VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Kooperatív és tanuló rendszerek

2016-06-10T08:09:37Z

Bella Jakab: /* Régebbi vizsgasorok */

{{Tantárgy
| név = Kooperatív és tanuló rendszerek
| tárgykód = VIMIA357
| szak = info szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor = 3 alkalom (nincs jelenlét)
| nagyzh = 1 db
| hf = 4 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia357
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia357
}}

=== Jegyzet ===

[http://mialmanach.mit.bme.hu/neuralis/index Neurális hálózatok könyv] | [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0026_neuralis_4_4/adatok.html Epub, pdf formátumok]

=== Zh ===

Korábbi zh-k:
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_zh_2008_03_26|2008-03-26 Zh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_zh_2009_04_28|2009-04-28 Zh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_pzh_2009-05-15|2009-05-15 pZh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_ppzh_2009-05-25|2009-05-25 ppZh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_zh_2012-04-10|2012-04-10 Zh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_pzh_2012_05_04|2012-05-04 pZh]]
* [https://docs.google.com/document/d/1PByXtigZcVXgSMi2WC6VwmaUYReHy6DX8k_TdG7Os3M/edit 2014 tavasz, Zh+pZh]
* [https://docs.google.com/document/d/1OVVSV8QYu9Ux-G9qkBsu-9dTW1IwJygzDoYQN-XnaXs/edit?usp=sharing 2016-03-29 ZH]
* [[Media:Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_pzh_2016_04_12.pdf|2016-04-12 pZh (PDF)]] [https://docs.google.com/document/d/1SPJbxOgo3ltb9GhJrHXJpd5tAElnGQoZDuwO5lFDDwg/edit (Google Docs)]

=== Házi feladat ===

A [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia357/feladat házi feladatok] verseny szerű házik, amik végül egymás ellen versenyeznek. A győztesek plusz pontokat szerezhetnek a vizsgákra.

==== 2014. tavaszi házik megoldásai ====

Ezek a kódok jó eséllyel az idei feladatot már nem oldják meg, de kiindulási alapként hasznosak lehetnek.

===== 2014. tavaszi első házi =====

Megoldható egy minimális MLP-vel (előtte a megfelelő .mat fájlt be kell tölteni a workspace-be)
{{Rejtett
|mutatott=Tanítás
|szöveg=
<source lang="matlab">
tx = x';
ty = y';
net = newff(tx,ty,100);
net = train(net,tx,ty);
save('net', 'net')
</source>
}}

Majd ezután a ''player_i_fight.m'' tartalma:
{{Rejtett
|mutatott=player_i_fight.m
|szöveg=
<source lang="matlab">
function y = player_i_fight(x)
load net;
y = sim(net,x');
return
</source>
}}

===== 2014. tavaszi második házi =====

Ezt a házit is meg lehet még oldani MLP-vel, de itt már érdemes szétszedni tanító és ellenőrző pontokra.
{{Rejtett
|mutatott=Tanítás
|szöveg=
<source lang="matlab">
td = d';
txy = xy';
index = randperm(size(xy,1));
traincount = round(length(index)*0.8);
trainP = xy(index(1:traincount),:);
trainT = d(index(1:traincount),:);
testP = xy(index(traincount+1:end),:);
testT = d(index(traincount+1:end),:);
net = newff(txy,td,49);
net = train(net,txy,td);
save('food', 'net');
</source>
}}

Ezután a ''player_i_eat.m'' megint nagyon egyszerűen néz ki:
{{Rejtett
|mutatott=player_i_eat.m
|szöveg=
<source lang="matlab">
function y = player_i_eat(x)
load food.mat;
y = (sim(net,x')>0)*2-1;
return
</source>
}}

===== 2014. tavaszi harmadik házi =====

A harmadik házinak már bonyolultabb a paraméterezése, hosszabb a megírandó fájl. A megoldáshoz SVM-et használtam, ezért fel kell mellé tölteni a toolboxból az ''svmval'', ''svmreg'' és ''svmkernel'' fájlokat.

{{Rejtett
|mutatott=Tanítás
|szöveg=
<source lang="matlab">
train_x=x(1:2000);
test_x=x(1901:2000);

tw = 4;
oszlopok = tw + 1;

tr_sorok = length(train_x) - tw;
train_samples = zeros(tr_sorok, oszlopok);
for i = 1 : tw + 1
train_samples(:, i) = train_x(i : size(train_samples ,1) + i - 1);
end;

te_sorok = length(test_x) - tw;
test_samples = zeros(te_sorok, oszlopok);
for i = 1 : tw + 1
test_samples(:, i) = test_x(i : size(test_samples ,1) + i - 1);
end;

% Paraméterek beállítása.
C = 10;
lambda = 1e-6;
epsilon = 0.01;
kerneloption = 0.1;
kernel = 'poly';
verbose = 0;

[xsup,ysup,w,w0] = ...
svmreg(train_samples(1:tr_sorok, 1:oszlopok-1),train_samples(1:tr_sorok, oszlopok), ...
C, epsilon, kernel, kerneloption, lambda, verbose);
% Szimuláció.
ki = svmval(train_samples(:, 1 : oszlopok - 1), xsup, w, w0, kernel, kerneloption);

plot(train_x(tw + 1 : end), 'b');
hold on;
plot(ki, 'r');
hold off;

mse = mean((train_x(tw+1:end) - ki).^2)

%csinálok egy struktúrát a mentéshez
param.xsup = xsup;
param.w = w;
param.w0 = w0;
param.kernel = kernel;
param.kerneloption = kerneloption;

save pred_svm param;
</source>
}}

A feltöltendő ''player_i_step.m'' is hasonlóan hosszabb lesz
{{Rejtett
|mutatott=player_i_step.m
|szöveg=
<source lang="matlab">
function [from_x,from_y,to_x,to_y,messages_out] = ...
player_i_step(field, player_color, food_arr_x, food_arr_y, ...
food_arr_min, food_arr_max, messages_in, player_name_to_color, round_i, step_i)

load('pred_svm.mat');

players = fieldnames(player_name_to_color);
for my_index = 1 : length(players)
if (player_name_to_color.(players{my_index}) == player_color)
break;
end
end

senders = fieldnames(messages_in);
for sender_i = 1 : length(senders)
fprintf('I''m %s and got message from %s:\n', ...
players{my_index}, senders{sender_i});
messages_from_i = messages_in.(senders{sender_i});
for msg_i = 1 : length(messages_from_i)
disp(messages_from_i{msg_i});
end
end

messages_out = struct();

x_t = food_arr_x(:,1);
x_x = food_arr_x(:,2);

y_t = food_arr_y(:,1);
y_x = food_arr_y(:,2);

[player_x,player_y]= find([field(:,:,1)==player_color]);

field_x = size(field,1);
field_y = size(field,2);

FROM_i = randperm(size(player_x,1));

from_x = player_x(FROM_i(1));
from_y = player_y(FROM_i(1));

