https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Bacskai+Gerg%C5%91 2026-06-03T01:40:16Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=IR%C3%9C2_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=204159 2023-06-02T10:50:14Z

<p>Bacskai Gergő: </p> <hr /> <div>{{kvízoldal|cím=Kikérdező|pontozás=-}}<br /> <br /> == 24 frames/s-es video szolgáltatás. 24 Mbit/s-es vonalon. SLS 0.25 sec-es max késleltetést garantál. A hálózat 0.05 sec-es késleltetést ad max. Mekkora buffer kell a kliensnek? (A késleltetés nem elhanyagolható) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 24 Mbit<br /> # 2,4 Mbit<br /> # 1,2 Mbit<br /> # 4,8 Mbit<br /> <br /> == 24 frames/s-es video szolgáltatás. 24 Mbit/s-es vonalon. SLS 0.25 sec-es max késleltetést garantál. A hálózat 0.05 sec-es késleltetést ad max. Mekkora jitter-buffer kell, ha 1000 felhasználónk van, akinek átlag 20%-a használja egyidejűleg a szolgáltatást? (A késleltetés nem elhanyagolható) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 24000 Mbit<br /> # 240 Mbit<br /> # 4800 Mbit<br /> # 2400 Mbit<br /> <br /> == A &quot;virtualizált alkalmazás szerver&quot; nevű társbérleti (Multi tenancy) felhő IT megoldásban ... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # ... Mindegyik bérlő ugyanahhoz az alkalmazáshoz fér hozzá.<br /> # ... mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyek egyetlen közös VM-en futhatnak.<br /> # ... Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik szeparált VM-en fut.<br /> # ... Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik dedikált hardveren fut.<br /> <br /> == A DMZ olyan fizikai vagy logikai alhálózat, ami egy szervezet belső szolgáltatásait tartalmazza és tárja fel egy nagyobb, nem megbízható hálózatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Google App Engine fejlesztési környezet használata a felhő IT (Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> # Infrastruktúra (IaaS)<br /> # Információ (IaaS)<br /> <br /> == A Network Management szinten a Performance Management feladatok közé tartozik... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A hálózati forgalom protokoll-hibáinak kiszűrése.<br /> # A hálózati tűzfalak licensz-kezelése.<br /> # A hálózati tűzfalak forgalmának és találati arányának követése.<br /> # A hálózati illesztőkártyák kiugró hiba-arányának kivizsgálása<br /> <br /> == A PCL nem a Printer Command Language rövidítés ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A QoE mércék közé tartozik/tartoznak... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # Szolgáltatás minősége<br /> # Csomagvesztés<br /> # Szolgáltatás elérhetősége<br /> # Jitter<br /> <br /> == A Service Management szintjén a Fault Management feladatai közé tartozik ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A szolgáltatás KPl mérőszámainak begyűjtése<br /> # A hálózati eszközök hibáinak kezelése<br /> # A felhasználók hibabejelentéseinek kezelése<br /> # A hálózati tűzfalak upgrade-je<br /> <br /> == A WiFi kliens fizikai mozgása közben rádiós cellát válthat (roaming). Ki kezdeményeti a roamingfolyamatot, valamint ki dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódjon a kliens? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Az aktuális bázisállomás kezdeményezi a roaming folyamatot és a RADIUS szerver dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik.<br /> # Az aktuális bázisállomás kezdeményezi a roamingot és a kliens dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik.<br /> # A kliens kezdeményezi a roaming folyamatot és eldönti, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódjon.<br /> # A kliens kezdeményezi a folyamatot és a bázisállomás dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik a kliens.<br /> <br /> == A felhő IT (Cloud Computing) konstrukció keretein belül igénybe vett virtualizációs környezetet a felhő IT melyik rétege valósítja meg? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Infrastruktúra (laaS)<br /> # Adatkezelés (DBaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> <br /> == A felhő IT (Cloud Computing) konstrukció melyik szolgáltatási rétegének használatára kötünk SLA szerződést, amikor egy alkalmazás-fejlesztési környezet használatát rendeljük meg? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Alkalmazás (AaaS)<br /> # Infrastruktúra (laaS)<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> <br /> == A felhő bróker szolgáltatások olyan vállalatok, amelyek a felhőszolgáltatások használatát, teljesítmény konfigurációját menedzselik a felhő szolgáltatók és a felhasználók között. Jelülje meg hogy az alábbiak közül melyik nevez meg felhő bróker típust és melyik nem! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}<br /> # Felügyeleti bróker<br /> # Aggregátor bróker<br /> # Közvetítő bróker<br /> # Arbitrázs bróker<br /> # Technológiai bróker<br /> <br /> == A vállalati távoli hozzáférés szoláltatás kialakításánál.. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Erős jelszavakat kell használni, és több tűzfal-lyukasztásra is szükség lehet.<br /> # Nem érdemes módosítani a default hozzáférési portokat.<br /> # A vállalati biztonsági policyt nem kell betartani, kivételes megoldások hozhatók.<br /> # A felhasználóra bízhatjuk, milyen módszert választ, mert ő tudja, mi a legjobb neki.<br /> <br /> == Adjon meg egy példát, milyen típusú forgalmat lehet &quot;egér-teknős-gepárd&quot; jelző hármassal illetni! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Voip beszélgetés<br /> # Online gaming<br /> # Videochat<br /> # Ilyen jellemzőkkel ellátott forgalom nem létezik<br /> <br /> == Adjon meg egy példát, milyen típusú forgalmat lehet &quot;elefánt-teknős-tarajos sül&quot; jelző hármassal illetni! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # P2P<br /> # Voip<br /> # Online stream<br /> # Gaming<br /> <br /> == Az IT infrastruktúra elemeinek közös információmodelljének (Common InformationModel - CIM) használata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak kicserélésére, akár távoli üzemeltetési beavatkozásra, aktív vezérlésre is alkalmas.<br /> # A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak kicserélésére való, de távoli üzemeltetési beavatkozást nem tesz lehetővé.<br /> # A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak távoli monitorozását segíti, vezérlési, beavatkozási műveletek nem használhatják.<br /> <br /> == Az Intelligent Platform Management interface* ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # IT szoftver platformok számára határoz meg közös interfészeket, amelyek virtuális gépeken futó különböző operációs rendszer (típusok, verziók konfigurációk) egységes felületű erőforrás menedzselésére szolgál<br /> # II szoftver plattormok számára határoz meg közös interfészeket, állapotleíró adatok lekérdezésére<br /> # IT eszközök hardver és firmware eszközei számára határoz meg közös interfészeket, amelyekkel a rendszer-adminisztrátor a rendszerek állapotát ellenőrzés alatt tarthatja és menedzselheti<br /> # Adatinterfész specifikáció cperációs rendszer platformok számára, állapotleíró acatok lekérdezésére és konfigurációs beállítások távoli menedzselésére<br /> <br /> == Az OpenStack környezetet (eszközöket biztosít a nyilvános vagy privát felhők menedzseléséhez) használata a felhő IT (Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Infrastruktúra (laaS)<br /> # Adat (DaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> <br /> == Az SLA a konkrét szerződés a szolgáltató és az előfizető között, mely a szolgáltatási szintről való megegyezést tartalmazza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Haims<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyek nem igazak az L2 és L3 WiFi roaming folyamatokra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # L2-es roaming esetén nem változik meg a kliens IP címe.<br /> # L3 roaming esetén megváltozik a kliens IP címe.<br /> # L2 és L3 roaming esetén is megváltozik a kliens IP címe.<br /> # A roaming folyamatban résztvevő szomszédos rádiós cellák SSID azonosítója megegyezik.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a felhő IT előnyös biztonsági tulajdonságai közé? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Technológiai naprakészség<br /> # Ügyfél-koncentráció (sok ügyfél bérel erőforrást ugyanabban a felhőben)<br /> # Kapcsolódás biztonsági kezdeményezésekhez<br /> # Dedikált biztonsági szakértelem<br /> # Nagy befektetés a biztonsági infrastruktúrába<br /> # Valós idejű támadás-észlelés<br /> # Hibatűrés és megbízhatóság tervezése<br /> <br /> == Az authentikáció... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Egyik példája, amikor egy fájlról megtudjuk, nem módosították-e illetéktelenül.<br /> # Egyik módszere a retina-szkennelés.<br /> # A jogosultság-kezelést jelenti.<br /> # Lekérdezésével megtudható, mihez van írási, olvasási vagy végrehajtási jogunk.<br /> <br /> == Az információs rendszerek üzemeltetésében a hibaok analízis szabály-alapú modelljének alapja egy tudásbázis, ami ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A topológia változásait automatikusan követi.<br /> # Az átmeneti (transition) helyeken akkor &quot;tüzel&quot;, ha valamennyi bemeneten van &quot;zseton&quot;.<br /> # Bool algebra relációkkal leírja, hogy milyen esetekben milyen összetett alarmmal kell helyettesíteni a beérkező elemi hibajeleket.<br /> <br /> == Az „osztott virtuális szerver” nevű társbérleti (multi tenancy) felhő IT megoldásban... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik szeparált VM-en fut.<br /> # Mindegyik bérlő dedikált alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik osztott VM-en fut.<br /> # Mindegyik bérlő egyetlen közös alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik osztott VM-en fut.<br /> # Mindegyik bérlő alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik dedikált szerveren fut<br /> <br /> == DevOps: Milyen hibát NEM tud kiszűrni statikus kód analízist végző szoftver? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Kód szintaktikai hibák (code syntax)<br /> # Kód szemantikai hibák (code semantics)<br /> # Teszt lefedettség hiánya (code coverage)<br /> # Függőségek biztonsági hibái (dependency exploits)<br /> <br /> == DevOps: Mit jelent az &quot;environmental drift&quot; fogalma? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A PROD és NONPROD jellegű környezetek teljes mértékben azonosak.<br /> # A PROD és NONPROD jellegű környezetek tervezett és jól dokumentált aspektusokban eltérőek egymástól.<br /> # A PROD és NONPROD jellegű környezetek nem dokumentált aspektusokban eltérőek egymástól.<br /> # PROD és NONPROD jellegű környezetekben az aktuálisan telepített szoftververzió eltérő.<br /> <br /> == Egy IT szolgáltatás akkor tekintendő alapszolgáltatásnak az IT részleg oldaláról... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Ha függ tőle egy másik szolgáltatás.<br /> # Ha alaposan tesztelt.<br /> # Ha kritikus és/vagy látható a szervezet működésében.<br /> # Ha egyszerű és standard elemekből épül fel.<br /> <br /> == Európában 13, egyenként 5 MHz sávszélességű csatorna használható a 2,4 GHz-es ISM sávban. Hány nemátfedő 20MHz-es csatorna használható egyszerre egy adott rádiós cellában: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # 3<br /> # 5<br /> # 1<br /> # 13<br /> <br /> == Forgalmi méréssel kiderül egy IP-hálózati tranzakcióról, hogy méret/élettartam/jitter tekintetében „kisméretű – hosszú időtartamú – kis jitterű” jellemzőkkel rendelkezik. Legvalószínűbb, hogy a folyam... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Hosszú VoIP beszélgetés.<br /> # Interaktív videokonferencia.<br /> # Rövid VoIP beszélgetés.<br /> # „gaming” (netes játék) forgalom.<br /> <br /> == Ha az általam üzemeltett, vállalati telephelyek közötti VoIP szolgáltatásokban minőségromlást tapasztalok, akkor ennek kivizsgálásához a hálózatban leginkább a következő csomagszintű mérőszámokat érdemes meghatározni: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Késleltetés, jitter, csomagvesztés<br /> # Késleltetés, jitter, sebesség<br /> # Sebesség, csomagvesztés<br /> # Elég csak a csomagvesztés<br /> <br /> == Hibaok-analízis rendszerünkbe az utóbbi 5 percről az alábbi hibajel-vektor érkezett be: 1011010110. Ilyen típusú hibakódunk nincs! Mi lesz a javasolt alarm, és miért? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 1011011111<br /> # 1111110110<br /> # 1010010110<br /> # 0000010110<br /> <br /> == Hogy néz ki tipikusan a szoftvertesztelési piramis alulról felfelé? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Component, unit, integration, end to end, user acceptance testing<br /> # Unit, Component, integration, end to end, user acceptance testing<br /> # Smoke, integration, regression, end to end, user acceptance testing<br /> # Smoke, regression, integration end to end, user acceptance testing<br /> <br /> == Hálózatunkban (A:24, B:25) frame/sec, (A:2.4, B:2.5) Mbps paraméterű videóstreaming szolgáltatás működtetést vállaltunk, melynél a késleltetés mindig 0.25s lehet maximum. A hálózati eszközök az átviteli úton maximum 0.05 másodperc késleltetést okoznak. A csomagvesztés elhanyagolható. A fenti adatok ismeretében mekkorára méretezné a jitter-buffert? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A: 2,4 Mbit, B: 2,5 Mbit<br /> # A: 2,5 Mbit, B: 2,4 Mbit<br /> # A: 1,2 Mbit, B: 1,8 Mbit<br /> # A: 0,6 Mbit, B: 0,625 Mbit<br /> <br /> == Hálózatunkban (A:24, B:25) frame/sec, (A:2.4, B:2.5) Mbps paraméterű videóstreaming szolgáltatás működtetést vállaltunk, melynél a késleltetés mindig 0.25s lehet maximum. A hálózati eszközök az átviteli úton maximum 0.05 másodperc késleltetést okoznak. A csomagvesztés elhanyagolható. Ha a hálózatban 1000 videó letöltő felhasználó van, de átlagosan csak a 20%-a használja egy időben a szolgáltatást, akkor mekkora memóriaterületet foglalna le a teljes szolgáltatás jitter-bufferének ? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 200 Mb<br /> # 1000 Mb<br /> # 49 Mb<br /> # 1225 Mb<br /> <br /> == ITS (ITIL Service Management) két fő komponensből áll. A szolgáltatás-támagatástól (service support) és a szolgáltatás-háttérből (service delivery). Mire szolgálnak e fő komponensek? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A szolgáltatás-háttér folyamatai az IT szolgáltatások napi támogatását, a szolgáltatás-támogatás folyamatai az IT szolgáltatások hosszú távú tervezését és fejlesztését szolgálják.<br /> # A szolgáltatás-támogatás folyamatai a vállalt-menedzsment munkáját segítik, a szolgáltatás-háttér folyamatai az informatikusok napi munkáját támogatják.<br /> # Szolgáltatás-támogatás folyamatai az IT szolgáltatások napi támogatását, a szolgáltatás-háttér folyamatai az IT szolgáltatások hosszú tévű tervezését és fejlesztését szolgálják.<br /> <br /> == Jelölje meg, hogy az alább felsoroltak közül melyek tartoznak a hibajel-feldolgozás módszerei közé (és ne jelölje, amelyek nem)! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=-}}<br /> # Trendanalízis (jelek hosszú távú elemzése)<br /> # Teljesítményelemzés (performancia riport generálása)<br /> # Szűrés (szűrőszabályok alkalmazása)<br /> # Csomagvesztési statisztika készítése<br /> # Korrelálás (korrelációs szabályok alkalmazása)<br /> <br /> == Kétszintű adatközponti struktúrát alakítunk ki Top of Rack (ToR) switchekből. Mi a megoldás legnagyobbhátránya? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Tipikus eszközökkel csak relative kis méretű adatközpont alakítható ki így<br /> # Speciális hűtést igényel, mert a rackekben a szerverek mellett a switcheket is el kell helyezni<br /> # Hosszú kábelek alkalmazására van szükség<br /> # Speciális, nagyteljesítményű switchekre van szükség<br /> <br /> == Melyik NEM Infrastructure as Code típusú eszköz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Kubernetes<br /> # Hashicorp Terraform<br /> # Chef<br /> # Redhat Ansible<br /> <br /> == Melyik a HAMIS állítás? A POP3.. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Protokollban a list paranccsal kéri le a kliens a szervertől a számozott üzenetlistát.<br /> # Protokoll az utolsó mail-szerver és a fogadó „user agent” között játszik szerepet.<br /> # Protokollban a retr üzenettel és számukkal kéri le az üzeneteket a kliens a szervertől.<br /> # Protokollban a kliens MIME-darabonként is lekérheti a szervertől az üzenet egy részét.<br /> <br /> == Melyik a HAMIS állítás? A QoS egyik tipikus mércéje a... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Várakoztatási pufferméret.<br /> # Rendelkezésre állás.<br /> # Késleltetés.<br /> # Késleltetés-ingadozás.<br /> <br /> == Melyik a HAMIS állítás? Az SMTP.. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Egy push-filozófiájú protokoll<br /> # Response 3-digites státusz kódból és szövegből áll<br /> # Filozófiájában a kliens a küldő mail szerver<br /> # Command egy négy karakteres ASCII sztring<br /> <br /> == Mi a &quot;Üzenet-listák feloldása&quot;? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Amikor a listacímre küldött levél megsokszorozódik és így kerül továbbításra<br /> # Amikor az email a fogadó mailbox-ába kerül<br /> <br /> == Mi a kézbesítés? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Amikor a listacímre küldött levél megsokszorozódik és így kerül továbbításra<br /> # Amikor az email a fogadó mailbox-ába kerül<br /> <br /> == Mi az alapvető különbség a hibajel (event) és a hibajegy (alarm) között? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A hibajel különféle eseményekről ad jelzést és nem feltétlenül kell az operátornak kezelni, a hibajegy viszont mindig kezelendő, mert megszüntetendő hibára utal<br /> # A hibajel különféle eseményekről ad jelzést, a hibajegy pedig ezek megszüntetését rögzíti<br /> # A hibajel jelzi a hibát, a hibajegy pedig az erről készült riport<br /> # A hibajel csak jelzés, hogy hiba van, a hibajegy viszont rögzíti is a részleteit<br /> <br /> == Mi az e-mail üzenettovábbítás? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # E-mail szerverről szerverre megy<br /> # E-mail szerveren belül mozog<br /> # Egy új e-mail üzenetben lemásolja az üzenet törzsét és elküldi a felhasználónak<br /> <br /> == Mi az elsődleges információ, amit megtudunk az MX rekord lekérdezésekor? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A levelező e-mail címe<br /> # A domain-hez tartozó mailszerver nevét<br /> # Az MX rekord azonosítója<br /> <br /> == Mi azonosít egy 5-tuple tranzakciós rekordot? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, adatkapcsolati rétegbeli protokoll<br /> # Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, alkalmazás rétegbeli protokoll<br /> # Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, transzport rétegbeli protokoll<br /> # Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, prezentációs rétegbeli protokoll<br /> <br /> == Milyen funkciót NEM valósítunk meg tipikusan a Continous Integration keretrendszerekben? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Issue and change tracking<br /> # Deployment automation<br /> # Version control<br /> # Developer collaboration workflow<br /> <br /> == Milyen tevékenységet végez egy felhő IT bróker (Cloud Computing broker)? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # SaaS és PaaS szolgáltatók számára közvetíti hardver alapinfrastruktúra bérbeadását.<br /> # Felhő szolgáltatások értékesítésében a díjazás optimalizálását végzi.<br /> # 2 vagy több felhő szolgáltató között közvetíti adatközponti erőforrások időszakos átcsoportosítását.<br /> # Különböző felhő szolgáltatások használatát, teljesítmény konfigurációját menedzselill felhő szolgáltatók és felhasználók között<br /> <br /> == Mire valók az Artifactory jellegű eszközök? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A lefordított software binary vagy container image-ek tárolására használhatóak<br /> # Általános fájlszerverként használhatóak<br /> # Verziókontrollra használhatóak<br /> # Fejlesztői csapatok közötti kollaborációra<br /> <br /> == Nem lehet védekezni adatszivárgás ellen úgy, hogy a hordozható eszközöket felügyelet alá vonjuk és esetlegesen tíltjuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == On Demand streaming szolgáltatásnál az egyik jellemző QoE(xperience) mérce a ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Jitter<br /> # Hozzáférési sebesség<br /> # Kép blokkosodása (kockásodása)<br /> # Film késleltetése<br /> <br /> == Passzív monitorozásnál ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Egyetlen link vizsgálatával kapunk képet a teljes hálózati szegmens működéséről<br /> # Nem injektáluk forgalmat a vizsgált hálózatba<br /> # Az operátor csak passzívan figyeli a monitort<br /> # Időszakos adatgyűjtés történik, míg aktívnál folyamatos<br /> <br /> == Tipikus mércéi a QoS-nak (Quality of Service) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,5|pontozás=-}}<br /> # Rendelkezésre állás<br /> # Jitter<br /> # Csomagvesztés<br /> # Áteresztőképesség<br /> # Késleltetés<br /> <br /> == Több számítási felhő együttműködtethetőségéhez (Cloud Interoperability) közös szabványos elemekrevan szükség. Az OCCI (Open Cloud Computing Interface) megoldása erre ez: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Egységes virtualizációs formátumok és fogalmi definíciók rendszere<br /> # Protokoll és API specifikáció különböző felhő IT menedzsment feladatokhoz<br /> # Egy felhő bróker szolgáltatás<br /> # Egy szemantikus specifikáció és egy ontológia<br /> <br /> == Vannak-e a IMAP-nak előnyei POP3hoz képest? Ha igen, válassza ki azt/azokat! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}<br /> # Connected és Disconnected módok támogatása<br /> # Egyszerre több kliens férhet hozzá a mailboxhoz<br /> # Az IMAP hatékonyabb az időszakos kapcsolódás esetén<br /> # Szerver-oldali keresés<br /> <br /> == Vannak-e a POP protokollnak az SMTP-vel szemben előnyei? Ha igen, válassza ki azt/azokat! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # Az SMTP nem alkalmas és hatékony időszakos kapcsolódásra, míg a POP igen.<br /> # SMTP esetén a levelezés csak egy adott gépre való belépés esetén elérhető, amíg a POP lehetőséget nyújt elméletileg tetszőleges kliensgépre letölteni a leveleket.<br /> # Nincs semmilyen előnye.<br /> # A POP sokkal megbízhatóbb protokoll, mint az SMTP<br /> <br /> == Ha könnyen karbantartható és üzemeltethető szolgáltatást akarunk, akkor az inkább *NE* legyen... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Jól dokumentált<br /> # Sok függőséget tartalmazó<br /> # Egyszerű felépítésű<br /> # Vállalaton belül szabványosnak elfogadott hardveren üzemelő<br /> <br /> == A jól karbantartható IT szolgáltatás fontos ismérve, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Kritikus és/vagy látható a szervezet működésében<br /> # Egyetlen beszállítótól származnak az elemei<br /> # Semmiképp sem függ tőle másik szolgáltatás<br /> # Egyszerű és standard elemekből épül fel<br /> <br /> == A szervezettől távozó kollégák email-accountját ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Úgy állítjuk be, hogy az oda érkező emaileket a felettesének továbbítjuk<br /> # Mindenestől töröljük a kilépéskor<br /> # Úgy állítjuk be, hogy az oda érkező emaileket a helyettesének továbbítjuk<br /> # Archiváljuk és deaktiváljuk<br /> <br /> == A Digitalocean.com alapszolgáltatásával az előfizető virtuális számítógépeket definiálhat magának, az igényelt erőforrást skálázhatja is (például a processzálási teljesítmény vagy a tárolni kívánt adat mérete alapján.) A Digitalocean használata a felhő IT Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Infrastruktúra (IaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> # Adatbázis (DBaaS)<br /> <br /> == Az „osztott alkalmazás szerver” nevű társbérleti (multi tenancy) felhő IT megoldásban ... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # ... a bérlő az osztott alkalmazás szerveren az alkalmazást szeparált szálon keresztül éri el.<br /> # ... a bérlő az osztott alkalmazás szerveren az alkalmazást elsőségi prioritással éri el.<br /> # ... a bérlő az alkalmazást szeparált VM-en futtathatja.<br /> # ... a bérlő az osztott alkalmazás szerveren az alkalmazást szerződéses időrésekben éri el.</div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=IR%C3%9C2_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=204144 2023-06-02T08:45:15Z

