VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Villamos energetika

2022-04-06T21:01:17Z

Bödör András János: /* Rendes ZH */

{{Tantárgy
|név=Villamos energetika
|tárgykód=VIVEAB01
|régitárgykód=VIVEA207
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4/6*
|kereszt=nincs
|tanszék=VET
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|labor=3 alkalom
|levlista=villenerg{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA207
|targyhonlap=http://vet.bme.hu/tantargyak/villamos-energetika
}}

A tantárgy célja a villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatos azon alapismeretek oktatása, amely minden villamosmérnöknek szükséges és egyben megalapozás azok részére, akik a Villamosenergia-rendszerek vagy a Energiaátalakító rendszerek szakirányon folytatják a tanulmányaikat.
Betekintés nyújt a villamosenergetika fő területein (termelés, szállítás, szolgáltatás, környezeti hatások) megnyilvánuló paradigmaváltásba, a modern technológiákba és eljárásokba. A tárgy fontos ismereteket ad a villamosenergetika-rendszerek működése és üzemeltetése témakörben is.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] tárgy aláírásának megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A 7-ből 5 gyakorlaton, és mindhárom laboron kötelező részt venni.
*'''KisZH:''' '''2020 tavaszától nincsen kisZH!''' ''(régebben minden gyakorlat elején 10 perces kiszárthelyit kellett írni. A legjobb három eredménye számított. Csak 0-ást vagy 5-öst lehetett szerezni. Az aláírás feltétele legalább két 5-ös kisZH volt. Pótlási lehetőség nem volt. A kisZH feladatai az előre kiadott segédletből kerültek ki, esetleg más számokkal.)''
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A ZH 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll. Elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat! Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez. '''Egy feladatért csak akkor jár pont, ha legalább a 40%-a hibátlan.'''
*'''Pótlási lehetőségek''': Egy labor pótolható a pótlási héten. A nagyZH pótolható egyszer a szorgalmi időszakban. '''Nincs pótpótZH!'''
*'''Vizsga:''' Írásbeli vizsga szóbeli kiegészítés lehetőségével. Ha az írásbeli eredménye legalább elégséges, akkor a vizsgaeredmény legfeljebb egy jeggyel változtatható a szóbelin. Az írásbeli feladatkiosztása és pontrendszere azonos a zárthelyiével. Legalább négyes zárthelyivel (a rendes ZH-n) lehetőség van a pótlási héten elővizsgázni.
*'''Végső jegy:''' Amennyiben a vizsgán kapott jegy legalább elégséges, akkor annak érdemjegye 70% súllyal, és a nagyzárthelyi (vagy a pótzárthelyi) érdemjegye 30% súllyal. Elégtelen vizsgajegy esetén a végső érdemjegy elégtelen.

==Segédanyagok==

===Hasznos anyagok===

*'''''Horváth István: Villamosművek feladatgyűjtemény''''' - A tárgyhoz ajánlott irodalom. A vizsga számolós példái ebből vannak!
*[[Media:villenerg_jegyzet_képletgyűjtemény.pdf|Képletgyűjtemény]] - Kézzel írt, szkennelt. Nem fedi le a teljes anyagot!
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátorok.pdf|Helyettesítőképek]] - A transzformátorok zérus sorrendű helyettesítőképei. A ZH/vizsga 10 beugró kérdése között gyakran feltűnik 1-1 ezek közül.
*A tárgyhoz általában kiadnak egy ellenőrző kérdéssort is:
** [[Media:villenerg_vizsga_vizsgakérdéskidolgozás.pdf|2004]] - Egész jól lefedi a teljes anyagot. Számos ZH/vizsga feladat megoldási elve is megtalálható benne.
** [[Media:villenerg_vizsga_tételkérdéskidolgozás.pdf|2007]] - Kézzel írt, scannelt.
** [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|2010]] - ZH/vizsgakészüléshez erősen ajánlott, gyakran kérnek számon ezekhez kísértetiesen hasonló feladatokat. A végén van hibajegyzék is.
** [[Media:villenerg_vizsga_2011_ellenörzőkérdések.pdf|2011]] - Csak a kérdéssor.

*Kézzel írt gyakorlatjegyzetek:
**'''2009''': [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_2.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_4.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_7.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_8.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_9.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_10.pdf|10]]
**'''2012''': [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_2.pdf|2]][[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_7.pdf|7]]

Ezek a jegyzetek, nem konkrétan ehhez a tárgyhoz készültek, de szorosan kapcsolódnak a tárgy tematikájához. Van köztük egy-két elég hasznos anyag is:
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek.pdf|Elektrotechnika jegyzet]] - Részben elektrotechnikás anyagok vannak benne, de jól összefoglalja az ott tanultakat.
*[[Media:villenerg_jegyzet_hasznosjegyzet.pdf|Összefoglaló jegyzet]] - Egyfázisú rendszer, teljesítmények, szimmetrikus háromfázisú rendszer, a villamos hálózat felépítése, szimmetrikus összetevők, hálózatág feszültségesés viszonyai.
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek_mágnesesmezők.pdf|Villamosgépek]] - Villamos gépek mágneses mezeje, váltakozóáramú tekercselések.
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátor.pdf|Transzformátorok]] - Egyfázisú transzformátorok alapjai.
*[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Parkvektor]] - A háromfázisú vektorok módszere.

== Előadások és gyakorlatok ==

=== 2020 tavaszi félév ===
*[[Media:01_Definiciok_teljesitmenyek-2020.pdf|1. Előadás]] - [[Media:ville_2020_1.gyakorlat.pdf.pdf|1. Gyakorlat]]
*[[Media:02_VER_felepitese-2020.pdf|2. Előadás]] - [[Media:ville_2020_2.gyakorlat.pdf.pdf|2. Gyakorlat]]
*[[Media:03_Egyszeru_Modellek_poz_sorr.pdf|3. Előadás]] - [[Media:ville_2020_3.gyakorlat.pdf.pdf|3. Gyakorlat]]
*[[Media:04_Hal_szamitas_kozosfesz-viszonylagos_e.pdf|4. Előadás]] - [[Media:ville_2020_4.gyakorlat.pdf.pdf|4. Gyakorlat]]
*[[Media:05_Szimmetrikus_osszetevok.pdf|5. Előadás]] - [[Media:ville_2020_5.gyakorlat.pdf.pdf|5. Gyakorlat]]
Innetől kezdve indult a távoktatás, ppt-k nem voltak az előadásokhoz. A gyakorlatok anyaga azonban továbbra is frissül.

=== Régebbi anyagok ===
*2011/12 tavaszi félév előadásainak kézzel írt jegyzete (15 - ZH konzultáció, 21 - Vizsga konzultáció):
:Ha valakinek van kedve, bontsa szét ezt a kupacot, külön-külön egymás alá pakolva az előadásokat és melléjük írva, hogy melyik miről szól. Előre is köszi ;)

:[[Media:villenerg_jegyzet_előadás_1_2012.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_2_2012.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_3_2012.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_4_2012.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_5_2012.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_6_2012.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_7_2012.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_8_2012.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_9_2012.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_10_2012.pdf|10]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_11_2012.pdf|11]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_12_2012.pdf|12]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_13_2012.pdf|13]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_14_2012.pdf|14]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_15_2012.pdf|15]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_16_2012.pdf|16]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_17_2012.pdf|17]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_18_2012.pdf|18]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_19_2012.pdf|19]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_20_2012.pdf|20]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_21_2012.pdf|21]]

== Nagyzárthelyi ==

* A '''ZH''' 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll.
* Az elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat, de többségében gyakorlati példák.
* Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez.
* Ha bármely feladat eredménye kisebb, mint a feladatra adható összpontszám 40%-a, akkor az a feladat automatikusan 0 pontot ér. Zh-n, pót ZH-n és vizsgán egyaránt érvényes!

=== Rendes ZH ===

*[[Media:villenerg_zh_20070427.pdf|2006/07 tavasz]] - [[Media:villenerg_zh_20070427_megoldások.pdf|Nem hivatalos megoldás]]
*[[Media:villenerg_zh_20100414.pdf|2009/10 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:villenerg_zh_20110411_Acsoport_megoldással.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2012_tavasz_ZH.pdf|2011/12 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:2016_04_15_ZH_A_B_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:zh_2017_04_03_A.pdf|2016/17 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Villenerg_zh_2019_tavasz.pdf|2018/19 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Zárthelyi - 2021.04.08 Attempt review.pdf|2020/21 tavasz]] - online zh
*[[Media:zh_2022_04_01_Aminta.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:zh_2022_04_01_Bminta.pdf|2021/22 tavasz]] - B csoport, hivatalos megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:villenerg_zh_20070521_pzh.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:villenerg_zh_20080519_pzhAcsoport_megoldásokkal.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_pótZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_PZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:villenerg_zh_2010519_Acsoport_megoldással.pdf|2009/10 tavasz]] - A csoport, nem hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2013tavasz_pózpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótpótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

=== Kis ZH ===
'''2020 tavasza óta nincsen kisZH!'''

