VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Rendszeroptimalizálás

2019-05-17T22:33:52Z

Bayarsaikhan Khongor:

A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Rendszeroptimalizálás
| tárgykód = VISZMA02
| régitárgykód = VISZM117
| szak = InfoMsc
| kredit = 4
| félév = tavasz
| kereszt = vizsgakurzus
| tanszék = CS
| jelenlét = nincs, de ajánlott
| minmunka = ZH + szóbeli vizsga
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = szóbeli
| levlista = sysopt{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZM117/
| tárgyhonlap = http://cs.bme.hu/rendszeropt/
}}

== Követelmények ==
=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei: Az aláírás megszerzésének feltétele a zárthelyi elfogadható (legalább elégséges szintű) megoldása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A zárthelyihez a TVSZ előírásai szerint mind a szorgalmi, mind a pótlási időszakban 1-1 pótlási lehetőség áll rendelkezésre.
===A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga''': szóbeli.
*Előfeltétele: az aláírás megléte.

==Anyagrészek==

'''Elméleti anyagrészek''' (zh-ra és vizsgára is tudni kell mindet):
* lineáris programozás -- Szeszlér Dávid
* matroidelmélet -- Recski András
* közelítő és ütemezési algoritmusok -- Wiener Gábor
'''Esettanulmányok''' (zh-ra nem kell; vizsgán ha az esettanulmány tételt húzod, egyet kell választani közülük, de mellette az elméletbe is belekérdezhetnek):
* megbízható hálózatok tervezése -- Wiener Gábor
* nagybonyolultságú hálózatok huzalozása -- Szeszlér Dávid
* hálózatelméleti alkalmazások -- Recski András
* statikai alkalmazások -- Recski András

==Segédanyagok==
===Előkövetelmény===
* [[Bevezetés_a_számításelméletbe_I.| BSZ1-ből]] van [http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/ Fleiner jegyzet], nagyon jó kis összefoglaló, érdemes átolvasni

* BSz-ből és Algel-ből szükséges fogalmak listája, amire szeretnek rákérdezni:
** test, gyűrű, csoport, félcsoport
** ponthalmaz, párosítás, feszítőfa, feszítő, Tutte tétel, Gallai tétel
** Gráfok színezése, síkba rajzolhatóság, gráf izomorfia
** magyar módszer, Vízing tétel, Hall feltétel
** NP teljes, NP-beli, NP nehéz, P-beli, coNP
** Algoritmusok bonyolultsága. NP-beli problémák mely speciális eseteire van P-beli megoldások

===Könyv===
* [http://www.typotex.hu/book/i_0020.htm Jordán Tibor, Recski András, Szeszlér Dávid: Rendszeroptimalizálás]. Érdemes törzsvásárlói kártyát igényelni a Typotextől. Csak egy email címet kérnek, amit utána telespamelnek, de cserébe 20% kedvezményt adnak. Évente 3-4 alkalommal akcióznak, olyankor féláron vehetők meg a könyvek.
* A könyvből néhány anyagrész hiányzik, vagy nincs kifejtve:
** [[Rendszeroptimalizálás - r x r-es részmátrix nemszinguláris|Rangnyi sok lineárisan független sor és oszlop metszete]]
** [[RopiTetel13|Algoritmus az MPPk matroid partíciós problémára]]
** [[RopiTetel14|Matroid orákulumok kapcsolata]]
** [[RopiTetel17|Részösszeg probléma]]
* Matematikus hallgatók kézzel írt [http://mat02.math.bme.hu/9felev/ órai jegyzetei]
===Hallgatói jegyzet===
* [[Média:Ropi_Matroid_20101.zip|Matroidok jegyzet]]
* [[Média:Ropi_LinProg_20101.ZIP|Lineáris programozás jegyzet]]
* [[Média:Ropi_Approx_Utemezes_20101.zip|Approx és ütemezés jegyzet]]
* [[Média:Ropi-jegyzet-kombopt-matekosok.pdf|reopt-jegyzet-kombopt-matekosok.pdf]]
* [[Média:Ropi_LinProg_2015.pdf|Lineáris programozás jegyzet 2015]]
* [https://drive.google.com/drive/folders/1svHiXDac0EoaHqt88_r83_D8Z2bwf-HT?usp=sharing Ropi Jegyzet ZH-ig 2019]
====2012 tavaszi félév jegyzetből készített PDF-ek:====
* [[Média:Ropi_LinProg_2012.pdf|Lineáris programozás]]
* [[Média:Ropi_Matroid_2012.pdf|Matroidelmélet]]
* [[Média:Ropi_Kozelito_2012.pdf|Közelítő és ütemező algoritmusok]]
* [[Média:Ropi_Megbizhato_2012.pdf|Megbízható hálózatok tervezése]]
* [[Média:Ropi_Nagybonyolultsagu_2012.pdf|Nagybonyolultságú hálózatok huzalozása]]
* [[Média:Ropi_Halozat_2012.pdf|Hálózatelméleti alkalmazása]]
* [[Média:Ropi_Statikai_2012.pdf|Statikai alkalmazások]]

==Zárthelyi==
*2015/2016
**tavaszi félév
***[[Media: Ropi_ZH_20160419_megoldassal.pdf | 2016.04.19 ZH - megoldással]]
***[[Media: Ropi_PZH_20160428.pdf | 2016.04.28 PZH]]
***[[Media: Rendszeropt potpotzh 2016tavasz.pdf | 2016.05.24 PPZH]]

*2014/2015
**tavaszi félév
***[[Media: Ropi_ZH_20150414_megoldassal.pdf | 2015.04.14 ZH - megoldással]]
***[[Media: Ropi_PZH_20150428.pdf | 2015.04.28 PZH]]
***[[Media: Ropi_PPZH_20150520.jpg | 2015.05.20 PPZH]]

*2006/2007
**őszi félév
***[[RopiZH061209| 2006.12.09 ZH]]

*2005/2006
**őszi félév
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2005.pdf 2005.11.23 ZH - megoldással]
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2005.pdf 2005.12.20 PótZH]

*2004/2005
**őszi félév
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2004.pdf 2004.11.24 ZH - megoldással]
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2004.pdf 2004.12.20 PótZH]

*2003/2004
**őszi félév
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2003.pdf 2003.11.14 ZH - megoldással]
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2003.pdf 2003.12.19 PótZH]

*2002/2003
**őszi félév
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2002.pdf 2002.11.11 ZH - megoldással]
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2002.pdf 2002.12.16 PótZH]

*Zh és pótZH gyűjtemény 2002-től 2014-ig egy PDF-ben: (a sima ZH-k megoldással szerepelnek)
**[[Media:Ropi_zh_2014_osszes.pdf | ZH_pakk]]

===ZH túlélőcsomag===
Felelősséget nem vállalok érte, de kb. ez az összefoglaló mentett meg a tárgyból. Gondoltam feltöltöm, hátha másnak is segít. :)

* [[Media:Ropi_kidolg_2013_zh-tulelo018.jpg | Kézzel írt túlélőpakk a legfontosabb dolgokkal (1. oldal)]]
* [[Media:Ropi_kidolg_2013_zh-tulelo019.jpg | Kézzel írt túlélőpakk a legfontosabb dolgokkal (2. oldal)]]

A 2. oldalon hibás az uniform matroidokra vonatkozó sor.

Helyesen:

Un,n, Un,n-1, Un,1, Un,0 grafikus.

Un,0-t reprezentálja például az a gráf, ahol egy pont van és az összes n él hurokél.

