https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Balogh+P%C3%A9ter+D%C3%A1niel 2026-05-03T15:45:42Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=Z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz_-_Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=189293 2016-05-22T22:07:36Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>Záróvizsga Kvíz - Operációs Rendszerek<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=ZVOpre<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.<br /> # Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak.<br /> # Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.<br /> # A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel.<br /> # Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva.<br /> # Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés megvalósítása.<br /> # Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A szálnak saját verme (stack) van.<br /> # A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.<br /> # Egy operációs rendszerben lévő két tetszőleges szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.<br /> # A szálak alkalmazása lehetővé teszi egy folyamat számára, hogy az kihasználjon több rendelkezésre álló végrehajtóegységet (skálázhatóság).<br /> <br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A folyamat végrehajtás alatt álló program.<br /> # Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak.<br /> # A szülő folyamat mindig korábban áll le (terminálódik), mint a gyermek folyamat.<br /> # A folyamatok elindítása és leállítása erőforrás-igényes.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt.<br /> # A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására.<br /> # A holtpont megelőzése során a rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy a rendszer biztonságos állapotban marad-e.<br /> # A holtpont megelőzhető, ha ez erőforrásokat sorszámozzuk, és azokat az azokért versengő folyamatok csak a sorszámuk sorrendjében foglalják le.<br /> <br /> == Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk.<br /> # A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire.<br /> # A lapszervezés esetén nincs belső tördelődés.<br /> # Az érvényesség (valid) bit a laptáblában azt jelzi, hogy az adott laphoz rendeltek-e fizikai memória keretet.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl.<br /> # A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését.<br /> # Az indexelt tárolás esetén a fájl egy részének tárolására szolgáló blokk tárolókapacitásának egy részét a fájl következő részeit tartalmazó blokk azonosítására használjuk (indexeljük).<br /> # Az indexelt tárolás esetén az egy fájlhoz tartozó index blokkok számát nem tudjuk előre, így biztosítani kell egy fájlhoz tartozó index blokkok számának növelését és csökkentését.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália).<br /> # A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni.<br /> <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben.<br /> # A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált.<br /> # A felhasználói programok írói többnyire nem direkt módon rendszerhívásokat, hanem a rendszerhívásokat magukba foglaló, programozásinyelv-specifikus eljáráskönyvtárakat (API) használnak.<br /> # A rendszerhívások során a vermet (stack) használjuk a rendszerhívások paramétereinek átadásra.<br /> <br /> <br /> == Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja.<br /> # Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut.<br /> # A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani.<br /> # Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak.<br /> # Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre.<br /> # A folyamatok közötti kommunikáció során a folyamatok vermére (stack) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.<br /> # A folyamatok közötti kommunikáció során az üzenetek p = 1 valószínűséggel megérkeznek, a kommunikációs csatorna hibamentes.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával.<br /> # Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz.<br /> # Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus.<br /> # A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának ??????vizsgálata során.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak).<br /> # Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet.<br /> # A számláló típusú szemafor aktuális értéke azt adja meg, hogy még hány folyamat léphet be párhuzamosan a szemafor által védett kritikus szakaszba az adott, a szemaforhoz tartozó közös erőforrásra vonatkozóan.<br /> # Bináris szemafort használhatunk a memóriában elhelyezkedő kommunikációra használt adatstruktúrára vonatkozó kölcsönös kizárás megvalósítására.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után.<br /> # A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING) folyamatot.<br /> # Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban.<br /> # A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére.<br /> <br /> == Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas).<br /> # Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális.<br /> # A munkahalmaz (working set) dinamikus fogalom, a munkahalmaz mérete és a hozzá tartozó lapok készlete is változhat.<br /> # A virtuális tárkezelés során a munkahalmaznak mindig be kell férnie a fizikai memóriába, egyébként a folyamatot nem tudjuk végrehajtani.<br /> <br /> == Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.<br /> # Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását.<br /> # A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig.<br /> # A multiprogramozott rendszerekben a CPU ütemezés feladatát a rendszergazdának kell elvégeznie.<br /> # A multiprogramozott rendszerek célja, hogy a feladatkészlet (job pool) minél hatékonyabb végrehajtásáról gondoskodjanak azok tetszőleges sorrendben történő ütemezésével.<br /> <br /> <br /> == Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni.<br /> # A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni.<br /> # A kivétel hatására a futó program hibával leáll minden esetben.<br /> # Ellentétben a kivételkezeléssel, külső hardver megszakítás esetén az éppen végrehajtott utasítást teljesen végrehajtjuk a megszakítás kezelésének megkezdése előtt.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van.<br /> # A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak.<br /> # Egy folyamaton belül futó szálak csak rendszerhívásokkal kommunikálhatnak.<br /> # Egy folyamaton belül futó szálak esetén a memória RAM-modell szerint működik.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését.<br /> # Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni.<br /> # A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.<br /> # A holtpont gyakran a közös erőforrások hibás lefoglalásából és felszabadításából származó hibajelenség multiprogramozott rendszerekben.<br /> <br /> <br /> == A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A programokat a háttértáron hajtjuk végre.<br /> # A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra. <br /> # A központi memória kikapcsolás után megőrzi a tartalmát.<br /> # A regiszterek feladata a program parancssorának eltárolása.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.<br /> # A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek.<br /> # Virtuális tárkezelés során lehetséges fizikai memóriánál nagyobb memóriaigényű programok futtatása.<br /> # A virtuális tárkezelés során a futó programok nem kerülnek teljesen betöltésre, csak a ténylegesen végrehajtott részeket töltjük be fizikai memóriába.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken.<br /> # Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során.<br /> # A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus teljesítménye jó, de erőforrás-igényes.<br /> # A legrégebben nem használt (Least Recently Used, LRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapokat az első használatig be kell fagyasztani a fizikai memóriába.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.<br /> # Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki.<br /> # Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak.<br /> # Az időosztásos rendszerek lehetővé teszik, hogy a CPU-t megosszuk a felhasználók között.<br /> # Az időosztásos rendszerek az időt egyenlően osztják meg a feladatok között.<br /> <br /> <br /> == A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés.<br /> # A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva.<br /> # A modern operációs rendszerekben többnyire a CPU védelmi szint is megváltozik a rendszerhívás során, pl. a CPU kernel/root módba kerül a hívás teljesítése közben.<br /> # A rendszerhívással történő vezérlésátadás után a vezérlés mindig visszakerül a rendszerhívást hívó programra a rendszerhívás utáni utasításra.<br /> <br /> <br /> == Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége.<br /> # Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív.<br /> # Az RR (Round Robin) ütemező fair.<br /> # Az SRTF (Shortest Remaining Time First) ütemező legnagyobb problémája, hogy feltételezi a feladatok jövőbeli CPU löketének az előzetes ismeretét.<br /> <br /> <br /> == Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen.<br /> # A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat.<br /> # A hosszú távú ütemező célja az, hogy háttértárra írja azokat a folyamatokat, amelyek nem hajthatók végre hatékonyan a rendelkezésre álló memóriában.<br /> # A CPU ütemezés során az eseményre váró feladatok közül választunk futásra kész feladatokat.<br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van.<br /> # Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak.<br /> # Legyen olyan folyamat, amelyik lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.<br /> # Minden folyamat addig birtokolja az erőforrásokat, amíg azokat saját maga fel nem szabadítja.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása.<br /> # A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet.<br /> # Ha egy FALSE értékű érvényesség bittel rendelkező lapra hivatkozunk, akkor a programunk hibával megáll.<br /> # Lapszervezés esetén a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.<br /> <br /> <br /> == A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől.<br /> # Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy indexblokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral.<br /> # A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során.<br /> # Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el.<br /> <br /> == Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # A szálaknak saját logikai processzoruk van.<br /> # Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza.<br /> # A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket.<br /> # Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgáltatásait.<br /> # Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez.<br /> <br /> == Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról.<br /> # A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz.<br /> # A felhasználói program egy a fizikai memóriában is megtalálható virtuális memórialapra ír.<br /> # A felhasználói program user módban illegális gépi utasítást kísérel meg végrehajtani, aminek hatására a CPU kivételt (exception) hajt végre.<br /> <br /> <br /> == Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A folyamat szekvenciális program.<br /> # A folyamat végrehajtás alatt álló program.<br /> # A folyamatok közötti kommunikáció közös memórián keresztül történik.<br /> # A folyamatok létrehozása és megszüntetése kevésbé erőforrás igényes a szálakkal összehasonlítva.<br /> <br /> <br /> == A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után.<br /> # Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére. <br /> # A processzort a futó folyamattól az operációs rendszer elveheti.<br /> # A folyamat csak futó állapotból fejeződhet be.<br /> <br /> <br /> == Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata.<br /> # A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk.<br /> # A körforgó (RR: Round Robin) ütemező algoritmusban megjelenhet a konvoj hatás.<br /> # A legrövidebb hátralévő löketidejű (SRTF, Shortest Remaining Time First) algoritmus prioritásos algoritmus.<br /> <br /> <br /> == Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét.<br /> # Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók.<br /> # A futó programok memóriájának csak a ténylegesen használt része kell, hogy megtalálható legyen a központi (fizikai) memóriában.<br /> # A virtuális tárkezelés a felhasználói programokat fejlesztők számára láthatatlan, azzal nem kell törödni, csupán a program tényleges futási sebességét fogja befolyásolni.<br /> <br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete.<br /> # Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak.<br /> # Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver specialitásait.<br /> # A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek.<br /> # Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megteremtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül.<br /> # A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket.<br /> # Az operációs rendszerek belső felépítése réteges.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A szál egy végrehajtás alatt álló program.<br /> # A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén.<br /> # A szálak osztoznak az őket magukba foglaló folyamat halmán (heap).<br /> # A szálak fő előnye, hogy azok között csak rendszerhívásokkal lehet kommunikálni, így azok jobban védve vannak egymástól.<br /> <br /> <br /> == Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését.<br /> # A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges.<br /> # A PRAM modell írás-írás ütközés esetén hibát jelez.<br /> # A PRAM modell esetén ütközésnél lényegében valamilyen előre nem meghatározható sorrendben, de mindig helyesen történnek meg a párhuzamosan végrehajtott memóriaműveletek.<br /> <br /> <br /> == Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete.<br /> # A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük.<br /> # Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig jobb teljesítmény nyújt, mint a igény szerinti lapozás (demand paging).<br /> # A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus esetén megjelenhet a Bélády-anomáliának nevezett jelenség, amikor is a folyamathoz tartozó fizikai memóriakeretek számának növelésével a laphibák gyakorisága nőhet.<br /> <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk.<br /> # A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához.<br /> # A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ.<br /> # A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes.<br /> <br /> == Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a valósidejű operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}<br /> # A valósidejű operációs rendszerek gyorsak.<br /> # A kemény valósidejű operációs rendszerek rendszerhívásainak válaszidejére felső korlát adható.<br /> # A valósidejű operációs rendszerek kritikus szolgáltatásainak válaszidejére felső korlát adható.<br /> # A lágy valósidejű operációs rendszerek mindig prioritásosak.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}<br /> # A rezidens monitorok az előző munka befejezése után automatikusan elindították a következő munkát.<br /> # Az időosztásos rendszereket az on-line felhasználói feladatok kedvezőbb válaszidejének biztosítására fejlesztették ki.<br /> # Az időosztásos rendszerekben a batch feladatok is időosztás módon, Round-Robin ütemezéssel futnak.<br /> # Az első számítógépek esetén a feladatok ütemezése a rendszert üzemeltető humán operátoroknak volt a feladata.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}<br /> # A FIFO algoritmusban jelentkezhet a Konvoj-hatás.<br /> # Az RR algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás.<br /> # Az SJF algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás.<br /> # Az SRTF algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz a feladatok tipikus állapot-átmeneti diagramjával kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}<br /> # A feladatok VARAKOZÓ állapotban jönnek létre.<br /> # Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerben a FUTÓ feladat nem kerülhet vissza FUTÁSRA KÉSZ állapotba direkt módon (csak a VARAKOZÓ állapoton keresztül).<br /> # A FUTÁSRA KÉSZ feladatok közül a hosszú távú ütemező választja ki a FUTÓ feladatot.<br /> # Ha a rendszerben a FUTÓ feladat kilépésekor nincs FUTÁSRA KÉSZ feladat, akkor az IDLE rendszerfeladatfog futni (ez mindig FUTASRA KÉSZ).<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozó kölcsönös kizárás tekintetében? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}<br /> # A feladat által használt közös memóriára biztosítani kell a kölcsönös kizárást.<br /> # Az operációs rendszerek mutex szolgáltatása egypéldányos közös erőforrások esetén alkalmazható a kölcsönös kizárás megvalósítására.<br /> # Többpéldányos közös erőforrások esetén a számláló (counter) típusú szemafor alkalmazható a kölcsönös kizárás megvalósítására.<br /> # Ha a feladatnak egy többpéldányos erőforrásból többre van szüksége, akkor az egyesével problémamentesen lefoglalható.<br /> <br /> == Az alábbi mondatok közül melyik nem szükséges feltétele a holtpontnak? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}<br /> # A rendszerben legyen erőszakos erőforrás-elvétel.<br /> # A rendszerben alkalmazzunk kölcsönös kizárást.<br /> # A rendszerben feladatok foglaljanak új erőforrásokat úgy, hogy eközben további erőforrások foglalására tegyenek kísérletet.<br /> # A holtpontban lévő P0-Pi feladatok egymásra várjanak.<br /> <br /> == Az alábbi lapszervezéssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}<br /> # Lapszervezés esetén nincs külső tördelődés.<br /> # Lapszervezés esetén a laptábla csökkenti a szabad fizikai memória méretét, hiszen az is ott kerül tárolásra.<br /> # Az üres (nem használt) fizikai memória keretek listáját a kerettáblában tároljuk.<br /> # A lapszervezés esetén a memória-hozzáférés sebessége nem változik a változó méretű partíciók módszeréhez képest.<br /> <br /> == Az alábbi két állítás közül melyik igaz a permanens táron az egyes fájlokhoz tartozó blokkok azonosítására (allokációs stratégiszolgáló megoldásokkal kapcsolatban)? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}<br /> # A láncolt tárolás esetén a fájl tetszőleges része közvetlenül elérhető.<br /> # Az indexelt tárolás esetén a fájl tetszőleges része közvetlenül elérhető.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek felépítésével kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}<br /> # Az operációs rendszer maga is egy program.<br /> # Az operációs rendszer feladata a kapcsolódó be- és kimeneti eszközök kezelése, azokhoz a felhasználói programok nem férnek hozzá direkt módon.<br /> # Az operációs rendszer magja kezeli a feladatokat és a memóriát.<br /> # Csak az eszközkezelők tartalmaznak hardwarespecifikus kódot az operációs rendszerekben.<br /> <br /> == Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusok jellemzésére használt mértékekre? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}<br /> # Az átbocsájtó képesség mértékegysége az 1/s vagy job/s.<br /> # Az átlagos várakozási idő mindig nagyobb, mint az átlagos körülfordulási idő.<br /> # A központi egység kihasználtsága nem lehet 100%-nál több egyprocesszoros rendszerben.<br /> # A kihasználtság számítása során figyelmen kívül kell hagyni a rendszerfeladatok által elhasznált processzoridőt.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}<br /> # A FIFO algoritmus nem preemptív.<br /> # Az RR algoritmus preemptív.<br /> # Az SJF algoritmus preemptív.<br /> # Az SRTF algoritmus preemptív.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz a feladatok tipikus állapot-átmeneti diagramjával kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}<br /> # Ha egy erőforrásra váró feladat megkapja az erőforrást, akkor FUTO állapotba kerül.<br /> # VARAKOZÓ állapotban a feladatok aktívan várnak az eseményre.<br /> # A FUTASRA KÉSZ feladatok közül a középtávú ütemező választja ki a FUTÓ feladatot.<br /> # Csak FUTO állapotban lévő feladat állíthatja le magát programozottan, pl. az exit() rendszerhívással.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}<br /> # A szálnak saját verme (stack) van.<br /> # A szál tartalmazhat coroutine-okat, amelyek futhatnak párhuzamosan a szálon belül.<br /> # Egy operációs rendszerben csak egy adott folyamat kontextusában futó két szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával.<br /> # Egy folyamathoz tartozik legalább egy szál.<br /> <br /> == Mely állítás igaz a szemaforokkal kapcsolatban? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}<br /> # A szemafor aktívan vár az erőforrás felszabadulására a modern operációs rendszerekben.<br /> # A V() művelettel szabadítjuk fel a szemaforral védett erőforrást.<br /> # Kölcsönös kizárás megvalósításához használt bináris szemafort foglalt (0) értékűre kell inicializálni.<br /> # Számláló típusú szemafor használata esetén egy többpéldányos erőforrást egyenként, de több példányban lefoglalva (pl. for( ) ciklussal) helyesen működő programot kapunk.<br /> <br /> == Az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}<br /> # A virtuális tárkezelés esetén van belső tördelődés a fizikai memóriában.<br /> # A virtuális tárkezelés fizikai memóriában található lap esetén nem befolyásolja sebesség szempontjából a memória alrendszer működését, az ugyanolyan gyors, mintha statikus (pl. fordítási idejű) címleképzést használnánk.<br /> # A virtuális tárkezelés alapja a lapszervezés.<br /> # A virtuális tárkezelés lehetővé teszi a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb programok futtatását.<br /> <br /> == Az alábbi két állítás közül melyik igaz a permanens táron az egyes fájlokhoz tartozó blokkok azonosítására (allokációs stratégiszolgáló megoldásokkal kapcsolatban)? ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}<br /> # A láncolt tárolás esetén a fájl egy blokkjának meghibásodása esetén részben elérhetetlenné válik a fájlban tárolt információ.<br /> # Az indexelt tárolás esetén a fájl egy blokkjának meghibásodása esetén elérhető a teljes fájlban tárolt információ.<br /> ----<br /> [[Kategória:Mérnök informatikus]]</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=188066 2016-01-22T19:50:19Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Algoritmuselmélet<br /> |tárgykód=VISZA213<br /> |szak=info<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=SZIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/<br /> |levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. A ZH eredménye kedvezõ esetben feljavíthatja a vizsga eredményét is.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. A pótpótZH eredménye már nem számítható bele a vizsgába.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 1X2 óra. <br /> **'''Gyakorlat:''' Minden héten 1X2 óra.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' Írásbeli. Az írásbeli vizsga után egy megajánlott jegyet kapsz, ami vagy a vizsgapontszám (V), vagy (ha ez legalább elégséges és a (pót)ZH eredménye jobb, mint a vizsgáé) a (pót)ZH és vizsgapontszám átlaga alapján számítódik. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen egy jegyet lehet javítani, de rontani is. A feltett kérdés függ attól is, hogy hány pont kell a jobb jegyhez, illetve, hogy az milyen jegy.<br /> *&lt;math&gt; P= max\left(\frac{ZH+V}{2},V\right)&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 31 || 1<br /> |-<br /> |32 - 43 || 2<br /> |-<br /> |44 - 55 || 3<br /> |-<br /> |56 - 67 || 4<br /> |-<br /> |68 - 80 || 5<br /> |}<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A félévvégi jegy a (pót)ZH eredményének figyelembe vételével kialakult vizsgajegy.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *'''Előadáshoz'''<br /> **A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br /> **[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br /> **[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> **[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br /> **[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point<br /> **[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]<br /> **[[Media:Algel_for_dummies_2.1_part1.zip|Algel for dummies part 1]] és [[Media:Algel_for_dummies_2.1_part2.zip|part 2]]: Kézzel írott, nagyon szájbarágós, főleg elméleti jegyzet, benne szemléltető példákkal. ''(Legutolsó frissítés: 2014.06.01)''<br /> **[[Media:Algel_foliak_2014.pdf|2014-es előadásdiák]] egyben, könyvjelzőkkel<br /> <br /> *'''Gyakorlathoz'''<br /> **[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br /> **'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''<br /> **'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)<br /> <br /> *'''Vizsgához'''<br /> **[[Media:algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf | 2015-2010 ZH-k és vizsgák egyben]]<br /> **[[Media:algel_vizsga_elmelet_balogh_peter_2016_01_17.pdf | Balogh Péter kézzel írt elméleti összefoglalója vizsgára - 2015 őszi félév]]<br /> ***Figyelem! Tárgyi tévedések lehetnek a jegyzetben, nem helyettesíti az előadások/gyakorlatok rendszeres látogatását és a tankönyvben leírtakat sem!