https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Bartos+Levente 2026-05-01T23:53:20Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=Elektrotechnika&diff=198126 2019-12-05T09:16:56Z

<p>Bartos Levente: /* Laborok */</p> <hr /> <div>'''2015 őszi félévétől a régi és az új tanterv szerint haladóknak is az új tárgy indul. A régi tárgyhoz képest apróbb változások vannak a követelményekben.'''<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Elektrotechnika<br /> |tárgykód=VIVEAB00<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=VET<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |labor=5 alkalom<br /> |levlista=eltech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEAB00/<br /> |targyhonlap=https://vet.bme.hu/?q=tantargyak/elektrotechnika<br /> }}<br /> <br /> Megalapozza a [[Villamos energetika]] tárgyat és egyben elméleti és gyakorlati megalapozás azok részére, akik a Villamos energetika szakirányon folytatják a tanulmányaikat.<br /> <br /> A tantárgycélkitűzése az elektrotechnika alapjainak bemutatása. Az elektrotechnikai gyakorlatban alkalmazott számítási módszerek ismertetése. A bemutatott módszerek alkalmazása gyakorlati példák megoldásával. Az egy- és háromfázisú transzformátorok működése, szimmetrikus állandósult állapotának vizsgálatára alkalmas alapvető módszerek ismertetése. Az alapvető elektromechanikai átalakítók mágneses terének ismertetésére alapozva ezek működési elveinek ismertetése. A teljesítményelektronika és a villamos hajtástechnika alapjainak bemutatása, fokozatosan felépítve. Az elektrotechnika környezetvédelmi vonatkozásai, az elektromágneses összeférhetőség alapjai. A villamos biztonságtechnika és az érintésvédelem tárgyalása. A villamos energia alapvető tárolási módszereinek és eszközeinek ismertetése. Az elektrotechnika korszerű és a jövőben várható lényeges alkalmazásainak áttekintése és ismertetése. <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételéhez szükséges a [[Jelek és rendszerek 1]] kreditének megszerzése, bár a valóságban kevés Jelek 1-es anyagra hivatkoznak a tárgyban, viszont sok minden szóba kerül a [[Fizika 2]] tananyagából.<br /> *'''Laborok:''' A félév során 5 labormérést kell teljesíteni (egy pótmérésre van lehetőség), melyek mindegyike elején beugró van. Alaposan fel kell készülni rájuk a segédletből, mert könnyen kidobhatnak, legfőképpen a nagyfeszültségű kisülések labornál! <br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 darab, egyenként 50 pontos nagyzárthelyit kell megírni, mindkettőt külön-külön legalább 40 %-ra (20 pont). Mindkét zárthelyi feleletválasztós/számolós feladatokból áll.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során kiadnak néhány szorgalmi házi feladatot. Ezek megoldása nem kötelező, de jó megoldás esetén, akár 1 jeggyel is javítható az egyik zárthelyi eredménye.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A két legalább elégséges ZH pontszámát összegzik és százalékot képeznek belőle. Az 5 sikeres mérésre kapott jegyeket átlagolják és százalékot képeznek belőle. Ezután a ZH százalékot 2/3, a labor százalékot pedig 1/3 súllyal összeátlagolják. Az elégségeshez legalább 40%-ot kell elérni!<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> *Eredmény (E)<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> |-<br /> !E %!! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Előadás anyagok 2019/20 ősz ==<br /> <br /> * [https://prezi.com/view/kklOPEUOMwQmaW10JHRS/ 1. előadás (Bevezetés) ]<br /> *[[Media:Elektrotechnika 2EA - Park vektor.pdf| 2. előadás (Park vektor)]]<br /> *[[Media:Transzformator2_3EA.pdf|3. előadás (Transzformátor)]]<br /> * [https://prezi.com/view/6cU6QdlR4kEPbmPoTwWw/ 4. előadás (Transzformátor 2) ]<br /> * [https://prezi.com/view/4vaXIcSNJfGZRppffB50/ 5. előadás (Forgómezős Alapok) ]<br /> * [https://prezi.com/view/qCDeByIjeOCHJV8pG6qk/ 6. előadás (Aszinkron Gép) ]<br /> *[[Media:Aszinkron gep 2_7EA.pdf|7. előadás (Aszinkron Gép 2)]]<br /> * [https://prezi.com/view/bBY6AsuTezczHCzpuWsy/ 8. előadás (Szinkron Gép) ]<br /> *[[Media:EA9_szinkron_gep_2.pdf|9. előadás (Szinkron Gép 2)]]<br /> * [https://prezi.com/view/LqEbDmlsYy1NlFU0Fgwo/ 10. előadás (Vezérléstechnika) ]<br /> *[[Media:Elektrotechnika2018_NF1.pdf|11. előadás]]<br /> *[[Media:Elektrotechnika_NF2_2018.pdf|12. előadás]]<br /> *[[Media:eltech_autv_2018web.pdf|13. előadás]]<br /> *[[Media:eltech_szigetel2018.pdf|14. előadás]]<br /> <br /> == Laborok ==<br /> <br /> Minden labor elején egy 10-15 perces beugrót kell írni. Mivel a laborvezető határozza meg a tényleges beugró kérdéseket, így ezek csak iránymutatásul szolgálnak, ettől lényegesen eltérő kérdéseket is feltehetnek. Tehát ezen anyagok megtanulása '''NEM''' mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól!<br /> <br /> Felhívnám a figyelmet arra, hogy a feszültségNÉLKÜLI és feszültségMENTES állapot összekeverése súlyos hibának számít és a beugró esetében ez az egy hiba is a beugró sikertelenségével járhat! - Shad<br /> <br /> Továbbá nagyon fontos a mérési útmutató ismerete és értése, a piros részekkel szedett biztonsági kérdésekre a válasz ismerete.<br /> <br /> &lt;p style=&quot;color:green;&quot;&gt;<br /> A 2019/20 őszi félévben kiadott laborfelkészülési segédlet egyben: [[Media:etech_laborok_2019.zip|Etech 2019/20 ősz]] <br /> &lt;/p&gt;<br /> <br /> *[[Media:1.lab_nagyfesz_ell.pdf|Nagyfeszültségű kisülések vizsgálata (2018)]] - biztonságtechnikai résszel együtt<br /> *[[Media:eltech_labors_érintés_2012ősz.pdf|Érintésvédelem]] - újabb verzió: [[Media:2.lab_érintésv_ell.pdf|Érintésvédelem (2018)]] <br /> *[[Media:eltech_labors_traffo_2012ősz.pdf|Transzformátorok]]<br /> *[[Media:eltech_labors_villamosgépek_2012ősz.pdf|Villamosgépek]] - újabb verzió: [[Media:4.lab_villgépek_ell.pdf|Villamos gépek (2018)]]<br /> *[[Media:eltech_labors_nemkonv_2012ősz.pdf|Nemkonvencionális energiaátalakítók]]<br /> <br /> == ZH segédanyagok ==<br /> A ZH-k anyaga évről-évre változik, ezért nem egységesek a kidolgozások. Ha valakinek van ideje és kedve, az átültethetné ezeket a kidolgozásokat a lentebb már létrehozott wikilapokra. Annak nincs sok értelme, hogy minden évben a korábbi évekkel 90%-ban redundáns kidolgozások szülessenek. Sokkal hatékonyabb lenne, egy wikis kidolgozás, amit lehet módosítani/bővíteni is utólag.<br /> <br /> '''Figyelem:''' Újabban elterjedt az a ZH feladat konvenció, hogy a kérdéseket először tömören, egy sorban leírják, majd alá &quot;ajánlásokat&quot; adnak a kidolgozásra (például: [[Media:eltech_zh3_2012.12.03.pdf|2012 őszi 3. ZH]]).&lt;br/&gt;Ezek valójában nem ajánlások, hanem ezek alapján adják a pontokat, szóval érdemes minden pontra részletesen kitérni.<br /> <br /> &lt;p style=&quot;color:green;&quot;&gt;<br /> A 2019/20 őszi félévben kiadott ZH felkészülési segédletek: <br /> *[[Media:etech_zh1_2019.pdf|ZH I]] <br /> *[[Media:etech_zh2_2019.pdf|ZH II]] <br /> &lt;/p&gt;<br /> <br /> === Ellenőrző kérdések kidolgozásai ===<br /> <br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - A - Az elektrotechnika alapjai|A - Az elektrotechnika alapjai]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - B - Mágneses és szupravezető anyagok|B - Mágneses és szupravezető anyagok]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - C - Gyakorlati áramkör-számítási technikák|C - Gyakorlati áramkör-számítási technikák]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - D - Villamosenergia-átalakítók|D - Villamosenergia-átalakítók]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - E - Transzformátorok|E - Transzformátorok]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - F - Elektromechanikai átalakítók, forgó mozgás|F - Elektromechanikai átalakítók, forgó mozgás]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - G - Elektromechanikai átalakítók működési elvei|G - Elektromechanikai átalakítók működési elvei]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - H - Elektrotechnikai környezetvédelem|H - Elektrotechnikai környezetvédelem]]<br /> * [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - I - Elektrotechnikai alkalmazások és fejlődési trendek|I - Elektrotechnikai alkalmazások és fejlődési trendek]]<br /> <br /> === Egyéb segédanyagok ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_laborészh_allinone_2010ősz.pdf|All In One jegyzet (2010)]] - Diasorok és minden egyéb anyag tematikusan összeollózva egy helyre<br /> *[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Háromfázisú vektorok]]<br /> *[[Media:eltech_egyéb_szechenyisjegyzet.pdf|Széchenyi István Egyetem - Elektrotechnika jegyzet]]<br /> *[[:File:Elektrotechnika_II.ZH_kidolgozás.pdf|Elektrotechnika II.ZH kidolgozás]]<br /> <br /> == Nagyzárthelyik ==<br /> <br /> A ZH tematika évről-évre változik annak függvényében, hogy adott évben milyen sorrendben mentek le az anyagrészek és hogy haladtatok.&lt;br/&gt;Így az itt szereplő anyagok '''nem teljesen ''' fedik a mostani számonkérések anyagát, csak mint egy útmutatásul szolgálnak.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%; &quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Első ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh1_2007ősz.pdf|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh1_2009ősz.PDF|2009/10 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1_2011.10.04.pdf|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2018ősz.pdf|2018/19 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Második ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Eltech_zh2_2009ősz.PDF|2009/10 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh2_2012ősz.PDF|2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh2_2018ösz_teljes.pdf|2018/19 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh2pot_201819osz.pdf|2018/19 ősz]]- pótZH (csak első rész)<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Harmadik ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh3_2007ősz.pdf|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh3_2010ősz.PDF|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3_2012.12.03.pdf|2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_pzh3_2012.12.14.pdf|2012/13 ősz]] - pótZH<br /> *[[media:Eltech_zh3_2014ősz.jpg|2014/15 ősz]]<br /> *[[media:Eltech_zh3_pót_2014ősz.jpg|2014/15 ősz]] - pótZH<br /> <br /> |}<br /> == Régi ZH-k ==<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''2013 ősz előtti ZH-k'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> === Első ZH ===<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh1s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> === Második ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh2s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2009ősz.pdf|2009 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh2s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> === Harmadik ZH ===<br /> <br /> *[[Media:eltech_zh3s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2009ősz.pdf|2009 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]<br /> *[[Media:eltech_zh3s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]<br /> *[[Media:Eltech_zh3s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]<br /> <br /> }}<br /> == Szorgalmi házi feladat ==<br /> <br /> A házi feladat '''nem kötelező''', de általában minden félévben feldobnak az oktatók pár témát, amelyet kidolgozva lehet +1 jeggyel növelni az egyik nagyZH eredményét.&lt;br/&gt;Kiemelkedően színvonalas munka esetén, akár direktben a félévközi eredmény is növelhető +1 jeggyel (bár ez nem biztos).&lt;br/&gt;Sem az itt elérhető anyagokat, sem bármilyen más netes anyagot '''nem éri meg másolni''', mert azt rögtön kiszúrják és nem kapsz rá semmit.<br /> <br /> Példák házi feladatokra:<br /> <br /> *[[Media:eltech_hf_megújuló.pdf|Megújuló energiaforrások]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> * A tárgy alapvetően nem nehéz. A zárthelyiken 90%+ esetben tényleg szó szerint a kiadott ellenőrző kérdéseket kérik vissza. Ha azokat alaposan megtanulod, nagy meglepetés nem érhet.<br /> * A laborok elején írandó beugrót tényleg komolyan kell venni. Legfőképpen a nagyfeszültségű kisülések laborét, hiszen ott ha valamit nagyon elbénázol, akár komolyabb sérülés is lehet! Éppen ezért aki nem tudja csukott szemmel oda-vissza álmából is felébresztve elmondani a feszültségmentesítés 5 szabványos lépését HIBÁTLANUL, azt azon nyomban küldik is haza!<br /> * Érdemes bemenni megtekintésre, mert ha szerencséd van 1-2-3 pontot simán össze lehet szedni.<br /> * A ZH-kat nagyon lassan javítják ki, 1-2 hétnél korábbra ne várjátok. Ha túlcsúsznak az általuk hírdetett időponton, akkor sem érdemes idegeskedni, mert az is előfordult már, hogy csak a megtekintés előtti percekben végeztek a javítással.<br /> * A '''nagyfesz'''ültségű kisülések '''laborba hosszúnadrág'''ban (zárt ruházat és cipő) '''kell''' menni, kivétel nincs (rövidnadrágban nem engednek be, beugrót sem írhatsz)!!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&diff=197794 2019-10-28T09:37:10Z