''Egy másik túlélőcsomag''. A legtöbb algoritmust/fogalmat próbáltam minél "konyhanyelvűbben" írni.

https://docs.google.com/document/d/1lMrz5-IYhD-n_JiRiMLAJgYojdMNLzpcRVQKoU8H-Zc/pub

==Tételkidolgozás vizsgára==
* [[RopiVizsga|Vizsga infók]]

* [[Media:Ropi_kidolgozas_2009.pdf | 2009 (Vigovszky Dániel)]]
* [[Media:Ropi_kidolgozas_2010.docx | 2010]]
* [[Media:Ropi_kidolgozas_2011.docx | 2011]]
* [[Media:Ropi_kidolgozas_2012_v1.docx | 2012 egyik verzió]]
* [[Media:Ropi_kidolgozas_2012_v2.docx | 2012 másik verzió (kicsit más)]]
* [[:File:Ropi_kidolgozas_2017_v3.docx | 2017 újradolgozás 2012_v2 alapján (Bálint Ádám) ]]
* [[Media:tételek.docx | 2018 vizsga kidolgozás (Gróf Attila)]]

* Lineáris programozás: [[RopiTetel1|1]], [[RopiTetel2|2]], [[RopiTetel3|3]], [[RopiTetel4|4]], [[RopiTetel5|5]], [[RopiTetel6|6]], [[RopiTetel7|7]]
* Matroidok: [[RopiTetel8|8]], [[RopiTetel9|9]], [[RopiTetel10|10]], [[RopiTetel11|11]], [[RopiTetel12|12]], [[RopiTetel13|13]], [[RopiTetel14|14]], [[RendszerOptimalizalasMMPMPP|MMP és MPP]]
* Közelítő és ütemezési algoritmusok: [[RopiTetel15|15]], [[RopiTetel16|16]], [[RopiTetel17|17]], [[RopiTetel18|18]], [[RopiTetel19|19]]
* Esettanulmányok
** Megbízható hálózatok tervezése: [[RendszerOptimalizalasMegbizhatoHalozatokTervezese|kidolgozás LaTeX-ben]]
** Nagybonyolultságú hálózatok huzalozása: [[RopiTetel23|23]], [[RopiTetel24|24]], [[RopiTetel25|25]]
** Statikai alkalmazások: [[RopiTetel29|29]], [[RopiTetel30|30]]
** '''Nincs linkelve, csak ezért ide rakom:''' [[Rendszeroptimalizálás, 21. tétel]]

[[Rendszeroptimalizálás kedvcsináló]]
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Rendszeroptimalizálás

2019-05-17T22:26:50Z

Bayarsaikhan Khongor:

A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Rendszeroptimalizálás
| tárgykód = VISZMA02
| régitárgykód = VISZM117
| szak = InfoMsc
| kredit = 4
| félév = tavasz
| kereszt = vizsgakurzus
| tanszék = CS
| jelenlét = nincs, de ajánlott
| minmunka = ZH + szóbeli vizsga
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = szóbeli
| levlista = sysopt{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZM117/
| tárgyhonlap = http://cs.bme.hu/rendszeropt/
}}

== Követelmények ==
=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei: Az aláírás megszerzésének feltétele a zárthelyi elfogadható (legalább elégséges szintű) megoldása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A zárthelyihez a TVSZ előírásai szerint mind a szorgalmi, mind a pótlási időszakban 1-1 pótlási lehetőség áll rendelkezésre.
===A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga''': szóbeli.
*Előfeltétele: az aláírás megléte.

==Anyagrészek==

'''Elméleti anyagrészek''' (zh-ra és vizsgára is tudni kell mindet):
* lineáris programozás -- Szeszlér Dávid
* matroidelmélet -- Recski András
* közelítő és ütemezési algoritmusok -- Wiener Gábor
'''Esettanulmányok''' (zh-ra nem kell; vizsgán ha az esettanulmány tételt húzod, egyet kell választani közülük, de mellette az elméletbe is belekérdezhetnek):
* megbízható hálózatok tervezése -- Wiener Gábor
* nagybonyolultságú hálózatok huzalozása -- Szeszlér Dávid
* hálózatelméleti alkalmazások -- Recski András
* statikai alkalmazások -- Recski András

==Segédanyagok==
===Előkövetelmény===
* [[Bevezetés_a_számításelméletbe_I.| BSZ1-ből]] van [http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/ Fleiner jegyzet], nagyon jó kis összefoglaló, érdemes átolvasni

* BSz-ből és Algel-ből szükséges fogalmak listája, amire szeretnek rákérdezni:
** test, gyűrű, csoport, félcsoport
** ponthalmaz, párosítás, feszítőfa, feszítő, Tutte tétel, Gallai tétel
** Gráfok színezése, síkba rajzolhatóság, gráf izomorfia
** magyar módszer, Vízing tétel, Hall feltétel
** NP teljes, NP-beli, NP nehéz, P-beli, coNP
** Algoritmusok bonyolultsága. NP-beli problémák mely speciális eseteire van P-beli megoldások

===Könyv===
* [http://www.typotex.hu/book/i_0020.htm Jordán Tibor, Recski András, Szeszlér Dávid: Rendszeroptimalizálás]. Érdemes törzsvásárlói kártyát igényelni a Typotextől. Csak egy email címet kérnek, amit utána telespamelnek, de cserébe 20% kedvezményt adnak. Évente 3-4 alkalommal akcióznak, olyankor féláron vehetők meg a könyvek.
* A könyvből néhány anyagrész hiányzik, vagy nincs kifejtve:
** [[Rendszeroptimalizálás - r x r-es részmátrix nemszinguláris|Rangnyi sok lineárisan független sor és oszlop metszete]]
** [[RopiTetel13|Algoritmus az MPPk matroid partíciós problémára]]
** [[RopiTetel14|Matroid orákulumok kapcsolata]]
** [[RopiTetel17|Részösszeg probléma]]
* Matematikus hallgatók kézzel írt [http://mat02.math.bme.hu/9felev/ órai jegyzetei]
===Hallgatói jegyzet===
* [[Média:Ropi_Matroid_20101.zip|Matroidok jegyzet]]
* [[Média:Ropi_LinProg_20101.ZIP|Lineáris programozás jegyzet]]
* [[Média:Ropi_Approx_Utemezes_20101.zip|Approx és ütemezés jegyzet]]
* [[Média:Ropi-jegyzet-kombopt-matekosok.pdf|reopt-jegyzet-kombopt-matekosok.pdf]]
* [[Média:Ropi_LinProg_2015.pdf|Lineáris programozás jegyzet 2015]]
* [https://1drv.ms/f/s!AkDcNr7eZ9kcgZh0Qy5Z36Q_xSosNw Ropi Jegyzet ZH-ig 2019]
====2012 tavaszi félév jegyzetből készített PDF-ek:====
* [[Média:Ropi_LinProg_2012.pdf|Lineáris programozás]]
* [[Média:Ropi_Matroid_2012.pdf|Matroidelmélet]]
* [[Média:Ropi_Kozelito_2012.pdf|Közelítő és ütemező algoritmusok]]
* [[Média:Ropi_Megbizhato_2012.pdf|Megbízható hálózatok tervezése]]
* [[Média:Ropi_Nagybonyolultsagu_2012.pdf|Nagybonyolultságú hálózatok huzalozása]]
* [[Média:Ropi_Halozat_2012.pdf|Hálózatelméleti alkalmazása]]
* [[Média:Ropi_Statikai_2012.pdf|Statikai alkalmazások]]

==Zárthelyi==
*2015/2016
**tavaszi félév
***[[Media: Ropi_ZH_20160419_megoldassal.pdf | 2016.04.19 ZH - megoldással]]
***[[Media: Ropi_PZH_20160428.pdf | 2016.04.28 PZH]]
***[[Media: Rendszeropt potpotzh 2016tavasz.pdf | 2016.05.24 PPZH]]

*2014/2015
**tavaszi félév
***[[Media: Ropi_ZH_20150414_megoldassal.pdf | 2015.04.14 ZH - megoldással]]
***[[Media: Ropi_PZH_20150428.pdf | 2015.04.28 PZH]]
***[[Media: Ropi_PPZH_20150520.jpg | 2015.05.20 PPZH]]

*2006/2007
**őszi félév
***[[RopiZH061209| 2006.12.09 ZH]]

*2005/2006
**őszi félév
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2005.pdf 2005.11.23 ZH - megoldással]
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2005.pdf 2005.12.20 PótZH]

*2004/2005
**őszi félév
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2004.pdf 2004.11.24 ZH - megoldással]
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2004.pdf 2004.12.20 PótZH]

*2003/2004
**őszi félév
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2003.pdf 2003.11.14 ZH - megoldással]
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2003.pdf 2003.12.19 PótZH]

*2002/2003
**őszi félév
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2002.pdf 2002.11.11 ZH - megoldással]
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2002.pdf 2002.12.16 PótZH]

*Zh és pótZH gyűjtemény 2002-től 2014-ig egy PDF-ben: (a sima ZH-k megoldással szerepelnek)
**[[Media:Ropi_zh_2014_osszes.pdf | ZH_pakk]]

===ZH túlélőcsomag===
Felelősséget nem vállalok érte, de kb. ez az összefoglaló mentett meg a tárgyból. Gondoltam feltöltöm, hátha másnak is segít. :)

* [[Media:Ropi_kidolg_2013_zh-tulelo018.jpg | Kézzel írt túlélőpakk a legfontosabb dolgokkal (1. oldal)]]
* [[Media:Ropi_kidolg_2013_zh-tulelo019.jpg | Kézzel írt túlélőpakk a legfontosabb dolgokkal (2. oldal)]]

A 2. oldalon hibás az uniform matroidokra vonatkozó sor.

