https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Benke+M%C3%A1t%C3%A9+Zolt%C3%A1n 2026-04-24T08:11:37Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_3._ZH_igazhamis&diff=201962 2022-04-20T15:47:16Z

<p>Benke Máté Zoltán: /* Míg a minőségellenőrzésnek az elsődleges célja a hiba megállapítása a rákövetkező fejlődési szakaszban, a minőségbiztosítás során, már az elsődleges cél az ellenőrzés és szabályozás. */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}<br /> <br /> {{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH3 igazhamis|pontozás=+}}<br /> <br /> == Míg a minőségmenedzsment fejlődésének az első szakaszában csak egy adott részleg volt felelős a minőségért, a minőségbiztosítás szakaszában már minden a termelési láncban résztvevő részleg felelős érte. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szolgáltató szervezeteknél az ISO 9000 szabványrendszernek megfelelő minőség-menedzsment rendszert az ISO 9004:2009 szabvány követelményeinek megfelelően kell kialakítani. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A japán minőségi iskolák négy egymásra épülő szinten határozzák meg a minőséget. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A brainstorming (ötletroham) végrehajtása során a többi tag ötletének kritizálása, bírálata kifejezetten tiltott. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000 szabványrendszer a minőségbiztosítási rendszerek felépítésének egyik módját adja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatábra alkalmazása segít meghatározni a folyamatlépéseket, és kideríteni, hogy mely tevékenységek befolyásolhatják a folyamat teljesítményét ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatábra segít grafikusan megjeleníteni a folyamatokban fellépő hibákat, valamint azok okait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszer bevezetésével a termék minősége nagymértékben javul. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A brainstorming (ötletroham) esetében az ötletek mennyisége fontosabb a minőségnél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Pareto-elemzés után célszerű az ok-okozati diagramot elkészíteni a kritikus hibákra, mivel a Paretoelemzés nem utal az ok-okozati háttérre. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Míg a külső vevőket egyszerű azonosítani, addig a belső vevők azonosítása már nehézségekbe ütközhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatábra alkalmazásának eredménye az, hogy mutatja a folyamat bonyolultságát, a problémás területeket, a felesleges lépéseket vagy csatlakozásokat, azokat a helyeket, ahol lehetőség vanegyszerűsítésre. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A brainstorming (ötletroham) végrehajtása során a többi tag ötletének kritizálása, bírálata kifejezetten előnyös, hiszen a konstruktív vita előmozdítja a problémamegoldó folyamatot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A belső vevők azonosítása nem létfontosságú a vállalatok számára, hiszen profitjuk csak a külső vevőktől származik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000-es minőségügyi rendszert azért célszerű bevezetni egy vállalatnál, mert áttekinthetővé, rendezetté teszi a vállalat tevékenységét. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ok-okozati diagram nagy előnye, hogy ráirányítja a figyelmet a problémák 20%-ára, azaz elvezet a létfontosságú kevésig. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minőségbiztosítási rendszerek alaptétele, hogy igen intenzív, rétegenként célzott tömeges képzéssel, oktatással, szemléletformálással teremtik meg a minőségi munka alapjait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A japán minőségmodellt TQC, az amerikai modellt pedig TQM betűszavakkal rövidítjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Pareto-diagram és az ok-okozati diagram azonos fogalmak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatábrában a tevékenységeket vonalakkal kötjük össze, ami a kétirányú kapcsolatot fejezi ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Míg a minőségellenőrzésnek az elsődleges célja a hiba megállapítása a rákövetkező fejlődési szakaszban, a minőségbiztosítás során, már az elsődleges cél az ellenőrzés és szabályozás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM filozófia az ISO 9000-es szabványrendszer korszerűsített, továbbfejlesztett változata. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A brainstorming (ötletroham) eredménye az, hogy néhány alaposan átgondolt, sokak által véleményezett ötlet, javaslat születik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatábrák segítségével összehasonlítható a tényleges folyamat az ideálissal, ezzel láthatóvá válnak a javítási lehetőségek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségbiztosítás inkább Európában és az USA-ban, míg a teljeskörű minőségszabályozás Japánban terjedt el. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM filozófia nem csak a vevők, hanem a munkatársak, dolgozók megelégedettségére is törekszik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM filozófia megkülönböztet külső és belső vevőket, s a belső vevők igényeinek kielégítésére is ugyanolyan hangsúlyt fektet, mint a külső vevőkére. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ellenőrzőkártyákat a folyamatfejlesztés során az autonóm csoportok munkájának ellenőrzésére használjuk, visszajelzés a menedzsment részére, hogy a fejlesztés nem állt le. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000-es szabványrendszer alapelvei összhangban vannak a TQM alapelveivel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Pareto-elemzés lényegét az adja, hogy egy hiba mindaddig előfordulhat, amíg a gyökérokokat meg nem találjuk. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségbiztosítás fejlődési fázisában a minőségtervezés, minőség programok és a minőségi rendszer értékelése a minőségügyi szakemberek és szervezet feladata. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szervezetek folyamatai jellemzően nem maradnak a szervezeti egységek határai között, hanem azok funkcionális kereteit átlépik és csak így, teljes valójukban érdemes őket definiálni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatra ható zavarok három nagy csoportba sorolhatóak: véletlen veszélyes és egyedi zavarok. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000 szabványrendszer szabványai szigorú előírásokat tartalmaznak a folyamatok jellemzőinek írásban történő dokumentálására. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségellenőrzés fejlődési fázisban a termelő és egyéb műszaki részlegek felelősek a minőségért. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ellenőrzőkártyák arra szolgálnak, hogy megállapítsuk, hogy képes-e a folyamat az előírt vevői követelményeket kielégíteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000-es szabványrendszer követelményeit a nagyvállalatokra koncentrálva alakították ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000 szabványcsalád konkrét módszereket és technikákat ad az alkalmazók kezébe. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000-es szabvány konkrét előírásokat tartalmaz a vállalatnál kialakítandó minőségügyi rendszerre vonatkozólag. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mivel a főfolyamatok a szervezet alaptevékenységéhez kapcsolódó folyamatok, ezért a TQM elsődlegesen ezek menedzselésével foglalkozik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9000-es szabványrendszer megléte biztosítja a vállalatok számára a kiváló minőségű (világszínvonalú) termékek gyártását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Szervezet sikerét alapvetően csak a főfolyamatok befolyásolják, hiszen ezek azok a folyamatok, amik a vevői igények kielégítését szolgálják. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Jelenleg a vállalatok méretüktől és tevékenységi körüktől függően ISO 9001, ISO 9002 vagy ISO 9003 szerinti tanúsítást szerezhetnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM vezetési filozófia fontos eleme a folyamatok szigorú, egységes szabályozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO9001:2000 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer sikeres bevezetését tanúsítással igazolják a külső partnerek, elsősorban a vevők felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM menedzsment filozófia sikeres bevezetését tanúsítással igazolják a külső partnerek, elsősorban a vevők felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hatlépéses folyamatjavítási modell a folyamatok szisztematikus javításához ad egy alkalmazható struktúrát. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hatlépéses folyamatjavítási modell hozzásegít a folyamatok mélyebb megértéséhez, feltérképezéséhez és ezen keresztül javítja azokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A brainstorming (ötletroham) arra való, hogy egy újszerű helyzetben ötleteket, javaslatokat gyűjtsünk konkrét problémára. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000-es szabvány a tág értelembe vett termelő folyamatokra terjed ki, míg a szolgáltató folyamatok minőségrendszerét egy másik ISO szabvány követelményei alapján lehet kialakítani. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM vezetési filozófia hatékony alkalmazásához a dolgozók aktív részvétele szükséges. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A TQM filozófia hatékony alkalmazása igényli a szervezetben a folyamatok azonosítását és folyamatos fejlesztését. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszer széles körben érinti a vállalat működését, de nem terjed ki minden részleg, dolgozó tevékenységére. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mivel a TQM egy menedzsment filozófia, ezért kiterjed az egész vállalatra, minden részleget, dolgozót érint. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 rendszer fő pontjai: vezetés felelőssége, erőforrásgazdálkodás, termék/szolgáltatás előállítása és mérés, elemzés, fejlesztés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 rendszer fő pontjai: vevőközpontúság, folyamatos fejlesztés és a dolgozók bevonása, felhatalmazása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségszabályozás fejlődési fázisban a termelő és egyéb műszaki részlegek felelősek a minőségért. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségmenedzsment területén a minőségbiztosítási rendszerek ill. a TQM elterjesztése napjaink legfontosabb feladata a termelő és nem termelő területeken egyaránt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségmenedzsment területén a minőségellenőrzési rendszerek elterjesztése napjaink legfontosabb feladata a termelő és nem termelő területeken egyaránt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszer bevezetése önmagában még nem garantálja, hogy a szervezet által előállított termék minősége is megfelelő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A minőségmenedzsment fejlődése során a minőségellenőrzés szakaszában a minőségügyi szakemberek legfontosabb feladata az ellenőrzés, a válogatás és a minősítés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 szerinti minőségbiztosítási rendszerek elsősorban a különböző egységek és folyamatok összehangolásával teremtik meg a vállalat jó működésének feltételeit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ISO 9001:2000 nem foglalkozik a menedzsment szerepével, az már egy magasabb szint, a TQM területe. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Benke Máté Zoltán https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_ZH1_%E2%80%93_igaz-hamis&diff=201794 2022-03-04T15:50:39Z