%a paraméterek az svm-hez meg a futtatsához
xsup = param.xsup;
w = param.w;
w0 = param.w0;
kernel = param.kernel;
kerneloption = param.kerneloption;
tw = 4;
pred = zeros(5, 2);

%megjósoljuk az x-eket
for i = 1:1:5
start = i-tw;
pred(i,1) = svmval([x_x(end+start:end); pred(1:i-1,1)]', xsup, w, w0, kernel, kerneloption);
end

%megjósoljuk az y-okat
for i = 1:1:5
start = i-tw;
pred(i,2) = svmval([y_x(end+start:end); pred(1:i-1,2)]', xsup, w, w0, kernel, kerneloption);
end

TO_X = pred(5,1);
TO_Y = pred(5,2);
if (TO_X > food_arr_max)
TO_X = food_arr_max;
end;
if (TO_X < food_arr_min)
TO_X = food_arr_min;
end;
if (TO_Y > food_arr_max)
TO_Y = food_arr_max;
end;
if (TO_Y < food_arr_min)
TO_Y = food_arr_min;
end;

%az 1 és 100 közé normáláshoz
if (TO_X == food_arr_max)
TO_X = ceil((((TO_X-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_x));
else
TO_X = ceil((((TO_X-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_x)+0.01);
end;
if (TO_Y == food_arr_max)
TO_Y = ceil((((TO_Y-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_y));
else
TO_Y = ceil((((TO_Y-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_y)+0.01);
end;

%ha foglalt a mező amire lépni akar akkor a pálya bleseje felé lép
kozep = ceil(field_x/2);
while (field(TO_X,TO_Y,1) ~= 0)
TO_X = TO_X+(kozep-TO_X);
end;

to_x = TO_X;
to_y = TO_Y;
return
</source>
}}

===== Negyedik házi =====

Itt az első hármat kell egybe leadni, dokumentációval kiegészítve, illetve a minimális megoldáshoz a ''player_i-place.m'' fájlt hozzá kell másolni a random megoldásból.

Mivel a harmadik háziban nem volt szabad ugyanoda lépni, mint ahol más van, itt pedig harcolni kell a többiekkel, ki kell venni azt a pár sort a feltöltésből

=== Vizsga ===

==== Régebbi vizsgasorok ====
{{Rejtett
|mutatott=Régi, kevésbé releváns vizsgák
|szöveg=
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-05-26|2008-05-26]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-06-02|2008-06-02]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-06-09|2008-06-09]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-06-16|2008-06-16]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2009-05-25|2009-05-25]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2009-06-02|2009-06-02]]
}}

* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2012-05-29|2012-05-29]]
* [[Media:KTR_Vizsga_2012_06_12.pdf|2012-06-12]]
* [[Media:KTR_Vizsga_2014_05_27.pdf|2014-05-27]]
* [[Media:KTR_Vizsga_2014_06_03.pdf|2014-06-03]]
* [[Media:KTR_vizsga_2016_06_07.pdf|2016-06-07]]

==== Kidolgozott ellenőrző kérdések ====
* Tanuló rendszerek (Zh-ig)
** [[KoopKerdesekZHOssz01|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 01]]
** [[KoopKerdesekZHOssz02|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 02]]
** [[KoopKerdesekZHOssz03|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 03]]
** [[KoopKerdesekZHOssz04|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 04]]
** [[KoopKerdesekZHOssz05|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 05]]
* Kooperatív rész (Zh után)
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_01|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 01]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_02|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 02]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_03|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 03]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_04|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 04]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_05|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 05]]

===Tippek===
A tárgy nem éppen a legkönnyebb a szakirányon és ezt a zh statisztikából is lehet látni. 
Tippek a teljesítéshez:
* bejárni órákra (jó az elején komolyan venni a dolgokat, zh-ra annál kevesebbet kell készülni)
* időben nekiállni készülni rá
* könyvet megtanulni: elég száraz, ahogy le vannak írva a dolgok, de ha szépen kihámozod belőle a lényeget, ami így sem kevés, akkor vagy jó, annál többet nem kérdeznek
* MLP-t oda-vissza megérteni (tanár úr mondta, hogy régen szóbeli is volt és aki ezt nem tudta annak már repült is a karó )
* zh-ra és vizsgára is jellemző, hogy van "mentőkérdés", ez az amit nagyjából biztos hogy behúzol, de ez kevés lesz egy ketteshez is
* tipikus kevésbé trükkösebb feladatok: svm, rbf, cmac, mlp, fir szűrős
* advanced vagy trükkös feladat általában: oja hálós, pca (ezek zh előtti 1-2 hétben lesznek leadva)
* ha kritériumfüggvényes feladatmegoldást kérnek, akkor nem elég az hogy így és így csinálnám meg hanem neki kell állni bizony deriválni

=== Vélemények ===

{{Lábléc_-_Autonóm_intelligens_rendszerek_szakirány}}

Fájl:KTR vizsga 2016 06 07.pdf

2016-06-10T08:09:14Z

Bella Jakab: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Kooperatív és tanuló rendszerek

2016-06-10T08:07:47Z

Bella Jakab: Egy korábbi vizsgasor feltöltése

{{Tantárgy
| név = Kooperatív és tanuló rendszerek
| tárgykód = VIMIA357
| szak = info szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor = 3 alkalom (nincs jelenlét)
| nagyzh = 1 db
| hf = 4 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia357
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia357
}}

=== Jegyzet ===

[http://mialmanach.mit.bme.hu/neuralis/index Neurális hálózatok könyv] | [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0026_neuralis_4_4/adatok.html Epub, pdf formátumok]

=== Zh ===

Korábbi zh-k:
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_zh_2008_03_26|2008-03-26 Zh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_zh_2009_04_28|2009-04-28 Zh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_pzh_2009-05-15|2009-05-15 pZh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_ppzh_2009-05-25|2009-05-25 ppZh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_zh_2012-04-10|2012-04-10 Zh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_pzh_2012_05_04|2012-05-04 pZh]]
* [https://docs.google.com/document/d/1PByXtigZcVXgSMi2WC6VwmaUYReHy6DX8k_TdG7Os3M/edit 2014 tavasz, Zh+pZh]
* [https://docs.google.com/document/d/1OVVSV8QYu9Ux-G9qkBsu-9dTW1IwJygzDoYQN-XnaXs/edit?usp=sharing 2016-03-29 ZH]
* [[Media:Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_pzh_2016_04_12.pdf|2016-04-12 pZh (PDF)]] [https://docs.google.com/document/d/1SPJbxOgo3ltb9GhJrHXJpd5tAElnGQoZDuwO5lFDDwg/edit (Google Docs)]

=== Házi feladat ===

A [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia357/feladat házi feladatok] verseny szerű házik, amik végül egymás ellen versenyeznek. A győztesek plusz pontokat szerezhetnek a vizsgákra.

==== 2014. tavaszi házik megoldásai ====

Ezek a kódok jó eséllyel az idei feladatot már nem oldják meg, de kiindulási alapként hasznosak lehetnek.