Helyesen:

Un,n, Un,n-1, Un,1, Un,0 grafikus.

Un,0-t reprezentálja például az a gráf, ahol egy pont van és az összes n él hurokél.

''Egy másik túlélőcsomag''. A legtöbb algoritmust/fogalmat próbáltam minél "konyhanyelvűbben" írni.

https://docs.google.com/document/d/1lMrz5-IYhD-n_JiRiMLAJgYojdMNLzpcRVQKoU8H-Zc/pub

==Tételkidolgozás vizsgára==
* [[RopiVizsga|Vizsga infók]]

* [[Media:Ropi_kidolgozas_2009.pdf | 2009 (Vigovszky Dániel)]]
* [[Media:Ropi_kidolgozas_2010.docx | 2010]]
* [[Media:Ropi_kidolgozas_2011.docx | 2011]]
* [[Media:Ropi_kidolgozas_2012_v1.docx | 2012 egyik verzió]]
* [[Media:Ropi_kidolgozas_2012_v2.docx | 2012 másik verzió (kicsit más)]]
* [[:File:Ropi_kidolgozas_2017_v3.docx | 2017 újradolgozás 2012_v2 alapján (Bálint Ádám) ]]
* [[Media:tételek.docx | 2018 vizsga kidolgozás (Gróf Attila)]]

* Lineáris programozás: [[RopiTetel1|1]], [[RopiTetel2|2]], [[RopiTetel3|3]], [[RopiTetel4|4]], [[RopiTetel5|5]], [[RopiTetel6|6]], [[RopiTetel7|7]]
* Matroidok: [[RopiTetel8|8]], [[RopiTetel9|9]], [[RopiTetel10|10]], [[RopiTetel11|11]], [[RopiTetel12|12]], [[RopiTetel13|13]], [[RopiTetel14|14]], [[RendszerOptimalizalasMMPMPP|MMP és MPP]]
* Közelítő és ütemezési algoritmusok: [[RopiTetel15|15]], [[RopiTetel16|16]], [[RopiTetel17|17]], [[RopiTetel18|18]], [[RopiTetel19|19]]
* Esettanulmányok
** Megbízható hálózatok tervezése: [[RendszerOptimalizalasMegbizhatoHalozatokTervezese|kidolgozás LaTeX-ben]]
** Nagybonyolultságú hálózatok huzalozása: [[RopiTetel23|23]], [[RopiTetel24|24]], [[RopiTetel25|25]]
** Statikai alkalmazások: [[RopiTetel29|29]], [[RopiTetel30|30]]
** '''Nincs linkelve, csak ezért ide rakom:''' [[Rendszeroptimalizálás, 21. tétel]]

[[Rendszeroptimalizálás kedvcsináló]]
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Rendszeroptimalizálás

2019-04-16T18:17:44Z

Bayarsaikhan Khongor: /* Hallgatói jegyzet */

A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Rendszeroptimalizálás
| tárgykód = VISZMA02
| régitárgykód = VISZM117
| szak = InfoMsc
| kredit = 4
| félév = tavasz
| kereszt = vizsgakurzus
| tanszék = CS
| jelenlét = nincs, de ajánlott
| minmunka = ZH + szóbeli vizsga
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = szóbeli
| levlista = sysopt{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZM117/
| tárgyhonlap = http://cs.bme.hu/rendszeropt/
}}

== Követelmények ==
=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei: Az aláírás megszerzésének feltétele a zárthelyi elfogadható (legalább elégséges szintű) megoldása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A zárthelyihez a TVSZ előírásai szerint mind a szorgalmi, mind a pótlási időszakban 1-1 pótlási lehetőség áll rendelkezésre.
===A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga''': szóbeli.
*Előfeltétele: az aláírás megléte.

==Anyagrészek==

'''Elméleti anyagrészek''' (zh-ra és vizsgára is tudni kell mindet):
* lineáris programozás -- Szeszlér Dávid
* matroidelmélet -- Recski András
* közelítő és ütemezési algoritmusok -- Wiener Gábor
'''Esettanulmányok''' (zh-ra nem kell; vizsgán ha az esettanulmány tételt húzod, egyet kell választani közülük, de mellette az elméletbe is belekérdezhetnek):
* megbízható hálózatok tervezése -- Wiener Gábor
* nagybonyolultságú hálózatok huzalozása -- Szeszlér Dávid
* hálózatelméleti alkalmazások -- Recski András
* statikai alkalmazások -- Recski András

==Segédanyagok==
===Előkövetelmény===
* [[Bevezetés_a_számításelméletbe_I.| BSZ1-ből]] van [http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/ Fleiner jegyzet], nagyon jó kis összefoglaló, érdemes átolvasni

* BSz-ből és Algel-ből szükséges fogalmak listája, amire szeretnek rákérdezni:
** test, gyűrű, csoport, félcsoport
** ponthalmaz, párosítás, feszítőfa, feszítő, Tutte tétel, Gallai tétel
** Gráfok színezése, síkba rajzolhatóság, gráf izomorfia
** magyar módszer, Vízing tétel, Hall feltétel
** NP teljes, NP-beli, NP nehéz, P-beli, coNP
** Algoritmusok bonyolultsága. NP-beli problémák mely speciális eseteire van P-beli megoldások

===Könyv===
* [http://www.typotex.hu/book/i_0020.htm Jordán Tibor, Recski András, Szeszlér Dávid: Rendszeroptimalizálás]. Érdemes törzsvásárlói kártyát igényelni a Typotextől. Csak egy email címet kérnek, amit utána telespamelnek, de cserébe 20% kedvezményt adnak. Évente 3-4 alkalommal akcióznak, olyankor féláron vehetők meg a könyvek.
* A könyvből néhány anyagrész hiányzik, vagy nincs kifejtve:
** [[Rendszeroptimalizálás - r x r-es részmátrix nemszinguláris|Rangnyi sok lineárisan független sor és oszlop metszete]]
** [[RopiTetel13|Algoritmus az MPPk matroid partíciós problémára]]
** [[RopiTetel14|Matroid orákulumok kapcsolata]]
** [[RopiTetel17|Részösszeg probléma]]
* Matematikus hallgatók kézzel írt [http://mat02.math.bme.hu/9felev/ órai jegyzetei]
===Hallgatói jegyzet===
* [[Média:Ropi_Matroid_20101.zip|Matroidok jegyzet]]
* [[Média:Ropi_LinProg_20101.ZIP|Lineáris programozás jegyzet]]
* [[Média:Ropi_Approx_Utemezes_20101.zip|Approx és ütemezés jegyzet]]
* [[Média:Ropi-jegyzet-kombopt-matekosok.pdf|reopt-jegyzet-kombopt-matekosok.pdf]]
* [[Média:Ropi_LinProg_2015.pdf|Lineáris programozás jegyzet 2015]]
* [https://1drv.ms/f/s!AkDcNr7eZ9kcgY4XJcFfTtOdCzOpZQ Ropi Jegyzet ZH-ig 2019]
====2012 tavaszi félév jegyzetből készített PDF-ek:====
* [[Média:Ropi_LinProg_2012.pdf|Lineáris programozás]]
* [[Média:Ropi_Matroid_2012.pdf|Matroidelmélet]]
* [[Média:Ropi_Kozelito_2012.pdf|Közelítő és ütemező algoritmusok]]
* [[Média:Ropi_Megbizhato_2012.pdf|Megbízható hálózatok tervezése]]
* [[Média:Ropi_Nagybonyolultsagu_2012.pdf|Nagybonyolultságú hálózatok huzalozása]]
* [[Média:Ropi_Halozat_2012.pdf|Hálózatelméleti alkalmazása]]
* [[Média:Ropi_Statikai_2012.pdf|Statikai alkalmazások]]

