VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Gazdaságpolitika

2014-05-24T13:02:52Z

Bery08: /* Vélemények */

{{Tantárgy
|nev=Gazdaságpolitika
|kredit=2
|tárgykód=BMEGT35A003
|tanszék=GTK-ÜTI
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|jelenlét= nem kötelező
|minmunka=semmi
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A003/
|targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5812
}}

Kimondottan kellemes tárgy, nem túl nehéz, aki képben van a gazdasági eseményekkel és van is véleménye a témáról, az könnyen tud bejárás nélkül is 4-es 5-öst kapni. Ha érdekel a téma, érdemes bejárni, mert az óraszámhoz képest átfogó ismereteket szerezhet a hallgató a modern piacgazdaság működéséről. Az órákon sok történet, összefüggés elhangzik, ezek szintén érdekesek. Az előadó láthatóan arra próbálja rávenni a hallgatókat, hogy tudatosan szemléljék a körülöttük lévő világot, és próbáljanak saját véleményt is alkotni róla.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' Nem kötelező az órai részvétel.
*'''NagyZH:''' A 14. héten van 1 db ZH a tárgyból. Mindenki kap egy A4-es lapot, amin van 3 vagy 4 cím. Egyikről kell írni egy fogalmazást. Mindig van 1-2 cím, ami válsággal illetve válsággazdaságtannal kapcsolatos.

==Tematika (nem teljes)==

A tárgyhonlapon megtalálhatóak az előadások diái.

* Szemelvények a gazdaságtörténelemből
* Globalizáció, előnyök és hátrányok
* Főbb gazdaságpolitikai eszmék (monetarizmus, keynesianizmus stb.)
* Európa gazdasága a II.vh után
* IMF-Világbank-EU alapítása és szervezetei, feladata
* Magyarország gazdasága a szocializmusban
* Magyarország gazdasága a rendszerváltás idején
* Magyarország gazdasága napjainkban
* Válságok a világgazdaság történetében (kiemelten a 2008-as válság)

==Segédanyagok==

* [[Media:GazdPol.pdf|Kidolgozott tételek]] - Nem szükséges a tárgy teljesítéshez, de akit érdekel a téma annak érdekes olvasnivaló.
* Az utóbbi években előforduló címek (bővítendő):
** IMF-EU és Magyarország 2008-2012
** Magyar egészségügy és oktatás a rendszerváltás után
** 1-1 Előadáson tárgyalt ország gazdasági rendszerének bemutatása (pl: Japán, Franciaország, USA)
** Nyugdíj- és egészségügyi gazdaságpolitikai döntések Magyarországon
** USA - Németország - Szingapúr gazdaságpolitikai dilemmái
** Magyarország gazdaságpolitikai gondjainak különböző értékhordozójú magyarázatai
*2013.05.14 ZH:
**1. Stabilizációs gazdaságpolitikák. Fogalmak, definíciók, ország esetek. \Tárgyszerűséget maximalizáló esszé feladat\
**2. EU-IMF-Magyarország 2008-2013 \Szubjektivitást minimalizáló esszé feladat\
**3. Globalizáció, szuperkapitalizmus, nemzeti gazdaságpolitikák. Új fejlemények a gazdasági és pénzügyi világválság idején. \Objektivitást maximalizáló esszé feladat.\
**4. Japán, Franciaország, és Ausztria hasonlóságai a gazdasági politikai döntések formálásában. \Kreativitást maximalizáló feladat\

==Vélemények==

===2007/2008===

*Ez a tárgyat nekem a már leköszönt Veress József tartotta. Nagyon színvonalas előadásaiban az elmúlt évtizedekben előfordult gazdaságpolitikai eseményeket mutatta be, és rávilágított az ezek mögött megbúvó összefüggésekre. Rendszeresen hozott be nagyobb gazdasági eseményekről szóló újságcikk fénymásolatot, és elmesélte hogy mi minek lett a következménye. Katalógust nem vezetett, és mondta is hogy nincs megsértődve, ha valaki nem jár be az óráira (habár ismétlem megérte, mert érdekes volt). A számonkérés félév végén egy másfél oldalas esszét kell írni a 4-ből egy kiválasztott témában (itt az órán elhangzott egy-két összefüggést kellett elemezni, a saját véleményed szerint). Kettest senkinek sem adott, akinek nem lett meg hármas az a vizsgaidőszakban újraírhatta. Asszem 4 alkalom volt és akár mind a 4-re be lehetett menni. Végezetül idézet : "Hármast arra az esszére adok, amitől a kutyák nem vesznek meg. Négyest az kap, aki tovább lát Fekete Pákónál" - Bensfregen, 2008 tavasz

===2011/2012===

*Ebben a félévben sem változott sokat az eddig elhangzottakhoz képest. A ZH-n 3 kérdés, ebből egyet kell választani. Általában valamilyen globalizációs, vagy válsággal kapcsolatos kérdés van benne. A ZH-hoz a Tanár Úr által is ajánlott '''Inside Job''' c. filmet érdemes megnézni. Egyrészt mert érdekes, másrészt, mert segíti a ZH megírását, ha válsággal kapcsolatban kell kifejteni valamit.