<p>Bacskai Gergő: </p> <hr /> <div>{{kvízoldal|cím=Kikérdező|pontozás=-}}<br /> <br /> == 24 frames/s-es video szolgáltatás. 24 Mbit/s-es vonalon. SLS 0.25 sec-es max késleltetést garantál. A hálózat 0.05 sec-es késleltetést ad max. Mekkora buffer kell a kliensnek? (A késleltetés nem elhanyagolható) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 24 Mbit<br /> # 2,4 Mbit<br /> # 1,2 Mbit<br /> # 4,8 Mbit<br /> <br /> == 24 frames/s-es video szolgáltatás. 24 Mbit/s-es vonalon. SLS 0.25 sec-es max késleltetést garantál. A hálózat 0.05 sec-es késleltetést ad max. Mekkora jitter-buffer kell, ha 1000 felhasználónk van, akinek átlag 20%-a használja egyidejűleg a szolgáltatást? (A késleltetés nem elhanyagolható) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 24000 Mbit<br /> # 240 Mbit<br /> # 4800 Mbit<br /> # 2400 Mbit<br /> <br /> == A &quot;virtualizált alkalmazás szerver&quot; nevű társbérleti (Multi tenancy) felhő IT megoldásban ... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # ... Mindegyik bérlő ugyanahhoz az alkalmazáshoz fér hozzá.<br /> # ... mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyek egyetlen közös VM-en futhatnak.<br /> # ... Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik szeparált VM-en fut.<br /> # ... Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik dedikált hardveren fut.<br /> <br /> == A DMZ olyan fizikai vagy logikai alhálózat, ami egy szervezet belső szolgáltatásait tartalmazza és tárja fel egy nagyobb, nem megbízható hálózatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Google App Engine fejlesztési környezet használata a felhő IT (Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> # Infrastruktúra (IaaS)<br /> # Információ (IaaS)<br /> <br /> == A Network Management szinten a Performance Management feladatok közé tartozik... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A hálózati forgalom protokoll-hibáinak kiszűrése.<br /> # A hálózati tűzfalak licensz-kezelése.<br /> # A hálózati tűzfalak forgalmának és találati arányának követése.<br /> # A hálózati illesztőkártyák kiugró hiba-arányának kivizsgálása<br /> <br /> == A PCL nem a Printer Command Language rövidítés ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A QoE mércék közé tartozik/tartoznak... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # Szolgáltatás minősége<br /> # Csomagvesztés<br /> # Szolgáltatás elérhetősége<br /> # Jitter<br /> <br /> == A Service Management szintjén a Fault Management feladatai közé tartozik ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A szolgáltatás KPl mérőszámainak begyűjtése<br /> # A hálózati eszközök hibáinak kezelése<br /> # A felhasználók hibabejelentéseinek kezelése<br /> # A hálózati tűzfalak upgrade-je<br /> <br /> == A WiFi kliens fizikai mozgása közben rádiós cellát válthat (roaming). Ki kezdeményeti a roamingfolyamatot, valamint ki dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódjon a kliens? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Az aktuális bázisállomás kezdeményezi a roaming folyamatot és a RADIUS szerver dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik.<br /> # Az aktuális bázisállomás kezdeményezi a roamingot és a kliens dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik.<br /> # A kliens kezdeményezi a roaming folyamatot és eldönti, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódjon.<br /> # A kliens kezdeményezi a folyamatot és a bázisállomás dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik a kliens.<br /> <br /> == A felhő IT (Cloud Computing) konstrukció keretein belül igénybe vett virtualizációs környezetet a felhő IT melyik rétege valósítja meg? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Infrastruktúra (laaS)<br /> # Adatkezelés (DBaa5)<br /> # Szoftver (5aa5<br /> <br /> == A felhő IT (Cloud Computing) konstrukció melyik szolgáltatási rétegének használatára kötünk SLA szerződést, amikor egy alkalmazás-fejlesztési környezet használatát rendeljük meg? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Alkalmazás (AaaS)<br /> # Infrastruktúra (laaS)<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> <br /> == A felhő bróker szolgáltatások olyan vállalatok, amelyek a felhőszolgáltatások használatát, teljesítmény konfigurációját menedzselik a felhő szolgáltatók és a felhasználók között. Jelülje meg hogy az alábbiak közül melyik nevez meg felhő bróker típust ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}<br /> # Felügyeleti bróker<br /> # Aggregátor bróker<br /> # Közvetítő bróker<br /> # Arbitrázs bróker<br /> # Technológiai bróker<br /> <br /> == A vállalati távoli hozzáférés szoláltatás kialakításánál.. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Erős jelszavakat kell használni, és több tűzfal-lyukasztásra is szükség lehet.<br /> # Nem érdemes módosítani a default hozzáférési portokat.<br /> # A vállalati biztonsági policyt nem kell betartani, kivételes megoldások hozhatók.<br /> # A felhasználóra bízhatjuk, milyen módszert választ, mert ő tudja, mi a legjobb neki.<br /> <br /> == Adjon meg egy példát, milyen típusú forgalmat lehet &quot;egér-teknős-gepárd&quot; jelző hármassal illetni! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Voip beszélgetés<br /> # Online gaming<br /> # Videochat<br /> # Ilyen jellemzőkkel ellátott forgalom nem létezik<br /> <br /> == Adjon meg egy példát, milyen típusú forgalmat lehet &quot;elefánt-teknős-tarajos sül&quot; jelző hármassal illetni! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # P2P<br /> # Voip<br /> # Online stream<br /> # Gaming<br /> <br /> == Az IT infrastruktúra elemeinek közös információmodelljének (Common InformationModel - CIM) használata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak kicserélésére, akár távoli üzemeltetési beavatkozásra, aktív vezérlésre is alkalmas.<br /> # A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak kicserélésére való, de távoli üzemeltetési beavatkozást nem tesz lehetővé.<br /> # A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak távoli monitorozását segíti, vezérlési, beavatkozási műveletek nem használhatják.<br /> <br /> == Az Intelligent Platform Management interface* ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # IT szoftver platformok számára határoz meg közös interfészeket, amelyek virtuális gépeken futó különböző operációs rendszer (típusok, verziók konfigurációk) egységes felületű erőforrás menedzselésére szolgál<br /> # II szoftver plattormok számára határoz meg közös interfészeket, állapotleíró adatok lekérdezésére<br /> # IT eszközök hardver és firmware eszközei számára határoz meg közös interfészeket, amelyekkel a rendszer-adminisztrátor a rendszerek állapotát ellenőrzés alatt tarthatja és menedzselheti<br /> # Adatinterfész specifikáció cperációs rendszer platformok számára, állapotleíró acatok lekérdezésére és konfigurációs beállítások távoli menedzselésére<br /> <br /> == Az OpenStack környezetet (eszközöket biztosít a nyilvános vagy privát felhők menedzseléséhez) használata a felhő IT (Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Infrastruktúra (laaS)<br /> # Adat (DaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> <br /> == Az SLA a konkrét szerződés a szolgáltató és az előfizető között, mely a szolgáltatási szintről való megegyezést tartalmazza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Haims<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyek nem igazak az L2 és L3 WiFi roaming folyamatokra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # L2-es roaming esetén nem változik meg a kliens IP címe.<br /> # L3 roaming esetén megváltozik a kliens IP címe.<br /> # L2 és L3 roaming esetén is megváltozik a kliens IP címe.<br /> # A roaming folyamatban résztvevő szomszédos rádiós cellák SSID azonosítója megegyezik.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a felhő IT előnyös biztonsági tulajdonságai közé? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Technológiai naprakészség<br /> # Ügyfél-koncentráció (sok ügyfél bérel erőforrást ugyanabban a felhőben)<br /> # Kapcsolódás biztonsági kezdeményezésekhez<br /> # Dedikált biztonsági szakértelem<br /> <br /> == Az authentikáció... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Egyik példája, amikor egy fájlról megtudjuk, nem módosították-e illetéktelenül.<br /> # Egyik módszere a retina-szkennelés.<br /> # A jogosultság-kezelést jelenti.<br /> # Lekérdezésével megtudható, mihez van írási, olvasási vagy végrehajtási jogunk.<br /> <br /> == Az információs rendszerek üzemeltetésében a hibaok analízis szabály-alapú modelljének alapja egy tudásbázis, ami ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A topológia változásait automatikusan követi.<br /> # Az átmeneti (transition) helyeken akkor &quot;tüzel&quot;, ha valamennyi bemeneten van &quot;zseton&quot;.<br /> # Bool algebra relációkkal leírja, hogy milyen esetekben milyen összetett alarmmal kell helyettesíteni a beérkező elemi hibajeleket. Clear my choice<br /> <br /> == Az „osztott virtuális szerver” nevű társbérleti (multi tenancy) felhő IT megoldásban... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik szeparált VM-en fut.<br /> # Mindegyik bérlő dedikált alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik osztott VM-en fut.<br /> # Mindegyik bérlő egyetlen közös alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik osztott VM-en fut.<br /> # Mindegyik bérlő alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik dedikált szerveren fut<br /> <br /> == DevOps: Milyen hibát NEM tud kiszűrni statikus kód analízist végző szoftver? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Kód szintaktikai hibák (code syntax)<br /> # Kód szemantikai hibák (code semantics)<br /> # Teszt lefedettség hiánya (code coverage)<br /> # Függőségek biztonsági hibái (dependency exploits)<br /> <br /> == DevOps: Mit jelent az &quot;environmental drift&quot; fogalma? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A PROD és NONPROD jellegű környezetek teljes mértékben azonosak.<br /> # A PROD és NONPROD jellegű környezetek tervezett és jól dokumentált aspektusokban eltérőek egymástól.<br /> # A PROD és NONPROD jellegű környezetek nem dokumentált aspektusokban eltérőek egymástól.<br /> # PROD és NONPROD jellegű környezetekben az aktuálisan telepített szoftververzió eltérő.<br /> <br /> == Egy IT szolgáltatás akkor tekintendő alapszolgáltatásnak az IT részleg oldaláról... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Ha függ tőle egy másik szolgáltatás.<br /> # Ha alaposan tesztelt.<br /> # Ha kritikus és/vagy látható a szervezet működésében.<br /> # Ha egyszerű és standard elemekből épül fel.<br /> <br /> == Európában 13, egyenként 5 MHz sávszélességű csatorna használható a 2,4 GHz-es ISM sávban. Hány nemátfedő 20MHz-es csatorna használható egyszerre egy adott rádiós cellában: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # 3<br /> # 5<br /> # 1<br /> # 13<br /> <br /> == Forgalmi méréssel kiderül egy IP-hálózati tranzakcióról, hogy méret/élettartam/jitter tekintetében „kisméretű – hosszú időtartamú – kis jitterű” jellemzőkkel rendelkezik. Legvalószínűbb, hogy a folyam... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Hosszú VoIP beszélgetés.<br /> # Interaktív videokonferencia.<br /> # Rövid VoIP beszélgetés.<br /> # „gaming” (netes játék) forgalom.<br /> <br /> == Ha az általam üzemeltett, vállalati telephelyek közötti VoIP szolgáltatásokban minőségromlást tapasztalok, akkor ennek kivizsgálásához a hálózatban leginkább a következő csomagszintű mérőszámokat érdemes meghatározni: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Késleltetés, jitter, csomagvesztés<br /> # Késleltetés, jitter, sebesség<br /> # Sebesség, csomagvesztés<br /> # Elég csak a csomagvesztés<br /> <br /> == Hibaok-analíz rendszerünkbe az utóbbi 5 percről az alábbi hibajel-vektor érkezett be: 1011010110. Ilyen típusú hibakódunk nincs! Mi lesz a javasolt alarm, és miért? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 1011011111<br /> # 1111110110<br /> # 1010010110<br /> # 0000010110<br /> <br /> == Hogy néz ki tipikusan a szoftvertesztelési piramis alulról felfelé? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Component, unit, integration, end to end, user acceptance testing<br /> # Unit, Component, integration, end to end, user acceptance testing<br /> # Smoke, integration, regression, end to end, user acceptance testing<br /> <br /> == Hálózatunkban (A:24, B:25) frame/sec, (A:2.4, B:2.5) Mbps paraméterű videóstreaming szolgáltatás működtetést vállaltunk, melynél a késleltetés mindig 0.25s lehet maximum. A hálózati eszközök az átviteli úton maximum 0.05 másodperc késleltetést okoznak. A csomagvesztés elhanyagolható. A fenti adatok ismeretében mekkorára méretezné a jitter-buffert? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A: 2,4 Mbit, B: 2,5 Mbit<br /> # A: 2,5 Mbit, B: 2,4 Mbit<br /> # A: 1,2 Mbit, B: 1,8 Mbit<br /> # A: 0,6 Mbit, B: 0,625 Mbit<br /> <br /> == Hálózatunkban (A:24, B:25) frame/sec, (A:2.4, B:2.5) Mbps paraméterű videóstreaming szolgáltatás működtetést vállaltunk, melynél a késleltetés mindig 0.25s lehet maximum. A hálózati eszközök az átviteli úton maximum 0.05 másodperc késleltetést okoznak. A csomagvesztés elhanyagolható. Ha a hálózatban 1000 videó letöltő felhasználó van, de átlagosan csak a 20%-a használja egy időben a szolgáltatást, akkor mekkora memóriaterületet foglalna le a teljes szolgáltatás jitter-bufferének ? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 200 Mb<br /> # 1000 Mb<br /> # 49 Mb<br /> # 1225 Mb<br /> <br /> == ITS (ITIL Service Management) két fő komponensből áll. A szolgáltatás-támagatástól (service support) és a szolgáltatás-háttérből (service delivery). Mire szolgálnak e fő komponensek? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A szolgáltatás-háttér folyamatai az IT szolgáltatások napi támogatását, a szolgáltatás-támogatás folyamatai az IT szolgáltatások hosszú távú tervezését és fejlesztését szolgálják.<br /> # A szolgáltatás-támogatás folyamatai a vállalt-menedzsment munkáját segítik, a szolgáltatás-háttér folyamatai az informatikusok napi munkáját támogatják.<br /> # Szolgáltatás-támogatás folyamatai az IT szolgáltatások napi támogatását, a szolgáltatás-háttér folyamatai az IT szolgáltatások hosszú tévű tervezését és fejlesztését szolgálják.<br /> <br /> == Jelölje meg, hogy az alább felsoroltak közül melyek tartoznak a hibajel-feldolgozás módszerei közé (és ne jelölje, amelyek nem)! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=-}}<br /> # Trendanalízis (jelek hosszú távú elemzése)<br /> # Teljesítményelemzés (performancia riport generálása)<br /> # Szűrés (szűrőszabályok alkalmazása)<br /> # Csomagvesztési statisztika készítése<br /> # Korrelálás (korrelációs szabályok alkalmazása)<br /> <br /> == Kétszintű adatközponti struktúrát alakítunk ki Top of Rack (ToR) switchekből. Mi a megoldás legnagyobbhátránya? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Tipikus eszközökkel csak relative kis méretű adatközpont alakítható ki így<br /> # Speciális hűtést igényel, mert a rackekben a szerverek mellett a switcheket is el kell helyezni<br /> # Hosszú kábelek alkalmazására van szükség<br /> # Speciális, nagyteljesítményű switchekre van szükség<br /> <br /> == Melyik NEM Infrastructure as Code típusú eszköz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Kubernetes<br /> # Hashicorp Terraform<br /> # Chef<br /> # Redhat Ansible<br /> <br /> == Melyik a HAMIS állítás? A POP3.. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Protokollban a list paranccsal kéri le a kliens a szervertől a számozott üzenetlistát.<br /> # Protokoll az utolsó mail-szerver és a fogadó „user agent” között játszik szerepet.<br /> # Protokollban a retr üzenettel és számukkal kéri le az üzeneteket a kliens a szervertől.<br /> # Protokollban a kliens MIME-darabonként is lekérheti a szervertől az üzenet egy részét.<br /> <br /> == Melyik a HAMIS állítás? A QoS egyik tipikus mércéje a... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Várakoztatási pufferméret.<br /> # Rendelkezésre állás.<br /> # Késleltetés.<br /> # Késleltetés-ingadozás.<br /> <br /> == Melyik a HAMIS állítás? Az SMTP.. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Egy push-filozófiájú protokoll<br /> # Response 3-digites státusz kódból és szövegből áll<br /> # Filozófiájában a kliens a küldő mail szerver<br /> # Command egy négy karakteres ASCII sztring<br /> <br /> == Mi a &quot;Üzenet-listák feloldása&quot;? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Amikor a listacímre küldött levél megsokszorozódik és így kerül továbbításra<br /> # Amikor az email a fogadó mailbox-ába kerül<br /> <br /> == Mi a kézbesítés? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Amikor a listacímre küldött levél megsokszorozódik és így kerül továbbításra<br /> # Amikor az email a fogadó mailbox-ába kerül<br /> <br /> == Mi az alapvető különbség a hibajel (event) és a hibajegy (alarm) között? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A hibajel különféle eseményekről ad jelzést és nem feltétlenül kell az operátornak kezelni, a hibajegy viszont mindig kezelendő, mert megszüntetendő hibára utal<br /> # A hibajel különféle eseményekről ad jelzést, a hibajegy pedig ezek megszüntetését rögzíti<br /> # A hibajel jelzi a hibát, a hibajegy pedig az erről készült riport<br /> # A hibajel csak jelzés, hogy hiba van, a hibajegy viszont rögzíti is a részleteit<br /> <br /> == Mi az e-mail üzenettovábbítás? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # E-mail szerverről szerverre megy<br /> # E-mail szerveren belül mozog<br /> # Egy új e-mail üzenetben lemásolja az üzenet törzsét és elküldi a felhasználónak<br /> <br /> == Mi az elsődleges információ, amit megtudunk az MX rekord lekérdezésekor? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A levelező e-mail címe<br /> # A domain-hez tartozó mailszerver nevét<br /> # Az MX rekord azonosítója<br /> <br /> == Mi azonosít egy 5-tuple tranzakciós rekordot? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, adatkapcsolati rétegbeli protokoll<br /> # Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, alkalmazás rétegbeli protokoll<br /> # Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, transzport rétegbeli protokoll<br /> # Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, prezentációs rétegbeli protokoll<br /> <br /> == Milyen funkciót NEM valósítunk meg tipikusan a Continous Integration keretrendszerekben? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Issue and change tracking<br /> # Deployment automation<br /> # Version control<br /> # Developer collaboration workflow<br /> <br /> == Milyen tevékenységet végez egy felhő IT bróker (Cloud Computing broker)? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Saa5S és PaaS szolgáltatók számára közvetíti hardver alapinfrastruktúra bérbeadását.<br /> # Felhő szolgáltatások értékesítésében a díjazás optimalizálását végzi.<br /> # 2 vagy több felhő szolgáltató között közvetíti adatközponti erőforrások időszakos átcsoportosítását.<br /> # Különböző felhő szolgáltatások használatát, teljesítmény konfigurációját menedzselill felhő szolgáltatók és felhasználók között<br /> <br /> == Mire valók az Artifactory jellegű eszközök? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A lefordított software binary vagy container image-ek tárolására használhatóak<br /> # Általános fájlszerverként használhatóak<br /> # Verziókontrollra használhatóak<br /> # Fejlesztői csapatok közötti kollaborációra<br /> <br /> == Nem lehet védekezni adatszivárgás ellen úgy, hogy a hordozható eszközöket felügyelet alá vonjuk és esetlegesen tíltjuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == On Demand streaming szolgáltatásnál az egyik jellemző QoE(xperience) mérce a ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Jitter<br /> # Hozzáférési sebesség<br /> # Kép blokkosodása (kockásodása)<br /> # Film késleltetése<br /> <br /> == Passzív monitorozásnál ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Egyetlen link vizsgálatával kapunk képet a teljes hálózati szegmens működéséről<br /> # Nem injektáluk forgalmat a vizsgált hálózatba<br /> # Az operátor csak passzívan figyeli a monitort<br /> # Időszakos adatgyűjtés történik, míg aktívnál folyamatos<br /> <br /> == Tipikus mércéi a QoS-nak (Quality of Service) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,5|pontozás=-}}<br /> # Rendelkezésre állás<br /> # Jitter<br /> # Csomagvesztés<br /> # Áteresztőképesség<br /> # Késleltetés<br /> <br /> == Több számítási felhő együttműködtethetőségéhez (Cloud Interoperability) közös szabványos elemekrevan szükség. Az OCCI (Open Cloud Computing Interface) megoldása erre ez: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Egységes virtualizációs formátumok és fogalmi definíciók rendszere<br /> # Protokoll és API specifikáció különböző felhő IT menedzsment feladatokhoz<br /> # Egy felhő bróker szolgáltatás<br /> # Egy szemantikus specifikáció és egy ontológia<br /> <br /> == Vannak-e a IMAP-nak előnyei POP3hoz képest? Ha igen, válassza ki azt/azokat! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}<br /> # Connected és Disconnected módok támogatása<br /> # Egyszerre több kliens férhet hozzá a mailboxhoz<br /> # Az IMAP hatékonyabb az időszakos kapcsolódás esetén<br /> # Szerver-oldali keresés<br /> <br /> == Vannak-e a POP protokollnak az SMTP-vel szemben előnyei? Ha igen, válassza ki azt/azokat! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # Az SMTP nem alkalmas és hatékony időszakos kapcsolódásra, míg a POP igen.<br /> # SMTP esetén a levelezés csak egy adott gépre való belépés esetén elérhető, amíg a POP lehetőséget nyújt elméletileg tetszőleges kliensgépre letölteni a leveleket.<br /> # Nincs semmilyen előnye.<br /> # A POP sokkal megbízhatóbb protokoll, mint az SMTP<br /> <br /> == Ha könnyen karbantartható és üzemeltethető szolgáltatást akarunk, akkor az inkább *NE* legyen... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Jól dokumentált<br /> # Sok függőséget tartalmazó<br /> # Egyszerű felépítésű<br /> # Vállalaton belül szabványosnak elfogadott hardveren üzemelő<br /> <br /> == A jól karbantartható IT szolgáltatás fontos ismérve, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Kritikus és/vagy látható a szervezet működésében<br /> # Egyetlen beszállítótól származnak az elemei<br /> # Semmiképp sem függ tőle másik szolgáltatás<br /> # Egyszerű és standard elemekből épül fel<br /> <br /> == A szervezettől távozó kollégák email-accountját ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Úgy állítjuk be, hogy az oda érkező emaileket a felettesének továbbítjuk<br /> # Mindenestől töröljük a kilépéskor<br /> # Úgy állítjuk be, hogy az oda érkező emaileket a helyettesének továbbítjuk<br /> # Archiváljuk és deaktiváljuk<br /> <br /> == A Digitalocean.com alapszolgáltatásával az előfizető virtuális számítógépeket definiálhat magának, az igényelt erőforrást skálázhatja is (például a processzálási teljesítmény vagy a tárolni kívánt adat mérete alapján.) A Digitalocean használata a felhő IT Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Infrastruktúra (IaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> # Adatbázis (DBaaS)<br /> <br /> == Az &quot;osztott alkalmazás szerver&quot; nevű társbérleti (Multi tenancy) felhő IT megoldásban... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # a bérlő az osztott alkalmazás szerveren az alkalmazást szeparált szálon keresztül éri el.<br /> # a bérlő az osztott alkalmazás szerveren az alkalmazást elsőségi prioritással éri el<br /> # a bérlő az alkalmazást szeparált VM-en futtathatja.<br /> # a bérlő az osztott alkalmazás szerveren az alkalmazást szerződéses időrésekben éri el.</div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=IR%C3%9C2_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=204142 2023-06-02T08:37:22Z