==Zárthelyi==
*2015/2016
**tavaszi félév
***[[Media: Ropi_ZH_20160419_megoldassal.pdf | 2016.04.19 ZH - megoldással]]
***[[Media: Ropi_PZH_20160428.pdf | 2016.04.28 PZH]]
***[[Media: Rendszeropt potpotzh 2016tavasz.pdf | 2016.05.24 PPZH]]

*2014/2015
**tavaszi félév
***[[Media: Ropi_ZH_20150414_megoldassal.pdf | 2015.04.14 ZH - megoldással]]
***[[Media: Ropi_PZH_20150428.pdf | 2015.04.28 PZH]]
***[[Media: Ropi_PPZH_20150520.jpg | 2015.05.20 PPZH]]

*2006/2007
**őszi félév
***[[RopiZH061209| 2006.12.09 ZH]]

*2005/2006
**őszi félév
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2005.pdf 2005.11.23 ZH - megoldással]
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2005.pdf 2005.12.20 PótZH]

*2004/2005
**őszi félév
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2004.pdf 2004.11.24 ZH - megoldással]
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2004.pdf 2004.12.20 PótZH]

*2003/2004
**őszi félév
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2003.pdf 2003.11.14 ZH - megoldással]
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2003.pdf 2003.12.19 PótZH]

*2002/2003
**őszi félév
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2002.pdf 2002.11.11 ZH - megoldással]
***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2002.pdf 2002.12.16 PótZH]

*Zh és pótZH gyűjtemény 2002-től 2014-ig egy PDF-ben: (a sima ZH-k megoldással szerepelnek)
**[[Media:Ropi_zh_2014_osszes.pdf | ZH_pakk]]

===ZH túlélőcsomag===
Felelősséget nem vállalok érte, de kb. ez az összefoglaló mentett meg a tárgyból. Gondoltam feltöltöm, hátha másnak is segít. :)

* [[Media:Ropi_kidolg_2013_zh-tulelo018.jpg | Kézzel írt túlélőpakk a legfontosabb dolgokkal (1. oldal)]]
* [[Media:Ropi_kidolg_2013_zh-tulelo019.jpg | Kézzel írt túlélőpakk a legfontosabb dolgokkal (2. oldal)]]

A 2. oldalon hibás az uniform matroidokra vonatkozó sor.

Helyesen:

Un,n, Un,n-1, Un,1, Un,0 grafikus.

Un,0-t reprezentálja például az a gráf, ahol egy pont van és az összes n él hurokél.

''Egy másik túlélőcsomag''. A legtöbb algoritmust/fogalmat próbáltam minél "konyhanyelvűbben" írni.

https://docs.google.com/document/d/1lMrz5-IYhD-n_JiRiMLAJgYojdMNLzpcRVQKoU8H-Zc/pub

==Tételkidolgozás vizsgára==
* [[RopiVizsga|Vizsga infók]]

* [[Media:Ropi_kidolgozas_2009.pdf | 2009 (Vigovszky Dániel)]]
* [[Media:Ropi_kidolgozas_2010.docx | 2010]]
* [[Media:Ropi_kidolgozas_2011.docx | 2011]]
* [[Media:Ropi_kidolgozas_2012_v1.docx | 2012 egyik verzió]]
* [[Media:Ropi_kidolgozas_2012_v2.docx | 2012 másik verzió (kicsit más)]]
* [[:File:Ropi_kidolgozas_2017_v3.docx | 2017 újradolgozás 2012_v2 alapján (Bálint Ádám) ]]
* [[Media:tételek.docx | 2018 vizsga kidolgozás (Gróf Attila)]]

* Lineáris programozás: [[RopiTetel1|1]], [[RopiTetel2|2]], [[RopiTetel3|3]], [[RopiTetel4|4]], [[RopiTetel5|5]], [[RopiTetel6|6]], [[RopiTetel7|7]]
* Matroidok: [[RopiTetel8|8]], [[RopiTetel9|9]], [[RopiTetel10|10]], [[RopiTetel11|11]], [[RopiTetel12|12]], [[RopiTetel13|13]], [[RopiTetel14|14]], [[RendszerOptimalizalasMMPMPP|MMP és MPP]]
* Közelítő és ütemezési algoritmusok: [[RopiTetel15|15]], [[RopiTetel16|16]], [[RopiTetel17|17]], [[RopiTetel18|18]], [[RopiTetel19|19]]
* Esettanulmányok
** Megbízható hálózatok tervezése: [[RendszerOptimalizalasMegbizhatoHalozatokTervezese|kidolgozás LaTeX-ben]]
** Nagybonyolultságú hálózatok huzalozása: [[RopiTetel23|23]], [[RopiTetel24|24]], [[RopiTetel25|25]]
** Statikai alkalmazások: [[RopiTetel29|29]], [[RopiTetel30|30]]
** '''Nincs linkelve, csak ezért ide rakom:''' [[Rendszeroptimalizálás, 21. tétel]]

[[Rendszeroptimalizálás kedvcsináló]]
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2009.05.28.

2016-06-13T21:01:42Z

Bayarsaikhan Khongor: /* Mi legyen Q és T, hogy a lehető legtágabb lehetőségekre legyen igaz? */

===OO Vizsga 2009-05-28===

__TOC__

====Meg volt adva egy A osztály, melynek volt 1 private, 1 public, 1 static és 1 transient tagváltozója. Mellette egy kódrészlet, ahol egy A objektum létre van hozva, bevannak állítgatva a változói, majd le van szerializálva. Ezután még egy létre van hozva, bellítgatva és szerializálva. Végül a streamből be van olvasva egy A, és a kérdés, hogy mik lesznek a változóinak az értékei. (4 pont)====

* A private és a public arra áll vissza ami az első serializalt példánynál volt, a tranzient az null lesz, a static meg annak az érteket veszi fel amit masodik peldanynal allitottunk be. (ez utóbbi nem a szerializálás miatt ugyebár, de akkor is az lesz, mert osztályszintű a static, és A az A a beolvasásnál is, tehát valójában nem deserializálva lett hanem inicializálva) [[PZs]]

====Booleant szeretnénk betenni OO adatbázisba. createRoot("bool",XXX). XXX helyére mit írhatunk====

* '''boolean értéket'''
* Persistence aware objektumot, melynek van booleant visszaadó fv-je
* Persistence ready objektumot, melynek van boolean tagváltozója
* Előző 3-at
* Mást: ............

* Hat ha ez itt most a nagybetus Boolean, akkor csomgolot kell letrehozni, tehat "new Boolean(b)"-t peldaul, ahol b lehet true/false v. "true"/"false" is.
* Mehet sima boolean, mert az autoboxing miatt Boolean lesz belőle. Feltéve, hogy nem a fos 1.3-as verziót kérik vissza... [[CsL]]

====Meg volt adva egy Line osztály és 4 fv: create(m,b),getM(),getB(),y(x). Az y metódus a paraméterként kapott x koordinátához tartozó y koordinátát számolja ki az egyenes egyenletéből. Mennyi a LCOM? Mennyi a P és Q?====

''(A X B = A metszet B)''

Acreate(m,b) = {m,b} 
AgetM() = {m} 
AgetB() = {b} 
Ay(x) = {m,b} 

Acreate(m,b) X AgetM() = {m} 
Acreate(m,b) X AgetB() = {b} 
Acreate(m,b) X Ay(x) = {m,b} 
AgetM() X AgetB() = {} 
AgetM() X Ay(x) = {m} 
AgetB() X Ay(x) = {b} 

P = 1 (AgetM() X AgetB()) Q=5 (tobbi) 
LCOM = P - Q = 1 - 5 // *signum(x), ha negatív az eredmény, akkor 0 a megoldás!!! 
LCOM = 0

====Acceptor-Connector milyen problémán alapszik? Hogyan lehet megoldani?====

* Probléma: összefonódik akapcsolódó és a kommunikációs szerep.
* Megoldás: a kapcsolódás és inicializálás különválasztása a szolgáltatás nyújtásától.