===2012/2013===
*A tárgy lebonyolítása semmit se változott az előző évekhez képest. Én azért vettem fel, mert hallottam, hogy jók az előadások, és érdekelt is a téma. Nem csalódtam, valóban szemléletformáló és egyben informatív is a tárgy. A 13 tanórát leszámítva egyetlen egy percet nem foglalkoztam a tárggyal, és 5-ös lettem.

===2013/2014===
*Idén sem változott semmit a tárgy. Ugyan a téma érdekelt volna, nem tudtam bejárni az előadásokra mert ütközött egy másik órámmal. ZH előtt egy napot foglalkoztam a tárgyal: Megnéztem a "Bennfentesek" című filmet, közben jegyzeteltem a fontosabb dolgokat. ZH előtt átolvastam a jegyzetet valamint a Wikipédia [http://hu.wikipedia.org/wiki/Globaliz%C3%A1ci%C3%B3 "Globalizáció"] és [http://hu.wikipedia.org/wiki/A_2008-ban_kirobbant_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g "A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság"] oldalakat. Így sikerült a ZH négyesre.

{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}

Fizika 1 (régi)

2014-04-16T15:22:46Z

Bery08: /* Egyéb segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Fizika 1
|targykod=TE11AX01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=Fizika Tanszék
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX01/
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

A '''Fizika 1''' tárgy lényegében a középiskolában már tanult mechanika és hőtan témakörök rendszerezésével, átismétlésével és elmélyítésével foglalkozik. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' tankönyv fejezeteit, kezdve a Newtoni mechanikától a relativisztikus fizikán át, a hőtan főtételekig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol komolyabb matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó.

A gyakorlatokon példafeladatatokat oldanak meg, a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A 0. fizika ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Fizika]] című tárgy teljesítése. A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is!
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli három nagy részből áll, melyeken összesen legalább 20 pontot (40%) kell elérni:
** 4 darab 5 pontos számítási feladat (részmegoldásokra is jár pont)
** 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés
** 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés (részmegoldásokra is jár pont)
*'''Bónusz pontok:''' A tárgyból többféle módon is lehet bónuszpontokat szerezni, melyek hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához. '''FONTOS''' azonban, hogy csakis az első próbálkozás alkalmával érvényesíthetőek a bónuszpontok. Aki megbukik az első vizsgáján, az elveszíti a bónuszpontjait. Bónuszpontszerzési módok:
** A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít:
*** 17-19 pont között +1 pont
*** 20-22 pont között +2 pont
*** 23-25 pont között +3 pont
** Gyakorlatokon való aktív részvételért a gyakorlatvezető is adhat bónuszpontokat, azonban az erre és a kiszárthelyikre kapott összes bónuszpont maximum 5 pont lehet!
** A nagyzárthelyin elért pontszám 25%-a (minimum 3, maximum 7.5) további bónuszpontként hozzáadódik a vizsga számolós feladatokat tartalmazó részéhez. A nagyZH-ra csakis akkor jár bónuszpont, ha az elsőre meglett. A pót és pótpótZH-ra semmilyen körülmények között nem szerezhető bónuszpont.

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

Néhány könyv, amit még érdemes lehet beszerezni. Némelyikben sokkal jobbak a feladatok, mint a ''Hudson-Nelson''-ban. Aki ezt végigcsinálja, annak biztos nem lesz gondja, néha vizsgára is ezekből válogatnak. Nem kell megvenni őket, az egyetemi könyvtárban is megvannak, a zárójelben a könyvtári szám, ami alapján a ki tudjátok kölcsönözni.

