt kezelés!===

* Kevés utasítás, kis komplexitás
* 3 elemű pipeline
* Load-Store Architektúra, általános regiszterek
* 5 működési mód
** FIQ
** Supervisor
** Abort
** IRQ
** Undefined
* Alacsony szintű interrupt kezelés
* 2 utasításkészlet:
** 32 bit ARM
** 16 bit THUMB (30%-kal kisebb, 40%-kal lassabb)

===4. Hasonlítsa össze a 8bites és 32bites mikrovezérlők lábszámának és Flash memóriájának, valamint árának a változását az elmúlt 5-10 évben!===

===5. Hasonlítsa össze a 8bites és 32bites mikrovezérlők sleep fogyasztásának és mőködési feszültség tartományának, valamint perifériakészletének alakulását az elmúlt 5-10 évben!===

===6. Ismertesse a 8bites és 32bites mikrovezérlők választása mellett és ellen szóló legfőbb érveket!===

8bit:
* Alacsonyabb ár
* Erre specializált 8bites esetén alacsonyabb fogyasztás
* A 8bites mindig robusztusabb
* Erős gyári támogatás, egyszerűbb chip, egyszerűbb fejlesztés

32bit:
* Az árkülönbség egyre csökken
* mA/MIPS-ben sokkal jobb, mint a 8bites
* Lemaradás sleep-áramfelvételben és feszültségtartományban folyamatosan csökken

===7. Mutassa be az ARM Cortex mag sorozatának (M, R, A) jellegzetességeit! Melyik Cortex-es sorozat melyik hagyományos mag sorozat kiváltására készült!===

===8. Mutassa be a Cortex M3 processzor mag fő jellemzőit (architektúra, főbb blokkok,újdonságok az ARM7-hez képest)!===

* THUMB-2 Utasítás készlet: Nincs külön ARM és THUMB, egyszerre tartalmaz 16 és 32 bites utasításokat
* Egyszerűbb programozó modell az ARM7-hez képest
* Nagyobb teljesítményű utasítások, mint az ARM7-en
* Hozzáférési módok
** Privileged (volt Supervisor, minden erőforráshoz hozzáfér)
** Unprivileged (Felhasználói mód, néhány utasítás letiltva, System control Space regiszterek nem hozzáférhetőek)
* Működési módok
** Thread mód (normál, lehet privilegizált és nem is)
** Handler mód (Kivétel / Interrupt kezelés, privilegizált)
* 2 külön Stack -> rosszul működő alkalmazás nem tudja kilőni az oprendszert
** Main stack: OS-nek és interruptoknak fenntartva
** Process stack: Thread mód számára

===9. Mutassa be röviden a Cortex M3 alapú vezérlők memória szervezésének jellemzőit.Milyen főbb cím tartományok vannak, mi az a bit banding, mi a non-aligned memóriahozzáférés. Mik a főbb különbségek az ARM7 alapú vezérlőkkel szemben!===

===10. Mutassa be a Cortex M3 utasítás végrehajtását (pipe-line), programozói modelljét(load and store), regiszter készletét!===

===11. Mutassa be a Cortex M3 mőködési módjait és hasonlítsa ezeket össze az ARM7mőködési módjaival!===

===12. Mutassa be a Cortex M3 standard perifériáit (System timer, NVIC, debugg blokkok) és az ezek által nyújtott előnyöket!===

===13. Mutassa be a piacon kapható legelterjedtebb Cortex M3 alapú mikrovezérlő sorozatokat!===

===14. Mutassa be a legelterjedtebb ARM7 magú és Cortex M3 magú sorozatok belső felépítésének fejlődését az elmúlt 8 évben!===

===15. Mutassa be a Reset és elindulás folyamatát az STM32F107 és az LPC1768 vezérli esetében!===

===16. Mi az a Flash gyorsító modul, miért szükséges. Mutassa be röviden a hasznát és a működését!===

===17. Mutassa be egy tipikus Cortex M3 magú vezérlő órajel hálózatát. Magyarázza meg az egyes órajel osztások értelmét és szükségességét.===

===18. Mutassa be röviden a CMSIS-t (Cortex Microcontroller Software Interface Standard)===

Layer a User Application Code és MCU között.

CMSIS Core
* Hardware abstraction Layer: Minden Cortex M variánshoz standardizált periféria és regiszter kezelés
* Rendszer kivétel nevek: Kivételekhez, interruptokhoz való hozzáférés definiálása
* Header File szervezés definíciók: Elnevezési konvenciók az interruptokhoz és header fileokhoz.
* Rendszer indítás: Független inicializáló függvény interfész, SystemInit()
* Speciális utasítások támogatása
* System Clock frekvencia meghatározása

device.h: Perifériák definíciója. Include-olhatja a többi szükséges headert.

===19. Mutassa be egy általános 32 bites mikrovezérlő GPIO lábainak kezelését. Milyen a 8bites vezérlőkre nem jellemző problémák léphetnek fel az STM32F107 esetében a GPIO lábak kezelésénél?===

* Pin direction
* Data Read
* Data Write

* Port funkció regiszter - sokszor alternetív funkciójuk van
* Külön órajel generáló blokk

===20. Mutassa be egy modern Timer blokk által nyújtott lehetiségeket. Milyen Timer megvalósítások lehetségesek egy 32 bites vezérlőnél?===

===21. Mutassa be az SPI kommunikáció jellegzetességeit és mutasson példát tipikus SPI buszon keresztül kommunikáló perifériákra.===

===22. Mutassa be az I2C kommunikáció jellegzetességeit és mutasson példát tipikus I2C buszon keresztül kommunikáló perifériákra.===

===23. Mutassa be az USART periféria tipikus felhasználási lehetőségeit!===

===24. Mutassa be a mikrovezérlőkben található AD és DA átalakítók tipikus tulajdonságait és működését.===

===25. Hasonlítsa össze a Cortex M3 NVIC-ét az ARM7 megszakításkezelési lehetőségeivel.===

ARM7: 2 interrupt vonal, nem determinisztikus kiszolgálás, nincs nested IT támogatás hardveresen.
Cortex M: Nested Vector Interrupt Controller
* Gyártó független standard
* A Thumb2 több órajeles utasításai megszakíthatóak, így determinisztikus
* Nested IT támogatása
* Megszabható a bemenő vonalak száma

===26. Mutassa be az NVIC interrupt vektor tábla szervezésének főbb jellegzetességeit (nem kell tudni fejből az IT tábla felépítését). Hány periféria megszakítást támogat az NVIC, mindegyiket ki szokták ezek közül használni?===

Ugrótábla:
* Azonosító
* Exception Type
* Priority
* Type of priority
* Leítás

240 külső periféria interruptot támogat, de erőforrás minimalizálás miatt megszabhatják a tervezők a bemeneti vonalak számát.