===== 2014. tavaszi első házi =====

Megoldható egy minimális MLP-vel (előtte a megfelelő .mat fájlt be kell tölteni a workspace-be)
{{Rejtett
|mutatott=Tanítás
|szöveg=
<source lang="matlab">
tx = x';
ty = y';
net = newff(tx,ty,100);
net = train(net,tx,ty);
save('net', 'net')
</source>
}}

Majd ezután a ''player_i_fight.m'' tartalma:
{{Rejtett
|mutatott=player_i_fight.m
|szöveg=
<source lang="matlab">
function y = player_i_fight(x)
load net;
y = sim(net,x');
return
</source>
}}

===== 2014. tavaszi második házi =====

Ezt a házit is meg lehet még oldani MLP-vel, de itt már érdemes szétszedni tanító és ellenőrző pontokra.
{{Rejtett
|mutatott=Tanítás
|szöveg=
<source lang="matlab">
td = d';
txy = xy';
index = randperm(size(xy,1));
traincount = round(length(index)*0.8);
trainP = xy(index(1:traincount),:);
trainT = d(index(1:traincount),:);
testP = xy(index(traincount+1:end),:);
testT = d(index(traincount+1:end),:);
net = newff(txy,td,49);
net = train(net,txy,td);
save('food', 'net');
</source>
}}

Ezután a ''player_i_eat.m'' megint nagyon egyszerűen néz ki:
{{Rejtett
|mutatott=player_i_eat.m
|szöveg=
<source lang="matlab">
function y = player_i_eat(x)
load food.mat;
y = (sim(net,x')>0)*2-1;
return
</source>
}}

===== 2014. tavaszi harmadik házi =====

A harmadik házinak már bonyolultabb a paraméterezése, hosszabb a megírandó fájl. A megoldáshoz SVM-et használtam, ezért fel kell mellé tölteni a toolboxból az ''svmval'', ''svmreg'' és ''svmkernel'' fájlokat.

{{Rejtett
|mutatott=Tanítás
|szöveg=
<source lang="matlab">
train_x=x(1:2000);
test_x=x(1901:2000);

tw = 4;
oszlopok = tw + 1;

tr_sorok = length(train_x) - tw;
train_samples = zeros(tr_sorok, oszlopok);
for i = 1 : tw + 1
train_samples(:, i) = train_x(i : size(train_samples ,1) + i - 1);
end;

te_sorok = length(test_x) - tw;
test_samples = zeros(te_sorok, oszlopok);
for i = 1 : tw + 1
test_samples(:, i) = test_x(i : size(test_samples ,1) + i - 1);
end;

% Paraméterek beállítása.
C = 10;
lambda = 1e-6;
epsilon = 0.01;
kerneloption = 0.1;
kernel = 'poly';
verbose = 0;

[xsup,ysup,w,w0] = ...
svmreg(train_samples(1:tr_sorok, 1:oszlopok-1),train_samples(1:tr_sorok, oszlopok), ...
C, epsilon, kernel, kerneloption, lambda, verbose);
% Szimuláció.
ki = svmval(train_samples(:, 1 : oszlopok - 1), xsup, w, w0, kernel, kerneloption);

plot(train_x(tw + 1 : end), 'b');
hold on;
plot(ki, 'r');
hold off;

mse = mean((train_x(tw+1:end) - ki).^2)

%csinálok egy struktúrát a mentéshez
param.xsup = xsup;
param.w = w;
param.w0 = w0;
param.kernel = kernel;
param.kerneloption = kerneloption;

save pred_svm param;
</source>
}}

A feltöltendő ''player_i_step.m'' is hasonlóan hosszabb lesz
{{Rejtett
|mutatott=player_i_step.m
|szöveg=
<source lang="matlab">
function [from_x,from_y,to_x,to_y,messages_out] = ...
player_i_step(field, player_color, food_arr_x, food_arr_y, ...
food_arr_min, food_arr_max, messages_in, player_name_to_color, round_i, step_i)

load('pred_svm.mat');

players = fieldnames(player_name_to_color);
for my_index = 1 : length(players)
if (player_name_to_color.(players{my_index}) == player_color)
break;
end
end

senders = fieldnames(messages_in);
for sender_i = 1 : length(senders)
fprintf('I''m %s and got message from %s:\n', ...
players{my_index}, senders{sender_i});
messages_from_i = messages_in.(senders{sender_i});
for msg_i = 1 : length(messages_from_i)
disp(messages_from_i{msg_i});
end
end

messages_out = struct();

x_t = food_arr_x(:,1);
x_x = food_arr_x(:,2);

y_t = food_arr_y(:,1);
y_x = food_arr_y(:,2);

[player_x,player_y]= find([field(:,:,1)==player_color]);

field_x = size(field,1);
field_y = size(field,2);

FROM_i = randperm(size(player_x,1));

from_x = player_x(FROM_i(1));
from_y = player_y(FROM_i(1));

%a paraméterek az svm-hez meg a futtatsához
xsup = param.xsup;
w = param.w;
w0 = param.w0;
kernel = param.kernel;
kerneloption = param.kerneloption;
tw = 4;
pred = zeros(5, 2);

%megjósoljuk az x-eket
for i = 1:1:5
start = i-tw;
pred(i,1) = svmval([x_x(end+start:end); pred(1:i-1,1)]', xsup, w, w0, kernel, kerneloption);
end

%megjósoljuk az y-okat
for i = 1:1:5
start = i-tw;
pred(i,2) = svmval([y_x(end+start:end); pred(1:i-1,2)]', xsup, w, w0, kernel, kerneloption);
end

TO_X = pred(5,1);
TO_Y = pred(5,2);
if (TO_X > food_arr_max)
TO_X = food_arr_max;
end;
if (TO_X < food_arr_min)
TO_X = food_arr_min;
end;
if (TO_Y > food_arr_max)
TO_Y = food_arr_max;
end;
if (TO_Y < food_arr_min)
TO_Y = food_arr_min;
end;

%az 1 és 100 közé normáláshoz
if (TO_X == food_arr_max)
TO_X = ceil((((TO_X-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_x));
else
TO_X = ceil((((TO_X-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_x)+0.01);
end;
if (TO_Y == food_arr_max)
TO_Y = ceil((((TO_Y-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_y));
else
TO_Y = ceil((((TO_Y-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_y)+0.01);
end;

%ha foglalt a mező amire lépni akar akkor a pálya bleseje felé lép
kozep = ceil(field_x/2);
while (field(TO_X,TO_Y,1) ~= 0)
TO_X = TO_X+(kozep-TO_X);
end;

to_x = TO_X;
to_y = TO_Y;
return
</source>
}}

===== Negyedik házi =====

Itt az első hármat kell egybe leadni, dokumentációval kiegészítve, illetve a minimális megoldáshoz a ''player_i-place.m'' fájlt hozzá kell másolni a random megoldásból.