* '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''
* ''Füstöss László: Hőtan feladatok (J-112443)''
* ''Füstöss László: Feladatok elektrodinamikából (J-133771)''
* ''Papp Zsolt: Mechanika feladatok (J-111273)''
* [http://aleph.omikk.bme.hu/F/67UDQMFPCTUN8SSJE49B9R9RM5J7HX7TDMR9XF7IYCU8R7G1DV-36175?func=find-b&request=Halpern%2C+Alvin+M&find_code=WRD&adjacent=N&x=0&y=0&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3= Halpern, Alvin M.: 3000 megoldott feladat]
* [[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''

=== Egyéb segédanyagok ===

* [[Media:Fizika1-jegyzet_előadások_alapján.pdf|Előadásjegyzet]] - A 2011/2012-es tavaszi félévben ''Dr. Barócsi Attila'' és ''Dr. Péczeli Imre'' előadók előadásai alapján készítette ''Bányai Tamás''. '''Nagyon jól használható!'''
* [[Media:Fizika1_Kepletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz.
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek.
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - Sok videó itt található a tárgyhoz kapcsolódó kísérletekről.
* [http://dept.phy.bme.hu/education/vil_bsc_fiz1_gyakorlat.html Megoldásra javasolt példák] - User: ''vik'' Password: ''fizika''
* [[Media:fizika1_gyakmegoldasok.pdf|Gyakorlatok megoldásai]] - Oroszlány László gyakorlatvezető készítette (2013 ősz)

== Zárthelyi dolgozatok ==

A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]'''

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Fizika1_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_2010tavasz_ZH.PDF|2009/10 tavasz]] - számolások megoldásokkal, kiegészítős mondatok nélkül
*[[Media:Fizika1_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Fizika1_2012tavasz_ZH.PDF|2011/12 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_zh_2013_tavasz.PDF|2012/13 tavasz]] - megoldások nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Fizika1_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]] - megoldások nélkül

== Vizsgák ==

'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be!

Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top;" |

=== Rendes vizsgák ===

*2007/08:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.05.29.pdf‎|2008.05.29]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.06.05.pdf‎|2008.06.05]] - régi típusú vizsga, megoldások nélkül
*2009/10:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.03.PDF|2010.06.03]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.10.PDF‎|2010.06.10]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17A.pdf‎|2010.06.17 - A csoport]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17B.pdf|2010.06.17 - B csoport]] - megoldásokkal
*2010/11:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.05.25.pdf|2011.05.25]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.01.pdf|2011.06.01]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.15.pdf‎|2011.06.15]] - megoldásokkal
*2011/12:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.23.PDF|2012.05.23]] - csak számolósok, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.30.PDF‎|2012.05.30]] - csak mondatkiegészítősök, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.06.PDF|2012.06.06]] - csak mondatkiegészítősök, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.13.PDF|2012.06.13]] - számolósok megoldásokkal, esszék nélkül
*2012/13:
**[[Media:Fiz1_vizsga_20130529.PDF|2013.05.29]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2013_06_05.pdf|2013.06.05]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fiz1_vizsga_20130612.PDF|2013.06.12]] - részben megoldásokkal

| style="vertical-align: top;" |

=== Keresztféléves vizsgák ===

*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.17.pdf‎|2008.01.17]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.31.pdf‎|2008.01.31]] - részben megoldásokkal
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.0104.PDF|2011.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.11.PDF|2011.01.11]] - csak számolós, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_20110118.PDF‎|2011.01.18]] - csak számolós, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.24.PDF|2001.01.24]] - csak számolós, megoldások nélkül
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldásokkal, esszék nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.04.pdf‎|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.18.pdf‎|2012.01.18]] - megoldások nélkül

|}

==Tippek==

*Aki középiskolában nem volt fizikai faktos és nem találkozott még a gimnáziumi alapóránál komolyabb fizikával, az sajnos elég nagy hátránnyal indul.
*Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
*A vizsgára érdemes átbogarászni a ''Hudson-Nelson'' idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
*A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
*Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
*Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/5?v=Fizika+I. versenyt].

A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fizika 1 (régi)

2014-04-16T15:19:39Z

Bery08: /* Egyéb segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Fizika 1
|targykod=TE11AX01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=Fizika Tanszék
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX01/
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

A '''Fizika 1''' tárgy lényegében a középiskolában már tanult mechanika és hőtan témakörök rendszerezésével, átismétlésével és elmélyítésével foglalkozik. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' tankönyv fejezeteit, kezdve a Newtoni mechanikától a relativisztikus fizikán át, a hőtan főtételekig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol komolyabb matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó.