<br /> <br /> ==Videó==<br /> 2010 tavaszán [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br /> <br /> ==ZH==<br /> *2015 tavasz<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20150518.jpg|2015-05-18 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_2015apr24.jpg|2015-04-24 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel zh 2015apr8.jpg|2015-04-08 ZH]]<br /> *2014<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20141217.jpg|2014-12-17 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20141126.pdf|2014-11-26 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20141105.pdf|2014-11-05 ZH]]<br /> ** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]<br /> <br /> *2013<br /> ** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)<br /> ** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> ** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)<br /> <br /> *2012<br /> ** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással<br /> <br /> *2011<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2010<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *2015-16 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2015_12_23.jpg | 2015.12.23. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_07.jpg | 2016.01.07. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_14.jpg | 2016.01.14. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_21.pdf | 2016.01.21. vizsga]]<br /> <br /> *2014-15 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_06_17.jpg | 2015.06.17. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1CFWiNy6OpxRHZsKrmq_mtDKid5YPb1PO05v_KLYg_zk/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs]<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_06_10.jpg | 2015.06.10. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1BdVt4dpsHgYIVtjXPuji-FQeih2RxFYuBEhk_Ay9FF0/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> **[[Media:Algel_V1_2015_05_27.jpg | 2015.05.27. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/17bCs5n1nBAqdKaYYgzcjzS1N8BrHma0oqbb4gAbAVTI/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> <br /> *2014-15 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2015_01_21.pdf | 2015.01.21. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_01_14.jpg | 2015.01.14. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_01_07.pdf | 2015.01.07. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_12_23.pdf | 2014.12.23. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_06_12.pdf | 2014.06.12. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_06_05.jpg | 2014.06.05. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_05_29.jpg | 2014.05.29. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül <br /> **[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül <br /> <br /> *2012-13 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> **[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)<br /> <br /> *2012-13 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2011-12 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> A tantárgy fentvan [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videotoriumon]-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br /> <br /> Ajánlani tudom csak Kőrösi Attila gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br /> Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br /> <br /> Erősen ajánlani tudom a [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videókat], főképp a '''gyakorlat videókat''' (de az előadás videók is hasznosak vizsgához!), ill. a [[Algoritmuselmélet#Seg.C3.A9danyagok | Segédanyagoknál]] lévő gyakorlati anyagokat.<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br /> <br /> [http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br /> <br /> [[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Algel_vizsga_2016_01_21.pdf&diff=188065 2016-01-22T19:49:52Z

<p>Balogh Péter Dániel: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=187916 2016-01-17T21:11:34Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Algoritmuselmélet<br /> |tárgykód=VISZA213<br /> |szak=info<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=SZIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/<br /> |levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. A ZH eredménye kedvezõ esetben feljavíthatja a vizsga eredményét is.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. A pótpótZH eredménye már nem számítható bele a vizsgába.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 1X2 óra. <br /> **'''Gyakorlat:''' Minden héten 1X2 óra.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' Írásbeli. Az írásbeli vizsga után egy megajánlott jegyet kapsz, ami vagy a vizsgapontszám (V), vagy (ha ez legalább elégséges és a (pót)ZH eredménye jobb, mint a vizsgáé) a (pót)ZH és vizsgapontszám átlaga alapján számítódik. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen egy jegyet lehet javítani, de rontani is. A feltett kérdés függ attól is, hogy hány pont kell a jobb jegyhez, illetve, hogy az milyen jegy.<br /> *&lt;math&gt; P= max\left(\frac{ZH+V}{2},V\right)&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 31 || 1<br /> |-<br /> |32 - 43 || 2<br /> |-<br /> |44 - 55 || 3<br /> |-<br /> |56 - 67 || 4<br /> |-<br /> |68 - 80 || 5<br /> |}<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A félévvégi jegy a (pót)ZH eredményének figyelembe vételével kialakult vizsgajegy.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *'''Előadáshoz'''<br /> **A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br /> **[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br /> **[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> **[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br /> **[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point<br /> **[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]<br /> **[[Media:Algel_for_dummies_2.1_part1.zip|Algel for dummies part 1]] és [[Media:Algel_for_dummies_2.1_part2.zip|part 2]]: Kézzel írott, nagyon szájbarágós, főleg elméleti jegyzet, benne szemléltető példákkal. ''(Legutolsó frissítés: 2014.06.01)''<br /> **[[Media:Algel_foliak_2014.pdf|2014-es előadásdiák]] egyben, könyvjelzőkkel<br /> <br /> *'''Gyakorlathoz'''<br /> **[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br /> **'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''<br /> **'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)<br /> <br /> *'''Vizsgához'''<br /> **[[Media:algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf | 2015-2010 ZH-k és vizsgák egyben]]<br /> **[[Media:algel_vizsga_elmelet_balogh_peter_2016_01_17.pdf | Balogh Péter kézzel írt elméleti összefoglalója vizsgára - 2015 őszi félév]]<br /> ***Figyelem! Tárgyi tévedések lehetnek a jegyzetben, nem helyettesíti az előadások/gyakorlatok rendszeres látogatását és a tankönyvben leírtakat sem!<br /> <br /> ==Videó==<br /> 2010 tavaszán [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br /> <br /> ==ZH==<br /> *2015 tavasz<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20150518.jpg|2015-05-18 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_2015apr24.jpg|2015-04-24 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel zh 2015apr8.jpg|2015-04-08 ZH]]<br /> *2014<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20141217.jpg|2014-12-17 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20141126.pdf|2014-11-26 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20141105.pdf|2014-11-05 ZH]]<br /> ** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]<br /> <br /> *2013<br /> ** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)<br /> ** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> ** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)<br /> <br /> *2012<br /> ** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással<br /> <br /> *2011<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2010<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *2015-16 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2015_12_23.jpg | 2015.12.23. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_07.jpg | 2016.01.07. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_14.jpg | 2016.01.14. vizsga ]]<br /> <br /> *2014-15 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_06_17.jpg | 2015.06.17. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1CFWiNy6OpxRHZsKrmq_mtDKid5YPb1PO05v_KLYg_zk/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs]<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_06_10.jpg | 2015.06.10. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1BdVt4dpsHgYIVtjXPuji-FQeih2RxFYuBEhk_Ay9FF0/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> **[[Media:Algel_V1_2015_05_27.jpg | 2015.05.27. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/17bCs5n1nBAqdKaYYgzcjzS1N8BrHma0oqbb4gAbAVTI/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> <br /> *2014-15 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2015_01_21.pdf | 2015.01.21. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_01_14.jpg | 2015.01.14. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_01_07.pdf | 2015.01.07. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_12_23.pdf | 2014.12.23. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_06_12.pdf | 2014.06.12. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_06_05.jpg | 2014.06.05. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_05_29.jpg | 2014.05.29. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül <br /> **[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül <br /> <br /> *2012-13 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> **[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)<br /> <br /> *2012-13 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2011-12 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> A tantárgy fentvan [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videotoriumon]-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br /> <br /> Ajánlani tudom csak Kőrösi Attila gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br /> Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br /> <br /> Erősen ajánlani tudom a [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videókat], főképp a '''gyakorlat videókat''' (de az előadás videók is hasznosak vizsgához!), ill. a [[Algoritmuselmélet#Seg.C3.A9danyagok | Segédanyagoknál]] lévő gyakorlati anyagokat.<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br /> <br /> [http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br /> <br /> [[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=187909 2016-01-17T19:17:16Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Algoritmuselmélet<br /> |tárgykód=VISZA213<br /> |szak=info<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=SZIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/<br /> |levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. A ZH eredménye kedvezõ esetben feljavíthatja a vizsga eredményét is.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. A pótpótZH eredménye már nem számítható bele a vizsgába.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 1X2 óra. <br /> **'''Gyakorlat:''' Minden héten 1X2 óra.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' Írásbeli. Az írásbeli vizsga után egy megajánlott jegyet kapsz, ami vagy a vizsgapontszám (V), vagy (ha ez legalább elégséges és a (pót)ZH eredménye jobb, mint a vizsgáé) a (pót)ZH és vizsgapontszám átlaga alapján számítódik. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen egy jegyet lehet javítani, de rontani is. A feltett kérdés függ attól is, hogy hány pont kell a jobb jegyhez, illetve, hogy az milyen jegy.<br /> *&lt;math&gt; P= max\left(\frac{ZH+V}{2},V\right)&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 31 || 1<br /> |-<br /> |32 - 43 || 2<br /> |-<br /> |44 - 55 || 3<br /> |-<br /> |56 - 67 || 4<br /> |-<br /> |68 - 80 || 5<br /> |}<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A félévvégi jegy a (pót)ZH eredményének figyelembe vételével kialakult vizsgajegy.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *'''Előadáshoz'''<br /> **A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br /> **[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br /> **[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> **[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br /> **[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point<br /> **[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]<br /> **[[Media:Algel_for_dummies_2.1_part1.zip|Algel for dummies part 1]] és [[Media:Algel_for_dummies_2.1_part2.zip|part 2]]: Kézzel írott, nagyon szájbarágós, főleg elméleti jegyzet, benne szemléltető példákkal. ''(Legutolsó frissítés: 2014.06.01)''<br /> **[[Media:Algel_foliak_2014.pdf|2014-es előadásdiák]] egyben, könyvjelzőkkel<br /> <br /> *'''Gyakorlathoz'''<br /> **[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br /> **'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''<br /> **'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)<br /> <br /> *'''Vizsgához'''<br /> **[[Media:algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf | 2015-2010 ZH-k és vizsgák egyben]]<br /> **[[Media:algel_vizsga_elmelet_balogh_peter_2016_01_17.pdf | Balogh Péter kézzel kidolgozott elméleti összefoglaló vizsgára - 2015 őszi félév]]<br /> ***Figyelem! Tárgyi tévedések lehetnek a jegyzetben, nem helyettesíti az előadások/gyakorlatok rendszeres látogatását és a tankönyvben leírtakat sem!<br /> <br /> ==Videó==<br /> 2010 tavaszán [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br /> <br /> ==ZH==<br /> *2015 tavasz<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20150518.jpg|2015-05-18 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_2015apr24.jpg|2015-04-24 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel zh 2015apr8.jpg|2015-04-08 ZH]]<br /> *2014<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20141217.jpg|2014-12-17 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20141126.pdf|2014-11-26 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20141105.pdf|2014-11-05 ZH]]<br /> ** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]<br /> <br /> *2013<br /> ** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)<br /> ** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> ** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)<br /> <br /> *2012<br /> ** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással<br /> <br /> *2011<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2010<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *2015-16 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2015_12_23.jpg | 2015.12.23. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_07.jpg | 2016.01.07. vizsga ]]<br /> <br /> *2014-15 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_06_17.jpg | 2015.06.17. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1CFWiNy6OpxRHZsKrmq_mtDKid5YPb1PO05v_KLYg_zk/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs]<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_06_10.jpg | 2015.06.10. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1BdVt4dpsHgYIVtjXPuji-FQeih2RxFYuBEhk_Ay9FF0/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> **[[Media:Algel_V1_2015_05_27.jpg | 2015.05.27. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/17bCs5n1nBAqdKaYYgzcjzS1N8BrHma0oqbb4gAbAVTI/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> <br /> *2014-15 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2015_01_21.pdf | 2015.01.21. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_01_14.jpg | 2015.01.14. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_01_07.pdf | 2015.01.07. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_12_23.pdf | 2014.12.23. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_06_12.pdf | 2014.06.12. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_06_05.jpg | 2014.06.05. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_05_29.jpg | 2014.05.29. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül <br /> **[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül <br /> <br /> *2012-13 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> **[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)<br /> <br /> *2012-13 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2011-12 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> A tantárgy fentvan [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videotoriumon]-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br /> <br /> Ajánlani tudom csak Kőrösi Attila gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br /> Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br /> <br /> Erősen ajánlani tudom a [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videókat], főképp a '''gyakorlat videókat''' (de az előadás videók is hasznosak vizsgához!), ill. a [[Algoritmuselmélet#Seg.C3.A9danyagok | Segédanyagoknál]] lévő gyakorlati anyagokat.<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br /> <br /> [http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br /> <br /> [[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=187908 2016-01-17T18:51:22Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Algoritmuselmélet<br /> |tárgykód=VISZA213<br /> |szak=info<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=SZIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/<br /> |levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. A ZH eredménye kedvezõ esetben feljavíthatja a vizsga eredményét is.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. A pótpótZH eredménye már nem számítható bele a vizsgába.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 1X2 óra. <br /> **'''Gyakorlat:''' Minden héten 1X2 óra.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' Írásbeli. Az írásbeli vizsga után egy megajánlott jegyet kapsz, ami vagy a vizsgapontszám (V), vagy (ha ez legalább elégséges és a (pót)ZH eredménye jobb, mint a vizsgáé) a (pót)ZH és vizsgapontszám átlaga alapján számítódik. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen egy jegyet lehet javítani, de rontani is. A feltett kérdés függ attól is, hogy hány pont kell a jobb jegyhez, illetve, hogy az milyen jegy.<br /> *&lt;math&gt; P= max\left(\frac{ZH+V}{2},V\right)&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 31 || 1<br /> |-<br /> |32 - 43 || 2<br /> |-<br /> |44 - 55 || 3<br /> |-<br /> |56 - 67 || 4<br /> |-<br /> |68 - 80 || 5<br /> |}<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A félévvégi jegy a (pót)ZH eredményének figyelembe vételével kialakult vizsgajegy.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *'''Előadáshoz'''<br /> **A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br /> **[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br /> **[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> **[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br /> **[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point<br /> **[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]<br /> **[[Media:Algel_for_dummies_2.1_part1.zip|Algel for dummies part 1]] és [[Media:Algel_for_dummies_2.1_part2.zip|part 2]]: Kézzel írott, nagyon szájbarágós, főleg elméleti jegyzet, benne szemléltető példákkal. ''(Legutolsó frissítés: 2014.06.01)''<br /> **[[Media:Algel_foliak_2014.pdf|2014-es előadásdiák]] egyben, könyvjelzőkkel<br /> <br /> *'''Gyakorlathoz'''<br /> **[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br /> **'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''<br /> **'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)<br /> <br /> *'''Vizsgához'''<br /> **[[Media:algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf | 2015-2010 ZH-k és vizsgák egyben]]<br /> **[[Media:algel_vizsga_elmelet_balogh_peter_2016_01_17.pdf | Balogh Péter kézzel kidolgozott elméleti összefoglaló vizsgára]]<br /> ***Figyelem! Tárgyi tévedések lehetnek a jegyzetben, nem helyettesíti az előadások/gyakorlatok rendszeres látogatását és a tankönyvben leírtakat sem!<br /> <br /> ==Videó==<br /> 2010 tavaszán [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br /> <br /> ==ZH==<br /> *2015 tavasz<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20150518.jpg|2015-05-18 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_2015apr24.jpg|2015-04-24 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel zh 2015apr8.jpg|2015-04-08 ZH]]<br /> *2014<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20141217.jpg|2014-12-17 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20141126.pdf|2014-11-26 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20141105.pdf|2014-11-05 ZH]]<br /> ** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]<br /> <br /> *2013<br /> ** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)<br /> ** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> ** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)<br /> <br /> *2012<br /> ** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással<br /> <br /> *2011<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2010<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *2015-16 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2015_12_23.jpg | 2015.12.23. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_07.jpg | 2016.01.07. vizsga ]]<br /> <br /> *2014-15 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_06_17.jpg | 2015.06.17. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1CFWiNy6OpxRHZsKrmq_mtDKid5YPb1PO05v_KLYg_zk/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs]<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_06_10.jpg | 2015.06.10. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1BdVt4dpsHgYIVtjXPuji-FQeih2RxFYuBEhk_Ay9FF0/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> **[[Media:Algel_V1_2015_05_27.jpg | 2015.05.27. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/17bCs5n1nBAqdKaYYgzcjzS1N8BrHma0oqbb4gAbAVTI/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> <br /> *2014-15 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2015_01_21.pdf | 2015.01.21. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_01_14.jpg | 2015.01.14. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_01_07.pdf | 2015.01.07. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_12_23.pdf | 2014.12.23. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_06_12.pdf | 2014.06.12. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_06_05.jpg | 2014.06.05. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_05_29.jpg | 2014.05.29. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül <br /> **[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül <br /> <br /> *2012-13 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> **[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)<br /> <br /> *2012-13 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2011-12 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> A tantárgy fentvan [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videotoriumon]-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br /> <br /> Ajánlani tudom csak Kőrösi Attila gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br /> Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br /> <br /> Erősen ajánlani tudom a [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videókat], főképp a '''gyakorlat videókat''' (de az előadás videók is hasznosak vizsgához!), ill. a [[Algoritmuselmélet#Seg.C3.A9danyagok | Segédanyagoknál]] lévő gyakorlati anyagokat.<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br /> <br /> [http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br /> <br /> [[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=187907 2016-01-17T18:45:46Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Algoritmuselmélet<br /> |tárgykód=VISZA213<br /> |szak=info<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=SZIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/<br /> |levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. A ZH eredménye kedvezõ esetben feljavíthatja a vizsga eredményét is.