===27. Mutassa be az NVIC priorítás kezelésének alapjait. Mire jók a megszakításmaszk regiszterek, és mi az értelme a Vector Table offset regiszternek?===

Az alap belső kivételeknek fix prioritása van. A többi megszakításhoz 3-8 bites prioritás regiszter kapcsolódik [06-9].
127 preempciós szint + szubprioritás, a legalacsonyabb fut le először.

Megszakításmaszk regiszterek: bizonyos interruptok érvényre jutását lehet megakadályozni (Primask, faultmask, basepri

Vector Table Offset Register: )

===28. Mutassa be a Cortex M3 NVIC-jének megszakítás végrehajtási folyamatát! Mi az a tail-chaining, mi történik ilyenkor?===

===29. Mutasson példát a DMA kezelés használatára! Milyen átviteli és működési lehetőségeket kínál egy általános DMA blokk. Milyen paramétereket kell általában beállítani egy DMA átvitelhez?===

===30. Mutassa be röviden az STM32F1xx vezérlők DMA blokkjának működését. Milyen problémákat okozhat a memória – memória átvitel esetében a cirkuláris buffer beállítás használata? Hogyan próbálják a DMA hatékonyságát növelni az új sorozatú vezérlőknél (memória elrendezés)?===

===31. Röviden mutassa be a beágyazott operációs rendszerek és az asztali operációs rendszerek közötti különbségeket! Miért célszerű egy operációs rendszer porttal kezdeni egy 32 bites vezérli fejlesztését, milyen járulékos dolgokat hoz általában magával egy kész operációs rendszer port?===

===32. Röviden mutassa be a µC-OS felépítését és jellegzetességeit!===

===33. Röviden mutassa be az eCos felépítését és jellegzetességeit!===

===34. Röviden mutassa be a FreeRTOS felépítését és jellegzetességeit!===

===35. Mutassa be, hogy milyen lehetőségeink vannak a mikrovezérlők aktív fogyasztásának befolyásolására 8 bites és 32 bites mikrovezérlők esetében. Hasonlítsa össze nagyvonalakban a 8 bites és 32 bites mikrovezérlők aktív fogyasztásának alakulását az elmúlt pár évben.===

===36. Mutassa be, hogy egy általános 8 bites és 32 bites mikrovezérlőnek milyen energiatakarékos módjai vannak (általánosan jellemzi módok kellenek, nem kell tudni, hogy melyik vezérlőnél hogy hívják ezeket).===

===37. Tipikusan miért vannak hátrányban a 32 bites vezérlők a 8 bites társaikhoz képest az energiatakarékos fogyasztás (passzív állapotok) tekintetében. Milyen technikákat, trükköket vetnek be ezek kompenzálására?===

===38. Mi az a ROM monitor (más néven GDB stub), tradicionálisan hogy és hol lehet használni, miért nem a legjobb megoldás a modern 32 bites mikrovezérlők esetében?===

===39. Mi az a GDB, milyen jellegő parancsok használhatóak a GDB-ben a target debuggolására? Mi az a GDB RSP, milyen tulajdonságai vannak, miért játszik fontos szerepet a beágyazott rendszerek debuggolásában!===

===40. Mi az az Open-OCD, milyen főbb komponensekből áll, mire kell odafigyelni, amikor kész Open-OCD forításokat próbálunk használni saját eszközünkhöz?===

===41. Mutassa be nagyvonalakban, hogy milyen lépések játszódnak le akkor, amikor egy Eclipse-es GDB, alapú debugger felületen le szeretnénk egy debugg állapotban lévi target egy változójának értékét kérdezni az OpenOCD segítségével!===

===42. Mutassa be, hogy milyen blokkokból áll a Cortex M3 Coresight debug rendszere, mennyivel nyújtanak ezek a blokkok több lehetiséget egy tradicionális hibakereséshez képest.===

===43. Mik azok az SD kártyák, milyen főbb típusaik vannak? Milyen alapvető lehetőségek vannak a fizikai illesztésüknél, és mik ezeknek az előnyei és hátrányai?===

Secure Digital Memory Card. Standard (-2GB), SDHC (4-32GB) és SDXC(32GB-2TB) változatok elérhetőek. Az interfészek között van különbség, de lefelé kompatibilisek.

Típusai:
* SD Card - 32 x 24 mm
* MiniSD Card - 21.5 x 20 mm
* microSD Card - 15 x 11 mm

Minimális sebesség: 8 Mb/s, Class szám adja meg a sebességet. Leggyorsabb a Class 10.
Kommunikációs módok:
* One-bit SD mode: Külön parancs és adat csatotrna
* Four-bit SD mode: Extra adattáblák
* SPI mode: Egyszerűsített kommunikációs elsősorban mikrokontrolllerek részére

===44. Mutasson egy rövid példát az SD kártyák kezelésére SPI módban: írás, olvasás, törlés (nem kell a pontos parancsszámokat tudni, elég, egy átviteli ábra mindegyikből)!===

Az SPI Frame 6 byte-ból áll, a CRC kikapcsolható.

===45. Mutassa be a FAT file rendszer felépítését, röviden foglalja össze, hogy mi az a FAT tábla, és mi az a Directory tábla!===

* A partíciók egyenlő clusterekre vannak bontva
* Minden file egy vagy több clustert foglal el. Egy file a clusterek láncolt listájával megadható.
* Sokszor az összetartozó clusterek nem egymás mellett vannak -> Fragmentálódás

Boot sector:
* Bootloadert tartalmaz
* Nem mindig az első szektor
FS Information sector:
* Csak FAT32-ben
* Szabad terület gyors nyilvántartása
File allication Table (FAT) Table
* Leíró lista, ami térképet ad a partíció clustereihez
* Tartalmazza
** Következő cluster száma
** End of Clusterchain jelzés
** Bad Cluster jelzés
** Reserved Cluster jelzés
** 0 Ha a cluster nem használt
Directory Table
* Speciális file
* Minden file vagy directory egy 32byte-os blokkal azonosítódik
* Tartalmazza: Név, Kiterjesztés, Attribútumok, Utolsó hozzáférés, Cluster cím, Méret

===46. Milyen felépítése van a ChanFatFS programcsomagnak, milyen szolgáltatásokat nyújt, és tipikusan milyen funkcionalitásokat kell egy ilyen programnál portolni, ha saját rendszerünkben szeretnénk használni?===

Tipikusan beágyazott rendszerekhez létrehozott FAT fájlrendszer, platformfüggetlen.
Application -> FatFS module -> (LowLevel disk I/O, RTC Clock)

Portolás: Disk drive inicializáció, Disk drive státusz lekérdezés, szektor olvasás. Ha nem readonly Szektorírás és Disk specifikus tulajdonságok (disk_ioctl). get_fattime: rendszeridő lekérdezés.