A gyakorlatokon példafeladatatokat oldanak meg, a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A 0. fizika ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Fizika]] című tárgy teljesítése. A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is!
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli három nagy részből áll, melyeken összesen legalább 20 pontot (40%) kell elérni:
** 4 darab 5 pontos számítási feladat (részmegoldásokra is jár pont)
** 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés
** 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés (részmegoldásokra is jár pont)
*'''Bónusz pontok:''' A tárgyból többféle módon is lehet bónuszpontokat szerezni, melyek hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához. '''FONTOS''' azonban, hogy csakis az első próbálkozás alkalmával érvényesíthetőek a bónuszpontok. Aki megbukik az első vizsgáján, az elveszíti a bónuszpontjait. Bónuszpontszerzési módok:
** A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít:
*** 17-19 pont között +1 pont
*** 20-22 pont között +2 pont
*** 23-25 pont között +3 pont
** Gyakorlatokon való aktív részvételért a gyakorlatvezető is adhat bónuszpontokat, azonban az erre és a kiszárthelyikre kapott összes bónuszpont maximum 5 pont lehet!
** A nagyzárthelyin elért pontszám 25%-a (minimum 3, maximum 7.5) további bónuszpontként hozzáadódik a vizsga számolós feladatokat tartalmazó részéhez. A nagyZH-ra csakis akkor jár bónuszpont, ha az elsőre meglett. A pót és pótpótZH-ra semmilyen körülmények között nem szerezhető bónuszpont.

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

Néhány könyv, amit még érdemes lehet beszerezni. Némelyikben sokkal jobbak a feladatok, mint a ''Hudson-Nelson''-ban. Aki ezt végigcsinálja, annak biztos nem lesz gondja, néha vizsgára is ezekből válogatnak. Nem kell megvenni őket, az egyetemi könyvtárban is megvannak, a zárójelben a könyvtári szám, ami alapján a ki tudjátok kölcsönözni.

* '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''
* ''Füstöss László: Hőtan feladatok (J-112443)''
* ''Füstöss László: Feladatok elektrodinamikából (J-133771)''
* ''Papp Zsolt: Mechanika feladatok (J-111273)''
* [http://aleph.omikk.bme.hu/F/67UDQMFPCTUN8SSJE49B9R9RM5J7HX7TDMR9XF7IYCU8R7G1DV-36175?func=find-b&request=Halpern%2C+Alvin+M&find_code=WRD&adjacent=N&x=0&y=0&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3= Halpern, Alvin M.: 3000 megoldott feladat]
* [[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''

=== Egyéb segédanyagok ===

* [[Media:Fizika1-jegyzet_előadások_alapján.pdf|Előadásjegyzet]] - A 2011/2012-es tavaszi félévben ''Dr. Barócsi Attila'' és ''Dr. Péczeli Imre'' előadók előadásai alapján készítette ''Bányai Tamás''. '''Nagyon jól használható!'''
* [[Media:Fizika1_Kepletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz.
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek.
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - Sok videó itt található a tárgyhoz kapcsolódó kísérletekről.
* [http://dept.phy.bme.hu/education/vil_bsc_fiz1_gyakorlat.html Megoldásra javasolt példák] - User: ''vik'' Password: ''fizika''
* [[Media:fizika1_gyakmegoldasok.pdf|Fizika1 gyakorlatok megoldása]] - Oroszlány László gyakorlatvezető készítette (2013 ősz)

== Zárthelyi dolgozatok ==

A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]'''

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Fizika1_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_2010tavasz_ZH.PDF|2009/10 tavasz]] - számolások megoldásokkal, kiegészítős mondatok nélkül
*[[Media:Fizika1_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Fizika1_2012tavasz_ZH.PDF|2011/12 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_zh_2013_tavasz.PDF|2012/13 tavasz]] - megoldások nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Fizika1_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]] - megoldások nélkül

== Vizsgák ==

'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be!

Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top;" |

=== Rendes vizsgák ===

*2007/08:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.05.29.pdf‎|2008.05.29]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.06.05.pdf‎|2008.06.05]] - régi típusú vizsga, megoldások nélkül
*2009/10:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.03.PDF|2010.06.03]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.10.PDF‎|2010.06.10]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17A.pdf‎|2010.06.17 - A csoport]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17B.pdf|2010.06.17 - B csoport]] - megoldásokkal
*2010/11:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.05.25.pdf|2011.05.25]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.01.pdf|2011.06.01]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.15.pdf‎|2011.06.15]] - megoldásokkal
*2011/12:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.23.PDF|2012.05.23]] - csak számolósok, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.30.PDF‎|2012.05.30]] - csak mondatkiegészítősök, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.06.PDF|2012.06.06]] - csak mondatkiegészítősök, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.13.PDF|2012.06.13]] - számolósok megoldásokkal, esszék nélkül
*2012/13:
**[[Media:Fiz1_vizsga_20130529.PDF|2013.05.29]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2013_06_05.pdf|2013.06.05]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fiz1_vizsga_20130612.PDF|2013.06.12]] - részben megoldásokkal

| style="vertical-align: top;" |

=== Keresztféléves vizsgák ===

*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.17.pdf‎|2008.01.17]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.31.pdf‎|2008.01.31]] - részben megoldásokkal
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.0104.PDF|2011.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.11.PDF|2011.01.11]] - csak számolós, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_20110118.PDF‎|2011.01.18]] - csak számolós, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.24.PDF|2001.01.24]] - csak számolós, megoldások nélkül
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldásokkal, esszék nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.04.pdf‎|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.18.pdf‎|2012.01.18]] - megoldások nélkül

|}

==Tippek==

*Aki középiskolában nem volt fizikai faktos és nem találkozott még a gimnáziumi alapóránál komolyabb fizikával, az sajnos elég nagy hátránnyal indul.
*Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
*A vizsgára érdemes átbogarászni a ''Hudson-Nelson'' idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
*A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
*Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
*Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/5?v=Fizika+I. versenyt].