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. A pótpótZH eredménye már nem számítható bele a vizsgába.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 1X2 óra. <br /> **'''Gyakorlat:''' Minden héten 1X2 óra.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' Írásbeli. Az írásbeli vizsga után egy megajánlott jegyet kapsz, ami vagy a vizsgapontszám (V), vagy (ha ez legalább elégséges és a (pót)ZH eredménye jobb, mint a vizsgáé) a (pót)ZH és vizsgapontszám átlaga alapján számítódik. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen egy jegyet lehet javítani, de rontani is. A feltett kérdés függ attól is, hogy hány pont kell a jobb jegyhez, illetve, hogy az milyen jegy.<br /> *&lt;math&gt; P= max\left(\frac{ZH+V}{2},V\right)&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 31 || 1<br /> |-<br /> |32 - 43 || 2<br /> |-<br /> |44 - 55 || 3<br /> |-<br /> |56 - 67 || 4<br /> |-<br /> |68 - 80 || 5<br /> |}<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A félévvégi jegy a (pót)ZH eredményének figyelembe vételével kialakult vizsgajegy.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *'''Előadáshoz'''<br /> **A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br /> **[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br /> **[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> **[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br /> **[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point<br /> **[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]<br /> **[[Media:Algel_for_dummies_2.1_part1.zip|Algel for dummies part 1]] és [[Media:Algel_for_dummies_2.1_part2.zip|part 2]]: Kézzel írott, nagyon szájbarágós, főleg elméleti jegyzet, benne szemléltető példákkal. ''(Legutolsó frissítés: 2014.06.01)''<br /> **[[Media:Algel_foliak_2014.pdf|2014-es előadásdiák]] egyben, könyvjelzőkkel<br /> <br /> *'''Gyakorlathoz'''<br /> **[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br /> **'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''<br /> **'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)<br /> <br /> *'''Vizsgához'''<br /> **[[Media:algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf | 2015-2010 ZH-k és vizsgák egyben]]<br /> **[[Media:algel_vizsga_elmelet_balogh_peter_2016_01_17.pdf | Balogh Péter kézzel kidolgozott elméleti összefoglaló viszgára]]<br /> ***Figyelem! Tárgyi tévedések lehetnek a jegyzetben, nem helyettesíti az előadások/gyakorlatok rendszeres látogatását és a tankönyvben leírtakat sem!<br /> <br /> ==Videó==<br /> 2010 tavaszán [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br /> <br /> ==ZH==<br /> *2015 tavasz<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20150518.jpg|2015-05-18 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_2015apr24.jpg|2015-04-24 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel zh 2015apr8.jpg|2015-04-08 ZH]]<br /> *2014<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20141217.jpg|2014-12-17 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20141126.pdf|2014-11-26 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20141105.pdf|2014-11-05 ZH]]<br /> ** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]<br /> <br /> *2013<br /> ** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)<br /> ** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> ** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)<br /> <br /> *2012<br /> ** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással<br /> <br /> *2011<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2010<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *2015-16 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2015_12_23.jpg | 2015.12.23. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_07.jpg | 2016.01.07. vizsga ]]<br /> <br /> *2014-15 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_06_17.jpg | 2015.06.17. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1CFWiNy6OpxRHZsKrmq_mtDKid5YPb1PO05v_KLYg_zk/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs]<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_06_10.jpg | 2015.06.10. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1BdVt4dpsHgYIVtjXPuji-FQeih2RxFYuBEhk_Ay9FF0/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> **[[Media:Algel_V1_2015_05_27.jpg | 2015.05.27. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/17bCs5n1nBAqdKaYYgzcjzS1N8BrHma0oqbb4gAbAVTI/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> <br /> *2014-15 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2015_01_21.pdf | 2015.01.21. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_01_14.jpg | 2015.01.14. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_01_07.pdf | 2015.01.07. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_12_23.pdf | 2014.12.23. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_06_12.pdf | 2014.06.12. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_06_05.jpg | 2014.06.05. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_05_29.jpg | 2014.05.29. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül <br /> **[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül <br /> <br /> *2012-13 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> **[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)<br /> <br /> *2012-13 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2011-12 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> A tantárgy fentvan [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videotoriumon]-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br /> <br /> Ajánlani tudom csak Kőrösi Attila gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br /> Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br /> <br /> Erősen ajánlani tudom a [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videókat], főképp a '''gyakorlat videókat''' (de az előadás videók is hasznosak vizsgához!), ill. a [[Algoritmuselmélet#Seg.C3.A9danyagok | Segédanyagoknál]] lévő gyakorlati anyagokat.<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br /> <br /> [http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br /> <br /> [[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Algel_vizsga_elmelet_balogh_peter_2016_01_17.pdf&diff=187906 2016-01-17T18:44:05Z

<p>Balogh Péter Dániel: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&diff=187902 2016-01-17T18:25:33Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Algoritmuselmélet<br /> |tárgykód=VISZA213<br /> |szak=info<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=SZIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/<br /> |levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. A ZH eredménye kedvezõ esetben feljavíthatja a vizsga eredményét is.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. A pótpótZH eredménye már nem számítható bele a vizsgába.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 1X2 óra. <br /> **'''Gyakorlat:''' Minden héten 1X2 óra.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' Írásbeli. Az írásbeli vizsga után egy megajánlott jegyet kapsz, ami vagy a vizsgapontszám (V), vagy (ha ez legalább elégséges és a (pót)ZH eredménye jobb, mint a vizsgáé) a (pót)ZH és vizsgapontszám átlaga alapján számítódik. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen egy jegyet lehet javítani, de rontani is. A feltett kérdés függ attól is, hogy hány pont kell a jobb jegyhez, illetve, hogy az milyen jegy.<br /> *&lt;math&gt; P= max\left(\frac{ZH+V}{2},V\right)&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 31 || 1<br /> |-<br /> |32 - 43 || 2<br /> |-<br /> |44 - 55 || 3<br /> |-<br /> |56 - 67 || 4<br /> |-<br /> |68 - 80 || 5<br /> |}<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A félévvégi jegy a (pót)ZH eredményének figyelembe vételével kialakult vizsgajegy.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *'''Előadáshoz'''<br /> **A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br /> **[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br /> **[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> **[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br /> **[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point<br /> **[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]<br /> **[[Media:Algel_for_dummies_2.1_part1.zip|Algel for dummies part 1]] és [[Media:Algel_for_dummies_2.1_part2.zip|part 2]]: Kézzel írott, nagyon szájbarágós, főleg elméleti jegyzet, benne szemléltető példákkal. ''(Legutolsó frissítés: 2014.06.01)''<br /> **[[Media:Algel_foliak_2014.pdf|2014-es előadásdiák]] egyben, könyvjelzőkkel<br /> <br /> *'''Gyakorlathoz'''<br /> **[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br /> **'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''<br /> **'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)<br /> <br /> *'''Vizsgához'''<br /> **[[Media:algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf | 2015-2010 ZH-k és vizsgák egyben]]<br /> <br /> ==Videó==<br /> 2010 tavaszán [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br /> <br /> ==ZH==<br /> *2015 tavasz<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20150518.jpg|2015-05-18 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_2015apr24.jpg|2015-04-24 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel zh 2015apr8.jpg|2015-04-08 ZH]]<br /> *2014<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20141217.jpg|2014-12-17 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20141126.pdf|2014-11-26 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20141105.pdf|2014-11-05 ZH]]<br /> ** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]<br /> <br /> *2013<br /> ** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)<br /> ** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> ** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)<br /> <br /> *2012<br /> ** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással<br /> <br /> *2011<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2010<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *2015-16 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2015_12_23.jpg | 2015.12.23. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_07.jpg | 2016.01.07. vizsga ]]<br /> <br /> *2014-15 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_06_17.jpg | 2015.06.17. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1CFWiNy6OpxRHZsKrmq_mtDKid5YPb1PO05v_KLYg_zk/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs]<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_06_10.jpg | 2015.06.10. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1BdVt4dpsHgYIVtjXPuji-FQeih2RxFYuBEhk_Ay9FF0/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> **[[Media:Algel_V1_2015_05_27.jpg | 2015.05.27. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/17bCs5n1nBAqdKaYYgzcjzS1N8BrHma0oqbb4gAbAVTI/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> <br /> *2014-15 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2015_01_21.pdf | 2015.01.21. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_01_14.jpg | 2015.01.14. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_01_07.pdf | 2015.01.07. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_12_23.pdf | 2014.12.23. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_06_12.pdf | 2014.06.12. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_06_05.jpg | 2014.06.05. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_05_29.jpg | 2014.05.29. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül <br /> **[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül <br /> <br /> *2012-13 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> **[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)<br /> <br /> *2012-13 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2011-12 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> A tantárgy fentvan [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videotoriumon]-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.<br /> <br /> Ajánlani tudom csak Kőrösi Attila gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)<br /> Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)<br /> <br /> Erősen ajánlani tudom a [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videókat], főképp a '''gyakorlat videókat''' (de az előadás videók is hasznosak vizsgához!), ill. a [[Algoritmuselmélet#Seg.C3.A9danyagok | Segédanyagoknál]] lévő gyakorlati anyagokat.<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br /> <br /> [http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br /> <br /> [[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf&diff=187901 2016-01-17T18:24:34Z

<p>Balogh Péter Dániel: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&diff=187469 2015-12-21T17:58:31Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Hallgatók által írt összefoglalók */</p> <hr /> <div>[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |tárgykód=VIIIA316<br /> |nev=Számítógépes grafika &lt;br /&gt; és képfeldolgozás<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |tanszék=IIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=nincs<br /> |hf=5 db<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/<br /> |targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika<br /> |levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás feltételei:'''<br /> **'''Házi feladatok leadása'''. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot. <br /> **'''Házi feladatok védése'''. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A házi feladatok nem pótolhatók.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> *'''2014 tavaszi félévtől''' Négy házi feladat van, viszont a sugárkövetéses házi dupla pontszámmal kerül beszámításra.<br /> *'''2015 tavaszi félévtől''' Három házi feladat van, az első 1 pontot, míg a másik kettő 2-2 pontot ér, amiket a vizsgába beszámítanak.<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 2X2. <br /> **'''Gyakorlat:''' Nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.<br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet a vizsga pontszáma (V) adja, de a házi feladatok (HF&lt;sub&gt;i&lt;/sub&gt;) pontjai (P) feljavíthatják azt a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 2*HF_i\right)&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 11 || 1<br /> |-<br /> |12 - 14 || 2<br /> |-<br /> |15 - 17 || 3<br /> |-<br /> |18 - 20 || 4<br /> |-<br /> |21 - 30 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadásdiák ===<br /> <br /> * [[Media:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]<br /> * [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan<br /> * [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]<br /> * [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]<br /> <br /> === Hallgatók által írt összefoglalók ===<br /> <br /> * [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1MLIdbJ-OsD0Rp5auOyH10MSmHW1mC3cNcAzHICoQ3Cc/edit Google doksi a kiadott vizsgafeladatok és korábbi vizsgák megoldására]<br /> * [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]<br /> <br /> === Könyv === <br /> <br /> * [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)<br /> <br /> === Videó ===<br /> A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)<br /> <br /> == Házik ==<br /> A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!<br /> <br /> === Korábbi házifeladat-kiírások ===<br /> <br /> * [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házifeladat-kiírások]]'''<br /> <br /> === Feladatbeadó rendszer ===<br /> <br /> * [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]<br /> <br /> ===Előkészületek===<br /> Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:<br /> * [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &lt;&lt; Ez az ajánlott olvasmány<br /> <br /> ==== Külső linkek ====<br /> * [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]<br /> * [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]<br /> * [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE ''Linux'' + Eclipse + GLUT]<br /> * [http://paulsolt.com/GLUT/ ''Windows'' + Eclipse + GLUT]<br /> * [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ ''Windows'' + Code::Blocks + GLUT]<br /> <br /> === Tippek a házikhoz ===<br /> <br /> Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. <br /> A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.<br /> <br /> Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.<br /> <br /> === A feladatok ===<br /> ==== Első házi ====<br /> Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &quot;játék&quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#Az_els.C5.91_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás kezdőknek]<br /> <br /> ==== Második házi ====<br /> Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_m.C3.A1sodik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_dzhugashvili.pdf‎|Джугашвили levezetés]]<br /> * [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]<br /> <br /> ==== Harmadik házi ====<br /> Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_harmadik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)<br /> ** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: ''&quot;a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni.&quot;''<br /> <br /> ==== Negyedik házi ====<br /> Az első 3D-s OpenGL feladat. Tipikusan a korábbi házikhoz kellő elméletre itt is visszaköszönhetnek, pl görbéket elég gyakran kell használni ebben a háziban is. Ezt a házit érdemes jól megcsinálni mert az 5. erre épül.<br /> <br /> Kapcsolódó segédletek:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm Megvilágítás]<br /> * [http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp Textúrázás] <br /> <br /> ==== Ötödik házi ====<br /> A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. Itt általában új grafikai elemekre már nincs szükség.<br /> <br /> Kapcsolódó segédletek:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> <br /> === Védés ===<br /> <br /> A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. <br /> <br /> Tippek a védésre:<br /> <br /> Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &quot;na melyikből kérdezhetek?&quot;, és mondod, hogy bármelyikből.<br /> Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &quot;vizsga&quot;.<br /> <br /> === Házi szépségverseny ===<br /> Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plussz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-mailel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljeseítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> * 2014 őszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.12.|2015-01-12]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.06.|2015-01-06]]<br /> <br /> * 2013 őszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.03.|2014-01-03]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.10.|2014-01-10]]<br /> <br /> * 2013 tavaszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.05.|2013-06-05]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.19.|2013-06-19]]<br /> <br /> * 2012 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20120613 | 2012-06-13]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20120523 | 2012-05-23]]<br /> <br /> * 2010 tavaszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100618.png | 2010-06-18]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100528.jpg | 2010-05-28]]<br /> <br /> {{Rejtett | mutatott=Régebbi vizsgák | szöveg=<br /> * 2009 őszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100120.jpg | 2010-01-20]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100106.jpg | 2010-01-06]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20091222 | 2009-12-22]]<br /> <br /> * 2009 tavaszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090618.jpg | 2009-06-18]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20090611|2009-06-11]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090528.JPG | 2009-05-28]]<br /> <br /> * 2008 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20090114|2009-01-14]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090107.jpg | 2009-01-07]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20081222|2008-12-22]]<br /> <br /> * 2008 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080618|2008-06-18]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080604|2008-06-04]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080529|2008-05-29]]<br /> <br /> * 2007 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080116|2008-01-16]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080103|2008-01-03]]<br /> ** [[SzgGrafGyakIV20080103|2008-01-03 (gyakIV)]]<br /> <br /> * 2007 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070530A|2007-05-30 A csoport]]<br /> <br /> * 2006 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070116|2007-01-16]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070108|2007-01-08]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070102|2007-01-02]]<br /> <br /> * 2006 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060620|2006-06-20]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060601|2006-06-01]]<br /> <br /> * 2005 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060117|2006-01-17]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060110|2006-01-10]]<br /> <br /> * 2004 őszi félév<br /> ** [[Grafika_vizsga_2005_01_11_A_csoport|2005-01-11]]<br /> ** [[Grafika_vizsga_20050104|2005-01-04]]<br /> }}<br /> === Segédletek a vizsgához ===<br /> <br /> * [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)<br /> * [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]<br /> * [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] <br /> * [[GrafShader|Shaderek]]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]<br /> * http://www.eet.bme.hu/~szekely/ (Dr. Székely Vladimír; [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg4.ppt Fourier-módszerek a képfeldolgozásban], [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg5.ppt Képfeldolgozási esettanulmányok, képfájlformátumok])<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> * A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.<br /> * A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.<br /> '''Mottók:''' <br /> * A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.<br /> * Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.<br /> * Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.<br /> * ''&quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&quot;''<br /> <br /> ==Egyéb információk==<br /> <br /> === Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===<br /> <br /> * [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.<br /> * [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.<br /> * [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]<br /> <br /> ===Ajánlott olvasmányok===<br /> <br /> * [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]<br /> * Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &quot;sünis könyv&quot;, lásd könyvrendelés lentebb)<br /> * Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;mdash; ComputerBooks, 1999<br /> * Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].<br /> * Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007<br /> <br /> === Könyvrendelés (2014) ===<br /> A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&diff=187468 2015-12-21T17:57:32Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Hallgatók által írt összefoglalók */</p> <hr /> <div>[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |tárgykód=VIIIA316<br /> |nev=Számítógépes grafika &lt;br /&gt; és képfeldolgozás<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |tanszék=IIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=nincs<br /> |hf=5 db<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/<br /> |targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika<br /> |levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás feltételei:'''<br /> **'''Házi feladatok leadása'''. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot. <br /> **'''Házi feladatok védése'''. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A házi feladatok nem pótolhatók.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> *'''2014 tavaszi félévtől''' Négy házi feladat van, viszont a sugárkövetéses házi dupla pontszámmal kerül beszámításra.<br /> *'''2015 tavaszi félévtől''' Három házi feladat van, az első 1 pontot, míg a másik kettő 2-2 pontot ér, amiket a vizsgába beszámítanak.