===47. Milyen vezetékek futnak egy USB 2.0 kábelben, mi ezek szerepe? Milyen USB csatlakozókat használnak? Rajzolja fel egy up-/downstream USB FS transzíver sémáját! Melyik hol található? Mi a lényeges különbség? Miben tér el az LS és FS transzíver?===

===48. Milyen állapotokat vehet fel az USB két adatvezetéke? Az egyes állapotokhoz adjon példát: mikor kerülnek ezek a buszra? A fizikai rétegben milyen bitkódolást használ az USB átvitel?===

===49. Mutassa be egy USB csomag általános felépítését! Milyen főbb csoportokba oszthatók a csomagok, mi ezek jellemzije? Jellemezze az USB négy transzfer típusát! Mikor melyiket érdemes/kell használni? Mondjon példákat!===

===50. Mi az az USB pipe és az endpoint, mi a különbség az IN és OUT típusú endpoint között? Milyen viszonyban van az eszköz-, konfiguráció-, interfész- és a végpont leíró? Melyik "mire való"?===

===51. Tipikusan milyen TCP/IP protokollok szükségesek egy beágyazott megvalósításban? Röviden mutassa be ezeknek a szerepét!===

===52. Milyen megvalósítási problémákkal egyszerűsítésekkel találkozhatunk egy beágyazott TCP/IP protokoll stack esetében (IP-, ICMP-, TCP korlátok, memóriakezelés, párhuzamosság)? Kis teljesítményű, kis erőforrású vezérli esetében miért nem mindegy, hogy TCP, vagy UDP alapú alkalmazási rétegbeli protokollt használunk?===

===53. Mutasson be röviden két beágyazott TCP/IP protokoll stack-et és jellemezze őket!===

===54. Mutassa be röviden a Cortex M0 mag jellegzetességeit, miben különbözik a Cortex M3 magtól és az ARM7 magtól! Mi az a WIC (Wake-up Interupt Controller) és miért fontos az energiatakarékosság szempontjából?===

===55. Milyen elinyei lehetnek egy 32 bites vezérlinek egy 8 bites vezérlivel szemben energiatakarékos alkalmazásoknál (miért lehet fontos a hatékony utasítás végrehajtás)?===

===56. Milyen piaci szegmenst céloznak meg az NXP LPC11xx sorozatai alapvetien miben különböznek ezek a vezérlők a Cortex M3 sorozatú társaiktól?===

===57. Mutassa be a Cortex M4 mag jellegzetességeit! Mik azok a SIMD és MAC utasítások és miért lehetnek ezek hatékonyak jelfeldolgozásra?===

===58. Mutassa be az NXP LPC4300-as sorozatának felépítését! Milyen szerepet szánnak az M0-ás és az M4-es magnak, mutasson erre példát!===

Nagyteljesítményű mikrovezérlők

2016-02-23T20:36:38Z

Bessenyei Szilárd:

{{Tantárgy
| név = Nagyteljesítményű mikrovezérlők
| tárgykód = VIMIM342
| szak =
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék = MIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh =
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIM342/
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim342
}}

[[Category:Valaszthato]]
= 2014 tavasz =
ARM magokkal foglalkozik, elég érdekes tárgy. aborokon gyakorlatban mikrovezérlőket programoztunk. IDE-ként Coocox-ot használtunk, legtöbbet az LPC1768-as, és a Silabs EFM32 modulját használtuk.
A félév során egy házit kellett elkészítenünk, ahol gyakorlatban használtuk azt amit órán tanultunk.
A házira fajta jegyet kaphattál:
* OK: 1 tetszőleges kérdés max. pontra elfogadva.
* Jó: 2 tetszőleges kérdés max. pontra elfogadva
* Szuper: 3 tetszőleges kérdés max. pontra elfogadva

Vizsga pontozás:
* 40%-tól elégséges, a többi lineáris.
Vizsgához kérdések
* kérdéslista: kb. 60 kérdés
* Vizsgán 10 random kérdés a listából
* HF beszámítása a vizsgába

Vizsga kérdés válasz: [[Média:Kerdes-Valasz2015.pdf | Kerdes-Valasz2015]]

=Ellenőrző kérdések a „Nagyteljesítményű mikrovezérlők” tárgyhoz=

=== 1. Mutassa be, a mikrovezérlő piac alakulását és fő trendjeit az ARM Cortex magú vezérlők megjelenéséig. Milyen főbb vezérlő családok jelentek meg, ezeknek milyen jellegzetességeik voltak! ===

1976: Intel 8048, 8049
* 8 bit
* 10 MHz
* 1-2k ROM, 64-256 byte RAM

1980: Intel 8051
* 8 bit ALU és adat
* 16bit cím
* UART
* Power saving mode
* 128 byte RAM, 4kByte ROM, 4*8 bi-dir I/O, 2*16bit counter/timer

1993: PIC
* EEPROM alkalmassá teszi amatőr felhasználásra
* 1K EEPROM program, 64byte EEPROM adat, 36 byte SRAM

1997: Atlem IPS Flash
* AVR mag
* In-System programozható normál feszültségen
* 8kB Flash, 512B SRAM, 512B EEPROM, UART, SPI, PWM, 32 I/O

2003: Első ARM7-es alapú mikrovezérlő
* 2006: Cortex M3

===2. Mutassa be az ARM cég filozófiáját és a hagyományos ARM magok: ARM7, ARM9, ARM11 jellegzetességeit===

* Processzor magok tervezésével foglalkozik, közvetlenül nem gyárt
* Széles termékskála, legelterjedtebb 32bit-es család
* ARM7-9-10-11-> növekvő teljesítmény és fogyasztás
* ARM7 -> Cortex M
* ARM9 -> Cortex R
* ARM 10/11 -> Cortex A

===3. Ismertesse az ARM7 magok jellemzőit: utasításkészlet, architektúra működési módok. Interrupt kezelés!===

* Kevés utasítás, kis komplexitás
* 3 elemű pipeline
* Load-Store Architektúra, általános regiszterek
* 5 működési mód
** FIQ
** Supervisor
** Abort
** IRQ
** Undefined
* Alacsony szintű interrupt kezelés
* 2 utasításkészlet:
** 32 bit ARM
** 16 bit THUMB (30%-kal kisebb, 40%-kal lassabb)

===4. Hasonlítsa össze a 8bites és 32bites mikrovezérlők lábszámának és Flash memóriájának, valamint árának a változását az elmúlt 5-10 évben!===

===5. Hasonlítsa össze a 8bites és 32bites mikrovezérlők sleep fogyasztásának és mőködési feszültség tartományának, valamint perifériakészletének alakulását az elmúlt 5-10 évben!===

===6. Ismertesse a 8bites és 32bites mikrovezérlők választása mellett és ellen szóló legfőbb érveket!===

8bit:
* Alacsonyabb ár
* Erre specializált 8bites esetén alacsonyabb fogyasztás
* A 8bites mindig robusztusabb
* Erős gyári támogatás, egyszerűbb chip, egyszerűbb fejlesztés