<p>Bartos Levente: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 2<br /> |tárgykód=VIHVAB01<br /> |kredit=6<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=3 db<br /> |szak=villany<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/<br /> |targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/<br /> |levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> * '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.<br /> * '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.<br /> * '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban<br /> *# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban<br /> *# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban <br /> *'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. <br /> *'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.<br /> A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:<br /> *&lt;math&gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&lt;/math&gt; <br /> Ahol KZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.<br /> Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen.<br /> *'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. &lt;del&gt;Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.&lt;/del&gt; Csak sikeres írásbeli (legalább 25 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!<br /> '''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.<br /> <br /> == Jegyzetek, segédanyagok ==<br /> <br /> === Videotórium ===<br /> <br /> *[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei. <br /> <br /> === Fourier-transzformáció ===<br /> <br /> *[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]<br /> <br /> *[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]<br /> <br /> *[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami &quot;kikerült a tananyagból&quot;, az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)<br /> *[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!<br /> <br /> ===Jelek és rendszerek tankönyv===<br /> * [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> * [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> * [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> * [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> * [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> * [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> * [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> === Vizsgához segítség ===<br /> <br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.<br /> <br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi &quot;érdekességek&quot;.<br /> <br /> *Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:<br /> **[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]<br /> **[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]<br /> **[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]<br /> <br /> *[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.<br /> *[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája<br /> <br /> === Modulációs témakör ===<br /> <br /> A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.<br /> * A radarlab-os honlapról lementett &quot;rövid&quot; elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]<br /> * Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]<br /> * Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]<br /> <br /> === Nemlineáris hálózatok ===<br /> <br /> Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.<br /> <br /> === Oktatóvideók ===<br /> <br /> *[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === Matlab ===<br /> <br /> &lt;p style=&quot;color:red;&quot;&gt; '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' &lt;/p&gt;<br /> A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&lt;br /&gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> === ANDI ===<br /> <br /> A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:<br /> # Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába<br /> # Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése<br /> # Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:<br /> ## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''<br /> ## Parancs: '''c:'''<br /> ## Parancs: '''ANDI.exe'''<br /> # Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.<br /> # Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -&gt; '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.<br /> # Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.<br /> # Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.<br /> <br /> == Házi feladatok ==<br /> <br /> A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.<br /> <br /> A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> === Első házi, folytonos időből ===<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!''' <br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10<br /> <br /> *[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03<br /> <br /> *[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8<br /> <br /> *[[:File:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> === Második házi, diszkrét időből ===<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]<br /> <br /> *[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]<br /> <br /> *[[:File:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]<br /> <br /> *[[:File:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Zárthelyik ==<br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> === ZH ===<br /> *[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]<br /> *[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> *[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]<br /> *[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 25 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).<br /> <br /> Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.<br /> <br /> [[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!<br /> <br /> === Régi vizsgafeladatsorok ===<br /> <br /> Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.<br /> Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)<br /> <br /> ==== Jó minőségű képek, &quot;hivatalos&quot; megoldásokkal ====<br /> <br /> Célszerű időrendben hátrafelé haladni.<br /> <br /> Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!<br /> <br /> [[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2003/04 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]<br /> *2006/07:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]<br /> *2006/07 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]<br /> *2007/08 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]<br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]<br /> *2008/09 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]<br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]<br /> <br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]<br /> *2010/11 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]<br /> **[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]<br /> *2011/12 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]<br /> **[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]<br /> **[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]<br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]<br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]<br /> *2014/15:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]<br /> **[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]<br /> *2014/15 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]<br /> **[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]<br /> *2015/16:<br /> **[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]<br /> **[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]<br /> **[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2015/16 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]<br /> *2018/19:<br /> **[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]<br /> |}<br /> <br /> ==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====<br /> <br /> Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]<br /> <br /> === Gondolatok a szóbeliről ===<br /> <br /> '''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!<br /> <br /> * ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés. <br /> * ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....<br /> * ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.<br /> * ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.<br /> * ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...<br /> * ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.<br /> * ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.<br /> * ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...<br /> * ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.<br /> Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.<br /> <br /> Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.<br /> <br /> 2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]<br /> <br /> Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.<br /> <br /> *[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf&diff=197793 2019-10-28T09:35:57Z

<p>Bartos Levente: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A4_-_Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=195517 2018-12-28T15:37:16Z

<p>Bartos Levente: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>'''A tárgy az új tantervben vizsgás lett, így a követelmények jelentősen megváltoztak 2015/16 őszétől!'''<br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A4 -&lt;br/&gt;Valószínűségszámítás<br /> |tárgykód=TE90AX51<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Sztochasztikai Tanszék<br /> |kiszh=gyakorlatokon<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.<br /> <br /> A tananyag két fő részből áll:<br /> * Diszkrét eloszlású valószínűségi változók<br /> * Folytonos eloszlású valószínűségi változók<br /> <br /> A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 darab 20 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit '''legalább 8 pontosra (40%-ra)''' kell teljesíteni! A ZH a pótlási héten pótolható.<br /> *'''KisZH:''' A 4., 7. és a 10. heti gyakorlatok elején egy-egy 10 pontos kiszárthelyit kell megírni, a két legjobb kisZh eredményének összesen el kell érni a 8 pontot (20-ból).<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból. Ha ez a feltétel teljesül, akkor tekintjük a nagyZH, röpZH-k és vizsga eredményeinek összegét.<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 74|| 3<br /> |-<br /> |75 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Könyvek, jegyzetek ===<br /> <br /> * [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)<br /> * '''''[http://wiki.sch.bme.hu/images/6/64/Dr._Ferenczy_Mikl%C3%B3s_VAL%C3%93SZ%C3%8DN%C5%B0S%C3%89GSZ%C3%81M%C3%8DT%C3%81S.pdf Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai (1998)]''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.<br /> *[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei<br /> *[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!<br /> <br /> === 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===<br /> <br /> A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!<br /> <br /> Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi<br /> <br /> === 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===<br /> A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> <br /> === 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===<br /> A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 1.jpg‎| 1. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 2.jpg| 2. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 3.jpg| 3. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 4.jpg| 4. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 5.jpg| 5. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 6.jpg| 6. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 7.jpg| 7. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 8.jpg| 8. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 9.jpg| 9. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]<br /> <br /> === 2018/2019 őszi félév kisZh-k ===<br /> A kisZH-t a gyakorlatvezető állítja össze, ezért előfordulhatnak nehézségben eltérő feladatsorok.<br /> ==== Első kisZH ====<br /> *[[Media:mata4_kiszh_201819osz.jpg|1. kisZH]]<br /> ==== Második kisZH ====<br /> *[[Media:Mata4_kiszh2_201819osz.jpg|2. kisZH]]<br /> *[[Media:Matek4_kiszh2_201819_osz.pdf|2. kisZH]]<br /> ==== Harmadik kisZH ====<br /> *[[:Media:Mata4_kisZH3_201819osz.jpg|3. kisZH]]<br /> <br /> == Zárthelyik ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 35%;&quot; |<br /> === Első zárthelyi ===<br /> *2016/17 ősz [[Media:zh1_2016-10-10___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh1_2016-10-10___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]<br /> *2018/19 ősz [[Media:MatA4_nagyZH_201819osz.jpg|B csoport]]<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ==== Első pót ZH ====<br /> *[[Media:zh3_(pzh1)_2016-10-26___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|2016/17 ősz]]<br /> *[[Media:zh5_(ppzh1)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]-ppzh<br /> <br /> |}<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 75%;&quot; |<br /> <br /> === Második zárthelyi ===<br /> *2016/17 ősz [[Media:zh2_2016-11-14___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh2_2016-11-14___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ==== Második pót ZH ====<br /> *[[Media:MatekA4 2016ősz 2ZHpót.pdf| 2016/17 ősz]] - 1., 2. és a 3. feladat megoldásaival<br /> *[[Media:zh6_(ppzh2)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]-ppzh<br /> <br /> |}<br /> |}<br /> <br /> == Régi ZH-k ==<br /> '''A tárgy követelményei jelentősen megváltoztak, így a korábbi ZH-k nem mérvadóak a mostani ZH-k nehézsége illetve felépítése szempontjából''', de feladatok gyakorlására még jól jöhetnek.<br /> <br /> === Első zárthelyi ===<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2015-1ZH_Ferenczi.JPG| 2014/15 kereszt]]<br /> *[[Media:2015_10_14 valszam.pdf| 2015/16 ősz]] - A,B,C,D csoport<br /> *[[Media:2016_03_23_zh1_mo.pdf|2015/16 kereszt]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 40%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 40%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pótpót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_zh1PótPót_2015_12-14.pdf| 2015/16 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Második zárthelyi ===<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_ősz_ZH2-ABC.jpg|2014/2015 ősz]] - A, B és C csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2015_tavasz_ZH2.JPG|2014/2015 kereszt]]<br /> *[[Media:valszam_zh2_2015_11_16.pdf|2015/2016 ősz]] - A,B,C,D csoport - [[Media:2015-11-24 12.17.07.jpg|A csoport megoldása]]<br /> *[[Media:MatekA4_zh2_2016_04_19.pdf|2015/2016 tavasz]] - megoldássokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 55%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:VALSZAM-Pot2014.jpg‎| 2014/15 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:VALSZAM-Pot2015.JPG| 2014/15 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2PÓT_2015.pdf| 2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 55%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pótpót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_zh2PótPót_2015_12-14.pdf|2015/16 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2015/2016 ősz<br /> **[[Media:Vizsga_2015_12-21.pdf|2015.12.21]] - [[Media:MatekA4_vizsga1_2015_12_21_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:Vizsga_2016_01-11.pdf|2016.01.11]] - [[Media:MatekA4_vizsga2_2016_11_11_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:MatekA4_vizsga3_2016_01_18.pdf|2016.01.18]] - [[Media:Vizsga_2016_01-18_mo.JPG|megoldások]]<br /> <br /> *2015/2016 tavasz<br /> **[[Media:matekA4_2016_05_25_elovizsga.pdf|2016.05.25]]- megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA4_v2_2016_06_01.pdf|2016.06.01]]- megoldásokkal<br /> <br /> *2016/2017 ősz<br /> **[[Media:vizsga_1___2016-12-19.pdf|2016-12-19]]-[[Media:vizsga_1___2016-12-19_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_2___2017-01-09.pdf|2017-01-19]]-[[Media:vizsga_2___2017-01-09_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_3___2017-01-16.pdf|2017-01-16]]-[[Media:vizsga_3___2017-01-16_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_4___2017-01-23.pdf|2017-01-23]]-[[Media:vizsga_4___2017-01-23__MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> <br /> *2018/19 ősz<br /> **[[Media:A4vizsga_20181217_elso_result.jpg|2018-12-17]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Az első ZH a &quot;könnyebbik&quot;. Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.<br /> *A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot &quot;ki kellett logikázni&quot;, akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai &quot;megérzésekre&quot; kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.<br /> *A második ZH a &quot;nehezebbik&quot;. Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.<br /> *A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:A4vizsga_20181217_elso_result.jpg&diff=195516 2018-12-28T15:35:47Z

