VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Jelek és rendszerek 2

2022-08-12T10:08:41Z

Baráth László: /* Bonyolultabb telepítés (megéri) frissítése*/

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|tárgykód=VIHVAB01
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája
*[[Media:JR2_kartya.pdf|Fontos képletek tanuló kártyákon]]

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.

=== Oktatóvideók ===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

További hasznos segítség lehet az őszi félévben inudló [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]] tantárgy felvétele

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:

===== Egyszerűbb telepítés =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartalommal: <code>[autoexec] MOUNT o . MOUNT c .\ANDI\ o: CD ANDI ANDI.EXE </code> 
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít '''"C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf"''', és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
# Lépés: '''c'''onfigurate -> elérési utakat át kell írni '''C:\'''-re, pl. '''C:\HELP''' (a DATA pedig '''C:\'''), majd write config
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Második és harmadik házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

|}

* ''Vélemény: A házifeladatok elkészítése rendkívül időigényes. Semmi kép se építs arra, hogy az aláírásodat majd a házi feladattal szerzed meg. Egy házira max 2,5 pontot lehet összesen szerezni és 2 nap munkáért ez nagyon kevés, sokkal egyszerűbb ennyi idő alatt normálisan felkészülni a zárthelyire. A házi fealdat elkészítése ettől függetlenül szerintem érdemes, bár MATLAB nélkül mindent papíron kiszámolni életveszélyes. A példák jóval összetettebbek mint sima számonkéréseken és nagyon sok algebrát igényelnének. Ez persze közelebb van már a valóságos problémákhoz.''

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

=== KisZH ===

*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:2._kisZH_(2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH
*[[Média:zh320161202.pdf|2016/17 ősz]] - 3. kisZH
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

=== ZH ===

*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal

=== PótPót ZH ===
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]
|}

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2015/16 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]

|}

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]

*[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fájl:Jelek1 jegyzet videotorium dinobacsi.pdf

2022-05-31T20:09:54Z

Baráth László: Saját JR1 jegyzet a videotóriumos előadások alapján

== Összefoglaló ==
Saját JR1 jegyzet a videotóriumos előadások alapján

Jelek és rendszerek 1

2022-05-31T20:08:31Z

Baráth László: Saját jegyzet feltöltése

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 1
|tárgykód=VIHVAA00
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|hf=3 db
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php
}}
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. 
'''Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.'''
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Kétkapuk analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
**Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)

==Segédanyagok ==
===Jegyzetek, könyvek ===

*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
*[[Media:jelek1_jegyzet_videotorium_dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján. A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''

=== Videotorium ===

A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] ''Bilicz Sándor'' előadásában.

=== Egyéb segédanyagok ===

*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására.
'''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)

=== Fourier sorfejtés megértéséhez===

*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===
 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

== Kis zárthelyik ==

*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!

===Első kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál

===Második kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál

===Harmadik kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
=== Rendes ZH ===
* 2015 tavasz - [[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf | A és B csoport megoldásokkal]]
* 2015 ősz - [[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf | Megoldás]]
* 2016 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf | A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf | B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf | Megoldás]]
* 2017 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf | A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf | Megoldás]]
* 2018 tavasz - [[Media:JR1_zh_20180412_feladat.pdf | A és B]] csoport [[Media:JR1_zh_20180412_jav.pdf | Megoldás]]
* 2018 ősz - [[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg | Megoldás]]
* 2019 tavasz - [[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf | A és B csoport, megoldásokkal]]
* 2022 tavasz - [[Media:JR1_zh_20220408_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20220408_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal
*2021/22 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20220429_jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal
|}

== Régi zárthelyik ==

'''Fontos:''' Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:

=== Első Zárthelyi ===

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
==== Rendes ZH ====

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

==== Pót ZH ====

*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}

=== Második Zárthelyi ===

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

==== Rendes ZH ====

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

==== Pót ZH ====

*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}

== Házi feladat ==

A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!

Régi házi feladatok:
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!

== Vizsga ==

*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- '''A és B csoport'''
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- ''(csak egy csoport volt)''
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)
*[[Media:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]
*[[Media:jelek_2019_vizsga_1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással
*[[Media:Jr1_2019_2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Media:JR1_2019_2.vizsga_mo.pdf|megoldókulcs]]
*[[Media:JR1_2019_3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással
*[[Media:JR1_2020_tavasz_3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]]

== Tippek ==
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Jelek és rendszerek 1

2022-05-31T20:03:16Z

Baráth László: Új tipp

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 1
|tárgykód=VIHVAA00
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|hf=3 db
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php
}}
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. 
'''Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.'''
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Kétkapuk analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
**Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)

==Segédanyagok ==
===Jegyzetek, könyvek ===

*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján. A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''

=== Videotorium ===

A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] ''Bilicz Sándor'' előadásában.