A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Fizika1 gyakmegoldasok.pdf

2014-04-16T15:17:30Z

Bery08: MsUpload

MsUpload

Mérnöki problémamegoldás

2014-04-16T15:14:41Z

Bery08: /* 2014 tavaszi ZH sor */

{{Tantárgy
| név = Mérnöki problémamegoldás
| tárgykód = VIVEAK48
| szak =
| kredit = 2
| félév =
| kereszt =
| tanszék = VET
| jelenlét = ajánlott
| minmunka = 4-6 óra
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db, 3-5 fős csapatmunka
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEAK48/
| tárgyhonlap = http://www.hik.bme.hu/mpm/
}}

=Követelmények=
* 2 kártyás tárgyhoz képest kicsit túl van lőve a workload.
* 1 ZH, 1 Házi
* A félévközi jegy a két számonkérés osztályzatának átlaga.
* Gyakorlatokra be érdemes menni, mert ott megcsinálod a házik jelentős részét. Érdemes többen felvenni haverokkal, úgy van aki szól, mikor van a ZH. (Köszi Máté :))
* Anyagok: http://www.hik.bme.hu/mpm/index.html
* userrpass-t az első órán elmondják, de van köze a hallgatáshoz. Mindkettőnek.

=A zárthelyiről=
Ponthatárok:

{| class="wikitable"
| 0 - 11 || 1
|-
| 12 - 16 || 2
|-
| 17 - 20 || 3
|-
| 21 - 25 || 4
|-
| 26 - 30 || 5
|}

ZH után van egyedül jelenlét ami pozitívan számít a Zárthelyi eredményébe, érdemes bent maradni. :)

===2011 tavaszi ZH sor===
* Ismertesse a problémamegoldási ciklust!
* Ismertesse mi az AHP mátrix célja, táblázat kimenete, előnye hátránya
* Hogyan alkalmazható az AHP alternatívák közti választásra
* Definiálja a következüket: inventív probléma, fizikai & technikai ellentmondás, utóbb kettőre mondjon példát!
* Ismertesse a SCAMPER (Osborn) módszert!
* Ismertesse a multidiszciplináris tervezés működési elvét, folyamatmodelljét!
* Alábbi mátrix adott:

{| border="1"
| ||A1||A2||A3
|-
|A1|| || ||
|-
|A2||1/3|| ||
|-
|A3||1/3||1||
|}
Töltse ki a hiányzó elemeket!
Konzisztens-e a kitöltés? Miért?

===2013 tavaszi ZH sor===
Minden feladat 5 pontot ér.
* Ismertesse a problémamegoldási ciklust
* Mi a szabadalmaztathatóság 3 feltétele?
* Kis méretű, nagy teljesítményű energiatároló akkumulátor. Fizikai vagy technikai ellentmondás? Melyik TRIZ módszerrel oldaná meg?
* Ismertesse a SCAMPER (Osborn) módszert!
* Írjon 5 ötlet keresési/generálási módszert!
* Adott az alábbi AHP mátrix:

{| border="1"
| ||A1||A2||A3
|-
|A1|| || ||
|-
|A2||1/3|| ||
|-
|A3||1/9||3||
|}
Töltse ki a hiányzó elemeket!
Konzisztens-e a kitöltés? Miért?

===2013 őszi ZH sor===
:[[Média:Mernokiprob zh 2013.11.5.pdf| 2013.11.5.pdf]] 
:'''A 12-es kérdés a "fast failure" módszer használati területére vonatkozik.'''
:

===2014 tavaszi ZH sor===
:[[Média:MPM ZH 20140415.pdf| 2014.04.15 v1]] - Ez így 26 pontot ért a 30-ból.
:[[:Média:mernoki_problemamegoldas_2014_tavasz.pdf|2014.04.15 v2]] - Szintén 26 pontos lett, hátha van eltérés és akkor lehet javítani. (Én nem néztem át.)
:

=Vélemények=
===2010 ősz===
Első félév lévén kevesen voltunk, nem volt kiforrott a tananyag és az elvárás. Katalógus nincs, az anyagok felkerülnek netre, de érdemes bejárni, hisz pár ember közül megjegyeznek és "elnézőbbek" zh-n, és a házi javítás közben, ha bejártál. A házi megoldásához érdemes bejárni, hogy képben legyél. Egy házit 2-3 fős csoport ír, a miénk 2-3 oldal volt, de az előadó pedzegette, hogy ez a későbbiekben nem lesz elég. Nem a legkönnyebb tárgy két kreditért, de legalább köszönőviszonyban van karunk tanításaival. -- PF - 2010.01.27.