<p>Bacskai Gergő: </p> <hr /> <div>{{kvízoldal|cím=Kikérdező|pontozás=-}}<br /> <br /> == 24 frames/s-es video szolgáltatás. 24 Mbit/s-es vonalon. SLS 0.25 sec-es max késleltetést garantál. A hálózat 0.05 sec-es késleltetést ad max. Mekkora buffer kell a kliensnek? (A késleltetés nem elhanyagolható) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 24 Mbit<br /> # 2,4 Mbit<br /> # 1,2 Mbit<br /> # 4,8 Mbit<br /> <br /> == 24 frames/s-es video szolgáltatás. 24 Mbit/s-es vonalon. SLS 0.25 sec-es max késleltetést garantál. A hálózat 0.05 sec-es késleltetést ad max. Mekkora jitter-buffer kell, ha 1000 felhasználónk van, akinek átlag 20%-a használja egyidejűleg a szolgáltatást? (A késleltetés nem elhanyagolható) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 24000 Mbit<br /> # 240 Mbit<br /> # 4800 Mbit<br /> # 2400 Mbit<br /> <br /> == A &quot;virtualizált alkalmazás szerver&quot; nevű társbérleti (Multi tenancy) felhő IT megoldásban ... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # ... Mindegyik bérlő ugyanahhoz az alkalmazáshoz fér hozzá.<br /> # ... mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyek egyetlen közös VM-en futhatnak.<br /> # ... Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik szeparált VM-en fut.<br /> # ... Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik dedikált hardveren fut.<br /> <br /> == A DMZ olyan fizikai vagy logikai alhálózat, ami egy szervezet belső szolgáltatásait tartalmazza és tárja fel egy nagyobb, nem megbízható hálózatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Google App Engine fejlesztési környezet használata a felhő IT (Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> # Infrastruktúra (IaaS)<br /> # Információ (IaaS)<br /> <br /> == A Network Management szinten a Performance Management feladatok közé tartozik... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A hálózati forgalom protokoll-hibáinak kiszűrése.<br /> # A hálózati tűzfalak licensz-kezelése.<br /> # A hálózati tűzfalak forgalmának és találati arányának követése.<br /> # A hálózati illesztőkártyák kiugró hiba-arányának kivizsgálása<br /> <br /> == A PCL nem a Printer Command Language rövidítés ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A QoE mércék közé tartozik/tartoznak... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # Szolgáltatás minősége<br /> # Csomagvesztés<br /> # Szolgáltatás elérhetősége<br /> # Jitter<br /> <br /> == A Service Management szintjén a Fault Management feladatai közé tartozik ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A szolgáltatás KPl mérőszámainak begyűjtése<br /> # A hálózati eszközök hibáinak kezelése<br /> # A felhasználók hibabejelentéseinek kezelése<br /> # A hálózati tűzfalak upgrade-je<br /> <br /> == A WiFi kliens fizikai mozgása közben rádiós cellát válthat (roaming). Ki kezdeményeti a roamingfolyamatot, valamint ki dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódjon a kliens? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Az aktuális bázisállomás kezdeményezi a roaming folyamatot és a RADIUS szerver dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik.<br /> # Az aktuális bázisállomás kezdeményezi a roamingot és a kliens dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik.<br /> # A kliens kezdeményezi a roaming folyamatot és eldönti, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódjon.<br /> # A kliens kezdeményezi a folyamatot és a bázisállomás dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik a kliens.<br /> <br /> == A felhő IT (Cloud Computing) konstrukció keretein belül igénybe vett virtualizációs környezetet a felhő IT melyik rétege valósítja meg? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Infrastruktúra (laaS)<br /> # Adatkezelés (DBaa5)<br /> # Szoftver (5aa5<br /> <br /> == A felhő IT (Cloud Computing) konstrukció melyik szolgáltatási rétegének használatára kötünk SLA szerződést, amikor egy alkalmazás-fejlesztési környezet használatát rendeljük meg? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Alkalmazás (AaaS)<br /> # Infrastruktúra (laaS)<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> <br /> == A felhő bróker szolgáltatások olyan vállalatok, amelyek a felhőszolgáltatások használatát, teljesítmény konfigurációját menedzselik a felhő szolgáltatók és a felhasználók között. Jelülje meg hogy az alábbiak közül melyik nevez meg felhő bróker típust ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}<br /> # Felügyeleti bróker<br /> # Aggregátor bróker<br /> # Közvetítő bróker<br /> # Arbitrázs bróker<br /> # Technológiai bróker<br /> <br /> == A vállalati távoli hozzáférés szoláltatás kialakításánál.. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Erős jelszavakat kell használni, és több tűzfal-lyukasztásra is szükség lehet.<br /> # Nem érdemes módosítani a default hozzáférési portokat.<br /> # A vállalati biztonsági policyt nem kell betartani, kivételes megoldások hozhatók.<br /> # A felhasználóra bízhatjuk, milyen módszert választ, mert ő tudja, mi a legjobb neki.<br /> <br /> == Adjon meg egy példát, milyen típusú forgalmat lehet &quot;egér-teknős-gepárd&quot; jelző hármassal illetni! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Voip beszélgetés<br /> # Online gaming<br /> # Videochat<br /> # Ilyen jellemzőkkel ellátott forgalom nem létezik<br /> <br /> == Adjon meg egy példát, milyen típusú forgalmat lehet &quot;elefánt-teknős-tarajos sül&quot; jelző hármassal illetni! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # P2P<br /> # Voip<br /> # Online stream<br /> # Gaming<br /> <br /> == Az IT infrastruktúra elemeinek közös információmodelljének (Common InformationModel - CIM) használata ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak kicserélésére, akár távoli üzemeltetési beavatkozásra, aktív vezérlésre is alkalmas.<br /> # A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak kicserélésére való, de távoli üzemeltetési beavatkozást nem tesz lehetővé.<br /> # A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak távoli monitorozását segíti, vezérlési, beavatkozási műveletek nem használhatják.<br /> <br /> == Az Intelligent Platform Management interface* ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # IT szoftver platformok számára határoz meg közös interfészeket, amelyek virtuális gépeken futó különböző operációs rendszer (típusok, verziók konfigurációk) egységes felületű erőforrás menedzselésére szolgál<br /> # II szoftver plattormok számára határoz meg közös interfészeket, állapotleíró adatok lekérdezésére<br /> # IT eszközök hardver és firmware eszközei számára határoz meg közös interfészeket, amelyekkel a rendszer-adminisztrátor a rendszerek állapotát ellenőrzés alatt tarthatja és menedzselheti<br /> # Adatinterfész specifikáció cperációs rendszer platformok számára, állapotleíró acatok lekérdezésére és konfigurációs beállítások távoli menedzselésére<br /> <br /> == Az OpenStack környezetet (eszközöket biztosít a nyilvános vagy privát felhők menedzseléséhez) használata a felhő IT (Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Infrastruktúra (laaS)<br /> # Adat (DaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> <br /> == Az SLA a konkrét szerződés a szolgáltató és az előfizető között, mely a szolgáltatási szintről való megegyezést tartalmazza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Haims<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyek nem igazak az L2 és L3 WiFi roaming folyamatokra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # L2-es roaming esetén nem változik meg a kliens IP címe.<br /> # L3 roaming esetén megváltozik a kliens IP címe.<br /> # L2 és L3 roaming esetén is megváltozik a kliens IP címe.<br /> # A roaming folyamatban résztvevő szomszédos rádiós cellák SSID azonosítója megegyezik.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a felhő IT előnyös biztonsági tulajdonságai közé? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Technológiai naprakészség<br /> # Ügyfél-koncentráció (sok ügyfél bérel erőforrást ugyanabban a felhőben)<br /> # Kapcsolódás biztonsági kezdeményezésekhez<br /> # Dedikált biztonsági szakértelem<br /> <br /> == Az authentikáció... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Egyik példája, amikor egy fájlról megtudjuk, nem módosították-e illetéktelenül.<br /> # Egyik módszere a retina-szkennelés.<br /> # A jogosultság-kezelést jelenti.<br /> # Lekérdezésével megtudható, mihez van írási, olvasási vagy végrehajtási jogunk.<br /> <br /> == Az információs rendszerek üzemeltetésében a hibaok analízis szabály-alapú modelljének alapja egy tudásbázis, ami ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A topológia változásait automatikusan követi.<br /> # Az átmeneti (transition) helyeken akkor &quot;tüzel&quot;, ha valamennyi bemeneten van &quot;zseton&quot;.<br /> # Bool algebra relációkkal leírja, hogy milyen esetekben milyen összetett alarmmal kell helyettesíteni a beérkező elemi hibajeleket. Clear my choice<br /> <br /> == Az „osztott virtuális szerver” nevű társbérleti (multi tenancy) felhő IT megoldásban... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik szeparált VM-en fut.<br /> # Mindegyik bérlő dedikált alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik osztott VM-en fut.<br /> # Mindegyik bérlő egyetlen közös alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik osztott VM-en fut.<br /> # Mindegyik bérlő alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik dedikált szerveren fut<br /> <br /> == DevOps: Milyen hibát NEM tud kiszűrni statikus kód analízist végző szoftver? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Kód szintaktikai hibák (code syntax)<br /> # Kód szemantikai hibák (code semantics)<br /> # Teszt lefedettség hiánya (code coverage)<br /> # Függőségek biztonsági hibái (dependency exploits)<br /> <br /> == DevOps: Mit jelent az &quot;environmental drift&quot; fogalma? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A PROD és NONPROD jellegű környezetek teljes mértékben azonosak.<br /> # A PROD és NONPROD jellegű környezetek tervezett és jól dokumentált aspektusokban eltérőek egymástól.<br /> # A PROD és NONPROD jellegű környezetek nem dokumentált aspektusokban eltérőek egymástól.<br /> # PROD és NONPROD jellegű környezetekben az aktuálisan telepített szoftververzió eltérő.<br /> <br /> == Egy IT szolgáltatás akkor tekintendő alapszolgáltatásnak az IT részleg oldaláról... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Ha függ tőle egy másik szolgáltatás.<br /> # Ha alaposan tesztelt.<br /> # Ha kritikus és/vagy látható a szervezet működésében.<br /> # Ha egyszerű és standard elemekből épül fel.<br /> <br /> == Európában 13, egyenként 5 MHz sávszélességű csatorna használható a 2,4 GHz-es ISM sávban. Hány nemátfedő 20MHz-es csatorna használható egyszerre egy adott rádiós cellában: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # 3<br /> # 5<br /> # 1<br /> # 13<br /> <br /> == Forgalmi méréssel kiderül egy IP-hálózati tranzakcióról, hogy méret/élettartam/jitter tekintetében „kisméretű – hosszú időtartamú – kis jitterű” jellemzőkkel rendelkezik. Legvalószínűbb, hogy a folyam... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Hosszú VoIP beszélgetés.<br /> # Interaktív videokonferencia.<br /> # Rövid VoIP beszélgetés.<br /> # „gaming” (netes játék) forgalom.<br /> <br /> == Ha az általam üzemeltett, vállalati telephelyek közötti VoIP szolgáltatásokban minőségromlást tapasztalok, akkor ennek kivizsgálásához a hálózatban leginkább a következő csomagszintű mérőszámokat érdemes meghatározni: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Késleltetés, jitter, csomagvesztés<br /> # Késleltetés, jitter, sebesség<br /> # Sebesség, csomagvesztés<br /> # Elég csak a csomagvesztés<br /> <br /> == Hibaok-analíz rendszerünkbe az utóbbi 5 percről az alábbi hibajel-vektor érkezett be: 1011010110. Ilyen típusú hibakódunk nincs! Mi lesz a javasolt alarm, és miért? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 1011011111<br /> # 1111110110<br /> # 1010010110<br /> # 0000010110<br /> <br /> == Hogy néz ki tipikusan a szoftvertesztelési piramis alulról felfelé? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Component, unit, integration, end to end, user acceptance testing<br /> # Unit, Component, integration, end to end, user acceptance testing<br /> # Smoke, integration, regression, end to end, user acceptance testing<br /> <br /> == Hálózatunkban (A:24, B:25) frame/sec, (A:2.4, B:2.5) Mbps paraméterű videóstreaming szolgáltatás működtetést vállaltunk, melynél a késleltetés mindig 0.25s lehet maximum. A hálózati eszközök az átviteli úton maximum 0.05 másodperc késleltetést okoznak. A csomagvesztés elhanyagolható. A fenti adatok ismeretében mekkorára méretezné a jitter-buffert? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A: 2,4 Mbit, B: 2,5 Mbit<br /> # A: 2,5 Mbit, B: 2,4 Mbit<br /> # A: 1,2 Mbit, B: 1,8 Mbit<br /> # A: 0,6 Mbit, B: 0,625 Mbit<br /> <br /> == Hálózatunkban (A:24, B:25) frame/sec, (A:2.4, B:2.5) Mbps paraméterű videóstreaming szolgáltatás működtetést vállaltunk, melynél a késleltetés mindig 0.25s lehet maximum. A hálózati eszközök az átviteli úton maximum 0.05 másodperc késleltetést okoznak. A csomagvesztés elhanyagolható. Ha a hálózatban 1000 videó letöltő felhasználó van, de átlagosan csak a 20%-a használja egy időben a szolgáltatást, akkor mekkora memóriaterületet foglalna le a teljes szolgáltatás jitter-bufferének ? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 200 Mb<br /> # 1000 Mb<br /> # 49 Mb<br /> # 1225 Mb<br /> <br /> == ITS (ITIL Service Management) két fő kompanenstől áll. A szolgáltatás-támagatástól (service support) és a szolgáltatás-háttérből service delivery). Mire szolgálnak e fő komponensek? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A szolgáltatás-háttér folyamatai az IT szolgáltatások napi támogatását, a szolgáltatás-támogatás folyamatai az IT szolgáltatások hosszú távú tervezését és fejlesztését szolgálják.<br /> # A szolgáltatás-támogatás folyamatai a vállalt-menedzsment munkáját segítik, a szolgáltatás-háttér folyamatai az informatikusok napi munkáját támogatják.<br /> # Szolgáltatás-támogatás folyamatai az IT szolgáltatások napi támogatását, a szolgáltatás-háttér folyamatai az IT szolgáltatások hosszú tévű tervezését és fejlesztését szolgálják.<br /> <br /> == Jelölje meg, hogy az alább felsoroltak közül melyek tartoznak a hibajel-feldolgozás módszerei közé (és ne jelölje, amelyek nem)! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=-}}<br /> # Trendanalízis (jelek hosszú távú elemzése)<br /> # Teljesítményelemzés (performancia riport generálása)<br /> # Szűrés (szűrőszabályok alkalmazása)<br /> # Csomagvesztési statisztika készítése<br /> # Korrelálás (korrelációs szabályok alkalmazása)<br /> <br /> == Kétszintű adatközponti struktúrát alakítunk ki Top of Rack (ToR) switchekből. Mi a megoldás legnagyobbhátránya? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Tipikus eszközökkel csak relative kis méretű adatközpont alakítható ki így<br /> # Speciális hűtést igényel, mert a rackekben a szerverek mellett a switcheket is el kell helyezni<br /> # Hosszú kábelek alkalmazására van szükség<br /> # Speciális, nagyteljesítményű switchekre van szükség<br /> <br /> == Melyik NEM Infrastructure as Code típusú eszköz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Kubernetes<br /> # Hashicorp Terraform<br /> # Chef<br /> # Redhat Ansible<br /> <br /> == Melyik a HAMIS állítás? A POP3.. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Protokollban a list paranccsal kéri le a kliens a szervertől a számozott üzenetlistát.<br /> # Protokoll az utolsó mail-szerver és a fogadó „user agent” között játszik szerepet.<br /> # Protokollban a retr üzenettel és számukkal kéri le az üzeneteket a kliens a szervertől.<br /> # Protokollban a kliens MIME-darabonként is lekérheti a szervertől az üzenet egy részét.<br /> <br /> == Melyik a HAMIS állítás? A QoS egyik tipikus mércéje a... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Várakoztatási pufferméret.<br /> # Rendelkezésre állás.<br /> # Késleltetés.<br /> # Késleltetés-ingadozás.<br /> <br /> == Melyik a HAMIS állítás? Az SMTP.. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Egy push-filozófiájú protokoll<br /> # Response 3-digites státusz kódból és szövegből áll<br /> # Filozófiájában a kliens a küldő mail szerver<br /> # Command egy négy karakteres ASCII sztring<br /> <br /> == Mi a &quot;Üzenet-listák feloldása&quot;? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Amikor a listacímre küldött levél megsokszorozódik és így kerül továbbításra<br /> # Amikor az email a fogadó mailbox-ába kerül<br /> <br /> == Mi a kézbesítés? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Amikor a listacímre küldött levél megsokszorozódik és így kerül továbbításra<br /> # Amikor az email a fogadó mailbox-ába kerül<br /> <br /> == Mi az alapvető különbség a hibajel (event) és a hibajegy (alarm) között? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A hibajel különféle eseményekről ad jelzést és nem feltétlenül kell az operátornak kezelni, a hibajegy viszont mindig kezelendő, mert megszüntetendő hibára utal<br /> # A hibajel különféle eseményekről ad jelzést, a hibajegy pedig ezek megszüntetését rögzíti<br /> # A hibajel jelzi a hibát, a hibajegy pedig az erről készült riport<br /> # A hibajel csak jelzés, hogy hiba van, a hibajegy viszont rögzíti is a részleteit<br /> <br /> == Mi az e-mail üzenettovábbítás? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # E-mail szerverről szerverre megy<br /> # E-mail szerveren belül mozog<br /> # Egy új e-mail üzenetben lemásolja az üzenet törzsét és elküldi a felhasználónak<br /> <br /> == Mi az elsődleges információ, amit megtudunk az MX rekord lekérdezésekor? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A levelező e-mail címe<br /> # A domain-hez tartozó mailszerver nevét<br /> # Az MX rekord azonosítója<br /> <br /> == Mi azonosít egy 5-tuple tranzakciós rekordot? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, adatkapcsolati rétegbeli protokoll<br /> # Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, alkalmazás rétegbeli protokoll<br /> # Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, transzport rétegbeli protokoll<br /> # Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, prezentációs rétegbeli protokoll<br /> <br /> == Milyen funkciót NEM valósítunk meg tipikusan a Continous Integration keretrendszerekben? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Issue and change tracking<br /> # Deployment automation<br /> # Version control<br /> # Developer collaboration workflow<br /> <br /> == Milyen tevékenységet végez egy felhő IT bróker (Cloud Computing broker)? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Saa5S és PaaS szolgáltatók számára közvetíti hardver alapinfrastruktúra bérbeadását.<br /> # Felhő szolgáltatások értékesítésében a díjazás optimalizálását végzi.<br /> # 2 vagy több felhő szolgáltató között közvetíti adatközponti erőforrások időszakos átcsoportosítását.<br /> # Különböző felhő szolgáltatások használatát, teljesítmény konfigurációját menedzselill felhő szolgáltatók és felhasználók között<br /> <br /> == Mire valók az Artifactory jellegű eszközök? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A lefordított software binary vagy container image-ek tárolására használhatóak<br /> # Általános fájlszerverként használhatóak<br /> # Verziókontrollra használhatóak<br /> # Fejlesztői csapatok közötti kollaborációra<br /> <br /> == Nem lehet védekezni adatszivárgás ellen úgy, hogy a hordozható eszközöket felügyelet alá vonjuk és esetlegesen tíltjuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == On Demand streaming szolgáltatásnál az egyik jellemző QoE(xperience) mérce a ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Jitter<br /> # Hozzáférési sebesség<br /> # Kép blokkosodása (kockásodása)<br /> # Film késleltetése<br /> <br /> == Passzív monitorozásnál ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Egyetlen link vizsgálatával kapunk képet a teljes hálózati szegmens működéséről<br /> # Nem injektáluk forgalmat a vizsgált hálózatba<br /> # Az operátor csak passzívan figyeli a monitort<br /> # Időszakos adatgyűjtés történik, míg aktívnál folyamatos<br /> <br /> == Tipikus mércéi a QoS-nak (Quality of Service) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,5|pontozás=-}}<br /> # Rendelkezésre állás<br /> # Jitter<br /> # Csomagvesztés<br /> # Áteresztőképesség<br /> # Késleltetés<br /> <br /> == Több számítási felhő együttműködtethetőségéhez (Cloud Interoperability) közös szabványos elemekrevan szükség. Az OCCI (Open Cloud Computing Interface) megoldása erre ez: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Egységes virtualizációs formátumok és fogalmi definíciók rendszere<br /> # Protokoll és API specifikáció különböző felhő IT menedzsment feladatokhoz<br /> # Egy felhő bróker szolgáltatás<br /> # Egy szemantikus specifikáció és egy ontológia<br /> <br /> == Vannak-e a IMAP-nak előnyei POP3hoz képest? Ha igen, válassza ki azt/azokat! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}<br /> # Connected és Disconnected módok támogatása<br /> # Egyszerre több kliens férhet hozzá a mailboxhoz<br /> # Az IMAP hatékonyabb az időszakos kapcsolódás esetén<br /> # Szerver-oldali keresés<br /> <br /> == Vannak-e a POP protokollnak az SMTP-vel szemben előnyei? Ha igen, válassza ki azt/azokat! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # Az SMTP nem alkalmas és hatékony időszakos kapcsolódásra, míg a POP igen.<br /> # SMTP esetén a levelezés csak egy adott gépre való belépés esetén elérhető, amíg a POP lehetőséget nyújt elméletileg tetszőleges kliensgépre letölteni a leveleket.<br /> # Nincs semmilyen előnye.<br /> # A POP sokkal megbízhatóbb protokoll, mint az SMTP<br /> <br /> == Ha könnyen karbantartható és üzemeltethető szolgáltatást akarunk, akkor az inkább *NE* legyen... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Jól dokumentált<br /> # Sok függőséget tartalmazó<br /> # Egyszerű felépítésű<br /> # Vállalaton belül szabványosnak elfogadott hardveren üzemelő<br /> <br /> == A jól karbantartható IT szolgáltatás fontos ismérve, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Kritikus és/vagy látható a szervezet működésében<br /> # Egyetlen beszállítótól származnak az elemei<br /> # Semmiképp sem függ tőle másik szolgáltatás<br /> # Egyszerű és standard elemekből épül fel<br /> <br /> == A szervezettől távozó kollégák email-accountját ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Úgy állítjuk be, hogy az oda érkező emaileket a felettesének továbbítjuk<br /> # Mindenestől töröljük a kilépéskor<br /> # Úgy állítjuk be, hogy az oda érkező emaileket a helyettesének továbbítjuk<br /> # Archiváljuk és deaktiváljuk<br /> <br /> == A Digitalocean.com alapszolgáltatásával az előfizető virtuális számítógépeket definiálhat magának, az igényelt erőforrást skálázhatja is (például a processzálási teljesítmény vagy a tárolni kívánt adat mérete alapján.) A Digitalocean használata a felhő IT Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Platform (PaaS)<br /> # Infrastruktúra (IaaS)<br /> # Szoftver (SaaS)<br /> # Adatbázis (DBaaS)</div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=202079 2022-05-05T11:12:24Z