=== Egyéb segédanyagok ===

*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására.
'''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)

=== Fourier sorfejtés megértéséhez===

*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===
 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

== Kis zárthelyik ==

*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!

===Első kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál

===Második kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál

===Harmadik kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
=== Rendes ZH ===
* 2015 tavasz - [[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf | A és B csoport megoldásokkal]]
* 2015 ősz - [[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf | Megoldás]]
* 2016 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf | A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf | B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf | Megoldás]]
* 2017 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf | A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf | Megoldás]]
* 2018 tavasz - [[Media:JR1_zh_20180412_feladat.pdf | A és B]] csoport [[Media:JR1_zh_20180412_jav.pdf | Megoldás]]
* 2018 ősz - [[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg | Megoldás]]
* 2019 tavasz - [[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf | A és B csoport, megoldásokkal]]
* 2022 tavasz - [[Media:JR1_zh_20220408_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20220408_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal
*2021/22 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20220429_jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal
|}

== Régi zárthelyik ==

'''Fontos:''' Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:

=== Első Zárthelyi ===

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
==== Rendes ZH ====

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

==== Pót ZH ====

*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}

=== Második Zárthelyi ===

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

==== Rendes ZH ====

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

==== Pót ZH ====

*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}

== Házi feladat ==

A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!

Régi házi feladatok:
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!

== Vizsga ==

*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- '''A és B csoport'''
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- ''(csak egy csoport volt)''
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)
*[[Media:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]
*[[Media:jelek_2019_vizsga_1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással
*[[Media:Jr1_2019_2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Media:JR1_2019_2.vizsga_mo.pdf|megoldókulcs]]
*[[Media:JR1_2019_3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással
*[[Media:JR1_2020_tavasz_3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]]

== Tippek ==
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Jelek és rendszerek 2

2021-11-26T14:25:37Z

Baráth László: /* ANDI */ alternatív telepítés

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|tárgykód=VIHVAB01
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.

=== Oktatóvideók ===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:

===== Egyszerűbb telepítés =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartolommal: <code>[autoexec] MOUNT o <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA> MOUNT c <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA>\ANDI\ o: CD ANDI ANDI.EXE </code> (Nálam például: '''MOUNT o c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\''' és '''MOUNT c c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\ANDI\''' sorok szerpeltek)
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít '''"C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf"''', és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
# Lépés: '''c'''onfigurate -> elérési utakat át kell írni '''C:\'''-re, pl. '''C:\HELP''' (a DATA pedig '''C:\'''), majd write config
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

|}

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

=== KisZH ===

*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

=== ZH ===

*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal

=== PótPót ZH ===
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]
|}

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2015/16 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

|}

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Digitális technika 2

2021-09-26T17:54:49Z

Baráth László: /* Hivatalos segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 2
|tárgykód=VIIIAA02
|szak=villany
|kredit=5
|felev=2
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=3 db
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu
|facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/
}}

A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása.

A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a mikroprocesszor és mikrokontroller alapú digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon gyakorlati példákat mutatunk és a hallgatók a házi feladatok révén tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el a tananyagot. Ennek keretében

*módszereket ismernek meg és készséget szereznek a mikroprocesszoros és mikrokontrolleres rendszerek analízisében és szintézisében,
*egy mikroprocesszoros eszközbázis és egy assembly nyelv alapszintű megismerése révén olyan alapismereteket kapnak, amelyek birtokában további mikroprocesszor és mikrokontroller rendszerek megismerése és alkalmazása könnyen elsajátítható.

A tantárgyra épül az [[Informatika 1]]. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!
*'''Házi feladat:''' A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.
*'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.
*'''Végső jegy:''' A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. '''2018 tavaszától''' a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már '''nem''' lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.

*Ponthatárok:
*(Eredmény [E])
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 120px; height: 40px;"
!E %!!Jegy
|-
|0 - 39|| 1
|-
|40 - 54|| 2
|-
|55 - 69|| 3
|-
|70 - 84|| 4
|-
|85 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

=== Hivatalos segédanyagok ===

*[https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai. Az anyagok eléréséhez címtáras bejelentkezés szükséges.
*'''''Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)''''' - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.
** '''Hibajegyzék''':
*** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.
*** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)
*A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.
*A 2020/21/2-es félévben már a rövidített verzió volt a használható segédanyag:
**A fent említett PUSH hiba javítva
**Jóval rövidebb, de hihetetlenül hasznos, nem érdemes nélküle próbálkozni
**[https://drive.google.com/file/d/1-CPfXfNUttbxtdQIMDkeTULCJe7j0liH/view?usp=sharing Nyomtatható minőségű kalózverzió]

=== További segédanyagok ===
*[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]
*[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.
*[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.
*[[Media:2012 13 ea jegyzet.pdf|Gépelt előadásjegyzet]]- jól olvasható előadásjegyzet.