====Hibernate-ben az objektumoknak milyen állapotai a persistence contexthez képest?====

* tranziens
* perzisztens
* lecsatolt (detached)

====Ismert Visitor Combinatorokkal(Sequence, Choice, Try,Identity, Fail) if-then-else-t csinálni. Tehát ha v1 nem hal el, akkor v2, egyébként v3.====

* Choice(Sequence(V1, V2), V3) - Ha V1 exeptiont dob V2 nem fut le a Choice elkapja és lefut V3
(Ezzel már csak az a kérdésem maradt, hogy az nem baj, hogy a Sequence-nél nincsen throws VF ???, ha igen akkor kétségesnek tartom, hogy megoldható-e a feladat egyáltalán.)
-- [[SzSzilveszter]] - 2011.05.23.

====Fehérek játszanak feketék ellen. Mezőkön lépkednek, amin lehetnek aknák és sütik. A játékosok ütközhetnek aknával, sütivel, és egymással. Az ütközést Visitor patternnel kell megcsinálni. UML-t kell rajzolni ezekből, és metódusokat feltüntetni.====

[[Fájl:OotVizsga20090528_uml.jpg]]

====Holtponthoz vezet-e, ha B-t példányosítjuk? Miért?====

<pre>
class A {
synchronized void bar() {
System.out.println("Deadlocked");
}
}
class B {
private A a;
public B() {
a = new A();
}
void foo() {
synchronized(a) {
a.bar();
}
}
}
</pre>

Nem, a példányosítás során semmi szinkronizálandó dolog nem fut. De ha meghívjuk B foo() metódusát, akkor sem, mert ezek egymásba ágyazhatóak.

====RMI során átadható paraméterek osztályozása és a paraméterátadás módja (felsorolás + 1-1 rövid mondattal jellemzés)====

* [[OotElosztottRendszerek]]

====XSD-ben sorrendiséget és gyakoriságot befolyásoló attribútumok====

* Sorrendiséghez:
** all - tetszőleges sorrendben
** choice - a listából csak az egyik
** sequence - pontosan ugyanabban a sorrendben
* Gyakoriság:
** minOccurs maxOccurs attribútumok

====Mi legyen Q és T, hogy a lehető legtágabb lehetőségekre legyen igaz?====

<pre>
class MySet<E> {
MySet() {...}
void push(E e) {...}
E pop() {...}
public E moveAndTake(MySet<T> m1, MySet<Q> m2){
E last = null;
while (!m1.isEmpty()){
last = m1.pop();
m2.push(last);
}
last = pop();
return last;
}
}
</pre>

* T - ? extends E
* Q - ? super E

====Milyen plusz függvényei vannak a ListIterator-nak az Iterator-hoz képest?====

* previousIndex()
* nextIndex()
* hasPrevious()
* previous()
* add()
* set()

====Verziókezelők fajtáiról írjon pár mondatot====

* RCS (Revision Control System)
* CVS (Concurrent Versions System)
* SVN (Subversion)

-- [[FejesEndre|Endre]] - 2009.06.11.

-- [[KovacsAdam|Csádám]] - 2010.05.31.

[[Category:Infoszak]]

Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2009.05.28.

2016-06-13T21:00:56Z

Bayarsaikhan Khongor: /* Mi legyen Q és T, hogy a lehető legtágabb lehetőségekre legyen igaz? */

===OO Vizsga 2009-05-28===

__TOC__

====Meg volt adva egy A osztály, melynek volt 1 private, 1 public, 1 static és 1 transient tagváltozója. Mellette egy kódrészlet, ahol egy A objektum létre van hozva, bevannak állítgatva a változói, majd le van szerializálva. Ezután még egy létre van hozva, bellítgatva és szerializálva. Végül a streamből be van olvasva egy A, és a kérdés, hogy mik lesznek a változóinak az értékei. (4 pont)====

* A private és a public arra áll vissza ami az első serializalt példánynál volt, a tranzient az null lesz, a static meg annak az érteket veszi fel amit masodik peldanynal allitottunk be. (ez utóbbi nem a szerializálás miatt ugyebár, de akkor is az lesz, mert osztályszintű a static, és A az A a beolvasásnál is, tehát valójában nem deserializálva lett hanem inicializálva) [[PZs]]

====Booleant szeretnénk betenni OO adatbázisba. createRoot("bool",XXX). XXX helyére mit írhatunk====

* '''boolean értéket'''
* Persistence aware objektumot, melynek van booleant visszaadó fv-je
* Persistence ready objektumot, melynek van boolean tagváltozója
* Előző 3-at
* Mást: ............

* Hat ha ez itt most a nagybetus Boolean, akkor csomgolot kell letrehozni, tehat "new Boolean(b)"-t peldaul, ahol b lehet true/false v. "true"/"false" is.
* Mehet sima boolean, mert az autoboxing miatt Boolean lesz belőle. Feltéve, hogy nem a fos 1.3-as verziót kérik vissza... [[CsL]]

====Meg volt adva egy Line osztály és 4 fv: create(m,b),getM(),getB(),y(x). Az y metódus a paraméterként kapott x koordinátához tartozó y koordinátát számolja ki az egyenes egyenletéből. Mennyi a LCOM? Mennyi a P és Q?====

''(A X B = A metszet B)''

Acreate(m,b) = {m,b} 
AgetM() = {m} 
AgetB() = {b} 
Ay(x) = {m,b} 

Acreate(m,b) X AgetM() = {m} 
Acreate(m,b) X AgetB() = {b} 
Acreate(m,b) X Ay(x) = {m,b} 
AgetM() X AgetB() = {} 
AgetM() X Ay(x) = {m} 
AgetB() X Ay(x) = {b} 

P = 1 (AgetM() X AgetB()) Q=5 (tobbi) 
LCOM = P - Q = 1 - 5 // *signum(x), ha negatív az eredmény, akkor 0 a megoldás!!! 
LCOM = 0

====Acceptor-Connector milyen problémán alapszik? Hogyan lehet megoldani?====

* Probléma: összefonódik akapcsolódó és a kommunikációs szerep.
* Megoldás: a kapcsolódás és inicializálás különválasztása a szolgáltatás nyújtásától.

====Hibernate-ben az objektumoknak milyen állapotai a persistence contexthez képest?====

* tranziens
* perzisztens
* lecsatolt (detached)

====Ismert Visitor Combinatorokkal(Sequence, Choice, Try,Identity, Fail) if-then-else-t csinálni. Tehát ha v1 nem hal el, akkor v2, egyébként v3.====

* Choice(Sequence(V1, V2), V3) - Ha V1 exeptiont dob V2 nem fut le a Choice elkapja és lefut V3
(Ezzel már csak az a kérdésem maradt, hogy az nem baj, hogy a Sequence-nél nincsen throws VF ???, ha igen akkor kétségesnek tartom, hogy megoldható-e a feladat egyáltalán.)
-- [[SzSzilveszter]] - 2011.05.23.

====Fehérek játszanak feketék ellen. Mezőkön lépkednek, amin lehetnek aknák és sütik. A játékosok ütközhetnek aknával, sütivel, és egymással. Az ütközést Visitor patternnel kell megcsinálni. UML-t kell rajzolni ezekből, és metódusokat feltüntetni.====

[[Fájl:OotVizsga20090528_uml.jpg]]

====Holtponthoz vezet-e, ha B-t példányosítjuk? Miért?====

<pre>
class A {
synchronized void bar() {
System.out.println("Deadlocked");
}
}
class B {
private A a;
public B() {
a = new A();
}
void foo() {
synchronized(a) {
a.bar();
}
}
}
</pre>

Nem, a példányosítás során semmi szinkronizálandó dolog nem fut. De ha meghívjuk B foo() metódusát, akkor sem, mert ezek egymásba ágyazhatóak.

====RMI során átadható paraméterek osztályozása és a paraméterátadás módja (felsorolás + 1-1 rövid mondattal jellemzés)====

* [[OotElosztottRendszerek]]

====XSD-ben sorrendiséget és gyakoriságot befolyásoló attribútumok====

* Sorrendiséghez:
** all - tetszőleges sorrendben
** choice - a listából csak az egyik
** sequence - pontosan ugyanabban a sorrendben
* Gyakoriság:
** minOccurs maxOccurs attribútumok

====Mi legyen Q és T, hogy a lehető legtágabb lehetőségekre legyen igaz?====

<pre>
class MySet<E> {
MySet() {...}
void push(E e) {...}
E pop() {...}
public E moveAndTake(MySet<'''T'''> m1, MySet<'''Q'''> m2){
E last = null;
while (!m1.isEmpty()){
last = m1.pop();
m2.push(last);
}
last = pop();
return last;
}
}
</pre>

* T - ? extends E
* Q - ? super E

====Milyen plusz függvényei vannak a ListIterator-nak az Iterator-hoz képest?====

* previousIndex()
* nextIndex()
* hasPrevious()
* previous()
* add()
* set()

====Verziókezelők fajtáiról írjon pár mondatot====

* RCS (Revision Control System)
* CVS (Concurrent Versions System)
* SVN (Subversion)

-- [[FejesEndre|Endre]] - 2009.06.11.