Mivel a harmadik háziban nem volt szabad ugyanoda lépni, mint ahol más van, itt pedig harcolni kell a többiekkel, ki kell venni azt a pár sort a feltöltésből

=== Vizsga ===

==== Régebbi vizsgasorok ====
{{Rejtett
|mutatott=Régi, kevésbé releváns vizsgák
|szöveg=
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-05-26|2008-05-26]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-06-02|2008-06-02]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-06-09|2008-06-09]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-06-16|2008-06-16]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2009-05-25|2009-05-25]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2009-06-02|2009-06-02]]
}}

* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2012-05-29|2012-05-29]]
* [[Media:KTR_Vizsga_2012_06_12.pdf|2012-06-12]]
* [[Media:KTR_Vizsga_2014_05_27.pdf|2014-05-27]]
* [[Media:KTR_Vizsga_2014_06_03.pdf|2014-06-03]]
* [[Media:KTR_vizsga_2016-06-07.pdf|2016-06-07]]

==== Kidolgozott ellenőrző kérdések ====
* Tanuló rendszerek (Zh-ig)
** [[KoopKerdesekZHOssz01|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 01]]
** [[KoopKerdesekZHOssz02|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 02]]
** [[KoopKerdesekZHOssz03|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 03]]
** [[KoopKerdesekZHOssz04|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 04]]
** [[KoopKerdesekZHOssz05|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 05]]
* Kooperatív rész (Zh után)
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_01|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 01]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_02|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 02]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_03|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 03]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_04|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 04]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_05|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 05]]

===Tippek===
A tárgy nem éppen a legkönnyebb a szakirányon és ezt a zh statisztikából is lehet látni. 
Tippek a teljesítéshez:
* bejárni órákra (jó az elején komolyan venni a dolgokat, zh-ra annál kevesebbet kell készülni)
* időben nekiállni készülni rá
* könyvet megtanulni: elég száraz, ahogy le vannak írva a dolgok, de ha szépen kihámozod belőle a lényeget, ami így sem kevés, akkor vagy jó, annál többet nem kérdeznek
* MLP-t oda-vissza megérteni (tanár úr mondta, hogy régen szóbeli is volt és aki ezt nem tudta annak már repült is a karó )
* zh-ra és vizsgára is jellemző, hogy van "mentőkérdés", ez az amit nagyjából biztos hogy behúzol, de ez kevés lesz egy ketteshez is
* tipikus kevésbé trükkösebb feladatok: svm, rbf, cmac, mlp, fir szűrős
* advanced vagy trükkös feladat általában: oja hálós, pca (ezek zh előtti 1-2 hétben lesznek leadva)
* ha kritériumfüggvényes feladatmegoldást kérnek, akkor nem elég az hogy így és így csinálnám meg hanem neki kell állni bizony deriválni

=== Vélemények ===

{{Lábléc_-_Autonóm_intelligens_rendszerek_szakirány}}

Fájl:KTR vizsga 2016-06-07.pdf

2016-06-10T08:06:40Z

Bella Jakab: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Kooperatív és tanuló rendszerek

2016-04-19T16:06:29Z

Bella Jakab: Formázás javítása, Google Docs link. (Szeretem, ha van külön feladatsor IS és kidolgozás IS)

{{Tantárgy
| név = Kooperatív és tanuló rendszerek
| tárgykód = VIMIA357
| szak = info szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor = 3 alkalom (nincs jelenlét)
| nagyzh = 1 db
| hf = 4 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia357
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia357
}}

=== Jegyzet ===

[http://mialmanach.mit.bme.hu/neuralis/index Neurális hálózatok könyv] | [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0026_neuralis_4_4/adatok.html Epub, pdf formátumok]

=== Zh ===

Korábbi zh-k:
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_zh_2008_03_26|2008-03-26 Zh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_zh_2009_04_28|2009-04-28 Zh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_pzh_2009-05-15|2009-05-15 pZh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_ppzh_2009-05-25|2009-05-25 ppZh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_zh_2012-04-10|2012-04-10 Zh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_pzh_2012_05_04|2012-05-04 pZh]]
* [https://docs.google.com/document/d/1PByXtigZcVXgSMi2WC6VwmaUYReHy6DX8k_TdG7Os3M/edit 2014 tavasz, Zh+pZh]
* [https://docs.google.com/document/d/1OVVSV8QYu9Ux-G9qkBsu-9dTW1IwJygzDoYQN-XnaXs/edit?usp=sharing 2016-03-29 ZH]
* [[Media:Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_pzh_2016_04_12.pdf|2016-04-12 pZh (PDF)]] [https://docs.google.com/document/d/1SPJbxOgo3ltb9GhJrHXJpd5tAElnGQoZDuwO5lFDDwg/edit (Google Docs)]

=== Házi feladat ===

A [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia357/feladat házi feladatok] verseny szerű házik, amik végül egymás ellen versenyeznek. A győztesek plusz pontokat szerezhetnek a vizsgákra.

==== 2014. tavaszi házik megoldásai ====

Ezek a kódok jó eséllyel az idei feladatot már nem oldják meg, de kiindulási alapként hasznosak lehetnek.

===== 2014. tavaszi első házi =====

Megoldható egy minimális MLP-vel (előtte a megfelelő .mat fájlt be kell tölteni a workspace-be)
{{Rejtett
|mutatott=Tanítás
|szöveg=
<source lang="matlab">
tx = x';
ty = y';
net = newff(tx,ty,100);
net = train(net,tx,ty);
save('net', 'net')
</source>
}}

Majd ezután a ''player_i_fight.m'' tartalma:
{{Rejtett
|mutatott=player_i_fight.m
|szöveg=
<source lang="matlab">
function y = player_i_fight(x)
load net;
y = sim(net,x');
return
</source>
}}

===== 2014. tavaszi második házi =====

Ezt a házit is meg lehet még oldani MLP-vel, de itt már érdemes szétszedni tanító és ellenőrző pontokra.
{{Rejtett
|mutatott=Tanítás
|szöveg=
<source lang="matlab">
td = d';
txy = xy';
index = randperm(size(xy,1));
traincount = round(length(index)*0.8);
trainP = xy(index(1:traincount),:);
trainT = d(index(1:traincount),:);
testP = xy(index(traincount+1:end),:);
testT = d(index(traincount+1:end),:);
net = newff(txy,td,49);
net = train(net,txy,td);
save('food', 'net');
</source>
}}

Ezután a ''player_i_eat.m'' megint nagyon egyszerűen néz ki:
{{Rejtett
|mutatott=player_i_eat.m
|szöveg=
<source lang="matlab">
function y = player_i_eat(x)
load food.mat;
y = (sim(net,x')>0)*2-1;
return
</source>
}}

===== 2014. tavaszi harmadik házi =====

A harmadik házinak már bonyolultabb a paraméterezése, hosszabb a megírandó fájl. A megoldáshoz SVM-et használtam, ezért fel kell mellé tölteni a toolboxból az ''svmval'', ''svmreg'' és ''svmkernel'' fájlokat.

