VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

KörnytanZH2 kvíz

2020-05-12T16:29:56Z

Barta Botond Gábor:

{{Vissza|Környezetgazdaságtan}}

''A kvíz a 2018-as és 2020-as feladatsor alapján lett létrehozva.''

{{Kvízoldal
|cím=Környezetgazdaságtan, ZH2
}}

== A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.
# .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.
# .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.
# .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával

== Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek.
# ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan.
# ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést.
# ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól.

== Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik.
# ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken.
# ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak.
# ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit.

== Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..a szennyezés határkára.
# ..a szennyezéselhárítás határköltsége.
# ..a technológiai fejlesztés határköltsége.
# ..a termelés nettó határhaszna.

== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy.. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését.
# .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le.
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia.

== Pigou tétele szerint... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő.
# ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét.
# ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével.
# ..a jól definiált szennyezési jogosultságok megoldják az externáliák problémáit

== A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ..a keresleti görbe felfelé tolódik el.
# ..a keresleti görbe lefele tolódik el.
# ..a kínálati görbe lefelé tolódik el.
# ..a kínálati görbe felfelé tolódik el.

== Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul.
# ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető.
# ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján.
# ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak.

== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámoított, és a termék visszaváltásakor a forgalamzónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafeizetett díj.. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ...kibocsátási (környezetterhelési) díj
# .. környezeti teljesítés
# .. betétdíj
# .. termékdíj

== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata
# ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség
# ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás
# ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás.
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj.
# ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték.
# ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték.

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírások hátrányai tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..A normaérték megállapítása költséges, normaérték alatt is ösztönöznek további kibocsátás csökkentésére, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.
# ..A normaérték megállapítása költséges,a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek a kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.
# ..A normaértékek betartása ellenőrizhető, alkalmazásuk az érintettre nézve azonos hatású, a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl.
# ..A normaérték megállapítása költséges, betartásuk ellenőrizhető, alkalmazásuk alacsony adminisztrációs költséggel jár.

== Ronald Coase elméletének lényege, hogy ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ..a tranzakciós költség sokszor lehet nulla.
# ..a tranzakciós költség egyes esetekben lehet nulla, s ezekben az esetekben a Pigou-féle szabályozás felesleges.
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, és szinte soha nem is csökkenthetőek.
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, de megfelelő intézményrendszer kialakításával csökkenthetők.

== A "gyenge" (más néven: hatékonysági) Coase-tétel szerint a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény akkor lesz Pareto-hatékonyság, ha ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ..a tranzakciós költség nem nulla, de az alkuban részvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek, valamint vagyoni hatás nem jelentkezik.
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.
# ..a tranzakciós (határ)költség nem nagyobb a szennyezés-csökkentés (határ)költségével.

== A normatív Coase-tétel szerint szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ..a tranzakciós költség negatív értéket vegyen fel.
# ..a tranzakciós költség nullára csökkenjen.
# ..a tranzakciós költség olyan szintre csökkenjen, ami még éppen nem hiúsítja meg az alkut.
# ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél.

== A fogalmazható kibocsátási engedélyek rendszere akkor lehet a Coase-tétel logikája szerinti szabályozás, ha: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..a kibocsátási engedélyek szennyezők közötti allokációjáról a bíróság dönt,
# ..a szennyezési jogok piacán a kibocsátási engedélyek vásárlója a szennyezési jogokkal való kereskedelemben részt vevők közül bárki lehet.
# ..a kibocsátási engedély szerinti szennyezési szint túllépéséért a szennyező kártérítést fizet.
# ..a kormányzat szennyezési jogokkal való kereskedés tranzakciós költségeit csökkentő megoldásokat vezet be.

== Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg.
# ..környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg.
# ..bírósági eljárás(döntés) határozza meg.
# ..a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.

== A környezetszennyezés optimális szintjének meghatározása nagy számú esetben a felelősségi szabályok alkalmazása révén azért nehézkes, mert.. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ..az ügyben döntő környezetvédelmi hatóságok kapacitása korlátozott.
# ..a törvényalkotó intézmények jogszabályalkotási kapacitása korlátozott.
# ..az ügyben döntő bíróságok kapacitása korlátozott.
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalkuk létrejöttének kapacitása korlátozott.

== A kártérítési jog környezeti alkalmazásának korlátja, hogy ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ..a bíróságok elvileg sem tudják meghatározni a természetben okozott kár pénzben kifejezett nagyságát.
# ..a természeti környezet nem jogképes
# ..egy esetleges kártérítéssel eleve nem ösztönözhetőek a potenciális károkozók a kár megelőzésésre.
# ..ha a szennyezés és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni.

== Válassza ki az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A károkozással kapcsolatos biztosítás kétféle lehet: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..A károsult kockázatát növelő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás
# ..A szennyező kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a károsult kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás

== A Coase-tételen alapuló szabályzóeszközök… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# a közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők
# a közvetlen előírások és a szennyezési jogosultságok allokálása
# a szennyezési jogosultságok allokálása és a felelősségi szabályok (kártérítés)
# a gazdasági ösztönzők és a morális késztetés

== Ha az állam a Pigou tétel szerinti logikát követve meghatározta, mi a környezethasználat hatékony szintje (Q'), akkor ennek ismeretében ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# vagy kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót (gazdasági ösztönzőket vezethet be), vagy előírhatja magát a Q' hatékony szintet (közvetlen előírásokat vezethet be).
# kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót (gazdasági ösztönzőket vezethet be).
# kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót és ezzel egyidejűleg elő kell írnia magát a Q' hatékony szintet kikényszerítő közvetlen előírást is.
# előírhatja megállapított a Q' hatékony szintet (közvetlen előírásokat vezethet be).

== Vagyoni hatás akkor jelentkezik, ha ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# egy megszerzett természeti jószág értéke a jövőbeli hozamainak számított értéke nagyságával megemelkedik.
# egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek közötti tárgyalások csak magas tranzakciós költség mellett lennének lebonyolíthatók.
# egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek környezeti jószággal kapcsolatos jogai nem pontosan tisztázottak és ismertek.
# egy jószággal kapcsolatosan az elfogadási hajlandóság mindig magasabb, mint a fizetési hajlandóság; vagyis: egy jogról való lemondás többet ér, mint ugyanannak a jognak a megszerzése.

== Felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg
# a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.
# bírósági eljárás (döntés) határozza meg
# az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a gazdasági ösztönzőeszközöket tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# emissziós norma, immissziós norma, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj
# környezeti adók, kibocsátási díj, termékdíj, betétdíj
# emissziós norma, immissziós norma, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás
# termékszabályozás, termelési folyamat szabályozása, letéti díj, betétdíj

== Statikus ösztönző hatás: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# a jövőbeli hasznok is a jogosulté lesznek, ezért nem érdekelt a jószág gyors kiaknázásában, a természeti tőke rövid idő alatt történő felélésében.
# a jogosult meghatározhatja, hogy az adott természeti tőke funkciója megváltoztatható-e vagy sem.
# a beruházás haszna biztosan a jogosulté lesz, a természeti tőke hozamaihoz mások (akik nem ruháztak be) nem férhetnek hozzá.
# a jogosult meghatározhatja, hogy mások a természeti tőkével kapcsolatosan milyen jogokat gyakorolhatnak és miket nem.