-- [[KovacsAdam|Csádám]] - 2010.05.31.

[[Category:Infoszak]]

Mérés laboratórium 3 - 2. mérés ellenőrző kérdései

2015-12-16T00:54:09Z

Bayarsaikhan Khongor: /* 14. Mit jelent az, hogy a szem-ábra "nyitott"? */

{{Vissza|Mérés laboratórium 3.}}
__NOTOC__
==1. Hogyan értelmezik a dB-t?==
A méréstechnikában az erősítést a számértékével jellemzik, a híradástechnikában rendszerint egy logaritmikus skálát, a '''deciBel (dB)''' skálát használják. 
Feszültségerősítés esetén:

Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe)

Teljesítményerősítés meghatározásánál:

Ap [dB] = 10 log (Pki / Pbe)

==2. Egy erősítőt vizsgálunk. A bemenetre 0,5 Veff értékű, sávközépi frekvenciájú jelet adunk. A kimeneten 10 Veff értéket mérünk. Mekkora az erősítés dB-ben?==
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) = 20 log (10 / 0,5) = 20 * 1,3 = 26 dB

==3. A fenti erősítő esetében, változatlan bemenő jelszintet feltételezve, mekkora feszültséget fogunk mérni a kimeneten az erősitő -3dB-es felső határfrekvenciáján? És az erősitő -3dB-es alsó határfrekvenciáján?==

Igen ám, viszont nem gondoljátok, hogy ha -3dB az erősítés, akkor a kimeneti feszültség kisebb kell hogy legyen, mint a bemeneti?

a képlet helyesen:

20*log(A/0.5) = -3 , mert a feladat írja hogy a bemenet megegyezik az előző feladattal, és a kimenetre vagyunk kíváncsiak

így az eredmény: 0.708*0.5 ~= 0.354V (Gácsi)

''Mivel a felső és alsó határfrekvencián az erősítés mértéke azonos, így a kimeneti feszültség értéke is.''

==4. A 34401A típusú multiméter bementére egy 2 Vpp nagyságú, +1 V ofszet feszültségű, 600 Hz frekvenciájú szinuszjelet adunk. Milyen értéket fog mutatni a multiméter AC V üzemmódban (VAC kijelzés)? Milyen értéket fog mutatni a multiméter DC V üzemmódban (VDC kijelzés)?==
AC V: a multiméter a váltóáramú komponens effektív értékét méri, ez <math>\frac{1}{\sqrt{2}}</math> (1V a szinuszjel csúcsértéke, gyökkettő a szinusz alatti terület, ld. 220V) 
DC V: a multiméter csak az egyenáramú komponenst méri ebben a módban, így +1V az eredmény (ez egyenlő az ofszet feszültséggel, vagyis azzal, hogy mennyivel van eltolva a jel a 0-tól függőlegesen)

==5. Minek a mértékegysége a Baud?==
Jelváltási sebesség. A baud (ejtsd: bód) a telekommunikációban és az elektronika területén a „jelarány” mértéke, amely megmutatja, hogy egy adott átviteli media esetén hány modulált jelet továbbítottak 1 másodperc alatt.

==6. Milyen esetben egyezik meg a jelváltási sebesség az adatátviteli sebességgel?==
Ha olyan kódolást alkalmaznak, aminél 1 bithez pontosan egy jelváltás tartozik. (Abban az esetben, ha kiegészítő biteket, pl. a startbit, CRC is adatnak tekintjük.)

Ahhoz, hogy egy jel egy bitet kódoljon a következő kell: ha V a használt jelszintek száma, M a jelváltási sebbesség (Baud-ban), akkor D = M * log2(V) az adatátviteli sebesség. Tehát V=2 esetén, azaz bináris jelnél lesz a jelsebesség és az adatsebesség azonos.

==7. Milyen skálázásúak a Bode-diagram tengelyei?==
A vízszintes tengelyen a frekvencia logaritmikus skálázású. 
Íme egy Bode-diagram példaként: 
[[Fájl:meres3_bodediagram1.jpg]] 
És egy Matlab által generált üres diagram: 

[[Fájl:meres3_bodediagram2.jpg]] 

==8. Egy hálózat (pl. erősítő, szűrő, jelcsatorna-modell) átvitelét leíró függvény frekvenciafüggő része egyetlen pólust tartalmaz, zérusa nincs ( a = 1/(s-p1) ). Milyen a frekvenciafüggés jellege? (aluláteresztő, felüláteresztő, sáváteresztő, sávzáró)==
Alulátresztő (0Hz-nél vízszintesen indul a karakterisztika, majd a pólusnál -20dB/dekád meredekséggel csökkenni kezd).

==9. Tételezzük fel, hogy az átviteli függvény csak egyetlen pólust tartalmaz. Milyen meredekségű lesz az átvitel "levágása" a határfrekvencia felett?==
-20dB/dekád (ld. Szabályozás technika ea. 2005.10.21)

==10. Mekkora a B sávszélességű, zajmentes csatorna maximális adatátviteli sebessége, ha a jel V diszkrét szintből áll?==
Nyquist elmélete szerint: maximális adatátviteli sebesség = *2*B*log2(V) bit/s*.
A mérésnél majd V helyére 2, B helyére pedig a -3dB értéknek megfelelő határfrekvencia kerül.

==11. Egy aluláteresztő jellegű jelcsatorna felső határfrekvenciája 5 kHz. Az átviendő alapsávi jel 4 állapotú. Mekkora az elméleti csatornakapacitás?==
L = 4 
B = 5 
C = 2*B*log2L = 20 kbit/s

==12. Milyen komponensei vannak egy f1 frekvenciájú, szimmetrikus négyszögjel spektrumának? Milyen lefutású a spektrum "burkológörbéje"?==

Van egy DC(egyenáramú)komponense, egy alapharmonikusa illetve az alapharmonikus páratlan számú többszöröseinél felharmonikusai. Pl. 3 kHz-es négyszögjel esetén az alapharmonikus 3 kHz-nél látható, az első felharmonikus 9 kHz-nél.
A mérésben majd látni fogjuk hogy az aluláteresztő szűrő amit csatornaként használunk 3kHz-nél csak az alapharmonikust engedi át, így a négyszögjel a kimeneten szinte teljesen tiszta szinusz lesz.
A spektrum burkológörbéje sin(x)/x.

==13. Mire használják a szem-ábrát?==
A '''szem-ábrát''' (eye-diagram) a digitális jelek torzulásának, "elkenődésének" vizsgálatára használják az átviteltechnikában. 
A szem-ábra felvételénél az összes vizsgált kombinációhoz tartozó elemi jelet (bit-jelalakot) egymásra rajzolják az adatjel időzítő jeléhez szinkronizálva, és így jelenítik meg a képernyőn. ''Az így kapott ábra egy bitnyi része hasonlít egy emberi szemre, innen eredeztethető az elnevezés.'' 
A szem-ábrán a csatorna véges sávszélessége, frekvenciafüggő futási ideje által okozott alaktorzuláson kívül a csatorna saját zajának hatása is megjelenik. 

[[Fájl:meres3_szem1.jpg]] 

==14. Mit jelent az, hogy a szem-ábra "nyitott"?==
A "szem függőleges nyitottsága" az amplitúdó tartalékot jellemzi, a "szemnyílás
szélessége" pedig az időzítési tartalékot. 