32bit:
* Az árkülönbség egyre csökken
* mA/MIPS-ben sokkal jobb, mint a 8bites
* Lemaradás sleep-áramfelvételben és feszültségtartományban folyamatosan csökken

===7. Mutassa be az ARM Cortex mag sorozatának (M, R, A) jellegzetességeit! Melyik Cortex-es sorozat melyik hagyományos mag sorozat kiváltására készült!===

===8. Mutassa be a Cortex M3 processzor mag fő jellemzőit (architektúra, főbb blokkok,újdonságok az ARM7-hez képest)!===

* THUMB-2 Utasítás készlet: Nincs külön ARM és THUMB, egyszerre tartalmaz 16 és 32 bites utasításokat
* Egyszerűbb programozó modell az ARM7-hez képest
* Nagyobb teljesítményű utasítások, mint az ARM7-en
* Hozzáférési módok
** Privileged (volt Supervisor, minden erőforráshoz hozzáfér)
** Unprivileged (Felhasználói mód, néhány utasítás letiltva, System control Space regiszterek nem hozzáférhetőek)
* Működési módok
** Thread mód (normál, lehet privilegizált és nem is)
** Handler mód (Kivétel / Interrupt kezelés, privilegizált)
* 2 külön Stack -> rosszul működő alkalmazás nem tudja kilőni az oprendszert
** Main stack: OS-nek és interruptoknak fenntartva
** Process stack: Thread mód számára

===9. Mutassa be röviden a Cortex M3 alapú vezérlők memória szervezésének jellemzőit.Milyen főbb cím tartományok vannak, mi az a bit banding, mi a non-aligned memóriahozzáférés. Mik a főbb különbségek az ARM7 alapú vezérlőkkel szemben!===

===10. Mutassa be a Cortex M3 utasítás végrehajtását (pipe-line), programozói modelljét(load and store), regiszter készletét!===

===11. Mutassa be a Cortex M3 mőködési módjait és hasonlítsa ezeket össze az ARM7mőködési módjaival!===

===12. Mutassa be a Cortex M3 standard perifériáit (System timer, NVIC, debugg blokkok) és az ezek által nyújtott előnyöket!===

===13. Mutassa be a piacon kapható legelterjedtebb Cortex M3 alapú mikrovezérlő sorozatokat!===

===14. Mutassa be a legelterjedtebb ARM7 magú és Cortex M3 magú sorozatok belső felépítésének fejlődését az elmúlt 8 évben!===

===15. Mutassa be a Reset és elindulás folyamatát az STM32F107 és az LPC1768 vezérli esetében!===

===16. Mi az a Flash gyorsító modul, miért szükséges. Mutassa be röviden a hasznát és a működését!===

===17. Mutassa be egy tipikus Cortex M3 magú vezérlő órajel hálózatát. Magyarázza meg az egyes órajel osztások értelmét és szükségességét.===

===18. Mutassa be röviden a CMSIS-t (Cortex Microcontroller Software Interface Standard)===

Layer a User Application Code és MCU között.

CMSIS Core
* Hardware abstraction Layer: Minden Cortex M variánshoz standardizált periféria és regiszter kezelés
* Rendszer kivétel nevek: Kivételekhez, interruptokhoz való hozzáférés definiálása
* Header File szervezés definíciók: Elnevezési konvenciók az interruptokhoz és header fileokhoz.
* Rendszer indítás: Független inicializáló függvény interfész, SystemInit()
* Speciális utasítások támogatása
* System Clock frekvencia meghatározása

device.h: Perifériák definíciója. Include-olhatja a többi szükséges headert.

===19. Mutassa be egy általános 32 bites mikrovezérlő GPIO lábainak kezelését. Milyen a 8bites vezérlőkre nem jellemző problémák léphetnek fel az STM32F107 esetében a GPIO lábak kezelésénél?===

* Pin direction
* Data Read
* Data Write

* Port funkció regiszter - sokszor alternetív funkciójuk van
* Külön órajel generáló blokk

===20. Mutassa be egy modern Timer blokk által nyújtott lehetiségeket. Milyen Timer megvalósítások lehetségesek egy 32 bites vezérlőnél?===

===21. Mutassa be az SPI kommunikáció jellegzetességeit és mutasson példát tipikus SPI buszon keresztül kommunikáló perifériákra.===

===22. Mutassa be az I2C kommunikáció jellegzetességeit és mutasson példát tipikus I2C buszon keresztül kommunikáló perifériákra.===

===23. Mutassa be az USART periféria tipikus felhasználási lehetőségeit!===

===24. Mutassa be a mikrovezérlőkben található AD és DA átalakítók tipikus tulajdonságait és működését.===

===25. Hasonlítsa össze a Cortex M3 NVIC-ét az ARM7 megszakításkezelési lehetőségeivel.===

ARM7: 2 interrupt vonal, nem determinisztikus kiszolgálás, nincs nested IT támogatás hardveresen.
Cortex M: Nested Vector Interrupt Controller
* Gyártó független standard
* A Thumb2 több órajeles utasításai megszakíthatóak, így determinisztikus
* Nested IT támogatása
* Megszabható a bemenő vonalak száma

===26. Mutassa be az NVIC interrupt vektor tábla szervezésének főbb jellegzetességeit (nem kell tudni fejből az IT tábla felépítését). Hány periféria megszakítást támogat az NVIC, mindegyiket ki szokták ezek közül használni?===

Ugrótábla:
* Azonosító
* Exception Type
* Priority
* Type of priority
* Leítás

240 külső periféria interruptot támogat, de erőforrás minimalizálás miatt megszabhatják a tervezők a bemeneti vonalak számát.

===27. Mutassa be az NVIC priorítás kezelésének alapjait. Mire jók a megszakításmaszk regiszterek, és mi az értelme a Vector Table offset regiszternek?===

Az alap belső kivételeknek fix prioritása van. A többi megszakításhoz 3-8 bites prioritás regiszter kapcsolódik [06-9].
127 preempciós szint + szubprioritás, a legalacsonyabb fut le először.