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# környezeti hatásvizsgálat, termékdíj, kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték
# kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, környezeti hatásvizsgálat
# termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték
# kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, környezeti hatásvizsgálat

== A normatív Coase-tétel értelme, hogy segítse a Coase-tétel szerinti, a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuk létrejöttét azáltal, hogy ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# megköveteli a jogalkotótól, hogy a környezethasználati jogok kezdeti elosztása minél inkább közelítsen a hatékony szinthez.
# megköveteli a jogalkotótól a környezethasználati jogok pontos és világos megfogalmazását.
# olyan intézményi környezetet alakítsunk ki, amelyben a tranzakciós költségek minimálisak lehetnek.
# olyan intézményi környezet alakítsunk ki, amelyben a vagyoni hatás nem jelentkezik.

== Egy környezeti jószág (pl. erdő) tulajdonjogától az önkormányzat szívesen megszabadulna (mert nincsenek erőforrásai a hatékony menedzseléséhez), de biztosítani akarja, hogy a polgárai jólétének érdekében az új tulajdonos nem változtatja meg a jószág alapvető funkcióit (pl. az erdő erdő marad, nem vágják ki, nem építenek a helyére semmi mást). Ezt a célt hatékonyan biztosítja... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# a kizárás joga
# a menedzsment jog
# az átruházás joga
# a fejlesztési jog (easement)

== A szubvenció, a környezetminőséget javító beruházások állami támogatása ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# káros, mert kivétel nélkül a korrupció lehetőségét veti fel, ha az állam pénzt oszt a vállalatoknak.
# csak kivételes esetekben hatékony ("second-best") megoldás, mert nehezen biztosítható, hogy csak alacsony határköltségű megoldások valósuljanak meg, sőt, a szennyezés-csökkentés támogatási ígéretei vonzhatják a szennyező vállalatok beruházásait is.
# hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert lehetővé tesz az Európai Uniós támogatási alapok forrásainak a tagállami költségvetésbe való becsatornázását, ezzel fokozza a gazdasági növekedést.
# hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert a kormányzat számára sokkal népszerűbb forrást osztani a szennyezőknek, mint megadóztatni a kibocsátásaikat.

== Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy, (2) a szennyezés hatása időben késleltetve jelentkezik, és (3) a szennyezés által okozott externális kár értéke rendkívül nagy (a MEC függvény "meredek"). Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# jogallokálás
# gazdasági ösztönző
# közvetlen előírás
# felelősségi (pl. kártérítési) szabály

== A környezethasználat hatékony szintjét célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# a Coase-féle megoldás állami beavatkozásokon alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.
# a Pigou-i megoldás során a környezethasználat hatékony szintjét a hatóság (kormányzat, önkormányzat) írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra.
# más az állam szerepe a beavatkozásban: a Pigou-i megoldás során az állam számítja ki és érvényesíti a környezethasználat optimumát, a Coase-féle megoldás során a környezettel kapcsolatos jogok valamilyen kezdeti kijelölése - megfelelő intézményi környezet kialakítása - az állam feladata.
# mindkét esetben az állam (önkormányzat) állapítja meg a környezethasználat hatékony szintjét,de aztán a Pigou-i megoldás gazdasági ösztönzőket és közvetlen előírásokat alkalmaz, a Coase-féle megoldás pedig felelősségi szabályokat és a tulajdonjog kijelölését alkalmazza.

== Egy környezethasználattal kapcsolatosan jelentősek, magasak az információs költségek, viszont a tranzakciós költségek alacsonyak. Ez esetben ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# mind a jogallokálás, mind a felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazhatóak.
# csak a kártérítés alkalmazható, a jogallokálás nem.
# csak a jogallokálás alkalmazható, a felelősségi szabályok (kártérítés) nem.
# egyik Coase-típusú beavatkozás sem használható, a szabályozás csak Pigou-féle eszközökkel valósítható meg.

== Pigou tétele szerint... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat a szennyező vállalat egyéni hatékony szintjére áll be.
# minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat nagysága a legkisebb környezeti externális költséget fogja eredményezni.
# minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a környezethasználat tényleges nagysága a társadalmi hatékony szinttel (optimummal) lesz egyenlő.
# minden gazdasági szereplőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, ami biztosítja az állam környezetvédelmi feladatainak finanszírozását.

== Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# a termékdíj
# a kibocsátási (környezetterhelési) díj
# a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere
# az emissziós határérték

== Ha egy természeti jószágot tulajdoni vagy kártérítési védelemben is részesíthetünk, akkor a különbség az lesz, hogy... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat.
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak bíróság előtt tudja a jogait megvédeni, míg tulajdoni védelem esetén más hatóság (rendőrség, jegyző, környezetvédelmi hatóság) védelmét is kérheti.
# a jogosultság megsértője tulajdoni védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, kártérítési védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat.
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl köteles az eredeti állapot helyreállítására és még büntetésre is számíthat.

== Van-e a kártérítésnek (egy bekövetkezett környezeti károsítás esetén az okozott kár utólagos megtéríttetésének) a jövő környezethasználataira vonatkozó ösztönző hatása? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Nincs, mert a jogrendszernek előre meg kell mondania, hogy az egyes környezeti kár esetekben az objektív vagy a vétkességi felelősséget fogja-e alkalmazni.
# Igen, van, mert a potenciális (a hasonló szennyezést okozni képes) károkozó precedensnek tekintheti az ügyet - ha ő fog kárt okozni, vele szemben is hasonlóan fognak eljárni, ezért minden hatékony elővigyázatossági intézkedést megtehet.
# Igen, van, mert minden más hasonló környezeti kárt okozni képes környezethasználót az illetékes környezeti hatóságok fokozottabban fognak ellenőrizni, így a környezeti balesetet megelőzni képes technológiai fegyelem javulni fog.
# Nincs: az európai, kontinentális jogrendben nincs precedensjog, minden eset egyedileg ítélhető meg, a hasonló ügyekben hozott ítéletek között nincs logikai összefüggés.

[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]

KörnytanZH2 kvíz

2020-05-12T16:25:56Z

Barta Botond Gábor:

{{Vissza|Környezetgazdaságtan}}

''A kvíz a 2018-as feladatsor alapján lett létrehozva.''

{{Kvízoldal
|cím=Környezetgazdaságtan, ZH2
}}

== A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.
# .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.
# .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.
# .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával

== Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek.
# ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan.
# ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést.
# ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól.

== Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik.
# ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken.
# ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak.
# ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit.

== Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..a szennyezés határkára.
# ..a szennyezéselhárítás határköltsége.
# ..a technológiai fejlesztés határköltsége.
# ..a termelés nettó határhaszna.

== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy.. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését.
# .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le.
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia.

== Pigou tétele szerint... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő.
# ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét.
# ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével.
# ..a jól definiált szennyezési jogosultságok megoldják az externáliák problémáit

== A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ..a keresleti görbe felfelé tolódik el.
# ..a keresleti görbe lefele tolódik el.
# ..a kínálati görbe lefelé tolódik el.
# ..a kínálati görbe felfelé tolódik el.

== Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul.
# ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető.
# ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján.
# ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak.

== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámoított, és a termék visszaváltásakor a forgalamzónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafeizetett díj.. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ...kibocsátási (környezetterhelési) díj
# .. környezeti teljesítés
# .. betétdíj
# .. termékdíj

== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata
# ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség
# ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás
# ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás.
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj.
# ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték.
# ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték.

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírások hátrányai tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..A normaérték megállapítása költséges, normaérték alatt is ösztönöznek további kibocsátás csökkentésére, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.
# ..A normaérték megállapítása költséges,a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek a kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.
# ..A normaértékek betartása ellenőrizhető, alkalmazásuk az érintettre nézve azonos hatású, a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl.
# ..A normaérték megállapítása költséges, betartásuk ellenőrizhető, alkalmazásuk alacsony adminisztrációs költséggel jár.

== Ronald Coase elméletének lényege, hogy ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ..a tranzakciós költség sokszor lehet nulla.
# ..a tranzakciós költség egyes esetekben lehet nulla, s ezekben az esetekben a Pigou-féle szabályozás felesleges.
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, és szinte soha nem is csökkenthetőek.
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, de megfelelő intézményrendszer kialakításával csökkenthetők.

== A "gyenge" (más néven: hatékonysági) Coase-tétel szerint a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény akkor lesz Pareto-hatékonyság, ha ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ..a tranzakciós költség nem nulla, de az alkuban részvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek, valamint vagyoni hatás nem jelentkezik.
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.
# ..a tranzakciós (határ)költség nem nagyobb a szennyezés-csökkentés (határ)költségével.

== A normatív Coase-tétel szerint szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ..a tranzakciós költség negatív értéket vegyen fel.
# ..a tranzakciós költség nullára csökkenjen.
# ..a tranzakciós költség olyan szintre csökkenjen, ami még éppen nem hiúsítja meg az alkut.
# ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél.

== A fogalmazható kibocsátási engedélyek rendszere akkor lehet a Coase-tétel logikája szerinti szabályozás, ha: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..a kibocsátási engedélyek szennyezők közötti allokációjáról a bíróság dönt,
# ..a szennyezési jogok piacán a kibocsátási engedélyek vásárlója a szennyezési jogokkal való kereskedelemben részt vevők közül bárki lehet.
# ..a kibocsátási engedély szerinti szennyezési szint túllépéséért a szennyező kártérítést fizet.
# ..a kormányzat szennyezési jogokkal való kereskedés tranzakciós költségeit csökkentő megoldásokat vezet be.

== Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg.
# ..környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg.
# ..bírósági eljárás(döntés) határozza meg.
# ..a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.

== A környezetszennyezés optimális szintjének meghatározása nagy számú esetben a felelősségi szabályok alkalmazása révén azért nehézkes, mert.. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ..az ügyben döntő környezetvédelmi hatóságok kapacitása korlátozott.
# ..a törvényalkotó intézmények jogszabályalkotási kapacitása korlátozott.
# ..az ügyben döntő bíróságok kapacitása korlátozott.
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalkuk létrejöttének kapacitása korlátozott.

== A kártérítési jog környezeti alkalmazásának korlátja, hogy ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ..a bíróságok elvileg sem tudják meghatározni a természetben okozott kár pénzben kifejezett nagyságát.
# ..a természeti környezet nem jogképes
# ..egy esetleges kártérítéssel eleve nem ösztönözhetőek a potenciális károkozók a kár megelőzésésre.
# ..ha a szennyezés és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni.

== Válassza ki az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A károkozással kapcsolatos biztosítás kétféle lehet: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..A károsult kockázatát növelő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás
# ..A szennyező kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a károsult kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás

== A Coase-tételen alapuló szabályzóeszközök… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# a közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők
# a közvetlen előírások és a szennyezési jogosultságok allokálása
# a szennyezési jogosultságok allokálása és a felelősségi szabályok (kártérítés)
# a gazdasági ösztönzők és a morális késztetés

== Ha az állam a Pigou tétel szerinti logikát követve meghatározta, mi a környezethasználat hatékony szintje (Q'), akkor ennek ismeretében ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# vagy kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót (gazdasági ösztönzőket vezethet be), vagy előírhatja magát a Q' hatékony szintet (közvetlen előírásokat vezethet be).
# kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót (gazdasági ösztönzőket vezethet be).
# kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót és ezzel egyidejűleg elő kell írnia magát a Q' hatékony szintet kikényszerítő közvetlen előírást is.
# előírhatja megállapított a Q' hatékony szintet (közvetlen előírásokat vezethet be).

== Vagyoni hatás akkor jelentkezik, ha ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# egy megszerzett természeti jószág értéke a jövőbeli hozamainak számított értéke nagyságával megemelkedik.
# egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek közötti tárgyalások csak magas tranzakciós költség mellett lennének lebonyolíthatók.
# egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek környezeti jószággal kapcsolatos jogai nem pontosan tisztázottak és ismertek.
# egy jószággal kapcsolatosan az elfogadási hajlandóság mindig magasabb, mint a fizetési hajlandóság; vagyis: egy jogról való lemondás többet ér, mint ugyanannak a jognak a megszerzése.

== Felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg
# a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.
# bírósági eljárás (döntés) határozza meg
# az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a gazdasági ösztönzőeszközöket tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# emissziós norma, immissziós norma, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj
# környezeti adók, kibocsátási díj, termékdíj, betétdíj
# emissziós norma, immissziós norma, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás
# termékszabályozás, termelési folyamat szabályozása, letéti díj, betétdíj

== Statikus ösztönző hatás: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# a jövőbeli hasznok is a jogosulté lesznek, ezért nem érdekelt a jószág gyors kiaknázásában, a természeti tőke rövid idő alatt történő felélésében.
# a jogosult meghatározhatja, hogy az adott természeti tőke funkciója megváltoztatható-e vagy sem.
# a beruházás haszna biztosan a jogosulté lesz, a természeti tőke hozamaihoz mások (akik nem ruháztak be) nem férhetnek hozzá.
# a jogosult meghatározhatja, hogy mások a természeti tőkével kapcsolatosan milyen jogokat gyakorolhatnak és miket nem.

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# környezeti hatásvizsgálat, termékdíj, kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték
# kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, környezeti hatásvizsgálat
# termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték
# kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, környezeti hatásvizsgálat

== A normatív Coase-tétel értelme, hogy segítse a Coase-tétel szerinti, a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuk létrejöttét azáltal, hogy ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# megköveteli a jogalkotótól, hogy a környezethasználati jogok kezdeti elosztása minél inkább közelítsen a hatékony szinthez.
# megköveteli a jogalkotótól a környezethasználati jogok pontos és világos megfogalmazását.
# olyan intézményi környezetet alakítsunk ki, amelyben a tranzakciós költségek minimálisak lehetnek.
# olyan intézményi környezet alakítsunk ki, amelyben a vagyoni hatás nem jelentkezik.