A beugrókérdések változhatnak, az aktuális feladatsorok mindig elérhető a tanszéki honlapon.

Nem mindegyik feladatsorban voltak megoldások. Itt gyűjtöttük össze a megoldással nem rendelkező feladatsorok megoldásait:

*[[Media:Villenerg kisZH 4 megoldas.pdf|4. Beugró megoldások]]
*[[Media:Villenerg kisZH 5 megoldas.pdf|5. Beugró megoldások]]
*[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6c.jpg|2017. tavasz 6. beugró "C"]]
*[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6h.jpg|2017. tavasz 6. beugró "H"]]

==Laborok==

Az NFL és a TVM labor elején beugrót kell írni. A beugrókérdések ettől eltérőek is lehetnek, de azért iránymutatásnak jók.
'''Ezek megtanulása viszont nem mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól!'''

====Az NFL mérés beugrója 2 részből áll. ====

1. rész: Biztonsági tudnivalók, többnyire a segédlet pirossal kiemelt részeiből, elsősorban a '''Feszültségmentesítés szabványos lépései ÉS a mérőtérbe való bemenetel/tartózkodás feltételei.''' ''DE NEM CSAK EZEK LEHETNEK!!'' Ebben a részben a hiba a beugró elbukását jelenti. Hasonló az Elektrotechnika Nagyfesz beugróhoz. A mérőtérben tartózkodás feltétele (többek között, de ez nincs pirossal szedve) a zárt ruházat is!

2. rész: Elméleti háttér '''A mérési segédlet elméleti anyagát lefedő kérdések, NEM csak az ellenőrző kérdésekből!''' Ebben a részben megadott hibalehetőség van, szóban lehet javítani néhány labveznél.

A mérésen mért eredményekből rövid, de formailag megfelelő jegyzőkönyvet kell csoportosan elküldeni utólag a mérésvezetőnek.

====A TVM mérés beugrója====

Jellemzően 5 pont amiből 2 pont elérése tekinthető sikeres beugrónak. Előfordulhat a szóbeli javítás. A beugró kérdések a segédletben ismertetett anyagrészből vannak, ugyanakkor elég részletes tudást is számon kérhetnek. A segédletben található képletek gyakorlati feladatban való alkalmazása, és egy két képlet szimbólumainak megmagyarázása szintén követelmény.

A beugró megírása után már nem dobnak ki semmilyen amatőr kérdés után. A jegyzőkönyv a mérésen kerül kitöltésre Excel táblázatban.

VGM laboron nem szokott beugró lenni, de azért nem árt tájékozódni, nem változott-e a rendszer.

===2018/19 tavasz===
*[[Media:NFL_VIEN_Lab_beugrókérdések.pdf|NFL]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva, '''javított változat!'''
*[[Media:Villamos_energetika_VMK_Labor_ellenőrző_kérdések.pdf‎|TVM]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva

==Vizsga==

{| style="border-spacing: 1em; width:90%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2007/08:
**[[Media:villenerg_vizsga_20080605.pdf|2008.06.05]] - nem hivatalos megoldással
*2008/09:
**[[Media:villenerg_vizsga_20090618.pdf|2009.06.18]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva
*2009/10:
**[[Media:villenerg_vizsga_20100603.pdf|2010.06.03]] - megoldások nélkül
**[[Media:villenerg_vizsga_20100610.pdf|2010.06.10]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva
*2010/11
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Acsoport.pdf|2011.05.27]] - A csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Bcsoport.pdf|2011.05.27]] - B csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]
*2011/12:
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Acsoport.pdf|2012.05.25]] - A csoport megoldással
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Bcsoport.pdf|2012.05.25]] - B csoport megoldással
*2012/13:
**[[Média:Villenerg_2013.05.22_elővizsga.pdf‎|2013.05.22]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_2013.05.27_vizsga.pdf‎|2013.05.27]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_20130610.pdf|2013.06.10]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.17.pdf|2013.06.17]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.21.pdf|2013.06.21]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2013/14:
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.21.pdf|2014.05.21]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.28.pdf|2014.05.28]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.06.02.pdf|2014.06.02]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_2014.06.06.pdf|2014.06.06]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

*2015/16:
**[[Media:villenerg_1v_2016_05_30_minta.pdf|2016.05.30.]] - hivatalos megoldásokkal
**[[Media:villenerg_2v_2016_06_06_minta.pdf|2016.06.06.]] - hivatalos megoldásokkal

*2018/19:
**[[Media:villenerg_elovizsga.pdf|2019.05.20.]] - megoldásokkal
**[[Media:villenerg_1.vizsga.pdf|2019.05.27.]] - megoldásokkal
**[[Media:villenerg_2.vizsga.pdf|2019.06.03.]] - megoldásokkal

|}

===Tesztek===
*[[Villamos energetika igaz-hamis|Igaz-hamis]]
*[[Villamos energetika kvíz|Kvíz]]

== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. A Villamos energetika oktatása a következő módon zajlott:
* Dr. Ladányi József minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.
* A gyakorlatokat szintén előre rögzítették és a gyakorlatok időpontjában konzultációra volt lehetőség.
* A laborgyakorlatokat is megtartották, beugró egyiken sem volt: a TVM és a VGM vezetett labor volt, az NFL laborhoz jegyzőkönyvet kellett készíteni, amit a laboralkalom utáni egy héten belül el kellett küldeni a laborvezetőnek.
* A zárthelyit a VIK moodle rendszerében tartották meg, 60 pontos volt, amiből minimum 24 pontot kellett elérni. Felépítése a következő volt: 20 darab 1-1 pontos igaz-hamis, 5 darab 4-4 pontos számolásos példa, 1 darab két részfeladatból álló nagy feladat 2x10 pontért.
* Az év végi vizsgát szintén a VIK moodle rendszerében tartották meg, 90 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. Felépítése a következő volt: 30 darab 1-1 pontos igaz-hamis, 20 darab 2-2 pontos feleletválasztós példa, 1 darab nagy feladat 2x10 pontért.
** 36-49.5 pont között kötelező szóbeli vizsgát kellett tenni az érdemjegyért.
** 50-63 pont között megajánlott kettes érdemjegyet lehetett kapni (felül lehetett írni szóbelivel).
** 63 pont felett megajánlott hármas érdemjegyet lehetett kapni (felül lehetett írni szóbelivel).

== Tippek ==

*A négy előspecializációs tárgy közül, ezt vagy a mikroelektronikát érdemes kihagyni a negyedik félévben, amennyiben nem ezekre a specializációkra mentek.
* A ZH-ban eléggé sablon feladatok vannak. Mindenképpen érdemes előtte átnézni a régi, hivatalos megoldásokkal ellátott feladatsorokat.
* Az "elővizsga" elsőre jó választásnak tűnhet, azonban semmi sem garantálja, hogy könnyebben teljesíthető lenne, mint az összes többi vizsga. Sőt volt olyan év is, amikor az elővizsga nehezebb volt, mint némelyik utána következő vizsga.
* A vizsgákra a legjobb felkészülési stratégia az, ha végigoldod a régi, hivatalos megoldásokkal rendelkező ZH és vizsgasorokat. Évről évre előfordul, hogy ismételődnek a feladatok minimális változtatással, de ami sokkal fontosabb, hogy egy-egy hivatalos megoldásból el lehet lesni a trükköket, amik segítségével már könnyen megoldható egy új, de hasonló feladat.
* Ha valamit nagyon nem értesz, akkor érdemes lehet a segédanyagok között található régi ellenőrző kérdéssorok kidolgozásai között kutakodni. Sok hasznos elméleti anyag és feladatkidolgozás fellelhető bennük.
* Ha a mintatanterv szerinti 6. félévre hagyod, akkor szinte biztosan ütközni fog, viszont ha a 4. félévben mind a 4 előspec tárgyat felveszed, akkor 5 vizsgád lesz. Nem lehetetlen mind a 4 tárgyat a 4. félévben teljesíteni, de nem feltétlenül ajánlott mindenkinek.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Zh 2022 04 01 Bminta.pdf