<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 2X2. <br /> **'''Gyakorlat:''' Nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.<br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet a vizsga pontszáma (V) adja, de a házi feladatok (HF&lt;sub&gt;i&lt;/sub&gt;) pontjai (P) feljavíthatják azt a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 2*HF_i\right)&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 11 || 1<br /> |-<br /> |12 - 14 || 2<br /> |-<br /> |15 - 17 || 3<br /> |-<br /> |18 - 20 || 4<br /> |-<br /> |21 - 30 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadásdiák ===<br /> <br /> * [[Media:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]<br /> * [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan<br /> * [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]<br /> * [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]<br /> <br /> === Hallgatók által írt összefoglalók ===<br /> <br /> * [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]<br /> * [[https://docs.google.com/document/d/1MLIdbJ-OsD0Rp5auOyH10MSmHW1mC3cNcAzHICoQ3Cc/edit|2015-ös Google Doksi a kiadott vizsgakérdések és korábbi vizsgák megoldására]]<br /> * [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]<br /> <br /> === Könyv === <br /> <br /> * [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)<br /> <br /> === Videó ===<br /> A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)<br /> <br /> == Házik ==<br /> A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!<br /> <br /> === Korábbi házifeladat-kiírások ===<br /> <br /> * [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házifeladat-kiírások]]'''<br /> <br /> === Feladatbeadó rendszer ===<br /> <br /> * [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]<br /> <br /> ===Előkészületek===<br /> Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:<br /> * [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &lt;&lt; Ez az ajánlott olvasmány<br /> <br /> ==== Külső linkek ====<br /> * [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]<br /> * [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]<br /> * [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE ''Linux'' + Eclipse + GLUT]<br /> * [http://paulsolt.com/GLUT/ ''Windows'' + Eclipse + GLUT]<br /> * [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ ''Windows'' + Code::Blocks + GLUT]<br /> <br /> === Tippek a házikhoz ===<br /> <br /> Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. <br /> A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.<br /> <br /> Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.<br /> <br /> === A feladatok ===<br /> ==== Első házi ====<br /> Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &quot;játék&quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#Az_els.C5.91_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás kezdőknek]<br /> <br /> ==== Második házi ====<br /> Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_m.C3.A1sodik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_dzhugashvili.pdf‎|Джугашвили levezetés]]<br /> * [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]<br /> <br /> ==== Harmadik házi ====<br /> Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_harmadik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)<br /> ** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: ''&quot;a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni.&quot;''<br /> <br /> ==== Negyedik házi ====<br /> Az első 3D-s OpenGL feladat. Tipikusan a korábbi házikhoz kellő elméletre itt is visszaköszönhetnek, pl görbéket elég gyakran kell használni ebben a háziban is. Ezt a házit érdemes jól megcsinálni mert az 5. erre épül.<br /> <br /> Kapcsolódó segédletek:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm Megvilágítás]<br /> * [http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp Textúrázás] <br /> <br /> ==== Ötödik házi ====<br /> A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. Itt általában új grafikai elemekre már nincs szükség.<br /> <br /> Kapcsolódó segédletek:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> <br /> === Védés ===<br /> <br /> A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. <br /> <br /> Tippek a védésre:<br /> <br /> Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &quot;na melyikből kérdezhetek?&quot;, és mondod, hogy bármelyikből.<br /> Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &quot;vizsga&quot;.<br /> <br /> === Házi szépségverseny ===<br /> Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plussz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-mailel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljeseítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> * 2014 őszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.12.|2015-01-12]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.06.|2015-01-06]]<br /> <br /> * 2013 őszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.03.|2014-01-03]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.10.|2014-01-10]]<br /> <br /> * 2013 tavaszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.05.|2013-06-05]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.19.|2013-06-19]]<br /> <br /> * 2012 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20120613 | 2012-06-13]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20120523 | 2012-05-23]]<br /> <br /> * 2010 tavaszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100618.png | 2010-06-18]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100528.jpg | 2010-05-28]]<br /> <br /> {{Rejtett | mutatott=Régebbi vizsgák | szöveg=<br /> * 2009 őszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100120.jpg | 2010-01-20]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100106.jpg | 2010-01-06]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20091222 | 2009-12-22]]<br /> <br /> * 2009 tavaszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090618.jpg | 2009-06-18]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20090611|2009-06-11]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090528.JPG | 2009-05-28]]<br /> <br /> * 2008 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20090114|2009-01-14]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090107.jpg | 2009-01-07]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20081222|2008-12-22]]<br /> <br /> * 2008 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080618|2008-06-18]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080604|2008-06-04]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080529|2008-05-29]]<br /> <br /> * 2007 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080116|2008-01-16]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080103|2008-01-03]]<br /> ** [[SzgGrafGyakIV20080103|2008-01-03 (gyakIV)]]<br /> <br /> * 2007 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070530A|2007-05-30 A csoport]]<br /> <br /> * 2006 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070116|2007-01-16]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070108|2007-01-08]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070102|2007-01-02]]<br /> <br /> * 2006 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060620|2006-06-20]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060601|2006-06-01]]<br /> <br /> * 2005 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060117|2006-01-17]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060110|2006-01-10]]<br /> <br /> * 2004 őszi félév<br /> ** [[Grafika_vizsga_2005_01_11_A_csoport|2005-01-11]]<br /> ** [[Grafika_vizsga_20050104|2005-01-04]]<br /> }}<br /> === Segédletek a vizsgához ===<br /> <br /> * [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)<br /> * [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]<br /> * [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] <br /> * [[GrafShader|Shaderek]]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]<br /> * http://www.eet.bme.hu/~szekely/ (Dr. Székely Vladimír; [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg4.ppt Fourier-módszerek a képfeldolgozásban], [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg5.ppt Képfeldolgozási esettanulmányok, képfájlformátumok])<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> * A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.<br /> * A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.<br /> '''Mottók:''' <br /> * A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.<br /> * Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.<br /> * Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.<br /> * ''&quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&quot;''<br /> <br /> ==Egyéb információk==<br /> <br /> === Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===<br /> <br /> * [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.<br /> * [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.<br /> * [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]<br /> <br /> ===Ajánlott olvasmányok===<br /> <br /> * [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]<br /> * Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &quot;sünis könyv&quot;, lásd könyvrendelés lentebb)<br /> * Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;mdash; ComputerBooks, 1999<br /> * Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].<br /> * Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007<br /> <br /> === Könyvrendelés (2014) ===<br /> A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&diff=187467 2015-12-21T17:57:10Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Hallgatók által írt összefoglalók */</p> <hr /> <div>[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |tárgykód=VIIIA316<br /> |nev=Számítógépes grafika &lt;br /&gt; és képfeldolgozás<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |tanszék=IIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=nincs<br /> |hf=5 db<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/<br /> |targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika<br /> |levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás feltételei:'''<br /> **'''Házi feladatok leadása'''. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot. <br /> **'''Házi feladatok védése'''. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A házi feladatok nem pótolhatók.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> *'''2014 tavaszi félévtől''' Négy házi feladat van, viszont a sugárkövetéses házi dupla pontszámmal kerül beszámításra.<br /> *'''2015 tavaszi félévtől''' Három házi feladat van, az első 1 pontot, míg a másik kettő 2-2 pontot ér, amiket a vizsgába beszámítanak.<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 2X2. <br /> **'''Gyakorlat:''' Nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.<br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet a vizsga pontszáma (V) adja, de a házi feladatok (HF&lt;sub&gt;i&lt;/sub&gt;) pontjai (P) feljavíthatják azt a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 2*HF_i\right)&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 11 || 1<br /> |-<br /> |12 - 14 || 2<br /> |-<br /> |15 - 17 || 3<br /> |-<br /> |18 - 20 || 4<br /> |-<br /> |21 - 30 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadásdiák ===<br /> <br /> * [[Media:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]<br /> * [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan<br /> * [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]<br /> * [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]<br /> <br /> === Hallgatók által írt összefoglalók ===<br /> <br /> * [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]<br /> * [[https://docs.google.com/document/d/1MLIdbJ-OsD0Rp5auOyH10MSmHW1mC3cNcAzHICoQ3Cc/edit | 2015-ös Google Doksi a kiadott vizsgakérdések és korábbi vizsgák megoldására]]<br /> * [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]<br /> <br /> === Könyv === <br /> <br /> * [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)<br /> <br /> === Videó ===<br /> A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)<br /> <br /> == Házik ==<br /> A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!<br /> <br /> === Korábbi házifeladat-kiírások ===<br /> <br /> * [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házifeladat-kiírások]]'''<br /> <br /> === Feladatbeadó rendszer ===<br /> <br /> * [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]<br /> <br /> ===Előkészületek===<br /> Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:<br /> * [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &lt;&lt; Ez az ajánlott olvasmány<br /> <br /> ==== Külső linkek ====<br /> * [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]<br /> * [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]<br /> * [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE ''Linux'' + Eclipse + GLUT]<br /> * [http://paulsolt.com/GLUT/ ''Windows'' + Eclipse + GLUT]<br /> * [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ ''Windows'' + Code::Blocks + GLUT]<br /> <br /> === Tippek a házikhoz ===<br /> <br /> Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. <br /> A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.<br /> <br /> Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.<br /> <br /> === A feladatok ===<br /> ==== Első házi ====<br /> Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &quot;játék&quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#Az_els.C5.91_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás kezdőknek]<br /> <br /> ==== Második házi ====<br /> Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_m.C3.A1sodik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_dzhugashvili.pdf‎|Джугашвили levezetés]]<br /> * [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]<br /> <br /> ==== Harmadik házi ====<br /> Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_harmadik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)<br /> ** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: ''&quot;a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni.&quot;''<br /> <br /> ==== Negyedik házi ====<br /> Az első 3D-s OpenGL feladat. Tipikusan a korábbi házikhoz kellő elméletre itt is visszaköszönhetnek, pl görbéket elég gyakran kell használni ebben a háziban is. Ezt a házit érdemes jól megcsinálni mert az 5. erre épül.<br /> <br /> Kapcsolódó segédletek:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm Megvilágítás]<br /> * [http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp Textúrázás] <br /> <br /> ==== Ötödik házi ====<br /> A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. Itt általában új grafikai elemekre már nincs szükség.<br /> <br /> Kapcsolódó segédletek:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> <br /> === Védés ===<br /> <br /> A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. <br /> <br /> Tippek a védésre:<br /> <br /> Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &quot;na melyikből kérdezhetek?&quot;, és mondod, hogy bármelyikből.<br /> Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &quot;vizsga&quot;.<br /> <br /> === Házi szépségverseny ===<br /> Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plussz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-mailel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljeseítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> * 2014 őszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.12.|2015-01-12]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.06.|2015-01-06]]<br /> <br /> * 2013 őszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.03.|2014-01-03]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.10.|2014-01-10]]<br /> <br /> * 2013 tavaszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.05.|2013-06-05]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.19.|2013-06-19]]<br /> <br /> * 2012 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20120613 | 2012-06-13]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20120523 | 2012-05-23]]<br /> <br /> * 2010 tavaszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100618.png | 2010-06-18]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100528.jpg | 2010-05-28]]<br /> <br /> {{Rejtett | mutatott=Régebbi vizsgák | szöveg=<br /> * 2009 őszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100120.jpg | 2010-01-20]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100106.jpg | 2010-01-06]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20091222 | 2009-12-22]]<br /> <br /> * 2009 tavaszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090618.jpg | 2009-06-18]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20090611|2009-06-11]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090528.JPG | 2009-05-28]]<br /> <br /> * 2008 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20090114|2009-01-14]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090107.jpg | 2009-01-07]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20081222|2008-12-22]]<br /> <br /> * 2008 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080618|2008-06-18]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080604|2008-06-04]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080529|2008-05-29]]<br /> <br /> * 2007 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080116|2008-01-16]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080103|2008-01-03]]<br /> ** [[SzgGrafGyakIV20080103|2008-01-03 (gyakIV)]]<br /> <br /> * 2007 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070530A|2007-05-30 A csoport]]<br /> <br /> * 2006 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070116|2007-01-16]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070108|2007-01-08]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070102|2007-01-02]]<br /> <br /> * 2006 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060620|2006-06-20]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060601|2006-06-01]]<br /> <br /> * 2005 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060117|2006-01-17]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060110|2006-01-10]]<br /> <br /> * 2004 őszi félév<br /> ** [[Grafika_vizsga_2005_01_11_A_csoport|2005-01-11]]<br /> ** [[Grafika_vizsga_20050104|2005-01-04]]<br /> }}<br /> === Segédletek a vizsgához ===<br /> <br /> * [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)<br /> * [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]<br /> * [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] <br /> * [[GrafShader|Shaderek]]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]<br /> * http://www.eet.bme.hu/~szekely/ (Dr. Székely Vladimír; [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg4.ppt Fourier-módszerek a képfeldolgozásban], [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg5.ppt Képfeldolgozási esettanulmányok, képfájlformátumok])<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> * A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.<br /> * A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.<br /> '''Mottók:''' <br /> * A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.<br /> * Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.<br /> * Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.<br /> * ''&quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&quot;''<br /> <br /> ==Egyéb információk==<br /> <br /> === Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===<br /> <br /> * [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.<br /> * [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.<br /> * [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]<br /> <br /> ===Ajánlott olvasmányok===<br /> <br /> * [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]<br /> * Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &quot;sünis könyv&quot;, lásd könyvrendelés lentebb)<br /> * Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;mdash; ComputerBooks, 1999<br /> * Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].<br /> * Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007<br /> <br /> === Könyvrendelés (2014) ===<br /> A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&diff=187466 2015-12-21T17:56:53Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Hallgatók által írt összefoglalók */</p> <hr /> <div>[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |tárgykód=VIIIA316<br /> |nev=Számítógépes grafika &lt;br /&gt; és képfeldolgozás<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |tanszék=IIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=nincs<br /> |hf=5 db<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/<br /> |targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika<br /> |levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás feltételei:'''<br /> **'''Házi feladatok leadása'''. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot. <br /> **'''Házi feladatok védése'''. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A házi feladatok nem pótolhatók.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> *'''2014 tavaszi félévtől''' Négy házi feladat van, viszont a sugárkövetéses házi dupla pontszámmal kerül beszámításra.<br /> *'''2015 tavaszi félévtől''' Három házi feladat van, az első 1 pontot, míg a másik kettő 2-2 pontot ér, amiket a vizsgába beszámítanak.<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 2X2. <br /> **'''Gyakorlat:''' Nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.<br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet a vizsga pontszáma (V) adja, de a házi feladatok (HF&lt;sub&gt;i&lt;/sub&gt;) pontjai (P) feljavíthatják azt a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 2*HF_i\right)&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 11 || 1<br /> |-<br /> |12 - 14 || 2<br /> |-<br /> |15 - 17 || 3<br /> |-<br /> |18 - 20 || 4<br /> |-<br /> |21 - 30 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadásdiák ===<br /> <br /> * [[Media:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]<br /> * [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan<br /> * [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]<br /> * [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]<br /> <br /> === Hallgatók által írt összefoglalók ===<br /> <br /> * [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]<br /> * [[https://docs.google.com/document/d/1MLIdbJ-OsD0Rp5auOyH10MSmHW1mC3cNcAzHICoQ3Cc/edit || 2015-ös Google Doksi a kiadott vizsgakérdések és korábbi vizsgák megoldására]]<br /> * [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]<br /> <br /> === Könyv === <br /> <br /> * [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)<br /> <br /> === Videó ===<br /> A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)<br /> <br /> == Házik ==<br /> A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!<br /> <br /> === Korábbi házifeladat-kiírások ===<br /> <br /> * [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házifeladat-kiírások]]'''<br /> <br /> === Feladatbeadó rendszer ===<br /> <br /> * [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]<br /> <br /> ===Előkészületek===<br /> Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:<br /> * [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &lt;&lt; Ez az ajánlott olvasmány<br /> <br /> ==== Külső linkek ====<br /> * [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]<br /> * [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]<br /> * [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE ''Linux'' + Eclipse + GLUT]<br /> * [http://paulsolt.com/GLUT/ ''Windows'' + Eclipse + GLUT]<br /> * [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ ''Windows'' + Code::Blocks + GLUT]<br /> <br /> === Tippek a házikhoz ===<br /> <br /> Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. <br /> A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.<br /> <br /> Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.<br /> <br /> === A feladatok ===<br /> ==== Első házi ====<br /> Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &quot;játék&quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#Az_els.C5.91_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás kezdőknek]<br /> <br /> ==== Második házi ====<br /> Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_m.C3.A1sodik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_dzhugashvili.pdf‎|Джугашвили levezetés]]<br /> * [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]<br /> <br /> ==== Harmadik házi ====<br /> Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_harmadik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)<br /> ** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: ''&quot;a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni.&quot;''<br /> <br /> ==== Negyedik házi ====<br /> Az első 3D-s OpenGL feladat. Tipikusan a korábbi házikhoz kellő elméletre itt is visszaköszönhetnek, pl görbéket elég gyakran kell használni ebben a háziban is. Ezt a házit érdemes jól megcsinálni mert az 5. erre épül.<br /> <br /> Kapcsolódó segédletek:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm Megvilágítás]<br /> * [http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp Textúrázás] <br /> <br /> ==== Ötödik házi ====<br /> A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. Itt általában új grafikai elemekre már nincs szükség.<br /> <br /> Kapcsolódó segédletek:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> <br /> === Védés ===<br /> <br /> A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. <br /> <br /> Tippek a védésre:<br /> <br /> Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &quot;na melyikből kérdezhetek?&quot;, és mondod, hogy bármelyikből.<br /> Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &quot;vizsga&quot;.<br /> <br /> === Házi szépségverseny ===<br /> Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plussz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-mailel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljeseítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> * 2014 őszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.12.|2015-01-12]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.06.|2015-01-06]]<br /> <br /> * 2013 őszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.03.|2014-01-03]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.10.|2014-01-10]]<br /> <br /> * 2013 tavaszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.05.|2013-06-05]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.19.|2013-06-19]]<br /> <br /> * 2012 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20120613 | 2012-06-13]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20120523 | 2012-05-23]]<br /> <br /> * 2010 tavaszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100618.png | 2010-06-18]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100528.jpg | 2010-05-28]]<br /> <br /> {{Rejtett | mutatott=Régebbi vizsgák | szöveg=<br /> * 2009 őszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100120.jpg | 2010-01-20]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100106.jpg | 2010-01-06]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20091222 | 2009-12-22]]<br /> <br /> * 2009 tavaszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090618.jpg | 2009-06-18]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20090611|2009-06-11]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090528.JPG | 2009-05-28]]<br /> <br /> * 2008 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20090114|2009-01-14]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090107.jpg | 2009-01-07]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20081222|2008-12-22]]<br /> <br /> * 2008 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080618|2008-06-18]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080604|2008-06-04]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080529|2008-05-29]]<br /> <br /> * 2007 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080116|2008-01-16]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080103|2008-01-03]]<br /> ** [[SzgGrafGyakIV20080103|2008-01-03 (gyakIV)]]<br /> <br /> * 2007 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070530A|2007-05-30 A csoport]]<br /> <br /> * 2006 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070116|2007-01-16]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070108|2007-01-08]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070102|2007-01-02]]<br /> <br /> * 2006 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060620|2006-06-20]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060601|2006-06-01]]<br /> <br /> * 2005 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060117|2006-01-17]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060110|2006-01-10]]<br /> <br /> * 2004 őszi félév<br /> ** [[Grafika_vizsga_2005_01_11_A_csoport|2005-01-11]]<br /> ** [[Grafika_vizsga_20050104|2005-01-04]]<br /> }}<br /> === Segédletek a vizsgához ===<br /> <br /> * [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)<br /> * [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]<br /> * [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] <br /> * [[GrafShader|Shaderek]]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]<br /> * http://www.eet.bme.hu/~szekely/ (Dr. Székely Vladimír; [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg4.ppt Fourier-módszerek a képfeldolgozásban], [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg5.ppt Képfeldolgozási esettanulmányok, képfájlformátumok])<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> * A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.<br /> * A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.<br /> '''Mottók:''' <br /> * A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.<br /> * Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.<br /> * Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.<br /> * ''&quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&quot;''<br /> <br /> ==Egyéb információk==<br /> <br /> === Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===<br /> <br /> * [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.<br /> * [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.<br /> * [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]<br /> <br /> ===Ajánlott olvasmányok===<br /> <br /> * [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]<br /> * Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &quot;sünis könyv&quot;, lásd könyvrendelés lentebb)<br /> * Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;mdash; ComputerBooks, 1999<br /> * Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].<br /> * Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007<br /> <br /> === Könyvrendelés (2014) ===<br /> A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&diff=187443 2015-12-19T14:41:56Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Előadásdiák */</p> <hr /> <div>[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |tárgykód=VIIIA316<br /> |nev=Számítógépes grafika &lt;br /&gt; és képfeldolgozás<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |tanszék=IIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=nincs<br /> |hf=5 db<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/<br /> |targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika<br /> |levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás feltételei:'''<br /> **'''Házi feladatok leadása'''. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot. <br /> **'''Házi feladatok védése'''. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A házi feladatok nem pótolhatók.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> *'''2014 tavaszi félévtől''' Négy házi feladat van, viszont a sugárkövetéses házi dupla pontszámmal kerül beszámításra.<br /> *'''2015 tavaszi félévtől''' Három házi feladat van, az első 1 pontot, míg a másik kettő 2-2 pontot ér, amiket a vizsgába beszámítanak.<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 2X2. <br /> **'''Gyakorlat:''' Nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.<br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet a vizsga pontszáma (V) adja, de a házi feladatok (HF&lt;sub&gt;i&lt;/sub&gt;) pontjai (P) feljavíthatják azt a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 2*HF_i\right)&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 11 || 1<br /> |-<br /> |12 - 14 || 2<br /> |-<br /> |15 - 17 || 3<br /> |-<br /> |18 - 20 || 4<br /> |-<br /> |21 - 30 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadásdiák ===<br /> <br /> * [[Media:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]<br /> * [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan<br /> * [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]<br /> * [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]<br /> <br /> === Hallgatók által írt összefoglalók ===<br /> <br /> * [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]<br /> * [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]<br /> <br /> === Könyv === <br /> <br /> * [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)<br /> <br /> === Videó ===<br /> A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)<br /> <br /> == Házik ==<br /> A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!<br /> <br /> === Korábbi házifeladat-kiírások ===<br /> <br /> * [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házifeladat-kiírások]]'''<br /> <br /> === Feladatbeadó rendszer ===<br /> <br /> * [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]<br /> <br /> ===Előkészületek===<br /> Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:<br /> * [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &lt;&lt; Ez az ajánlott olvasmány<br /> <br /> ==== Külső linkek ====<br /> * [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]<br /> * [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]<br /> * [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE ''Linux'' + Eclipse + GLUT]<br /> * [http://paulsolt.com/GLUT/ ''Windows'' + Eclipse + GLUT]<br /> * [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ ''Windows'' + Code::Blocks + GLUT]<br /> <br /> === Tippek a házikhoz ===<br /> <br /> Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. <br /> A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.<br /> <br /> Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.<br /> <br /> === A feladatok ===<br /> ==== Első házi ====<br /> Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &quot;játék&quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#Az_els.C5.91_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás kezdőknek]<br /> <br /> ==== Második házi ====<br /> Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_m.C3.A1sodik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_dzhugashvili.pdf‎|Джугашвили levezetés]]<br /> * [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]<br /> <br /> ==== Harmadik házi ====<br /> Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_harmadik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)<br /> ** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: ''&quot;a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni.&quot;''<br /> <br /> ==== Negyedik házi ====<br /> Az első 3D-s OpenGL feladat. Tipikusan a korábbi házikhoz kellő elméletre itt is visszaköszönhetnek, pl görbéket elég gyakran kell használni ebben a háziban is. Ezt a házit érdemes jól megcsinálni mert az 5. erre épül.<br /> <br /> Kapcsolódó segédletek:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm Megvilágítás]<br /> * [http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp Textúrázás] <br /> <br /> ==== Ötödik házi ====<br /> A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. Itt általában új grafikai elemekre már nincs szükség.<br /> <br /> Kapcsolódó segédletek:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> <br /> === Védés ===<br /> <br /> A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. <br /> <br /> Tippek a védésre:<br /> <br /> Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &quot;na melyikből kérdezhetek?&quot;, és mondod, hogy bármelyikből.<br /> Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &quot;vizsga&quot;.<br /> <br /> === Házi szépségverseny ===<br /> Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plussz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-mailel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljeseítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> * 2014 őszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.12.|2015-01-12]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.06.|2015-01-06]]<br /> <br /> * 2013 őszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.03.|2014-01-03]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.10.|2014-01-10]]<br /> <br /> * 2013 tavaszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.05.|2013-06-05]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.19.|2013-06-19]]<br /> <br /> * 2012 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20120613 | 2012-06-13]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20120523 | 2012-05-23]]<br /> <br /> * 2010 tavaszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100618.png | 2010-06-18]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100528.jpg | 2010-05-28]]<br /> <br /> {{Rejtett | mutatott=Régebbi vizsgák | szöveg=<br /> * 2009 őszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100120.jpg | 2010-01-20]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100106.jpg | 2010-01-06]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20091222 | 2009-12-22]]<br /> <br /> * 2009 tavaszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090618.jpg | 2009-06-18]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20090611|2009-06-11]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090528.JPG | 2009-05-28]]<br /> <br /> * 2008 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20090114|2009-01-14]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090107.jpg | 2009-01-07]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20081222|2008-12-22]]<br /> <br /> * 2008 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080618|2008-06-18]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080604|2008-06-04]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080529|2008-05-29]]<br /> <br /> * 2007 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080116|2008-01-16]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080103|2008-01-03]]<br /> ** [[SzgGrafGyakIV20080103|2008-01-03 (gyakIV)]]<br /> <br /> * 2007 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070530A|2007-05-30 A csoport]]<br /> <br /> * 2006 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070116|2007-01-16]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070108|2007-01-08]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070102|2007-01-02]]<br /> <br /> * 2006 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060620|2006-06-20]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060601|2006-06-01]]<br /> <br /> * 2005 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060117|2006-01-17]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060110|2006-01-10]]<br /> <br /> * 2004 őszi félév<br /> ** [[Grafika_vizsga_2005_01_11_A_csoport|2005-01-11]]<br /> ** [[Grafika_vizsga_20050104|2005-01-04]]<br /> }}<br /> === Segédletek a vizsgához ===<br /> <br /> * [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)<br /> * [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]<br /> * [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] <br /> * [[GrafShader|Shaderek]]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]<br /> * http://www.eet.bme.hu/~szekely/ (Dr. Székely Vladimír; [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg4.ppt Fourier-módszerek a képfeldolgozásban], [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg5.ppt Képfeldolgozási esettanulmányok, képfájlformátumok])<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> * A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.<br /> * A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.<br /> '''Mottók:''' <br /> * A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.<br /> * Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.<br /> * Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.<br /> * ''&quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&quot;''<br /> <br /> ==Egyéb információk==<br /> <br /> === Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===<br /> <br /> * [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.<br /> * [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.<br /> * [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]<br /> <br /> ===Ajánlott olvasmányok===<br /> <br /> * [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]<br /> * Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &quot;sünis könyv&quot;, lásd könyvrendelés lentebb)<br /> * Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;mdash; ComputerBooks, 1999<br /> * Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].<br /> * Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007<br /> <br /> === Könyvrendelés (2014) ===<br /> A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&diff=187442 2015-12-19T14:41:17Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |tárgykód=VIIIA316<br /> |nev=Számítógépes grafika &lt;br /&gt; és képfeldolgozás<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |tanszék=IIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=nincs<br /> |hf=5 db<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/<br /> |targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/szamitogepes-grafika<br /> |levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás feltételei:'''<br /> **'''Házi feladatok leadása'''. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot. <br /> **'''Házi feladatok védése'''. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A házi feladatok nem pótolhatók.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> *'''2014 tavaszi félévtől''' Négy házi feladat van, viszont a sugárkövetéses házi dupla pontszámmal kerül beszámításra.<br /> *'''2015 tavaszi félévtől''' Három házi feladat van, az első 1 pontot, míg a másik kettő 2-2 pontot ér, amiket a vizsgába beszámítanak.<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 2X2. <br /> **'''Gyakorlat:''' Nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.<br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet a vizsga pontszáma (V) adja, de a házi feladatok (HF&lt;sub&gt;i&lt;/sub&gt;) pontjai (P) feljavíthatják azt a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 2*HF_i\right)&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 11 || 1<br /> |-<br /> |12 - 14 || 2<br /> |-<br /> |15 - 17 || 3<br /> |-<br /> |18 - 20 || 4<br /> |-<br /> |21 - 30 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadásdiák ===<br /> <br /> * [[:File:grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf | 2015 őszi félév előadásdiái összefűzve]]<br /> * [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglalapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan<br /> * [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]<br /> * [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]<br /> <br /> === Hallgatók által írt összefoglalók ===<br /> <br /> * [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]<br /> * [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]<br /> <br /> === Könyv === <br /> <br /> * [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)<br /> <br /> === Videó ===<br /> A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)<br /> <br /> == Házik ==<br /> A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!<br /> <br /> === Korábbi házifeladat-kiírások ===<br /> <br /> * [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házifeladat-kiírások]]'''<br /> <br /> === Feladatbeadó rendszer ===<br /> <br /> * [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]<br /> <br /> ===Előkészületek===<br /> Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:<br /> * [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] &lt;&lt; Ez az ajánlott olvasmány<br /> <br /> ==== Külső linkek ====<br /> * [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]<br /> * [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]<br /> * [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE ''Linux'' + Eclipse + GLUT]<br /> * [http://paulsolt.com/GLUT/ ''Windows'' + Eclipse + GLUT]<br /> * [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ ''Windows'' + Code::Blocks + GLUT]<br /> <br /> === Tippek a házikhoz ===<br /> <br /> Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. <br /> A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.<br /> <br /> Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.<br /> <br /> === A feladatok ===<br /> ==== Első házi ====<br /> Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &quot;játék&quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#Az_els.C5.91_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás kezdőknek]<br /> <br /> ==== Második házi ====<br /> Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_m.C3.A1sodik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_dzhugashvili.pdf‎|Джугашвили levezetés]]<br /> * [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]<br /> <br /> ==== Harmadik házi ====<br /> Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.<br /> <br /> Kapcsolódó segédanyagok:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_harmadik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)<br /> ** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: ''&quot;a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni.&quot;''<br /> <br /> ==== Negyedik házi ====<br /> Az első 3D-s OpenGL feladat. Tipikusan a korábbi házikhoz kellő elméletre itt is visszaköszönhetnek, pl görbéket elég gyakran kell használni ebben a háziban is. Ezt a házit érdemes jól megcsinálni mert az 5. erre épül.<br /> <br /> Kapcsolódó segédletek:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> * [http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm Megvilágítás]<br /> * [http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp Textúrázás] <br /> <br /> ==== Ötödik házi ====<br /> A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. Itt általában új grafikai elemekre már nincs szükség.<br /> <br /> Kapcsolódó segédletek:<br /> * [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]<br /> <br /> === Védés ===<br /> <br /> A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna. <br /> <br /> Tippek a védésre:<br /> <br /> Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &quot;na melyikből kérdezhetek?&quot;, és mondod, hogy bármelyikből.<br /> Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &quot;vizsga&quot;.<br /> <br /> === Házi szépségverseny ===<br /> Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plussz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-mailel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljeseítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> * 2014 őszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.12.|2015-01-12]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2015.01.06.|2015-01-06]]<br /> <br /> * 2013 őszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.03.|2014-01-03]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.10.|2014-01-10]]<br /> <br /> * 2013 tavaszi félév<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.05.|2013-06-05]]<br /> ** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.19.|2013-06-19]]<br /> <br /> * 2012 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20120613 | 2012-06-13]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20120523 | 2012-05-23]]<br /> <br /> * 2010 tavaszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100618.png | 2010-06-18]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100528.jpg | 2010-05-28]]<br /> <br /> {{Rejtett | mutatott=Régebbi vizsgák | szöveg=<br /> * 2009 őszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100120.jpg | 2010-01-20]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20100106.jpg | 2010-01-06]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20091222 | 2009-12-22]]<br /> <br /> * 2009 tavaszi félév<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090618.jpg | 2009-06-18]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20090611|2009-06-11]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090528.JPG | 2009-05-28]]<br /> <br /> * 2008 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20090114|2009-01-14]]<br /> ** [[Media:Grafika_vizsga_20090107.jpg | 2009-01-07]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20081222|2008-12-22]]<br /> <br /> * 2008 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080618|2008-06-18]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080604|2008-06-04]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080529|2008-05-29]]<br /> <br /> * 2007 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080116|2008-01-16]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20080103|2008-01-03]]<br /> ** [[SzgGrafGyakIV20080103|2008-01-03 (gyakIV)]]<br /> <br /> * 2007 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070530A|2007-05-30 A csoport]]<br /> <br /> * 2006 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070116|2007-01-16]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070108|2007-01-08]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20070102|2007-01-02]]<br /> <br /> * 2006 tavaszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060620|2006-06-20]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060601|2006-06-01]]<br /> <br /> * 2005 őszi félév<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060117|2006-01-17]]<br /> ** [[SzgGrafVizsga20060110|2006-01-10]]<br /> <br /> * 2004 őszi félév<br /> ** [[Grafika_vizsga_2005_01_11_A_csoport|2005-01-11]]<br /> ** [[Grafika_vizsga_20050104|2005-01-04]]<br /> }}<br /> === Segédletek a vizsgához ===<br /> <br /> * [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)<br /> * [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]<br /> * [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] <br /> * [[GrafShader|Shaderek]]<br /> * [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]<br /> * http://www.eet.bme.hu/~szekely/ (Dr. Székely Vladimír; [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg4.ppt Fourier-módszerek a képfeldolgozásban], [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg5.ppt Képfeldolgozási esettanulmányok, képfájlformátumok])<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> * A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.<br /> * A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.<br /> '''Mottók:''' <br /> * A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.<br /> * Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.<br /> * Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.<br /> * ''&quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&quot;''<br /> <br /> ==Egyéb információk==<br /> <br /> === Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===<br /> <br /> * [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.<br /> * [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.<br /> * [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]<br /> <br /> ===Ajánlott olvasmányok===<br /> <br /> * [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL &amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]<br /> * Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &quot;sünis könyv&quot;, lásd könyvrendelés lentebb)<br /> * Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;mdash; ComputerBooks, 1999<br /> * Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].<br /> * Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007<br /> <br /> === Könyvrendelés (2014) ===<br /> A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Grafika_eloadasdiak_20151219_merged.pdf&diff=187441 2015-12-19T14:40:40Z