== Egy környezeti jószág (pl. erdő) tulajdonjogától az önkormányzat szívesen megszabadulna (mert nincsenek erőforrásai a hatékony menedzseléséhez), de biztosítani akarja, hogy a polgárai jólétének érdekében az új tulajdonos nem változtatja meg a jószág alapvető funkcióit (pl. az erdő erdő marad, nem vágják ki, nem építenek a helyére semmi mást). Ezt a célt hatékonyan biztosítja... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# a kizárás joga
# a menedzsment jog
# az átruházás joga
# a fejlesztési jog (easement)

== A szubvenció, a környezetminőséget javító beruházások állami támogatása ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# káros, mert kivétel nélkül a korrupció lehetőségét veti fel, ha az állam pénzt oszt a vállalatoknak.
# csak kivételes esetekben hatékony ("second-best") megoldás, mert nehezen biztosítható, hogy csak alacsony határköltségű megoldások valósuljanak meg, sőt, a szennyezés-csökkentés támogatási ígéretei vonzhatják a szennyező vállalatok beruházásait is.
# hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert lehetővé tesz az Európai Uniós támogatási alapok forrásainak a tagállami költségvetésbe való becsatornázását, ezzel fokozza a gazdasági növekedést.
# hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert a kormányzat számára sokkal népszerűbb forrást osztani a szennyezőknek, mint megadóztatni a kibocsátásaikat.

== Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy, (2) a szennyezés hatása időben késleltetve jelentkezik, és (3) a szennyezés által okozott externális kár értéke rendkívül nagy (a MEC függvény "meredek"). Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# jogallokálás
# gazdasági ösztönző
# közvetlen előírás
# felelősségi (pl. kártérítési) szabály

== A környezethasználat hatékony szintjét célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# a Coase-féle megoldás állami beavatkozásokon alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.
# a Pigou-i megoldás során a környezethasználat hatékony szintjét a hatóság (kormányzat, önkormányzat) írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra.
# más az állam szerepe a beavatkozásban: a Pigou-i megoldás során az állam számítja ki és érvényesíti a környezethasználat optimumát, a Coase-féle megoldás során a környezettel kapcsolatos jogok valamilyen kezdeti kijelölése - megfelelő intézményi környezet kialakítása - az állam feladata.
# mindkét esetben az állam (önkormányzat) állapítja meg a környezethasználat hatékony szintjét,de aztán a Pigou-i megoldás gazdasági ösztönzőket és közvetlen előírásokat alkalmaz, a Coase-féle megoldás pedig felelősségi szabályokat és a tulajdonjog kijelölését alkalmazza.

== Egy környezethasználattal kapcsolatosan jelentősek, magasak az információs költségek, viszont a tranzakciós költségek alacsonyak. Ez esetben ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# mind a jogallokálás, mind a felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazhatóak.
# csak a kártérítés alkalmazható, a jogallokálás nem.
# csak a jogallokálás alkalmazható, a felelősségi szabályok (kártérítés) nem.
# egyik Coase-típusú beavatkozás sem használható, a szabályozás csak Pigou-féle eszközökkel valósítható meg.

== Pigou tétele szerint... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat a szennyező vállalat egyéni hatékony szintjére áll be.
# minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat nagysága a legkisebb környezeti externális költséget fogja eredményezni.
# minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a környezethasználat tényleges nagysága a társadalmi hatékony szinttel (optimummal) lesz egyenlő.
# minden gazdasági szereplőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, ami biztosítja az állam környezetvédelmi feladatainak finanszírozását.

== Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# a termékdíj
# a kibocsátási (környezetterhelési) díj
# a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere
# az emissziós határérték

== Ha egy természeti jószágot tulajdoni vagy kártérítési védelemben is részesíthetünk, akkor a különbség az lesz, hogy... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat.
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak bíróság előtt tudja a jogait megvédeni, míg tulajdoni védelem esetén más hatóság (rendőrség, jegyző, környezetvédelmi hatóság) védelmét is kérheti.
# a jogosultság megsértője tulajdoni védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, kártérítési védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat.
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl köteles az eredeti állapot helyreállítására és még büntetésre is számíthat.

== Van-e a kártérítésnek (egy bekövetkezett környezeti károsítás esetén az okozott kár utólagos megtéríttetésének) a jövő környezethasználataira vonatkozó ösztönző hatása? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Nincs, mert a jogrendszernek előre meg kell mondania, hogy az egyes környezeti kár esetekben az objektív vagy a vétkességi felelősséget fogja-e alkalmazni.
# Igen, van, mert a potenciális (a hasonló szennyezést okozni képes) károkozó precedensnek tekintheti az ügyet - ha ő fog kárt okozni, vele szemben is hasonlóan fognak eljárni, ezért minden hatékony elővigyázatossági intézkedést megtehet.
# Igen, van, mert minden más hasonló környezeti kárt okozni képes környezethasználót az illetékes környezeti hatóságok fokozottabban fognak ellenőrizni, így a környezeti balesetet megelőzni képes technológiai fegyelem javulni fog.
# Nincs: az európai, kontinentális jogrendben nincs precedensjog, minden eset egyedileg ítélhető meg, a hasonló ügyekben hozott ítéletek között nincs logikai összefüggés.

[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]

KörnytanZH2 kvíz

2020-05-12T16:09:26Z

Barta Botond Gábor:

A Duna

2020-05-09T07:33:09Z

Barta Botond Gábor:

{{Tantárgy
| név = A Duna
| tárgykód = EOVVAV30
| szak =
| kredit = 2
| félév = bármelyik
| kereszt = van
| tanszék = EMK-VIT
| jelenlét = ajánlott
| minmunka = 4-6 óra
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = nincs
| hf = esettanulmány + szóbeli
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://edu.epito.bme.hu/local/coursepublicity/mod/resource/view.php?id=10058
| tárgyhonlap = http://vit.bme.hu/BMEEOVVAV30
}}

Az Építőmérnöki Kar tárgya. Úgynevezett választható törzsanyag a Neptun szerint.

A tantárgy Európa második legnagyobb folyójának jelentőségével, kialakulásával, szabályozásának történetével foglalkozik, bemutatva az emberi beavatkozások hatásait a folyó emberi és természeti környezetére.