<p>Bacskai Gergő: </p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk létrehozása utáni első állapota lehet a &quot;fut&quot;. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy memória-intenzív taszkokat futtató rendszerben alacsony a CPU-kihasználtság, akkor nincs elegendő memória a taszkok számára. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibát az MMU jelzi, és a kernel kezeli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljáráshoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendsterben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett várnia egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a konvoj-hatás, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerekben jellemzően többféle ütemező működik egyszerre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés során a rendszer teljesítménye a gyakori laphibák miatt megnövekedő I/O-terhelés hatására romlik jelentősen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy általános célú operációs rendszerben jellemzően 1-2 kontextusváltás történik másodpercenként. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változata az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozó állapotból futó állapotba is átkerülhet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk várakozó állapotban eltöltött összes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Linux felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két, egy folyamaton belüli szál azonos virtuális címen jellemzően ugyanazt látja, de van a virtuális címtartományuknak olyan része, amely biztosan különböző adatokat tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja lehet négány tízezer programsor, de akár sok millió is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=202078 2022-05-05T11:04:01Z

<p>Bacskai Gergő: </p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy memória-intenzív taszkokat futtató rendszerben alacsony a CPU-kihasználtság, akkor nincs elegendő memória a taszkok számára. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljáráshoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendsterben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett várnia egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a konvoj-hatás, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerekben jellemzően többféle ütemező működik egyszerre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés során a rendszer teljesítménye a gyakori laphibák miatt megnövekedő I/O-terhelés hatására romlik jelentősen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy általános célú operációs rendszerben jellemzően 1-2 kontextusváltás történik másodpercenként. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változata az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozó állapotból futó állapotba is átkerülhet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk várakozó állapotban eltöltött összes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Linux felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két, egy folyamaton belüli szál azonos virtuális címen jellemzően ugyanazt látja, de van a virtuális címtartományuknak olyan része, amely biztosan különböző adatokat tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja lehet négány tízezer programsor, de akár sok millió is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal1_v2_2020_B_megold.pdf&diff=200641 2021-03-11T17:24:05Z

<p>Bacskai Gergő: </p> <hr /> <div></div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal1_v2_2020_A_megold.pdf&diff=200640 2021-03-11T17:23:43Z

<p>Bacskai Gergő: </p> <hr /> <div></div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&diff=200639 2021-03-11T17:23:19Z

<p>Bacskai Gergő: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 1 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX21<br /> |régitárgykód=TE90AX04<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX21/<br /> |targyhonlap=http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/<br /> |levlista=anal1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/1065415940201323<br /> }}<br /> <br /> A tárgy témája '''valós számsorozatok, egyváltozós függvények folytonossága, differenciálhatósága és integrálása'''. Az egyik legfontosabb tárgy az első félévben. Sok kreditet ér, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei: (évről évre változhat, 2019 őszén ez volt érvényben: [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/inf_an1_kov_2019o.pdf Követelményrendszer])<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **A '''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Témája a BSc tanulmányok megkezdéséhez szükséges középiskolai matematikai ismeretek ellenőrzése. Kiváltható a [[Bevezető Matematika|Bevezető matematika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével. [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ Részletek...]<br /> **'''Két félévközi ZH''' sikeres (külön-külön min. 40%) megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A három ZH-ból kettő pótolható félév közben, egy pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében).<br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag, ebből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához. A vizsgán előre meghatározott elméleti részeket is számon kérhetnek.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye számít bele a következő módon: <br /> **&lt;math&gt;A=0,5* \frac{ZH_1 + ZH_2}{2} +0,5*V&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~reffyj/anal1tetelsor.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal1_tetelsor_2015.pdf | VIKWiki mirror]] (Az aktuális mindig elérhető a tárgyhonlapon!)<br /> &lt;!-- == Alapfogalmak ==<br /> *'''[[A deriválás alapszabályai]]'''<br /> *'''[[Elemi függvények deriváltjai]]'''<br /> *'''[[Fogalmak, definíciók, tételek]]'''<br /> --&gt;<br /> <br /> ==Tematika==<br /> #Komplex számok<br /> #Valós számsorozatok:<br /> #*Nevezetes határértékek, az e szám<br /> #*Műveletek konvergens sorozatokkal. Monoton és korlátos sorozatok<br /> #Egyváltozós függvények folytonossága és differenciálhatósága:<br /> #*Elemi függvények és inverzeik<br /> #*Differenciálható függvények tulajdonságai, középértéktételek, L’Hospital szabály<br /> #*Függvényvizsgálat, paraméteresen és polárkoordinátákban adott függvények<br /> #Egyváltozós függvények integrálása:<br /> #*Az integrálás technikája, Newton-Leibniz formula, az integrálszámítás alkalmazása, improprius integrál<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Tankönyv ===<br /> *George B. Thomas: Thomas-féle Kalkulus [http://www.typotex.hu/konyv/thomas_weir_hass_giordano_thomas_fele_kalkulus_1 1]-[http://www.typotex.hu/konyv/thomas_hass_weir_thomas_fele_kalkulus_2 2].<br /> ==== Thomas-féle Kalkulus ====<br /> Összesen akár 700 oldal is lehet!<br /> *[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_1/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 1] Teljes egészében (egyváltozós deriválás, komplex számok)<br /> *[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] Az utolsó fejezet kivételével a teljes Kalkulus 2 (egyváltozós integrálás, primitív függvény, elemi függvények deriválása, inverze)<br /> *[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3] 11. fejezet (sorozat határértéke, numerikus sorok)<br /> <br /> === Hivatalos egyetemi jegyzet ===<br /> *Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I.<br /> **[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm.pdf színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] <br /> **[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm_ff.pdf fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_elmelet_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]<br /> *Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I. gyakorlatok<br /> **[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak.pdf színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] <br /> **[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak_ff.pdf fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi oktatói jegyzetek'''<br /> |szöveg=<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_fritz-konya_1_bevezeto_szamsorozatok.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Bevezető, számsorozatok]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_fritz-konya_2_numerikus_sorok.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Numerikus sorok]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2000_fritz-konya_3_valos_egyvaltozos_fuggvenyek_differencialszamitasa.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Valós egyváltozós függvények differenciálszámítása]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2000_fritz-konya_4_integralszamitas.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Integrálszámítás]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf | Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010. ősz)]]<br /> }}<br /> <br /> === Egyéb jegyzetek ===<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2009_krivanbalint.pdf | Kriván Bálint: 2009-es jegyzet]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_elmelet.pdf | Elekes Csaba: 2007-es elméleti jegyzet]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_gyakorlat.pdf | Elekes Csaba: 2007-es gyakorlati jegyzet]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2001_szabopeter_gyakorlat.pdf | Szabó Péter: 2001-es gyakorlati jegyzet]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I.]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I_peldatar.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I. Példatár]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2009_babcsanyi_fgy_I.pdf | Babcsányi István, Gyurmánczi János, Szabó Lajos, Wettl Ferenc: Matematika Feladatgyűjtemény I.]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_I.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei I]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> <br /> === Összefoglalók ===<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2010_pataki_hatarertek_es_muveletek.pdf | Pataki Gergely: Határérték és műveletek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2011_pataki_definiciok_tetelek.pdf | Pataki Gergely: Definíciók és tételek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2001_visontaypeter_osszefoglalo.pdf | Visontay Péter: Rövid összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_kepletek.pdf | Kovács Tamás: Képletek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_fogalmak_definiciok_tetelek.pdf | Fogalmak, definíciók, képletek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2010_balda_polinomosztas.pdf | Balda Péter: Maradékos polinomosztás útikalauz VIK-eseknek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_integral_algoritmus.pdf | Kovács Tamás: Integrálalgoritmus]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_peldak.pdf | Példafeladatok]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | Deriválttáblázat vizsgára]]<br /> *[[Media:ana1_jegyzet_derivalttabla_extended.pdf | Deriválttáblázat függvények képével]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_alapintegralok.pdf | Alapintegrálok]]<br /> *[[Media:2019_analizis_vizsga_elmeleti_osszefoglalo.pdf | Réthelyi Bálint: 2019-es elméleti összefoglaló vizsgára]]<br /> <br /> === Sablonok ===<br /> *[[Media:anal1_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]<br /> <br /> === Házi feladatok ===<br /> *[[Media:anal1_hf_200402.pdf | Integrálok házi feladat (2004. február)]]<br /> <br /> === Oktatóvideók ===<br /> *[https://www.khanacademy.org/math KhanAcademy] Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.<br /> <br /> == 0. ZH ==<br /> <br /> *A [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ 0. ZH oldalán] megtalálhatóak minden korábbi év feladatlapjai, megoldásokkal együtt.<br /> <br /> == 1. ZH ==<br /> <br /> *2006: [[Media:anal1_zh1_20061019_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_zh1_20061019_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_zh1_20061016_C_megoldassal.pdf | C]]<br /> *2007: [[Media:anal1_zh1_20071017.jpeg | A]]<br /> *2008: [[Media:anal1_zh1_20081014_B_megoldassal.pdf |A]]<br /> *2009: [[Media:anal1_zh1_20091013_B_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_pzh1_20091030_megoldassal.pdf |B]]<br /> *2010: [[Media:anal1_zh1_20100311_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_pzh1_20100401_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_zh1_20101014_A.pdf |C]], [[Media:anal1_zh1_20101014_B_megoldassal.pdf |D]], [[Media:anal1_pzh1_20101025_megoldassal.pdf |E]]<br /> *2011: [[Media:anal1_zh1_20110310_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_pzh1_20110324_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_zh1_20111013_A_megoldassal.pdf |C]], [[Media:anal1_zh1_20111013_B_megoldassal.pdf |D]], [[Media:anal1_pzh1_20111107_megoldassal.pdf |E]]<br /> *2012: [[Media:anal1_zh1_20120308_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_pzh1_20120322_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_zh1_20121011_A.pdf |C]], [[Media:anal1_zh1_20121011_B_megoldassal.pdf |D]], [[Media:anal1_pzh1_20121027_A_megoldas.pdf |E]], [[Media:anal1_pzh1_20121027_B_megoldassal.pdf |F]]<br /> *2013: [[Media:anal1_zh1_20131017_A_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_zh1_20131017_B_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_pzh1_20131107_A_megoldassal.pdf |C]], [[Media:anal1_pzh1_20131107_B_megoldassal.pdf |D]]<br /> *2014: [[Media:Anal1_zh1_20141016_A_megoldassal.pdf |A]], [[Media:Anal1_zh1_20141016_B_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_pzh1_20141103_A_megoldassal.pdf |C]], [[Media:anal1_pzh1_20141103_B_megoldassal.pdf |D]]<br /> *2015: [[Media:anal1_zh1_20151015_a_mego.pdf |A]], [[Media:anal1_zh1_20151015_b_mego.pdf |B]], [[Media:anal1_pzh1_20151102_a_mego.pdf |C]], [[Media:anal1_pzh1_20151102_b_mego.pdf |D]]<br /> *2016: [[Media:anal1_zh1_2016_a_fe.pdf| A]], ([[Media:anal1_zh1_2016_a_meg.pdf|megoldás]]), [[Media:anal1_zh1_2016_b_fe.pdf|B]], [[Media:anal1_pzh1_2016_a_fe.pdf|C]], ([[Media:anal1_pzh1_2016_a_meg.pdf|megoldás]]), [[Media:anal1_pzh1_2016_b_fe.pdf|D]], [[Media:anal1_ppzh_2016_a_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_ppzh_2016_a_meg.pdf|megoldás]])<br /> *2017: [[Media:anal1_zh1_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_zh1_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_zh1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_pzh1_2017_a_fe.pdf| C]], ([[Media:anal1_pzh1_2017_a_mo.pdf| C megoldása]]), [[Media:anal1_pzh1_2017_b_fe.pdf| D]], [[Media:anal1_ppzh1_2017_fe.pdf| E]], ([[Media:anal1_ppzh1_2017_mo.pdf| E megoldása]])<br /> *2018: [[Media:anal1_zh1_2018_a_feladat.pdf | A]], [[Media:anal1_zh1_2018_b_feladat.pdf | B]], ([[Media:anal1_zh1_2018_megoldas.