===2011 tavasz===
2011 tavaszi félévben hallgattam. Kicsit többnek tűnt a munka, mint 2 kredit, érdekes, első blikkre common sense módszereket kellett csinálnunk... (Brainstorming: agyviharozás) Attól függően milyen projektet csinálsz, lesz számodra érdekes. Ha van valami, ami régóta foglalkoztat, legalább utánajársz egy kicsit. Én gázturbinás rollert akartam, amivel lehet előzgetni a pályán a ferrárikat, de Máté leszavazott a töltést nem igénylő wireless perifériákkal. ZH-zni a mérnöki problémamegoldás általam tanult módszerével mentem be: a diák feléig jutottam, azt is inkább csak snapshotolni próbáltam. It waz nat sikerült: kettesüjjéllekisfiam. Épphogy. De a házi húzott egy jegyet. -- [[DonGatto|Liba]] - 2011.05.13.

===2012 tavasz===
Jó tárgy, ZH-n a kiadott pdf-ekből a lényeget kérdezik. Érdemes ismerősökkel együtt felvenni, mert a házit csoportban kell írni. A házit a gyakorlati órákon érdemes megcsinálni, mert így ha elakadtok, tudnak segíteni. -- digo - 2012. tavaszi félév

===2013 Tavasz===
Kis tanulással, az órai diákból és a kiadott pdf-ekből könnyen megtanulható a ZH anyaga. A gyakorlatokra érdemes bejárni mert úgy könnyen elkészíthető a házi feladat, nem kell vele otthon szöszölni. Alapvetően érdekes dolgokat oktat a tárgy, szóval értdemes felvenni. -- csompi - 2013 tavaszi félév

[[Category:Gazdhuman]]

Fájl:Mernoki problemamegoldas 2014 tavasz.pdf

2014-04-16T15:12:25Z

Bery08: MsUpload

MsUpload

Matematika A4 - Valószínűségszámítás

2014-03-01T12:37:51Z

Bery08: /* 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A4 - Valószínűségszámítás
|targykod=TE90AX08
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Sztochasztikai Tanszék
|kiszh=10-11 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=opcionális
|levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX08/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html
}}

A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.

A tananyag két fő részből áll:
* Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
* Folytonos eloszlású valószínűségi változók

A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
*'''KisZH:''' A félév során a második gyakorlattól kezdve minden gyakorlat elején rövid 10-15 perces röpZH-t kell írni. (tehát összesen 10-11 darabot) Ezek értékelése 0-5 pont, és nem pótolhatóak. Mindegyik röpZH két részből áll: Egy 2 pontos rövid elméleti kérdésből (definíció, képlet, tulajdonság) és egy 3 pontos rövid számpéldából, mely az előző gyakorlaton kiadott néhány házi feladat egyikéhez nagyon hasonló. Az első néhány röpZH nagyon egyszerű, minimális készüléssel jól megírható, így célszerű ezekre rákoncentrálni.
*'''NagyZH:''' A félév során 2 darab 30 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt '''legalább 50%-osra''' kell teljesíteni! ''Vetier András'' előadó feladatsoraiban általában van egy 5 pontos bónuszfeladat, ami mindig egy excel szimuláció elkészítése. Így akár 35 pontot is el lehet érni! A félév végén mindkét zárthelyi pótolható (javító célzattal is, de rontani is lehet). Csak az egyikből írható pótpót-ZH.
*'''Házi feladat:''' ''Vetier András'' előadó minden évben kiad néhány otthoni szorgalmi feladatot valamilyen excel szimuláció elkészítésére. Ezekre a feladat nehézségétől függően akár +5 pont is kapható, mely hozzáadódva az egyik ZH eredményéhez, akár 1 jeggyel is emelheti az év végi osztályzatot.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy három részből tevődik össze:
** Első NagyZH százalékos eredménye
** Második NagyZH százalékos eredménye
** A legjobban sikerült 7 kisZH átlagának százalékos eredménye
:Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

* [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)
* '''''Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.
*[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei
*[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!

=== 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===

A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!

Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.