[[Fájl:meres3_szem2.jpg]] 

Ha a soros porton túl nagy baud rate-tel küldjük a jelet a szem-ábra elkenődése azt jelenti hogy a jel nem lesz visszaállítható. (14400 baudnál például)

==15. Nevezzen meg 3 hasznos LabVIEW funkciót, amely segítséget nyújt a hibakeresésben (debuggolásban)!==

* Végrehajtás szemléltetése (izzólámpa ikon)
* A törött nyílra kattintva megtudhatjuk, hogy hol van szintaktikai hiba
* Jobb egérgombbal a vezetékre rakható probe (kijelzi a huzalon "áramló" adatot)
* Huzalozás adatainak folyamatos elmentése a végrehajtás során
* Belépés SubVI-be, Kilépés SubVI-ből, SubVI átlépése.

==16. Mi a különbseg a FOR és a WHILE ciklusok között LabVIEW-ban?==

A FOR ciklusnak van ciklusszámlálója (i, Iteration Terminal), a ciklusok számát pedig az N bemeneti változó (Count Terminal) értéke határozza meg. A ciklus 0-tól N-1-ig fut.

A WHILE ciklusnak van ciklusszámlálója (i, Iteration Terminal). Legalább egyszer lefut. A ciklusok számát a ciklusfeltétel (Conditional Terminal) szabja meg.

==17. Hogyan valósítana meg egy if-then-else jellegű struktúrát LabVIEW-ban?==

Egy olyan case struktúrával, aminek logikai kiválasztó bemenete van (2 case-es, logikai 0/1). Ezt a logikai kiválasztó jelet előállíthatja például egy komparátor.

-- [[VajnaMiklos|VMiklos]] - 2007.10.25.

-- [[VeresSzentkiralyiAndras|dnet]] - 2008.10.27.

-- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]] - 2010.12.01.

==bonusz:==
Ajánlom mindenki figyelmébe hogy nézze át erre a mérésre a feszültségosztást, mert van olyan labor ahol bemeneti feszültségből egy ellenállás hálózaton ki kell számolni mekkora feszültség esik valamelyik ellenálláson. Esetleg Ohm törvényt, ellenálláson disszipált teljesítményt is kérdeznek.

-- [[KleinZsuzsanna|Luzsan]] - 2009.11.23.

==18. Egy Thevevin-helyettesítőképben adott Ut, Rt, Rg. Mennyi Ug?==
Ut=(Ug*Rt)/(Rg+Rt)

==19. Egy fekete doboznál a következő frekvenciafüggő kimeneti értékeket mérjük Ug=1V gerjesztés mellett: U1(f=100Hz)=0.01V; U2(f=500Hz)=0.1V; U3(f=5kHz)=0.707V. Milyen típusú szűrőt valósít meg a rendszer és mekkora a határfrekvencia értéke? Ez milyen határfrekvencia? Rajzolja fel az átvitelt!==

Felüláteresztő szűrő. A gerjesztés 1V, az U1,U2,U3 értékeket behelyettesítve (20*log(Ui/Ug)) sorra -40dB, -20dB, -3dB jön ki. Tudjuk, hogy a -3dB-nél kell lennie a határfrekvenciának, ezért az 5kHz.
[[File:meres3_diagram_20151008_felulateresztoszuro.png]]

==20. Első mérés LabVIEW kérdései==

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Mérés laboratórium 3 - 2. mérés ellenőrző kérdései

2015-10-08T10:46:29Z

Bayarsaikhan Khongor:

{{Vissza|Mérés laboratórium 3.}}
__NOTOC__
==1. Hogyan értelmezik a dB-t?==
A méréstechnikában az erősítést a számértékével jellemzik, a híradástechnikában rendszerint egy logaritmikus skálát, a '''deciBel (dB)''' skálát használják. 
Feszültségerősítés esetén:

Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe)

Teljesítményerősítés meghatározásánál:

Ap [dB] = 10 log (Pki / Pbe)

==2. Egy erősítőt vizsgálunk. A bemenetre 0,5 Veff értékű, sávközépi frekvenciájú jelet adunk. A kimeneten 10 Veff értéket mérünk. Mekkora az erősítés dB-ben?==
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) = 20 log (10 / 0,5) = 20 * 1,3 = 26 dB

==3. A fenti erősítő esetében, változatlan bemenő jelszintet feltételezve, mekkora feszültséget fogunk mérni a kimeneten az erősitő -3dB-es felső határfrekvenciáján? És az erősitő -3dB-es alsó határfrekvenciáján?==

Igen ám, viszont nem gondoljátok, hogy ha -3dB az erősítés, akkor a kimeneti feszültség kisebb kell hogy legyen, mint a bemeneti?

a képlet helyesen:

20*log(A/0.5) = -3 , mert a feladat írja hogy a bemenet megegyezik az előző feladattal, és a kimenetre vagyunk kíváncsiak

így az eredmény: 0.708*0.5 ~= 0.354V (Gácsi)

''Mivel a felső és alsó határfrekvencián az erősítés mértéke azonos, így a kimeneti feszültség értéke is.''

==4. A 34401A típusú multiméter bementére egy 2 Vpp nagyságú, +1 V ofszet feszültségű, 600 Hz frekvenciájú szinuszjelet adunk. Milyen értéket fog mutatni a multiméter AC V üzemmódban (VAC kijelzés)? Milyen értéket fog mutatni a multiméter DC V üzemmódban (VDC kijelzés)?==
AC V: a multiméter a váltóáramú komponens effektív értékét méri, ez <math>\frac{1}{\sqrt{2}}</math> (1V a szinuszjel csúcsértéke, gyökkettő a szinusz alatti terület, ld. 220V) 
DC V: a multiméter csak az egyenáramú komponenst méri ebben a módban, így +1V az eredmény (ez egyenlő az ofszet feszültséggel, vagyis azzal, hogy mennyivel van eltolva a jel a 0-tól függőlegesen)

==5. Minek a mértékegysége a Baud?==
Jelváltási sebesség. A baud (ejtsd: bód) a telekommunikációban és az elektronika területén a „jelarány” mértéke, amely megmutatja, hogy egy adott átviteli media esetén hány modulált jelet továbbítottak 1 másodperc alatt.

==6. Milyen esetben egyezik meg a jelváltási sebesség az adatátviteli sebességgel?==
Ha olyan kódolást alkalmaznak, aminél 1 bithez pontosan egy jelváltás tartozik. (Abban az esetben, ha kiegészítő biteket, pl. a startbit, CRC is adatnak tekintjük.)

Ahhoz, hogy egy jel egy bitet kódoljon a következő kell: ha V a használt jelszintek száma, M a jelváltási sebbesség (Baud-ban), akkor D = M * log2(V) az adatátviteli sebesség. Tehát V=2 esetén, azaz bináris jelnél lesz a jelsebesség és az adatsebesség azonos.

==7. Milyen skálázásúak a Bode-diagram tengelyei?==
A vízszintes tengelyen a frekvencia logaritmikus skálázású. 
Íme egy Bode-diagram példaként: 
[[Fájl:meres3_bodediagram1.jpg]] 
És egy Matlab által generált üres diagram: 

[[Fájl:meres3_bodediagram2.jpg]] 

==8. Egy hálózat (pl. erősítő, szűrő, jelcsatorna-modell) átvitelét leíró függvény frekvenciafüggő része egyetlen pólust tartalmaz, zérusa nincs ( a = 1/(s-p1) ). Milyen a frekvenciafüggés jellege? (aluláteresztő, felüláteresztő, sáváteresztő, sávzáró)==
Alulátresztő (0Hz-nél vízszintesen indul a karakterisztika, majd a pólusnál -20dB/dekád meredekséggel csökkenni kezd).

==9. Tételezzük fel, hogy az átviteli függvény csak egyetlen pólust tartalmaz. Milyen meredekségű lesz az átvitel "levágása" a határfrekvencia felett?==
-20dB/dekád (ld. Szabályozás technika ea. 2005.10.21)

==10. Mekkora a B sávszélességű, zajmentes csatorna maximális adatátviteli sebessége, ha a jel V diszkrét szintből áll?==
Nyquist elmélete szerint: maximális adatátviteli sebesség = *2*B*log2(V) bit/s*.
A mérésnél majd V helyére 2, B helyére pedig a -3dB értéknek megfelelő határfrekvencia kerül.