Megszakításmaszk regiszterek: bizonyos interruptok érvényre jutását lehet megakadályozni (Primask, faultmask, basepri

Vector Table Offset Register: )

===28. Mutassa be a Cortex M3 NVIC-jének megszakítás végrehajtási folyamatát! Mi az a tail-chaining, mi történik ilyenkor?===

===29. Mutasson példát a DMA kezelés használatára! Milyen átviteli és működési lehetőségeket kínál egy általános DMA blokk. Milyen paramétereket kell általában beállítani egy DMA átvitelhez?===

===30. Mutassa be röviden az STM32F1xx vezérlők DMA blokkjának működését. Milyen problémákat okozhat a memória – memória átvitel esetében a cirkuláris buffer beállítás használata? Hogyan próbálják a DMA hatékonyságát növelni az új sorozatú vezérlőknél (memória elrendezés)?===

===31. Röviden mutassa be a beágyazott operációs rendszerek és az asztali operációs rendszerek közötti különbségeket! Miért célszerű egy operációs rendszer porttal kezdeni egy 32 bites vezérli fejlesztését, milyen járulékos dolgokat hoz általában magával egy kész operációs rendszer port?===

===32. Röviden mutassa be a µC-OS felépítését és jellegzetességeit!===

===33. Röviden mutassa be az eCos felépítését és jellegzetességeit!===

===34. Röviden mutassa be a FreeRTOS felépítését és jellegzetességeit!===

===35. Mutassa be, hogy milyen lehetőségeink vannak a mikrovezérlők aktív fogyasztásának befolyásolására 8 bites és 32 bites mikrovezérlők esetében. Hasonlítsa össze nagyvonalakban a 8 bites és 32 bites mikrovezérlők aktív fogyasztásának alakulását az elmúlt pár évben.===

===36. Mutassa be, hogy egy általános 8 bites és 32 bites mikrovezérlőnek milyen energiatakarékos módjai vannak (általánosan jellemzi módok kellenek, nem kell tudni, hogy melyik vezérlőnél hogy hívják ezeket).===

===37. Tipikusan miért vannak hátrányban a 32 bites vezérlők a 8 bites társaikhoz képest az energiatakarékos fogyasztás (passzív állapotok) tekintetében. Milyen technikákat, trükköket vetnek be ezek kompenzálására?===

===38. Mi az a ROM monitor (más néven GDB stub), tradicionálisan hogy és hol lehet használni, miért nem a legjobb megoldás a modern 32 bites mikrovezérlők esetében?===

===39. Mi az a GDB, milyen jellegő parancsok használhatóak a GDB-ben a target debuggolására? Mi az a GDB RSP, milyen tulajdonságai vannak, miért játszik fontos szerepet a beágyazott rendszerek debuggolásában!===

===40. Mi az az Open-OCD, milyen főbb komponensekből áll, mire kell odafigyelni, amikor kész Open-OCD forításokat próbálunk használni saját eszközünkhöz?===

===41. Mutassa be nagyvonalakban, hogy milyen lépések játszódnak le akkor, amikor egy Eclipse-es GDB, alapú debugger felületen le szeretnénk egy debugg állapotban lévi target egy változójának értékét kérdezni az OpenOCD segítségével!===

===42. Mutassa be, hogy milyen blokkokból áll a Cortex M3 Coresight debug rendszere, mennyivel nyújtanak ezek a blokkok több lehetiséget egy tradicionális hibakereséshez képest.===

===43. Mik azok az SD kártyák, milyen főbb típusaik vannak? Milyen alapvető lehetőségek vannak a fizikai illesztésüknél, és mik ezeknek az előnyei és hátrányai?===

Secure Digital Memory Card. Standard (-2GB), SDHC (4-32GB) és SDXC(32GB-2TB) változatok elérhetőek. Az interfészek között van különbség, de lefelé kompatibilisek.

Típusai:
* SD Card - 32 x 24 mm
* MiniSD Card - 21.5 x 20 mm
* microSD Card - 15 x 11 mm

Minimális sebesség: 8 Mb/s, Class szám adja meg a sebességet. Leggyorsabb a Class 10.
Kommunikációs módok:
* One-bit SD mode: Külön parancs és adat csatotrna
* Four-bit SD mode: Extra adattáblák
* SPI mode: Egyszerűsített kommunikációs elsősorban mikrokontrolllerek részére

===44. Mutasson egy rövid példát az SD kártyák kezelésére SPI módban: írás, olvasás, törlés (nem kell a pontos parancsszámokat tudni, elég, egy átviteli ábra mindegyikből)!===

Az SPI Frame 6 byte-ból áll, a CRC kikapcsolható.

===45. Mutassa be a FAT file rendszer felépítését, röviden foglalja össze, hogy mi az a FAT tábla, és mi az a Directory tábla!===

* A partíciók egyenlő clusterekre vannak bontva
* Minden file egy vagy több clustert foglal el. Egy file a clusterek láncolt listájával megadható.
* Sokszor az összetartozó clusterek nem egymás mellett vannak -> Fragmentálódás

Boot sector:
* Bootloadert tartalmaz
* Nem mindig az első szektor
FS Information sector:
* Csak FAT32-ben
* Szabad terület gyors nyilvántartása
File allication Table (FAT) Table
* Leíró lista, ami térképet ad a partíció clustereihez
* Tartalmazza
** Következő cluster száma
** End of Clusterchain jelzés
** Bad Cluster jelzés
** Reserved Cluster jelzés
** 0 Ha a cluster nem használt
Directory Table
* Speciális file
* Minden file vagy directory egy 32byte-os blokkal azonosítódik
* Tartalmazza: Név, Kiterjesztés, Attribútumok, Utolsó hozzáférés, Cluster cím, Méret

===46. Milyen felépítése van a ChanFatFS programcsomagnak, milyen szolgáltatásokat nyújt, és tipikusan milyen funkcionalitásokat kell egy ilyen programnál portolni, ha saját rendszerünkben szeretnénk használni?===

Tipikusan beágyazott rendszerekhez létrehozott FAT fájlrendszer, platformfüggetlen.
Application -> FatFS module -> (LowLevel disk I/O, RTC Clock)

Portolás: Disk drive inicializáció, Disk drive státusz lekérdezés, szektor olvasás. Ha nem readonly Szektorírás és Disk specifikus tulajdonságok (disk_ioctl). get_fattime: rendszeridő lekérdezés.

===47. Milyen vezetékek futnak egy USB 2.0 kábelben, mi ezek szerepe? Milyen USB csatlakozókat használnak? Rajzolja fel egy up-/downstream USB FS transzíver sémáját! Melyik hol található? Mi a lényeges különbség? Miben tér el az LS és FS transzíver?===

===48. Milyen állapotokat vehet fel az USB két adatvezetéke? Az egyes állapotokhoz adjon példát: mikor kerülnek ezek a buszra? A fizikai rétegben milyen bitkódolást használ az USB átvitel?===

===49. Mutassa be egy USB csomag általános felépítését! Milyen főbb csoportokba oszthatók a csomagok, mi ezek jellemzije? Jellemezze az USB négy transzfer típusát! Mikor melyiket érdemes/kell használni? Mondjon példákat!===

===50. Mi az az USB pipe és az endpoint, mi a különbség az IN és OUT típusú endpoint között? Milyen viszonyban van az eszköz-, konfiguráció-, interfész- és a végpont leíró? Melyik "mire való"?===

===51. Tipikusan milyen TCP/IP protokollok szükségesek egy beágyazott megvalósításban? Röviden mutassa be ezeknek a szerepét!===

===52. Milyen megvalósítási problémákkal egyszerűsítésekkel találkozhatunk egy beágyazott TCP/IP protokoll stack esetében (IP-, ICMP-, TCP korlátok, memóriakezelés, párhuzamosság)? Kis teljesítményű, kis erőforrású vezérli esetében miért nem mindegy, hogy TCP, vagy UDP alapú alkalmazási rétegbeli protokollt használunk?===