Előadó: Dr. Mészáros Csaba

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' Minden előadáson szigorú katalógus van, ennek ellenére NEM kötelező a bejárás, de ajánlott.
*'''NagyZH:''' A tárgyból nincs egyetlen zárthelyi sem.
*'''Házi feladat:''' Félév végén egy esettanulmányt kell leadni, egy a Dunával kapcsolatos BÁRMILYEN témában. Követelmények:
**legalább 5 oldal egy szabadon választott témában, aminek legalább egy kis köze van a Dunához.
**Cím, oldalszám, képek, képaláírások, irodalomjegyzék és áttekinthető, rendezett külalak.
**Beadás a félév végén, személyesen - A tanszéki honlapra a félév vége felé ki fog kerülni jópár leadási időpont (emailben is kiküldi)!
**Az esettanulmány leadásakor az előadó BELEKÉRDEZHET a tanulmányba!
*'''Végső jegy:''' Az elégtelentől különböző osztályzat megszerzésének előfeltétele egy elfogadható szintű tanulmány leadása. A jegyet az alábbi tényezők felfelé módosítják:
**Esettanulmány (ha megfelel a formai követelményeknek): '''3-asról indul'''
**Jelen voltál a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló egyik (emailben vannak meghirdetve az időpontok) kiemelt előadáson: '''+1 jegy'''
**A tanulmány leadásakor az előadó kérdéseket tesz fel a Dunával, a Bős-Nagymarosi vízlépcsővel és a tanulmány témájával kapcsolatban. Általában alapadatokra kérdez rá (a Duna N legbővizűbb, leghosszabb, legnagyobb vízgyűjtő területű mellékfolyója), de előszeretettel kér meg, hogy mutasd meg egy vaktérképen a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kötődő fontosabb településeket. Ha ezekre tudod a választ: '''+1 jegy'''
**A tanulmány leadása után e-mailben kérhetsz kérdéseket, kikeresed a válaszokat a lenti gyűjteményből és elküldöd neki e-mailben. FIGYELEM: NE szó szerint másoljatok!!! Ha elsőre voltak rossz válaszaid, akkor válaszban megküldi, hogy mik voltak rosszak és addig levelezgettek, amíg minden kérdésre helyes választ nem adsz: '''+1 jegy'''

==Vélemények==

===2017/2018 tavasz===
A tárgy nagyon könnyen teljesíthető! Az 5-öshöz elég a kiemelt előadáson (Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer) részt venni, ahol az előadáson elhangzottakkal kapcsolatban kell 4 kérdésre válaszolni és a félév végén egy néhány oldalas tanulmányt leadni, valamint az azzal kapcsolatos egyszerű kérdéseire válaszolni - amikben még kicsit segít is, ha nehezen menne. Tanulmány közben egyébként lehet találni érdekességeket a Dunáról.

[[Szerkesztő:Kovács Tamás Attila|Kovács Tamás Attila]] ([[Szerkesztővita:Kovács Tamás Attila|vita]]) 2018. december 3., 00:21 (UTC)

===2015/2016. tavasz===
Könnyen teljesíthető a tárgy!Egy beadandó dolgozatot kell írni,ami pár óra alatt elkészíthető.A beadáskor kérdéseket tesz fel az előadó,amik egy kis készüléssel simán megválaszolhatók,ha mégse menne még mindig lehet válaszolni az email-es kérdésekre is ,+ év közben egy darab kiemelt előadáson kellett részt venni az ötösért,simán jeles lettem a tárgyból.Emellett mindenképpen ajánlom a bejárást a tárgyból,a Tanár Úr nagy szaktekintély a témában,minden kérdésre tud válaszolni,érdekes a tárgy.- szerkesztő: baluka69, 2016 tavasz

===2015/2016. tavasz===
Egy előre meghirdetett kiemelet előadáson aki részt vesz, +1 jegyet kap, többi eladásra nem muszáj bejárni. A félév végén egy Dunával kapcsolatos esettanulmámyt kell írni, néhány óra alatt megoldható. Személyesen kell bemutatni előre meghirdetett időpontok egyikén, ahol alapvető kérdésekre kell még válaszolni a Dunával kapcsolatban. Könnyen lehet jó jegyet szerezni, minimális munkával 4-5-ös osztályzat is sima liba. --- Sebi

===2012/13===
*Én 2013 tavaszán hallgattam a tárgyat. Akit érdekel a téma, annak mindenképpen érdemes bejárni az órákra, mert az előadó nagy szaktekintély a témában és elég érdekes dolgokra világít rá. Ingyenkreditnek is tökéletes. Az előadó tisztában van vele, hogy miért veszik fel a tárgyát ennyien. Maximálisan azon van, hogy mindenkinek ötöst tudjon adni, de cserébe elvárja, hogy legalább a Duna és a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer pár LEGALAPABB adatával tisztában legyél - Ez amúgy szerintem egyáltalán nem nagy elvárás. Nulla bejárással, egy pár óra alatt összerakott tanulmánnyal, a pótelődáson való részvétellel és az e-mailben kapok kérdések megválaszolásával simán meglett az ötös. - [[szerkesztő:david14|ED]], 2013 tavasz

==E-mailben kapott kérdések válaszai==

'''''<span style="color: brown">Fontos: Ne szó szerint másoljátok le a válaszokat, mert az előadó mindegyiket végigolvassa (hibás válaszokra javítást kér), és nem lenne jó ha feltűnne neki, hogy mindenki innét másol!</span>'''''

===1. Kérdés===
Milyen hosszúak a Duna XYZ mellékfolyói, hol torkollnak a Dunába, s mekkora a vízgyűjtő-területük és a közepes vízhozamuk?<br />[[Media:Duna Mellékfolyók táblázata.jpg|Összefoglaló táblázat a mellékfolyók adatairól]]

*'''Prut:''' 953 km hosszú, Románián és Moldován folyik át, majd a Dunába ömlik. A folyó a román Galați és az ukrán Reni városok közelében ömlik a Dunába. Vízgyűjtő területe 27 500 km^2. Vízhozam 110 m^3/s
*'''Enns:''' Enns városánál ömlik Dunába, 254 km-es hosszal. Átlagos vízhozam 201 m^3/s. Vízgyűjtő területe 6,000 km^2.
*'''Inn:''' 517 km hosszú és Passunál ömlik Dunába. Vízhozam 730 m^3/s, Vízgyűjtő területe 25.700 km^2.
*'''Vág:''' 398 km hosszú, 18.296 km^2 vízgyűjtő területű, 161 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Komárom városánál ömlik a Dunába.
*'''Rába:''' 311 km hosszú, 10.113 km^2 vízgyűjtő területű, 88 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Győrnél ömlik a Dunába.
*'''Naab:''' 165 km hosszú, Regensburgnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 5225 km^2, a vízhozam pedig 115 m^3/s.
*'''Isar:''' 295 km hosszú, Deggendorfnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 9000 km^2, a közepes vízhozam pedig 175 m^3/s.

===2. Kérdés===
Hol rendeztek téli olimpiát a Duna vízgyűjtőjén (hatot rendeztek)?

*'''Innsbruck:''' 1964-es IX. téli olimpia és 1976-os XII. téli olimpia.
*'''Szarajevó:''' 1984-es XIV. téli olimpia.
*'''St. Moritz:''' 1928-as II. téli olimpia és 1948-as V. téli olimpia.
*'''Garmisch-Partenkirchen:''' 1936-os IV. téli olimpia és a végül ELMARADT 1940-es V. téli olimpia.

===3. Kérdés===
Milyen magas a legmagasabb hegy a Duna vízgyűjtőjén Svájcban, Szlovéniában, a Dunántúlon és Németországban, mi a nevük és mely vízfolyások szállítják a vizet a hegytől a Duna felé?