<p>Bartos Levente: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A2f_-_Vektorf%C3%BCggv%C3%A9nyek&diff=194574 2018-10-28T16:50:46Z

<p>Bartos Levente: </p> <hr /> <div>{{Új_tárgy|Matematika A2a - Vektorfüggvények}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A2 - Vektorfüggvények<br /> |tárgykód=TE90AX26<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX26<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=488&amp;targy-nev=Matematika+A2a+-+Vektorf%fcggv%e9nyek|levlista=matek2ATsch.bme.hu<br /> |levlista=matek2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> A '''Matematika A2 – Vektorfüggvények''' nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyra. Kreditjének megszerzése szükséges a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]] című tárgyak felvételéhez, melyek teljesítéséhez nélkülözhetetlen a többváltozós függvényekről szóló anyagrész ismerete. A tárgy anyagának sok része felbukkan még a későbbiekben, így fontos a tanultak alapos begyakorlása.<br /> <br /> A tárgy tematikája három fő részre bontható:<br /> *Lineáris algebra<br /> *Végtelen sorok<br /> *Többváltozós függvények<br /> <br /> Az első ZH többnyire a lineáris algebra témakörét kéri számon, a második a többváltozós függvényeket és a sorokat. A készülés során érdemes időrendben visszafelé haladni, mert a ZH-k stílusa változott az évek során.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során kettő darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. A félévközi jegy megszerzéséhez mindkettő ZH-n el kell érni 40%-ot.<br /> <br /> *'''Félévközi jegy:''' A kettő ZH átlagának alapján: 40-55% : elégséges (2) 56-70% : közepes (3) 71-85% : jó (4) 86-100%: jeles (5)<br /> <br /> *'''Szigorlat:''' A tárgyhoz szigorlat tartozik, amely a Matek A1 és A2 tárgyak anyagát kéri számon. Bővebben: [[Matematika szigorlat A2]]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Hivatalos jegyzetek===<br /> *[[Média:Matek2_Kovács_Zoltán__Lineáris_algebra_I.PDF|Kovács Zoltán: Lineáris algebra I.]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Számsorozatok.pdf‎|Kónya Ilona: Számsorozatok]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Numerikus_sorok.PDF|Kónya Ilona: Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_Farkas_Barnabás__Többváltozós_analízis.PDF|Farkas Barnabás: Többváltozós analízis]]<br /> *[[Média:Matek2_Kétváltozós_függvények.PDF|Kétváltozós függvények]] - Példákkal és szemléletes ábrákkal<br /> <br /> ===Tömör, tematikus összefoglalók===<br /> *[[Média:Matek2_Wettl_Ferenc_Lineáris_algebra_összefoglaló.pdf‎|Lineáris algebra 1]]<br /> *[[Média:Matek2_Horváth__Lineáris_algebra_összefoglaló.PDF|Lineáris algebra 2]]<br /> *[[Média:Matek2_sorok_összefoglaló.PDF|Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_többváltozós_függvények_összefoglaló.PDF|Többváltozós függvények]]<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_összefoglaló_Rátky_Marcell.PDF|Képletgyűjtemény]]<br /> <br /> ===Kidolgozott szóbeli tételek===<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_Ky_kidolgozott_tételsor.PDF|Tételkidolgozás (2006)]]<br /> *[[Media:Anal2 Tételek kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Tételkidolgozás (2013)]]<br /> *[[Media:Anal2 Minimum követelmények kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Minimumkövetelmény (2013)]]<br /> <br /> ===További hasznos jegyzetek, linkek===<br /> *[http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google PageRank számítása mátrix műveletekkel] - egy érdekes gyakorlati példa, a ppt-hez tartozó feladatlappal: [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googleworksheet.pdf]<br /> * [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3] '''10, 12-14. fejezetek (többváltozós deriválás), a 15. fejezet (többváltozós integrálás) és a 11. fejezet vége (hatványsor, Fourier-sor) Nincs lefedve a lineáris algebra (mátrixok, lineáris egyenletrendszerek, vektorterek)'''<br /> <br /> ==Első zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 60%;&quot; |<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_2015tavasz.jpg|2014/15 tavasz]]<br /> * 2016 tavasz [[Media:a2_1.zh_2016tavasz.jpg | feladatsora (nem teljes)]] és [[Media:a2_1.zh_2016tavasz_mo.pdf | megoldása]] - (Pitrik József előadó)<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2017tavasz.jpg|2016/17 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek2_1zh_201617.pdf|2016/17 tavasz]] - pót és pótpót zh megoldással<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Második zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot;|<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:MatekA2X_zh2_2015osz.jpg|2015/2016. ősz (kereszt)]]<br /> *[[Media:a2_2.zh_2016tavasz_pitrik.pdf |2016 tavasz]] - megoldással (Pitrik József előadó)<br /> *[[Media:Matek2_zh2_2017tavasz.jpg |2016/17 tavasz]] - megoldással<br /> *[[Media:Matek2_2pzh_2017tavasz_mo.pdf|2016/17 tavasz]]- pót és pótpót zh megoldással<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Régebbi zárthelyik==<br /> A tárgyból egy rövid időszak után (mikor három volt) újra két zárthelyi van, a régi tanterv szerinti A2-ben 2 zárthelyi volt, illetve vizsgás volt. Régebbi zárthelyik itt találhatók:<br /> <br /> '''Első zárthelyi'''<br /> <br /> ''BSc képzés''<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2011tavasz.PDF|2010/11 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013tavasz_megoldokulcs.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_pzh_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013_ősz_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> <br /> ''Régi ötéves képzés''<br /> <br /> *[[Média:Matek2 zh1 1996tavasz megoldokulcs.PDF|1995/96 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1999tavasz_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2000tavasz_megoldokulcs.PDF|1999/00 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_Ky.PDF|2001/02 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2004tavasz.PDF|2003/04 tavasz]]<br /> <br /> '''Második zárthelyi'''<br /> <br /> ''BSc képzés''<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2011tavasz.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2 zh2 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2013_ősz_kereszt_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2017_18tavasz.pdf|2017/18 tavasz]]<br /> <br /> ''Régi ötéves képzés''<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1997/98 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1999tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> <br /> '''Harmadik zárthelyi'''<br /> <br /> * [[Media:a2_3.zh_2016tavasz_pitrik.pdf | 2016 tavasz]]- megoldással (Pitrik József előadó)<br /> * [[Media:Matek2_zh3_2017tavasz.jpg | 2016/17 tavasz]]- megoldással<br /> *[[Media:Matek2_3pzh_2017tavasz_mo.pdf|2016/17 tavasz]]- pót és pótpót zh megoldással<br /> <br /> <br /> ==Régi vizsgák==<br /> Az új Matek A2 már nem vizsgás, de a ZH-ra való készüléshez jól jöhetnek.<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi vizsgák'''<br /> |szöveg= <br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-05-31_Horváth_megoldokulcs.PDF|2006.05.31]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-01_Ky.PDF|2006.06.01]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-07_Serény.PDF|2006.06.07]]<br /> *2006/07 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-02.PDF|2007.01.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-15.PDF|2007.01.15]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-22.PDF|2007.01.22]]<br /> *2006/07:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_elso.PDF|2007.05.30]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_masodik.PDF|2007.06.06]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-06-20_negyedik.PDF|2007.06.20]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2008tavasz_masodik.PDF|2008.06.04]] – [[Matematika A2a - Vektorfüggvények - Vizsga, 2008.06.04.|megoldásokkal]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_regi_megoldokulcs.PDF|2008.06.11]] - megoldásokkal<br /> *2008/09:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2009.05.27]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_masodik.PDF|2009.06.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2009.06.10]] - megoldásokkal<br /> *2009/10:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2010.05.26]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_masodik_megoldokulcs.PDF|2010.06.02]] - megoldásokkal<br /> *2010/11 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-12-22.PDF|2010.12.22]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-04.PDF|2010.01.04]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-01-06_megoldokulcs.PDF|2011.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-11_megoldokulcs.PDF|2010.01.11]] - megoldásokkal<br /> *2010/11:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_elso.PDF|2011.05.26]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_masodik.pdf|2011.06.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-06-09.PDF|2011.06.09]]<br /> *2011/12 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-01-12.PDF|2012.01.12]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-24.PDF|2012.05.24]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-31.PDF|2012.05.31]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-07.PDF|2012.06.07]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-14.PDF|2012.06.14]]<br /> *2012/13 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012osz_harmadik.PDF|2013.01.10]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_20130530.PDF|2013.05.30]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013_06_06.pdf|2013.06.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013_06_13.pdf|2013.06.13]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga-2013-06-20.pdf|2013.06.20]] - megoldásokkal<br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_03.PDF|2014.01.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_09_masodik_alkalom.pdf|2014.01.09]] - megoldásokkal<br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga1_2014-05-29_Pitrik.pdf|2014.05.29]] – [[Media:Matek2_vizsga1_2014-05-29_Pitrik-mo.pdf|megoldásokkal]]<br /> **[[Media:Matek2_vizsga2_2014-06-05_Pitrik.pdf|2014.06.05]] – [[Media:Matek2_vizsga2_2014-06-05_Pitrik-mo.pdf|megoldásokkal]]<br /> **[[Media:Matek2_vizsga3_2014-06-12_Pitrik.pdf|2014.06.12]] – [[Media:Matek2_vizsga3_2014-06-12_Pitrik-mo.pdf|megoldásokkal]]<br /> **[[Media:Matek2_vizsga4_2014-06-19_Pitrik.pdf|2014.06.19]] – [[Media:Matek2_vizsga4_2014-06-19_Pitrik-mo.pdf|megoldásokkal]]|}<br /> }}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében (főleg a diffegyenleteknél) nagyon jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *A tárgy alapvetően nem nehéz. Érdemes gyakorlatra járni, mert a legtöbb gyakorlatvezető nagyon jól magyaráz.<br /> *Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A2a_-_Vektorf%C3%BCggv%C3%A9nyek&diff=194573 2018-10-28T16:49:52Z