<p>Balogh Péter Dániel: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)&diff=187405 2015-12-15T20:36:20Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Kikérdező */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy|nev=Rendszermodellezés|tárgykód=VIMIA405|régitárgykód=VIMIA401|kredit=5|felev=7|nagyzh=1|kereszt=változó|kiszh=0|vizsga=nincs|hf=2 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA401/|targyhonlap=https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/|levlista=remoATsch.bme.hu }}<br /> <br /> {{Régi tárgy|Rendszermodellezés}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> A tárgy átalakult. Már félévközis.<br /> <br /> * Egy darab HF (2 részből áll - 2 leadási határidővel) - bármelyiket nem adod be időben pótolhatod, cserébe nincs konzulens + egy darab ZH<br /> * Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.<br /> * A gyakorlatok a 3. héttől a 10. hétig tartanak, kötelező jelenléti ív nincs.<br /> * Ajánlott rövidítések: '''ReMo'''<br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> *[[Média: ReMo röviden.pdf|Összefoglaló a diák alapján]]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1_1W1hkHEn2ixJykilgPm99XxWJatmq7hu57ktJw2Wss/edit Gyak feladatok szerkeszthető doksi]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1Mf_n4LuLEN5Efx7S_LDPrS26AiPdhkonmtlSAlKuL_8/edit ZH és gyak feladatok vegyesen]<br /> <br /> == Gyakorlatok ==<br /> <br /> <br /> 1. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/1-gyakorlat-modellez%C3%A9s-alapok modellezés alapok]<br /> <br /> 2. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/2-gyakorlat-%C3%A1llapot-alap%C3%BA-modellez%C3%A9s állapot alapú modellezés]<br /> <br /> 3. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/3-gyakorlat-felt%C3%A1r%C3%B3-adatelemz%C3%A9s feltáró adatelemzés]<br /> <br /> 4. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/4-gyakorlat-teljes%C3%ADtm%C3%A9nyelemz%C3%A9s teljesítményelemzés]<br /> <br /> 5. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/5-gyakorlat-k%C3%ADs%C3%A9rlettervez%C3%A9s-%C3%A9s-adatfolyamh%C3%A1l%C3%B3k kísérlettervezés és adatfolyamhálók]<br /> <br /> 6. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/6-gyarkorlat-hibamodellez%C3%A9s hibamodellezés]<br /> <br /> Van táltos gyakorlat is, Dr. Pataricza András tartja.<br /> <br /> == Házi ==<br /> Egy &quot;e-Business&quot; rendszer modellezése az IBM WebSphere programmal.<br /> A házi feladatot a MIT tanszék VCL cloudban kell megoldani. Érdemes időben nekilátni, mert a beadás környékén a rendszer túlterhelődhet.<br /> Pontos házi feladat feltételek [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazi-feltetelek itt megtalálhatóak]<br /> Házi feladat tanácsok pedig [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazi-tanacsok itt találhatóak]<br /> <br /> === 1. Házi ===<br /> Kezdeti modell (6. hét)<br /> * Kiadott feladat/Önálló ötlet alapján egy üzleti folyamat specifikációja<br /> * Folyamattal kapcsolatos minimális követelmények a weboldalon<br /> * Erőforrások+elemzésszempontjai<br /> * Elkészített folyamatmodell + erőforráshozzárendelés<br /> <br /> === 2. Házi ===<br /> Végleges modell (13. hét)<br /> * Analízisvégrehajtása<br /> * Eredmények értékelése jegyzőkönyvben<br /> * Szóbeli védés a 14. héten<br /> <br /> === Szorgalmi házi ===<br /> <br /> Kétféle szorgalmi házi is létezik, [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellezés/2012-ősz/szorgalmi-feladat-ki%C3%ADrás itt megtalálható a pontos leírása]<br /> <br /> == ZH ==<br /> Egy darab ZH van a kb. október végen. Elméleti kérdésekből, illetve két gyakorlati feladatból áll.<br /> <br /> === Elméleti kérdések ===<br /> Pár mondatban megválaszolható kérdések, ha jól emlékszem 5-6 darab volt belőle. Ezekhez hasonlóak:<br /> * Little törvény mit mond ki és mikor érvényes<br /> * nyílt/zárt világ modell fogalma<br /> * taxonómia/ontológia fogalma<br /> * lineáris/exponenciális regresszió fogalma, példák<br /> * benchmark, fajtái<br /> <br /> === Kikérdező ===<br /> * [[Rendszermodellezés_(régi)/Igaz_Hamis_kikérdező|Igaz-Hamis kikérdező]] (előző ZH-k alapján) - '''csak az igaz állításokat kell bejelölni!'''<br /> <br /> === Feladatok ===<br /> Gyakorlaton megoldott példák szoktak szerepelni:<br /> * Ontológia készítése. (1. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Diagramok felismerése, azok értelmezése. (2. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Teljesítménymodellezési számolós feladatok (3. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Kísérlettervezési számolós feladatok (4. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> Őszi félévben decemberben két vizsga van és januárban is kettő. A decemberi első vizsga élővizsga, bárki mehet rá. (Elsősorban a záróvizsgások érdekében van így)<br /> A vizsga elméleti kérdésekből, illetve három gyakorlati feladatból áll.<br /> <br /> === Elméleti kérdések ===<br /> Pár mondatban megválaszolható kérdések, ha jól emlékszem 6-7 darab volt belőle. A ZH-n szereplő kérdések is elöfordulhatnak, illetve a ZH utáni anyagból is természetesen.<br /> <br /> === Feladatok ===<br /> Gyakorlaton megoldott példák szoktak szerepelni:<br /> * Ontológia készítése. (1. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Diagramok felismerése, azok értelmezése. (2. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Teljesítménymodellezési számolós feladatok (4. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Kísérlettervezési számolós feladatok (5. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Adatfolyamhálók rajzolása (5. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Szolgáltatásbiztonság számolós feladatok (6. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> <br /> == Hasznos linkek ==<br /> * Meghibásodási adatok egyenesen a tanszéktől: https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/RelModel/meghibasodasi_adatok.pdf<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Előadásokra érdemes bemenni, de anélkül is megtanulható, csak nem érted meg annyira az anyagot csak a diákból. Gyakorlatokra nagyon érdemes bemenni, mert az ott megoldott példákhoz hasonló feladatok lesznek ZH-n és vizsgán. Házi kiadó órára mindenképp érdemes bemenni, ott mutatják be az IBM WebSphere szoftver használatát, illetve ott kapjuk meg a szoftver image-et.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> Szerintem a legjobb/korrektebb/könnyebb tárgy a három elágazó közül. Ha informatikai technológiák szakirányon vagy, akkor pedig van is átfedés szakirányos tárggyal, így pláne nem nehéz. A zh-ra érdemes felkészülni mert 4-es zh-val szorgalmi feladatot lehet írni, a szorgalmi feladat pedig egyáltalán nem vészes, ellenben megajánlott ötöst ér.<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2013. január 3., 19:15 (CET)<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)&diff=187404 2015-12-15T20:35:44Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Kikérdező */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy|nev=Rendszermodellezés|tárgykód=VIMIA405|régitárgykód=VIMIA401|kredit=5|felev=7|nagyzh=1|kereszt=változó|kiszh=0|vizsga=nincs|hf=2 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA401/|targyhonlap=https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/|levlista=remoATsch.bme.hu }}<br /> <br /> {{Régi tárgy|Rendszermodellezés}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> A tárgy átalakult. Már félévközis.<br /> <br /> * Egy darab HF (2 részből áll - 2 leadási határidővel) - bármelyiket nem adod be időben pótolhatod, cserébe nincs konzulens + egy darab ZH<br /> * Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.<br /> * A gyakorlatok a 3. héttől a 10. hétig tartanak, kötelező jelenléti ív nincs.<br /> * Ajánlott rövidítések: '''ReMo'''<br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> *[[Média: ReMo röviden.pdf|Összefoglaló a diák alapján]]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1_1W1hkHEn2ixJykilgPm99XxWJatmq7hu57ktJw2Wss/edit Gyak feladatok szerkeszthető doksi]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1Mf_n4LuLEN5Efx7S_LDPrS26AiPdhkonmtlSAlKuL_8/edit ZH és gyak feladatok vegyesen]<br /> <br /> == Gyakorlatok ==<br /> <br /> <br /> 1. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/1-gyakorlat-modellez%C3%A9s-alapok modellezés alapok]<br /> <br /> 2. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/2-gyakorlat-%C3%A1llapot-alap%C3%BA-modellez%C3%A9s állapot alapú modellezés]<br /> <br /> 3. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/3-gyakorlat-felt%C3%A1r%C3%B3-adatelemz%C3%A9s feltáró adatelemzés]<br /> <br /> 4. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/4-gyakorlat-teljes%C3%ADtm%C3%A9nyelemz%C3%A9s teljesítményelemzés]<br /> <br /> 5. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/5-gyakorlat-k%C3%ADs%C3%A9rlettervez%C3%A9s-%C3%A9s-adatfolyamh%C3%A1l%C3%B3k kísérlettervezés és adatfolyamhálók]<br /> <br /> 6. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/6-gyarkorlat-hibamodellez%C3%A9s hibamodellezés]<br /> <br /> Van táltos gyakorlat is, Dr. Pataricza András tartja.<br /> <br /> == Házi ==<br /> Egy &quot;e-Business&quot; rendszer modellezése az IBM WebSphere programmal.<br /> A házi feladatot a MIT tanszék VCL cloudban kell megoldani. Érdemes időben nekilátni, mert a beadás környékén a rendszer túlterhelődhet.<br /> Pontos házi feladat feltételek [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazi-feltetelek itt megtalálhatóak]<br /> Házi feladat tanácsok pedig [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazi-tanacsok itt találhatóak]<br /> <br /> === 1. Házi ===<br /> Kezdeti modell (6. hét)<br /> * Kiadott feladat/Önálló ötlet alapján egy üzleti folyamat specifikációja<br /> * Folyamattal kapcsolatos minimális követelmények a weboldalon<br /> * Erőforrások+elemzésszempontjai<br /> * Elkészített folyamatmodell + erőforráshozzárendelés<br /> <br /> === 2. Házi ===<br /> Végleges modell (13. hét)<br /> * Analízisvégrehajtása<br /> * Eredmények értékelése jegyzőkönyvben<br /> * Szóbeli védés a 14. héten<br /> <br /> === Szorgalmi házi ===<br /> <br /> Kétféle szorgalmi házi is létezik, [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellezés/2012-ősz/szorgalmi-feladat-ki%C3%ADrás itt megtalálható a pontos leírása]<br /> <br /> == ZH ==<br /> Egy darab ZH van a kb. október végen. Elméleti kérdésekből, illetve két gyakorlati feladatból áll.<br /> <br /> === Elméleti kérdések ===<br /> Pár mondatban megválaszolható kérdések, ha jól emlékszem 5-6 darab volt belőle. Ezekhez hasonlóak:<br /> * Little törvény mit mond ki és mikor érvényes<br /> * nyílt/zárt világ modell fogalma<br /> * taxonómia/ontológia fogalma<br /> * lineáris/exponenciális regresszió fogalma, példák<br /> * benchmark, fajtái<br /> <br /> === Kikérdező ===<br /> * [[Rendszermodellezés_(régi)/Igaz_Hamis_kikérdező|Igaz-Hamis kikérdező]] (előző ZH-k alapján)<br /> <br /> === Feladatok ===<br /> Gyakorlaton megoldott példák szoktak szerepelni:<br /> * Ontológia készítése. (1. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Diagramok felismerése, azok értelmezése. (2. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Teljesítménymodellezési számolós feladatok (3. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Kísérlettervezési számolós feladatok (4. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> Őszi félévben decemberben két vizsga van és januárban is kettő. A decemberi első vizsga élővizsga, bárki mehet rá. (Elsősorban a záróvizsgások érdekében van így)<br /> A vizsga elméleti kérdésekből, illetve három gyakorlati feladatból áll.<br /> <br /> === Elméleti kérdések ===<br /> Pár mondatban megválaszolható kérdések, ha jól emlékszem 6-7 darab volt belőle. A ZH-n szereplő kérdések is elöfordulhatnak, illetve a ZH utáni anyagból is természetesen.<br /> <br /> === Feladatok ===<br /> Gyakorlaton megoldott példák szoktak szerepelni:<br /> * Ontológia készítése. (1. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Diagramok felismerése, azok értelmezése. (2. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Teljesítménymodellezési számolós feladatok (4. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Kísérlettervezési számolós feladatok (5. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Adatfolyamhálók rajzolása (5. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Szolgáltatásbiztonság számolós feladatok (6. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> <br /> == Hasznos linkek ==<br /> * Meghibásodási adatok egyenesen a tanszéktől: https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/RelModel/meghibasodasi_adatok.pdf<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Előadásokra érdemes bemenni, de anélkül is megtanulható, csak nem érted meg annyira az anyagot csak a diákból. Gyakorlatokra nagyon érdemes bemenni, mert az ott megoldott példákhoz hasonló feladatok lesznek ZH-n és vizsgán. Házi kiadó órára mindenképp érdemes bemenni, ott mutatják be az IBM WebSphere szoftver használatát, illetve ott kapjuk meg a szoftver image-et.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> Szerintem a legjobb/korrektebb/könnyebb tárgy a három elágazó közül. Ha informatikai technológiák szakirányon vagy, akkor pedig van is átfedés szakirányos tárggyal, így pláne nem nehéz. A zh-ra érdemes felkészülni mert 4-es zh-val szorgalmi feladatot lehet írni, a szorgalmi feladat pedig egyáltalán nem vészes, ellenben megajánlott ötöst ér.<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2013. január 3., 19:15 (CET)<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)&diff=187403 2015-12-15T20:34:26Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy|nev=Rendszermodellezés|tárgykód=VIMIA405|régitárgykód=VIMIA401|kredit=5|felev=7|nagyzh=1|kereszt=változó|kiszh=0|vizsga=nincs|hf=2 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA401/|targyhonlap=https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/|levlista=remoATsch.bme.hu }}<br /> <br /> {{Régi tárgy|Rendszermodellezés}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> A tárgy átalakult. Már félévközis.<br /> <br /> * Egy darab HF (2 részből áll - 2 leadási határidővel) - bármelyiket nem adod be időben pótolhatod, cserébe nincs konzulens + egy darab ZH<br /> * Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.<br /> * A gyakorlatok a 3. héttől a 10. hétig tartanak, kötelező jelenléti ív nincs.<br /> * Ajánlott rövidítések: '''ReMo'''<br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> *[[Média: ReMo röviden.pdf|Összefoglaló a diák alapján]]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1_1W1hkHEn2ixJykilgPm99XxWJatmq7hu57ktJw2Wss/edit Gyak feladatok szerkeszthető doksi]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1Mf_n4LuLEN5Efx7S_LDPrS26AiPdhkonmtlSAlKuL_8/edit ZH és gyak feladatok vegyesen]<br /> <br /> == Gyakorlatok ==<br /> <br /> <br /> 1. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/1-gyakorlat-modellez%C3%A9s-alapok modellezés alapok]<br /> <br /> 2. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/2-gyakorlat-%C3%A1llapot-alap%C3%BA-modellez%C3%A9s állapot alapú modellezés]<br /> <br /> 3. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/3-gyakorlat-felt%C3%A1r%C3%B3-adatelemz%C3%A9s feltáró adatelemzés]<br /> <br /> 4. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/4-gyakorlat-teljes%C3%ADtm%C3%A9nyelemz%C3%A9s teljesítményelemzés]<br /> <br /> 5. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/5-gyakorlat-k%C3%ADs%C3%A9rlettervez%C3%A9s-%C3%A9s-adatfolyamh%C3%A1l%C3%B3k kísérlettervezés és adatfolyamhálók]<br /> <br /> 6. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/6-gyarkorlat-hibamodellez%C3%A9s hibamodellezés]<br /> <br /> Van táltos gyakorlat is, Dr. Pataricza András tartja.<br /> <br /> == Házi ==<br /> Egy &quot;e-Business&quot; rendszer modellezése az IBM WebSphere programmal.<br /> A házi feladatot a MIT tanszék VCL cloudban kell megoldani. Érdemes időben nekilátni, mert a beadás környékén a rendszer túlterhelődhet.<br /> Pontos házi feladat feltételek [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazi-feltetelek itt megtalálhatóak]<br /> Házi feladat tanácsok pedig [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazi-tanacsok itt találhatóak]<br /> <br /> === 1. Házi ===<br /> Kezdeti modell (6. hét)<br /> * Kiadott feladat/Önálló ötlet alapján egy üzleti folyamat specifikációja<br /> * Folyamattal kapcsolatos minimális követelmények a weboldalon<br /> * Erőforrások+elemzésszempontjai<br /> * Elkészített folyamatmodell + erőforráshozzárendelés<br /> <br /> === 2. Házi ===<br /> Végleges modell (13. hét)<br /> * Analízisvégrehajtása<br /> * Eredmények értékelése jegyzőkönyvben<br /> * Szóbeli védés a 14. héten<br /> <br /> === Szorgalmi házi ===<br /> <br /> Kétféle szorgalmi házi is létezik, [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellezés/2012-ősz/szorgalmi-feladat-ki%C3%ADrás itt megtalálható a pontos leírása]<br /> <br /> == ZH ==<br /> Egy darab ZH van a kb. október végen. Elméleti kérdésekből, illetve két gyakorlati feladatból áll.<br /> <br /> === Elméleti kérdések ===<br /> Pár mondatban megválaszolható kérdések, ha jól emlékszem 5-6 darab volt belőle. Ezekhez hasonlóak:<br /> * Little törvény mit mond ki és mikor érvényes<br /> * nyílt/zárt világ modell fogalma<br /> * taxonómia/ontológia fogalma<br /> * lineáris/exponenciális regresszió fogalma, példák<br /> * benchmark, fajtái<br /> <br /> === Kikérdező ===<br /> * [[Rendszermodellezés_(régi)/Igaz_Hamis_kikérdező|Igaz-Hamis kikérdező]] (előző ZH-k alapján) <br /> <br /> === Feladatok ===<br /> Gyakorlaton megoldott példák szoktak szerepelni:<br /> * Ontológia készítése. (1. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Diagramok felismerése, azok értelmezése. (2. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Teljesítménymodellezési számolós feladatok (3. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Kísérlettervezési számolós feladatok (4. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> Őszi félévben decemberben két vizsga van és januárban is kettő. A decemberi első vizsga élővizsga, bárki mehet rá. (Elsősorban a záróvizsgások érdekében van így)<br /> A vizsga elméleti kérdésekből, illetve három gyakorlati feladatból áll.<br /> <br /> === Elméleti kérdések ===<br /> Pár mondatban megválaszolható kérdések, ha jól emlékszem 6-7 darab volt belőle. A ZH-n szereplő kérdések is elöfordulhatnak, illetve a ZH utáni anyagból is természetesen.<br /> <br /> === Feladatok ===<br /> Gyakorlaton megoldott példák szoktak szerepelni:<br /> * Ontológia készítése. (1. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Diagramok felismerése, azok értelmezése. (2. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Teljesítménymodellezési számolós feladatok (4. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Kísérlettervezési számolós feladatok (5. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Adatfolyamhálók rajzolása (5. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> * Szolgáltatásbiztonság számolós feladatok (6. gyakorlathoz hasonlóak)<br /> <br /> == Hasznos linkek ==<br /> * Meghibásodási adatok egyenesen a tanszéktől: https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/RelModel/meghibasodasi_adatok.pdf<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Előadásokra érdemes bemenni, de anélkül is megtanulható, csak nem érted meg annyira az anyagot csak a diákból. Gyakorlatokra nagyon érdemes bemenni, mert az ott megoldott példákhoz hasonló feladatok lesznek ZH-n és vizsgán. Házi kiadó órára mindenképp érdemes bemenni, ott mutatják be az IBM WebSphere szoftver használatát, illetve ott kapjuk meg a szoftver image-et.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> Szerintem a legjobb/korrektebb/könnyebb tárgy a három elágazó közül. Ha informatikai technológiák szakirányon vagy, akkor pedig van is átfedés szakirányos tárggyal, így pláne nem nehéz. A zh-ra érdemes felkészülni mert 4-es zh-val szorgalmi feladatot lehet írni, a szorgalmi feladat pedig egyáltalán nem vészes, ellenben megajánlott ötöst ér.<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2013. január 3., 19:15 (CET)<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187401 2015-12-15T20:32:56Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.<br /> <br /> == A követelménygráf élei ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # irányítottak<br /> # mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.<br /> # mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.<br /> # mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.<br /> <br /> == M1 és M2, őrfeltételeket is tartalmazó állapotgépek asszinkron szorzata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # mindig több állapotból áll, mint M1 és M2 állapotainak összege<br /> # tartalmazhat hurokélet.<br /> # csak akkor áll chat elő, ha M1 és M2 bemenethalmaza megegyezik.<br /> # tartalmazhat nem elérhető állapotot.<br /> <br /> == Ha egy állapotgépről tudjuk, hogy determinisztikus, és teljes(en specifikált). Következik ebből, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # minden állapotból minden bemenethez legalább egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból minden bemenethez legfeljebb egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból elérhető a kezdőállapot?<br /> # minden állapot elérhető a kezdőállapotból?<br /> <br /> == Ha egy folyamatmodell NEM tartalmaz join elemet, akkor az a modell biztosan ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=-}}<br /> # nem jólstruktúrált.<br /> # tartalmaz merge elemet.<br /> # hierarchikus.<br /> # terminál.