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:anal1_pzh1_2018_feladat.pdf | C]], ([[Media:anal1_pzh1_2018_megoldas.pdf | C megoldása]]), [[Media:ppzh1.pdf | D]], ([[Media:ppzh1_megold.pdf | D megoldása]])<br /> *2019: [[:Media:anal1_zh1a_2019.pdf|A]] ([[:Media:anal1_zh1a_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_zh1b_2019.pdf|B]] ([[:Media:anal1_zh1b_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_pzh1a_2019.pdf|C]] ([[:Media:anal1_pzh1a_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_pzh1b_2019.pdf|D]] ([[:Media:anal1_pzh1b_2019_megoldas.pdf|megoldás]])<br /> *2020: [[:Media:anal1_zh1_2020_A_megoldassal.pdf|A]], [[:Media:anal1_zh1_2020_B_megoldassal.pdf|B]], [[:Media:anal1_pzh1a_megold.pdf|C]], [[:Media:anal1_pzh1b_megold.pdf|D]]<br /> <br /> == 2. ZH ==<br /> <br /> *2006: [[Media:anal1_pzh2_20060502_megoldassal.pdf | A]]<br /> *2007: [[Media:anal1_zh2_20071121_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_zh2_20071121_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_pzh2_20071130.pdf | C]], [[Media:anal1_ppzh2_20071220.pdf | D]]<br /> *2009: [[Media:anal1_zh2_20091117_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_pzh2_20091126_megoldassal.pdf | B]]<br /> *2010: [[Media:anal1_zh2_20100415_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_pzh2_20100429_megoldassal.pdf | B]]<br /> *2011: [[Media:anal1_zh2_20111117_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_zh2_20111117_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_pzh2_20111201_megoldassal.pdf | C]]<br /> *2012 tavasz: [[Media:anal1_zh2_20120412_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_pzh2_20120503_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_zh2_20101111_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_zh2_20110414_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_pzh2_20110505_megoldassal.pdf | E]]<br /> *2012 ősz: [[Media:anal1_pzh2_20121205_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_zh2_20121115_A.pdf | B]] ([[Media:anal1_zh2_20121115_A_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_zh2_20121115_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_pzh2_20121129_A.pdf | D]] ([[Media:anal1_pzh2_20121129_A_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_pzh2_20121129_B_megoldassal.pdf | E]]<br /> *2013: [[Media:anal1_zh2_20131121_A_megoldassal.pdf | A]]<br /> *2014: [[Media:Anal1_zh2_20141120_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:Anal1_zh2_20141120_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:Anal1_pzh2_20141204_A_megoldassal.pdf | C]], [[Media:Anal1_pzh2_20141204_B.pdf | D]]<br /> *2015: [[Media:anal1_zh2_20151119_a_mego.pdf | A]], [[Media:anal1_zh2_20151119_b_mego.pdf | B]], [[Media:anal1_pzh2_20151203_a_mego.pdf | C]], [[Media:anal1_pzh2_20151203_b_mego.pdf | D]]<br /> *2016: [[Media:anal1_zh2_2016_a_fe.pdf|A]], [[Media:anal1_zh2_2016_b_fe.pdf|B]], ([[Media:anal1_zh2_2016_b_meg.pdf|megoldás]]), [[Media:anal1_zh2_2016_ab_utm.pdf|A és B pontozási útmutatója]], [[Media:anal1_pzh2_2016_a_fe.pdf|C]], [[Media:anal1_pzh2_2016_b_fe.pdf|D]], ([[Media:anal1_pzh2_2016_b_meg.pdf|megoldás]]), [[Media:anal1_ppzh_2016_b_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_ppzh_2016_b_meg.pdf|megoldás]])<br /> *2017: [[Media:anal1_zh2_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_zh2_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_zh2_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_pzh2_2017_a_fe.pdf| C]], [[Media:anal1_pzh2_2017_b_fe.pdf| D]], ([[Media:anal1_pzh2_2017_mo.pdf| C és D megoldása]]), [[Media:anal1_ppzh2_2017_a_fe.pdf| E]], [[Media:anal1_ppzh2_2017_b_fe.pdf| F]], ([[Media:anal1_ppzh2_2017_mo.pdf| E és F megoldása]])<br /> *2018: [[Media:anal1_zh2_2018_a_feladat.pdf | A]], ([[Media:anal1_zh2_2018_a_megoldas.pdf | A megoldás]]), [[Media:anal1_zh2_2018_b_feladat.pdf | B]], ([[Media:anal1_zh2_2018_b_megoldas.pdf | B megoldás]]), [[Media:pzh2a.pdf | C]], [[Media:pzh2b.pdf | D]], ([[Media:pzh2_megold.pdf | C és D megoldása]]), [[Media:ppzh2.pdf | E]], ([[Media:ppzh2_megold.pdf | E megoldása]])<br /> *2019: [[:Media:anal1_zh2a_2019.pdf|A]] ([[:Media:anal1_zh2a_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_zh2b_2019.pdf|B]] ([[:Media:anal1_zh2b_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_pzh2a_2019.pdf|C]] ([[:Media:anal1_pzh2a_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_pzh2b_2019.pdf|D]] ([[:Media:anal1_pzh2b_2019_megoldas.pdf|megoldás]])<br /> *2020: [[:Media:anal1_zh2_2020_A_megold.pdf|A]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2005: [[Media:anal1_vizsga_20060105.png | A]], [[Media:anal1_vizsga_20060105_emelt_megoldassal.pdf | B (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060112.png | C]], [[Media:anal1_vizsga_20060112_emelt_megoldassal.pdf | D (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_emelt_megoldassal.pdf | F (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060126_emelt_megoldassal.pdf | G (emelt)]]<br /> *2006: [[Media:anal1_vizsga_20070104_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20070111_megoldassal.pdf | B]]<br /> *2007: [[Media:anal1_vizsga_20080103_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20080110_B.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20080124.pdf | C]]<br /> *2008: [[Media:anal1_vizsga_20090108_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20090108_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20090115_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20090122_megoldassal.pdf | D]]<br /> *2009: [[Media:anal1_vizsga_20100107.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20100114.jpg | B]]<br /> *2010: [[Media:anal1_vizsga_20101222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20110106_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110113_megoldassal.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_20110120_megoldassal.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_20100525_megoldassal.pdf | E]], [[Media:Anal1_vizsga_20100601_megoldassal.pdf | F]]<br /> *2011: [[Media:anal1_vizsga_20111222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20120105_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110523_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20110530_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20110606_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20110620_megoldassal.pdf | F]]<br /> *2012: [[Media:anal1_vizsga_20130117.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20130110.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20121221.pdf | C]] ([[Media:anal1_vizsga_20121221_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20120521_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20120604_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20120611_megoldassal.pdf | F]], [[Media:Anal1_vizsga_20120618_megoldassal.pdf | G]]<br /> *2013: [[Media:anal1_vizsga_20131223.pdf | A]] ([[Media:anal1_vizsga_20131223mo.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20140102.pdf | B]] + [[Media:anal1_vizsga_20140102mo.pdf |megoldás]], [[Media:Anal1_vizsga_2014_01_09_Megoldas_nélkül.jpg |C]], [[Média:Anal1_vizsga_20130527.pdf|D]]<br /> *2014: [[Media:Anal1_vizsga_20141222_alfamegoldassal.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_20141222_betamegoldassal.pdf | B]], [[Media:v2amo.pdf |C]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.09b_mo.pdf |D]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16a_mo.pdf |E]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16b_mo.pdf |F]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23a_mo.pdf |G]]), [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23b_mo.pdf |H]]<br /> *2015: [[Media:Anal1_vizsga_2015.12.21a.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11a_mo.pdf.pdf | B]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11b_mo.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18a_mo.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18b_mo.pdf | E]]<br /> *2016: [[Media:Anal1_vizsga_2016.06.12_mo.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_a_fe.pdf|B]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_b_fe.pdf|C]], ([[Media:anal1_vizsga1_2016_meg.pdf|B és C megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga2_2016_a_fe.pdf|D]], [[Media:anal1_vizsga2_2016_b_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_vizsga2_2016_meg.pdf|D és E megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga3_2016_a_fe.pdf|F]], [[Media:anal1_vizsga3_2016_b_fe.pdf|G]], ([[Media:anal1_vizsga3_2016_meg.pdf|F és G megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga4_2016_a_fe.pdf|H]], [[Media:anal1_vizsga4_2016_b_fe.pdf|I]], ([[Media:anal1_vizsga4_2016_meg.pdf|H és I megoldása]])<br /> *2017: [[Media:anal1_vd1_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_vd1_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_vd1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_vd2_2017_a_fe.pdf| C]], [[Media:anal1_vd2_2017_b_fe.pdf| D]], ([[Media:anal1_vd2_2017_mo.pdf| C és D megoldása]]), [[Media:anal1_vd3_2017_a_fe.pdf| E]], [[Media:anal1_vd3_2017_b_fe.pdf| F]], ([[Media:anal1_vd3_2017_mo.pdf| E és F megoldása]]), [[Media:anal1_vd4_2017_a_fe.pdf| G]], [[Media:anal1_vd4_2017_b_fe.pdf| H]], ([[Media:anal1_vd4_2017_mo.pdf| G és H megoldása]])<br /> *2018: [[Media:vd1a.pdf | A]], [[Media:vd1b.pdf | B]], ([[Media:vd1_mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:2018_anal_vizsga2_a.pdf | C]], [[Media:2018_anal_vizsga2_b.pdf | D]], ([[Media:2018_anal_vizsga2_mo.pdf | C és D megoldása]]), [[Media:Analizis_2018_vizsga3a.pdf | E]], [[Media:Analizis_2018_vizsga3b.pdf | F]], ([[Media:Analizis_2018_vizsga3_mo.pdf | E és F megoldása]]), [[Media:Anal1_2018_vizsga4.pdf | G]], ([[Media:Anal1_2018_vizsga4_mo.pdf | G megoldása]])<br /> *2019: [[:Media:anal1_vizsga1a_2019_megoldas.pdf|A]], [[:Media:anal1_vizsga1b_2019_megoldas.pdf|B]], [[:Media:anal1_vizsga2a_2019_megoldas.pdf|C]], [[:Media:anal1_vizsga2b_2019_megoldas.pdf|D]], [[:Media:anal1_vizsga3a_2019_megoldas.pdf|E]], [[:Media:anal1_vizsga3b_2019_megoldas.pdf|F]], [[:Media:anal1_vizsga4a_2019_megoldas.pdf|G]], [[:Media:anal1_vizsga4b_2019_megoldas.pdf|H]] - mindegyik megoldókulccsal együtt<br /> *2020: [[:Media:anal1_v2_2020_A_megold.pdf|A]], [[:Media:anal1_v2_2020_B_megold.pdf|B]]<br /> <br /> == Idegennyelvű kurzusok ==<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> *Notes<br /> **[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak2.doc | Exercises II (2001)]]<br /> **[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak3.doc | Exercises III (2001)]]<br /> <br /> *Midterms<br /> **[[Media:anal1_zh2_20011106_angol.doc | Test #2 (2001)]]<br /> **[[Media:anal1_zh3_20011130_angol.doc | Test #3 (2001)]]<br /> **[[Media:anal1_pzh2_20011211_angol.docx | Repetition test #2 (2001)]]<br /> **[[Media:anal1_pzh3_20011212_angol.doc | Repetition test #3 (2001)]]<br /> <br /> *Exams<br /> **[[Media:anal1_vizsga_20011205_angol_minta.doc | Sample 12/05/2001]]<br /> **[[Media:anal1_vizsga_20011219_angol.doc | 12/19/2001]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A tárgy folyamatos tanulást igényel az első előadástól kezdve, a számonkérések előtti napokban sok embert ér meglepetésként a rázúduló anyag mennyisége.<br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a vizsgára a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> *[http://www.hajos2012.itk.ppke.hu/honlap/index.html Hajós György Matematika Verseny]<br /> *Ha versenyezni szeretnél, ajánlott felvenni első félévben [[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat.<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Ajánlott<br /> **[[Bevezető Matematika]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Analízis II.]]<br /> **[[Fizika II.]]<br /> **[[Valószínűségszámítás]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]]<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A1a - Analízis]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> <br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/anal1inf.html Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **[http://math.bme.hu/~konya/anal1/an1akt.htm ''Kónya Ilona archív'']<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[https://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> *A tantárgy anyaga számtalan más tárgyban visszaköszön a jövőben ([[Mikro- és makroökonómia]], [[Analízis II.]], [[Fizika II.]], [[Rendszerelmélet]], [[Számítógépes grafika]], stb.), szóval érdemes megérteni az elméleti hátterét is, nem csupán a feladatok megoldási módszereit bemagolni.<br /> {{Idézet|idézet=&quot;Nem mehetnek analízisből keresztfélévre, amíg ezt nem tudják!&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal1_zh2_2020_A_megold.pdf&diff=200638 2021-03-11T17:19:31Z