*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi

=== 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===
A 2013/2014-gyes tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség

== Első zárthelyi ==

Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]

|}

== Második zárthelyi ==

A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal
*[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]
*[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]

|}

== Tippek ==

*Az első ZH a "könnyebbik". Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.
*A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.
*A második ZH a "nehezebbik". Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.
*A gyakorlatok elején írandó röpzárthelyiket ajánlott komolyan venni, ugyanis komolyan veszik, hogy legalább 7 elégséges kisZH szükségeltetik az elégségeshez. Az első pár gyakorlat anyaga még nem olyan vészes, kis gyakorlással könnyen hozhatóak. Érdemes már itt minél több legalább elégségest begyűjteni, mert a félév vége felé eredőben konstans nehezedést mutatnak a feladatsorok.
*Mindegyik röpZH elején van egy kis elméleti kérdés, ami általában egy képletre, tételre vagy definícióra kérdez rá. Ezek lényegében ingyen pontok, mivel gondolkodni sem kell hozzájuk. A második részben lévő feladatok sem okozhatnak nagy gondot, ha előtte végigoldottad az előző gyakorlati feladatsor ajánlott részét.
*A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.

{{Doboz|tartalom={{Lábléc||tárgy1=[[Elektrotechnika]]|tárgy2=[[Fizika 2]]|tárgy3=[[Informatika 1]]|tárgy4=[[Jelek és rendszerek 2]]|tárgy5=[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]|tárgy6=[[Matematika A4]]}}|cím=További tárgyak ebben a félévben|keretszín=#78964B |háttérszín=#F2FDE3}}
[[Category:Villanyalap]]

Matematika A4 - Valószínűségszámítás

2014-03-01T12:36:03Z

Bery08: /* 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A4 - Valószínűségszámítás
|targykod=TE90AX08
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Sztochasztikai Tanszék
|kiszh=10-11 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=opcionális
|levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX08/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html
}}

A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.

A tananyag két fő részből áll:
* Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
* Folytonos eloszlású valószínűségi változók

A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
*'''KisZH:''' A félév során a második gyakorlattól kezdve minden gyakorlat elején rövid 10-15 perces röpZH-t kell írni. (tehát összesen 10-11 darabot) Ezek értékelése 0-5 pont, és nem pótolhatóak. Mindegyik röpZH két részből áll: Egy 2 pontos rövid elméleti kérdésből (definíció, képlet, tulajdonság) és egy 3 pontos rövid számpéldából, mely az előző gyakorlaton kiadott néhány házi feladat egyikéhez nagyon hasonló. Az első néhány röpZH nagyon egyszerű, minimális készüléssel jól megírható, így célszerű ezekre rákoncentrálni.
*'''NagyZH:''' A félév során 2 darab 30 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt '''legalább 50%-osra''' kell teljesíteni! ''Vetier András'' előadó feladatsoraiban általában van egy 5 pontos bónuszfeladat, ami mindig egy excel szimuláció elkészítése. Így akár 35 pontot is el lehet érni! A félév végén mindkét zárthelyi pótolható (javító célzattal is, de rontani is lehet). Csak az egyikből írható pótpót-ZH.
*'''Házi feladat:''' ''Vetier András'' előadó minden évben kiad néhány otthoni szorgalmi feladatot valamilyen excel szimuláció elkészítésére. Ezekre a feladat nehézségétől függően akár +5 pont is kapható, mely hozzáadódva az egyik ZH eredményéhez, akár 1 jeggyel is emelheti az év végi osztályzatot.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy három részből tevődik össze:
** Első NagyZH százalékos eredménye
** Második NagyZH százalékos eredménye
** A legjobban sikerült 7 kisZH átlagának százalékos eredménye
:Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

* [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)
* '''''Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.
*[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei
*[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!

=== 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===

A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!

Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.

*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi

=== 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===
A 2013/2014-gyes tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, Prőhle Péter által kidolgozott megoldásai!
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség

== Első zárthelyi ==

Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]

|}

== Második zárthelyi ==

A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal
*[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]
*[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]

|}

== Tippek ==

*Az első ZH a "könnyebbik". Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.
*A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.
*A második ZH a "nehezebbik". Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.
*A gyakorlatok elején írandó röpzárthelyiket ajánlott komolyan venni, ugyanis komolyan veszik, hogy legalább 7 elégséges kisZH szükségeltetik az elégségeshez. Az első pár gyakorlat anyaga még nem olyan vészes, kis gyakorlással könnyen hozhatóak. Érdemes már itt minél több legalább elégségest begyűjteni, mert a félév vége felé eredőben konstans nehezedést mutatnak a feladatsorok.
*Mindegyik röpZH elején van egy kis elméleti kérdés, ami általában egy képletre, tételre vagy definícióra kérdez rá. Ezek lényegében ingyen pontok, mivel gondolkodni sem kell hozzájuk. A második részben lévő feladatok sem okozhatnak nagy gondot, ha előtte végigoldottad az előző gyakorlati feladatsor ajánlott részét.
*A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.