<p>Benke Máté Zoltán: Divízionális szervezeti forma esetében a stratégiai szintű döntések a vállalati központ, míg az operatív döntések a divíziók kezében vannak. --&gt; Igaz</p> <hr /> <div>{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Vállgazd ZH2 igazhamis<br /> }}<br /> <br /> == Schein értelmezésében a szervezeti kultúra összetevői többek között a gazdasági környezet, a kulturális hálózat, a történetek és hősök. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Handy-féle szervezeti kultúrák csak a kereskedelmi vállalatok eseteinek a leírására használhatók. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Handy-féle feladatkultúra elsősorban a mátrixszervezetek jellemző kultúratípusa. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Handy-féle szervezeti kultúrák közül egy szervezet esetében több típus is jellemző lehet az adott szervezetre. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szervezet bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, melynek jellemzője, hogy rendelkezik valamilyen céllal, hosszú ideig igyekszik fennmaradni és jogi keretekközött működik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az irányítás résztevékenységei közé tartozik többek között a mérés, az értékelés, a beavatkozás és a munkaerő-biztosítás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az irányítás résztevékenységei közé tartozik többek között a célkitűzés, az értékelés, a mérés és a beavatkozás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az irányítás résztevékenységei közé tartozik többek között a mérés, az értékelés, a beavatkozás és a követelmények felállítása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vezetés résztevékenységei közé tartozik többek között az ellenőrzés, a felügyelet, a döntéshozatal és a képzés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vezetés résztevékenységei közé tartozik többek között a képzés, a felügyelet, a döntéshozatal és a motiváció. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A klasszikus szervezetelméleti iskola a munkafolyamatok megfigyelését, mérési eljárások alkalmazását, és az adatok elemzését helyezi előtérbe. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vezetés résztevékenységei közé tartozik többek között a képzés, a felügyelet, a döntéshozatal és a költségvetés kidolgozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az interperszonális szerepek közé soroljuk a képviselői, a vezetői és a tárgyalói szerepeket ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A menedzsment klasszikus irányzatának képviselői: F. W. Taylor, H. Ford, M. Weber és H. Fayol. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális bürokratikus szervezet csak a XX. század végén alakult ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fayol fogalmazta meg elsőként többek között a menedzsment funkcióit, a menedzselés 14 alapelvét és az iparvállalatok működésének fő tevékenységi területeit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az információs szerepek közé soroljuk az információgyűjtő, információelosztó és a szóvivői szerepeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A munkafolyamatok menedzsmentje a munkafolyamatok megfigyelését, mérési eljárások alkalmazását, és az adatok elemzését helyezi előtérbe. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tervezés azon tevékenységek, melyek segítségével a menedzsment a jövőre vonatkozó célokat határozza meg, s dönt a szükséges tevékenységekről és erőforrásokról. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Porter-féle értéklánc modell szerint a szolgáltatás támogató, míg a beszerzés/ellátás elsődleges folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális bürokratikus szervezet jellemzői: munkamegosztás, szabályozottság, hierarchia, aktaszerűség, szakmai hozzáértés, személytelenség, tárgyilagosság ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Mintzberg féle döntési szerepek közé tartozik a tárgyaló, az információs szerepek közé az információelosztó szerep. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A menedzseri feladatok közé sorolandó a tervezés és szervezés, míg az irányítás és vezetés a vezető feladata. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Weber szerint az ideális szervezet ismérvének három alappillére: a munkamegosztás, a szabályozottság, és a teljesítményelv. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A menedzseri funkciók négy alapeleme a tervezés, a szervezés, az ellenőrzés, és a vezetés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja a piaci részesedés növelése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A megbízó-ügynökelmélet foglalkozik az információs aszimmetria kérdéskörével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az interperszonális szerepek közé soroljuk a képviselői, a vezetői és a szóvivői szerepeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az irányítás az a menedzsment funkció, amely az elvégzendő feladatok, az azokat elvégző emberek és egyéb erőforrások csoportosítása, elrendezése, összekapcsolása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az információs szerepek közé soroljuk az információgyűjtő, az erőforráselosztó és a szóvivői szerepeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenységek összessége, melynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A menedzseri készségek közé tartoznak a technikai, a konceptuális, és a humán készségek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == E. Mayo a vállalati vezetést ill. a menedzseri funkciókat tanulmányozta, ő fogalmazta meg először a vállalatvezetés alapelveit, a menedzsment funkcióit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalkozás általános környezete a SWOT modellel írható le. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntési szerepek közé soroljuk az tárgyaló, az erőforráselosztó és a vezetői szerepeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérése mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A klasszikus irányzatra jellemző a munkamegosztás és a racionalizálás alkalmazása, a társas valamint a vállalati vezetés és a dolgozók közötti kapcsolatok vizsgálata. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy szervezet a kompetitív környezetének elemeit rendszerint könnyebben képes befolyásolni, mint az általános környezeti elemeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A döntési szerepek közé soroljuk a vállalkozó, az erőforráselosztó és a zavarelhárító szerepeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tervezés a célok kitűzése és elérésük módjának eldöntése, résztevékenysége pl. a program kidolgozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == H. Mintzberg (1980) a menedzseri szerepek három nagy csoportját különítette el: az interperszonális, a döntési, és a vezetői szerepek csoportját. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A klasszikus irányzatra jellemző a munkamegosztás és a racionalizálás alkalmazása, az egységesítés és szabványosítás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy szervezet a kompetitív környezetének elemeit rendszerint nehezebben képes befolyásolni, mint az általános környezeti elemeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A menedzseri készségek közé tartoznak a technikai, a konceptuális, és az interperszonális készségek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A menedzseri funkciók négy alapeleme a tervezés, a szervezés, az irányítás, és a visszacsatolás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális bürokratikus szervezet tudományos kutatás eredménye. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy szervezet az iparági környezetének elemeit rendszerint nehezebben képes befolyásolni, mint az általános környezeti elemeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A humán készség az a menedzseri képesség, mely az emberek számára biztonságot nyújtó, és véleményük kifejezését lehetővé tevő környezet megteremtését jelenti. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A technikai készség a szakterületen való jártasságot, szaktudást jelenti, míg a konceptuális készség az átlátást, az összefüggések megértését. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A technikai készség az a menedzseri képesség, mely az emberek számára biztonságot nyújtó, és véleményük kifejezését lehetővé tevő környezet megteremtését jelenti. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A STEP elemzés során többek között vizsgálat alá kerülnek a társadalmi, a technológiai, gazdasági és politikai tényezők. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konceptuális készség olyan képességeket jelent, mint a módszerekkel, folyamatokkal, eljárásokkal kapcsolatos jártasság, szaktudás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális bürokratikus szervezet jellemzői: szabályozottság, munkamegosztás, dolgozók bevonása, hierarchia, aktaszerűség, szakmai hozzáértés, tárgyilagosság ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A menedzsment egy szervezetben fellelhető erőforrások tervezésének, szervezésének és irányításának folyamata a szervezet céljainak eredményes megvalósítása érdekében. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Weber szerint a bürokrácia intézménye alkalmas arra, hogy stabilitásában, fegyelemben, megbízhatóságában felülmúljon minden más szervezeti formát. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A humán készség a tervezés-szervezés-irányítás, míg a technikai készség teljes egészében a vezetési menedzsment funkció ellátásához szükséges. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == E. Mayo nevéhez köthető az emberközpontú irányzat elindulása, ő figyelt fel először arra, hogy a dolgozók munkájának hatékonyságát pszichikai tényezők, a társas kapcsolatok is befolyásolják. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális bürokratikus szervezet jellemzői: munkamegosztás, méltányosság, hierarchia, fegyelem, szakmai hozzáértés, személytelenség, tárgyilagosság ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása, résztevékenysége pl. az ütemterv kidolgozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fogyasztói igény az ember létfenntartásához, társadalmi, szociális helyzetéhez kötődő szükségletek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberközpontú irányzat eredménye a motivációs elméletek kialakulása, az informális hierarchia szerepének, jelentőségének megállapítása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A menedzseri készségek közül a legkomplexebb igény a konceptuális készségre áll fent, mivel ez a készség mind a négy menedzseri funkció gyakorlásához szükséges. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taylor szerint tudományos módszer alkalmazása mellett elért termelékenységnövekedés csak még több emberi energia befektetéssel érhető el. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konceptuális készség a tervezés-szervezés-irányítás, míg a technikai készség teljes egészében a vezetési menedzsment funkció ellátásához szükséges. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberközpontú kapcsolatok irányzat képviselői felhívták a figyelmet az egyének meghatározó szerepére a szervezet sikereiben vagy bukásában. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális bürokratikus szervezet Max Weber kutatásaihoz kapcsolódik, melyekre az 1890-es évek porosz államának felépítése is hatással volt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dolgozók ösztönzésével a klasszikus irányzat egyáltalán nem foglalkozott, annak jelentőségét csak az emberközpontú irányzat ismerte fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, jogilag körülhatárolt struktúra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az emberközpontú irányzatra jellemző a munkamegosztás és a racionalizálás alkalmazása, a társas valamint a vállalati vezetés és a dolgozók közötti kapcsolatok vizsgálata. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == H. Fayol a vállalati vezetést ill. a menedzseri funkciókat tanulmányozta, ő fogalmazta meg először a vállalatvezetés alapelveit, a menedzsment funkcióit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ford legfontosabb eredményei közé soroljuk a napi 8 órás munkavégzés előírását és a műhely(üzem)- szintű munkavégzés átszervezését, azaz a futószalag melletti munkavégzés kialakítását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat olyan emberi tevékenységek összessége, melynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fogyasztói igény olyan emberi/vállalati igény, amit közösségi intézmények vagy más vállalatok segítségével igyekszünk kielégíteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gantt a taylorizmus követőjeként továbbfejlesztette a mozdulatelemzést, mellyel akár 200%-os teljesítményjavulást is elértek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása, résztevékenysége pl. a szervezeti felépítés kialakítása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ellenőrzés az a menedzsment funkció, amely az elért eredmények és a szervezeti célok összevetését, az eredmények értékelését, esetleges korrekciók végrehajtását jelenti. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Porter-féle értéklánc modellben az elsődleges folyamatok közé soroljuk többek között a marketinget, a termelést, az input- és output logisztikát. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A STEP elemzés során többek között vizsgálat alá kerülnek a vevőket kiszolgáló módszerek, az emberi tényezők, és a fizikai jellemzők is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szervezet bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, melynek jellemzője, hogy rendelkezik valamilyen céllal, hosszú ideig igyekszik fennmaradni és a hatékonyműködésre törekszik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Porter-féle értéklánc modell szerint a szolgáltatás elsődleges, míg a beszerzés/ellátás támogató folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat vevői igény kielégítése által nyereség elérésére törekvő, meghatározott cél- és érdekrendszer alapján működő, jogi személyiséggel bíró szervezet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalkozás vevőinek kompetitív ereje alkupozíciójukból ered, mely annál erősebb, minél többen vannak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beszállítók, a vevők, a versenytársak, a potenciális új belépők, és a helyettesítő terméket kínálók csoportja alkotja a Porter-féle „öt-erő” modellt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalkozás általános környezete a STEP modellel írható le. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az előrejelzés, a célkitűzés, az ütemterv kidolgozása és a költségvetések elkészítése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A menedzseri funkciók négy alapeleme a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalkozás szállítóinak kompetitív ereje alkupozíciójukból ered, mely annál erősebb, minél kevesebben vannak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A megbízó-ügynökelmélet kitér a teljesítményértékelés fontosságára. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az előrejelzés, a célkitűzés, az ütemterv kidolgozása és a munkakörök kialakítása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A tervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az előrejelzés, a célkitűzés, az ütemterv kidolgozása és a követelmények megfogalmazása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A menedzseri funkciók négy alapeleme a tervezés, irányítás, ellenőrzés, vezetés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalkozás vevőinek kompetitív ereje alkupozíciójukból ered, mely annál erősebb, minél kevesebben vannak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalkozás szállítóinak kompetitív ereje alkupozíciójukból ered, mely annál erősebb, minél többen vannak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalkozás általános környezete a 4P (product, price, place, promotion) modellel írható le. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az ütemterv kialakítása, a kapcsolatok létrehozása, a szervezeti felépítés kialakítása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalkozás potenciális új belépőinek kompetitív ereje alkupozícióból és befolyásukból ered. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A megbízó-ügynökelmélet a tulajdonos és a menedzser közötti kapcsolatokkal foglalkozik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az erőforrások allokálása, a kapcsolatok létrehozása, a szervezeti felépítés kialakítása és a követelmények megfogalmazása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az erőforrások allokálása, a kapcsolatok létrehozása, a szervezeti felépítés kialakítása és a felügyelet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A megbízó-ügynökelmélet a megbízó és az ügynök közötti konfliktusokkal nem foglalkozik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F. W. Taylor tevékenysége nyomán létrejöttek a bürokratikus szervezetek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A divizionális szervezeti forma csak a multinacionális nagyvállalatok esetében alkalmazható sikeresen. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F. W. Taylor felismerte, hogy pazarlóan bánnak az emberi erőforrással, ezért a munka hatékonyságát nem a gépek, hanem az emberi munkavégzés fejlesztésével próbálta növelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F. W. Taylor tevékenysége elsősorban a munka(hely) szervezésre irányult. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == H. Fayol tevékenysége a vállalat egészének működésére, a menedzsment funkcióinak meghatározására irányult. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A funkcionális-lineáris szervezeti forma és a szerepkultúra között nincs kölcsönhatás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szituációelméleti megközelítés napjainkban veszít jelentőségéből, hiszen kialakultak olyan menedzsment technikák, melyek alkalmazása mellett a külső környezeti hatás elhanyagolható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F. W. Taylor tevékenysége a vállalat egészének működésére, a menedzsment funkcióinak meghatározására irányult. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F. W. Taylor tevékenységével elsősorban egy üzem hatékony működésének kialakítását segítette. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A funkcionális-lineáris szervezeti forma nehezíti az innovációk megvalósítását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A klasszikus irányzat figyelmen kívül hagyta az emberi kapcsolatokat, az informális hierarchia szerepét a munkavégzésben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A funkcionális szervezeti forma kialakulása elsősorban F. W. Taylor nevéhez köthető, mivel ő hozott létre először különböző funkcionális osztályokat mint pl. a minőségellenőrzés, a karbantartás,programozás, technológus stb. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyvonalas szervezetek előnye, hogy a kapcsolatok egyértelműek és áttekinthetőek, míg a többvonalasé az, hogy produktív konfliktusok jönnek létre. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == E. Mayo dolgozta ki a bürokrácia-elméletet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A törzsegységi szervezeti forma előnye a lineárishoz képest, hogy elválik a stratégiai és az operatív irányítás, s ezáltal mindkét területen nő a szakmai színvonal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A törzsegységi szervezeti forma előnye a lineárishoz képest, hogy lehetővé teszi a helyzethez való gyors alkalmazkodást. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A funkcionális-lineáris szervezeti forma jellemző a közszolgálati bürokratikus szervezetekre. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F. W. Taylor mellett a klasszikus irányzat meghatározó személyisége E. Mayo és D. Mcgregor. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Többvonalas a szervezet, ha termékeit több piacon értékesíti egyidejűleg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lineáris szervezeti forma esetén az új feladatok jellemzően új szervezeti egységeket produkálnak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A funkcionális szervezeti forma előnye a szakmai színvonal erősödése, ugyanakkor problémás lehet a más egységekkel való együttműködés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == H. Fayol és F. W. Taylor szerint is akkor tud hatékonyan működni egy szervezet, ha egyértelműek az alá-, fölérendeltségi viszonyok, s ezért mindenkinek csak egy főnöke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Többvonalas a szervezet, ha többféle terméket állít elő. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A klasszikus irányzat nem foglalkozott a dolgozók ösztönzésével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Többvonalas a szervezet, ha a munkamegosztás lehetséges megoldásai közül egyidejűleg többet alkalmaz. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többvonalas szervezet meghatározás helytálló a mátrix szervezetre. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Többvonalas a szervezet, ha a szervezeti egységeket egyidejűleg több helyről is utasíthatják. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F. W. Taylor elsők között ismerte fel, hogy az embereket nem csak a bérezéssel, hanem pszichikai, szociális tényezőkkel is lehet ösztönözni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyvonalas szervezetek hátránya, hogy hosszú és körülményes utasítási és információs utak alakulnak ki, míg a többvonalasé az, hogy a szakmai konfliktusok személyessé válhatnak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == E. Mayo nevéhez fűződik az X-Y elmélet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == M. Weber dolgozta ki a bürokrácia-elméletet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A divizionális szervezeti forma esetében nincs szerepe a szolgálati útnak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == E. Mayo a beosztottak és a menedzserek közötti konfliktusokat tanulmányozta. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egydimenziós munkamegosztású szervezetről beszélünk akkor, ha egy egységet (embert) csak egy felsőbb szint utasíthat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többvonalas szervezet hátrányos a hatékony működés szempontjából. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == D. McGregor az emberközpontú irányzat képviselője, ő dolgozta ki az X-Y elméletet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többvonalas szervezet jellemző a mai modern nagyvállalatokra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == M. P. Follett a beosztottak és a menedzserek közötti konfliktusokat tanulmányozta. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == E. Mayo az empirikus irányzat képviselője. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kontingenciaelméleti irányzat képviselői szerint a szervezet teljesítménye attól függ, hogy adott szituációban a menedzsment hogy képes struktúráját, stratégiáját a megváltozott környezetifeltételekhez igazítani. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == D. McGregor a klasszikus irányzat képviselője, ő dolgozta ki a szituáció törvényt, amely a konfliktusok elkerülésével, feloldásával foglalkozik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lewin a magatartás és a teljesítmény kölcsönhatását kutatva három vezetési stílust különített el: a demokratikus, az autokratikus és a konzultatív típusokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Lewin a magatartás és a teljesítmény kölcsönhatását kutatva három vezetési stílust különített el: a demokratikus, az autokratikus és a laissez fair típusokat, melyek közül az utóbbit tartotta ideálisnak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == D. McGregor az emberközpontú irányzat képviselője, ő dolgozta ki az első motivációs elméletet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == D. McGregor a klasszikus irányzat képviselője, ő dolgozta ki a bürokrácia-elméletet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Többdimenziós munkamegosztású szervezetről beszélünk akkor, ha egy egységet (embert) több felsőbb szint is utasíthat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egydimenziós munkamegosztású szervezetről beszélünk akkor, ha a munka megosztása egy elv (pl. termék vagy vevő) szerint történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egyvonalas hatáskörmegosztású szervezetről beszélünk akkor, ha egy egységet (embert) csak egy felsőbb szint utasíthat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kommunikáció több mint információ csere, dinamikus interperszonális folyamat, amely a magatartás megváltoztatására irányul. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az informális csoportok jellemzői többek között a korlátozott csoporttagok száma, a meghatározott szabályokon alapuló tagság, a tagok közti kommunikáció esetlegessége. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A csoportnormákat a csoport vezetőjének írásban ki kell adnia. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A formális csoportok állandóak és zártak, míg az informálisak nyitottak és változtathatóak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A formális csoportok jellemzői többek között a korlátozott csoporttagok száma, a meghatározott szabályokon alapuló tagság, a tagok közti kommunikáció esetlegessége. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az informális csoportok jellemzői többek között a tagok személyes ismeretsége, a spontán alakulás, a tagok közti folyamatos kommunikáció és interakció. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Többvonalas hatáskörmegosztású szervezetről beszélünk akkor, ha egy egységet (embert) több felsőbb szint is utasíthat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A formális csoportban deklarált működési elvek vannak, míg az informálisban az állandó kommunikáció biztosítja a működést. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Csoportról akkor beszélünk, ha két vagy több csoportot alkotó tag egy közös cél elérése érdekében szerveződik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A csoportnormákat a csoport vezetőjének legfeljebb befolyásolnia lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A motiváció módja és a szervezeti kultúra közötti összefüggéseket a menedzselés során figyelembe kell venni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Többdimenziós munkamegosztású szervezetről beszélünk akkor, ha a munka megosztása több elv (pl. termék, vevő) szerint történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyes szervezeti egységek összehangolása, együttműködésük szervezése (koordináció) technokratikus, autokratikus és demokratikus módszerekkel valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Csoportról akkor beszélünk, amikor a tagok között kommunikáció és interakció van, cél a hosszútávú fennmaradás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyes szervezeti egységek összehangolása, együttműködésük szervezése (koordináció) technokratikus, strukturális és személyorientált eszközökkel valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A lineáris szervezetekben egydimenziós irányítás valósul meg, hiszen egy alkalmazottnak csak egy vezető adhat utasítást. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A lineáris szervezetekben többvonalas irányítás valósul meg, hiszen egy alkalmazottnak több vezető is adhat utasítást. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A formális csoportok jellemzői többek között a tagok személyes ismeretsége, a spontán alakulás, a tagok közti folyamatos kommunikáció és interakció. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kommunikáció egyirányú interakció, mely során az információ közlője megfogalmazza üzenetét, kiválasztja a megfelelő csatornát, a befogadó megpróbálja megérteni az üzenetet, majd reagál rá. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A csoportfejlődés fázisai: ütközés, formálódás, teljesítés, elismerés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Divízionális szervezeti forma esetében a stratégiai szintű döntések a vállalati központ, míg az operatív döntések a divíziók kezében vannak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A centralizált kommunikációs hálózatot jellemzően az egyszerű rutin feladatoknál célszerű alkalmazni, de hátránya, hogy gyakran túlterheltté válik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Rutinfeladatok végzése esetén a centralizált, komplex feladatok végzése esetén a decentralizált kommunikációs hálózat a hatékony. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A csoportnormákat a csoport vezetőjének kell kialakítania. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A csoportfejlődés harmadik szakaszára jellemző, hogy már megszilárdulnak a személyes kapcsolatok, és kialakulnak a csoportnormák. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A lefelé irányuló kommunikáció jellemző formái pl.: a nevelő szándékú üzenetek és a teljesítményről történő visszajelzés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Rutinfeladatok végzése esetén a decentralizált, komplex feladatok végzése esetén a centralizált kommunikációs hálózat a hatékony. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A funkcionális szervezeti struktúrára egyvonalas irányítás a jellemző, hiszen minden alegységet egy funkcionális egység utasít. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mátrixszervezeteknek kedvező alkalmazási környezet a rugalmas, dinamikusan változó környezet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Csoportnorma alatt értjük azt a jelenséget, amikor a csoport új tagjává váló személy szabja meg a konkrét belső szabályokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Csoportnorma alatt a mindenki által elfogadott általános szabályokat értjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A törzsegységi szervezeti forma a vezetői terheltségének csökkentésére jön létre, így a benne helyet foglaló törzsegységek utasítási joggal rendelkeznek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A motiváció módja és a szervezeti kultúra közötti kapcsolatok nem térképezhetőek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A csoportfejlődés fázisai: formálódás, ütközés, koncentrálás, teljesítés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A csoportnormákat a csoport vezetőjének esetenként célszerű elfogadnia. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Csoportról akkor beszélünk, amikor a tagok között kommunikáció és interakció van, lehet formális és informális. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A funkcionális struktúra egyik hátránya a nagyfokú tartalékképződés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Funkcionális szervezeti struktúrák jellemzője, hogy az egyes funkcionális egységek közötti együttműködés igen szoros. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A csoportfejlődés fázisai: alakulás, ütközés, normázás, teljesítés. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konformitás a norma szerint viselkedést jelenti. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyenge csoportkohézió esetén csökken az együttműködési készség, a közreműködési hajlandóság és romlik a hatékonyság. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konformitás és a szerep azonosság azonos fogalmat jelent. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Tosi és társai szerint a csoportmunka eredménye pl. a termelékenység, a megelégedettség vagy a tanulás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A formális csoportok a szervezet munkamegosztása alapján jön létre, míg az informálisak az egyéni vonzalmak alapján. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Tosi és társai szerint a csoportmunka eredménye a hatékonyabb kommunikáció, konfliktushelyzet teremtése és a szervezeti kultúra fejlődése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Handy-féle személyiségkultúra meghatározó eleme egy központi szereplő, akinek hatalma és befolyása az egész szervezetre kihat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konformitás és az azonosulás (identifikáció) között van kapcsolat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Handy három kultúratípust különböztet meg: hatalom-, szerep- és feladatkultúra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Benke Máté Zoltán