<p>Bacskai Gergő: </p> <hr /> <div></div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&diff=200637 2021-03-11T17:19:14Z

<p>Bacskai Gergő: /* 2. ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 1 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX21<br /> |régitárgykód=TE90AX04<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX21/<br /> |targyhonlap=http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/<br /> |levlista=anal1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/1065415940201323<br /> }}<br /> <br /> A tárgy témája '''valós számsorozatok, egyváltozós függvények folytonossága, differenciálhatósága és integrálása'''. Az egyik legfontosabb tárgy az első félévben. Sok kreditet ér, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei: (évről évre változhat, 2019 őszén ez volt érvényben: [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/inf_an1_kov_2019o.pdf Követelményrendszer])<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **A '''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Témája a BSc tanulmányok megkezdéséhez szükséges középiskolai matematikai ismeretek ellenőrzése. Kiváltható a [[Bevezető Matematika|Bevezető matematika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével. [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ Részletek...]<br /> **'''Két félévközi ZH''' sikeres (külön-külön min. 40%) megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A három ZH-ból kettő pótolható félév közben, egy pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében).<br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag, ebből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához. A vizsgán előre meghatározott elméleti részeket is számon kérhetnek.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye számít bele a következő módon: <br /> **&lt;math&gt;A=0,5* \frac{ZH_1 + ZH_2}{2} +0,5*V&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~reffyj/anal1tetelsor.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal1_tetelsor_2015.pdf | VIKWiki mirror]] (Az aktuális mindig elérhető a tárgyhonlapon!)<br /> &lt;!-- == Alapfogalmak ==<br /> *'''[[A deriválás alapszabályai]]'''<br /> *'''[[Elemi függvények deriváltjai]]'''<br /> *'''[[Fogalmak, definíciók, tételek]]'''<br /> --&gt;<br /> <br /> ==Tematika==<br /> #Komplex számok<br /> #Valós számsorozatok:<br /> #*Nevezetes határértékek, az e szám<br /> #*Műveletek konvergens sorozatokkal. Monoton és korlátos sorozatok<br /> #Egyváltozós függvények folytonossága és differenciálhatósága:<br /> #*Elemi függvények és inverzeik<br /> #*Differenciálható függvények tulajdonságai, középértéktételek, L’Hospital szabály<br /> #*Függvényvizsgálat, paraméteresen és polárkoordinátákban adott függvények<br /> #Egyváltozós függvények integrálása:<br /> #*Az integrálás technikája, Newton-Leibniz formula, az integrálszámítás alkalmazása, improprius integrál<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Tankönyv ===<br /> *George B. Thomas: Thomas-féle Kalkulus [http://www.typotex.hu/konyv/thomas_weir_hass_giordano_thomas_fele_kalkulus_1 1]-[http://www.typotex.hu/konyv/thomas_hass_weir_thomas_fele_kalkulus_2 2].<br /> ==== Thomas-féle Kalkulus ====<br /> Összesen akár 700 oldal is lehet!<br /> *[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_1/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 1] Teljes egészében (egyváltozós deriválás, komplex számok)<br /> *[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] Az utolsó fejezet kivételével a teljes Kalkulus 2 (egyváltozós integrálás, primitív függvény, elemi függvények deriválása, inverze)<br /> *[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3] 11. fejezet (sorozat határértéke, numerikus sorok)<br /> <br /> === Hivatalos egyetemi jegyzet ===<br /> *Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I.<br /> **[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm.pdf színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] <br /> **[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm_ff.pdf fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_elmelet_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]<br /> *Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I. gyakorlatok<br /> **[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak.pdf színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] <br /> **[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak_ff.pdf fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi oktatói jegyzetek'''<br /> |szöveg=<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_fritz-konya_1_bevezeto_szamsorozatok.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Bevezető, számsorozatok]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_fritz-konya_2_numerikus_sorok.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Numerikus sorok]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2000_fritz-konya_3_valos_egyvaltozos_fuggvenyek_differencialszamitasa.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Valós egyváltozós függvények differenciálszámítása]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2000_fritz-konya_4_integralszamitas.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Integrálszámítás]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf | Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010. ősz)]]<br /> }}<br /> <br /> === Egyéb jegyzetek ===<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2009_krivanbalint.pdf | Kriván Bálint: 2009-es jegyzet]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_elmelet.pdf | Elekes Csaba: 2007-es elméleti jegyzet]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_gyakorlat.pdf | Elekes Csaba: 2007-es gyakorlati jegyzet]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2001_szabopeter_gyakorlat.pdf | Szabó Péter: 2001-es gyakorlati jegyzet]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I.]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I_peldatar.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I. Példatár]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2009_babcsanyi_fgy_I.pdf | Babcsányi István, Gyurmánczi János, Szabó Lajos, Wettl Ferenc: Matematika Feladatgyűjtemény I.]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_I.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei I]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> <br /> === Összefoglalók ===<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2010_pataki_hatarertek_es_muveletek.pdf | Pataki Gergely: Határérték és műveletek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2011_pataki_definiciok_tetelek.pdf | Pataki Gergely: Definíciók és tételek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2001_visontaypeter_osszefoglalo.pdf | Visontay Péter: Rövid összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_kepletek.pdf | Kovács Tamás: Képletek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_fogalmak_definiciok_tetelek.pdf | Fogalmak, definíciók, képletek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2010_balda_polinomosztas.pdf | Balda Péter: Maradékos polinomosztás útikalauz VIK-eseknek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_integral_algoritmus.pdf | Kovács Tamás: Integrálalgoritmus]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_peldak.pdf | Példafeladatok]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | Deriválttáblázat vizsgára]]<br /> *[[Media:ana1_jegyzet_derivalttabla_extended.pdf | Deriválttáblázat függvények képével]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_alapintegralok.pdf | Alapintegrálok]]<br /> *[[Media:2019_analizis_vizsga_elmeleti_osszefoglalo.pdf | Réthelyi Bálint: 2019-es elméleti összefoglaló vizsgára]]<br /> <br /> === Sablonok ===<br /> *[[Media:anal1_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]<br /> <br /> === Házi feladatok ===<br /> *[[Media:anal1_hf_200402.pdf | Integrálok házi feladat (2004. február)]]<br /> <br /> === Oktatóvideók ===<br /> *[https://www.khanacademy.org/math KhanAcademy] Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.<br /> <br /> == 0. ZH ==<br /> <br /> *A [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ 0. ZH oldalán] megtalálhatóak minden korábbi év feladatlapjai, megoldásokkal együtt.<br /> <br /> == 1. ZH ==<br /> <br /> *2006: [[Media:anal1_zh1_20061019_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_zh1_20061019_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_zh1_20061016_C_megoldassal.pdf | C]]<br /> *2007: [[Media:anal1_zh1_20071017.jpeg | A]]<br /> *2008: [[Media:anal1_zh1_20081014_B_megoldassal.pdf |A]]<br /> *2009: [[Media:anal1_zh1_20091013_B_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_pzh1_20091030_megoldassal.pdf |B]]<br /> *2010: [[Media:anal1_zh1_20100311_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_pzh1_20100401_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_zh1_20101014_A.pdf |C]], [[Media:anal1_zh1_20101014_B_megoldassal.pdf |D]], [[Media:anal1_pzh1_20101025_megoldassal.pdf |E]]<br /> *2011: [[Media:anal1_zh1_20110310_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_pzh1_20110324_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_zh1_20111013_A_megoldassal.pdf |C]], [[Media:anal1_zh1_20111013_B_megoldassal.pdf |D]], [[Media:anal1_pzh1_20111107_megoldassal.pdf |E]]<br /> *2012: [[Media:anal1_zh1_20120308_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_pzh1_20120322_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_zh1_20121011_A.pdf |C]], [[Media:anal1_zh1_20121011_B_megoldassal.pdf |D]], [[Media:anal1_pzh1_20121027_A_megoldas.pdf |E]], [[Media:anal1_pzh1_20121027_B_megoldassal.pdf |F]]<br /> *2013: [[Media:anal1_zh1_20131017_A_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_zh1_20131017_B_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_pzh1_20131107_A_megoldassal.pdf |C]], [[Media:anal1_pzh1_20131107_B_megoldassal.pdf |D]]<br /> *2014: [[Media:Anal1_zh1_20141016_A_megoldassal.pdf |A]], [[Media:Anal1_zh1_20141016_B_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_pzh1_20141103_A_megoldassal.pdf |C]], [[Media:anal1_pzh1_20141103_B_megoldassal.pdf |D]]<br /> *2015: [[Media:anal1_zh1_20151015_a_mego.pdf |A]], [[Media:anal1_zh1_20151015_b_mego.pdf |B]], [[Media:anal1_pzh1_20151102_a_mego.pdf |C]], [[Media:anal1_pzh1_20151102_b_mego.pdf |D]]<br /> *2016: [[Media:anal1_zh1_2016_a_fe.pdf| A]], ([[Media:anal1_zh1_2016_a_meg.pdf|megoldás]]), [[Media:anal1_zh1_2016_b_fe.pdf|B]], [[Media:anal1_pzh1_2016_a_fe.pdf|C]], ([[Media:anal1_pzh1_2016_a_meg.pdf|megoldás]]), [[Media:anal1_pzh1_2016_b_fe.pdf|D]], [[Media:anal1_ppzh_2016_a_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_ppzh_2016_a_meg.pdf|megoldás]])<br /> *2017: [[Media:anal1_zh1_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_zh1_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_zh1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_pzh1_2017_a_fe.pdf| C]], ([[Media:anal1_pzh1_2017_a_mo.pdf| C megoldása]]), [[Media:anal1_pzh1_2017_b_fe.pdf| D]], [[Media:anal1_ppzh1_2017_fe.pdf| E]], ([[Media:anal1_ppzh1_2017_mo.pdf| E megoldása]])<br /> *2018: [[Media:anal1_zh1_2018_a_feladat.pdf | A]], [[Media:anal1_zh1_2018_b_feladat.pdf | B]], ([[Media:anal1_zh1_2018_megoldas.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:anal1_pzh1_2018_feladat.pdf | C]], ([[Media:anal1_pzh1_2018_megoldas.pdf | C megoldása]]), [[Media:ppzh1.pdf | D]], ([[Media:ppzh1_megold.pdf | D megoldása]])<br /> *2019: [[:Media:anal1_zh1a_2019.pdf|A]] ([[:Media:anal1_zh1a_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_zh1b_2019.pdf|B]] ([[:Media:anal1_zh1b_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_pzh1a_2019.pdf|C]] ([[:Media:anal1_pzh1a_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_pzh1b_2019.pdf|D]] ([[:Media:anal1_pzh1b_2019_megoldas.pdf|megoldás]])<br /> *2020: [[:Media:anal1_zh1_2020_A_megoldassal.pdf|A]], [[:Media:anal1_zh1_2020_B_megoldassal.pdf|B]], [[:Media:anal1_pzh1a_megold.pdf|C]], [[:Media:anal1_pzh1b_megold.pdf|D]]<br /> <br /> == 2. ZH ==<br /> <br /> *2006: [[Media:anal1_pzh2_20060502_megoldassal.pdf | A]]<br /> *2007: [[Media:anal1_zh2_20071121_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_zh2_20071121_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_pzh2_20071130.pdf | C]], [[Media:anal1_ppzh2_20071220.pdf | D]]<br /> *2009: [[Media:anal1_zh2_20091117_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_pzh2_20091126_megoldassal.pdf | B]]<br /> *2010: [[Media:anal1_zh2_20100415_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_pzh2_20100429_megoldassal.pdf | B]]<br /> *2011: [[Media:anal1_zh2_20111117_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_zh2_20111117_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_pzh2_20111201_megoldassal.pdf | C]]<br /> *2012 tavasz: [[Media:anal1_zh2_20120412_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_pzh2_20120503_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_zh2_20101111_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_zh2_20110414_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_pzh2_20110505_megoldassal.pdf | E]]<br /> *2012 ősz: [[Media:anal1_pzh2_20121205_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_zh2_20121115_A.pdf | B]] ([[Media:anal1_zh2_20121115_A_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_zh2_20121115_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_pzh2_20121129_A.pdf | D]] ([[Media:anal1_pzh2_20121129_A_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_pzh2_20121129_B_megoldassal.pdf | E]]<br /> *2013: [[Media:anal1_zh2_20131121_A_megoldassal.pdf | A]]<br /> *2014: [[Media:Anal1_zh2_20141120_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:Anal1_zh2_20141120_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:Anal1_pzh2_20141204_A_megoldassal.pdf | C]], [[Media:Anal1_pzh2_20141204_B.pdf | D]]<br /> *2015: [[Media:anal1_zh2_20151119_a_mego.pdf | A]], [[Media:anal1_zh2_20151119_b_mego.pdf | B]], [[Media:anal1_pzh2_20151203_a_mego.pdf | C]], [[Media:anal1_pzh2_20151203_b_mego.pdf | D]]<br /> *2016: [[Media:anal1_zh2_2016_a_fe.pdf|A]], [[Media:anal1_zh2_2016_b_fe.pdf|B]], ([[Media:anal1_zh2_2016_b_meg.pdf|megoldás]]), [[Media:anal1_zh2_2016_ab_utm.pdf|A és B pontozási útmutatója]], [[Media:anal1_pzh2_2016_a_fe.pdf|C]], [[Media:anal1_pzh2_2016_b_fe.pdf|D]], ([[Media:anal1_pzh2_2016_b_meg.pdf|megoldás]]), [[Media:anal1_ppzh_2016_b_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_ppzh_2016_b_meg.pdf|megoldás]])<br /> *2017: [[Media:anal1_zh2_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_zh2_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_zh2_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_pzh2_2017_a_fe.pdf| C]], [[Media:anal1_pzh2_2017_b_fe.pdf| D]], ([[Media:anal1_pzh2_2017_mo.pdf| C és D megoldása]]), [[Media:anal1_ppzh2_2017_a_fe.pdf| E]], [[Media:anal1_ppzh2_2017_b_fe.pdf| F]], ([[Media:anal1_ppzh2_2017_mo.pdf| E és F megoldása]])<br /> *2018: [[Media:anal1_zh2_2018_a_feladat.pdf | A]], ([[Media:anal1_zh2_2018_a_megoldas.pdf | A megoldás]]), [[Media:anal1_zh2_2018_b_feladat.pdf | B]], ([[Media:anal1_zh2_2018_b_megoldas.pdf | B megoldás]]), [[Media:pzh2a.pdf | C]], [[Media:pzh2b.pdf | D]], ([[Media:pzh2_megold.pdf | C és D megoldása]]), [[Media:ppzh2.pdf | E]], ([[Media:ppzh2_megold.pdf | E megoldása]])<br /> *2019: [[:Media:anal1_zh2a_2019.pdf|A]] ([[:Media:anal1_zh2a_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_zh2b_2019.pdf|B]] ([[:Media:anal1_zh2b_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_pzh2a_2019.pdf|C]] ([[:Media:anal1_pzh2a_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_pzh2b_2019.pdf|D]] ([[:Media:anal1_pzh2b_2019_megoldas.pdf|megoldás]])<br /> *2020: [[:Media:anal1_zh2_2020_A_megold.pdf|A]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2005: [[Media:anal1_vizsga_20060105.png | A]], [[Media:anal1_vizsga_20060105_emelt_megoldassal.pdf | B (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060112.png | C]], [[Media:anal1_vizsga_20060112_emelt_megoldassal.pdf | D (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_emelt_megoldassal.pdf | F (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060126_emelt_megoldassal.pdf | G (emelt)]]<br /> *2006: [[Media:anal1_vizsga_20070104_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20070111_megoldassal.pdf | B]]<br /> *2007: [[Media:anal1_vizsga_20080103_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20080110_B.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20080124.pdf | C]]<br /> *2008: [[Media:anal1_vizsga_20090108_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20090108_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20090115_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20090122_megoldassal.pdf | D]]<br /> *2009: [[Media:anal1_vizsga_20100107.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20100114.jpg | B]]<br /> *2010: [[Media:anal1_vizsga_20101222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20110106_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110113_megoldassal.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_20110120_megoldassal.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_20100525_megoldassal.pdf | E]], [[Media:Anal1_vizsga_20100601_megoldassal.pdf | F]]<br /> *2011: [[Media:anal1_vizsga_20111222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20120105_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110523_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20110530_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20110606_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20110620_megoldassal.pdf | F]]<br /> *2012: [[Media:anal1_vizsga_20130117.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20130110.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20121221.pdf | C]] ([[Media:anal1_vizsga_20121221_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20120521_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20120604_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20120611_megoldassal.pdf | F]], [[Media:Anal1_vizsga_20120618_megoldassal.pdf | G]]<br /> *2013: [[Media:anal1_vizsga_20131223.pdf | A]] ([[Media:anal1_vizsga_20131223mo.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20140102.pdf | B]] + [[Media:anal1_vizsga_20140102mo.pdf |megoldás]], [[Media:Anal1_vizsga_2014_01_09_Megoldas_nélkül.jpg |C]], [[Média:Anal1_vizsga_20130527.pdf|D]]<br /> *2014: [[Media:Anal1_vizsga_20141222_alfamegoldassal.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_20141222_betamegoldassal.pdf | B]], [[Media:v2amo.pdf |C]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.09b_mo.pdf |D]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16a_mo.pdf |E]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16b_mo.pdf |F]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23a_mo.pdf |G]]), [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23b_mo.pdf |H]]<br /> *2015: [[Media:Anal1_vizsga_2015.12.21a.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11a_mo.pdf.pdf | B]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11b_mo.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18a_mo.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18b_mo.pdf | E]]<br /> *2016: [[Media:Anal1_vizsga_2016.06.12_mo.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_a_fe.pdf|B]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_b_fe.pdf|C]], ([[Media:anal1_vizsga1_2016_meg.pdf|B és C megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga2_2016_a_fe.pdf|D]], [[Media:anal1_vizsga2_2016_b_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_vizsga2_2016_meg.pdf|D és E megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga3_2016_a_fe.pdf|F]], [[Media:anal1_vizsga3_2016_b_fe.pdf|G]], ([[Media:anal1_vizsga3_2016_meg.pdf|F és G megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga4_2016_a_fe.pdf|H]], [[Media:anal1_vizsga4_2016_b_fe.pdf|I]], ([[Media:anal1_vizsga4_2016_meg.pdf|H és I megoldása]])<br /> *2017: [[Media:anal1_vd1_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_vd1_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_vd1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_vd2_2017_a_fe.pdf| C]], [[Media:anal1_vd2_2017_b_fe.pdf| D]], ([[Media:anal1_vd2_2017_mo.pdf| C és D megoldása]]), [[Media:anal1_vd3_2017_a_fe.pdf| E]], [[Media:anal1_vd3_2017_b_fe.pdf| F]], ([[Media:anal1_vd3_2017_mo.pdf| E és F megoldása]]), [[Media:anal1_vd4_2017_a_fe.pdf| G]], [[Media:anal1_vd4_2017_b_fe.pdf| H]], ([[Media:anal1_vd4_2017_mo.pdf| G és H megoldása]])<br /> *2018: [[Media:vd1a.pdf | A]], [[Media:vd1b.pdf | B]], ([[Media:vd1_mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:2018_anal_vizsga2_a.pdf | C]], [[Media:2018_anal_vizsga2_b.pdf | D]], ([[Media:2018_anal_vizsga2_mo.pdf | C és D megoldása]]), [[Media:Analizis_2018_vizsga3a.pdf | E]], [[Media:Analizis_2018_vizsga3b.pdf | F]], ([[Media:Analizis_2018_vizsga3_mo.pdf | E és F megoldása]]), [[Media:Anal1_2018_vizsga4.pdf | G]], ([[Media:Anal1_2018_vizsga4_mo.pdf | G megoldása]])<br /> *2019: [[:Media:anal1_vizsga1a_2019_megoldas.pdf|A]], [[:Media:anal1_vizsga1b_2019_megoldas.pdf|B]], [[:Media:anal1_vizsga2a_2019_megoldas.pdf|C]], [[:Media:anal1_vizsga2b_2019_megoldas.pdf|D]], [[:Media:anal1_vizsga3a_2019_megoldas.pdf|E]], [[:Media:anal1_vizsga3b_2019_megoldas.pdf|F]], [[:Media:anal1_vizsga4a_2019_megoldas.pdf|G]], [[:Media:anal1_vizsga4b_2019_megoldas.pdf|H]] - mindegyik megoldókulccsal együtt<br /> <br /> == Idegennyelvű kurzusok ==<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> *Notes<br /> **[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak2.doc | Exercises II (2001)]]<br /> **[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak3.doc | Exercises III (2001)]]<br /> <br /> *Midterms<br /> **[[Media:anal1_zh2_20011106_angol.doc | Test #2 (2001)]]<br /> **[[Media:anal1_zh3_20011130_angol.doc | Test #3 (2001)]]<br /> **[[Media:anal1_pzh2_20011211_angol.docx | Repetition test #2 (2001)]]<br /> **[[Media:anal1_pzh3_20011212_angol.doc | Repetition test #3 (2001)]]<br /> <br /> *Exams<br /> **[[Media:anal1_vizsga_20011205_angol_minta.doc | Sample 12/05/2001]]<br /> **[[Media:anal1_vizsga_20011219_angol.doc | 12/19/2001]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A tárgy folyamatos tanulást igényel az első előadástól kezdve, a számonkérések előtti napokban sok embert ér meglepetésként a rázúduló anyag mennyisége.<br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a vizsgára a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> *[http://www.hajos2012.itk.ppke.hu/honlap/index.html Hajós György Matematika Verseny]<br /> *Ha versenyezni szeretnél, ajánlott felvenni első félévben [[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat.<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Ajánlott<br /> **[[Bevezető Matematika]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Analízis II.]]<br /> **[[Fizika II.]]<br /> **[[Valószínűségszámítás]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]]<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A1a - Analízis]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> <br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/anal1inf.html Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **[http://math.bme.hu/~konya/anal1/an1akt.htm ''Kónya Ilona archív'']<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[https://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> *A tantárgy anyaga számtalan más tárgyban visszaköszön a jövőben ([[Mikro- és makroökonómia]], [[Analízis II.]], [[Fizika II.]], [[Rendszerelmélet]], [[Számítógépes grafika]], stb.), szóval érdemes megérteni az elméleti hátterét is, nem csupán a feladatok megoldási módszereit bemagolni.<br /> {{Idézet|idézet=&quot;Nem mehetnek analízisből keresztfélévre, amíg ezt nem tudják!&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal1_pzh1b_megold.pdf&diff=200636 2021-03-11T17:14:05Z