===53. Mutasson be röviden két beágyazott TCP/IP protokoll stack-et és jellemezze őket!===

===54. Mutassa be röviden a Cortex M0 mag jellegzetességeit, miben különbözik a Cortex M3 magtól és az ARM7 magtól! Mi az a WIC (Wake-up Interupt Controller) és miért fontos az energiatakarékosság szempontjából?===

===55. Milyen elinyei lehetnek egy 32 bites vezérlinek egy 8 bites vezérlivel szemben energiatakarékos alkalmazásoknál (miért lehet fontos a hatékony utasítás végrehajtás)?===

===56. Milyen piaci szegmenst céloznak meg az NXP LPC11xx sorozatai alapvetien miben különböznek ezek a vezérlők a Cortex M3 sorozatú társaiktól?===

===57. Mutassa be a Cortex M4 mag jellegzetességeit! Mik azok a SIMD és MAC utasítások és miért lehetnek ezek hatékonyak jelfeldolgozásra?===

===58. Mutassa be az NXP LPC4300-as sorozatának felépítését! Milyen szerepet szánnak az M0-ás és az M4-es magnak, mutasson erre példát!===

Fájl:Kerdes-Valasz2015.pdf

2016-02-23T20:24:21Z

Bessenyei Szilárd:

Minőségmenedzsment

2015-11-03T20:08:48Z

Bessenyei Szilárd: /* Vélemények */

{{Tantárgy
| név = Minőségmenedzsment
| tárgykód = BMEGT20M002
| szak = msc
| kredit = 2
| félév =
| kereszt =
| tanszék = MVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga =
| levlista =
| tad =
| tárgyhonlap =
}}

==Vélemények==
* Órán nagyon sok példa közé rejti az anyagot, de így legalább lehet rá emlékezni valamennyire. A kiadott diasor szerintem nem tartalmaz minden információt ami a ZH-hoz kellhet, ezért lehet hogy érdemes a könyvbe belenézni (egy előadáson képes akár végig csak 6 diáról beszélni).
-- 2010.12.14.

* Megéri bejárni órákra, szerintem elég érdekes dolgokat tud mondani. 2014-2015/1-es tanévben mindkét alkalommal ZH-t megelőző órán ha aláírtál, 10 bónusz pontot kaptál 50 pontból. Az 1. ZH-n a pont előtte levőn órán tudtál aláírni, a 2. ZH-nál pedig két órával előtte.
-- 2014-2015/1

==Segédanyagok==
*[http://www.typotex.hu/konyv/A%20min%C5%91s%C3%A9gmenedzsment%20alapjai Hivatalos könyv]
* Hivatalos könyv elérhető része [http://books.google.hu/books/about/A_min%C5%91s%C3%A9gmenedzsment_alapjai.html?hl=hu&id=aJhLZc5yMfQC Google Books-on]
*[[Media:Minosegmenedzsment_jegyzet_2006.pdf | Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan BSc-s tárgyhoz készült jegyzet]]
**Nagyon jó, ehhez a tárgyhoz a 3. fejezet tökéletes, de hiányos, nincs benne az EFQM, QFD részek.
*[[Media:Minosegmenedzsment_jegyzet_2010.pdf | Oktatási segédanyag - Vezetés és szervezés MSc-ről]]
*[[Media:Minosegmenedzsment_kidolgozas_2011.pdf | Néhány kérdés kidolgozva]]
**Ez a Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan BSc-s tárgyhoz készült kérdéssor a 3. ZH-jához, tartalmazza a minőségmenedzsment alapokat ISO családokat, TQM kérdéseket, viszont nincs benne EFQM, QFD-s kérdések. Ja és hivatalos.
*2011. tavaszi diák
**[[Media:Minosegmenedzsment_jegyzet_2011_diak3.pdf | 3 diás verzió]] -- [[Media:Minosegmenedzsment_jegyzet_2011_diak6.pdf | 6 diás verzió]]

==ZH==
2 ZH van a félév során, mindkettő 50 pontos, minimum a egyenként 18, de ZH1+ZH2 min. 45 pont.
Az első 10 igaz-hamisból, és 3-4 kifejtendő kérdésből áll.
*[[Media:Minosegmenedzsment_kidolgozas_2012_zh1.pdf | 1.zh-hoz kidolgozás a diák alapján (nem hivatalos) 2012]]
*A másodikban jóval több a tippelgetős rész, feltehetőleg a gyorsabb javítás miatt, és kevesebb készüléssel is abszolválható.

==Házi==
Egy nagyházi van, egy választott termék/szolgáltatás QFD elemzése.
Erről van kb. 12 dia, az alapján kell kb. 3 oldalt írni, egy bevezetést, megcsinálni a QFD házdiagrammot, valamint egy konklúziót.
*[[Media:Minőségmenedzsment_HF_QFD.pdf‎|QFD]] elemzés (sajátom, max. pontot kaptam rá)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}
{{Lábléc - Egészségügyi mérnök mesterszak}}

Vezetői számvitel

2015-09-13T10:42:00Z

Bessenyei Szilárd:

{{Tantárgy
| név = Vezetői számvitel
| tárgykód = GT35M005
| szak =
| kredit = 2
| félév =
| kereszt =
| tanszék = ÜTI
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad =
| tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6246
}}

==Segédanyagok==
*[[Média:Vezszamvitel_kidolgozas_2011.docx‎ | Esszékérdések kidolgozás 2011]]
*[[Média:Vezszamvitel_kidolgozas_2011_zh2.pdf‎ | 2. zh-hoz elméleti összefoglaló 2011]]

==Tárgy infók==
=== 2014 ősz ===
Ebben a félévben is 5 pont járt az órai jelenlétre és értelmes megjegyzésekre (amit papíron kellett beadni az óra végén). Feladatokat is lehetett beadni félév közben, amivel további pluszpontok voltak szerezhetőek.A pluszpontok a zh-n is számítottak, de max. 1 jegyet lehetett elvileg javítani, és az elégséges szintnek meg kellett lenni alapból. ZH: igaz-hamis (30 kérdés, 60 pont) és egy kifejtős (40 pont). Az igaz-hamisban a kérdések kettesével csoportosítva vannak, és csak akkor adják meg a pontot, ha mindkettőt eltaláltad. Egyéb pontlevonás nincs. Nagyon hasonlóak voltak a kérdések a kiadott mintafeladatsorhoz. Az itt levő 2011-es feladatsorban levőknél könnyebb volt az esszékérdés a mintafeladatsorban és a mai zh-ban is.