<p>Bartos Levente: </p> <hr /> <div>{{Régi_tárgy|Matematika A2f - Vektorfüggvények}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A2 - Vektorfüggvények<br /> |tárgykód=TE90AX02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX02<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=488&amp;targy-nev=Matematika+A2a+-+Vektorf%fcggv%e9nyek|levlista=matek2ATsch.bme.hu<br /> |levlista=matek2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> A '''Matematika A2 – Vektorfüggvények''' nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyra. Kreditjének megszerzése szükséges a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]] című tárgyak felvételéhez, melyek teljesítéséhez nélkülözhetetlen a többváltozós függvényekről szóló anyagrész ismerete. A tárgy anyagának sok része felbukkan még a későbbiekben, így fontos a tanultak alapos begyakorlása.<br /> <br /> A tárgy tematikája három fő részre bontható:<br /> *Lineáris algebra<br /> *Végtelen sorok<br /> *Többváltozós függvények<br /> <br /> Az első ZH többnyire a lineáris algebra témakörét kéri számon, a második a többváltozós függvényeket és a sorokat. A készülés során érdemes időrendben visszafelé haladni, mert a ZH-k stílusa változott az évek során.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD<br /> :24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Hivatalos jegyzetek===<br /> *[[Média:Matek2_Kovács_Zoltán__Lineáris_algebra_I.PDF|Kovács Zoltán: Lineáris algebra I.]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Számsorozatok.pdf‎|Kónya Ilona: Számsorozatok]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Numerikus_sorok.PDF|Kónya Ilona: Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_Farkas_Barnabás__Többváltozós_analízis.PDF|Farkas Barnabás: Többváltozós analízis]]<br /> *[[Média:Matek2_Kétváltozós_függvények.PDF|Kétváltozós függvények]] - Példákkal és szemléletes ábrákkal<br /> <br /> ===Tömör, tematikus összefoglalók===<br /> *[[Média:Matek2_Wettl_Ferenc_Lineáris_algebra_összefoglaló.pdf‎|Lineáris algebra 1]]<br /> *[[Média:Matek2_Horváth__Lineáris_algebra_összefoglaló.PDF|Lineáris algebra 2]]<br /> *[[Média:Matek2_sorok_összefoglaló.PDF|Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_többváltozós_függvények_összefoglaló.PDF|Többváltozós függvények]]<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_összefoglaló_Rátky_Marcell.PDF|Képletgyűjtemény]]<br /> <br /> ===Kidolgozott szóbeli tételek===<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_Ky_kidolgozott_tételsor.PDF|Tételkidolgozás (2006)]]<br /> *[[Media:Anal2 Tételek kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Tételkidolgozás (2013)]]<br /> *[[Media:Anal2 Minimum követelmények kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Minimumkövetelmény (2013)]]<br /> <br /> ==Első zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===BSc képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2011tavasz.PDF|2010/11 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013tavasz_megoldokulcs.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_pzh_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013_ősz_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2015_ősz.jpg|2015/16 kereszt]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===Régi ötéves képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2 zh1 1996tavasz megoldokulcs.PDF|1995/96 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1999tavasz_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2000tavasz_megoldokulcs.PDF|1999/00 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_Ky.PDF|2001/02 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2004tavasz.PDF|2003/04 tavasz]]<br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_pót_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Második zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===BSc képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2011tavasz.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2 zh2 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2013_ősz_kereszt_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2015_ősz.jpg|2015/16 kereszt]]<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===Régi ötéves képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1997/98 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1999tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> <br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_pót_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-05-31_Horváth_megoldokulcs.PDF|2006.05.31]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-01_Ky.PDF|2006.06.01]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-07_Serény.PDF|2006.06.07]]<br /> *2006/07 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-02.PDF|2007.01.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-15.PDF|2007.01.15]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-22.PDF|2007.01.22]]<br /> *2006/07:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_elso.PDF|2007.05.30]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_masodik.PDF|2007.06.06]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-06-20_negyedik.PDF|2007.06.20]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2008tavasz_masodik.PDF|2008.06.04]] – [[Matematika A2a - Vektorfüggvények - Vizsga, 2008.06.04.|megoldásokkal]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_regi_megoldokulcs.PDF|2008.06.11]] - megoldásokkal<br /> *2008/09:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2009.05.27]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_masodik.PDF|2009.06.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2009.06.10]] - megoldásokkal<br /> *2009/10:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2010.05.26]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_masodik_megoldokulcs.PDF|2010.06.02]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-12-22.PDF|2010.12.22]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-04.PDF|2010.01.04]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-01-06_megoldokulcs.PDF|2011.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-11_megoldokulcs.PDF|2010.01.11]] - megoldásokkal<br /> *2010/11:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_elso.PDF|2011.05.26]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_masodik.pdf|2011.06.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-06-09.PDF|2011.06.09]]<br /> *2011/12 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-01-12.PDF|2012.01.12]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-24.PDF|2012.05.24]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-31.PDF|2012.05.31]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-07.PDF|2012.06.07]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-14.PDF|2012.06.14]]<br /> *2012/13 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012osz_harmadik.PDF|2013.01.10]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_20130530.PDF|2013.05.30]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013_06_06.pdf|2013.06.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013_06_13.pdf|2013.06.13]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga-2013-06-20.pdf|2013.06.20]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_03.PDF|2014.01.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_09_masodik_alkalom.pdf|2014.01.09]] - megoldásokkal<br /> *2014/15 - kereszt:<br /> **[[Media:Matek2_elővizsga_2014_12_15.pdf|2014.12.15]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2014_12_22.pdf|2014.12.22]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2015_01_05.pdf|2015.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2015_01_12.pdf|2015.01.12]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében (főleg a diffegyenleteknél) nagyon jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *A tárgy alapvetően nem nehéz. Érdemes gyakorlatra járni, mert a legtöbb gyakorlatvezető nagyon jól magyaráz.<br /> *Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - &quot;Elfogynak a könnyű feladatok&quot;.<br /> *Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.<br /> *Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&diff=194572 2018-10-28T10:23:01Z