*'''Németország:''' Zugspitze, 2963 méter - Isar (és Lech)
*'''Szlovénia:''' Triglav csúcs, 2864 méter - Száva
*'''Svájc:''' Piz Bernina, 4052 méter - Inn
*'''Dunántúl:''' Írott-kő, 882 méter - Rába
*'''Ausztria:''' Grossglockner, 3798 méter - Inn és Dráva
*'''Szlovákia:''' Kriván, 2494 méter - Vág

===4. Kérdés===
Hol építettek Ausztriában vízlépcsőt, amelyet népszavazással erősítettek meg/Sorolja fel az osztrák/német vízlépcsőket!

*1991 májusában, a bécsiek népszavazással döntöttek a bécsi '''Freudenau'''-i vízlépcső megépítéséről.
*Az '''osztrák''' szakaszon elhelyezkedő vízlépcsők:
# Aschach
# Ottensheim-Wilhering
# Abwinden-Asten
# Wallsee-Mittelskirchen
# Ybbs-Persenbeug
# Melk
# Altenwörth
# Greifenstein
# Freudenau

===5. Kérdés===
Mi a „C” variáns? Miért azt valósították meg a szlovákok?

*A „C” variáns lényege az volt, hogy Dunakiliti helyett Dunacsúny-nál, tehát csehszlovák területen épülne gát, mely segítene az Öreg-Duna vizét a bősi erőmű üzemcsatornájába terelni. Ez kevésbé volt nyereséges megoldás, mint az eredeti változat, viszont Magyarországtól függetlenül megépíthető volt.

===6. Kérdés===
Melyik a legmagasabb hegy a Duna közvetlen vízgyűjtőjén, Magyarországon (a Tisza magyarországi vízgyűjtője (pl. Kékes) nem számít!)?

*A Duna közvetlen vízgyűjtőjén Csóványos (938 m) a legmagasabb hegycsúcs, mindemellett ez a Börzsöny legmagasabb pontja is egyben.

===7. Kérdés===
Soroljon fel legalább 10 olyan vízfolyást, amely a Dunába torkollik Magyarországon (pl. Rákos-patak)!
*'''''<span style="color: brown">Inkább nézzetek Google Maps-en Dunába torkolló folyókat, ne az összeset írjátok ki ebből, mert feltűnő lesz, hogy mindenkinek ugyanazok válaszai!</span>'''''
# Lajta
# Rábca
# Rába
# Sió
# Ipoly
# Tekeresi-vízfolyás
# Bikol-patak
# Bajóti-patak
# Únyi-patak
# Kenyérmezői-patak
# Szentléleki-patak
# Concó-patak
# Váli-víz
# Benta-patak
# Szilas-patak
# Sződrákosi-patak
# Gombás-patak
# Morgó-patak
# Lepence-patak

===8. Kérdés===
Milyen létesítmények épültek volna eredetileg a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerben. Mi épült meg és mi nem?

*Bősi (Gabcikovo-i) vízlépcső – Üzemel
*Dunakiliti duzzasztómű – Nem üzemel (csak az árvízi levezetést és a szigetközi vízpótlást segíti, mert egy ostoba 1991-es parlamenti határozat tiltja az üzembe helyezését)
*Üzemvízcsatorna (Dunacsúny és Szap között) - Üzemel (ezen bonyolódik le a dunai hajóforgalom, s ez vezeti a vizet a Bősi vízerőműhöz)
*Dunacsúnyi vízlépcső – Üzemel ('''nem szerepelt az eredeti tervekben''', de azért építették fel a szlovákok, mert a magyar fél nem helyezte üzembe a Dunakiliti duzzasztót)
*Nagymarosi vízlépcső - Nem épült meg

===9. Kérdés===
A Nagymarosnál tervezett vízlépcsőn kívül, még hova terveztek vízlépcsőket a Duna magyarországi szakaszán? Milyen teljesítményű lett volna a nagymarosi vízerőmű?

*Adony – kapacitás: 150 MW
*Fajsz – kapacitás: 145 MW
*Nagymaros – kapacitás: 158 MW

===10. Kérdés===
Melyik Duna-menti településen van Boldog (Magyar) Gizella királyné eltemetve. Hol található az a vár, amiről a „"Hová, hová, édes férjem?" "Megyek a csatába...” kezdetű versben szó van? Hol született Oskar Kokoschka osztrák festő, s a település melyik két ausztriai vízlépcső között fekszik?
* Passau
* Galambóc (Golubac)
* Pöchlarn (Persenbeug, Melk)

===11. Kérdés===
A vízállással kapcsolatos kérdés megválaszolása egyszerű: a megadott linkre kattintva (https://www.vizugy.hu/), bejön a vízügyi honlap kezdőlapja Magyarország térképével, ahol minden hazai vízfolyás és tó hivatalos vízmércéje jelölve van egy körrel vagy négyzettel, de „név nélkül”. A megadott vízmérce helyét meg kell keresni egy térképen, majd a vízmércénél lévő körre/négyzetre húzva a kurzort megjelenik a vízmércére vonatkozó minden fontos adat (az LNV, ami az addig mért legnagyobb vízállást, és az LKV, ami az addig mért legkisebb vízállást jelenti). Az LNV és az LKV értékét, amit centiméterben (cm) tartanak nyilván, kell összeadni előjelhelyesen a "0" pont magasságával, ami méterben (mBf - méter Balti felett) van., s kész a kért eredmény.

Negatív vízállás adatok is előfordulhatnak egyes vízmércéknél, mert amikor elhelyezték a vízmércét, akkor még nem voltak olyan alacsony vízállások. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a mederben nincs víz!

Vigyázat, a vízállás értékeket át kell számítani méterre (1 m=100 cm). Sajnos, többször előfordult, hogy a cm-ben mért vízállást átváltás nélkül, méterként adták hozzá a „0” pont értékéhez, így előfordult, hogy Budapestre 985,97 mBf értéket kaptak, aminél magasabban Magyarországon csak a Kékes van.

Ha rákattint a körre, akkor bejön a vízmércére vonatkozó vízállás idősor, ahol szintén szerepel az LNV és az LKV a dátummal együtt.

Példa a budapesti, Vigadó téri vízmérce esetén:

*A „0” pont magassága: 94,97 mBf

*LKV=33 cm, ennek Balti feletti magassága: 94,97 m + 0,33 m= 95,30 mBf

*LNV=891 cm, a Balti feletti magasság: 94,97 m + 8,91 m=103,88 mBf

[[Category:Valaszthato]]

A Duna

2020-05-08T16:54:06Z

Barta Botond Gábor:

{{Tantárgy
| név = A Duna
| tárgykód = EOVVAV30
| szak =
| kredit = 2
| félév = bármelyik
| kereszt = van
| tanszék = EMK-VIT
| jelenlét = ajánlott
| minmunka = 4-6 óra
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = nincs
| hf = esettanulmány + szóbeli
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://edu.epito.bme.hu/local/coursepublicity/mod/resource/view.php?id=10058
| tárgyhonlap = http://vit.bme.hu/BMEEOVVAV30
}}

Az Építőmérnöki Kar tárgya. Úgynevezett választható törzsanyag a Neptun szerint.

A tantárgy Európa második legnagyobb folyójának jelentőségével, kialakulásával, szabályozásának történetével foglalkozik, bemutatva az emberi beavatkozások hatásait a folyó emberi és természeti környezetére.