A tárgy anyag alapvetően nagyon érdekes. Ha teheted, megéri bejárni. A ZH-hoz viszont néhány óra odafigyelő tanulás + kifejtett kérdések tudásával el lehet érni az ötöst is akár ZH-n (tárgyoldalon van fent összesített diasor, és teljes jegyzet is, a tanárnő könyve). Az esszében arra kíváncsi, mennyire látod át a tananyagot, érted-e a kérdést. Ha már értelmes dolgot írsz valamennyit, simán megvan a tárgy. Érdemes felvenni :) -Forest

===2013===
Ebben a félévben minden egyes órai jelenlétért 5 pluszpont járt, így aki bent volt minden előadáson megkapta a 2-est. Ráadásul ezek a pluszpontok a ZH pontszámaihoz is hozzáadódtak, így például 40 pluszponttal és egy 100/60 pontos ZH-val 5-ös szerezhető.

===2011===
Érdekes tárgy, két zh van belőle, mindkettő 50%-tól van meg. Van benne I-H, de kettesével a kérdések, és akkor jár a pont, ha mindkettőt eltaláltad. Lehet rövid számolós feladat és rövid kifejtős. A fele pont egy hosszú kidolgozásra van, ahol két témát kell egybegyúrni és úgy kidolgozni. Ha kidolgozod csak az egyiket, majd a másikat, kevés pontot kapsz. Maga a pontozás elég szubjektív, amikor úgy érzi az ember, hogy hibátlan lesz, minimum pont közeli, mikor érzi, hogy megbuktatják, elég jól sikerül. 2011 őszén aki bement az utolsó két előadásra, max pontot kapott a 2. zh-jára...

===2010===
Az önálló beszámoló dolgozat sikeres teljesítése. A beszámoló dolgozat két részből áll:
*Az utolsó előadáson a könyvben szereplő egyik véletlenszerűen kiválasztott esszé kérdés kidolgozása, amely 30%-os súllyal számít az összteljesítménybe.
*Egy önálló feladat kidolgozása amely 70%-os súllyal számít az összteljesítménybe. A dolgozatot a szamvitel.bme@gmail.com email címre kell elküldeni.
A feladatot a tankönyv egyes fejezeteinek végén található feladatokból lehet tetszőlegesen kiválasztani. A feladat kidolgozása egy meggyőző vezetői előterjesztésből és az azt alátámasztó számítási anyagokból áll. Az előterjesztéshez a locsi-fecsi (pecha-kucha) prezentációs technikát kell felhasználni: Egy 20 diából álló diasorban - az egyes diákon lehet kép, grafikon, térkép, vagy bármi, ami hozzáadott értéket ad a szöveges mondanivalóhoz - egy dia 20 másodpercig legyen látható, majd automatikusan jelenjen meg a következő kép. Így a lejátszás ideje pontosan 6:40! Az egyes képekhez hangfile-ban rögzítsd a mondanivalódat! A szóbeli beszámolóhoz kapcsolódó számítási anyagokat és minden olyan információt, amely írásos formában jobban áttekinthető, legfeljebb 5 A4-es oldalon készítsd el és mellékeld! Ebben ne felejts el feltüntetni a forráshivatkozásokat!

Házira van megajánlott jegy.

===Esettanulmány===
*[[Média:VezSzam_esettanumlany2014_15.pdf | Esettanulmány - 2014/15-1]] - Úgy emlékszem max pontot adott rá. Érdemes tanárnővel konzultálni óra után a esettanulmánnyal kapcsolatban.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Fájl:VezSzam esettanumlany2014 15.pdf

2015-09-13T10:36:47Z

Bessenyei Szilárd: Vezetői számvitelből esettanulmány 2014/15-1

Vezetői számvitelből esettanulmány 2014/15-1

Minőségmenedzsment

2015-09-13T10:32:58Z

Bessenyei Szilárd:

{{Tantárgy
| név = Minőségmenedzsment
| tárgykód = BMEGT20M002
| szak = msc
| kredit = 2
| félév =
| kereszt =
| tanszék = MVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga =
| levlista =
| tad =
| tárgyhonlap =
}}

==Vélemények==
* Órán nagyon sok példa közé rejti az anyagot, de így legalább lehet rá emlékezni valamennyire. A kiadott diasor szerintem nem tartalmaz minden információt ami a ZH-hoz kellhet, ezért lehet hogy érdemes a könyvbe belenézni (egy előadáson képes akár végig csak 6 diáról beszélni).
-- 2010.12.14.

* Megéri bejárni órákra, szerintem elég érdekes dolgokat tud mondani. 2014-2015/1-es tanévben mindkét alkalommal ZH-t megelőző órán ha aláírtál, 10 bónusz pontot kaptál 50 pontból. Az 1. ZH-n a pont előtte levőn órán bírtál aláírni, a 2. ZH-nál pedig két órával előtte.
-- 2014-2015/1

==Segédanyagok==
*[http://www.typotex.hu/konyv/A%20min%C5%91s%C3%A9gmenedzsment%20alapjai Hivatalos könyv]
* Hivatalos könyv elérhető része [http://books.google.hu/books/about/A_min%C5%91s%C3%A9gmenedzsment_alapjai.html?hl=hu&id=aJhLZc5yMfQC Google Books-on]
*[[Media:Minosegmenedzsment_jegyzet_2006.pdf | Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan BSc-s tárgyhoz készült jegyzet]]
**Nagyon jó, ehhez a tárgyhoz a 3. fejezet tökéletes, de hiányos, nincs benne az EFQM, QFD részek.
*[[Media:Minosegmenedzsment_jegyzet_2010.pdf | Oktatási segédanyag - Vezetés és szervezés MSc-ről]]
*[[Media:Minosegmenedzsment_kidolgozas_2011.pdf | Néhány kérdés kidolgozva]]
**Ez a Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan BSc-s tárgyhoz készült kérdéssor a 3. ZH-jához, tartalmazza a minőségmenedzsment alapokat ISO családokat, TQM kérdéseket, viszont nincs benne EFQM, QFD-s kérdések. Ja és hivatalos.
*2011. tavaszi diák
**[[Media:Minosegmenedzsment_jegyzet_2011_diak3.pdf | 3 diás verzió]] -- [[Media:Minosegmenedzsment_jegyzet_2011_diak6.pdf | 6 diás verzió]]

==ZH==
2 ZH van a félév során, mindkettő 50 pontos, minimum a egyenként 18, de ZH1+ZH2 min. 45 pont.
Az első 10 igaz-hamisból, és 3-4 kifejtendő kérdésből áll.
*[[Media:Minosegmenedzsment_kidolgozas_2012_zh1.pdf | 1.zh-hoz kidolgozás a diák alapján (nem hivatalos) 2012]]
*A másodikban jóval több a tippelgetős rész, feltehetőleg a gyorsabb javítás miatt, és kevesebb készüléssel is abszolválható.