{{Rejtett
|mutatott=Tanítás
|szöveg=
<source lang="matlab">
train_x=x(1:2000);
test_x=x(1901:2000);

tw = 4;
oszlopok = tw + 1;

tr_sorok = length(train_x) - tw;
train_samples = zeros(tr_sorok, oszlopok);
for i = 1 : tw + 1
train_samples(:, i) = train_x(i : size(train_samples ,1) + i - 1);
end;

te_sorok = length(test_x) - tw;
test_samples = zeros(te_sorok, oszlopok);
for i = 1 : tw + 1
test_samples(:, i) = test_x(i : size(test_samples ,1) + i - 1);
end;

% Paraméterek beállítása.
C = 10;
lambda = 1e-6;
epsilon = 0.01;
kerneloption = 0.1;
kernel = 'poly';
verbose = 0;

[xsup,ysup,w,w0] = ...
svmreg(train_samples(1:tr_sorok, 1:oszlopok-1),train_samples(1:tr_sorok, oszlopok), ...
C, epsilon, kernel, kerneloption, lambda, verbose);
% Szimuláció.
ki = svmval(train_samples(:, 1 : oszlopok - 1), xsup, w, w0, kernel, kerneloption);

plot(train_x(tw + 1 : end), 'b');
hold on;
plot(ki, 'r');
hold off;

mse = mean((train_x(tw+1:end) - ki).^2)

%csinálok egy struktúrát a mentéshez
param.xsup = xsup;
param.w = w;
param.w0 = w0;
param.kernel = kernel;
param.kerneloption = kerneloption;

save pred_svm param;
</source>
}}

A feltöltendő ''player_i_step.m'' is hasonlóan hosszabb lesz
{{Rejtett
|mutatott=player_i_step.m
|szöveg=
<source lang="matlab">
function [from_x,from_y,to_x,to_y,messages_out] = ...
player_i_step(field, player_color, food_arr_x, food_arr_y, ...
food_arr_min, food_arr_max, messages_in, player_name_to_color, round_i, step_i)

load('pred_svm.mat');

players = fieldnames(player_name_to_color);
for my_index = 1 : length(players)
if (player_name_to_color.(players{my_index}) == player_color)
break;
end
end

senders = fieldnames(messages_in);
for sender_i = 1 : length(senders)
fprintf('I''m %s and got message from %s:\n', ...
players{my_index}, senders{sender_i});
messages_from_i = messages_in.(senders{sender_i});
for msg_i = 1 : length(messages_from_i)
disp(messages_from_i{msg_i});
end
end

messages_out = struct();

x_t = food_arr_x(:,1);
x_x = food_arr_x(:,2);

y_t = food_arr_y(:,1);
y_x = food_arr_y(:,2);

[player_x,player_y]= find([field(:,:,1)==player_color]);

field_x = size(field,1);
field_y = size(field,2);

FROM_i = randperm(size(player_x,1));

from_x = player_x(FROM_i(1));
from_y = player_y(FROM_i(1));

%a paraméterek az svm-hez meg a futtatsához
xsup = param.xsup;
w = param.w;
w0 = param.w0;
kernel = param.kernel;
kerneloption = param.kerneloption;
tw = 4;
pred = zeros(5, 2);

%megjósoljuk az x-eket
for i = 1:1:5
start = i-tw;
pred(i,1) = svmval([x_x(end+start:end); pred(1:i-1,1)]', xsup, w, w0, kernel, kerneloption);
end

%megjósoljuk az y-okat
for i = 1:1:5
start = i-tw;
pred(i,2) = svmval([y_x(end+start:end); pred(1:i-1,2)]', xsup, w, w0, kernel, kerneloption);
end

TO_X = pred(5,1);
TO_Y = pred(5,2);
if (TO_X > food_arr_max)
TO_X = food_arr_max;
end;
if (TO_X < food_arr_min)
TO_X = food_arr_min;
end;
if (TO_Y > food_arr_max)
TO_Y = food_arr_max;
end;
if (TO_Y < food_arr_min)
TO_Y = food_arr_min;
end;

%az 1 és 100 közé normáláshoz
if (TO_X == food_arr_max)
TO_X = ceil((((TO_X-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_x));
else
TO_X = ceil((((TO_X-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_x)+0.01);
end;
if (TO_Y == food_arr_max)
TO_Y = ceil((((TO_Y-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_y));
else
TO_Y = ceil((((TO_Y-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_y)+0.01);
end;

%ha foglalt a mező amire lépni akar akkor a pálya bleseje felé lép
kozep = ceil(field_x/2);
while (field(TO_X,TO_Y,1) ~= 0)
TO_X = TO_X+(kozep-TO_X);
end;

to_x = TO_X;
to_y = TO_Y;
return
</source>
}}

===== Negyedik házi =====

Itt az első hármat kell egybe leadni, dokumentációval kiegészítve, illetve a minimális megoldáshoz a ''player_i-place.m'' fájlt hozzá kell másolni a random megoldásból.

Mivel a harmadik háziban nem volt szabad ugyanoda lépni, mint ahol más van, itt pedig harcolni kell a többiekkel, ki kell venni azt a pár sort a feltöltésből

=== Vizsga ===

==== Régebbi vizsgasorok ====
{{Rejtett
|mutatott=Régi, kevésbé releváns vizsgák
|szöveg=
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-05-26|2008-05-26]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-06-02|2008-06-02]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-06-09|2008-06-09]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-06-16|2008-06-16]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2009-05-25|2009-05-25]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2009-06-02|2009-06-02]]
}}

* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2012-05-29|2012-05-29]]
* [[Media:KTR_Vizsga_2012_06_12.pdf|2012-06-12]]
* [[Media:KTR_Vizsga_2014_05_27.pdf|2014-05-27]]
* [[Media:KTR_Vizsga_2014_06_03.pdf|2014-06-03]]

==== Kidolgozott ellenőrző kérdések ====
* Tanuló rendszerek (Zh-ig)
** [[KoopKerdesekZHOssz01|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 01]]
** [[KoopKerdesekZHOssz02|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 02]]
** [[KoopKerdesekZHOssz03|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 03]]
** [[KoopKerdesekZHOssz04|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 04]]
** [[KoopKerdesekZHOssz05|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 05]]
* Kooperatív rész (Zh után)
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_01|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 01]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_02|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 02]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_03|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 03]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_04|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 04]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_05|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 05]]