<p>Bacskai Gergő: </p> <hr /> <div></div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal1_pzh1a_megold.pdf&diff=200635 2021-03-11T17:13:04Z

<p>Bacskai Gergő: </p> <hr /> <div></div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal1_zh1_2020_B_megoldassal.pdf&diff=200634 2021-03-11T17:12:46Z

<p>Bacskai Gergő: </p> <hr /> <div></div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal1_zh1_2020_A_megoldassal.pdf&diff=200633 2021-03-11T17:11:59Z

<p>Bacskai Gergő: </p> <hr /> <div></div>

Bacskai Gergő https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_I.&diff=200632 2021-03-11T17:11:34Z

<p>Bacskai Gergő: /* 1. ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 1 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX21<br /> |régitárgykód=TE90AX04<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX21/<br /> |targyhonlap=http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/<br /> |levlista=anal1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/1065415940201323<br /> }}<br /> <br /> A tárgy témája '''valós számsorozatok, egyváltozós függvények folytonossága, differenciálhatósága és integrálása'''. Az egyik legfontosabb tárgy az első félévben. Sok kreditet ér, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei: (évről évre változhat, 2019 őszén ez volt érvényben: [http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/inf_an1_kov_2019o.pdf Követelményrendszer])<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **A '''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Témája a BSc tanulmányok megkezdéséhez szükséges középiskolai matematikai ismeretek ellenőrzése. Kiváltható a [[Bevezető Matematika|Bevezető matematika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével. [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ Részletek...]<br /> **'''Két félévközi ZH''' sikeres (külön-külön min. 40%) megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A három ZH-ból kettő pótolható félév közben, egy pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében).<br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag, ebből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához. A vizsgán előre meghatározott elméleti részeket is számon kérhetnek.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye számít bele a következő módon: <br /> **&lt;math&gt;A=0,5* \frac{ZH_1 + ZH_2}{2} +0,5*V&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~reffyj/anal1tetelsor.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal1_tetelsor_2015.pdf | VIKWiki mirror]] (Az aktuális mindig elérhető a tárgyhonlapon!)<br /> &lt;!-- == Alapfogalmak ==<br /> *'''[[A deriválás alapszabályai]]'''<br /> *'''[[Elemi függvények deriváltjai]]'''<br /> *'''[[Fogalmak, definíciók, tételek]]'''<br /> --&gt;<br /> <br /> ==Tematika==<br /> #Komplex számok<br /> #Valós számsorozatok:<br /> #*Nevezetes határértékek, az e szám<br /> #*Műveletek konvergens sorozatokkal. Monoton és korlátos sorozatok<br /> #Egyváltozós függvények folytonossága és differenciálhatósága:<br /> #*Elemi függvények és inverzeik<br /> #*Differenciálható függvények tulajdonságai, középértéktételek, L’Hospital szabály<br /> #*Függvényvizsgálat, paraméteresen és polárkoordinátákban adott függvények<br /> #Egyváltozós függvények integrálása:<br /> #*Az integrálás technikája, Newton-Leibniz formula, az integrálszámítás alkalmazása, improprius integrál<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Tankönyv ===<br /> *George B. Thomas: Thomas-féle Kalkulus [http://www.typotex.hu/konyv/thomas_weir_hass_giordano_thomas_fele_kalkulus_1 1]-[http://www.typotex.hu/konyv/thomas_hass_weir_thomas_fele_kalkulus_2 2].<br /> ==== Thomas-féle Kalkulus ====<br /> Összesen akár 700 oldal is lehet!<br /> *[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_1/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 1] Teljes egészében (egyváltozós deriválás, komplex számok)<br /> *[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] Az utolsó fejezet kivételével a teljes Kalkulus 2 (egyváltozós integrálás, primitív függvény, elemi függvények deriválása, inverze)<br /> *[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3] 11. fejezet (sorozat határértéke, numerikus sorok)<br /> <br /> === Hivatalos egyetemi jegyzet ===<br /> *Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I.<br /> **[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm.pdf színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] <br /> **[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_elm_ff.pdf fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_elmelet_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]<br /> *Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely, Tasnádi Tamás: Matematika I. gyakorlatok<br /> **[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak.pdf színes] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_szines.pdf | (VIKWiki mirror)]] <br /> **[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/anal1_gyak_ff.pdf fekete-fehér] [[Media:Anal1_jegyzet_2011_fritz-konya-pataki-tasnadi_gyakorlat_ff.pdf | (VIKWiki mirror)]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi oktatói jegyzetek'''<br /> |szöveg=<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_fritz-konya_1_bevezeto_szamsorozatok.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Bevezető, számsorozatok]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_fritz-konya_2_numerikus_sorok.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Numerikus sorok]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2000_fritz-konya_3_valos_egyvaltozos_fuggvenyek_differencialszamitasa.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Valós egyváltozós függvények differenciálszámítása]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2000_fritz-konya_4_integralszamitas.pdf | Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Integrálszámítás]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf | Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010. ősz)]]<br /> }}<br /> <br /> === Egyéb jegyzetek ===<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2009_krivanbalint.pdf | Kriván Bálint: 2009-es jegyzet]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_elmelet.pdf | Elekes Csaba: 2007-es elméleti jegyzet]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2007_elekescsaba_gyakorlat.pdf | Elekes Csaba: 2007-es gyakorlati jegyzet]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2001_szabopeter_gyakorlat.pdf | Szabó Péter: 2001-es gyakorlati jegyzet]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I.]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_I_peldatar.pdf | Lajkó Károly: Kalkulus I. Példatár]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2009_babcsanyi_fgy_I.pdf | Babcsányi István, Gyurmánczi János, Szabó Lajos, Wettl Ferenc: Matematika Feladatgyűjtemény I.]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_I.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei I]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> <br /> === Összefoglalók ===<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2010_pataki_hatarertek_es_muveletek.pdf | Pataki Gergely: Határérték és műveletek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2011_pataki_definiciok_tetelek.pdf | Pataki Gergely: Definíciók és tételek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2001_visontaypeter_osszefoglalo.pdf | Visontay Péter: Rövid összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_kepletek.pdf | Kovács Tamás: Képletek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_fogalmak_definiciok_tetelek.pdf | Fogalmak, definíciók, képletek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2010_balda_polinomosztas.pdf | Balda Péter: Maradékos polinomosztás útikalauz VIK-eseknek]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_2003_kovacstamas_integral_algoritmus.pdf | Kovács Tamás: Integrálalgoritmus]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_peldak.pdf | Példafeladatok]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | Deriválttáblázat vizsgára]]<br /> *[[Media:ana1_jegyzet_derivalttabla_extended.pdf | Deriválttáblázat függvények képével]]<br /> *[[Media:anal1_jegyzet_alapintegralok.pdf | Alapintegrálok]]<br /> *[[Media:2019_analizis_vizsga_elmeleti_osszefoglalo.pdf | Réthelyi Bálint: 2019-es elméleti összefoglaló vizsgára]]<br /> <br /> === Sablonok ===<br /> *[[Media:anal1_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]<br /> <br /> === Házi feladatok ===<br /> *[[Media:anal1_hf_200402.pdf | Integrálok házi feladat (2004. február)]]<br /> <br /> === Oktatóvideók ===<br /> *[https://www.khanacademy.org/math KhanAcademy] Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.<br /> <br /> == 0. ZH ==<br /> <br /> *A [http://old.ttk.bme.hu/altalanos/nyilt/NulladikZH/ 0. ZH oldalán] megtalálhatóak minden korábbi év feladatlapjai, megoldásokkal együtt.<br /> <br /> == 1. ZH ==<br /> <br /> *2006: [[Media:anal1_zh1_20061019_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_zh1_20061019_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_zh1_20061016_C_megoldassal.pdf | C]]<br /> *2007: [[Media:anal1_zh1_20071017.jpeg | A]]<br /> *2008: [[Media:anal1_zh1_20081014_B_megoldassal.pdf |A]]<br /> *2009: [[Media:anal1_zh1_20091013_B_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_pzh1_20091030_megoldassal.pdf |B]]<br /> *2010: [[Media:anal1_zh1_20100311_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_pzh1_20100401_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_zh1_20101014_A.pdf |C]], [[Media:anal1_zh1_20101014_B_megoldassal.pdf |D]], [[Media:anal1_pzh1_20101025_megoldassal.pdf |E]]<br /> *2011: [[Media:anal1_zh1_20110310_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_pzh1_20110324_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_zh1_20111013_A_megoldassal.pdf |C]], [[Media:anal1_zh1_20111013_B_megoldassal.pdf |D]], [[Media:anal1_pzh1_20111107_megoldassal.pdf |E]]<br /> *2012: [[Media:anal1_zh1_20120308_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_pzh1_20120322_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_zh1_20121011_A.pdf |C]], [[Media:anal1_zh1_20121011_B_megoldassal.pdf |D]], [[Media:anal1_pzh1_20121027_A_megoldas.pdf |E]], [[Media:anal1_pzh1_20121027_B_megoldassal.pdf |F]]<br /> *2013: [[Media:anal1_zh1_20131017_A_megoldassal.pdf |A]], [[Media:anal1_zh1_20131017_B_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_pzh1_20131107_A_megoldassal.pdf |C]], [[Media:anal1_pzh1_20131107_B_megoldassal.pdf |D]]<br /> *2014: [[Media:Anal1_zh1_20141016_A_megoldassal.pdf |A]], [[Media:Anal1_zh1_20141016_B_megoldassal.pdf |B]], [[Media:anal1_pzh1_20141103_A_megoldassal.pdf |C]], [[Media:anal1_pzh1_20141103_B_megoldassal.pdf |D]]<br /> *2015: [[Media:anal1_zh1_20151015_a_mego.pdf |A]], [[Media:anal1_zh1_20151015_b_mego.pdf |B]], [[Media:anal1_pzh1_20151102_a_mego.pdf |C]], [[Media:anal1_pzh1_20151102_b_mego.pdf |D]]<br /> *2016: [[Media:anal1_zh1_2016_a_fe.pdf| A]], ([[Media:anal1_zh1_2016_a_meg.pdf|megoldás]]), [[Media:anal1_zh1_2016_b_fe.pdf|B]], [[Media:anal1_pzh1_2016_a_fe.pdf|C]], ([[Media:anal1_pzh1_2016_a_meg.pdf|megoldás]]), [[Media:anal1_pzh1_2016_b_fe.pdf|D]], [[Media:anal1_ppzh_2016_a_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_ppzh_2016_a_meg.pdf|megoldás]])<br /> *2017: [[Media:anal1_zh1_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_zh1_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_zh1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_pzh1_2017_a_fe.pdf| C]], ([[Media:anal1_pzh1_2017_a_mo.pdf| C megoldása]]), [[Media:anal1_pzh1_2017_b_fe.pdf| D]], [[Media:anal1_ppzh1_2017_fe.pdf| E]], ([[Media:anal1_ppzh1_2017_mo.pdf| E megoldása]])<br /> *2018: [[Media:anal1_zh1_2018_a_feladat.pdf | A]], [[Media:anal1_zh1_2018_b_feladat.pdf | B]], ([[Media:anal1_zh1_2018_megoldas.