2022-04-06T21:00:25Z

Bödör András János: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Villamos energetika

2022-04-06T21:00:08Z

Bödör András János: /* Nagyzárthelyi */

{{Tantárgy
|név=Villamos energetika
|tárgykód=VIVEAB01
|régitárgykód=VIVEA207
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4/6*
|kereszt=nincs
|tanszék=VET
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|labor=3 alkalom
|levlista=villenerg{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA207
|targyhonlap=http://vet.bme.hu/tantargyak/villamos-energetika
}}

A tantárgy célja a villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatos azon alapismeretek oktatása, amely minden villamosmérnöknek szükséges és egyben megalapozás azok részére, akik a Villamosenergia-rendszerek vagy a Energiaátalakító rendszerek szakirányon folytatják a tanulmányaikat.
Betekintés nyújt a villamosenergetika fő területein (termelés, szállítás, szolgáltatás, környezeti hatások) megnyilvánuló paradigmaváltásba, a modern technológiákba és eljárásokba. A tárgy fontos ismereteket ad a villamosenergetika-rendszerek működése és üzemeltetése témakörben is.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] tárgy aláírásának megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A 7-ből 5 gyakorlaton, és mindhárom laboron kötelező részt venni.
*'''KisZH:''' '''2020 tavaszától nincsen kisZH!''' ''(régebben minden gyakorlat elején 10 perces kiszárthelyit kellett írni. A legjobb három eredménye számított. Csak 0-ást vagy 5-öst lehetett szerezni. Az aláírás feltétele legalább két 5-ös kisZH volt. Pótlási lehetőség nem volt. A kisZH feladatai az előre kiadott segédletből kerültek ki, esetleg más számokkal.)''
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A ZH 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll. Elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat! Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez. '''Egy feladatért csak akkor jár pont, ha legalább a 40%-a hibátlan.'''
*'''Pótlási lehetőségek''': Egy labor pótolható a pótlási héten. A nagyZH pótolható egyszer a szorgalmi időszakban. '''Nincs pótpótZH!'''
*'''Vizsga:''' Írásbeli vizsga szóbeli kiegészítés lehetőségével. Ha az írásbeli eredménye legalább elégséges, akkor a vizsgaeredmény legfeljebb egy jeggyel változtatható a szóbelin. Az írásbeli feladatkiosztása és pontrendszere azonos a zárthelyiével. Legalább négyes zárthelyivel (a rendes ZH-n) lehetőség van a pótlási héten elővizsgázni.
*'''Végső jegy:''' Amennyiben a vizsgán kapott jegy legalább elégséges, akkor annak érdemjegye 70% súllyal, és a nagyzárthelyi (vagy a pótzárthelyi) érdemjegye 30% súllyal. Elégtelen vizsgajegy esetén a végső érdemjegy elégtelen.

==Segédanyagok==

===Hasznos anyagok===

*'''''Horváth István: Villamosművek feladatgyűjtemény''''' - A tárgyhoz ajánlott irodalom. A vizsga számolós példái ebből vannak!
*[[Media:villenerg_jegyzet_képletgyűjtemény.pdf|Képletgyűjtemény]] - Kézzel írt, szkennelt. Nem fedi le a teljes anyagot!
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátorok.pdf|Helyettesítőképek]] - A transzformátorok zérus sorrendű helyettesítőképei. A ZH/vizsga 10 beugró kérdése között gyakran feltűnik 1-1 ezek közül.
*A tárgyhoz általában kiadnak egy ellenőrző kérdéssort is:
** [[Media:villenerg_vizsga_vizsgakérdéskidolgozás.pdf|2004]] - Egész jól lefedi a teljes anyagot. Számos ZH/vizsga feladat megoldási elve is megtalálható benne.
** [[Media:villenerg_vizsga_tételkérdéskidolgozás.pdf|2007]] - Kézzel írt, scannelt.
** [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|2010]] - ZH/vizsgakészüléshez erősen ajánlott, gyakran kérnek számon ezekhez kísértetiesen hasonló feladatokat. A végén van hibajegyzék is.
** [[Media:villenerg_vizsga_2011_ellenörzőkérdések.pdf|2011]] - Csak a kérdéssor.

*Kézzel írt gyakorlatjegyzetek:
**'''2009''': [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_2.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_4.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_7.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_8.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_9.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_10.pdf|10]]
**'''2012''': [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_2.pdf|2]][[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_7.pdf|7]]

Ezek a jegyzetek, nem konkrétan ehhez a tárgyhoz készültek, de szorosan kapcsolódnak a tárgy tematikájához. Van köztük egy-két elég hasznos anyag is:
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek.pdf|Elektrotechnika jegyzet]] - Részben elektrotechnikás anyagok vannak benne, de jól összefoglalja az ott tanultakat.
*[[Media:villenerg_jegyzet_hasznosjegyzet.pdf|Összefoglaló jegyzet]] - Egyfázisú rendszer, teljesítmények, szimmetrikus háromfázisú rendszer, a villamos hálózat felépítése, szimmetrikus összetevők, hálózatág feszültségesés viszonyai.
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek_mágnesesmezők.pdf|Villamosgépek]] - Villamos gépek mágneses mezeje, váltakozóáramú tekercselések.
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátor.pdf|Transzformátorok]] - Egyfázisú transzformátorok alapjai.
*[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Parkvektor]] - A háromfázisú vektorok módszere.

== Előadások és gyakorlatok ==

=== 2020 tavaszi félév ===
*[[Media:01_Definiciok_teljesitmenyek-2020.pdf|1. Előadás]] - [[Media:ville_2020_1.gyakorlat.pdf.pdf|1. Gyakorlat]]
*[[Media:02_VER_felepitese-2020.pdf|2. Előadás]] - [[Media:ville_2020_2.gyakorlat.pdf.pdf|2. Gyakorlat]]
*[[Media:03_Egyszeru_Modellek_poz_sorr.pdf|3. Előadás]] - [[Media:ville_2020_3.gyakorlat.pdf.pdf|3. Gyakorlat]]
*[[Media:04_Hal_szamitas_kozosfesz-viszonylagos_e.pdf|4. Előadás]] - [[Media:ville_2020_4.gyakorlat.pdf.pdf|4. Gyakorlat]]
*[[Media:05_Szimmetrikus_osszetevok.pdf|5. Előadás]] - [[Media:ville_2020_5.gyakorlat.pdf.pdf|5. Gyakorlat]]
Innetől kezdve indult a távoktatás, ppt-k nem voltak az előadásokhoz. A gyakorlatok anyaga azonban továbbra is frissül.

=== Régebbi anyagok ===
*2011/12 tavaszi félév előadásainak kézzel írt jegyzete (15 - ZH konzultáció, 21 - Vizsga konzultáció):
:Ha valakinek van kedve, bontsa szét ezt a kupacot, külön-külön egymás alá pakolva az előadásokat és melléjük írva, hogy melyik miről szól. Előre is köszi ;)

:[[Media:villenerg_jegyzet_előadás_1_2012.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_2_2012.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_3_2012.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_4_2012.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_5_2012.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_6_2012.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_7_2012.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_8_2012.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_9_2012.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_10_2012.pdf|10]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_11_2012.pdf|11]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_12_2012.pdf|12]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_13_2012.pdf|13]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_14_2012.pdf|14]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_15_2012.pdf|15]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_16_2012.pdf|16]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_17_2012.pdf|17]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_18_2012.pdf|18]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_19_2012.pdf|19]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_20_2012.pdf|20]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_21_2012.pdf|21]]

== Nagyzárthelyi ==

* A '''ZH''' 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll.
* Az elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat, de többségében gyakorlati példák.
* Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez.
* Ha bármely feladat eredménye kisebb, mint a feladatra adható összpontszám 40%-a, akkor az a feladat automatikusan 0 pontot ér. Zh-n, pót ZH-n és vizsgán egyaránt érvényes!