===Tippek===
A tárgy nem éppen a legkönnyebb a szakirányon és ezt a zh statisztikából is lehet látni. 
Tippek a teljesítéshez:
* bejárni órákra (jó az elején komolyan venni a dolgokat, zh-ra annál kevesebbet kell készülni)
* időben nekiállni készülni rá
* könyvet megtanulni: elég száraz, ahogy le vannak írva a dolgok, de ha szépen kihámozod belőle a lényeget, ami így sem kevés, akkor vagy jó, annál többet nem kérdeznek
* MLP-t oda-vissza megérteni (tanár úr mondta, hogy régen szóbeli is volt és aki ezt nem tudta annak már repült is a karó )
* zh-ra és vizsgára is jellemző, hogy van "mentőkérdés", ez az amit nagyjából biztos hogy behúzol, de ez kevés lesz egy ketteshez is
* tipikus kevésbé trükkösebb feladatok: svm, rbf, cmac, mlp, fir szűrős
* advanced vagy trükkös feladat általában: oja hálós, pca (ezek zh előtti 1-2 hétben lesznek leadva)
* ha kritériumfüggvényes feladatmegoldást kérnek, akkor nem elég az hogy így és így csinálnám meg hanem neki kell állni bizony deriválni

=== Vélemények ===

{{Lábléc_-_Autonóm_intelligens_rendszerek_szakirány}}

Kooperatív és tanuló rendszerek

2016-04-19T16:01:07Z

Bella Jakab: PótZH feltöltése

{{Tantárgy
| név = Kooperatív és tanuló rendszerek
| tárgykód = VIMIA357
| szak = info szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor = 3 alkalom (nincs jelenlét)
| nagyzh = 1 db
| hf = 4 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia357
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia357
}}

=== Jegyzet ===

[http://mialmanach.mit.bme.hu/neuralis/index Neurális hálózatok könyv] | [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0026_neuralis_4_4/adatok.html Epub, pdf formátumok]

=== Zh ===

Korábbi zh-k:
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_zh_2008_03_26|2008-03-26 Zh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_zh_2009_04_28|2009-04-28 Zh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_pzh_2009-05-15|2009-05-15 pZh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_ppzh_2009-05-25|2009-05-25 ppZh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_zh_2012-04-10|2012-04-10 Zh]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_pzh_2012_05_04|2012-05-04 pZh]]
* [https://docs.google.com/document/d/1PByXtigZcVXgSMi2WC6VwmaUYReHy6DX8k_TdG7Os3M/edit 2014 tavasz, Zh+pZh]
* [https://docs.google.com/document/d/1OVVSV8QYu9Ux-G9qkBsu-9dTW1IwJygzDoYQN-XnaXs/edit?usp=sharing 2016-03-29 ZH]
* [[:File:Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_pzh_2016_04_12.pdf|2016-04-12 pZh (PDF)]]

=== Házi feladat ===

A [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia357/feladat házi feladatok] verseny szerű házik, amik végül egymás ellen versenyeznek. A győztesek plusz pontokat szerezhetnek a vizsgákra.

==== 2014. tavaszi házik megoldásai ====

Ezek a kódok jó eséllyel az idei feladatot már nem oldják meg, de kiindulási alapként hasznosak lehetnek.

===== 2014. tavaszi első házi =====

Megoldható egy minimális MLP-vel (előtte a megfelelő .mat fájlt be kell tölteni a workspace-be)
{{Rejtett
|mutatott=Tanítás
|szöveg=
<source lang="matlab">
tx = x';
ty = y';
net = newff(tx,ty,100);
net = train(net,tx,ty);
save('net', 'net')
</source>
}}

Majd ezután a ''player_i_fight.m'' tartalma:
{{Rejtett
|mutatott=player_i_fight.m
|szöveg=
<source lang="matlab">
function y = player_i_fight(x)
load net;
y = sim(net,x');
return
</source>
}}

===== 2014. tavaszi második házi =====

Ezt a házit is meg lehet még oldani MLP-vel, de itt már érdemes szétszedni tanító és ellenőrző pontokra.
{{Rejtett
|mutatott=Tanítás
|szöveg=
<source lang="matlab">
td = d';
txy = xy';
index = randperm(size(xy,1));
traincount = round(length(index)*0.8);
trainP = xy(index(1:traincount),:);
trainT = d(index(1:traincount),:);
testP = xy(index(traincount+1:end),:);
testT = d(index(traincount+1:end),:);
net = newff(txy,td,49);
net = train(net,txy,td);
save('food', 'net');
</source>
}}

Ezután a ''player_i_eat.m'' megint nagyon egyszerűen néz ki:
{{Rejtett
|mutatott=player_i_eat.m
|szöveg=
<source lang="matlab">
function y = player_i_eat(x)
load food.mat;
y = (sim(net,x')>0)*2-1;
return
</source>
}}

===== 2014. tavaszi harmadik házi =====

A harmadik házinak már bonyolultabb a paraméterezése, hosszabb a megírandó fájl. A megoldáshoz SVM-et használtam, ezért fel kell mellé tölteni a toolboxból az ''svmval'', ''svmreg'' és ''svmkernel'' fájlokat.

{{Rejtett
|mutatott=Tanítás
|szöveg=
<source lang="matlab">
train_x=x(1:2000);
test_x=x(1901:2000);

tw = 4;
oszlopok = tw + 1;

tr_sorok = length(train_x) - tw;
train_samples = zeros(tr_sorok, oszlopok);
for i = 1 : tw + 1
train_samples(:, i) = train_x(i : size(train_samples ,1) + i - 1);
end;

te_sorok = length(test_x) - tw;
test_samples = zeros(te_sorok, oszlopok);
for i = 1 : tw + 1
test_samples(:, i) = test_x(i : size(test_samples ,1) + i - 1);
end;

% Paraméterek beállítása.
C = 10;
lambda = 1e-6;
epsilon = 0.01;
kerneloption = 0.1;
kernel = 'poly';
verbose = 0;

[xsup,ysup,w,w0] = ...
svmreg(train_samples(1:tr_sorok, 1:oszlopok-1),train_samples(1:tr_sorok, oszlopok), ...
C, epsilon, kernel, kerneloption, lambda, verbose);
% Szimuláció.
ki = svmval(train_samples(:, 1 : oszlopok - 1), xsup, w, w0, kernel, kerneloption);

plot(train_x(tw + 1 : end), 'b');
hold on;
plot(ki, 'r');
hold off;

mse = mean((train_x(tw+1:end) - ki).^2)

%csinálok egy struktúrát a mentéshez
param.xsup = xsup;
param.w = w;
param.w0 = w0;
param.kernel = kernel;
param.kerneloption = kerneloption;

save pred_svm param;
</source>
}}

A feltöltendő ''player_i_step.m'' is hasonlóan hosszabb lesz
{{Rejtett
|mutatott=player_i_step.m
|szöveg=
<source lang="matlab">
function [from_x,from_y,to_x,to_y,messages_out] = ...
player_i_step(field, player_color, food_arr_x, food_arr_y, ...
food_arr_min, food_arr_max, messages_in, player_name_to_color, round_i, step_i)

load('pred_svm.mat');

players = fieldnames(player_name_to_color);
for my_index = 1 : length(players)
if (player_name_to_color.(players{my_index}) == player_color)
break;
end
end

senders = fieldnames(messages_in);
for sender_i = 1 : length(senders)
fprintf('I''m %s and got message from %s:\n', ...
players{my_index}, senders{sender_i});
messages_from_i = messages_in.(senders{sender_i});
for msg_i = 1 : length(messages_from_i)
disp(messages_from_i{msg_i});
end
end

messages_out = struct();

x_t = food_arr_x(:,1);
x_x = food_arr_x(:,2);

y_t = food_arr_y(:,1);
y_x = food_arr_y(:,2);

