VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Számvitel

2014-04-26T12:43:04Z

Barni2000:

{{Tantárgy
| név = Számvitel
| tárgykód = GT35A002
| kredit = 2
| tanszék = GTK-ÜTI
| jelenlét = ?
| minmunka = ?
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/
| tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5811
}}

==Tananyag==
A félév során érintett főbb témakörök:
*A számbavétel kialakulása, fejlődése.
*A számbavétel hagyományos témakörei.
*A Könyvelés eszköztára és módszerei.
*Könyvelés technikai alapjainak gyakorlása
*Beszámolás és könyvvezetés. A számviteli beszámolók általános kérdései.
*Eredménykimutatás kétféle megközelítésben.
*Költségek csoportosítása. Költségkimutatások. Költség elszámolási technikák.
*Néhány kiemelt vagyon- és forráselem értelmezése, struktúrája, elszámolási szabályai.

A ZH-k során számológép használható.

==Segédanyagok==

'''Laáb Ágnes féle tesztes számonkérés. Rózsa Ildikónál gyakorlati feladatos a ZH.'''

-- [[BalamberDavid]] - 2010.12.15.

===Gyakorló tesztek===

Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket

[[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]
{{Rejtett
|mutatott=A kérdéssorok témakörönként
|szöveg=
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]
* <del>[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]</del>
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]
}}

===Előadás===
Régebbi diák, de még használhatóak.

*[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]
*[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]
És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).
A pdf-ben az első oldal az "otthoni tanulás" pdf kidolgozása.

===Gyakorló feladatok, kidolgozások===
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]

Megoldott gyakorló feladatok:
*[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]

===Egyéb===
*[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig
*[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)
*[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]
*[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]
*[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]

Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]

==ZH==

*[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]
*[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]

==Vélemények==

=== 2010 ősz ===

A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.

Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.

A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.

{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}

Számvitel

2014-04-26T12:40:47Z

Barni2000:

{{Tantárgy
| név = Számvitel
| tárgykód = GT35A002
| kredit = 2
| tanszék = GTK-ÜTI
| jelenlét = ?
| minmunka = ?
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/
| tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=4873
}}

==Tananyag==
A félév során érintett főbb témakörök:
*A számbavétel kialakulása, fejlődése.
*A számbavétel hagyományos témakörei.
*A Könyvelés eszköztára és módszerei.
*Könyvelés technikai alapjainak gyakorlása
*Beszámolás és könyvvezetés. A számviteli beszámolók általános kérdései.
*Eredménykimutatás kétféle megközelítésben.
*Költségek csoportosítása. Költségkimutatások. Költség elszámolási technikák.
*Néhány kiemelt vagyon- és forráselem értelmezése, struktúrája, elszámolási szabályai.

A ZH-k során számológép használható.

==Segédanyagok==

'''Laáb Ágnes féle tesztes számonkérés. Rózsa Ildikónál gyakorlati feladatos a ZH.'''

-- [[BalamberDavid]] - 2010.12.15.

===Gyakorló tesztek===

Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket

[[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]
{{Rejtett
|mutatott=A kérdéssorok témakörönként
|szöveg=
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]
* <del>[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]</del>
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]
}}

===Előadás===
Régebbi diák, de még használhatóak.

*[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]
*[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]
És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).
A pdf-ben az első oldal az "otthoni tanulás" pdf kidolgozása.

===Gyakorló feladatok, kidolgozások===
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]

Megoldott gyakorló feladatok:
*[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]

===Egyéb===
*[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig
*[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)
*[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]
*[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]
*[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]

Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]

==ZH==

*[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]
*[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]

==Vélemények==

=== 2010 ősz ===

A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.

Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.

A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.

{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}

Alvin Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához

2014-02-01T23:37:15Z

Barni2000:

*[[Media:Hudson-Nelson_01-Tartalom-bevezetés.pdf | 1. fejezet: Tartalomjegyzék, Bevezetés]]
*[[Media:Hudson-Nelson_02-Egyenesvonalú mozgások.pdf | 2. fejezet: Egyenesvonalú mozgások]]
*[[Media:Hudson-Nelson_03-Síkbeli és térbeli mozgások.pdf | 3. fejezet: Síkbeli és térbeli mozgások]]
*[[Media:Hudson-Nelson_04-Körmozgás.pdf | 4. fejezet: Körmozgás]]
*[[Media:Hudson-Nelson_05-Newton-féle mozgástörvények.pdf | 5. fejezet: Newton-féle mozgástörvények]]
*[[Media:Hudson-Nelson_06-Munka-energia.pdf | 6. fejezet: Munka, energia, teljesítmény]]
*[[Media:Hudson-Nelson_07-Konzervatív erők.pdf | 7. fejezet: Konzervatív erők]]
*[[Media:Hudson-Nelson_08-Impulzusmegmaradás.pdf | 8. fejezet: Impulzusmegmaradás]]
*[[Media:Hudson-Nelson_09-Ütközések.pdf | 9. fejezet: Ütközések]]
*[[Media:Hudson-Nelson_10-Forgatónyomaték.pdf | 10. fejezet: Forgatónyomaték]]
*[[Media:Hudson-Nelson 11-Merev test forg mozgásának kinematikája.pdf | 11. fejezet: Merev test forgó mozgásának kinematikája]]
*[[Media:Hudson-Nelson_12-Merev test forg dinamikája.pdf | 12. fejezet: Merev test forgó mozgásának dinamikája 1]]
*[[Media:Hudson-Nelson_13-Merev test forg dinamikája 2.pdf | 13. fejezet: Merev test forgó mozgásának dinamikája 2]]
*[[Media:Hudson-Nelson_14-_A_mozg_gyors._k.-ban.pdf | 14. fejezet: A mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, tehetetlenségi erők]]
*[[Media:Hudson-Nelson_15-Rezgések.pdf | 15. fejezet: Rezgések]]
*[[Media:Hudson-Nelson_16-Gravitáció.pdf | 16. fejezet: Gravitáció]]
*[[Media:Hudson-Nelson_17-Folyadékok.pdf | 17. fejezet: Folyadékok]]
*[[Media:Hudson-Nelson_18-Hullámmozgás.pdf | 18. fejezet: Hullámmozgás]]
*[[Media:Hudson-Nelson_19-Hőmennyiség és hőmérséklet.pdf | 19. fejezet: Hőmennyiség és hőmérséklet]]
*[[Media:Hudson-Nelson_20-Az ideális gáz és a kinetikus gázelmélet.pdf | 20. fejezet: Az ideális gáz és a kinetikus gázelmélet]]
*[[Media:Hudson-Nelson_21-A termodinamika első főtétele.pdf | 21. fejezet: A termodinamika első főtétele]]
*[[Media:Hudson-Nelson_22-A termodinamika második főtétele.pdf | 22. fejezet: A termodinamika második főtétele]]
*[[Media:Hudson-Nelson_23-Az entrópia.pdf | 23. fejezet: Az entrópia]]
*[[Media:Hudson-Nelson_24-A Coulomb törvény és az elektromos erőtér.pdf | 24. fejezet: A Coulomb törvény és az elektromos erőtér]]
*[[Media:Hudson-Nelson_25-Gauss törvénye.pdf | 25. fejezet: Gauss törvénye]]
*[[Media:Hudson-Nelson_26-Az elektromos potenciál.pdf | 26. fejezet: Az elektromos potenciál]]
*[[Media:Hudson-Nelson_27-Kondenzátor és az elektromos erőtér energiája.pdf | 27. fejezet: Kondenzátor és az elektromos erőtér energiája]]
*[[Media:Hudson-Nelson_28-Az elektromos áram és az ellenállás.pdf | 28. fejezet: Az elektromos áram és az ellenállás]]
*[[Media:Hudson-Nelson_29-Egyenáramú áramkörök.pdf | 29. fejezet: Egyenáramú áramkörök]]
*[[Media:Hudson-Nelson_30-Mágneses erőtér.pdf | 30. fejezet: Mágneses erőtér]]
*[[Media:Hudson-Nelson_31-Mágneses tér forrása.PDF | 31. fejezet: Mágneses tér forrása]]
*[[Media:Hudson-Nelson_32-Faraday törvény, induktivitás.PDF | 32. fejezet: Faraday törvény, induktivitás]]
*[[Media:Hudson-Nelson_33-Anyag mágneses tuljajdonsága.PDF | 33. fejezet: Anyag mágneses tulajdonságai]]
*[[Media:Hudson-Nelson_34-Váltakozó áramok áramkörei.PDF | 34. fejezet: Váltakozó áramok áramkörei]]
*[[Media:Hudson-Nelson_35-Elektromágneses hullámok.PDF | 35. fejezet: Elektromágneses hullámok]]
*[[Media:Hudson-Nelson_36-Geometrikai Optika 1.PDF | 36. fejezet: Geometrikai Optika 1]]
*[[Media:Hudson-Nelson_37-Geometrikai Optika 2.PDF | 37. fejezet: Geometrikai Optika 2]]
*[[Media:Hudson-Nelson_38-Fizikai Optika 1.PDF | 38. fejezet: Fizikai Optika 1]]
*[[Media:Hudson-Nelson_39-Fizikai Optika 2.PDF | 39. fejezet: Fizikai Optika 2]]
*[[Media:Hudson-Nelson_40-A poláros fény.PDF | 40. fejezet: A poláros fény]]
*[[Media:Hudson-Nelson_41-A speciális relativitáselmélet.pdf | 41. fejezet: A speciális relativitáselmélet]]
*[[Media:Hudson-Nelson_42-A sugárzás kvantumos természete.PDF | 42. fejezet: A sugárzás kvantumos természete]]
*[[Media:Hudson-Nelson_43-A részecskék hullámtermészete.PDF | 43. fejezet: A részecskék hullámtermészete]]
*[[Media:Hudson-Nelson_44-Atomfizika.PDF | 44. fejezet: Atomfizika]]
*[[Media:Hudson-Nelson_45-Atommagfizika.pdf | 45. fejezet: Atommagfizika]]

-- [[Lord_Viktor|Lord Viktor]] - 2013.01.23.

[[Category:Infoalap]]
[[Category:Villanyalap]]

Digit1Beugró

2013-10-27T22:55:18Z

Barni2000: /* 4. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
Ha valaki megírja nekem e-mailben (wacha AT mit pont bme hu), hogy miért tartom problémásnak a következő ábrákat (tipikusan: 305 307 ), annak jövök egy csokival (Wacha G)
: [[File:Digit1_beugro_305.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
: XOR , 1
;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Az órajel
;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: {{TODO}}
;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||1
|-
|1||0||1
|-
|1||1||0
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||0
|-
|1||0||1
|-
|1||1||1
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||1
|-
|0||1||0||0
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||0
|}
VAGY
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Z) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: ??
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: ??
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: ??
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]