=== Rendes ZH ===

*[[Media:villenerg_zh_20070427.pdf|2006/07 tavasz]] - [[Media:villenerg_zh_20070427_megoldások.pdf|Nem hivatalos megoldás]]
*[[Media:villenerg_zh_20100414.pdf|2009/10 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:villenerg_zh_20110411_Acsoport_megoldással.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2012_tavasz_ZH.pdf|2011/12 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:2016_04_15_ZH_A_B_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:zh_2017_04_03_A.pdf|2016/17 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Villenerg_zh_2019_tavasz.pdf|2018/19 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Zárthelyi - 2021.04.08 Attempt review.pdf|2020/21 tavasz]] - online zh
*[[Media:zh_2022_04_01_Aminta.pdf|2021/2022 tavasz]] - A csoport

=== Pót ZH ===

*[[Media:villenerg_zh_20070521_pzh.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:villenerg_zh_20080519_pzhAcsoport_megoldásokkal.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_pótZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_PZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:villenerg_zh_2010519_Acsoport_megoldással.pdf|2009/10 tavasz]] - A csoport, nem hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2013tavasz_pózpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótpótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

=== Kis ZH ===
'''2020 tavasza óta nincsen kisZH!'''

A beugrókérdések változhatnak, az aktuális feladatsorok mindig elérhető a tanszéki honlapon.

Nem mindegyik feladatsorban voltak megoldások. Itt gyűjtöttük össze a megoldással nem rendelkező feladatsorok megoldásait:

*[[Media:Villenerg kisZH 4 megoldas.pdf|4. Beugró megoldások]]
*[[Media:Villenerg kisZH 5 megoldas.pdf|5. Beugró megoldások]]
*[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6c.jpg|2017. tavasz 6. beugró "C"]]
*[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6h.jpg|2017. tavasz 6. beugró "H"]]

==Laborok==

Az NFL és a TVM labor elején beugrót kell írni. A beugrókérdések ettől eltérőek is lehetnek, de azért iránymutatásnak jók.
'''Ezek megtanulása viszont nem mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól!'''

====Az NFL mérés beugrója 2 részből áll. ====

1. rész: Biztonsági tudnivalók, többnyire a segédlet pirossal kiemelt részeiből, elsősorban a '''Feszültségmentesítés szabványos lépései ÉS a mérőtérbe való bemenetel/tartózkodás feltételei.''' ''DE NEM CSAK EZEK LEHETNEK!!'' Ebben a részben a hiba a beugró elbukását jelenti. Hasonló az Elektrotechnika Nagyfesz beugróhoz. A mérőtérben tartózkodás feltétele (többek között, de ez nincs pirossal szedve) a zárt ruházat is!

2. rész: Elméleti háttér '''A mérési segédlet elméleti anyagát lefedő kérdések, NEM csak az ellenőrző kérdésekből!''' Ebben a részben megadott hibalehetőség van, szóban lehet javítani néhány labveznél.

A mérésen mért eredményekből rövid, de formailag megfelelő jegyzőkönyvet kell csoportosan elküldeni utólag a mérésvezetőnek.

====A TVM mérés beugrója====

Jellemzően 5 pont amiből 2 pont elérése tekinthető sikeres beugrónak. Előfordulhat a szóbeli javítás. A beugró kérdések a segédletben ismertetett anyagrészből vannak, ugyanakkor elég részletes tudást is számon kérhetnek. A segédletben található képletek gyakorlati feladatban való alkalmazása, és egy két képlet szimbólumainak megmagyarázása szintén követelmény.

A beugró megírása után már nem dobnak ki semmilyen amatőr kérdés után. A jegyzőkönyv a mérésen kerül kitöltésre Excel táblázatban.

VGM laboron nem szokott beugró lenni, de azért nem árt tájékozódni, nem változott-e a rendszer.

===2018/19 tavasz===
*[[Media:NFL_VIEN_Lab_beugrókérdések.pdf|NFL]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva, '''javított változat!'''
*[[Media:Villamos_energetika_VMK_Labor_ellenőrző_kérdések.pdf‎|TVM]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva

==Vizsga==

{| style="border-spacing: 1em; width:90%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2007/08:
**[[Media:villenerg_vizsga_20080605.pdf|2008.06.05]] - nem hivatalos megoldással
*2008/09:
**[[Media:villenerg_vizsga_20090618.pdf|2009.06.18]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva
*2009/10:
**[[Media:villenerg_vizsga_20100603.pdf|2010.06.03]] - megoldások nélkül
**[[Media:villenerg_vizsga_20100610.pdf|2010.06.10]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva
*2010/11
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Acsoport.pdf|2011.05.27]] - A csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Bcsoport.pdf|2011.05.27]] - B csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]
*2011/12:
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Acsoport.pdf|2012.05.25]] - A csoport megoldással
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Bcsoport.pdf|2012.05.25]] - B csoport megoldással
*2012/13:
**[[Média:Villenerg_2013.05.22_elővizsga.pdf‎|2013.05.22]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_2013.05.27_vizsga.pdf‎|2013.05.27]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_20130610.pdf|2013.06.10]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.17.pdf|2013.06.17]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.21.pdf|2013.06.21]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2013/14:
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.21.pdf|2014.05.21]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.28.pdf|2014.05.28]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.06.02.pdf|2014.06.02]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_2014.06.06.pdf|2014.06.06]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

*2015/16:
**[[Media:villenerg_1v_2016_05_30_minta.pdf|2016.05.30.]] - hivatalos megoldásokkal
**[[Media:villenerg_2v_2016_06_06_minta.pdf|2016.06.06.]] - hivatalos megoldásokkal

*2018/19:
**[[Media:villenerg_elovizsga.pdf|2019.05.20.]] - megoldásokkal
**[[Media:villenerg_1.vizsga.pdf|2019.05.27.]] - megoldásokkal
**[[Media:villenerg_2.vizsga.pdf|2019.06.03.]] - megoldásokkal

|}

===Tesztek===
*[[Villamos energetika igaz-hamis|Igaz-hamis]]
*[[Villamos energetika kvíz|Kvíz]]

== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. A Villamos energetika oktatása a következő módon zajlott:
* Dr. Ladányi József minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.
* A gyakorlatokat szintén előre rögzítették és a gyakorlatok időpontjában konzultációra volt lehetőség.
* A laborgyakorlatokat is megtartották, beugró egyiken sem volt: a TVM és a VGM vezetett labor volt, az NFL laborhoz jegyzőkönyvet kellett készíteni, amit a laboralkalom utáni egy héten belül el kellett küldeni a laborvezetőnek.
* A zárthelyit a VIK moodle rendszerében tartották meg, 60 pontos volt, amiből minimum 24 pontot kellett elérni. Felépítése a következő volt: 20 darab 1-1 pontos igaz-hamis, 5 darab 4-4 pontos számolásos példa, 1 darab két részfeladatból álló nagy feladat 2x10 pontért.
* Az év végi vizsgát szintén a VIK moodle rendszerében tartották meg, 90 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. Felépítése a következő volt: 30 darab 1-1 pontos igaz-hamis, 20 darab 2-2 pontos feleletválasztós példa, 1 darab nagy feladat 2x10 pontért.
** 36-49.5 pont között kötelező szóbeli vizsgát kellett tenni az érdemjegyért.
** 50-63 pont között megajánlott kettes érdemjegyet lehetett kapni (felül lehetett írni szóbelivel).
** 63 pont felett megajánlott hármas érdemjegyet lehetett kapni (felül lehetett írni szóbelivel).

== Tippek ==

*A négy előspecializációs tárgy közül, ezt vagy a mikroelektronikát érdemes kihagyni a negyedik félévben, amennyiben nem ezekre a specializációkra mentek.
* A ZH-ban eléggé sablon feladatok vannak. Mindenképpen érdemes előtte átnézni a régi, hivatalos megoldásokkal ellátott feladatsorokat.
* Az "elővizsga" elsőre jó választásnak tűnhet, azonban semmi sem garantálja, hogy könnyebben teljesíthető lenne, mint az összes többi vizsga. Sőt volt olyan év is, amikor az elővizsga nehezebb volt, mint némelyik utána következő vizsga.
* A vizsgákra a legjobb felkészülési stratégia az, ha végigoldod a régi, hivatalos megoldásokkal rendelkező ZH és vizsgasorokat. Évről évre előfordul, hogy ismételődnek a feladatok minimális változtatással, de ami sokkal fontosabb, hogy egy-egy hivatalos megoldásból el lehet lesni a trükköket, amik segítségével már könnyen megoldható egy új, de hasonló feladat.
* Ha valamit nagyon nem értesz, akkor érdemes lehet a segédanyagok között található régi ellenőrző kérdéssorok kidolgozásai között kutakodni. Sok hasznos elméleti anyag és feladatkidolgozás fellelhető bennük.
* Ha a mintatanterv szerinti 6. félévre hagyod, akkor szinte biztosan ütközni fog, viszont ha a 4. félévben mind a 4 előspec tárgyat felveszed, akkor 5 vizsgád lesz. Nem lehetetlen mind a 4 tárgyat a 4. félévben teljesíteni, de nem feltétlenül ajánlott mindenkinek.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Zh 2022 04 01 Aminta.pdf

2022-04-06T20:58:31Z

Bödör András János: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Elektronika 1

2022-01-07T13:13:20Z

Bödör András János: /* Vizsgák */

{{Tantárgy
|nev=Elektronika 1
|tárgykód=VIHIAB02
|szak=villany
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=nincs
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html
}}

Tranzisztorok és belőlük felépülő összetettebb elektronikai modulok (pl. műveleti erősítők) kapcsolástechnikájának megértéséhez szükséges
*fogalmak, modellek elsajátítása,
*számítási módszerek begyakorlása,
*alkalmazási példák megismerése.
A tárgy szervesen épít az előzményként és párhuzamosan is futó két féléves Jelek és rendszerek tárgy mondanivalójára és tematikájában figyelembe veszi a későbbi szakmai tárgyak témaköreit.