<br /> <br /> == Az r(t) megbízhatósági függvény ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # a komponens pillanatnyi működőképességét jellemzi, esetleges korábbi meghibásodásoktól és javításoktól fgtlnl.<br /> # értéke sosem nagyobb, mint a rendelkezésre állási függvény értéke.<br /> # értéke sosem nagyobb 1-nél.<br /> # értéke 1/MTTF a kádgörbe.<br /> <br /> == A hibafa ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # csomópontjai hibaállapotok, élei meghibásodások.<br /> # alkalmas egyszeres hibapontok (SPOF) azonosításra.<br /> # alkalmas a komplex rendszeres szolgáltatásbiztonságának elemzésére a komponensek tulajdonságai alapján.<br /> # az elemi meghibásodások függetlenségének feltételezésével használható kvantitatív elemzésére is.<br /> <br /> == Egyensúlyi helyzetben lévő rendszer teljesítménymodellje esetén ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # az érkezési ráta meghaladhatja az átbocsájtóképességet<br /> # időegységenként átlagosan annyi folyamatpéldány indul, mint ahány befejeződik<br /> # az átbocsátási ráta és az átbocsájtóképesség mindig megegyezik<br /> # a Little-törvény fennáll<br /> <br /> == Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 12 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 10 átmenetet tartalmaz, akkor az asszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 100 átmenetet tartalmaz.<br /> # 60 átmenetet tartalmaz.<br /> # 98 átmenetet tartalmaz.<br /> # 140 átmenetet tartalmaz.<br /> <br /> == Adatfolyamhálóval leírt rendszerünk modelljében ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br /> # az egyes csomópontok belső pontjai egymástől közvetlenül (kommunikáció nélkül) nem függenek.<br /> # mindenképp lesz legalább egy decision csomópont, különben a modell nem terminál.<br /> # a csomópontok felbonthatóak további alfolyamhálókra, amennyiben a bemeneti és kimeneti csatornák változatlanok<br /> # a kommunikáció alapesetben végtelen kapacitású FIFO csatornákon zajlik.<br /> <br /> <br /> == Állapotgépen tetszőleges állapot-, token- vagy őrfeltétel-finomítást végezve ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # mindig nő az állapotok száma.<br /> # mindig csökken az állapotok száma.<br /> # a finomabb modell minden elérhető állapotához pontosan egy elérhető állapot tartozik az absztrakt modellben.<br /> # az absztrakt modell minden elérhető állapotához tartozik legalább egy elérhető állapot a finomított modellben.<br /> <br /> <br /> <br /> == A holtpont egy olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> # nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel.<br /> # előfordulhat úgy, hogy a rendszer folyamatai egymásra várakoznak.<br /> # és a végtelen ciklus között fontos különbség, hogy a végtelen ciklusban történhet állapotváltozás, míg a holtpontban nem.<br /> # determinisztikus folyamatban nem fordulhat elő.<br /> <br /> <br /> == Egy erőforrás kihasználtsága ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # nemnegatív.<br /> # mindig nagyobb vagy egyenlő a vizitációs számnál.<br /> # kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél.<br /> # egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával.<br /> <br /> == Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 15 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 8 átmenetet tartalmaz, akkor az aszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # 23 átmenetet tartalmaz.<br /> # 100 átmenetet tartalmaz.<br /> # 107 átmenetet tartalmaz.<br /> # 120 átmenetet tartalmaz.<br /> <br /> == Egy folyamat biztosan jólstrukturált, ha ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # determinisztikus.<br /> # elemi tevékenységek egyszerű szekvenciája.<br /> # nem tartalmaz ciklust.<br /> # nem tartalmaz fork-join párt.<br /> <br /> == A Little-törvény alkalmazásakor ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}}<br /> # azt feltételezzük, hogy a beérkezési ráta nem nagyobb, mint az átbocsátóképesség;<br /> # meghatározhatjuk az átlagosan a rendszerben egyidejűleg tartózkodó kérések számát, a valóságban azonban ez időnként ennél nagyobb értéket is felvehet;<br /> # ha a rendszerben töltött idő azonos átbocsátás mellett nő, akkor nagyobb N (átlagos átlapolódási fok) értékre számítunk;<br /> # ha az átbocsátás csökken, attól a rendszerben kiszolgálás alatt lévő kérések száma nőhet, a válaszidő esetleges változásától függően.<br /> <br /> == A tesztfedettség ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # annak mértéke, hogy a teszteléskor a modell vagy szoftver mekkora részét futtatjuk.<br /> # csak egyetlen tesztesetre számítható.<br /> # lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség mindig 100%-os állapotfedést is eredményez.<br /> # lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség azt is jelenti, hogy minden lehetséges bemenetsorozatot leteszteltünk.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187400 2015-12-15T20:32:33Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> Fontos, hogy a kérdéseknél csak az igaz válaszokat kell megjelölni - a ZH-n természetesen továbbra is, be kell írni, hogy az adott állítás igaz-e vagy hamis.<br /> <br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.<br /> <br /> == A követelménygráf élei ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # irányítottak<br /> # mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.<br /> # mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.<br /> # mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.<br /> <br /> == M1 és M2, őrfeltételeket is tartalmazó állapotgépek asszinkron szorzata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # mindig több állapotból áll, mint M1 és M2 állapotainak összege<br /> # tartalmazhat hurokélet.<br /> # csak akkor áll chat elő, ha M1 és M2 bemenethalmaza megegyezik.<br /> # tartalmazhat nem elérhető állapotot.<br /> <br /> == Ha egy állapotgépről tudjuk, hogy determinisztikus, és teljes(en specifikált). Következik ebből, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # minden állapotból minden bemenethez legalább egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból minden bemenethez legfeljebb egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból elérhető a kezdőállapot?<br /> # minden állapot elérhető a kezdőállapotból?<br /> <br /> == Ha egy folyamatmodell NEM tartalmaz join elemet, akkor az a modell biztosan ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=-}}<br /> # nem jólstruktúrált.<br /> # tartalmaz merge elemet.<br /> # hierarchikus.<br /> # terminál.<br /> <br /> == Az r(t) megbízhatósági függvény ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # a komponens pillanatnyi működőképességét jellemzi, esetleges korábbi meghibásodásoktól és javításoktól fgtlnl.<br /> # értéke sosem nagyobb, mint a rendelkezésre állási függvény értéke.<br /> # értéke sosem nagyobb 1-nél.<br /> # értéke 1/MTTF a kádgörbe.<br /> <br /> == A hibafa ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # csomópontjai hibaállapotok, élei meghibásodások.<br /> # alkalmas egyszeres hibapontok (SPOF) azonosításra.<br /> # alkalmas a komplex rendszeres szolgáltatásbiztonságának elemzésére a komponensek tulajdonságai alapján.<br /> # az elemi meghibásodások függetlenségének feltételezésével használható kvantitatív elemzésére is.<br /> <br /> == Egyensúlyi helyzetben lévő rendszer teljesítménymodellje esetén ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # az érkezési ráta meghaladhatja az átbocsájtóképességet<br /> # időegységenként átlagosan annyi folyamatpéldány indul, mint ahány befejeződik<br /> # az átbocsátási ráta és az átbocsájtóképesség mindig megegyezik<br /> # a Little-törvény fennáll<br /> <br /> == Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 12 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 10 átmenetet tartalmaz, akkor az asszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 100 átmenetet tartalmaz.<br /> # 60 átmenetet tartalmaz.<br /> # 98 átmenetet tartalmaz.<br /> # 140 átmenetet tartalmaz.<br /> <br /> == Adatfolyamhálóval leírt rendszerünk modelljében ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br /> # az egyes csomópontok belső pontjai egymástől közvetlenül (kommunikáció nélkül) nem függenek.<br /> # mindenképp lesz legalább egy decision csomópont, különben a modell nem terminál.<br /> # a csomópontok felbonthatóak további alfolyamhálókra, amennyiben a bemeneti és kimeneti csatornák változatlanok<br /> # a kommunikáció alapesetben végtelen kapacitású FIFO csatornákon zajlik.<br /> <br /> <br /> == Állapotgépen tetszőleges állapot-, token- vagy őrfeltétel-finomítást végezve ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # mindig nő az állapotok száma.<br /> # mindig csökken az állapotok száma.<br /> # a finomabb modell minden elérhető állapotához pontosan egy elérhető állapot tartozik az absztrakt modellben.<br /> # az absztrakt modell minden elérhető állapotához tartozik legalább egy elérhető állapot a finomított modellben.<br /> <br /> <br /> <br /> == A holtpont egy olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> # nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel.<br /> # előfordulhat úgy, hogy a rendszer folyamatai egymásra várakoznak.<br /> # és a végtelen ciklus között fontos különbség, hogy a végtelen ciklusban történhet állapotváltozás, míg a holtpontban nem.<br /> # determinisztikus folyamatban nem fordulhat elő.<br /> <br /> <br /> == Egy erőforrás kihasználtsága ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # nemnegatív.<br /> # mindig nagyobb vagy egyenlő a vizitációs számnál.<br /> # kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél.<br /> # egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával.<br /> <br /> == Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 15 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 8 átmenetet tartalmaz, akkor az aszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # 23 átmenetet tartalmaz.<br /> # 100 átmenetet tartalmaz.<br /> # 107 átmenetet tartalmaz.<br /> # 120 átmenetet tartalmaz.<br /> <br /> == Egy folyamat biztosan jólstrukturált, ha ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # determinisztikus.<br /> # elemi tevékenységek egyszerű szekvenciája.<br /> # nem tartalmaz ciklust.<br /> # nem tartalmaz fork-join párt.<br /> <br /> == A Little-törvény alkalmazásakor ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}}<br /> # azt feltételezzük, hogy a beérkezési ráta nem nagyobb, mint az átbocsátóképesség;<br /> # meghatározhatjuk az átlagosan a rendszerben egyidejűleg tartózkodó kérések számát, a valóságban azonban ez időnként ennél nagyobb értéket is felvehet;<br /> # ha a rendszerben töltött idő azonos átbocsátás mellett nő, akkor nagyobb N (átlagos átlapolódási fok) értékre számítunk;<br /> # ha az átbocsátás csökken, attól a rendszerben kiszolgálás alatt lévő kérések száma nőhet, a válaszidő esetleges változásától függően.<br /> <br /> == A tesztfedettség ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # annak mértéke, hogy a teszteléskor a modell vagy szoftver mekkora részét futtatjuk.<br /> # csak egyetlen tesztesetre számítható.<br /> # lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség mindig 100%-os állapotfedést is eredményez.<br /> # lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség azt is jelenti, hogy minden lehetséges bemenetsorozatot leteszteltünk.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187399 2015-12-15T20:31:31Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 12 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 10 átmenetet tartalmaz, akkor az asszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján */</p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.<br /> <br /> == A követelménygráf élei ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # irányítottak<br /> # mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.<br /> # mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.<br /> # mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.<br /> <br /> == M1 és M2, őrfeltételeket is tartalmazó állapotgépek asszinkron szorzata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # mindig több állapotból áll, mint M1 és M2 állapotainak összege<br /> # tartalmazhat hurokélet.<br /> # csak akkor áll chat elő, ha M1 és M2 bemenethalmaza megegyezik.<br /> # tartalmazhat nem elérhető állapotot.<br /> <br /> == Ha egy állapotgépről tudjuk, hogy determinisztikus, és teljes(en specifikált). Következik ebből, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # minden állapotból minden bemenethez legalább egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból minden bemenethez legfeljebb egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból elérhető a kezdőállapot?<br /> # minden állapot elérhető a kezdőállapotból?<br /> <br /> == Ha egy folyamatmodell NEM tartalmaz join elemet, akkor az a modell biztosan ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=-}}<br /> # nem jólstruktúrált.<br /> # tartalmaz merge elemet.<br /> # hierarchikus.<br /> # terminál.<br /> <br /> == Az r(t) megbízhatósági függvény ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # a komponens pillanatnyi működőképességét jellemzi, esetleges korábbi meghibásodásoktól és javításoktól fgtlnl.<br /> # értéke sosem nagyobb, mint a rendelkezésre állási függvény értéke.<br /> # értéke sosem nagyobb 1-nél.<br /> # értéke 1/MTTF a kádgörbe.<br /> <br /> == A hibafa ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # csomópontjai hibaállapotok, élei meghibásodások.<br /> # alkalmas egyszeres hibapontok (SPOF) azonosításra.<br /> # alkalmas a komplex rendszeres szolgáltatásbiztonságának elemzésére a komponensek tulajdonságai alapján.<br /> # az elemi meghibásodások függetlenségének feltételezésével használható kvantitatív elemzésére is.<br /> <br /> == Egyensúlyi helyzetben lévő rendszer teljesítménymodellje esetén ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # az érkezési ráta meghaladhatja az átbocsájtóképességet<br /> # időegységenként átlagosan annyi folyamatpéldány indul, mint ahány befejeződik<br /> # az átbocsátási ráta és az átbocsájtóképesség mindig megegyezik<br /> # a Little-törvény fennáll<br /> <br /> == Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 12 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 10 átmenetet tartalmaz, akkor az asszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 100 átmenetet tartalmaz.<br /> # 60 átmenetet tartalmaz.<br /> # 98 átmenetet tartalmaz.<br /> # 140 átmenetet tartalmaz.<br /> <br /> == Adatfolyamhálóval leírt rendszerünk modelljében ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br /> # az egyes csomópontok belső pontjai egymástől közvetlenül (kommunikáció nélkül) nem függenek.<br /> # mindenképp lesz legalább egy decision csomópont, különben a modell nem terminál.<br /> # a csomópontok felbonthatóak további alfolyamhálókra, amennyiben a bemeneti és kimeneti csatornák változatlanok<br /> # a kommunikáció alapesetben végtelen kapacitású FIFO csatornákon zajlik.<br /> <br /> <br /> == Állapotgépen tetszőleges állapot-, token- vagy őrfeltétel-finomítást végezve ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # mindig nő az állapotok száma.<br /> # mindig csökken az állapotok száma.<br /> # a finomabb modell minden elérhető állapotához pontosan egy elérhető állapot tartozik az absztrakt modellben.<br /> # az absztrakt modell minden elérhető állapotához tartozik legalább egy elérhető állapot a finomított modellben.<br /> <br /> <br /> <br /> == A holtpont egy olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> # nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel.<br /> # előfordulhat úgy, hogy a rendszer folyamatai egymásra várakoznak.<br /> # és a végtelen ciklus között fontos különbség, hogy a végtelen ciklusban történhet állapotváltozás, míg a holtpontban nem.<br /> # determinisztikus folyamatban nem fordulhat elő.<br /> <br /> <br /> == Egy erőforrás kihasználtsága ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # nemnegatív.<br /> # mindig nagyobb vagy egyenlő a vizitációs számnál.<br /> # kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél.<br /> # egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával.<br /> <br /> == Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 15 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 8 átmenetet tartalmaz, akkor az aszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # 23 átmenetet tartalmaz.<br /> # 100 átmenetet tartalmaz.<br /> # 107 átmenetet tartalmaz.<br /> # 120 átmenetet tartalmaz.<br /> <br /> == Egy folyamat biztosan jólstrukturált, ha ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # determinisztikus.<br /> # elemi tevékenységek egyszerű szekvenciája.<br /> # nem tartalmaz ciklust.<br /> # nem tartalmaz fork-join párt.<br /> <br /> == A Little-törvény alkalmazásakor ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}}<br /> # azt feltételezzük, hogy a beérkezési ráta nem nagyobb, mint az átbocsátóképesség;<br /> # meghatározhatjuk az átlagosan a rendszerben egyidejűleg tartózkodó kérések számát, a valóságban azonban ez időnként ennél nagyobb értéket is felvehet;<br /> # ha a rendszerben töltött idő azonos átbocsátás mellett nő, akkor nagyobb N (átlagos átlapolódási fok) értékre számítunk;<br /> # ha az átbocsátás csökken, attól a rendszerben kiszolgálás alatt lévő kérések száma nőhet, a válaszidő esetleges változásától függően.<br /> <br /> == A tesztfedettség ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # annak mértéke, hogy a teszteléskor a modell vagy szoftver mekkora részét futtatjuk.<br /> # csak egyetlen tesztesetre számítható.<br /> # lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség mindig 100%-os állapotfedést is eredményez.<br /> # lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség azt is jelenti, hogy minden lehetséges bemenetsorozatot leteszteltünk.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187396 2015-12-15T20:28:50Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 12 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 10 átmenetet tartalmaz, akkor az asszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján */</p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.<br /> <br /> == A követelménygráf élei ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # irányítottak<br /> # mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.<br /> # mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.<br /> # mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.<br /> <br /> == M1 és M2, őrfeltételeket is tartalmazó állapotgépek asszinkron szorzata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # mindig több állapotból áll, mint M1 és M2 állapotainak összege<br /> # tartalmazhat hurokélet.<br /> # csak akkor áll chat elő, ha M1 és M2 bemenethalmaza megegyezik.<br /> # tartalmazhat nem elérhető állapotot.<br /> <br /> == Ha egy állapotgépről tudjuk, hogy determinisztikus, és teljes(en specifikált). Következik ebből, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # minden állapotból minden bemenethez legalább egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból minden bemenethez legfeljebb egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból elérhető a kezdőállapot?<br /> # minden állapot elérhető a kezdőállapotból?<br /> <br /> == Ha egy folyamatmodell NEM tartalmaz join elemet, akkor az a modell biztosan ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}<br /> # nem jólstruktúrált.<br /> # tartalmaz merge elemet.<br /> # hierarchikus.<br /> # terminál.<br /> <br /> == Az r(t) megbízhatósági függvény ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a komponens pillanatnyi működőképességét jellemzi, esetleges korábbi meghibásodásoktól és javításoktól fgtlnl.<br /> # értéke sosem nagyobb, mint a rendelkezésre állási függvény értéke.<br /> # értéke sosem nagyobb 1-nél.<br /> # értéke 1/MTTF a kádgörbe.<br /> <br /> == A hibafa ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # csomópontjai hibaállapotok, élei meghibásodások.<br /> # alkalmas egyszeres hibapontok (SPOF) azonosításra.<br /> # alkalmas a komplex rendszeres szolgáltatásbiztonságának elemzésére a komponensek tulajdonságai alapján.<br /> # az elemi meghibásodások függetlenségének feltételezésével használható kvantitatív elemzésére is.<br /> <br /> == Egyensúlyi helyzetben lévő rendszer teljesítménymodellje esetén ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # az érkezési ráta meghaladhatja az átbocsájtóképességet<br /> # időegységenként átlagosan annyi folyamatpéldány indul, mint ahány befejeződik<br /> # az átbocsátási ráta és az átbocsájtóképesség mindig megegyezik<br /> # a Little-törvény fennáll<br /> <br /> == Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 12 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 10 átmenetet tartalmaz, akkor az asszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 100 állapotátmenet lesz.<br /> # 60 állapotátmenet lesz.<br /> # 98 állapotátmenet lesz.<br /> # 140 állapotátmenet lesz.<br /> <br /> == Adatfolyamhálóval leírt rendszerünk modelljében ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az egyes csomópontok belső pontjai egymástől közvetlenül (kommunikáció nélkül) nem függenek.<br /> # mindenképp lesz legalább egy decision csomópont, különben a modell nem terminál.<br /> # a csomópontok felbonthatóak további alfolyamhálókra, amennyiben a bemeneti és kimeneti csatornák változatlanok<br /> # a kommunikáció alapesetben végtelen kapacitású FIFO csatornákon zajlik.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187395 2015-12-15T20:28:15Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.<br /> <br /> == A követelménygráf élei ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # irányítottak<br /> # mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.<br /> # mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.<br /> # mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.<br /> <br /> == M1 és M2, őrfeltételeket is tartalmazó állapotgépek asszinkron szorzata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # mindig több állapotból áll, mint M1 és M2 állapotainak összege<br /> # tartalmazhat hurokélet.<br /> # csak akkor áll chat elő, ha M1 és M2 bemenethalmaza megegyezik.<br /> # tartalmazhat nem elérhető állapotot.<br /> <br /> == Ha egy állapotgépről tudjuk, hogy determinisztikus, és teljes(en specifikált). Következik ebből, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # minden állapotból minden bemenethez legalább egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból minden bemenethez legfeljebb egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból elérhető a kezdőállapot?<br /> # minden állapot elérhető a kezdőállapotból?<br /> <br /> == Ha egy folyamatmodell NEM tartalmaz join elemet, akkor az a modell biztosan ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}<br /> # nem jólstruktúrált.<br /> # tartalmaz merge elemet.<br /> # hierarchikus.<br /> # terminál.<br /> <br /> == Az r(t) megbízhatósági függvény ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a komponens pillanatnyi működőképességét jellemzi, esetleges korábbi meghibásodásoktól és javításoktól fgtlnl.<br /> # értéke sosem nagyobb, mint a rendelkezésre állási függvény értéke.<br /> # értéke sosem nagyobb 1-nél.<br /> # értéke 1/MTTF a kádgörbe.<br /> <br /> == A hibafa ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # csomópontjai hibaállapotok, élei meghibásodások.<br /> # alkalmas egyszeres hibapontok (SPOF) azonosításra.<br /> # alkalmas a komplex rendszeres szolgáltatásbiztonságának elemzésére a komponensek tulajdonságai alapján.<br /> # az elemi meghibásodások függetlenségének feltételezésével használható kvantitatív elemzésére is.<br /> <br /> == Egyensúlyi helyzetben lévő rendszer teljesítménymodellje esetén ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # az érkezési ráta meghaladhatja az átbocsájtóképességet<br /> # időegységenként átlagosan annyi folyamatpéldány indul, mint ahány befejeződik<br /> # az átbocsátási ráta és az átbocsájtóképesség mindig megegyezik<br /> # a Little-törvény fennáll<br /> <br /> == Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 12 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 10 átmenetet tartalmaz, akkor az asszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 100<br /> # 60<br /> # 98<br /> # 140<br /> <br /> == Adatfolyamhálóval leírt rendszerünk modelljében ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az egyes csomópontok belső pontjai egymástől közvetlenül (kommunikáció nélkül) nem függenek.