Előadó: Dr. Mészáros Csaba

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' Minden előadáson szigorú katalógus van, ennek ellenére NEM kötelező a bejárás, de ajánlott.
*'''NagyZH:''' A tárgyból nincs egyetlen zárthelyi sem.
*'''Házi feladat:''' Félév végén egy esettanulmányt kell leadni, egy a Dunával kapcsolatos BÁRMILYEN témában. Követelmények:
**legalább 5 oldal egy szabadon választott témában, aminek legalább egy kis köze van a Dunához.
**Cím, oldalszám, képek, képaláírások, irodalomjegyzék és áttekinthető, rendezett külalak.
**Beadás a félév végén, személyesen - A tanszéki honlapra a félév vége felé ki fog kerülni jópár leadási időpont (emailben is kiküldi)!
**Az esettanulmány leadásakor az előadó BELEKÉRDEZHET a tanulmányba!
*'''Végső jegy:''' Az elégtelentől különböző osztályzat megszerzésének előfeltétele egy elfogadható szintű tanulmány leadása. A jegyet az alábbi tényezők felfelé módosítják:
**Esettanulmány (ha megfelel a formai követelményeknek): '''3-asról indul'''
**Jelen voltál a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló egyik (emailben vannak meghirdetve az időpontok) kiemelt előadáson: '''+1 jegy'''
**A tanulmány leadásakor az előadó kérdéseket tesz fel a Dunával, a Bős-Nagymarosi vízlépcsővel és a tanulmány témájával kapcsolatban. Általában alapadatokra kérdez rá (a Duna N legbővizűbb, leghosszabb, legnagyobb vízgyűjtő területű mellékfolyója), de előszeretettel kér meg, hogy mutasd meg egy vaktérképen a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kötődő fontosabb településeket. Ha ezekre tudod a választ: '''+1 jegy'''
**A tanulmány leadása után e-mailben kérhetsz kérdéseket, kikeresed a válaszokat a lenti gyűjteményből és elküldöd neki e-mailben. FIGYELEM: NE szó szerint másoljatok!!! Ha elsőre voltak rossz válaszaid, akkor válaszban megküldi, hogy mik voltak rosszak és addig levelezgettek, amíg minden kérdésre helyes választ nem adsz: '''+1 jegy'''

==Vélemények==

===2017/2018 tavasz===
A tárgy nagyon könnyen teljesíthető! Az 5-öshöz elég a kiemelt előadáson (Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer) részt venni, ahol az előadáson elhangzottakkal kapcsolatban kell 4 kérdésre válaszolni és a félév végén egy néhány oldalas tanulmányt leadni, valamint az azzal kapcsolatos egyszerű kérdéseire válaszolni - amikben még kicsit segít is, ha nehezen menne. Tanulmány közben egyébként lehet találni érdekességeket a Dunáról.

[[Szerkesztő:Kovács Tamás Attila|Kovács Tamás Attila]] ([[Szerkesztővita:Kovács Tamás Attila|vita]]) 2018. december 3., 00:21 (UTC)

===2015/2016. tavasz===
Könnyen teljesíthető a tárgy!Egy beadandó dolgozatot kell írni,ami pár óra alatt elkészíthető.A beadáskor kérdéseket tesz fel az előadó,amik egy kis készüléssel simán megválaszolhatók,ha mégse menne még mindig lehet válaszolni az email-es kérdésekre is ,+ év közben egy darab kiemelt előadáson kellett részt venni az ötösért,simán jeles lettem a tárgyból.Emellett mindenképpen ajánlom a bejárást a tárgyból,a Tanár Úr nagy szaktekintély a témában,minden kérdésre tud válaszolni,érdekes a tárgy.- szerkesztő: baluka69, 2016 tavasz

===2015/2016. tavasz===
Egy előre meghirdetett kiemelet előadáson aki részt vesz, +1 jegyet kap, többi eladásra nem muszáj bejárni. A félév végén egy Dunával kapcsolatos esettanulmámyt kell írni, néhány óra alatt megoldható. Személyesen kell bemutatni előre meghirdetett időpontok egyikén, ahol alapvető kérdésekre kell még válaszolni a Dunával kapcsolatban. Könnyen lehet jó jegyet szerezni, minimális munkával 4-5-ös osztályzat is sima liba. --- Sebi

===2012/13===
*Én 2013 tavaszán hallgattam a tárgyat. Akit érdekel a téma, annak mindenképpen érdemes bejárni az órákra, mert az előadó nagy szaktekintély a témában és elég érdekes dolgokra világít rá. Ingyenkreditnek is tökéletes. Az előadó tisztában van vele, hogy miért veszik fel a tárgyát ennyien. Maximálisan azon van, hogy mindenkinek ötöst tudjon adni, de cserébe elvárja, hogy legalább a Duna és a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer pár LEGALAPABB adatával tisztában legyél - Ez amúgy szerintem egyáltalán nem nagy elvárás. Nulla bejárással, egy pár óra alatt összerakott tanulmánnyal, a pótelődáson való részvétellel és az e-mailben kapok kérdések megválaszolásával simán meglett az ötös. - [[szerkesztő:david14|ED]], 2013 tavasz

==E-mailben kapott kérdések válaszai==

'''''<span style="color: brown">Fontos: Ne szó szerint másoljátok le a válaszokat, mert az előadó mindegyiket végigolvassa (hibás válaszokra javítást kér), és nem lenne jó ha feltűnne neki, hogy mindenki innét másol!</span>'''''

===1. Kérdés===
Milyen hosszúak a Duna XYZ mellékfolyói, hol torkollnak a Dunába, s mekkora a vízgyűjtő-területük és a közepes vízhozamuk?<br />[[Media:Duna Mellékfolyók táblázata.jpg|Összefoglaló táblázat a mellékfolyók adatairól]]

*'''Prut:''' 953 km hosszú, Románián és Moldován folyik át, majd a Dunába ömlik. A folyó a román Galați és az ukrán Reni városok közelében ömlik a Dunába. Vízgyűjtő területe 27 500 km^2. Vízhozam 110 m^3/s
*'''Enns:''' Enns városánál ömlik Dunába, 254 km-es hosszal. Átlagos vízhozam 201 m^3/s. Vízgyűjtő területe 6,000 km^2.
*'''Inn:''' 517 km hosszú és Passunál ömlik Dunába. Vízhozam 730 m^3/s, Vízgyűjtő területe 25.700 km^2.
*'''Vág:''' 398 km hosszú, 18.296 km^2 vízgyűjtő területű, 161 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Komárom városánál ömlik a Dunába.
*'''Rába:''' 311 km hosszú, 10.113 km^2 vízgyűjtő területű, 88 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Győrnél ömlik a Dunába.
*'''Naab:''' 165 km hosszú, Regensburgnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 5225 km^2, a vízhozam pedig 115 m^3/s.
*'''Isar:''' 295 km hosszú, Deggendorfnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 9000 km^2, a közepes vízhozam pedig 175 m^3/s.

===2. Kérdés===
Hol rendeztek téli olimpiát a Duna vízgyűjtőjén (hatot rendeztek)?