Az Elektronika 1 tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot. A [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 11%-os súllyal szerepel.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' Az új tárgy felvételéhez a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése kötelező. A régi tárgyból már csak vizsgakurzus indul.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!

== Segédanyagok ==

*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
*''Dr. Pap László'' 2011/12 tavaszi félévben tartott előadásainak felvételei - [https://bme.videotorium.hu/hu/channels/1589/elektronika-1 Előadásvideók]
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]
*''HA5KFU'' [https://ha5kfu.sch.bme.hu/2019/11/18/eloerosito-kapcsolas-tervezese-red-pitaya-kartyahoz-80-m-en/ példa] földelt bázisú erősítő tervezéséhez

== Előadások ==
{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== 2017 ősz ===
*[[Media:01_ea_2017.pdf|1. Előadás]]
*[[Media:02_ea_2017.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:03_ea_2017.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:04_ea_2017.pdf|4. Előadás]]
*[[Media:05_ea_2017.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:06_ea_2017.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:07_ea_2017.pdf|7. Előadás]]
*[[Media:08_ea_2017.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:09_ea_2017.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:10_ea_2017.pdf|10. Előadás]]
*[[Media:11_ea_2017.pdf|11. Előadás]]
*[[Media:12_ea_2017.pdf|12. Előadás]]
*[[Media:13_ea_2017.pdf|13. Előadás]]
*[[Media:14_ea_2017.pdf|14. Előadás]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== 2019 ősz ===
*[[Media:01_ea_2019.zip|1. Előadás]]
*[[Media:02_ea_2019.zip|2. Előadás]]
*[[Media:03_ea_2019.zip|3. Előadás]]
*[[Media:04_ea_2019.zip|4. Előadás]]
*[[Media:05_ea_2019.zip|5. Előadás]]
*[[Media:06_ea_2019.zip|6. Előadás]]
*[[Media:07_ea_2019.zip|7. Előadás]]
*[[Media:08_ea_2019.zip|8. Előadás]]
*[[Media:09_ea_2019.zip|9. Előadás]]
*[[Media:10_ea_2019.zip|10. Előadás]]
*[[Media:11_ea_2019.zip|11. Előadás]]
*[[Media:12_ea_2019.zip|12. Előadás]]
|}

== Gyakorlatok (2019 ősz) ==
*[[Media:01_gyak_2019.pdf|1. Gyakorlat]]
*[[Media:02_gyak_2019.pdf|2. Gyakorlat]]
*[[Media:03_gyak_2019.zip|3. Gyakorlat]]
*[[Media:04_gyak_2019.zip|4. Gyakorlat]]
*[[Media:05_gyak_2019.zip|5. Gyakorlat]]
*[[Media:06_gyak_2019.zip|6. Gyakorlat]]
*[[Media:07_gyak_2019.zip|7. Gyakorlat]]
*[[Media:08_gyak_2019.zip|8. Gyakorlat]]
*[[Media:09_gyak_2019.zip|9. Gyakorlat]]
*[[Media:10_gyak_2019.zip|10. Gyakorlat]]
*[[Media:11_gyak_2019.zip|11. Gyakorlat]]
*[[Media:12_gyak_2019.pdf|12. Gyakorlat]]
*[[Media:13_gyak_2019.pdf|13. Gyakorlat]]

[https://www.youtube.com/playlist?list=PLHVYemt_UdrreYfo3mvbyJlExFkEcgdOi Belső Zoltán tanár úr gyakorlatai (2021)]

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.

A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.
*Kisjelű analízis.

Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)

{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:ZH_2016_11_07_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2017_10_27_zh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2018_10_29_zh_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:2019_2020_ZHm.pdf|2019/20 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika_1_zh_2020.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_zh_20211108.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_PZH_2015_04_10.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:PZH_2016_11_18_m.pdf| 2016/17 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2017_11_03_pzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_20181108_PZH_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_2019_2020_PZHm.pdf|2019/20 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_PZH_20201119_m.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2015tavasz_pótpótzh.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ppZH_2015_2016_osz.pdf.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:2016_12_12_PPZH_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2017_12_11_ppzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_ppzh_2018_12_14.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2020_12_18_PPZH.pdf|2020/21 ősz]] - [[Media:Elektro1_2020_12_18_PPZH_megoldasok.pdf|megoldások]]
|}

== Vizsgák ==

A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!

A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.

Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:

{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2007/08:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]
*2008/09:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]
*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]
*2009/10:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]
*2011/12:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]
*2012/13:
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]

*2013/14:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]

*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_07.pdf|2015.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_14.pdf|2015.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_21.pdf|2015.01.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_28.pdf|2015.01.28]]

*2014/15:
**[[Media:Elektronika1_elovizsga_2015_05_22.pdf|2015.05.22]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2015_05_27.pdf|2015.05.27]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_03.pdf|2015.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_05.pdf|2015.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_10.pdf|2015.06.10]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_17.pdf|2015.06.17]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2015/16:
**[[Media:Elektro1_Vizsga1_2016_01_08_m.pdf|2016.01.08]]
**[[Media:Elektro1_2016_01_15_m.pdf|2016.01.15]]
**[[Media:Elektro1_V3_2016_01_22_m.pdf|2016.01.22]]
**[[Media:Elektro1_V4_2016_01_27_m.pdf|2016.01.27]]

*2015/16 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_V1_2016_06_02_m.pdf|2016.06.02]]
**[[Media:Elektro1_V2_2016_06_09_m.pdf|2016.06.09]]
**[[Media:Elektro1_V3_2016_06_23_m.pdf|2016.06.23]]

*2016/17 ősz
**[[Media:2016_12_21_V1_m.pdf|2016.12.21]]
**[[Media:2017_01_06_V2_m.pdf|2017.01.06]]
**[[Media:2017_01_13_V3_m.pdf|2017.01.13]]
**[[Media:2017_01_20_V4_m.pdf|2017.01.20]]

*2016/17 - kereszt:
**[[Media:V1_2017_05_26_m.pdf|2017.05.26]]
**[[Media:V2_2017_06_09_m.pdf|2017.06.09]]
**[[Media:V3_2017_06_16_m.pdf|2017.06.16]]

*2017/18 ősz
**[[Media:Elektro1_2017_12_20_V1_m.pdf|2017.12.20]]
**[[Media:Elektro1_2018_01_05_V2_m.pdf|2018.01.05]]
**[[Media:Elektro1_2018_01_12_V3_m.pdf|2018.01.12]]
**[[Media:Elektro1_2018_01_19_V4_m.pdf|2018.01.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2018/19 ősz
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2018_12_21.pdf|2018.12.21]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2019_01_04.pdf|2019.01.04]]

*2019/20 ősz
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_03.pdf|2020.01.03]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_10.pdf|2020.01.10]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_17.pdf|2020.01.17]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_24.pdf|2020.01.24]]

*2020/21 ősz
**[[Media:2020 2021 V1m.pdf|2021.01.08.]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2020_01_15_megoldas.pdf|2021.01.15.]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2020_01_18_megoldas.pdf|2021.01.18.]]

*2021/22 ősz
**[[Media:Elektro1_vizsga_2022_01_07.pdf|2022.01.07]]
|}

==Tippek==

*A tárgyra érdemes odafigyelni, mert az új, 2014-től érvényes tantervben a bukás félévcsúszást jelent!
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat.
*Az Videotorium nézése szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes végignézni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fájl:Elektro1 vizsga 2022 01 07.pdf

2022-01-07T13:11:54Z

Bödör András János: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Jelek és rendszerek 2

2021-12-09T01:01:23Z

Bödör András János: /* Zárthelyik */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|tárgykód=VIHVAB01
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.