[player_x,player_y]= find([field(:,:,1)==player_color]);

field_x = size(field,1);
field_y = size(field,2);

FROM_i = randperm(size(player_x,1));

from_x = player_x(FROM_i(1));
from_y = player_y(FROM_i(1));

%a paraméterek az svm-hez meg a futtatsához
xsup = param.xsup;
w = param.w;
w0 = param.w0;
kernel = param.kernel;
kerneloption = param.kerneloption;
tw = 4;
pred = zeros(5, 2);

%megjósoljuk az x-eket
for i = 1:1:5
start = i-tw;
pred(i,1) = svmval([x_x(end+start:end); pred(1:i-1,1)]', xsup, w, w0, kernel, kerneloption);
end

%megjósoljuk az y-okat
for i = 1:1:5
start = i-tw;
pred(i,2) = svmval([y_x(end+start:end); pred(1:i-1,2)]', xsup, w, w0, kernel, kerneloption);
end

TO_X = pred(5,1);
TO_Y = pred(5,2);
if (TO_X > food_arr_max)
TO_X = food_arr_max;
end;
if (TO_X < food_arr_min)
TO_X = food_arr_min;
end;
if (TO_Y > food_arr_max)
TO_Y = food_arr_max;
end;
if (TO_Y < food_arr_min)
TO_Y = food_arr_min;
end;

%az 1 és 100 közé normáláshoz
if (TO_X == food_arr_max)
TO_X = ceil((((TO_X-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_x));
else
TO_X = ceil((((TO_X-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_x)+0.01);
end;
if (TO_Y == food_arr_max)
TO_Y = ceil((((TO_Y-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_y));
else
TO_Y = ceil((((TO_Y-food_arr_min)/(food_arr_max-food_arr_min))*field_y)+0.01);
end;

%ha foglalt a mező amire lépni akar akkor a pálya bleseje felé lép
kozep = ceil(field_x/2);
while (field(TO_X,TO_Y,1) ~= 0)
TO_X = TO_X+(kozep-TO_X);
end;

to_x = TO_X;
to_y = TO_Y;
return
</source>
}}

===== Negyedik házi =====

Itt az első hármat kell egybe leadni, dokumentációval kiegészítve, illetve a minimális megoldáshoz a ''player_i-place.m'' fájlt hozzá kell másolni a random megoldásból.

Mivel a harmadik háziban nem volt szabad ugyanoda lépni, mint ahol más van, itt pedig harcolni kell a többiekkel, ki kell venni azt a pár sort a feltöltésből

=== Vizsga ===

==== Régebbi vizsgasorok ====
{{Rejtett
|mutatott=Régi, kevésbé releváns vizsgák
|szöveg=
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-05-26|2008-05-26]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-06-02|2008-06-02]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-06-09|2008-06-09]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2008-06-16|2008-06-16]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2009-05-25|2009-05-25]]
* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2009-06-02|2009-06-02]]
}}

* [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_2012-05-29|2012-05-29]]
* [[Media:KTR_Vizsga_2012_06_12.pdf|2012-06-12]]
* [[Media:KTR_Vizsga_2014_05_27.pdf|2014-05-27]]
* [[Media:KTR_Vizsga_2014_06_03.pdf|2014-06-03]]

==== Kidolgozott ellenőrző kérdések ====
* Tanuló rendszerek (Zh-ig)
** [[KoopKerdesekZHOssz01|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 01]]
** [[KoopKerdesekZHOssz02|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 02]]
** [[KoopKerdesekZHOssz03|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 03]]
** [[KoopKerdesekZHOssz04|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 04]]
** [[KoopKerdesekZHOssz05|Kooperatív Tanuló Rendszerek Összes kérdés ZH 05]]
* Kooperatív rész (Zh után)
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_01|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 01]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_02|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 02]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_03|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 03]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_04|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 04]]
** [[Kooperatív_és_tanuló_rendszerek_-_vizsga_ellenőrző_kérdések_-_05|Vizsgára kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása 05]]

===Tippek===
A tárgy nem éppen a legkönnyebb a szakirányon és ezt a zh statisztikából is lehet látni. 
Tippek a teljesítéshez:
* bejárni órákra (jó az elején komolyan venni a dolgokat, zh-ra annál kevesebbet kell készülni)
* időben nekiállni készülni rá
* könyvet megtanulni: elég száraz, ahogy le vannak írva a dolgok, de ha szépen kihámozod belőle a lényeget, ami így sem kevés, akkor vagy jó, annál többet nem kérdeznek
* MLP-t oda-vissza megérteni (tanár úr mondta, hogy régen szóbeli is volt és aki ezt nem tudta annak már repült is a karó )
* zh-ra és vizsgára is jellemző, hogy van "mentőkérdés", ez az amit nagyjából biztos hogy behúzol, de ez kevés lesz egy ketteshez is
* tipikus kevésbé trükkösebb feladatok: svm, rbf, cmac, mlp, fir szűrős
* advanced vagy trükkös feladat általában: oja hálós, pca (ezek zh előtti 1-2 hétben lesznek leadva)
* ha kritériumfüggvényes feladatmegoldást kérnek, akkor nem elég az hogy így és így csinálnám meg hanem neki kell állni bizony deriválni

=== Vélemények ===

{{Lábléc_-_Autonóm_intelligens_rendszerek_szakirány}}

Fájl:Kooperatív és tanuló rendszerek - pzh 2016 04 12.pdf

2016-04-19T15:59:51Z

Bella Jakab: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Számítógép-hálózatok

2015-06-08T11:03:58Z

Bella Jakab: Feltöltöttem a mai vizsgát

{{Tantárgy
|nev=Számítógép-hálózatok
|targykod=VIHIA215
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/
|levlista=szghalok@sch.bme.hu
}}

'''Figyelem!''' A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!
==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.
*'''Kontakt órák'''
**'''Előadás:''' Minden héten 2X2.
**'''Gyakorlat:''' Nincs.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Pontozás===
*'''ZH-n''':
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.
*'''Vizsgán''':
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.

===Félévvégi jegy===
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 49 || 1
|-
|50 - 62 || 2
|-
|63 - 73 || 3
|-
|74 - 83 || 4
|-
|84 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]

==Segédanyagok==
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás)
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]
*[[Media:2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf | 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása]]
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf‎ | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf‎ | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]
*Egyéb hasznos anyagok
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']
* Gyakorlat anyagok AllinOne
** [https://docs.google.com/document/d/1L2j5s4PLag5k8LY0aCZNuR1wi3oRDoKNHFfwwWg28mQ/edit?usp=sharing 2014/15 tavasz összes gyakorlat egyben]

===Diasorok ===
====2014====
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | Allin 2014 első rész]]
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | Allin 2014 második rész]]
*[[Media:Halok_diak_2014_kijegyzetelve.pdf | A 2014-es diák tömören kijegyzetelve]]
{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}

====2013====
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor.