=== Hardvertervezés ===

* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.
* [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. '''Nagyon jól használható!''' Az elején a Flip-Flopokról is ír.
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.
* [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.

=== Assembly-programozás ===

* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.
* [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.

===Záróvizsga===
*[[Villamosmérnök BSc záróvizsga|Záróvizsga]] feladatsorok: MSI-példák, 2018-tól digit 2 is

==Házi feladat==

=== Házi feladat rendszer (2017-) ===
* '''3 darab''' kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.
* Házi feladatonként '''0-6 pont''' kapható és '''nem pótolhatóak'''.
* A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.
* Legalább két házinál el kell érni három pontot.
* Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!
* Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott.

====Első házi====
*[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]
====Második házi====
*[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]

{{Rejtett
|mutatott= Házi feladat 2013-ig
|szöveg=

====Harmadik házi====

A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat.

==== Régi típusú házi tipikus leírása ====

A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:
#Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:
## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát
## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)
## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését
## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket
## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át
## Fel kell rajzolni a Ready-logikát
#Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.

==== Régi típusú házi megoldások ====

* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - "Ace Techs" munkája
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája
}}

{{Rejtett
|mutatott= Házi feladat (2014 - 2017)
|szöveg=

====Első házi====
Témakörei, típusfeladatok:
# feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.
# feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.
# feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.
# feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.
# feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.

====Második házi====
Témakörei, típusfeladatok:
# feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)
# feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -> párhuzamos átalakító tervezése.
# feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.

====Harmadik házi====
'''Memóriailesztés''' a harmadik házi feladat témája, ami szinten '''minden vizsgán''' szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.
# feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.
# feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.
# feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.
# feladat: Memória-áramkörök bekötése.
# feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.

====Negyedik házi====
'''Intel 8085 programozása assembly nyelven'''. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, '''minden vizsgán''' legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.
# feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.
# feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)
# feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása).
# feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.

====Ötödik házi====
'''Perifériaillesztés'''. '''Minden vizsgán''' szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.
# feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.
# feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.
# feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.
# feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.
}}

== Vizsga==

* A vizsga összesen '''60 pontos''', melyből '''legalább 24 pont'''ot kell elérni az elégségeshez.
* A vizsga két részből áll:
** A '''20 pontnyi beugró''' rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. '''30 perc''' van rá és '''legalább 12 pontot''' el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.
** A második részben (nagy feladatok) '''40 pontnyi''', komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.

'''Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.'''

=== Gyakori beugró kérdések ===
* Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések
** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?
* Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések
** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei
* Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)
* Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján
* Memória kapacitásának kiszámolása
* Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján
* DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből
* Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)
* MSI áramkörök egyszerű alkalmazása
** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)
** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)
** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)
* RST n milyen memória címre ugrik?
* INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?
* USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása
* Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés

=== Gyakori nagy feladatok ===
* Memória illesztés
** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.
** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.
* Periféria illesztés
** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján
** periféria felprogramozása
** perifériához kapcsolódó szubrutin írása
* Programozás
** periféria eszköz felprogramozása
** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)
** memória feltöltése, ellenőrzése
** megszakítási szubrutin írása
** stb
* Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)
** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját
* MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése
** például 110...119 --> 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást

=== Ellenőrző kérdések ===

Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.

* A kérdéssor aktuális verziója a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.
* [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!
* [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!

* [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!

=== Korábbi vizsgasorok ===

*Beugrók:
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal
** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]
** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal

*Vizsgasorok:
** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]
** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]
** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]
** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal
** [[Media:Digit2_vizsga_16_06_06.pdf|2016.06.06]]
** [[Media:Digit2_vizsga_2018-06-11.pdf|2018.06.11]] - második rész

== Tippek ==
*Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.
*A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól "kiszenvedni", mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.
*A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.
*Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.
*A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.
*Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.
*Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.
*Érdemes nézegetni a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|záróvizsga]] feladatsorokat, melyekben találhatók egyszerű MSI példák, illetve 2018-tól a digit 2 is része, és minden félévben hivatalos megoldás is készül. A beugrókban is ezekhez hasonló példák vannak.
*A tárgy kiemelt szereppel bír a [[BSc Beágyazott és irányító rendszerek specializáció|Beágyazott és irányító rendszerek]] specializációra jelentkezők számára.

== Verseny ==
A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny '''''Kozma László Digitális Technika Verseny''''' néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]

Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!

=== 2015/2016. tavaszi verseny ===
* Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.
* [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}