=== Oktatóvideók ===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:

===== Egyszerűbb telepítés =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartolommal: <code>[autoexec] MOUNT o <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA> MOUNT c <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA>\ANDI\ o: CD ANDI ANDI.EXE </code> (Nálam például: '''MOUNT o c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\''' és '''MOUNT c c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\ANDI\''' sorok szerpeltek)
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít '''"C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf"''', és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
# Lépés: '''c'''onfigurate -> elérési utakat át kell írni '''C:\'''-re, pl. '''C:\HELP''' (a DATA pedig '''C:\'''), majd write config
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

|}

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

=== KisZH ===

*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:2._kisZH_(2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH
*[[Média:zh320161202.pdf|2016/17 ősz]] - 3. kisZH
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

=== ZH ===

*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal

=== PótPót ZH ===
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]
|}

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2015/16 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

|}

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fájl:Zh320161202.pdf

2021-12-09T01:00:12Z

Bödör András János: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Jelek és rendszerek 2

2021-12-09T00:59:05Z

Bödör András János: /* KisZH */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|tárgykód=VIHVAB01
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.

=== Oktatóvideók ===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:

===== Egyszerűbb telepítés =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartolommal: <code>[autoexec] MOUNT o <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA> MOUNT c <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA>\ANDI\ o: CD ANDI ANDI.EXE </code> (Nálam például: '''MOUNT o c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\''' és '''MOUNT c c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\ANDI\''' sorok szerpeltek)
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít '''"C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf"''', és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
# Lépés: '''c'''onfigurate -> elérési utakat át kell írni '''C:\'''-re, pl. '''C:\HELP''' (a DATA pedig '''C:\'''), majd write config
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

|}

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

=== KisZH ===

*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:2._kisZH_(2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

=== ZH ===

*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal

=== PótPót ZH ===
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]
|}

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2015/16 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

|}

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Jelek és rendszerek 2

2021-12-09T00:56:31Z

Bödör András János: /* KisZH */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|tárgykód=VIHVAB01
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.

=== Oktatóvideók ===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:

===== Egyszerűbb telepítés =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartolommal: <code>[autoexec] MOUNT o <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA> MOUNT c <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA>\ANDI\ o: CD ANDI ANDI.EXE </code> (Nálam például: '''MOUNT o c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\''' és '''MOUNT c c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\ANDI\''' sorok szerpeltek)
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít '''"C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf"''', és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
# Lépés: '''c'''onfigurate -> elérési utakat át kell írni '''C:\'''-re, pl. '''C:\HELP''' (a DATA pedig '''C:\'''), majd write config
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

|}

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

=== KisZH ===

*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[:File:2._kisZH_(2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

=== ZH ===

*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal

=== PótPót ZH ===
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]
|}

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2015/16 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

|}

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fájl:2. kisZH (2021).pdf

2021-12-09T00:56:01Z

Bödör András János: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:2. kisZH(2021osz).pdf

2021-12-09T00:55:10Z

Bödör András János:

Jelek és rendszerek 2

2021-12-09T00:53:33Z

Bödör András János: /* KisZH */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|tárgykód=VIHVAB01
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.

=== Oktatóvideók ===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:

===== Egyszerűbb telepítés =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartolommal: <code>[autoexec] MOUNT o <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA> MOUNT c <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA>\ANDI\ o: CD ANDI ANDI.EXE </code> (Nálam például: '''MOUNT o c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\''' és '''MOUNT c c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\ANDI\''' sorok szerpeltek)
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít '''"C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf"''', és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
# Lépés: '''c'''onfigurate -> elérési utakat át kell írni '''C:\'''-re, pl. '''C:\HELP''' (a DATA pedig '''C:\'''), majd write config
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

|}

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

=== KisZH ===

*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:2. kisZH(2021osz).pdf|2021/22 ősz]] - 2. KisZH

*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

=== ZH ===

*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal

=== PótPót ZH ===
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]
|}

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2015/16 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

|}

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Jelek és rendszerek 2

2021-12-09T00:52:39Z

Bödör András János: /* KisZH */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|tárgykód=VIHVAB01
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.

=== Oktatóvideók ===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:

===== Egyszerűbb telepítés =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartolommal: <code>[autoexec] MOUNT o <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA> MOUNT c <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA>\ANDI\ o: CD ANDI ANDI.EXE </code> (Nálam például: '''MOUNT o c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\''' és '''MOUNT c c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\ANDI\''' sorok szerpeltek)
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít '''"C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf"''', és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
# Lépés: '''c'''onfigurate -> elérési utakat át kell írni '''C:\'''-re, pl. '''C:\HELP''' (a DATA pedig '''C:\'''), majd write config
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

|}

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

=== KisZH ===

*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[Fájl:2. kisZH(2021osz).pdf|2021/22 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

=== ZH ===

*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal

=== PótPót ZH ===
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]
|}

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2015/16 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

|}

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Jelek és rendszerek 2

2021-12-09T00:52:20Z

Bödör András János: /* Zárthelyik */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|tárgykód=VIHVAB01
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.

=== Oktatóvideók ===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:

===== Egyszerűbb telepítés =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartolommal: <code>[autoexec] MOUNT o <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA> MOUNT c <TELEPÍTÉSI_MAPPA_TELJES_ELÉRÉSI_ÚTJA>\ANDI\ o: CD ANDI ANDI.EXE </code> (Nálam például: '''MOUNT o c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\''' és '''MOUNT c c:\Users\Laci\Desktop\ANDI\ANDI\''' sorok szerpeltek)
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít '''"C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf"''', és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
# Lépés: '''c'''onfigurate -> elérési utakat át kell írni '''C:\'''-re, pl. '''C:\HELP''' (a DATA pedig '''C:\'''), majd write config
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

|}

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

=== KisZH ===

*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
[[Fájl:2. kisZH(2021osz).pdf|2021/22 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

=== ZH ===

*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal

=== PótPót ZH ===
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]
|}

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2015/16 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

|}

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fájl:2. kisZH(2021).pdf

2021-12-09T00:51:00Z

Bödör András János:

Jelek és Rendszerek 2 - Második kis ZH 2021

Segítség:Példakvíz

2019-03-25T11:51:34Z

Bödör András János: /* A kényszerrel létrejött szerződés */

{{Vissza|Segítség:Kvíz}}

Ezen az oldalon tesztelem a kérdéseket. Ez a bevezető szöveg helye, még nem része egy kvízkérdésnek sem.

Nyugodtan kattintgass, próbáld ki, hogyan működik a kvíz. A forráskódot is ér megnézni, lehet szerkeszteni, próbálkozni vele, kísérletezni, csak minden kérdéstípusra maradjon benne példa.


{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

Ez a szöveg a kvízek után jelenik meg.

== Kombókérdés ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy <math>t=21</math>, akkor hány éves a kapitány és milyen nemű?


{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
# ''21j''
# <math>21</math>
# A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
# Férfi
# Nő
# A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.

Igen, egy kvízkérdésen belül több részfeladat is lehet.

== Többválaszos kérdés ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy:
* <math>t=21</math>,
akkor mit tudunk a kapitány ''t'' életkoráról?

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}
# t < ''6×1023''
# <math>21</math>
# A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.

Több választ is megjelölhet, maga.

== Eldöntendő kérdés ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy <math>t=21</math>, akkor igaz-e, hogy a kapitány egy tinédzser?

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
#Igaz
## Ez az alpont nem külön opció. De mondjuk itt lehetne kifejteni a választ.
#Hamis

== Kombókérdés * ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy <math>t=21</math>, akkor mit tudunk a hajóról?

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Létezik
# ''Nem'' létezik

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}
# Van
# Piros
# Úszik a vízen

(* Rossz válaszra mínuszpont jár)

== Többválaszos kérdés * ==

Ha tudjuk a kapitány '''csajának''' ''t'' életkoráról, hogy:
* <math>t=21</math>,
akkor mit tudunk a kapitányról?

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}
# Van csaja
# Nős
# A csaja életkora ''21 év''

(* Rossz válaszra mínuszpont jár)

== Hány éves egy tetszőleges kapitány? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# 21
# Nem 21
# Talán ennyi, talán annyi

== Kredence van a kapitánynak? ==


{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# igen
# nem
# nem, mert fapapucsa van

----

== Kredence van a kapitánynak? ==


{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# igen
# nem
# nem, mert fapapucsa van

----

== Egyebek ==

Egyéb megjegyzések ide kerülhetnek a kérdéssor legvégére egy elválasztóvonal (négy kötőjel, <code>----</code>) után. Ez már nem része egy kvízkérdésnek sem.