{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}
====2009====
{{Rejtett
|mutatott=2009-es diák
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf‎ | Bevezetés (2009.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf‎ | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf‎ | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf‎ | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf‎ | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf‎ | Internet protocol (2009.03.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf‎ | IP beállítások (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf‎ | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf‎ | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf‎ | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf‎ | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf‎ | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf‎ | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf‎ | Alkalmazások (2009.05.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]
}}

===Gyakorlatanyagok===
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf‎‎‎ | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf‎ | Gyakorlat 1]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 2]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 3]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)

===Ellenőrző kérdések===
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]

===Tesztek===
*2009
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]

*2008
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]

==ZH==
*Összefoglalók a ZH-ra (2005-ös, elavult, semmi köze a 2015-ös anyaghoz):
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]
*Előző évek ZH-i:
**2014-15 tavasz
***[[Media:Szghalok_ZH_2015tavasz_1.pdf | 1. turnus megoldás nélkül]]
***[[SZgHalok14152ZH| 2. turnus megoldás nélkül (csak elméleti kérdések, nem szó szerint)]]
**2010-11 tavasz
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf‎‎ |1. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf‎‎ |2. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf‎‎ |3. turnus megoldással]]

==Vizsga==
*[[Media:halok_peldavizsgafeladat_20140529.pdf | IP címes és tördeléses feladat kidolgozása]]
*[[Media:halok_ipcimfeladatok_20140529.pdf | IP címes feladattípusok kidolgozása (4 feladat)]]
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]
*Kikérdezők
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]

*Előző évek vizsgái:
**2014-15 tavaszi félév
***[[Media:Szghalok_vizsga_20150608.pdf | 2015.06.08]]
**2013-14 tavaszi félév
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.05.29.|2014.05.29.]]
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03.|2014.06.03.]]
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.|2014.06.10.]]
**2011-12 tavaszi félév
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]
**2010-11 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]
**2007-08 őszi félév
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]]
**2006-07 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]

==Kedvcsináló==
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication
** People Don't Need To See Pamela Anderson
** People Do Need To See Pamela Anderson
** People Desperately Need To See Pamela Anderson
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator
** Please Do Not Take Sales People's Advice
** People Don't Need To Study Protocol Analysis
* Most visszafelé!
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups
** All People Seem To Need Data Processing
*vagy:
** PruDeNT SPA

===Brigi===

A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.

Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)

Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.

===gerbazs===

A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.

Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.
 
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.
 
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.
 
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.

==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==

A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.

* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* MAC alapok, Ethernet
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)
* Hálózati alapelvek
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* Routing
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)
* Hálózatok összekapcsolása
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)
* IP
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)
* Szállítási protokollok
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)

=== Feladatsor ===
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx‎ | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.

===Ráépülő===
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.

===Választható tárgyak===
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fájl:Szghalok vizsga 20150608.pdf

2015-06-08T11:02:03Z

Bella Jakab: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Számítógép-hálózatok

2015-04-13T09:19:26Z

Bella Jakab: /* ZH */

{{Tantárgy
|nev=Számítógép-hálózatok
|targykod=VIHIA215
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/
|levlista=szghalok@sch.bme.hu
}}

'''Figyelem!''' A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!
==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.
*'''Kontakt órák'''
**'''Előadás:''' Minden héten 2X2.
**'''Gyakorlat:''' Nincs.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Pontozás===
*'''ZH-n''':
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.
*'''Vizsgán''':
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.

===Félévvégi jegy===
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 49 || 1
|-
|50 - 62 || 2
|-
|63 - 73 || 3
|-
|74 - 83 || 4
|-
|84 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]

==Segédanyagok==
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás)
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]
*[https://www.dropbox.com/s/nfb4iuagyv6xdyd/2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása]
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf‎ | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf‎ | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]
*Egyéb hasznos anyagok
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']

===Diasorok ===
====2014====
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | Allin 2014 első rész]]
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | Allin 2014 második rész]]
*[[Media:Halok_diak_2014_kijegyzetelve.pdf | A 2014-es diák tömören kijegyzetelve]]
{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}

====2013====
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor.

{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}
====2009====
{{Rejtett
|mutatott=2009-es diák
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf‎ | Bevezetés (2009.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf‎ | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf‎ | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf‎ | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf‎ | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf‎ | Internet protocol (2009.03.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf‎ | IP beállítások (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf‎ | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf‎ | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf‎ | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf‎ | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf‎ | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf‎ | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf‎ | Alkalmazások (2009.05.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]
}}

===Gyakorlatanyagok===
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf‎‎‎ | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf‎ | Gyakorlat 1]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 2]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 3]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)

===Ellenőrző kérdések===
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]

===Tesztek===
*2009
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]

*2008
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]

==ZH==
*Összefoglalók a ZH-ra:
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]
*Előző évek ZH-i:
**2014-15 tavasz
***[[Media:Szghalok_ZH_2015tavasz_1.pdf | 1. turnus megoldás nélkül]]
**2010-11 tavasz
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf‎‎ |1. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf‎‎ |2. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf‎‎ |3. turnus megoldással]]

==Vizsga==
*[[Media:halok_peldavizsgafeladat_20140529.pdf | IP címes és tördeléses feladat kidolgozása]]
*[[Media:halok_ipcimfeladatok_20140529.pdf | IP címes feladattípusok kidolgozása (4 feladat)]]
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]
*Kikérdezők
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]

*Előző évek vizsgái:
**2013-14 tavaszi félév
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.05.29.|2014.05.29.]]
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03.|2014.06.03.]]
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.|2014.06.10.]]
**2011-12 tavaszi félév
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]
**2010-11 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]
**2007-08 őszi félév
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]]
**2006-07 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]

==Kedvcsináló==
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication
** People Don't Need To See Pamela Anderson
** People Do Need To See Pamela Anderson
** People Desperately Need To See Pamela Anderson
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator
** Please Do Not Take Sales People's Advice
** People Don't Need To Study Protocol Analysis
* Most visszafelé!
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups
** All People Seem To Need Data Processing
*vagy:
** PruDeNT SPA

===Brigi===

A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.

Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)

Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.

===gerbazs===

A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.

Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.
 
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.
 
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.
 
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.

==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==

A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.

* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* MAC alapok, Ethernet
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)
* Hálózati alapelvek
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* Routing
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)
* Hálózatok összekapcsolása
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)
* IP
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)
* Szállítási protokollok
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)

=== Feladatsor ===
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx‎ | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.

===Ráépülő===
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.

===Választható tárgyak===
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fájl:Szghalok ZH 2015tavasz 1.pdf

2015-04-13T09:17:59Z

Bella Jakab: MsUpload

MsUpload