<p>Bartos Levente: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Digitális technika 2<br /> |tárgykód=VIIIAA02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=2<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |tanszék=IIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli beugróval<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/<br /> |targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/<br /> }}<br /> <br /> A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.<br /> <br /> Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmable gate array).<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:<br /> *# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!<br /> *# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.<br /> *'''Végső jegy:''' A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. '''2018 tavaszától''' a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már '''nem''' lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.<br /> 0-39% : 1<br /> 40-54% : 2<br /> 55-69% : 3<br /> 70-84% : 4<br /> 85-100% : 5<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> <br /> *[https://www.iit.bme.hu/digit2 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai. Az anyagokhoz a felhasználónév: '''digit2'''. A jelszó pedig: '''viiia106'''.<br /> *'''''Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)''''' - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.<br /> ** '''Hibajegyzék''':<br /> *** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.<br /> *** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)<br /> *A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.<br /> <br /> === További segédanyagok ===<br /> *[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]<br /> *[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.<br /> <br /> === Hardvertervezés ===<br /> <br /> * [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.<br /> * [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. '''Nagyon jól használható!''' Az elején a Flip-Flopokról is ír.<br /> * [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.<br /> * [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.<br /> <br /> === Assembly-programozás ===<br /> <br /> * [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.<br /> * [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.<br /> * [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.<br /> * [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.<br /> * [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * '''3 darab''' kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.<br /> * Házi feladatonként '''0-6 pont''' kapható és '''nem pótolhatóak'''.<br /> * A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.<br /> * Legalább két házinál el kell érni három pontot.<br /> * Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!<br /> * Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. <br /> ====Első házi====<br /> Témakörei, típusfeladatok:<br /> # feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.<br /> # feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.<br /> # feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.<br /> # feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.<br /> # feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.<br /> <br /> ====Második házi====<br /> Témakörei, típusfeladatok:<br /> # feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)<br /> # feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&gt; párhuzamos átalakító tervezése.<br /> # feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.<br /> <br /> ====Harmadik házi====<br /> '''Memóriailesztés''' a harmadik házi feladat témája, ami szinten '''minden vizsgán''' szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.<br /> # feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.<br /> # feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.<br /> # feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.<br /> # feladat: Memória-áramkörök bekötése.<br /> # feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.<br /> <br /> ====Negyedik házi====<br /> '''Intel 8085 programozása assembly nyelven'''. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, '''minden vizsgán''' legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.<br /> # feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.<br /> # feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)<br /> # feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). <br /> # feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.<br /> <br /> ====Ötödik házi====<br /> '''Perifériaillesztés'''. '''Minden vizsgán''' szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.<br /> # feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.<br /> # feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.<br /> # feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.<br /> # feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.<br /> == Új házi feladat rendszer (3db) ==<br /> ====Első házi====<br /> *[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]<br /> ====Második házi====<br /> *[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]<br /> == Régi házi feladat rendszer ==<br /> ====Harmadik házi====<br /> <br /> A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. <br /> <br /> ==== Régi típusú házi tipikus leírása ====<br /> <br /> A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:<br /> #Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:<br /> ## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát<br /> ## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)<br /> ## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését<br /> ## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket<br /> ## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át<br /> ## Fel kell rajzolni a Ready-logikát<br /> #Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.<br /> <br /> ==== Régi típusú házi megoldások ====<br /> <br /> <br /> * [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]<br /> * [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája<br /> * [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &quot;Ace Techs&quot; munkája<br /> * [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]<br /> * [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája<br /> * [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája<br /> * [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája<br /> <br /> == Vizsga==<br /> <br /> * A vizsga összesen '''60 pontos''', melyből '''legalább 24 pont'''ot kell elérni az elégségeshez.<br /> * A vizsga két részből áll:<br /> ** A '''20 pontnyi beugró''' rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. '''30 perc''' van rá és '''legalább 12 pontot''' el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.<br /> ** A második részben (nagy feladatok) '''40 pontnyi''', komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.<br /> <br /> '''Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.'''<br /> <br /> === Gyakori beugró kérdések ===<br /> * Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések<br /> ** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?<br /> * Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések<br /> ** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei<br /> * Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)<br /> * Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján<br /> * Memória kapacitásának kiszámolása<br /> * Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján<br /> * DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből<br /> * Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)<br /> * MSI áramkörök egyszerű alkalmazása<br /> ** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)<br /> ** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)<br /> ** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)<br /> * RST n milyen memória címre ugrik?<br /> * INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?<br /> * USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása<br /> * Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés<br /> <br /> === Gyakori nagy feladatok ===<br /> * Memória illesztés<br /> ** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.<br /> ** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.<br /> * Periféria illesztés<br /> ** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján<br /> ** periféria felprogramozása<br /> ** perifériához kapcsolódó szubrutin írása<br /> * Programozás<br /> ** periféria eszköz felprogramozása<br /> ** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)<br /> ** memória feltöltése, ellenőrzése<br /> ** megszakítási szubrutin írása<br /> ** stb<br /> * Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)<br /> ** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját<br /> * MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése<br /> ** például 110...119 --&gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást<br /> <br /> === Ellenőrző kérdések ===<br /> <br /> Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.<br /> <br /> * A kérdéssor aktuális verziója a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.<br /> * [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!<br /> * [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].<br /> * [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!<br /> <br /> * [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!<br /> <br /> === Korábbi vizsgasorok ===<br /> <br /> *Beugrók:<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal<br /> <br /> *Vizsgasorok:<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]<br /> ***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]<br /> ***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal<br /> <br /> == Tippek ==<br /> *Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.<br /> *A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &quot;kiszenvedni&quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.<br /> *A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.<br /> *Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.<br /> *A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.<br /> *Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.<br /> *Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.<br /> <br /> == Verseny ==<br /> A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny '''''Kozma László Digitális Technika Verseny''''' néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]<br /> <br /> Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!<br /> <br /> === 2015/2016. tavaszi verseny ===<br /> * Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.<br /> * [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&diff=194571 2018-10-28T10:22:20Z

<p>Bartos Levente: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Digitális technika 2<br /> |tárgykód=VIIIAA02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=2<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |tanszék=IIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli beugróval<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/<br /> |targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/<br /> }}<br /> <br /> A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.<br /> <br /> Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmable gate array).<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:<br /> *# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!<br /> *# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.<br /> *'''Végső jegy:''' A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. '''2018 tavaszától''' a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már '''nem''' lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.<br /> 0-39% : 1<br /> 40-54% : 2<br /> 55-69% : 3<br /> 70-84% : 4<br /> 85-100% : 5<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> <br /> *[https://www.iit.bme.hu/digit2 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai. Az anyagokhoz a felhasználónév: '''digit2'''. A jelszó pedig: '''viiia106'''.<br /> *'''''Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)''''' - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.<br /> ** '''Hibajegyzék''':<br /> *** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.<br /> *** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)<br /> *A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.<br /> <br /> === További segédanyagok ===<br /> *[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]<br /> *[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.<br /> <br /> === Hardvertervezés ===<br /> <br /> * [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.<br /> * [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. '''Nagyon jól használható!''' Az elején a Flip-Flopokról is ír.<br /> * [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.<br /> * [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.<br /> <br /> === Assembly-programozás ===<br /> <br /> * [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.<br /> * [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.<br /> * [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.<br /> * [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.<br /> * [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * '''3 darab''' kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.<br /> * Házi feladatonként '''0-6 pont''' kapható és '''nem pótolhatóak'''.<br /> * A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.<br /> * Legalább két házinál el kell érni három pontot.<br /> * Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!<br /> * Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. <br /> ====Első házi====<br /> Témakörei, típusfeladatok:<br /> # feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.<br /> # feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.<br /> # feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.<br /> # feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.<br /> # feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.<br /> <br /> ====Második házi====<br /> Témakörei, típusfeladatok:<br /> # feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)<br /> # feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&gt; párhuzamos átalakító tervezése.<br /> # feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.<br /> <br /> ====Harmadik házi====<br /> '''Memóriailesztés''' a harmadik házi feladat témája, ami szinten '''minden vizsgán''' szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.<br /> # feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.<br /> # feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.<br /> # feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.<br /> # feladat: Memória-áramkörök bekötése.<br /> # feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.<br /> <br /> ====Negyedik házi====<br /> '''Intel 8085 programozása assembly nyelven'''. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, '''minden vizsgán''' legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.<br /> # feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.<br /> # feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)<br /> # feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). <br /> # feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.<br /> <br /> ====Ötödik házi====<br /> '''Perifériaillesztés'''. '''Minden vizsgán''' szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.<br /> # feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.<br /> # feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.<br /> # feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.<br /> # feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.<br /> == Új házi feladat rendszer (3db) ==<br /> ====Első házi====<br /> *[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]<br /> ====Második házi====<br /> *[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]<br /> == Régi házi feladat rendszer ==<br /> ====Harmadik házi====<br /> A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. <br /> <br /> ==== Régi típusú házi tipikus leírása ====<br /> <br /> A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:<br /> #Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:<br /> ## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát<br /> ## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)<br /> ## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését<br /> ## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket<br /> ## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át<br /> ## Fel kell rajzolni a Ready-logikát<br /> #Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.<br /> <br /> ==== Régi típusú házi megoldások ====<br /> <br /> <br /> * [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]<br /> * [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája<br /> * [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &quot;Ace Techs&quot; munkája<br /> * [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]<br /> * [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája<br /> * [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája<br /> * [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája<br /> <br /> == Vizsga==<br /> <br /> * A vizsga összesen '''60 pontos''', melyből '''legalább 24 pont'''ot kell elérni az elégségeshez.<br /> * A vizsga két részből áll:<br /> ** A '''20 pontnyi beugró''' rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. '''30 perc''' van rá és '''legalább 12 pontot''' el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.<br /> ** A második részben (nagy feladatok) '''40 pontnyi''', komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.<br /> <br /> '''Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.'''<br /> <br /> === Gyakori beugró kérdések ===<br /> * Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések<br /> ** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?<br /> * Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések<br /> ** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei<br /> * Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)<br /> * Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján<br /> * Memória kapacitásának kiszámolása<br /> * Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján<br /> * DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből<br /> * Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)<br /> * MSI áramkörök egyszerű alkalmazása<br /> ** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)<br /> ** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)<br /> ** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)<br /> * RST n milyen memória címre ugrik?<br /> * INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?<br /> * USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása<br /> * Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés<br /> <br /> === Gyakori nagy feladatok ===<br /> * Memória illesztés<br /> ** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.<br /> ** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.<br /> * Periféria illesztés<br /> ** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján<br /> ** periféria felprogramozása<br /> ** perifériához kapcsolódó szubrutin írása<br /> * Programozás<br /> ** periféria eszköz felprogramozása<br /> ** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)<br /> ** memória feltöltése, ellenőrzése<br /> ** megszakítási szubrutin írása<br /> ** stb<br /> * Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)<br /> ** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját<br /> * MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése<br /> ** például 110...119 --&gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást<br /> <br /> === Ellenőrző kérdések ===<br /> <br /> Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.<br /> <br /> * A kérdéssor aktuális verziója a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.<br /> * [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!<br /> * [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].<br /> * [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!<br /> <br /> * [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!<br /> <br /> === Korábbi vizsgasorok ===<br /> <br /> *Beugrók:<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal<br /> <br /> *Vizsgasorok:<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]<br /> ***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]<br /> ***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal<br /> <br /> == Tippek ==<br /> *Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.<br /> *A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &quot;kiszenvedni&quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.<br /> *A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.<br /> *Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.<br /> *A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.<br /> *Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.<br /> *Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.<br /> <br /> == Verseny ==<br /> A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny '''''Kozma László Digitális Technika Verseny''''' néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]<br /> <br /> Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!<br /> <br /> === 2015/2016. tavaszi verseny ===<br /> * Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.<br /> * [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&diff=194570 2018-10-28T10:21:13Z