==Házi==
Egy nagyházi van, egy választott termék/szolgáltatás QFD elemzése.
Erről van kb. 12 dia, az alapján kell kb. 3 oldalt írni, egy bevezetést, megcsinálni a QFD házdiagrammot, valamint egy konklúziót.
*[[Media:Minőségmenedzsment_HF_QFD.pdf‎|QFD]] elemzés (sajátom, max. pontot kaptam rá)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}
{{Lábléc - Egészségügyi mérnök mesterszak}}

Elektronikus áramkörök szimulációja

2015-09-13T10:22:24Z

Bessenyei Szilárd:

Még egy tárgy ami nem arról szól elsősorban, ami a nevében van, de ennek ellenére nagyon érdemes felvenni.
Az első órán Eged tanár úr diákat vetít, összefoglalja a követelményeket és elmeséli az áramkörszimulátorok
főbb típusait, illetve ezek történetét. A következő másfél hónap azzal telik, hogy te otthon megismerkedsz az
általad válaszott szimulátorral és megírod a házidat. Ez elsősorban egy saját kutatáshoz, önlabhoz kapcsolódó
hálózat, de ha nagyon nem találsz semmit, akkor a honlapjukról is lehet ötleteket szerezni. (Meg már gépbe bevitt
áramköröket.) Ideális esetben Szombathy Csaba első órájára már egy legalább félkész nagyházival érkezel.

A félév második felébun ugyanis a V2 legtetején (704 talán?) zajlik az oktatás, ami '''nagyon''' sokat segíthet az
elektronika mélyebb megértésében. Az óra ugyanis a következőképpen zajlik: Csaba (aki egy hihetetlenül laza és
közvetlen srác) kivetít egy áramkört a táblára. Végigmegy rajta kézzel, kiszámolja az áramokat, reális tippeket
ad az értékekre és mindezt bőséges magyarázattal teszi. Miután ezzel végzett, lefuttatja rajta a szimulációs progit.
Ahol más értékek jöttek ki, ott elmondja, hogy az eltérésnek mik lehetnek az okai, mi az amit mi elhanyagoltunk, de
a szimulátor már nem, ezeket milyen másodlagos hatások okozzák, stb. Ha ezen is túljutott a társaság (ez átlagosan
másfél óra már...), akkor előkapja az általa összeforraszott kis áramkört, és oszcilloszkóppal vagy hálózati
analizátorral végiméri ugyanazokat az értékeket és jelformákat, amikkel eddig foglalkozott. A további eltéréseket
megmagyarázza, persze már ha tudja, itt azért elég sok befolyásoló tényező van már. (De ha valamit nem tud, akkor
következő óra elején garantáltan visszatér rá.) Jellemző módon a kézi számolás közelebb szokot lenni a valós
értékekhez, mint a szimuláció. Ami fontos az az, hogy a magyarázatokat a csoport tudásához igazítja, tehát ha pl.
a földelt emmitteres alapkapcsolást kérdezitek meg tőle, azt is szívesen elmondja, de ha a hálózati analizátor
belső működésére vagytok kíváncsiak, akkor is kimerítő választ ad.

A félév egy (elő)vizsgával zárul (eddig a házit le kell adni!), amin egy kapcsolást kell elemezni, illetve a
legelső órán leadott diákból fordulhatnak elő kérdések. Nem osztályoznak túl szigorúan, de azért kell tudni.

-- [[LuxAndras|Luxa]] - 2007.01.18.

Számomra érdekes tárgy volt. 2014-ben egy házit kellett átadni, ami alapján kaptuk a jegyet. Annak idején szimulációra LTspice IV-t használtam (http://www.linear.com/designtools/software/).
-- Bessenyei Szilárd - 2014

===Házi feladat===
*[[Média: EASzim_20141v2.pdf | 2014]] - a tanár úrnak annyi hozzáfűznivalója volt, hogy „vannak benne kifogásolható részek”, de ennek ellenére tetszett neki és jelest adott.

[[Category:Valaszthato]]

Fájl:EASzim 20141v2.pdf

2015-09-13T10:12:21Z

Bessenyei Szilárd: Elektronikus áramkörök szimulációja

Elektronikus áramkörök szimulációja

Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Analízis

2015-09-13T09:29:15Z

Bessenyei Szilárd:

{{Tantárgy
| név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek Analízis
| tárgykód = TE90MX53
| szak = MSc Villamosmérnök
| kredit = 3
| félév = 2. félév (ősz)
| kereszt = nincs
| tanszék = Analízis Tanszék
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka =
| labor = nincs
| kiszh =
| nagyzh = 2 db
| hf = hetente
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX53/
| tárgyhonlap = ?
}}

Oktató: [http://www.math.bme.hu/~kroo/ Dr. Kroó András]

Az itt jelenlévő anyagok már nem, vagy csak részben relevánsak a 2014/15-es őszi félévben.

===Előadások és gyakorlatanyagok===
*[[Média:FmAnalizis_jegyzet_2011_eloadas1_1.pdf | Járai előadás 2011 első rész első fele]]
*[[Média:FmAnalizis_jegyzet_2011_eloadas1_2.pdf | Járai előadás 2011 első rész második fele]] ''(nagy méret miatt van két részben)''
*[[Média:FmAnalizis_jegyzet_2011_eloadas2.pdf | Járai előadás 2011 második rész]]
*[[Média:FmAnalizis_jegyzet_2011_eloadas3.pdf | Járai előadás 2011 harmadik rész]]
*[[Média:FmAnalizis_jegyzet_2011_gyakorlat.pdf | Járai gyakorlat 2011 - teljes]]

===Zárthelyi===
*[[Média:FmAnalizis_zh2_2009.JPG | 2009/10 második zh]]
*[[Média:FmAnalizis_potzh2_2009.pdf | 2009/10 második pótzh megoldásokkal]]
*[[Média:FmAnalizis_zh1_2012.jpg | 2012/13 első zh]]
*[[Média:FmAnalizis_zh_2014 osz.jpg | 2014 osz zh (Kroo)]]

===Vizsga===
*[[Média:FmAnalizis_vizsga_20110103.jpg | 2011 januári vizsga]]
*[[Média:FmAnalizis_vizsga_20111220.pdf‎ | 2011 decemberi vizsga]]
*[[Média:FmAnalizis_vizsga_20120103.pdf‎ | 2012 januári vizsga]]
*[[Média:FmAnalizis_vizsga_201301.jpg | 2013 januári vizsga]]
 
'''Kroó András 2014-'''
 
*[[Média:FMAnalizis_vizsga_20140106.jpg | 2015 jan.06.]]
*[[Média:FMAnalizis_vizsga_20140113.jpg | 2015 jan.13.]]
*[[Média:FMAnalizis_vizsga_20150120.jpg | 2015 jan.20.]]

===Konzultáció===
*[[Média:Konzultacio_2014-11-22.pdf | 2014 nov. 22.]]
‎

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}

Fájl:Konzultacio 2014-11-22.pdf

2015-09-13T09:25:44Z

Bessenyei Szilárd: Analízis tárgyból konzultáció 2014-11-22

Analízis tárgyból konzultáció 2014-11-22