{{Doboz|tartalom={{Lábléc||tárgy1=[[Elektrotechnika]]|tárgy2=[[Fizika 2]]|tárgy3=[[Informatika 1]]|tárgy4=[[Jelek és rendszerek 2]]|tárgy5=[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]|tárgy6=[[Matematika A4]]}}|cím=További tárgyak ebben a félévben|keretszín=#78964B |háttérszín=#F2FDE3}}
[[Category:Villanyalap]]

Matematika A4 - Valószínűségszámítás

2014-03-01T12:34:26Z

Bery08: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A4 - Valószínűségszámítás
|targykod=TE90AX08
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Sztochasztikai Tanszék
|kiszh=10-11 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=opcionális
|levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX08/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html
}}

A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.

A tananyag két fő részből áll:
* Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
* Folytonos eloszlású valószínűségi változók

A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
*'''KisZH:''' A félév során a második gyakorlattól kezdve minden gyakorlat elején rövid 10-15 perces röpZH-t kell írni. (tehát összesen 10-11 darabot) Ezek értékelése 0-5 pont, és nem pótolhatóak. Mindegyik röpZH két részből áll: Egy 2 pontos rövid elméleti kérdésből (definíció, képlet, tulajdonság) és egy 3 pontos rövid számpéldából, mely az előző gyakorlaton kiadott néhány házi feladat egyikéhez nagyon hasonló. Az első néhány röpZH nagyon egyszerű, minimális készüléssel jól megírható, így célszerű ezekre rákoncentrálni.
*'''NagyZH:''' A félév során 2 darab 30 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt '''legalább 50%-osra''' kell teljesíteni! ''Vetier András'' előadó feladatsoraiban általában van egy 5 pontos bónuszfeladat, ami mindig egy excel szimuláció elkészítése. Így akár 35 pontot is el lehet érni! A félév végén mindkét zárthelyi pótolható (javító célzattal is, de rontani is lehet). Csak az egyikből írható pótpót-ZH.
*'''Házi feladat:''' ''Vetier András'' előadó minden évben kiad néhány otthoni szorgalmi feladatot valamilyen excel szimuláció elkészítésére. Ezekre a feladat nehézségétől függően akár +5 pont is kapható, mely hozzáadódva az egyik ZH eredményéhez, akár 1 jeggyel is emelheti az év végi osztályzatot.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy három részből tevődik össze:
** Első NagyZH százalékos eredménye
** Második NagyZH százalékos eredménye
** A legjobban sikerült 7 kisZH átlagának százalékos eredménye
:Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

* [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)
* '''''Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.
*[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei
*[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!

=== 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===

A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!

Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.

*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi

=== 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség

== Első zárthelyi ==

Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]

|}

== Második zárthelyi ==

A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal
*[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]
*[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]

|}

== Tippek ==

*Az első ZH a "könnyebbik". Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.
*A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.
*A második ZH a "nehezebbik". Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.
*A gyakorlatok elején írandó röpzárthelyiket ajánlott komolyan venni, ugyanis komolyan veszik, hogy legalább 7 elégséges kisZH szükségeltetik az elégségeshez. Az első pár gyakorlat anyaga még nem olyan vészes, kis gyakorlással könnyen hozhatóak. Érdemes már itt minél több legalább elégségest begyűjteni, mert a félév vége felé eredőben konstans nehezedést mutatnak a feladatsorok.
*Mindegyik röpZH elején van egy kis elméleti kérdés, ami általában egy képletre, tételre vagy definícióra kérdez rá. Ezek lényegében ingyen pontok, mivel gondolkodni sem kell hozzájuk. A második részben lévő feladatok sem okozhatnak nagy gondot, ha előtte végigoldottad az előző gyakorlati feladatsor ajánlott részét.
*A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.

{{Doboz|tartalom={{Lábléc||tárgy1=[[Elektrotechnika]]|tárgy2=[[Fizika 2]]|tárgy3=[[Informatika 1]]|tárgy4=[[Jelek és rendszerek 2]]|tárgy5=[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]|tárgy6=[[Matematika A4]]}}|cím=További tárgyak ebben a félévben|keretszín=#78964B |háttérszín=#F2FDE3}}
[[Category:Villanyalap]]

Fájl:MatekA4 feladatok megoldassal prohle 02.pdf

2014-03-01T12:33:23Z

Bery08: MsUpload

MsUpload

Fájl:MatekA4 feladatok megoldassal prohle 01.pdf

2014-03-01T12:33:22Z

Bery08: MsUpload

MsUpload