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:anal1_pzh1_2018_feladat.pdf | C]], ([[Media:anal1_pzh1_2018_megoldas.pdf | C megoldása]]), [[Media:ppzh1.pdf | D]], ([[Media:ppzh1_megold.pdf | D megoldása]])<br /> *2019: [[:Media:anal1_zh1a_2019.pdf|A]] ([[:Media:anal1_zh1a_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_zh1b_2019.pdf|B]] ([[:Media:anal1_zh1b_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_pzh1a_2019.pdf|C]] ([[:Media:anal1_pzh1a_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_pzh1b_2019.pdf|D]] ([[:Media:anal1_pzh1b_2019_megoldas.pdf|megoldás]])<br /> *2020: [[:Media:anal1_zh1_2020_A_megoldassal.pdf|A]], [[:Media:anal1_zh1_2020_B_megoldassal.pdf|B]], [[:Media:anal1_pzh1a_megold.pdf|C]], [[:Media:anal1_pzh1b_megold.pdf|D]]<br /> <br /> == 2. ZH ==<br /> <br /> *2006: [[Media:anal1_pzh2_20060502_megoldassal.pdf | A]]<br /> *2007: [[Media:anal1_zh2_20071121_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_zh2_20071121_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_pzh2_20071130.pdf | C]], [[Media:anal1_ppzh2_20071220.pdf | D]]<br /> *2009: [[Media:anal1_zh2_20091117_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_pzh2_20091126_megoldassal.pdf | B]]<br /> *2010: [[Media:anal1_zh2_20100415_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_pzh2_20100429_megoldassal.pdf | B]]<br /> *2011: [[Media:anal1_zh2_20111117_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_zh2_20111117_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_pzh2_20111201_megoldassal.pdf | C]]<br /> *2012 tavasz: [[Media:anal1_zh2_20120412_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_pzh2_20120503_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_zh2_20101111_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_zh2_20110414_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_pzh2_20110505_megoldassal.pdf | E]]<br /> *2012 ősz: [[Media:anal1_pzh2_20121205_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_zh2_20121115_A.pdf | B]] ([[Media:anal1_zh2_20121115_A_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_zh2_20121115_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_pzh2_20121129_A.pdf | D]] ([[Media:anal1_pzh2_20121129_A_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_pzh2_20121129_B_megoldassal.pdf | E]]<br /> *2013: [[Media:anal1_zh2_20131121_A_megoldassal.pdf | A]]<br /> *2014: [[Media:Anal1_zh2_20141120_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:Anal1_zh2_20141120_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:Anal1_pzh2_20141204_A_megoldassal.pdf | C]], [[Media:Anal1_pzh2_20141204_B.pdf | D]]<br /> *2015: [[Media:anal1_zh2_20151119_a_mego.pdf | A]], [[Media:anal1_zh2_20151119_b_mego.pdf | B]], [[Media:anal1_pzh2_20151203_a_mego.pdf | C]], [[Media:anal1_pzh2_20151203_b_mego.pdf | D]]<br /> *2016: [[Media:anal1_zh2_2016_a_fe.pdf|A]], [[Media:anal1_zh2_2016_b_fe.pdf|B]], ([[Media:anal1_zh2_2016_b_meg.pdf|megoldás]]), [[Media:anal1_zh2_2016_ab_utm.pdf|A és B pontozási útmutatója]], [[Media:anal1_pzh2_2016_a_fe.pdf|C]], [[Media:anal1_pzh2_2016_b_fe.pdf|D]], ([[Media:anal1_pzh2_2016_b_meg.pdf|megoldás]]), [[Media:anal1_ppzh_2016_b_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_ppzh_2016_b_meg.pdf|megoldás]])<br /> *2017: [[Media:anal1_zh2_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_zh2_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_zh2_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_pzh2_2017_a_fe.pdf| C]], [[Media:anal1_pzh2_2017_b_fe.pdf| D]], ([[Media:anal1_pzh2_2017_mo.pdf| C és D megoldása]]), [[Media:anal1_ppzh2_2017_a_fe.pdf| E]], [[Media:anal1_ppzh2_2017_b_fe.pdf| F]], ([[Media:anal1_ppzh2_2017_mo.pdf| E és F megoldása]])<br /> *2018: [[Media:anal1_zh2_2018_a_feladat.pdf | A]], ([[Media:anal1_zh2_2018_a_megoldas.pdf | A megoldás]]), [[Media:anal1_zh2_2018_b_feladat.pdf | B]], ([[Media:anal1_zh2_2018_b_megoldas.pdf | B megoldás]]), [[Media:pzh2a.pdf | C]], [[Media:pzh2b.pdf | D]], ([[Media:pzh2_megold.pdf | C és D megoldása]]), [[Media:ppzh2.pdf | E]], ([[Media:ppzh2_megold.pdf | E megoldása]])<br /> *2019: [[:Media:anal1_zh2a_2019.pdf|A]] ([[:Media:anal1_zh2a_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_zh2b_2019.pdf|B]] ([[:Media:anal1_zh2b_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_pzh2a_2019.pdf|C]] ([[:Media:anal1_pzh2a_2019_megoldas.pdf|megoldás]]), [[:Media:anal1_pzh2b_2019.pdf|D]] ([[:Media:anal1_pzh2b_2019_megoldas.pdf|megoldás]])<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2005: [[Media:anal1_vizsga_20060105.png | A]], [[Media:anal1_vizsga_20060105_emelt_megoldassal.pdf | B (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060112.png | C]], [[Media:anal1_vizsga_20060112_emelt_megoldassal.pdf | D (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20060119_emelt_megoldassal.pdf | F (emelt)]], [[Media:anal1_vizsga_20060126_emelt_megoldassal.pdf | G (emelt)]]<br /> *2006: [[Media:anal1_vizsga_20070104_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20070111_megoldassal.pdf | B]]<br /> *2007: [[Media:anal1_vizsga_20080103_B_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20080110_B.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20080124.pdf | C]]<br /> *2008: [[Media:anal1_vizsga_20090108_A_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20090108_B_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20090115_B_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20090122_megoldassal.pdf | D]]<br /> *2009: [[Media:anal1_vizsga_20100107.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20100114.jpg | B]]<br /> *2010: [[Media:anal1_vizsga_20101222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20110106_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110113_megoldassal.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_20110120_megoldassal.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_20100525_megoldassal.pdf | E]], [[Media:Anal1_vizsga_20100601_megoldassal.pdf | F]]<br /> *2011: [[Media:anal1_vizsga_20111222_megoldassal.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga_20120105_megoldassal.pdf | B]], [[Media:anal1_vizsga_20110523_megoldassal.pdf | C]], [[Media:anal1_vizsga_20110530_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20110606_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20110620_megoldassal.pdf | F]]<br /> *2012: [[Media:anal1_vizsga_20130117.jpg | A]], [[Media:anal1_vizsga_20130110.jpg | B]], [[Media:anal1_vizsga_20121221.pdf | C]] ([[Media:anal1_vizsga_20121221_megoldas.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20120521_megoldassal.pdf | D]], [[Media:anal1_vizsga_20120604_megoldassal.pdf | E]], [[Media:anal1_vizsga_20120611_megoldassal.pdf | F]], [[Media:Anal1_vizsga_20120618_megoldassal.pdf | G]]<br /> *2013: [[Media:anal1_vizsga_20131223.pdf | A]] ([[Media:anal1_vizsga_20131223mo.pdf |megoldás]]), [[Media:anal1_vizsga_20140102.pdf | B]] + [[Media:anal1_vizsga_20140102mo.pdf |megoldás]], [[Media:Anal1_vizsga_2014_01_09_Megoldas_nélkül.jpg |C]], [[Média:Anal1_vizsga_20130527.pdf|D]]<br /> *2014: [[Media:Anal1_vizsga_20141222_alfamegoldassal.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_20141222_betamegoldassal.pdf | B]], [[Media:v2amo.pdf |C]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.09b_mo.pdf |D]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16a_mo.pdf |E]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.16b_mo.pdf |F]], [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23a_mo.pdf |G]]), [[Media:Anal1_vizsga_2015.01.23b_mo.pdf |H]]<br /> *2015: [[Media:Anal1_vizsga_2015.12.21a.pdf | A]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11a_mo.pdf.pdf | B]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.11b_mo.pdf | C]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18a_mo.pdf | D]], [[Media:Anal1_vizsga_2016.01.18b_mo.pdf | E]]<br /> *2016: [[Media:Anal1_vizsga_2016.06.12_mo.pdf | A]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_a_fe.pdf|B]], [[Media:anal1_vizsga1_2016_b_fe.pdf|C]], ([[Media:anal1_vizsga1_2016_meg.pdf|B és C megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga2_2016_a_fe.pdf|D]], [[Media:anal1_vizsga2_2016_b_fe.pdf|E]], ([[Media:anal1_vizsga2_2016_meg.pdf|D és E megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga3_2016_a_fe.pdf|F]], [[Media:anal1_vizsga3_2016_b_fe.pdf|G]], ([[Media:anal1_vizsga3_2016_meg.pdf|F és G megoldása]]), [[Media:anal1_vizsga4_2016_a_fe.pdf|H]], [[Media:anal1_vizsga4_2016_b_fe.pdf|I]], ([[Media:anal1_vizsga4_2016_meg.pdf|H és I megoldása]])<br /> *2017: [[Media:anal1_vd1_2017_a_fe.pdf| A]], [[Media:anal1_vd1_2017_b_fe.pdf| B]], ([[Media:anal1_vd1_2017_mo.pdf| A és B megoldása]]), [[Media:anal1_vd2_2017_a_fe.pdf| C]], [[Media:anal1_vd2_2017_b_fe.pdf| D]], ([[Media:anal1_vd2_2017_mo.pdf| C és D megoldása]]), [[Media:anal1_vd3_2017_a_fe.pdf| E]], [[Media:anal1_vd3_2017_b_fe.pdf| F]], ([[Media:anal1_vd3_2017_mo.pdf| E és F megoldása]]), [[Media:anal1_vd4_2017_a_fe.pdf| G]], [[Media:anal1_vd4_2017_b_fe.pdf| H]], ([[Media:anal1_vd4_2017_mo.pdf| G és H megoldása]])<br /> *2018: [[Media:vd1a.pdf | A]], [[Media:vd1b.pdf | B]], ([[Media:vd1_mo.pdf | A és B megoldása]]), [[Media:2018_anal_vizsga2_a.pdf | C]], [[Media:2018_anal_vizsga2_b.pdf | D]], ([[Media:2018_anal_vizsga2_mo.pdf | C és D megoldása]]), [[Media:Analizis_2018_vizsga3a.pdf | E]], [[Media:Analizis_2018_vizsga3b.pdf | F]], ([[Media:Analizis_2018_vizsga3_mo.pdf | E és F megoldása]]), [[Media:Anal1_2018_vizsga4.pdf | G]], ([[Media:Anal1_2018_vizsga4_mo.pdf | G megoldása]])<br /> *2019: [[:Media:anal1_vizsga1a_2019_megoldas.pdf|A]], [[:Media:anal1_vizsga1b_2019_megoldas.pdf|B]], [[:Media:anal1_vizsga2a_2019_megoldas.pdf|C]], [[:Media:anal1_vizsga2b_2019_megoldas.pdf|D]], [[:Media:anal1_vizsga3a_2019_megoldas.pdf|E]], [[:Media:anal1_vizsga3b_2019_megoldas.pdf|F]], [[:Media:anal1_vizsga4a_2019_megoldas.pdf|G]], [[:Media:anal1_vizsga4b_2019_megoldas.pdf|H]] - mindegyik megoldókulccsal együtt<br /> <br /> == Idegennyelvű kurzusok ==<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> *Notes<br /> **[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak2.doc | Exercises II (2001)]]<br /> **[[Media:anal1_jegyzet_2001_angol_gyak3.doc | Exercises III (2001)]]<br /> <br /> *Midterms<br /> **[[Media:anal1_zh2_20011106_angol.doc | Test #2 (2001)]]<br /> **[[Media:anal1_zh3_20011130_angol.doc | Test #3 (2001)]]<br /> **[[Media:anal1_pzh2_20011211_angol.docx | Repetition test #2 (2001)]]<br /> **[[Media:anal1_pzh3_20011212_angol.doc | Repetition test #3 (2001)]]<br /> <br /> *Exams<br /> **[[Media:anal1_vizsga_20011205_angol_minta.doc | Sample 12/05/2001]]<br /> **[[Media:anal1_vizsga_20011219_angol.doc | 12/19/2001]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A tárgy folyamatos tanulást igényel az első előadástól kezdve, a számonkérések előtti napokban sok embert ér meglepetésként a rázúduló anyag mennyisége.<br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a vizsgára a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> *[http://www.hajos2012.itk.ppke.hu/honlap/index.html Hajós György Matematika Verseny]<br /> *Ha versenyezni szeretnél, ajánlott felvenni első félévben [[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat.<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Ajánlott<br /> **[[Bevezető Matematika]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Analízis II.]]<br /> **[[Fizika II.]]<br /> **[[Valószínűségszámítás]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[Az egyváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]]<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A1a - Analízis]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> <br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/anal1inf.html Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **[http://math.bme.hu/~konya/anal1/an1akt.htm ''Kónya Ilona archív'']<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[https://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> *A tantárgy anyaga számtalan más tárgyban visszaköszön a jövőben ([[Mikro- és makroökonómia]], [[Analízis II.]], [[Fizika II.]], [[Rendszerelmélet]], [[Számítógépes grafika]], stb.), szóval érdemes megérteni az elméleti hátterét is, nem csupán a feladatok megoldási módszereit bemagolni.<br /> {{Idézet|idézet=&quot;Nem mehetnek analízisből keresztfélévre, amíg ezt nem tudják!&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Bacskai Gergő