<p>Bartos Levente: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Digitális technika 2<br /> |tárgykód=VIIIAA02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=2<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |tanszék=IIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli beugróval<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/<br /> |targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/<br /> }}<br /> <br /> A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.<br /> <br /> Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmable gate array).<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:<br /> *# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!<br /> *# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.<br /> *'''Végső jegy:''' A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. '''2018 tavaszától''' a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már '''nem''' lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.<br /> 0-39% : 1<br /> 40-54% : 2<br /> 55-69% : 3<br /> 70-84% : 4<br /> 85-100% : 5<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> <br /> *[https://www.iit.bme.hu/digit2 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai. Az anyagokhoz a felhasználónév: '''digit2'''. A jelszó pedig: '''viiia106'''.<br /> *'''''Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)''''' - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.<br /> ** '''Hibajegyzék''':<br /> *** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.<br /> *** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)<br /> *A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.<br /> <br /> === További segédanyagok ===<br /> *[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]<br /> *[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.<br /> <br /> === Hardvertervezés ===<br /> <br /> * [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.<br /> * [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. '''Nagyon jól használható!''' Az elején a Flip-Flopokról is ír.<br /> * [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.<br /> * [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.<br /> <br /> === Assembly-programozás ===<br /> <br /> * [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.<br /> * [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.<br /> * [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.<br /> * [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.<br /> * [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * '''3 darab''' kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.<br /> * Házi feladatonként '''0-6 pont''' kapható és '''nem pótolhatóak'''.<br /> * A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.<br /> * Legalább két házinál el kell érni három pontot.<br /> * Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!<br /> * Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. <br /> ====Első házi====<br /> Témakörei, típusfeladatok:<br /> # feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.<br /> # feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.<br /> # feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.<br /> # feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.<br /> # feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.<br /> <br /> ====Második házi====<br /> Témakörei, típusfeladatok:<br /> # feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)<br /> # feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&gt; párhuzamos átalakító tervezése.<br /> # feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.<br /> <br /> ====Harmadik házi====<br /> '''Memóriailesztés''' a harmadik házi feladat témája, ami szinten '''minden vizsgán''' szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.<br /> # feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.<br /> # feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.<br /> # feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.<br /> # feladat: Memória-áramkörök bekötése.<br /> # feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.<br /> <br /> ====Negyedik házi====<br /> '''Intel 8085 programozása assembly nyelven'''. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, '''minden vizsgán''' legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.<br /> # feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.<br /> # feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)<br /> # feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). <br /> # feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.<br /> <br /> ====Ötödik házi====<br /> '''Perifériaillesztés'''. '''Minden vizsgán''' szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.<br /> # feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.<br /> # feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.<br /> # feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.<br /> # feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.<br /> == Új házi feladat rendszer (3db) ==<br /> ====Első házi====<br /> *[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]<br /> ====Második házi====<br /> *[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]<br /> == Régi házi feladat rendszer ==<br /> <br /> A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. <br /> <br /> ==== Régi típusú házi tipikus leírása ====<br /> <br /> A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:<br /> #Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:<br /> ## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát<br /> ## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)<br /> ## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését<br /> ## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket<br /> ## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át<br /> ## Fel kell rajzolni a Ready-logikát<br /> #Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.<br /> <br /> ==== Régi típusú házi megoldások ====<br /> <br /> <br /> * [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]<br /> * [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája<br /> * [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &quot;Ace Techs&quot; munkája<br /> * [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]<br /> * [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája<br /> * [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája<br /> * [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája<br /> <br /> == Vizsga==<br /> <br /> * A vizsga összesen '''60 pontos''', melyből '''legalább 24 pont'''ot kell elérni az elégségeshez.<br /> * A vizsga két részből áll:<br /> ** A '''20 pontnyi beugró''' rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. '''30 perc''' van rá és '''legalább 12 pontot''' el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.<br /> ** A második részben (nagy feladatok) '''40 pontnyi''', komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.<br /> <br /> '''Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.'''<br /> <br /> === Gyakori beugró kérdések ===<br /> * Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések<br /> ** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?<br /> * Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések<br /> ** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei<br /> * Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)<br /> * Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján<br /> * Memória kapacitásának kiszámolása<br /> * Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján<br /> * DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből<br /> * Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)<br /> * MSI áramkörök egyszerű alkalmazása<br /> ** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)<br /> ** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)<br /> ** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)<br /> * RST n milyen memória címre ugrik?<br /> * INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?<br /> * USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása<br /> * Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés<br /> <br /> === Gyakori nagy feladatok ===<br /> * Memória illesztés<br /> ** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.<br /> ** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.<br /> * Periféria illesztés<br /> ** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján<br /> ** periféria felprogramozása<br /> ** perifériához kapcsolódó szubrutin írása<br /> * Programozás<br /> ** periféria eszköz felprogramozása<br /> ** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)<br /> ** memória feltöltése, ellenőrzése<br /> ** megszakítási szubrutin írása<br /> ** stb<br /> * Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)<br /> ** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját<br /> * MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése<br /> ** például 110...119 --&gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást<br /> <br /> === Ellenőrző kérdések ===<br /> <br /> Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.<br /> <br /> * A kérdéssor aktuális verziója a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.<br /> * [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!<br /> * [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].<br /> * [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!<br /> <br /> * [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!<br /> <br /> === Korábbi vizsgasorok ===<br /> <br /> *Beugrók:<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal<br /> <br /> *Vizsgasorok:<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]<br /> ***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]<br /> ***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal<br /> <br /> == Tippek ==<br /> *Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.<br /> *A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &quot;kiszenvedni&quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.<br /> *A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.<br /> *Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.<br /> *A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.<br /> *Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.<br /> *Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.<br /> <br /> == Verseny ==<br /> A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny '''''Kozma László Digitális Technika Verseny''''' néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]<br /> <br /> Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!<br /> <br /> === 2015/2016. tavaszi verseny ===<br /> * Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.<br /> * [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Digit2MASODIKhazi.pdf&diff=194569 2018-10-28T10:19:41Z

<p>Bartos Levente: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Digit2ELSOhazi.pdf&diff=194568 2018-10-28T10:18:48Z

<p>Bartos Levente: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A4_-_Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=194567 2018-10-28T10:05:23Z

<p>Bartos Levente: </p> <hr /> <div>'''A tárgy az új tantervben vizsgás lett, így a követelmények jelentősen megváltoztak 2015/16 őszétől!'''<br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A4 -&lt;br/&gt;Valószínűségszámítás<br /> |tárgykód=TE90AX51<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Sztochasztikai Tanszék<br /> |kiszh=gyakorlatokon<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.<br /> <br /> A tananyag két fő részből áll:<br /> * Diszkrét eloszlású valószínűségi változók<br /> * Folytonos eloszlású valószínűségi változók<br /> <br /> A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 darab 20 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit '''legalább 8 pontosra (40%-ra)''' kell teljesíteni! A ZH a pótlási héten pótolható.<br /> *'''KisZH:''' A 4., 7. és a 10. heti gyakorlatok elején egy-egy 10 pontos kiszárthelyit kell megírni, a két legjobb kisZh eredményének összesen el kell érni a 8 pontot (20-ból).<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból. Ha ez a feltétel teljesül, akkor tekintjük a nagyZH, röpZH-k és vizsga eredményeinek összegét, amiből az osztályzat az alábbi táblázat alapján születik:&lt;br /&gt;<br /> <br /> 40 ponttól 2, elégséges&lt;br /&gt;<br /> 55 ponttól 3, közepes&lt;br /&gt;<br /> 75 ponttól 4, jó&lt;br /&gt;<br /> 85 ponttól 5, jeles.&lt;br /&gt;<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Könyvek, jegyzetek ===<br /> <br /> * [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)<br /> * '''''[http://wiki.sch.bme.hu/images/6/64/Dr._Ferenczy_Mikl%C3%B3s_VAL%C3%93SZ%C3%8DN%C5%B0S%C3%89GSZ%C3%81M%C3%8DT%C3%81S.pdf Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai (1998)]''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.<br /> *[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei<br /> *[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!<br /> <br /> === 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===<br /> <br /> A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!<br /> <br /> Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi<br /> <br /> === 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===<br /> A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> <br /> === 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===<br /> A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 1.jpg‎| 1. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 2.jpg| 2. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 3.jpg| 3. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 4.jpg| 4. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 5.jpg| 5. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 6.jpg| 6. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 7.jpg| 7. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 8.jpg| 8. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 9.jpg| 9. kisZH]]<br /> *[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]<br /> <br /> === 2018/2019 őszi félév kisZh-k ===<br /> A kisZH-t a gyakorlatvezető állítja össze, ezért előfordulhatnak nehézségben eltérő feladatsorok.<br /> === Első kisZH ===<br /> *[[Media:mata4_kiszh_201819osz.jpg|1. kisZH]]<br /> === Második kisZH ===<br /> *[[Media:Mata4_kiszh2_201819osz.jpg|2. kisZH]]<br /> *[[Media:Matek4_kiszh2_201819_osz.pdf|2. kisZH]]<br /> === Harmadik kisZH ===<br /> <br /> == Zárthelyik ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 35%;&quot; |<br /> === Első zárthelyi ===<br /> *2016/17 ősz [[Media:zh1_2016-10-10___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh1_2016-10-10___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ==== Első pót ZH ====<br /> *[[Media:zh3_(pzh1)_2016-10-26___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|2016/17 ősz]]<br /> *[[Media:zh5_(ppzh1)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]-ppzh<br /> <br /> |}<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 75%;&quot; |<br /> <br /> === Második zárthelyi ===<br /> *2016/17 ősz [[Media:zh2_2016-11-14___8_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|A csoport]] és [[Media:zh2_2016-11-14___9_ora___FELADATOK_ES_PONTOZAS.pdf|B csoport]]<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> ==== Második pót ZH ====<br /> *[[Media:MatekA4 2016ősz 2ZHpót.pdf| 2016/17 ősz]] - 1., 2. és a 3. feladat megoldásaival<br /> *[[Media:zh6_(ppzh2)_2016-12-14.pdf|2016/17 ősz]]-ppzh<br /> <br /> |}<br /> |}<br /> <br /> == Régi ZH-k ==<br /> '''A tárgy követelményei jelentősen megváltoztak, így a korábbi ZH-k nem mérvadóak a mostani ZH-k nehézsége illetve felépítése szempontjából''', de feladatok gyakorlására még jól jöhetnek.<br /> <br /> === Első zárthelyi ===<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2015-1ZH_Ferenczi.JPG| 2014/15 kereszt]]<br /> *[[Media:2015_10_14 valszam.pdf| 2015/16 ősz]] - A,B,C,D csoport<br /> *[[Media:2016_03_23_zh1_mo.pdf|2015/16 kereszt]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 40%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 40%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pótpót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_zh1PótPót_2015_12-14.pdf| 2015/16 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Második zárthelyi ===<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ==== Rendes ZH ====<br /> <br /> *[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_ősz_ZH2-ABC.jpg|2014/2015 ősz]] - A, B és C csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2015_tavasz_ZH2.JPG|2014/2015 kereszt]]<br /> *[[Media:valszam_zh2_2015_11_16.pdf|2015/2016 ősz]] - A,B,C,D csoport - [[Media:2015-11-24 12.17.07.jpg|A csoport megoldása]]<br /> *[[Media:MatekA4_zh2_2016_04_19.pdf|2015/2016 tavasz]] - megoldássokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 55%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:VALSZAM-Pot2014.jpg‎| 2014/15 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:VALSZAM-Pot2015.JPG| 2014/15 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2PÓT_2015.pdf| 2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 55%;&quot; |<br /> <br /> ==== Pótpót ZH ====<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_zh2PótPót_2015_12-14.pdf|2015/16 ősz]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2015/2016 ősz<br /> **[[Media:Vizsga_2015_12-21.pdf|2015.12.21]] - [[Media:MatekA4_vizsga1_2015_12_21_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:Vizsga_2016_01-11.pdf|2016.01.11]] - [[Media:MatekA4_vizsga2_2016_11_11_mo.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:MatekA4_vizsga3_2016_01_18.pdf|2016.01.18]] - [[Media:Vizsga_2016_01-18_mo.JPG|megoldások]]<br /> <br /> *2015/2016 tavasz<br /> **[[Media:matekA4_2016_05_25_elovizsga.pdf|2016.05.25]]- megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA4_v2_2016_06_01.pdf|2016.06.01]]- megoldásokkal<br /> <br /> *2016/2017 ősz<br /> **[[Media:vizsga_1___2016-12-19.pdf|2016-12-19]]-[[Media:vizsga_1___2016-12-19_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_2___2017-01-09.pdf|2017-01-19]]-[[Media:vizsga_2___2017-01-09_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_3___2017-01-16.pdf|2017-01-16]]-[[Media:vizsga_3___2017-01-16_MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:vizsga_4___2017-01-23.pdf|2017-01-23]]-[[Media:vizsga_4___2017-01-23__MEGOLDAS.pdf|megoldás]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Az első ZH a &quot;könnyebbik&quot;. Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.<br /> *A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot &quot;ki kellett logikázni&quot;, akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai &quot;megérzésekre&quot; kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.<br /> *A második ZH a &quot;nehezebbik&quot;. Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.<br /> *A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek4_kiszh2_201819_osz.pdf&diff=194566 2018-10-28T10:02:09Z