Segítség:Példakvíz

2019-03-25T11:50:47Z

Bödör András János: /* Kredence van a kapitánynak? */

{{Vissza|Segítség:Kvíz}}

Ezen az oldalon tesztelem a kérdéseket. Ez a bevezető szöveg helye, még nem része egy kvízkérdésnek sem.

Nyugodtan kattintgass, próbáld ki, hogyan működik a kvíz. A forráskódot is ér megnézni, lehet szerkeszteni, próbálkozni vele, kísérletezni, csak minden kérdéstípusra maradjon benne példa.


{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

Ez a szöveg a kvízek után jelenik meg.

== Kombókérdés ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy <math>t=21</math>, akkor hány éves a kapitány és milyen nemű?


{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
# ''21j''
# <math>21</math>
# A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
# Férfi
# Nő
# A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.

Igen, egy kvízkérdésen belül több részfeladat is lehet.

== Többválaszos kérdés ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy:
* <math>t=21</math>,
akkor mit tudunk a kapitány ''t'' életkoráról?

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}
# t < ''6×1023''
# <math>21</math>
# A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.

Több választ is megjelölhet, maga.

== Eldöntendő kérdés ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy <math>t=21</math>, akkor igaz-e, hogy a kapitány egy tinédzser?

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
#Igaz
## Ez az alpont nem külön opció. De mondjuk itt lehetne kifejteni a választ.
#Hamis

== Kombókérdés * ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy <math>t=21</math>, akkor mit tudunk a hajóról?

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Létezik
# ''Nem'' létezik

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}
# Van
# Piros
# Úszik a vízen

(* Rossz válaszra mínuszpont jár)

== Többválaszos kérdés * ==

Ha tudjuk a kapitány '''csajának''' ''t'' életkoráról, hogy:
* <math>t=21</math>,
akkor mit tudunk a kapitányról?

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}
# Van csaja
# Nős
# A csaja életkora ''21 év''

(* Rossz válaszra mínuszpont jár)

== Hány éves egy tetszőleges kapitány? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# 21
# Nem 21
# Talán ennyi, talán annyi

== Kredence van a kapitánynak? ==


{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# igen
# nem
# nem, mert fapapucsa van

----

== A kényszerrel létrejött szerződés ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# Semmis
#Megtánmadható
#Egyaránt minősülhet semmisnek és megtámadhatónak

----


== Egyebek ==

Egyéb megjegyzések ide kerülhetnek a kérdéssor legvégére egy elválasztóvonal (négy kötőjel, <code>----</code>) után. Ez már nem része egy kvízkérdésnek sem.

Segítség:Példakvíz

2019-03-25T11:49:48Z

Bödör András János: Try it

{{Vissza|Segítség:Kvíz}}

Ezen az oldalon tesztelem a kérdéseket. Ez a bevezető szöveg helye, még nem része egy kvízkérdésnek sem.

Nyugodtan kattintgass, próbáld ki, hogyan működik a kvíz. A forráskódot is ér megnézni, lehet szerkeszteni, próbálkozni vele, kísérletezni, csak minden kérdéstípusra maradjon benne példa.


{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

Ez a szöveg a kvízek után jelenik meg.

== Kombókérdés ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy <math>t=21</math>, akkor hány éves a kapitány és milyen nemű?


{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
# ''21j''
# <math>21</math>
# A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
# Férfi
# Nő
# A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.

Igen, egy kvízkérdésen belül több részfeladat is lehet.

== Többválaszos kérdés ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy:
* <math>t=21</math>,
akkor mit tudunk a kapitány ''t'' életkoráról?

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}
# t < ''6×1023''
# <math>21</math>
# A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.

Több választ is megjelölhet, maga.

== Eldöntendő kérdés ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy <math>t=21</math>, akkor igaz-e, hogy a kapitány egy tinédzser?

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
#Igaz
## Ez az alpont nem külön opció. De mondjuk itt lehetne kifejteni a választ.
#Hamis

== Kombókérdés * ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy <math>t=21</math>, akkor mit tudunk a hajóról?

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Létezik
# ''Nem'' létezik

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}
# Van
# Piros
# Úszik a vízen

(* Rossz válaszra mínuszpont jár)

== Többválaszos kérdés * ==

Ha tudjuk a kapitány '''csajának''' ''t'' életkoráról, hogy:
* <math>t=21</math>,
akkor mit tudunk a kapitányról?

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}
# Van csaja
# Nős
# A csaja életkora ''21 év''

(* Rossz válaszra mínuszpont jár)

== Hány éves egy tetszőleges kapitány? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# 21
# Nem 21
# Talán ennyi, talán annyi

== Kredence van a kapitánynak? ==


{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# igen
# nem
# nem, mert fapapucsa van

----

== A kényszerrel létrejött szerződés ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# Semmis
#Megtánmadható
#Egyaránt minősülhet semmisnek és megtámadhatónak

----


== Kredence van a kapitánynak? ==


{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# igen
# nem
# nem, mert fapapucsa van

----

== Egyebek ==

Egyéb megjegyzések ide kerülhetnek a kérdéssor legvégére egy elválasztóvonal (négy kötőjel, <code>----</code>) után. Ez már nem része egy kvízkérdésnek sem.

Segítség:Példakvíz

2019-03-25T11:47:16Z

Bödör András János: Try it

{{Vissza|Segítség:Kvíz}}

Ezen az oldalon tesztelem a kérdéseket. Ez a bevezető szöveg helye, még nem része egy kvízkérdésnek sem.

Nyugodtan kattintgass, próbáld ki, hogyan működik a kvíz. A forráskódot is ér megnézni, lehet szerkeszteni, próbálkozni vele, kísérletezni, csak minden kérdéstípusra maradjon benne példa.


{{Kvízoldal
|cím=Tesztkérdések
}}

Ez a szöveg a kvízek után jelenik meg.

== Kombókérdés ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy <math>t=21</math>, akkor hány éves a kapitány és milyen nemű?


{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
# ''21j''
# <math>21</math>
# A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
# Férfi
# Nő
# A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.

Igen, egy kvízkérdésen belül több részfeladat is lehet.

== Többválaszos kérdés ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy:
* <math>t=21</math>,
akkor mit tudunk a kapitány ''t'' életkoráról?

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}
# t < ''6×1023''
# <math>21</math>
# A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.

Több választ is megjelölhet, maga.

== Eldöntendő kérdés ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy <math>t=21</math>, akkor igaz-e, hogy a kapitány egy tinédzser?

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
#Igaz
## Ez az alpont nem külön opció. De mondjuk itt lehetne kifejteni a választ.
#Hamis

== Kombókérdés * ==

Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy <math>t=21</math>, akkor mit tudunk a hajóról?

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Létezik
# ''Nem'' létezik

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}
# Van
# Piros
# Úszik a vízen

(* Rossz válaszra mínuszpont jár)

== Többválaszos kérdés * ==

Ha tudjuk a kapitány '''csajának''' ''t'' életkoráról, hogy:
* <math>t=21</math>,
akkor mit tudunk a kapitányról?

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}
# Van csaja
# Nős
# A csaja életkora ''21 év''

(* Rossz válaszra mínuszpont jár)

== Hány éves egy tetszőleges kapitány? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# 21
# Nem 21
# Talán ennyi, talán annyi

== Kredence van a kapitánynak? ==


{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# igen
# nem
# nem, mert fapapucsa van

----

== A kényszerrel létrejött szerződés ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# Semmis
#Megtánmadható
#Egyaránt minősülhet semmisnek és megtámadhatónak

----


== Egyebek ==

Egyéb megjegyzések ide kerülhetnek a kérdéssor legvégére egy elválasztóvonal (négy kötőjel, <code>----</code>) után. Ez már nem része egy kvízkérdésnek sem.

Informatika 2

2019-02-26T12:23:31Z

Bödör András János: /* Tanszéki jegyzetek */ Az előadásdiák link a régi, már kifutott tárgyhonlapra mutatott, ezt javítottam.

{{Tantárgy
|név=Informatika 2
|tárgykód=VIAUAB01
|régitárgykód=VIAUA203
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=AUT
|labor=7 számítógépes gyakorlat
|kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=1 db
|levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01
}}

Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.