<br /> # mindenképp lesz legalább egy decision csomópont, különben a modell nem terminál.<br /> # a csomópontok felbonthatóak további alfolyamhálókra, amennyiben a bemeneti és kimeneti csatornák változatlanok<br /> # a kommunikáció alapesetben végtelen kapacitású FIFO csatornákon zajlik.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187394 2015-12-15T20:24:53Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.<br /> <br /> == A követelménygráf élei ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # irányítottak<br /> # mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.<br /> # mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.<br /> # mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.<br /> <br /> == M1 és M2, őrfeltételeket is tartalmazó állapotgépek asszinkron szorzata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # mindig több állapotból áll, mint M1 és M2 állapotainak összege<br /> # tartalmazhat hurokélet.<br /> # csak akkor áll chat elő, ha M1 és M2 bemenethalmaza megegyezik.<br /> # tartalmazhat nem elérhető állapotot.<br /> <br /> == Ha egy állapotgépről tudjuk, hogy determinisztikus, és teljes(en specifikált). Következik ebből, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # minden állapotból minden bemenethez legalább egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból minden bemenethez legfeljebb egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból elérhető a kezdőállapot?<br /> # minden állapot elérhető a kezdőállapotból?<br /> <br /> == Ha egy folyamatmodell NEM tartalmaz join elemet, akkor az a modell biztosan ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}<br /> # nem jólstruktúrált.<br /> # tartalmaz merge elemet.<br /> # hierarchikus.<br /> # terminál.<br /> <br /> == Az r(t) megbízhatósági függvény ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a komponens pillanatnyi működőképességét jellemzi, esetleges korábbi meghibásodásoktól és javításoktól fgtlnl.<br /> # értéke sosem nagyobb, mint a rendelkezésre állási függvény értéke.<br /> # értéke sosem nagyobb 1-nél.<br /> # értéke 1/MTTF a kádgörbe.<br /> <br /> == A hibafa ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # csomópontjai hibaállapotok, élei meghibásodások.<br /> # alkalmas egyszeres hibapontok (SPOF) azonosításra.<br /> # alkalmas a komplex rendszeres szolgáltatásbiztonságának elemzésére a komponensek tulajdonságai alapján.<br /> # az elemi meghibásodások függetlenségének feltételezésével használható kvantitatív elemzésére is.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187393 2015-12-15T20:24:00Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.<br /> <br /> == A követelménygráf élei ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # irányítottak<br /> # mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.<br /> # mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.<br /> # mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.<br /> <br /> == M1 és M2, őrfeltételeket is tartalmazó állapotgépek asszinkron szorzata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # mindig több állapotból áll, mint M1 és M2 állapotainak összege<br /> # tartalmazhat hurokélet.<br /> # csak akkor áll chat elő, ha M1 és M2 bemenethalmaza megegyezik.<br /> # tartalmazhat nem elérhető állapotot.<br /> <br /> == Ha egy állapotgépről tudjuk, hogy determinisztikus, és teljes(en specifikált). Következik ebből, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # minden állapotból minden bemenethez legalább egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból minden bemenethez legfeljebb egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból elérhető a kezdőállapot?<br /> # minden állapot elérhető a kezdőállapotból?<br /> <br /> == Ha egy folyamatmodell NEM tartalmaz join elemet, akkor az a modell biztosan ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}<br /> # nem jólstruktúrált.<br /> # tartalmaz merge elemet.<br /> # hierarchikus.<br /> # terminál.<br /> <br /> == Az r(t) megbízhatósági függvény ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a komponens pillanatnyi működőképességét jellemzi, esetleges korábbi meghibásodásoktól és javításoktól fgtlnl.<br /> # értéke sosem nagyobb, mint a rendelkezésre állási függvény értéke.<br /> # értéke sosem nagyobb 1-nél.<br /> # értéke 1/MTTF a kádgörbe.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187392 2015-12-15T20:22:57Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.<br /> <br /> == A követelménygráf élei ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # irányítottak<br /> # mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.<br /> # mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.<br /> # mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.<br /> <br /> == M1 és M2, őrfeltételeket is tartalmazó állapotgépek asszinkron szorzata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # mindig több állapotból áll, mint M1 és M2 állapotainak összege<br /> # tartalmazhat hurokélet.<br /> # csak akkor áll chat elő, ha M1 és M2 bemenethalmaza megegyezik.<br /> # tartalmazhat nem elérhető állapotot.<br /> <br /> == Ha egy állapotgépről tudjuk, hogy determinisztikus, és teljes(en specifikált). Következik ebből, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # minden állapotból minden bemenethez legalább egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból minden bemenethez legfeljebb egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból elérhető a kezdőállapot?<br /> # minden állapot elérhető a kezdőállapotból?<br /> <br /> == Ha egy folyamatmodell NEM tartalmaz join elemet, akkor az a modell biztosan ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}<br /> # nem jólstruktúrált.<br /> # tartalmaz merge elemet.<br /> # hierarchikus.<br /> # terminál.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187391 2015-12-15T20:21:48Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.<br /> <br /> == A követelménygráf élei ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # irányítottak<br /> # mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.<br /> # mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.<br /> # mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.<br /> <br /> == M1 és M2, őrfeltételeket is tartalmazó állapotgépek asszinkron szorzata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # mindig több állapotból áll, mint M1 és M2 állapotainak összege<br /> # tartalmazhat hurokélet.<br /> # csak akkor áll chat elő, ha M1 és M2 bemenethalmaza megegyezik.<br /> # tartalmazhat nem elérhető állapotot.<br /> <br /> == Ha egy állapotgépről tudjuk, hogy determinisztikus, és teljes(en specifikált). Következik ebből, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # minden állapotból minden bemenethez legalább egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból minden bemenethez legfeljebb egy állapotátmenet tartozik?<br /> # minden állapotból elérhető a kezdőállapot?<br /> # minden állapot elérhető a kezdőállapotból?</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187390 2015-12-15T20:20:44Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.<br /> <br /> == A követelménygráf élei ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # irányítottak<br /> # mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.<br /> # mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.<br /> # mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.<br /> <br /> == M1 és M2, őrfeltételeket is tartalmazó állapotgépek asszinkron szorzata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # mindig több állapotból áll, mint M1 és M2 állapotainak összege<br /> # tartalmazhat hurokélet.<br /> # csak akkor áll chat elő, ha M1 és M2 bemenethalmaza megegyezik.<br /> # tartalmazhat nem elérhető állapotot.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187389 2015-12-15T20:19:29Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.<br /> <br /> == A követelménygráf élei ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # irányítottak<br /> # mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.<br /> # mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.<br /> # mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187388 2015-12-15T20:19:04Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.<br /> <br /> == A követelménygráf élei ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # irányítottak<br /> # mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.<br /> # mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.<br /> # mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187387 2015-12-15T20:17:36Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187386 2015-12-15T20:17:19Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == 1. Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt<br /> # a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos<br /> # kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre<br /> # a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_(r%C3%A9gi)/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=187385 2015-12-15T20:16:16Z

<p>Balogh Péter Dániel: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == Kérdés 1 ==<br /> Mennyi 1+1?<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 0<br /> # 1<br /> # 2</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186308 2015-06-12T19:37:23Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* OOT - 2015. június 9. */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A láthatóság nem befolyásolja a szerializálhatóságot, mind a public, protected és private adattagok szerializálódnak.<br /> * Kiíráskor minden objektum egyszer íródok ki &quot;rendesen&quot;, azt követően az adott objektum újboli kiírásakor - feltételezve, hogy a streamet nem zárták be - csupán egy referencia kerül kiírásra, amely referál az először kiírt &quot;rendes&quot; objektumra.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***A lenti példában beállítottuk, hogy a Dog osztály szerializálásakor csak az age és a name attribútumok mentődjenek le, a többi adat ne. '''Fontos, hogy a tranziensnek jelölt attribútumok is szerializálhatók így!'''<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }<br /> * Eredmény: x=4, y=0<br /> * [[:File:oot_20150602VizsgaFeladat_20150612.java | Java fájl letöltése]]</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186307 2015-06-12T19:37:02Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* OOT - 2015. június 9. */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A láthatóság nem befolyásolja a szerializálhatóságot, mind a public, protected és private adattagok szerializálódnak.<br /> * Kiíráskor minden objektum egyszer íródok ki &quot;rendesen&quot;, azt követően az adott objektum újboli kiírásakor - feltételezve, hogy a streamet nem zárták be - csupán egy referencia kerül kiírásra, amely referál az először kiírt &quot;rendes&quot; objektumra.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***A lenti példában beállítottuk, hogy a Dog osztály szerializálásakor csak az age és a name attribútumok mentődjenek le, a többi adat ne. '''Fontos, hogy a tranziensnek jelölt attribútumok is szerializálhatók így!'''<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }<br /> * Eredmény: x=4, y=0<br /> * [[http://vik.wiki/images/5/52/Oot_20150602VizsgaFeladat_20150612.java | Java fájl letöltése]]</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186306 2015-06-12T19:36:20Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* OOT - 2015. június 9. */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A láthatóság nem befolyásolja a szerializálhatóságot, mind a public, protected és private adattagok szerializálódnak.<br /> * Kiíráskor minden objektum egyszer íródok ki &quot;rendesen&quot;, azt követően az adott objektum újboli kiírásakor - feltételezve, hogy a streamet nem zárták be - csupán egy referencia kerül kiírásra, amely referál az először kiírt &quot;rendes&quot; objektumra.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***A lenti példában beállítottuk, hogy a Dog osztály szerializálásakor csak az age és a name attribútumok mentődjenek le, a többi adat ne. '''Fontos, hogy a tranziensnek jelölt attribútumok is szerializálhatók így!'''<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }<br /> * Eredmény: x=4, y=0<br /> * [[:File:oot_20150602VizsgaFeladat_20150612.java | Java fájl letöltése]]</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186305 2015-06-12T19:35:30Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* OOT - 2015. június 9. */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A láthatóság nem befolyásolja a szerializálhatóságot, mind a public, protected és private adattagok szerializálódnak.<br /> * Kiíráskor minden objektum egyszer íródok ki &quot;rendesen&quot;, azt követően az adott objektum újboli kiírásakor - feltételezve, hogy a streamet nem zárták be - csupán egy referencia kerül kiírásra, amely referál az először kiírt &quot;rendes&quot; objektumra.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***A lenti példában beállítottuk, hogy a Dog osztály szerializálásakor csak az age és a name attribútumok mentődjenek le, a többi adat ne. '''Fontos, hogy a tranziensnek jelölt attribútumok is szerializálhatók így!'''<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }<br /> * Eredmény: x=4, y=0<br /> * [[:File:oot_20150602VizsgaFeladat_20150612.java | oot_20150602VizsgaFeladat_20150612.java]]</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186304 2015-06-12T19:35:22Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* OOT - 2015. június 2. */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A láthatóság nem befolyásolja a szerializálhatóságot, mind a public, protected és private adattagok szerializálódnak.<br /> * Kiíráskor minden objektum egyszer íródok ki &quot;rendesen&quot;, azt követően az adott objektum újboli kiírásakor - feltételezve, hogy a streamet nem zárták be - csupán egy referencia kerül kiírásra, amely referál az először kiírt &quot;rendes&quot; objektumra.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***A lenti példában beállítottuk, hogy a Dog osztály szerializálásakor csak az age és a name attribútumok mentődjenek le, a többi adat ne. '''Fontos, hogy a tranziensnek jelölt attribútumok is szerializálhatók így!'''<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oot_20150602VizsgaFeladat_20150612.java&diff=186303 2015-06-12T19:33:54Z

<p>Balogh Péter Dániel: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oot_20150602_VizsgaFeladat_20150612.java&diff=186302 2015-06-12T19:33:26Z

<p>Balogh Péter Dániel: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186301 2015-06-12T19:33:24Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* OOT - 2015. június 2. */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A láthatóság nem befolyásolja a szerializálhatóságot, mind a public, protected és private adattagok szerializálódnak.<br /> * Kiíráskor minden objektum egyszer íródok ki &quot;rendesen&quot;, azt követően az adott objektum újboli kiírásakor - feltételezve, hogy a streamet nem zárták be - csupán egy referencia kerül kiírásra, amely referál az először kiírt &quot;rendes&quot; objektumra.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***A lenti példában beállítottuk, hogy a Dog osztály szerializálásakor csak az age és a name attribútumok mentődjenek le, a többi adat ne. '''Fontos, hogy a tranziensnek jelölt attribútumok is szerializálhatók így!'''<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> A teljes .java fájl letölthető innen.<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186300 2015-06-12T19:25:45Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Alapok, amiket jó ha tudunk */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A láthatóság nem befolyásolja a szerializálhatóságot, mind a public, protected és private adattagok szerializálódnak.<br /> * Kiíráskor minden objektum egyszer íródok ki &quot;rendesen&quot;, azt követően az adott objektum újboli kiírásakor - feltételezve, hogy a streamet nem zárták be - csupán egy referencia kerül kiírásra, amely referál az először kiírt &quot;rendes&quot; objektumra.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***A lenti példában beállítottuk, hogy a Dog osztály szerializálásakor csak az age és a name attribútumok mentődjenek le, a többi adat ne. '''Fontos, hogy a tranziensnek jelölt attribútumok is szerializálhatók így!'''<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186299 2015-06-12T19:25:09Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Alapok, amiket jó ha tudunk */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A láthatóság nem befolyásolja a szerializálhatóságot, mind a public, protected és private adattagok szerializálódnak.<br /> * Kiíráskor minden objektum egyszer íródok ki &quot;rendesen&quot;, azt követően az adott objektum újboli kiírásakor - feltételezve, hogy a streamet nem zárták be - csupán egy referencia kerül kiírásra, amely referál az először kiírt &quot;rendes&quot; objektumra.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***Példa a használatára:<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> A fenti példában beállítottuk, hogy a Dog osztály szerializálásakor csak az age és a name attribútumok mentődjenek le, a többi adat ne. '''Fontos, hogy a tranziensnek jelölt attribútumok is szerializálhatók így!'''<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186298 2015-06-12T19:24:00Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Alapok, amiket jó ha tudunk */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A láthatóság nem befolyásolja a szerializálhatóságot, mind a public, protected és private adattagok szerializálódnak.<br /> * Kiíráskor minden objektum egyszer íródok ki &quot;rendesen&quot;, azt követően az adott objektum újboli kiírásakor - feltételezve, hogy a streamet nem zárták be - csupán egy referencia kerül kiírásra, amely referál az először kiírt &quot;rendes&quot; objektumra.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***Példa a használatára:<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> A fenti példában beállítottuk, hogy a Dog osztály szerializálásakor csak az age és a name attribútumok mentődjenek le, a többi adat ne.<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186297 2015-06-12T19:21:06Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Alapok, amiket jó ha tudunk */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***Példa a használatára:<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> A fenti példában beállítottuk, hogy a Dog osztály szerializálásakor csak az age és a name attribútumok mentődjenek le, a többi adat ne.<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186296 2015-06-12T19:20:46Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Alapok, amiket jó ha tudunk */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***Példa a használatára:<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> <br /> ***A fenti példában beállítottuk, hogy a Dog osztály szerializálásakor csak az age és a name attribútumok mentődjenek le, a többi adat ne.<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186295 2015-06-12T19:20:14Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Alapok, amiket jó ha tudunk */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***Példa a használatára:<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> ***A fenti példában beállítottuk, hogy a Dog osztály szerializálásakor csak az age és a name attribútumok mentődjenek le, a többi adat ne.<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }</div>

Balogh Péter Dániel https://vik.wiki/index.php?title=Szerializalas_jegyzet&diff=186294 2015-06-12T19:18:19Z

<p>Balogh Péter Dániel: /* Alapok, amiket jó ha tudunk */</p> <hr /> <div>Jelen jegyzet, leírás, segédlet nevezzük bárhogy megpróbálja az Objektumorientált Szoftvertervezés és Szoftvertechnológia tárgyakban előszeretettel kérdezett Java szerializálás témaköréből egy áttekinthető, konyhanyelven készült leírást szolgáltatni, sok-sok példával.<br /> == Alapok, amiket jó ha tudunk ==<br /> * Alapvetően minden nem statikus és nem tranzies attribútuma egy osztálynak szerializálódik, amely megvalósítja a Serializable interfészt.<br /> * A szerializálhatóság mint tulajdonság, fennmarad az örökléskor is, tehát ha egy osztály sorosítható akkor annak leszármazottai is kimenthetőek lesznek.<br /> *A szerializálás tiltására van lehetőségünk, a wirteObject metódust kell felüldefiniálnunk abban az osztályban, amelyiket nem szeretnénk szerializálni:<br /> private void writeObject(ObjectOutputStream o) throws NotSerializableException{<br /> throw new NotSerializableException(&quot;No-no! No Mr. Serializaton!&quot;);<br /> }<br /> &lt;br/&gt;<br /> * Két nagyon fontos metódus játszik fő szerepet a szerializálásban:<br /> **private void '''writeObject''' (ObjectOutputStream out) throws IOException<br /> ***A metódus gyakorlatilag teljes kontrollt biztosít a szerializálandó objektum sorosítása felett. A legtöbb esetben egy out.defaultWriteObject() metódushívással kezdődik ezen metódusok implementálása, majd ezt követően lehetőségünk van egyéb adatok sorosítására az erre alkalmas metódusok meghívásával mint pl. az out.writeDouble.<br /> **private void '''readObject'''(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException<br /> ***A writeObject metódus ellentéte, a korábban szerializált obejktumokat ezzel a metódussal tudjuk beolvasni. Felüldefiniálásakor az implementáció itt is - a writeObject-hez hasonlóan - az automatikusan szerializált adatok automatikus visszaolvasásával kezdődik, ami a in.defaultReadObject() meghívásával történik. Ezek után beolvassuk azon extra adatokat amelyeket korábban a writeObject() metódussal szerializáltunk. Fontos, hogy a típusegyezésre nekünk kell figyelnünk, így beolvasáskor helyesen kell kasztolnunk, illetve a primitív típusok esetén a megfelelő beolvasó metódust kell meghívnunk.<br /> &lt;br /&gt;<br /> *'''Egy, két nyalánkság:'''<br /> **private Object '''writeReplace'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A metódus segítségével létrehozható egy &quot;helyettesítő&quot; objektum. A szerializálás során ez az újonnan létrehozott objektum fog szerializálódni az eredeti helyett.<br /> ***Az ObjectOuputStream ellenőrzi, hogy a sorosítani kívánt osztály definiál-e writeReplace() metódust, és ha igen meghívja azt először majd az így visszaadott objektumot fogja végül sorosítani.<br /> **private Object '''readResolve'''() throws ObjectStreamException<br /> ***A writeReplace() ellentéte. Ha a metódus definiált az osztályban, akkor az objektum beolvasása előtt, ennek a metódusnak az eredményét &quot;olvassa be&quot; az ObjectInputStream, a korábban szerializált helyett.<br /> **private static final ObjectStreamField[] '''serialPersistentFields'''<br /> ***Fontos, hogy ez a korábbiakkal ellentétben nem metódus, hanem egy statikus, nem módosítható tömb az osztályban.<br /> ***A tömb használatával lehetőségünk van explicit megadni, hogy az osztály mely attribútumai szerializálódjanak. '''Fontos''', hogy csak a tömbben megjelölt tagváltozók mentődnek ki, tehát hiába van az osztálynak több nem statikus és nem tranziens tagváltozója, csak és kizárólag azon attribútumok fognak szerializálódni amelyek ebben a tömbben szerepelnek!<br /> ***Példa a használatára:<br /> public class Dog implements Serializable {<br /> public String name;<br /> public int age;<br /> private int ID;<br /> private String owner;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { <br /> new ObjectStreamField(&quot;age&quot;,Integer.TYPE), <br /> new ObjectStreamField(&quot;name&quot;, String.TYPE) };<br /> <br /> ...<br /> }<br /> <br /> == Korábbi vizsgapéldák ==<br /> === OOT - 2015. június 2. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> private int x = 1;<br /> public transient int y = 2;<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;y&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> public A() { x = 3; y = 4; }<br /> <br /> public Object writeReplace() throws ObjectStreamException {<br /> A a = new A(); a.x = 5; a.y = 6; return a;<br /> }<br /> }<br /> <br /> === OOT - 2015. június 9. ===<br /> public class A implements Serializable {<br /> <br /> private transient int x = 8;<br /> public int y = 4;<br /> <br /> public A () { x = 0; y = 4; }<br /> <br /> private static final ObjectStreamField[] serialPersistentFields = { new ObjectStreamField(&quot;x&quot;, Integer.TYPE) };<br /> <br /> private void readObject(ObjectInputStream in) throws IOException, ClassNotFoundException{<br /> in.defaultReadObject();<br /> x = y + 4;<br /> }<br /> }</div>

Balogh Péter Dániel