<p>Bartos Levente: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A2a_-_Vektorf%C3%BCggv%C3%A9nyek&diff=194565 2018-10-28T09:46:22Z

<p>Bartos Levente: </p> <hr /> <div>{{Régi_tárgy|Matematika A2f - Vektorfüggvények}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A2 - Vektorfüggvények<br /> |tárgykód=TE90AX02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX02<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=488&amp;targy-nev=Matematika+A2a+-+Vektorf%fcggv%e9nyek|levlista=matek2ATsch.bme.hu<br /> |levlista=matek2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> A '''Matematika A2 – Vektorfüggvények''' nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyra. Kreditjének megszerzése szükséges a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]] című tárgyak felvételéhez, melyek teljesítéséhez nélkülözhetetlen a többváltozós függvényekről szóló anyagrész ismerete. A tárgy anyagának sok része felbukkan még a későbbiekben, így fontos a tanultak alapos begyakorlása.<br /> <br /> A tárgy tematikája három fő részre bontható:<br /> *Lineáris algebra<br /> *Végtelen sorok<br /> *Többváltozós függvények<br /> <br /> Az első ZH többnyire a lineáris algebra témakörét kéri számon, a második a többváltozós függvényeket és a sorokat. A készülés során érdemes időrendben visszafelé haladni, mert a ZH-k stílusa változott az évek során.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD<br /> :24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Hivatalos jegyzetek===<br /> *[[Média:Matek2_Kovács_Zoltán__Lineáris_algebra_I.PDF|Kovács Zoltán: Lineáris algebra I.]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Számsorozatok.pdf‎|Kónya Ilona: Számsorozatok]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Numerikus_sorok.PDF|Kónya Ilona: Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_Farkas_Barnabás__Többváltozós_analízis.PDF|Farkas Barnabás: Többváltozós analízis]]<br /> *[[Média:Matek2_Kétváltozós_függvények.PDF|Kétváltozós függvények]] - Példákkal és szemléletes ábrákkal<br /> <br /> ===Tömör, tematikus összefoglalók===<br /> *[[Média:Matek2_Wettl_Ferenc_Lineáris_algebra_összefoglaló.pdf‎|Lineáris algebra 1]]<br /> *[[Média:Matek2_Horváth__Lineáris_algebra_összefoglaló.PDF|Lineáris algebra 2]]<br /> *[[Média:Matek2_sorok_összefoglaló.PDF|Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_többváltozós_függvények_összefoglaló.PDF|Többváltozós függvények]]<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_összefoglaló_Rátky_Marcell.PDF|Képletgyűjtemény]]<br /> <br /> ===Kidolgozott szóbeli tételek===<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_Ky_kidolgozott_tételsor.PDF|Tételkidolgozás (2006)]]<br /> *[[Media:Anal2 Tételek kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Tételkidolgozás (2013)]]<br /> *[[Media:Anal2 Minimum követelmények kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Minimumkövetelmény (2013)]]<br /> <br /> ==Első zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===BSc képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2011tavasz.PDF|2010/11 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013tavasz_megoldokulcs.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_pzh_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013_ősz_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2015_ősz.jpg|2015/16 kereszt]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===Régi ötéves képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2 zh1 1996tavasz megoldokulcs.PDF|1995/96 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1999tavasz_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2000tavasz_megoldokulcs.PDF|1999/00 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_Ky.PDF|2001/02 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2004tavasz.PDF|2003/04 tavasz]]<br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_pót_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Második zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===BSc képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2011tavasz.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2 zh2 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2013_ősz_kereszt_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2015_ősz.jpg|2015/16 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2017_18tavasz.pdf|2017/18 tavasz]]<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===Régi ötéves képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1997/98 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1999tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> <br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_pót_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-05-31_Horváth_megoldokulcs.PDF|2006.05.31]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-01_Ky.PDF|2006.06.01]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-07_Serény.PDF|2006.06.07]]<br /> *2006/07 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-02.PDF|2007.01.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-15.PDF|2007.01.15]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-22.PDF|2007.01.22]]<br /> *2006/07:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_elso.PDF|2007.05.30]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_masodik.PDF|2007.06.06]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-06-20_negyedik.PDF|2007.06.20]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2008tavasz_masodik.PDF|2008.06.04]] – [[Matematika A2a - Vektorfüggvények - Vizsga, 2008.06.04.|megoldásokkal]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_regi_megoldokulcs.PDF|2008.06.11]] - megoldásokkal<br /> *2008/09:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2009.05.27]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_masodik.PDF|2009.06.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2009.06.10]] - megoldásokkal<br /> *2009/10:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2010.05.26]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_masodik_megoldokulcs.PDF|2010.06.02]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-12-22.PDF|2010.12.22]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-04.PDF|2010.01.04]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-01-06_megoldokulcs.PDF|2011.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-11_megoldokulcs.PDF|2010.01.11]] - megoldásokkal<br /> *2010/11:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_elso.PDF|2011.05.26]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_masodik.pdf|2011.06.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-06-09.PDF|2011.06.09]]<br /> *2011/12 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-01-12.PDF|2012.01.12]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-24.PDF|2012.05.24]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-31.PDF|2012.05.31]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-07.PDF|2012.06.07]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-14.PDF|2012.06.14]]<br /> *2012/13 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012osz_harmadik.PDF|2013.01.10]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_20130530.PDF|2013.05.30]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013_06_06.pdf|2013.06.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013_06_13.pdf|2013.06.13]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga-2013-06-20.pdf|2013.06.20]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_03.PDF|2014.01.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_09_masodik_alkalom.pdf|2014.01.09]] - megoldásokkal<br /> *2014/15 - kereszt:<br /> **[[Media:Matek2_elővizsga_2014_12_15.pdf|2014.12.15]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2014_12_22.pdf|2014.12.22]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2015_01_05.pdf|2015.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2015_01_12.pdf|2015.01.12]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében (főleg a diffegyenleteknél) nagyon jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *A tárgy alapvetően nem nehéz. Érdemes gyakorlatra járni, mert a legtöbb gyakorlatvezető nagyon jól magyaráz.<br /> *Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - &quot;Elfogynak a könnyű feladatok&quot;.<br /> *Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.<br /> *Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek2_zh2_2017_18tavasz.pdf&diff=194564 2018-10-28T09:43:42Z

<p>Bartos Levente: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Masodik_zh.pdf&diff=194563 2018-10-28T09:39:25Z

<p>Bartos Levente: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A2a_-_Vektorf%C3%BCggv%C3%A9nyek&diff=194562 2018-10-28T09:38:17Z