*'''Innsbruck:''' 1964-es IX. téli olimpia és 1976-os XII. téli olimpia.
*'''Szarajevó:''' 1984-es XIV. téli olimpia.
*'''St. Moritz:''' 1928-as II. téli olimpia és 1948-as V. téli olimpia.
*'''Garmisch-Partenkirchen:''' 1936-os IV. téli olimpia és a végül ELMARADT 1940-es V. téli olimpia.

===3. Kérdés===
Milyen magas a legmagasabb hegy a Duna vízgyűjtőjén Svájcban, Szlovéniában, a Dunántúlon és Németországban, mi a nevük és mely vízfolyások szállítják a vizet a hegytől a Duna felé?

*'''Németország:''' Zugspitze, 2963 méter - Isar (és Lech)
*'''Szlovénia:''' Triglav csúcs, 2864 méter - Száva
*'''Svájc:''' Piz Bernina, 4052 méter - Inn
*'''Dunántúl:''' Írott-kő, 882 méter - Rába
*'''Ausztria:''' Grossglockner, 3798 méter - Inn és Dráva
*'''Szlovákia:''' Kriván, 2494 méter - Vág

===4. Kérdés===
Hol építettek Ausztriában vízlépcsőt, amelyet népszavazással erősítettek meg/Sorolja fel az osztrák/német vízlépcsőket!

*1991 májusában, a bécsiek népszavazással döntöttek a bécsi '''Freudenau'''-i vízlépcső megépítéséről.
*Az '''osztrák''' szakaszon elhelyezkedő vízlépcsők:
# Aschach
# Ottensheim-Wilhering
# Abwinden-Asten
# Wallsee-Mittelskirchen
# Ybbs-Persenbeug
# Melk
# Altenwörth
# Greifenstein
# Freudenau

===5. Kérdés===
Mi a „C” variáns? Miért azt valósították meg a szlovákok?

*A „C” variáns lényege az volt, hogy Dunakiliti helyett Dunacsúny-nál, tehát csehszlovák területen épülne gát, mely segítene az Öreg-Duna vizét a bősi erőmű üzemcsatornájába terelni. Ez kevésbé volt nyereséges megoldás, mint az eredeti változat, viszont Magyarországtól függetlenül megépíthető volt.

===6. Kérdés===
Melyik a legmagasabb hegy a Duna közvetlen vízgyűjtőjén, Magyarországon (a Tisza magyarországi vízgyűjtője (pl. Kékes) nem számít!)?

*A Duna közvetlen vízgyűjtőjén Csóványos (938 m) a legmagasabb hegycsúcs, mindemellett ez a Börzsöny legmagasabb pontja is egyben.

===7. Kérdés===
Soroljon fel legalább 10 olyan vízfolyást, amely a Dunába torkollik Magyarországon (pl. Rákos-patak)!
*'''''<span style="color: brown">Inkább nézzetek Google Maps-en Dunába torkolló folyókat, ne az összeset írjátok ki ebből, mert feltűnő lesz, hogy mindenkinek ugyanazok válaszai!</span>'''''
# Lajta
# Rábca
# Rába
# Sió
# Ipoly
# Tekeresi-vízfolyás
# Bikol-patak
# Bajóti-patak
# Únyi-patak
# Kenyérmezői-patak
# Szentléleki-patak
# Concó-patak
# Váli-víz
# Benta-patak
# Szilas-patak
# Sződrákosi-patak
# Gombás-patak
# Morgó-patak
# Lepence-patak

===8. Kérdés===
Milyen létesítmények épültek volna eredetileg a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerben. Mi épült meg és mi nem?

*Bősi (Gabcikovo-i) vízlépcső – Üzemel
*Dunakiliti duzzasztómű – Nem üzemel (csak az árvízi levezetést és a szigetközi vízpótlást segíti, mert egy ostoba 1991-es parlamenti határozat tiltja az üzembe helyezését)
*Üzemvízcsatorna (Dunacsúny és Szap között) - Üzemel (ezen bonyolódik le a dunai hajóforgalom, s ez vezeti a vizet a Bősi vízerőműhöz)
*Dunacsúnyi vízlépcső – Üzemel (nem szerepelt az eredeti tervekben, de azért építették fel a szlovákok, mert a magyar fél nem helyezte üzembe a Dunakiliti duzzasztót)
*Nagymarosi vízlépcső - Nem épült meg

===9. Kérdés===
A Nagymarosnál tervezett vízlépcsőn kívül, még hova terveztek vízlépcsőket a Duna magyarországi szakaszán? Milyen teljesítményű lett volna a nagymarosi vízerőmű?

*Adony – kapacitás: 150 MW
*Fajsz – kapacitás: 145 MW
*Nagymaros – kapacitás: 158 MW

===10. Kérdés===
Melyik Duna-menti településen van Boldog (Magyar) Gizella királyné eltemetve. Hol található az a vár, amiről a „"Hová, hová, édes férjem?" "Megyek a csatába...” kezdetű versben szó van? Hol született Oskar Kokoschka osztrák festő, s a település melyik két ausztriai vízlépcső között fekszik?
* Passau
* Galambóc (Golubac)
* Pöchlarn (Persenbeug, Kraftwerk Altenwörth)

===11. Kérdés===
A vízállással kapcsolatos kérdés megválaszolása egyszerű: a megadott linkre kattintva (https://www.vizugy.hu/), bejön a vízügyi honlap kezdőlapja Magyarország térképével, ahol minden hazai vízfolyás és tó hivatalos vízmércéje jelölve van egy körrel vagy négyzettel, de „név nélkül”. A megadott vízmérce helyét meg kell keresni egy térképen, majd a vízmércénél lévő körre/négyzetre húzva a kurzort megjelenik a vízmércére vonatkozó minden fontos adat (az LNV, ami az addig mért legnagyobb vízállást, és az LKV, ami az addig mért legkisebb vízállást jelenti). Az LNV és az LKV értékét, amit centiméterben (cm) tartanak nyilván, kell összeadni előjelhelyesen a "0" pont magasságával, ami méterben (mBf - méter Balti felett) van., s kész a kért eredmény.

Negatív vízállás adatok is előfordulhatnak egyes vízmércéknél, mert amikor elhelyezték a vízmércét, akkor még nem voltak olyan alacsony vízállások. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a mederben nincs víz!

Vigyázat, a vízállás értékeket át kell számítani méterre (1 m=100 cm). Sajnos, többször előfordult, hogy a cm-ben mért vízállást átváltás nélkül, méterként adták hozzá a „0” pont értékéhez, így előfordult, hogy Budapestre 985,97 mBf értéket kaptak, aminél magasabban Magyarországon csak a Kékes van.

Ha rákattint a körre, akkor bejön a vízmércére vonatkozó vízállás idősor, ahol szintén szerepel az LNV és az LKV a dátummal együtt.

Példa a budapesti, Vigadó téri vízmérce esetén:

*A „0” pont magassága: 94,97 mBf

*LKV=33 cm, ennek Balti feletti magassága: 94,97 m + 0,33 m= 95,30 mBf

*LNV=891 cm, a Balti feletti magasság: 94,97 m + 8,91 m=103,88 mBf

[[Category:Valaszthato]]