A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.
*Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.
*Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.

A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[A programozás alapjai 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 (6+1) számítógépes gyakorlatot van. Ezek elején beugró van, kivéve az utolsót, ahol a (kész) házi feladatot kell bemutatni. Az aláírás megszerzéséhez a 6-ból legalább 4 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Laborokat a félév közben van lehetőség pótolni, a gyakorlatvezetőkkel előre egyeztetve be lehet ülni egy másik csoport időpontjában pótlására. A félév végén pótlásra nincsen külön lehetőség. Az elmaradt gyakorlatokat "teljesítettnek" veszik és nem pótolják!
*'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladatot a kiadott határidőig specifikálni kell (10. hét vége), és a specifikációtfel kell tölteni a honlapra, bemutatása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra és a dokumentációra együtt maximum 10 pontot lehet kapni (8+2), melyből legalább (összesen) 4 pont elérése szükséges az aláíráshoz. A pótbemutatás esetén a pótlási héten a gyakorlat szokásos idejében kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek, erre később nincsen lehetőség. Amennyiben valaki a pótlási héten szeretné bemutatni, azt előre jelezze a laborvezetőnek.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A zh anyaga az addig elhangzott anyagból van (jellemzően hálózatok, és adatbáziskezelés). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 18-öt kell elérni (45%)! Lehetőség van pótlásra, valamint díjköteles pótlásra is (pótpót).
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 70 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~25 pont), számítógép-hálózatok (~24 pont), valamint formális nyelvek (~21 pont). Témakörönként 2-4 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 31 pontot (45%).
*'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ. Végső pontszám: Házi pontszám + ZH pontszám fele + vizsgapontszám.

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 110px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 40|| 1
|-
|41 - 57|| 2
|-
|58 - 71|| 3
|-
|72 - 85|| 4
|-
|86 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

===Tanszéki jegyzetek===

* [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.
*[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.
*[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.
*[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.

===Régebbi segédanyagok===

'''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.
*A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].
*[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!
*[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!

== Számítógépes laborok ==

Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.

A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!

'''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!

#[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]]
#[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]]
#[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]]
#[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]]
#[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]]
#[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]]
#Házi feladat bemutatása

== Nagyzárthelyi ==

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi
*[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!
*[[Media:info2_zh_2016tavasz_AB_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport (és IMSc kérdés) hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2017-18_tavasz.pdf|2017/18 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]
*[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal
*[[Media:info2_pZH_2016_04_29.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_pzh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:info2_ppzh_20160526_megoldassal.pdf|2015/2016.tavasz]] - hivatalos megoldásokkal
|}

== Vizsgák ==

A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.

Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is! 
Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni. 
A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!

A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2001/02:
**[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]
*2003/04 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]
*2004/05 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]
*2005/06 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]
*2005/06:
**[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]
*2007/08 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]
*2007/08:
**[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]
**[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2008/09:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből
*2009/10:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből
*2010/11:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]
*2011/12:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből
*2012/13:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből
**[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2013/2014:
**[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből
*2014/2015:
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]
**[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]
*2015/2016
**[[Media:Informatika2_v1_2016-06-01_megoldások.pdf|2016.06.01]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v2_2016-06-08_megoldások.pdf|2016.06.08]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v3-2016-06-15-megoldások.pdf|2016.06.15]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v4_2016-06-22_megoldások.pdf|2016.06.22]] - Hivatalos mo.
*2016/2017
**[[Media:v1-2017-05-23-megoldások.pdf|2017.05.23]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:v2-2017-05-30-megoldások.pdf|2017.05.30]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v3-2017-06-06-megoldások.pdf|2017.06.06]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v4-2017-06-13-megoldások.pdf|2017.06.13]] - Hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2017/2018
**[[Media:inf2_v1-2018-05-29-megoldások.pdf|2018.05.29]] - Hivatalos megoldásokkal
**
**
**
|}

== Tippek ==

*A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.
*Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.
*Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.
*A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.
*A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Informatika 2

2019-02-26T12:22:03Z

Bödör András János: /* Segédanyagok */ A laborsegédletek link a régi, már kifutott tárgy oldalára mutatott, ezt javítottam.

{{Tantárgy
|név=Informatika 2
|tárgykód=VIAUAB01
|régitárgykód=VIAUA203
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=AUT
|labor=7 számítógépes gyakorlat
|kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=1 db
|levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01
}}

Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.

A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.
*Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.
*Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.

A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[A programozás alapjai 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 (6+1) számítógépes gyakorlatot van. Ezek elején beugró van, kivéve az utolsót, ahol a (kész) házi feladatot kell bemutatni. Az aláírás megszerzéséhez a 6-ból legalább 4 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Laborokat a félév közben van lehetőség pótolni, a gyakorlatvezetőkkel előre egyeztetve be lehet ülni egy másik csoport időpontjában pótlására. A félév végén pótlásra nincsen külön lehetőség. Az elmaradt gyakorlatokat "teljesítettnek" veszik és nem pótolják!
*'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladatot a kiadott határidőig specifikálni kell (10. hét vége), és a specifikációtfel kell tölteni a honlapra, bemutatása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra és a dokumentációra együtt maximum 10 pontot lehet kapni (8+2), melyből legalább (összesen) 4 pont elérése szükséges az aláíráshoz. A pótbemutatás esetén a pótlási héten a gyakorlat szokásos idejében kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek, erre később nincsen lehetőség. Amennyiben valaki a pótlási héten szeretné bemutatni, azt előre jelezze a laborvezetőnek.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A zh anyaga az addig elhangzott anyagból van (jellemzően hálózatok, és adatbáziskezelés). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 18-öt kell elérni (45%)! Lehetőség van pótlásra, valamint díjköteles pótlásra is (pótpót).
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 70 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~25 pont), számítógép-hálózatok (~24 pont), valamint formális nyelvek (~21 pont). Témakörönként 2-4 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 31 pontot (45%).
*'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ. Végső pontszám: Házi pontszám + ZH pontszám fele + vizsgapontszám.

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 110px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 40|| 1
|-
|41 - 57|| 2
|-
|58 - 71|| 3
|-
|72 - 85|| 4
|-
|86 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

===Tanszéki jegyzetek===

* [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA203 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.
*[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.
*[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.
*[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.

===Régebbi segédanyagok===

'''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.
*A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].
*[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!
*[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!

== Számítógépes laborok ==

Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.

A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!

'''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!

#[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]]
#[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]]
#[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]]
#[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]]
#[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]]
#[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]]
#Házi feladat bemutatása

== Nagyzárthelyi ==

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi
*[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!
*[[Media:info2_zh_2016tavasz_AB_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport (és IMSc kérdés) hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_zh_2017-18_tavasz.pdf|2017/18 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]
*[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal
*[[Media:info2_pZH_2016_04_29.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:inf2_pzh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 30%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:info2_ppzh_20160526_megoldassal.pdf|2015/2016.tavasz]] - hivatalos megoldásokkal
|}

== Vizsgák ==

A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.

Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is! 
Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni. 
A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!

A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.

'''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

{| style="border-spacing: 1em; width: 90%;"
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2001/02:
**[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]
*2003/04 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]
*2004/05 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]
*2005/06 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]
*2005/06:
**[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]
*2007/08 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]
*2007/08:
**[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]
**[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2008/09:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből
*2009/10:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből
*2010/11:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]
*2011/12:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből
*2012/13:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből
**[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2013/2014:
**[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből
*2014/2015:
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]
**[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]
*2015/2016
**[[Media:Informatika2_v1_2016-06-01_megoldások.pdf|2016.06.01]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v2_2016-06-08_megoldások.pdf|2016.06.08]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v3-2016-06-15-megoldások.pdf|2016.06.15]] - Hivatalos mo.
**[[Media:Informatika2_v4_2016-06-22_megoldások.pdf|2016.06.22]] - Hivatalos mo.
*2016/2017
**[[Media:v1-2017-05-23-megoldások.pdf|2017.05.23]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:v2-2017-05-30-megoldások.pdf|2017.05.30]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v3-2017-06-06-megoldások.pdf|2017.06.06]] - Hivatalos megoldásokkal
**[[Media:inf2_v4-2017-06-13-megoldások.pdf|2017.06.13]] - Hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |

*2017/2018
**[[Media:inf2_v1-2018-05-29-megoldások.pdf|2018.05.29]] - Hivatalos megoldásokkal
**
**
**
|}

== Tippek ==

*A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.
*Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.
*Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.
*A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.
*A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}