==11. Egy aluláteresztő jellegű jelcsatorna felső határfrekvenciája 5 kHz. Az átviendő alapsávi jel 4 állapotú. Mekkora az elméleti csatornakapacitás?==
L = 4 
B = 5 
C = 2*B*log2L = 20 kbit/s

==12. Milyen komponensei vannak egy f1 frekvenciájú, szimmetrikus négyszögjel spektrumának? Milyen lefutású a spektrum "burkológörbéje"?==

Van egy DC(egyenáramú)komponense, egy alapharmonikusa illetve az alapharmonikus páratlan számú többszöröseinél felharmonikusai. Pl. 3 kHz-es négyszögjel esetén az alapharmonikus 3 kHz-nél látható, az első felharmonikus 9 kHz-nél.
A mérésben majd látni fogjuk hogy az aluláteresztő szűrő amit csatornaként használunk 3kHz-nél csak az alapharmonikust engedi át, így a négyszögjel a kimeneten szinte teljesen tiszta szinusz lesz.
A spektrum burkológörbéje sin(x)/x.

==13. Mire használják a szem-ábrát?==
A '''szem-ábrát''' (eye-diagram) a digitális jelek torzulásának, "elkenődésének" vizsgálatára használják az átviteltechnikában. 
A szem-ábra felvételénél az összes vizsgált kombinációhoz tartozó elemi jelet (bit-jelalakot) egymásra rajzolják az adatjel időzítő jeléhez szinkronizálva, és így jelenítik meg a képernyőn. ''Az így kapott ábra egy bitnyi része hasonlít egy emberi szemre, innen eredeztethető az elnevezés.'' 
A szem-ábrán a csatorna véges sávszélessége, frekvenciafüggő futási ideje által okozott alaktorzuláson kívül a csatorna saját zajának hatása is megjelenik. 

[[Fájl:meres3_szem1.jpg]] 

==14. Mit jelent az, hogy a szem-ábra "nyitott"?==
A "szem függőleges nyitottsága" az amplitúdó tartalékot jellemzi, a "szemnyílás
szélessége" pedig az időzítési tartalékot. 

[[Fájl:meres3_szem2.jpg]] 

Ha a soros porton túl nagy baud ratettel küldjük a jelet a szem-ábra elkenődése azt jelenti hogy a jel nem lesz visszaállítható. (14400 baudnál például)

==15. Nevezzen meg 3 hasznos LabVIEW funkciót, amely segítséget nyújt a hibakeresésben (debuggolásban)!==

* Végrehajtás szemléltetése (izzólámpa ikon)
* A törött nyílra kattintva megtudhatjuk, hogy hol van szintaktikai hiba
* Jobb egérgombbal a vezetékre rakható probe (kijelzi a huzalon "áramló" adatot)
* Huzalozás adatainak folyamatos elmentése a végrehajtás során
* Belépés SubVI-be, Kilépés SubVI-ből, SubVI átlépése.

==16. Mi a különbseg a FOR és a WHILE ciklusok között LabVIEW-ban?==

A FOR ciklusnak van ciklusszámlálója (i, Iteration Terminal), a ciklusok számát pedig az N bemeneti változó (Count Terminal) értéke határozza meg. A ciklus 0-tól N-1-ig fut.

A WHILE ciklusnak van ciklusszámlálója (i, Iteration Terminal). Legalább egyszer lefut. A ciklusok számát a ciklusfeltétel (Conditional Terminal) szabja meg.

==17. Hogyan valósítana meg egy if-then-else jellegű struktúrát LabVIEW-ban?==

Egy olyan case struktúrával, aminek logikai kiválasztó bemenete van (2 case-es, logikai 0/1). Ezt a logikai kiválasztó jelet előállíthatja például egy komparátor.

-- [[VajnaMiklos|VMiklos]] - 2007.10.25.

-- [[VeresSzentkiralyiAndras|dnet]] - 2008.10.27.

-- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]] - 2010.12.01.

==bonusz:==
Ajánlom mindenki figyelmébe hogy nézze át erre a mérésre a feszültségosztást, mert van olyan labor ahol bemeneti feszültségből egy ellenállás hálózaton ki kell számolni mekkora feszültség esik valamelyik ellenálláson. Esetleg Ohm törvényt, ellenálláson disszipált teljesítményt is kérdeznek.

-- [[KleinZsuzsanna|Luzsan]] - 2009.11.23.

==18. Egy Thevevin-helyettesítőképben adott Ut, Rt, Rg. Mennyi Ug?==
Ut=(Ug*Rt)/(Rg+Rt)

==19. Egy fekete doboznál a következő frekvenciafüggő kimeneti értékeket mérjük Ug=1V gerjesztés mellett: U1(f=100Hz)=0.01V; U2(f=500Hz)=0.1V; U3(f=5kHz)=0.707V. Milyen típusú szűrőt valósít meg a rendszer és mekkora a határfrekvencia értéke? Ez milyen határfrekvencia? Rajzolja fel az átvitelt!==

Felüláteresztő szűrő. A gerjesztés 1V, az U1,U2,U3 értékeket behelyettesítve (20*log(Ui/Ug)) sorra -40dB, -20dB, -3dB jön ki. Tudjuk, hogy a -3dB-nél kell lennie a határfrekvenciának, ezért az 5kHz.
[[File:meres3_diagram_20151008_felulateresztoszuro.png]]

==20. Első mérés LabVIEW kérdései==

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Fájl:Meres3 diagram 20151008 felulateresztoszuro.png

2015-10-08T10:45:43Z

Bayarsaikhan Khongor: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03.

2015-06-08T08:59:42Z

Bayarsaikhan Khongor: /* 4. Többszörös hozzáférésnél lekérdezés vagy csoportos lekerdezésnél(??, szerintem itt multiplexing akart lenni) nagyobb a kihasználtság Részletezve. (Tehát Multiple Access-nél vagy Multiplexingnél nagyobb a kihasználtság?) */

{{Vissza|Számítógép-hálózatok}}

===Elmélet===
==== 1. Adatkapcsolati réteg 2 legfontosabb feladata ====
* LLC(Logic Link Control), MAC (Medium Access Control)
* fizikai címek alapján címzés
* többszörös hozzáférés elve (Pl.:FDMA,TDMA,WDMA,SDMA) itt érvényesül

==== 2. AIMD (Additive Increase Multiplicatice Decrease) működése ====
* Minden RTT alatt növeljük MSS-sel a CongWindow-t, amíg csomagvesztést nem érzékelünk.
* Minden vesztéskor csökkentsük a CongWindow-t a felére.
** Consgestion Window = torlódási ablak (küldő oldalon van adminisztrálva)
** MSS = Maximum Segment Size: TCP maximális adatmérete egy szegmensben

==== 3. Mikor használunk TCP és mikor UDP protokollt. ====
* TCP - csomag garancia, viszonylag nagy késleltetés, megbízható
** Alkalmazásai: P2P, FTP, SMTP, HTTP, Telnet
** Amikor mindegy meddig küldjük, de érkezzen meg a csomag épségben
* UDP - best effort, nagy sebesség, kis késleltetés, nincs garancia
** Alkalmazásai: VoIP, media-streaming, RIP(routing)
** Amikor nem számít ha elveszik pár csomag, de legyen ott gyorsan

==== 4. Többszörös hozzáférésnél lekérdezés vagy csoportos lekerdezésnél(??, szerintem itt multiplexing akart lenni) nagyobb a kihasználtság Részletezve. (Tehát Multiple Access-nél vagy Multiplexingnél nagyobb a kihasználtság?) ====
* Multiplexing:
** közös csatorna, több forrás, mind egy helyen a csatorna bemenetén
** fizikai rétegben implementált
* Multiple Access:
** közös csatorna, több forrás, szétszortan nagy területen
** adatkapcsolati rétegben implementált (MAC)

Itt szerintem inkább a "Központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszerek"-ről van szó (2015.02.26-os dia/49). A dia alapján a csoportos lekérdezés a jobb, mert csökken a kiszolgálási késleltetés.

==== 5. Milyen újszerű címzést ismert meg IPv6 esetén ====
Anycast címzés

===Gyakorlat===
1. IPv4 cím felosztása hogy mindenhol legalább 100 gép beférjen

2. IPv4 címtartomány, broadcast cím stb.

3. TCP csomagot küldünk, választ kapunk, x ablak esetén mit küldünk még ACK előtt.

4. Protokollokról szóló szöveg javítása (helyes, helytelen állítások)

5. IPv4 tördelés MTU 1500byte, 1330, 600 , 1500 as routereken keresztül, mennyi plusz adat megy át.

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03.

2015-06-08T08:59:29Z