<p>Bartos Levente: Visszavontam Bartos Levente (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 194561)</p> <hr /> <div>{{Régi_tárgy|Matematika A2f - Vektorfüggvények}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A2 - Vektorfüggvények<br /> |tárgykód=TE90AX02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX02<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=488&amp;targy-nev=Matematika+A2a+-+Vektorf%fcggv%e9nyek|levlista=matek2ATsch.bme.hu<br /> |levlista=matek2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> A '''Matematika A2 – Vektorfüggvények''' nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyra. Kreditjének megszerzése szükséges a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]] című tárgyak felvételéhez, melyek teljesítéséhez nélkülözhetetlen a többváltozós függvényekről szóló anyagrész ismerete. A tárgy anyagának sok része felbukkan még a későbbiekben, így fontos a tanultak alapos begyakorlása.<br /> <br /> A tárgy tematikája három fő részre bontható:<br /> *Lineáris algebra<br /> *Végtelen sorok<br /> *Többváltozós függvények<br /> <br /> Az első ZH többnyire a lineáris algebra témakörét kéri számon, a második a többváltozós függvényeket és a sorokat. A készülés során érdemes időrendben visszafelé haladni, mert a ZH-k stílusa változott az évek során.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD<br /> :24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Hivatalos jegyzetek===<br /> *[[Média:Matek2_Kovács_Zoltán__Lineáris_algebra_I.PDF|Kovács Zoltán: Lineáris algebra I.]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Számsorozatok.pdf‎|Kónya Ilona: Számsorozatok]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Numerikus_sorok.PDF|Kónya Ilona: Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_Farkas_Barnabás__Többváltozós_analízis.PDF|Farkas Barnabás: Többváltozós analízis]]<br /> *[[Média:Matek2_Kétváltozós_függvények.PDF|Kétváltozós függvények]] - Példákkal és szemléletes ábrákkal<br /> <br /> ===Tömör, tematikus összefoglalók===<br /> *[[Média:Matek2_Wettl_Ferenc_Lineáris_algebra_összefoglaló.pdf‎|Lineáris algebra 1]]<br /> *[[Média:Matek2_Horváth__Lineáris_algebra_összefoglaló.PDF|Lineáris algebra 2]]<br /> *[[Média:Matek2_sorok_összefoglaló.PDF|Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_többváltozós_függvények_összefoglaló.PDF|Többváltozós függvények]]<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_összefoglaló_Rátky_Marcell.PDF|Képletgyűjtemény]]<br /> <br /> ===Kidolgozott szóbeli tételek===<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_Ky_kidolgozott_tételsor.PDF|Tételkidolgozás (2006)]]<br /> *[[Media:Anal2 Tételek kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Tételkidolgozás (2013)]]<br /> *[[Media:Anal2 Minimum követelmények kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Minimumkövetelmény (2013)]]<br /> <br /> ==Első zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===BSc képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2011tavasz.PDF|2010/11 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013tavasz_megoldokulcs.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_pzh_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013_ősz_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2015_ősz.jpg|2015/16 kereszt]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===Régi ötéves képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2 zh1 1996tavasz megoldokulcs.PDF|1995/96 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1999tavasz_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2000tavasz_megoldokulcs.PDF|1999/00 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_Ky.PDF|2001/02 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2004tavasz.PDF|2003/04 tavasz]]<br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_pót_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Második zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===BSc képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2011tavasz.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2 zh2 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2013_ősz_kereszt_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2015_ősz.jpg|2015/16 kereszt]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===Régi ötéves képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1997/98 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1999tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> <br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_pót_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-05-31_Horváth_megoldokulcs.PDF|2006.05.31]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-01_Ky.PDF|2006.06.01]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-07_Serény.PDF|2006.06.07]]<br /> *2006/07 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-02.PDF|2007.01.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-15.PDF|2007.01.15]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-22.PDF|2007.01.22]]<br /> *2006/07:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_elso.PDF|2007.05.30]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_masodik.PDF|2007.06.06]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-06-20_negyedik.PDF|2007.06.20]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2008tavasz_masodik.PDF|2008.06.04]] – [[Matematika A2a - Vektorfüggvények - Vizsga, 2008.06.04.|megoldásokkal]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_regi_megoldokulcs.PDF|2008.06.11]] - megoldásokkal<br /> *2008/09:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2009.05.27]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_masodik.PDF|2009.06.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2009.06.10]] - megoldásokkal<br /> *2009/10:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2010.05.26]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_masodik_megoldokulcs.PDF|2010.06.02]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-12-22.PDF|2010.12.22]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-04.PDF|2010.01.04]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-01-06_megoldokulcs.PDF|2011.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-11_megoldokulcs.PDF|2010.01.11]] - megoldásokkal<br /> *2010/11:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_elso.PDF|2011.05.26]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_masodik.pdf|2011.06.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-06-09.PDF|2011.06.09]]<br /> *2011/12 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-01-12.PDF|2012.01.12]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-24.PDF|2012.05.24]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-31.PDF|2012.05.31]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-07.PDF|2012.06.07]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-14.PDF|2012.06.14]]<br /> *2012/13 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012osz_harmadik.PDF|2013.01.10]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_20130530.PDF|2013.05.30]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013_06_06.pdf|2013.06.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013_06_13.pdf|2013.06.13]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga-2013-06-20.pdf|2013.06.20]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_03.PDF|2014.01.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_09_masodik_alkalom.pdf|2014.01.09]] - megoldásokkal<br /> *2014/15 - kereszt:<br /> **[[Media:Matek2_elővizsga_2014_12_15.pdf|2014.12.15]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2014_12_22.pdf|2014.12.22]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2015_01_05.pdf|2015.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2015_01_12.pdf|2015.01.12]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében (főleg a diffegyenleteknél) nagyon jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *A tárgy alapvetően nem nehéz. Érdemes gyakorlatra járni, mert a legtöbb gyakorlatvezető nagyon jól magyaráz.<br /> *Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - &quot;Elfogynak a könnyű feladatok&quot;.<br /> *Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.<br /> *Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A2a_-_Vektorf%C3%BCggv%C3%A9nyek&diff=194561 2018-10-28T09:34:55Z

<p>Bartos Levente: </p> <hr /> <div>{{Régi_tárgy|Matematika A2f - Vektorfüggvények}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A2 - Vektorfüggvények<br /> |tárgykód=TE90AX02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX02<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=488&amp;targy-nev=Matematika+A2a+-+Vektorf%fcggv%e9nyek|levlista=matek2ATsch.bme.hu<br /> |levlista=matek2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> A '''Matematika A2 – Vektorfüggvények''' nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyra. Kreditjének megszerzése szükséges a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]] című tárgyak felvételéhez, melyek teljesítéséhez nélkülözhetetlen a többváltozós függvényekről szóló anyagrész ismerete. A tárgy anyagának sok része felbukkan még a későbbiekben, így fontos a tanultak alapos begyakorlása.<br /> <br /> A tárgy tematikája három fő részre bontható:<br /> *Lineáris algebra<br /> *Végtelen sorok<br /> *Többváltozós függvények<br /> <br /> Az első ZH többnyire a lineáris algebra témakörét kéri számon, a második a többváltozós függvényeket és a sorokat. A készülés során érdemes időrendben visszafelé haladni, mert a ZH-k stílusa változott az évek során.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD<br /> :24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Hivatalos jegyzetek===<br /> *[[Média:Matek2_Kovács_Zoltán__Lineáris_algebra_I.PDF|Kovács Zoltán: Lineáris algebra I.]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Számsorozatok.pdf‎|Kónya Ilona: Számsorozatok]]<br /> *[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Numerikus_sorok.PDF|Kónya Ilona: Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_Farkas_Barnabás__Többváltozós_analízis.PDF|Farkas Barnabás: Többváltozós analízis]]<br /> *[[Média:Matek2_Kétváltozós_függvények.PDF|Kétváltozós függvények]] - Példákkal és szemléletes ábrákkal<br /> <br /> ===Tömör, tematikus összefoglalók===<br /> *[[Média:Matek2_Wettl_Ferenc_Lineáris_algebra_összefoglaló.pdf‎|Lineáris algebra 1]]<br /> *[[Média:Matek2_Horváth__Lineáris_algebra_összefoglaló.PDF|Lineáris algebra 2]]<br /> *[[Média:Matek2_sorok_összefoglaló.PDF|Numerikus sorok]]<br /> *[[Média:Matek2_többváltozós_függvények_összefoglaló.PDF|Többváltozós függvények]]<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_összefoglaló_Rátky_Marcell.PDF|Képletgyűjtemény]]<br /> <br /> ===Kidolgozott szóbeli tételek===<br /> *[[Média:Matek2_vizsga_Ky_kidolgozott_tételsor.PDF|Tételkidolgozás (2006)]]<br /> *[[Media:Anal2 Tételek kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Tételkidolgozás (2013)]]<br /> *[[Media:Anal2 Minimum követelmények kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Minimumkövetelmény (2013)]]<br /> <br /> ==Első zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===BSc képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2011tavasz.PDF|2010/11 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013tavasz_megoldokulcs.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_pzh_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2013_ősz_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2015_ősz.jpg|2015/16 kereszt]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===Régi ötéves képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2 zh1 1996tavasz megoldokulcs.PDF|1995/96 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_1999tavasz_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2000tavasz_megoldokulcs.PDF|1999/00 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_Ky.PDF|2001/02 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh1_2004tavasz.PDF|2003/04 tavasz]]<br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh1_pót_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Második zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===BSc képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2011tavasz.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2 zh2 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2013_ősz_kereszt_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2015_ősz.jpg|2015/16 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2017.pdf|2017/18 tavasz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> ===Régi ötéves képzés===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1997/98 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_1999tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek2_zh2_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> <br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> <br /> *[[Média:Matek2_zh2_pót_2014_ősz.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-05-31_Horváth_megoldokulcs.PDF|2006.05.31]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-01_Ky.PDF|2006.06.01]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-07_Serény.PDF|2006.06.07]]<br /> *2006/07 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-02.PDF|2007.01.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-15.PDF|2007.01.15]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-22.PDF|2007.01.22]]<br /> *2006/07:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_elso.PDF|2007.05.30]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_masodik.PDF|2007.06.06]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2007-06-20_negyedik.PDF|2007.06.20]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2008tavasz_masodik.PDF|2008.06.04]] – [[Matematika A2a - Vektorfüggvények - Vizsga, 2008.06.04.|megoldásokkal]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_regi_megoldokulcs.PDF|2008.06.11]] - megoldásokkal<br /> *2008/09:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2009.05.27]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_masodik.PDF|2009.06.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2009.06.10]] - megoldásokkal<br /> *2009/10:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2010.05.26]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_masodik_megoldokulcs.PDF|2010.06.02]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-12-22.PDF|2010.12.22]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-04.PDF|2010.01.04]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-01-06_megoldokulcs.PDF|2011.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-11_megoldokulcs.PDF|2010.01.11]] - megoldásokkal<br /> *2010/11:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_elso.PDF|2011.05.26]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_masodik.pdf|2011.06.02]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2011-06-09.PDF|2011.06.09]]<br /> *2011/12 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-01-12.PDF|2012.01.12]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-24.PDF|2012.05.24]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-31.PDF|2012.05.31]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-07.PDF|2012.06.07]]<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-14.PDF|2012.06.14]]<br /> *2012/13 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek2_vizsga_2012osz_harmadik.PDF|2013.01.10]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_20130530.PDF|2013.05.30]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013_06_06.pdf|2013.06.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013_06_13.pdf|2013.06.13]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga-2013-06-20.pdf|2013.06.20]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_03.PDF|2014.01.03]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_09_masodik_alkalom.pdf|2014.01.09]] - megoldásokkal<br /> *2014/15 - kereszt:<br /> **[[Media:Matek2_elővizsga_2014_12_15.pdf|2014.12.15]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2014_12_22.pdf|2014.12.22]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2015_01_05.pdf|2015.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek2_vizsga_2015_01_12.pdf|2015.01.12]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében (főleg a diffegyenleteknél) nagyon jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *A tárgy alapvetően nem nehéz. Érdemes gyakorlatra járni, mert a legtöbb gyakorlatvezető nagyon jól magyaráz.<br /> *Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - &quot;Elfogynak a könnyű feladatok&quot;.<br /> *Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.<br /> *Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Bartos Levente https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Masodik_zh_2017_18.pdf&diff=194560 2018-10-28T09:30:48Z

<p>Bartos Levente: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Bartos Levente